Az értékes megoldások nyomában Az értékelemzés versenyelőnyei a közpénzből megvalósuló projektek fejlesztésénél Szerzők: Fodor-Gál Valéria - Gál Gabriella értékfejlesztési tanácsadó, CVS, PVM – tanácsadó, AVS Összefoglaló Különböző szakterületeken alkalmazzuk az értékelemzést és mindenhol tapasztaljuk hatóerejét a projekt értékének javításában, a költségek csökkentésében, az értékes megoldások megtalálásában. Előadásunkban sorra vesszük az értékelemzés azon tényezőit, jellemző tulajdonságait, amelyek úgy képesek megváltoztatni a projekttel kapcsolatos gondolkodásunkat, hogy annak eredményeként értékjavulás következik be. Ezek a jellemzők az értékelemzés versenyelőnyeiként is értelmezhetők a közpénzből megvalósuló projektek fejlesztésére irányuló döntés-előkészítési tanácsadás piacán. Tartalom 1. 2. 3.
Bevezető ........................................................................................................................ 1 Az értékes megoldás ...................................................................................................... 1 Miért tud értékes megoldásokat szállítani az értékelemzés? .......................................... 3 3.1. A valós problémára irányítja a figyelmet .................................................................. 3 3.2. Számszerűsített, valós eredményre törekszik.......................................................... 6 3.3. Szakértői szemléletet alkalmaz, törekszik az érdekköröktől és szakmai elfogultságtól való függetlenségre ...................................................................................... 8 3.4. Teammunkát biztosít ..............................................................................................10 3.5. Felerősíti a kreatív gondolkodást ............................................................................11 4. Összegzés ....................................................................................................................13
1. Bevezető A megbízó vállalatok és intézmények általában azért vesznek igénybe tanácsadási szolgáltatást, hogy jól képzett és nagy munkabírású emberi erőforrás bevonásával gyorsan, hatékonyan és magas minőségben oldják meg a nem rutinszerű feladataikat. Így van ez az értékelemzés esetében is. A módszer sokféle területen kaphat szerepet, ha a feladat fejlesztési jellegű, és a megoldandó probléma ún. nyílt típusú, azaz nincs egy speciális módszerrel levezethető, egyetlen helyes megoldás. Több ezer olyan, közpénzből megvalósuló projekt indul minden évben Magyarországon, amely a fenti kategóriába sorolható. Cikkünkben arra kerestük a választ, miért érdemes a megbízónak az értékelemzést alkalmazni ezeknél a projekteknél? A válasz megtalálásához azt vizsgáljuk, hogy az értékelemzés milyen jellemzői biztosítják az eredményességet, hogyan segítik ezek a felhasznált erőforrások csökkentését, az értékes megoldások megtalálását?
2. Az értékes megoldás Mielőtt a tényezőket sorra vennénk, tisztáznunk kell, hogy mit értünk „értékes megoldás” alatt. Az Érték = Funkció/Erőforrás összefüggést jól ismerjük, hiszen az értékmódszertan éppen ennek növelésére összpontosít. Igen ám, de ha egy kicsit 1
utána gondolunk, beláthatjuk, hogy a valóságban nem olyan egyértelmű az értékes megoldás definiálása az értékelemzés alapdefiníciója alapján sem. A szemléltetés kedvéért gondoljunk két autóra, ahol az egyik a Suzuki Alto, amit kb. 7 ezer Euró környékén is meg lehet vásárolni; a másik egy Maybach 62 S, amiért több mint 500 ezer Euró vételáron lehet hozzájutni.
1. kép: Suzuki Alto és Maybatch 62S (forrás: Internet)
Mind a kettő remek autó, mind a kettő jól teljesíti a „Tömeget szállít” alapfunkciót. Melyik nyújtja az értékesebb megoldást? Valószínűsíthető, hogy a Maybach luxusautó a fogyasztói igényeket magasabb szinten elégíti ki, mint a szerényebb Suzuki Alto, ugyanakkor költségben is sokszorosa a másiknak. Akkor tehát melyik is az értékesebb megoldás? Erre a kérdésre nemcsak azért nehéz válaszolni, mert hosszas elemzést és részletes összehasonlítást igényelne, hanem azért is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy kinek a szempontjából tesszük fel a kérdést (például a cikk szerzői szempontjából, vagy a brunei szultán szempontjából, akiről úgy hírlik nagy gyűjtője a luxusautóknak), ugyanis mindenkinek más az elvárása és az autóra fordítható erőforrása. A példa alapján talán érthető, hogy értékes megoldás alatt mi olyan megoldásokat értünk, amely a funkció és költség viszony kedvező alakítását, optimális kombinációját a felhasználóhoz és a helyzethez maximálisan illesztve, azaz meghatározott igény-, és ráfordítás szinten valósítja meg. Az értékes megoldás eléréséhez tehát különös figyelmet kell szentelni az adott környezetben, helyen és időben érvényes valós szükségletszint azonosítására, a rendelkezésre álló erőforrások mértékletes felhasználására, valamint a megoldások hosszú távú fenntarthatóságára is. Korunk gazdasági, társadalmi jelenségei is megerősítik azt az elvárást, hogy – egy kis túlzással élve – a végtelenségig fokozható, cifrázható felhasználói igények kielégítésének hajszolása mellett (helyett?) érzékenyebbek legyünk a finanszírozható szükségletszintekre, a felhasznált erőforrások mértékére.
2
Értékelemzést annak a megbízónak érdemes alkalmaznia, aki számára fontos, hogy értékes, azaz mind az igényeihez, mind az erőforrásaihoz testreszabottan illeszkedő megoldásokat találjon aktuális problémáira, feladataira. Kézenfekvő következtetés, hogy a közpénzből, vagyis a mindnyájunk által befizetett adó és járulék forintokból megvalósuló projekteknél az értékes megoldások alkalmazása lenne egyedül elfogadható. A közpénzből megvalósuló projekteknél mindnyájunk elemi érdeke, egyszersmind a közpénz felett döntéssel bírók kötelessége annak biztosítása, hogy a szükségletek megfelelően legyenek beazonosítva, majd azok a korlátozott erőforrások optimális felhasználásával, és a költségvetés teherbíró képességére tekintettel kerüljenek kielégítésre. Ennek hangsúlyozása Magyarországon ma különösen fontos, hiszen a költségvetés hiánya, vagyis a korábbi és az aktuális túlköltekezés fájdalmas intézkedéseket von maga után például az oktatási, az egészségügyi, vagy a szociális közszolgáltatásokban, a különböző ellátásokban, a közösségi közlekedésben.
3. Miért tud értékes megoldásokat szállítani az értékelemzés? Mi, magyar értékelemzők évek óta összegyűlünk egy szeptemberi hétvégén, hogy kötetlen formában beszélgessünk a bennünket érdeklő témákról, szakmai közösségünkről, munkáinkról. 2009-ben egy ilyen találkozón dolgoztuk fel a Kék óceán című stratégiaalkotási könyv alapján, hogy tapasztalatunk és megítélésünk szerint az értékelemzés mely jellemzői befolyásolják és alakítják leginkább a megbízók elégedettséget. Azóta több alkalommal kikérjük mások véleményét is ezzel a témával kapcsolatban. A válaszok elemzése alapján kiemeltük az értékelemzésnek azokat a jellemzőit, amelyek leginkább befolyással bírnak az értékes megoldások, javaslatok megtalálására. Ezekből a tényezőkből mutatjuk be a következőket: 1. A valós problémára irányítja a figyelmet. 2. Számszerűsített, valós eredményre törekszik. 3. Szakértői szemléletet alkalmaz, törekszik az érdekköröktől és szakmai elfogultságtól való függetlenségre. 4. Teammunkát biztosít. 5. Felerősíti a kreatív gondolkodást. Nézzük meg egyenként a tényezőket.
3.1. A valós problémára irányítja a figyelmet Sokan arra a feltételezésre építenek, hogy egy projekttel kapcsolatos problémák könnyen definiálhatóak, jól körülhatárolhatók. Ezzel szemben gyakran azt találjuk, hogy a problémák csak lassan ismerődnek fel, „nehéz” természetűek – sajátságosak, összefüggnek más problémákkal, egy állandóan változó környezetben gyökereznek. Átlátni ezeket csak akkor lehet, ha felszeleteljük, részeire bontjuk a projektet, majd csak az összefüggések és a részletek elemzése alapján döntünk a beavatkozásról.
3
Egy értékelemzési projekt elkezdésénél, főleg az értékelemzésben gyakorlatlan teamtagok részéről gyakran tapasztaljuk azt a magatartást, hogy lendületesen sorolják, mit kellene tenni, mit és hogyan kellene változtatni az adott projektben. Az értékelemzés folyamatában előrehaladva viszont azzal szembesülünk, hogy az eredeti elképzelésekhez képest egészen máshol van a probléma, és más megoldásokra van szükség. Az értékelemzés során többször is áttekintjük a projekt részleteit, mégpedig szisztematikusan, az − igények, − funkciók, − paraméterek, − gyengepontok, − megoldási ötletek szempontjából. Ez azért is különösen hasznos, mert ha jó megoldásokat szeretnénk, akkor elengedhetetlenül fontos tisztán látni, megérteni a dolgok hátterét. A projekt témájának, részleteinek strukturálása és többszöri teljes körű áttekintése még a gyakorlott szakemberek percepcióját, észlelését is megváltoztatja a projekttel kapcsolatban, ami ezzel együtt a probléma-észlelést és a projekttel kapcsolatos gondolkodást is átformálja. 1. példa: A Paksi Atomerőmű folyamatmenedzsment rendszerével kapcsolatos értékelemzésnél az volt a feladat, hogy bemutassuk, hol vannak a meglévő folyamatokban átfedések, párhuzamosságok, nem egyértelmű felelősségek, majd ezek megszüntetésére tegyünk ajánlást. Összeállítottuk a funkció-folyamat mátrixot, amely soronként a funkciókat, oszloponként a folyamatokat tartalmazta, ami egy 287 x 155 egységnyi mátrixot jelentett, tehát több mint 44 ezer cellából állt. Ezzel az eszközzel be tudtuk mutatni, hol vannak párhuzamosságok a folyamatokban, hol van változtatási szükséglet. Ilyen mélységű ismeret az információk szisztematikus strukturálása nélkül nem jöhetett volna létre. 2. példa: A 4-es metró állomásbeépítésének témakörében végzett kísérleti1 értékelemzés során kimutattuk, hogy a tervezett, magas légterű állomásoknál milyen sok kihasználatlan tér keletkezik, továbbá mekkora különbségek vannak az egyes funkcióteljesítésre szánt négyzetméter-értékekben.
1
Azért nevezzük kísérletinek, mert a projekt kivitelezése már folyamatban volt, de a módszer hatékonyságát ezúton kívánták tesztelni
4
2
1. táblázat és diagram: 4-es metró állomásainál az egyes funkciókra fordított m -ek
Ennek az ismeretnek a birtokában a projekt korábbi szakaszában talán a választott résfalas technológia módosítására, vagy a keletkezett terek hasznosítására lett volna mód. Szintén ennél a projektnél megállapítható volt, hogy számos döntésnek, menet közbeni változtatásnak nem mérték fel, nem látták át következményeit. Budapest Főváros Közgyűlése „Nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottságának” összefoglaló vizsgálati jelentése, amely három nagy fővárosi beruházással kapcsolatban készült, az alábbi megállapítást tette: Általában: − „Valamennyi projekt előkészítetlen vagy hiányosan illetve hibásan előkészített volt, …
5
− Megdöbbentő, hogy hosszabb beruházási időszak után sem tekintik át az adott beruházás lényeges ismérveit, eseményeit még akkor sem, ha a kedvezőtlen jelenségek a határidőt, finanszírozást érintik.” A 4-es metró projekttel kapcsolatban: „Sok-sok kiegészítés és többféle indíttatású módosítási kényszer hatására újra és újra változott, alakult a projekt, de anélkül, hogy a rendszerkapcsolatok felülvizsgálatára mindannyiszor sor került volna. Az értékelemző tanulmány javaslatainak pénzügyi hatása mintegy 7–8 Mrd Ft. A javaslatok hatása az állomás- és alagútépítési projekt értékelemzés által befolyásolható 36,8 Mrd Ft-os költségének több mint 20 %-a!, amely nem elhanyagolandó összeg.”2 3. példa: A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közalapítvány egy TÁMOP-os projekt keretében kifejlesztette az ún. fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterét, azaz létrehozott egy olyan tudásbázist és képzési programok sorát, amely a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosításáról nyújt a szakmák legszélesebb köre számára releváns információkat. A szakemberek eredeti álláspontja az volt, hogy a kidolgozott képzési programokat, tananyagokat az oktatni kívánó képzőintézmények (felsőoktatási, felnőttképzési, szakképzési, stb.) változatlan formában vehetik csak át megvalósításra, annak érdekében, hogy a szakmaiság megmaradjon. Az értékelemzés során többek között felismerésre került, hogy a fejlesztési eredmények csak akkor képesek fennmaradni és fejlődni, ha ezt a tudásbázist szabadon hozzáférhetővé teszik mindenki számára, és a képzőintézmények szakembereinek megengedik a szabad felhasználást, az ismeretek integrálását a meglévő képzési programokba, tananyagokba is.
3.2. Számszerűsített, valós eredményre törekszik Az értékelemzés egyik fontos jellemzője az érték javítására való koncentrálás. Ez a törekvés a folyamat végeredményét is befolyásolja, hiszen ennek érdekében történik az információk, a tények, vélemények hasznosítása, a percepciók ellenőrzése, az alternatívák keresése, a javaslatok összehangolása - az összes aktivitás. A teamtagokat az a szándék vezeti, hogy az elégedettség és a költségek kedvező arányátbiztosító megoldásokra jussanak. Ha nincs ez az értéktudatos szemlélet és szisztematikus lépéssorozat, és nem az a gondolkodás célja, hogy értékes megoldásokat találjon a team, akkor nagy az esélye annak, hogy „elszáll” a projekt, kicsúszik a költségvetés a kezelhető keretekből. Ezt támasztja alá az alábbi idézet az egykori főpolgármesterrel, Atkári János készült riportban: „…A főpolgármester helyettesei egymásra licitálva sziporkázó ötletekkel álltak elő, én meg kiszámoltam ezeknek a költségeit. Százszorosan – és ez nem túlzás – múlták felül a pénzügyi lehetőségeket. …ma is ugyanígy mennek a dolgok. Nehéz a kényszereket tudomásul venni, és az adott keretek között kitalálni egy megvalósítható programot. Ettől a feladattól igencsak ódzkodik a magát 2
Budapest Főváros Közgyűlése „Nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottságának” Összefoglaló vizsgálati jelentése, Budapest, 2010. augusztus, 12. oldal
6
politikusnak nevező „elit”, attól pedig még inkább, hogy e feladat másik, demokratikus oldalát végrehajtsa: szembesítse vele a választókat is. Egyszerűbb, ha álmodik egy szépet, aztán azt mondja: „ti, pénzügyesek, oldjátok meg”3. Ez a nyilatkozat is arra világít rá, hogy még azok számára sem nyilvánvaló az értéktudatos szemlélet fontossága, azok is sokszor csak a projekttel kapcsolatos álmodozásban jeleskednek, akiknek éppen az a feladata, hogy a köz érdekeit megvédjék, érvényre jutassák, és a felelős gazdálkodást megvalósítsák. A jelenség általános magyarázatát adja Matthew E. May az Elegáns megoldások nyomában című művében (amely könyv cím ennek az előadásnak a címét is ihlette): „Született bővítők vagyunk ugyanis. Genetikailag arra vagyunk kódolva, hogy állandóan bővítsünk, felhalmozzunk, készletezzünk, fogyasszunk. … Beszéljünk akár termékről, teljesítményről, piacról vagy szervezetről, az állandó bővítési kényszer rendszerint következetlenséghez, túlterheléshez vagy pazarláshoz vezet – sőt néha mindháromhoz egyszerre.” 4 Mi értékelemzők tudjuk és tapasztaljuk, hogy az érték a csökkentéssel is növelhető, csak tudni kell, meg kell érteni, hogy mit is kell pontosan megszüntetni. 1. példa: Az M44 gyorsforgalmi út Tiszakürt - Kondoros 38+900 – 100+332,8 km sz. közti szakasz engedélyezési terve szerint 12 db műtárgy vezetett át földút és dűlőúti keresztezésnél. Az átvezető utak tervezett szélességi mérete 8,63 m, a becsült nettó összköltség összesen 2,5 Mrd Ft volt.
2. kép: Földutak a tervezett M44-es gyorsforgalmi úton (forrás: MicroVA)
A méretezéshez adott indoklás azt az elvet tartotta szem előtt, hogy ha egy kombájn úgy akar áthaladni a hídon, hogy rajta van a vágóasztal, akkor arra is legyen lehetősége. A 6 m szélességű vágóasztal mellett még kb. 1-1 m-t hagytak szabadon, hogy a kormányzási hibákat is korrigálni lehessen. A híd szélességéhez még hozzáadódnak különböző szerkezeti részek (pl. kettős vezetőkorlát, burkolatszivárgók), így tevődik össze a 8,63 m-es hídszélesség. 3
Szabó Gábor:”Sziporkázó ötletekkel álltak elő, én meg kiszámoltam ezeknek a költségeit” interjú, HVG 2012. 4. szám, 2012. január 28., 28. oldal 4 Matthew E. May: Elegáns megoldások nyomában, HVG Kiadó, Budapest 2011, 36. oldal
7
Információink szerint a pár évtizeddel ezelőtt gyártott kombájnok fix vágóasztala 3-4 m szélességű, az utóbbi évtizedekben gyártott kombájnok vágóasztala 5-6 m szélességű (sőt, elérheti akár a 9 m-t is). A kombájnok ún. vágóasztal kocsival is fel vannak szerelve, amivel (mint egy utánfutóval) a munkavégzés helyszínére lehet szállítani a vágóasztalt. A kombájnosoktól kapott tájékoztatás szerint általában a vágóasztal-kocsin szállítják ki a vágóasztalt a földekre, mivel így egyrészt nem akadályozzák a közúti forgalmat, másrészt jelentősen nagyobb sebességgel tudnak biztonságosan közlekedni. Az általunk megkérdezett kombájnosok úgy nyilatkoztak, hogy nem okozna számukra gondot, ha a műtárgy pályaszélessége 4-4,5 m lenne, hiszen a hátsó kerekeik által elfoglalt szélesség általában 3,5 m. Nemzetközi benchmark adatok alapján is alátámasztottuk, hogy van példa, a 4,5 m szélességű földúti átvezetésekre.
3. kép: München körgyűrű, északi szakasz: a műtárgy pályaszélessége 4,5 m (forrás: Google Earth és MicroVA fotó)
Adott pályaszakasznál a földút átvezetések szélességi méretének csökkentése 1 Mrd Ft különbséget okoz. Javasoltuk a Nemzeti Autópálya ZRt.-nek, hogy mérje fel a mezőgazdaság valós igényeit, és ennek alapján útügyi műszaki előírásban szabályozza le a követendő méreteket. 3.3. Szakértői szemléletet alkalmaz, törekszik az érdekköröktől és szakmai elfogultságtól való függetlenségre Az értékes megoldások megtalálásának előfeltétele, hogy el tudjunk szakadni a berögzült hiedelmektől, vagy egy szűk, de nagy befolyással bíró érdekcsoport véleményétől is. Egy-egy értékelemzési projektnél ez úgy jelenik meg, hogy valós vita van az igényszintekről, az igények kielégítésének mértékéről, a lehetséges megoldásokról. Az értékelemző teamben sokféle álláspont megnyilvánul pro és kontra, és folyamatosan közelítünk az érték optimum felé, egyaránt figyelve a szükségletekre és a kielégítésükhöz szükséges, ill. rendelkezésre álló erőforrásokra. A hatalmi kinyilatkoztatástól mentes, és a konstruktív légkör lehetővé teszi az értékoptimumban való konszenzusra jutást.
8
Az alább bemutatott két példa arról szól, hogy a teamben közreműködő szakértők mentesek voltak az előzetes kinyilatkozások hatásától, és képesek voltak józan értékrendet követve rámutatni egyes szakmai, vagy hatalmi elvárások tarthatatlanságára. A „más” véleményhez sokszor „bátorságra” is szükség van, amit a team ereje, szervezeten kívülisége erősít. 1. példa: Az M44 Tiszakürt-Kondoros közötti útszakasz tervei egy 223 m hosszú hídszerkezetet tartalmaztak az ún. Dögös-Kákafoki csatorna átvezetésére, amelynek a 2006-os költségbecslés szerint 2,9 Mrd Ft volt a bekerülési értéke. A híd hosszúságát az szabta meg, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vizes élőhelynek nyilvánította a csatornát, ahol a kétéltűek és hüllők természetes mozgásának biztosítására a gyorsforgalmi utat pillérekre helyezve kellett átvezetni. A bejáráson nyilvánvalóvá vált, hogy a hely valójában nem vizes élőhely, hanem mezőgazdasági művelés alatt áll, így indokolatlan a költséges hídszerkezet megépítése.
4. kép: Dögös-Kákafoki csatorna a tervezett műtárgy helyszínén (forrás: MicroVA)
A javaslatok bemutatásakor derült ki, hogy a beruházó korábban már egyeztetett a főfelügyelőséggel, aki azonban a természet védelmére hivatkozva nem változtatott véleményén. Az értékelemzésben résztvevő független szakemberek megalapozott javaslata alapján azonban a Környezetvédelmi Főfelügyelőség hajlandó volt határozata visszavonására, és a hídszerkezetet csak a szükséges hosszban kellett megépíteni, ami több mint 2 Mrd Ft megtakarítást jelentett az országnak. 2. példa: Kaposvárt az M7 autópályával összekötő 67. sz. főút 46-53 km sz. közti szakasz engedélyezési terveinek felülvizsgálata és továbbfejlesztése értékelemzéssel c. projektben azzal találkoztunk, a megbízó 110 km/h tervezési sebességet írt elő, mivel a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács azt kérte, hogy gyorsforgalmi útként épüljön meg az útszakasz. 9
Az út sem az Országgyűlés által 2008-ban jóváhagyott Országos Területfejlesztési Tervben, sem az azt megalapozó közlekedési minisztériumi hálózatfejlesztési előterjesztésében nem szerepelt gyorsforgalmi útként. A tervezési időtávra (2025-ig) prognosztizált mértékadó forgalom óránként mintegy 550 egységjármű, ami a 2x1 forgalmi sávos út kapacitásának a 40 %-át sem éri el. A tervezett 7 km-es szakasz nyomvonalán a 110 km/h tervezési sebesség teljesítése 2 Mrd Ft többletköltséget jelentett a geometriai paraméterek, különszintű csomópontok, szerviz utak, és vadvédő kerítések telepítési igénye miatt. Az értékelemző team 90 km/h tervezési paramétert javasolt a szükséges indoklásokkal. A javaslatot követően lefolytatott viták hatására az út egy egészen új nyomvonalra került (a tervezési sebesség módosítására vonatkozóan nincs információnk). Az ilyen jellegű egyeztetések lefolytatása rendkívül hasznos, mert ha ezekre rendszeresen sor kerülhetne, akkor kialakulhatna egy szakmai konszenzus abban, hogy mit lehet, és mit nem lehet közpénzből finanszírozni, és csökkenhetnének a túlzó és a költségvetés egyensúlyát veszélyeztető beruházások.
3.4. Teammunkát biztosít Az értékelemzés nagyon fontos jellemzője a teammunka, hiszen az értékelemzést a módszertan szabályai szerint minden esetben több szakterületet képviselő, egymás tudását kiegészítő szakemberek hajtják végre. Számunkra a teammunka az egyik legélvezetesebb az értékelemzésben. A teammunkát a legtöbb résztvevő maga is kedveli, főleg, ha olyan teamtagokat sikerül biztosítani, akik jól értenek a témához, és elkötelezettek az értékes megoldások iránt. A teamtagok általában nagyra értékelik, hogy végre megkapják azokat a feltételeket, amelyek egy átfogó, komplex, saját szakterületét meghaladó probléma eredményes megoldásához szükségesek. Egy közpénzből megvalósuló projekt esetében gyakori, hogy azok értékválasztásokat is magukban foglalnak, amik igencsak meghaladják a hivatalnokok, de gyakran az egyes szakemberek hatáskörét is (lásd például az előző pontot). A teamülések viselkedési normái elősegítik a konstruktív légkör, az egymást respektáló személyes kapcsolat kialakulását, a győztes-győztes perspektíva létrehozását, ami növeli az alkotóerőt; míg egy frusztrált vagy formális atmoszféra megakadályozza azt. A teamülésen preferált viselkedés jellemzői: − odafigyelés a másik véleményére, − informális és nyitott kapcsolat elősegítése, − őszinteség (félrevezető, vagy manipulatív taktikáktól való mentesség), − presztízsveszteség elkerülése, − szakértői működés a szerepviselkedés (a szervezet által elvárt) helyett. A team jó vezetése szintén kulcs az eredményekhez, ezért célszerű azt szakemberre – az értékelemzőre – bízni.
10
1. példa: Az egyik szervezetben5, ahol több értékelemzési projekt is megvalósult, a résztvevők így számoltak be a teammunkával kapcsolatos személyes tapasztalataikról: −
„Első alkalommal került sor arra, hogy az intézményrendszer egyes szereplői szakértői szinten rendszeresen, azonos céllal, külső szereplő által moderálva leüljenek a téma komplex kifejtése céljából.”
−
„A szóbeli megbeszéléseken a vélemények, álláspontok jobban ki tudnak derülni, azokat jobban meg lehet ismerni, érteni, mint pl. írásos úton, egyúttal az ember több impulzust is kap, ami eredeti elképzeléseit befolyásolhatja. Ez azt is jelenti, hogy innovatívabb megoldások születhetnek, mint ha mindenki csak a saját elképzelései szerint halad.”
−
„Módszertani vezető volt, aki • A feltett kérdésre, szempontra mindig emlékeztetett bennünket, és nem hagyta, hogy ettől eltérjünk; • A csoport teljes működését összefogta és irányította; • Megmutatta, elmagyarázta az alkalmazott módszereket, technikákat; • Személyes kisugárzásának is köszönhetően „elérte”, hogy a témával haladjunk, és lezárjuk azt.”
2. példa: Egy útügyi szakemberek körében néhány évvel ezelőtt elvégzett felmérés6 során az alábbi visszajelzéseket kaptuk az egykori teamtagoktól: − „Mindig fejlődtem. Megtanultam egy új mentalitást. Szellemileg inspirált, öröm volt minden teamülés. Az utóbbi éveim legszebb élménye.” − „Izgalmas szellemi kaland, mert a korábbi szakmai megfontolásaimat más ’szemüvegen’ keresztül láttam.” − „Felemelő érzés csak a szakmai munkára, megoldásokra, ötletekre koncentrálni egy jó húzós, hozzáértő, ötletgazdag team tagjaként.”
3.5. Felerősíti a kreatív gondolkodást Minden újnak, fejlődésnek a kulcsa a kreativitás, vagyis az, hogy újszerűen, másképpen illesszük egymás mellé a dolgokat, ami végül egy új értéket eredményez. Az emberi elme életünk 98%-ban rutinszerű sémákat hajt végre, és csak időnk 2%ban kell kreatívnak lenni – állapítja meg Edward de Bono a rendkívül élvezetes könyvében7. Az üzleti, társadalmi, műszaki gyakorlathoz szükséges kreativitás eltér a művészi kreativitástól. Nem lehet mindenki Beethoven, Bartók, Michelangelo, vagy Melocco Miklós stb., de ahhoz, hogy az előttünk álló problémák megoldásához elménk átálljon a kreatív működésre, számos technikák, és módszer áll rendelkezésre, amit az értékelemzés is sikeresen alkalmaz, sok más eljáráshoz hasonlóan.
5
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009-2010, MicroVA saját kérdőív és feldolgozás 201 0. június Fodor Árpád- Fodor Valéria: Az útügyi ágazat értékelemzési munkáinak emberi tényezői előadás, IX. Budapesti Nemzetközi Útügyi Konferencia 2006. április 23-25. 7 Edward de Bono: GONDOLKOZZ! …mielőtt túl késő, HVG Kiadó, Budapest, 2009 23. oldal 6
11
Az értékelemzés azonban nemcsak alkalmaz egy-két kreativitást növelő technikát, például a brainstorming-ot, hanem külön szakaszt is szán az alkotásnak, sőt felismerhetjük, hogy a teljes értékelemzési lépéssorozat az alkotó folyamat modelljének felel meg. Alkotó gondolkodás folyamata Előkészület Erőfeszítés Érlelődés Ráérzés Értékelés
Értékelemzés folyamata Információs szakasz Funkcióelemzési szakasz Alkotó szakasz Értékelési szakasz Fejlesztési szakasz Prezentációs szakasz
1. ábra: Az alkotó gondolkodás folyamatának és az értékelemzés lépéssorozatának összevetése
Az értékelemzés folyamatában a funkcióelemzés nemcsak egyszerűen megalapozza a kreatív gondolkodást a szükséges információk strukturálásával, a percepció módosításával, hanem a meghatározott célra, a kiválasztott területre fókuszálja az alkotóerőt, és ez is fontos katalizátora az alkalmazott kreativitásnak. További fontos előnye az értékelemzésnek a kreativitás szempontjából, hogy a projekttel kapcsolatos fogalmi gondolkodást is erősíti a funkciók meghatározása révén. Ez a fogalmi gondolkodás rálátást biztosít, távolabb visz a jelenlegi megoldásoktól, azaz segít a sémákból kilépni. Úgy működik, mintha az utcát, ahol élünk, felülről, más távlatból tekintenénk meg, ezzel lehetőségek tárháza nyílik ki, új elgondolások válnak hozzáférhetővé.
5. kép: Budapest, XX. ker. Orsova utca és Budapest részlet (forrás: showmystreet.com)
Az értékelemzés során a funkciók absztrakciós szintjét, ill. a megoldáskeresések szintjét is változtathatjuk, ugyanúgy, ahogyan a digitális térképeken zoom-olunk, attól függően, hogy mit kíván és enged a projekt. Időnként messzelátóval, máskor mikroszkóppal tekintünk a kérdéses részletekre, összefüggésekre. Az egyik teamtag így reagálta le az értékelemzés egymásra épülő lépéseit: „Az ötletelést tartottam a legélvezetesebbnek, illetve a végét, amikor összeállt a több 12
hetes munkánk eredménye. Egyébként nagyon fárasztó az első két szakasz, mindaddig, amíg tisztázzuk az alapkérdéseket.” A lépések fárasztó volta ellenére sem hagyhatjuk ki, hogy megalapozzuk a kreatív fázist, hiszen akkor nem lenne elég a tudás, nem lenne átgondolt a fókusz, és nem lenne az elme sem mentálisan felkészülve. Lehet, hogy ezek a kreativitást megalapozó fázisok maradnak el más módszerrel történő fejlesztéseknél? Az értékelemzés során nem kell, hogy minden felmerült javaslat feltétlenül új legyen. Lehet, hogy egy-két ötlet, elgondolás már ott volt valamelyik szakember fejében az értékelemzést megelőzően is, de nem volt fórum a bemutatására, vagy nem kapott elegendő figyelmet más versengő gondolatokkal, megoldásokkal szemben. Az értékelemzés során a korábbi, de fel nem vetett, vagy előzetesen elutasított gondolatok is „beállhatnak a sorba”, mert az értékelemzés által létrehozott mentális erőtérben minden javaslat megmérkőzhet, és az nyer, amelyik a legjobban szolgálja a cél elérését. A kreativitás nemcsak arról szól, hogy minél újszerűbb ötleteket vessünk fel, hanem legalább ilyen fontos az is, hogy a nem megfelelőket el tudjuk engedni, ki tudjuk zárni. Az egyik teamtagunk ezt úgy jelezte vissza, hogy számára az értékelemzésben a legmeghatározóbb élmény az volt, hogy a szelektálás során mennyi ötletet vetettünk el, mert nagyon tud örülni annak, hogy ezekről még azelőtt bebizonyosodott, hogy nem jók, mielőtt megvalósították volna őket.
4. Összegzés A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010-es felmérése szerint a munkaórák száma alapján legtöbbet dolgozó nemzetek listáján Magyarország az előkelő 2. helyen végzett az EU tagországok között. Ezt a kiemelkedő eredményt azonban más fénybe helyezi az a tény, miszerint a legkevésbé produktív EU tagállamok listáján is 2. helyet ért el hazánk. Európa leginkább és legkevésbé produktívabb országai – OECD statisztika8 (2010) #
Legtöbb munkaóra/fő
Legmagasabb eredményesség
Legkevesebb munkaóra/fő
Legalacsonyabb eredményesség
1
Görögország
Luxemburg
Hollandia
Lengyelország
2
Magyarország
Norvégia
Németország
Magyarország
3
Lengyelország
Írország
Norvégia
Törökország
4
Észtország
Belgium
Francia ország
Észtország
5
Törökország
Hollandia
Dánia
Cseh ország
Statisztikák nélkül is tapasztalhatjuk a környezetünkben szétnézve, hogy valóban sokan végzik munkájukat intenzív és kitartó erőbedobással. Ez azonban nem jelent
8 Forrás: Internet http://www.bbc.co.uk/news/magazine-17155304 By Charlotte McDonald: Are Greeks the hardest workers in Europe? BBC News Magazine, 26 February 2012 13
egyenes utat a hatékonysághoz és az aktuális problémához testreszabottan illeszkedő eredmények megtalálásához. Időnk és energiánk véges – még az (OECD statisztikák alapján) kiemelkedően magas munkabírásunk mellett is. A közpénzből megvalósítható projektekre fordítható keretösszeg pedig egyre szűkösebb. Ezért fontos, hogy megtaláljuk azokat a megfelelő eszközöket, módszereket, amelyek segítségével a valóban lényeges fókuszpontokra, értékes megoldásokra összpontosíthatunk. Tapasztalatunk alapján az értékelemzés ilyen módszertan, hiszen: 1. a valós problémára irányítja a figyelmet, 2. számszerűsített, valós eredményre törekszik, 3. szakértői szemléletet alkalmaz, törekszik az érdekköröktől és szakmai elfogultságtól való függetlenségre, 4. teammunkát biztosít, és 5. felerősíti a kreatív gondolkodást.
Irodalomjegyzék 1. W.Chan Kim – Renée Mauborgne: Kék óceán stratégia (2006 Park Könyvkiadó, Budapest) 2. Az értékelemzés kulcstényezői, MÉT, Kápolnásnyék 2009. 09.26. 3. Budapest Főváros Közgyűlése „Nagy értékű beruházásokat vizsgáló bizottságának” Összefoglaló vizsgálati jelentése, Budapest, 2010. augusztus 4. Value Hungary- PA Zrt.: A PA Zrt. üzleti modellje által meghatározott működési folyamatok funkcionális felülvizsgálata és javaslat azok továbbfejlesztésére, 2006 5. Value Hungary Bt.- FSZK: Támop 5.4.5. a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása konstrukcióban létrejött eredmények fenntarthatóságát elősegítő stratégia – értékelemzési zárójelentés, 2009 6. MicroVA: 4-es metró I. szakasz állomásbeépítési tenderterv felülvizsgálata értékelemzéssel, 2008 7. Szabó Gábor:”Sziporkázó ötletekkel álltak elő, én meg kiszámoltam ezeknek a költségeit” interjú, HVG 2012. 4. szám, 2012. január 28., 28. Oldal 8. Matthew E. May: Elegáns megoldások nyomában, HVG Kiadó, Budapest 2011 9. MicroVA Bt.: M44 gyorsforgalmi út Tiszakürt - Kondoros 38+900 – 100+332,8 km sz. közti szakasz engedélyezési tervének értékelemzése, 2006 10. MicroVA Bt.: A 67. sz. főút 46-53 km sz. közti szakasz engedélyezési terveinek felülvizsgálata és továbbfejlesztése értékelemzéssel, 2009 11. MicroVA Bt.: Az NFÜ-ben elvégzett értékelemzési projektekkel kapcsolatos kérdőív összegzése, 2010. június 22. 12. Fodor Árpád- Fodor Valéria: Az útügyi ágazat értékelemzési munkáinak emberi tényezői előadás, IX. Budapesti Nemzetközi Útügyi Konferencia 2006. április 23-25. 13. Edward de Bono: GONDOLKOZZ! …mielőtt túl késő, HVG Kiadó, Budapest, 2009 14. By Charlotte McDonald: Are Greeks the hardest workers in Europe? BBC News Magazine 26 February 2012
14
