Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. „A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is a nyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is.” A tanodában folyó magyar nyelvi fejlesztés alapvető céljai: - beszédkészség, szóbeli szövegalkotó, illetve szövegmegértő képesség fejlesztése, - olvasási és szövegmegértési képesség fejlesztése, - írásbeli szövegalkotási képesség, íráskép, helyesírás fejlesztése, - olvasási kedv felkeltése, - a tanulási képesség fejlesztése. A tanodában folyó magyar nyelvi és irodalmi fejlesztéshez a következő dokumentumok szolgálnak iránymutatóként: - Nemzeti alaptanterv: magyar nyelv és irodalom műveltségi terület, - helyi tantervek, - az előző évek középiskolai felvételi feladatai, - a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, - az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai. Élő idegen nyelv A tanodában folyó idegen nyelvi fejlesztés alapvető célja a használható nyelvtudás elsajátításának segítése. A tanodának – a diákok szükségleteit figyelembe véve – biztosítania kell az idegen nyelvi fejlesztést. Ez a következő módokon valósítható meg: - nyelvszakos tanár(ok) alkalmazásával, amennyiben nem érhető el:
nem nyelvszakos, de legalább európai középszinten (B2) beszélő tanár(ok), mentor(ok) alkalmazásával, - nyelvszakos vagy legalább európai középszinten (B2) beszélő kortárs, egyetemista, illetve más önkéntes segítőkkel való folyamatos együttműködéssel, - külföldi kortárs vagy egyetemista diákokkal való folyamatos együttműködéssel. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás. -
A tanodában folyó idegen nyelvi fejlesztés céljai összhangban állnak az alaptantervi követelményekben meghatározottakkal: Idegen nyelv Első idegen nyelv (a) Első idegen nyelv (b), (b1) Második idegen nyelv (c) Második idegen nyelv (d) Másodig idegen nyelv (d1)
6. évfolyam A1A1
8. évfolyam A1 A2 A1
12. évfolyam B1 B2 A2 B1 B2
A különböző szintek meghatározását, részletes leírását a Nemzeti alaptanterv vonatkozó része tartalmazza. További dokumentumok: - helyi tantervek, - a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, - az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai. Matematika A matematikai kompetenciák fejlesztése szintén alapvető feladata a tanodának. A hátrányos helyzetű fiatalok esetében kiemelkedő fontosságú a matematika szerepe, mivel sok esetben a szakmához jutás alapvető feltétele az önálló és logikus gondolkodás, probléma- és összefüggés felismerő képesség, figyelem koncentráció, illetve egyes matematikai műveletek alkalmazásszintű ismerete. A tanoda egyik elsődleges feladata a gyerekek matematikához való viszonyának a formálása. A matematikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározása során egyrészt figyelembe kell venni az adott gyereket érintő iskolai elvárásokat, másrészt – különösen pályaorientációs szempontból – a gyerek képességeit, illetve érdeklődését. A tanodában folyó matematikai fejlesztés alapvető céljai: - a gyerekek matematikához való viszonyának formálása, - a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges képességek fejlesztése, - a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása,
-
a reproduktív, problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzésre nevelés, alapvető matematikai tevékenységek (pl. mérések, szerkesztések), illetve műveletek automatizált végzéséhez szükséges képességek fejlesztése.
„A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1-6. évfolyam fejlesztési tevékenysége meghatározó jelleggel alapozza meg. Ezért alapvető fontosságú, hogy a későbbi fokozatok tanárai ismerjék és mélyen értsék az ott folyó fejlesztés jellegét és részleteit.” A tanodában folyó matematikai fejlesztéshez a következő dokumentumok szolgálnak iránymutatóként: - Nemzeti alaptanterv: matematika műveltségi terület, - helyi tantervek, - az előző évek középiskolai felvételi feladatai, - a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, - az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai. Ember és társadalom A tanoda – igény esetén – biztosítja a gyerekek számára a tantárgyi fejlesztést az ember és társadalom műveltségi területen (történelem, társadalomismeret, emberismeret és etika, illetve filozófia tantárgyakból). A tanodában zajló tevékenységek, foglalkozások során – az ember és társadalom műveltségi területhez kapcsolódóan – javasolt hangsúlyt fektetni az alábbi területekre: - kritikai gondolkodás fejlesztése, - a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, - a történelmi és állampolgári tudat erősítése, - a szociális érzékenység fejlesztése, - az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság fejlesztése, - a saját, és más kultúrák megismertetése és elfogadtatása, a demokratikus értékekkel, az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Az ember és társadalom műveltségi területen való fejlesztéshez a következő dokumentumok szolgálnak iránymutatóként: - Nemzeti alaptanterv: ember és társadalom műveltségi terület, - helyi tantervek, - a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, - az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai.
Ember a természetben A tanoda – igény esetén – biztosítja a gyerekek számára a tantárgyi fejlesztést az ember a természetben műveltségi területen (természetismeret, fizika, kémia, biológia, egészségtan tantárgyakból). A tanodában zajló tevékenységek, foglalkozások során – az ember a természetben műveltségi területhez kapcsolódóan – javasolt hangsúlyt fektetni az alábbi területekre: - a természettudománnyal, tudománnyal kapcsolatos szemlélet formálása, - tudatos, aktív környezetvédelemre nevelés, - egészséges életmóddal kapcsolatos praktikus ismeretek elsajátíttatása, - az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony formálása, - az áltudományos, manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése. Az ember a természetben műveltségi területen való fejlesztéshez a következő dokumentumok szolgálnak iránymutatóként: -
Nemzeti alaptanterv: ember a természetben műveltségi terület, helyi tantervek, a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai.
Földünk-környezetünk A tanoda – igény esetén – biztosítja a gyerekek számára a tantárgyi fejlesztést a földünk-környezetünk műveltségi területen (döntően földrajz tantárgyból). A tanodában zajló tevékenységek, foglalkozások során – a földünkkörnyezetünk műveltségi területhez kapcsolódóan – javasolt hangsúlyt fektetni az alábbi területekre: - a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás fejlesztése (az alapvető eszközök és módszerek gyakorlatban való megismertetése), - a felelős és tudatos környezeti magatartás kialakítása, - energiatakarékos magatartás kialakítása, - a környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismertetése, - környezetkárosítás csökkentési lehetőségeinek megismertetése, - más országok és kultúrák megismertetése, elfogadtatása, - önálló információszerző tevékenység fejlesztése.
A földünk-környezetünk műveltségi területen való fejlesztéshez a következő dokumentumok szolgálnak iránymutatóként: - Nemzeti alaptanterv: földünk-környezetünk műveltségi terület, - helyi tantervek, - a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, - az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai. Művészetek „A művészetek műveltségterület fejleszti az alkotás, a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit egyaránt. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást”, továbbá a szociális hátrányok leküzdését, „a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást próbálja a maga eszközével segíteni.” Az aktív művészeti tevékenységek lehetőséget adnak a művészetek tartalmi befogadására, illetve általa az egyén fejlődésére. Javasolt tehát, hogy a tanodai fejlesztő munkában, illetve szabadidős tevékenységekben kapjon helyet a művészeti nevelés valamilyen formája (képzőművészet, zene, tánc, dráma, film stb.). A tanodában zajló művészeti tevékenységek, foglalkozások többek között az alábbi célokat szolgálják: - az alkotás, létrehozás képességének fejlesztése, - közösségformálás, - az esztétikai fogékonyság fejlesztése, - lehetőségteremtés az önkifejezésre, - tehetséggondozás. Informatika Az info-kommunikációs eszközök elterjedése és az internet rohamos térhódítása új társadalmi elvárásokat fogalmaz meg számunkra. Az informatika szerves részévé vált az életünknek, ezért az informatika világában való tájékozódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése egyik alapvető feladata kell, hogy legyen a tanodáknak is. Ez nem azt jelenti, hogy szükségszerűen minden tanodában kell tanítania informatika tanárnak (persze előnyös, ha ez megoldható), hanem azt, hogy a tanoda elvárásként kell, hogy megfogalmazza tanárai, mentorai felé, hogy rendelkezzenek – legalább – felhasználó szintű informatikai ismeretekkel, amit képesek munkába fogni pedagógiai tevékenységük során.
„A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére.”1 A tanodában folyó informatikai fejlesztés alapvető céljai: - digitális írástudás fejlesztése (a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok elsajátítása, - a tanoda által hozzáférhető különböző informatikai eszközök használatának elsajátítása, - az informatika teremtette lehetőségek beépülése a gyerekek tanodai tevékenységeibe, - az internet világában való tájékozódás, - az új technológiákon alapuló kommunikációs formák használata, - az internetről (illetve a médiából) származó információk kritikus befogadása, felhasználása. A tanodában folyó informatikai fejlesztéshez a következő dokumentumok szolgálnak iránymutatóként: - Nemzeti alaptanterv: informatika műveltségi terület, - helyi tantervek, - a gyerekek szempontjából számításba jöhető középiskolák felvételi követelményei, - az előző évek érettségi, ill. próbaérettségi feladatai. Életvitel és gyakorlati ismeretek „Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület alapvetően a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.”2 A gyerekek életkora, szociokulturális helyzete, igényei és szükségletei alapján a tanoda egyik kiemelt feladata az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterülethez tartozó kompetenciák fejlesztése. Az ehhez tartozó tevékenységek többek között a következő célokat szolgálják: - a mesterséges környezetben való tájékozódásra való felkészítés, - a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése, - a problémakezelő képesség, kreativitás fejlesztése, 1 2
uo. uo.
-
a pálya kiválasztásának előkészítése, a tudatosabb iskolaválasztásához való hozzájárulás, az egészséges életvitelre, a betegségek megelőzésére, a testi és lelki betegségek elleni védekezésre való felkészítés, toleranciára, demokráciára és tudatos joghasználatra való nevelés.
A fenti célok érdekében a következő témakörökkel való foglalkozás ajánlott: - pályaorientáció (személyes igények meghatározása, a tanulás szerepe a sikerben, a folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége), - egészségkultúra (egészséges életmód, korszerű táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, baleset megelőzés, káros szenvedélyek), - fogyasztói kultúra (tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság, gazdaságosság), - közlekedéskultúra (a közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok), - szabadidő-kultúra (önfejlesztés, társas kapcsolatok, sport, művelődés, szórakozás, játék). - demokrácia-ismeretek
