Az Európai Unió közlekedéspolitikája
Jelentősége • a GDP 7%-a • a foglalkoztatás 5%-a • a versenyképesség egyik alapja • alapvető polgári jog • a teljes energiafelhasználás 30% • olajfüggőség: 98% • gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdés
Kajtár Gábor előadása
1
A hatáskör jellege
Tények Árufuvarozás
• közúton 44% • rövidtávú tengeri
hajófuvarozás 39% • vasúton 10% • belvizeken 3%
2
• volt EKSZ 3. cikk
• „… közös politika elfogadás a közlekedés területén”
Személyszállítás
• a közös piac nem érhető el nélküle • de nem a szolgáltatások szabadsága körébe
• közúton 81% • repülővel 8% • vasúton 6%
tartozik! • külön rendelkezések a közlekedéspolitikára • közösen elfogadandó politikára van szükség • mert a gazdasági, jogi és politikai feltételek nagyban különböztek 3
4
A közlekedés szektor meghatározó tulajdonságai
A kezdetek • nagyon sokáig nem történt meg a közös
1. a nemzeti gazdaságpolitika meghatározó része 2. nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenysége más
• ezért a tagállamok kompetenciája
3. a különböző szállítási és közlekedési módok
kereskedelempolitika meghatározása
iparágnak
fennmaradt
• ennek oka a közlekedéspolitika természetében rejlik
5
DT-Europa
egymással is versenyben vannak 4. gyakran közszolgáltatói szerepet is ellátnak 5. a közlekedés nem árú, hanem „mulandó” szolgáltatás 6. nem korlátozható a nemzeti határokkal
6
1
A változás főbb okai
Jogalap: EUMSz. 90-100. cikkek
• a ECJ ítélete, melyben elmarasztalta a Tanácsot
• „A szerződések célkitűzéseit az e címben szabályozott területen
– „a szerződést megszegve a Tanács elmulasztotta biztosítani a szolgáltatások szabadságát a nemzetközi közlekedés területén, és kidolgozni azon feltételeket, amelyek alapján nem honos szállítók közlekedési szolgáltatásokat nyújthatnak az adott tagállam területén” (Parlament v. Tanács, 1983)
• az 1985-ös Fehér Könyv – egységes európai piac megvalósítása 1992-ig – szigorú határidőket állapított meg
7
91. cikk
Lex specialis vagy önálló rezsim?
• valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályok
• azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet
• az egyéb megfelelő rendelkezéseket 9
Az 1985 előtti időszak
VAGY • az általános szabályokat is alkalmazni kell, a 90-100. csak módosít ezeken?
– az RSZ. általános szabályai a közlekedés területén is alkalmazandók – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről a szerződés 10 kifejezetten rendelkezik (pl. 58. cikk)
• 1962-es cselekvési terv – egyenlő elbánás (szállítók, fogyasztók) – vállalkozások pénzügyi függetlensége – szállítók cselekvési szabadsága – igénybe vevők választási szabadsága – beruházások koordinációja
• a vasutak tradicionális hozzáállása • a közúti forgalom radikális növekedése
• intézkedések a 60-as években
• gazdátlanul hagyott kikötők
– liberalizációs: a piacra jutás elősegítése – szervezeti: szállítók díjainak szabályozása – harmonizációs: az állami támogatások ellensúlyozása
• a kombinált szállítás megjelenése
DT-Europa
• mindent felülbíráló szabályok?
• Bizottság v. Fro.
• a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket •
• rossz városi közlekedés
• • • • • • • • • •
egy közös közlekedéspolitika keretében kell végrehajtani” (90. cikk) 91: pontos hatáskör, rendes jogalkotási eljárás (294. cikk) 92: az 1958 előtti helyzet „befagyasztása” 93: engedélyezett támogatások köre 94: fuvarozók gazdasági körülményei 95: diszkrimináció tilalma 96: tiltott támogatások köre 97: lehetséges határátlépési díjak 98: „NSZK-kivétel” 99: tagállami tanácsadó bizottság 8 100: tárgyi hatály: vasút, közút, belvíz (T; qmv: tengeri, légi)
11
• akadozó cselekvés, sikertelenség
12
2
1985 után: az egységes közlekedési piac létrehozása
1985-ös Fehér Könyv
• intenzív jogalkotás a 80-as évek második
• az egységes belső piac
felében
kialakítása fő prioritás • a tagállami protekcionista szabályokat el kell tör ölin • a tagállamok közötti nemzetközi határokat meg kell szüntetni
• egységes versenyfeltételek megteremtése • átfogó intézkedések közlekedési szektoronként • eltérő időpontok/határidők szektoronként 13
14
Közúti közlekedés
2006-os „félidős” értékelés • mobilitás – az utasoknak és a vállalkozásoknak
• védelem – környezet, energiabiztonság, utasok, munkavállalók
• innováció – hatékonyság és fenntarthatóság, új technológiák
• nemzetközi dimenzió
• piacra jutás • szakmához jutás • pénzügyi szabályozás • szociális rendelkezések • műszaki harmonizáció • környezetvédelem • veszélyes áruk szállítása
– egységes EU, mint közlekedési nagyhatalom 15
• piacra jutás
• szociális rendelkezések
• a kvótarendszer tágítása, majd
– kötelező pihenőidő • max. 9 óra naponta • 45 perces pihenők • heti pihenőidő • minimum korhatár: 18 és 21 év
eltörlése • antidiszkriminációs intézkedések • kabotázs
• szakmához jutás
• műszaki harmonizáció
• tachograph (adatrögzítő) beszerelése • gumiabroncs paraméterek, biztonsági öv • jogosítványok kategorizálása, kölcsönös elismerése
– hármas feltételrendszer: • jó hírnév, megfelelő pü-i háttér, szakmai hozzáértés
• környezetvédelem / biztonság
• pénzügyi szabályozás – gépjárműadó, úthasználati díj: útdíj vagy használati díj (maximálva)
DT-Europa
16
17
• kötelező műszaki ellenőrzések évente, félévente • ökopontrendszer • CARE-adatbázis a balesetekről
18
3
• az a jog, amely alapján egy
adott tagállamban nem honos, bejegyzett telephellyel nem rendelkező fuvarozó szolgáltatást nyújthat az adott tagállam két pontja között
Szlovénia autópályadíjai
Kabotázs
• 2008-ig alacsony kilométerdíj • 2008-tól csak féléves és éves „matrica” • féléves: 35 euró • éves: 55 euró
• gyanú, hogy ezzel Szlovénia uniós jogot sért,
• 1988-ig tiltott • 1990-től liberalizáció • 1998-tól teljes szabadság • 5x növekedés
• főszereplők: Benelux államok, No. területén (70%)
19
mert az átutazó autósok aránytalanul sokat kénytelenek fizetni • Szlovénia 2009. július 1-től módosítja a tarifarendszert: 15 eurós díj 7 napra • nem példa nélküli: pl. Ausztria
Környezetvédelem
Vasúti közlekedés • első vasúti csomag
• olajfogyasztás • ebből a közúti • ez az éves CO2 kibocsátás
(2001)
• strukturális
28%! • negatív externáliák • London, 2003
21
• Strukturális harmonizáció
• vasúttársaságok vezetésének függetlenítése az államtól • az infrastruktúrához való hozzájutás elősegítése • hatósági alapfunkciók függetlenítése a társaságoktól
• Piacra jutás
• vasúttársasági tevékenységi engedély alapfeltételei – jó hírnév, pénzügyi háttér, szakmai hozzáértés, felelősségbiztosítás, technikai-biztonsági-munkáltató kötelességek teljesítése
• az EK egész területére érvényes működési engedély • Hálózati Nyilatkozat – az infrastruktúra leírása – használatbavételi díjak és megállapítási elvei – az infrastruktúra rendelkezésre bocsátásának elvei és krtitériumai 23
DT-Europa
20
harmonizáció • piacra jutás • második vasúti csomag (2004) • harmadik vasúti csomag (2007)
22
Második vasúti csomag (2004) • vasútbiztonsági bizonyítványok egységesítése • az interoperabilitás erősítése • Európai Vasúti Ügynökség • teherszállítási piac megnyitása
24
4
Harmadik vasúti csomag (2007) • 2010. január 1-ig meg kell nyitni a verseny előtt a • • •
• • • •
vasúti személyszállítást ez az infrastruktúrához való hozzáférést jelenti 2012. január 1-ig ott, ahol a nemzetközi személyszállítás eléri az 50%-ot kivéve: amik az EK területén kívül kezdődnek és végződnek derogáció: 5 + 5 év késések: 1 v 2 órás; 25% v 50%-os visszatérítés mozdonyvezetők min. életkora 20 év képzési és eü. előírások, jogosítvány tanúsítványok
Negyedik vasúti csomag (2014?)
• a belföldi személyszállítási piac megnyitása – a jövőben bármely uniós vasúti társaság előtt megnyílik a lehetőség, hogy járatot indítson egy másik EU-tagállam két pontja között
• a vasúti pályafenntartók függetlenségének megteremtése
– számos tagországban még mindig közös cég működteti a vasúti pályát, és a vasúti szolgáltatásokat, ami a verseny egyik legnagyobb akadálya – a közös tulajdon nagyban megnehezítheti az új szereplők piacra lépését
• Európai Vasúti Ügynökség (ERA) – vasúti szuperhatóság: a tagállami engedélyezési hatóságok fölé kerül – a tagállamok közötti nagyobb műszaki és jogi átjárhatóság megteremtése – egyablakos ügyintézés (one-stop shop): „európai útlevél” biztosítása a 26 szolgáltatóknak és az általuk üzemeltetett szerelvényeknek
Kombinált fuvarozás
Belvízi hajózás
• fölös kapacitások a vízen
• Piacra jutás
és a síneken
• rajnai hajózás • Mannheimi egyezmény (1868) • „rajnai hajózási engedély” • a kabotázs liberalizálása
• drága és csak hosszú
távon térül meg • de: csökkenti a közutak terheltségét és környezetkímélőbb
• Strukturális fejlesztés
• az áruszállítás 3%-a • de hajóból többletkínálat • hajóselejtezési prémium • „régit újért rendszer”
• vasút-közút • belvízi-közúti • közút-tengeri 27
Tengerhajózás - főbb célkitűzések
Erika (1999) • Erika I. csomag
• a világ hajózási piacaira
• hajófelügyeleti és
való kijutás védelme • a tisztességes verseny elősegítése • az EK-flotta versenyképességének javítása • a szektor szociális körülményeinek fejlődése
hajóvizsgáló szervezetekre vonatkozó szabályok • hajóbiztonsági ellenőrzések
• Erika II. csomag
• Európai Tengeri Biztonsági Ügynökség
• tengeri közlekedés
megfigyelő és információs rendszer
29
DT-Europa
28
• kettős héjazatú tartályhajók
30
5
Légi közlekedés
Előzmények
• az első csomag • a második csomag • a harmadik csomag • kiegészítő
• 1944-eschicagói egyezmény • korlátlan állami szuverenitás • engedélyköteles járatok, kivéve charterjáratok
intézkedések
• nemzeti légitársaságok és előjogaik
• műszaki harmonizáció • repülésbiztonság • környezetvédelem
• bilaterális egyezmények elterjedése 31
hány légitársaság működhet mely útvonalakon repülhetnek milyen tarifákat alkalmazhatnak
A csomagok… • rugalmasabb utaskapacitás • kedvezmények engedélyezése • többes kijelölés liberalizálása • légiforgalmi szabadságjogok köre bővül
• légi járművek fel- és
leszállására biztosított idő
• résidő-elosztó koordinátor • 50% az újonnan piacra
• kiegészítő intézkedések
• számítógépes helyfoglalási rendszer – 140.000 utazási iroda – semleges versenyfeltételek – diszkriminációmentesség
• résidők elosztása
33
34
1. szabad átrepülés 2. leszállás technikai okból 3. utasok/áruk/posta szállítása saját országból egy másik
• 1993-1996 között 80 új
DT-Europa
lépőknek • átruházás lehetséges • „grandfather rule” • „use it or loose it” elv (80% alatt)
A légi szabadságjogok
Új légitársaságok… légitársaság jött létre, 60 szűnt meg • a liberalizáció megnyitotta a piacokat, lehetővé tette új légitársaságok létrehozását és üzemeltetését MINDEN tagállamban • jelentősen csökkentette a jegyárakat
32
Résidő elosztás
• folyamatos liberalizáció
• Európai Légügyi Biztonsági Ügynökség
és a műszaki okok miatt leszállók
országba
4. u/á/p szállítása másik országból a sajátba 5. u/á/p szállítása két idegen ország között, útban a saját országba/ból
6. u/á/p szállítása két idegen ország között a saját országon keresztül
7. u/á/p szállítása két idegen ország között a saját országtól függetlenül
8. u/á/p szállítása egy másik ország területén, útban a saját országba/ból
9. u/á/p szállítása egy másik ország területén belül, a saját 35
országtól függetlenül
36
6
Az un. Nyitott égbolt megállapodás az USA-val
Egységes európai légtér • az ún. nyitott égbolt tárgyalások • kétoldalú egyezmények az USA-val • a ECJ döntései (1998)
• igazságos és egyenlő lehetőség biztosítása a
• a Bizottság új mandátuma • Légiközlekedési Megállapodás az USA-val
• ez a járatok és a célállomások számának növekedését • és a transzatlanti járatok árainak csökkenését
versenyhez
• az EU-ban honos légitársaságok bármely tagállamból közvetlen légi járatokat indíthatnak az USA-ba
• a megállapodás felszámolja az útvonalakat, az árakat
• a kétoldalú megállapodások EK jogot sértenek • implicit van közösségi hatáskör
és a heti járatszámokat érintő valamennyi korlátozást
eredményezi várhatóan
(2007)
37
Galileo műholdas navigációs rendszer • az amerikai (GPS) és orosz
„Közlekedés 2050” – A főbb kihívások és intézkedések
• 2012–2013-as vasúti csomag • A 2050-ig a közepes távolságokon (>300
(GLONASS) rendszer alternatívája • 3.2 mrd euró • 2013-ra • az Európai Űrügynökség (ESA) projektje • főleg Polgári felhasználás
39
• Új megközelítés a közlekedésre kivetett
díjakra vonatkozóan a tisztességes pénzügyi környezet megteremtése érdekében. • A közlekedésre kivetett díjak szerkezetét oly módon kell átalakítani, hogy azok egyre inkább figyelembe vegyék a „szennyező fizet” és a „használó fizet” elvét.
km) az utas és áruszállítás terén nagyon jelentős piaci részesedésnövekedést érjen el. • A tervek szerint emellett 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű vasúthálózat hosszát. 40
• A költségek internalizálásának kerete az
összes közúti járműre vonatkozóan, az infrastruktúrákhoz kapcsolódó költségek, illetve a torlódás, a CO2 (amennyiben az üzemanyagadó nem tartalmazza) a helyi szennyezés, a zaj és a balesetek társadalmi költségeinek fedezése céljából.
41
DT-Europa
38
42
7
• A hangsúly minden közlekedési mód
esetében a környezetbarát, biztonságos, csendes járművek előállításán van, legyen szó közúti járműről, hajóról, uszályról, gördülőállományról vagy repülőgépről.
43
• 2020-ig az európai légiforgalmi irányítási rendszer teljes körű korszerűsítése (SESAR1), ami által létrejön az egységes európai égbolt: rövidebb és biztonságosabb légi utakkal és nagyobb kapacitással.
44
Jó utat és jó felkészülést!
45
DT-Europa
8
