A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. vezető állású munkavállalói ETIKAI KÓDEXE
Az Etikai Kódex célja 1.§
A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjaival, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjével és vezető állású munkavállalóival szemben a társadalom tagjai az átlagosnál magasabb etikai elvárást támasztanak, azon tényre figyelemmel, hogy döntéshozatali és döntés előkészítő tevékenységük során „a területfejlesztésről és területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. tv. 16. §-18.§-aiban foglalt regionális területfejlesztési feladatokat valósítanak meg, európai uniós és hazai területfejlesztési források felhasználásáról döntenek, illetőleg azok felhasználására vonatkozó javaslatot tesznek, továbbá közpénzzel, közpénzből gazdálkodnak, mely tevékenység végzése során a Magyar Köztársaságot képviselik.
2.§
A Regionális Fejlesztési Tanács tagja, s KDRFÜ ügyvezetője és vezető állású munkavállalói ezért nem elégedhetnek meg a jogszabályok hiánytalan betartásával, a területfejlesztésben részt vevők iránt érzett felelősségük tudatában ennél magasabb szintű etikai elvárásnak kell megfelelniük.
3.§
Jelen Etikai Kódex mindenki számára nyilvánosan, átláthatóan és egyértelműen rögzíti azokat az etikai normákat, amelyek a döntéshozatali, a döntéselőkészítő, a munkahelyi és a munkahelyen kívüli viselkedéshez zsinórmértékül szolgálnak.
4.§
Az RFT az Etikai Kódex kiadásával hozzá kíván járulni a magyar területfejlesztésben részt vevő szervezetek iránti állampolgári bizalom növeléséhez, a döntések átláthatóságához, a KDRFT és az általa alapított KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. jó hírnevének erősítéséhez.
Az Etikai Kódex hatálya 5.§
Az Etikai Kódex hatálya kiterjed a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjaira – továbbiakban: a Tanács tagjai -, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjére, továbbá a Tanács által vezető állásúnak minősített munkavállalóira – továbbiakban együttesen: vezető állású munkavállalók –. Az Etikai Kódex előírásai az RFT tagi megbízatás és a vezető állású munkavállalók foglalkoztatásának teljes időtartamára kötelező érvényűek.
Etikai irányelvek 6.§
A Tanács által meghatározott alapvető értékek, amelyek legjobban hozzájárulnak céljai eléréséhez, és amelyek minden érintett számára követendőek: az elvégzendő területfejlesztési feladatok maradéktalan végrehajtásáért érzett felelősség, az egymással, a pályázókkal és a partnerekkel való együttműködés.
7.§
Általános etikai irányelvek: a) Törvénytisztelet: A Tanács a Tanács tagjaitól és vezető állású munkavállalóitól elvárja a hatályos törvényeknek és más jogszabályoknak való megfelelést, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek következetes és maradéktalan betartását.
b) Kiválóságra való törekvés: a vezető állású munkatársak kötelesek munkájukat a legjobb tudásuk szerint, a kiválóságra törekedve, pártatlanul (részrehajlástól mentesen), lojálisan végezni. c) Együttműködési kötelezettség: A Tanács a vezető állású munkavállalóktól elvárja, hogy munkavégzésük során a személyes munkakapcsolatban, a szervezeti egységek közötti, valamint az Ügynökségen kívüli együttműködésük során is kölcsönös tisztelettel viseltessenek mások iránt, az együttműködést a korrektség, tárgyszerűség jellemezze. d) Nyitottság: a vezető állású munkavállalóknak kerülniük kell az együttműködéstől való elzárkózás valamennyi formáját, az információk visszatartását vagy eltitkolását, a döntések indokolatlan késleltetését. e) Őszinteség: A Tanács a vezető állású munkavállalóktól elvárja a Tanács tagjaival, az egymással és az Ügynökség valamennyi munkavállalójával szembeni őszinteséget, az elfogadó légkör kialakításához való hozzájárulást. f)
Objektív döntéshozatal: a Tanács számára elfogadhatatlan bármely olyan tevékenység, cselekedet, amely az adott folyamatot, tevékenységet vagy a benne részt vevőket a köz szolgálatának érdekeivel ellentétes módon befolyásolja, a közérdekkel szemben egyéni vagy csoportérdeket képvisel, ezzel a pártatlan és objektív döntéshozatalt avagy döntéselőkészítést gátolja, vagy lehetetlenné teszi.
g) Korrupció, jogtalan előny tilalma: a Tanács minden tagjától és vezető állású munkavállalójától elvárja, hogy tartózkodjon bármely egyén vagy csoport érdekeinek másokkal szembeni jogtalan képviseletétől, továbbá, hogy utasítsa vissza az erre irányuló felkérést, anyagi, természetbeni ellenszolgáltatást, egyéb felkínált előnyre vonatkozó ajánlatot, illetve ne ígérjen, vagy adjon jogtalan előnyt sem a fentiek reményében, sem bármilyen más okból vagy célból. h) Ajándék elfogadásának tilalma: A Tanács minden tagja, és vezető állású munkavállalója köteles tartózkodni minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó befolyásolási szándéka. A megajándékozott becslése szerinti tízezer forintos érték alatt - kivéve, ha alapos okkal vélelmezhető az ajándékozó befolyásolási szándéka - az ajándék elfogadható. A megajándékozott becslése szerint a tízezer forintos érték felett a Tanács tagja és vezető állású munkavállalója csak abban az esetben fogadhat el ajándékot, ha arról az Etikai Bizottságot értesíti, az ajándékról saját nyilvántartást vezet és a Regionális Fejlesztési Tanáccsal avagy Ügynökséggel fennálló jogviszonya megszűnésekor az ajándékot a Tanács , ill. Ügynökség részére felajánlja, vagy a tízezer forint feletti rész megfizetésével megvásárolja. A befizetett összeget az Ügynökség haladéktalanul átutalja a Tanács tagja, ill. vezető állású munkavállaló által megjelölt, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerinti kedvezményezett számlájára. i)
Összeférhetetlenség: a Tanács valamennyi tagjától, vezető állású munkavállalójától összeférhetetlenségtől mentes magatartást vár el. Kötelesek tartózkodni az olyan helyzetekben való közvetlen vagy közvetett részvételtől, ahol a döntéshozatalban avagy döntéselőkészítésben való pártatlan (részrehajlástól mentes) közreműködése valamely taggal, munkavállalóval, partnerrel, pályázóval kapcsolatban fennálló (gazdasági, rokoni vagy egyéb) kapcsolata miatt vagy egyéb okból sérülhet.
j)
Adat- és információvédelem: a Tanács valamennyi tagjától és vezető állású munkavállalójától elvárja, hogy a munkavégzése során tudomására jutott adatot, információt megvédje, azt csak az illetékes személyekkel, intézményekkel ossza meg, a fentiek kezelésében fokozott gondossággal járjon el a döntéshozatallal, avagy annak előkészítésével összefüggő és munkahelyén kívüli kapcsolataiban egyaránt, különös tekintettel a sajtónyilvánosság figyelmére is számot tartó információkra. Mindenkitől elvárt a bizalmas személyes adatok és információk teljes körű védelme azok érdekmúlásáig, vagy a rájuk vonatkozó speciális szabályozásokban ismertetett határidőig, abban az esetben is, ha a tagi megbízás, illetőleg munkavállalói jogviszony ezen idő alatt megszűnik.
k) Diszkriminációmentesség: a Tanács a diszkrimináció valamennyi formáját elítéli. l)
Szexuális zaklatás tilalma: a szexuális zaklatás bármely formája elítélendő, függetlenül attól, hogy a Tanács, illetőleg Ügynökség keretében vagy – azok működésével összefüggésben – a szervezeteken kívül történik. A szexuális ellenszolgáltatás fejében ígért előny, avagy elutasítás esetére negatív megkülönböztetés kilátásba helyezése vagy megvalósítása különösen elfogadhatatlan. A szexuális zaklatással összefüggő eljárások kezelésében az Etikai Bizottság a felek érdekeinek védelmében különös gonddal köteles eljárni.
m) Munkahelyi megjelenés: a vezető állású munkavállaló köteles a munkaidő kezdetekor munkahelyén munkavégzésre képes állapotban megjelenni. Alkohol vagy kábítószer befolyásolása alatt az Ügynökségen, vagy egyéb helyen az Ügynökség képviseletében nem jelenhet meg. n) A vezető állású munkavállaló a Tanács és az Ügynökség tekintélyét, a környezet, a munkatársak, a partnerek tiszteletét egyaránt jelképező öltözetben és viselkedést tanúsítva köteles munkahelyén vagy bármely olyan helyen megjelenni, ahol az Ügynökséget képviseli, vagy feltételezhető, hogy képviseli. Pénteki munkarend szerinti napokon – kivéve a Tanács üléseinek időpontját – a munkavállalók számára megengedett a hétköznapi viselet, amennyiben az adott napon előreláthatólag nem kell hivatalos ügyben megjelennie pályázó, partner, avagy közigazgatási szerv, hatóság előtt. Tréningeken, oktatásokon vagy különös időjárási körülmények között ezen öltözettől - a hét bármely napján - el lehet térni. o) Technikai eszköz használata: a Tanács tagja, illetve a vezető állású munkavállaló a rendelkezésére bocsátott eszközt rendeltetésszerűen, elsősorban döntéshozatalra, ill. munkavégzésre használhatja. A Tanács nem tiltja ezen - elsősorban informatikai és távközlési eszközök - magáncélú használatát, ugyanakkor elvárja, hogy a munkán kívüli használatot minden érintett a minimálisra szorítsa, ilyen irányú felhasználást lehetőleg a munkaidőn kívül végezzen, azzal visszaélést ne kövessen el, az eszköz használata során az általános elvárásoknak megfelelően viselkedjen, a Tanács, az Ügynökség jó hírnevét ne veszélyeztesse. p) Takarékosság, munkakörnyezet védelme: minden munkavállalótól elvárt az Ügynökség minden tárgyi eszközének, irodaszerének rendeltetésszerű és takarékos használata, azok védelme. q) Dohányzás: a dohányzó Tanács tagtól és a vezető állású munkavállalótól a Tanács elvárja a nem dohányzó tagok és munkavállalók érdekeinek tiszteletben tartását, így különösen a dohányzástól való tartózkodást az arra ki nem jelölt helyen.
r) A magánszféra tisztelete: a Tanács a vezető állású munkavállalótól elvárja, hogy munkahelyi vagy munkahelyen kívüli helyzetekben egyaránt tartózkodjon olyan témák felvetésétől, amelyek bármely munkatárs vagy partner érzékenységét sértheti (pl. vallási, etnikai, politikai kérdések, szexuális hovatartozás). s) KDRFT, KDRFÜ program: a Tanács az RFT, ill. Ügynökség által avagy közreműködésével szervezett hivatalos vagy nem hivatalos eseményen is elvárja a tagjaitól és a vezető állású munkavállalótól emberi méltósága megőrzését, és a programon részt vevők tiszteletben tartását. t)
Jó hírnév, viselkedés: a Tanács elvárja, hogy minden tagja és a vezető állású munkavállalók a fennálló jogviszonyuk alatt a munkahelyen kívül is a társadalom által általánosan elfogadott etikai normák betartásával viselkedjenek, tartózkodjanak a jogszabálysértésektől, az etikai szabályok megsértésétől, a szélsőséges megnyilvánulástól, szélsőséges álláspontot képviselő szervezetben, csoportban való tagságtól vagy azok támogatásától. A vezető állású munkavállalók a munkahelyen kívüli magatartásukkal is támogassák a Tanács és az Ügynökség jó hírnevének fenntartását, magatartásuk feleljen meg az általános erkölcsi normáknak.
u) Igazmondási kötelezettség: A Regionális Fejlesztési Tanács elvárja, hogy a vezető állású munkavállalók minden esetben és bármely ügyben a valós tényeken alapuló nyilatkozatot tegyenek, valótlanságot tartalmazó, egymásnak ellentmondó állításokkal a döntések meghozatalát nem befolyásolhatják. 8.§
Az 5. §-ban nevesített munkavállalók vezető állásúak, akikre nézve a fentieken túlmenően további elvárások állnak fenn: a) A vezető állású munkavállalóval szemben különösen elvárt az etikai normák megtartása. A vezető állású munkavállaló saját viselkedésével példát mutat a munkatársak számára. b) A vezető állású munkavállaló nem utasíthatja munkatársát személyes célját, illetőleg egyéni érdekét szolgáló tevékenységre. c) A vezető állású munkavállaló a munkatársát ért alaptalan támadás esetén védje meg őt. d) Az ügyvezetőnek a vezetői beosztásából adódó feladataiban - új munkatárs kiválasztása, feladatkiosztás, teljesítményértékelés stb. - minden alkalommal, bármely munkatársával kapcsolatban azonos elvek és értékek mentén, objektív mérlegeléssel, a saját, illetve az érintetten kívüli más személyek érdekeitől függetlenül kell döntenie. e) A vezető állású munkavállalónak figyelemmel kell kísérnie új munkatársa belépését, meg kell adnia minden segítséget a beilleszkedéséhez. Az Ügynökségtől kívülre távozó munkatárs nem hozható méltatlan helyzetbe. f)
Az ügyvezető saját maga részére semmilyen juttatást nem állapíthat meg, azt, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül igénybe nem vehet. Az egyenlő elbánás követelményét – a d) pontban részletezettek szerint is - a vezetőtársai és a munkavállalókkal szemben érvényesíteni kell.
g) Az ügyvezető valamennyi belső szabályzat megalkotásánál a juttatásokat azonos elvek mentén kell meghatározza.
h) A vezető állású munkavállalónak a gépjárművek korlátlan igénybevételi lehetősége esetén is a magáncélú használat költségeit, s a szabálytalan használatból származó jogkövetkezményeket – jogosultatlan parkolás, közlekedési szabálysértésből, stb. – viselnie kell, s kötelező azt érvényesíteni, behajtani más munkavállalók esetén is.
Etikai vétség 9. § Etikai vétségnek minősül minden, a 6-8. §-okban felsorolt irányelvekkel, vagy az ott nem szereplő, de a társadalom által általánosan elfogadott értékrenddel ellentétes magatartás vagy mulasztás, amelyet a döntéshozatal és a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben követtek el; továbbá etikai vétség az etikai eljárás szándékos akadályozása is.
Etikai Bizottság 10.§ (1) Az etikai vétségek kivizsgálására és szankcionálására a Regionális Fejlesztési Tanács Etikai Bizottságot hoz létre. (2) Az Etikai Bizottság (a továbbiakban: bizottság): a) Háromtagú, a bizottság tagjait a Tanács tagjai sorából választja meg. A tagok egymás között a feladatokat megoszthatják, továbbá egymás közül elnököt választanak; b) Nem választható meg tagnak, akivel szemben etikai eljárás során korábban elmarasztaló döntés született (erről a fennálló bizottság állásfoglalását ki kell kérni), vagy a választás időpontjában ellene fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban; c) A tag megbízatása megszűnik, ha ca) ellene etikai eljárás, szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, cb) a Tanács tagsági megbízatása megszűnik, cc) tisztségéről lemond, cd) meghal. 11.§ Amennyiben a tag megbízatása az 10. § (2) bekezdés c) pontban foglaltak szerint szűnik meg, helyére az általános szabályok szerint a Tanács a soron következő ülésen új tagot választ. 12.§ A bizottsági tagok nevét, valamint a bizottság – s annak tagjai – elérhetőségét az Ügynökség www.kdrfu.hu honlapján közzé kell tenni. 13.§ A bizottság üléseit a folyamatban levő ügyek függvényében, szükség szerint tartja. A bizottság ülését a tagok bármelyike jogosult összehívni.
Etikai eljárás 14.§ Etikai vétség gyanújának felmerülése esetén a Tanács bármely tagja, továbbá az Ügynökség bármely munkavállalója saját belátása szerint, a Tanács és az Ügynökség, a partnerek, a munkavállalók érdekeiért érzett felelősségének tudatában bejelentést tehet. Amennyiben a bejelentésre jogosultnak kétsége van bizonyos magatartás vagy mulasztás megítélésével kapcsolatban, állásfoglalást kérhet (a továbbiakban: állásfoglalás-kérés) a bizottságtól. a) Nem indítható etikai eljárás olyan ügyben, amelynek bekövetkeztétől a bejelentés megtételéig számítva 30 nap eltelt.
b) Bejelentés, illetve állásfoglalás-kérés elektronikusan a bizottság bármely tagja címére történő eljuttatással, vagy papír alapon, az Ügynökség irodái elhelyezését szolgáló épület portáján elhelyezett Etikai Dobozba történő bedobással tehető. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett etikai vétség leírását, elkövetésének időpontját, a vétkes megnevezését és - a papír alapú bejelentésnél - annak dátumát is. Az állásfoglalás-kérésnek tartalmaznia kell a magatartás vagy mulasztás rövid, tényszerű leírását, a bizottság állásfoglalására vonatkozó kérelmet, valamint papír alapú kérelem esetén az állásfoglalás-kérés dátumát is. c) Bejelentés csak a bejelentő nevének vállalásával, állásfoglalás-kérés anonim módon is tehető. d) A bizottság mind az Etikai Dobozt, mind az e-mail postafiókot köteles legalább hetente egyszer ellenőrizni, a bejelentéseket és az állásfoglalás-kéréseket átnézni, a bizottsági ülés 5 napon belüli összehívását kezdeményezni, és a bejelentéseket és az állásfoglalás-kéréseket a bizottság ülésén megvitatásra előterjeszteni. e) A bizottság saját hatáskörben dönti el, hogy adott bejelentés kapcsán lefolytat-e etikai vizsgálatot. 15.§ A bizottság azokat a bejelentéseket, amelyekkel kapcsolatban vizsgálatot indít, legfeljebb a tudomásra jutásától számított 30 napon belül kivizsgálja, és a bejelentés tartalmáról döntést hoz. A döntéséről a bejelentőt és az etikai vétség gyanújába keveredett Tanácsa tagjait, a munkavállalót, valamint a Tanács elnökét írásban tájékoztatja. a) A bizottság a bejelentést követő első ülésén saját tagjai közül megválasztja a vizsgálatot vezető tagot. b) A vizsgálat vezetője a vizsgálat megkezdéséről az etikai vétség gyanújába keveredett érintett személyt írásban értesíteni köteles. c) A vizsgálat vezetője a vizsgálat során az etikai eljárásba bárkit bevonhat, aki az adott ügyben releváns információval rendelkezhet. A bevonás során törekednie kell arra, hogy csak azokat a Tanács tagokat, munkatársakat vagy harmadik személyeket vonja be a vizsgálatba, akik bevonása feltétlenül szükséges. A Tanács tagjai és a vezető állású munkavállalók kötelesek a bizottsággal való együttműködésre, a vizsgálat szempontjából lényeges információk, dokumentumok átadására. Az etikai eljárás során a vizsgálat vezetőjének a gyanúba keveredett személyt mindenképpen meg kell hallgatnia, az ellene felhozott panaszokra (vádakra) válaszadási lehetőséget kell biztosítania. d) Az etikai vizsgálat vezetője a vizsgálat során tudomására jutott információkat tényszerűen, írásban rögzíteni köteles. e) A vizsgálat lezárultával a vizsgálatvezető a tudomására jutott valamennyi információt a bizottság elé terjeszti, döntés céljából. f)
A vizsgálatot a 30 napos határidő lejárta előtt legalább 3 nappal le kell zárni, és a vizsgálatról készített jelentést a bizottság elé terjeszteni döntéshozatal céljából.
g) A bizottság gondoskodik az adott ügyben érintett szereplők védelméről, különösen arról, hogy a bejelentőt ne érhesse negatív megkülönböztetés.
h) Amennyiben a bizottság bármely tagjával kapcsolatban az etikai eljárás során az érintettség gyanúja merül fel, az érintett bizottsági tag köteles ezt az eljárás vezetőjének azonnal tudomására hoznia, ezt követően az érintettséget az eljárás vezetője haladéktalanul köteles a Tanács elnökének jelenteni. Az érintett tag helyére a Tanács új tagot választ az általános szabályok szerint. 16.§ Az állásfoglalás-kérést a bizottság a tudomására jutásától számított 15 napon belül megvizsgálja és anonimizált állásfoglalását az interneten közzéteszi, amennyiben a bejelentő személye ismert, arról a bejelentőt is értesíti. 17.§ A bizottság döntéseit kétharmados többséggel hozza. a) A bizottság csak akkor határozatképes, ha az ülésen minden tagja jelen van. b) Ha a bizottság 30 napon belül nem tud az adott ügyben döntést hozni, a vizsgálatot azzal kell lezárni, hogy az etikai szabályok megsértése nem történt meg. 18.§ Az etikai szabályok megszegése minden esetben etikai vétségnek minősül. Az etikai vétséget elkövetőkkel szemben a bizottság az alábbi intézkedésekre tehet javaslatot: (1) A Tanács tagjának érintettsége esetén: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli figyelmeztetés, c) a Tftv. 17. § (6) bek. b) pont hatálya alá tartozó tagok esetében a Tanács általi javaslattétel a miniszter felé a képviseleti jogosultság visszavonására, új képviselő kijelölésének kezdeményezésére, d) a Tftv 17. § (6) bek. a), d) és e) pont szerinti tagok esetében az érintett Megyei Területfejlesztési Tanács, Megyei Jogú Városok Önkormányzata Közgyűlése, a KözépDunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tanács általi megkeresése és tájékoztatása a további általa szükségesnek ítélt intézkedés megtételére. e) A Tftv. 17. § (6) bek. c) pont szerinti tagok érintettsége esetén a többcélú kistérségi társulások, kistérségi fejlesztési tanácsok felé Tanács részéről történő javaslattétel a tag delegálásának visszavonására, új tag kijelölésére. (2) Az ügyvezető terhére megállapított etikai vétség esetén: a) szóbeli figyelmeztetés, b) a munkáltatói jogkört gyakorló Tanács felé javaslattéttel írásbeli figyelmeztetésre, mint munkáltató intézkedés megtételére, c) javaslattétel a Tanács felé az ügyvezetői tisztségből való visszahívásra. (3) Az 5. § hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók érintettsége esetén: a) szóbeli figyelmeztetés, b) a munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezető felé javaslattétel írásbeli figyelmeztetésre, mint munkáltatói intézkedés megtételére, c) javaslattétel az ügyvezető igazgató felé egyéb munkáltatói intézkedés megtételére, az érintett munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére. 19.§ Az Ügynökség ügyvezetője a javasolt intézkedések alkalmazásáról, illetve mellőzés esetén annak indokáról tájékoztatja a bizottságot.
20.§ A bizottság javaslata alapján hozott 18. § (2) b) és (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti munkáltatói intézkedéssel szemben az érintett vezető állású munkavállaló jogosult bírósághoz fordulni. 21.§ Az etikai eljárásokról és azok végeredményéről a bizottság nyilvántartást vezet. a) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a bejelentés idejét, az etikai vétség gyanújával érintett személy nevét, a vizsgálat során felfedett legfontosabb körülményeket, valamint a döntést. Az etikai vétség gyanújával érintett személy nevét a bizottság köteles bizalmasan kezelni. b) A bizottság által vezetett nyilvántartást oly módon kell nyilvánossá tenni, hogy abban az érintettek neve ne szerepeljen. c) A bizottság beszámolási kötelezettséggel a Tanácsnak tartozik. Az éves jelentés elkészítése a bizottság elnökének feladata. Az éves jelentést az előző évre vonatkozóan minden év január 31ig kell a Tanács elnöke részére átadni. 22.§ A bizottság elnökével, tagjával (a továbbiakban együtt: tag) szembeni bejelentést közvetlenül a Tanács elnöke részére kell megtenni. a) A bizottság saját tagját érintő ügyekben eljárást nem folytathat, döntést nem hozhat. b) Amennyiben a bizottság tagjával szemben merül fel etikai vétség gyanúja, akkor az adott ügy kivizsgálására a Tanács tagjai sorából 3 tagú eseti vizsgálóbizottságot jelöl ki. Az eseti vizsgálóbizottság vizsgálatára az általános etikai eljárási szabályok irányadóak. A bizottsági tag ellen indított vizsgálat ideje a többi etikai eljárás vizsgálati idejébe nem számít bele.
Záró rendelkezések 23.§ A Tanács elnöke az Etikai Kódexről és annak tartalmáról a Tanács új tagjait, az új ügyvezetőt, az Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig az új vezető állású munkavállalókat a vele kötendő munkaszerződésben foglaltan tájékoztatni köteles. 24.§ Az Etikai Kódex a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács általi jóváhagyás napján lép hatályba. Záradék Az Etikai Kódexet a Tanács 19/2010. (II.12.) számú határozatával hagyta jóvá. Székesfehérvár, 2010. február 12.
/: Pál Béla :/ Tanács elnöke
