EIB Tények 2
Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények Az Igazgatótanács: Az Igazgatótanács 26 Igazgatóból és 16 Igazgatóhelyettesből áll. Az Igazgatókat a Kormányzótanács nevezi ki öt éves időtartamra. A tagállamok jelölnek 25 Igazgatót és 16 Helyettest, az Európai Bizottság pedig egyet-egyet. Az Igazgatótanács továbbá megválaszt 6 szakértőt is, 3 tagot és 3 helyettest.
Alapítás: Az EIB-t 1958-ban hívták életre a Római Szerződéssel, amely létrehozta az Európai Uniót (EU) is – amit akkoriban még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek. Feladata: Az EIB szerint feladata az EU célkitűzéseinek elősegítése azáltal, hogy hosszú távú finanszírozást biztosít ésszerű befektetések számára. A bank az Unió szolgálatában áll.
Az Igazgatótanács feladata az EIB-t az európai szerződésekkel, az EIB Alapokmányával és a Kormányzók által lefektetett irányelvekkel összhangban irányítani. A Tanács hiteleket, garanciákat és kölcsönfelvételeket hagy jóvá, valamint az EIB hitelpolitikájának megváltoztatására vonatkozó javaslatokat nyújt be a Kormányzótanácsnak. Annak ellenére, hogy az Igazgatótanácshoz tartoznak a hitelek jóváhagyásának kulcsfontosságú döntései, nem állandó testületről van szó, az Igazgatótanács évente csupán tíz alkalommal tart ülést a több mint 300 befektetés felülvizsgálatára. Ez azzal jár, hogy nincs idő kellő alapossággal mérlegelni minden körülményt, figyelembe véve a beruházások sokszor meghatározó hatását a fogadó térségre, illetve a felmerülő környezeti vagy szociális kérdéseket. Ilyen csekély számú ülésen az Igazgatók nem képesek megfelelő módon felügyelni a befektetéseket, ami szembeszökő eltérést mutat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank gyakorlatával, ahol állandó Igazgatótanácsok és komolyabb hitel elbírálási eljárások vannak.
Részvényesek: Az EIB részvényesei az EU 25 tagállama, amelyek közösen adják össze az EIB tőkéjét. Hozzájárulásuk az Unión belüli gazdasági súlyukat tükrözi. Az EU tagállamai korlátozás nélkül folyamodhatnak hitelért az EIB-hez, rájuk nem vonatkoznak földrajzi vagy ágazati megkötések. Mindemellett a legnagyobb befizetők – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország – egyben az EIB hiteleinek legnagyobb fogadói is. Kormányzó és döntéshozatali szerkezet: Az EIB Kormányzótanácsa: A Tanács a tagállamok pénzügy- vagy gazdasági minisztereiből áll. A Tanács tagjait nem nevezik ki, az új pénzügyminiszter általában automatikusan Kormányzóvá válik. A Kormányzótanács határozza meg a hitelpolitika általános irányelveit, dönt a tőkeemelésről és engedélyezi az EIB Unión kívüli tevékenységeit. A könyvvizsgáló bizottság jelentését szintén a Kormányzótanács kapja kézhez, továbbá az fogadja el a pénzügyi jelentéseket, beleértve a mérleget, az eredmény-kimutatást és az éves jelentést. Végezetül az nevezi ki az Igazgatótanács, az irányító bizottság és a könyvvizsgáló bizottság tagjait. Az EU tagállamok miniszterei adják a bank Kormányzóit, és ez az egyik fő oka annak, hogy az EIB úgy működhet, ahogy azt jelenleg teszi. Az EIB tevékenységének és hitelnyújtási gyakorlatának már maga a Kormányzók státusa legitimitást biztosít és megvédi azt a kritikáktól, ezzel egyidejűleg pedig gátja a változásnak.
Az Irányító Bizottság: Az EIB főállású végrehajtó szerve az Irányító Bizottság, élén az elnökkel (jelenleg Philippe Maystadt). A Bizottság az Igazgatótanács felügyelete alá tartozik, és a napi ügyekért felelős. Tagjait az Igazgatótanács javaslatára a Kormányzók nevezik ki hat éves időtartamra. A tagok azonban második hivatali időszakra is jelölhetők, így hosszú ideig meghatározhatják az EIB irányvonalát. A Bizottság tagjai rendkívül fontos szerepet játszanak az EIB-ben, mivel ők tesznek javaslatokat az Igazgatótanács számára,
1
EIB Tények 2 szemben, amely ennek révén saját jogi személyiségre és önállóságra tudott szert tenni a közösség rendszerén belül. Az Unión kívül folytatott tevékenységeinél elsősorban saját pénzeszközeit használhatja fel, de felhatalmazás esetén az EU költségvetési forrásait is igénybe veheti.
többek között a kölcsönfelvételek és a hitelnyújtás kérdéseiben. Így befolyással lehetnek a beruházások környezeti politikáira és az információk nyilvánosságra hozatalára is. Az EIB szerepe az EU-ban
A bank EU-tól való függetlenségét vezetőségi és felügyeleti szerkezete is tükrözi. Ez – saját állítása szerint – biztosítja, hogy a hitelfelvételi és folyósítási döntéseit kizárólag a befektetések „érdemeit” és a pénzpiacok „legjobb lehetőségeit” mérlegelve hozza meg. A beruházások illetve a kölcsönfelvételi lehetőségek „érdemeit” illetve „legjobb lehetőségeit” a magánszektort is bevonó eljárással határozza meg, ahelyett, hogy ilyenkor eredeti felhatalmazása, a köz szolgálata vezetné. Az információkhoz való hozzáférés és a környezeti normák szempontjából nyilvánvaló következményekkel járt, hogy az EIB olyan közcélokat szolgáló pénzintézet, amely a közszférán kívül kereskedelmi bankként működik.
A tagállamok integrációjához, kiegyensúlyozott fejlődéséhez, illetve gazdasági és szociális kohéziójához hozzájárulni: elméletileg ez az EIB fő feladata. Forgóeszközeinek nagy részét úgy teremti elő, hogy kötvényeket bocsát ki a globális pénzpiacon. Hitelportfoliójának mérete révén az EIB hatalmas befolyással rendelkezik az Unió határain belüli nagyszabású infrastruktúra beruházások felett, amelyek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járnak. Az EIB folyamatosan módosítja tevékenységét a közösségi politikák változásainak függvényében, és elvileg köti az EU jövőképe is. Az EU-n kívül az európai fejlesztési segély és együttműködési politikákkal összefüggésben megkötött szerződések pénzügyi elemeit az EIB valósítja meg. Ilyenformán a bank befolyásolja a fogadó országok fejlődését, ugyanakkor sok EU-n kívüli országnak folyósított hitele kedvezőtlen környezeti és szociális következménnyel járt (lásd: EIB Tények 5).
Az EIB kettős státusa: egy törvénytisztelő intézmény? A Római Szerződés részét képező EIB Alapokmány jogi, pénzügyi és adminisztratív személyiséggel ruházza fel a bankot. Az EIB jogi státusa és EU-val szembeni kötelezettségei azonban nem tisztázottak megfelelő mértékben. Mivel az EIB-t – jogosan – európai testületként kezelik, ezért rá az európai jog vonatkozik. Jogi kötelezettsége az EK-Szerződés keretein belül és saját alapokmánya szerint működni. Ezek következménye, hogy bár az EIB csak az EU törvényhozó testületeitől származó politikák és szabályozások által kijelölt határokon belül működhet, nem világos, hogy hogyan lehet kikényszeríteni a törvények betartását, és milyen módon lehet felelősségre vonni, ha nem felel meg a vonatkozó törvényeknek, politikáknak és szabályozásoknak.
Az EIB hitelfelvételi és hitelfolyósítási eljárásai és az EU Bár az EIB az EU gazdasági politikáival összhangban fogalmazza meg hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységét, az Unió intézményrendszerén belül döntéshozatali szabadságot élvez. Ezt úgy éri el, hogy tevékenységeit tőkepiaci hitelfelvétellel finanszírozza - nem az EU költségvetéséből, - így lehetősége nyílik támogatni olyan beruházásokat, amelyek nem ragaszkodnak következetesen az EU irányelveihez. Az EIB az általa nyújtott forrásokat nagyrészt a hitelként felvett eszközökből és a saját forrásaiból (befizetett tőke és tartalékok) biztosítja, amelyeket saját pénzeszközeinek tekint. Ezért gyakorlatilag egy közcélokat szolgáló, de kereskedelmi bankként működő pénzintézettel állunk
Az EIB kettős „személyisége” hatással van arra, hogy milyen mértékben lehet felelősségre vonni tevékenységeiért, különösen két vonatkozásban: környezeti
2
EIB Tények 2 • kisés közepes vállalkozások finanszírozása „globális” hitelekkel és kockázati tőke műveletekkel, • humántőke fejlesztése.
felelősség és az információ nyilvánossága. Ráadásul, vagy éppen ez okból is, ezeken a területeken jelentős lemaradásban van más pénzintézetekkel (pl. a Világbankkal és az EBRD-vel) szemben. Az utóbbi időben tapasztalt pozitív fejlemények ellenére az EIB továbbra is alapvetően átláthatatlan és titkolózó intézmény maradt, amely nem tesz eleget konkrét uniós környezeti jogszabályoknak.
Országoknak történő hitelnyújtás Az bank hiteleket nyújt az EU tagországainak és körülbelül 150 EU-n kívüli országnak. Alapvető feladat az EUtagállamai számára történő hitelnyújtás, az EU-n kívüli hitelfolyósítás alapját pedig közösségi szerződések (pl. a Cotonou-i Egyezmény) biztosítják. Bizonyos országok egyes beruházásai során azonban kivételt tesznek, így pl. Oroszország esetében. Jelenleg az összes hitel kb. 18%-a irányul nem EU országokba, ahol a gyakran nagyszabású beruházások finanszírozása révén az EIB jelentős hatással van az adott ország fejlődésére. A fogadó országok megfelelő normáinak vagy jogszabályainak gyakori hiánya és az EIB környezeti normáinak korszerűtlensége környezeti és szociális szempontból romboló hatású befektetések finanszírozásához vezetnek (lásd: EIB Tények 6).
Hitelnyújtási stratégia és politika A Kormányzótanács célkitűzéseket határoz meg az EIB számára, amelyeket aztán egy stratégiai dokumentumban foglalnak össze a bank munkatársai, a Vállalati Operatív Tervben. Ezt a tervet, amely a középtávú politikát és a tevékenységi prioritásokat határozza meg, a Kormányzótanácsnak kell elfogadnia. Időtávja három év, ezen időszak alatt azonban módosítható az újabb felhatalmazások és a gazdasági légkör változásainak figyelembe vétele érdekében. A jelenleg érvényes tervet 2003 decemberében fogadták el, és a 2004-2006os időszakra vonatkozik. A hitelfolyósítási tevékenység öt fő operatív területre irányul: • az Unión belüli területfejlesztésre, illetve a gazdasági és szociális kohézióra, • az „Innováció 2010 Kezdeményezés”1 végrehajtására, • környezetvédelemre és az életminőség javítására, • transz-európai közlekedési és energiahálózatok (TENs), • közösségi fejlesztési segélyekre és együttműködési politikára a Partnerországokban, gyakorlatban a FEMIP2-en és a Cotonou-i3 egyezményen keresztül.
Kapcsolat a bankárközösséggel Az EIB az EU tagállamainak több mint 180 bankjával és pénzintézetével működik együtt, így szoros partnerségi kapcsolatban áll az európai bankárkörökkel4. A közintézmény és a kereskedelmi bankok közötti partnerségi viszony hasznos az EIB számára, mert így biztosítható, hogy kötvényei a lehető legnyereségesebben jelenhessenek meg és foroghassanak a másodlagos piacon. Ezenfelül a más bankokkal együtt történő társfinanszírozás olyan nagyszabású beruházások támogatását teszi lehetővé számára, amelyre egyébként nem lenne lehetősége. Az EIB nemzetközi viszonylatban főszerepet játszik azon beruházások támogatásában, amelyek társfinanszírozását közpénzek és magántőke együttes bevonásával valósítják meg.
A Vállalati Operatív Terv a következő területek irányelveit is meghatározza:
Míg ez a fajta partnerségi kapcsolat lehetővé teszi az EIB számára, hogy a
1
Az Innováció 2010 Kezdeményezés (i2i) feladata hozzájárulni a Lisszaboni Stratégia hosszú távú céljaihoz, mely szerint az EU a világ legdinamikusabb és versenyképesebb gazdaságává kíván válni. 2 Együttműködés a földközi-tengeri országokkal. 3 EK szerződés az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országokkal.
4
A különböző bankok és egyéb intézmények listája a www.eib.org honlapon megtalálható.
3
EIB Tények 2 nem vonható felelősségre azon hitelfolyósításából származó következményekért, amelyeket a kereskedelmi bankokkal fenntartott partnerségi viszony révén bonyolított le. Ezek a kapcsolatok akadályokat gördítenek az információkhoz való hozzájutás elé is, mert az EIB szerint így sokszor a dokumentumok az üzleti szféra részeivé válnak.
hitelekhez kedvező feltételekkel biztosítson forrásokat, ez azt is maga után vonja, hogy a környezeti és szociális felelősség kérdéseivel olyan intézmények foglalkoznak, amelyek nem tekintik fontosnak ezeket a területeket. Az EIB nem rendelkezik olyan iránymutatással vagy ellenőrző rendszerrel, amely előírná, hogyan használják fel pénzét, pl. a kereskedelmi bankok vagy a kis- és közepes vállalatok (KKV-k). Tehát az EIB
Hitelek régiók szerinti bontásban Régió
2003-ban
Európai Unió + 18. cikkely5 Csatlakozó országok Földközi-tengeri országok Afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok + TOT6 Dél-Afrika Balkán Ázsia, Latin- és Közép-Amerika Oroszország Összesen Forrás: Az EIB 2003. évi éves jelentése
34 187 4 589 2 088 463 260 372 348 25 42 322
millió euróban Az utóbbi öt évben (1999-2003) 156 556 16 209 7 092 2 038 752 1 330 1 907 25 185 909
EIB hitelfolyósítása régiónként
160 000 2003-ban
140 000
Az utóbbi öt évben (1999-2003)
Millió euró
120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000
Kö zé pAm er ik a O ro sz or sz ág
D él
+ go k
AK C
Áz si a, La tin -é
S
s
or sz á
ng er i
Ba lk án
-A fri ka
TO
T
go k sz á or
or sz á Fö ld kö zi -te
tla ko zó C sa
EU
+
18
.C
ik .
go k
0
5
A 18. cikkely olyan országokat tartalmaz, mint Izland, Norvégia és Svájc, általában közlekedési, energia-, vízügyi és szolgáltatási beruházások támogatására. 6 TOT: tengerentúli országok és területek
4
EIB Tények 2 Hitelek Európában
2003-ban
Ország
euró 540 898 6 443 1 190 6 282 4 061 602 5 913 184 522 900 1 645 780 890 3 239 99 34 187
Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság 18. cikkely alá tartozó országok Összesen Forrás: Az EIB 2003. évi éves jelentése
% 1,6 2,6 18,8 3,5 18,4 11,9 1,8 17,3 0,5 1,5 2,6 4,8 2,3 2,6 9,5 0,3 100,0
millió euróban Az utóbbi öt évben (1999-2003) euró % 2 112 1,3 4 979 3,2 30 449 19,4 7 061 4,5 24 471 15,6 19 472 12,4 2 000 1,3 26 976 17,2 572 0,4 2 391 1,5 4 031 2,6 8 662 5,5 3 257 2,1 3 708 2,4 15 424 9,9 991 0,6 156 556 100,0
EIB hitelek az EU 15-ben
35000 30000
2003-ban Az utóbbi öt évben 1999-2003
20000 15000 10000 5000 0
Be lg iu m D N ém áni a et or sz G ör ág ög or Sp sz an y o ág lo Fr rs zá an g ci ao rs zá g Íro rs O zá la g sz or sz Lu ág xe m bu rg H ol la nd ia Au sz Po tria rtu gá Fi nn lia or 18 Sv szá .c Eg g ik é do ke ye rs ly sü zá al lt á g Ki ta r ál rto ys zó ág or sz ág ok
Millió euró
25000
5
EIB Tények 2
Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban
2003-ban
Ország
euró 1 345 1 217 741 503 209 109 100 60 40 30 235 0 4 589
Lengyelország Csehország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Litvánia Bulgária Lettország Észtország Ciprus Málta Összesen Forrás: Az EIB 2003. évi éves jelentése
% 29,3 26,5 16,1 11,0 4,6 2,4 2,2 1,3 0,9 0,7 5,1 0 100,0
millió euróban Az utóbbi öt évben (1999-2003) euró % 4 860 30,0 3 160 19,5 2 149 13,3 2 175 13,4 880 5,4 974 6,0 249 1,5 565 3,5 276 1,7 192 1,2 705 4,3 25 0,2 100,0 16 209
Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban
6 000
5 000
2003-ban Az utóbbi öt évben (1999-2003)
3 000
2 000
1 000
6
ál ta M
us ip r C
Bu lg ár ia Le tto rs zá g És zt or sz ág
Li tv án ia
0 Le ng ye lo rs zá g C se ho rs zá M g ag ya ro rs zá g R om án ia Sz lo vá ki a Sz lo vé ni a
Millió euró
4 000
EIB Tények 2 Mivel az EIB közintézmény, elsődleges szerepet kell vállalnia a magas színvonal és a jó teljesítmény elérésében. A magas színvonalat képviselő normákat egyértelműen kell meghatároznia. Ha ezen normákat az EIB nem csak elvben követelné meg, hanem a hitelek feltételéül is szabná azokat, akkor a kereskedelmi pénzintézeteknek is alkalmazkodniuk kellene, és hasonló intézkedések bevezetésére kényszerülnének.
vizsgálatokról szóló rendelettel. A Bíróság elismerte ugyan, hogy az EK-Szerződés valóban biztosít némi szabadságot az EIB és az EKB számára, de azt is kimondta, hogy az nem jelenti számukra a teljes különállást az EU-tól, és nem is mentesíti őket a közösségi jog minden előírásától. A Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az OLAF vizsgálati jogkörrel rendelkezik az EIB-vel és az EKB-val szemben is.
Kapcsolatok más uniós intézményekkel
Az EIB állítólag támogatja a világ más országaira vonatkozó uniós fejlesztési segélyés együttműködési politikát (Cotonou-i Egyezmény), vagyis fontos finanszírozója a kevésbé fejlett országok beruházásainak. Noha az effajta együttműködés lehetővé teszi az EIB számára, hogy összehangolja tevékenységét más intézményekkel, a bank megőrizte függetlenségét és saját döntéshozatali eljárásait. Az EU más intézményei így csak kevés befolyással rendelkeznek az EIB hitelfolyósítása és általános működési eljárásai fölött.
Saját állítása szerint az EIB szorosan együttműködik más, szintén közösségi célok eléréséért tevékenykedő uniós intézményekkel az európai integráció és kohézió elősegítése, illetve az Unió kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Ennek ellenére keveset tudunk az intézmények közötti kapcsolatokról és az együttműködés formáiról. Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az EIB között háromoldalú egyezmény van érvényben. Ez a nemrég még bizalmas információnak számító egyezmény szabályozza a három intézmény együttműködését. Az EK-Szerződés 248. cikkelye alapján a Számvevőszék felelős a közösség bevételei felhasználásának ellenőrzéséért.
Kapcsolat a nemzetközi bankokkal (MDB-k)
fejlesztési
Az EIB és a nemzetközi fejlesztési bankok közötti együttműködés információcserében, cselekvési tervekben és közös beruházásértékelésben nyilvánul meg. Hitel társfinanszírozások gyakran ezekből a kapcsolatokból alakulnak ki. Ezek a vállalkozások intézményi és működési támogatást biztosítanak, és bizonyos mértékben legitimálják az egyébként kockázatosnak vagy vitathatónak tartható befektetések finanszírozását. Az EIB szorosan együttműködik többek között a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amelynek részvényese is egyben, valamint az Ázsiai Fejlesztési Bankkal.
Az EIB azonban eddig megtagadta az együttműködést az Európai Számvevőszékkel. Az Európai Bíróság ráadásul 2003 júliusában elmarasztalta az EIB-t és az Európai Központi Bankot (EKB) a korrupció megelőzése, illetve egy másik intézménnyel, az Európai Korrupció Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködése terén feltárt hiányosságai miatt. Az 1999ben alapított OLAF jogosult hivatali vizsgálatokat folytatni a közösség intézményeinél, testületeinél, hivatalainál és ügynökségeinél. Az EIB és az EKB azonban úgy döntött, hogy fenntartják maguknak azt a jogot, hogy szervezeteik ezeket a vizsgálatokat a saját belső osztályaik révén végezzék el. A Bizottság két keresetet nyújtott be a Bíróságon az EIB és az EKB döntéseinek érvénytelenítése érdekében, azt állítva, hogy azok ellentétesek az 1999es, az OLAF által lefolytatandó
Ezek a partnerségek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járó beruházások finanszírozásához vezettek (lásd a Csád-Kamerun olajvezeték: EIB Tények 6). Amíg a Világbanknál és az EBRD-nél szigorú környezeti eljárásokat és az információs politikák nagyobb fokú nyilvánosságát találjuk, addig az EIB
7
EIB Tények 2 jócskán le van maradva mind a két területen (lásd: EIB Tények 3. és 4). Az EIB saját állítása szerint betartja a társfinanszírozás során a vele együttműködő fejlesztési bankok iránymutatásait, múltbéli példák azonban nem ezt igazolják.
Az Európai Beruházási Bank: Vonatkoznake az uniós politikák erre az európai intézményre? http://www.bankwatch.org/issues/eib/downlo ads/lawclinicstudy.pdf A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org
További olvasnivalók és információk:
Az EIB honlapja http://www.eib.org =================================
Európai Parlamenti jelentések és dokumentumok az EIB-ről http://www.bankwatch.org/issues/eib/main/of ficialdocs.html
Tények az Európai Beruházási Bankról: Az EIB éves jelentései http://www.eib.org/pub/report/en/t03.htm
EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank
Az EIB 2002. évi éves jelentése http://www.eib.org/pub/report/pdf/fr2002en.p df
EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények
Az EIB 2002. évi éves jelentése – statisztikák http://www.eib.org/pub/report/pdf/st2002en.p df
EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet
A háromoldalú egyezmény http://www.eib.org/about/partners/dynamic.a sp?cat=101 http://www.eib.org/Attachments/thematic/acc trip_en.pdf
EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország =================================
Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége - 2004 További információk: Éger Ákos,
[email protected], tel: 1/216-7297 Magda Stoczkiewicz,
[email protected], tel: +31/20-622-13-69
8
