Diákkrónika A Klebelsberg Középiskolai Kollégium lapja
2016. tanév
1. szám
„Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik, s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk.” Wass Albert
Kollégiumunk a hagyományokhoz híven idén is megemlékezett Wass Albertről, a kiváló íróról, költőről. Ebben az évben, rendhagyó módon, a kaposvári általános iskolások körében „Wass Albert művei képekben” címmel hirdettünk pályázatot. A felső tagozatos diákok – saját értelmezésükben – a hon-
„A dalol a honvágy című műhöz készítettem illusztrációt. Pasztellkrétával dolgoztam, Betti néni segített elsajátítani a technikát. A díjátadón nagyon meglepődtem, amikor megláttam a kivetítőn a saját rajzomat. Jó érzés volt." Hegedűs Réka Toponári Tagiskola ***
vágyról, Erdélyről vagy a Tavak könyvében olvasott gondolatokról fejezték ki érzéseiket alkotásaikban. A zsűri a beérkezett pályaművek mindegyikét nagyon értékesnek találta. Rendkívül sokszínű, különböző technikákat alkalmazó, eredeti megoldások születtek, melyekből kiállítást is rendeztünk az első emeleti aulában. Az emlékműsorral egybekötött díjátadó után az alkotók és családtagjaik büszkén tekintették meg a pályázati munkákból, ilLászló Tamás, Hegedűs Ré- lusztrációkból álló tárlatot. Érzéseikről így vallotka, Balogh Bernadett tanárnő, Gurdon Zsanett tak:
Mikor kezembe vettem a rajzpályázat kiírását, döbbentem rá, hogy még sosem olvastam Wass Albert egyetlen művét sem. Halvány sejtésem sem volt róla, miket is írhatott, milyen lehetett a stílusa, vagy, hogy milyen témákat kedvelt. Elolvastam a pályázathoz megadott munkáit és mindegyikhez lett egy ötletem. Tele voltak olyan képekkel, amiket a rajzoló megragadhatott és a fantáziájával kiegészíthetett. Legjobban viszont a TAVAK KÖNYVE tetszett, a könnyed mese, amiben különleges szereplők tették színessé a történetet. Ezt választottam a képem témájának. Nagy örömömre szolgált, hogy a munkám elnyerte a zsűri tetszését, és annak külön örültem, hogy díjam szintén Wass Albertről és szeretett Erdélyéről szól. Balogh Boglárka Kisfaludy Tagiskola
ALMA MATER
ÚJ OTTHONUNK
Múlttal a jövőért Tizenkilenc hónap… Ennyi idő telt el két esemény között – az első az volt, hogy kiléptem utoljára kollégistaként az épület ajtaján. A második pedig az az alkalom, hogy ismét beléphettem azon a bizonyos ajtón. Összehasonlítottam a két esetbeli önmagam – a végeredmény: Változtam. Más a gondolkodásom, más a hozzáállásom és még megannyi dolog – három maradt ugyanaz: a külsőm, a lelkem és a Klebi. Habár a kolesz lakói kicserélődtek bizonyos részt, mégis hasonló érzés itt lenni – de a legfontosabb kétségkívül, hogy találkozhattam néhány számomra kedves emberrel, akiket utoljára még itteni időszakom alatt láttam – a helyzet nem hozta úgy, hogy bármikor visszatudjak jönni… Az élet Szegedre terelt a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának szabad bölcsészképzésére. Eleinte különleges és új élmény volt, kellett idő a megszokáshoz, de szerencsére sikerült. Persze élményekkel továbbra is gyarapodom és nem bántam meg, hogy lakhelyemtől majdnem 300 kilométerre kezdtem bele felsőfokú tanulmányaimba. Jelenleg két szakterüBorsos Mihály letem a médiatudomány valamint a filmtudomány, de szeretném a tudásomat a társadalomkutatásba is fektetni, ezzel is elősegítve azt, hogy pontosabb képet kapjunk az emberekről, az életről, a helyzetről, valamint tudjuk, hogyan és miképp segíthetünk, támogathatunk, és hogy könynyebben előteremthessük a lehetőséget a változásokra, a javulásra - remélhetőleg sikerül elérnem ezt és még hasznosabb tagja lehetek a társadalomnak. Emellett a Hírkút.hu nevű híroldal egyik szerkesztője/munkatársa vagyok, így az írásról még jó ideig nem kell lemondanom – persze igyekszem odafigyelni a tanulmányaimra is, mert jelenleg ez számít a legfontosabbnak. A Klebelsberg Kollégiumban négy remek évet töltöttem el, rengeteget fejlődtem, tanultam és itt indultam el egy úton… Egy úton, amely remélhetőleg sokáig tart és tele lesz élményekkel, csodákkal, élettel – és ezt kívánom nektek is, hogy megtaláljátok, amit kerestek és végre is hajtsátok. 2. oldal
Amikor beköltöztem a kollégiumba, izgatottan vártam, milyen élményekben lesz részem. Bár az elején a honvágyam hazahúzott, rájöttem, hogy a második otthonomban mennyi barátot, élményt, tapasztalatot szereztem ilyen kevés idő alatt. Amikor meghallottam, hogy a zene világnapját itt is ünneplik, érdeklődve fordultam csoportvezetőmhöz, aki boldogan írta fel a nevem a fellépők közé. A műsorszám előtti izgalmamat a többi fellépő csillapította bennem. Nagyon jól esett a segítségük, a támogatásuk, a befogadásuk, hisz’ ezen a rendezvényen mutatkoztam be a kollégiumban. Az előadás után hatalmas tapsvihar fogadott, ami bár meglepetésként ért, egyben szívmelengető érzés is volt. A műsort követően még napokig kaptam az elismerő szavakat társaimtól. Mégis a legnagyobb boldogságot az jelentette számomra, hogy sikerült átadnom azt, amit a zene iránt érzek. Ács Panna
______________________________________________
A kollégiumi életem első „állomása” Zánkán volt, ahol megismerkedtem a leendő osztálytársaimmal. Szeptember 1jén, az évnyitóra már úgy érkeztem, hogy tudtam nem vagyok egyedül, vannak barátaim. Ennek ellenére kicsit féltem a kollégiumi élettől, hiszen ez más és hosszabb, mint a néhány napos tábor. Az első napokban még idegenül mozogtam a kollégiumban, ismerkedtem az épülettel, kerestem az ebédlőt, a szilenciumi termünket, a könyvtárt… De néhány nap múlva már otthonosan mozogtam, és a napirendet is megszoktam. A karácsonyi készülődés, az ünnepvárás a változatos programokkal, majdnem olyan meghitt volt, mint az otthoni adventi időszak. A kézműves házban több ajándékot is készítettem szeretteimnek. Az ünnepi asztalunkra büszkén tettem ki az ott készített szalvétatartót, de nemcsak emiatt fogok emlékezni ezekre a napokra. Jól érzem magam. Kanalas Dominik
Diákkrónika
ÉVFORDULÓK
A forradalom hétköznapjai Egy pesti bérház lakóinak élete az 1956-os forradalom eseményeinek tükrében.
Janika izgatottan meséli édesanyjának, hogy kitört a forradalom, ledöntötték a Sztálin-szobrot.
Az apa a veszély ellenére bemegy a gyárba dolgozni,
A forradalommal szimpatizálnak a ház lakói. A házmesternő tiltakozása ellenére kitűzik a forradalom jelképévé vált lyukas nemzeti színű zászlót.
A forradalom áldozatot is követel, azonban ez a fiatalok lelkesedését nem töri meg.
1956. október 28. vasárnap. Helyreállt a rend, megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása.
Az asszonyokat is a forradalom történései foglalkoztatják. Féltik szeretteiket, nem értenek egyet a sok áldozatot követelő harccal.
Megdöbbenéssel fogadja a család Nagy Imre segélykérő beszédét.
A forradalom elbukását a megtorlás követi. A bérházban minden lakást felforgatnak.
Sokan külföldre menekülnek, de vannak. akiknek erősek a gyökerei és maradnak.
Az előadást rendezte: Ruchárd Mária tanárnő Szereplők: Bácsics Regina, Ficsor Enikő, Ráncsik Csilla, Bak Gábor, Bokányi Ákos, Giai Bence, Marton Máté, Németh Patrik, Szabó Péter, Varga Zsolt
Diákkrónika
3. oldal
ÚJ OTTHONUNK díszítési mód lenne legszebb. Végül úgy döntöttünk, hogy piros-arany lesz a fánk. A díszeket gyöngyökből készítettük. Mindenki hozzájárult ahhoz, hogy a karácsonyfánk minél „csinosabb” legyen. Ez a közös program segített abban is, hogy a
Kezdetben féltünk a kollégiumtól és az iskolától, mert egy új környezetbe cseppentünk. Az első két hónap tényleg nehezen telt, hiányzott a családunk, hiányzott a megszokott környezetünk. Végül új barátokat találtunk, akik elfeledtették a honvágyunkat. A kollégium is próbálja elfelejtetni a honvágyunkat, nagyon sok programot szervez ennek érdekében, Nekünk a legjobb és egyben legviccesebb ezek közül a kilencedikesek és a tizenkettedikesek közötti vetélkedő volt. Számunkra a „legszédületesebb” feladat a boton való forgás volt. A legemlékezetesebb pillanat pedig a győzelmünkért járó díj átvétele volt, hiszen mi, kilencedikesek nyertünk. Kovács Adél, Neumajer Kitti
még kezdetben lévő barátságok megszilárduljanak. Bár a versenyt nem nyertük meg, mégis úgy gondoltuk, hogy kitettünk magunkért. Jó érzéssel töltött el minket látni, mekkora örömet szerzett a kórház gyermekeinek a szépen feldíszített fenyőfánk. Reméljük, jövőre mi nyerjük meg a versenyt. Már vannak is ötleteink! Lóka Eszter, Kelemen Viktória
______________________________________________
______________________________________________
Kezdetben örültem, hogy koleszos leszek, mert eddig a szüleimmel éltem és kíváncsi voltam, hogy milyen lesz nélkülük? Majd közeledett a beköltözés napja és egyre izgatottabb lettem, felmerültek bennem kérdések… Vajon milyen lesz az itteni élet? Hogy fog menni az iskola? Milyen lesz az első nap? De minden jól alakult, amikor megismerkedtem a kollégiummal, Kriszti nénivel, a szobatársaimmal: Dórival, Adrival, Dorinával. Szeretek itt lenni. A kollégium nagyon sok programot szervez nekünk, ezek közül kiemelném a „Szüreti bált”, ahol csoportonként mutathattuk meg tudásunkat. A próbák nagyon hangulatosak, viccesek és vidámak voltak. Nagyon jól éreztük magunkat. Kifejezetten örülök, hogy egyéni tánccal is felléphettem. Már 7 éve hastáncolok egy kisebb csoportban, és évente hastáncversenyeken veszek részt. Eddig mindig dobogós helyen végeztem, amire büszke vagyok! Most is sokan gratuláltak nekem. Jól érzem magam itt, mert jó a társaság és tiszta, rendezett Krasznai Szimonetta környezetben élhetek!
Először féltem ettől az egész új élettől, de már az első héten rájöttem, hogy remek helyre kerültem. Én alapvetően egy könnyen beilleszkedő személyiség vagyok, és ez itt is nagyon hamar sikerült. Sikerült olyan barátságokra szert tennem, amiket soha életemben nem fogok elfelejteni, sőt szerintem életre szóló barátságaim is kötődtek. Maga a kollégium nagyon családias. Számomra pozitív csalódás volt, hogy a nagyobbak barátságosak. Egyik legnagyobb élményem a szüreti fesztivál volt, amikor bemutatkoztunk. Vicces volt a felkészülés erre az egészre. A próbáknak köszönhetően úgy tudtuk előadni, ahogy elterveztük. Sőt, a visszajelzések alapján, nagy sikert is arattunk. Mára már úgy érzem, hogy egy összetartó közösségbe kerültem és egy remek csoportvezetőhöz, Jani bához. Egyre jobb a közösség, megtaláltam a helyem. Habler Péter
______________________________________________
______________________________________________
Nagyon örültünk, hogy mint ifjú kollégisták, először részt vehettünk a kollégiumi karácsonyfadíszítő-versenyen. Nővérem, Mónika (aki az elmúlt tanévben ballagott) beszámolt nekem az itteni készülődésről, így én is lelkesen vártam, hogy a csoportunkkal mi is kreatív ötleteket találhassunk ki. Sokat tanakodtunk a csoportvezetőnkkel, Eszti nénivel, vajon melyik
A 9.-esek és a 12.-esek vetélkedőjére a legjobb barátom és a csoport hatására mentem el, és a mai napig az egyik legjobb napomnak tartom. Hihetetlen volt a hangulat, színes, változatos és vicces feladatokkal. Amikor elkezdődött a vetélkedő, nagyon izgultam. Próbáltam a magam részét 120%-ban teljesíteni. Mivel sportoló vagyok, nekem nagyon fontos a győzelem,
4. oldal
Diákkrónika
ÚJ OTTHONUNK Pár szó a szüreti bálról… Szerintem emlékezetes volt az első bemutatkozásunk. Bátrak voltunk és magabiztosak. Szóval egyszerű szlenggel király, cool volt. Köszönöm, hogy a Klebiben lakhatok. Kiss Benedek
______________________________________________
de most ennél sokkal fontosabb volt a hangulat. Ezen a versenyen új barátokra tettem szert. Emellett azt is megtudtam, hogy Jani bának jó a hangja, mivel együtt énekeltük az „Afrika” című dalt. Én nem nagyon szeretek énekelni, de itt nagyon is jókedvűen énekeltem. Életem egyik mérföldkövét itt éltem meg, amikor egy rögtönzött szájkaratét „vívtam” egy végzős lány ellen. Az Amerikai pite című filmet közelítettük meg egy teljesen új szemszögből. Úgy éreztem a feladat teljesítése után, hogy vicces és jó fej is voltam. Mindenki mosolygott és többen – elismerésük jeleként – lekezeltek velem. Nagyon örültem ennek, mivel ezen a versenyszámon izgultam a legjobban, hiszen nagyon nem szeretek szerepelni sok ember előtt. A vetélkedő tetőpontja az volt, amikor kihirdették, hogy mi nyertünk. Erre még nem volt példa, hogy 9.-esek nyertek. Összességében egy fantasztikus közösség a kollégium, és nagyon örülök, hogy a tagja lehetek. Dudás Gábor
______________________________________________
Amikor először átléptem a kollégium küszöbét, nagy izgalom volt bennem. Nem tudtam milyen lesz itt. Vajon milyenek lesznek a szobatársaim, az emberek, a csoportvezető? Szerencsére mindenki rokonszenves és segítőkész. A csoportvezetőm is nagyon kedves és bármilyen problémával fordulhatok hozzá. Tetszenek a kollégiumban lévő programok, mindig van valami érdekes tennivaló vagy ünnepség. Nekem különösen tetszett a kollégiumban a karácsonyra való készülődése. Jól éreztem magam a karácsonyfadíszítő-versenyen és a karácsonyi kézművesházban is, ahol különböző kedves ajándéktárgyakat készítettem. Vida Zoé Alexandra
______________________________________________
Mikor szeptemberben Kaposvárra kerültem, már tudtam, hogy nagyon jó lesz itt, hiszen kedves barátaim: Gelencsér Dani, Országh Karcsi és végül, de nem utolsósorban Horváth Bence már sokat meséltek a kollégiumi életről. Ennek ellenére kicsit féltem, bár szerintem ez normális, ha egy 15-16 éves elválik a családjától, és egy teljesen idegen környezetbe csöppen. Új barátok, új élet. Először féltem, hogy vajon mi lesz velem anyu és apu nélkül, de szerencsére – kisebb nehézségektől eltekintve – könnyen ment az első félév. Ezt az is megkönnyítette, hogy egy „félisten” nevelőt kaptunk: Jani bát. Én imádok a Klebiben lakni, csodálatos környezet, jó fej, tiszteletre méltó nevelők egytől egyig.
Eleinte ijesztő volt hetedikesként ide jönni, de aztán egyre több embert megismertem, akik sokat segítenek nekem, így kezdem megszokni a kollégiumi életet. Néha még honvágyam van, de gyorsan eltelik ez a pár nap, és mehetek haza. Az első hónap nagyon nehéz volt, új iskola, új tanárok és osztálytársak. Azt is meg kellett szokni, hogy már nem úgy kezelnek minket, mint az általános iskolásokat, de már ebbe is belerázódtam. A kollégiumban nagyon sokat készültünk a szüreti bálra, amin remekül szerepeltünk. Lehetőségünk volt megmutatni, hogy mennyire színes és kreatív csoport vagyunk. A műsor végén a fogadalomtétel fájdalmas volt, de azt is túléltük.
Diákkrónika
Birics Liliána
5. oldal
MIKULÁS 2015. december 7.-én, a hagyományokhoz híven, ismét megrendezésre került kollégiumunkban a Mikulás-nap. Mint minden évben, idén is sok programmal vártuk a résztvevőket és a szurkolókat. Volt teaház, szellemi és ügyességi vetélkedő, karaoke és még a Mikulás is ellátogatott hozzánk kedves feleségével. Idén azonban volt némi változás az estében. Külön választottuk a szellemi és az ügyességi vetélkedőt. Az ügyességi részét Horváth Balázs tanár úr és segédei, a szellemi részét pedig jómagam és más DÖK-tagok bonyolítottuk le. Már november elején elkezdtünk készülődni az estére, hogy minden tökéletesen menjen. Minden héten összegyűltünk (jó, volt, hogy egy héten kétszer is), hogy minden ötletet pontosan kidolgozzunk, minden feladatot rendesen elkészítsünk, stb. Voltak, akik állomásvezetők voltak, mások az ételért és az ajándékokért feleltek, de sokan Balu bának mentek segíteni, meg ilyenek. Újra és
mentem a könyvtárba, mert készülni kellett másnap 4 dolgozatra, de még a labirintust is össze kellett volna állítanom. Persze Erzsi néni mindig segített, ahol csak tudott, és még így utólag sem tudom, hogyan köszönjem meg neki.
Ezt könnyen megoldjuk!
A Mikulásnak van felesége?
újra átbeszéltünk minden apró kis részletet, hogy minden menjen, mint a karikacsapás. Erzsi nénit a könyvtárban kb. napi szinten úgy 10 percenként zaklattam, hogy: ”Uuu, tanárnő kellene nyomtatni” vagy „Tanárnő!!! Elfelejtettem!” „Mit?” „Nem tudom, de valamit biztos!”, meg ilyen hasonlókkal. Így utólag visszagondolva tuti fix, hogy úgy néztem ki, mint egy őrült. Volt, hogy nevetve, vagy éppen sírva, de olyan is akadt, hogy épp idegesen
A rendezvény előtti utolsó percek
6. oldal
Mikulás-nap délutánja maga volt a kész katasztrófa. (és sajnos nem a filmes változata…). Az elején minden a terv szerint haladt. Mindenki megcsinálta a feladatlapokat, megvolt a szilencium termek beosztása, meg minden egyéb hasonló dolgok. Mivel a program este fél hetes kezdésre volt kiírva, negyed ötkor a könyvtár előtt vártam, hogy az utolsó simításokat elvégezzük. Gondoltam én… Se Erzsi néni, se Balu bá’, se az ajándékok, se a menetlevelek, se semmi nem volt meg. A telefont meg persze luxus felvenni. Addig-addig húztam az agyam, míg végre valahára olyan 5 óra fele, megérkezett Erzsi néni és Balu bá’, minden egyéb olyan dologgal, ami még visszavolt. Öttől hatig a DÖK tagokkal vágtunk, tűztünk, ragasztottunk, csomagoltunk, kajákat pakoltunk, pihenőket berendeztük. És szépen a rendezvény kezdetére minden a helyére került. Az este kisebb-nagyobb akadályokkal és kb. 2 km lefutása után sikeresen zárult. Még decemberben el kellett készítenünk Balu bával egy értékelést a Mikulás-napról. Kitöltettünk egy csomó elégedettségi felmérőt, és egész jó eredmény jött ki. Én legalábbis személy szerint nagyon örültem neki, hogy nagyon sok ember jól érzete magát, és azt nyilatkozta, hogy jövőre is szívesen részt venne benne. Én azért nem voltam ennyire „jószívű”. Sok nevelő kérdezgette, na hogy érzem, milyen volt. Saját véleményem szerint az aznapi és az előtte lévő egy hónapnyi felkészülést olyan 60-65%-ra értékelem. Sokkal jobban sikerült, mint a 2014-es Mikulás-nap, de még mindig van hol csiszolnunk a szervezésben. Sokkal jobban figyelnünk kell egymásra, a kiosztott feladatunkra, és arra, hogy ne pörögjük túl, mert akkor csak elrontjuk. Nagyon örülök, hogy mint idei DÖK elnökkel, az én vezényletemmel folyt le a szellemi vetélkedő, és bízom benne, hogy jövőre még jobban sikerül majd megszerFodor Írisz veznünk.
Diákkrónika
DÖK elnök
NŐI SAROK
A női táska rejtelmei Egy másik nélkülözhetetlen „ruhadarab” a táska. Sokszor nagy benne a káosz, hiszen egy nő ebben hordja az egész életét. Vajon régen is így volt ez? A nők már a középkorban is tároló dobozkákat lógattak le az övükről, amelyek a 16. századtól – némi „fejlesztés” után – már leginkább a mai tarisznyákhoz hasonlítottak. Az apróbb tárgyaknak zsebeket alakítottak ki. 1790-ben Párizsban a hölgyek elkezdték a kis „rejtekhelyeket” a kezükben hordani. Ezeket ma retikül névvel illetjük. Az 1900-as évek elején terjedt el a nagyobb méretű kézitáska. Ekkor a nők már több személyes holmijukat is magukkal hordhatták, bárhova mentek. Az igazi kiemelkedést az 50’-es évek hozták el a nagy divatházaknak, mint pl.: Louis Vuitton, Dior és Chanel. Táskáik mára státuszszimbólummá váltak. Manapság a táska praktikus tárolási funkcióját felváltotta a viselet hangsúlyozása. A női táska mindig is igazodott az öltözékhez. Leginkább a cipővel kell összhangban lennie: sötét cipőhöz sötét, míg világoshoz világos táska illik. Természetesen vannak aktuális divat szerinti táskák, a klasszikus bőrtáska azonban sosem megy ki a divatból. Barátnőimmel összegyűjtöttük, hogy mi az a 10 legfontosabb dolog, ami nem hiányozhat egy nő táskájából sem: zsebkendő, tisztasági csomag, smink, gyógyszerek, pénztárca, toll, notesz hajgumi/hajcsat, kézfertőtlenítő, fülhallgató. És mi van a te táskádban? Fodor Bianka
Mi van a ruha alatt? Ma már természetes, hogy reggel benyúlunk a szekrénybe és akár hosszú percekig válogatunk a melltartóink közül. Vajon honnan indult ez a nők számára nélkülözhetetlen, a férfiak számára pedig vonzó és szexis ruhadarab? Mary Phelps Jacobs 1914-ben szabadalmaztatta a modern melltartót Amerikában. Előtte a fehérneműk kényelmetlenek voltak, halcsontot és acélrudakat tartalmaztak. Az új melltartó szövetből készült, és követte a nők alakját. Az 1. világháború alatt a melltartótervezés népszerűvé vált, amikor az amerikai kormány azt kérte,
hogy a nők hagyják abba a fűzők vásárlását a fém megőrzése miatt. 1928-ban Ida Rosenthal orosz bevándorló megalkotta az első kosaras melltartót. Nevéhez fűződik a melltartókosár-számozás is. A méretekkel sokan nincsenek tisztában (főként a férfiak). A melltartó mérete egy betűből és egy számból áll, pl.: 65A, 80C stb. A szám a mellkas kerületét mutatja meg, a betű pedig a kosár méretét. Napjainkban a fehérneműpiacon megszámlálhatatlan színű, fazonú és anyagú melltartót találni. A legfontosabb azonban, hogy ezeket ma már nemcsak funkcionális ruhadarabokként tartják számon, hanem a nőiesség, az egyéniség kifejezőeszközeként is. Tehát adódik a kérdés: amilyen a melltartó, olyan a gazdája? Fodor Bianka
CATWALK Sok lány álmodik arról, hogy modell lehessen, viszont fél kipróbálni magát ebben a szakmában, nincs kellő önbizalma. A lányok többségét ezért az ügynökségek találják meg. Az utcán, a bevásárló központokban vagy akár az interneten. A legtöbbjük sohasem gondolta volna, hogy jó lehet modellnek. Az általános szépségideál teljesen más, mint a nemzetközi szakma elvárásainak megfelelő lány. A szépnek tartott, iskolában bálványozott lányok nagy része nem alkalmas modellnek. Az igazán jó modellek eltűnnek a „szürke kisegér”álarcuk mögé. A lányok 14 éves koruktól próbálhatják ki magukat a kifutókon. Életük irigylésre méltó, bejárják a világot, utaznak, emellett sok új dologgal megismerkedhetnek. Azonban egy modellnek rengeteget kell tennie azért, hogy a legjobbat hozza ki magából. Egészséges életmód, rendszeres testmozgás, megfelelő étkezés. A vékony, nyúlánk alkat alapelvárás egy modell esetében, de kontinensenként kisebb-nagyobb eltérés van a kritériumok között. Európában – ha nagyon különleges – minimum 170 cm-től kerülhetsz be a modellek közé és maximum 183 cm lehetsz. Ázsiában nem ennyire szigorúak a szabályok, mások a paraméterek, ezért az alacsony lányok általában ott kezdik a pályafutásukat. Testsúlyt, kilókat sehol sem mérnek, viszont a csípőd maximum 91 cm lehet, a derekad 60 cm és a melled sem lehet túl nagy. Ha érdekel a modellkedés, és megfelelsz a leírtaknak, próbáld ki magad ebben a szakmában! Vesztenivalód nincs. Remélem, hogy nekem össszejön, mert kiskorom óta ez a NAGY ÁLMOM!
Diákkrónika
Ungi Klaudia
7. oldal
VENDÉGEINK „Az ember költővé lesz, nem születik.” Rozsos Gábor 2001 óta ünnepeljük november 13-án a magyar nyelv napját. A kollégiumban is minden évben megemlékezünk erről az eseményről. Idén Rozsos Gábor mesélt nekünk a magyar nyelv szépségeiről. Előadásában a költői eszközök, metaforák mellett a szlengről is ejtett néhány szót.
A magyar nyelv napján
A közvetlen hangulatú előadáson a személyes élményeiről is beszélt nekünk. Többek között megtudhattuk azt is, hogy gyermekkorábban néhány kötelező olvasmánnyal küszködött, nem mindegyik érintette meg. Annak örül, ha a diákok nemcsak kötelező olvasmányokat olvasnak. Természetesen nekünk is adott házi feladatot. Márai Sándor Füveskönyvét ajánlotta a figyelmünkbe, de a Magyar értelmező kéziszótár forgatására is ösztönzött minket a „brácsa” címszóval. Ady Endre magánéletéről is tudtunk meg olyan új információkat, amelyek irodalomórán nem igazán kerültek elő. A jó hangulatú beszélgetés alatt észrevétlenül rengeteg új ismerethez jutottunk, de nem hiányzott a humor sem az előadásból. A tanár úr kivételes személyisége, közvetlen előadói stílusa megragadott minket, ezért úgy gondoltuk, hogy folytatjuk vele a beszélgetést, hogy jobban megismerhessük. – Mit jelent ön számára az anyanyelv? – Édesanyámat, a hazát, az összetartozást a külföldi magyarsággal kapcsolatban. – Ki volt leginkább hatással költészetére? – Pilinszky János és Faludy György költészete. Különösképpen hatott rám az Óda a magyar nyelvhez c. költemény. Mindketten jó költők, jó versfordítók és jó emberek voltak. – Melyik a kedvenc saját verse? – Hangulatfüggő. Az egyik kedvencem a Kertben utoljára című. Ehhez személy szerint jó és rossz emlékek is fűződnek. – Magyar órákon szokott-e saját verseket bemutatni, felhasználni? – Nem szoktam. De arról tudok, hogy” érettségi tétel vagyok”. – Van- e tudomása arról, hogy az ön hatására kezdett el valamelyik tanítványa verset írni? – Az én bátorításomra igen, verset és prózát is. Nagyon örülök, hogy beavatott a bizalmába, hogy segíthetek neki, hogy ösztönözhetem. Ez fontos számomra, hiszen ez azt
8. oldal
jelenti, hogy hatásos volt a négy év, megszerette az irodalmat. – Középiskolás korában írt humoros verseket? – Nem igazán, inkább csak firkálgattam, gondolatokat írtam fel. Ezeket egy fekete mappába gyűjtöttem össze, később felhasználtam a dalszövegek írásánál is. – Mit csinál szívesen szabadidejében? – Olvasgatok, turkálok a könyveimben, de az internetes zenehallgatás is fontos. – Milyen regények szerepelnek az Ön „toplistáján”? – Tolsztoj: Feltámadás, George Orwell: Állatfarm, Csehov: Hatos számú kórterem, Márai: Füveskönyv és az Újszövetség. Az utolsó kettőt mindig magamnál hordom, ez az én kincsestáram, a túlélő csomagom – Tudjuk, hogy tanárként dolgozik. Költőnek vagy pedagógusnak tartja magát inkább? – Elsősorban pedagógusnak tartom magam. Számomra ez egy szolgálat. Fontosnak érzem, hogy segítsek a gyerekeknek, hogy segítsem őket az életútjukon. Köszönjük a beszélgetést! Kurucz Ákos, Szép Marcell
„Az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet” Kodály Zoltán Szerintem a kultúra a művelődésnek valamely területe. Jelen esetben a zenéről volt szó. Különösen tetszett az, hogy az előadás alatt folyamatosan zenét hallhattunk. Az is tetszett, hogy velünk egyidős diákok jöttek a zeneiskolából. Jó döntés volt őket meghívni, hiszen egy színvonalas produkciót hoztak, ráadásul két osztálytársamat is láthattam csellózni. Salamon Brigitta Anna *** Azért is tetszett, hogy a magyar kultúra napján a komolyzene került a középpontba, mert én is játszom hangszeren (trombitázom), szeretek zenélni. A csellós kvartett nagyon szépen muzsikált, magával ragadott a dallam. A tanárnő előadásában pedig érdekes részleteket ismerhettünk meg Bartók Béla életéből és szerzeményeiről. Récsei Eszter Zoé
A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei
Diákkrónika
PEGAZUS Fata Bianka, kollégiumunk diákja az elmúlt két évben kezdte el papírra vetni gondolatait, vers formájában megfogalmazni érzéseit. A különös hangulatú versek nem mindennapi látásmódról árulkodnak. Akik jobban ismerik Biankát, tudják, hogy ő maga sem egy átlagos lány. Komoly gondolkodású és rendkívül mély érzésű tinédzser, aki felszínes frázisok helyett igazi érzéseket közvetít. Költeményei a szerelemről, az életről, az álmokról, a reményről, a küzdésről szólnak, melyekben a valóság és az álomvilág helyenként összeforr. Rovatunkban legújabb verseit közöljük.
Csillagok Könnyes szememben nincs már más, Csak a csillagos égben a látomás, Mi nem olyan, minek képzeltem. Feleslegesen bámulom az eget. Nem változik semmi sem. Folyton folyvást keringek, Majd a csillaghulló övezet Befogad végleg.
Ébrenlét Szívem van olyan erős, Hogy dobbanása kibírja, Amit hoz az eső, a fagy, a jég, A hideg, vagy akár az álcázott napsütés. Mert lehet akárhány repedés, Mindig van remény! Újabb nyár. Újabb melegség. Újabb ébredés.
Angyalszárny Angyalként szálltam. Végre kinyitottam szárnyam És felemelkedtem. De nem sokáig élvezhettem… Szárnyam meglőtték és elvéreztem. De felálltam! És most nyitom újra lassan szárnyam. Majd ismét a felhőkbe emelkedem. Már csak egy kevés kell, És célom elérem!
Emlékezés A felhőkbe szállok. Érzek minden egyes ütemet. Vigyázok az emlékekre, melyek szorítják szívemet. A fájdalom hiába erősebb, Könnyebb minden, Ha vigyázok az emlékeinkre…
HOBBI A legtöbben az íjászatot a férfiak sportjának tartják, de én ezt a saját példámon keresztül cáfolhatom. Az általános iskolában ismerkedtem meg ezzel a sporttal. Hirdettek egy szakkört, én kíváncsiságból elmentem. Korábban nem ismertem ezt a sportágat, így izgatottan érkeztem az első foglalkozásra. Egy kevésbé izgalmas, de nélkülözhetetlen tájékoztatóval, az íj részeinek bemutatásával kezdtünk, majd a kezembe vehettem az íjat. Meglepő érzés volt. Kicsit tartottam még a kezemben, majd kilőttem a nyilat. Leírhatatlan és egyben rendkívül emlékezetes élmény volt. Az első próbálkozásaim nyomait napokig viseltem, mivel nem volt gyakorlatom, nem ismertem a helyes technikát. (Ma már ez nem fordul elő.) Azonban ez a fájdalmas tapasztalat nem tántorított el az íjászkodástól. Fokozatosan elsajátítottam a megfelelő technikát, súlyzókkal erősítettem a karomat, húzódzkodtam… és egyre beljebb lőttem, a kör közepébe. A sok gyakorlásnak köszönhetően egyre jobb lettem, regionális és országos versenyeken indultam. A legbüszkébb a budapesti Országos Bajnokságon elért 8. helyezésemre vagyok. Kollégistaként kevesebb időm jut a hobbimra, de amikor lehetőségem van, íjászkodom.
Diákkrónika
Márkus Mónika 9. oldal
LAKÓHELYÜNK
SPORT
A 800 éves Tab Tab a Balatontól 20 km-re a Dunántúlon található. A levéltári források és régészeti leletek segítségével megtudhatjuk, hogy a környék már a neolitikumtól lakott volt. A legkorábbi hiteles dokumentum, amelyben Tab is szerepel, II. András király (1205-1235) idejéből való, ám ekkor még Thob néven. Tab folyamatosan fejlődött, mind kulturálisan, mind gazdaságilag. 1847-ben mezőváros lett, később járási székhely. Az 1900-as évek elején a közösségi élet fellendült, többek közt megalakult a Tabi Olvasókör, a Tabvidéki Gazdakör és a máig sikeresen működő Tabi Sportklub. Kiemelkedő dátum 1989. március 1., amikor a település városi rangra emelkedett. Sok híres ember megfordult a városunkban. Goldmark Károly zeneszerző édesapja miatt látogatott Tabra többször is. Takáts Gyula író, költő, akinek az általános iskola a nevét viseli, itt született. Hozzám hasonlóan tanulmányait ő is a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban folytatta. Nagy Ferenc fafaragó népművész szintén Tabon élt és alkotott. Munkáiból állandó galéria nyílt, amely rengeteg embert vonz. A város életében a legtöbb változás az elmúlt pár évben történt. Megújult a Főtér, új egészségház épült, felavatták az uszodát, és éttermeket nyitottak meg. Szeretek itt élni, mert csendes, nyugodt város, de ha szórakozni szeretnék, akkor is sok érdekes progFodor Bianka ram közül válogathatok.
Tabi lányok: Dana, Bia, Gabi
10. oldal
Csatos Mónika
Tavaly május végén láttam a kivetítőn a felhívást, hogy csapatot szeretnének összeállítani a Rókaűzők futóversenyre Kaposvár és Pécs között. Mivel nagyon szeretek futni, rögtön felcsillant a szemem és le is mentem az első megbeszélésre, ahol tájékoztattak minket a versennyel kapcsolatos dolgokról, távokról. Nyárra az volt a feladatunk, hogy mérjük fel, mennyit bírunk futni. Én már akkor kinéztem magamnak egy 4 és 5 km közötti szakaszt. A szünet alatt rengeteget készültem. Szeptemberben, amikor újra összegyűltünk véglegesítenünk kellett, hogy ki melyik szakaszt futja. A 4,9 km-es távot kaptam, amelyet sajnos a verseny előtt lerövidítettek 4,1-re. Hetente többször is kimentem futni a kollégium környékén. Izgatottan vártam a megmérettetést. A verseny előtti napon, az egyetemen kaptuk meg a rajtszámainkat, a chipeket és a pólóinkat, valamint vendégek voltunk a szokásos tészta-partira.2015. október 3-án került megrendezésre a 21. PTE Rókaűzők váltófutóverseny. 12 szakasz volt és mindegyiknek volt külön busza, amely eljuttatta a versenyzőket a startjukhoz, a legvégén pedig a pécsi célhoz. 11 óra körül váltottam Balázst és elindultam. 20 perc 28 másodperc alatt sikerült teljesítenem a távomat. A szurkolópontokon folyamatosan bíztattuk egymást. Több helyen is megálltunk, amelyek közül a legjobban Orfű tetszett. 17 órakor volt az eredményhirdetés. Annak ellenére, hogy a kategóriánkban sajnos nem értünk el túl jó helyezést, nagyon jól éreztem magam és már ki is néztem a következő évre, hogy hány km-t fogok futni.
Diákkrónika
KVÍZ A legelső autó még gőzmeghajtással működött, működése közben fűtőemberek táplálták a tüzet, nagy súlyuk miatt nehézkes volt az irányítás. Aztán megjelentek a benzinmotoros autók is. Ezek világszerte elismertté váltak és hatalmas népszerűségre tettek szert. Manapság a legújabb technológiák felhasználásával, hatalmas tempóval fejlődik az autógyártás. A környezeti változásokhoz alkalmazkodva, fontos az innováció, új alapanyagok, ötletek felhasználása. A környezetkímélő elektromos autó nagyon sikeres, de nem terjedt el széles körben. Az a jövő kihívása, hogy elérhetővé tegyék a társadalom minden rétegének a környezetkímélő autók vásárlását és használatát. Ezzel új lendületet venne az autógyártás és a környezetvédelem. 1. Milyen származású volt az első gőzhajtású járműtervező?
a) Ford, Suzuki, Opel b) Opel, Skoda, Ford c) Opel, Suzuki, Ford 8. Melyik a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező luxusautó Magyarországon? a) Audi A8 b) Mercedes S c) BMW 7 9. AUDI A8 3.0 V6 TDI Quattro Tiptronic IC városi fogyasztása? a) 10 l/100 km b) 15 l/100 km c) 7,3 l/100 km
a) francia b) német c) brit
10. Mikor lépett ki a Ford az Edison vállalattól?
2. Mikor építi meg Henri Ford első autóját?
a) 1898 b) 1899 c) 1911
a) 1899 b) 1896 c) 1877
11. Hol van a Mazda Motor Corporation központja?
3. Ki készíti el az első magyar autót? a) Csonka János b) Galamb József c) Bánki Donát
a) Hirosima b) Tokyo c) Oszaka
4. Mi miatt ugrik meg leginkább a hibrid autók utáni kereslet? a) gazdasági világválság b) nemzetközi támogatás c) olajembargó
12. Milyen széles a MERCEDES-BENZ S 350 BlueTEC 4Matic L? a) 1890 mm b) 1670 mm c) 1899 mm
5. Ki valósítja meg elsőként Európában a futószalagon történő jármű-összeszerelést? a) Henry Ford b) Felix Wankel c) Adam Opel
7. Melyik a helyes sorrend a top magyarországi személyautók tekintetében? (szeptemberi adat alapján)
13. Melyik fogyaszt a legtöbbet? a) Aston Martin V12 Vantage b) Maserati GranTurismo Sport c) Bentley Mulsanne
6. Hol van a BMW csoport központja? a) Frankfurt b) Regensburg c) München
Összeállította: Kurucz Ákos
A megfejtéseket 2016. 03. 10-ig várjuk. Eredményhirdetés a Diákhéten.
Diákkrónika
11. oldal
SZÓRAKOZTATÓ PERCEK KÖNYVAJÁNLÓ „Egy történet veszélyes titkokról, mély barátságról és ellenállhatatlan vonzalomról.” Cat Clarke Összekuszálva (eredeti: Entangled) című könyvéről először az interneten olvastam egy rövidebb cikket, majd a kollégium könyvtárában is rábukkantam. Kikölcsönöztem, elolvastam, és azóta a legkedvencebb könyveim közé tartozik. Nem vétetlenül kapta szerintem a könyv az Összekuszálva címet, hiszen a történet eléggé össze lett kuszálva. Az első néhány oldalt nyomasztó érzés volt számomra olvasni, mivel az írónő jól érzékelteti a főszereplő hangulatát. Grace, egy fehér szobában ébred. Nem tudja, hol van, és miért van ott. Megpróbál visszaemlékezni a történtekre és papírra veti, mintha naplót vezetne. Az írása meg-megtöredezik, vannak olyan napok, amikor csupán pár sort ír. Aztán lassan megismerhetjük a barátait, és magát Grace személyiségét is. Nekem először kicsikét unszimpatikus volt, majd ahogy fokozatosan bontakozott ki a cselekmény, egyre jobban megkedveltem, együtt éreztem vele. Sok komoly problémával kellett eddigi élete során szembenéznie (apukája öngyilkos lett, és az anyukájával sem felhőtlen a viszonya), mindemellett legjobb barátnője, Sal is titkolózik előtte, így úgy érzi a főszereplő, hogy mindenki hátat fordított neki. Aztán fordul a kocka, megismerkedik Nattel, az álompasival, aki jobb emberré „varázsolja” Gracet. Végre úgy érzi, kezd jól alakulni az élete és boldog. Valahogy mégis történik valami, ami szétrombolja ezt az idilli állapotot… A történet vége azért válik izgalmassá, mert mindenki azt gondol bele, amit akar. Én első olvasás után csalódott voltam, hiszen az írónő nem adja az olvasó „szájába” a befejezést. De ez a könyv pont ettől különleges, szinte követeli, hogy még egyszer olvassa az ember végig. Sok érzelmet közvetít, talán ezért is szerettem annyira meg. Gál Viktória Panna
FILMAJÁNLÓ 2015. december 18-án került Magyarországon a mozikba a Csillagok háborúja legújabb része, Az ébredő erő. A film kiadása előtti két hónapban sorra jöttek ki a filmmel kapcsolatos előzetesek és szivárogtak ki kisebb-nagyobb hírek. A várva várt bemutatót megelőzték az új és a régi trilógiához köthető poszterek, játékok vagy egyéb kiegészítők sokasága. Maga a történet eléggé megosztotta a rajongókat. Sokan csalódtak a filmben, köztük a történetek megálmodója, George Lucas is. Többen úgy gondolják, hogy az új film „nem ér fel” a régi trilógiához (IV, V, VI), de sokkal job-ban sikerült a Lucas által rendezett előzmény trilógia filmjeinél (I, II, III). Az új karaktereknek mind megvan a létjogosultsága, sőt, némelyik komoly karakterfejlődésen is keresztülmegy. A film cselekményét is sokan bírálták, mert túlságosan is hasonlított az Új remény és a Birodalom Visszavág cselekményéhez. A VI. rész boldog befejezését elrontotta a folytatás, mert megölték benne az eredeti trilógia egyik legszerethetőbb karakterét. A rajongók az új fő gonosz szerepét és személyiségét a trilógiához méltatlannak és gyengének ítélték. Ezt a megállapítást annak lehet tulajdonítani, hogy a régi trilógiában Darth Vader karaktere sokkal ikonikusabb, karizmatikusabb és erősebb jellem volt. Azonban a negatív és pozitív kritikák kereszttüzében is óriási, 1,929 milliárd dolláros bevételre tett szert a Disney. Én személy szerint örömmel és bizakodással telve vártam a filmet, de a moziból kifele elég vegyesek voltak az érzelmeim. Szép Marcell
12. oldal
Diákkrónika
A F OR I Z MÁK Semmi A semmi a lét hiánya. (Leonardo da Vinci) Semmittevés A semmittevés a világon az egyetlen dolog, ami mindenkinek hatalmában áll. (Samuel Johnson) Siker A siker az az érzés, ami arra való, hogy a fejünkbe szálljon. Sikeres férfi A sikeres férfi az, aki többet keres, mint amit a neje el tud költeni. Sláger A sláger olyan zene, amely a fülünkön megy be és a könyökünkön jön ki. Slágerszerző A slágerszerző az, aki kopott hangjegyekből új bankjegyeket csinál. Sör A sör bizonyíték arra, hogy az Isten szeret minket és azt akarja, hogy boldogok legyünk. (Benjamin Franklin) Sport A sport dőreség: ha az ember egészséges, nincs rá szüksége, ha beteg nem szabad csinálnia (Henry Ford) Szél A szél olyan levegő, amelynek sürgős útja van. Szépség A szépség a legszelídebb zsarnok. Szorgalom A szorgalom a tanulásnak az a része, amikor akkor tanulsz, amikor már nincs kedved tanulni. Talán A talán nem más, mint egy határozatlan igen. Válogatta: Dénes Zsanett
D I Á K K R Ó N I KA A Klebelsberg Középiskolai Kollégium lapja Felelõs kiadó: Dr. Giber Vilmos igazgató Felelõs szerkesztõ: Tankovicsné Trapp Ildikó Fotó: Kiss Eszter Nyomdai munkák: Central Press – Kaposvár
