HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 13.4.2007 COM(2007) 184 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere
1.
BEVEZETÉS
A többnyelvűség alapvető érték Európában: meghatározó része Európa egyedi arculatának, gazdagítja továbbá kultúráját és társadalmát. A nyelvtanulás révén az emberek jobb munkalehetőségekhez juthatnak, jobban megértik maguk és mások kultúráját, és nagyobb mobilitásra tesznek szert. Az európaiak nyelvtudásának gyarapítása fontos célkitűzése a lakosság készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében folytatott, a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia részét képező hadjáratnak is. 2002 márciusában a barcelonai Európai Tanács további lépésekre szólított fel „… az alapkészségek elsajátításának mindenekelőtt legalább két idegen nyelvnek igen korai életkorban kezdődő tanítása révén való javítása” érdekében. Ugyanakkor felszólított „egy nyelvi kompetenciamutató kidolgozás[ár]a 2003-ban”.1 Ennél fogva az „Oktatás és képzés 2010” stratégia2 keretében a Bizottság és a tagállamok egy sor különböző intézkedéssel igyekeznek felkarolni a nyelvtanulást támogató szakpolitikai megoldásokat. A Bizottság Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató című 2005. évi közleményében3 részletes stratégiai tervet vázolt fel egy a nyelvi kompetenciát vizsgáló európai felmérés létrehozásához, mely lehetővé tenné egy európai szintű mutató kialakításához szükséges adatok összegyűjtését. Erre alapozva 2006 májusában a Tanács az európai nyelvi kompetenciamutatót érintő több központi kérdésben is határozott4, és hangsúlyozta, hogy a felmérésre mihamarabb sort kell keríteni. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy állítson fel egy nemzeti szakértőkből álló, az európai nyelvi kompetenciamutatóval foglalkozó tanácsadó bizottságot (a továbbiakban: tanácsadó bizottság), amelynek feladata, hogy a felmérés előkészítésében és lefolytatásában segítse a Bizottságot5. A tanácsadó bizottság jelentős mértékben hozzájárult e közlemény elkészítéséhez. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy készítsen számára jelentést a munkálatok előrehaladásáról. E kérésnek kíván eleget tenni a jelen közlemény. A Bizottság nemrégiben adott ki közleményt az oktatási és képzési stratégia általános támogatását szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről6. A keretrendszer 20 alapmutató kidolgozását javasolja a főbb területek lefedésére. Egy nyelvi kompetenciamutató kidolgozása sajátos kihívást jelent.
1 2 3 4 5
6
HU
Elnökségi következtetések, Barcelona, I. rész, 43.1. bekezdés. 2002. március. j keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére, COM (2005) 596 végleges Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató COM (2005) 356 végleges Az európai nyelvi kompetenciamutatóról szóló tanácsi következtetések, 2006. május 18–19. (2006/C 172/01). A Bizottság a tanácsadó bizottságot a 2006. október 26-i bizottsági határozattal felállította. A tanácsadó bizottság 2006 folyamán kétszer ülésezett. Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere. COM (2007) 61 végleges.
2
HU
A Bizottság jelen közleménye döntést fogalmaz meg a 2006. májusi tanácsi következtetésekben kiemelt felmérés kidolgozásával kapcsolatos valamennyi nyitott kérdésben. Felkéri továbbá a Tanácsot, hogy vegye tudomásul a felmérés javasolt keretrendszerét. Erre alapozva a Bizottság a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben le tudná folytatni a felmérést. A közlemény szerint a felmérésre 2009 első félévében kerülne sor. 2.
AZ EURÓPAI NYELVI KOMPETENCIAMÉRÉS KERETRENDSZERE
Az európai felmérés célja, hogy megbízható és összehasonlítható adatokkal szolgáljon a tagállamok, a szakpolitikusok, a tanárok és a gyakorlati szakemberek számára az uniós idegen nyelvi kompetenciákról. Tájékoztatni fog a fiatalok többnyelvűségéről, arról, hogy hol található jó gyakorlat, hol jók a teljesítmények, és hogyan halad az idegennyelv-tanulás javításának megvalósítása. A felmérést a tanácsadó bizottság segítségével és a tagállamokkal együttműködésben a Bizottság végzi. 2.1.
A vizsgálandó nyelvi készségek
Az adatgyűjtés első fordulójában a következő három nyelvi készséget vizsgáló tesztek kidolgozására kerül sor: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, valamint íráskészség. A negyedik készség, a beszédkészség mérésére a Bizottság a későbbi felmérésekhez gondoskodik mérőeszközök kidolgozásáról. Az európai felmérés célja az „általános idegen nyelvi kompetencia mérése valamennyi tagállamban”7. Végleges formájában mind a négy nyelvi készséget hivatott mérni: olvasott szöveg értését, hallott szöveg az értését, íráskészséget és a beszédkészséget. Egyes készségeket azonban könnyebb mérni, mint másokat. A szóbeli produktív készségek méréséhez vizsgáztató jelenlétében végzett tesztelésre lehet szükség, és ez általában bonyolultabb, mint a receptív készségek mérése. A 2006. májusi tanácsi következtetések megállapították, hogy az adatgyűjtés első fordulójában gyakorlati okokból a három legkönnyebben mérhető nyelvi készség (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése és az íráskészség) tesztjeinek kifejlesztése lenne tanácsos. A tanácsadó bizottság támogatja ezt az elképzelést. A felmérés első fordulója tehát e három készséget vizsgálja. A Bizottság időben gondoskodni fog arról, hogy a későbbi felmérésekben a negyedik készség, a beszédkészség mérésére is sor kerüljön. 2.2.
A vizsgálandó nyelvek
Az európai felmérés keretében valamennyi tagállamban az Európai Unió hivatalos nyelvei közül a legszélesebb körben tanított nyelvek rangsorában az első és a második helyet elfoglaló nyelvek – nevezetesen az angol, a francia, a német, a spanyol és az olasz – mérésére kerül sor.
7
HU
COM (2005) 356 végleges
3
HU
A mérés keretrendszerét megkaphatja valamennyi olyan ország, amely gondoskodni kíván arról, hogy nemzeti választási lehetőségként ezen az öt nyelven kívül más nyelvek is mérhetők legyenek a felmérés első fordulójában. A 2006. májusi tanácsi következtetések ajánlásai szerint a felmérés első fordulójában a teszteknek „… az Európai Unió azon hivatalos nyelvein” kell rendelkezésre állniuk, „amelyeket a tagállamokban a legszélesebb körben tanítanak ahhoz, hogy kellőképpen nagy vizsgálati minta jöjjön létre", és „a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, hogy e hivatalos nyelvek közül melyeket kell a felmérésbe bevonni”8. Ezért a felmérés első fordulójában a vizsgálat az angol, a francia, a német, a spanyol és az olasz nyelvre korlátozódik, melyek az Európai Unió legszélesebb körben tanított hivatalos nyelvei a tagállamokban9. Így a felmérésnek valamennyi tagállamban arra a két nyelvre kell kiterjednie, amelyeket ezek közül a legszélesebb körben tanítanak. A teszteket azonban a tagállamok megkaphatják, és felmérhetnek vele a fenti öt nyelv közül más, a két legszélesebb körben tanított nyelven kívüli nyelveket is. A következő felméréseket megelőzően a Bizottság kellő időben gondoskodni fog arról, hogy a mérés az Európai Unióban tanított valamennyi hivatalos nyelvre kiterjedjen. 2.3.
A referenciakeret
A felmérést olyan eszközre kell alapozni, mely a nyelvtudás gyarapodásának kontinuumát méri a közös európai nyelvi referenciakeret A1 és B2 szintjei közötti tartományban. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy fejlessze ki az európai nyelvi kompetenciamutatót, valamint megállapította, hogy „a tesztek pontozásának a közös európai nyelvi referenciakeret skáláit kell alapul vennie”10. A közös európai referenciakeret (KER) az idegennyelv-tanulók teljesítményének leírására szolgál. Fő célja, hogy valamennyi európai nyelvre egyaránt vonatkozó mérés- és tanításmódszertani keretet adjon. A KER az egyes nyelvi készségek hat szintjét különbözteti meg, melyek három tág kategóriára oszthatók: alapszintű nyelvhasználó (A1–A2), önálló felhasználó (B1–B2) és mesterfokú nyelvhasználó (C1–C2). A hat referenciaszint széles körben elfogadott mérce a tagállamokban az egyén nyelvtudásának mérésére. Számos tagállam alkalmazott már a KER skáláihoz igazodó teszteket a nyelvtudás mérésére. A tanácsadó bizottság arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az EU-ban a középiskola alsó tagozatában/alapfokú oktatás második szintjén (ISCED 2) és a középfokú oktatás felső szintjén (ISCED 3) – amennyiben ezen a szinten már tanítanak második idegen nyelvet – a nyelvtudás méréséhez legmegfelelőbb szinteket az alapszintű nyelvhasználói és a önálló nyelvhasználói kategóriák (A1–B2) jelentik. Csak nagyon kisszámú tanuló rendelkezik olyan kognitív készségekkel, hogy ebben az életkorban és az iskolai oktatásnak ezen a szintjén B2nél magasabb szinten tudjon teljesíteni. Számottevő kihívást jelentene, és nagy költségekkel járna, ha a mérés mind a hat szintre kiterjedne. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a KER A1–B2 kategóriáihoz tartozó négy szint mérésére készüljenek tesztek. 8 9 10
HU
Tanácsi következtetések (2006/C 172/01) Eurostat UOE. Tanácsi következtetések (2006/C 172/01)
4
HU
A KER szintjei tág kategóriák: hosszú időt vesz igénybe, míg a tanulók az egyik szintről a következőre jutnak. A szintek közötti különbség (különösen az A2 és a B1 közötti különbség) gyakorlati szempontból túl nagy lehet a kezdők és a fiatalok számára. Ezért olyan mérőeszközt kell kifejleszteni, amelynek segítségével az A1 és a B2 között a kompetenciaszintek kontinuumát lehet mérni. Ez lehetőséget ad arra is, hogy olyan statisztikai értékeket, mint a variancia, a medián és az átlagteljesítmény pontosabban lehessen mérni minden vizsgált készség esetében. 2.4.
A gyűjtendő háttéradatok
A diákok, a tanárok, az igazgatók és a kormányok számára háttér-információk gyűjtésére alkalmas kérdőívek kidolgozására kerül sor, melyek lehetővé teszik a tanulók nyelvi kompetenciáját esetlegesen befolyásoló tényezők vizsgálatát. A felmérés célja nemcsak a nyelvtudás vizsgálata, hanem a nyelvtanulással, tanítási módszerekkel és tantervekkel kapcsolatos adatok gyűjtése is. A háttér-információk lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a tanulók nyelvtudásának szintje hogyan függ össze esetleges magyarázó változókkal. A tanulók társadalmi-gazdasági háttere, valamint olyan sajátos tényezők, mint hogy migráns tanulóról van-e szó, milyen nyelvet beszélnek otthon, kötelező vagy szabadon választható-e az idegennyelv-tanulás, van-e a tanárnak formális nyelvtanári képesítése vagy anyanyelvi beszélő-e; csoportosítják-e a tanulókat képességeik szerint, illetve fiúkról vagy lányokról van-e szó, mind hatással lehetnek az eredményekre, ezért adatokat kell róluk gyűjteni. A háttéradatok az egyes tanulókkal, iskolákkal, a tantervtípussal, az oktatási és képzési rendszerekkel, valamint a kormányzati oktatáspolitikával kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak. Külön kérdőíveket kell kidolgozni a mintában részt vevő tanulók, tanárok és iskolaigazgatók, valamint az oktatáspolitikai szakemberek számára. E háttéradatokat gyűjtő kérdőívek célja, hogy lehetővé váljon az oktatáspolitikai tényezők részletes elemzése, és ezzel választ kaphassunk a nyelvtudás alakulásának okaira és következményeire. A nemzetközi összehasonlítás megkönnyítésére a már meglévő fogalmakat és osztályozásokat kell használni. Meg kell továbbá vizsgálni a kapcsolódási pontokat a hasonló nemzetközi felmérésekkel, hogy ezzel lehetőség nyíljon az eredmények többdimenziós másodlagos elemzésére. 2.5.
A felmérésben vizsgálandó populáció
Statisztikai értelemben véve a felmérés „teljes populációját” a középiskola alsó tagozatának/az alapfokú oktatás második szintjének (ISCED 2) utolsó évfolyamába vagy – amennyiben ezen a szinten még nem tanítanak második idegen nyelvet – a középfokú oktatás felső szintjének (ISCED 3) második évfolyamába beiratkozott tanulók összessége alkotja. A „célcsoportokat” pedig a teljes populációhoz tartozó azon beiratkozott tanulók alkotják, akik tanulják a vizsgált nyelvet. A felmérés tiszteletben tartja a nemzetközi felmérésekben alkalmazott általános mintavételi szabályokat, hogy ezzel is biztosítsa a nyert adatok megbízhatóságát és országok közötti összehasonlíthatóságát. A minta méretének meghatározásakor tekintettel kell lenni arra, hogy az eredményekben megmutatkozó tagállamok közötti különbségek elemzéséhez és magyarázatához háttér-információk gyűjtésére is szükség van. A felmérés célja, hogy a lehető legkisebb mintával megbízható és összehasonlítható eredményeket kapjunk.
HU
5
HU
A tanácsi következtetések11 kimondják, hogy a felmérés az oktatási és képzési intézményekben a középiskola alsó tagozatának/az alapfokú oktatás második szintjének (ISCED 2) utolsó évfolyamába beiratkozott valamennyi tanulóból vett reprezentatív mintáról gyűjt adatokat. Amennyiben az ISCED 2 befejezése előtt még nem tanítanak második idegen nyelvet, a tanulói mintát a középfokú oktatás felső szintjére (ISCED 3) beiratkozott tanulók köréből kell venni. Azt a kérdést illetően, hogy a felső középfokú oktatás melyik szintjét kell vizsgálni, a tanácsadó bizottság azon a véleményen van, hogy az ISCED 3 második évfolyamán tanulóktól kell adatot gyűjteni. Az ISCED 3 végére a diákok egy része már befejezi iskolai tanulmányait, vagy – számos országban – olyan intézményekben tanul, amelyekben már nem folyik idegennyelv-oktatás. Ezenkívül a felső középfokú oktatás utolsó évében a diákok és a tanárok az érettségi vizsgákra összpontosítanak, így valószínűleg kevésbé nyitottak a felmérésben való együttműködés iránt. A felső középfokú oktatás első éve pedig túl korainak tekinthető, mivel vannak olyan országok, ahol csak a második évben vezetik be a második idegen nyelv oktatását. A tanácsadó bizottság véleménye szerint azokban az országokban, ahol az ISCED 2 befejezése előtt nem kerül sor második idegen nyelv oktatására, a felmérésnek az ISCED 3 második évfolyamán tanulóktól kell adatokat gyűjtenie. A tanácsadó bizottság véleményét követve a felmérésnek csak olyan iskolás tanulók vizsgálatára szabad kiterjednie, akik tanulják a vizsgált nyelvet. Az ISCED 2-t befejező és az ISCED 3 második évfolyamára járó tanulók életkora tagállamonként különböző. Az ISCED 2 végén a tanulók 14–16 évesek. Az is tagállamonként eltérő, hogy mikor kezdődik az első és a második idegen nyelv oktatása. Éppen ezért a felmérésben vizsgált tanulók életkora és az az időtartam, amióta az idegen nyelvet tanulják, szintén különbözni fog. A tanácsadó bizottság hangsúlyozza, hogy a felmérés eredményeinek elemzésekor ezt a tényt figyelembe kell venni. 2.6.
A mérőeszközök
A felmérésben részt vevő országok részére mind számítógépes – nyílt forrású szoftverre épülő – teszteket, mind papír-ceruza teszteket biztosítani kell. A mérőeszköznek lehetővé kell tennie a személyre szabott tesztelést. Az elmúlt években jelentős nemzetközi tapasztalat halmozódott fel a kompetenciák számítógépes mérése terén. A DIALANG olyan internetes teszt, mely jelenleg 14 különböző európai nyelven végez diagnosztikus tesztelést. Az olyan nemzetközi felmérések keretében, mint a PISA és a TIMSS már végeztek kísérleti méréseket számítógépes tesztelés segítségével, a tagállamok pedig rendelkeznek tapasztalatokkal a nyílt forrású szoftverek hálózatai terén. Jelentős európai teljesítmény lenne a felmérés számítógépes tesztek révén történő lebonyolítása. A mérőeszközt a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani, hogy azt a felmérés keretein kívül nemzeti igényeikhez igazíthassák. Emiatt a mérőeszközt a nyílt forrású szoftverek szabályainak megfelelően kell kifejleszteni12.
11 12
HU
Tanácsi következtetések (2006/C 172/01) Az Élethossziglani Tanulás Kutatóközpontjában (ÉTTK/ Közös Kutatóközpont, Ispra) jelenleg olyan kutatási és fejlesztési projekten dolgoznak, amely az e területen folyamatban lévő kutatási
6
HU
A számítógépes tesztelés nagy kihívást jelent a hagyományos, papír-ceruza alapú mérési módszerekkel összehasonlítva. A receptív készségeket (hallás és olvasás utáni értés) könnyebb számítógépek segítségével mérni és kimutatni, mint az olyan produktív készségeket, mint az írás. A tanácsadó bizottság több, olyan lehetséges nehézségre is felhívta a figyelmet, amelyek a számítógépes teszteléssel együtt járhatnak: ilyenek a szoftverek kompatibilitásának, a rendelkezésre álló internetkapcsolat sebesességének, valamint a tanulók számítógépes ismereteinek és gépelni tudásának kérdése. Ugyanakkor számos előnye is van a számítógépes tesztelésnek például a pontozás, a kódolás, valamint az adatok statisztikai feldolgozása terén. Ezek a műveletek gyorsabban és kevesebb hibaszázalékkal végezhetők, így az eljárás hatékonyabb. A számítógépes mérés jobb eszköznek minősül a személyre szabott tesztelés szempontjából is. Itt az egyes tesztalanyokhoz intézett kérdések megválasztása az illető egyéni kompetenciaszintjének megfelelően történik. A számítógépes teszteléshez szükséges eszközök fejlesztése sokkal költségigényesebb, mint a hagyományos papír-ceruza teszteké. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez a módszer előnyökkel is jár: hatékonyabb a felmérés lebonyolítása, illetve könnyebb a teszteknek az egyes országok igényeihez történő igazítása és esetleges későbbi felmérésekhez szükséges továbbfejlesztése. Ezt tekintetbe véve a számítógépes tesztelés bevezetése optimális előrelépést jelentene a felmérés szempontjából. Mindazonáltal a tanácsadó bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a számítógépes tesztelés iránti hajlandóság országonként eltérő. A felmérésnek ezért választható vagy egymást kiegészítő számítógépes, illetve papír-ceruza tesztekre kell épülnie. 2.7.
A felmérés lebonyolításának költségei
A felmérés lebonyolításának tagállami költségei a felmérés végső szerkezetétől függenek. A felmérésnek a méretgazdaságosság érdekében fel kell használnia a tagországokban felhalmozódott tapasztalatot. A nemzetközi költségeket az Európai Unió fedezi. A nemzetközi készségfelmérések egyes országokra eső költségeinek mértéke mindenekelőtt az alkalmazott mérési módszertől, a minta méretétől, a mért készségek számától és a háttérinformációk gyűjtéséhez alkalmazott kérdőívtől függ. Ezek a költségek elsősorban a mérés tagállami lebonyolításának, a szervezéssel foglalkozó egységek felállításának és működtetésének, a nemzeti és az iskolai koordinátorok és vizsgáztatók betanításának, a tesztek nyomtatásának, az eredmények kódolásának, a minőségbiztosítási eljárásoknak és a szükséges fordításnak a költségeit foglalják magukban. A költségek nagyságrendjének becsléséhez a nemzetközi tanulói készségfelmérések (pl. PISA, TIMSS) struktúráját és költségeit lehet alapul venni. Mindazonáltal a tanácsadó bizottság azon a véleményen van, hogy a felmérés költségesebb lehet, mint más nemzetközi felmérések, mivel a hallás utáni értést is vizsgálni fogja, és mert a tesztalanyok, valamint a készségszintek és -területek nagyobb száma folytán a felmérés szervezése összetettebb feladat, mint más nemzetközi felmérések esetében.
kezdeményezéseket i s tekintetbe véve foglalkozik a készségmérés nyílt forrású számítógépes mérőeszközeivel.
HU
7
HU
A tanácsadó bizottság megvitatta, hogyan lehetne a tagállamokban meglévő tudást, tapasztalatot és szervezeti struktúrákat a felmérés lebonyolításához felhasználni, és ezzel a méretgazdaságosságot is biztosítani (lásd alább). A felmérés nemzetközi költségeit a programbizottsággal egyetértésben a tervek szerint az Európai Unió fedezi az élethossziglani tanulást támogató program (2007–2013) keretében. A nemzetközi költségek közé tartoznak a tesztek fejlesztésének, a kísérleti mérések koordinációjának és feldolgozásának, a minta azonosításának és a mintavételi módszereknek, a teljes tesztanyag kifejlesztésének és koordinációjának, valamint az eredmények elemzésének és összefoglalásának költségei. A tagállami költségeket érintő valamennyi kérdésben a Bizottság a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben határoz. 2.8.
A felmérés lebonyolításának tagállami szervezeti struktúrái
A részt vevő tagállamoknak gondoskodniuk kell a felmérés lebonyolításához szükséges szervezeti struktúráról. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy meglegyenek a felmérés lebonyolításához szükséges szervezeti struktúrák, és hogy a feladatkörök kezdettől fogva egyértelműek legyenek. A legtöbb tagállam rendelkezik nemzeti felmérésekből vagy hasonló nemzetközi felmérésekből nyert tapasztalatokkal, és ezekre tud építeni. A PISA- és a TIMSS-jellegű felmérésekből nyert tapasztalatokat fel lehet használni a nemzeti szervezeti struktúra megtervezéséhez, az ilyen felmérésekben jártas nemzeti szakemberek pedig számos esetben már rendelkeznek a szükséges tudással és tapasztalattal. Ezért a már létező struktúrákban rejlő tudást, illetve magukat a struktúrákat is fel kell használni. 2.9.
A felmérés lebonyolítása
A Bizottság intézkedik a nyelvi kompetenciát vizsgáló felmérés kidolgozásáról. A munkálatokat 2007 márciusában kell megkezdeni ahhoz, hogy a tesztelésre 2009 elején sor kerülhessen. A Bizottság megindítja a mérőeszközök fejlesztéséhez és a felmérés lebonyolításához szükséges munkálatokat. Meghatározza a mintavételi módszereket és a részt vevő intézmények és tesztalanyok kiválasztásának szempontjait – szükség esetén az illetékes hatóságokkal egyetértésben –, és gondoskodik arról, hogy e műveletek minősége összhangban legyen az ilyen felmérésekre érvényes általános nemzetközi szabályokkal. Megtervezi és lebonyolítja továbbá a felmérést, adatokat gyűjt, valamint elemzi és összefoglalja a végső eredményeket. Ezeket a munkálatokat a Bizottság a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben végzi. A tanácsadó bizottság véleménye szerint a tesztelést a naptári év első felében, nem pedig a tanév elején tanácsos végezni. Éppen ezért az első felmérésre 2009 elején kellene sort keríteni. Ahhoz, hogy a tesztelést 2009 elején el lehessen végezni, 2007 márciusában meg kell kezdeni az előkészítő munkálatokat. Ezek eredményeként ki kell dolgozni a tesztet és a kísérleti felméréseket, amelyek lebonyolítására 2008 tavaszán kell sort keríteni. A kísérleti
HU
8
HU
felmérésekből nyert tapasztalatok alapján ki kell fejleszteni a teljes teszteket, és ezekkel 2009 elején le kell folytatni a felmérést a tagállamokban. A tanácsadó bizottság a munkálatok teljes ideje alatt továbbra is rendszeresen találkozik, és a felmérés kidolgozásának és lebonyolításának valamennyi fázisában szorosan együttműködik a Bizottsággal13. 3.
ÖSSZEGZÉS
A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy a következő tényezők tekintetében vegye tudomásul a felmérés e közleményben javasolt keretrendszerét:
a vizsgálandó készségek a vizsgálandó nyelvek a használandó KER-szintek a háttéradatok gyűjtése a vizsgálandó célcsoport és a teljes populáció a mérőeszközök – mind számítógépes, mint papír-ceruza tesztek fejlesztése a felmérés lebonyolítása
Erre építve a Bizottság meg tudná kezdeni a felmérés előkészítését, melyre a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés keretében kerül sor. A mérőeszközök kidolgozásának oly módon kell történnie, hogy a felmérést 2009 elején le lehessen bonyolítani.
13
HU
Az idegen nyelvi mutatóval kapcsolatos felmérés pénzügyi és emberi erőforrásait a COM (2005) 356 végleges dokumentum pénzügyi melléklete már ismertette.
9
HU
MELLÉKLET Az európai nyelvi kompetenciamutatóval foglalkozó tanácsadó bizottság tagjai Ország
Ausztria Belgium (flamand közösség) Belgium (német közösség) Belgium (francia közösség) Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország
Németország Németország (póttag) Görögország Görögország
Magyarország Magyarország Írország
HU
Szervezet
Családi név
Utónév
Council of Europe
Cí m Mr
Sheils
Joseph
Eurydice
Ms
Baidak
Nathalie
Österreichisches SprachenKompetenz-Zentrum Flemish Department for Education and Training Curriculum Division
Mr
Abuja
Gunther
Ms
Raes
Nicole
Mr
még nincs kijelölve Woolf
Alain
Ministry of Education and Culture Institute for Information on Education Ministry of Education, International unit National Examination and Qualification Center Finnish National Board of Education Ministère de l'Education Nationale, de l'Enseignement Supérieur et de la Recherche Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung (DIPF) Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung (DIPF) Ministry of National Education and Religious Affairs Greek Unit of the Eurydice Network, Ministry of National Education and Religious Affairs ELTE University - National Institution of Public Education Ministry of Education
Ms
még nincs kijelölve Tofaridou
Efrosyni
Ms
Kramplova
Iveta
Ms
Andersen
Ms
Sõstar
Pernille Skou Brønner Kersti
Ms
Mustaparta
Anna-Kaisa
Mr
Monnanteuil
François
Mr
Klieme
Eckhard
Mr
Hesse
HermannGünter
Mr
Papadakis
Nikolaos
Mr
Papamanolis
Nikos
Ms
Major
Éva
Ms
Kádár-Fülöp
Judit
Centre for Language and Communication Studies
Mr
Little
David
Service général de pilotage du système éducatif
10
HU
Olaszország Lettország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia
Directorate-General for Foreign Affairs, Ministry of Education Ministry of Education and Science The Centre for Curriculum Development and Examinations Education Development Centre, Ministry of Education and Science Ministère de l’Education et de la Formation professionnelle Ministry for Education, Youth and Employment Hesta Advies - en Vertaalbureau Ministry of National Education Faculdade de Psicologia e Ciências da Educação, Universidade de Lisboa National Institute for Educational Sciences National Institute for Education, Department of foreign Languages
Ms
Di Nicuolo
Giulia
Mr
Mankovs
Leonīds
Ms
Muceniece
Gundega
Ms
Jariene
Raimonda
Mr
Fandel
Jean-Claude
Mr
Camilleri
George
Mr
Molenaar
Peter
Mr
Poszytek
Pawel
Ms
Peralta
Helena
Mr
Nasta
Dan Ion
Ms
De Jaegher
Darina
Ministerio de Educación y Ciencia - Instituto de Evaluación (IE) Skolverket - Swedish National Agency for Education Strategic Analysis and Data Services Group Department for Education and Skills University of Swansea
Ms
új jelölés várható Tovar Sánchez
Carmen
Mr
Lagergren
Tommy
Mr
Leman
Steve
Mr
Meara
Paul
Scottish Qualifications Authority
Mr
Van Krieken
Robert
Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság
Egyesült Királyság (Wales) Egyesült Királyság (Skócia)
HU
11
HU
