Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma
Vázlat • A kötelező alakiság megsértése • Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló és nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződések • Lehetetlen szolgáltatás • Fogyasztói jogok (tisztességtelenség, egyéb) • Késedelem és az érvénytelenség (Late Payment ie.) • Részleges érvénytelenség és „teljes” érvénytelenség • Az érvénytelenség jogkövetkezményei • Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai
A kötelező alakiság megsértése • Jognyilatkozat fogalma, a megtétel módja [Ptk. 6:4. § (1)-(2) bek.] • Kötelező alakiság funkciója: kötelezettségvállalás komolyságának jele + bizonyítás megkönnyítése • Kötelező alakiság forrása: jogszabály vagy a felek rendelkezése • Kötelező alakiság hatóköre: jognyilatkozat megtétele, módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása + a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása, megszüntetése is ebben az alakban érvényes [Ptk. 6:6. §] • Utaló szabályok: Ptk. 6:9. §, 6:10. §
A kötelező alakiság megsértése • Ún. nyilatkozati hiba esetköre, jogkövetkezménye mindig semmisség: – a jognyilatkozat/ szerződés teljes érvénytelensége → bírósági érvényessé nyilvánítás kizárt, – a felek általi, teljesítés elfogadásával történő orvoslás (meghatározott kivételekkel) lehetséges: Ptk. 6:94. §; – a felek akaratából történő érvényessé válás teljeskörűen lehetséges: Ptk. 6:111. § (1) bek.
A kötelező alakiság megsértése • Egyszerű írásbeliség (Schriftform): 6:7. § (2) bek.: legalább a lényeges tartalom írásba foglalása [XXV. PED; 6:63. § (2)-(5) bek., 6:70. §] + aláírás – De! kivétel: Textform [6:7. § (3) bek.]: 3 konjunktív feltétel – Írásbeli-e a távirat, a telex, a telefax, az e-mail, a chat? NEM – Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy, adott nyelvet nem értő személy esete: 6:7. § (4) bek.
A kötelező alakiság megsértése • Írásbeliség formái: Pp. 195-198. §, 2001:XXXV. tv. – egyszerű okirat, – teljes bizonyító erejű magánokirat, – közokirat • Ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzés kívánalma, ill. közokirati forma • Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként: – Kötelmi és szerződési általános szabályok: • meghatalmazás [6:15. § (2) bek.], • megállapodás az elévülés idejéről [6:22. § (3) bek.],
A kötelező alakiság megsértése • Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként: – Kötelmi és szerződési általános szabályok: • a teljesítés elismerése (tartozáselismerés) [6:38. §], • előszerződés [6:73. § (2) bek.], • elektronikus szerződéskötés [6:82. § (1) bek. b) pont], • teljességi záradék [6:87. §], • kötbér kikötése [6:186. § (2) bek.], • jogvesztés kikötése [6:190. § (1) bek.],
A kötelező alakiság megsértése • Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként: – Kötelmi különös szabályok: • tulajdonjog-fenntartás; • elő- és visszavásárlási jog, vételi és eladási jog alapítása; • ingatlan adásvétel, csere, ajándékozás; • utazási szerződés; • tartós közvetítői szerződés megszűnését követő versenykorlátozás; • bizalmi vagyonkezelés; • haszonbérlet; • kezesség; • garancia; • tartási és életjáradéki szerződés
Jogszabályba ütköző szerződés és jogszabály megkerülésére irányuló szerződés • Összefoglaló nevük: tilos szerződés [Ptk. 6:95. §] • Ún. célzott joghatás hibái = tartalmi hibák • Jogszabályba ütközés ≠ jogszabály megkerülésével • Jogszabály fogalma: – Alaptörvény T) cikk (2) bek., – Alaptörvény E) cikk (2)-(3) bek. és Ptk. 8:1. § (2) bek., – Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.
Tilos szerződés • Jogszabályba ütközés: – Ptk.-ba ütközés: • kógens (imperatív) normák megsértése • kifejezett tilalom megsértése • relatíve diszpozitív normák megsértése, illetve a diszpozitivitás kereteit sértő felek általi szerződéses kikötés • alapelvek megsértése: vitatott – más jogszabály polgári jogi jellegű normájába ütközés: jogi norma és tényállásfüggő!
Tilos szerződés • Tilos szerződések elhatárolása: – más érvénytelenségi okoktól, különösen: • a lehetetlen szolgáltatásra irányulástól • a tisztességtelenségtől • a nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközéstől – elhatárolás szempontjai: egyes érvénytelenségi okok speciális feltételeinek való megfelelés vagy többlettényállási elemek hiányában „csak” jogszabályba ütközés, ill. jogszabály (céljának) megkerülése
Tilos szerződés • Tilos szerződések jogkövetkezménye: semmisség (körülményektől függően a szerződés részleges vagy teljes érvénytelensége), – kivétel: jogszabály más jogkövetkezményt fűz – alkivétel: semmisség más jogkövetkezmény mellett is, ha ezt jogszabály kifejezetten kimondja vagy a norma céljából ez következik • Ptk. kógens szabályába ütközésnél és más olyan polgári jogi normánál, amelyet olyan jogszabály tartalmaz, ahol a Ptk. mögöttes: semmisségi ok (cél vizsgálata nélkül), másutt cél vizsgálata szükséges, ha a semmisséget a jogi norma kifejezetten nem mondja ki
Tilos szerződés • Ptk.-nál nem szól a semmisségről, mégis kógens (imperatív) a norma: – 3:90. §: ún. továbbtársulási tilalom, ill. kiskorú korlátlan felelősségének kizártsága – 4:217. § (3) bek.: tartási kötelezettség speciális teljesítése – Haszonélvezeti jog meghatározott időhöz kötöttsége [5:147. § (4)-(5) bek.], átrhuzáshatóság kizárása: 5:148. § (1) bek. – Engedményezhető követelés [6:194. § (1) bek.], átruházható jog [6:202. § (1) bek.] • Ptk. maga is más jogkövetkezményt fűz: 6:60. §: jogszabály szerződéses tartalommá válása – ennek tartalmi korlátai! (vitatott: kógens vagy diszpozitív szabály minden esetben való automatikus befűződése, illetve csak ha a jogi norma ezt kifejezetten kimondja, egyébként a befűződés bírói érvényessé nyilvánítás útján)
Tilos szerződés • Példák más jogszabályokra: – Btk.: tévedésbe ejtés és csalás [BH 1994.157., BH1996.253.] – Koncessziós tv.: BDT2003.6. – Tpt. 11. § (3) bek.: kartelltilalomba ütköző megállapodás semmissége (is) – Kbt. 127. §
Jóerkölcsbe ütköző szerződés • Fogalma: – időben és térben változó fogalom – az adott társadalom általános értékítéletébe ütközés – szerződés tartalmi kontrollja (nem a szerződő felek magatartáskontrollja) – döntően objektív, de azért szubjektív elemek is
• Nyilvánvaló jelző szerepe • Szubszidiárius jelleg: EBH 2012.P.17.
Jóerkölcsbe ütköző szerződés • Elhatárolása: tilos szerződésektől, tisztességtelenségtől, fedezetelvonó ügyletektől • Esetcsoportok a bírói gyakorlatban – Családi kapcsolatok: házassági vagyonjog – Tartási, öröklési, gondozási szerződés – Lelki uzsora – Harmadik személy megkárosítása (hitelezők kielégítési alapjának elvonása) • Kapcsolódása az alapelvekhez (1:3-1:5. §)
Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés • Fogalma: Ptk. 6:107. § (1) bek. • Viszonya a tilos szerződéshez, a lehetetlenüléshez • Problematikus: – vizsgálati időpont: szerződéskötés – a jog nem kívánja megfosztani a felek által célzott joghatástól a szerződést, ha a teljesítés időpontjára a hiba orvosolható/orvoslódhat – ha a teljesítés időpontjára vetítve a hiba orvoslása kizárt→szerződésszegés ([pikusan: hibás teljesítés), ennek ellenére új Ptk. is meghagyja, csak tesz egy kivételt • Kivétel: 6:107. § (1) bek. 2. mondat: nem lehetetlen a szolgáltatás azért, mert a kötelezett a szerződéskötéskor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával (a szabály pontatlan!)
Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés • Fajtái: – fizikai: adott szolgáltatás teljesítése a körülmények miatt nem megvalósítható: • Objektív: adott technika, tudomány állása mellett senki által sem teljesíthető: ez semmisségi ok • Szubjektív: adott technika, tudomány állása mellett teljesíthető, csak arra a kötelezett nem képes: nem érvénytelenségi, hanem legfeljebb szerződésszegési ok (ha a szolgáltatás személyhez tapad és közreműködő igénybevétele kizárt) – jogi: valamely jogszabályi előírás tilalmat fogalmaz meg: semmiség itt is lehet (de! tényállásfüggő; pl. kontárszerződések már nem semmisek) • Objektív: tevékenységi tilalom • Szubjektív: valamely személyre vonatkozó tilalom – gazdasági: a bírói gyakorlat nem ismeri el
Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés • Jogkövetkezménye: – a szerződés részleges érvénytelensége: • ha a hiba egy jól elkülöníthető, a szerződés egészére ki nem ható feltételre vonatkoztatható (noha az új Ptk. nem tartotta meg a régi Ptk. érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmisségére vonatkozó szabályt, ez továbbra is levezethető a részleges érvénytelenség fogalmából) – a szerződés teljes érvénytelensége: • ha a főszolgáltatásról van szó vagy olyan mellékszolgáltatás lehetetlenségéről, amely nélkül a felek nem kötötték volna meg a szerződést (ill. a fogyasztói szerződés nem teljesíthető)
Fogyasztói jogok • Fogyasztó fogalmának megváltozása: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy [8:1. § (1) bek. 3. pont] – igazodás az irányelvekhez: fogyasztó egy kivétellel − a szervezett utazási formákról szóló 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv − mindig természetes személy – szövegezés igazodása a fogyasztók jogairól (…) szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvéhez („cél” elhagyása nem problematikus) – magyar jogrendszer szintjén egységesebbé válás
Fogyasztói jogok • Fogyasztói szerződés definiálásának elmaradása, de annak lényege változatlan: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (kellékszavatosság, jótállás: nincs speciális fogalom, ok: többletvédelem a korábbiakhoz képest) • Vállalkozás: a gazdálkodó szervezet taxativitásra törekvő felsorolását felváltó absztraktabb szabály, tevékenység felől közelít: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy [8:1. § (1) bek. 4. pont]
Fogyasztói jogok • Többletvédelem: csak egy része a Ptk.-ban: – fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása [6:79. §] – általános és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelensége [6:103-6:105. §] – fidúciatilalom [6:99. § kivételi köre fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésre eleve nem vonatkozik!] – fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége [6:100. §]: generális hatókör, de emellett egyes speciális szabályok is pl. kellékszavatosságnál, jótállásnál [6:157. § (2) bek., 6:158. §, 6:162. § (2) bek., 6:163. §(2) bek.], egyes szerződéstípusoknál [pl. fogyasztói zálogszerződés és kezesség]
Fogyasztói jogok • Többletvédelem: – termékszavatosság [6:168-6:170. §] • új jogintézmény: ≠ kellékszavatossággal!; ≠ termékfelelősséggel, bár bizonyos jegyekben mindkettőhöz hasonlít [fogyasztó választási joga] • uniós inspiráció, de uniós jogforrás nem írja elő, nem valósítja meg • csak vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetére biztosított igény (szemben a kellékszavatossággal és a termékfelelősséggel) • gyártó (termék előállítója és forgalmazója is) és fogyasztó közötti reláció: gyártóval szembeni közvetlen igény • igény dologias jellege (határidőn belül a tulajdonosváltozás nem érinti – 6:170. §) • közlési (késedelem nélkül; vélelem: felfedezés utáni 2 hónap) és igényérvényesítési ( forgalomba-hozataltól számított 2 év) határidők
Fogyasztói jogok • Többletvédelem: – termékszavatosság [6:168-6:170. §] • igény tartalma, érvényesíthető jogok: hibás termék kijavítása vagy kicserélése, kijavított/kicserélt dolog után a kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli • termékhiba: a termék nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal • van kimentési lehetőség (ebben hasonlít a termékfelelősséghez) – 6:168. § (3) bek.: gyártó mentesül, ha bizonyítja: – terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; – a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy – a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Fogyasztói jogok: általános és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek • Az általános, illetve egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogalma, elhatárolásuk [6:77. §, 6:103. § (1) bek.] – egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelensége csak fogyasztói szerződésben eredményez érvénytelenséget [6:103. §. + 6:102. §]
• Védelem 2 lépcsője: – 1. lépcső: szerződéses tartalommá válás [6:77-6:81. §, kül. tek. 6:78. §] – 2. lépcső: a szerződés tartalmává vált kikötés érvénytelensége: relatív semmisség [6:103. § (3) bek.]
• Szerződésértelmezés: in dubio contra proferentem [6:86. § (2) bek.]
Fogyasztói jogok • Tisztességtelenség fogyasztói szerződésben: – Formája, forrása: • kifejezett jogszabályi minősítés [6:104. §] – exemplifikatív felsorolás – ún. fekete lista (tisztességtelenség megdönthetetlen vélelme); – ún. szürke lista (tisztességtelenség megdönthetősége a kikötést megfogalmazó, ill. alkalmazó fél által)
• generálklauzula: 6:102. § alkalmazandósága a 6:103. § (1) bek.-re tekintettel + 6:103. § (2) bekezdés
– Bizonyítás és ellenbizonyítás, bíróság szerepe más a két esetben
• 6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel] • (1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. • (2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. • (3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. • (4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. • (5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
• 6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben] • (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket - az e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. • (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. • (3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
• Világosság és érthetőség = egyértelműség
Fogyasztói jogok: 2/2011. PK vélemény • Szerződés fogyasztói jellegét a bíróság hivatalból észleli; kétség esetén a fogyasztó bizonyítási kötelezettsége: PK vél. 1. pont • Vélelem az egyedi megtárgyalás hiánya mellett; ellenbizonyítás: kikötés megfogalmazója/alkalmazója: PK vél. 2. pont • Tisztességtelenség megállapíthatósága: generálklauzulához [6:102. § (1) bek.] fűzött értelmezési segédlet: PK vél. 3. pont • Pertárgy-érték szerepe a hatáskör tekintetében tisztességtelenségre hivatkozó alperesi védekezés vagy alperes javára való hivatali észlelés esetén: PK vél. 4. pont • Kikötést megfogalmazó/alkalmazó székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése tisztességtelen; iránymutatás a bíróság eljárására ebben az esetben: PK vél. 5. a) és b) pont
Fogyasztói jogok: közérdekű kereset • ÁSZF (!) tisztességtelensége miatti érvénytelenség megállapítása, alkalmazástól való eltiltás tekintetében: egyéni igényérvényesítés mellett biztosítandó a közérdekű is [fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv preambuluma (23)-(24) bek.; 7. cikke], • Ptk. 6:105. §: – közérdekű keresetindításra jogosultak: § (1) bek. [de! más jogszabály is meghatározhat ilyet] – erga omnes hatály, res iudicata hatás, kivéve: keresetindításig már teljesített szerződések: § (2) bek., 3/2011. PK vélemény 4. pont – már alkalmazott és még nem alkalmazott ászf is (eltiltás alkalmazástól/alkalmazásra ajánlástól), eljárás során módosított ászf is: 3/2011. PK vélemény 6. pont – közlemény közzététele alkalmazott és még csak alkalmazásra ajánlott esetén is: § (2) és (5) bek. + 3/2011. PK vélemény 7. pont
Fogyasztói jogok: közérdekű kereset • Közérdekű keresetindítás speciális szabályai: – ászf tisztességtelenség miatti semmisségének megállapítása akkor is, ha a kikötés más okbóli is semmis: 3/2011. PK vélemény 1. pont – keresetindítás határidő nélkülisége 2004. máj. 1. után: 3/2011. PK vélemény 2. pont – illetékesség: 3/2011. PK vélemény 3. pont – perbeli egyezségkötés kizártsága: 3/2011. PK vélemény 5. pont – közlemény közzétételére vonatkozó eljárási szabályok: 3/2011. PK vélemény 7. pont
Fogyasztói jogok: 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 1-4. pontja • Tárgya: a fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog • Kamat, költség, díj ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának joga törvényi felhatalmazás alapján és feltételekkel lehetséges jogszerűen; ennek sérelme: – jogszabályba ütközés: 1. vizsgálati lépcső – tisztességtelenség: 2. vizsgálati lépcső • egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés: nem esik a 6:102. § (3) bek. alá, ezért tisztességtelensége vizsgálható • jogszabályba nem ütköző feltétel is lehet tisztességtelen, ha: – jogszabály keretszabály, tartalmát a felek rendelkezése adja; vagy – jogszabályi keret sérül
Fogyasztói jogok: 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 6. pontja [+2/2014. PJE hat. 2. pont] •
• • • • • • •
Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára - a fogyasztó hátrányára indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen - feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba -, ha: a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve); b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve); c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve); d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve); e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve); f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve). g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).
Fogyasztói jogok: 2/2014. PJE hat. 2. pontja és 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 8. pontja • Σ az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem tisztességtelen, ha a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározza, hogy a PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor • Tisztességtelenség jogkövetkezménye: – ok-listában szereplő tisztességtelen kikötés vagy kikötésrész kiesik (nem vált ki joghatást), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket: csak részleges érvénytelenség! – a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltételt a bírói érvényessé nyilvánítás körében nem módosíthatja [Banco Espanol- és Kásler-ügy]
Késedelem és az érvénytelenség • A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv átültetése • Célja: fizetési késedelem visszaszorítása vállalkozások között, illetve az állami szektor mint késedelmes kifizető és a vállalkozás között • Esedékességi, késedelemi kamatmértékre és behajtási költségátalányra vonatkozó speciális szabályok • Alkalmazandóság: – a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában a felek, illetve a bíróság által ezen időpontot követően módosított szerződésekre alkalmazandóak (régi és új Ptk. vonatkozó szabályai is)
• Érvénytelenség vonatkozásában az irányelv 7. cikke adja a kiindulópontot: – ahol engedett mozgásteret az irányelvi szabályozás, ott megtámadhatóság – ahol nem engedett mozgásteret az irányelvi szabályozás, ott semmisség
Késedelem és az érvénytelenség • Megtámadhatóság: – a 2. cikk 5. pontja és 7. cikk (1) bek. c) pontja a contrario értelmezése alapján a nem-törvényes késedelmi kamat korlátozása vállalkozások egymás közötti szerződésénél , – a késedelmi kamat esedékességét a 3. cikk (3)-(5) bek.-ben meghatározott határidőt követő naptól eltérően meghatározó kikötés, – az irányelv 3. cikk (3)-(5) bekezdése szerinti határidőtől a jogosult vállalkozás hátrányára a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul eltérő szerződési kikötés azzal, hogy a 60 napot meghaladó ilyen kikötés az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen – az irányelv 3. cikk (4) bek. és 4. cikk (5) bek. értelmében vállalkozások közötti szerződésben, illetve szerződő hatósággal kötött szerződésben a 30 napos átadás-átvételi eljárástól eltérő időtartamú átadás-átvétel – az irányelv 4. cikk (5)-(6) bekezdése és 7. cikk (1) bek. c) pontja alapján a 30 napot meghaladó, de 60 napnál nem hosszabb időtartamú fizetési határidő kikötése szerződő hatóság vonatkozásában
Késedelem és az érvénytelenség •
Semmisség: – az irányelv 7. cikk (2) bek. értelmében a késedelmi kamat kizárása, – a 2. cikk 5. és 6. pontja és 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a törvényes késedelmi kamat korlátozása szerződő hatósággal való szerződésnél, kivéve késedelmi kötbérfizetési kötelezettség a 7. cikk (1) bek. c) pontja alapján, – az irányelv 6. cikk (1) bek. szerinti behajtási költség kizárása, illetve a 40 eurónál kevesebb összegben való kikötése [viszont a 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a felek bármilyen típusú szerződésben a negyven eurótól felfelé érvényesen eltérhetnek], – a késedelmi kamat esedékességét a 4. cikk (3) bek. és (6) bek. a szerződő hatóságok fizetési kötelezettségére vonatkozó határidőt követő naptól eltérően meghatározó kikötés – az irányelv 4. cikk (4) és (6) bek. és 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a 60 napot meghaladó fizetési határidő szerződő hatósággal való szerződés esetén, a 60 napot meghaladó részében
Részleges érvénytelenség •
Megelőzi a teljes érvénytelenséget, feltétele (6:114. §]: – érvénytelenségi ok/hiba lokalizálhatósága a szerződés jól elkülöníthető, önálló, osztható részére, – ne érintse a főszolgáltatást vagy a szerződés kötelező tartalmi elemét, – ne érintsen olyan szerződési feltételt, amely nélkül a felek nem kötöttek volna szerződést (vagy azt más tartalommal kötötték volna meg); illetve fogyasztói szerződés esetén: amely nélkül a szerződés teljesíthetetlen Σ fentiek nem teljesülése: eleve teljes érvénytelenség vagy átfordulás teljes érvénytelenségbe
•
Problematika: sui generis jogintézmény (önálló fogalom és jogkövetkezmény egyben) vagy pedig az érvénytelenség egyik fajtája, az érvénytelenségi jogkövetkezmények meghatározott részre való alkalmazása? – válasz: 6:114. § és 6:110-113. § egymáshoz való viszonyának értelmezésétől függ →2 féle álláspont – értelmezés nehézsége: 6:114. § rendszertani elhelyezése és a § (1) bek. 1. mondata
Részleges érvénytelenség • Egyik álláspont: sui generis jogintézmény – fogalma és egyben jogkövetkezménye: az érvénytelen rész nem válthatja ki a felek által célzott joghatást, az kiesik a szerződésből, a szerződést anélkül kell érvényesnek tekinteni és teljesíteni; • további kérdés: ha van kógens (imperatív), ill. diszpozitív szabály, az befűződik-e, s hogyan/mikor a kieső helyére [6:59-6:60. § + 6:63. § (4) bek. értelmezhetősége: itt is 2 álláspont]
→ 6:110-6:113. §-ok nem alkalmazhatóak az érvénytelen feltételre; sértenék a magánautonómiát, a szerződési szabadságot → 6:114. § (1) bek.-e a 6:108. § (1) bek. 1. mondatára+6:109. §-ra +6:115. §-ra vonatkozik, ill. a részleges érvénytelenségen alapuló vagyonmozgásra alkalmazható a 6:110-6:113. § → ebben a megközelítésben bírósági érvényessé nyilvánítás csak tejes érvénytelenségnél lehetséges, mely összhangban van a Banco spanol és a Kásler-ügyekkel
Részleges érvénytelenség • Másik álláspont: – a részleges érvénytelenség „csak” az érvénytelenség egyik fajtája: erre utal a 6:114. § (1) bek. és a 6:108. § (2) bek. is →érvénytelen kikötésre is alkalmazható a 6:110-6:113. §, kivéve: fogyasztói szerződésben szereplő tisztességtelen ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esete [Banco Espanol, Kásler] • Eljárásjogi kérdések: mire kell irányulnia a keresetnek (vö. ea. vége)
A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei • Normatani premissza: érvénytelenség maga egy (objektív) jogkövetkezmény (joghatás), amely egyes polgári jogi normák megsértéséhez kapcsolódik, De! az érvénytelenségnek magának is van hipotézise (a fogalma, illetve az elsődleges jogkövetkezménye) →számos nehézség, félreértés forrása • Fogalma (elsődleges jogkövetkezménye): az érvénytelen szerződés egésze nem válthatja ki a szerződéskötés időpontjában már létező jogi hiba miatt a felek által célzott joghatást – semmisség és megtámadhatóság egységes jogkövetkezménye az érvénytelenség – részleges érvénytelenséghez képest: átfordulás teljesbe vagy eleve kizárt a részlegesség (pl. alakiság)
A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei • Érvénytelenség speciális, további jogkövetkezményei nem minden jogrendszerben ismertek: régi Mtj.-ben sem voltak azok, itt: rei vindicatio, ill. jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés • Régi és új Ptk. miért tartalmaz speciális szabályt a további jogkövetkezményekre? – igényérvényesítés és elszámolás megkönnyítése érdekében (természetbeniség, kölcsönösség, elévülés értelmezése; jogalap nélküli gazdagodás szerinti elszámolás bonyolultsága: duplikálás: érvénytelenség és járulékos igények tekintetében) – 1/2005. PJE hat., 267. PK állásfoglalás, 1/2005., 1/2010., 2/2010., 3/2010. PK vélemények jogfejlesztő szerepe
A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei • Régi Ptk.-hoz képesti változás az új Ptk.-ban a PK vélemények vívmányainak figyelembevételével, beépítésével: – érvénytelenség fogalma (elsődleges jogkövetkezménye) tételes szerepeltetése [6:108. § (1) bek. 1. mondat] – megállapítás [6:108. § (1) bek. 1. mondat és (2) bek.] és marasztalás szétválasztása [6:108. § (1) bek. 2. mondat és (2)-(3) bek. – marasztalás határidőhöz (elbirtoklás és elévülés) és kereseti kérelemhez kötése [6:108. § (1) bek. 2. mondat és (3) bek.] – eltérés semmisség és megtámadhatóság között [6:88-6:89. §]: • határidő • perbeli legitimáció • jogcímhez kötöttség tekintetében
A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei • Régi Ptk.-hoz képesti változás az új Ptk.-ban a PK vélemények vívmányainak figyelembevételével, beépítésével: – kárveszély átszállásának szabályozása [6:109. §] – érvénytelenség jogkövetkezményeivel orvosolható igények és nem orvosolható, ún. járulékos jogkövetkezmények [6:115. §] elválasztása – hatályossá nyilvánítás helyett alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése [6:113. §] – állam javára marasztalás megszüntetése; 6:113. § (3) bek.: uzsora esetén pénzbeli visszatérítés elengedhetősége
A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei • Érvénytelenség további (vagylagos) jogkövetkezményei az új Ptk. alapján: 1. a szerződés felek akaratából történő érvényessé válásának [ex tunc vagy ex nunc: 6:111. §, 6:94. §, 6:88. § (2) bek.]; ennek hiányában a bírósági érvényessé nyilvánításnak [6:110. §, ex tunc] az elsődlegessége, ha ez nem lehetséges, akkor 2. eredeti állapot helyreállítása [ex tunc] 6:112. §: • csak természetben, • csak kölcsönösen, • visszatérítési kötelezettség elévüléstől és elbirtoklástól függetlenül, • eredeti értékegyensúlyról való gondoskodás kívánalma +1/2010. PK. 10. pont 3. az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése [ex tunc], ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti 6:113. § (1) bek., kivéve: ue. § (2) bek.
A „teljes” érvénytelenség jogkövetkezményei •
Járulékos igények: Ptk. 6:115. § + 1/2010. PK vél. 10. pontja – mindig többlettényálláson alapulnak – mindig az érvénytelen szerződés miatt visszatérítendő főszolgáltatásokon, azok rendezésén [6:110-113. §] felül jelentkeznek, ahhoz kapcsolódnak
•
Járulékos igények fajtái: – a jogalap nélkül birtokolt és használt főszolgáltatásként visszatérítendő dolog hasznai megtérítése iránti igény [6:115. § (1) bek.] – a jogalap nélkül birtokolt és használt főszolgáltatásként visszatérítendő dologra fordított költségek (értéknövelő is!) megtérítése iránti igény [6:115. § (1) bek.] – a visszatérítendő pénzszolgáltatás után fizetendő kamat megtérítése iránti igény [6:115. § (1) bek., 6:47. §] – az érvénytelen szerződés megkötésével a másik szerződő félnek okozott károk, illetve a főszolgáltatásként visszatérítendő dologban okozott károkkal kapcsolat kártérítési igény [6:115. § (2) bek.] – az érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízó harmadik személy szerződő felekkel szembeni kártérítési igénye [6:115. § (3) és (4) bek.]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai • Hatáskör: törvényszék: Pp. 23. § (1) bek. eb), k) pontok – DE! ez nem akadálya a járásbíróság előtt indult per alperese védekezésének (semmisségre hivatkozhat, megtámadási kifogást előterjeszthet) – Viszontkereset előterjesztése azonban nem lehetséges: elutasítás – Eshetőleges kereset: elutasítás
• Illetékesség: Pp. 30/A. §: tisztességtelen ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tárgyában indított per: – felperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) /székhelye – előző hiányában: alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye)/székhelye
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai • Pertárgyérték: – marasztalás: ált. szabályok szerint [Pp. 24. § (1) és (2) bek.] – csak megállapítás: • főszabály: a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke alapján kell meghatározni [BH 1997.411., 5/2013. PJE 2a.) pontja] • kivétel: bírósági érvényessé nyilvánítás iránti kérelem meghatározott összegre marasztalással egyidejűleg: utóbbi értéke alapján • ha a kereset a szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítására irányul, a per tárgyának értékét meg nem határozhatónak kell tekinteni, kivéve ha a támadott szerződési kikötéshez kapcsolódó érték a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékétől elkülönülten meghatározható [5/2013. PJE hat. 2b.) pont]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai • Perindításra jogosult [érdemi vizsgálat és nem Pp. 130. § -- EBH2004.1042.] – semmisség: 6:88. § (3) bek.: jogi érdek, törvényi felhatalmazás (pl. ügyész: 6:88. § (4) bek.) – megtámadhatóság: 6:89. § (2) bek.: sérelmet szenvedett, ill. jogi érdek
• Egységes pertársaság: – ha a mások közt létrejött szerződés érvénytelenségének magállapítása, további jogkövetkezményei levonása iránt harmadik személy indít pert [BH1999.158., BH2000.368.]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai
• Kérelemhez kötöttség v. hivatalbóliság: Pp. 3. § (2) bek. és 215. § szerepe, Ptk. 6:108. § (3) bek. + 2/2010. PK vél.: – további jogkövetkezmény levonása csak kérelemre • pontosan megjelölni melyik jogkövetkezményt és milyen tartalommal kéri • bíróság nincs kérelemhez kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik • vagylagosan vagy eshetőlegesen előterjesztett kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a konkrétan vizsgált kérelem tekintetében áll fenn [Pp. 3. § (3) bek. és PK vél. 3.a) pontja] • harmadik fél csak akkor és annyiban kérheti, ha jogi érdeke azt bizonyítottan megalapozza [PK vél. 10.b) pont]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai • Kérelemhez kötöttség v. hivatalbóliság, határidők – semmisség: Ptk. 6:88. §, 2/2010. PK vél. 4. és 6. a) pont • megállapítása nincs határidőhöz kötve (további jogkövetkezmény már igen!) • létezés/nem-létezés után vizsgálja a bíróság • jogcímhez kötöttség nem érvényesül • DE! csak a nyilvánvaló semmisség hivatalbóli észlelése (első és másodfokon is) a per keretei között! – fél által szolgáltatott bizonyítékok alapján – ≠ hivatalbóli bizonyítással
– megtámadás: Ptk. 6:89. § 2/2010. PK vél. 5.b) és 6. b) pont • határidő szerepe • jogcímhez kötöttség érvényesül • létezés, majd semmisség után vizsgálható, kereset szerinti sorrendben [megtámadási kifogás: PK vél. 9. pont]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai • Megállapítás iránti perek, marasztalási perek és végrehajtás korlátozása, megszüntetése iránti perek eljárásjogi különbségei a kérelemhez kötöttség szempontjából • Részleges és teljes érvénytelenség és kereseti kérelemhez kötöttség: – Ha a kereset teljes érvénytelenség megállapítására irányult, de a bíróság csak részlegeset lát megállapíthatónak: a bíróság a részleges érvénytelenséget megállapítja és ezt meghaladóan a keresetet elutasítja – Ha a kereset kizárólag részleges érvénytelenség megállapítására irányult, de a bíróság teljes érvénytelenséget észlel: tájékoztatási kötelezettség az 1/2005. PK vél. analóg alkalmazásával, ehhez képest a felek jognyilatkozata: ha a teljes érvénytelenség megállapítását és jogkövetkezményei levonását nem kérik: elutasítás
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
[email protected]
