AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET IV-X. SZÁZAD vázlat
Történelmi háttér - A IV. század végén nagy népvándorlás vette kezdetét. - Itáliában a Keleti Gótok Theodorich vezetése alatt birodalmat építettek ki (Keresztény Gótok). Fővárosa: Ravenna - Észak-Itáliában a Longobárdok telepedtek le. Róma lett a kereszténység központja. - Nyugat-Európában A VI. században a Frankok alapítottak birodalmat. Nagy Károly (768-814) uralkodott ekkor. Fővárosa: Aachen. Nagy Károly és utódai a Karoling dinasztia alatt háromfelé osztották a birodalmat és megvetették a későbbi Németország és Franciaország alapját. (Normandia)
Vallás A keresztény vallás Constantinus császár ideje alatt a Római
Birodalom államvallása lett. A VI. századtól kezdve alakultak az első szerzetesrendek, amelyek a hitterjesztésen túl az új kultúrát is meghonosították. A Római Egyház átvette a megtérített népek kultúrájának egyes elemeit is, de ezeket átformálta. A Kereszténység első századainak művészete a Nyugat-Római Birodalom területén ókeresztény, a Kelet-Római Birodalom területén bizánci néven ismeretes. A Frank királyságból kinövő Karoling birodalom művészete már a román kor közvetlen előzménye.
A Kereszténység kialakulása A „keresztény” kifejezés a latin christianus szóból ered, és „Krisztust
követők”-et jelent. Jézus Krisztus i.e. 4-ben született a júdeai Betlehemben. (Jézus születésének pontos dátuma történelmileg ellenőrizhetetlen.) József és Mária nevelte fel őt. Bejárta Galileát, megtérésre hívott, tanított, gyógyított, ostorozta az álszent vallásosságot, az üres szertartások tiszteletét. Egyenlőséget, igazságosságot és Isten szeretetét hirdette. Tanítványokat gyűjtött maga köré, akik felismerték benne az Isten küldöttét, a Messiást. A zsidó vezetők elutasították üzenetét, nem fogadták el megváltónak. Népszerűsége miatt féltékenyek lettek rá, és felzendítették ellene a népet. I.sz. 31 tavaszán Jeruzsálemben letartóztatták, és Pontius Pilátus kereszthalálra ítélte. Húsvét előtti pénteken halt meg. Niszán hónap 14. napján 3 órakor. A Biblia szerint Jézus Krisztus harmadnapra, húsvét vasárnap feltámadt, megjelent tanítványainak, felkészítette őket küldetésükre és megalapította az újszövetségi egyházat.
Biblia A keresztény vallás alapja. A „Biblia”név a görög Biblion szó többes száma, jelentése:
könyvek, tekercsek. Azon könyvek gyűjteménye, amelyeket a kereszténység
szentnek és isteni eredetűnek ismer el, és mint ilyeneket a hit alapjának tekint. (A zsidó vallás csak az Ószövetségi könyveket ismeri el isteni eredetűnek.) A Bibliát nevezzük a Könyvek Könyvének, Szentírásnak is.
AZ ÓKERESZTÉNY ÉPÍTÉSZET
Építészet Katakombák : Föld alatti, több emelet mély lépcsőkkel
tagolt folyosóhálózatok, temetkezési helyekkel. Imaházak, Temetőkápolnák: A katakombák felett építik. Cella Trichora = három félköríves fülkével bővített, négyszög alaprajzú tér. Épülettípusok: Bazilikák, Emléktemplomok, Temetőkápolnák, Keresztelőkápolnák (Baptisterium), a VII. században harangtornyok (Companile) Templom: egyszerű külső, gazdag belső tér.
Cella Trichora
Bazilika
A Bazilikák alaprajza három fő részre tagozódik.
- Átrium Négyszög alaprajzú udvar, amely oszlopfolyosóval van
körülvéve. Egyik oldalán kapu, másik oldalán a templom előcsarnoka (Nartex) helyezkedik el. - Hosszház Három- vagy öthajós épülettér, főhajója a mellékhajók fölé magasodik, innen kapja a belső tér a megvilágítást. A főhajót félköríves ablakok világítják meg. A főés mellékhajókat oszlop- vagy pillérsor választja el egymástól. A mennyezet fából készült, többnyire nyitott, vízszintes fedélszék, vagy kazettás síkmennyezet. - Szentély A főhajó tengelyére merőleges oszlopokon nyugvó, diadalívvel leválasztott rész, félköríves fülke (apszis) zárja le. Az apszis középpontjában állaz oltár és a négy oszlopon nyugvó díszmennyezet (Ciboriumoltár).
Öt hajós épülettér
Az Ókeresztény Bazilikának nincs tornya, a külső
homlokzatot a IV. századtól kezdve szerény kiképzésű Lizénák (falpillérek) tagolják.
A VI. századtól kezdve a templomok mellé négyszög vagy kör
alaprajzú harangtornyot (Campanile) építettek. Keresztelőkápolnák (Baptisteriumok): Centrális
elrendezésűek Mauzóleumok: Díszes építmények, melyek síremlékül
szolgáltak.
Santa Costanza-mauzóleum (IV. század közepe)
AZ ÓKERESZTÉNY SZOBRÁSZAT
Dombormű: A szarkofágokon (díszesen faragott kő- és
márványkoporsók) előfordul dombormű. Imádkozó nőalak, Jó Pásztor figura. Ezeket a jelképeket a pogányművészet is használta. A bálványimádási tilalom miatt nem igen jellemző a szobrászat.
A szarkofágok mellett jelentős faragások maradtak fenn:
- templomkapukon - korlátokon - oszlopfőkön - elefántcsont tárgyakon
Három asszony a sírnál (400 k.) Elefántcsont. Nemzeti Múzeum, München
AZ ÓKERESZTÉNY FESTÉSZET
Festészet Az Ókeresztény festészet fejlődését három korszakra
tagoljuk.
1. 313-ig –Nagy Konstantin türelmi rendeletéig.
Az első korszak fő műfaja a Katakombafestészet
2. 313-tól 518-ig –Nagy Theodosius és kora művészete
Ennek az időszaknak fő műfaja a Miniatúrafestészet
3. 518-tól a VIII. századig; az első képrombolás koráig (III. Leo,
726) –A Justnianus-kori művészet. A harmadik korszakban a mozaikfestészet és a ikonfestészet jellemző.
Katakombafestmények
Hal kenyeres kosárral (200 k.) Domitilla-katakomba, Róma
Ádám és Éva (III. század)
San Pietro e Marcellinokatakomba
Miniatura
Rabbula Kódex
Mozaikok és ikonok Krisztus a jó pásztor, Galla Placidia sírkápolnájából, Ravenna
Szent Ménasz Krisztussal (Vl. század, Párizs, Louvre)
Szent Péter mozaik a
ravennai ókeresztény keresztelő kápolnából Mozaik fogalma: díszítmény, amely úgy jön létre, hogy vakolatba, cementbe vagy más nedves, összetartó anyagba különböző színű kő- vagy üveglapocskákat illesztenek. A mozaik nagy tudást, sok időt és
pénzt követelő technika. Azonban páratlan és semmi más által utol nem ért művészi hatásával és élettartamának szinte korlátlan terjedelmével bőven visszatéríti a ráfordított áldozatokat.
Köszönöm a figyelmet!
