Az Európa Tanács és a társadalmi szervezetek
EURÓPA TANÁCS
K
i tudná jobban képviselni a társadalom mindennapi érdekeit Európában, mint a civil szervezetek?
Az európai társadalmak életében fontos szerepet töltenek be a független, nem-kormányzati (civil vagy társadalmi) szervezetek (az angol elnevezésbôl alkotott rövidítést használva, az NGO-k), melyek lehetôvé teszik a demokráciákban alapvetô értéknek tekintett szólásszabadság és egyesülési jog gyakorlását. Munkájukat helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten fejtik ki, haszonszerzésre való törekvés nélkül, olyan jelentôs területeken, mint az emberi jogok, az oktatás és kultúra, a társadalmi jólét, a környezetvédelem, a munka világa, a politika, a tudomány és az emberbaráti segítségnyújtás.
© G. Engel
Az Európa Tanács már 1952-ben felismerte a társadalomban betöltött fontos szerepüket. Ennek azzal kívánt nyomatékot adni, hogy a nemzetközi civil szervezeteknek tanácsadói (konzultatív) státuszt biztosított. Az együttmûködés szabályait az elmúlt években kiegészítették és korszerûsítették, jelenleg a Miniszteri Bizottság (93)38 sz. határozata az irányadó.
Kapcsolat a társadalommal Az Európa Tanács párbeszédre hívja a civil szervezeteket annak érdekében, • hogy e szervezetek révén tudomást szerezhessen az európai polgárok véleményérôl és igényeirôl, • hogy közvetlen képviseletet biztosíthasson számukra, továbbá • hogy e szervezetek közremûködésével tájékoztatást nyújtson saját tevékenységérôl. Jelenleg mintegy 400 nem-kormányzati szervezet élvez tanácsadói státuszt az Európa Tanácsban.
A tanácsadói státusz elnyeréséhez egy civil szervezetnek két követelményt kell kielégítenie: • fontos, hogy egyetértsen az Európa Tanács célkitûzéseivel és hozzájáruljon annak munkájához, • mind földrajzi–területi szempontból, mind tevékenységét illetôen reprezentatív nemzetközi szervezetnek kell lennie, állandó székhellyel, megfelelô szervezeti felépítéssel, élén fôtitkárral.
Aktív részvétel A nemkormányzati szervezetekkel az Európa Tanács valamennyi testülete együttmûködik, ezen belül elsôsorban: a Miniszteri Bizottság, a Parlamenti Közgyûlés és az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, továbbá a kormányközi munkaterv és „A demokratikus stabilitás fejlesztését és megszilárdítását célzó tevékenységek” (ADACS) elnevezésû együttmûködési program. Az együttmûködésnek számtalan formája van, az egyszerû konzultációtól a tevôleges részvételig. A civil szervezetek szakértôi részt vehetnek különféle tanulmányok elkészítésében, vagy dolgozhatnak kormányközi bizottságokban, felterjeszthetnek jelentéseket a Fôtitkárhoz, hozzájárulhatnak szóban vagy írásos formában a Parlamenti Közgyûlés bizottságaiban folyó munkához - akárcsak az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tevékenységéhez, elôadást tarthatnak kollokviumokon, szemináriumokon vagy az Európa Tanács által szervezett egyéb rendezvényeken. A civil szervezetek kettôs funkciót látnak el: egyrészt tájékoztatják a tevékenységi területükhöz tartozó társadalmi csoportokat az Európa Tanács programjaiban elért eredményekrôl, másrészt saját szakértôi tapasztalataikat a Tanács rendelkezésére bocsátják.
Sokoldalú tevékenység A tanácsadói státuszt élvezô NGO-k saját szervezeteiken belül szakértôi csoportokat hoztak létre, melyek az alábbi területeken munkálkodnak: • szociális jogok, Európai szociális karta, munkavállalás és társadalompolitika, • emberi jogok, • oktatás és kultúra, • Észak-Dél párbeszéd és szolidaritás,
• civil társadalom az új Európában, • táj- és környezetvédelem, • egészségügy, • NGO-k és a városok, • a nemek egyenjogúsága, • növekvô elszegényedés és társadalmi kohézió.
A hatékony párbeszéd szervezeti keretei Az Európa Tanács a nemzetközi civil szervezetekkel folytatandó együttmûködés érdekében megfelelô szervezeti kereteket dolgozott ki: – az NGOk évente ülésezô Plenáris Konferenciája elfogadja a következô év tevékenységi programját és ennek végrehajtása céljából meghatározza az ún. Összekötô (Liaison) Bizottság számára az elvégzendô feladatokat. A plenáris ülésen minden konzultatív státuszú NGO részt vehet; – az Összekötô Bizottságot 1976-ban hozták létre, jelenleg 25 tagja van. Évente legalább három alkalommal ülésezik, és a következô funkciókat látja el: • kapcsolatot tart fenn az Európa Tanács Titkárságával, • figyelemmel kíséri a különféle területeken folyó tevékenységekkel kapcsolatos ágazati NGO megbeszéléseket, találkozókat, • elôkészíti a Plenáris Konferenciát és az éves munkatervet, • az Európa Tanáccsal való együttmûködésre ösztönzi az NGO-kat, felkérve e szervezeteket a Tanács munkásságának széleskörû ismertetésére. Ennek kapcsán számos kezdeményezés látott napvilágot, melyek a Közép-Kelet-Európában végbemenô demokratikus átmenet támogatását célozták; – az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése albizottságot hozott létre 1979-ben a civil szervezetek és a Közgyûlés közötti kapcsolatok élénkítése érdekében. A civil szervezeteket saját Összekötô Bizottságuk Bürójának teljes tagsága képviseli, míg a Közgyûlés tizenegy parlamenti képviselôt delegál az albizottságba.
Részvétel a gyakorlati munkában A civil szervezetek az elmúlt évek során tevékenyen részt vettek számos európai egyezmény és karta elôkészítésében és megalkotásában. Ezek közül említésre érdemesek az alábbiak: • Európai egyezmény a vendégmunkások jogállásáról, • Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelôzésérôl, • Európai kulturális egyezmény, • A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája, • Európai egyezmény a nemzetközi nem-kormányzati szervezetek jogi személyiségének elismerésérôl. Ez a nemzetközi jogi eszköz megkönnyíti az NGO-k nemzetközi szintû tevékenységének gyakorlását. Az együttmûködésnek jelentôs példáit ismerjük. A Parlamenti Közgyûlés és bizottságai igényt tartanak a konzultatív státuszt élvezô NGO-k tanácsaira, szaktudására, az NGO-k viszont hozzájutnak a Közgyûlés munkatervéhez és hivatalos kiadványaihoz. Így számtalan lehetôségük kínálkozik arra, hogy nézeteiket – valamelyik bizottság révén – megosszák a Közgyûléssel, akár szóban, akár írásban. Szakértôi véleményüket nemcsak a különbözô bizottságoknak juttatják el, hanem egyes parlamenti képviselôknek is. Az emberi jogok védelme területén munkálkodó civil szervezetek részérôl érkezô tájékoztatás kiemelkedô fontossággal bír a Közgyûlés számára különösen azokban az esetekben, amikor új tagországok felvételi kérelmével kapcsolatos állásfoglalásról, vagy a késôbbiekben lefolytatandó ún. monitoring eljárásról van szó. (Ez utóbbi során az Európa Tanács tagállamai kötelezettség-vállalásainak végrehajtását ellenôrzik.)
Ülésezik a Parlamenti Közgyûlés
A civil szervezetek közvetítô és tájékoztató szerepe
Isabelle Simon / SIPA IMAGE
A civil szervezetek hasznos tanácsot nyújthatnak, sôt jogi képviseletet biztosíthatnak egyes személyek vagy csoportok számára, akik panaszukat az Emberi Jogok Európai Bíróságánál kívánják elôterjeszteni. A Bíróságnak lehetôsége van arra, hogy valamely NGO-tól egy adott kérelem vizsgálatát elôsegítô tájékoztatást kérjen. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye egységes szerkezetbe foglalt szövegének 36(2) pontja kifejezetten lehetôséget nyújt harmadik fél beavatkozására „bármely érintett személy részérôl, aki nem kérelmezô”, amennyiben erre a Bíróság elnöke felhívja.
Szólni kell továbbá a civil szervezeteket és az Európai szociális kartát érintô kérdésekrôl. A Kartának a csoportos panaszeljárás rendszerét biztosító Kiegészítô jegyzôkönyve 1998. július 1-jén lépett hatályba az azt ratifikáló tagállamokban. Ez az eljárás lehetôvé teszi, hogy a tanácsadói státusszal rendelkezô és egy adott rendszer szerint regisztrált nemzetközi civil szervezetek – egyéb szervezetekhez hasonlóan – panaszt nyújtsanak be a Szociális Jogok Európai Bizottságához, ha úgy ítélik meg, hogy a szerzôdô felek valamelyike megsértette a Kartát. Az elsô ilyen jellegû panasszal a Jogászok Nemzetközi Bizottsága élt Portugáliával szemben a Karta 7. Cikkének 1. pontja kapcsán (amelyik a munkaviszony létesítéséhez szükséges minimális életkort a 15. életévben határozza meg).
Megjegyzendô, hogy a csoportos panasz elôterjesztésére jogosult, tehát regisztrált szervezetek között jelenleg negyvenhárom nemzetközi civil szervezetet tartanak számon. Hasznos feladatot látnak el a társadalmi szervezetek a Kínzás megelôzésével foglalkozó Európai Bizottság (CPT) rendszeres tájékoztatása révén is. Ezek az információk a Bizottságnak egy-egy országban tett látogatásai kapcsán a szabadságuktól megfosztott személyek fogva tartásának körülményeire vonatkoznak. A társadalmi szervezetek felbecsülhetetlen szerepet vállalnak azáltal, hogy széles körben ismertté teszik a CPT munkáját, nemkülönben azokat az irányadó elveket, melyeket a Bizottság az embertelen bánásmód megelôzésére vonatkozóan kidolgozott. A civil szervezetekre fontos szerep hárul annak elômozdításában, hogy minél több tagállam írja alá, illetôleg ratifikálja azt az egyezményt, mely eleddig az NGO-kra vonatkozó egyetlen hatályban lévô nemzetközi jogi eszköz: az „Európai egyezmény a nemzetközi nem-kormányzati szervezetek jogi személyiségének elismerésérôl” (Európai Szerzôdések Sorozat 124. sz.). Ez az egyezmény létfontosságú az NGO-k mûködése szempontjából egész Európában, fôleg azokban az országokban, ahol a tényleges jogi keretek gyakran még hiányoznak. Végül, a civil szervezetek szakértôi tevékenyen részt vesznek az Európa Tanács által szervezett konferenciákon, megbeszéléseken és szemináriumokon.
A közvélemény mozgósítása A civil szervezetek kulcsszerepet játszanak a Tanács által kezdeményezett „európai kampányok” során, mint például: Észak-Dél kölcsönös függés és szolidaritás (1988), A fajgyûlölet, az idegengyûlölet és az intolerancia elleni kampány (1995), Európai Természetvédelmi Év (1995), Európa a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen (1999-2000), Európa: közös örökségünk (2000). Az Európa Tanács alapvetô missziója az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelme. A társadalmi szervezetek abban vállalhatnak felbecsülhetetlenül fontos szerepet, hogy tudatosítják a társadalom széles rétegeiben e jogokat, közvetítik az információkat, és figyelemmel kísérik a vállalt kötelezettségek végrehajtását.
A társadalmi szervezetek szerepe a demokratikus fejlôdésben 1990 óta az Európa Tanács megsokszorozta kapcsolatait a társadalmi szervezetekkel Közép- és Kelet-Európában, ahol döntô befolyásuk van az emberi jogok tiszteletben tartására és a jogállamiságra alapozott demokratikus társadalmak kiépítésében. Az Európa Tanács és a tanácsadói státusszal rendelkezô civil szervezetek folyamatosan együttmûködnek az ADACS elnevezésû együttmûködési program („A demokratikus stabilitás fejlesztését és megszilárdítását célzó tevékenységek”) keretében olyan, a civil szervezeteket érintô területeken, mint például a jogi és pénzügyi keretek kiépítése, a média, a kisebbségek, és az emberi jogok ügye.
Európa Palota, Strasbourg
Az Európa Tanács politikai szervezet, melyet 1949-ben hoztak létre. Elôsegíti a demokrácia kiteljesedését és az emberi jogok tiszteletben tartását. A tagállamokban felmerülô szociális, kulturális és jogi problémákra közös megoldási lehetôségeket munkál ki.
További információk Strasbourgban: Council of Europe, NGOs Unit, Directorate of Interinstitutional Co-operation and External Relations, Directorate General of Political Affairs F – 67075 Strasbourg Cedex Tel: 33 3 88 41 31 07 • Fax: 33 3 90 21 47 66 E-mail:
[email protected] • Web: http://www.coe.int Magyarországon: Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ Postacím: 1357 Budapest, Pf. 3. Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3. Parlament XXV. kapu Tel.: 441-4857 • Fax: 441-4878 E-mail:
[email protected] • Honlap: http://www.europatanacs.hu Kiadja: Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Pappné Farkas Klára igazgató Nyomdai elôállítás: Printorg Kiadó és Nyomda Példányszám: 1000 2000. augusztus • Nem hivatalos fordítás
Hungarian version
