Bolognese standard és magyarázat Ezt a kompendiumot eredetileg a Scandinavian Bichon Bolognese Association készítette. Megjegyzéseik és magyarázataik kék betűvel szerepelnek. A standardban felsorolt hibákat az egyes fejezeteknél tüntették fel súlyos hiba illetve kizáró hiba megjelöléssel (pontosan úgy, ahogyan az a standardban szerepel). Bármely eltérés a megengedettől hibának tekintendő, és a hiba nagyságának megfelelően kell értékelni. Bolognese: FCI – Standard Nr. 196. Származási hely: Olaszország Használat: Társasági kutya FCI besorolás: 9. fajtacsoport Társági és törpekutya 1. szekció: Bichonok és rokonfajták, Munkavizsga nélkül Az érvényes standard közzétételének időpontja: 1998.11.27. Rövid történeti áttekintés: Eredete összeolvad a máltai selyemkutyáéval, mivel az ősei ugyanazok a kis kutyák voltak, melyeket Arisztotelész ( Kr. E. 384-322) „canes melitenses” – ként említ. Már a római időkben ismerték, és különösen a Bolognese, igen értékes ajándéknak számított az itáliai főurak között. Már Cosimo de Medici (1389-1464) nem kevesebb, mint 8 kutyát vitt magával Bruxelles-be, hogy a belga nemeseknek ajándékozza őket. II. Fülöp spanyol király a következő szavakkal köszönte meg Este hercegének, az ajándékba kapott 2 kutyát: „ ez a legkirályibb ajándék, melyet egy császárnak ajándékozhatnak.” Tizian, Pierre Breughel, Goya festményein is meg vannak örökítve ezek a kutyácskák.
Általános megjelenés: Kicsi, zömök, és kompakt törzsű, hosszú, puha, hófehér szőrzettel fedett kutya. - Sajnos a bolognese egyáltalán nem egy homogén fajta, több különböző típusa létezik. Az egyik gyakori, de nem kívánatos típus, a túl hosszú lábú, ún. „levegős” tipusú, gyakran túl kevés mellkassal rendelkező bolognese. Soknál ezek közül hiányzik a megfelelő hosszúságú göndör fehér szőrzet is. Fontos arányok: A kutya kvadratikus felépítésű, a törzs hossza megegyezik a marmagassággal. - A Bolognese olyan hosszú, mint amilyen magas, ami azt jelenti, hogy a test hossza – a vállak és a felkar találkozásától, egészen a farcsontig – megegyezik a marmagassággal A Bolognese nem lehet téglalap formájú, azaz túl hosszú, ami szintén egy gyakran előforduló hiba.
Viselkedés/Jellem (Wesen): Igen komoly, többnyire nyugodt. Vállalkozó szellemű, tanulékony, gazdájához és annak környezetéhez ragaszkodó. - A kiállítási ring nem igazán a Bolognese kedvenc tartózkodási helye. A magamutogatás nem Bolognese tulajdonság. A Bolognese magatartását tekintve „Dr. Jekyll és egy Mr. Hyde” egyben. Egyszer kedves, vidám, találékony, másszor csendes, melankolikus. Nem igazán érdeklik az idegenek, ő csak a saját gazdájáért él, akit
imád. Ez nem összetévesztendő a félénkséggel, ami súlyos hibának számít. Ha a gazdája biztonsága veszélybe kerül, a legtöbb Bolognese azonnal örző-védő kutyába megy át. Fej: Közepesen hosszú, a marmagasságának az 1/3-a. Szélessége – a járomcsontnál mérve – megegyezik a hosszával. - Az arcorri rész és a fej arányait illetően összefoglalást ad az „Arányok” című rész, ennek ellenére fontos rámutatni, hogy az arcorri rész hossza megegyezik a fej hosszának 2/5-ével. (Tehát ha a fej teljes hosszát 5 részre osztjuk, akkor az arcorri rész ebből 2 egység hosszú, az agykoponya pedig 3 egység hosszú.)
Koponya: Hosszanti irányban egyhén tojás alakú, a koponyatető inkább lapos, de oldalt domború. A homlokcsont jól fejlett. A koponya és az orrhát felső határvonala párhuzamos (lásd az ábrán). A homlokbarázda és a fejbúb alig kifejezett. Az agykoponya hossza kissé meghaladja az arcorri rész hosszát. - Gyakori hiba a túl hosszú arcorri rész. Stop: Elég kifejezett Orrtükör: Az orrháttal együtt egyenes irányú, oldalról nézve elől merőleges. Az orrtükör nagy és a színe minden esetben fekete. - Gyakori hiba, hogy az orrtükör nem fekete. Fang: A hossza a fej hosszának a 2/5-e. Az orrhát egyenes, a pofák párhuzamosak, így a fang szinte kvadratikusnak tűnik. A szem alatti rész jól kitöltött. - Gyakori hiba, hogy a fang nem olyan széles mint amilyen hosszú, vagy elkeskenyedő. A fangnak kvadratikusnak kell lennie. Fogazat: Az állkapocs és az állcsont normálisan fejlettek. A fogak fehérek és erőteljesek, egy sorban helyezkednek el, a fogazat komplett. A harapás ollós, a harapófogó harapás elfogadott. - Fontos rámutatni, hogy a tétreharapás elfogadható. Mivel az igazán tenyészthető minoségű állomány igen kicsiny és nagyon különböző, a standard lehetővé teszi, hogy egy tétreharapással rendelkező kutya, sok tipikus jellemvonással, előnyt élvezhet egy kevésbé tipikus, de ollós harapású egyeddel szemben. Gyakran elofőrdul, hogy az alsó fogív kissé rendezetlen, ez – amennyibe kismértékű– elfogadható. Az előre- és hátraharapás nem elfogadható. Ajkak: A felső ajkak nem takarják az alsó ajkakat, így az arcorri rész oldalprofilját az állkapocs határolja. Szemek: Előretekinthető, szinte egy síkban illesztettek. Nyitottak és az átlagosnál nagyobbak. A szemnyílás kerek. A szemgolyó nem dülledt. A szemfehérje nem látszódhat. A szemhéjak feketén pigmentáltak, a szem (az írisz) színe sötét okker. - Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szemek mérete és formája a bolognese egyik legfontosabb fajtajegye. A kerek szemnek különlegesen nagynak kell lennie, hogy a tipikus bolognese benyomást keltse. Ha megvizsgáljuk a szemeket, akkor az írisz színe sötét okkersárga, nem pedig „minél sötétebb”. (Az okker egy barna alapon, a sárgából a piros felé tartó szín.)
Fülek: Magasan tűzött, hosszú és lógó. A tövénél kissé merev, így a fülkagyló fölső része a fejtől kissé eláll, ettől a fej egy kissé szélesebbnek tűnik. - Sok olyan pontja van a Bolognese standardjának, amely hasonlóságot mutat az „unokatestvér”, a Bichon Frisé standardjával, de a fülek között van az egyik legnagyobb különbség. A Bolognese-nek sosincsenek előrefelé tekintő fülei, mint a Frisé-nek. A Bolognese fülei egyenesen lógnak a fej két oldalán. A jellemzően megemelt fülek felismerhetőek, ha keressük a szőr alatt. Gyakran előfordul nagyon súlyos hiba az ún. rózsafül. Nyak: A nyak lebernyeg nélküli, hossza egyenlő a fej hosszával. - A nyak közepes hosszúságú. A rövid nyakat gyakran a túl meredek vállak vagy rossz szögellés vagy a felkar és a váll rossz arányai okozzák. A hosszú nyak szintén nem típusos. Test: A kutya négyzetes felépítésű (kvadratikus), a törzs hosszú – a vállcsúcstól a farcsontig – megegyezik a marmagassággal. - Sajnos gyakran látunk túl hosszú törzsű, vagy túl hosszú lábú „levegős” Bolognese-ket. Van néhány példa a túl rövid lábra is. Felső vonal: Az egyenes hátvonal és az ágyék enyhe domborúsága harmonikusan illeszkedik a farral. Mar: A hát vonalából csak enyhén emelkedik ki. Far: Alig csapott, és igen széles. - A túlzottan csapott far és az aláállított hátsó végtagok elég gyakoriak. Ez elrontja a felső vonalat és a szabad mozgást. Mellkas: Tágas, egészen a könyökig érő. A bordák jól íveltek. A mélységük szinte eléri a marmagasság felét. - A jól ívelt bordakosár nem túl gyakori. Előmell (szügy): A szügy alig érezhető. Alsó vonal: A mellcsont vonalát követi és enyhe ívet alkot a has felé. Farok: A far vonalában tűzött és a hát fölé hajlítva hordott. A farok olyan magasan tűzött, amennyire a kissé lejtős far csak engedi. A jól tűzött farok igen fontos, mert a Bolognese egy kicsit melankolikus fajta és hajlamos a farkát a ringben lógatni. VÉGTAGOK: Elülső végtagok: Egyenesek, párhuzamosak és a talajra merőlegesek. - A franciás elülső végtagállás igen gyakori. Vállak: A lapocka hossza ¼-e a marmagasságnak, a merőlegeshez képest kissé ferde. A mozgás szabad. Felkar: A törzshöz simuló, majdnem olyan hosszú, mint a lapocka, de nem olyan ferde. - Gyakran előfőrdul, hogy túl rövid a felkar, ez az oka annak, hogy a fajtának előírt szabad mozgást igen ritkán látni. Könyök: Egy sikban vannak egymással, és a test középvonalával párhuzamosak. Alkar: Hossza megegyezik a felkar hosszával, egy tökéletesen egyenes vonalat követ. Lábtő: Szemből nézve az alkar meghosszabbítása. Oldalról nézve a lábtő egy kissé ferde. Mancsok: Oválisak, nagyon rugalmas, fekete talppárnákkal és nagyon kemény fekete körmökkel.
- A fekete köröm és teljesen fehér szőrzet kombináció igen ritka. A fekete köröm (és az általánosan jobb pigmentáció) gyakoribb a foltos kutyáknál, ennek ellenére a foltosság kizáró hiba. Hátulsó végtagok: Összességében és hátulról nézve, az ülőgumótól a talajig egy merőleges vonalat kell képeznie. Párhuzamosak egymással. Comb: A hossza 1/3-a a marmagasságnak. Felülről lefelé és hátulról előre felé ferdék. A test középvonalához párhuzamosak. Lábszár: Hosszabb, mint a comb. Csánk: Szögellése nem nagyon zárt. Hátulsó lábközép: A csánk talajtól mért távolsága kissé rövidebb, mint a marmagasság 1/3-a. Hátulsó mancsok: Kevésbé oválisak, mint az elülső mancsok, egyébként azonosak az elülső mancsokkal. MOZGÁS: Szabad és energikus. A fejét nemesen és előkelően hordja. - Sajnos sok Bolognese csak otthon produkálja ezt a nemes fejtartást, nem pedig a ringben.
Bőr: Az egész testen feszesen simuló, a látható nyálkahártyák és a pislogóhártya feketén pigmentált. Szőrzet: A fejtől a farokig, a hátvonaltól a mancsokig az egész testet hosszú szőr borítja. Az orrháton rövidebb. A szőrzet inkább pelyhes (fluffy”), tehát nem a testre simuló, hanem tincses, és sosem képez zsinórokat. - A szőrzet sok vita kiváltója. Skandináviában illetve Olaszországban inkább fürtösen, tincsesen vezetik fel a kutyákat, míg más európai országokban teljesen kikefélve (ez nem tipusos) sőt, megnyírva (szintén nem típusos) is láttunk kiállításon kutyákat. Igaz ugyan, hogy a standard nem szabja meg a szőr hosszát (csak annyit ír, hogy hosszú), de sajnos némely kiállításon hosszúnak semmiképpen sem mondható szőrű kutyákat is láttunk már nyerni. A másik gyakori hiba a túl egyenes, selymes szőrzet, mely a máltai selyemkutyával való keresztezésre utalhat. Ez szintén súlyos hiba. Szín: Tiszta fehér, mentes bármely folttól vagy fehér színárnyalattól. - A szín szintén problémás. A standard határozottan leírja, hogy a Bolognese csak fehér lehet, és a bármilyen más szín illetve folt kizáró hiba. Erre nagyon oda kell figyelni, mert a rossz színezet (foltosság) dominánsan öröklodik, és túlságosan is gyakran fordul elő. Méret és súly: Marmagasság: Kanok: 27- 30 cm | Szukák: 25- 28 cm | Súly: 2,5-4 kg Sajnos nagyon gyakran látni túl kistermetű Bologneseket. Ez köszönhető a divatnak („minél kisebb, annál könnyebben eladható”) illetve az egyes országokban előforduló súlyos beltenyésztettségnek is. Ezeket az egyedeket nem szabad tenyésztésbe vonni. Szintén kérdéses a standardban előírt súlyhatár: pl: egy 30 cm marmagasságú, jó csontozattal és izomzattal rendelkező bolognese kan minimum 5,5 kg . 4 kilósan igencsak zörögnének a csontjai. Ez más fajtákban is előforduló hibája a standardnak. Mindig a marmagasság legyen az irányadó a bolognese méretére vonatkozólag, és
ehhez párosuljon az erős, egészséges csontozat és izomzat, függetlenül attól, hogy a kutyának mennyi a testsúlya. A bolognese egy köpcös, erős kutya! Arányok: - A fej közepes hosszúságú, hossza eléri a marmagasság 1/3-át Tehát egy 30 cm marmagasságú kutya fejének 10 cm hosszúnak kell lennie. - Az arcorri rész hossza egyenlő a fej hosszának 2/5-ével Ha a fej hossza 10 cm , akkor az arcorri rész 4 cm , az agykoponya 6 cm - A lapocka hossza egyenlő a marmagasság ¼-ével Ha a marmagasság 30 cm , akkor ez 7,5 cm. - A comb hossza a marmagasság 1/3-a Ha a marmagasság 30 cm , akkor ez 10 cm - A csánk talajtól mért távolsága kissé rövidebb, mint a marmagasság 1/3-a. Ha a marmagasság 30 cm , akkor kb. 9 cm . - A kanoknak két normális méretű, a herezacskóba teljesen leereszkedett herével kell rendelkezniük. Súlyos hibák: • A hosszanti tengelyek hangsúlyozott összetartása (konvergenciája) vagy széttartása (divergenciája). • Ívelt orrhát (római orr). • Előre –vagy hátraharapás, főleg, ha ezáltal az arcorri rész eltorzul. • 25 cm alatti vagy 33 cm feletti marmagasság kanoknál • 22 cm alatti vagy 32 cm feletti marmagasság szukáknál Kizáró hibák: • Előre harapás • A pigmenthiányos orrtükör • A nem fekete, hanem más színű orrtükör • Kétoldali pigmenthiányos szemhéj Forrásanyag: ÁTK Törpehiradó
• Kancsalság • Farok hiánya • Veleszületett vagy művileg előforduló csonka farok • Minden a fehértől eltérő szőrszín • Foltok és pöttyök a szőrzeten
