ISOFÓRUM XXII. NMK
Az európai és a hazai építőipar versenyképességének és fenntarthatóságának összevetése Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Bizottságának elnöke Balatonalmádi, 2015. szeptember 18.
ISOFÓRUM XXII. NMK
1
Az építőipar főbb mutatói 2014-ben: Az EU-ban: termelés: 1147 mrd Euró, a GDP 10%-a munkaerő: 20 millió (28 millió közvetetten), a foglalkoztatottak 7%-a vállalkozások száma: 2,4 millió, 93%-a 10 főnél kevesebb Magyarországon: termelés: 7 mrd Euró, a GDP 5 %-a munkaerő: 110 ezer fő vállalkozások száma: 93 ezer, 93 %-a kisvállalkozás ISOFÓRUM XXII. NMK
2
Építőipari termelés (2010 = 100) (Forrás: EUROSTAT) 150
140
130
EU-28 120
CZ
110
DE
100
HU PL
90
SK 80
70
60
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
ISOFÓRUM XXII. NMK
2012
2013
2014
3
A tagállamok súlya az EU építőipari termelésében és az egy lakosra számított termelési arányok 2010-ben (Forrás: EUROSTAT)
Magyarország
0,5%
1
Szlovákia
0,5%
1,9
Csehország
1,4%
2,7
Lengyelország
2,7%
1,4
Szlovénia
0,3%
1,5
Franciaország
17,2%
5,5
Németország
13,6%
3,4
Ausztria
2,8%
3,3
EU-28
100,0% ISOFÓRUM XXII. NMK
4
Az építőipar versenyképességét meghatározó elemek • • • • • • • •
szabályozási keretek, minőség, piaci esélyek, az építési folyamat korszerűsége, a környezeti hatások, fenntarthatóság az emberi tényező, technológiai fejlesztés, K+F tevékenység, jogtalan gyakorlat
ISOFÓRUM XXII. NMK
5
Szabályozási keretek EU: • alapvetően tagállami szintű az építőipari előírások többsége pl. a munkavégzés, a tervezés, a felelősség szabályozása Cél: - a közösségi szabályozás nagyobb részarányt képviseljen - stabil, kiszámítható legyen Mo: • túlszabályozottság jelei • nem megfelelő szabályozottság jelei • a szakmai szövetségek önszabályozó szerepe • a stabilitás és kiszámíthatóság irányát erősíteni ISOFÓRUM XXII. NMK
6
Minőség EU: • a versenyképesség minőségi beruházást igényel (a rossz minőség költsége 5-10 %) • a végső felhasználók újabb és újabb igénye (egészség, biztonság, energiahatékonyság, környezetvédelem stb.) • minőség elérése: minőségbiztosítás – a termelési folyamat minősége teljes minőségirányítás – integrált irányítási minőség Mo: • elfogadott, hogy a minőség a versenyképesség meghatározója • a minőségbiztosítási rendszerek kialakítását, működtetését • szakmai szövetségek szerepe ISOFÓRUM XXII. NMK
7
Piaci esélyek EU: − túlzott építőipari kapacitás van a piacon > könnyű belépni az építési piacra − a verseny korlátozását célzó intézkedések monopóliumokhoz vezethetnek − az abnormálisan alacsony ajánlat kiszűrése − a hatóságok feladata a közérdek biztosítása, a fenti feltételek érvényesítése Mo: − az EU méltányos piaci elvei elfogadhatóak, de a gyakorlat vegyes − a verseny a magyar piacon is esetenként túlzott, sokszor nem megfelelően szabályozott − építésfelügyelet helyzete − az alvállalkozói érdekérvényesítő szakmai szervezet hiányában nehezebb ISOFÓRUM XXII. NMK
8
Az építési folyamat korszerűsége EU:
• a globalizáció erősödésével az építési folyamat egyre gyorsabban változik • új módszerek ösztönzése – az életciklus költségek és a minőség javítására – nagyobb rugalmasság az építési folyamat valamennyi fázisában – a jobb kommunikáció és együttműködés előtérbe helyezése – más ágazatok tapasztalatainak adaptálása – az információtechnológia hatékonyabb kihasználása – a legjobb irányítási technikák kidolgozása, Mo: Az EU tapasztalatok átvétele, nem csak a külföldi tulajdoni, de a hazai (és nem csak a nagy) vállalatoknál, elsősorban: – új rugalmas kapcsolat a piaci szereplők között – az életciklus költségek előtérbe helyezése – a kisvállalkozások korszerű, megalapozott, célirányos ismeretekhez juttatása ISOFÓRUM XXII. NMK
9
A környezeti hatások EU: • Fenntartható építés szerepének növelése • Energiahatékonyság • Hulladékgazdálkodás – külön program - ösztönzése Mo: • környezettudatosság nem általános • átfogó szabályozás, csomag nincs • hulladékgazdálkodást szabályozó és ösztönző rendszer kialakítására és működtetésére van szükség
ISOFÓRUM XXII. NMK
10
Az emberi tényező EU: • az építőipari munkaerő alulképzett (bevándorlók) • magasan képzett munkaerő hiánya • az építőipari munkának rossz a a presztízse • munkahelyi feltételek javítása • érdekeltséget kell teremteni az oktatásba történő befektetésre • szakmai szövetségek szerepének növelése Mo: • kedvezőtlenebb a helyzet, mint az EU-ban • szakmunkásképzés – alacsony presztízs, gyenge tanulók
ISOFÓRUM XXII. NMK
11
Technológia fejlesztés, K+F tevékenység EU: • az EU országai keveset fordítanak K+F- re (Japánban 8-szor annyit) • probléma a K+F „lefordítása” innovációra • többnyire kormányok a finanszírozók • a helyzet javítására „építőipari parkok” létrehozása és fejlesztése Mo: • a K+F- re fordított pénz töredéke, mint az EU-ban • a kevés forrás kihasználtsága, célzottsága és hatékonysága sem megfelelő • a szakmai szövetségeknek növekvő szerepet kell vállalniuk ISOFÓRUM XXII. NMK
12
Jogtalan gyakorlat EU: • fekete munka, párhuzamos gazdaság aránya magas • javítani a regisztrációs és minősítési eljárást • korrupció: Mo: • feketemunka aránya magasabb, mint az EU-ban • korrupció oka, mértéke, becslések
ISOFÓRUM XXII. NMK
13
Az építőipar versenyképességét javító stratégiai célok 1. 2. 3. 4.
A minőség javítása az építőiparban A szabályozási környezet javítása Az oktatás és képzés javítása A kutatás és fejlesztés erősítése
ISOFÓRUM XXII. NMK
14
Fenntartható építés: 1.
Az építmények létrehozásának és működtetésének folyamata, amelyre jellemző • a környezeti felelősség, • az erőforrások hatékony felhasználása az építmény egész életciklusában, a tervezéstől az építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül egészen a bontásig.
2.
Kibert. C.: „Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján.” ISOFÓRUM XXII. NMK
15
Az építőipar és a fenntarthatóság kölcsönhatása: • az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből kikerülő anyagok 50%-át, • az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás 50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért felelősek, • az összes hulladék 25%-a építési anyagból keletkezik,
ISOFÓRUM XXII. NMK
16
A fenntartható építés kiemelt területei • • • •
Energiahatékonyság (energiatakarékosság) Zöld közbeszerzés, Az intelligens épületek (domotika), Hulladékgazdálkodás: – optimális építőanyag választás, – hulladék minimalizálás, – a hulladék újrafelhasználásának maximalizálása
ISOFÓRUM XXII. NMK
17
Az uniós építőipar és az abban működő vállalkozások fenntartható versenyképességi stratégiája EU COM(2012)433 Kiinduló dokumentumok: – Az építési szektor fenntartható versenyképessége (ECORYS) 2010 – A nemzeti építési szabályozások átvilágítása a fenntartható építés és a vezető piaci kezdeményezések terén (PRC) 2011 – Az építőipar jövőbeli képzettségi és kompetencia igényei (2009) – Életciklus költség (LCC) mint hozzájárulás a fenntartható építéshez (Davis Langdon) 2007 ISOFÓRUM XXII. NMK
18
Európai Bizottság: az építőipari vállalkozások versenyképessége, fenntarthatósága A) Építőipar kiemelt szerepe az Európa 2020 Stratégia - intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában. B) Fontos szerep a hosszú távú célkitűzésekben: - versenyképes, alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra áttérés (2030-ra 40-50% csökkenés, 2050-re 90%) a szükséges beruházások versenyképesség javul - az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás - hosszú távú katasztrófavédelmi beruházások előmozdítása. ISOFÓRUM XXII. NMK
19
Az építőipari ágazat strukturális problémái: – – – –
szakképzett munkaerő hiánya, az ágazat nem vonzó a fiatalok számára, korlátozott az innovációs kapacitás, fekete munkavégzés jelenléte,
ISOFÓRUM XXII. NMK
20
További problémák: – – – –
a pénzügyi és gazdasági válság a leginkább az építőipart sújtotta, az EU-n kívüli építőipar megjelenése a belső piacon, esetenként nem tiszta eszközökkel, EU-n kívüli piacokon való megjelenés növekedési igénye, energiával és környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémák kulcstényezőkké váltak
ISOFÓRUM XXII. NMK
21
Az Európai Bizottság:
Meghatározza az ágazat 2020-ig várható fő kihívásait: – a beruházás, – a humántőke, – a környezeti követelmények, – a szabályozás, a piacra jutás tekintetében.
ISOFÓRUM XXII. NMK
22
Rövidtávon (válságkezelés): növekedés és foglalkoztatás Közép- és hosszú távon (összehangolt megközelítés): – egészség és biztonság, – energiahatékonyság, – környezetbarát építkezés, – katasztrófákkal szembeni ellenállás, – beltéri klimatikus környezet, – újrafelhasználás / újrafeldolgozás / hulladékhasznosítás, ISOFÓRUM XXII. NMK
23
Stratégia az építőipari ágazat fenntartható versenyképessége érdekében: Stratégiai célkitűzések: 1. Beruházási feltételek ösztönzése, 2. Az építőipar humántőke alapjának javítása, 3. Forráshatékonyság, a környezeti teljesítmény és az üzleti lehetőségek javítása, 4. A belső piac megerősítése, 5. Az uniós építési vállalkozások globális versenyképességének javítása ISOFÓRUM XXII. NMK
24
1. Beruházási feltételek ösztönzése (1/2) a) Rövidtávú intézkedések: Épületfelújítási ráta (1,2%) megduplázása: – Pénzügyi ösztönzők, – Pénzügyi támogatások, – EBB, EBRD, EEEF – tőkealapjai, hitelgaranciái Bizottság: - kísérleti projektek, - folyamatos elemzések, Tagországok: - fenntarthatósági célkitűzések kidolgozása, - EBB, EBRD, EEEF forrásainak igénybevétele
ISOFÓRUM XXII. NMK
25
1. Beruházási feltételek ösztönzése (2/2) b) Közép- és hosszú távú intézkedések: – Éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések beruházásainak támogatása, – Fenntartható energia céljaira elkülönített összeg megduplázása, – Kutatás és innováció – technológia orientált. Tagországok: dolgozzanak ki más tagállamokkal közösen kezdeményezéseket: ösztönzik kutatást, technológiafejlesztést, innovatív beszerzést, tanúsítást. ISOFÓRUM XXII. NMK
26
2. Az építőipar humántőke alapjának
javítása (1/2) a) Rövidtávú intézkedések: – Intelligens energia – Európa program: Build up Skills – IKT használata Bizottság és tagországok: BUSH
ISOFÓRUM XXII. NMK
27
2. Az építőipar humántőke alapjának javítása (2/2) b) Közép- és hosszú távú intézkedések: Bizottság: – Szakoktatás és szakképzés hozzáigazítása az építőipar jövőbeni készség- és képességigényeihez, – Ágazati tudásfejlesztési tanács, – Egész életen át tartó tanulás, Tagországok: – Gyors reagálás a szakoktatási szükségletekre, – Kampány: vonzóvá tenni az építőipart. ISOFÓRUM XXII. NMK
28
3. Forráshatékonyság, a környezeti teljesítmény és az üzleti lehetőségek javítása Erőforráshatékony Európa ütemterve: – természeti erőforrásokra, energiára, környezetre, éghajlatváltozásra. – teljes életciklusra vonatkozó fejlődés − Összehangolt mutatókra, előírásokra és a környezeti teljesítményt értékelő módszer kidolgozására van szükség – Környezeti hatásvizsgálatok: egyszerűsíteni és észszerűsíteni. – Hulladékgazdálkodás: építési és bontási hulladék 70%-át újra fel kell használni 2020-ban ISOFÓRUM XXII. NMK
29
4. A belső piac megerősítése Uniós jogszabályok: helyes alkalmazásuk Nemzeti jogszabályok: a piacfelügyelet érvényesítése (765/2008/EK rendelet)
5. Globális versenyhelyzet javítása Unió szabadkereskedelmi megállapodásai (legutóbb Korea): – Latin-Amerika – Afrika – Oroszország ISOFÓRUM XXII. NMK
30
A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra (1/2) • Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni, működtetni és átalakítani; • Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel, munkaegészségüggyel és biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel; • A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít, ISOFÓRUM XXII. NMK
31
A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra (2/2) • A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál: – közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energia-hatékonysági céljait, – eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt, – megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek. • Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek; • Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt. ISOFÓRUM XXII. NMK
32
A célok eléréséhez cselekvési terv, intézkedések • Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb szabályozással, • A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása, • Az innovációs képesség és teljesítmény javítása, • Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a termékeknél, az építési folyamatban és a működtetésben, • Az építési szektor globális versenypozíciójának erősítése ISOFÓRUM XXII. NMK
33
Köszönöm a figyelmüket!
ISOFÓRUM XXII. NMK
34
