Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a június 30-i ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Szenátusi ülés jegyzőkönyve

2014. június 30.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a 2014. június 30-i ülésen meghozott határozatai Határozatok tára LXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Bárdosi Vilmos egyetemi tanárnak a BTK Romanisztikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Borhy László egyetemi tanárnak a BTK Régészettudományi Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat György Péter egyetemi tanárnak a BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Mohay Tamás habilitált egyetemi docensnek a BTK Néprajzi Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Szombathy Zoltán habilitált egyetemi docensnek a BTK Orientalisztikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Márialiget Károly egyetemi tanárnak a TTK Biológiai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Groma István egyetemi tanárnak a TTK Fizikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Szőnyi Tamás egyetemi tanárnak a TTK Matematikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Gellér Balázs József egyetemi tanárnak az ÁJTK Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Fleck Zoltán egyetemi tanárnak az ÁJTK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Földi András egyetemi tanárnak az ÁJTK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről LXXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Eötvös-gyűrű kitüntetés adományozásáról Weiss Emília professor emeritus részére az Állam- és Jogtudományi Karon LXXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Eötvös-gyűrű kitüntetés adományozásáról Somlai Péter egyetemi tanár részére az Állam- és Jogtudományi Karon LXXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Oláh Attila egyetemi tanár, leköszönő dékán részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon LXXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Raczky Pál egyetemi tanár, leköszönő intézetigazgató részére a Bölcsészettudományi Karon LXXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Simon Péter egyetemi tanár részére az Informatikai Karon


2014. június 30.

XC/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Demeter Katalin főiskolai tanár, leköszönő dékánhelyettes részére a Tanító- és Óvóképző Karon XCI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Steiger Judit, tanszékvezető habil. egyetemi docens részére az Állam- és Jogtudományi Karon XCII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Fótiné Hoffmann Éva mestertanár részére a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon XCIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Gyöngyösi Ildikó, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság osztályvezetője részére XCIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Czigler István egyetemi tanár részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon XCV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Szigeti Zoltán egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon XCVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Laknerné Kurucz Zsuzsanna, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium vezetőtanára részére XCVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Pinizsi Andrásné, igazgatási ügyintéző részére az Állam- és Jogtudományi Karon XCVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Szücs Marianna főiskolai docens részére a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon XCIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Ladányi Mária egyetemi tanár részére a Bölcsészettudományi Karon C/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Gercsák Gábor egyetemi docens részére az Informatikai Karon CI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Kabos Sándor egyetemi docens részére a Társadalomtudományi Karon CII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Ungvárainé Nagy Zsuzsanna egyetemi docens részére a Természettudományi Karon CIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Garam Ágnes, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium vezetőtanára részére CIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Tankó Gyula adjunktus részére a Bölcsészettudományi Karon CV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Katona Nóra adjunktus részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon CVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Hegyi Györgyné, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára részére 2


2014. június 30.

CVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Zaka Ferenc, a Rektori Hivatal irodavezetője részére CVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Szabó Dénes egyetemi docens részére a Természettudományi Karon CIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Fernengel András, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola vezetőtanára részére CX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Bánkutiné Fett Anna adminisztrátor részére az Állam- és Jogtudományi Karon CXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Dékány Judit,

az ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény igazgatóhelyettese részére CXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Bajkó Ildikó gazdasági ügyintéző részére a Bölcsészettudományi Karon

CXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Izsákné Formanek Zsuzsanna gazdasági ügyintéző részére a Bölcsészettudományi Karon CXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Hargitai Lászlóné, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság vagyon-nyilvántartója részére CXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Hidegkuti Istvánné, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság bérszámfejtési-pénzügyi ellenőre részére CXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Frankó Gáborné igazgatási ügyintéző részére az Informatikai Karon CXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Molnár Zoltánné tanulmányi osztályvezető részére az Informatikai Karon CXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Solymosi Györgyné, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium laboránsa részére CXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Szekeresné

Nádudvari Ildikó, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára részére CXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Várhalmi

Zsuzsa oktatási koordinátor részére az Informatikai Karon CXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Havalda Dóra technikus laboráns részére a Természettudományi Karon CXXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Pardi

Sándorné laboráns asszisztens, tanszéki technikus részére a Természettudományi Karon CXXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Mészáros Péter, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola vezetőtanára részére 3


2014. június 30.

CXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Tóvizi Katalin, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanára részére CXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Darák Péter, a Kúria elnöke részére CXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Antal Csaba, az Ericsson Magyarország Kft. Technológiai Főosztályának vezetője részére CXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Cseszregi Tamás, a Rektori Hivatal oktatási igazgatója részére CXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Sass Miklós egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon CXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Professor Emeritus cím adományozásáról Galácz András részére a Természettudományi Karon CXXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Szögi László, az Egyetemi Könyvtár ny. főigazgatója részére a Bölcsészettudományi Karon CXXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Sasvári Mária, a Semmelweis Egyetem ny. egyetemi tanára részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon CXXXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Pótó János, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője részére a Bölcsészettudományi Karon CXXXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Zsinkó Erzsébet ny. főiskolai docens részére a Tanító- és Óvóképző Karon CXXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Fodor Béla, a Magyar Geológiai Szolgálat ny. osztályvezetője részére a Természettudományi Karon CXXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat Magántanári cím adományozásáról Tasnádi Péter ny. egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon CXXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai kódexéről CXXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE sportszakmai fejlesztési programjáról CXXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat a Vermes Miklós Alapítvány tevékenységének az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánításáról és egyúttal egyetemi ingatlan székhelyként való megjelölésének engedélyezéséről CXXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Doktori Szabályzat módosításáról CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. sz. melléklete, a Habilitációs Szabályzat módosításáról CXLI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 15. sz. melléklete, az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzat módosításáról CXLII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat szabályzatok módosításáról az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat működésének szabályozottsága érdekében 4


2014. június 30.

CXLIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Általános Részének módosításáról CXLIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról CXLV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról CXLVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.a. sz. melléklete, az Állam-és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról CXLVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról CXLVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 4.s. sz. melléklete, az ELTE Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról CXLIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyásáról CL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Informatikai Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról CLI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Társadalomtudományi Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról CLII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Természettudományi Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról CLIII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a doktori képzésben részt vevő karok 2013. évre vonatkozó beszámolóinak elfogadásáról CLIV/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat az Informatikai Doktori Iskola angol nyelvű képzési tervének elfogadásáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLV/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat doktori iskolák képzési tervének aktualizálásáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLVI/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat európai emberi jogi (LL.M.) angol nyelvű mesterképzési szak indításának jóváhagyásáról az Állam- és Jogtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLVII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat gazdasági és jogi szakfordító és terminológus szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának jóváhagyásáról az Állam- és Jogtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról

5


2014. június 30.

CLVIII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat gyógypedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak székhelyen kívüli indítása érdekében a KE-vel és NYME-vel kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLIX/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat autizmus spektrum pedagógiája szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának jóváhagyásáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLX/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat gyógypedagógia alapképzési szak tantervi módosításainak jóváhagyásáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXI/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat nyelvtudomány mesterképzési szak indításának jóváhagyásáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat média-, mozgókép- és kommunikációtanár osztatlan tanárszak indításának jóváhagyásáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXIII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat rekreáció mesterképzési szak életmód-tanácsadó specializációja indításának jóváhagyásáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXIV/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat az osztatlan tanárképzési szakok pedagógia-pszichológia képzési része tantervmódosításának jóváhagyásáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXV/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a tanári mesterképzési szak egyes moduljai esetében véghezvitt tantervmódosítások jóváhagyásáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXVI/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a német nyelvű baby-sitter és gyermekfelügyelő szakirányú továbbképzési szak KKK-módosításának támogatásáról a Tanító- és Óvóképző Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXVII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat az angol nyelvű baby-sitter és gyermekfelügyelő szakirányú továbbképzési szak KKK-módosításának támogatásáról a Tanító- és Óvóképző Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXVIII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a csecsemő- és kisgyermeknevelés gyakorlatvezető pedagógusa szakirányú továbbképzési szak KKK-módosításának támogatásáról a Tanító- és Óvóképző Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról CLXIX/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a rektor illetményének szerkezetéről szóló CI/2013. (III. 18.) Szen. sz. határozat változatlanul hatályban tartásáról CLXX/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat Mezey Barna rektori tevékenységének értékeléséről (minősítéséről) CLXXI/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a rektor munkaköri leírásának a fenntartó által előterjesztettek szerint jóváhagyásra javasolásáról

6


2014. június 30.

Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Mezey Barna rektor bejelentette, hogy 2014. május 27-én életének 79. évében elhunyt Domokos Péter nemzetközi hírű irodalomtörténész és nyelvész, a finnugor nyelvű irodalmak és népköltészet kutatója, tanára. 2014. június 9-én 81 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Vassné Kovács Emőke főiskolai tanár, a BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék nyugalmazott tanszékvezetője. 2014. június 19-én életének 62. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Fülöp Gábor, az Állam- és Jogtudományi Kar Idegen Nyelvi Lektorátusának korábbi vezetője. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emléküknek. 2. Ezután Mezey Barna rektor Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetést adott át Békésné Lakatos Margit, a TÓK mestertanára és Pál Jenő, az IK egyetemi docense részére. 3. A Szenátus a kiküldött napirendet hozzászólás nélkül 40 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 4. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül • • •

• •

• • •

39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Bárdosi Vilmos egyetemi tanárnak a BTK Romanisztikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Borhy László egyetemi tanárnak a BTK Régészettudományi Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát György Péter egyetemi tanárnak a BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Mohay Tamás habilitált egyetemi docensnek a BTK Néprajzi Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Szombathy Zoltán habilitált egyetemi docensnek a BTK Orientalisztikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Márialiget Károly egyetemi tanárnak a TTK Biológiai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Groma István egyetemi tanárnak a TTK Fizikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Szőnyi Tamás egyetemi tanárnak a TTK Matematikai Intézet igazgatói megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről.

5. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül •

38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Gellér Balázs József egyetemi tanárnak az ÁJTK Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről;

7


•

•

2014. június 30.

39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Fleck Zoltán egyetemi tanárnak az ÁJTK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Földi András egyetemi tanárnak az ÁJTK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetői megbízatására benyújtott pályázatának véleményezéséről.

6. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül • • •

•

•

•

•

•

•

•

•

39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Eötvös-gyűrű kitüntetés adományozásáról Weiss Emília professor emeritus részére az Állam- és Jogtudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Eötvös-gyűrű kitüntetés adományozásáról Somlai Péter egyetemi tanár részére az Állam- és Jogtudományi Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a LXXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Oláh Attila egyetemi tanár, leköszönő dékán részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a LXXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Raczky Pál egyetemi tanár, leköszönő intézetigazgató részére a Bölcsészettudományi Karon; 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a LXXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Simon Péter egyetemi tanár részére az Informatikai Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XC/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme adományozásáról Demeter Katalin főiskolai tanár, leköszönő dékánhelyettes részére a Tanító- és Óvóképző Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Steiger Judit, tanszékvezető habil. egyetemi docens részére az Állam- és Jogtudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Fótiné Hoffmann Éva mestertanár részére a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Gyöngyösi Ildikó, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság osztályvezetője részére; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Czigler István egyetemi tanár részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem arany fokozata kitüntetés adományozásáról Szigeti Zoltán egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon;

8


•

•

•

•

•

•

•

•

• •

•

• •

•

2014. június 30.

40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Laknerné Kurucz Zsuzsanna, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium vezetőtanára részére; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Pinizsi Andrásné, igazgatási ügyintéző részére az Állam- és Jogtudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Szücs Marianna főiskolai docens részére a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a XCIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Ladányi Mária egyetemi tanár részére a Bölcsészettudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a C/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Gercsák Gábor egyetemi docens részére az Informatikai Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Kabos Sándor egyetemi docens részére a Társadalomtudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem ezüst fokozata kitüntetés adományozásáról Ungvárainé Nagy Zsuzsanna egyetemi docens részére a Természettudományi Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Garam Ágnes, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium vezetőtanára részére; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Tankó Gyula adjunktus részére a Bölcsészettudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Katona Nóra adjunktus részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Hegyi Györgyné, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára részére; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Zaka Ferenc, a Rektori Hivatal irodavezetője részére; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Szabó Dénes egyetemi docens részére a Természettudományi Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Pro Universitate Emlékérem bronz fokozata kitüntetés adományozásáról Fernengel András, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola vezetőtanára részére; 9


• •

• • • •

2014. június 30.

38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Bánkutiné Fett Anna adminisztrátor részére az Állam- és Jogtudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Dékány Judit, az

ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény igazgatóhelyettese részére;

39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Bajkó Ildikó gazdasági ügyintéző részére a Bölcsészettudományi Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Izsákné Formanek Zsuzsanna gazdasági ügyintéző részére a Bölcsészettudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Hargitai Lászlóné, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság vagyon-nyilvántartója részére; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Hidegkuti Istvánné, a

Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság bérszámfejtési-pénzügyi ellenőre

• • •

•

• • •

•

részére; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Frankó Gáborné igazgatási ügyintéző részére az Informatikai Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Molnár Zoltánné tanulmányi osztályvezető részére az Informatikai Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Solymosi Györgyné, a

Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium laboránsa részére; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Szekeresné

Nádudvari Ildikó, a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára részére; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Várhalmi Zsuzsa oktatási koordinátor részére az Informatikai Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Havalda Dóra technikus laboráns részére a Természettudományi Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Pardi Sándorné laboráns asszisztens, tanszéki technikus részére a Természettudományi Karon; 40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Mészáros Péter, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola vezetőtanára részére;

10


• • •

• •

2014. június 30.

40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Trefort Ágoston Emléklap adományozásáról Tóvizi Katalin, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanára részére; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Darák Péter, a Kúria elnöke részére; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 érvénytelen szavazattal meghozta a CXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Antal Csaba, az Ericsson Magyarország Kft. Technológiai Főosztályának vezetője részére; 34 igen szavazattal, 1 ellenében, 4 érvénytelen szavazattal meghozta a CXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Cseszregi Tamás, a Rektori Hivatal oktatási igazgatója részére; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát ELTE Szenátusi Érdemérem adományozásáról Sass Miklós egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon.

7. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Professor Emeritus cím adományozásáról Galácz András részére a Természettudományi Karon. 8. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül • •

40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Szögi László, az Egyetemi Könyvtár ny. főigazgatója részére a Bölcsészettudományi Karon; 38 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Címzetes egyetemi tanári cím adományozásáról Sasvári Mária, a Semmelweis Egyetem ny. egyetemi tanára részére a Pedagógiai és Pszichológiai Karon.

9. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül •

• •

40 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Pótó János, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője részére a Bölcsészettudományi Karon 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Zsinkó Erzsébet ny. főiskolai docens részére a Tanító- és Óvóképző Karon; 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a CXXXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Címzetes egyetemi docensi cím adományozásáról Fodor Béla, a Magyar Geológiai Szolgálat ny. osztályvezetője részére a Természettudományi Karon.

10. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére vita nélkül 39 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 érvénytelen szavazattal meghozta a CXXXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Magántanári cím adományozásáról Tasnádi Péter ny. egyetemi tanár részére a Természettudományi Karon.

11


2014. június 30.

11. A napirend tárgyalása után Mezey Barna rektor bejelentette, hogy mivel a Szervezeti és Működési Rend 79. § (3) bekezdése szerint a rektorhelyettesi tisztségre kiírandó pályázat szövegét, a rektorjelölt megválasztását követően a megválasztott rektor állapítja meg, továbbá a rektorhelyettesi pályázatot a mindenkori hivatalban lévő rektor írja ki, aki erről a soron következő szenátusi ülésen beszámol, ennek eleget téve kiküldésre került a már megjelent pályázati felhívás szövege. Ezzel a rektor beszámolási kötelezettségének eleget tett. 12. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, Mezey Barna rektor, Surján Péter dékán (TTK), Dezső Tamás dékán (BTK), Tausz Katalin dékán (TáTK), Király Miklós dékán (ÁJTK), Rónay Zoltán főtitkár hozzászólásával 31 igen szavazattal, 1 ellenében, 7 tartózkodás mellett meghozta a CXXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai kódexéről (1. sz. melléklet). A végszavazást megelőzően a Szenátus az alábbiak szerint határozott a helyszínen előterjesztett, a szövegezést érintő módosító javaslatról: A tervezet 12-15. pontokban a „tiltja” kifejezés előtti jelzők törlését a Szenátus 35 igen szavazattal, 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett támogatta. A végszavazást megelőzően a Szenátus az alábbiak szerint határozott az előterjesztésben szereplő alternatív javaslatokról: •

az 5. ponthoz kapcsolódó, ÁJTK által benyújtott alternatív javaslatot a Szenátus 26 igen szavazattal, 7 ellenében, 6 tartózkodás mellett támogatta.

Ezt követően a TTK dékánja és az előterjesztő a további, az 5. ponthoz kapcsolódó alternatív javaslatokat visszavonta. •

az 7. ponthoz kapcsolódó eredeti alternatív javaslatot a Szenátus 6 igen szavazattal, 17 ellenében, 14 tartózkodás mellett elvetette.

•

az 14. ponthoz kapcsolódó eredeti alternatív javaslatot a Szenátus 8 igen szavazattal, 7 ellenében, 20 tartózkodás mellett elvetette.

A végszavazást megelőzően a Szenátus az alábbiak szerint határozott a helyszínen előterjesztett módosító javaslatról: Az Etikai kódex egy év elteltével történő felülvizsgálatának kezdeményezését a Szenátus 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett támogatta. A napirend tárgyalását követően Kacskovics Imre (TTK) szólt hozzá. 13. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, Steiger Judit (ÁJTK), Király Miklós dékán (ÁJTK), Zaránd Péter elnök (EHÖK), Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató hozzászólásával 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CXXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE sportszakmai fejlesztési programjáról (2. sz. melléklet). 14. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül 37 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CXXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a Vermes Miklós Alapítvány tevékenységének az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánításáról és egyúttal egyetemi ingatlan székhelyként való megjelölésének engedélyezéséről (3. sz. melléklet).

12


2014. június 30.

15. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, Tausz Katalin dékán (TáTK), Rónay Zoltán főtitkár hozzászólásával 28 igen szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodás mellett meghozta a CXXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Doktori Szabályzat módosításáról (4. sz. melléklet). 16. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. sz. melléklete, a Habilitációs Szabályzat módosításáról (5. sz. melléklet). 17. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 15. sz. melléklete, az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzat módosításáról (6. sz. melléklet). 18. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Juhász Gábor (TáTK), Ferdinandy Bence elnök (EDÖK), Horváth Zoltán dékán (IK), Surján Péter dékán (TTK) hozzászólásával 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát szabályzatok módosításáról az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat működésének szabályozottsága érdekében (7. sz. melléklet). A TáTK javasolta, hogy a 14. § (1) bekezdés g) pontra és a 28. § vonatkozó kiegészítés módosuljon akként, hogy a doktorandusz delegált tanácskozási joggal vegyen részt. Az indítványt a Szenátus 12 igen szavazat, 16 ellenszavazat és 7 tartózkodás mellett elvetette. Az előterjesztő javasolta, hogy a 28. §-ra vonatkozó kiegészítés is módosuljon akként, hogy az is a szakterülethez tartozó doktoranduszra vonatkozzon. Az indítványt a Szenátus 30 igen szavazat, 1 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett támogatta. 19. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, az EHÖK egyetértésével 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Általános Részének módosításáról (8. sz. melléklet). 20. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, az EHÖK egyetértésével 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról (9. sz. melléklet). 21. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, az EHÖK egyetértésével 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról (10. sz. melléklet). 22. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.a. sz. melléklete, az Állam-és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról (11. sz. melléklet).

13


2014. június 30.

23. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról (12. sz. melléklet). 24. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 4.s. sz. melléklete, az ELTE Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról (13. sz. melléklet). 25. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Zaránd Péter elnök (EHÖK) hozzászólásával, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CXLIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyásáról (14. sz. melléklet). 26. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Zaránd Péter elnök (EHÖK) hozzászólásával, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Informatikai Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról (15. sz. melléklet). 27. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Zaránd Péter elnök (EHÖK) hozzászólásával, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Társadalomtudományi Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról (16. sz. melléklet). 28. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Zaránd Péter elnök (EHÖK) hozzászólásával, 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Természettudományi Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról (17. sz. melléklet). 29. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a doktori képzésben részt vevő karok 2013. évre vonatkozó beszámolóinak elfogadásáról (18. sz. melléklet). 30. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az Informatikai Doktori Iskola angol nyelvű képzési tervének elfogadásáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról. 31. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát doktori iskolák képzési tervének aktualizálásáról, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról. 32. A Szenátus Borsodi Csaba rektorhelyettes előterjesztésére, vita nélkül • 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát európai emberi jogi (LL.M.) angol nyelvű mesterképzési szak indításának jóváhagyásáról az Állam- és Jogtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 14


•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

2014. június 30.

35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát gazdasági és jogi szakfordító és terminológus szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának jóváhagyásáról az Állam- és Jogtudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát gyógypedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak székhelyen kívüli indítása érdekében a KE-vel és NYME-vel kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát autizmus spektrum pedagógiája szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának jóváhagyásáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát gyógypedagógia alapképzési szak tantervi módosításainak jóváhagyásáról a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát nyelvtudomány mesterképzési szak indításának jóváhagyásáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát média-, mozgókép- és kommunikációtanár osztatlan tanárszak indításának jóváhagyásáról a Bölcsészettudományi Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát rekreáció mesterképzési szak életmód-tanácsadó specializációja indításának jóváhagyásáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az osztatlan tanárképzési szakok pedagógiapszichológia képzési része tantervmódosításának jóváhagyásáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a tanári mesterképzési szak egyes moduljai esetében véghezvitt tantervmódosítások jóváhagyásáról a Pedagógiai és Pszichológiai Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a német nyelvű baby-sitter és gyermekfelügyelő szakirányú továbbképzési szak KKK-módosításának támogatásáról a Tanító- és Óvóképző Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról; 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CLXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát az angol nyelvű baby-sitter és gyermekfelügyelő szakirányú továbbképzési szak KKK-módosításának támogatásáról a Tanító- és Óvóképző Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról;

15


•

2014. június 30.

35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CLXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a csecsemő- és kisgyermeknevelés gyakorlatvezető pedagógusa szakirányú továbbképzési szak KKK-módosításának támogatásáról a Tanító- és Óvóképző Kar gondozásában, valamint erre tekintettel az ELTE képzési programjának módosításáról.

A Pedagógiai és Pszichológiai Karnak a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával közös képzés keretében indítandó buddhista hittanár-nevelőtanár osztatlan tanárszak indítására irányuló előterjesztés visszavonásra került. 33. A Szenátus Karácsony András rektorhelyettes előterjesztésére, Rónay Zoltán főtitkár hozzászólásával • 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta a CLXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a rektor illetményének szerkezetéről szóló CI/2013. (III. 18.) Szen. sz. határozat változatlanul hatályban tartásáról; • 27 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta a CLXX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát Mezey Barna rektori tevékenységének értékeléséről (minősítéséről) (19. sz. melléklet) – 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett javasolta, hogy szerepeljen a minősítésben az újraválasztásra és annak arányára történő utalás is; • 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta a CLXXI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozatát a rektor munkaköri leírásának a fenntartó által előterjesztettek szerint jóváhagyásra javasolásáról. A napirend tárgyalása előtt Mezey Barna rektor távozott. 34. Az Egyebek között Karácsony András rektorhelyettes bejelentette, hogy •

Eötvös József-díjban részesült Kalla Gábor, az ELTE BTK egyetemi docense, a Régészettudományi Intézet igazgatóhelyettese.

•

Szent-Györgyi Albert-díjban részesült: o Donáth Péter, a TÓK professzor emeritusa; o Fokasz Nikosz, a TáTK egyetemi tanára; o Szávai János, a BTK professor emeritusa.

•

Apáczai Csere János-díjban részesült: o Csíkvári Gábor, a TÓK főiskolai tanára, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezetője; o Fehérné Kovács Zsuzsanna, a BGGyK főiskolai docense; o Jesús Reyes Nuñes, az IK egyetemi docense, o Kovács Krisztina, a BGGyK szaktanára, kari és egyetemi fogyatékos-ügyi koordinátor; o Becski Gézáné Bodzsár Éva, a TTK egyetemi tanára.

16


2014. június 30.

•

Németh László-díjban részesült Hegyiné Honyek Katalin, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma gyógypedagógia tanára, a BGGyK gyakorlatvezető tanára.

•

Brunszvik Teréz-díjban részesült Szarka Júlia, a TÓK főiskolai docense.

•

A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetésben részesült: o Békésné Lakatos Margit, a TÓK mestertanára; o Pál Jenő, az IK egyetemi docense.

•

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága Pro Neophilologia in Hungaria érdemérem kitüntetéssel ismerte el Klaudy Kinga, a BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének egyetemi tanára a Modern Filológiai Társaság munkájában, valamint a filológiai tudományok művelődésében kifejtett kiemelkedő tevékenységét.

Budapest, 2014. június 30.

Dr. Mezey Barna rektor a Szenátus elnöke Hitelesítő:

………………………………………….. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára

17


2014. június 30.

1. sz. mell. CXXXVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai kódexéről Az ELTE vezetésének kezdeményezésére 2013 során – ismételten – megkezdődtek egy egyetemi etikai kódex kodifikációs munkálatai. Ennek során a rektori vezetői értekezlet, majd az egyetemvezetői értekezlet részlétesen tárgyalta a kialakult tervezetet, amellyel kapcsolatban a kari tanácsok rendkívül sokrétű véleményt fogalmaztak meg. A vélemények a legtöbb esetben kodifikációs kérdésekre, vagy tartalmi részkérdésekre koncentráltak, ezen belül is a TáTK kari tanácsa egy szélesebb egyetemi vitát tartott volna szükségesnek, az ÁJTK kari tanácsa egyöntetűen és átfogó tartalmi hiányokat, ellentmondásokat kifogásolva nem támogatta az előterjesztést. Ezekre tekintettel a tervezet szenátusi tárgyalására nem került sor. Minthogy az ÁJTK kari tanácsának véleménye a konkrét normaszöveghez kapcsolódva, de tartalmi, koncepcionális kérdésekkel összefüggésben fogalmazott meg kételyeket, kifogásokat, az előterjesztésért felelős rektorhelyettes az egyetem főtitkárát azzal kereste meg, hogy folytasson egyeztetést az ÁJTK-val a Kódex áttekintése érdekében. A főtitkár a kari vezetés javaslatára összeállított eseti tanácsadó testülettel (tagok:Dr. Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens, Dr. Fazekas János adjunktus és dr. Kovács Norbert titkárságvezető) több körben is egyeztetett a koncepcionális előkérdésekről, melynek eredményeképpen előállt egy új szövegváltozat, amit 2013. november 11-én a Rektori Vezetői Értekezlet megtárgyalt és döntött – a TáTK kari tanácsának javaslata alapján – az egyetemi vita (társadalmi egyeztetés) lebonyolításáról. Az ELTE honlapján 2013 decemberében – 2014. januárjában volt megtekinthető a Tervezet, amihez közel száz vélemény (részben módosító javaslat) fogalmazódott meg. Ezekre tekintettel módosult a Tervezet és néhány pontjában alternatív szövegváltozatokat is tartalmaz. HATÁROZAT

1. A Szenátus elfogadja az alábbi dokumentumot: Etikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára. 2. A Szenátus az Etikai Kódex egy év elteltével történő felülvizsgálatát kezdeményezi. Budapest, 2014. június 30. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

18


2014. június 30.

Etikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára

Preambulum Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az európai hagyományokra épülő minőségi felsőoktatás és kutatás értékeit és érdekeit szolgálja, küldetése a nemzeti és az egyetemes kultúra és műveltség megőrzése és gyarapítása, a tudomány művelése, a tudományos ismeretek átadása. E cél megvalósítása érdekében az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét. Akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulnak, oktatnak, kutatnak, dolgoznak, nem csupán a legmagasabb színvonalú szakmai munka követelményének kell, hogy eleget tegyenek, hanem az ország egyik meghatározó szellemi műhelyének, normaadó közösségének is a tagjai. Ezért velük szemben az Egyetem magas szintű erkölcsi elvárásokat támaszt, amelyek az alapvető emberi értékek védelmén és tiszteletén alapulnak. Mindezek jegyében az Eötvös Loránd Tudományegyetem legfőbb döntéshozó és képviseleti testülete, a Szenátus az alábbi Etikai Kódexet alkotja: Alapvető szabályok A Kódex hatálya 1. Az Egyetem Etikai Kódexe (a továbbiakban Kódex) minden egyetemi polgárra vonatkozik. A Kódex alkalmazásában egyetemi polgár az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (a továbbiakban: Egyetem) közalkalmazotti jogviszonyban álló, vagy megbízási szerződéssel, illetve közérdekű önkéntes szerződés alapján foglalkoztatott, vagy professor emeritus címmel rendelkező, továbbá a hallgatói, illetve doktorjelölti jogviszonyban álló személy. Az Egyetem polgárainak közös vállalása, hogy az Egyetem Küldetésnyilatkozatában és az alábbiakban megjelölt értékeknek, magatartáselvárásoknak megfelelnek. 2. A Kódex hatálya kiterjed az egyetemi polgárok egyetemi tevékenységére, továbbá azokra az Egyetemen kívüli magatartásokra, melyek kihatnak az Egyetem társadalmi megítélésére, hírnevére. 3. A Kódex hatálya kiterjed azon cselekményekre, magatartásokra is, amelyekhez jogszabály vagy egyetemi szabályzat hátrányos jogkövetkezményt fűz, azonban önmagukban is a jelen Kódexben meghatározott etikai vétséget valósítanak meg.

19


2014. június 30.

Etikai követelmények 4. Az Egyetem elkötelezett - a véleménynyilvánítás, a tanulás, az oktatás, a kutatás szabadsága és - az emberi méltóság tisztelete, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma iránt. 5. Az Egyetem elvárja polgáraitól, - hogy tartózkodjanak az ELTE tekintélyének, jóhírének csorbításától, és törekedjenek az ELTE tekintélyének gyarapítására;

- az Egyetem Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexben megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívüli nyilvánosságban folytatott tevékenység során is; - a hiteles, tárgyszerű és szakszerű tájékoztatást a publikációkban és egyéb megnyilatkozásokban az egyetemről, az egyetemen folyó oktatásról és kutatásról, az egyetemen belüli viszonyokról; - a tisztességtelen illetve jogtalan előnyök visszautasítását. 6. Az Egyetem elvárja minden polgárától - a vizsgák tisztaságának betartását, - a tisztességes vizsgáztatás követelményének teljesítését, beleértve a vizsgáztató tartózkodását a pozíciójával való visszaéléstől, - a szerzői jog tanulmányi kötelezettségek teljesítése során történő tiszteletben tartását. 7. Az Egyetem elvárja - közös tudományos munka, kutatás esetén az egyéni teljesítmények világos megjelenítését; ugyanennek érvényesítését a hallgatói, illetve doktorandusz közreműködéssel folyó közös kutatásban; - az egyetemen, az egyetem eszközeivel, illetve forrásaival elért kutatási eredmények megjelentetésekor az egyetem nevének feltüntetését; - valamint azt, hogy közlemények, pályázatok bírálata esetén a bíráló betartsa az összeférhetetlenségi és titoktartási követelményeket. 8. Az Egyetem a tudományos, kutató tevékenység során elvárja a tisztesség, megbízhatóság, objektivitás, nyitottság, elfogulatlanság, felelősség elve szerinti magatartás tanúsítását a tudományos tevékenység, kutatás megtervezése, megvalósítása, megjelentetése során egyaránt. 9. Az Egyetem elvárja az oktatási, kutatási tevékenység pártpolitikailag semleges végzését. 10. Az Egyetem elvárja - a döntésekben az összeférhetetlenség szabályainak érvényre juttatását, különös tekintettel a (párt)politikai tevékenységre, rokoni és gazdasági kapcsolatokra; - a beosztott munkatársakkal szemben világos követelmények és elvárások megfogalmazását, munkájuk következetes, pártatlan és igazságos értékelését; - a szervezeti egységben a beosztott munkatársak szakmai tevékenységének, tudományos előmenetelének, képzésének, továbbképzésének a szervezeti egység lehetőségeinek megfelelő támogatását; - az Egyetem érdekeinek érvényesítésében való elkötelezettséget.

20


2014. június 30.

11. Az Egyetem elítéli, ha bármelyik polgára visszaél vélt vagy valós hatalmi helyzetével. 12. Az Egyetem tiltja mások ötleteinek, tudományos eredményeinek, szövegeinek forrásmegjelölés nélküli átvételét és sajátként való feltüntetését. 13. Az Egyetem tiltja az egyetemi infrastruktúrának magánérdekből, üzleti haszonszerzés céljából ingyenesen történő igénybevételét. 14. Az Egyetem tiltja az egyetemi infrastruktúrának pártpolitikai célra, világnézeti agitációra történő igénybevételét. 15. Az Egyetem tiltja vezetői beosztás, vezetői testületben való tagság bármilyen személyes vagy szervezeti előnyszerzésre való kihasználását.

Etikai vétség és szankciója 16. Az az egyetemi polgár, aki a jelen Kódexben megfogalmazott elvárásokat szándékosan nem teljesíti, vagy az abban tiltott cselekményeket, magatartást szándékosan megvalósítja, etikai vétséget követ el. 17. Az etikai vétség elkövetőjével szemben alkalmazható szankciók: - személyének, valamint az etikai vétség elkövetése tényének az egyetem honlapján történő nyilvánosságra hozatala, - amennyiben a kifogásolt viselkedés súlyossága oly mértékű, az Egyetem kezdeményezheti vezetői megbízatás visszavonását, a vétséggel összefüggő vagy általában valamennyi testületi tagságtól való megfosztását, illetve a tagságból meghatározott időtartamra történő kizárását, hallgató esetében ezen felül fegyelmi eljárást is.

21


2014. június 30.

Eljárási szabályok Az etikai vétség esetén eljáró testületek 18. Etikai vétség tárgyában első fokon az egyes karokon működő vagy a központi etikai bizottság jár el. 19. A kari etikai bizottság öttagú. Elnökét, két oktató-kutató tagját, valamint két oktatókutató póttagját a kari tanács választja meg, egy hallgató tagját és póttagját a kari hallgatói részönkormányzat és a kari doktorandusz képviselet együttesen, egy nem oktató-kutató tagját és póttagját a közalkalmazotti tanács delegálja. 20. A központi etikai bizottság öttagú. Elnökét és két közalkalmazott tagját, valamint két közalkalmazott póttagját a rektor kéri fel, egy hallgató tagját és póttagját az egyetemi hallgatói önkormányzat és az egyetemi doktorandusz önkormányzat együttesen, egy nem oktató-kutató tagját és póttagját a közalkalmazotti tanács delegálja. 21. A kari etikai bizottság jár el az Egyetem kizárólag valamely karához tartozó jogviszony, illetve hallgató esetében, amennyiben tanulmányai kizárólag egy karhoz kapcsolódnak, a több karon is tanulmányokat folytató hallgató esetében pedig akkor, ha a kifogásolt magatartás kizárólag a szakos tanulmányaival összefüggésben merült fel. Minden más esetben a központi etikai bizottság jár el. 22. Másodfokon az Egyetemi Etikai Testület jár el. 23. Az Egyetemi Etikai Testület öttagú. Elnökét és két oktató-kutató tagját, valamint két oktató-kutató póttagját a rektor javaslatára a Szenátus választja meg, egy hallgató tagját és póttagját az egyetemi hallgatói önkormányzat és az egyetemi doktorandusz önkormányzat együttesen, egy nem oktató-kutató tagját és póttagját a közalkalmazotti tanács delegálja. 24. A fentebbi testületek tagjainak megbízatása időtartamára az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 89. § (4)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 25. Az Egyetemi Etikai Tanács a 22. pontban írt hatásköre mellett elvi állásfoglalást adhat ki etikai kérdésekben.

Etikai eljárás 26. Az Etikai Kódex alapján csak egyetemi polgár indíthat etikai eljárást. Az eljárást – plágium esetét kivéve – a kifogásolt viselkedésről történő tudomásszerzést követő harmincadik napig, de legfeljebb annak megvalósulását követő kilencvenedik napig (objektív határidő) lehet megindítani. 27. Az eljárás a 20., illetőleg a 21. pont szerint illetékességgel rendelkező etikai bizottság elnökénél írásban kezdeményezhető. A beadványnak tartalmaznia kell az etikai vétséget megvalósító cselekmény pontos leírását, annak időpontját vagy időtartamát, a bejelentő tudomásszerzésének időpontját. A beadványhoz csatolni kell a vétség állítását alátámasztó dokumentumokat is. 28. Az elsőfokú etikai bizottság elnöke a kérelem beérkezését követő 15 napon belül köteles összehívni az etikai bizottság ülését. Az első fokú etikai bizottság ezen az ülésen megvizsgálja, hogy a kérelmet a 26. pont szerinti határidőn belül nyújtották-e be, illetve a 27. pont szerinti alaki követelmények megfelelőségét. Ha a kérelem 22


2014. június 30.

elkésett, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kérelem a 27. pont szerinti alaki követelmények szerint hiányos, azt 8 napos határidővel hiánypótlás céljából vissza kell adni a kezdeményezőnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a határidőt elmulasztja, vagy a kérelmét újból hiányosan nyújtja be, azt a bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. 29. Amennyiben a kérelmet a 26. pont szerinti határidőben nyújtották be, illetve a 27. pont szerinti alaki követelményeknek megfelel, a bizottság 30 napon belül meghallgatja az eljárás alá vont személyt, illetve, amennyiben szükségesnek ítéli, az eljárás kezdeményezőjét, és ezt követően, 30 napon belül meghozza döntését. 30. Az etikai bizottság a konkrét ügyben megállapított, indokolással megalapozott határozatát írásban közli a kifogásolt viselkedés megvalósítójával és a beadvány benyújtójával. Etikai vétség megállapítása esetén, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, a kar, illetve az egyetem honlapján meghatározott időtartamra nyilvánosságra hozza döntését, és annak indoklását. 31. Amennyiben az etikai eljárás alá vont személy az etikai bizottság határozatával nem ért egyet, annak felülvizsgálatát a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül az Egyetemi Etikai Tanács elnökéhez benyújtott fellebbezésben kérheti. A másodfokú eljárásra egyebekben a 27-30. pontokban foglaltak értelemszerűen irányadóak. Összeférhetetlenség 32. Az etikai eljárások során biztosítani kell, hogy a vizsgálati folyamatban résztvevők személyükben ne legyenek érintettek vagy érdekeltek, és elfogultsággal ne legyenek vádolhatók (összeférhetetlenség). Amennyiben az akár első, akár másodfokon eljáró etikai bizottság valamely tagjával szemben összeférhetetlenség áll fenn, az adott ügyben nem járhat el. Ebben az esetben helyette a póttag jár el. 33. Amennyiben az összeférhetetlenség a póttaggal szemben is fennáll, vagy az egész bizottsággal szemben áll fenn, kari etikai bizottság esetében a központi etikai bizottság, ez utóbbi esetében a rektor által kijelölt kari etikai bizottság jár el. 34. Amennyiben az összeférhetetlenség az Egyetemi Etikai Tanács póttagjával vagy az egész testülettel szemben fennáll, a rektor haladéktalanul köteles a szenátusnál új tagok választását, az arra jogosultaknál új tag delegálását kezdeményezni. Az e pont alapján választott, illetve delegált tagok megbízatásának hatálya az összeférhetetlenséggel érintett ügy elbírálására terjed ki.

23


2014. június 30.

2. sz. mell. CXXXVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE sportszakmai fejlesztési programjáról

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ELTE vezetésének kezdeményezésére 2014 elején elkezdődött az egyetemi sportstratégia kidolgozása. Az első szövegváltozatot a Rektori Vezetői értekezlet 2014.03.17-én megvitatta, melynek keretében három további elvárás fogalmazódott meg a sportstratégiát illetően: - egyfelől az ELTE SE és a BEAC, mely sportegyesületek több ezer egyetemi polgár sportolási lehetőségét biztosítják, szervezik – mint az egyetemtől szervezetileg független sportegyesületek – az ELTE Sportstratégiában külső, együttműködő partnerként jelenjenek meg. - másfelől a jelenlegi helyzet bemutatása során világos képet kell adni arról, hogy az ELTE az elmúlt években milyen szerepet vállalt az egyetemi sportingatlanok karbantartása, felújítása terén. - harmadrészt a sportstratégiának ki kell térni a speciális szükségletű hallgatók sportolási lehetőségeire is. Mindezek alapján átdolgozásra került a Tervezet, amit 2014. április 7-én újból megvitatott a Rektori Vezetői Értekezlet és javaslatára az április 28-ai az Egyetemvezetői Értekezlet is elfogadta.

***

24


2014. június 30.

A SPORT HELYZETE AZ EGYETEMEN Az ELTE nagyságából (nyolc kar, közel 30.000 hallgató, 4.000 ezer oktató-kutató-dolgozó, és közel 100 telephely) következően az egyetemen folyó sporttevékenység összetett képet mutat. Ez az összetettség egyfelől abból adódik, hogy a sporttevékenységben különböző szervezeti egységek, egyesületek vesznek részt, másfelől pedig abból, hogy e tevékenység különböző célokra irányul. Egy sportstratégiai jövőkép megfogalmazásának szükségképpeni előfeltétele: a jelenlegi helyzet áttekinthető, világos bemutatása. Ennek érdekében három szakaszra bontva kerül bemutatásra a jelenlegi helyzet. Első lépésben az egyetemi sporttevékenységben megjelenő célokat, majd pedig e tevékenységi körben közreműködő szervezeti egységeket, egyesületeket veszi sorra az anyag. Második lépésben, összekapcsolva e két területet, a megvalósítandó célokhoz rendelten ad képet arról, hogy e célokhoz mely szervezeti egységek, egyesületek köthetők. A harmadik rész pedig a sporttevékenység helyszíneit mutatja be, annak felújítására fordított összegekkel, illetve a speciális szükségletű hallgatóknak a sportlétesítmények használatára irányuló lehetőségeivel. 1.1 AZ ELTE-N FOLYÓ SPORTTEVÉKENYSÉG CÉLJA: - oktatási feladat ellátása (ún. kredites, általános testnevelés és a sportszakos képzés) - szabadidősport - hallgatói-oktatói versenysport 1.2 AZ ELTE-N EGYESÜLETEK

FOLYÓ

SPORTTEVÉKENYSÉGET

BIZTOSÍTÓ

SZERVEZETEK,

1.2.1 ELTE SPORT Kft (ez a szervezet nem csak mindennemű, az ELTE infrastruktúráját használó sporttevékenység szervezeti hátterét adja, hanem részben önállóan, részben a hallgatókkal és más egyetemi szervezetekkel (pl. szakszervezet) sportesemények szervezője és lebonyolítója, a továbbiakban Kft.) 1.2.2 ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, a továbbiakban ESI) 1.2.3 ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (hallgatói sportélet támogatása és szervezése, továbbiakban EHÖK) 1.2.4 ELTE Sport és Szabadidő Egyesület (hallgatói és dolgozói szabadidősport szervezés, versenyeztetés, a továbbiakban ELTE SE) 1.2.5 Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (hallgatói és dolgozói szabadidősport szervezés, versenyeztetés, a továbbiakban BEAC) E szervezeti egységek, egyesületek részletesebb bemutatása 1.2.1. Az ELTE SPORT Kft. létrehozása az Egyetemnek azt a törekvését tükrözi, hogy a sportlétesítmények kezelése, fenntartása, üzemeltetése, fejlesztése, illetve gazdaságos kihasználása egy kézben összpontosuljon, és függetlenné váljon a sportélet konkrét szereplőitől. Az eddigi üzemeltetés/kezelés centrikus működtetés helyét fokozatosan átvette a gazdaságos kihasználás, az egyetemi sport elsőbbségét figyelembe vevő, de az üzemeltetés költségének forrásait garantáló gazdálkodási szemlélet. A Kft. tevékenységét három fő szempont határozza meg: - az egyetemi sportoktatás elsőbbsége és feltételeinek biztosítása, - az egyetemi szabadidősport széleskörű lehetőségeinek megteremtése és önköltséges (nyereséget nem termelő) segítése, - az alapfeladatok ellenére a lehető legjobb gazdasági eredmény elérése, azaz biztosítania kell a kedvezményes egyetemi szabadidősport és a piaci alapon működő sportpályahasználat közötti egyensúly megteremtését és fenntartását.


2014. június 30.

A Kft-nek sikerült megvalósítania a költségtakarékosabb, eredményorientált gazdálkodást, a sportinfrastruktúra fejlesztését, az előnytelen szerződések és az ellenőrizetlen sportpályahasználatok felszámolását ezáltal a hallgatói szabadidősport kapacitást többszörösére növelését a Bogdánfy utcai, a Mérnök utcai létesítményekben és a Vízisporttelepen. A Kft. a 2008-as alapítása óta hallgatói és dolgozói szabadidősport szervezés funkciót is betölt, ezáltal biztosítva a változatosabb egyetemi sportprogramokat (ELTE FIT Night, ELTE Majális, ELTE – Egyetemi Dolgozói Foci és Kosárlabda Kupa, Dolgozói nyári kajak-kenu tábor). 1.2.2. Az ELTE PPK ESI (korábban Testnevelési és Sportközpont) az egyetem szervezeti egysége, melynek profilja a sport- és rekreáció szakterületen folyó egyetemi képzés, az ugyanezen területeken folyó tudományos kutatás, a testnevelési órák szervezése és megtartása. Ezek alapelveit és feltételeit az ELTE Szenátusa által 2009 májusában elfogadott alapítási határozat, és az ennek mellékleteként szolgáló Stratégiai Terv határozzák meg. Ezeket a feladatokat az Intézet szakmailag magasan képzett, tudományos fokozattal is rendelkező egyetemi oktatói, illetve több irányban képzett testnevelő tanárai révén tudja ellátni, és ezt a szempontot tartja szem előtt a jelenleg folyó személyi és szerkezeti átalakítási folyamatban is. Az ESI emellett szoros kapcsolatot tart fenn a felsősoktatási szakmai szervezetekkel, mind a képzés, mind a versenysport területén. Képviselői jelen vannak valamennyi ilyen irányú szervezetben (pl. Sportszakmai Kollégium, MEFS, BEFS, stb.). Az ESI szakemberei ugyancsak egyre szélesebb körben vesznek részt a sportszakember képzésben, így középfokú (OKJ-s), felsőfokú pl. szakirányú továbbképzés), és posztgraduális (pl. magas szintű edzőképzés, sportmenedzser képzés, stb.) formákban egyaránt. Fontos fejlődést jelent a sport- és rekreáció témájú tudományos kutatás megindulása, az ezekkel kapcsolatos pályázatok készítése és/vagy az azokban való részvétel, a személyi állomány minősítéssel rendelkező tagjainak létszámnövelése, új képzési formák indításának előkészítése (Rekreációs MSc, illetve angol nyelvű BSc), valamint az ELTE ESI Ádám György Sport-pszichofiziológiai Laboratórium elindítása és működtetése. 1.2.3. Az EHÖK, hallgatói érdekképviseletként az alapszabálya szerint a Rektorral közösen dönt pályázati formában - a szabadidősportra fordítható sport normatíva felhasználásáról. Évente írja ki sportszervezői ösztöndíj és „Jó tanuló - Jó sportoló” pályázatát. A sportösztöndíjas rendszer az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, ezáltal az egész Egyetem sportszervezésének alapja. Az ösztöndíjasok a PPK ESI-vel közösen kialakított oktatói támogató, segítő mentorrendszer keretein belül tartják edzéseiket, többen közülük egyben a sportegyesületek szakosztályainak vezetőiként. Felkészítésüket évente két, szakmai tematikájú sportvezető-képző segíti. A pályázat figyelemmel van az évek óta jól működő sportágak fenntartására is, tehát célja, hogy a sportágak folytonossága megmaradjon. A pályázatok elbírálásánál fontos szempont a pályázó hallgató tudása, esetlegesen a sportszakmai végzettsége, tapasztalatai, eredményei, referenciái, igazolásai és az is, hogy az adott pályázó milyen tevékenységeket tervez. A sportösztöndíjas pályázatnak tartalmaznia kell az előzőekben felsoroltakat, így az egyetem sportéletével foglalkozó valamennyi személy és bizottság sportszakmai szempontból vizsgálhatja és javasolhatja az egyes pályázatok elfogadását. Az EHÖK a 2014 tavaszi pályázási időszakban tervezi a sportösztöndíjas rendszer kiszélesítését. 1.2.4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Sport és Szabadidő Egyesület (ELTE SE) 2008-ban alakult meg az ELTE EHÖK kezdeményezésére. Az egyesület létrehozatalának oka. hogy hallgatói szabadidősport klubként betöltse a BEAC-nak az egyetemtől való eltávolodása által előállt űrt. Az egyetemtől szervezetileg független, önálló egyesületként biztosítja a hallgatói csapatok részvételét a sportéletben (nevezési feltételeknek megfelelő jogi háttér biztosítása, pályázati lehetőségek). Az ELTE SE dinamikusan fejlődő egyesületként több mint 14 szakosztállyal, több száz sportoló hallgatónak szervezett rendszeres testmozgást, az ELTE EHÖK-el közösen. A szakosztályok vezetői a hallgatói sportösztöndíjasokból kerültek ki 2011-ben. Az ELTE SE és a BEAC viszonyát jelenleg az együttműködés jellemzi. 1.2.5. A BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) Sportegyesület az ELTE tradicionális egyesülete, melyet 1898 november 5-én báró Eötvös Loránd alapított. 1898 és 1990 között a BEAC az ELTE szervezeti egységeként működött, kisebb, kényszerű megszakítások kivételével. 1990 után a jogszabályi változások miatt önálló egyesületté vált és sportlétesítményei az ELTE kezelésébe kerültek. A 2000-es évek elejétől a BEAC vezetése eltávolodott az egyetemtől. 2009-ben Prof. Dr. Kiss Ádám elnöksége alatt elkezdődött a BEAC visszatérése az egyetemhez. Vezetésében az ELTE oktatói és hallgatói újból jelentős szerepet játszanak. 2010-ben az ELTE és a BEAC Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, melynek III. pontjában az alábbiakat nyilvánítják ki.

26


2014. június 30.

Az együttműködés keretében az ELTE elkötelezi magát az egyetemi sport fejlesztés mellett, amelyben a BEAC-ot az egyik stratégiai partnernek tekinti. ii. Az együttműködés keretében a BEAC: - fejlesztési törekvéseiben és napi működésében alkalmazkodik az egyetemi, hallgatói igényekhez - döntéshozatalában az egyetemi polgárok, és kiemelten a hallgatók meghatározó részvételét biztosítja i.

Ezen szándéknyilatkozatba foglalt célok szerint 2013-ra a BEAC-ban 18 hallgatói szakosztály működik. A BEAC-ban tagként sportoló ELTE-hallgatók elérik a teljes tagság 80%-át. Az elnökség 21 tagjából tizenhatan az ELTE vezetői, oktatói, dolgozói és hallgatói. A szakosztályok vezetői, elnökei, tanár elnökei több esetben az ELTE oktatói közül kerülnek ki. Az BEAC Alapszabályába több olyan biztosíték került, ami megakadályozhatja az egyesület eltávolodását az egyetemtől: a sportegyesület legfőbb szerveibe (küldöttközgyűlés, elnökség, felügyelő bizottság) az ELTE jelölhet tagokat; a BEAC elnökére az ELTE rektora tesz javaslatot; a BEAC Elnökségébe 9 fő hallgatóra az ELTE EHÖK elnöksége tesz javaslatot, úgy hogy az ELTE minden karának képviseltetnie kell magát; a BEAC Felügyelő Bizottságába az ELTE rektora javasol egy főt. A BEAC sportban elfoglalt helye, múltja nem pótolható: az első magyar egyesületek egyike, 5 olimpiai arany, 7 világbajnoki cím, 115 év a magyar sportban, az MLSZ egyik alapító egyesülete. A BEAC érték az ELTE számára és húzó név a magyar sportban. 2013. október 3-án a BEAC tisztújító küldöttközgyűlés a leköszönő Dr. Kiss Ádám helyére Dr. Karácsony Andrást, az ELTE stratégiai rektorhelyettesét választotta meg Dr. Mezey Barna, rektor javaslatára a BEAC elnökének. 2013. októberére minden szakosztálynak volt hallgatói sportösztöndíjasa, aki az adott BEAC szakosztály és az ELTE hallgatóival illetve az EHÖK sportért felelős tisztviselőjével napi kapcsolatban áll. Ezen keresztül valósul meg az ELTE hallgatók sportolása a BEAC-on belül. 2. A MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLOKBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK 2.1. Oktatás: ESI 2.2. Szabadidősport: EHÖK, BEAC, ELTE SE 2.3. Versenysport: BEAC, ELTE SE 2.4 Infrastruktúra biztosítása (és részben önálló kezdeményezéssel, részben az EHÖK-kel, a BEACcal illetve más egyetemi egységekkel szabadidősport események szervezése): ELTE SPORT Kft. (a Kft mindhárom cél megvalósításában alapvető szerepet játszik). 2.5. Infrastruktúra biztosítása a kollégiumokban: Egyetemi Kollégium.

3. A SPORTTEVÉKENYSÉG HELYSZÍNEI 3.1. Az ELTE jelenleg a hallgatók és a dolgozók számára a következő sportlétesítményekkel rendelkezik: - karokon: a nyolc karból háromnak van sportpályája: BGGYK tornaterem, a PPK Izabella utcai épületében tornaterem és a TÓK területén tornaterem, és bitumenes pálya; -

kollégiumokban: ADK konditerem, VUK konditerem és bitumenes pálya, NUK konditerem és bitumenes pálya, NFK konditerem és bitumenes pálya, KCSSK konditerem, egy bitumenes, egy műfüves és egy műanyag borítású pálya, egy sportlinóleum borítású tornaterem, Eötvös Collegium tornaterem és bitumenes pálya, Bibó Szakkollégium bitumenes pálya. A bérelt kollégiumokban konditerem. A kollégiumok többségében uszoda bérletekkel támogatja az egyetem a hallgatók sporttevékenységét.

27


2014. június 30.

A karok a pályákon, termekben elsősorban tanrendi órákat tartanak, a szabadidőben bérbe adják. A hallgatói szabadidősportra is bérleti díj ellenében lehet használni. A kollégiumi pályák ingyenesek az ELTE polgárai számára. Minden más sportlétesítmény az ELTE SPORT Kft kezelésében van. Ezek a következők: Bogdánfy utca 10/B: • sportcsarnokban 3db parketta borítású sportpálya •

sportcsarnokban 1db filcborítású teniszpálya

•

a kiszolgáló épületben 1db spinning terem

•

a kiszolgáló épületben 1db konditerem

•

emeleti parkettás tükrös terem

Bogdánfy utca 10/A: • 5db salakos borítású teniszpálya; •

2db műfű borítású, kivilágított, télen sátorral fedett kispályás labdarúgópálya;

•

kivilágított futókör;

Mérnök utca 35: • épületen belül 1db parkettás sportterem és 1db kisméretű tükrös terem •

5db salakos teniszpálya

•

1db bitumenes pálya

•

1db homokos strandröplabda pálya

•

1db fűborítású nagypályás labdarúgópálya

•

1db műfű borítású kispályás labdarúgópálya

•

18db pályából álló minigolf centrum;

Vízisporttelep: • kajak, kenu és sárkányhajó (bérlési lehetőség) •

sport és kulturális rendezvények lehetséges helyszíne.

Ezeket a sportlétesítményeket kedvezményes, belsős szolgáltatási díj ellenében használhatják az ELTE hallgatói és dolgozói. 3.2 Sportlétesítmények felújítása Az előzőekben felsorolt sportlétesítmények használatát az egyetem az utóbbi években a következő felújításokkal biztosította: 2010: A Bogdánfy út 10/b Sportközpont csarnokában és a Mérnök u. Sportközpontban a parkettaburkolatok jelentős mértékben elhasználódtak, ezért azok felújítása időszerűvé vált. A felújítási munka összege: a Bogdánfy úti csarnokban 6.787 eFt, a Mérnök u.-nál 1.104 eFt volt. Ugyanebben az évben a nyári karbantartások során 935 eFt felújításra is sor került a Bogdánfy úti hőközpontban.

28


2014. június 30.

2011: Az ELTE-BME megállapodás (Bogdánfy úti területi megosztás) forráskerete, szenátusi határozat alapján, a Sportközpont és a sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére lett tervezve. Ennek alapján került tervezésre a Bogdánfy úti Sportközpontban egy fedett sportsátor (két műfüves futsal pálya). A tervezés költsége: 2.071 eFt volt. A beruházás összege: 118.053 eFt. A fedett sportpályák kivitelezésével együtt az öltözők is felújításra kerültek. Ezek kivitelezési összege: 10.560 eFt volt. Továbbá kialakításra került egy porta helyiség is, melynek összege: 1.019 eFt. Ugyanebben az évben a Vízisporttelepen is történtek felújítások, beruházások. Ezek a következőek: villamos felújítás összege: 780 eFt, udvari szennyvízcsatorna csere összege: 376 eFt, kültéri hajóállvány készítése, melynek költsége: 453 eFt volt. 2012: A Bogdánfy út 10/b sz. alatt található Sportközpont lapostető terasza beázott, ezért annak javítása, felújítása elkerülhetetlenné vált. A munka elvégzésének összege: 743 eFt. Továbbá ebben az évben a Bogdánfy úti műfüves sportpályák mintájára került tervezésre a Körösi Csoma Sándor Kollégium területére is egy műfüves futsal pálya. A munka végösszege: 40.854 eFt. A munka műszaki ellenőrzésének összege: 572 eFt. év

helyszín

összeg (Ft)

2010

Bogdánfy u. 10.

7 974 869

Mérnök u.

1 104 300

Bogdánfy u. 10.

130 453 337

Mérnök u.

462 500

Vízisporttelep

1 608 409

Bogdánfy u. 10.

742 626

KCSSK

39 878 815

2011

2012

182 224 865

összesen

A felújításra fordított összegekből látható, hogy az egyetem a sporttevékenységet biztosító infrastruktúrára komoly összeget fordított. 3.3 Speciális szükségletű hallgatók sportolási lehetősége Jelenleg az egyetemen 274 speciális szükségletű hallgató tanul. A fogyatékossággal élő hallgatók testnevelési, sportolási igényei sokfélék. A megismerési rendellenességgel (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) és a beszédsérüléssel küzdő hallgatók majdnem a felét teszik ki az összes fogyatékos hallgatói létszámnak. A testnevelés és sport tekintetében nem igényelnek különleges bánásmódot. A többi fogyatékossággal élő hallgatónak vannak speciális szükségleteik, de ők sem képeznek homogén csoportot, hiszen teljesen más környezeti és kommunikációs akadálymentesítési igényei vannak a látássérült, hallássérült, mozgássérült, vagy autista embereknek. Általános tapasztalat, hogy a testi és érzékszervi fogyatékossággal élő hallgatók nagy része felmentést kér a testnevelés órák látogatása alól. A felmentést a hallgatók megkapják. A hallgatók egy részének (igen kis hányadának) a fogyatékossága hátterében olyan súlyos, krónikus betegség áll, amely miatt a legtöbb fizikai aktivitástól eltiltják a szakorvosok. A legtöbb fogyatékos hallgató számára azonban a mozgás, a testnevelés kifejezetten javasolt, azonban a testnevelő tanárok nem tudják, miként lehetne ezen hallgatókat befogadni az órákra úgy, hogy ne szenvedjenek balesetet, ne végezzenek olyan mozgásokat, amelyek esetleg nem javasoltak. Sok hallgatónak egyéni megsegítésre, személyi segítőre lenne szüksége ahhoz, hogy a testnevelő tanár a többi hallgatóval is foglalkozni tudjon.

29


2014. június 30.

Az ELTE sportlétesítményeinek egyike sem akadálymentes. A Bogdánfy u. sporttelep földszintjére a kerekesszékkel történő bejutás megoldható, de nehézkes, a folyosók keskenyek, az aljzatburkolat nincs mindig egy síkban. Rámpa, speciálisan kialakított WC és zuhanyzó nincs, utóbbiak pedig a higiéniai követelmények miatt elengedhetetlen fontosságúak. A Mérnök u. sporttelepen jobb a helyzet, mert az oldalsó, a kert felőli bejárat felől megközelíthető az épület. De nincsenek speciálisan kialakított mosdóhelyiségek, vagy WC-k. A vízi sporttelep egyáltalán nem közelíthető meg és nem járható be kerekesszékkel. A sportlétesítmények nem használhatók kerekesszékkel közlekedő mozgáskorlátozott hallgatók számára, azonban a többi fogyatékossággal élő hallgató számára – esetleg segítséggel – használhatók. Az ELTE SE és a BEAC szakosztályai nagyon változatosak, sokféle lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak. A sportágak között vannak olyanok, melyeket bizonyos fogyatékossággal élő hallgatók akadálymentesen, vagy kisebb adaptációval, esetleg asszisztenciával űzhetnek (pl. hallássérült hallgatók szinte az összes sportágat; látássérült hallgatók a spinninget, vagy kondicionáló tornát). A sportkínálatból azonban hiányoznak olyan speciális sportágak, mint pl. a csörgőlabda, kerekes székes kosárlabda, ülőröplabda, boccia, showdown, stb. Az úszás az egyetlen olyan sportág, amely minden fogyatékossági típusba tartozó hallgató számára is akadálymentesen űzhető, azonban nem rendelkezünk uszodával. AZ EGYETEMI SPORTSTRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK 1. Az infrastruktúra biztosítása: a jelenlegi sportolási kapacitás megőrzése, az infrastruktúra minőségének folyamatos karbantartása, anyagi lehetőségek (pályázatok) esetén: növelése. A kapacitás kihasználásának fontossági sorendje: oktatás, szabadidősport, versenysport. 2. Növelni a szabadidősportban résztvevők (hallgatók, dolgozók) számát, különös tekintettel a speciális szükségletű hallgatókra. 3. Biztosítani a jelenlegi szintet a versenysportban érintett sportágak számára A célkitűzések rövid bemutatás területenként: 1. Oktatás (testnevelés) Az ELTE számára fontos, hogy hallgatói minél szélesebb körben jussanak sportolási lehetőséghez. Az általános testnevelés a sporthoz való hozzáférés minimális szintjét jelenti, egy kreditért, 6000 Ft-os térítési díj ellenében. Az általános testneveléssel kapcsolatosan cél, hogy minél több kar, minél több hallgatója vegyen részt. Ennek eléréséhez szükséges: -

az általános testnevelés, mint választható kurzus népszerűsítése; a sportági választék bővítése, népszerű és új sportágakkal, igazodva a hallgatói igényekhez, esetlegesen külső helyszínek, szolgáltatók bevonásával; a foglalkozások helyszínének fejlesztése és a szükséges sporteszközök biztosítása.

Az általános testnevelés további célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az adott sportágat, mozgáskultúrát, amit tanulmányai alatt az egyetem, az egyetemi egyesület szervezésében szabadidősportként tovább folytathat. 2. Szabadidősport Az Egyetem az Nftv alapján biztosítja az egyetemi polgárok által igényelt sportolási lehetőségeket. A szabadidősport az egyetem szempontjából egy olyan szolgáltatás, amely elősegíti az egészséges környezetet, megfelelő munkaképességet, szellemi munkához való fizikai állapotot az ELTE hallgatói és dolgozói számára. Olyan közösségépítő szereppel bír, ami a karok közötti fizikai távolságot, széttagoltságot megszünteti és egységes ELTE identitást ad. A sport, mint szolgáltatás a szabadidő értelmes és egészséges eltöltését, a test és a szellem rekreációját szolgálja. Az egyetem polgárainak igényeihez, az intézmény infrastruktúrájához igazodó sportági kínálat szükséges. Ezzel az ELTE célja, hogy egyre több rendszeresen sportoló legyen az egyetemen.

30


2014. június 30.

Szabadidősport alatt a rekreációs jellegű (legalább heti kétszer 45 perces) testmozgástól az amatőr egyetemi versenyekre való szabadidős (munka, tanulás melletti) felkészülésig terjedő sportolást értjük. Az ELTE célja a szabadidősportban, hogy minél több hallgató és dolgozó számára nyújtson sportszolgáltatást az alábbi szempontok alapján: - az Egyetem célja a sport közösségteremtő szerepén keresztül, olyan ELTE-s közösség létrehozása, amely erősíti az ELTE-hez való tartozástudatot, egy életen át tartó kötődést alakíthat ki, ezzel segíti az ELTE Alumni program erősödését is. - az Egyetem célja, hogy a szabadidősporton keresztül, az ELTE SE és a BEAC bevonásával olyan igényes szórakozási lehetőségek szervezésére legyen lehetőség, mely a hallgatók, dolgozók számára vonzóvá teszi az intézményt. - az Egyetem a sportot, mint nevelési eszközt fontosnak tartja, amely szerepet játszik az egyetemi polgárok fizikai és mentális egészségének megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában, ezzel a jobb tanulmányi, kutatási eredmények eléréséhez nagyobb munkabírást biztosít egy egészséges szervezet. Az ELTE a jövőben is élen akar járni a minőségi felsőoktatásban, a tehetséggondozásban, a kutatásban. Ehhez hozzájárul a sport kultúrájának kialakítása is. - az Egyetem olyan egyetemi közélet, kultúra kialakítására törekszik, melyben a sporton keresztül is elősegíteni kívánja az esélyegyenlőség, a versenyszellem, a csapatmunka képességének fejlesztését. - az Egyetem a sport segítségével a hátrányos helyzetű, perifériára szorult egyének, csoportok felzárkóztatását is biztosítani törekszik, melynek köszönhetően bekapcsolódhatnak az egyetem már jól funkcionáló közösségeibe. 3. Versenysport, élsport Az Egyetem számára fontosak az ELTE-re járó élsportoló hallgatók. Eredményeik, sikereik az intézmény elismerését növelik. Az ELTE megfelelő elismerésekkel, tervezett kommunikációval (címek adományozásával, megfelelő nyilvánosság biztosításával, évnyitók, kiadványok) serkenteni kívánja egy sportos egyetemi arculat kialakítását, a sportolás szélesebb elterjedését az egyetemen (kiemelten kezelve az Egyetem színeiben sikereket elérő hallgatóit). A kiemelkedő hallgatók sporteredményei az egyetemi sportot népszerűsítik, sportolásra, egészséges életmódra sarkallják a hallgatói társaikat. Az Egyetem az élsportoló hallgatók nyilvántartásának és tanulmányaikban való segítségnyújtás céljából mentorrendszert alakít ki. Az ELTE-re járó élsportolók számára „Jó tanuló és jó sportoló” ösztöndíjat ír ki évente egy alkalommal az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. Az Egyetem célja, hogy a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (MEFS) által kiírt Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságon (MEFOB) az intézmény lehetőségeihez mérten, minél több sportágban vegyen részt és legyen házigazdája egy-egy országos döntőnek. Hasonlóképp fontos a részvétel az évente megrendezésre kerülő Sportszakos Hallgatók Sporttalálkozóján (SHS). Az Egyetem biztosítja a Magyar Olimpiai Bizottság Olimpikon Életút Program együttműködési megállapodásában foglalt, az olimpiai kerettag sportolók tanulmányainak támogatására vonatkozó feltételeket.

4. A sportszervezés létesítmény és infrastruktúra vonatkozásai Az ELTE SPORT Kft. tevékenységét három fő szempont határozza meg: az egyetemi sportoktatás elsőbbsége és feltételeinek biztosítása, az egyetemi szabadidősport széleskörű lehetőségeinek megteremtése és önköltséges (nyereséget nem termelő) segítése, valamint a lehető legjobb gazdasági eredmény elérése. A három szempont összeegyeztetése nem egyszerű feladat, de jó szervezéssel megoldható. A Kft. az egységes portfóliónak, az átlátható és hatékony ingatlangazdálkodásnak, illetve a társasági formában való működésnek köszönhetően évente kb. 50 millió forinttal csökkenti az egyetemi kiadásokat. A Kft-nek sikerült megvalósítania a költségtakarékosabb, eredményorientált gazdálkodást, az előnytelen szerződések és az ellenőrizetlen sportpályahasználatok felszámolását ezáltal a hallgatói szabadidősport kapacitást többszörösére növelését a Bogdánfy utcai, a Mérnök utcai létesítményekben és a Vízisporttelepen. Az Egyetem célja, hogy a Kft. működése a továbbiakban is stabil pénzügyi helyzetet és a sportszakmai feltételeknek megfelelő ingatlangazdálkodást eredményezzen.

31


2014. június 30.

A kollégiumok mint az egyetemi sport infrastrukturális háttere Az Egyetemi Kollégium tagkollégiumai elsősorban a kollégistáknak nyújt szabadidős sporttevékenységre lehetőséget, de a nem a kollégiumban lakó hallgatók is használhatják a kollégiumi pályákat. A szabadidősport keretén belül kollégiumi és kollégiumok közötti bajnokságokat is szerveznek. A Körösi Csoma Sándor Kollégium, a felújítás előtt, helyet adott általános testnevelési óráknak is, ami népszerű volt a kollégisták körében. Az Egyetemi Kollégium kész erről újból megállapodni az ESI-vel, aminek eredményeképp százas nagyságrenddel növekedne az általános testnevelést felvevő hallgatók száma. A pályákat, a sporttermeket az Egyetemi Kollégium a saját bevételeiből tartja fenn, a felújításokat önerőből végzi, a sporteszközöket maga vásárolja. 5. A sporttal foglalkozó egyetemi, egyetemhez köthető szervezeti egységek, egyesületek profilja és viszonyrendszere ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK): az EHÖK hallgatói érdekképviseleti szervezetként szervezi és támogatja a hallgatók sportolási lehetőségeit. Az EHÖK sportpályázatán (működési feltételek megteremtése) és a sportszervező ösztöndíjas pályázatán hallgatóin keresztül támogatja az egyes sportágak szervezését az egyetemen. EHÖK Sportbizottság tagjai a kari hallgatói önkormányzatok sportügyekért felelős tisztségviselői és az EHÖK sportreferense, mely javaslatot tesz az EHÖK elnökségének a hallgatói sportélet szervezésével kapcsolatosan (hallgatói igények felmérése alapján, milyen sportágak, sportszolgáltatások legyenek, milyen sportrendezvényeket szolgáltasson az egyetem a hallgatóinak). Az EHÖK, a hallgatói igényeknek megfelelően támogatója és szervezője az egyetemi sportéletnek. ELTE SPORT Kft.: a hallgatói, dolgozói sporthoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése mellett, feladata az ELTE sportlétesítmények kezelése, fenntartása, üzemeltetése, fejlesztése, illetve gazdaságos kihasználása. Emellett aktívan részt vesz az ELTE szabadidősport szervezésében, lebonyolításában, sőt azok finanszírozásában. Az ilyen sporteseményeknek az anyagi hátterét részben a sikeres pályázatokkal, részben támogatók által teremti meg. Az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete (ESI): az intézet a rekreációszervező és sportszervező szakok gondozása mellett az ELTE összes hallgatója számára felvehető ún. általános testnevelést szervezi és koordinálja. A kurzusért 1 kredit jár, 6000 Ft kurzusdíjat kell fizetni érte. Az ELTE sportkoncepció számára az ESI általános testneveléssel kapcsolatos feladatai relevánsak. ELTE SE és a BEAC: mindkettő szervezetileg független az egyetemtől, ám tevékenységükben erőteljesen kapcsolódnak az egyetemi sportélethez. Az ELTE EHÖK-el együttműködésben, az adott sportágak, programok sportszervezését végzik: szabadidő- és versenysport feltételek megteremtése; csapatok benevezése a sportági szakszövetségek által rendezett regionális, országos versenysorozatokba; edzések szervezése (éves eseménynaptár összeállítása, pályabérlés, edzésfeltételek megteremtése, edző, megfelelő sportfelszerelések biztosítása); külső források bevonása, pályázatokon, saját bevételeken keresztül. Szakosztályai az ELTE EHÖK sportösztöndíjas rendszerének megfelelő struktúrájú, az adott sportösztöndíjas hallgatók a szakosztályok vezetői, sportszervezői. Az egyesület olyan jogi hátteret biztosít, ami a magyar jogszabályi környezetnek megfelel, a magyar sportirányítás, sporttörvénykezés alapján megfelel a sportszervezésnek. Az egyesület, klubként, sportolói közösségként értelmezve, olyan integráló hatású szerveződés, amellyel az ELTE a sport arculatát tudja megmutatni.

32


6.

2014. június 30.

A fogyatékossággal élő hallgatók sportolási lehetőségei

A legfontosabb feladat: a fogyatékossággal élő hallgatók igényeinek felmérése, majd ezt követően rehabilitációs mérnök segítségével fel kell mérni az ELTE valamennyi sportlétesítményét akadálymentességi szempontból. Ennek alapján ki kell választani legalább egy sportcentrumot és anyagi forrásokat keresni az akadálymentesítéshez és az igényfelmérés eredményeként speciális sporteszközöket is kell majd vásárolni. Továbbá szükséges egy olyan tájékoztató összeállítása, mely ismerteti a mozgás fontosságát, a sportolási lehetőségeket, leírva, hogy mely sportágak javasoltak, mely sportlétesítményekbe lehet némi segítséggel bejutni. Elengedhetetlen a testnevelő tanárok, sportedzők továbbképzése az adaptált testnevelés és sport témájában. A BGGYK évente meghirdet ezen a címen akkreditált felsőfokú szakirányú képzést, mely igénybe vehető. A hallgatók köréből önkéntes segítőket kell toborozni, számukra szintén szükséges egy rövid érzékenyítő tréning és a segítségadás módjainak megismertetése. Fel kell venni a kapcsolatot fogyatékos sportolókkal foglalkozó sportszövetségekkel (pl.: ülőröplabda, kerekesszékes vívás, csörgőlabda, stb.), hogy bizonyos óraszám erejéig ingyen fogadják be a fogyatékos hallgatókat. Számukra ez előnyös lehet, mert bázist találhatnak az utánpótláshoz, az egyetem számára pedig azért jó, mert így biztosítjuk a fogyatékos személy számára a testmozgást, a testnevelést. 7. Sportszervezői feladatok A sportszervezéssel kapcsolatos feladatok átfogják a szabadidősport és a versenysport területét. A konkrét sportprogramok szervezésén, koordinációján túlmenően része: - a sportösztöndíjasokkal, az egyetemen belüli és kívüli szervezeti egységekkel, szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolattartás, - folyamatos kapcsolattartás az egyetem fogyatékos ügyi koordinátorával, - az egyetemi sportélet szakmai felügyeletének ellátása az ESI és az EHÖK szakmai véleményére tekintettel, - költségvetés készítése, fejlesztési tervek kialakítása, pályázatok beadása, gondozása, - mentorrendszer, kettős életpálya modell megvalósulásának koordinálása, élsportolói adatbázis kialakítása, sportkommunikációs munka irányítása, sport honlap, ELTE Sporthírlevél frissítése, sportmarketing feladatok ellátása, - sportfelszerelések beszerzése, hallgatói csapatok nevezése, igazolások, játékengedélyek intézése.

33


2014. június 30.

JÖVŐKÉP A résztvevő egységek munkájának összehangolása, információcseréje egy integrált sportirodán keresztül valósítható meg. Átláthatóbbá, rendszerezettebbé válik a sportszolgáltatások fejlesztése, a sportprogramok szervezése és a kommunikáció a hallgatók és érintett együttműködő partnerek felé. A szabadidősport fejlesztésével olyan hallgatók vonhatók be az egyetemi sportéletbe, akik eddig csak passzív résztvevők voltak. A mentorrendszeren keresztül az élsportban, versenysportban résztvevő hallgató segítségével a sportos egyetem arculatát erősítené az ELTE. A sportszervezés tervezett modellje az ELTE-n: • Integrált sportiroda modell: integrált intézményi szabadidő- és versenysport tevékenységeket koordináló feladatkörök létrehozása. Az integrált sportiroda létrehozásának lényege, hogy koordinálja az ELTE-n belül a sporttevékenységeket, ehhez kapcsolódó információkat, tevékenységeket. Összehangolja a versenyeztetéssel, szabadidősport-szervezéssel és a sportolók mentorálásával foglalkozó szervezetek működését. Az egyetem vezetése számára átláthatóvá teszi a sportszervezést, információt és pontos betekintést nyújt a vezetői szintű döntésekhez a sport területén. • Hallgatói sportszolgáltatások bővítése. Információs adatbázis létrehozása, hogy az ELTE valamennyi polgára számára elérhetőek legyen a sportolási lehetőségekhez kapcsolódó információk. A sportszolgáltatások fejlesztésén belül olyan sportnépszerűsítő kampányok szervezése, amely eléri az egyetem dolgozóit, hallgatóit a karokon, az egyetem egyes rendezvényein és bemutatja a választható lehetőségeket, sportágakat. Kiemelt feladat a kollégiumi sportolási lehetőségek fejlesztése. Ezeken kívül az országos sportesemények monitorozása (MEFS- Universitas, MEFOB stb. nyilvántartása, hirdetése a hallgatók körében), egy ELTE Sportkalendárium készítése (éves beszámoló az egyetem sport programjairól, eredményeiről) illetve az Alumni sportprogramok szervezése, hirdetése. Ezen programok és fejlesztési területek működéséhez szükséges kommunikációs csatornák kialakítása az egyetemi sport célcsoportjai (hallgatók, dolgozók) felé. • Az élsportolók számára a kettős karrier életpálya modell elősegítése, intézményi mentor és tutorrendszer fejlesztése. Az egyetemre járó hallgatók sport eredményeit összegyűjtő adatbázis az ELTE-n jelenleg nincs. Ennek kialakítása után szükséges az élsportoló hallgatókkal, a sportolói elfoglaltságukkal összeegyeztethető, egyéni tanulmányi rendet kialakítani, ami a későbbiekben akár az ELTE-re nagyobb számban is vonzani fogja hazánk kiemelkedő sportolóit. A feladatkörök ellátására, szervezeti lehetőségként az adódik, hogy a Sportiroda az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központjának (továbbiakban: Karrierközpont) részeként működjön. A Karrierközpont ugyanis az oktatást kiegészítő hallgatói szolgáltatások biztosítására specializálódott szervezeti egysége az Egyetemnek, így ebbe probléma nélkül beilleszthető a sportszervezéssel kapcsolatos szolgáltatás is. Ebben a munkában támaszkodhat a sportszervező szakos hallgatókra, akik számára ez egyúttal kiváló gyakorlat lehetőség.

34


2014. június 30.

ELTE REKTOR (Szenátus) ELTE SPORT KFT. Létesítményüzemeltetés

ELTE EHÖK ELTE PPK ESI

ELTE Hallgatói Karrierközpont

ELTE SE BEAC Támogatók, vállalatok Városi,, kerületi önkormányzat

Sportszakmai szövetségek

Média Külső sportszolgáltatók KMR Regionális Felsőoktatási Sportiroda

MEFS/MOB

1. számú ábra: ELTE Sportiroda működési modell Sportiroda tervezett működése: •

•

•

• • • •

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül a szabadidő- és versenysporttal foglalkozó egységek munkájának koordinálása, az információk összegyűjtése és továbbítása az egységek felé. A sportiroda célja egyben, hogy az ELTE vezetése számára egy jól definiált, átlátható, sportszervezéssel foglalkozó egységet képezzen, összefogva azokat azt információkat, amire az ELTE jelenleg széttagoltan működő sportéletében nincs lehetőség. Ez elősegíti az egyetemvezetés sporttal kapcsolatos döntéseit, a beszámolókon keresztül pedig átlátható és rendszerezett működést biztosít. Együttműködés az egyetem Hallgatói Önkormányzatával. Szoros kapcsolattartás az ELTE köznevelési intézményeivel, mindazon kerületek önkormányzataival, ahol az egyetem sportlétesítménnyel rendelkezik és a sportági szakszövetségekkel. Folyamatos kapcsolattartás és szakmai egyeztetések szükségesek a KMR Regionális Felsőoktatási Sportirodával és a további külső együttműködő partnerekkel (MOB/MEFS, EMMI). A működés elindítását jelenleg a MEFS pályázata biztosíthatja, és a jövőben is kiemelt fontosságú olyan külső pályázati, támogatói források elnyerése, amik hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a sportirodai rendszert. Ezek esetleges hiánya esetén azonban a minimális működést a Karrierközpont saját bevételéből szükséges biztosítani. Az ELTE-n rendszeresen sportoló hallgatók száma közel 3000 fő. A hallgatói szabadidősport hozzáférésnek és szervezésének fejlesztésével, tudatosabb kommunikációval 6000 főre bővíthető a létszám, olyan hallgatók bevonásával, akik eddig ritkán vagy egyáltalán nem sportoltak az egyetemen. Kettős életpálya modell elősegítésének szervezése, a mentorrendszer felépítése (képzések, tanácsadás, mentorálás) szoros együttműködésben a Közép-magyarországi Regionális Felsőoktatási Sportirodával. Intézményen belül a különböző sporttal foglalkozó egységek munkájának összehangolása, köztük az információcsere elősegítése. A Közép-magyarországi régióban lévő felsőoktatási intézmények sportirodái között az szakmai együttműködés erősítése. Versenysport terén a részvételi szám és az eredményesség növelésének elősegítése, médiajelenlét erősítése.

35


• •

2014. június 30.

A sportszolgáltatások fejlesztése, szélesítése, sportprogramok rendszeres szervezése. A kommunikáció hatékonyabbá tétele a hallgatók, és a további érintett együttműködő partnerek felé.

Sportszolgáltatások és mintaprogramok fejlesztése 1. Információs adatbázis létrehozása A Sportiroda feladata az ELTE-n sporttal, sportszervezéssel foglalkozó szervezetek, csoportok, önálló kezdeményezések összefogása, a fellelhető sportolási, sportpálya bérlési lehetőségek feltérképezése, összegyűjtése és az ELTE polgárai számára elérhetővé tétele. 2. Sportszervezési feladatok A sportszervezési feladatok célja az ELTE sportszolgáltatásainak fejlesztése az ELTE SE és a BEAC bevonásával, és olyan mintaprojektek beindítása, ami hatással van más intézményen belüli sportágak, sportolási lehetőségek és a hazai egyetemi sport fejlődésére. Minta projektek: - Egyetemi sportnépszerűsítő kampányok szervezése: gólyatábori, kari, kollégiumi sportnapok teljes körű megszervezése, amelyen lehetősége van a hallgatóknak, az egyetemen választható sportágak kipróbálására, megismerésére. - ELTE Sportkisokos elkészítése: az egyetemi sportolási lehetőségek teljes körű bemutatása. Az sportadatbázisban szereplő információk alapján, az EHÖK, ESI, az egyesület szakosztályainak, SPORT Kft. sportolási lehetőségeinek bemutatása nyomtatott és elektronikus formában. - Jellegzetes és hagyományos ELTE-s sportesemények, edzések kibővítése, fejlesztése, szervezése: kari futball bajnokságok, Éjszakai Sport, Kárpát-medencei Egyetemek Kupája, ELTE Aerobik, ELTE Spinning, GT Sportkampány, kari/kollégiumi sportnapok, ELTE FIT Night, ELTE Majális, ELTE – Egyetemi Dolgozói Foci és Kosárlabda Kupa, Dolgozói nyári kajak-kenu tábor, Alumni Kupa kibővítése több sportágra. - Az egyetem volt hallgatóival való élőkapcsolat kialakítása a sporton keresztül, az ELTE Alumni Alapítvány bevonásával. - A Budapesti SportPont Fesztivál szervezésében való aktív részvétel (egy házigazda intézmény koordinálásában és a Regionális Sportiroda minőségbiztosítása mellett). - Központilag támogatott szabadidősport-események (MEFOB-ok, SportPont programok) szervezésének támogatása, segítése. - Saját (intézményen belüli) sportrendezvények beillesztése a MEFS/HÖOK által koordinált SportPont Programba (különös tekintettel a Pályázatban vállalt támogatott programokra). - MEFOB-okra versenyszerűen sportoló hallgatók toborzása (kiemelten nemzetközi szintű élsportra). - A létesítmények hallgatói sportoltatásra történő felhasználásának elősegítése (hallgatók igények elsődlegessége, Nftv. előírások teljesítése). - Részvétel a MEFS által a Közép-magyarországi Régió Sportirodáinak szervezett szakmai tréningjén. 3. Kommunikáció A Sportiroda kiemelt feladatköre a kommunikáció. A sport kommunikációját az ELTE központi és kari kommunikációs munkatársaival szoros együttműködésben, a Rektori Titkárságon működő PRKommunikáció stáb munkatársaival együttműködve végzi. Alapvető cél, hogy az ELTE minden fórumán, felületén megjelenjen az egyetemi sport témája, s ennek érdekében biztosítani kell az átjárhatóságot a különböző sportweboldalak között. Élsportolói életpályamodell – mentorrendszer: A mentorrendszer célja, hogy az ELTE-re felvételt nyert élsportolók segítsége a tanulás és sportolás összehangolásában. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség által elkészített, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége által elfogadott Hajós Alfréd Tervben megfogalmazott kettős életpálya gyakorlati megvalósítása.

36


2014. június 30.

A mentorrendszerben érintett sportolók köre: - Heraklész Csillagprogramban érintett hallgatók, valamint az olimpiai és Universiade sportágak korosztályos és válogatott sportolói, valamint az egyetemi világbajnokságon érmet szerzők. - a továbbtanulás előtt álló, utánpótlás sportoló diákok elérése, együttműködésben az ELTE gyakorlói iskoláival, az egyetem vonzáskörzetében működő középiskolákkal és az ELTE-hez kötődő sportegyesületekkel (ELTE SE, BEAC). Ezen diákok részére pályaválasztási, továbbtanulással kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások kiépítése. A mentorrendszer tervezett felépítése három lépcsőben valósul meg: i.) mentorprogram koordináció ii.) mentorok kiválasztása iii.) tutorok kiválasztása. Mentorprogram koordináció megvalósítása a sportiroda feladata. Első lépésben az ELTE-re járó élsportoló hallgatók adatbázisának elkészítése szükséges, ennek egyeztetése az Rektori Hivatalon belül működő Oktatási Igazgatósággal, illetve a dékáni hivatalokkal. Ezt követően az érintett sportolókkal, azok sportági szakszövetségeivel, clubjaival való kapcsolat kiépítése, a MEFS folyamatos tájékoztatásával. Mentorok kiválasztása, akik az egyetem oktatójaként, munkatársaként segítik a sportoló hallgatók beilleszkedését és a tanulmányi követelményeknek való megfelelést. Tutorok kiválasztása az ELTE hallgatói közül, akik a mentorálttal megegyező szakon végzi tanulmányait. A tutor feladata, hogy a folyamatos kapcsolattartással segítse hallgatótársának tanulmányait, a követelmény rendszer megismertetésével, szükséges információk, ismeretek átadásával.

A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI Egy jól kialakított és fenntartható sportszervezői rendszer (sportirodai funkciók működtetésével), együttműködve az érintett ELTE-s szervezeti egységekkel, egy modern 21. századi egyetemhez méltó, vonzó és pezsgő sportéletet képes kialakítani az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A program keretében várható, hogy a jelenleg sportoló hallgatók száma jelentősen nőni fog és eléri a rendszeresen sportoló hallgatók száma, az ELTE nappali tagozatos hallgatói összlétszámának 20%-át, s ennek részeként a jelenleginél több, fogyatékossággal élő egyetemi hallgató vesz részt a sportprogramokban. A mentorrendszer kialakításával még több élsportoló fogja az ELTE-t választani, és az ebben rejlő marketing és kommunikációs lehetőségeket az egyetem ezt követően ki tudja használni. A sport közösségteremtő szerepe által, sportoló hallgatók számának növekedésével, egy állandó sportolói közösség kialakulása várható. Ennek eredményei abban mutatkozhatnak meg, hogy az ELTE-hez, az adott karokhoz erősebb tartozástudat alakul ki, ami egy életen át tartó kötődést jelenthet az intézmény és a hallgató között, ami segíti az ELTE Alumni programjának kiépítését és olyan – jelenleg nem elérhető – anyagi források elérését teszi lehetővé az egyetem számára, ami jelen gazdasági helyzetben akár, az intézmény stabil működéséhez is hozzá tud járulni. A sportiroda igényes programokat, szórakozást, szolgáltatást tud nyújtani a hallgatóknak, dolgozóknak. Az elkövetkező években az egyetemek által nyújtott szolgáltatások kiemelkedő fontosságot fognak játszani. Ahhoz, hogy az ELTE harmadik generációs egyetemmé váljon a sportszolgáltatásokra is nagy hangsúlyt kell fektetnie, ennek elérését is segíti a sportiroda kialakítása. A jobb tanulmányi, kutatási eredmények eléréséhez nagyobb munkabírást biztosít egy egészséges szervezet. Az ELTE élen akar járni a minőségi felsőoktatásban, a tehetséggondozásban, a kutatásban, ehhez a sportiroda hozzájárul a sport kultúrájának kialakításával. Megteremtődik a sportiroda működésének jövőbeli fenntartásának lehetősége. Ennek érdekében kiemelt feladat a saját bevételi források teremtése, növelése, úgy mint a sportszolgáltatás, piaci bevétel, rendezvényszervezés, folyamatos pályázati tevékenység.

37


2014. június 30.

FÜGGELÉK ELTE Olimpikonok (a jelenlegi nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján) Csapó Gábor: vízilabdázó - 1976 Montreal olimpiai bajnok - 1980 Moszkva olimpiai 3. helyezett Fuchs Jenő: kardvívó - 1908 London, 1912 Stockholm - kétszeres olimpiai bajnok egyéni kardvívásban - 1908 London, 1912 Stockholm - kétszeres olimpiai bajnokcsapat kardvívásban Gedővári Imre: kardvívó - 1988 Szöul - olimpiai bajnokcsapat - 1980 Moszkva egyéni , csapat kétszeres olimpiai 3. helyezett - 1976 Montreal - olimpiai 4. helyezett csapat Gerde Oszkár: kardvívó - 1908 London - olimpiai bajnokcsapat - 1912 Stockholm – olimpiai bajnokcsapat Gyarmati Dezső: vízilabdázó - 1952 Helsinki – olimpiai bajnokcsapat - 1956 Melbourne – olimpiai bajnokcsapat Hámori Jenő: kardvívó - 1956 Melbourne –olimpiai bajnokcsapat Hegedűs Csaba: birkózó - 1972 München olimpiai bajnok Ivády Sándor: vízilabdázó - 1932 Los Angeles – olimpiai bajnokcsapat - 1928 Amsterdam – 2. helyezett Juhász István: labdarúgó - 1968 Mexikó Kárpáti György: vízilabdázó - 1952 Helsinki olimpiai bajnokcsapat - 1956 Melbourne olimpiai bajnokcsapat - 1960 Róma 3. hely - 1964 Tokio olimpiai bajnokcsapat Keserű Ferenc: vízilabdázó - 1932 Los Angeles –olimpiai bajnokcsapat Mészáros Ervin: vívó - 1912 Stockholm - olimpiai bajnokcsapat - 1912 Stockholm - olimpiai 3. helyezett egyéni Móna István: öttusázó, vívó -

1968 Mexikó - olimpiai bajnok csapat

38


2014. június 30.

Nagy Tímea: párbajtőrvívó -

2000 Sydney olimpiai bajnok 2004 Athén olimpiai bajnok

Nébald György: kardvívó -

1980 Moszkva – olimpiai 3. helyezett csapat 1988 Szöul – olimpiai bajnokcsapat, egyéni 5. helyezett

Parti János: kenus - 1960 Róma olimpiai bajnok - 1952 Helsinki 2. helyezett - 1956 Melbourne 2. helyezett Prokopp Sándor: sportlövész - 1912 Stockholm olimpiai bajnok Szilágyi Áron: kardvívó - 2012 London olimpiai bajnok Temes Judit: úszó - 1948 London 5. helyezett - 1952 Helsinki olimpiai bajnok (4 × 100 m gyorsváltó) - 1952 Helsinki 3. helyezett (100 m gyors) Budapest, 2014. június 30.

Dr. Mezey Barna s.k. rektor

39


2014. június 30.

3. sz. mell. CXXXVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat a Vermes Miklós Alapítvány tevékenységének az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánításáról és egyúttal egyetemi ingatlan székhelyként való megjelölésének engedélyezéséről Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 6. számú melléklete, a Vagyonkezelési Szabályzat 12. § (2) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy az Egyetem az állami vagyon részét képező ingatlan, vagy annak helyisége vonatkozásában olyan alapítvány, társadalmi szervezet számára adhat engedélyt központi ügyintézés helye, ezt is magában foglaló székhely nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, amelynek tevékenységét a Szenátus kifejezetten az Egyetem szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak minősíti. A Vermes Miklós Alapítvány a Magyar Kriminológiáért a szükséges formanyomtatványon bejelentette székhelyhasználati igényét, amelyhez csatolta az előírt mellékleteket, köztük a szervezet Alapító Okiratát, amelyből megállapítható, hogy a szervezet teljesíti a szabályzatban előírt feltételeket. Az Alapítvány célja az Eötvös Loránd Tudományegyetem, különösen annak Állam-és Jogtudományi Kara Kriminológiai Tanszékének közreműködésével a magyar kriminológia oktatásának és tudományának fejlesztése.

HATÁROZAT

A Szenátus a Vermes Miklós Alapítvány a Magyar Kriminológiáért tevékenységét az ELTE szellemiségével összeegyeztethetőnek, kifejezetten céljait szolgálónak nyilvánítja és egyúttal engedélyezi a 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. III. emelet 314. ingatlan székhelyként való megjelölését.



40


2014. június 30.

4. sz. mell. CXXXIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Doktori Szabályzat módosításáról I. A módosítás indokai Az ELTE Doktori Szabályzata (a továbbiakban: EDSZ) 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. A szabályzat megalkotásakor még az Egyetemi Digitális Tudástár (EDIT) előkészítő munkái zajlottak, és számos kérdés nem volt tisztázott (DOI azonosító beszerzése, Magyar Tudományos Művek Tárával (MTMT) való kapcsolat stb.). Az EDSZ eredeti szövege tehát csak az akkor tervezhető folyamatot tartalmazta, mely több ponton nem felel meg az EDIT végleges működése szerint szabályoknak és az MTMT-vel létrejött kapcsolat követelményeinek. Ez szükségessé teszi a doktori értekezés benyújtásra és az értekezések nyilvánosságára vonatkozó szabályok módosítását. Ugyancsak az EDSZ elfogadása után alakult meg az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (EDÖK). A jelen módosítás az EDÖK Alapszabálya és a doktori szabályzat közötti teljes összhang megteremtését is szolgálja, az EDÖK javaslatai alapján. Az EDSZ és a részét képező kari szabályzatok néhány olyan problémát is felvetettek, melyek részben értelmezési nehézséget jelentenek, részben szabályozási hiányosságra vagy hibára mutatnak rá. A módosítás ezek orvoslását is célozza.

II. A módosítás fontosabb tartalmi elemei 3.§, 4.§, 10.§, 27.§ : A módosítás az EDÖK javaslatára a különböző doktori képzéssel foglalkozó testületekben – hasonlón a HÖK képviselet általános szabályaihoz – a doktorandusz képviselők delegálását írja elő, és a megbízatásuk időtartamát is az általános szabályok szerint – egy, max. három év – rendezi. 17. §: A módosítás a doktori iskolák oktatóiról szóló szabályozás körében lehetőséget ad arra, hogy a doktori iskola tanácsának javaslatára az Egyetemi Doktori Tanács „emeritus (emerita) törzstag” címet adományozzon annak a nyugállományban lévő törzstagnak, aki a doktori iskolában alapító tag volt vagy törzstagsága legalább 5 évig fennállt, és tudományos munkássága, illetőleg a doktori iskolában végzett korábbi tevékenysége érdemessé teszi e cím viselésére. Az e címet viselők feladatai, valamint jogai és kötelezettségei eltérnek azoktól a professor emeritusoktól (professor emeritától), akiket a doktori iskola törzstagként fogad el, és akik közül egy főt a doktori iskola akkreditációs követelményei szempontjából a törzstagi létszámban figyelembe lehet venni. E törzstagokkal szemben az „emeritus (emerita) törzstagtól” nem elvárás, hogy témakiíróként, témavezetőként részt vegyen a doktori képzésben, nem terhelik a törzstagokra előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, és nem vesz részt a doktori iskola vezetésében, a képzés szervezésében sem. Lehetősége azonban a témavezetésre, illetőleg előadásokat tarthat, bíráló bizottsági, szigorlati bizottsági tag lehet. 67-67/B. §; 76.§: E módosított és kiegészített szabályok rendezik az értekezések (tézisek) EDIT-ben való elhelyezésének és nyilvánosságának kérdését. A döntő változás az, hogy adatbiztonsági és hitelesítési okokból a doktori értelkezést és a téziseket a kari hivatalok doktori ügyintézői töltik fel az EDIT-be. Ezek mindaddig nem nyilvánosak, amíg az EDT a fokozatszerzésről nem döntött. A doktori fokozattal elismert értekezéseket (téziseket) a kari hivatal jelzése alapján az Egyetemi Könyvtár teszi nyilvánossá az EDIT-ben, és egyúttal megteremti az MTMT-vel való kapcsolatot is. A fokozatot nem szerzettek doktori értekezéseit törlik az EDIT-ből. Továbbra is megmaradtak azok a kivételek, amikor a fokozatszerzés ellenére időlegesen el kell halasztani az értekezés nyilvánosságra hozatalát (szabadalom, nemzetbiztonsági szempontból minősített adat, megkötött kiadói szerződés). 57.§, 63.§, 67/B.§, 71.§, 76.§: A doktori képzésben és a fokozatszerzés során alkalmazási problémát jelenthet, hogy az Egyetem által a doktori képzésre, doktori eljárásra megkötött nemzetközi megállapodások – éppen a partneregyetemek sajátosságai miatt – az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket, kikötéseket tartalmaznak. A módosítás a doktori eljárás egyes részletszabályainál is előírja azt, hogy ezekben az esetekben a megállapodásokban foglaltakkal összhangban, azokra tekintettel kell az EDSZ és a kari szabályzatok általános rendelkezéseit alkalmazni (pl. az értekezés előzetes értékelése, a doktori eljárás nyelvi feltételeinek igazolása, eljáró testületek megbízása, az értekezés benyújtása stb.)

41


2014. június 30.

A módosítás korrigál néhány technikai hibát (pl. hivatkozás számának javítása, kutató team helyett kutatócsoport elnevezés használata), illetőleg tartalmazza azt a hiányzó általános felhatalmazást, mely lehetővé teszi, hogy a kari szabályzatok a doktori eljárás lefolytatásért fizetendő díjra fizetéshalasztást, fizetési kedvezményt adjanak (85.§). Az új szabályok – az általános gyakorlat szerint – a Szenátus határozatnak kihirdetését követően, az újonnan indult eljárásokban alkalmazandók. A módosítás ugyanakkor előírja, hogy a kari hivatalok és az Egyetemi Könyvtár 2014 végéig a 2013. augusztus 1. után indult doktori eljárásokban fokozatot szerzettek doktori értekezéseit és a téziseket is töltsék fel az EDIT-be és hozzák nyilvánosságra. Az Egyetemi Doktori Tanács 2014. április 10-i ülésén megtárgyalta az ELTE Doktori Szabályzatának módosítására vonatkozó tervezetet, és nyílt, egyhangú szavazás mellett meghozott határozatával javasolja a Szenátusnak a szabályzat-módosítás elfogadását.

II. HATÁROZATI JAVASLAT 1.

Az EDSZ 3. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 3. § (3) Az Egyetemi Doktori Tanács doktori iskolákat képviselő tagjaira – az érintett kari tanácsok egyetértésével – a tudományági doktori tanácsok tesznek javaslatot. A doktoranduszok képviselőjének delegálására – a doktori képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkező tagjai sorából – az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: EDÖK) jogosult. A tagokat – a doktoranduszok képviselőjének kivételével – a Szenátus választja meg. A megbízó leveleket valamennyi tag számára a rektor adja ki.” 2.


„EDSZ 4. § (1) Az Egyetemi Doktori Tanács tagjainak megbízatása – a doktoranduszok képviselőjének kivételével – az őket megválasztó Szenátus mandátumának megszűnését követő december 31-ig tart. A doktoranduszok képviselőjének megbízatása az EDÖK Alapszabályában meghatározott időtartamra, de legfeljebb három évre szól.” 3.


„EDSZ 4. § (3) A (2) bekezdés b)-c) és e) eseteiben a Szenátus a jelölésre jogosult szerv/személy javaslatára 60 napon belül – ha addig nem tart ülést, a határidő lejártát követő legközelebbi ülésén – új tagot választ. A doktoranduszok képviselőjét az EDÖK a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül jelöli ki, aki az Egyetemi Doktori Tanácsban a rektori megbízó levél átvételét követően vehet részt.” 4.


„EDSZ 4. § (4) Az Egyetemi Doktori Tanács megbízatásának lejárta előtt 60 nappal a jelölésre, illetőleg delegálásra jogosultak javaslatot tesznek az Egyetemi Doktori Tanács tagjaira.” 5.


„EDSZ 5. § (5) A visszahívásról a Szenátus, illetőleg az EDÖK a soron következő ülésén dönt.” 6.

Az EDSZ 10. § (1) c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 10. § (1) [A tudományági doktori tanácsok létszámát és a jelölés módját a kari doktori szabályzatok határozzák meg a következők figyelembe vételével: (…)] c) a doktorandusz hallgatókat az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályában meghatározottak szerint delegált, a karon akkreditált doktori iskolák valamelyikével hallgatói jogviszonyban álló egy doktorandusz képviselje;

42


2014. június 30.

(…)” 7.


„EDSZ 10. § (2) A tudományági doktori tanács tagjait – a doktoranduszok képviselőjének kivételével – a doktori iskolák javaslatai alapján a kari tanács választja meg titkos szavazással. A doktoranduszok képviselőjét az EDÖK alapszabálya szerint az EDÖK delegálja. A megbízó leveleket valamennyi tag számára a dékán adja ki.” 8.

Az EDSZ 11. § (1) a) pontja kiegészül az alábbi ag) alponttal:

„EDSZ 11. § (1) [A tudományági doktori tanács feladat- és hatásköre különösen: a) javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanácsnak (…)] ag) a doktori iskola törzstagjaira és az „Emeritus (Emerita) törzstag” cím adományozására;” 9.

Az EDSZ 11. § (1) d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 11. § (1) [A tudományági doktori tanács feladat- és hatásköre különösen: (…)] d) a doktori iskola tanácsának javaslatára jóváhagyja a doktori iskola oktatóinak, témakiíróinak és témavezetőinek személyét, (…)” 10.

Az EDSZ 17. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 17. § (1) A doktori iskola tanácsa a kari doktori szabályzatban meghatározott feltételekkel és módon fogadja el a témakiírásokat, és terjeszti fel a tudományági doktori tanácsnak jóváhagyásra a témakiírók, a témavezetők és az oktatók személyét. (2) A doktori iskolában témakiíróként, témavezetőként, oktatóként közreműködhetnek más egyetemek, kutatóintézetek munkatársai vagy a témavezetői, oktatói követelményeknek megfelelő, tudományos fokozattal rendelkező más szakemberek is. (3) A doktori iskolában a R. 2. § (4) bekezdése alapján törzstagként elismert professor emeritus (professor emerita) a törzstagokra előírtak szerint témakiíróként, témavezetőként és oktatóként vesz részt a doktori iskola munkájában. Jogai és kötelezettségei megegyeznek a többi törzstag jogaival és kötelezettségeivel, és folyamatosan meg kell felelnie a R. 2. § (3) bekezdés a)-d) pontjában előírt követelményeknek. A doktori iskola létesítési és működési feltételei szempontjából e témakiíró, illetőleg témavezető törzstagként elismert professor emeritus (professor emerita) számítható be az R. 2. § (1)-(2) bekezdésében előírt létszámokba. (3a) A doktori iskola tanácsának javaslatára, a tudományági doktori tanács véleményének kikérésével az Egyetemi Doktori Tanács „emeritus (emerita) törzstag” címet adományozhat annak a nyugállományban lévő törzstagnak, aki a doktori iskolában alapító tag volt vagy törzstagsága legalább 5 évig fennállt, és tudományos munkássága, illetőleg a doktori iskolában végzett korábbi tevékenysége érdemessé teszi e cím viselésére. (3b) Az emeritus (emerita) törzstagtól nem elvárás, hogy részt vegyen témakiíróként, témavezetőként a doktori képzésben, nem terhelik a doktori iskola törzstagjai számára a R. 2.§ (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban előírt követelmények, és nem rendelkezik a törzstagokat megillető jogokkal a doktori iskola vezetésében, munkájának szervezésében. Az emeritus (emerita) törzstag felkérhető a doktori iskolában előadás megtartására, illetőleg fokozatszerzési eljárásban a szigorlati vagy a bíráló bizottsági tag feladatainak ellátására. (3c) Az emeritus (emerita) törzstagnak a doktori iskola vezetőjéhez benyújtott kérelmére, a doktori iskola vezetője javaslatára az Egyetemi Doktori Tanács a címet visszavonja. (4) Az egyes doktori iskolák törzstagjairól, a témakiíróiról, témavezetőiről és oktatóiról, valamint az emeritus (emerita) törzstagokról a tudományági doktori tanács nyilvántartást vezet.”

43


11.

2014. június 30.

Az EDSZ 25. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 25. § A doktori felvételi tájékoztató tartalmát a Rektori Hivatal Oktatási Igazgatósága koordinálásával a tudományági doktori tanácsok elnökei és a kari képzés ügyeiben eljáró hivatalok (a továbbiakban: kari hivatalok) készítik el.” 12.


„EDSZ 27. § (1) A felvételi eljárást a tudományági doktori tanács által kijelölt felvételi bizottság folytatja le. Nagyszámú jelentkező esetén több felvételi bizottság is szervezhető. A felvételi bizottság(ok)ba az EDÖK illetékes kari képviselete delegálja a doktoranduszok képviselőjét.” 13.

Az EDSZ 36. § (2) b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 36. § (2) [A kari hivatal kezdeményezi a dékánnál a hallgatói jogviszony megszüntetését (…)] b) ha a hallgató a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Ez esetben a kezdeményezést megelőzőleg a kari hivatal a hallgató fizetési felszólítása után megkéri a doktori iskola vezetőjének a véleményét.” 14.

Az EDSZ 39. § (3) d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 39. § (3) [A megállapodás tartalmazza különösen: (…)] d) a hallgatónak a kutatóhely, illetőleg kutatócsoport munkájába való bekapcsolódását; (…)” 15.

Az EDSZ 39. §-a kiegészül az alábbi bekezdéssel:

„EDSZ 39. § (5) Az Egyetem főtitkára közzéteszi a megállapodások mintáit az Egyetem honlapján. Amennyiben a felek a mintától annak érdemében el kívánnak térni, bármelyikük kérheti az Egyetem főtitkára állásfoglalását az eltérés jogszerűségéről.” 16.


„EDSZ 47. § (1) A magyar állami ösztöndíjas hallgató a képzés ideje alatt csak a témavezető és a tanszékvezető (kutatóhely vezető) hozzájárulásával létesíthet más foglalkoztatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A magyar állami ösztöndíjasnak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell a már fennálló ilyen jogviszonyáról.” 17.


„EDSZ 57. § (5) A közös doktori képzésre vagy egyes hallgatók közös doktori képzésére (co-tutelle) vonatkozó nemzetközi együttműködés esetén az Egyetem által a Szabályzat 48-49.§-ai szerint megkötött egyezmények az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feltételektől eltérő követelményeket állapíthatnak meg, illetőleg az idegennyelv-tudás igazolására más egyéb szabályokat írhatnak elő.” 18.

Az EDSZ 58. § (2) c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 58. § (2) [A doktori eljárásból kizárt és az érdemi ügyintézésben és döntéshozatalban nem vehet részt, (…)] c) aki a jelölt hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés); (…)”

44


19.

2014. június 30.


„EDSZ 63. § (4) A kérelem elfogadásával egyidejűleg a tudományági doktori tanács a doktori iskola javaslata alapján dönt a szigorlati tárgyakról, a szigorlati bizottság tagjairól, a bírálóbizottság tagjairól és a hivatalos bírálókról. A Szabályzat 48-49.§-iban meghatározott nemzetközi együttműködés esetén az együttműködési megállapodásokban foglaltakkal összhangban kell dönteni a fokozatszerzési eljárásban közreműködő testületek kijelöléséről.” 20.

Az EDSZ 67. §-a helyébe az alábbi 67., 67/A. és 67/B. §-ok lépnek és egyidejűleg kiegészülnek a §-okra vonatkozó címsorokkal: „A doktori értekezés tartalmi és formai követelményei

EDSZ 67. § (1) Doktori értekezés társszerzőségben nem írható. (2) A doktori értekezés tartalmi és formai követelményeit a kari doktori szabályzatok állapítják meg. A benyújtott doktori értekezés a doktori eljárás alatt nem egészíthető ki és nem módosítható. Kutatóhelyi vita EDSZ 67/A. § A doktori munkáról a benyújtása előtt az értekezés előzetes tudományos értékelésére a téma szerinti tudományos szakterülettel foglalkozó tanszék (intézet) tudományos tanácskozást (a továbbiakban: kutatóhelyi vita) szervez. A kutatóhelyi vitára meg kell hívni a téma szerinti doktori programban résztvevő oktatókat, a más egyetemeken folyó doktori képzésben a témával foglalkozó törzstagokat, témavezetőket, illetőleg az adott szakterület jeles tudományos szakértőit. A kutatóhelyi vitáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A kutatóhelyi vita részletes szabályait a kari doktori szabályzatok állapítják meg, azzal, hogy a kari doktori szabályzat a doktori értekezés benyújtása előtt – a kutatóhelyi vita helyett – más előzetes értékelést is előírhat. A doktori értekezés benyújtása EDSZ 67/B.§ (1) A doktori értekezés benyújtásának szabályait (példányszám, nyomtatott, illetőleg speciális elektronikus formátum stb.) a kari doktori szabályzatok állapítják meg, de egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón tárolt példány benyújtása kötelező, és az elektronikus változatot PDF/A formátumban kell beadni. (2) A doktori értekezés benyújtásakor csatolni kell a jelöltnek az Egyetem publikációs tevékenységének nyilvántartásáról szóló rektori utasítás 1 szerint nyilvántartott publikációi listáját, a kutatóhelyi vita jegyzőkönyvét, továbbá a kutatóhely vagy a doktori program vezetőjének és a témavezetőnek az együttes javaslatát a fokozatszerzési eljárás megindítására, illetőleg folytatására. A javaslatban a bíráló bizottság tagjaira, illetőleg a hivatalos bírálók személyére is javaslatot lehet tenni. (3) Ha a doktori értekezést már folyamatban lévő doktori eljárásban nyújtják be, a kari doktori szabályzat rendelkezik a doktori eljárás folytatásának szabályairól. (4) A doktori értekezés és a tézisek nyomtatott és elektronikus adathordozón tárolt példányainak benyújtása előtt a doktori eljárást kezdeményező, illetőleg a doktorjelölt a jelen Szabályzat 5. számú mellékletében meghatározott „Adatlapon” a kari hivataltól DOI azonosítót igényel. Az „Adatlapot” word formátumban, aláírás nélkül, elektronikusan kell benyújtani a hivatalhoz. A kari hivatal a kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül, az erre szolgáló elektronikus felületen DOI azonosítót igényel az értekezésre és a tézisekre, és az azonosítót az „Adatlapon” kitöltve elektronikus úton visszaküldi az értekezés szerzőjének. (5) A doktori értekezést és a téziseket a szerző által aláírt „Adatlappal” együtt kell benyújtani. Az „Adatlap” egyik példányát – az értekezés (tézisek) nyomtatott változatába kell bekötni, illetőleg az elektronikus adathordozón tárolt példányba kell beszerkeszteni. Az „Adatlap” másik nyomtatott példányát a kari hivatal őrzi meg a doktori eljárás dokumentációjával együtt. Több nyomtatott példány esetén az eredeti aláírással ellátott „Adatlapot” tartalmazó példány mellett a többi példányba is bele kell kötni az adatlap másolatát. (6) A doktori értekezés benyújtását követően a kari hivatal az elektronikus adathordozón benyújtott példányról 10 munkanapon belül rögzíti az értekezést és a téziseket az ELTE Digitális Intézményi 1

6/2012. (II.23.) rektori utasítás

45


2014. június 30.

Tudástárában (a továbbiakban: EDIT). A doktori értekezés és a tézisek a doktori fokozat odaítéléséről szóló döntésig, illetőleg a 76.§ (2)-(3) és (6) bekezdéseiben meghatározott határidőig nem nyilvánosak. (7) A Szabályzat 48-49.§-iban meghatározott nemzetközi együttműködés esetén a 67-67/B.§-okban foglaltakat az együttműködési megállapodások tartalmával összhangban, az abban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.” 21.


„EDSZ 71. § (3) A Szabályzat 48-49.§-iban meghatározott nemzetközi együttműködés esetén a 6871.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat az együttműködési megállapodások tartalmával összhangban, az abban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.” 22.

Az EDSZ 76. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 76. § (1) A doktori értekezés és a tézisek egy nyomtatott példányát az Egyetemi Könyvtár őrzi, és biztosítja az értekezések megismerhetőségét. A doktori értekezés nem kölcsönözhető. (2) A doktorjelölt a doktori fokozat odaítéléséig írásban kérheti, hogy a doktori értekezését – a kérelmében megjelölt szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentés közzétételéig – ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban. A kérelemről a tudományági doktori tanács dönt. (3) Ha a tudományági doktori tanács az (2) bekezdésben foglalt kérelemnek helyt ad, vagy a doktori értekezés nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz, az Egyetemi Könyvtár a katalógusában feltünteti, hogy az értekezés, illetőleg a tézisek mely időponttól tekinthetők meg. Az Egyetemi Könyvtár a nyilvánossá válásig köteles gondoskodni a nemzetbiztonsági szempontból minősített adatot tartalmazó doktori értekezés és tézisei megfelelő őrzéséről. (4) A kari hivatal a fokozat odaítélését követő 15 munkanapon belül megküldi a doktori értekezés és a tézisek (1) bekezdés szerinti példányát az Egyetemi Könyvtárnak. Ha a tudományági doktori tanács a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint a nyilvánosságra hozatal elhalasztásáról döntött, a doktori értekezés és a tézisek példányaihoz csatolni kell a tudományági doktori tanács határozatát is. (4a) Az Egyetemi Könyvtár – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvánossá teszi a fokozatot szerzett doktori értekezését és a téziseket az EDIT-ben, valamint feltölti az értekezés és a tézisek adatait a Magyar Tudományos Művek Tárába (a továbbiakban: MTMT), és intézkedik a doktori értekezést és a téziseket illetően az EDIT és az MTMT közötti kapcsolat létrehozása iránt. (5) Ha a doktori értekezés szerzője a doktori eljárás alatt vagy a fokozat odaítéléséig köt kiadói szerződést a mű megjelentetésére, és a mű nyomtatott vagy e-könyvként való publikálására tekintettel nem kívánja a doktori értekezésnek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban való nyilvánosságra hozatalát, az erre vonatkozó nyilatkozatának és a szerződés egy példányának megküldésével legkésőbb a fokozat odaítéléséről szóló EDT határozatnak az ELTE honlapján való közzétételétől számított 15 munkanapon belül írásban tájékoztatja erről a kari hivatalt és az Egyetemi Könyvtárat. Ebben az esetben a mű megjelenéséig, de legkésőbb a fokozatszerzésről szóló döntéstől számított egy évig, az Egyetemi Könyvtár nyilvántartásában „a mű megjelenés alatt” megjelölés szerepel, a megjelenés után pedig az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban is a nyilvánosság számára a mű bibliográfiai adatai érhetők el. A mű megjelenéséről a szerző a bibliográfiai adatok megküldésével tájékoztatja a kari hivatalt és az Egyetemi Könyvtárat. A tézisek nyilvánosságát ebben az esetben is a (4a) bekezdésben meghatározott módon kell biztosítani. Ha a kiadói szerződés alapján az értekezés kiadására a fokozatszerzéstől számított egy éven belül nem kerül sor, illetőleg a szerző a megjelenésről nem tájékoztatja az Egyetemi Könyvtárat, az értekezést a (4a) bekezdésében foglaltak szerint nyilvánosságra kell hozni. (6) A (3) bekezdés szerint minősített doktori értekezések esetén a szabadalmi, oltalmi bejelentés közzétételének napjától, illetőleg a nemzetbiztonsági okból elrendelt minősítés megszűnésének napjától számított 15 munkanapos határidőn belül kell a (4a) bekezdésben foglalt szerint nyilvánosságra hozni a doktori értekezést. (7) Ha a doktori eljárás fokozatszerzés nélkül fejeződik be, a kari hivatal az erről szóló határozat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül törli a doktori értekezést és a téziseket az EDIT-ből. (8) Ha a Szabályzat 48-49.§-iban meghatározott nemzetközi együttműködési megállapodások alapján a doktori értekezések és a tézisek EDIT-be való feltöltésére a doktori fokozat odaítélése előtt nem kerül sor, a Szabályzat 67/B.§ (5)-(6) bekezdésében és a jelen § (4)-(8) bekezdésében foglaltakat a doktori fokozat odaítéléséről szóló döntés után kell megfelelően alkalmazni.”

46


23.

2014. június 30.


„EDSZ 84. § (10) A honosított doktori értekezés és a tézisek nyilvánossága érdekében a 67/B. §-ban és a 76.§-ban foglaltakat a honosítási eljárásban és a honosított doktori értekezések esetén is megfelelően alkalmazni kell.” 24.


„EDSZ 85. § (1) A doktori eljárás során fizetendő díjakról a jelen Szabályzat 4. sz. melléklete rendelkezik. A kari doktori szabályzatok a doktori értekezések terjedelmére tekintettel a doktori eljárás lefolytatásának díjára eltérő szabályokat állapíthatnak meg, továbbá a doktori eljárás lefolytatásért előírt díj megfizetésére részletfizetést vagy fizetési kedvezményt engedhetnek.” 25.

Az EDSZ kiegészül az alábbi rendelkezéssel:

„EDSZ 92. § (1) A Szabályzatnak a Szenátus … határozatával elfogadott módosítása a határozat kihirdetésekor lép hatályba. A doktori eljárásra vonatkozó módosításokat a hatályba lépést követően kezdődő eljárásokban kell alkalmazni. (2) A kari hivatalok kötelesek a Szabályzat 67/B. § és 76.§ megfelelő alkalmazásával a 2013. augusztus 1. után indult doktori eljárásokban fokozatot szerzettek doktori értekezéseit és a téziseket 2014. október 31-ig az EDIT-be feltölteni, az Egyetemi Könyvtár pedig köteles 2014. december 31-ig ezen értekezésekre és tézisekre vonatkozóan az EDIT és az MTMT közötti kapcsolatot megteremteni. A DOI azonosítót e doktori értekezések nyomtatott példányaira kell rávezetni.” 26.

Az EDSZ 5. sz. melléklete (Formanyomtatványok) kiegészül az alábbi adatlappal: „ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához

I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: MTMT-azonosító: A doktori értekezés címe és alcíme: DOI-azonosító 2: A doktori iskola neve: A doktori iskolán belüli doktori program neve: A témavezető neve és tudományos fokozata: A témavezető munkahelye: II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként 3 a) hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom a ……………………………………….Doktori Iskola hivatalának ügyintézőjét …………………………., hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. b) kérem, hogy a mellékelt kérelemben részletezett szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; 4

A kari hivatal ügyintézője tölti ki. A megfelelő szöveg aláhúzandó. 4 A doktori értekezés benyújtásával egyidejűleg be kell adni a tudományági doktori tanácshoz a szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentést tanúsító okiratot és a nyilvánosságra hozatal elhalasztása iránti kérelmet. 2 3

47


2014. június 30.

c) kérem, hogy a nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést a minősítés (dátum)-ig tartó időtartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; 5 d) kérem, hogy a mű kiadására vonatkozó mellékelt kiadó szerződésre tekintettel a doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai adatait tegyék közzé. Ha a könyv a fokozatszerzést követőn egy évig nem jelenik meg, hozzájárulok, hogy a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. 6 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) a ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Kelt: a doktori értekezés szerzőjének aláírása” 27.

Az EDSZ 5. sz. mellékletének a Jelentkezési lap doktori (PhD) képzésre című formanyomtatványa a további doktori képzéssel kapcsolatos kérdésnél kiegészül az alábbiak szerint:

„EDSZ 5. sz. melléklet [Jelentkezési lap doktori (PhD) képzésre (…)] Más doktori iskolába/doktori oktatási programba is pályázott vagy más doktori iskola hallgatója-e? igen/nem* [1. Másik intézmény neve: doktori iskola: doktori oktatási program:] képzési forma: [2. Másik intézmény neve: doktori iskola: doktori oktatási program:] képzési forma: (…)” 28.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 1. § utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 1. § (…) A Tudományági Doktori Tanács tagjainak mandátuma – a doktorandusz képviselő megbízatását kivéve – az őt megválasztó Kari Tanács mandátumának megszűnését követő december 31-ig tart.”

5 6

A doktori értekezés benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani a minősített adatra vonatkozó közokiratot. A doktori értekezés benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani a mű kiadásáról szóló kiadói szerződést.

48


29.

2014. június 30.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 2. § harmadik, azaz utolsó előtti mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 2. § (…). A Tudományági Doktori Tanács tagjai közül két fő a karral foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos minősítéssel rendelkező személy, akik megfelelnek a karon működő doktori iskolák törzstagjaival (ideértve a törzstagként elismert professor emeritusokat (professsor emeritákat is) szemben támasztott követelményeknek. (…)” 30.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 3. § első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 3. § A Tudományági Doktori Tanács további tagjai olyan kari oktatók lehetnek, akik megfelelnek a karon működő doktori iskolák törzstagjaival (ideértve a törzstagként elismert professor emeritusokat (professsor emeritákat is) szemben támasztott követelményeknek. (…)” 31.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 4. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 4. § (1) bekezdés eredeti c) pontja d) pontra, eredeti d) pontja e) pontra változik:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 4. § (1) [A Tudományági Doktori Tanács tagjának megbízása megszűnik: (…)] c) a doktorandusz képviselő esetén a hallgatói jogviszony megszűnésével, illetőleg a delegálás időtartamának elteltével, d) – az EDSZ 5. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott okokból – visszahívással, e) a tag halálával. (…)” 32.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 4. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 4. § (2) Ha a Tudományági Doktori Tanács tagjának a megbízatása a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg, a Kari Tanács új tagot választ, illetőleg a doktoranduszok önkormányzata új tagot delegál a Tudományági Doktori Tanács megbízatásának lejártáig terjedő időre.” 33.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 5. § c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a § kiegészül egy új d) ponttal, ezzel egyidejűleg az 5. § eredeti d) pontja e) pontra, eredeti e) pontja f) pontra változik:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 5. § [Az EDSZ 11. §-ában foglaltakon kívül a Tudományági Doktori Tanács (…)] c) jóváhagyja a doktori iskolák témakiíróinak, témavezetőinek és oktatóinak a doktori iskolák tanácsa által elfogadott személyét, d) javaslatot tesz a doktori iskolák törzstagjaira és az „Emeritus (Emerita) törzstag” cím odaítélésére, e) beszámol az Egyetemi Doktori Tanácsnak a doktori képzés pénzeszközeinek felhasználásáról, f) meghirdeti a doktori képzésben való részvétel feltételeit, az egy tanévre felvehető hallgatók létszámát, dönt a felvételi bizottság(ok) tagjairól és a doktori iskolákba való felvételről.” 34.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 9. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 9. § (1) [A doktori iskola tanácsának feladatai különösen: (…)] c) elfogadja a doktori iskola törzstagjainak, témakiíróinak, témavezetőinek, egyéb oktatóinak a személyét, és jóváhagyásra a Tudományági Doktori Tanács elé terjeszti, valamint javaslatot tesz „Emeritus (Emerita) törzstagi cím adományozására;

49


2014. június 30.

(…)” 35.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 10. § (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 10. § (3) A Tudományági Doktori Tanács – a doktori iskola tanácsának javaslatára – javaslatot tesz a törzstagokra (ideértve a törzstagként elismert professor emeritusokat (professor emeritákat is), és jóváhagyja a témakiírók és a témavezetők személyét.” 36.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 27.§-a kiegészül az alábbi bekezdéssel:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 27. § (5) A közös doktori képzésre vagy egyes hallgatók közös doktori képzésére (co-tutelle) vonatkozó nemzetközi együttműködés esetén az Egyetem által az ELTE Szabályzat 48-49. §-ai szerint megkötött egyezmények az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételektől eltérő követelményeket állapíthatnak meg, illetőleg az idegennyelv-tudás igazolására más egyéb szabályokat írhatnak elő.” 37.


„EDSZ 6/1. sz. melléklet 35. § (2) A doktori értekezés minimális terjedelme 10 szerzői ív.” 38.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 38. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi új e) ponttal, egyidejűleg a korábbi e) pont jelölése f) pontra módosul:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 38.§ (1) [A vitán meg kell győződni arról, hogy a doktori értekezés (…)] e) az értekezés tartalma és terjedelme összhangban van-e egymással, (…)” 39.


„EDSZ 6/1. sz. melléklet 40. § (1) Az értekezést – az EDSZ általános szabályaiban előírtakon túl – egy bekötött, gépelt vagy nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani a Tudományági Doktori Tanácshoz, mellékelve az összefűzött, gépelt vagy nyomtatott téziseket két példányban, illetőleg elektronikus adathordozón.” 40.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 42. § (1) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 42. § (1) [A hivatalos bírálók bírálatukat az Egyetemi Doktori Szabályzatban meghatározott doktori eljárási időszakra eső két hónapon belül a Tudományági Doktori Tanács doktori ügyintézőjéhez juttatják el 3 kinyomtatott példányban, és elektronikus úton. ] A hivatalos bíráló a bírálatában részletesen kifejti az értekezés érdemeit és hibáit, értékeli az alkalmazott kutatási módszereket, a szakirodalomban való jártasságot, a tudományos következtetések megalapozottságát, a tartalom és a terjedelem összhangját, valamint nyilatkozik arról, hogy a munka megfelel-e a tartalmi és a formai előírásoknak. 41.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 52.§-a (5a) bekezdéssel egészül ki:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 52. § (5a) Ha a bíráló értékelése nemleges, a Tudományági Doktori Tanács – a doktori eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint – további két bírálót jelöl ki.”

50


42.

2014. június 30.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 52. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 52. § (6) A Tudományági Doktori Tanács akkor javasolja az Egyetemi Doktori Tanácsnak a tudományos fokozat honosítását, ha a bíráló értékelését is alapul véve, meggyőződött arról, hogy a honosításnak a (2) és (3) bekezdésben előírt feltételei fennállnak. Három bíráló értékelése esetén a honosítás csak akkor javasolható, ha két bíráló támogatja az értekezés honosítását.” 43.

Az EDSZ 6/1. sz. melléklete (Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 55. § (4) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

„EDSZ 6/1. sz. melléklet 55. § (4) [A doktori eljárásban az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló (…)] c) honosítási eljárásban a bíráló díja 25.000 Ft.” 44.

Az EDSZ 6/2. sz. melléklete (A Bölcsészettudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 3. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„EDSZ 6/2. sz. melléklet 3. § (4) A jelölésre jogosult Bölcsészettudományi Doktori Tanács tagjai megbízatásának lejárta előtt 30 nappal – a (2) bekezdés b)-e) pontja esetén a megszűnést követő 30 napon belül – javaslatot tesz a tanács elnökére illetőleg tagjaira.” 45.

Az EDSZ 6/2. sz. melléklete (A Bölcsészettudományi Kar Kari Doktori Szabályzata) 6. § a) és c) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„EDSZ 6/2. sz. melléklet 6. § [A BDT feladata különösen:] a) javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanácsnak (a továbbiakban: EDT) (…) c) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori iskola vezetőjének személyére, (…)” Budapest, 2014. június 30.


51


2014. június 30.

5. sz. mell. CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. sz. melléklete, a Habilitációs Szabályzat módosításáról A Szenátus CLXXVIII/2013. (V.27) számú határozattal fogadta el az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási követelményrendszer 2. számú melléklete, a Habilitációs Szabályzat Általános részének a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet hatályba lépésével szükségessé vált módosítását. Jelen előterjesztés a Habilitációs Szabályzat Különös része hatályos jogszabályi környezethez, valamint az Általános rész rendelkezéseihez történő igazítására tesz javaslatot.

HATÁROZAT

1) A Habilitációs Szabályzat Különös részének Állam- és Jogtudományi Karra vonatkozó része és az abban szereplő 41–59. §-ok helyébe a jelen határozat 1. sz. melléklete lép. 2) A Habilitációs Szabályzat Különös részének Bölcsészettudományi Karra vonatkozó rendelkezései helyébe jelen határozat 2. sz. melléklete lép. 3) A Habilitációs Szabályzat 80. § (3) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „80. § (3) (…)A felkérés kézhezvételétől számított 9 héten belül véleményét köteles elküldeni a kar habilitációs ügyekkel foglalkozó munkatársához. (…)” 4) A Habilitációs Szabályzat 81. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „81. § (1) Az elnök jelentésében megindokolva leírja a KHB számára az SZBB fenti három kérdésben kialakított álláspontját, és azt, valamint a bírálatokat a felkéréstől számított három hónapon belül eljuttatja a kar habilitációs ügyekkel foglalkozó munkatársához.” 5) A Habilitációs Szabályzat Különös részének Természettudományi Karra vonatkozó rendelkezései helyébe jelen határozat 3. sz. melléklete lép. 6) A Habilitációs Szabályzat Különös részének Informatikai Karra vonatkozó rendelkezései helyébe jelen határozat 4. sz. melléklet lép. 7) A Habilitációs Szabályzat Különös részének Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó rendelkezései helyébe jelen határozat 5. sz. melléklete lép. 8) Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Habilitációs Szabályzat 60. §-a és 61. §-a. Budapest, 2014. június 30.


52


2014. június 30.

CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat 1. sz. melléklete AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 41. § ad 4.§ (1) A habilitációs kérelemhez habilitációs dolgozatot, vagy 5 éven belül megjelent monográfiát kell mellékelni, amely nem lehet azonos a doktori dolgozattal. (2) A habilitációs eljárás megindításakor elektronikusan is benyújtandók: – a kérelem űrlapja; – a részletes szakmai önéletrajz; – a habilitációs és a tudományos előadások vázlatai; – habilitációs dolgozat benyújtása esetén e dolgozat; – a MTMT követelményeit kielégítő publikációs és hivatkozási jegyzék;– az egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló pályázó esetében a tanszéki (intézeti) munkatársakat a habilitációs kérelem benyújtásáról tájékoztató levél másolata. 42. § ad 6. § A habilitációs kérelem elbírálása során a Kari Habilitációs Bizottság (a továbbiakban: KHB) dönt arról, hogy a habilitációs eljárás lefolytatható-e a pályázó által kért idegen nyelven. Az idegen nyelvű eljárás iránti kérelem nem utasítható el, ha a pályázó angol, német vagy francia nyelven kéri az eljárás lefolytatását. 43. § ad 15.§ (1) A Kari Habilitációs Bizottság elnökből és 10 tagból áll. A Kari Habilitációs Bizottság összetételében biztosítani kell a karon oktatott főbb tudományterületek – a civilisztika, a közjog, a bűnügyi tudományok, az általános és történeti jogtudományok, valamint a politikatudomány – képviseletét. A KHB ülésein tanácskozási joggal részt vehet a dékán, illetve a kari tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes. ad 16. § (2) A KHB működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a KHB titkára látja el. A KHB titkárát a – KHB elnökének egyetértésével – a dékán nevezi ki határozatlan időre. Titkárrá kinevezhető a Kar olyan oktatója is, aki nem tagja a KHB-nak. Ebben az esetben a titkár a KHB döntéseinek meghozatalában nem vesz részt. Kinevezéséről a dékán utólag beszámol a Kari Tanácsnak. 44. § ad 19.§ A KHB a habilitációra bocsáthatóság kérdésében a habilitációs pályázat átvételétől számított 45 napon belül dönt. 45. § ad 21.§ (1) A KHB a pályázat szakmai elbírálására elnökből, két hivatalos bírálóból, további két tagból és egy póttagból álló szakmai bíráló bizottságot (a továbbiakban: SZBB) jelöl ki. A szakmai bíráló bizottság elnöke habilitált, illetőleg a tudomány doktora címmel rendelkező személy lehet. A szakmai bíráló bizottság tagjává és póttagjává legalább doktori (PhD) fokozattal rendelkező személy jelölhető ki. Nem jelölhető ki a SZBB elnökévé, illetőleg tagjává az, akivel szemben jelen szabályzat 7. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. (2) Ha a pályázó a SZBB valamely tagjának kizárását indítványozza, a KHB elnöke a KHB összehívása nélkül helyt adhat az indítványnak, ha fennállnak a jogszabályban felsorolt kizáró okok. Ilyenkor a KHB elnöke a kijelölt póttagot kéri fel a SZBB-ben való közreműködésre. Össze kell hívni a KHB ülését a kérelem elbírálására, amennyiben a pályázó a SZBB elnökének, vagy több tagnak a kizárását kérte, illetőleg amennyiben a KHB elnöke a kérelem elutasítását javasolja.

53


2014. június 30.

(3) Ha a kizárási ok a szakmai bírálatra előírt időtartam alatt keletkezik, a kizárási okkal érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni a KHB elnökénél. A kizárást a pályázó is indítványozhatja az ok tudomására jutásától számított 15 napon belül. 46. § ad 25.§ (1) Ha a SZBB a pályázó tudományos szakmai és oktatási tevékenységének értékelése után a habilitációs eljárás folytatása mellett foglal állást, javaslatot tesz a KHB-nak a nyilvános, valamint a tudományos előadás témáira és időpontjaira. (2) A nyilvános, valamint a tudományos előadás kitűzéséről, vagy a habilitációs pályázat elutasításáról a KHB a SZBB állásfoglalásának kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül dönt. (3) A KHB döntéséről a KHB elnöke a döntés meghozatalát követő 8 napon belül értesíti a pályázót. A habilitációs pályázat elutasítása esetén a pályázót tájékoztatni kell fellebbezési jogáról. 47. § ad 27.§ Az állam- és jogtudomány, valamint a politikatudomány területén a pályázónak egyetemi tanóra keretében nyilvános előadást és az általa művelt tudományterületen külön tudományos előadást kell tartania. A habilitációs előadás és a tudományos előadás szabadelőadások, azokon csak az előadás tárgya és tartalma által indokolt mértékben támaszkodhat a pályázó technikai segédeszközök használatára. A segédeszközök - előadás tárgyához és tartalmához képesti - túlzott használatát a SzBB ítéli meg. A tudományos előadáson a pályázónak 15-20 percben a tudományterület sajátosságaihoz illeszkedő (élő) idegen nyelven is össze kell foglalnia az előadás legfontosabb tudományos megállapításait, kivéve, ha a jelölt a tudományos előadást – a SzBB egyetértésével – idegen nyelven tartja meg. 48. § ad 30.§ A KHB a habilitált cím odaítélésére vonatkozó állásfoglalását titkos szavazással, pontozással alakítja ki. A KHB tagjai 0-5 pont között értékelik azt, hogy a pályázó mennyiben felel meg a habilitáció feltételeinek. A KHB akkor tesz javaslatot a habilitált cím odaítélésre, ha a leadott szavazatokból számított pontszám meghaladja a szavazásban résztvevő tagok szavazataiból számítható összes pontszám felét. Ha a leadott pontszám ennél kevesebb, a KHB pályázatot elutasítására tesz javaslatot. 49. § ad 35.§ A KHB a más felsőoktatási intézményben szerzett habilitált cím elfogadására irányuló eljárásban a jelen szabályzat 33. §-ában meghatározott feltételek vizsgálatára szakmai bíráló bizottságot kérhet fel. Ebben az esetben a szakmai bíráló bizottság összetételére és felkérésére, továbbá a kizárásra a habilitációs eljárás szabályait kell alkalmazni. AZ ELTE ÁJTK KARI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE Általános szabályok 50. § (1) A KHB ülését az elnök hívja össze. A meghívót az ülést megelőzően legalább nyolc nappal, a napirend megjelölésével kell kiküldeni. (2) Az elnök köteles összehívni a KHB ülését, ha azt a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével írásban indítványozza. (3) A KHB ülésére meghívható a pályázó. Nem tagadható meg a pályázó meghívása, ha szóbeli meghallgatását kérte. A KHB ülésre külső szakértő is meghívható, ha ez a habilitációs pályázat elbírálásához szükséges. 51. § (1) A KHB üléseit az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. A KHB határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elmaradt üléstől számított nyolc napon belül új ülést kell összehívni. (2) A KHB döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

54


2014. június 30.

(3) A döntéshozatalban nem vehet részt a KHB azon tagja, akinél a jelen szabályzat 7. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A kizárási okot a tag köteles bejelenteni a bizottság elnökének. A pályázó is indítványozhatja ügyében a KHB tagjának kizárását. Ilyenkor a kizárásról a KHB dönt. (4) A KHB döntéseit személyi kérdésekben titkos szavazással hozza meg. 52. § A KHB ülésén a titkár – akadályoztatása esetén az elnök által felkért tag - vezeti a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az elnök (korelnök) és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A habilitációra bocsátás 53. § (1) A KHB ülésén a habilitációs pályázatot a KHB-nak az adott tudományterülettel foglalkozó tagja vagy a KHB elnöke által felkért, tudományos minősítéssel rendelkező külső szakértő ismerteti, s egyben javaslatot tesz a habilitációra bocsátásra, a pályázat kiegészítésére vagy a kérelem elutasítására. Ha javaslatában a habilitációs eljárás folytatása mellett foglal állást, javaslatot tehet a szakmai bíráló bizottság elnökére és tagjaira is. A habilitációs pályázat ismertetésére a KHB elnöke az ülésre szóló meghívással egyidejűleg kéri fel a bizottság tagját vagy a külső szakértőt. (2) A KHB elnöke írásban kéri fel a SZBB elnökét és tagjait a szakmai bírálat elkészítésére. A nyilvános előadások kitűzése 54. § (1) A KHB elnöke a SZBB szakmai értékelésének kézhez vétele után 15 munkanapon belüli időpontra összehívja a KHB ülését. A KHB ülésére meg kell hívni a SZBB elnökét is, amennyiben az SzBB elnöke vagy a pályázó azt indítványozza, vagy a KHB egyébként szükségesnek tartja. (2) A KHB ülésén az SZBB elnöke vagy a KHB titkára ismerteti a SZBB állásfoglalását, a szakmai bírálatokat és a nyilvános előadások időpontjára és témáira tett javaslatokat. Javaslat a habilitált cím odaítélésére 55. § (1) A habilitált cím odaítéléséről döntő KHB ülésre, amennyiben a SzBB elnöke vagy a pályázó azt indítványozza, vagy a KHB elnöke egyébként szükségesnek tartja, meg kell hívni a SZBB elnökét, aki szóban is előadhatja és kiegészítheti a SZBB állásfoglalását. (2) A habilitált cím odaítélésénél a SzBB értékelésének ismertetése és a KHB előadás(ok)on részt vett tagjának (tagjainak) beszámolója után a KHB tagjai szavazólapon 0-5 pont közötti pontozással értékelik azt, hogy a pályázó mennyiben felel meg a habilitáció feltételeinek. AZ ELTE ÁJTK SZAKMAI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE 56. § Az elkészült szakmai értékeléseket a hivatalos bírálók legkésőbb a jelen szabályzatban megállapított határidő lejártát követő 3 napon belül megküldik a SZBB elnökének. A bíráló egy ízben kérheti a határidő meghosszabbítását legfeljebb 15 nappal, ha ez nem eredményezi a szakmai bírálatra előírt három hónapos határidő meghosszabbodását. 57. § (1) A SZBB a habilitációs eljárás folytatására vonatkozó állásfoglalását a bírálatok beérkezését követően alakítja ki. Amennyiben a vélemények eltérnek, a SzBB valamely tagja indítványozza, vagy az elnök egyébként szükségesnek tartja, az SzBB ülését össze kell hívni. A SZBB ülését az elnök hívja össze. A SZBB akkor határozatképes, ha elnöke, mindkét hivatalos bíráló és további egy tag jelen van. (2) A SZBB üléseiről szóló jegyzőkönyvet az elnök által felkért tag vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a SZBB minden tagjának álláspontját. (3) Az ülésre a SZBB elnöke meghívja a pályázót, aki előtt ismertetni kell a szakmai bírálatokat, és át kell adni számára egy-egy példányt. A pályázó kérdéseket tehet fel a bírálóknak és a SZBB elnökének, továbbá észrevételeket tehet a bírálatokra.

55


2014. június 30.

58. § (1) Ha a SZBB a habilitációs eljárás folytatását indítványozza, írásbeli állásfoglalásában javaslatot tesz a nyilvános előadások időpontjaira és témáira. A SZBB állásfoglalásához csatolni kell az egyes tagok által írt véleményeket. Az állásfoglalást az SZBB minden tagjának alá kell írni. (2) A SZBB elnöke a SZBB állásfoglalását és mellékelt szakmai bírálatokat – a pályázati anyaggal együtt – KHB elnökének küldi meg, legkésőbb a szakmai bírálat elkészítésére nyitva álló határidő lejártát követő nyolc napon belül. (3) Az állásfoglalásról annak KHB-hoz érkezését követően a titkár – az állásfoglalás egy példányának átadásával vagy megküldésével – tájékoztatja a pályázót. (4) A SZBB állásfoglalása ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A SZBB jogszabályba vagy a jelen szabályzatba ütköző működését a habilitációs eljárás lezárásáról szóló KHB döntés elleni fellebbezésben lehet megtámadni. 59. § (1) A SZBB elnöke és legalább három tagja részt vesz a nyilvános habilitációs és tudományos előadáson. A tudományos előadás a habilitációs előadással egy napon – azt nem megelőzve – is megtartható. A tudományos előadást követő vitát a SZBB elnöke vezeti. A vitában a SZBB tagjai és az előadáson részt vevők kérdéseket intézhetnek a pályázóhoz. (2) A vita lezárását követően a SZBB titkos szavazáson pontozással (0-1-2-3) külön-külön értékeli a pályázó tudományos, illetve tantermi előadását, valamint idegen nyelvi teljesítményét. Az értékelésnek mindhárom minősítés esetén el kell érnie a jelenlévők által adható maximális pontszám kétharmadát. (3) A tudományos előadáson jelen lévő habilitált doktorok, MTA doktorok és egyetemi tanárok a SZBB tagjaival azonos módon értékelik a pályázó tudományos előadását, valamint idegen nyelvi teljesítményét. Pontszámaik átlagai az összesítésnél egész számra kerekítve egy szavazatnak minősülnek. A habilitációs előadást az azon részt vevő hallgatók ugyanilyen módon értékelik, pontszámaik átlagát az összesítésnél egész számra kerekítve egy szavazatként kell figyelembe venni. A szavazatok összesítésében a SzBB elnökének kérésére a KHB titkára közreműködik. (4) A SZBB nyilvános előadásokról szóló írásos értékelését jelen szabályzat 3. sz. függeléke szerinti „Habilitációs eljárási jegyzőkönyv” c. formanyomtatványra kell rávezetni és minden tagnak alá kell írnia vagy az SZBB elnökének döntése alapján az értékelés külön íven is megszövegezhető, a jegyzőkönyvet azonban – az előadás címének és időpontjának feltüntetésével – ebben az esetben is alá kell írni. (5) A SzBB előadásokról szóló értékelését, továbbá értékelését a SZBB elnöke – rövid indokolással – a pályázó és a hallgatóság jelenlétében zárt ülését követően kihirdeti.

56


2014. június 30.

CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat 2. sz. melléklete A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 62. § ad 4.§, 5.§ A kérelemhez csatolni kell az eljárás alapjául szolgáló habilitációs dolgozatot, vagy 5 éven belül megjelent monográfiát (amely nem lehet azonos a doktori dolgozattal), illetve 3 éven belül megjelent, tematikailag összefüggő tanulmányok kötetbe szerkesztett változatát. 63. § ad 7.§, 14.§, 15.§ Az ELTE Bölcsészettudományi Karán Kari Habilitációs Bizottság (KHB) működik, melynek elnökét és tagjait a Dékán javaslatára a Kari Tanács választja meg 64. § ad 21.§ (1) A KHB a habilitációra bocsátó döntésében az eljárás további folytatására legalább hattagú Szakmai Bíráló Bizottságot (SzBB) kér fel. (2) A KHB kérdéses esetekben felkérhet a jelölt speciális kutatási területében jártas, tudományos fokozattal rendelkező előbírálókat is tanácsadóként. Az SzBB elnöke az ELTE egyetemi tanára, tagjai a jelölt tudományterületében elismert, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek, akik közül egy erre felkért tag a titkári teendőket is ellátja. (3) A Szakmai Bíráló Bizottság az előadásra bocsátás, valamint a habilitált cím adományozására vonatkozó javaslatát titkos szavazással (0-3 pont) hozza, a szavazás 67%-os eredménytől igenlő. Ha az SzBB az előadásra bocsátásról megalapozott indoklással egyhangúlag, 100%-os szavazati aránnyal tesz javaslatot, az előadásra bocsátásról a KHB elnöke egy személyben is dönthet. Ha az egyhangúság a vélemények, ill. a titkos szavazatok alapján nem áll fenn, az előadásra bocsátásról a KHB testülete dönt. (4) Az SzBB ügyrend szerinti működéséért annak elnöke a felelős. (5) A működés részletes szabályait az ELTE BTK Szakmai Bíráló Bizottságainak működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. 65. § ad 27.§ (1) A 45 perces habilitációs szabad előadás egy tantárgy kijelölt témájából külön meghirdetett időpontban tartandó. (2) A jelölteknek – az MTA doktorai kivételével – 20 perces idegen nyelven megtartott tudományos előadást is kell tartaniuk. Az előadás nyelve a jelölt tudományterületén releváns nyelv. (3) A habilitációs előadás és a tudományos előadás szabadelőadások. Technikai eszközök (kivetítés, prezentáció) csak illusztrációs/szemléltető jelleggel (képek, ábrák, diagramok, forrásszövegek, idézetek, térképek, alaprajzok) használhatóak. (4) Külföldön vagy más felsőoktatási intézményben szerzett habilitáció elfogadásakor a Kari Habilitációs Bizottság előírhatja egy habilitációs előadás megtartását. AZ ELTE BTK KARI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE Általános szabályok 66. § (1) A Bölcsészettudományi Kar Kari Habilitációs Bizottságának létszáma 9 fő + 1 póttag. (2) A KHB tagjai: 5 fő a Karral jogviszonyban álló egyetemi tanár vagy professor emeritus, egy fő habilitált egyetemi docens, három fő akadémiai doktor külső tag és egy fő kari egyetemi tanár póttag. A professzor emeritusok száma legfeljebb három lehet. (3) A Bizottság szükség szerint, de félévente legalább kétszer ülésezik. (4) A Bizottságot az Elnök hívja össze.

57


2014. június 30.

(5) A napirenden szereplő, szavazást igénylő előterjesztések dokumentációját a BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatala (DTszH)bocsátja a Bizottság tagjainak rendelkezésre. 67. § (1) A Bizottság üléseit az Elnök vezeti. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 6 tagja jelen van. (3) Indokolt esetben az Elnök ragaszkodhat a teljes létszámhoz is. (4) Fellebbezési-fellebbviteli ügyekben az elnök a teljes létszám mellett előírhatja az illetékes Szakmai Bíráló Bizottság elnökének, vagy a teljes bizottságnak a meghallgatását. (5) A jelen szabályzat Általános Részében előírt tagokat – a három külső tagot és a habilitált docenst is – a szakmai referenciaképesség és szükséglet alapján kell kiválasztani és jelölni. (6) A Bizottság állandó meghívott tagja tanácskozási jogkörrel a Kar Dékánja és a tudományos és pályázati ügyek dékánhelyettese – ha egyébként nem választott tagjai a Bizottságnak. (7) Az Elnök ad hoc jelleggel, tanácskozási jogkörrel további tagokat hívhat meg.

(1) (2) (3)

68. § A Bizottság a határozatait titkos, igen-nem szavazással hozza meg. A szavazásnál az egyszerű többség dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

69. § (1) A Szakmai Bíráló Bizottságokat a KHB mindig esetileg jelöli ki. (2) A nem előírt döntési jogkörbe tartozó kérdésekben (konzultációra felkérés, előzetes szakértői vélemény kérése, technikai-kommunikációs ügyek) a Bizottság nyílt szavazással dönt, az Elnök instrukciója szerint. (3) Amennyiben a jelölt habitusával, az értekezés és az érintett diszciplína viszonyával, valamint magával az értekezéssel, vagy az SZBB döntésének értelmezésével kapcsolatban a KHB-nak kétségei merülnek fel, konzultánsokat / előbírálókat kér fel. Az előbírálat elkészítésének határideje egy hónap. Az előbírálók személye és az általuk készített bírálat nem nyilvános. A felkért szakértő, amennyiben megfelelő indokkal elutasítja a felkérést, úgy az anyagot és az indoklást a kézhezvételtől számított két héten belül a KHB-nek visszaküldeni köteles. A KHB legfeljebb 4 előbírálót kér fel. (4) Az ad hoc szakértői vélemény nem nyilvános. A Kari Habilitációs Bizottság adminisztrációja 70. § (1) A Karra a Főtitkárságról érkező habilitációs anyagokat, a Bizottság határozatai alapján végzendő levelezést, nyilvántartást, az ülések és előadások előkészítését, azok nyilvánossá tételét és az illetékes Rektori Hivatallal való előírt adminisztrációs kapcsolattartást a kari Doktori és Tudományszervezési Hivatal végzi. (2) A betekintésre szolgáló pályázati anyagokat is a (DTszH) teszi hozzáférhetővé. (3) A KHB üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző (a (DTszH munkatársa) és a KHB elnöke ír alá. A jegyzőkönyv nem nyilvános. (4) A nyilvánosság számára megtekinthető: – a szakmai életrajz, – a publikációs és hivatkozási jegyzék, – a témavázlatok, tézisek, kollokviumi vázlatok, – az SZBB bírálata és jegyzőkönyve, – a habilitációs disszertáció. 71. § (1) A kari Doktori és Tudományszervezési Hivatal felügyelője az ELTE BTK tudományos és pályázati ügyek dékánhelyettese. (2) A felkéréseket és a határozatokat a KHB elnöke és a dékán írja alá.

58


2014. június 30.

AZ ELTE BTK SZAKMAI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE 72. § (1) Az SZBB-t a Kari Habilitációs Bizottság döntése alapján a KHB Elnöke és a Dékán kéri fel. A habilitációs eljárásban való részvétel az ELTE minden felkért oktatójának munkaköri kötelessége. A felkérés alól a kézhezvételtől számított 8 napon belül, súlyos akadályoztatásra, vagy kompetenciahiányra részletes és indokolt hivatkozással a címzett írásban a dékántól felmentését kérheti. (2) A felmentési kérelmet a Dékán véleményezésre megküldi a KHB elnökének, aki – ha szükségesnek tartja – kikéri az egész KHB véleményét. A döntés a Dékán kezében marad. 73. § (1) A bíráló a jelen szabályzat 25. §-ában, valamint 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint készíti el a habitusvizsgálatáról szóló bírálatát, és írásban bírálja a benyújtott habilitációs disszertációt, vagy az erre kijelölt művet. A felkérés kézhezvételétől számított 9 héten belül véleményét köteles elküldeni az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatalának. A bírálatokat az adminisztráció küldi el az SZBB elnökének postafordultával. (2) Ha a két bírálat ellentmond egymásnak, azokat az elnök haladéktalanul visszautalja a KHB elnökének, mert ilyen esetben a KHB dönt harmadik bíráló kijelöléséről. Két elutasító vélemény esetén az eljárás nem folytatható. 74. § (1) Az SZBB elnöke az egybehangzó bírálatok kézhezvétele után haladéktalanul összehívja a bizottság valamennyi tagját. Az SZBB szavazatképes, ha legalább 4 tag jelen van. Szavazni 0-3-ig kell. A jelen szabályzat Általános Részében foglaltak szerint az SZBB szükség esetén a jelöltet meghallgathatja. A titkos szavazással kialakított döntés 67%-tól számít igenlőnek. (2) Az elnök ismerteti a bírálatokat, majd szavazást kér a követező kérdésekben: a) javasolja-e a bizottság a habitusvizsgálat alapján a jelölt előadásra bocsátását. b) a benyújtott témák közül melyiket jelöli előadásra c) ha a jelölt nem akadémiai doktor, a bizottság javaslatot tesz arra, hogy a 20 perces szakmai beszámoló milyen nyelven hangozzék el. (3) Az elnök jelentésében megindokolva leírja a KHB számára az SZBB fenti három kérdésben kialakított álláspontját, és azt, valamint a bírálatokat a felkéréstől számított három hónapon belül eljuttatja a kari Doktori Tudományszervezési Hivatalhoz. (4) A KHB szavaz az előadás(ok) megtarthatóságáról, és a KHB elnöke kitűzi az előadás(ok) időpontját, erről értesíti az SZBB valamennyi tagját. Amennyiben az SZBB szavazati arány 100%-os, az előadás megtarthatóságához a KHB elnökének igenlése is elegendő. Az időpontot kizárólag az SZBB elnökével egyezteti. Más egyeztetésre lehetőség nincs. Az előadáson az SZBB hat tagjából legalább négynek jelen kell lennie, ellenkező esetben az előadást meg kell ismételni. Póttag felkérésére a habitusvizsgálat lezárulása után nincs mód. 75. § (1) A habilitációs előadáson az SZBB erre felkért tagja a titkári teendőket is ellátja. (2) A titkár ismerteti az előzetes habitusvizsgálat eredményét, felolvassa a jelölt szakmai életrajzát. Az elnök felkéri a jelöltet kiválasztott témájából a 45 perces előadás megtartására. Az előadás elhangzása után a bizottság és a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek. Ezután a nem akadémiai doktorok esetében a 20 perces idegen nyelvű szakmai előadás következik. Ennek elhangzása után a bizottság visszavonul, és titkos szavazással eldönti, hogy elfogadja-e a habilitációs előadás(ok)at. Az igenlő szavazathoz itt is 67% szükséges. A szavazás szabályszerűségéről a titkár gondoskodik. A bizottság döntését megindokolva a hivatalos jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a titkár jegyez le, és a bizottság valamennyi tagja aláírja. (3) Az SZBB elnöke ezután a jelölt és az egybegyűltek előtt szóban is kihirdeti és megindokolja a bizottság döntését. (4) A szakmai bizottság és elnöke köteles olyan érdemleges és tényszerű indoklással ellátni a szavazás számszerű eredményét, amely egyértelműen alátámasztja azt. Amennyiben a szöveges indoklás és a szavazás számszerű eredménye nincs összhangban, a KHB visszaküldi az anyagot az SzBB-nek. Az SzBB további 15 napon belül köteles megfelelő véleményt nyilvánítani. Az indoklás elhangzása után az SzBB elnöke a habilitációs ülést berekeszti.

59


2014. június 30.

76. § (1) A habilitációs előadás lebonyolítása után a titkár kötelessége arról gondoskodni, hogy a hivatalos habilitációs jegyzőkönyv adminisztrációja (aláírások, indoklások) rendben legyen. (2) Ugyancsak az SZBB titkárának felelőssége, hogy a teljes habilitációs anyag (a jelölt benyújtott anyaga, a habitusvizsgálat anyaga, a hivatalos jegyzőkönyv) haladéktalanul visszakerüljön a kari Doktori és Tudományszervezési Hivatalához. (3) Az SZBB állásfoglalásában értékeli a jelölt tudományos szakmai tevékenységét, valamint a doktori (PhD) fokozat megszerzése után folytatott oktatói, gyakorlati, alkotói teljesítményét, különösen: a) a hazai és nemzetközi tudományos életben való jelenlétét b) szakirodalmi és tananyagformáló tevékenységét c) tudományos ismereteinek átfogó jellegét d) a szakmai, egyetemi (kari) közéletben való részvételét e) oktatói, előadói működését f) közreműködését a doktori (PhD) képzésben g) a kérelemben megjelölt nyilvános előadásra fölajánlott témáknak rendszerük, tárgyalási módjuk alapján a kar (szak) képzési rendjéhez illeszkedését h) valamint a jelen szabályzat 62. § szerint előirt művek egyikét.

60


2014. június 30.

CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat 3. sz. melléklete A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 84. § Az ELTE Természettudományi Kar habilitációs joga az alábbi tudományágakra terjed ki: – Biológia tudomány, – Fizika tudomány, – Földtudomány, – Kémia tudomány, – Matematika tudomány, – Környezettudomány. 85. § ad 4.§ (1) A Kari Habilitációs Bizottság (KHB), illetve az illetékes Szakterületi Habilitációs Bizottság (SZHB) a jelölt habilitációs pályázatának megítélésénél a jelen szabályzat 25. §-ában felsorolt szempontok figyelembe vételével dönt. (2) A szakmai, tudományos teljesítmény elbírálásánál figyelembe veszi az elért új tudományos eredményeket, a nemzetközi publikációs tevékenységet és a tudományszervezői tevékenységet. (3) Az oktatói teljesítmény megítélésénél figyelembe veszi a külföldön folytatott igazolt oktatói tevékenységet is. A KÉRELEMRE VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK 86. § ad 5.§ (1) A kérelemhez – a pályázó szakterületéről – a képzési tervben szereplő féléves kollégium tervezete és ebből három tanóra előadás vázlata csatolandó. (2) A habilitációs (tanóra) előadáshoz kapcsolódó tervezett kollégium vázlatának összeállításakor meg kell jelölni, hogy az milyen előképzettségű és milyen szakon tanuló hallgatóknak szól. (3) A szakirodalmi publikációs tevékenységre vonatkozó publikációs és hivatkozási jegyzéket a szakterületen kialakult szokásoknak megfelelően kell összeállítani. (4) A kérelemhez mellékelni kell a habilitációs értekezést, amely a végén pontokba szedett tézisek formájában összefoglalja a pályázó legfontosabb tudományos eredményeit. (5) A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az idegen nyelvű összefoglalót mely idegen nyelven kívánja megtartani. (6) A kérelemhez mellékletként csatolni kell a következő dokumentumokat: a) az egyetemi végzettséget igazoló eredeti oklevél, vagy annak hiteles másolata, b) a doktori vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló eredeti oklevél vagy annak hiteles másolata (külföldön szerzett oklevél esetén annak eredeti honosított példánya), c) egyéb tudományos címet igazoló oklevél, d) a doktori fokozat megszerzése után a tudományterületen folytatott legalább 8 féléves, félévenként legalább egy kurzusnyi oktatói gyakorlatot tanúsító dokumentum, amelyet ELTE-s jelölt esetén az illetékes intézetigazgató, külső pályázó esetén a tudományos dékánhelyettes ír alá, e) az egyetemen nem főállású, vagy külső pályázó esetén 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, ill. külföldi állampolgár esetén az ezt pótló hatósági bizonyítvány, f) az eljárási díj befizetését igazoló banki átutalás másolata, g) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy ugyanezen tudományágban nincs folyamatban habilitációs eljárása, és arról, hogy 2 éven belül elutasított habilitációs kérelme nem volt, h) az MTMT azonosítója. (7) A kérelemhez elektronikus és 3 nyomtatott példányban további benyújtandó dokumentumok: a) részletes szakmai önéletrajz, b) a tervezett féléves kollégium vázlata, az ehhez kapcsolódó három habilitációs előadás témája és vázlata, és a tudományos előadás témavázlata, c) a pályázó által készített, a doktori fokozat megszerzése óta eltelt időszakban elért tudományos eredményeinek a nemzetközi szakirodalomra figyelemmel történő érdemi áttekintése (habilitációs

61


2014. június 30.

értekezés), melyben tudományos munkásságát összefoglalja, és annak jelentősebb eredményeit tézisekben is világosan bemutatja, összefoglalja. (8) A habilitációhoz kapcsolódó publikációk különlenyomatait vagy másolatait elektronikusan kell benyújtani. 87. § ad 6.§ (1) Indokolt esetben a habilitációs eljárás (a habilitációs értekezés, tézis benyújtása, a tudományos, szakmai teljesítmény, valamint az oktatói képesség bemutatása és értékelése) részben vagy egészben idegen nyelven is lefolytatható. (2) A habilitációs eljárás során a tudományos előadáshoz kapcsolódóan, (ha a pályázó csak habilitációs (tanóra) előadást tart, akkor azt követően) a pályázónak idegen nyelvű összefoglalót (kb. 15 perc) kell tartani. Az idegen nyelvű összefoglaló megtartásakor a Természettudományi Karon az angol nyelv használata indokolt, de az német, francia, orosz és spanyol nyelven is megtartható. A felsoroltak közül az angoltól eltérő idegen nyelv használatához az illetékes SZHB hozzájárulása szükséges. (3) A habilitációs eljárás teljes vagy részleges idegen nyelven való lefolytatásakor a Természettudományi Karon az angol nyelv használata indokolt. Az illetékes Szakterületi Habilitációs Bizottság (SZHB) más idegen nyelven is elfogadhatja az előadás(ok) megtartását, illetve az eljárás lefolytatását, ha az adott nyelv használata a szakterületen indokolt és az SZHB, illetve a Szakmai Bíráló Bizottság (SZBB) tagjai kompetensek az előadás(ok) és az eljárás értékelésében a kiválasztott nyelven. Ennek hiányában a nyelvválasztást az SZHB elutasítja, és megállapodás hiányában az eljárás befejeződik. 88. § ad 7.§ (2) bek. c) pont (1) A Természettudományi Karon hat szakterületi habilitációs bizottság működik. Ezek a Biológiai, a Fizikai, a Földrajz/Földtudományi, a Kémiai, a Környezettudományi és a Matematikai Szakterületi Habilitációs Bizottságok. (2) A szakterületi habilitációs bizottságok 6-6 főből állnak. (3) Az SZHB-ok összetételére (elnök és tagok) az illetékes intézeti tanácsok, a Szakterületi Professzori Tanács véleményét kikérve, tesznek javaslatot. A habilitációs bizottság elnöke az ELTE egyetemi tanára. A bizottság tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok a) közül az ELTE-n, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók vagy tudományos kutatók rendelkezzenek habilitált doktor címmel, b) legalább kétharmada egyetemi tanár legyen, és c) egyharmada, de legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az ELTEvel. (4) A környezettudományi szakterületi habilitációs bizottság esetén a Biológiai, Fizikai, Földrajzés Földtudományi, Kémiai Intézet Tanácsa jelöl 1-1 főt, a Környezettudományi Centrum két főt. Ezen jelölés folyamatát a Környezettudományi Centrum fogja össze, ügyelve arra, hogy az előírt külső tag arány megvalósuljon. Az SZHB-ok megbízását a Kari Tanács hagyja jóvá. (5) Az SZHB megüresedő helyére/helyeire az illetékes Intézeti Tanács tesz javaslatot, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. (6) Az SZHB-ok működési rendjét az ELTE TTK Szakterületi Habilitációs Bizottságainak működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ TESTÜLETEK FELADATAI A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARON A Szakterületi Habilitációs Bizottságok feladatai 89. § ad 7.§ (2) bek. c) pont (1) Az SZHB a kérelem beérkezése után  -ot 30 javasol naponfelkérni, belül kijelölve az SZBB elnökét, négy tagját, egy póttagját és a két, írásos bírálatot készítő személyt, valamint a habilitációs előadás témáját. Az SZBB tagjait a KHB hagyja jóvá, és a KHB elnöke kéri fel.

62


2014. június 30.

(2) Az SZBB tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok a) közül az ELTE-n, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók vagy tudományos kutatók rendelkezzenek habilitált doktor címmel, b) legalább kétharmada egyetemi tanár legyen, és c) egyharmada, de legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az ELTEvel. A bírálóbizottság elnöke csak egyetemi tanár vagy Professor Emeritus lehet. (3) Az SZBB külső tagjaként külső intézmény habilitált címmel, illetve a tudomány doktora fokozattal vagy MTA doktori címmel rendelkező munkatársát kell felkérni. (4) Az SZHB-ok kidolgozzák azt a szakmai követelményrendszert – a szakterület sajátosságainak megfelelően , ama jelöltek munkásságának megítélésénél érvényesítenek. E követelményeket elyet az illetékes intézeti tanácsok és a KHB jóváhagyása után a Kar hivatalos honlapján nyilvánosságra hozza. (5) Az SZBB-ok működési rendjét az ELTE TTK Szakmai Bíráló Bizottságainak működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. (6) A környezettudomány szakterületen a SZHB a biológia, fizika, földrajz/földtudomány és kémia szakterületeken működő Habilitációs Bizottságok bevonásával készíti elő a szakmai követelményrendszert. E követelményeket a felsorolt szakterületeket gondozó Intézeti Tanácsok valamint a Környezettudományi Centrum véleményezik, és egyetértés esetén kerül a KHB-hoz jóváhagyásra. Az egyeztetés folyamatát a Környezettudományi Centrum fogja össze. 90. § ad 27.§ (2) bek. A „tudomány doktora” tudományos fokozattal, illetve az „MTA doktora” címmel rendelkező személy, a jelen szabályzat 27. § (3) bekezdése szerint mentesül a tudományos előadás megtartása alól. 91. § ad 26. § A pályázó a habilitációra vonatkozó kérelmét az SZBB előzetes, zárt ülésén hozott döntéséig visszavonhatja, és a jelölt által visszavont kérelem nem tekinthető elutasított kérelemnek, de újabb habilitációs kérelem legkorábban a visszavonástól számított 2 év eltelte után nyújtható be. Az illetékes hivatal a befizetett eljárási díj fel nem használt hányadát visszatéríti. A Kari Habilitációs Bizottság 92. § ad 14. § (1) A Kari Habilitációs Bizottság (KHB) 14 főből áll. Elnöke a mindenkori tudományos dékánhelyettes, amennyiben egyetemi tanár. Ha nem egyetemi tanár, akkor a dékán egy professzorra tesz javaslatot, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. A KHB tagjai a Szakterületi Habilitációs Bizottságok (SZHB-ok) elnökei, a KHB előző elnöke, valamint 6 fő (szakterületenként 1-1) külső szakember, akik a tudomány doktora, illetve az MTA doktora fokozattal/címmel rendelkeznek. A bizottság tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok a) közül az ELTE-n, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók vagy tudományos kutatók rendelkezzenek habilitált doktor címmel, b) legalább kétharmada egyetemi tanár legyen, és c) egyharmada, de legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az ELTEvel. (2) A KHB tagjaira az illetékes Intézeti Tanács tesz – a környezettudomány szakterület esetén a Környezettudományi Centrum elnökének koordinálásával a Biológiai, a Fizikai, a Földrajz- és Földtudományi és a Kémiai Intézeti Tanácsok egymással egyeztetve tesznek együttesen konszenzusos – javaslatot, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. (3) A KHB elnökének és tagjainak megbízása legfeljebb öt évre szól, és többször is meghosszabbítható. (4) A KHB megüresedő helyére/helyeire az illetékes Intézeti Tanács tesz javaslatot, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. (5) A KHB elnöke a KHB munkájával összefüggő feladatok ellátására titkárt bíz meg, aki részt vesz a KHB ülésein.

63


2014. június 30.

(6) A KHB működési rendjét az ELTE TTK Kari Habilitációs Bizottságának működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. A Kari Habilitációs Bizottság feladatai 93. § ad 7.§ (2) bek. c) pont (1) A KHB általános felügyeletet gyakorol a Természettudományi Karon lefolytatott habilitációs eljárások felett. Állást foglal a habilitációs eljárásokkal kapcsolatos elvi kérdésekben és figyelemmel kíséri a habilitációs tevékenység szakmai színvonalának alakulását. Javaslatokat és ajánlásokat tesz a habilitációs eljárás formai, szakmai és ügyrendi kérdéseiben és szükség szerint kezdeményezi a habilitációs eljárást érintő szabályzatok módosítását. Javaslatot tesz az EHB-nek más felsőoktatási intézményben szerzett habilitáció elfogadására. (2) A KHB az EHB által formailag ellenőrzött és az illetékes SZHB által felállított és ellenőrzött szakmai követelményrendszernek megfelelő habilitációs kérelmeket a jelen szabályzatban megfogalmazott szakmai szempontok alapján megvizsgálja és dönt az eljárás folytathatóságáról. A KHB a habilitációs eljárás folytathatóságáról a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül dönt. (3) A KHB a habilitációs eljárás nyilvános részének lezárása után az illetékes SZBB és SZHB javaslatával érkező anyagot megvizsgálja és azt a habilitált cím odaítélésére vonatkozó javaslatával együtt az EHB-hoz továbbítja. (4) A KHB határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A KHB a habilitációval kapcsolatos döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. A habilitációs eljárás folytathatóságáról szóló döntését, illetve a habilitált cím odaítéléséről szóló javaslatát titkos szavazással, kétharmados többséggel hozza. (5) A KHB javaslatot tehet a pályázónak az eredetileg megjelölt tudományterület megváltoztatására. Ez a változtatás nem jelenti a benyújtott habilitáció elutasítását. Ebben az esetben az újonnan megjelölt tudományterület kritériumai alapján kell lefolytatni a habilitációs eljárást. 94. § ad 4.§ (5) bek. Más felsőoktatási intézményben folytatott oktatási tevékenységet az illető intézménytől származó írásos nyilatkozattal kell igazolni. A HABILITÁCIÓS KÉRELEM ÉRDEMI VIZSGÁLATA A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARON Szakmai bírálat 95. § ad 23.§, 24.§, 25.§, 26.§ (1) Az SZBB két kijelölt tagja írásos értékelést készít a pályázó tudományos, szakmai, továbbá oktatói tevékenységéről, figyelembe véve a pályázathoz benyújtott mellékleteket, a jelen szabályzat 25. §-ában, valamint a szakterületi követelményrendszerben felsoroltakat. (2) Az írásos értékelést 60 napon belül kell eljuttatni a KHB elnökéhez. Ha az értékelés határidőn belül nem jut el a KHB elnökéhez, akkor a KHB elnöke javasolja az SZHB-nak új bíráló felkérését, akinek egy hónap áll rendelkezésére az értékelés elkészítéséhez. (3) Ha a KHB elnöke által felkért két bíráló véleménye ellentétes, harmadik bírálót kell felkérni. Ha a harmadik bíráló véleménye elutasító, az SZHB javaslatot tesz a KHB-nak az eljárás lezárására. (4) Az SZBB állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki, és részletesen indokolt javaslatot tesz a KHBnak az eljárás folytatására vagy lezárására, az előadásra bocsátás megtagadására. A pályázati anyagot az SZBB véleményével együtt az első előadás időpontja előtt legalább két héttel kell közzétenni. (5) A bírálók írásos értékelését a pályázó az eljárás nyilvános részének megkezdése előtt legalább két héttel megkapja.

64


2014. június 30.

Nyilvános előadás(ok) 96. § ad 27.§, 28.§, 29.§, 30.§ (1) A nyilvános habilitációs előadáson a SZBB legalább öt tagjának meg kell jelenni, közülük az elnöknek és legalább egy írásos bírálónak. A habilitációs előadásra a SZHB tagjai, az illetékes szakterület vezetője, tanszékvezetői és a Kari Professzori Tanács (KPT) tagjai meghívót kapnak. (2) A habilitációs előadás után a SZBB állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki, amelyen tanácskozási joggal az illetékes SZHB elnöke részt vehet. (3) A SZBB a pályázót tudományos előadás keretében meghallgatja, kivéve a jelen szabályzat 27. § (3) bekezdésében foglalt kivétel fennállása esetét. (4) A tudományos előadás nyilvános, azon a SZBB legalább öt tagjának meg kell jelenni, közülük az elnöknek és legalább egy írásos bírálónak. A tudományos előadásra a SZHB tagjait, az illetékes szakterület vezetőjét, tanszékvezetőit, valamint a Kari Professzori Tanács (KPT) tagjait is meg kell hívni. (5) A pályázó a nyilvános meghallgatáson foglalja össze munkájának legfontosabb eredményeit. Az előadást tudományos vita követi. (6) A tudományos előadás után az SZBB állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki, amelyen tanácskozási joggal a SZHB elnöke is részt vehet. (7) A SZBB a jelen szabályzat 25. § a) - f) pontjaiban megfogalmazott szempontok szerinti állásfoglalását valamennyi pontról együttesen és titkosan szavazza meg. (8) Az idegen nyelven tartott összefoglalóról a SZBB külön szavazással foglal állást, ahol értékeli a pályázó előadókészségét idegen nyelven. (9) Ha a jelölt tudományos előadást nem tart, az idegen nyelvű összefoglalót a habilitációs előadása végén kell megtartania. Az eljárás díja 97. § ad 37.§ Az eljárási díjnak a Természettudományi Kart illető részéből tiszteletdíjat kaphatnak az SZBB elnöke, tagjai és a két bíráló, továbbá abból lehet fedezni az ügyviteli, adminisztrációs költségeket. AZ ELTE TTK KARI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE 98. § (1) A KHB üléseit a KHB elnöke hívja össze. (2) A KHB a kari szabályzatban leírtaknak megfelelően megvizsgálja a beérkező habilitációs pályázatokat és dönt az eljárás folytathatóságáról. (3) A KHB dönt a habilitációs kérelem elutasításáról, illetve annak az eljárás bármilyen szakaszában történő lezárásáról, figyelembe véve az illetékes SZHB javaslatát. (4) A KHB tesz javaslatot az EHB-nak az eljárás befejezése után a habilitált cím odaítéléséről. (5) A KHB dönt olyan fellebbezések elbírálásában, amelyek az eljárás során a jelen szabályzat megsértésével, illetve más ügyrendi szabálytalanságokkal kapcsolatosak. (6) A KHB dönt a SZHB-ok által felterjesztett, illetve a SZHB-ok által el nem döntött ügyekben. (7) Más (hazai, illetve külföldi) felsőoktatási intézményben szerzett habilitáció elfogadásához felkéri az illetékes SZHB-t, hogy a pályázó által benyújtott anyagot szakmailag és tartalmilag véleményezze. Amennyiben a pályázat megfelel a jelen szabályzat 33.§-ában foglaltaknak, javaslatot tesz a KHB felé a habilitált cím elfogadására. Ha a habilitált cím elfogadásához további igazolások, iratok becsatolására van szükség, akkor az SZHB javaslatára a KHB hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt, a benyújtási határidő megjelölésével. A hiánypótlás időtartama legfeljebb három hónap lehet. A hiánypótlás teljesítése esetén az SZHB javaslatot tesz a KHB felé a habilitált cím elfogadására, vagy elutasítására. A KHB az SZHB javaslatát figyelembe véve a hiánypótlás teljesítésétől számított 60 napon belül javasolja az EHB felé a habilitált cím elfogadását, illetve elutasítását.

65


2014. június 30.

AZ ELTE TTK SZAKTERÜLETI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE 99. § (1) Az SZHB üléseit az SZHB elnöke hívja össze. (2) Az SZHB az EHB által formailag ellenőrzött habilitációs kérelmeket szakmai és tartalmi szempontok alapján megvizsgálja és indoklással ellátott javaslatot tesz a KHB felé a habilitációs eljárás lefolytatására. A javaslat egyben tartalmazza a szavazás eredményét valamint a jelen szabályzat 89.§ (1) bekezdése alapján a szakmai bírálókra tett javaslatot is. Ha a kérelem vizsgálata során a pályázat kiegészítésének szükségessége mellett dönt, a kiegészítésre szoruló kérdéskör megjelölésével és a határidő megállapításával, az SZHB döntésének értelmében a KHB elnöke hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A hiánypótlás időtartama legfeljebb három hónap lehet. Ha a jelölt pályázatát nem tartja alkalmasnak a habilitációs eljárás lefolytatására, az eljárás lezárására tett javaslatát – indoklással – megküldi a KHB-nak. (3) Ha a pályázó által megjelölt tudományterület a környezettudomány, továbbá a pályázó a Természettudományi Kar valamelyik Intézetének munkatársa, vagy a habilitáció célja a Kar valamelyik Intézetében való alkalmazás szükséges előfeltételének teljesítése, akkor a Környezettudományi Szakterületi Habilitációs Bizottságba az érintett Intézet Habilitációs Bizottságának elnöke a Bizottságból két eseti tagot delegál. (4) A környezettudomány területére beérkező pályázat befogadásának feltétele, hogy a pályázó vagy rendelkezzék MTA doktori címmel a biológia, fizika, földrajz, földtudomány, kémia, közgazdaságtudomány területéhez tartozó tudományág valamelyikéből, vagy a tudományos munkássága során alkalmazott környezettudományi vonatkozású módszerek legalább két különböző, fent említett tudományághoz kapcsolódjanak. Ennek hiánya esetében a Környezettudományi SZHB javaslatot tehet arra, hogy a KHB melyik tudományterülethez fogadja be a pályázatot. 100. § (1) Az SZHB javaslatot tesz a Szakmai Bíráló Bizottság összetételére és a habilitációs előadás témájára, amelyről a KHB dönt. (2) Az SZHB javaslatát 30 napon belül teszi meg. (3) Az SZHB a javaslatairól jegyzőkönyvet készít, amelyet a KHB elnökének küld meg. (4) Az SZHB javaslatot tesz az idegen nyelv választásával összefüggő kérdésekben. (5) Az SZHB javaslatot tesz újabb bíráló kijelöléséről, amennyiben a két bíráló véleménye eltérő, illetve ha a bírálat három hónapon belül nem érkezik meg vagy a bíráló a bírálat elkészítését nem vállalja. (6) Az SZHB elnöke javaslatot tesz másik elnök, további SZBB tag(ok) kijelöléséről abban az esetben, ha a bizottság létszáma valamilyen okból a szükséges 5 fő alá csökkenne. 101. § (1) A nyilvános előadás(ok) elhangzása után az SZHB – az SZBB jegyzőkönyv(ek)ben rögzített állásfoglalását figyelembe véve – javasolja, vagy nem javasolja a habilitált cím odaítélését. A javaslatról szóló titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvben foglalva küldi meg a KHB elnökének. A javaslat pozitív, ha a 0, 1, 2, 3 pontos értékelésnél a jelölt a maximális pontszám legalább 2/3-át megkapta. (2) Az SZHB a habilitációs előadás(ok) elhangzása után 30 napon belül teszi meg javaslatát. AZ ELTE TTK SZAKMAI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE 102. § (1) Az illetékes SZHB által kijelölt, és a KHB elnöke által felkért SZBB az előzetes ülés után részt vesz az egyeztetett időpontban és helyen sorra kerülő nyilvános előadás(ok)on, és az elhangzó előadás(ok) és vita, valamint a Tudományszervezési és Egyetemközi Kapcsolatok Osztálya (TEO) által megküldött anyagok, mint a jelölt kérelme, önéletrajza, publikációs adatai, értekezése, tézise, előadásvázlatai és a bírálók írásos véleménye alapján véleményt nyilvánít a jelölt tudományos, szakmai és előadói teljesítményéről. (2) Az SZBB véleményét a habilitációs és/vagy tudományos előadás(ok)ról jegyzőkönyvben rögzíti. Az SZBB tagjai, -a bírálók is- a jelölt megítéléséről, 0, 1, 2, 3 fokozatú értékeléssel, titkosan

66


2014. június 30.

szavaznak, amelynek eredményét a jegyzőkönyv(ek) tartalmazzák. Az idegen nyelvű összefoglalóról az SZBB külön szavaz. (3) Az SZBB munkáját és a nyilvános előadás(oka)t az SZBB elnöke vezeti. Megnyitja az előadás(oka)t, röviden ismerteti a jelölt munkásságát, vezeti a vitát, majd az előadás(oka)t követő zárt bizottsági ülést. Az előadás(ok) után 8 napon belül megküldi a jegyzőkönyv(eke)t a KHB elnökének. (4) Amennyiben a bíráló bizottság előre nem látható és elháríthatatlan akadályoztatások miatt nem határozatképes, a határozatképesség biztosítása érdekében az SZBB elnöke az illetékes szakterületi habilitációs bizottság tagjai közül egy fővel a bíráló bizottságot kiegészítheti.

A TUDOMÁNYSZERVEZÉSI ÉS EGYETEMKÖZI KAPCSOLATOK OSZTÁLYÁNAK MŰKÖDÉSE A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 103. § (1) A Tudományszervezési és Egyetemközi Kapcsolatok Osztálya (TEO) látja el a habilitációs eljárással kapcsolatos adminisztratív, ügyviteli feladatokat. (2) A TEO a Főtitkárságtól érkező habilitációs anyagokat érkezteti, anyakönyvi számmal látja el, nyilvántartásba veszi és előkészíti a KHB számára. (3) A TEO a KHB elnökének felkérő levelével a habilitációs anyagokat az illetékes SZHB-nak továbbítja. (4) Az SZHB-tól visszaérkező jegyzőkönyv alapján, a KHB elnökének felkérő levelével, felkéri a kijelölt bírálókat az írásos véleményük elkészítésére és felkéri az SZBB elnökét és tagjait az eljárásban való részvételre. A TEO a bírálóknak megküldi a szükséges anyagokat (a jelölt életrajzát, publikációs adatait, tézisét, előadásvázlatait, az egyetemi és szakterületi követelményrendszert, stb.) valamint a megbízási szerződéseket. Értesíti a jelöltet az SZBB kijelöléséről és a kiválasztott habilitációs előadás témájáról, és szükség esetén gondoskodik a KHB elnöke által aláírt hiánypótlásra való felszólítás kiküldéséről. (5) Az írásos vélemények és az SZBB előzetes értékelésének beérkezése után a TEO gondoskodik arról, hogy a pályázati anyag és a vélemények megtekinthetők legyenek. Amennyiben a két vélemény pozitív, megküldi azokat a jelöltnek és közreműködik a nyilvános előadások megszervezésében és lebonyolításában. Amennyiben a két bírálat ellentétes, felkéri az illetékes SZHB-ot újabb bíráló kijelölésére. (6) A TEO megküldi a szükséges anyagokat (a jelölt életrajza, publikációs adatai, tézise, előadásvázlatai, stb.) és a nyomtatványokat (jegyzőkönyvek, szavazólapok, jelenléti ív, megbízási szerződések) az SZBB elnökének és tagjainak, valamint a bírálóknak. (7) A TEO a nyilvános előadás(ok)ról  dona jelen szabályzatban  értesítést rögzít (meghívót) küld ki és gondoskodik arról, hogy az előadás(ok) a szakmai nyilvánosság tudomására jusson. (8) A TEO a nyilvános előadás(ok) beérkező jegyzőkönyv(ei)ét és a szükséges anyagokat (bírálatok, kérelem, jegyzőkönyv(ek), szavazólapok) megküldi az SZHB elnökének. (9) Az SZHB lezáró ülésének jegyzőkönyvben megérkező javaslatát, a korábbi jegyzőkönyveket és a jelölt anyagait a TEO a KHB ülésére előkészíti, majd a KHB javaslatát a KHB elnökének kísérőlevelével megküldi az EHB elnökének. (10) A TEO gondoskodik az eljárással kapcsolatos megbízási szerződések megküldéséről, ügyintézéséről és nyilvántartásáról. (11) A TEO a jelen szabályzatban előírt módon és határidőre beszámolót készít a habilitációs eljárások alakulásáról és adatairól.

67


2014. június 30.

CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat 4. sz. melléklete AZ INFORMATIKAI KARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE, A HABILITÁCIÓRA VONATKOZÓ KÉRELEM 104. § (1) Az Informatikai Karon azon a tudományterületen, tudományágban kezdeményezhető habilitációs eljárás, amelyen doktori iskola működik. (2) Az Informatikai Karon a habilitációs kérelemhez csatolandó dokumentumok felsorolását a kérelemhez csatolandó mellékletek cím alatti rendelkezések tartalmazzák. (3) A habilitációs eljárás angol nyelvű pályázati anyag benyújtásával is lefolytatható. Magyar anyanyelvű pályázó esetében a habilitációs előadás nyelve magyar, kivételes esetben angol nyelvű előadás tartása is engedélyezhető. Ha a teljes eljárás angol nyelvű, akkor mind a teljes pályázati anyag, mind a nyilvános előadások nyelve angol. (4) A tudományos, vagy habilitációs előadáshoz kapcsolódó idegen nyelvű összefoglalót angol nyelven kell megtartani, a jelölt kérésére a KHB engedélyezheti az idegen nyelvű összefoglaló valamely más világnyelven történő megtartását, az illetékes SZBB hozzájárulása esetén. AZ INFORMATIKAI KARON MŰKÖDŐ HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGOK Kari Habilitációs Bizottság (KHB) 105. § (1) A KHB 9 főből áll. A KHB tagjai a kar egyetemi tanárai és habilitált docensei közül kerülnek ki, valamint 3 fő (egyetemi tanár vagy habilitált docens) külső szakember. A KHB elnöke a kar főállású egyetemi tanára. A KHB tagjait a Kari Tanács hagyja jóvá. Amennyiben a dékán nem választott, szavazati joggal rendelkező tagja a KHB-nek, úgy hivatalból meghívást kap és tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésein. (2) A KHB személyi összetétele fedje le a tudományág legszélesebb spektrumát, különös tekintettel a karon művelt témákra. A különböző pályázatok elbírálására szükség esetén a KHB további szakembereket vonhat be. (3) A KHB megbízásának időtartama 3 év, amely megbízás egy alkalommal újabb 3 évre meghosszabbítható. A KHB megüresedő helyének betöltésére tett javaslatot a kari tanács hagyja jóvá. (4) A KHB elnöke a KHB munkájával összefüggő feladatok ellátására titkárt bízhat meg, aki részt vesz a KHB ülésein. (5) A KHB működési rendjét az Informatikai Kar Kari Habilitációs Bizottságának működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. (6) A EHB bizottságban a KHB elnökét akadályoztatása esetén helyettesítő póttagot az EHSZ 12. §. (2) bekezdése alapján kell kijelölni. A KHB feladatai 106. § (1) A KHB általános felügyeletet gyakorol az Informatikai Karon lefolytatott habilitációs eljárások felett. Állást foglal a habilitációs eljárásokkal kapcsolatos elvi kérdésekben, és figyelemmel kíséri a habilitációs tevékenység szakmai színvonalának alakulását. Javaslatokat és ajánlásokat tesz a habilitációs eljárás formai, szakmai és ügyrendi kérdéseiben, és szükség szerint kezdeményezi a habilitációs eljárást érintő szabályzatok módosítását. (2) A KHB kidolgozza azt a szakmai követelményrendszert, – a tudományág követelményeinek megfelelően –, amelyet a jelöltek munkásságának megítélésénél érvényesítenek. (3) A KHB a kérelem beérkezése után – 30 napon belül – hat tagból és egy póttagból álló SZBB-t állít fel, kijelölve az SZBB elnökét, három tagját, egy póttagját és két írásos bírálatot elkészítő személyt, a habilitációs előadás témáját, valamint az idegen nyelvű összefoglaló nyelvét. Az SZBB tagjait a KHB elnöke kéri fel. (4) A KHB a habilitációs eljárás nyilvános részének lezárása után az anyagot megvizsgálja és azt a habilitált cím odaítélésére vonatkozó javaslatával együtt az EHB-hez továbbítja.

68


2014. június 30.

(5) Az EHB által formailag ellenőrzött habilitációs kérelmeket a szabályzatban megfogalmazott szakmai szempontok alapján megvizsgálja és dönt az eljárás folytathatóságáról. A KHB a habilitációs eljárás folytathatóságáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A Szakmai Bíráló Bizottság (SZBB) 107. § (1) Az SZBB egy hat tagból és egy póttagból álló testület, melynek tagjait – elnökét, három tagját, egy póttagját és két, írásos bírálatot készítő személyt – a KHB jelöli ki. A bizottság elnöke csak egyetemi tanár, illetve professor emeritus lehet. (2) Az SZBB tagjai egyetemi tanárok, valamint habilitált címmel, illetve a tudomány doktora fokozattal, vagy az MTA doktora címmel rendelkező személyek lehetnek. (3) Az SZBB legalább 2 tagjaként külső intézmény habilitált címmel illetve a tudomány doktora fokozattal vagy MTA doktora címmel rendelkező munkatársát kell meghívni. Az SZBB feladatai 108. § (1) Az SZBB két kijelölt tagja írásos értékelést készít a pályázó tudományos, szakmai, továbbá oktatói tevékenységről, figyelembe véve a pályázathoz benyújtott mellékleteket, valamint a jelen szabályzat 25. §-ában felsoroltakat. (2) Az írásos értékelést 60 napon belül kell eljuttatni a KHB elnökéhez. Ha az értékelés 60 napon belül nem jut el a KHB elnökéhez, akkor a KHB elnöke javasolja egy új bíráló felkérését, akinek 30 nap áll rendelkezésére az értékelés elkészítéséhez. (3) A bírálók írásos értékelését a pályázó az eljárás nyilvános részének megkezdése előtt legalább két héttel megkapja. (4) Az SZBB az írásos bírálók véleményének megérkezésétől számított 1 hónapon belül zárt ülésen titkos szavazással döntést hoz, és részletesen indokolt javaslatot tesz a KHB-nak az eljárás folytatására vagy lezárására, illetve esetlegesen az előadásra bocsátás megtagadására. (5) A nyilvános habilitációs előadásokon az SZBB legalább öt tagjának meg kell jelennie, közülük az elnöknek és legalább egy hivatalos bírálónak. (6) A habilitációs előadás után az SZBB döntését zárt ülésen hozza meg, amelyen tanácskozási joggal a KHB elnöke részt vehet. A döntést az SZBB ügyrendjének megfelelően kell meghozni. (7) Az SZBB-k működési rendjét az Informatikai Kar Kari Habilitációs Bizottságának működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. A NYILVÁNOS ELŐADÁSOK 109. § (1) Az Informatikai Karon minden pályázó számára kötelező egy 45 perces habilitációs és egy 45 perces tudományos előadás megtartása. (2) A tudományos előadás megtartása alól mentesülnek a tudomány doktora fokozattal, illetve az MTA doktora címmel rendelkezők. (3) A habilitációs eljárás során a tudományos előadáshoz kapcsolódóan (ha a pályázó csak habilitációs előadást tart, akkor azt követően) a pályázónak idegen nyelvű összefoglalót (kb. 15 perc) kell tartania. (4) Az idegen nyelvű összefoglalót angol nyelven kell megtartani, a jelölt kérésére a KHB engedélyezheti az idegen nyelvű összefoglaló valamely más világnyelven történő megtartását, amennyiben a Szakmai Bíráló Bizottság (SZBB) tagjai kompetensek az összefoglaló értékelésében az adott nyelven. (5) A nyilvános előadásokon az SZBB legalább öt tagjának meg kell jelennie, közülük az elnöknek és legalább egy hivatalos bírálónak. A nyilvános előadásokra a KHB tagjai, a Kar tanszékvezetői és a Kari Professzori Tanács (KPT) tagjai meghívót kapnak. (6) A tudományos előadás során a pályázó nyilvános meghallgatáson foglalja össze munkájának legfontosabb eredményeit. Az előadást vita követi. (7) A nyilvános előadások után az SZBB döntését zárt ülésen hozza meg, amelyen tanácskozási joggal az illetékes KHB elnöke részt vehet. A döntéseket az SZBB ügyrendjének megfelelően kell meghozni. (8) Az SZBB a jelen szabályzat 25. §-ának a-f pontjaiban megfogalmazott szempontok szerinti állásfoglalását valamennyi pontról együttesen és titkosan szavazza meg.

69


2014. június 30.

(9) Az előadások lebonyolításának menetét az Informatikai Kar Kari Habilitációs Bizottságának működése cím alatti rendelkezések tartalmazzák. AZ INFORMATIKAI KAR HABILITÁCIÓS KÖVETELMÉNYRENDSZERE A habilitációra pályázótól elvárt követelmények 110. § A habilitációra pályázóval szemben az Informatikai Kar az alábbi követelményeket támasztja: a) rendelkezzen az Informatikai Karon művelt tudományterületeken (kivételesen más tudományterületeken) szerzett PhD vagy azzal egyenértékű fokozattal; b) rendelkezzen az EHSZ-ben előírt oktatói tapasztalattal, melynek jelentős része az informatikus képzésben oktatott tárgyak oktatásához kapcsolódik; c) vegyen részt az informatikus képzésben oktatott tárgyakkal kapcsolatos oktatási anyagok készítésében, oktatási módszerek kifejlesztésében (tantárgyi tematikák kialakítása; tankönyvek, jegyzetek, oktatási segédanyagok készítése; oktatási módszerek fejlesztése; diplomamunkák, szakdolgozatok témavezetése); d) tevékenyen vegyen részt a tehetséggondozásban, a doktori oktatásban, TDK munka irányításában; e) végezzen tudományos kutatómunkát az informatika tudományágban vagy ahhoz kapcsolódó területeken. Rendszeresen publikáljon ezeken a területeken. A publikációs tevékenység (könyv, cikk, egyéb publikációk, előadások, stb.), illetve a szakmaspecifikus alkotások megítélésében irányadó a mellékletben szereplő pontszámítás, mely szerint legalább 35 pont elérése kívánatos. A mellékletben megfogalmazott ajánlásokat (pontrendszert) az informatikai tudományok gyors fejlődése, változása miatt a Kari Tanács rendszeresen felülvizsgálja; f) végezzen oktatómunkát az informatika tudományágában vagy ahhoz kapcsolódó területeken. Az oktatói tevékenység megítélésében irányadó lehet a mellékletben szereplő felsorolás, melyet az informatika gyors fejlődése, változása miatt a Kari Tanács rendszeresen felülvizsgál; g) a kutató-fejlesztő munka visszhangja (hivatkozások, meghívások előadás tartására, mértékadó tudományos fórumokra, konferencián való részvétel előadással, poszterrel, szakmai díjak, tudományos folyóirat szerkesztőségének tagsága, stb.) is figyelembe veendő; h) az előbbi szempontok szerint a pályázó állítson össze egy önértékelést. Különös figyelemmel mutassa be szakma specifikus alkotások esetében a teljes, általában csoportmunka keretében készült alkotást, az abban játszott szerepét, saját részeredményeit. A publikációs tevékenység pontozása 111. § (1) A publikációs tevékenységet az alábbiak szerint kell pontozni: a) Nagyobb önálló alkotás, mely számos saját eredményre támaszkodik: 10-20 pont b) Referált vagy lektorált nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent cikk: 4-7 pont c) Referált vagy lektorált tudományos konferencia kiadványban megjelent cikk: 3-5 pont d) Lektorált oktatási segédanyag esetén az első ötven oldal: 2 pont e) Minden további befejezett ötven oldal:1 pont (2) A lektorált tankönyvekkel, oktatási jegyzetekkel, oktatási segédletekkel megszerezhető pontok maximuma 10 pont. Minden munka csak egy helyen vehető figyelembe. Társszerzős műveknél a pontszámnak csak az arányos része jár, kivéve, ha a szerző dokumentálja részvételének arányát. Indokolt esetben a társszerzős cikkeknél két társszerző magasabb arányban is részesedhet a pontok számításánál (a részpontok összege meghaladhatja a 100%-ot): a) 2 szerzős cikk: 65-65% b) 3 szerzős cikk: két szerző 50-50%, a harmadik szerző 33% c) 4 és több szerzős cikk: két szerző 40-40%, a további szerzők arányosan (4-nél 25-25%, 5-nél: 2020-20% stb.). Azon társszerzőket, akik a publikáció benyújtásakor még nem rendelkeztek tudományos fokozattal, nem kell figyelembe venni a társszerzők részesedésének megállapításánál. (3) Szakma specifikus alkotások újdonság-értéküknek és hatásuknak megfelelően vehetők figyelembe.

70


2014. június 30.

Az oktatói tevékenység értékelésének szempontjai 112. § (1) Az oktatási tevékenység értékelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) Kötelező tantárgy előadásainak megtartása b) Speciális kollégium megtartása c) Kötelező tantárgy gyakorlatainak megtartása d) Kötelező tantárgy tematikájának kidolgozása e) Kötelező tantárgy tematikájának korszerűsítése f) Szakdolgozat, diplomamunka témavezetése g) TDK dolgozat témavezetése h) PhD hallgató témavezetése i) Hallgatók szakmai fejlődését szolgáló egyéb tevékenységek (szakmai verseny, szakkollégium, stb.) j) Oktatási segédanyag tárgyanként (prezentáció, munkafüzet, példatár, tankönyv). (2) A felsorolt tevékenységek legalább felében érjen el a pályázó jelentős teljesítményt. A HABILITÁCIÓS KÉRELEMHEZ CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK 113. § A habilitációs kérelemhez csatolandók a következő mellékletek: a) kérelem űrlap (1 példány) b) az egyetemi végzettséget igazoló eredeti oklevelet be kell mutatni, és másolatait csatolni kell (2 példány) c) a doktori vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló eredeti oklevelet be kell mutatni, és másolatait csatolni kell (ez a külföldön szerzett oklevél esetén annak eredeti honosított példányára vonatkozik) (2 példány) d) az eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvény vagy a banki átutalásról szóló igazolás, e) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy ugyanezen tudományágban nincs folyamatban habilitációs eljárása, és arról, hogy 2 éven belül elutasított kérelme sem volt (2 példány) f) az informatika tudományágban vagy ahhoz kapcsolódó tudományterületeken folytatott legalább 8 féléves oktatói gyakorlatát tanúsító, a munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt igazolás (2 példány) g) részletes szakmai önéletrajz (7 példány) h) a tervezett féléves kollégium vázlata, témája, rendszere, tárgyalási módjai (az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktató esetén ez alól a KHB felmentést adhat). A habilitációs (tanóra) előadáshoz kapcsolódó tervezett kollégium vázlatának összeállításakor meg kell jelölni, hogy az milyen előképzettségű és milyen szakon tanuló hallgatóknak szól. (7 példány) i) a habilitációs és a tudományos előadás vázlata (három habilitációs és egy tudományos előadás témavázlatának beadása kötelező) (7 példány) j) a pályázó által készített, a doktori fokozat megszerzése óta eltelt időszakban elért tudományos és oktatói eredményeinek a nemzetközi szakirodalomra figyelemmel történő érdemi áttekintése, melyben tudományos munkásságát összefoglalja, jelentősebb eredményeit tézisekben világosan bemutatja, rámutat a publikált eredmények jelentőségére a tudományág fejlődése szempontjából és kitér a tudományos tevékenység újszerűségére. Ajánlott terjedelem 20-25 oldal. (7 példány) k) a j) pontban bemutatott tézisekhez kapcsolódó legfontosabb publikációk (2 példány) l) A Magyar Tudományos Művek Tárában rögzített, a doktori fokozat megszerzése óta készült publikációk teljes listája, illetve hivatkozásainak jegyzéke (7 példány) m) az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló pályázó esetén 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, illetve külföldi állampolgár esetén az ezt pótló hatósági bizonyítvány. (n) A teljes habilitációs anyagot digitális formában (PDF) is be kell nyújtani (a jelentkezési anyag EHB általi elfogadása után az IK Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok Csoportjánál). Itt kell írásban nyilatkozni arról, hogy a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy az SZBB, illetve a szakmai bírálók által elfogadott pályázati anyag (a személyi adatok kivételével) a Csoport honlapján a védés előtt nyilvánosságra kerüljön. A bírálók véleménye nem kerül fel a honlapra.

71


2014. június 30.

AZ INFORMATIKAI KAR KARI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK (KHB), A SZAKMAI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGAINAK (SZBB) ÉS AZ ADMINISZTRÁCIÓS FELADATOKAT ELLÁTÓ HIVATALÁNAK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Informatikai Kar Kari Habilitációs Bizottságának működése 114. § (1) A KHB üléseit a KHB elnöke hívja össze. (2) A KHB az EHB által formailag és tartalmilag ellenőrzött habilitációs kérelmeket szakmai szempontok alapján megvizsgálja és dönt a habilitációs eljárás folytathatóságáról. (3) A KHB dönt a habilitációs kérelem elutasításáról, illetve annak az eljárás bármilyen szakaszában történő lezárásáról. (4) A KHB kijelöli a Szakmai Bíráló Bizottságot és dönt a habilitációs előadás témájáról. (5) A KHB dönt a jelen szabályzat karra vonatkozó különös részében foglaltaknak megfelelően, az idegen nyelv választásával összefüggő kérdésekben. (6) A KHB dönt újabb bíráló kijelöléséről, amennyiben a két bíráló véleménye eltérő, illetve ha a bírálat három hónapon belül nem érkezik meg vagy a bíráló a bírálat elkészítését nem vállalja. (7) A KHB elnöke dönt másik elnök, további SZBB tag(ok) kijelöléséről abban az esetben, ha a bizottság létszáma valamilyen okból a szükséges 5 fő alá csökkenne. (8) A KHB az SZBB írásos javaslata alapján titkos szavazással dönt az eljárás folytatásáról és a nyilvános előadások meghirdetéséről, vagy az eljárás lezárásáról. (9) A KHB döntését a habilitációs előadás(ok) elhangzása után 30 napon belül hozza meg. (10) A KHB tesz javaslatot az EHB-nak az eljárás befejezése után a habilitált cím odaítéléséről. (11) A KHB dönt olyan fellebbezések elbírálásában, amelyek az eljárás során a szabályzat megsértésével, illetve más ügyrendi szabálytalanságokkal kapcsolatosak. (12) Az KHB a döntéseiről jegyzőkönyvet készít. Az SZBB-ok ügyrendje 115. § (1) A KHB által kijelölt, és a KHB elnöke által felkért SZBB két kijelölt tagja írásos értékelést készít a pályázó tudományos, szakmai, továbbá oktatói tevékenységről, figyelembe véve a pályázati anyagot, valamint a tudományágra vonatkozó i követelményrendszerben felsoroltakat. (2) Amennyiben a két bíráló véleménye pozitív, az SZBB a TNKCS által megküldött anyagok (a jelölt kérelme, önéletrajza, publikációs adatai, tézise, előadásvázlatai és a bírálók írásos véleménye) alapján zárt ülésen titkos szavazással dönt a nyilvános előadások megtartásáról. (3) Amennyiben az SZBB javasolja a nyilvános előadás(ok) megtartását, az ott elhangzó előadás(ok) és a vita, valamint a megküldött anyagok alapján véleményt nyilvánít a jelölt tudományos, szakmai és előadói teljesítményéről. (4) Az SZBB a nyilvános előadás(ok) elhangzása után visszavonul és véleményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az SZBB tagjai – a bírálók is – a habilitációs és/vagy tudományos előadás, valamint az idegen nyelvű összefoglaló elfogadásáról külön-külön, négyfokozatú értékeléssel (1,2,3,4) titkosan szavaznak. Az előadások és az idegen nyelvű összefoglaló akkor fogadhatóak el, ha a jelölt egyenként megszerzi az elnyerhető pontszámok 67%-át. Az értékelés során végül összesíteni kell az előadások alapján megítélt pontokat. A jelöltnek meg kell szereznie az összes megszerezhető pontszám legalább 67%-át. Ez tekintendő az eljárás összesített eredményének. (5) Az SZBB az előadás(ok) után 8 napon belül megküldi a jegyzőkönyv(eke)t a KHB elnökének. A Tudományszervezési és Nemzetközi Kapcsolatok Csoportjának (TNKCS) feladatai és működése a habilitációs eljárásban 116. § (1) A TNKCS látja el a habilitációs eljárással kapcsolatos adminisztratív, ügyviteli feladatokat. (2) A TNKCS a Rektori Hivataltól érkező habilitációs anyagokat érkezteti, anyakönyvi számmal látja el, nyilvántartásba veszi és előkészíti a KHB számára. (3) A TNKCS felkéri a KHB elnökét az eljárás lefolytatására. (4) A KHB döntése alapján a TNKCS 7 napon belül felkéri a kijelölt bírálókat az írásos véleményük elkészítésére, és írásban felkéri az SZBB elnökét és tagjait az eljárásban való részvételre. A TNKCS a bírálóknak megküldi a szükséges anyagokat (a jelölt életrajzát, publikációs és hivatkozási

72


2014. június 30.

jegyzékét, tézisét, előadásvázlatait), valamint a megbízási szerződéseket. Értesíti a jelöltet az SZBB kijelöléséről és a kiválasztott habilitációs előadás témájáról. (5) Az írásos vélemények beérkezése után, amennyiben a két vélemény pozitív, 7 napon belül megküldi azokat az SZBB többi tagjának a jelölt pályázati anyagaival együtt (a jelölt életrajza, publikációs adatai, tézise, előadásvázlatai, stb.). Felkéri az SZBB elnökét az SZBB összehívására, hogy döntsenek a habitusvizsgálat alapján a jelölt habilitációra bocsátásáról. A TNKCS az SZBB elnökének megküldi az eljárás jegyzőkönyvét. A TNKCS értesíti a KHB elnökét az SZBB döntéséről. (6) Amennyiben a két bírálat ellentétes, felkéri a KHB-ot újabb bíráló kijelölésére. (7) Amennyiben a KHB az SZBB véleménye alapján jóváhagyta a nyilvános előadás(ok) megtartását, a TNKCS megküldi a jelöltnek a két írásos bírálatot és közreműködik a nyilvános előadások megszervezésében és lebonyolításában. Az ügyintézés további itt fel nem sorolt eseteiben az EHSZ mérvadó. 117. § (1) A TNKCS a nyilvános előadás(ok) előtt megküldi a szükséges anyagokat és nyomtatványokat (meghívók, jegyzőkönyvek, szavazólapok, jelenléti ív, megbízási szerződések) az SZBB elnökének és tagjainak. (2) A TNKCS a nyilvános előadás(ok)ról – a szabályzatban rögzített módon – értesítést (meghívót) küld ki és gondoskodik arról, hogy az előadás(ok) meghirdetéséről a szakmai nyilvánosság értesüljön. (3) A TNKCS a nyilvános előadás(ok) beérkező jegyzőkönyv(ei)ét és a szükséges anyagokat (bírálatok, kérelem, jegyzőkönyv(ek), szavazólapok) megküldi a KHB elnökének. (4) Az SZBB záró ülésének jegyzőkönyvi javaslatát, a korábbi jegyzőkönyveket és a jelölt anyagait a TNKCS a KHB ülésére előkészíti, majd a KHB javaslatát a KHB elnökének kísérőlevelével 7 napon belül megküldi az EHB elnökének. (5) A TNKCS gondoskodik az eljárással kapcsolatos megbízási szerződések megküldéséről, ügyintézéséről és nyilvántartásáról. (6) A TNKCS beszámolót készít a habilitációs eljárások alakulásáról és adatairól. A habilitációs előadások forgatókönyve 118. § (1) A habilitációs előadások megkezdése előtt fél órával a Szakmai Bíráló Bizottság (SZBB) az SZBB elnökének szobájában, vagy egy előre kijelölt teremben ülést tart. Ennek során megállapítják, hogy a megjelent bizottsági tagok száma alapján az SZBB határozatképes-e. (2) Az SZBB elnöke megnyitja a nyilvános előadásokat. Üdvözli a jelenlévőket, felkéri a közönséget a mobiltelefonok kikapcsolására. Az SZBB elnöke bemutatja a bizottságot, majd röviden ismerteti a jelölt előzőleg egyes szám harmadik személyben megírt szakmai önéletrajzát. (3) Az SZBB elnöke felkéri a jelöltet, hogy tartsa meg a habilitációs előadását 45 percben. A habilitációs előadás után a bizottság tagjainak és a jelenlévőknek lehetőségük van, hogy kérdéseket tegyenek fel a jelöltnek, és véleményt nyilvánítsanak. A vitát az SZBB elnöke vezeti. (4) A vita után az SZBB elnöke felkéri a jelöltet, hogy tartsa meg tudományos előadását 45 percben. A tudományos előadást idegen nyelvű összefoglaló követi 15 percben. Amennyiben a jelölt mentesül a tudományos előadás megtartása alól, úgy az idegen nyelvű összefoglalót a habilitációs előadás után kell megtartani. Az opponensek ezt követően ismertetik az írásos bírálataikat. (5) A tudományos előadást követően ismét lehetőség van kérdések feltételére és véleménynyilvánításra. A vitát az SZBB elnöke vezeti. (6) A vita lezárása után az SZBB visszavonul, és külön-külön titkosan szavaz a habilitációs előadásról, a tudományos előadásról és az idegen nyelvű összefoglalóról 1,2,3,4 fokozatú értékeléssel. Az SZBB támogató véleményének megszerzéséhez a jelöltnek egyenként meg kell szereznie az elérhető pontszámok 67%-át. Amennyiben a jelölt mentesült a tudományos előadás megtartása alól, úgy csak a habilitációs előadás és az idegen nyelvű összefoglaló elfogadásáról kell szavazni. Az SZBB a szavazások eredményét, véleményét, megjegyzéseit és indoklását jegyzőkönyvben rögzíti. (7) Az SZBB elnöke a szavazás után nyilvánosan kihirdeti az eredményt. (8) Az SZBB elnöke a kitöltött és aláírt jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a TNKCSnek.

73


2014. június 30.

CXL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat 5. sz. melléklete A PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 119. § (1) A habilitációs eljárás megindításakor a 4. és 5. §-ban foglaltak mellett elektronikus formátumban benyújtandók a Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztályán (a továbbiakban: OTF) a következők: – a kérelem űrlapja, – részletes szakmai önéletrajz, – a habilitációs és a tudományos előadások vázlatai, – a doktori fokozat megszerzése óta eltelt időszakban elért tudományos eredményeinek a nemzetközi szakirodalomra figyelemmel történő érdemi áttekintése, – a (2) bekezdés szerinti tudományos mű habilitációs dolgozat formájában való benyújtása esetén, e dolgozat, – a doktori fokozat megszerzése óta publikált szakirodalmi közlemények, könyvek teljes listája. (2) A 4. § (2) és az 5. § (4) bekezdése szerint, a tudományos munkásság igazolására benyújtandó egy tudományos mű, ami lehet kéziratos habilitációs dolgozat, illetőleg öt éven belül megjelent monográfia vagy tanulmánykötet (amelyben szereplő tanulmányok túlnyomórészt öt éven belül születtek), de nem lehet azonos a doktori (PhD) dolgozattal. (3) A kérelem angol nyelven is benyújtható. A Kari Habilitációs Bizottság (a továbbiakban: KHB) a habilitációs eljárás indításakor dönt az eljárás részben vagy egészben idegen nyelven történő lefolytatásának feltételeiről. AZ ELTE PPK KARI HABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE Általános szabályok 120. § (1) A KHB létszáma 11 fő + 1 fő póttag. A rendes tagok közül hat fő egyetemi tanár, egy fő habilitált docens és három fő MTA doktora külső tag. A KHB elnöke és póttagja a kar egyetemi tanárai közül kerül megválasztásra. A KHB tagjait a szakmai referenciaképesség és szükséglet alapján kell kiválasztani és jelölni a Kari Tanács számára a PPK SZMSZ 25. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. (2) A KHB állandó meghívott tagja tanácskozási jogkörrel a Kar dékánja, valamint a PPK Tudományos Bizottság elnöke, ha egyébként nem tagjai a KHB-nak. (3) A KHB ülésén tanácskozási joggal vesz részt az, akit az elnök – ad hoc jelleggel – meghív. 121. § (1) A KHB szükség szerint ülésezik. (2) A KHB-t az Elnök hívja össze. (3) A KHB akkor határozatképes, ha legalább hat tagja jelen van. (4) Indokolt esetben az Elnök elrendelheti valamennyi tag jelenlétét. Indokolt eset lehet: a Szakmai Bíráló Bizottság (a továbbiakban: SZBB) jelentésében megnyilvánuló, arányaiban és indoklásában jelentős véleményeltérés, fellebbezési ügyek, felülvizsgálati ügyek stb. Az Elnök a meghívóban jelzi a teljes létszám szükségességét az indokolt esetben. Amennyiben ezt nem sikerül megvalósítani, az ülést el kell halasztani a teljes jelenlét megvalósulásáig. (5) Fellebbezési és fellebbviteli ügyekben az elnök a teljes létszám mellett előírhatja az illetékes SZBB elnökének, vagy a teljes bizottságnak a meghallgatását. (6) A szavazatképesség biztosítása érdekében az előzetes egyeztetés alapján az elnök a póttagot felkérheti az ülésen való részvételre. 122. § (1) A KHB üléseit az Elnök vezeti. (2) A KHB a habilitációra bocsáthatósággal és a 15. § (3) bekezdés szerinti habilitációs javaslattal kapcsolatos döntéseit titkos, igen-nem szavazással hozza meg. (3) A nem előírt döntési jogkörbe tartozó kérdésekben (konzultációra felkérés, előzetes szakértői vélemény kérése, technikai-kommunikációs ügyek stb.) a KHB nyílt szavazással dönt az Elnök instrukciójának megfelelően.

74


2014. június 30.

(4) A nyílt szavazáskor az egyszerű többség, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Amennyiben a jelölt habitusával, az értekezés és az érintett diszciplína viszonyával, valamint magával az értekezéssel, vagy az SZBB döntésének értelmezésével kapcsolatban a KHB-nak kétségei merülnek fel, ad hoc szakértő(ke)t kérhet fel. Az ad hoc szakértői vélemény elkészítésének határideje egy hónap. A szakértő(k) személye és az általuk készített vélemény nem nyilvános. A felkért szakértőtől, amennyiben elutasítja a felkérést, ennek írásos indoklását be kell kérni, és a megküldött anyagot haladéktalanul vissza kell kérni. A KHB legfeljebb négy ad hoc szakértőt kér fel. (6) A KHB üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a KHB elnöke ír alá. A jegyzőkönyv nem nyilvános. A Kari Habilitációs Bizottság adminisztrációja 123. § (1) A Karra a Főtitkárságról érkező habilitációs anyagokat, a KHB ülésein napirenden szereplő, szavazást igénylő előterjesztések dokumentációját, a KHB határozatai alapján végzendő levelezést, nyilvántartást, az ülések és előadások előkészítését és a Rektori Hivatallal való előírt adminisztrációs kapcsolattartást az OTF végzi. (2) A felkéréseket és a határozatokat a KHB Elnöke írja alá. (3) A nyilvánosság számára megtekinthető dokumentumok: – a szakmai életrajz, – a publikációs és hivatkozási jegyzék, – a témavázlatok, tézisek,, – az SZBB bírálata és jegyzőkönyve, – a habilitációs disszertáció, – a habilitációs előadások jegyzőkönyve. (4) A betekintésre szolgáló pályázati anyagokat és egyéb dokumentumokat az OTF teszi hozzáférhetővé. AZ ELTE PPK SZAKMAI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE 124. § (1) Az SZBB-t az adott habilitációs eljárásban a KHB esetileg jelöli ki. A KHB elnöke a habilitációs eljárás megindításakor a KHB döntése alapján legalább hat tagú SZBB-t kér fel, közülük kijelölve a két bíráló és a bizottság titkárának személyét. Az SZBB-be egy vagy több póttagot is kijelölhet a KHB. Póttag felkérésére a habitusvizsgálat, azaz a szakmai bírálat lezárulása után nincs lehetőség. (2) Az SZBB elnöke az ELTE egyetemi tanára vagy professor emeritusa, tagjai a jelölt tudományterületében jeles, tudományos fokozattal és habilitációval rendelkező szakemberek, akik közül legalább egy személy külső tag. Szakmailag különösen indokolt esetben az SZBB tagja lehet habilitációval nem rendelkező személy. (3) A habilitációs eljárásban való részvétel a Kar minden felkért oktatójának munkaköri kötelessége. A felkérés alól a kézhezvételtől számított nyolc napon belül, súlyos akadályoztatásra, vagy kompetenciahiányra részletes és indokolt hivatkozással a címzett írásban a KHB elnökétől felmentését kérheti. A KHB elnöke, ha szükségesnek tartja, a felmentésről kikéri a KHB véleményét. (4) Az SZBB szabályzat szerinti működéséért annak elnöke a felelős. 125. § (1) A bírálók a jelen szabályzat 25. §-ában foglaltak szerint készítik el a habitus vizsgálatáról, valamint a benyújtott habilitációs dolgozatról vagy az erre kijelölt tudományos műről szóló, szakmai bírálatot. A felkérés kézhezvételétől számított kilenc héten belül véleményét köteles elküldeni az OTFnek. A bírálatokat az OTF továbbítja az SZBB elnökének postafordultával. (2) A szakmai bírálat során alkalmazandó kari, illetve tudományági mennyiségi és minőségi követelményekről a KHB kötelező előírásokat állapíthat meg. Az így megállapított követelmények legkorábban a közzétételüket követő hat hónap után benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatók. (3) Ha a két bírálat ellentmond egymásnak, azokat az SZBB elnöke haladéktalanul visszautalja a KHB elnökének, ilyen esetben a KHB dönt a harmadik bíráló kijelöléséről. Két elutasító vélemény esetén az eljárás nem folytatható.

75


2014. június 30.

126. § (1) Az SZBB elnöke az egybehangzó bírálatok kézhezvétele után haladéktalanul összehívja a bizottság valamennyi tagját. Az SZBB szavazatképes, ha legalább négy tag jelen van. (2) Az elnök ismerteti a bírálatokat, majd szavazást kér a következő kérdésekben: a) Javasolja-e a bizottság a habitusvizsgálat alapján a jelölt nyilvános előadásra bocsátását? b) A benyújtott témák közül melyiket jelöli előadásra? c) Ha a jelölttel szemben milyen követelmény érvényes, milyen nyelven hangozzék el a 30 perces, tudományos vagy konferencia-előadás? (3) Az SZBB az előadásra bocsátás javaslatáról titkos szavazás keretében, ötfokozatú pontozással (1–5 pont) dönt. A szavazás 67%-os eredménytől igenlő. (4) Az elnök jelentésében megindokolva leírja a KHB számára az SZBB fenti három kérdésben kialakított álláspontját, és azt, valamint a bírálatokat a felkéréstől számított tizenkét héten belül eljuttatja az OTF-hez. (5) Ha az SZBB az előadásra bocsátásról megalapozott indoklással, 100%-os eredményű szavazással tesz javaslatot, az előadásra bocsátásról a KHB elnöke a KHB erre vonatkozó külön döntése nélkül is intézkedhet. Ha az egyhangúság a vélemények, ill. a titkos szavazatok alapján nem áll fenn, az előadásra bocsátásról a KHB dönt. (6) A KHB elnöke kitűzi az előadás(ok) időpontját, erről értesíti az SZBB valamennyi tagját. A két nyilvános előadást külön e célra meghirdetett időpontban kell megtartani. Az időpontot a KHB elnöke kizárólag az SZBB elnökével egyezteti, más egyeztetésre lehetőség nincs. Az előadásokat az időpont előtt legalább két héttel meg kell hirdetni, gondoskodva hallgatók részvételének lehetőségéről is. Az előadáson az SZBB hat tagjából legalább négynek jelen kell lennie, ellenkező esetben az előadást meg kell ismételni. 127. § (1) A jelöltnek – ha van ilyen kötelezettsége – a 30 perces tudományos vagy konferencia-előadást idegen nyelven kell megtartania. Az előadás nyelve a jelölt tudományterületén releváns, az SZBB által meghatározott nyelv. (2) A habilitációs előadáson a titkári teendőket az SZBB titkára látja el. (3) A titkár ismerteti az előzetes habitusvizsgálat, szakmai bírálat eredményét, felolvassa a jelölt szakmai életrajzát. Az elnök felkéri a jelöltet kiválasztott témájából a 45 perces habilitációs előadás megtartására. Az előadás elhangzása után a bizottság és a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek. Ezután következik a 30 perces idegen nyelvű tudományos vagy konferencia-előadás, mely után a bizottság és a jelenlévők ismét kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek. (4) Az előadás(ok) elhangzása után az SZBB visszavonul, és titkos szavazással eldönti, hogy elfogadja-e a habilitációs előadás(oka)t. Az igenlő szavazathoz ötfokozatú pontozással (1–5 pont) 67% szükséges. A szavazás szabályszerűségéről a titkár gondoskodik. A bizottság döntését megindokolva a hivatalos jegyzőkönyvben rögzíti, amit a titkár jegyez le, és a bizottság valamennyi tagja aláír. (5) Az SZBB elnöke ezután a jelölt és az egybegyűltek előtt szóban is kihirdeti és megindokolja a bizottság döntését. (6) Az SZBB köteles olyan érdemleges és tényszerű indoklással ellátni a szavazás számszerű eredményét, amely egyértelműen alátámasztja azt. Amennyiben a szöveges indoklás és a szavazás számszerű eredménye nincs összhangban, a KHB visszaküldi az anyagot az SZBB-nek. Az SZBB további 15 napon belül köteles megfelelő véleményt nyilvánítani. Az indoklás elhangzása után az SZBB elnöke a habilitációs ülést berekeszti. 128. § (1) Az előadás után a titkár gondoskodik az előadások jegyzőkönyvének teljessé tételéről (aláírások, indoklások). (2) Ugyancsak az SZBB titkárának felelőssége, hogy a teljes habilitációs anyag (a jelölt benyújtott anyaga, a habitusvizsgálat anyaga, a hivatalos jegyzőkönyv) haladéktalanul visszakerüljön az OTFhez.

76


2014. június 30.

6. sz. mell. CXLI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 15. sz. melléklete, az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzat módosításáról Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kialakításra kerülő stratégiai adatbázissal kapcsolatos elképzelések, annak tartalma és működési mechanizmusa több alkalommal is egyeztetésre került a dékánokkal, a jelenlegi tervezet e nyilvántartási rendszer koncepciójának megvalósulásához szükséges adatvédelemmel és adatkezeléssel összefüggő jogi természetű szabályzat-módosításokat tartalmazza. Minthogy a fenti koncepciónak megfelelően a stratégiai nyilvántartás adatait az oktatói és/vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak meglévő nyilvántartásokból átvett adatai, valamint adatszolgáltatásai biztosítják, a tervezet azzal összefüggésben tartalmaz szabályozást, hogy a stratégiai nyilvántartás adatainak kezelője a Rektori Titkárság Stratégiai Titkársága lesz, illetve a karon foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében a dékánok korlátozott adatkezelési jogként, lekérdezési joggal rendelkeznek. HATÁROZAT 1) Az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a következő 18/A.§-al egészül ki: „18/A.§ (1) A stratégiai nyilvántartás az oktatói és kutatói munkakörben teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak tudományos teljesítményének dokumentálására szolgáló adatkezelés a jogszabályi és egyetemi szabályzati előírások alapján. A stratégiai nyilvántartás a Stratégiai Adatbázisban valósul meg. (2) A stratégiai nyilvántartás adatai jogszabályban meghatározott körben, így különösen az Intézményfejlesztési Terv megfelelő aktualizálásához szükséges naprakész adatbázis biztosítására; az ELTE tudományos potenciáljának méréséhez és értékeléséhez szükséges adatok biztosítására, s ezáltal a képzés és kutatás megszervezésére; fenntartói megkeresés alapján történő adatszolgáltatásra; az intézmény működési feltételeinek vizsgálatához; valamint az oktatói és tudományos teljesítmény figyelembe vételével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatok ellátására, továbbá az érintett által meghatározott célra használhatók fel. (3) A stratégiai nyilvántartás adatait az oktatói és/vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak meglévő nyilvántartásokból átvett adatai, valamint adatszolgáltatásai biztosítják. Azon közalkalmazottak adatait, akik közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, a megszűnést követő hat hónapon belül törölni kell a nyilvántartásból. (4) A stratégiai nyilvántartás adatainak kezelője a Rektori Titkárság Stratégiai Titkársága, az adatvédelmi szabályok betartásáért e Titkárság vezetője a felelős. Korlátozott adatkezelési jogként, lekérdezési joggal rendelkeznek továbbá a dékánok a karon foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében.” 2) Jelen határozat 2014. július 15. napján lép hatályba. 3) A szenátus felhatalmazza a rektort, hogy a stratégiai nyilvántartás működtetésével kapcsolatos további részletszabályokat rektori utasításban állapítsa meg. Budapest, 2014. június 30. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

77


2014. június 30.

7. sz. mell. CXLII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat szabályzatok módosításáról az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat működésének szabályozottsága érdekében Az EDÖK és az EHÖK elnöke egyeztetést folytatott az Egyetem főtitkárával a hallgatói ügyek rektori megbízottja részvételével az EDÖK egyes egyetemi testületekben való részvételét biztosító szabályzatmódosításról. A részvételre három megoldás alkalmazására tesz javaslatot az előterjesztő – a testület hatáskörétől, a korábbi hallgatói részvétel jellegétől és a doktorandusz hallgatók érintettségétől függően: a) az EDÖK delegáltja további szavazati jogú tagként kerül a testületbe, b) az EDÖK delegáltja további tanácskozási jogú tagként kerül a testületbe, c) az EDÖK delegáltja az EHÖK képviselőjének helyébe lép. Egyedül az EHÖK jogorvoslati bizottsága esetében merül fel a testület átfogóbb átalakítása: itt az egyeztetések alapján az tűnik a legjobb megoldásnak, ha az kilenc fősre bővülne. A tagokat továbbra is a Szenátus választaná azzal, hogy három hallgató tagot az EHÖK, három doktorandusz tagot az EDÖK jelölne, a három közalkalmazott tag közül egyet az EHÖK, egyet az EDÖK, egyet pedig a rektor jelölne. Utóbbi kör vonatkozásában átmeneti szabályként az új delegálási rend a jelenlegi közalkalmazott tagok mandátumának lejártakor lépne hatályba. Az átalakítás további módosításokat is maga után von: – egyrészt elnevezését Fellebbviteli Testületre indokolt módosítani, – a kilenc tagból két egyenként hat fős eljáró tanácsot kell alakítani, amelynek elnöke azonos: az Fellebbviteli Testület elnöke (akit a testület teljes ülésen választ meg), az eljáró tanácsnak a közalkalmazotti tagjai ugyanazon személyek, a másik három tag az eljáró tanács hatásköréhez (EHÖK vagy EDÖK ügy) igazodik. Ezen felül további módosítás a testület hatáskörének bővítése. Az EHÖK és az EDÖK egyeztetett álláspontja szerint a jogorvoslat teljes folyamata a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítendő, és biztosítandó nem csak a választási határozatokkal, hanem valamennyi hallgatói önkormányzati, doktorandusz önkormányzati tisztségviselő és testület döntésével szemben. Ezzel az előterjesztő a legmesszemenőbbig egyetért. HATÁROZAT

1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 14. § (1) bek. kiegészül egy új g) ponttal: „14. § (1) Az intézeti tanács tagjai […] g) a kari doktorandusz képviselet által delegált, a szakterülethez tartozó doktorandusz, ha az intézet részt vesz valamely doktori program oktatásában.” 2. Az SzMR 28. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „28. § A tanszéki értekezletet a tanszékvezető vezeti, tagjai – foglakoztatásuk jellegére tekintet nélkül – a tanszék oktatói, kutatói, továbbá a tanszék alkalmazottai és a HÖK által delegált hallgatói képviselő(k), valamint a kari doktorandusz képviselet által delegált, a szakterülethez tartozó doktorandusz, ha a tanszék részt vesz valamely doktori program oktatásában.”

78


2014. június 30.

3. Az SzMR kiegészül egy új 55/B-55/E. §-sal és az azt megelőző címmel: „AZ EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ EGYETEMI DOKTORANDUSZ ÖNKORMÁNYZAT EGYES DÖNTÉSEIVEL SZEMBENI JOGORVOSLAT A jogorvoslat általános szabályai 55/B. § (1) Az EHÖK, az EHÖK részönkormányzatai, valamint az EDÖK a küldöttgyűlési képviselő választások során a saját alapszabályukban (a továbbiakban a jelen szakasz alkalmazásában együtt: Alapszabályok) meghatározott módon benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálására első fokon az Alapszabályokban meghatározott összetételben és rendben működő választási testület rendelkezik hatáskörrel. (2) Az EHÖK, az EHÖK részönkormányzatai, valamint az EDÖK az Alapszabályoknak megfelelő működésük biztosítására az Alapszabályokban meghatározott összetételben és rendben ellenőrző testületeket működtetnek. (3) Az EHÖK, az EHÖK részönkormányzatai, valamint az EDÖK bármely testületének vagy tisztségviselőjének döntése ellen – ha azzal kapcsolatban egyetemi szabályzat másként nem rendelkezik – jogorvoslattal élni első fokon az Alapszabályokban meghatározott ellenőrző bizottságnál az ott rögzített módon lehet. E rendelkezés alkalmazásában tisztségviselőnek minősül minden döntési vagy javaslattételi joggal rendelkező, választott hallgató, doktorandusz, illetve doktorjelölt. (4) Amennyiben a hallgató, a doktorandusz vagy a doktorjelölt a (3) bekezdésben megjelölt döntést sérelmesnek tartja, hatáskörtől függően az EHÖK, az EHÖK részönkormányzatai, vagy az EDÖK illetékes testületéhez (választási vagy ellenőrző bizottság) fordulhat jogorvoslati kérelemmel. A jogorvoslati kérelem irányulhat a sérelmezett döntés hatályon kívül helyezésére, megváltoztatására, illetőleg kijavítására, kiegészítésére. (5) Az ellenőrző testületek az Alapszabályokban meghatározott módon első fokon hivatalból, másodfokon kérelemre eljárva az Alapszabályokban meghatározott kifogásolt tisztségviselői vagy testületi – ide nem értve a küldöttgyűlést – döntést megsemmisíthetik, a döntést hozó testületet vagy tisztségviselőt a döntés módosítására, kiegészítésér, kijavítására kötelezhetik, vagy azt helyben hagyhatják. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott első fokú és az (5) bekezdésben meghatározott első, illetve másodfokú döntésekkel szemben fellebbezési jog illeti meg azt, akire a döntés rendelkezést tartalmaz, a (3) bekezdésben foglaltak esetén pedig a kifogásolt döntést hozó tisztségviselőt, illetve testület elnökét. (7) A fellebbezést a kifogásolt döntés ellen, annak közlésétől számított 3 munkanapon belül az 55/C. § (1) bekezdése szerinti testület által – az EHÖK és az EDÖK honlapján egyaránt – közzétett formanyomtatványon, – hatáskörtől függően – az EHÖK vagy az EDÖK elnökének az EHÖK, illetőleg az EDÖK székhelyére címezve, névvel, értesítési címmel és elektronikus levélcímmel ellátva, elektronikusan kell benyújtani. Az EHÖK, illetőleg az EDÖK elnöke a benyújtott fellebbezést az előzményiratokkal együtt haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül átadja az 55/C. § (1) bekezdése szerinti testület elnökének. Másodfokú eljárás 55/C. § (1) Az 55/B. § (6) bekezdésében meghatározott fellebbezés elbírálása az EHÖK-EDÖK Fellebbviteli Testület (a továbbiakban: Fellebbviteli Testület) hatásköre. (2) A Fellebbviteli Testület a Szenátus által egy évre választott kilenctagú testület, amelynek tagjait az EHÖK, az EDÖK és a rektor jelöli az alábbiak szerint: a) három fő, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyt és egy fő közalkalmazottat az EHÖK, b) három fő, az Egyetemmel hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonyban álló, doktori képzésben részt vevő személyt és egy fő közalkalmazottat az EDÖK, c) egy fő közalkalmazottat a rektor jelöl.

79


2014. június 30.

(3) A Fellebbviteli Testület tagjainak megbízatása megszűnik a) hallgatói, doktorjelölti, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor, a megszűnés napján, b) a mandátum lejártakor, c) lemondás esetén, a lemondásban megjelölt napon, d) valamint ha velük szemben összeférhetetlenség [55/C. § (4) bekezdés] merül fel. (4) Nem lehet a Fellebbviteli Testület tagja az a hallgató, doktorjelölt, aki az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy az EHÖK, illetve az EDÖK (ideértve a kari, kollégiumi részönkormányzatokat és a kari doktorandusz képviseletet is) tisztségviselője. (5) A Fellebbviteli Testület az elnökét saját tagjai közül a jelen lévők kétharmadának támogatásával választja meg a valamennyi tag részvételével tartott teljes ülésen. (6) A Fellebbviteli Testület két eljáró tanácsban működik. A hallgatói eljáró tanács az EHÖK vonatkozásában, a doktorandusz eljáró tanács az EDÖK vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel. Mindkét eljáró tanács elnöke a Fellebbviteli Testület elnöke. Az eljáró tanácsok közalkalmazotti tagjai azonosak. A hallgatói eljáró tanács tagjai a (2) bekezdés a) pontja szerinti hallgatók, a doktorandusz eljáró tanács tagjai a (2) bekezdés b) pontja szerinti doktoranduszok. A Fellebbviteli Testület eljárása 55/D. § (1) A Fellebbviteli Testület az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét vizsgálni. Ha hatáskörének vagy illetékességének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező hallgatói, illetőleg doktorandusz önkormányzati testülethez áttenni, és erről a fellebbezés benyújtóját egyidejűleg értesíteni. (2) Ha a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező hallgatói, illetőleg doktorandusz önkormányzati testület nem állapítható meg, vagy olyan testülethez kellene az ügyet áttenni, amely már megállapította annak hiányát, akkor az eljárást meg kell szüntetni. 55/E. § (1) Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésben első fokon részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, a fellebbező hallgató, doktorandusz, doktorjelölt meghatalmazottjaként, tanúként vagy szakértőként járt el. (2) A Fellebbviteli Testület tagja az elnöknek haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a fellebbező hallgató, doktorandusz, doktorjelölt is bejelentheti. (3) A kizárás tárgyában a Fellebbviteli Testület a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok [55/I. § (3) bek.] szerint dönt. A szavazásban nem vehet részt a kizárással érintett tag. 55/F. § (1) A Fellebbviteli Testület elnöke a fellebbezés beérkezését követő 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az nem szorul e hiánypótlásra. Ha a fellebbezés hiányos, a fellebbezőt a hiányok pontos megjelölésével, valamint az arra való figyelmeztetéssel, miszerint a hiányok nem vagy elégtelen pótlása a kérelem hiányos tartalom alapján történő elbírálását vonja maga után rövid, legfeljebb 5 munkanapos határidő tűzésével elektronikus formában a hiányok pótlására hívja fel. (2) A Fellebbviteli Testület a fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül köteles döntést hozni. E határidő a választási ügyek kivételével indokolt esetben egyszer további 30 nappal meghosszabbítható. A meghozott döntéséről 3 munkanapon belül köteles írásban tájékoztatni a fellebbezés benyújtóját, az EHÖK, illetőleg az EDÖK elnökét. (3) Ha az eljáró testületet ki kellett jelölni [55/D. § (1) bek.], akkor az elintézési határidő az iratoknak a kijelölt szervhez történő megérkezésétől számítandó. (4) Ha a hallgató kérelmét hiányosan nyújtotta be [(1) bek.], akkor az elintézési határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a hallgató a hiánypótlási felhívásának eleget tett.

80


2014. június 30.

55/G. § (1) A Fellebbviteli Testület ülését az elnök hívja össze. A Fellebbviteli Testület elnöke a meghívót és a fellebbezést elektronikus úton továbbítja a tagok által megadott postafiókba. A meghívónak tartalmaznia kell az ügy tárgyát, az ülés helyét és időpontját. (2) A tényállás tisztázásához a Bizottság elnöke a) megidézi a fellebbező hallgatót, b) szükség esetén felhívja az elsőfokú határozatot hozó testület vezetőjét, hogy írásban nyilatkozzék a fellebbezést illetően. (3) A Fellebbviteli Testület ülése határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. (4) Ha a Fellebbviteli Testület ülése nem határozatképes, legfeljebb 5 munkanapon belül az ülést változatlan napirenddel újra össze kell hívni, a határozatképességre ebben az esetben is a (3) bekezdés szabályai irányadóak. 55/H. § (1) A határozathozatalt megelőzően lehetőséget kell biztosítani a fellebbezés benyújtójának álláspontja kifejtésére és a fellebbezés szóbeli kiegészítésére. A fellebbezőt személyes meghallgatásra a Fellebbviteli Testület elnöke elektronikusan vagy rövid úton szóban értesíti. Ha a fellebbező a szabályszerű értesítés ellenére a személyes meghallgatásra tűzött időpontban nem jelenik meg, ez a határozathozatalnak nem akadálya. A személyes meghallgatás során képviseletnek helye nincs. (2) A Fellebbviteli Testület, illetőleg az elnök szükség esetén az alapeljárásban részt vevő más személy – különösen a döntéshozó (tisztségviselő vagy testület esetén annak elnöke) – meghallgatásáról vagy írásbeli nyilatkozattételre kötelezéséről is dönthet. Ha e személy a szabályszerű értesítés ellenére a személyes meghallgatásra tűzött időpontban nem jelenik meg, vagy a részére előírt határidőben nyilatkozatot nem tesz, ez a határozathozatalnak nem akadálya. (3) Az ügy előadója a Fellebbviteli Testület elnöke. (4) A fellebbező, illetve a (2) bekezdés szerinti személy meghallgatásáról a Fellebbviteli Testület jegyzőkönyvet (55/J. §) vesz fel. (5) A személyes meghallgatáson túl a Fellebbviteli Testület az ügy elbírálásához csak okirati bizonyítékokat vizsgál meg, döntését a rendelkezésre álló iratok alapján hozza. A Fellebbviteli Testület határozatai 55/I. § (1) A Fellebbviteli Testület az eljárás bármely szakaszában hivatalból elutasítja a fellebbezést, ha a fellebbezés elkésett, nem az arra jogosulttól származik. (2) A Fellebbviteli Testület a kérelmet érdemben elbírálva annak alaptalansága esetén elutasítja, ellenkező esetben a döntést megsemmisíti, és – szükség szerint – a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (3) A Fellebbviteli Testület döntéseit nyílt szavazással, a tagok kétharmadának a szavazatával hozza meg. (4) A Fellebbviteli Testület minden tagját egy szavazat illeti meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A Fellebbviteli Testület az ügy érdemében, valamint az (1) bekezdés szerinti esetben csak az ülésen dönthet. Egyéb esetben a Fellebbviteli Testület levélszavazás formájában is határozhat. (6) A levélszavazás esetében az elnök e-mail-ben ismerteti a tagokkal a határozathozatal tárgyát, valamint a szavazás leadásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint 3 és nem lehet több mint 8 nap. Az elnök a szavazás határidejét követő munkanapon összesíti a leadott szavazatokat. Ha a leadott szavazatok száma nem éri el az 55/G. § (3) bekezdés szerinti határozatképességi küszöböt, akkor a szavazás érvénytelen, újabb szavazás a kérdésben csak ülésen tartható. Ha a levélszavazás érvényes (a tagok több mint kétharmada leadta szavazatát), a szavazás eredményére a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

81


2014. június 30.

(7) Ha a Fellebbviteli Testületnek az ügy érdemében hozott határozata nem képviseli egészben vagy részben a tagok egyhangú véleményét, úgy bármely tag jogosult különvélemény nyilvánítására, amelyet a határozathozatalt megelőző zárt tárgyalásról készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ha pedig a különvéleményt a tag önálló iratban nyújtja be, akkor az ehhez a jegyzőkönyvhöz csatolandó. (8) A Fellebbviteli Testület által meghozott jogerős döntéssel szemben további jogorvoslatnak helye nincs. Jegyzőkönyv 55/J. § (1) Az 55/H. § (1)-(2) bekezdés szerinti meghallgatásáról, valamint a határozathozatalt megelőző zárt tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a Fellebbviteli Testület megnevezését, az ügy tárgyát és számát, b) a meghallgatott nevét, lakcímét, és – ha rendelkezik vele – az elektronikus tanulmányi és hallgatói ügykezelési rendszer által generált kódját, c) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, d) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, e) a Fellebbviteli Testület elnöke és egy tagja aláírását. (3) A meghallgatott személy indokolt kérelmére nyilatkozatát vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. (4) A jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül kell elkészíteni. (5) A határozathozatalt megelőző zárt tárgyalásról jegyzőkönyv csak írásban készíthető. (6) A meghallgatásról a jegyzőkönyv hangfelvétel útján is készülhet. A hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy az a (2) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltakat tartalmazza. A hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról 5 munkanapon belül a (2) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülés jelenléti ívét, továbbá a meghívót és a kiküldött, valamint a helyszínen kiosztott iratokat. A határozathozatalt megelőző zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvet és a tag különvéleményét [55/I. § (7) bek.] zártan kell kezelni. Kézbesítés 55/K. § (1) Az 55/F. § (2) bekezdésében nem szabályozott esetben a fellebbezés elintézése során a fellebbező és más érintett részére irat személyesen, postai úton és elektronikus úton kézbesíthető. (2) Ha a kézbesítés személyesen történik, akkor a kézbesítendő irat másodpéldányára rá kell vezetni az átvételének tényét, időpontját és az átvevő aláírását. (3) Postai úton tértivevénnyel kell kézbesíteni iratot. (4) Elektronikus vagy faxon történő kézbesítésnek csak akkor van helye, ha a más módon történő kézbesítés aránytalan nehézségekben ütközik, vagy az ügy elintézési időn belüli elbírálására hátrányos következménnyel járna, és a kézbesítés megtörténte igazolható. Elektronikus kézbesítés a címzett által megadott email-címre foganatosítható. 55/L. § Az 55/B–55/K. §-ban foglaltak módosítása során az EHÖK és az EDÖK egyetértési jogot gyakorol.” 4. Az SzMR 65. § (3)-(4) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „65. § (3) A Szenátus tagjai a Szenátus ülésén napirendtől függetlenül is jogosultak bármely témában az Egyetem rektorához, rektorhelyetteseihez, gazdasági főigazgatójához, főtitkárához, továbbá az önálló egyetemi szintű szervezeti egységek vezetőihez, illetve az EHÖK, valamint az EDÖK elnökéhez kérdést intézni. Amennyiben a Szenátus ülésén a válaszadásra nincs lehetőség úgy a megkérdezett 8 napon belül írásban köteles válaszolni.

82


2014. június 30.

(4) A Szenátus tagjai a Szenátus ülésén kívül is írásban bármikor kérdést tehetnek fel a (3) bekezdésben felsorolt vezetőknek és az EHÖK, valamint az EDÖK elnökének, akik 8 napon belül írásban kötelesek válaszolni.” 5. Az SzMR 66. § (1) bek. j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [„66. § (1) A Szenátus törvény által meghatározott kizárólagos hatáskörében eljárva] (…) j) jóváhagyja az EHÖK és az EDÖK Alapszabályát.” 6. Az SzMR 69. § (3) bek. első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „69. § (3) A Szenátust össze kell hívni akkor is, ha azt valamelyik kari tanács vagy a Szenátus tagjainak egyharmada, vagy az EHÖK Elnöksége, vagy az EDÖK Küldöttgyűlése – a napirend megjelölésével – írásban kéri.(…)”

7. Az SzMR 82. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „82. § (2) Az Egyetemvezetői Értekezletet a rektor vezeti, tagjai a rektorhelyettesek, a karok vezetői, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a Tanárképző Központ Főigazgatója, az Egyetemi Kollégium főigazgatója, az EHÖK elnöke, az EDÖK elnöke, a belső ellenőrzési vezető, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, az ELTE FDSz elnöke, valamint akinek részvételét a rektor indokoltnak tartja.” 8. Az SzMR 90. § (2) bek. első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „90. § (2) A Tudományos Tanács tíztagú, elnökből, társelnökből, a társelnökkel együtt karonként egy oktató-kutató és az EDÖK által delegált, a doktori képzésben részt vevő hallgató tagból áll.(…)” 9. Az SzMR 94. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „94. § (2) Az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság elnöke a rektor által felkért oktató, tagjai a karok vezetői (oktatási ügyekért felelős helyettesük) és az EHÖK, valamint az EDÖK által delegált egy-egy személy.” 10. Az SzMR 101. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „101. § (2) A Minőségirányítási Bizottságnak – az elnökkel együtt – 12 tagja van. Az elnöke a rektor által felkért személy, tagjai a karok által delegált egy-egy tag, továbbá az EHÖK, az EDÖK és az Egyetemi Könyvtár főigazgatója által delegált egy-egy személy.” 11. Az SzMR 104. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „104. § (2) Az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottságának elnöke az oktatásért felelős rektorhelyettes, tagjai a karok vezetői, vagy delegáltjuk, a Tanárképző Központ főigazgatója vagy delegáltja, illetve az EHÖK elnöke és az EHÖK által karonként delegált egy-egy személy, továbbá az EDÖK elnöke.” 12. Az SzMR 111. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „111. § (2) A Költségvetési Bizottság elnöke a rektor. A Bizottság tagjai szavazati joggal a rektor, a gazdasági főigazgató, a karok vezetői, az EHÖK elnöke, valamint a Közalkalmazotti Tanács elnöke, tanácskozási joggal a kari gazdasági vezetők, valamint az EDÖK elnöke.”

83


2014. június 30.

13. Az SzMR 112. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „112. § (2) Az Idegen Nyelvű Képzést Koordináló Bizottság tagjai a rektor által felkért elnök és társelnök, a karok által delegált egy-egy tag, az EHÖK képviselője, az EDÖK képviselője, továbbá a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság egy munkatársa, a Bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesz a Rektori Hivatal Oktatási Igazgatóságának, valamint Nemzetközi Képzési és Mobilitási Osztályának vezetője.” 14. Az SzMR 114/A. § (2) bek. c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [„114/A. § (2) A Tehetséggondozó Tanács elnöke az általános rektorhelyettes, tagjai] (…) c) az EHÖK által szakkollégiumokból delegált egy-egy és további két, valamint az EDÖK által delegált egy doktorandusz, összesen nyolc hallgatói képviselő, (…)” 15. Az SzMR 114/B. § (2) bek. e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [„114/B. § (2) Az Egyetemi Könyvtári Bizottság elnöke a tudományos rektorhelyettes, tagjai] (…) e) az EHÖK, valamint az EDÖK által delegált egy-egy hallgató.” 16. Az SzMR 114/C. § (5) bek. m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [„114/C. § (5) A Könyvtári Tanács elnöke az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, tagjai] (…) m) az EHÖK, valamint az EDÖK által delegált egy-egy hallgató.” 17. Az SzMR 114/E. § (2) bek. második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „114/E. § (2) (…) A Tanács munkájában tanácskozási joggal részt vesz az EHÖK és az EDÖK delegáltja.” 18. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 124. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „124. § (2) Az EHSZÖB tagjai az EHÖK Szociális és Ösztöndíjbizottságának tagjai, az EDÖK által delegált egy fő, valamint az oktatásért felelős rektorhelyettes által delegált egy fő, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, elnöke az EHÖK szociális alelnöke.” 19. A HKR 163. § (1) bek. c) és d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [„163. § (1) A Bizottság tagjai] (…) c) három hallgató tag; d) két oktató és három hallgató póttag.” 20. A HKR 163. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „163. § (2) A Bizottság oktató tagjait és póttagjait a Szenátus választja, hallgató tagjai és póttagjai közül két-két főt az EHÖK, egy-egy főt az EDÖK delegál.”

84


2014. június 30.

21. A HKR 165. § (2) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „165. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljáró tanácsok elnöke a Bizottság elnöke, az eljáró tanács tagja a Bizottság tagjai közül egy oktatói és egy EHÖK által delegált – doktorandusz hallgatót érintő ügy esetében egy EDÖK által delegált – hallgatói tag.” 22. A HKR 172. § (4) bek. kiegészül az alábbi mondattal: „172. § (4) (…) Amennyiben a fegyelmi eljárás doktorandusz hallgató ellen folyik, a fegyelmi albizottság a jelen Szabályzat 173. § (3) bekezdés szerinti összetételben jár el.” 23. A HKR 173. § kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel: „173. § (3) A kari doktorandusz képviselet egy tagot és két póttagot delegál.” 24. Az SzMR 55/A. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: Doktorandusz Önkormányzat)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: EDÖK” szöveg, az SZMR 55/A. § (1) és (2) bekezdésében, az SzMR 59. § (8) bekezdésében a „Doktorandusz Önkormányzat” szövegrész helyébe az „EDÖK” szöveg, az SzMR 60. § (3) bekezdésében és az SzMR 64. § (2) bekezdésében az „Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat” szövegrész helyébe az „EHÖK, valamint az EDÖK” szöveg, az SzMR 92. § (2) bekezdés utolsó mondatában és az SzMR 116. § (1) bekezdésben az „Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat” szövegrész helyébe az „EDÖK” szöveg, a HKR 91. § hb) alpontjában az „Egyetemi Doktori Önkormányzat” szövegrész helyébe az „Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: EDÖK)” szöveg, a HKR 93. § (1) bekezdésében az „Egyetemi Doktori Önkormányzat” szövegrész helyébe az „EDÖK” szöveg lép. 25. A jelen határozat 2014. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy a Fellebbviteli Testület közalkalmazotti tagjai vonatkozásában átmeneti szabályként az új delegálási rend az EHÖK Jogorvoslati Bizottság jelenlegi közalkalmazott tagjai mandátumának lejártakor lép hatályba. 26. A jelen határozat hatályba lépésével hatályát veszti az SzMR 55. § (4)-(6) bekezdése és az 55/A. § (4)-(6) bekezdése. 27. Az EHÖK és az EDÖK a jelen határozat hatályba lépését követő hatvan napon belül köteles a jelen határozatban foglaltakra tekintettel átdolgozott alapszabályát a Szenátus részére jóváhagyásra benyújtani.



85


2014. június 30.

8. sz. mell. CXLIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Általános Részének módosításáról Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által előterjesztett módosítások célja a transzparencia növelése, a hallgatói jutalmak átláthatóbbá tétele által, aminek kulcseleme a visszakereshetőség. Ezért a javaslat pályázattól tenné függővé a hallgatói jutalmak kiosztását. Az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzat 3. sz. függeléke rögzíti, hogy a hallgatók tudomásul veszik, hogy amennyiben egyetemi szabályzatban ilyenként meghatározott vagy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (ideértve annak kari és kollégiumi részönkormányzatait is) és az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (ideértve a kari doktorandusz képviseleteket is) alapszabályában – az ELTE szabályzataiban rögzítettek szerint – szereplő rendszeres vagy egyszeri közéleti ösztöndíjban részesülnek, e tény és az ösztöndíj célja, összege nyilvánosságra hozható. A ELTE SzMSz II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) módosítása a két szabályzat közötti összhang megteremtésével a közéleti ösztöndíjak, az egyetemi, illetve a kari kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja nyilvánosságának lehetőségét biztosítja. A javaslat által az is megvalósul, hogy szabályokban lefektetetté válik a jutalmak hitelességének testületi vizsgálata, – ezzel is tovább növelve a kifizetések legitim mivoltát – ugyanakkor a végső döntés továbbra is az érintett hallgatói önkormányzat elnöke és a dékán vagy rektor közös döntése marad. Ezen felül azokon a helyeken, ahol a jutalmak kiosztásáról való döntés, már eddig is pályázati úton történt, a szabálymódosítási javaslat támogatja az eddigi gyakorlatot. Az Egyetem főtitkára az előterjesztésben tartalmat nem érintő pontosításokat eszközölt, továbbá a szövegbe épített javaslatokkal kezdeményezi az átláthatóság érdekében bevezetendő rendelkezések kiterjesztését a kari egyszeri támogatás jogcímen folyósítandó juttatásra. Az előterjesztést az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) 2014. június 25-i ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta. HATÁROZAT 1) A HKR 101. § kiegészül az alábbi új (3) bekezdéssel: „101. § (3) Az a tény, hogy a hallgató kari közéleti ösztöndíjban részesül, valamint az ösztöndíj célja, összege – az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint – nyilvánosságra hozható. E tényt a közéleti ösztöndíjra, illetve az ösztöndíj-jogosultságot megalapozó tisztségre történő pályázatának benyújtásával a hallgató tudomásul veszi.” 2) A HKR 102. § kiegészül az alábbi új (3) bekezdéssel: „121. § (3) Az a tény, hogy a hallgató egyetemi közéleti ösztöndíjban részesül, valamint az ösztöndíj célja, összege – az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint – nyilvánosságra hozható. E tényt a közéleti ösztöndíjra, illetve az ösztöndíj-jogosultságot megalapozó tisztségre történő pályázatának benyújtásával a hallgató tudomásul veszi.” 3) A HKR 116. § (3), (4) és (6) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejűleg kiegészül az alábbi új (7) bekezdéssel: „116. § (3) Az EHÖK részére adott támogatást egyetemi kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja címen lehet kifizetni. A hallgatók az ösztöndíjra pályázat útján tarthatnak igényt.

86


2014. június 30.

(4) A karok részére adott támogatást kari kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja és kari egyszeri támogatás címen, pályázat útján lehet kifizetni. (…) (6) A kari kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja és a kari egyszeri támogatás odaítéléséről a kari hallgatói önkormányzat elnöksége vagy a kar állandó pályázati kiírásában arra felhatalmazott kari testület javaslatára, a beérkezett pályázatok havonkénti bírálatával a kari hallgatói önkormányzat vezetője és a dékán közösen dönt. Az egyetemi kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja odaítéléséről az EHÖK Kabinetje javaslatára, a benyújtott pályázatok havonkénti bírálatával a rektor és az EHÖK elnöke közösen dönt. (7) Az a tény, hogy a hallgató egyetemi, kari kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíjában, illetőleg kari egyszeri támogatásban részesül, valamint az ösztöndíj és a támogatás célja, összege – az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint –nyilvánosságra hozható. E tényt az egyetemi, a kari kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíjára, illetve a kari egyszeri támogatásra kiírt pályázat benyújtásával a hallgató tudomásul veszi.” 4) A jelen módosítás 2014. július 1. napján lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a HKR 101. § (3) bekezdés, 102. § (3) bekezdés és 116. § (7) bekezdés szerinti szabályok alkalmazásához a 2014. szeptember 1. napját megelőzően hallgatói jogviszonyt létesítők esetében külön, az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzat 3. sz. függelékének megfelelő nyilatkozat kitöltése szükséges. 5) A Szenátus felkéri a főtitkárt és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökét a HKR juttatási szabályainak átfogó felülvizsgálatára és ennek alapján a módosító javaslat 2014. december 31. napjáig a Szenátus elé terjesztésére.



87


2014. június 30.

9. sz. mell. CXLIV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Kari Tanácsa a 2014. június 18-i ülésén egyhangúan támogatta az ELTE SZMSZ II. kötet, Hallgatói követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) Különös rész, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karra vonatkozó rendelkezések módosítását. Az előterjesztés a BGGYK 2014. szeptember 1-jétől hatályos új Szervezeti és Működési Szabályzatában (LXVIII/2014. (V. 26.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.g. sz. melléklete, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról) a szervezeti egységek és felelősségi körök jelentős megváltozása, illetve az ELTE Pedagogikum Központ OTF átalakítása (XXXVI/2014. (III. 31.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 4/w. melléklete, a Pedagogikum Központ Szervezeti és Működési Szabályzatnak módosításáról) következtében szükségessé vált módosításokra irányul. Ezen kívül tartalmaz néhány, korábbi jogszabályváltozásból, illetőleg a HKR Általános részének változásából fakadó terminológiai átvezetési javaslatot is. A Kari Tanács által tett előterjesztésben az ELTE főtitkára túlnyomórészt szövegpontosítási, technikai észrevételeket tett a korrektúra jelek szerint.

Az előterjesztést az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) 2014. június 25-i ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta azzal, hogy az „állami ösztöndíjas” szövegrész helyébe – igazodva a HKR Általános részéhez – minden esetben a „magyar állami ösztöníjas” szövegrész lépjen. HATÁROZAT

1) A HKR 285. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) „A Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága (a jelen szakaszban a továbbiakban: Bizottság) a Kar állandó bizottságaként ellátja az ELTE SzMSz I. kötet 124.§ (3) bekezdés a), b) pontjában meghatározott bizottságok feladatkörét (az ELTE SZMSZ 3. G számú melléklet 11 §-ban meghatározottak szerint), valamint illetékes a hallgatókat érintő alábbi tanulmányi és oktatásszervezési ügyekkel kapcsolatban: a) hallgatókat, tanulmányaikat érintő kari és egyetemi szabályzatok előkészítésében, véleményezésében; b) hallgatói kérvényekkel összefüggő döntések előkészítésében, illetve döntéshozatalban; c) oktatásszervezést, hallgatói ügyeket érintő fejlesztési javaslatok kialakításában; d) kari oktatás szervezését érintő döntések előkészítésében. (2) A Bizottság a rendszeresen ismétlődő, de nem folyamatos feladatok ellátására albizottságokat működtet az alábbi területeken: a) Kreditátviteli Albizottság, amely döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a kreditbeszámítási, elismertetési, validációs kérvények vonatkozásában. Az albizottság ellátja az ELTE SzMSz I. kötet 124.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott bizottság feladatkörét. b) Felvételi Albizottság, amely közreműködik a felvételi eljárással kapcsolatos szabályok kialakításában, véleményezésében és a kapcsolódó döntések előkészítésében. c) Gyakorlati Képzési Albizottság, amely közreműködik a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatos döntések előkészítésében, a gyakorlati képzés megszervezésében. d) Speciális Szükségletű Hallgatókat Segítő Albizottság, amely közreműködik a Karon tanulmányaikat folytató, fogyatékossággal élő hallgatók számára a tanulmányaikhoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek megteremtésében.

88


2014. június 30.

(3) A Bizottság elnöke a Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese, tagjai az intézetek vezetői vagy delegáltjai, valamint a kari Hallgatói Önkormányzat által delegált két tag. A Gyakorlati Képzési Albizottságban biztosítani kell a szakirányok képviseletét. (4) Az albizottságok munkájában történő részvételre a bizottsági tagokon kívül további szakértő tagokat is felkérhet a dékán. (5) A Bizottság maga fogadja el ügyrendjét, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. A Bizottság munkájáról évente egy alkalommal beszámol a Kari Tanácsnak.” 2) A HKR 287. §. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A tagozatváltási kérelmet a kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon, a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottságának címezve, a Pedagogikum Központ Tanulmányi Osztály (a továbbiakban: PK TO) kari referatúráján kell benyújtani. A döntést a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága hozza.” 3) A HKR 287. § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „287. § (6) 2012. szeptember 1-je után létesített jogviszony esetén a tagozatváltás nem módosítja a finanszírozási formát. A magyar állami ösztöndíjas hallgató a rendelkezésre álló félévei függvényében magyar állami ösztöndíjas képzésben maradhat. Az önköltséges hallgató csak önköltséges képzésre vehető át.” 4) A HKR 288. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „288. § (1) Az átvételi kérelmet – a 34. § (4) bekezdésében feltüntetett dokumentumokat és a felvételi pontszámról kiállított igazolást (felvételi határozatot) csatolva – a kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon a kari dékánnak címezve a PK TO kari referatúrájára kell benyújtani. A dékáni döntést a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága készíti elő.” 5) A HKR 288. § (3) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „288. § (3) d) akinek súlyozott tanulmányi átlaga a megelőző egy félévben 3.91 vagy ennél magasabb volt, és aki átlag 20 kredit értékben teljesített kurzusokat a lezárt féléveiben.” 6) A HKR az alábbi címmel és 288/A. §-sal egészül ki „RÉSZISMERETI KÉPZÉS 288/A. § ad 44/A § (1) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre írásban kell jelentkezni a Kar honlapján közzétett módon és határidőig. (2) Részismereti képzés keretében egybefüggően legfeljebb négy félév alatt legfeljebb 70 kreditet lehet teljesíteni.” 7) A HKR 289. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „289. § (2) A szakirányválasztásnál, valamint az alapszak szakiránya szakirányú továbbképzésére történő jelentkezésnél a felvételről szóló döntést megelőzően a logopédia és hallássérültek pedagógiája szakirányon a szakirányért felelős szervezeti egység által előírt alkalmassági vizsgát teljesíteni kell”.

89


2014. június 30.

8) A HKR 290. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „290.§ 1) Szakirányváltási kérelmet – ide értve a második szakirány felvételét, illetve az egyik szakirány leadását – a kari hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesnek címezve a PK TO kari referatúrájára kell benyújtani. A dékánhelyettesi döntést a PK TO kari referatúrája készíti elő.” 9) A HKR 290. §-t (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „290.§ (2) A szakirányváltási kérelem beérkezésének határideje a következő félévre történő regisztrációt megelőzően augusztus 20-a, illetve január 20-a.” 10) A HKR 290. §-t (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „290.§ (3) A szakirányváltási kérelemhez a Kar hallgatójának csatolnia kell a leadni és felvenni kívánt szakirány(ok) szakirányfelelősé(ei)nek nyilatkozatát arról, hogy a szakirányváltást tudomásul veszi és támogatja. Az átvételi és egyben szakirányváltási kérelmet is benyújtó hallgató a szükséges alkalmassági vizsgálatot követően a szakirányfelelősi nyilatkozatot az eljárás során szerzi meg.” 11) A HKR 290. §-t (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „290.§ (5) A képzés során egy alkalommal engedélyezhető szakirányváltás, amikor legfeljebb két szakirány adható le és két új szakirány vehető fel. A mintatanterv szerinti 3. félév megkezdését követő szakirányváltás a képzési idő meghosszabbodását vonhatja maga után.” 12) A HKR 292. §-t (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „290.§ (1) A kreditátviteli kérelmet az adott tárgy első tárgyfelvételekor a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága Kreditátviteli Albizottságának kell benyújtani. A kreditátviteli kérelem beadási határidejéről és módjáról a Kreditátviteli Albizottság ügyrendje rendelkezik.” 13) A HKR 292. §-t (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „290.§ (2) Vizsgakurzus felvételét kérelmezni az oktató által aláírt nyomtatvánnyal – vizsgakurzus kérelemmel – a regisztrációs időszak végéig lehet. Vizsgakurzus felvételét a PK TO kari referatúra előadói végzik az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben, a kitöltött nyomtatvány leadása után.” 14) A HKR 292/A. §-t (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „292.§ (2) Az 58. § (3) bekezdésben foglalt, kivételes esetben történő utólagos kurzusfelvételre (gyakorlat esetében a szorgalmi időszak 2. hetének végéig) az engedélyt a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága adja ki.” 15) A HKR 292/A. §-t (3) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi mondat lép: „292/A.§ (3) ... A kurzus törlésére vonatkozó kérelmet a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottságához kell benyújtani mindkét esetben igazolást mellékelve, az adott ok bekövetkeztét követő tizenöt napon belül, mely határidő jogvesztő hatályú.” 16) A HKR 293. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ad 66. § (5) (1) A gyakorlati jegy követelményeit – beleértve a terepgyakorlatot, a szakmai gyakorlatot, az iskolai és a köznevelési gyakorlatokat– a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. Külső

90


2014. június 30.

intézményben, egyénileg szervezett gyakorlat esetén, a gyakorlatot legkésőbb a szorgalmi időszak befejezése előtti négy héttel meg kell kezdeni. (2) A hallgatók kérésére, az oktató véleményének kikérése után a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője engedélyezheti, hogy a gyakorlati jegy megszerzéséhez, a szorgalmi időszak befejeződése után, de legfeljebb a vizsgaidőszak első hetében még további feladatokat lehessen elvégezni (pl. mulasztott tanórák, foglalkozások megtartása).”

17) A HKR 295. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „295.§ (1) A kivételes tanulmányi rend iránti kérelmet a Kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon, a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottságának címezve a PK TO kari referatúráján kell benyújtani. A kérelemről a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága dönt, a döntésről szóló határozatot a bizottság elnöke írja alá.” 18) A HKR 295. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „295.§ (1) A kivételes tanulmányi rend iránti kérelmet a Kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon, a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottságának címezve a PK TO kari referatúráján kell benyújtani. A kérelemről a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága dönt, a döntésről szóló határozatot a bizottság elnöke írja alá.” 19) A HKR 295. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „295.§ (5) Az ERASMUS ösztöndíjban részesülő hallgató a külföldön töltött félévet követő regisztrációs időszak végéig igazolhatja tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését.” 20) A HKR 296/A. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/A.§ (1) A meghirdetendő szakdolgozati témákat az oktatásért felelős szervezeti egységek állítják össze, és a szervezeti egység vezetők továbbítják a PK TO kari referatúrának. A szakdolgozat témája a javasolt témajegyzékből választható, de kivételesen egyéni téma is lehetséges. A témajegyzék leadásának határideje: minden tanév szeptember 15.” 21) A HKR 296/A. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/A.§ (4) Témavezető lehet a Kar oktatója, tudományos kutatója vagy külső szakember. Tudományos fokozattal nem rendelkező tanársegéd vagy külső szakember egy minősített oktató konzulensi tevékenysége mellett irányíthat szakdolgozatot.” 22) A HKR 296/A. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/A.§ (5) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét – külső témavezető és/vagy egyéni témaválasztás esetén – az oktatásért felelős szervezeti egység vezetője, szakirányú továbbképzés esetén – ide nem értve az alapszak szakirányainak szakirányú továbbképzéseit – a szakfelelős hagyja jóvá a jelentkezési lapon.” 23) A HKR 296/A. § (7) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/A.§ (7) Az elfogadott téma megváltoztatását az illetékes oktatásért felelős szervezeti egység vezetője, szakirányú továbbképzés esetén – ide nem értve az alapszak szakirányainak szakirányú továbbképzéseit – a szakfelelős az érintett oktatók írásbeli hozzájárulásával engedélyezi. Ez esetben új jelentkezési lap kitöltése szükséges.” 24) A HKR 296/A. § (8) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/A.§ (8) A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeire a Kari Tanács, a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága, illetve a Tudományos és Kutatásetikai Bizottság

91


2014. június 30.

ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat. Az ajánlásokat és kötelező előírásokat tartalmazó Útmutatót és mellékleteit a Kar honlapján a hallgatók számára elérhetővé kell tenni.”

25) A HKR 296/B. § (4) bekezdés szövegének végére az alábbi rendelkezés lép, továbbá a (4) bekezdés kiegészül egy c) ponttal: „296/B.§ (4) … és két példányban elektronikus hordozón pdf formátumban a kari könyvtári tárolás és a képzésért felelős szervezeti egység számára. számára. A szakdolgozat benyújtásának határideje: c.) szakirányú továbbképzésben – ide nem értve az alapszak szakirányai szakirányú továbbképzéseit – a tavaszi félévben: április.” 26) A HKR 296/C. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/C.§ (1) Az oktatásért felelő szervezeti egység vezetője, illetve szakirányú továbbképzés esetén a szakfelelős által kijelölt bíráló és a szakdolgozat témavezetője külön-külön készít írásos véleményt a szakdolgozatról.” 27) A HKR 296/D. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/D.§ (3) Alap- és mesterképzésben, az alapszak szakirányai szakirányú továbbképzéseiben a szakdolgozat védése az érintett szervezeti egység által szervezett legalább háromtagú bizottság előtt történik, amelynek tagja a szakdolgozat témavezetője is. A bizottság elnöke a szervezeti egység vezetője, vagy az általa felkért minősített oktató. A védés szervezeti egység által megadott időpontjáról a PK TO kari referatúra értesíti a hallgatót.” 28) A HKR 296/D. § (4) bekezdés negyedik mondatától a korábbi szöveg helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/D.§ (4) ... A védés után a bizottság állapítja meg a szakdolgozatnak a bírálók által javasolt érdemjegyeire is figyelemmel a szakdolgozat érdemjegyét. Vitás esetben az elnök dönt az érdemjegyről. Az érdemjegy elektronikus rögzítését a védési jegyzőkönyv alapján a PK TO kari referatúra végzi el.” 29) A HKR 296/E. § (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/E.§ (6) A szakirányú továbbképzésekben – ide nem értve az alapszak szakirányai szakirányú továbbképzéseit – a szakfelelős az adott félévben esedékes szakdolgozati leadási határidőt követő 5 munkanapon belül dönthet úgy, hogy a szakdolgozat védése a záróvizsga szóbeli részétől külön időpontban történjen. Erről a döntéséről írásban értesíti a PK TO kari referatúra vezetőjét. A szakirányú továbbképzésekben – ide nem értve az alapszak szakirányai szakirányú továbbképzéseit – a külön időpontban tartandó védést a PK TO kari referatúra szervezi.” 30) A HKR 296/F. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/F.§ (3) A terepgyakorlatok szervezéséért, a hallgatói beosztásért és a tartalmi követelmények közzétételéért a gyakorlatot szervező és felügyelő szervezeti egységek felelősek.” 31) A HKR 296/F. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/F.§ (4) A tavaszi szemeszterben (mintatanterv szerinti 8. félévben) teljesítendő terepgyakorlatra az előzetes jelentkezés elektronikusan történik a gyakorlat megkezdését megelőző őszi szemeszter november 10-éig. Az előjelentkezés során a hallgató gyakorlati színteret választ, melyhez a helyszínt (az intézményt) az illetékes szakirányfelelős jelöli ki, illetve hagyja jóvá. A terepgyakorlat teljesítésének helyszíne (az intézmény és/vagy tagintézmény) nem lehet azonos a hallgató munkahelyével.”

92


2014. június 30.

32) A HKR 296/F. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/F.§ (5) A terepgyakorlaton való részvétel visszavonásának és a gyakorlatot szervező szervezeti egységnél történő bejelentésének végső határideje: a gyakorlat megkezdését megelőző (őszi szemeszterhez tartozó) vizsgaidőszak utolsó hete – azaz január utolsó hete.” 33) A HKR 296/F. § (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/F.§ (6) Az előzetes jelentkezésektől függetlenül a gyakorlatokat szervező szervezeti egységek az adott szakirányra járó összes hallgató gyakorlatának költségét megtervezik a gyakorlati költségtervükben.” 34) A HKR 296/F. § (7) bekezdés aa), ab) és ac)pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/F.§ (7) aa) A tanulmányait meghosszabbító hallgatók számára a gyakorlatot szervező szervezeti egységek biztosítják a terepgyakorlat teljesítésének lehetőségét a következő őszi szemeszterben is. ab) Az őszi (tantervi) 9. szemeszterben (páratlan félévben) teljesítendő terepgyakorlatra a jelentkezés a gyakorlatot szervező szervezeti egységnél történik a gyakorlat megkezdését megelőző tavaszi szemeszter április 10-éig. Az előjelentkezés során a hallgató gyakorlati színteret választ, melyhez a helyszínt (az intézményt) az illetékes szakirányfelelős jelöli ki, illetve hagyja jóvá. A terepgyakorlat teljesítésének helyszíne (az intézmény és/vagy tagintézmény) nem lehet azonos a hallgató munkahelyével. ac) A terepgyakorlaton való részvétel visszavonásának és a gyakorlatot szervező szervezeti egységnél történő bejelentésének végső határideje: a gyakorlat megkezdését megelőző (tavaszi szemeszterhez tartozó) vizsgaidőszak utolsó hete – június utolsó hete.” 35) A HKR 296/F. § (8) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „296/F.§ (8) A tanulmányait 2010. szeptember 1. után megkezdett hallgató terepgyakorlatára az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján a következő rendelkezés érvényes: az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak – a szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli – minden követelményének teljesítése, az ezek teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. Az előírt előfeltételek megszerzését követően a hallgató a következő őszi szemeszterben teljesítheti terepgyakorlatát a (7) bekezdés a) pontja szerint..” 36) A HKR 296/F. § kiegészül az alábbi (9) bekezdéssel: „296/F.§ (9) A (1)-(8) bekezdésben leírtaktól eltérően az alapszak szakiránya szakirányú továbbképzéseiben az őszi szemeszterben teljesítendő terepgyakorlatra az előzetes jelentkezés elektronikusan történik a gyakorlat megkezdését megelőző tavaszi szemeszterben május 15-ig. A terepgyakorlaton való részvétel visszavonásának és a gyakorlatot szervező szervezeti egységnél történő bejelentésének végső határideje: az őszi félév regisztrációs hetének utolsó napja.” 37) A HKR 297. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: ad 84. § „297.§ (2) Az oklevél minősítésének meghatározási módja: a szigorlatok, a zárótanítás/ok, a zárófoglalkozás, a záróvizsga érdemjegye (több szakirány esetén érdemjegyei, külön-külön), és a szakdolgozat érdemjegyének egyszerű számtani átlaga.

93


2014. június 30.

38) A HKR 298. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „298.§ (1) Méltányossági kérelmet a kari dékánnak a PK TO kari referatúrájának kell benyújtani. A méltányossági kérelmet a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága készíti elő dékáni döntésre.” 39) A HKR 298. § az alábbi (8) bekezdéssel egészül: „298.§ (8) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően költségtérítés/önköltség befizetésére vonatkozó részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék iránti kérelem esetében a hallgató korlátlan esetben részesülhet méltányosságban.” 40) A HKR 307. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „307.§ (1) A köztársasági ösztöndíjban a harmadik szemesztertől kezdődően az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részesülhetnek, akik a felsőoktatásért felelős minisztérium által kiadott pályázati kritériumoknak megfelelnek.” 41) A HKR 308. § (1) és (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „308.§ (1) A költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgatók tudományos ösztöndíjban, kari jutalomban, valamint sport és kulturális ösztöndíjban részesülhetnek. (2) A költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgatót a 134. §-ban és kar által közzétett, térítési és szolgáltatási díjakról szóló hirdetményben meghatározott díjfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint terheli.” 42) A HKR 310. § (1) és (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „310.§ (1) Amennyiben a hallgató a félév során tanulmányait félbehagyja, akkor a szemeszterből eltelt idő arányában részarányos költségtérítést/önköltséget köteles megfizetni, illetve jogosult a költségtérítés/önköltség visszatérítésére. A vizsgaidőszak kezdete után a hallgató visszatérítésre nem tarthat igényt. (2) A fizetési haladék iránti, részletfizetési, illetve a költségtérítési díj/önköltség csökkentésére irányuló kérelmet a kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon a kari dékánnak címezve a PK TO kari referatúrájának kell benyújtani. A dékáni döntést minden képzés tekintetében a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága készíti elő.” 43) A HKR 310. § (3-9) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezés lép: „310.§ (3) A (2) bekezdés szerinti kérelem beérkezésének határideje az adott tanulmányi félév szorgalmi időszaka harmadik hetének utolsó munkanapja. A határidő jogvesztő hatályú, azaz a lejárta után beadott kérelmek automatikusan elutasításra kerülnek. (4) A fizetési haladék legfeljebb harminc nap lehet. (5) Részletfizetés legfeljebb két egyenlő részletben engedélyezhető azzal, hogy az első részlet befizetési határideje október 15. és március 15., a második részlet befizetésének határideje november 15. és április 30. napja. (6) A költségtérítési díj/önköltség csökkentése, az összeg legfeljebb 50%-ának mértékéig akkor engedélyezhető, ha a hallgató a kérelem benyújtását megelőző utolsó aktív tanulmányi félévben legalább a mintatantervben szereplő kreditértékű kurzust felvett és ennek legalább kétharmadát teljesítette. (7) A költségtérítési díj/önköltség csökkentésének a (6) bekezdésben foglaltakon túl további feltétele a szociális rászorultság igazolása. A szociális rászorultság megítéléséhez az alábbi dokumentumok benyújtása kötelező: a) a hallgató lakcímet igazoló hatósági igazolványán szereplő lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat igazolása a hallgató lakóhelye szerinti ingatlanba bejelentett és tartózkodási hellyel rendelkező személyek számáról;

94


2014. június 30.

b) munkáltatói jövedelemigazolás a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek jövedelméről; c) a b) pont szerinti személy írásos nyilatkozata arról, hogy nincs a b) pontban meghatározott munkáltatói igazolásban megjelölt jövedelmen kívüli jövedelme; illetve az azon túli jövedelmekről. (8) A költségtérítés/önköltség csökkentésére a tanulmányok során legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor. (9) A költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgató a képzési időt meghaladó félévekben kérelmezheti, hogy az adott félévre meghatározott költségtérítési díj/önköltség helyett, felvett kreditjei után a Kari Tanács által a költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgatók számára megállapított kreditenkénti költségtérítési díj figyelembe vételével megállapított térítési díjat fizethessen.”

44) A HKR 311. § (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „311.§ (1) A képzés finanszírozási formájának megváltoztatására irányuló kérelmet a kari Hallgatói ügyek ügyrendjének melléklete szerinti formanyomtatványon a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottságának címezve, a PK TO kari referatúráján kell benyújtani. A képzés finanszírozási formájának megváltoztatásáról szóló kérelemről a Kari Tanulmányi és Hallgatói Ügyek Bizottsága dönt. A döntésről szóló határozatot a bizottság elnöke írja alá. (2) A képzés finanszírozási formájának megváltoztatása iránti kérelem beérkezésének határideje a következő félévre történő regisztrációt megelőzően augusztus 31., illetve január 25. (3) Államilag támogatott/magyar állami ösztöndíjas képzési formáról a hallgató kérelmére átsorolható költségtérítéses/önköltséges képzési formára.” 45) A HKR 311. § az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: „311.§ (7) Államilag támogatott/ magyar állami ösztöndíjas képzési formáról a hallgató kérelmére átsorolható költségtérítéses/önköltséges képzési formára.” 46) A 300. § (1) bekezdésben, a 303. §-ban és a 305. § (2) bekezdésben az „államilag támogatott” szövegrész helyébe „államilag támogatott/magyar állami ösztöndíjas” szöveg, a 303. §-ben, a 305. § (2) bekezdésben, a 308. § (4) bekezdésben a „költségtérítéses” szövegrész helyébe „költségtérítéses/önköltséges” szöveg, a 308. § (4) bekezdésben a „költségtérítést” szövegrész helyébe a „költségtérítést/önköltséget” szöveg, a 310. § (9) bekezdésben a „költségtérítéses” szövegrész helyébe „költségtérítéses/önköltséges” szöveg , a „költségtérítési díj” szövegrész helyébe „költségtérítési díj/önköltség” szövegrész, a „kreditenkénti költségtérítési díj” szövegrész helyébe a „kreditenkénti költségtérítési díj, illetve önköltségrész” szöveg lép. 47) Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, egyben hatályát veszti a 286-286/A.§, a 288. § (8) bekezdése, a 297. § (1) bekezdésének utolsó mondata, a 297.§ (3) bekezdése, a 302. § (1) bekezdése, valamint a 311. § (4)-(6) bekezdései. Budapest, 2014. június 30.


95


2014. június 30.

10. sz. mell. CXLV/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének a Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó fejezete módosításáról A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kari Tanácsa a 2014. február 13-i ülésén a 9/2014. (II.13.) PPK KT határozatával egyhangúan támogatta az ELTE SZMSZ II. kötet, Hallgatói követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) Különös rész, a Pedagógiai és Pszichológiai Karra vonatkozó rendelkezések módosítását. Az előterjesztés a demonstrátori pályázatokkal és egyes hallgatói támogatásokkal kapcsolatos eljárásrendnek és az elbírálásban részt vevő ágensek szerepének módosítására irányul, s ezen kívül tartalmaz néhány, korábbi jogszabályváltozásból, illetőleg a HKR Általános részének változásából fakadó terminológiai átvezetési javaslatot is. A kari javaslatban az ELTE főtitkára a HKR Általános részében bevezetett egységes szóhasználat kari fejezetben történő alkalmazása érdekében, tartalmat nem érintő módosításokat eszközölt. Javasolja továbbá a következőkre figyelemmel a HKR 410. § (5) bekezdése, 430. § (1) bekezdése és a 431. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezését. A HKR 410. § (5) bekezdése a nyomdai úton előállított leckekönyvvel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az E-index bevezetésével már nem értelmezhetők, nem alkalmazhatók. A HKR 430. § (1) bekezdés szűkítve, míg a 431. § (1) bekezdése jogszabályellenesen kitágítva jelöli meg a rendszeres, illetve a rendkívüli szociális ösztöndíjra jogosultak körét, amelyet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet határoz meg, valamint a HKR 96. § (3) bekezdése is tartalmaz. Az előterjesztést az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) 2014. június 25-i ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta. HATÁROZAT 1) A HKR 419. § (4) bekezdés első két mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „419. § (4) A TO a TB határozatait az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben elektronikusan közli. A hallgatói jogviszonyt érintő (átvétel, szakváltás, tagozatváltás) határozatokat postai úton is megküldi. […]” 2) A HKR 422. § (6) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „422. § (6) A TO a KB határozatait az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben elektronikusan közli. […]” 3) A HKR 423. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „423. § A TB és a KB ügyrendjében foglalt, a hallgatói kérelmek benyújtására megállapított határidők után benyújtott kérelmek – tartalmuknak megfelelően – csak a következő félévre vonatkoztathatók.” 4) A HKR 427. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „427. § Az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság kari albizottsága feladatait a HÖK Diákjóléti Bizottsága látja el.” 5) A HKR 429. § (2) bekezdés második mondata helyébe az alábbi mondatok lépnek: „429. § (2) /A tanulmányi ösztöndíj egységes kari keretösszege a hallgatók egy tizedesjegyre számított ösztöndíjindexének arányában kerül elosztásra 100 forintra kerekített összegben./ A keretösszeg felosztásának számítását a TO végzi, és a végleges elosztást a HÖK Diákjóléti

96


2014. június 30.

Bizottságának elnöke hagyja jóvá. A megállapított ösztöndíjjal kapcsolatos egyedi felszólamlások ügyében a dékán jár el.” 6) A HKR 429. § (7) bekezdés felvezető szövege és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „429. § (7) A HÖK Küldöttgyűlése a tanulmányi ösztöndíjra fordítható keretösszegek maradványát [...] b) amennyiben az az őszi félévben keletkezik, részben vagy egészben a HÖK javaslatára a kari közéleti ösztöndíj és a kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíj keretébe átcsoportosítja.” 7) A HKR 432. § (3) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „432. § (3) Demonstrátori feladatkörben végzett tevékenység után tudományos ösztöndíj kapható. […] (6) A pályázatokat a HÖK Elnöksége által kinevezett tagok bírálják el tanévente minimum két alkalommal. A döntésben a HÖK Diákjóléti Bizottsága rendelkezik arról, hogy a támogatást egy vagy több részletben folyósítják, valamint hogy a pályázó milyen határidőig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról.” 8) A HKR 433. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: „433. § (1) Szakmai ösztöndíjra olyan, a kar szakján folytatott tanulmányokra regisztrált hallgató adhat be pályázatot, aki az egyes szakok tantervében megjelölt terepgyakorlatok, valamint a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak, továbbá a sportszervező szak tantervében megjelölt táborok valamelyikében vesz részt az adott tanulmányi félévben. (2) A terepgyakorlatokra és a táborokra a részvételt követő pályázási időszakban lehet pályázatot leadni. (3) Szakmai gyakorlat támogatására részleges költségtérítés fizethető. A részleges költségtérítés összegét a HÖK Diákjóléti Bizottsága szakmai gyakorlatonként határozza meg a szaktanszék által a gyakorlat időpontját követő 15 munkanapon belül benyújtott névsor és tételes költségvetés alapján úgy, hogy a támogatás kifizetésére a gyakorlatot követő első utalás során sor kerülhessen.” 9) A HKR 435. § (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „435.§ (6) A pályázatokat a HÖK Elnöksége által kinevezett tagok bírálják el tanévente legalább két alkalommal. A döntésben a HÖK Diákjóléti Bizottsága rendelkezik arról, hogy a támogatást egy vagy több részletben folyósítják, valamint hogy a pályázó milyen határidőig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról.” 10) A HKR 436. §-t megelőző cím helyébe az alábbi cím lép: „KIEMELKEDŐ HALLGATÓI TELJESÍTMÉNY EGYSZERI ÖSZTÖNDÍJA 436. §„ 11) A HKR 417. § (4) bekezdésében és a 439. § felvezető szövegében a „költségtérítéses” szövegrész helyébe a „költségtérítéses/önköltséges” szöveg, a 428. § (1) bekezdésében, a 429. § (3) bekezdés a) pontjában, a 430. § (2) bekezdés első és második mondatában a „KÖB” szövegrész helyébe a „HÖK Diákjóléti Bizottsága” szöveg, a 431. § (6) bekezdés első mondatában a „KÖB” szövegrész helyébe a „HÖK Küldöttgyűlése” szöveg, a 431. § (6) bekezdés b) pontjának második francia bekezdésében a „kari hallgatói jutalom” szövegrész helyébe a „kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíj” szöveg, a 432. § (4) bekezdésben a „folyamatosan adhatók be” szövegrész helyébe a „a kiírt pályázási időszakban” szöveg, 432. § (5) bekezdésben a „KÖB” szövegrész

97


2014. június 30.

helyébe a „HÖK Diákjóléti Bizottsága” szöveg, a 434. § (3) bekezdésben a „kari hallgatói jutalom és egyszeri támogatás” szövegrész helyére a „kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíj” szöveg, a 435. § (4) bekezdésben a „folyamatosan adhatók be” szövegrész helyébe „a kiírt pályázási időszakban” szöveg, a 435. § (5) bekezdésében a „szabályzat 427. §-ában meghatározott KÖB” szövegrész helyébe a „HÖK Diákjóléti Bizottsága” szöveg, a 436. § (1) bekezdésében az „egyszeri kari hallgatói jutalomban, illetőleg egyszeri támogatásban” szövegrész helyébe a „kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíjában” szöveg, a 436. § (2) bekezdésében a „Hallgatói jutalomban, illetőleg egyszeri támogatásban” szövegrész helyébe a „Kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíjában” szöveg, a 437. § (3) bekezdésében a „HÖK” szövegrész helyébe a „TO” szöveg, a 441. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés utolsó mondatában a „kreditenkénti költségtérítés” szövegrész helyébe a „kreditenkénti költségtérítés, valamint az önköltségrész” szöveg lép. 12) Ahol a HKR Különös rész PPK-ra vonatkozó fejezete ETR-ről rendelkezik, ott az „Elektronikus Tanulmányi Rendszer” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 402. § (5) bekezdése, 407. § (3) bekezdése, 408. § (5) bekezdés felvezető szövege, 410. § (1) bekezdés felvezető szövege. 13) Ahol a HKR Különös rész PPK-ra vonatkozó fejezete költségtérítésről rendelkezik, ott a „költségtérítés/önköltség” kitételt kell alkalmazni, ennek megfelelően értelemszerűen módosul a HKR 405. §-a, a 408. § (3) bekezdés első mondata, a 425. § f) pontja, a 439. § felvezető szövege és a paragrafust megelőző cím, a 440. § felvezető szövege és a paragrafust megelőző cím. 14) Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a HKR 410. § (5) bekezdése, a 430. § (1) bekezdése, a 431. § (1) bekezdése, a 432. § (2) bekezdése, a 432. § (7) bekezdés utolsó mondata. Budapest, 2014. június 30.


98


2014. június 30.

11. sz. mell. CXLVI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.a. sz. melléklete, az Állam-és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról Az Egyetem Szenátusa a Jogi Továbbképző Intézet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának szervezetrendszerébe történő integrálásáról a C/2013. (III. 18.) Szen. sz. határozatával döntött. A szervezeti változásra 2013. IV. 1. napján került sor. Jelen előterjesztés célja, hogy meghatározza a Jogi Továbbképző Intézet szervezeti státuszát, feladatait, működését a Karon belül, ezzel összefüggésben javaslatot tegyen az Állam- és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: ÁJTK SzMSz) módosítására. Az Egyetem főtitkára a Kari Tanács által tett elterjesztést – kodifikációs okból – a 2. és 3. pont szerint módosításokkal egészítette ki, továbbá javasolja – az ELTE SzMSz II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer Különös Részének az Állam- és Jogtudományi Karra vonatkozó fejezete módosításáról szóló XLVII/2014. (IV. 28.) Szen. sz. határozat hatályba lépésére is figyelemmel – a kari szervezetbe integrálódott Jogi Továbbképző Intézet Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (Hallgatói Követelményrendszer 1. sz. melléklete) hatályon kívül helyezését. HATÁROZAT 1) Az ÁJTK SzMSz a KSZ 66. szakaszt követően kiegészül az alábbi KSZ 66/A-66/F. szakaszokkal és a KSZ 66/a. szakaszt megelőző címmel: „Jogi Továbbképző Intézet KSZ 66/A. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézete (rövidítése: ELTE ÁJTK JOTOKI), e cím alatt a továbbiakban Intézet, a Kar továbbképzési oktatásszervezési feladatokat ellátó, elsősorban a jogi, közigazgatási és rendészeti szakterületeken továbbképzést folytató önálló kari szintű egyéb szolgáltató egysége. Az Intézet vezetője a dékán által pályázati eljárást követően megbízott igazgató. KSZ 66/B. Az Intézet feladata felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések, így különösen a) szakirányú továbbképzések (az állam- és jogtudományi végzettségű szakemberek számára szakjogász képzés, más felsőfokú végzettségű szakemberek számára a szakképzettségükhöz igazodó szakismeretek megszerzését biztosító képzés); b) felsőoktatási szakképzések; c) cél- és szaktanfolyamok (így különösen a szakvizsgára felkészítő tanfolyamok); d) felnőttképzések, akkreditált továbbképzések; e) a felsőoktatási, a felnőttképzési, illetve a szakképzési törvény vonatkozó rendelkezései alapján az Országos Képzési Jegyzékbe felvett szakképesítést nyújtó közép- és felsőfokú tanfolyami képzések; f) konferenciák, szemináriumok, egyéb rendezvények szervezése. KSZ 66/C. Az Intézet a dékán utasítására támogatja a Karon folyó kutatási, fejlesztési tevékenységeket annak érdekében, hogy korszerű továbbképzéseket lehessen nyújtani, újakat kialakítani, a meglévőket fejleszteni. KSZ 66/D. Az Intézet a dékán utasítására a Kar más képzésein is elláthat oktatásszervezési feladatokat.

99


2014. június 30.

KSZ 66/E. Az Intézet, mint a Kar oktatásszervezési feladatokat ellátó szervezeti egysége főállású oktatókat nem alkalmaz. Az Intézet által szervezett és lebonyolított általános és szakirányú továbbképzésben az oktatási tevékenységet az Egyetem, elsősorban a Kar oktatói és tudományos kutatói az erre vonatkozó felkérés alapján (többletfeladatként), más elméleti és gyakorlati szakemberek megbízási szerződés alapján látják el. KSZ 66/F. A szakirányú továbbképzési szakokon, a felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakképesítést biztosító (OKJ) tanfolyami továbbképzésben a következő oktatói feladatkörök ellátása indokolt: a) Az egyes szakok szakmai vezetői. Feladatuk különösen az adott szak képzési és kimeneti követelményei alapján az egyes tantárgyak vezető oktatóira vonatkozó javaslattétel, a tantárgyak oktatási programjának kidolgoztatása és koordinálása, a képzés szakmai ellenőrzése, az oktatási tapasztalatok hasznosítása, közreműködés a képzés lebonyolítási feltételeinek meghatározásában és biztosításában. b) Az egyes szakok tantervében szereplő tantárgyak vezető oktatói. Feladatuk különösen a tantárgy oktatási programjának kidolgozása, a tantárgyi követelmények és a tananyag meghatározása, biztosítása, a tantárgy előadóira (vizsgáztatóira) vonatkozó javaslattétel, munkájuk megszervezése, összehangolása. c) Az egyes szakok oktatási feladatait ellátó előadók, vizsgáztatók. Feladatuk a tantárgy vezető oktatója által meghatározott témakörben előadás tartása, vizsgáztatás, szakdolgozati témában konzulensi, bírálói feladat ellátása.” 2) Az ÁJTK SzMSz KSZ 13. szakasz utolsó előtti francia bekezdésében az „az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének” szövegrész helyébe az „a Jogi Továbbképző Intézet” szöveg lép. 3) Az ELTE SzMSz I. kötet 1. sz. mellékletének az Állam- és Jogtudományi Kar szervezetébe

tartozó szolgáltató egységeket soroló részébe felvételre kerül a Jogi Továbbképző Intézet.

4) Jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az ÁJTK SzMSz KSZ 60/B. szakasza, az ELTE SzMSz II. kötet 1. sz. melléklete, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet Tanulmányi és Vizsgaszabályzata. Budapest, 2014. június 30.


100


2014. június 30.

12. sz. mell. CXLVII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.b. sz. melléklete, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról A Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsa 2014. május 15. napján tartott ülésén a kari Gazdasági- és Helyiséggazdálkodási Bizottság összetétele, azzal összefüggésben az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat 3.b) sz. mellékletének, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban BTK SzMSz) módosítására az alábbiak szerint tett javaslatot. HATÁROZAT 1.

A BTK SzMSz 50. § b) pont első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „50. § [A BTK Kari Tanácsa által létrehozott állandó bizottságok: (…) b) Gazdasági- és Helyiséggazdálkodási Bizottság] Elnöke a dékán, tagjai a kari Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal vezetője, 2 vezető oktató, 2 beosztott oktató, a HÖK elnöke, a DÖK elnöke és az alkalmazottak képviselője. (…)”

2.

A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.



101


2014. június 30.

13. sz. mell. CXLVIII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 4.s. sz. melléklete, az ELTE Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásáról

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. §-ban foglaltaknak megfelelően, az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet: Szervezeti és Működési Rend 49.§ (5) bekezdésben, valamint az ELTE Tanárképző Központ létrehozásáról szóló CCXLIV/2013. (VII. 1.) Szen. sz. határozat 1/2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a melléklet szerinti tartalommal került összeállításra a Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzata. A szabályzat újraalkotását a Tanárképző Központ hatékonyabb szervezeti működése és beágyazódása indokolja. A TKK Egyeztető Testülete által további módosításokkal elfogadott előterjesztés egyrészt kodifikálja a Központ egyes szervezeti eljárásait, másrészt részletesen kibontja a feladat-elosztások rendjét. Az alábbi határozati javaslat a TKK és az Egyeztető Testület javaslatait egybeszerkesztve, a vonatkozó szakaszok vastag betűs kiemelésével tartalmazza.

HATÁROZAT

1)

A Szenátus elfogadja az ELTE Tanárképző Központ módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát.

2)

A jelen határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.



102


2014. június 30.

AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 103. §-ban foglaltaknak megfelelően, az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet: Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 49.§ (5) bekezdésben, valamint az ELTE Tanárképző Központ létrehozásáról szóló CCXLIV/2013. (VII. 1.) Szen. sz. határozat 1/2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § (1) A jelen szabályzat az ELTE Tanárképző Központ (a továbbiakban: Tanárképző Központ) szervezetét és működését rögzíti a tevékenységére, hatáskörére és feladataira irányadó jogszabályi rendelkezések és az SzMR előírások keretei között. (2) A szabályzat célja, hogy meghatározza a Tanárképző Központ viszonyát a szakmai fenntartói felügyelet alá tartozó köznevelési intézményekhez, valamint a BGGyK, BTK, IK, PPK, és TTK osztatlan tanárképzésben érintett karokhoz (a továbbiakban: érintett karok). (3) A Tanárképző Központ működtetésével összefüggő azon nem szakmai tevékenységekre, amelyek ellátását az SzMR 49. § (3) bekezdése a Pedagogikum Központ (a továbbiakban: PK) hatáskörébe utalja, a PK SzMR 4. w. sz. mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzata irányadó. (4) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Tanárképző Központ és ezzel összefüggésben az érintett karok működésére, a Tanárképző Központ Egyeztető Testületére, a Tanárképző Központ alkalmazottaira, az érintett karok tanárképzési referenseire, valamint a Tanárképző Központ szakmai fenntartói felügyelete alá tartozó közoktatási intézményekre. A Tanárképző Központ feladata 2. §

Nftv. 103. § (1) Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató. Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető. (2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. (3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények – a tanárképző központon keresztül – részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a pedagógusok minősítési eljárásában.

(1) A Tanárképző Központ ellátja az osztatlan [ideértve valamennyi, a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tanárképzést] tanárképzéssel összefüggő tartalmi, szakmai, szervezeti és tudományos feladatok összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését. (2) Az osztott és a korábbi rendszerű tanárképzés tekintetében a Tanárképző Központ hatáskörébe tartozó feladatokat a PK Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály látja el a Tanárképző Központ számára. (3) A Tanárképző Központ központi funkcionális feladatként látja el tevékenységét az alábbi területeken: a) az osztatlan tanárképzésre vonatkozó – a karok által kezdeményezett – szaklétesítés/szakindítás jogszabályi megfelelőségének biztosítása, a képzéssel kapcsolatos szabályozás előkészítése, a képzés minőségbiztosítása, a jogszabályváltozások követése, az

103


b) c) d)

e)

f) g)

h) i) j) k)

2014. június 30.

ezekről való tájékoztatás, a hallgatókkal kapcsolatban a Tanárképző Központ feladatellátásával összefüggésben felmerülő jogi ügyek; belső adatszolgáltatás; külső oktatói, vezetőtanári, szakvezetői stb. szerződéskötésekkel, teljesítésigazolásokkal kapcsolatos adminisztratív ügyek; a következő köznevelési intézményekkel kapcsolatos szakmai fenntartói feladatokat: a) ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, b) ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, c) ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium; a karok részéről erre irányuló igény esetén felnőttképzési ügyekkel összefüggő tevékenységek, valamint a rendszer- és tartalomfejlesztés koordinációja, továbbá tájékoztatási, szervezési, koordinálási és nyilvántartási feladatok ellátása; az osztatlan tanárképzési szakokra történő felvétel szervezésével, gyakorlataival, képesítővizsgájával kapcsolatos szervezési, koordinációs feladatok; hallgatók tanulmányi előmenetelének követése, támogatása, adminisztrálása a nemzetközi mobilitással kapcsolatban is, az osztatlan tanárképzéssel összefüggő tanulmányi ügyek kialakítása, koordinációja, a hallgatói pénzügyekhez kapcsolódó tevékenységek; a tanárképzési kutatások, valamint a regionális és nemzetközi együttműködések koordinációja, támogatása, pályázat-figyelés; közreműködés a végzett hallgatók pályakövetésében; az osztatlan tanárképzéssel összefüggő felvételi és tanulmányi tájékoztatás a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatellátás mellett; az ELTE más felsőoktatási intézménnyel folyó közös osztatlan tanárképzésével kapcsolatos feladatok az 5. § j) pontjában, valamint a 6. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint. A Tanárképző Központ névhasználata

3. § A Tanárképző Központ teljes nevét az Egyetem rövidített nevét kiegészítve, rövidített elnevezését pedig a következők szerint használja: ELTE TKK. A Tanárképző Központ szervezete 4. § (1) A Tanárképző Központ további szervezeti egységekre nem tagolódik, az egyes, 2. § -ban leírt feladatcsoportok ellátását a főigazgató irányítása alatt működő közalkalmazottak biztosítják. (2) A Tanárképző Központ közvetlen állományába tartozó munkatársak felett a munkáltatói jogokat teljes terjedelemben a főigazgató gyakorolja. A Tanárképző Központ központi állományába tartozó munkatársak feladataikat a Tanárképző Központban, helyben látják el. (3) A Tanárképző Központ közvetlen állományába tartozó munkatársak az 5. §-ban meghatározott, osztatlan tanárképzéssel kapcsolatos feladatokat látják el. (4) Az osztatlan tanárképzés tekintetében az egy adott karral kapcsolatos tevékenységet a főigazgató irányítása alatt kari tanárképzési referens fogja össze. Kari tanárképzési referens működik az alábbi karokon: BGGyK, BTK, IK, PPK, TTK. A kari tanárképzési referens a BTK, az IK és a TTK esetében a kari tanulmányi osztály-, illetőleg hivatal munkatársa, a PPK és a BGGyK esetében a PK Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály munkatársa. (5) A kari tanárképzési referensek felett az adott kar illetékességi körébe tartozó a tanárképzési feladatok ellátásával összefüggésben a Tanárképző Központ főigazgatója közvetlen utasítási jogot gyakorol. Ezt a körülményt, valamint az ezzel kapcsolatos, a kari tanárképzési referensek felett közvetlen munkahelyi vezetői jogkört gyakorló vezető ebből adódó kötelezettségeit ez utóbbiak munkaköri leírásában is rögzíteni kell. (6) A kari tanárképzési referensek felett a munkáltatói jogot az eredeti kinevezésben rögzített munkáltatói jogkör gyakorló látja el azzal, hogy a kari tanárképzési referens munkakör betöltése, vagy az azt betöltő munkatárs közalkalmazotti jogviszonyának módosítása, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése, továbbá részére szabadság engedély kiadása,

104


2014. június 30.

illetve munkaköri feladatainak megállapítása (munkaköri leírásának kiadása) során a Tanárképző Központ főigazgatója egyetértési jogot gyakorol.

(7) Ha a kari tanárképzési referens szakmai, pénzügyi vagy jogszabályi, szabályzati aggályt észlel, ezt az utasítást adó vezetőnek a dékán és a főigazgató egyidejű értesítésével írásban jelzi. (8) A kari referensek feladataikat a karokon helyben látják el. 5. § A Tanárképző Központ központi állományába tartozó munkatársak feladatai: a) a felvételi ügyintézéssel, elemzéssel, tájékoztatással, a pályaalkalmassági vizsgálat koordinációjával, megszervezésével, lebonyolításával, a képzések marketingjével, a Tanárképző Központ honlapjának tartalomszolgáltatásával, a képzéshez kapcsolódó rendezvények szervezésével, adminisztrálásával kapcsolatos ügyek; b) a tanulmányi ügyekben eljárásrendek kialakítása a tantervek és a tanulmányi eljárásrendek utógondozásának koordinációja, a kari tanárképzési referensek közreműködésével a hallgatói előremenetel nyomon követése, a szabályzatok kidolgozása, módosítása, új szakok kidolgozásával és akkreditációjával kapcsolatos ügyek adminisztrációja, nyilvántartása; c) gyakorlóiskolai, pedagógus-továbbképzési ügyek, a pedagógiai szakképzés, a pedagógus továbbképzés koordinációja, az intézmény részvételének támogatása a pedagógusok minősítési eljárásában, a gyakorlóiskolákkal kapcsolatos szakmai feladatok ellátása és azok adminisztrációja; d) a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács, valamint a Tanárképző Központ Egyeztető Testülete adminisztratív működési feltételeinek technikai biztosítása, üléseinek adminisztratív előkészítése; e) az iskolai gyakorlatokkal kapcsolatos ügyek koordinációja, szervezése, egyeztetése a gyakorlóiskolákkal/gyakorlóhelyekkel, a hallgatók jelentkezésének, beosztásának adminisztrálása; f) a tanítási gyakorlathoz kötődő vizsgatanítások és az összefüggő egyéni gyakorlat látogatásának szervezése, karok tájékoztatása, az új vezetőtanári kinevezésekhez szükséges látogatások szervezésének koordinációja; g) a tanárképzési kutatások, valamint a regionális és nemzetközi együttműködések elősegítése, koordinációja, támogatása; h) pályázat-figyelés, pályázati lehetőségek csatornázása, szükség esetén részvétel a pályázatok előkészítésében; i) kapcsolattartás a kari tanárképzési referensekkel és szakmódszertani központokkal, munkájuk segítése, koordinációja; j) az ELTE más felsőoktatási intézménnyel folyó közös osztatlan tanárképzésben való közreműködés koordinációja, támogatása, az együttműködés kialakítása. 6. § (1) Az osztatlan tanárképzés alábbi részei (jelen szabályzat alkalmazásában a továbbiakban: modulok) tanterveinek az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben történő gondozását az alábbi szervezeti egységek végzik: a)

a tanárszak esetében a tanárszaknak megfelelő alapképzési szakot, továbbá a szakmódszertant, a szaktárgyi tanítási gyakorlatot, valamint a szaktárgyi tanításkísérő szemináriumot gondozó kar,

b)

a tanári felkészítés esetében – ide nem értve az egyéni, összefüggő iskolai gyakorlatot – a PPK

c)

az egyéni, összefüggő iskolai, valamint a közösségi pedagógiai gyakorlatokat a TKK.

(2) Az osztatlan tanárképzés esetében az ELTE HKR 5. sz. mellékletében meghatározott osztatlan tanárképzést gondozó kar tanulmányi osztálya, illetőleg hivatala végzi: a)

a felvett hallgatók tájékoztatását, beiratkoztatását;

b)

a hallgatókkal való közvetlen kapcsolattartást, tájékoztatást, segítségnyújtást;

c)

a hallgatók tanulmányaival és pénzügyeivel kapcsolatos teljes körű szervezési és ügyviteli feladatokat elektronikusan és papíralapon;

105


2014. június 30.

d)

a Tanárképző Központ kérésére statisztikai és nyilvántartási adatszolgáltatást;

e)

a diploma és oklevélmelléklet elkészítését és kiadását,

f)

a záróvizsgák megszervezését, a diplomaosztó ünnepségek megrendezését.

(3) A TKK végzi az iskolai gyakorlatok, valamint a záróvizsgákkal kapcsolatos ügyek koordinációját. (4) A kari tanárképzési referens a hatáskörébe nem tartozó osztatlan tanárképzéssel összefüggő ügyekben együttműködik a tanulmányi osztály, illetőleg hivatal munkatársaival. (5) A kari tanárképzési referensek eredeti munkaköri leírása kiegészül a Tanárképző Központ főigazgatója által meghatározott feladatokkal, különösen: az osztott tanárképzés hallgatói ügyintézéséhez hasonlóan az osztatlan tanárképzés hallgatói ügyeinek ellátásával; az osztatlan tanárképzés kari ügyintézésével és szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásával; a tanulmányi nyilvántartással, vizsgaügyekkel, adatszolgáltatással, valamint az elektronikus tanulmányi rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátásával; d) az ELTE más felsőoktatási intézménnyel folyó közös osztatlan tanárképzésében részt vevő vendéghallgatók esetében az a), b), c) pontban meghatározottak szerint történő eljárásával; e) a karok erre irányuló igénye esetén a tanfolyami jellegű és részismereti tanár-továbbképzésben érintett hallgatókkal kapcsolatos tanulmányi és nyilvántartási feladatok ellátásával; f) a Tanárképző Központ munkatársaival való együttműködéssel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. § Jelen szabályzat 2014. július 1. napján lép hatályba.

106


2014. június 30.

14. sz. mell. CXLIX/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyásáról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály módosításának jóváhagyását a melléklet szerinti tartalommal. Az Alapszabály módosítása nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal, azonban az EHÖK elnöke és a főtitkár közötti egyeztetés eredményeképpen, bár mind az EHÖK, mind a főtitkár azonosan értelmezi az előterjesztett szöveget, szükséges annak pontosítása rövid határidőn belül. HATÁROZAT

1. A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának melléklet szerinti módosítását. 2. A Szenátus felhívja az EHÖK elnökét, hogy gondoskodjon a legközelebbi szenátusi ülésre az Alapszabály kiegészítésének beterjesztéséről annak érdekében, hogy a szabályozásban legyen egyértelmű, hogy a) egy hallgató azon kari részönkormányzati választáson élhet aktív és passzív választási jogával (azaz választhat és választható), amelyen szakos jogviszonnyal rendelkezik; ha egy hallgató egyazon karon több szakos jogviszonnyal rendelkezik, akkor a döntése szerinti szakon bonyolított választásokon illeti meg az aktív és passzív választójog; b) ha egy hallgató két különböző karon rendelkezik két különböző szakos jogviszonnyal, akkor mindkét kari részönkormányzati választáson élhet aktív és passzív választási jogával; c) ha egy hallgató szakos jogviszony nélkül egyes tantárgyak vonatkozásában folytat tanulmányokat valamely, a szakos jogviszonyától eltérő karon, úgy ez utóbbi karon választási jog nem illeti meg; d) a 2013. szeptemberében indult osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók esetében a fenti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanárképzés szakpárjait szakoknak kell tekinteni, ennek megfelelően akik képzését három kar gondozza, a Pedagógiai és Pszichológiai Karhoz tartozó részönkormányzat kivételével a képzésben érintett karokon aktív és passzív választójoggal rendelkeznek.



107


Eredeti 1. § ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (…) 3. A Hallgatói Önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett és az intézménnyel jogviszonyban álló hallgató választó, illetve választható. (…)

2014. június 30.

Módosított Indoklás 1. § ÁLTALÁNOS A 2013-ban indult osztatlan RENDELKEZÉSEK tanárképzésben résztvevők választó joga tisztázása (…) érdekében. 3. A Hallgatói Önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, Valamint az ELTE EHÖK ennek során minden érintett részönkormányzatainak és érdekképviseleti az intézménnyel választásainak egy idejű jogviszonyban álló hallgató lebonyolítása okán, választó, illetve választható. átláthatóság javításának Azok a 2013 szeptemberében érdekében. indult osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók, akik képzését három kar gondozza, a Pedagógiai és Pszichológiai Karhoz tartozó részönkormányzat kivételével a képzésben érintett karokon aktív és passzív választójoggal rendelkeznek. A részönkormányzatok 2015 tavaszi félévétől kezdve érdekképviseleti választásaikat egy időben, a tavaszi szemeszterben bonyolítják le.(…) Azon részönkormányzatok esetében, amelyek évfolyamképviseleti rendszerben működnek, a részönkormányzat elnöke gondoskodik az első éves hallgatók érdekvédelméről a választások lebonyolításáig. Az érdekképviselet e rendelkezés szerinti biztosításának módjáról a hallgatókat a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 17. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (…) (…) 2. Ezen Alapszabály az Egyetemi Hallgatói 2. Ezen Alapszabály az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének 2009. Önkormányzat Küldöttgyűlésének 200914. november 24-én hozott határozata alapján a november június 24xy-én hozott határozata Szenátus jóváhagyásának napján lép hatályba. alapján a Szenátus jóváhagyásának napján lép hatályba


2014. június 30.

15. sz. mell. CL/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Informatikai Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály mellékletének, a Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyását az alábbi tartalommal. Az Alapszabály módosítása nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal.

HATÁROZAT A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának mellékletét képező IK HÖK Alapszabály (a továbbiakban: Asz.) módosítását az alábbiak szerint: Az Asz. 14. § (4) bekezdés a negyedik mondatot követően kiegészül az alábbi rendelkezéssel: „Amennyiben a Bizottság az ülésen nem tud tagjai közül elnököt választani, az IK HÖK elnöke az Önkormányzat tagjai közül megbízott elnököt jelölhet ki a bizottság élére legfeljebb 4 hónapos időtartamra. A megbízatás lejártával az érintett Bizottságnak rendes ülést kell tartania, ahol napirendre kell venni az érintett bizottság elnökének megválasztását. A megbízott elnök ugyanazokkal az Alapszabály adta jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a bizottság által megválasztott elnök, a bizottság által nem visszahívható.”



109


2014. június 30.

16. sz. mell. CLI/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Társadalomtudományi Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály mellékletének, a Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyását a melléklet szerinti tartalommal. Az Alapszabály módosítása nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal.

HATÁROZAT A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának mellékletét képező TáTK HÖK Alapszabály módosítását a melléklet szerinti tartalommal.



110


2014. június 30.

ELTE TáTK HÖK Alapszabály-módosítás Az ELTE TáTK HÖK Alapszabályában a következő módosítások szükségesek: Módosítandó rész

Módosított változat

1.§ (1)

1.§ (1)

a) neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata

a) Neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata

3. § (1)

3. § (1)

k) segíteni az elsős hallgatók beilleszkedését az egyetemi/kari életbe, ennek érdekében programokat szervez, többek között az ELTE TÁTK Gólyatáborát, Gólyabálját, valamint a Társadalomtudományi Piknik című rendezvényt.

k) segíteni az elsős hallgatók beilleszkedését az egyetemi/kari életbe, ennek érdekében programokat szervezni, többek között az ELTE TÁTK Gólyatáborát, Gólyabálját, valamint a Társadalomtudományi Piknik nevű rendezvényt.

4.§ (5)

4.§ (5)

Választási Bizottság

a Választási Bizottság

4.§ (8)

4.§ (8)

Elnöki megbízott

az Elnöki megbízott

5.§ (2)

5.§ (2)

Létszáma maximum 30 fő, tagjait a Kar hallgatói maguk közül választják, általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással. Minden hallgató választó és választható. Az egyes szakok kötött számú hellyel rendelkeznek a Küldöttgyűlésben a következők szerint:

Létszáma maximum 29 fő, tagjait a Kar hallgatói maguk közül választják, általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással. Minden hallgató választó és választható. Az egyes szakok kötött számú hellyel rendelkeznek a Küldöttgyűlésben a következők szerint:

Alapszakok

Alapszakok

Alkalmazott közgazdaságtan 2

Alkalmazott közgazdaságtan 2

Nemzetközi tanulmányok 4


Szociális munka 4

Szociális munka 3

Szociológia 3

Szociológia 4

Társadalmi tanulmányok 5

Társadalmi tanulmányok 4

Mesterszakok

Mesterszakok

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás 1

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás 1

Kisebbségpolitika 1

(Health Policy Planning & Financing)

Kulturális antropológia 1

Kisebbségpolitika 1


Kulturális antropológia 1

Survey statisztika 1


Szociális munka 1

Survey statisztika 1


2014. június 30.

Szociálpolitika 1

Szociális munka 1

Szociológia 1

Szociálpolitika 1

Közgazdasági elemző 1

Szociológia 1

Közösségi és civil tanulmányok 1

Közgazdasági elemző 1

Humánökológia 1

Közösségi és civil tanulmányok 1

Osztatlan képzési szakok 1

Humánökológia 1

5.§ (4)

5.§ (4)

c) a HÖK szabályzatainak elfogadása, módosítása;

5.§ (9) A Küldöttgyűlés menete:

a) a Kar hallgatói közül a HÖK elnökének, az EB tagjainak, az egyes bizottsági tagoknak, a Kari Tanács hallgatói tagjainak, és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlési tagjainak megválasztása; b) a HÖK Alapszabályának elfogadása és módosítása; c) a HÖK éves költségvetésének elfogadása és évközi módosítása; d) bármely más önkormányzathoz való csatlakozás, egyesülés vagy a HÖK egészének feloszlatása kérdésében való döntés. Ilyen döntést csak akkor hozhat, ha az ELTE vagy az ELTE TÁTK szűnik meg, illetve szervezeti átalakítás történik; e) egyetértési jog gyakorlása az egyetemi és kari szabályzatokban a HÖK számára megállapított esetekben és módon; f) az Egyetem, illetve a Kar fejlesztési tervének hallgatókat érintő részeinek véleményezése; g) döntéshozatal minden olyan ügyben, melyet a jelen Szabályzat, valamint bármely egyetemi vagy kari szabályzat a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 5.§ (9) A Küldöttgyűlés menete:

d) A tervezett napirendet az elnök ismerteti, a Küldöttgyűlés rendjéért ő felelős, ennek keretében gondoskodik arról, hogy a küldöttgyűlési tagok a meghívottak jogaikat zavartalanul, rendben gyakorolhassák.

d) A tervezett napirendet az elnök ismerteti, a Küldöttgyűlés rendjéért ő felelős, ennek keretében gondoskodik arról, hogy a küldöttgyűlési tagok, a meghívottak jogaikat zavartalanul, rendben gyakorolhassák.

5.§ (9) Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozatok tára c) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megvitatott kérdéseket, a hozzászólásokat és a döntések eredményét szavazati arány szerint – kérelmére – a kisebbségi vélemény feltüntetésével. j) A Küldöttgyűlés határozatait – kérelmére a kisebbségi véleménynek a feltüntetésével – külön kell dokumentálni (határozatok tára),

5.§ (10) Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozatok tára c) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megvitatott kérdéseket, a hozzászólásokat és a döntések eredményét szavazati arány szerint a kisebbségi vélemény feltüntetésével. j) A Küldöttgyűlés határozatait –a kisebbségi véleménynek a feltüntetésével – külön kell dokumentálni (határozatok tára), azokból a

112


2014. június 30.

azokból a Küldöttgyűlés ülését követő 17 naptári napon belül emlékeztetőt kell küldeni valamennyi küldöttgyűlési tagnak, az Elnökségnek és az EB-nek. Az emlékeztető a jegyzőkönyv alapján tartalmazza az ülés idejét, a tárgyalt napirendet és a döntéseket. 10. § (3)

Küldöttgyűlés ülését követő 17 naptári napon belül emlékeztetőt kell küldeni valamennyi küldöttgyűlési tagnak, az Elnökségnek és az EB-nek. Az emlékeztető a jegyzőkönyv alapján tartalmazza az ülés idejét, a tárgyalt napirendet és a döntéseket.

b) Elnöke: - Tisztségére az Elnök nevezi ki; - irányítja a Diákjóléti Bizottság munkáját; - részt vesz a hallgatók szociális támogatási rendszerének kialakításában és működtetésében; - kiírja az aktuális pályázatokat, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen és minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve; - tisztsége alapján tagja az EHÖK Szociális és Ösztöndíj Bizottságának; - a Diákjóléti Bizottság Elnökének feladata továbbá a Kulturális referenssel, valamint a Sportreferenssel együttműködve havi rendszerességgel (meghatározott határidő mellett) kiírni, begyűjteni és elbírálni a hallgatók kulturálisés sport pályázatait, melyek támogatása a hallgatói normatíva keretéből történik. - szociális ügyekben képviseli az Önkormányzatot.

b) Elnöke: - Tisztségére az Elnök nevezi ki; - irányítja a Diákjóléti Bizottság munkáját; - részt vesz a hallgatók szociális támogatási rendszerének kialakításában és működtetésében; - kiírja az aktuális pályázatokat, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen és minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve; - tisztsége alapján tagja az EHÖK Szociális és Ösztöndíj Bizottságának; - a Diákjóléti Bizottság Elnökének feladata továbbá a Sport- és kulturális referenssel együttműködve havi rendszerességgel (meghatározott határidő mellett) kiírni, begyűjteni és elbírálni a hallgatók kulturális-és sport pályázatait, melyek támogatása a hallgatói normatíva keretéből történik. - szociális ügyekben képviseli az Önkormányzatot.

10. § (4)

10. § (4)

b) Elnöke - Tisztségére az Elnök nevezi ki. - irányítja a Tanulmányi és Tudományos Bizottság munkáját; - tanulmányi és hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az HÖK-öt; - tisztsége alapján tagja: • a kari Tanulmányi Bizottságnak, • a kari Tudományos Kuratóriumnak, • a kari Kreditátviteli Bizottságnak; - tanulmányi ügyekben elvi állásfoglalásokat fogalmaz meg, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyekben a HÖK egyetértési jogot gyakorol; - részt vesz a hallgatók tanulmányi támogatási rendszerének kialakításában és működtetésében; - folyamatosan felülvizsgálja az Egyetem és a Kar tanulmányi szabályzatait és javaslatot tesz a szükséges módosításokra; - koordinálja a tudományos célú hallgatói támogatások elosztásában döntési hatáskörrel felruházott testületek munkáját és velük együttműködve kidolgozza ezen hallgatói támogatások elosztásának elveit, e munkája során együttműködik a Tudományos Diákkörrel13, valamint a Diákjóléti és Kulturális Bizottsággal; - az egyetemi és kari szabályzatokban megállapított

b) Elnöke - Tisztségére az Elnök nevezi ki. - irányítja a Tanulmányi és Tudományos Bizottság munkáját; - tanulmányi és hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az HÖK-öt; - tisztsége alapján tagja: • a kari Tanulmányi Bizottságnak, • a kari Tudományos Kuratóriumnak,

10. § (3)

- tanulmányi ügyekben elvi állásfoglalásokat fogalmaz meg, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyekben a HÖK egyetértési jogot gyakorol; - részt vesz a hallgatók tanulmányi támogatási rendszerének kialakításában és működtetésében; - folyamatosan felülvizsgálja az Egyetem és a Kar tanulmányi szabályzatait és javaslatot tesz a szükséges módosításokra; - koordinálja a tudományos célú hallgatói támogatások elosztásában döntési hatáskörrel felruházott testületek munkáját és velük együttműködve kidolgozza ezen hallgatói támogatások elosztásának elveit, e munkája során együttműködik a Tudományos Diákkörrel13, valamint a Diákjóléti és Kulturális Bizottsággal; - az egyetemi és kari szabályzatokban megállapított

113


2014. június 30.

módon részt vesz a hallgatók juttatásaival, illetve tandíjával kapcsolatos ügyek intézésében; - felsőbb fórumokon a HÖK-öt képviseli a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében; - a Kar, az Egyetem illetve a HÖK testületei részéről a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében jár el (pl.: ösztöndíj, juttatásképesség elvonása, illetve szociális és egyéb támogatásokból való kizárás, stb.); - a hallgatókra vonatkozó valamennyi jogszabályból, naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie; - állandó munkakapcsolatban áll az EB-vel.

módon részt vesz a hallgatók juttatásaival, illetve tandíjával kapcsolatos ügyek intézésében; - felsőbb fórumokon a HÖK-öt képviseli a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében; - a Kar, az Egyetem illetve a HÖK testületei részéről a hallgatókat ért jogsérelmek ügyében jár el (pl.: ösztöndíj, juttatásképesség elvonása, illetve szociális és egyéb támogatásokból való kizárás, stb.); - a hallgatókra vonatkozó valamennyi jogszabályból, naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie; - állandó munkakapcsolatban áll az EB-vel.

10. § (4)

10. § (4)

c) A Tudományos referens elsődleges feladatai: • felelős a tudományos ösztöndíjkeret elosztásának félévenkénti a TDK Tanács elnökével és a Tanulmányi és Tudományos Bizottság elnökével együtt alkotja a Tudományos Kuratóriumot, amely dönt a beérkezett pályázatokról; • kiírja a pályázatot, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen és minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve; • a beérkezett pályázati anyagot közvetíti a kuratórium tagjaihoz; • gondoskodik a pályázati anyagok megőrzéséről és a későbbi pályázatok szempontjából fontos adatok nyilvántartásba vételéről; • nyilvánosságra hozza a pályázatot elnyert hallgatók névsorát; • a Kuratórium megítélése szerint megfelelő minőségű Tudományos Ösztöndíj-pályázati dolgozatok publikálási lehetőségét segíti; • ellátja a hallgatói képviseletet a TDK-val és az Országos Tudományos Diákkörrel14 kapcsolatos ügyekben; • együttműködik a TDK-val és OTDK-val kapcsolatos ügyek megbízott kari elnökével; • munkáját a szakos képviseletekkel együttműködve végzi. • szükség szerint, de legalább minden szorgalmi időszak elején köteles írásban és szóban beszámolni a hatáskörébe tartozó ügyekről az Elnökség előtt. Ha a HÖK Elnöke vagy az Elnökség bármely tagja vagy a Küldöttgyűlés egyharmada kéri, akkor

c) A Tudományos referens elsődleges feladatai: • felelős a tudományos ösztöndíjkeret elosztásának félévenkénti a TDK Tanács elnökével és a Tanulmányi és Tudományos Bizottság elnökével együtt alkotja a Tudományos Kuratóriumot, amely dönt a beérkezett pályázatokról; • tisztsége alapján tagja a kari Tudományos Bizottságnak; • kiírja a pályázatot, gondoskodva arról, hogy a pályázati feltételek részletesen és minden hallgató számára hozzáférhető módon legyenek meghirdetve; • a beérkezett pályázati anyagot közvetíti a kuratórium tagjaihoz; • gondoskodik a pályázati anyagok megőrzéséről és a későbbi pályázatok szempontjából fontos adatok nyilvántartásba vételéről; • nyilvánosságra hozza a pályázatot elnyert hallgatók névsorát; • a Kuratórium megítélése szerint megfelelő minőségű Tudományos Ösztöndíj-pályázati dolgozatok publikálási lehetőségét segíti; • ellátja a hallgatói képviseletet a TDK-val és az Országos Tudományos Diákkörrel14 kapcsolatos ügyekben; • együttműködik a TDK-val és OTDK-val kapcsolatos ügyek megbízott kari elnökével; • munkáját a szakos képviseletekkel együttműködve végzi. • szükség szerint, de legalább minden szorgalmi időszak elején köteles írásban és szóban beszámolni a hatáskörébe tartozó ügyekről az Elnökség előtt. Ha a HÖK Elnöke vagy az Elnökség bármely tagja vagy a Küldöttgyűlés egyharmada

114


2014. június 30.

bármikor köteles (az őt felkérő testületnek) írásban és szóban beszámolni

kéri, akkor bármikor köteles (az őt felkérő testületnek) írásban és szóban beszámolni

10. § (5)

10. § (5)

a) A bizottság elnökből és két tagból áll, akik közül az egyik a kari Főmentor. b) Elnöke: - tisztségére az Elnök nevezi ki - irányítja a Külügyi Bizottság munkáját, és szervezi a HÖK külkapcsolatait; - külügyekben képviseli a HÖK-öt - folyamatos kapcsolatot tart az ország hallgatói önkormányzataival és a HÖOK-kal, - tisztsége alapján tagja: • a Kar nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságainak, • az EHÖK Külügyi Bizottságának; - a külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban: • képviseli a hallgatókat az ezzel kapcsolatos fórumokon, • javaslatot tesz a pályázás módjára, • segíti és szervezi a pályázatokat elnyerők kiutazását, - együttműködik a gazdasági ügyekért felelős elnökségi taggal az ösztöndíjas kinn-tartózkodások anyagi forrásainak felkutatásában, - együttműködik a külügyekért felelős dékánhelyettessel és a kari Nemzetközi Osztállyal; - szervezi a HÖK külföldi vendégeinek itttartózkodását; - kapcsolatokat teremt és folytat külföldi hallgatói szervezetekkel; - külügyi és nemzetközi kérdésekben segíti az egyetemi és kari tanácsi hallgatói képviselők munkáját; - fogadja a nemzetközi ösztöndíjjal a TÁTK-on tanulmányokat folytató külföldi hallgatókat és segíti beilleszkedésüket. c) A Bizottság tagjai és feladatuk: - A Főmentor személyére az Elnök tesz javaslatot, melynek figyelembe vételével a Küldöttgyűlés választja meg. - A bizottság másik tagját a Küldöttgyűlés jelöli és választja meg, figyelembe véve a bizottság elnökének javaslatát. - A bizottsági tagok feladatait a Külügyi Bizottság elnöke határozza meg.

a) A bizottság elnökből és két tagból áll, akik közül az egyik a kari Főmentor, a másik az ösztöndíjakért felelős bizottsági tag. b) Elnöke: - tisztségére az Elnök nevezi ki - irányítja a Külügyi Bizottság munkáját, és szervezi a HÖK külkapcsolatait; - külügyekben képviseli a HÖK-öt - folyamatos kapcsolatot tart az egyéb felsőoktatási intézmények külügyért felelős bizottságaival és a HÖOK-kal, - együttműködik a külügyekért felelős dékánhelyettessel és a kari Nemzetközi Osztállyal; - külügyi és nemzetközi kérdésekben segíti az egyetemi és kari tanácsi hallgatói képviselők munkáját; - tisztsége alapján tagja: • a Kar nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságainak, • az EHÖK Külügyi Bizottságának; c) Az Elnök és az ösztöndíjakért felelős bizottsági tag - a külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban: • képviseli és tájékoztatja a hallgatókat az ezzel kapcsolatos fórumokon, • segíti és szervezi a pályázatokat elnyerők kiutazását, - együttműködik a gazdasági ügyekért felelős elnökségi taggal az ösztöndíjas kinn-tartózkodások anyagi forrásainak felkutatásában, - kapcsolatokat teremt és folytat külföldi hallgatói szervezetekkel; d) A Főmentor - szervezi a HÖK külföldi vendégeinek itt-tartózkodását; - fogadja a nemzetközi ösztöndíjjal a TáTK-on tanulmányokat folytató külföldi hallgatókat és segíti beilleszkedésüket. - kapcsolatot tart az Egyetemi Főmentorral és az ELTE többi karának főmentoraival c) A Bizottság tagjai és feladatuk: - A Főmentor személyére az Elnök tesz javaslatot, melynek figyelembe vételével a Küldöttgyűlés választja meg. - Az ösztöndíjakért felelős bizottsági tagot a Küldöttgyűlés jelöli és választja meg, figyelembe véve a bizottság elnökének javaslatát. - A bizottsági tagok további feladatait a Külügyi Bizottság elnöke határozza meg.

10. § (6)

10. § (6)

a) A bizottság elnökből és legfeljebb két tagból áll. b) A bizottság elnöke: - irányítja a Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság munkáját;

a) A bizottság elnökből és egy tagból áll. b) A bizottság elnöke: - irányítja a Belügyi és Szakos Képviseleti Bizottság munkáját;

115


2014. június 30.

- a HÖK elnökének távollétében levezeti a SzHÉKek alakuló üléseit, - előkészíti és szerkeszti a Kommunikációs Bizottsággal, a HÖK tájékoztató kiadványait, - megszervezi a HÖK vezetőképzőit a Rendezvényszervező Bizottsággal együttműködve, - megszervezi a HÖK vezetőképzőit a Rendezvényszervező biztossal együttműködve, - ellátja a hallgatói képviseletet azokon a tanszéki és intézeti üléseken, ahol nincsenek megválasztott képviselők, vagy azok akadályoztatva vannak. d) A Könyvtár- és Jegyzetreferens elsődleges feladatai: - tisztségére az Elnök nevezi ki - a hallgatók érdekeit képviseli a könyvtárral, a kari jegyzet és könyvkiadással, és a jegyzettámogatással kapcsolatban; - részt vesz a vonatkozó bizottságok munkájában (akadályoztatása esetén az Elnökségből valakit köteles maga helyet meghatalmazni); - döntéseit önállóan hozza, de a HÖK elnökségének vagy Küldöttgyűlésének vonatkozó határozatait köteles képviselni; - szükség szerint, de legalább minden szorgalmi időszak elején köteles írásban és szóban beszámolni a hatáskörébe tartozó ügyekről az Elnökség előtt. Ha a HÖK Elnöke vagy az Elnökség bármely tagja vagy a Küldöttgyűlés egyharmada kéri, akkor bármikor köteles (az őt felkérő testületnek) írásban és szóban beszámolni. - A Könyvtár- és Jegyzetreferens számára az Elnökség köteles a munkafeltételeket biztosítani.

- a HÖK elnökének távollétében levezeti a SzHÉK-ek alakuló üléseit, - előkészíti és szerkeszti a Kommunikációs Bizottsággal, a HÖK tájékoztató kiadványait, - megszervezi a HÖK vezetőképzőit a Rendezvényszervező Bizottsággal együttműködve, - megszervezi a HÖK vezetőképzőit a Rendezvényszervező biztossal együttműködve, - ellátja a hallgatói képviseletet azokon a tanszéki és intézeti üléseken, ahol nincsenek megválasztott képviselők, vagy azok akadályoztatva vannak.

10. § (7)

10. § (7)

a) a bizottság Elnökből és legfeljebb két tagból áll. b) Elnöke: - tisztségére az Elnök nevezi ki a bizottság tagjai közül - irányítja a bizottság munkáját; - folyamatos kapcsolatot tart az ország hallgatói önkormányzataival és a HÖOK-kal; - felelős azért, hogy a HÖK tervei, törekvései regionális és országos szinten is megjelenjenek; - felelős azért, hogy a hallgatókat érintő kari és önkormányzati döntések és hírek hitelesen és időben meghirdetésre kerüljenek, szervezi a hallgatók folyamatos tájékoztatását a HÖK tevékenységéről; - szervezi a Kar épületei közötti információáramlást; - tisztségéből adódóan állandó munkakapcsolatban áll a HÖK lapjának főszerkesztőjével; - kapcsolatot keres és tart fenn az írott és elektronikus hírközegekkel (média), valamint a hallgatói szervezetekkel;

a) a bizottság Elnökből és egy tagból áll. b) Elnöke: - tisztségére az Elnök nevezi ki a bizottság tagjai közül - irányítja a bizottság munkáját; - folyamatos kapcsolatot tart az ELTE EHÖK tisztségviselőivel, az ország hallgatói önkormányzataival és a HÖOK-kal; - felelős azért, hogy a HÖK tervei, törekvései regionális és országos szinten is megjelenjenek; - felelős azért, hogy a hallgatókat érintő kari és önkormányzati döntések és hírek hitelesen és időben meghirdetésre kerüljenek, szervezi a hallgatók folyamatos tájékoztatását a HÖK tevékenységéről; - szervezi a Kar épületei közötti információáramlást; - tisztségéből adódóan állandó munkakapcsolatban áll a HÖK lapjának főszerkesztőjével; - kapcsolatot keres és tart fenn az írott és elektronikus hírközegekkel (média), valamint a hallgatói szervezetekkel; c) A bizottság tagja és feladatai: - tag megválasztása: a bizottság tagját a

116


2014. június 30.

c) A bizottság tagjai és feladatuk: - tagok megválasztása: a bizottság tagjait a Küldöttgyűlés jelöli és választja, figyelembe véve a bizottság elnökének javaslatait is. - egy tag a honlapért és az interneten való kapcsolattartásért felel; - két tag újságcikkek és kiadványok készítésért, továbbá az írott és elektronikus médiával való kapcsolattartásért felel - két tag a HÖK plakátjainak, szóróanyagainak ELTE TÁTK épületeiben való kihelyezéséért és a plakátoló felületek gondozásáért felelős; - a tagok feladatait a bizottság elnöke határozza meg.

Küldöttgyűlés jelöli és választja, figyelembe véve a bizottság elnökének javaslatait is. - a tag feladatait a bizottság elnöke határozza meg - a Bizottság a honlapért és az interneten való kapcsolattartásért, elektronikus médiával való kapcsolattartásért, a HÖK plakátjainak, szóróanyagainak ELTE TÁTK épületeiben való kihelyezéséért és a plakátoló felületek gondozásáért felelős

15.§ (4)

15.§ (4)

A SzHÉK működése

A SzHÉK működése

a) a SzHÉK alakuló ülését a HÖK elnöke, távollétében a Belügyi Bizottság elnöke vezeti le. b) az alakuló ülés: - a képviselők közül elnököt választ; 202 - feladatkörök szerint egyéb tisztségviselőket is választ; - a képviselők közül megválasztja az oktatásiszervezeti egység tanácsaiba delegálandó hallgatókat; - elkészíti saját ügyrendjét, melyet 7 naptári napon belül eljuttat a HÖK Elnökének, a Belügyi Bizottság elnökének és az Ellenőrző Bizottságnak. A SzHÉK-ek ügyrendjét a HÖK Elnöksége hagyja jóvá.

c) a SzHÉK-nek jogában áll egyszerű szótöbbségi szavazással bármikor módosítani az ügyrendjét, ha a változtatás nem mond ellent felsőbb jogszabályoknak. Bármilyen ügyrendmódosítást a SzHÉK 15 naptári napon belül köteles bejelenteni a HÖK elnökének. A SZHÉK ügyrendjének módosítását az Elnökség hagyja jóvá. d) az SzHÉK működése során – a SzHÉK munkájának felügyelete kérdéseiben – észlelt szabályzatsértés esetén az EB-hez fordulhat.

a) a SzHÉK alakuló ülését a HÖK elnöke, távollétében a Belügyi Bizottság elnöke vezeti le. b) az alakuló ülés: - a képviselők közül elnököt választ; 202 - feladatkörök szerint egyéb tisztségviselőket is választ; - a képviselők közül megválasztja az oktatásiszervezeti egység tanácsaiba delegálandó hallgatókat; - elkészíti saját ügyrendjét, melyet 7 naptári napon belül eljuttat a HÖK Elnökének, a Belügyi Bizottság elnökének és az Ellenőrző Bizottságnak. A SzHÉK-ek ügyrendjét a HÖK Elnöksége hagyja jóvá. c) a SzHÉK elnöke félévente köteles írásban beszámolni a Küldöttgyűlésnek a SzHÉK munkájáról d) a SzHÉK-nek jogában áll egyszerű szótöbbségi szavazással bármikor módosítani az ügyrendjét, ha a változtatás nem mond ellent felsőbb jogszabályoknak. Bármilyen ügyrendmódosítást a SzHÉK 15 naptári napon belül köteles bejelenteni a HÖK elnökének. A SZHÉK ügyrendjének módosítását az Elnökség hagyja jóvá. e) az SzHÉK működése során – a SzHÉK munkájának felügyelete kérdéseiben – észlelt szabályzatsértés esetén az EBhez fordulhat.

18.§ (1)

18.§ (1)

h) A küldöttgyűlési tagok választása a következő szakokon választási körzetek alapján történik. Ennek megfelelően közös lista

h) A küldöttgyűlési tagok választása a következő szakokon választási körzetek alapján történik. Ennek megfelelően közös lista

117


2014. június 30.

érvényes: - Közgazdaságtan és Egészségpolitika körzet: Alkalmazott közgazdaságtan BA, Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MSc, Közgazdasági elemző MSc; - Nemzetközi tanulmányok és Politológia körzet: Nemzetközi tanulmányok BA, Nemzetközi tanulmányok MA; - Szociológia körzet: Szociológia BA, Szociológia MA, Survey statisztika MSc; - Szociális tanulmányok körzet: Szociális munka BA, Szociális munka MA, Szociálpolitika MA, Közösségi és civil tanulmányok MA; - Társadalmi kapcsolatok körzet: Társadalmi tanulmányok BA, Kisebbségpolitika MA, Kulturális antropológia MA, Humánökológia MA; - Osztatlan képzésű körzet: Nemzetközi tanulmányok osztatlan képzés, Politológia osztatlan képzés, Szociológia osztatlan képzés, Általános szociális munka osztatlan képzés, Szociális munka osztatlan képzés, Szociálpolitika osztatlan képzés, Kulturális antropológia osztatlan képzés.

érvényes: - Közgazdaságtan és Egészségpolitika körzet: Alkalmazott közgazdaságtan BA, Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MSc, Közgazdasági elemző MSc; - Nemzetközi tanulmányok körzet: Nemzetközi tanulmányok BA, Nemzetközi tanulmányok MA; - Szociológia körzet: Szociológia BA, Szociológia MA, Survey statisztika MSc; - Szociális tanulmányok körzet: Szociális munka BA, Szociális munka MA, Szociálpolitika MA, Közösségi és civil tanulmányok MA; - Társadalmi kapcsolatok körzet: Társadalmi tanulmányok BA, Kisebbségpolitika MA, Kulturális antropológia MA, Humánökológia MA.

19.§ (1)

19.§ (1)

e) a választásokat évenként kell megtartani;

e) a választásokat tanévenként kell megtartani, csak rendkívül indokolt esetben lehet ettől eltérni, de két választás között ekkor is legfeljebb 16 hónap telhet el;

22. § (4)

22. § (4)

Jelen szabályzatot az ELTE TÁTK HÖK Küldöttgyűlése 2012. május 17-én módosította utoljára.

Jelen szabályzatot az ELTE Küldöttgyűlése 2014. június 02-án módosította utoljára.

118

TÁTK

HÖK


2014. június 30.

17. sz. mell. CLII/2014. (VI. 30.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya Természettudományi Kar Hallgatói Részönkormányzatra vonatkozó melléklete módosításának jóváhagyásáról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály mellékletének, a Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyását a melléklet szerinti tartalommal. Az Alapszabály módosítása nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal.

HATÁROZAT A Szenátus jóváhagyja az ELTE EHÖK Alapszabályának mellékletét képező TTK HÖK Alapszabály módosítását.

Budapest, 2014. június 30. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

119


2014. június 30. TTK HÖK Alapszabály módosítási javaslat

Eredeti szöveg 2. § Az Önkormányzat tagjai Az Önkormányzat tagja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (1) alapján meghatározott hallgatók közül azok, akiknek alapkara az ELTE TTK vagy a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon folytatnak tanulmányokat. 5. § A szakterületi besorolás (1) Az Önkormányzat tagjait az Egyetemen folytatott képzéseik alapján szakterületekbe sorolja. Egy személy – amennyiben több szakon, szakirányon, modulon folytat tanulmányokat – több szakterület tagja is lehet. (2) Az Önkormányzat a szakterületi besorolást az alábbiakban állapítja meg: (a) Biológia szakterület: biológia alapszak, biológia minor szakirány, biológus mesterszak, tanári mesterszak biológiatanári modullal, biológia tanár, biológus. (b) Fizika szakterület: fizika alapszak, fizika minor szakirány, biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, tanári mesterszak fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika. (c) Földrajz- és földtudományi szakterület: földrajz alapszak, földtudományi alapszak, földrajz minor szakirány, csillagász mesterszak, geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak, meteorológus mesterszak, tanári mesterszak földrajztanári modullal, földrajz tanár, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus. (d) Kémia szakterület: kémia alapszak, minor szakirány, anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, tanári mesterszak kémiatanári modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész. (e) Környezettudományi szakterület: környezettan alapszak, környezettan minor szakirány, környezettudomány mesterszak, környezettan tanár,

Módosított szöveg 2. § Az Önkormányzat tagjai Az Önkormányzat tagja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (1) alapján meghatározott hallgatók közül azok, akiknek alapkara az ELTE TTK vagy a Karon minor szakirányon, vagy tanári modulon, vagy tanárszakon folytatnak tanulmányokat. 5. § A szakterületi besorolás (1) Az Önkormányzat tagjait az Egyetemen folytatott képzéseik alapján szakterületekbe sorolja. Egy személy – amennyiben több szakon, szakirányon, modulon folytat tanulmányokat – több szakterület tagja is lehet. (2) Az Önkormányzat a szakterületi besorolást az alábbiakban állapítja meg: (a) Biológia szakterület: biológia alapszak, biológia minor szakirány, biológus mesterszak, tanári mesterszak biológiatanári modullal, biológia tanár, biológus,farmakológus szakasszisztens, mikrobiológus-technikus.

(b) Fizika szakterület: fizika alapszak, fizika minor szakirány, biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, tanári mesterszak fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika. (c) Földrajz- és földtudományi szakterület: földrajz alapszak, földtudományi alapszak, földrajz minor szakirány, csillagász mesterszak, geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak, meteorológus mesterszak, tanári mesterszak földrajztanári modullal, földrajz tanár, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus, hidrológus szakirányú továbbképzés.

(d) Kémia szakterület: kémia alapszak, minor szakirány, anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, tanári mesterszak kémiatanári modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész. (e) Környezettudományi szakterület: környezettan alapszak, környezettan minor szakirány, környezettudomány mesterszak, környezettan tanár, környezettudomány.

Indoklás -

A tanárképzési szakterület létre hozását az osztatlan tanárképzésben résztvevők szavazati jogának tisztázása indokolja. Az egy szakos régi rendszerű osztatlan tanári szakok (2006 előtt indított szakok, pl. biológia tanár) maradtak az eredeti szakterületükön. Illetve több továbbképzés besorolása, régebbi Választási Bizottsági jegyzőkönyvek alapján.


környezettudomány. (f) Matematika szakterület: matematika alapszak, matematika minor szakirány, alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak, matematikus mesterszak, tanári matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus.

5. § (3) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak hallgatói beiratkozásukkor írásban nyilatkoznak arról, hogy melyik szakterület tagjai kívánnak lenni. Minden regisztrációs időszakban új nyilatkozatot tehetnek. (…) 7. § (6) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások rendjéről a 41-46. §§ rendelkeznek. 7. § (11) A Küldöttgyűlés 42 főből áll az Alapszabály 46. §-ának rendelkezései szerint. 9. § (2) Adott szakterületi bizottság tagja minden, az adott szakterületen megválasztott, képviselő. Szavazati jog illeti meg továbbá az adott szakterület szakterületi koordinátorát, amennyiben nem képviselő az adott szakterületen.

2014. június 30.

(f) Matematika szakterület: matematika alapszak, matematika minor szakirány, alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak, matematikus mesterszak, tanári matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus. (g) Tanárképzési szakterület: osztatlan tanári mesterképzés biológia, fizika, földrajz, kémia, természetismeret-környezettan, vagy matematika modullal; tanári mesterszak biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan, matematika modullal. 5. § (3) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak hallgatói nem sorolhatóak be a tanárképzési szakterülethez. (4)(3) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak hallgatói beiratkozásukkor írásban nyilatkoznak arról, hogy melyik szakterület tagjai kívánnak lenni a (3). bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve. Minden regisztrációs időszakban új nyilatkozatot tehetnek. (…) 7. § (6) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások rendjéről a 41-46. § 42-47. § rendelkeznek.

Rossz hivatkozás javítása.

7. § (11) A Küldöttgyűlés 42 főből áll az Alapszabály 46.47. §-ának rendelkezései szerint.


9. § (2) Adott szakterületi bizottság tagja minden, az adott szakterületen megválasztott, képviselő és képviselői póttag. Szavazati jog illeti meg továbbá az adott szakterület szakterületi koordinátorát, amennyiben nem képviselő az adott szakterületen.

A legkisebb szakterületi bizottság az eredeti szöveges szerint három fővel működne, amit nem tartunk szerencsésnek. A póttagokkal akár hat főre is bővülhet a bizottság. A póttagok elérték a TTK HÖK Alapszabálya (47.§ (3)) által meghatározott 15%-ot, így a képviselői létjogosultságuk él, tehát véleményünk szerint a szakterület döntéseiben részt vehetnek, a szakterület hallgatóinak felhatalmazásával. A kari szintű képviseletben is lenne joguk, azonban a Küldöttgyűlés korlátolt nagysága miatt oda egyelőre nem kerültek be.

121



10. § (1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának ellenőrzésére tagjai közül háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ. (2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak, az egyetemi szabályoknak, valamint az Alapszabálynak megfelelően történike.

10. § (1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának ellenőrzésére tagjai közül háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ (jelen § -ban továbbiakban EB). (2) Az Ellenőrző Bizottság EB feladta: (a) Tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak, az egyetemi szabályoknak, valamint az Alapszabálynak megfelelően történik-e. (b) Az EB feladatait az ellenőrzés intézményén keresztül látja el. Az ellenőrzés során a HÖK feladatait érintő tényeket tár fel és mérlegel, s amennyiben szükséges, a tények alapján személyi felelősséget, valamint szükséges intézkedéseket állapít meg; (c) Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni: - a működés szabályozottságát, - a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, belső szabályzatok, utasítások, határozatok megtartását, - a feladatok, határozatoknak megfelelő teljesítését (d) Az ellenőrzés kezdeményezése: - felkérés alapján, ha a Kar bármely hallgatója írásban, pontos tárgymegjelöléssel kéri, - bejelentés alapján, ha a Kar bármely hallgatója írásban olyan jelenségre hívja fel az EB figyelmét, amelynek alapján az EB indokoltnak találja vizsgálat indítását, - megbízás alapján, amennyiben a Kar dékánja kéri, - saját kezdeményezésre, ha azt saját feladatkörében indokoltnak találja. (e) Az ellenőrzés következményei: - a vizsgálatok alapján ún. Ellenőrzési jelentés készül, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, s amennyiben szükséges, személyi felelősséget állapít meg, ill. a HÖK valamely tagját/tagjait kötelezi a szükségesnek látott intézkedések végrehajtására; - az Ellenőrzési jelentés tartalmát az EB a Küldöttgyűlés, és külön a felelősként megjelölt személy (ek) tudomására hozza; - az Ellenőrzési jelentés alapján a HÖK valamely tagját/tagjait (a továbbiakban: intézkedésért felelősként megjelölt személy(ek) a szükségesnek tartott intézkedések végrehajtására kötelezheti; - az EB fegyelmi eljárást kezdeményezhet a Kar dékánjánál; - EB az 5.§ (a),(b),(c) bekezdés testületeinek szabályzat ellenes határozatát érvénytelenítheti.

122

2014. június 30.

Az Ellenőrző Bizottság jogköreinek bővítése.


10. § (3) Az Ellenőrző Bizottság a tapasztalt szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Önkormányzat Választmányát, valamint Küldöttgyűlését, majd gondoskodik a szabálytalanságok lehető legrövidebb időn belüli megszüntetéséről.

(4) A Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét az Ellenőrző Bizottság ügyrendjében meghatározott módon, titkosan. Az Ellenőrző Bizottság elnöke koordinálja és vezeti a testület munkáját.

(5) Amennyiben az Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány tagja, vagy képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben ellenőrző bizottsági tagsága megszűnik. (6) Az Ellenőrző Bizottság tagjának mandátuma megszűnik önkormányzati tagságának megszűnésekor.

10. § (3) Az Ellenőrző Bizottság a tapasztalt szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Önkormányzat Választmányát, valamint Küldöttgyűlését, majd gondoskodik a szabálytalanságok lehető legrövidebb időn belüli megszüntetéséről Az EB jogosultságai: a) betekinteni, és szükség esetén másolatot készíteni a HÖK minden olyan iratába, amely a megítélése szerint szükséges; b) a figyelemmel kísérni a Küldöttgyűlés munkáját; c) figyelemmel kísérni a bizottságok munkáját; d) a HÖK tagjai kötelesek a vizsgált ügyekről adatokat szolgáltatni, az azokra vonatkozó iratokat bemutatni. (4) A Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét az Ellenőrző Bizottság ügyrendjében meghatározott módon, titkosan. Az Ellenőrző Bizottság elnöke koordinálja és vezeti a testület munkáját. Az EB kötelességei: a) a felkérés vagy megbízás alapján kezdeményezendő vizsgálatokat lefolytatni; (b) bejelentés, vagy felkérés esetén kérésre a bejelentő, vagy felkérő anonimitását biztosítani; (c) a vizsgálatok alapján ún. Ellenőrzési jelentést írni, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, s amennyiben szükséges, személyi felelősséget állapít meg, ill. a HÖK valamely tagját/tagjait kötelezi a szükségesnek látott intézkedések végrehajtására; (d) az Ellenőrzési jelentés tartalmát a Küldöttgyűlés, és külön a felelősként megjelölt személy(ek), illetve a Kar dékánjának tudomására kell hozni; (e) ellenőrizni, hogy az Ellenőrzési jelentés alapján a szükséges intézkedéseket az intézkedésért felelősként megjelölt személy(ek) megtette/megtették-e. (4) (5)A Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság EB elnökét az Ellenőrző Bizottság EB ügyrendjében meghatározott módon, titkosan. Az Ellenőrző Bizottság EB elnöke koordinálja és vezeti a testület munkáját. (5) (6)Amennyiben az Ellenőrző Bizottság EB tagja a megválasztásakor a Választmány tagja, vagy képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben ellenőrző bizottsági tagsága megszűnik. (6) (7)Az Ellenőrző Bizottság EB tagjának mandátuma megszűnik önkormányzati tagságának megszűnésekor.

123

2014. június 30.

Az Ellenőrző Bizottság jogköreinek bővítése.


10. § (7) Az Ellenőrző Bizottsághoz az Önkormányzat bármely tagja írásban állásfoglalási kérelmet nyújthat be, amelyről az Ellenőrző Bizottság 20 napon belül határoz, és a határozatot a döntéstől számított 3 munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőhöz, valamint az Önkormányzat elnökéhez. (8) Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét saját maga alkotja meg.

10. § (7) (8) Az Ellenőrző Bizottság EB-hoz az Önkormányzat bármely tagja írásban állásfoglalási kérelmet nyújthat be, amelyről az Ellenőrző Bizottság 20 napon belül határoz, és a határozatot a döntéstől számított 3 munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőhöz, valamint az Önkormányzat elnökéhez. (8) (9) Az Ellenőrző Bizottság EB ügyrendjét saját maga alkotja meg.

124

2014. június 30.


2014. június 30.

18. sz. mell. CLIII/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat a doktori képzésben résztvevő karok 2013. évre vonatkozó beszámolóinak elfogadásáról

A DOK T OR I K É PZ É SB E N R É SZ T V E V Ő K A R OK B E SZ Á M OL ÓI A DOK T OR I K É PZ É SR E K A POT T Á L L A M I T ÁM OG A T Á S , I L L E T V E A DOK T OR I K É PZ É S SOR Á N B E F OL Y T B E V É T E L E K F E L H A SZ NÁ L Á SÁ R ÓL , A DOK T OR I I SK OL Á K M ŰK ÖDÉ SÉ R ŐL 2013. É V Az Egyetemi Doktori Szabályzat (EDSZ) 86. §-ának rendelkezései szerint a doktori képzésben részt vevő karok minden évben kötelesek beszámolót készíteni a tárgyévet megelőző évről. A beszámolónak tartalmaznia kell a doktori képzésre kapott állami támogatás, és a doktori képzés során befolyt bevételek felhasználásának céljait és a célokra fordított összeget. Az Egyetemi Doktori Tanács az EDSZ 6. § o) pontjára tekintettel – a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően – a doktori képzést folytató karok pénzügyi beszámolóival egyidejűleg 2014. június 12-ei ülésén tárgyalta meg a tudományági doktori tanácsok/doktori iskolák éves szakmai beszámolóit is. Az Egyetemi Doktori Tanács – egyhangú, nyílt szavazás mellett – a melléklet szerinti formában elfogadta és – hivatkozással az EDSZ 6. § q) pontjára – elfogadásra a Szenátus elé terjeszti a 2013. évi doktori képzésre jutó pénzeszközök felhasználásáról szóló pénzügyi, illetve a doktori képzést folytató karok szakmai beszámolóját.

A Szenátus a beszámolót elfogadta.

Budapest, 2014. június 30. Dr. Mezey Barna s.k. rektor

125


2014. június 30.

19. sz. mell. CLXX/2014. (VI. 30. ) Szen. sz. határozat Mezey Barna rektori tevékenységének értékeléséről (minősítéséről) A Szenátus a fenntartó kezdeményezésére – összhangban a Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer 4/c. sz. mellékletében foglaltakkal, figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. sz. mellékletére, valamint annak végrehajtási rendelete 5. § rendelkezéseire A vezetői megbízásához kapcsolódó minősítési szempontok szerint Mezey Barna rektori tevékenységét a következők szerint értékeli (minősíti): 4.1. Az Nftv. 12. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok alapján az Egyetem működésében megjelenő vezetői tevékenység színvonala: Kiemelkedő 4.2. Az Egyetem fejlesztésében megjelenő vezetői tevékenység színvonala hatékonysága, figyelembe véve az intézmény fejlesztési tervét és a fenntartói megállapodást: Kiemelkedő 4.3. Az Egyetem külső minősítésében megjelenő vezetői tevékenység színvonala (akkreditáció, minősítési díjak, rangsorok): Kiemelkedő A Szenátus az 5. pont, A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: körében rögzíti, hogy Mezey Barna rektor újabb ciklusra benyújtott pályázatát a Szenátus 36 igen szavazattal, 3 ellenében támogatta.


Dr. Karácsony András s.k. rektorhelyettes

126

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a június 30-i ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Recommend Documents