AZ ESZTERGOM-BUDAPESTI ÉRSEKI FŐHATÓSÁG KÖRLEVELE 2009. IV.
1931. sz. MEGÚJULÁS A PAPSÁG ÉVÉBEN Főtisztelendő Paptestvérek! A papság évében újuljunk meg küldetésünk tudatában és az Örök Főpaphoz fűződő szeretetkapcsolatunkban. Amikor a Hóreb hegyén a csipkebokorból az Úr megszólítja Mózest – nevén szólítja –, akkor be is mutatkozik. Nem rögtön! A híres „Én vagyok, aki vagyok” mondás majd Mózes érdeklődésére, valahol a párbeszéd vége felé bukkan fel. Egészen másképpen kezdi az Úr. Azt mondja: „Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene”. Tehát a történelemhez, a tradícióhoz kapcsolja az egész találkozást. Isten és az általa kiválasztott ember találkozása benne áll az Isten és az emberiség kapcsolatának folyamatában, benne áll Isten üdvözítő tervében. És erről a tervről mi, emberek tudunk valamit, és tudott már valamit Mózes is, hiszen tudott Ábrahám, Izsák és Jákob Istenéről. Tudta azt, hogy ez az az Isten, aki a népet megszületni engedte, aki a népről gondoskodott és Egyiptomban a túlélésüket lehetővé tette, és ez az az Isten, akihez feljutott az üldözöttek és sanyargatottak kiáltása. De Mózes érdeklődése ezek után nem is elsősorban az Isten nevére vonatkozik, hanem először azt kérdezi, hogy: „ki vagyok én”? Tehát az Istennel párbeszédbe kerülő ember, az Isten által megszólított ember először is megrendül, eltakarja az arcát, mert tudja, hogy olyan erővel találkozott össze, amely meghaladja az ő dimenzióit. Azután pedig megkérdezi: akkor viszont, ha Ő találkozik velem, és akar tőlem valamit, akkor ki vagyok én? És meghallja a tervet, meghallja Isten tervét, hogy vezesse ki Egyiptomból a népet. Természetesen érzi az elégtelenségét, ezért még inkább égeti őt a kérdés, hogy „ki vagyok én, hogy ezt meg tudjam tenni?” És arra a kérdésre, hogy ki vagyok én, maga az Úr, aki először már néven szólította Mózest, most újra felel, de másképpen. A név kimondásával a párbeszéd elején, szinte érezzük, hogy elárulta: mindent tud Mózesről. Fogantatásának pillanatától életének egész történetét. De itt most az üdvtörténeti szerepe miatt ad neki egy másfajta választ. Arra a kérdésre, hogy ki vagyok én, azt mondja, hogy „én veled leszek!” Tehát te az az ember vagy, akinek majd én az oldalán állok, akit majd én segíteni fogok. Magyarán: nem számít annyira, hogy ki Mózes. Nem számít annyira, hogy milyenek a képességei, milyen a neveltetése, nem számít, hogy jó kapcsolatai voltak az udvarnál, de azután üldözött ember lett belőle. Hanem az számít, hogy vele, rajta keresztül akarja Isten végrehajtani a saját tervét. És Mózesnek ettől a pillanattól kezdve éltető eleme az Úr, aki megszólította, mert saját magát, a saját küldetését is csak ebben a perspektívában tudja értelmezni, csak ebben az összefüggésben tudja meghatározni. Így vagyunk ezzel mi is, keresztény emberek, kivált papok. Ki vagyok én? – Olyan ember, akin keresztül az Isten mindazt meg akarja adni az emberiségnek, ami Krisztus művének folytatásában az Egyház feladata. A szentségek kiszolgáltatását, a vigasztaló erőt és a fényt adó tanítás hiteles továbbadását, a közösség vezetését, magának Krisztusnak a nevében. És mindezt a pap nem saját emberi képességei alapján és erejéből teszi, ami persze nem ment fel bennünket a teljes igyekezet kötelessége alól –, hanem objektíven változás történik bennünk a szenteléskor, és Isten elkötelezi magát mellettünk. Pontosabban elkötelezi magát az Isten országáért
- 26 -
végzett papi tevékenységünk mellett. Ő ad hatást a szavainknak, Ő ad feloldozást, Ő ad szentségi kegyelmet, amikor szent szolgálatunkat végezzük. És Ő az, aki a saját Igéjén keresztül az emberekhez szól. Egyébként az is Ő, aki pásztorként vezeti a népét akkor, amikor a felszentelt szolgálattevők a vezetés szolgálatát gyakorolják. Szóval az Egyházban nekünk, papoknak az önazonosságunk, az életünk értelme, értelmessége abban áll, hogy velünk és rajtunk keresztül különlegesen működni akar Jézus Krisztus. Mégpedig az egész Egyház és az egész emberiség javára. A papok küldetése, a püspökök küldetése is – mint az apostoloké annak idején – az egész világnak szól. Nemcsak a tanítványok közösségének. Mózes kérdésére, hogy ki vagyok én, Isten megadta a választ. Amikor ma a katolikus papok kérdezik a saját identitásuk felől az Egyház vezetésével megértett, kinyilatkoztatott tanítást, az Isten akaratát, akkor mindig arra a válaszra bukkannak, hogy a pap Isten embere. A keresztény pap Jézus Krisztus vikáriusa, szolgálattevője, megjelenítője. Ha pedig a funkciónkban, a küldetésünkben ez határoz meg minket, akkor ez kell, hogy meghatározzon a személyes életünkben is. Igyekeznünk kell szeretetben, személyesen is minél jobban azonosulni Vele, és akkor a számunkra különleges értelmet kap a gazdag ifjú története, hiszen abban hallunk egy derék fiatalemberről, aki megtartja az Isten parancsait. Ám arra a kérdésére, hogy „mindezt megtettem ifjúkorom óta, de mit tegyek még”, Jézus azt válaszolja neki: „ha tökéletes akarsz lenni, add el mindenedet, amid van, és oszd szét árát a szegények között, és úgy jöjj és kövess engem!” Erre az ifjú szomorúan távozik. Mi, akik papok lettünk, ennek a teljes elkötelezettségnek az állapotában élünk. Azt mondtuk Jézusnak, hogy igen, eladjuk mindenünket, amink van és így próbálunk követni, így fogunk követni Téged! Ha bármit utána mégis vissza akarnánk magunknak csempészni, akkor korrekcióra szorulunk, akkor újra át kell tekintenünk életünk rendjét és pályáját, és vissza kell találnunk a teljes odaadás útjára, mert ezt Neki magának ígértük, és az Ő velünkléte, az Ő működése rajtunk keresztül, a mi kivoltunknak is a meghatározója. Ezen az alapvető tényen tehát, Krisztus küldötteiként nem is tudunk változtatni. Ezért lehetünk bizalommal, hogy mindig megkapjuk Tőle az erőt, ahhoz, hogy illő módon, hűségesen végezzük azt a küldetést, amit ránk bízott. Ehhez kérjük Tőle az örömöt, a világosságot és a lendületet. 415-73. sz. MESZLÉNYI ZOLTÁN BOLDOGGÁ AVATÁSA A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja 2009. február 3-án kelt (Prot. N. 2619-10/9) levelében Isten Szolgájának, dr. Meszlényi Zoltán Lajos segédpüspöknek boldoggáavatásával kapcsolatban a csontok felülvizsgálatára és az esztergomi Prímási Bazilika Szt. Adalbert oltáránál az új sírba történő áthelyezésére a hozzájárulását megadta. Nagy örömmel közlöm, hogy 2009. július 3-án Szentatyánk, XVI. Benedek pápa kiadta azt a decretumot, amelyben elismeri Meszlényi Zoltán püspök vértanúságát. Ezzel megnyílt az út a boldoggá avatás megtartásához. A földi maradványok felülvizsgálata augusztus 30-án a boldoggáavatási ügyben résztvevők, az egykori tanúk, a szakértők, a meghívott személyek, valamint a közreműködők és az asszisztencia részvételével megtörtént. Szeretettel hívom és várom a papságot és a híveket, a szerzetesrendeket és a lelkiségi mozgalmakat Meszlényi Zoltán Lajos boldoggá avatására, amely 2009. október 31-én, szombaton délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődik az esztergomi Bazilikában. Erre az eseményre a későbbiekben meghívó plakátot fogok eljuttatni a plébániákra. Kérem a paptestvéreket, hogy ismertessék meg a hívekkel Meszlényi Zoltán személyét és vértanúságát. Hívják fel a figyelmet példájára és tiszteletére. Ehhez már az elmúlt időszakban több közös alkalmon is átvehették a vértanú püspök életrajzát és szentbeszédeit tartalmazó Alázatos szolgálat, valamint a Ki volt Meszlényi Zoltán? című életrajzi köteteket. 8-25. sz. ŐSZI BÉRMÁLÁS Az idei őszi bérmálási rend a következő: SZEPTEMBER 27. vasárnap 10.15 Nyergesújfalu 27. vasárnap 11 óra Tahitótfalu 27. vasárnap 11 óra Kisoroszi
OKTÓBER 4. vasárnap 11. vasárnap 11. vasárnap 18. vasárnap 16. péntek 25. vasárnap 25. vasárnap
10 óra 10.30 9 óra 11 óra 18 óra 18 óra
Bp.-Tisztviselőtelep Bp.-Máriaremete Bp.-Békásmegyer Szigetmonostor Bp.-Vizafogó Bp.-Soroksár Főpl. Bp.-Külső-Kőbánya
- 27 -
Szent Család NOVEMBER 8 vasárnap 14 szombat 22. vasárnap 22. vasárnap
11 óra 18 óra 11 óra 11.30
Bp.-Csillaghegyi Bp.-Külsőferencváros Bp.-Pestszterzsébeti Főpl. Bp.-Albertfalva
87-23. MÓDOSÍTÁSOK A SZAKPASZTORÁCIÓ TERÜLETÉN A papi továbbképzés és rekollekciók rendjét a papság évére tekintettel felülvizsgáltuk. Ennek eredményeként az alábbi határozatot hoztam. A papság sajátos jellege és fontossága miatt a papi továbbképzés referatúráját kiveszem a társadalmi-oktatási-kulturális szakterület püspöki helynökének hatásköréből és közvetlenül a főpásztorhoz rendelem. Egyben a főegyházmegyei Zsinati Könyv minden ettől eltérő rendelkezését hatályon kívül helyezem. 1932. sz. REFERENS FELMENTÉSE ÉS KINEVEZÉSE Eddigi sokéves munkáját elismerve és megköszönve felmentem DR. BERAN FERENC urat a papi továbbképzés referensi tisztsége alól, és a papi továbbképzés referensévé DR. GAÁL ENDRE nagyprépost, dékán urat nevezem ki. Új feladatához Isten áldását kívánom. 52-5. sz. REKOLLEKCIÓ ÉS TOVÁBBKÉPZÉS REKOLLEKCIÓ Október 14. (szerda), Esztergom, Szent Adalbert Központ Október 15 (csütörtök), Budapest, Magyar Szentek Temploma A nap programja: 9.30 napközi imaóra 9.45 DR. VISNYEI LAJOS: Meszlényi Zoltán példája és tanítása a papságról 10.15 kávészünet 10.30 DR. GAÁL ENDRE: A kánoni és apokrif evangéliumok 11.00 csoportbeszélgetések 12.00 ebéd TOVÁBBKÉPZÉS November 18 (szerda), Esztergom, Szent Adalbert Központ
November 19. (csütörtök), Budapest, Magyar Szentek Temploma 9.30 napközi imaóra 9.45 DR. TÖRÖK CSABA: A papságról szóló tanítás a papi direktórium és az azt követő magisztériumi tanítás fényében 10.15 kávészünet 10.30 BENVIN SEBASTIAN MADESSERY: Egyházüldözés Indiában 11.00 csoportbeszélgetések 12.00 ebéd REKOLLEKCIÓ 2010. február 10. (szerda), Esztergom, Szent Adalbert Központ 2010. február 11. (csütörtök), Budapest, Magyar Szentek Temploma 9.30 napközi imaóra 9.45 DR. ERDŐ PÉTER: Egyházmegyénk jeles papjai 10.15 kávészünet 10.30 DR. HARMAI GÁBOR: Újpogányság tévtanításai: sámánizmus, Szűz Mária istennő, Pilis pogányság kultusza, táltosok 11.00 csoportbeszélgetések 12.00 ebéd KRIZMASZENTELÉSI MISE 2010. április 1-je, Nagycsütörtök, 10 óra A papság alapításának ünnepe Krizmaszentelési szentmise a Szent István-bazilikában. 1933. sz. ÁLLANDÓ DIAKÓNUSOK ÉS VILÁGI MUNKATÁRSAK KÉPZÉSE Az állandó diakónusok referensét – tekintettel az egyházi rend szentségének sajátos jellegére – már 2008-ban kivettem a pasztorális helynök irányítása alól és ezt a referatúrát közvetlenül a főpásztornak rendeltem alá. Az állandó diakónusok referense továbbra is dr. Füzes Ádám plébános úr marad. Feladatai közé nem csupán a főegyházmegye diakónus jelöltjeinek sorába felvett személyek képzése tartozik, hanem a már felszentelt állandó diakónusok továbbképzésének és rekollekciójának szervezése is.
- 28 -
1934. sz. VILÁGI LELKIPÁSZTORI KISEGÍTŐK, TEMETÉST VÉGZŐK ÉS ÁLDOZTATÓK FELKÉSZÍTÉSE Dr. Füzes Ádám plébános urat megbízom az áldoztatási, temetési, lelkipásztori kisegítői megbízást kérő világiak képzésével is. A szokásos módon a plébániákról ilyen szolgálatra ajánlott és kért személyek akkor kaphatnak főpásztori megbízást ezekre a feladatokra, ha ezen a képzésen részt vettek és dr. Füzes Ádám referens úrtól erről igazolással rendelkeznek. Ugyanez a feltétele annak is, hogy a már ilyen megbízás alapján működő személyek áldoztatási, temetési, illetve lelkipásztori kisegítői engedélyét a Főegyházmegyei Hatóság meghosszabbítsa. Idén két alkalommal fogunk tanfolyamot tartani, amely időpontjáról a későbbiekben adunk tájékoztatást. A képzések péntek délután 17 órakor kezdődnek a Budapest VI. kerület Szent Család plébánián. A képzés témája Áldoztatók számára: 1. Az áldoztatás teológiai alapjai, liturgikus szabályai. 2. Áldoztatás a szentmisén és a betegek áldoztatása. Lelkipásztori kisegítők számára: 1. és 2. mint fent, majd: 3. Szentségimádás tartása: elvek, szabályok és gyakorlat. 4. Igeliturgia: elvek, liturgikus szabályok. Beszéd az igeliturgián. Temetési engedéllyel rendelkezők számára: 1-4. mint fent. 5. Szabályok, elvek a temetéssel kapcsolatban (a Temetőlelkészség bevonásával). 6. A temetés szertartása (liturgia, ének, búcsúbeszéd). Szeretettel várjuk a munkatársakat. 60-4. sz. SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök úr előterjesztésére folyó év szeptember 1-jével felmentettem DR. NYÍREDI MAURUS OSB templomigazgató urat a budapesti Szent Szabina kápolna vezetése alól és FEHÉRVÁRY JÁKÓ OSB urat neveztem ki a templom igazgatójává. A halálozás folytán megüresedett Budapest-gazdagréti plébánia kormányzójává további intézkedésig – egyéb beosztásait érintetlenül hagyva – DR.
SZEDERKÉNYI KÁROLY esperes, plébános urat neveztem ki. DANKÓ FERENC Bp.-Herminamezői káplán urat felmentettem ezen beosztása alól és a Budapesti Önálló Kórházlelkészség szolgálatára rendeltem. A 2009. III. sz. körlevélben tévesen jelent meg NAGY FERENC SJ úr helyettes plébánosi kinevezése a Budapest-Kispesti Jézus Szíve Plébániára. Nagy Ferenc atya nem kapott ilyen kinevezést. 1935. sz. ISKOLAIGAZGATÓ KINEVEZÉSE A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola igazgatására DÓRA ZOLTÁN kapott egyéves megbízatást. 1936. sz. SZOCIÁLIS OTTHONOK LELKIPÁSZTORI ELLÁTÁSA Az utóbbi időben a hagyományos nagycsaládok felbomlásával, az életkor meghosszabodásával, az aktív nemzedék nagyobb leterhelésével megnőtt azon idős emberek száma, akik egyedül, szociális otthonokban töltik életük utolsó időszakát. Ezeknek az embereknek a többsége nem tudja, vagy – a számára ismeretlen környezetben – nem meri keresni a lelkipásztorokat, templomi közösségeket. Ezért kérem a felelős lelkipásztorokat, hogy fordítsanak gondot a plébániájuk területén lévő idősotthonok lakóinak lelki ellátására. Szervezzék meg – a több plébánián jól működő kórházlátogatások mintájára – az idősotthonok látogatását. Így a lelkipásztorok már célirányosan kereshetik fel azokat az időseket, akik igénylik a szentségeket. Helyes, ha a látogatás előtt – akár munkatársak útján – összegyűjtik a lelkipásztorral való találkozást, szentmisét igénylő időseket, hogy csoportosan részesülhessenek lelkipásztori ellátásban, közösségileg kapcsolódhassanak a liturgikus ünneplésbe. 1937. sz. FIGYELMEZTETÉS SZÉLHÁMOSRA Több plébániát is felkeresett az a fiatal pár, akik meghalt kisgyerekük temetésére kérnek anyagi segítséget. Mivel a szükséges pénzt már többszörösen is megkaptak, valószínűleg haszonszerzési céllal folytatják tevékenységüket. Kérem, hogy körültekintő óvatossággal de tapintatosan járjanak el a hasonló esetekben.
- 29 -
62-6. sz. KÖNYVAJÁNLÁS A Szent István Társulat gondozásában jelent meg Magyar Erzsébet: Ki volt Meszlényi Zoltán? című könyve, amely a vértanú püspök életéből villant fel jeleneteket. A 70 oldalas kiadvány röviden, szentbeszédrészletekkel és képekkel gazdagítva mutatja be a püspök életét, lelkiségét és vértanúságát. A könyv 460,- forintos áron vásárolható meg a kiadó boltjaiban. A Szent István Társulat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából folyó év októberében megjelenteti a Praeorator - liturgikus vezérkönyv című művet, mely azokat az imádságokat tartalmazza, melyek más liturgikus könyvekben nem szerepelnek, de amelyeket az Egyház a különféle liturgikus cselekmények és áhítatgyakorlatok során rendszeresen használ. A Praeorator-ban szereplő imádságok a könyv megjelenésével elnyerték végső formájukat, kiküszöbölve azt a nehézséget, hogy a különböző közösségekben más-más szövegváltozatokat imádkozzanak. Az MKPK az új Praeorator használatát kötelező jelleggel elrendeli, s megjelenésével valamennyi korábbi országos előírás hatályát veszíti. Egyházmegyei, közös imádságokat tartalmazó kiadványok a főpásztor rendelkezése szerint használhatók. A könyv október elejétől megvásárolható a Szent István Társulat könyvesboltjaiban 3800,- forintos áron, valamint a Főegyházmegyei Hivatalokban 3300,- forintos kedvezményes áron. 72-7. CÍM- ÉS TELEFONSZÁM VÁLTOZÁSOK A Bp.-Kőbánya Szent László plébánia új telefonszáma: 260-2462, e-mail:
[email protected], honlap: www.szentlaszlo.net Michels Antal elérhetőségei: mobil: 380-673-104-254,
[email protected], 28-41. HALÁLOZÁS Négy paptestvérünk, köztük két fiatal, aktív lelkipásztor haláláról kaptunk híradást alig több, mint egy hónap alatt. Július 16-án a Székesfehérvári Papi Otthonban érte a hazahívó szó VÁRHEGYI ISTVÁN protonotárius, kanonok, nyugalmazott plébános urat. Paptestvérünk 1923. december 18-án született Szentendrén. 1946. június 10-én részesült a papszentelésben Esztergomban.
Első kápláni beosztását Dunakilitibe kapta, ahonnan 1948-ban a Budapest-Óbuda Főplébániára került. 1949-től hitoktató káplán Csillaghegyen, 1953-tól káplán a Bp.-Kőbánya Szent László, 1955ben a Kőbánya Szent György plébánián, majd még ugyanattól az évtől Bp.-Törökőrön. 1958-ban kapta első önálló lelkipásztori beosztását, amely az esztergomi Szent Anna plébánia plébánosi tiszte volt, amit 24 éven át látott el. Ekkor, 1982-ben kapott kinevezést a Bp.-Krisztinavárosi plébániára, ahol nyugállományba vonulásáig, 2001-ig szolgált. 1961-től az érseki főszentszék, 1977-től a prímási főszentszék bírája. Munkáját főpásztora 1980-ban tb. kanonoki, 1988-ban protonotárius kanonoki kinevezéssel jutalmazta. Nyugdíjas éveit az esztergomi Simor Papi Otthonban töltötte, amelynek igazgatója is volt. Temetését dr. Paskai László bíboros úr végezte 2009. július 23-án az esztergomi Bazilika kriptájában, a kanonokok temetkezési helyén. 29 éves korában, türelemmel viselt betegség után szólította magához az Úr KISS ÁRON paptestvérünket. 1980. május 20-án született Budapesten, és 2004. június 19-én részesült a papszentelés kegyelmében Esztergomban. Alig több, mint öt év adatott neki a papi szolgálatban. Három évig a Budapest-külsőferencvárosi Szent Kereszt Plébánia káplánja volt, majd 2007-től ez év július 23-án bekövetkezett haláláig a Budapest-rákoskeresztúri Szent Kereszt Plébánián szolgált. Különös karizmát kapott és küldetést érzett a szociálisan nehéz helyzetben lévők, a társadalom peremére szorultak iránt, és megtalálta a közös hangot a gyerekekkel, fiatalokkal. Múlt év advent elején ismerték fel súlyos betegségét. A szenvedést és az emberi mértékkel reménytelen helyzetet is nagy hittel és türelemmel viselte. Ebben a nehéz időszakban a papság lelki megújulásáért ajánlotta imáit. Temetését – számos paptestvér és hívő jelenlétében – magam végeztem augusztus 29-én – végakaratának megfelelően a Rákoskeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Templom kriptájában. Hosszú és termékeny lelkipásztori élet fejeződött be július 31-én, amikor DR. CSÁNYI JÓZSEF pápai prelátus, nyugalmazott templomigazgató visszaadta lelkét teremtőjének. Prelátus úr 1926. január 18-án született Jászberényben. 1951. június 17-én nyerte el a papszentelést Esztergomban.
- 30 -
Miután elvégezte a Központi Szeminárum VI. évfolyamát, Kemencére került káplánnak. 1953-54ben kisegítő lelkész és kántor volt Érsekvadkerten, 1954-től 1957-ig káplán Hugyagon, majd 1957-ben három hónapig lelkész Hollókőn. Még ugyanez év júniusában a Budapest-zuglói plébánia káplánja lett, majd – szintén ez év szeptemberétől – az esztergomi szeminárium tanára. Ekkor kapott feladatot az Érseki Főszentszéken is, ahol 1961-ig mint ügyvéd, majd 1961-től egészen haláláig, mint bíró tevékenykedett. Nyolc év tanítás után, 1965-ben a Budapest-erzsébetvárosi, majd 1972-től a Budapest-tisztviselőtelepi plébánia káplánja volt. 1974-ben önálló lelkipásztori feladatot kapott, amely az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság lelkészség vezetése volt. 1978-ban a Szent Ferenc Sebei templom igazgatójává nevezték ki, majd 1981ben az Örökimádás Templomigazgatóság vezetésével bízta meg főpásztora. A nyugállományba vonulásáig itt töltött közel negyedszázad a templom sajátos légkörének, az Oltáriszentség különös tiszteletének és imádásának jegyében telt. Az oltáregyletek munkájának lelki irányítása, az ország távoli részéről is ideérkező zarándokok hitének táplálása paptestvérünk élethivatásává vált. Munkája elismeréseként 1999-ben pápai prelátusi címmel tüntették ki. Temetése augusztus 17-én, hétfőn volt – kívánsága szerint – kedves templomában, az Örökimádás templomban. A szertartást dr. Paskai László bíboros úr végezte a papság és volt hívei, lelki gyermekei jelenlétében. Szomorúan értesültünk DR. LIPP LÁSZLÓ gazdagréti szervező lelkész úr haláláról.
Paptestvérünk 1948. február 25-én született Budapesten. A papszentelést Esztergomban nyerte el 1971. június 20-án. Első kinevezését Endrefalvára kapta előbb kápláni, majd plébánoshelyettesi beosztásban. 1973-ban Budapest-Kőbánya Szent László plébániára, majd 1976-tól a Budapest-külsőjózsefvárosi Jó Pásztor lelkészségre kap kápláni kinevezést. 1980-tól az Óbudai Főplébánia, 1982-től a Vörösmarty utcai Oltáriszentség plébánia, 1984-től pedig a BudapestKelenföldi Szent Gellért plébánia káplánja lesz. Közben 1980-ban teológiai doktorátust szerez. 1990. augusztus 1-jén kap szervező lelkészi megbízatást a szomszédos Gazdagrétre, ahol a ’80-as években épült lakótelep lakóinak lelki gondozását kapja feladatul. 1991-ben megalakult a plébánia. László atya nagy buzgalommal kezdett a templomépítés szervezésébe. Megragadta a média nyújtotta lehetőséget és számos tv- és rádióműsorban közvetítette Isten üzenetét a hallgatóság felé. Munkája nyomán 2002-ben a részben elkészült és megáldott templomot használatba vehette a közösség. A betegsége ellenére az utolsó napjaiig dolgozott. A hazahívó szó augusztus 25-én érte. Temetését szeptember 4-én – kívánsága szerint – a gazdagréti Szent Angyalok plébániatemplomban Parádi Gyula érseki tanácsos úr végezte. Nyugodjanak békében! Budapest, 2009. Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén † Péter s.k. bíboros, prímás, érsek