A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82 . kötet (2011)
Az észak-magyarországi régió városainak bűnözési helyzete Piskóti Zsuzsa PhD hallgató Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet
[email protected] A dolgozat az Észak-magyarországi régió városaira koncentrál: a szerző egyrészt szeretne általános képet adni a városok bűnözési helyzetéről, a jellemző bűncselekmény-típusokról, másrészt az ismertté vált bűncselekmények és bűnelkövetők száma alapján megkíséreli rangsorolni és megnevezni a bűnözés szempontjából legveszélyesebb és legbiztonságosabb településeket.
1. Bevezetés, problémafelvetés Az urbanizáció hatása a bűnözésre, valamint a városok és községek bűnözése közti különbség magyarázata a kriminológiai kutatások kezdete óta foglalkoztatja a szakembereket. Általánosan elfogadott nézet, hogy a városiasodás, a városi élet egyúttal magasabb bűnözéssel is jár (VIGH J. 1992). Míg Magyarországon a bűncselekmények 70-80 %-a kötődik a nagyvárosokhoz, addig a bűnelkövetők mindösszesen 63-50 %-a városlakó (IRK F. 2008). Az elmúlt években – mióta a településszintű bűnügyi statisztikák elérhetők – több hetilap is foglalkozott Magyarország városainak, illetve településeinek bűnözési rangsoraival (pl. HVG, Heti Válasz). Ezen vizsgálatok szinte minden esetben a kriminálstatisztika sajátosságait1 figyelmen kívül hagyva készültek, azaz a szerzők csak egy-egy év adatsorait emelték ki. Jelen dolgozat a 2005-2009-es időintervallum településszintű adatait dolgozza fel az ismertté vált bűncselekmények, illetve bűnelkövetők 100.000 lakosra jutó számai alapján, amelynek révén megpróbálom az Észak-magyarországi régió városainak bűnözési helyzetét bemutatni, illetőleg az ehhez kapcsolódó rangsorokat elkészíteni. Eddigi tanulmányaimban az idősorok összegzésére a számtani átlagot használtam, jelen esetben azonban megkísérlem a medián alkalmazását2. 2. Az Észak-magyarországi régió városairól általában Jelenleg az Észak-magyarországi régió területén 40 városi rangú település és 3 megyei jogú város található (1. ábra). Arányuk a településállományból BorsodAbaúj-Zemplén és Heves megyében magasabb (7,8 – 7,4 %), míg Nógrádban alacsonyabb (4,6 %). 1
Lásd például: DUDÁS P. – SIMKÓ I. (2003): A statisztikai rendszer alapjai. In: KRATÓCZKI F. (szerk): Bűnmegelőzési ismeretek. Társadalom – önkormányzat – állam. 2003. Szakmai Kiadvány. p. 36. 2 A medián alkalmazása olyan esetekben indokolt, mikor az adatsor extrém adatokat tartalmaz (NEMES NAGY J. 2005). A bűnözési adatoknál ilyenek gyakran előfordulnak.
117
Az észak-magyarországi régió városainak bűnözési helyzete
1. ábra. Az Észak-magyarországi régió városai A BORSI Z.-HALÁSZ K. (1972) szerzőpáros Budapest kiugró kriminalitásával kapcsolatosan jutott arra a megállapításra, hogy azt döntően a nagyobb népesség, a sűrűbb lakásviszonyok; a fővárosban élő kriminálisabb elemek hatása; a fővárosba vándorolt lakosság új tartózkodási helyén való ismeretlenségének és ottléte tartamának hatása; valamint a bűnözésre kínálkozó több alkalom generálja. Ezen megfigyelés véleményem szerint az Észak-magyarországi régió nagy lakosságszámmal rendelkező városai esetén fogadhatóak csak el, hiszen a kisebb lélekszámúakban (elsősorban 10000 fő alattiakban) ezen feltételek nem adottak. Korábbi vizsgálatok3 igazolják továbbá, hogy a települések népességszáma és a bűnözés között kapcsolat mutatható ki. A vizsgált városokban a bűncselekmények legnagyobb hányadát a vagyon elleni (nem erőszakos) bűncselekmények teszik ki: részesedésük átlagosan 61,04 %os. A legnagyobb arányok Pálháza (77,81 %), Pétervására (75,72 %) és Kisköre (75,56 %) városaihoz, a legalacsonyabbak Rudabányához, valamint Gönchöz kötődnek (41,04 – 40,70 %). A továbbiakban még két bűncselekmény-kategóriát kívánok megvizsgálni: az erőszakos és garázda jellegű, valamint a közterületen elkövetett bűncselekményeket, amelyek tanulmányozása elsősorban a biztonságérzetre 3
Például: KOVACSICSNÉ NAGY K. 2010-es tanulmányában három megye (Heves, Csongrád, Veszprém) vizsgálata alapján igazolta az összefüggést. PISKÓTI ZS. 2011-es cikkében BorsodAbaúj-Zemplén megye esetén szintén helytállónak találta a feltételezést.
118
Piskóti Zsuzsa
gyakorolt hatásuk miatt fontos. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények részesedése átlagosan 11,49 %-os a vizsgált terület városaiban. E kategória esetén megállapítható, hogy a rangsor élén – egyúttal a területi átlag felett – elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városokat találunk: Gönc (24,95 %), Szikszó (22,64 %), valamint Rudabánya (22,11%). A legkisebb arányokkal a régió „tehetősebb” települései jellemezhetők: Nyékládháza (6,87 %), Pálháza (6,26 %), Eger (5,96 %), valamint Tiszaújváros (5,86 %). A közterületen elkövetett bűncselekmények az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika osztályozási rendszerében egy speciális bűncselekményi csoportot (lásd részletesen: ENYÜBS’10. 3/2010. számú segédlete. p. 11. www.crimestat.b-m.hu) képeznek. Átlagos részesedésük az ismertté vált bűncselekményekből 28,45 %-os. A legmagasabb aránnyal két heves megyei város, Hatvan és Bélapátfalva rendelkezik (37,66 – 37,38 %), a legalacsonyabb értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városokhoz kötődnek: Emőd (22,17 %), Alsózsolca (22,06 %), Tiszaújváros (21,13%), Mezőkeresztes (20,39 %).
3. A bűnözési rangsorok A városokat az ismertté vált bűncselekmények, illetve bűnelkövetők idősoros adataiból számított mediánok értékei alapján rangsoroltam (1-2. táblázat). 1. táblázat. Az Észak-magyarországi régió tíz legveszélyesebb városa
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
város
medián bűncselekmények
Miskolc Eger Salgótarján Ózd Füzesabony Hatvan Sátoraljaújhely Gyöngyös Mezőkövesd Bátonyterenye
6163,2 5213,6 5172,8 4860,2 4597,7 4434,6 4416,8 4322,5 4318,6 4245,2
város Sajóbábony Ózd Gönc Rudabánya Putnok Sajószentpéter Kisköre Szikszó Heves Mezőcsát
medián – bűnelkövetők 2520,7 2215,7 2119,8 2049,6 2012,5 1942 1890,5 1815,3 1789,7 1776,4
A 1. táblázatból kiderül, hogy bűncselekmények szempontjából a megyeszékhelyek a legfertőzöttebbek: Miskolc (6163,2), Eger (5213,6) és Salgótarján (5172,8) mutatói az országos átlagot (3787,2) 60, 38, illetve 37 %-kal haladják meg. A megyeszékhelyeket figyelmen kívül hagyva Ózdon a legmagasabb
119
Az észak-magyarországi régió városainak bűnözési helyzete
az ismertté vált bűncselekmények értéke. Elkövetők szempontjából a lista első 10 helyén – két kivételtől eltekintve – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városokat találunk. A listavezető a 2877 fős (2009) Sajóbábony: arányosan e városból került ki a legtöbb elkövető a vizsgált időintervallum alatt. Az első öt helyen lévő város értékei az országos átlag (1149,62) kétszerese körül mozognak. A legbiztonságosabb települések (2. táblázat) között mind bűncselekmények, mind elkövetők tekintetében találhatunk kisebb és nagyobb városokat egyaránt. Legkedvezőbb helyzetben az ismertté vált bűncselekmények számai alapján Abaújszántó városa, míg elkövetők tekintetében az 1062 fős (2009) Pálháza van. 2. táblázat. Az Észak-magyarországi régió tíz legbiztonságosabb városa város 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.
Pálháza Bélapátfalva Borsodnádasd Felsőzsolca Edelény Sajóbábony Szikszó Szendrő Cigánd Abaújszántó
medián – bűncselekmények 2734,7 2612,8 2568,9 2543,7 2506,8 2451,3 2443,2 2127,7 2020,2 1584,9
város Pásztó Eger Szécsény Szerencs Balassagyarmat Abaújszántó Nyékládháza Tokaj Tiszaújváros Pálháza
medián – bűnelkövetők 1006,7 997,7 986,1 961,2 934,2 883,6 878,6 866, 0 804,7 659,1
A táblázatok alapján megállapítható, hogy az Észak-magyarországi régió legfertőzöttebb települése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd, amely mind bűncselekmények, mind bűnelkövetők szempontjából nagyon rossz helyzetben van. E városban az ismertté vált bűncselekmények 100 000 lakosra jutó száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladta a 3800-at, 100 000 lakosra jutó elkövetők esetén pedig a 2100-at. Legbiztonságosabbként két várost neveznék meg: Abaújszántót, valamint Pálházát, melyek mind az ismertté vált bűncselekmények, mind az elkövetők esetén az utolsó tíz helyezett között szerepelnek.
Irodalom BORSI Z.-HALÁSZ K. (1972): A bűnözés megismerésének statisztikai módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, pp. 17-298. DUDÁS P. – SIMKÓ I. (2003): A statisztikai rendszer alapjai. In: KRATÓCZKI, F. (szerk): Bűnmegelőzési ismeretek. Társadalom – önkormányzat – állam. 2003. Szakmai Kiadvány. p. 36. IRK F. (2008): Nagyvárosi félelem és szorongás. In Barabás T. (szerk): Épített környezet – bűnözés – szituációs bűnmegelőzés. OKRI. Bp. pp. 29-31.
120
Piskóti Zsuzsa KOVACSINCSNÉ NAGY K. (2010): A bűnözés területi sajátosságai (Három megye helyzetének összehasonlítása). Területi Statisztika. 3. szám pp. 295-312. NEMES NAGY J. szerk. (2005): Regionális elemzési módszerek. p. 69. PISKÓTI ZS. (2011): Borsod-Abaúj-Zemplén megye bűnözési helyzete. Geográfus Doktoranduszok XI. Országos Konferenciája. Szeged. CD kiadvány. VIGH J. (1992): Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó. 1992. p.120.
121
