AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály
Árpás 2013. április 23.
Működési terület nagysága 13.100 km2 Belvízvédelmi szakaszok területe 876 km2 VIZIG kezelésű belvízcsatornák hossza 282 km
Belvízvédelmi szakasz neve, száma 04. 01. Szekszárd-Bátai 04. 02. Bölcske-Bogyiszlói 04. 03. Adony-Ercsi 04. 04. Szekszárd-Simontornyai 04. 05. Cece-Ősi 04. 06. Tolnanémedi-Dombóvár Összesen:
Belvízgyűjtő km2
Külvízgyűjtő km2
A külvízgyűjtő a belvízgyűjtő %-ban
250
165
66
237,6
224
94
48
274
571
89
3449
3875
155
2661
1717
72
3128
4344
851,6
9901
1163
1963. évi tavaszi árvíz Hidrometeorológiai háttér Havazás és kemény fagy december közepétől Felkészülés előrejelzések • DUNA – VITUKI
• Kisebb vízfolyások – igazgatóság • Csapadékészlelés: hóvastagság és hó víztartalom • Talajfagy
szervezet • ÁRVÍZ: védelmi szervezet teljes aktivizálása, felkészítése, helyszíni bejárások során tájékozódás • Területi Bizottság (Védelmi Bizottság) összehívása • BELVÍZ: művek hótól, jégtől való megtisztítása, a szivattyútelepek és a mozgó szivattyúk felkészítése • HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS: a védekezés megyei szervezete
Hóvastagság, hóvízegyenérték: kb. 30%-os hóvíztartalom március elejére Talajfagy: a fagyott talajréteg 20, helyenként 40 cm, de Pápán 80 cm-t is elérte
Intenzív olvadás március 6-8. között kezdődött meg Talajfagy nem engedett ki (majd csak március 22.-ére) – beszivárgásra, a talajban történő tározásra nem volt lehetőség
Jelentős felszíni lefolyás – a medrekben gyors vízszintemelkedés DE A medrekben felszíni és fenékjég volt – a jelentős keresztmetszet csökkenés negatívan befolyásolta a vízelvezetést!!!
Veszprémi-séd – SMACS jégtorlaszok (fenékjég) SMACS jobb parti településekről
érkező vizeket nem tudta befogadni – depónia átvágása, SMACS-Nádor közének elöntése a belterületek mentesítése érdekében
Székesfehérvár Aszalvölgyi árok – 3 hídnál elzárással
tározó kialakítása, Elzárások átszakadtak – jelentős
elöntések – Kórházat ki kellett üríteni
Velencei-tó 1 hét alatt 84 cm vízszint emelkedés tó menti területek, települések elöntése Vízeresztést növelni kellett –
DinnyésKajtori-csatorna befagyott – lefolyást akadályozó jégtorlaszok robbantása
Nádor-csatorna Vízszintemelkedés a
mellékvízfolyásokról érkező árhullámok miatt Magassági hiányos szakaszokon
nyúlgát építése a teljesen átázott depónián 55+250 km szelvényen lévő zsilip
mellett a depónia átszakadt – elöntéssel fenyegette a halastavakat – elzárás DÉDUVIZIG osztag + vízvisszavezetés a felső vízgyűjtőről érkező
vízhozamok mérséklése: 3 mesterséges tározótér kialakítása Szabályozott vízleeresztés május
közepéig
Nádor csatorna – Védekezés a Fáncsi halastavaknál (Réti puszta)
Nádor csatorna – Örspusztai duzzasztó
2010. évi május-júniusi árvizek Jelentős csapadékmennyiségek (Zsófia-, Angéla-ciklonok, a június 18-i és 21-i esőzések) lehűlés és erős szél 2010. április végén a talaj nedvességtartalma 0-20 cm-es rétegének 40-55 % közötti telítettség 20-50 cm-es réteg 75-85 % közötti telítettség 50-100 cm-es talajréteg 95< telítettség
Csapadékok Adony Fehérvárcsurgó 700 600 500 400 300 200 100 0
541
520
313
700 600 500 400 300 200 100 0
700 600 500 400 300 200 100 0
472
552
260
511
299
máj-jún jan-jún sokéves átlag
máj-jún jan-jún sokéves átlag
Sóly
471
Dombori 700 600 500 400 300 200 100 0
539
583
323
máj-jún jan-jún sokéves átlag máj-jún jan-jún sokéves átlag
Báta
Kurd 700 600 500 400 300 200 100 0
619
622
410
máj-jún jan-jún sokéves átlag
800 600 400 200 0
589
617
367
máj-jún jan-jún sokéves átlag
Veszprémi-séd − SMACS
Vízkormányzás a belterületek védelme érdekében A belterületeken átfolyó malomcsatornából az árhullámot a vízkivételi zsilippel kizártuk Képes volt befogadni a belterületekről érkező csapadékvizeket
Székesfehérvár a Mór-Bodajki-vízfolyáson a móri halastórendszer egyik tagjának völgyzárógátja átszakadt Székesfehérvár védelme érdekében vízvisszatartás a Fehérvárcsurgóitározóban Ebben az időszakban a tározóval a mederben lefolyó vízhozamot az 1/3-val tudtuk csökkenteni
Velencei-tó Az időszak elején a Zámolyi tározó
üresen állt, a Pátkai tározóban és a Velencei-tóban üzemvízszintet tartottunk. A csapadékok hatására 1 hét alatt a tó
vízállása 11 cm-t, a Pátkai tározó 25 cm-t, valamint a Zámolyi tározó a május 16-át követő zárást követően 440 cm-t emelkedett.
Nádor-csatorna
Vízelvezetést nehezítette: Balatoni vízeresztés Kapos árhullám Dunai árhullám Június közepére a 110 km hosszú csatorna Sióval együtt „beállt” minimális vízmozgás – a vízfelszín esése 100 km-en 14 m volt
1963 2010 a vízkár elleni védekezést kiváltó tényezők telített talajok talajfagy több csapadékciklon, sokéves átlagot jelentős hóban tárolt vízkészlet meghaladó csapadékmennyiségek
Elöntött területek a síkvidéken 13.006 ha
Vízfolyás Gaja-patak Nádor-csatorna Velencei-tó
13.000 ha
A levonult víztömeg nagysága levonult víztömeg (millió m3) Szelvény 1963 2010 Fehérvárcsurgó 6,6 22 Sárszentmihály 54 82 28 15
1963
2010
jogszabályi háttér 1885. évi XXIII. törvénycikk a vizjogról 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1913. évi XVIII. törvénycikk a vizjogról szóló 1885:XXIII. tc. kiegészitéséről és 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az módositásáról ár- és belvízvédekezésről 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól
a védekezésre kötelezettek köre 1885. évi XXIII. Törvénycikk 1995. évi LVII. törvény 16. § (1) A vizek 40. § A meder és partok jó karban tartása kártételei elleni védelem érdekében a meder-, illetve a parti birtokosnak szükséges feladatok ellátása - a kötelessége. védőművek építése, fejlesztése, 47. § Ármentesitett területeken az ártéri fenntartása, üzemeltetése, valamint a birtokosok, illetőleg a vizrendezésre védekezés - az állam, a helyi alakult társulatok gondoskodni tartoznak önkormányzatok, illetve a károk arról, hogy a magasabb területekről megelőzésében vagy elhárításában lefolyó eső- és hó-, valamint érdekeltek kötelezettsége. talajvizeknek lefolyása biztosittassék.
Összefoglalva 2010-es év tekinthető mértékadónak a levonult, elvezetett vízmennyiségek türkében Nagyobb vízmennyiséghez képest kisebb károk, kevesebb beavatkozásra volt
szükség Mesterséges tározóterek hasznosítása Üzemeltetési kérdések
Felhasznált dokumetumok Bratán Mária - Csongrády Kornél - Zsuffa István: Az ár- és belvizek hidrológiai
viszonyai a Középdunántúlon Vízügyi közlemények, 1963. (45. évf.) 3. sz. 300319. old. Vajnai Imre: 1963. évi tavaszi árvíz a Sió-Nádor-Kapos vízrendszerben KÖDUVIZIG vízkárelhárítási zárójelentések, védelmi naplók, Fotók: KÖDUVIZIG archívum
