Az észlelt kontroll és a személyiség szerepe az egészségi állapot változásában. Egészségmagatartás Osváth Viola
Az egészség változásaival kapcsolatban észlelt kontroll
egyesek gyógyíthatatlannak vélt betegségekből felgyógyulnak, mások felépülésének üteme kevésbé súlyos betegségekből is elmarad a várakozástól Észlelt kontroll koncepciója
Az egyén mennyire érzi, hogy befolyásolni, kontrollálni tudja a testi, lelki állapotokat, környezetet Beteggé válásban való szerepe (egészség- tudatosság) Betegséggel való megküzdésben való szerepe (hit, remény) Énkép, önértékelés befolyásolása
A kontroll helye
Rotter (1954)
Belső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket az egyén önmagának tulajdonítja Külső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket külső körülményeknek tulajdonítja A kontroll észlelése változhat az egyén életének különböző helyzeteiben (Fiske és Taylor, 1984)
Reakciók a kontroll csökkenésekor
A veszélyeztető tényezők széles skálája: személyes szabadság veszélyeztetettsége, bizonytalanság, frusztráció Fiske és Taylor (1984):
Információkeresés Megnövekedett stressz Ellenállás (düh, hosztilitás, a szituáció átértékelése) Magunk által létrehozott kontrollvesztés
Szórakozottság (közlekedési- és sportbaleset) A személy által indukált függőség
A kontroll észlelése és betegségmagatartás
– –
A betegség függőségi helyzetet hoz létre (beteg- gyógyító; beteg- családtag)kontrollvesztés A Kontroll észlelésének potenciálisan negatív következményei
A kontroll illúziója (tévesen saját viselkedésének tudja be egy esemény bekövetkezését) Az igazságos világba vetett hit (Lerner): szorongáscsökkentő hatása: „velem nem történhet meg”, akivel megtörtént, az saját magának okozta a bajt-bűnbakképzés: „áldozatot vádló magatartás”
A tanult tehetetlenség
Passzív viselkedés, negatív elvárások a jövővel kapcsolatban, reménytelenség Seligman (1975): kísérleti bizonyíték A tehetetlenség és a depresszió összefüggése A tanult tehetetlenség következményei (motivációs struktúrában, érzelmek terén, kognitív funkciók, testi tünetek) Tehetetlenség a betegséggel való megküzdésben (krónikus betegségekben) • •
Akadályozhatja a gyógyító személyzettel való együttműködést Nehezíti a gyógyulást
A tünetek észlelésének és értékelésének folyamata
A tünetek észlelése
A figyelem iránya
Saját magára versus a külvilágra orientált
Helyzeti tényezők
A tünetek felismerése, értelmezése hipochondria
Orvostanhallgatók betegségei Élethelyzeti stressz és betegség összefüggése (sok a megoldatlan probléma, a betegségnek is jobban ki van téve)
A tünetek értékelése
Előzetes tapasztalatok (először vagy többedszer jelentkezik a tünet?) Mennyire gyakori a tünet valakinek a környezetében, illetve mennyire tekintik ott súlyosnak Elvárások: felerősödnek azok a tünetek, amikre előzetesen számítunk
Placébóhatás
A beteg állapotában olyan javulás következik be, amely nem tulajdonítható a kezelésnek Egy farmakológiailag hatástalan szer is létrehozhat terápiás hatást, ha a páciens ebben hisz Amit tudunk, gondolunk, érzünk a betegséggel kapcsolatban, ahogy viszonyulunk a gyógyítókhoz, hatással van a kezelés sikerességére. Klasszikus kísérlet (fejfájás 45-55%-ban javult) Leghatékonyabb: jelentős stresszhatás, számíthat a fájdalom csökkenésére, van élménye sikeres beavatkozásról, jó a gyógyítóbeteg kapcsolat, a kezelés jónevű intézményben zajlik.
A személyiség szerepe az egészségi állapot változásában
– – –
Egyéni különbségek a betegségmagatartás és a felgyógyulás terén Fontos kérdések: Személyiségjegyek/személyiségtípus, amely hajlamosít a betegség kialakulására/ egészség fenntartására Összefüggés a személyiség és a fiziológiai válaszok mintázata között A személyiségnek a betegség etiológiájában vagy lefolyásában van nagyobb szerepe
A személyiség és a betegség összefüggése: az A típusú viselkedés
Friedman és Rosenman (szív- és érrendszeri betegségek hátterében) Személyiségszerkezet, emocionális és magatartási stílus Jellemzői:
Agresszív, nyughatatlan stílus, teljesítményorientáltság, versengésre való hajlam, könnyen kiváltható ellenségesség, időprés érzése, türelmetlenség
B típusú személyiség: kiegyensúlyozott, nyugodt
A hiperreaktivitás modell Stresszkutatás: vannak, akik fokozott reaktivitással válaszolnak stresszorokra, ami növeli náluk a betegség előfordulásának veszélyét Személyiség-> stressz értékelése ->fiziológiai hiperreaktivitás -> egészségfenyegetettség
A D típusú személyiség
Denollet (2000) Distressz alatt lévő személyiség Negatív érzelmek átélése és ezek elnyomása Társas kapcsolatok kerülése, szorongás, aggodalmaskodás, düh, hosztilitás Független előrejelző tényező a szív – érrendszeri halálozásnál, szívinfarktusnál
A személyiség és a daganatos betegségek kapcsolatai: C típusú személyiség
Temoshok (1985) Jellemzői: szélsőséges alkalmazkodás, mindenki kedvére tevés, saját érdekeinek háttérbe szorítása, az érzelmek kifejezésének képtelensége, indulatok elfojtása Represszív megküzdési stílus: konfliktus kerülése, tagadása, elfojtás Háttérben: korai szeparáció, anya érzelemmentes viselkedése- represszív megküzdési mintaimmunfunkció károsodása A tanult tehetetlenség, és reménytelenség szerepe a daganatos betegség alakulásában
A típusú személyiség Érzelemkifejezés Gátolt, néha impulzív, hosztilis Érzelmek állandósága
B típusú személyiség Támogató, empatikus
C típusú személyiség Elfojtott, gátolt (negatív érzelmeknél)
Kiszámítha-tatlan Stabil, helyzethez Szabályozott, igazodó kiszámított
D típusú személyiség Negatív érzelmek/ tudatos elnyomás Szabályozott
Figyelem iránya Külvilág
Introspektív, intuitív, nem ítélkező
Kifele-befele, aggódó
Távolságtartó, nincs odafordulás
Idői orientáció
Időprésben él, jövőre orientált
Tud várni, ha szükséges
Jövőre orientált, Jövőre orientált, nem tud pesszimista késleltetni
Versengés
Mindig nyerni, agresszió is
Nem verseng, csak saját hibáival küzd
Nem verseng, megfelelési kényszer
Önbecsülés, asszertivitás hiánya
Az egészségvédő személyiség
Szívósság (Kobasa, 1982): a stresszhelyzeteket saját személyes növekedése és lehetőségeinek a tágítása érdekében tudja hasznosítani (ellenálló/ szívós személyiség)- elkötelezettség, kontroll, kihívás Koherenciaérzés (Antonovsky, 1987): tartós biztonságérzés, amely segíti a személyt a környezetből érkező ingerek magyarázásában, erőforrások mozgósításában, elvárások problémahelyzetként való értelmezésében.
Egészséges magatartás Azoknak a viselkedéselemeknek, attitűdöknek az összessége, amelyek az egyén egészségének megóvásában, megromlásában vagy visszaállításában szerepet játszanak. Egészségi ismeret: az egyén egészségével kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi. .
Az egészséges magatartás összetevői Csoport, egyén attitűdje, életstílusa a rizikófaktorokkal szemben. Betegségekre utaló tünetek észlelése és értékelése. Orvoshoz fordulás, betegszerep felvétele betegség esetén. Együttműködés az orvossal a gyógyítás, rehabilitáció folyamán. Egészségügyi ismeretszint (egészségre, kockázati tényezőkre, betegségekre vonatkozó ismeretek
Egészségi szokás Begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása nélkül végzünk. Függ az ismereteinktől, a képességeinktől és készségeinktől
A szokások kialakítása:
döntő szerep a családé: viselkedési minta, utánzás következetesség, meggyőzés egészséget elősegítő szokások megismerése káros szokások kialakulásának a megelőzése
Egészségmegőrzés Az egészséges egyének számára a megfelelő feltételek biztosítása az „egészségi jólét” állapotának megtartására
Egészségmegőrzés céljai:
egyenlő lehetőséget biztosítani mindenkinek a jó egészségi állapotra meghosszabbítani az átlagos élettartamot minőséget adni azokhoz az évekhez, amit az átlagos élettartam meghosszabbodásával nyertünk
Az egészségmegőrzés érdekében szükséges tennivalók csökkenteni kell a környezet káros hatásait növelni kell a szervezet alkalmazkodóképességét minél magasabb szintű egészségkulturáltsággal rendelkezünk, annál hatékonyabban valósul meg az egészségmegőrzés
A társadalom hatása az egyén életére, egészségére Spontán módon: mikro- és makro közösségein keresztül, az egyén elsajátítja az ott tapasztalt életmódot, gondolkodásmódot, az azokban rejlő értékrendet, cselekvési formákat. Tudatosan: intézményrendszerein keresztül, főként oktatási, jogi, egészségügyi rendszerén. Rejtetten: a társadalmi javak elosztási rendszerén keresztül, ez dönti el, hogy mely javakhoz fér hozzá, szükségleteit milyen szinten, milyen minőségben elégítheti ki.
A női szerep hatásai az egészségmagatartásra 1. Nőknél gyakoribb betegségek: migrén, angina pectoris, sokízületi gyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, gyulladásos bélbetegség, krónikus fáradtság Döntően nőkre jellemzőek: szomatizációs panaszok Háttér: érzelmi megküzdés, jobban kifejezhetik a fájdalmat, diszkomfortot
A női szerep hatásai az egészségmagatartásra 2. Hosszabb ideig észlelik a tüneteket, és súlyosabbnak ítélik meg → gyakrabban fordulnak orvoshoz (jobban korrelál a tünetbeszámoló és a betegviselkedés) Segítséget várnak lelki természetű problémáikra Több társas támaszban részesülnek
A férfi szerep és az egészség összefüggései 1. Alacsonyabb várható élettartam Középkorú férfiak egészségi állapota nagyon rossz Tovább egészségesek, de komolyabb betegségektől szenvednek a kor előrehaladtával
A férfi szerep és az egészség összefüggései 2. Problémacentrikus megküzdés Stresszt jelölik elsődleges problémaként, de nem igénylik a lelki támogatást Ritkábban veszik igénybe az egészségügy szolgáltatásait, szűréseket, kevesebbet foglalkoznak egészségvédelemmel, betegségmegelőzéssel
Felhasznált irodalom
Csabai Márta- Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, 2009. Csabai Márta- Molnár Péter: Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, 1999.
