Az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h

Az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H.

Habsburgergasse 1a

A - 1010 Wien ESPA STOCK GLOBAL EMERGING-MARKETS nevő,

a

befektetési alapokról szóló osztrák törvény (InvFG) 20. §-a szerinti közös tulajdonú alapjának (a továbbiakban: Befektetési alap) KIBOCSÁTÁSI TÁJÉKOZTATÓJA

Ez a kibocsátási tájékoztató a befektetési alapokról szóló 1993. évi osztrák törvény – a 2008. évi törvénymódosítás szerinti szövegváltozatban – elıírásai szerint készült. Közzétételének napja 2010. április 30. Felhívjuk befektetıink figyelmét, hogy a kezelési szabályzat 2010. augusztus 2-án lép hatályba. Korábbi közzétételek idıpontjai: 2002. április 5., 2002. július 31., 2003. november 12., 2004. február 12., 2004. október 14., 2006. február 2., 2006. április 6., 2006. május 2., 2006. június 17., 2006. augusztus 1., 2007. június 30., 2007. október 11., 2008. szeptember 9., 2009. január 22., 2009. június 26., 2009. október 3. A tájékoztató formázása az e-mailen keresztül történı továbbítás következtében eltérhet az OeKB-nél letétbe helyezett eredeti dokumentum formázásától.

A jelenleg érvényes kibocsátási tájékoztatót és a Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezéseket a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekkel együtt ingyen kell az érdeklıdı befektetı rendelkezésére bocsátani. A kibocsátási tájékoztatót kiegészíti a mindenkori legutolsó éves jelentés. Ha az éves jelentés fordulónapja már több mint nyolc hónapja elmúlt, az érdeklıdı befektetınek a féléves jelentést is át kell adni. Ezen túlmenıen az érdeklıdı befektetınek a szerzıdéskötés elıtt ingyenesen fel kell ajánlani, illetve a szerzıdéskötés után rendelkezésére kell bocsátani az egyszerősített tájékoztató mindenkor érvényes szövegváltozatát.

Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

1

2010. augusztus 2.

JOGNYILATKOZAT a nem USA-alapok USA-ügyfelek számára történı eladásához Eladás korlátozása Ezen elkülönített vagyontömeg befektetési jegyeit csak olyan országokban szabad nyilvánosan eladásra felkínálni vagy eladni, amelyekben ilyen nyilvános ajánlattétel vagy eladás megengedett. Amennyiben az Alapkezelı vagy egy általa megbízott harmadik személy a helyi felügyeleti hatóságnál nem nyújtott be regisztrációs kérelmet, ill. a helyi felügyeleti hatóságtól nem szerzett engedélyt, és amennyiben egy ilyen regisztrációs kérelem, ill. engedély nem áll rendelkezésre, úgy a tájékoztató nem minısül a befektetési jegyek megszerzésére irányuló ajánlatnak. A befektetési jegyek nem az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírtörvényének (United States Securities Act) – a mindenkor érvényes szövegváltozatban – (a továbbiakban: „1933. évi törvény”) vagy az Amerikai Egyesült Államok egy szövetségi tagállama vagy területi önkormányzatának, valamint jogi fennhatósága alá tartozó területeinek, birtokainak és egyéb területeinek, beleértve Commonwealth of Puerto Rico szabadon társult államot is (a továbbiakban: „az Amerikai Egyesült Államok“) – értékpapírtörvényei alapján voltak és lesznek regisztrálva. A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államokban nem szabad nyilvánosan eladásra kínálni, eladni vagy más módon átruházni. A befektetési jegyeket az 1933. évi törvény „S” szabályozása szerinti regisztrációs elıírások alóli mentesség alapján kínáljuk fel eladásra, ill. értékesítjük. Az Alapkezelı, ill. az elkülönített vagyontömeg sem az Amerikai Egyesült Államok 1940. évi befektetési társaságokra vonatkozó törvénye (United States Investment Company Act) – a mindenkor érvényes szövegváltozatban –, sem az Amerikai Egyesült Államok egyéb szövetségi törvényei alapján nem lett és nem lesz regisztrálva. Ennek megfelelıen a befektetési jegyeket sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem az amerikai egyesült államokbeli személyek (az értékpapírokról, árukról és adókról szóló szövetségi törvények – beleértve az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírtörvényének „S” szabályozását is – céljainak megfelelı definíciók szerint) (a továbbiakban: „amerikai egyesült államokbeli személyek“) részére vagy számlájára nem lehet nyilvánosan eladásra felkínálni vagy eladni. A befektetési jegyek késıbbi átruházása az Amerikai Egyesült Államokban, ill. amerikai egyesült államokbeli személyeknek tilos. A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államokban sem az Amerikai Egyesült Államok értékpapír- és tızsdefelügyeleti hatósága (Securities and Exchange Commission) (a továbbiakban: “SEC”), sem más felügyeleti hatóság nem engedélyezte, sem pedig ezekre vonatkozó engedély kiadását nem tagadta meg; ezenkívül sem a SEC, sem pedig más felügyeleti hatóság nem döntött az Amerikai Egyesült Államokban jelen kibocsátási tájékoztató helyességérıl és megfelelıségérıl, ill. a befektetési jegyek elınyeirıl. A United States Commodity Futures Trading Commission (az Amerikai Egyesült Államok határidıs árupiacokat felügyelı hatósága) sem ezt a dokumentumot, sem az Alapkezelıre, ill. az elkülönített vagyontömegre vonatkozó egyéb kibocsátási dokumentációt nem ellenırizte vagy engedélyezte. Aki nem szerepel a kibocsátási tájékoztatóban, ill. azokban a dokumentumokban, amelyekre a kibocsátási tájékoztató utal, nem jogosult nyilatkozattételre vagy ígérvény adására. Ezek a dokumentumok az Alapkezelı székhelyén nyilvánosan hozzáférhetıek. Ezen tájékoztató az Amerikai Egyesült Államokban nem hozható forgalomba. A 2790-es számú „National Association of Securities Dealers” (NASD 2790. amerikai egyesült államokbeli szabályozás értelmében kizárt személyeknek (restricted person) minısülı befektetık haladéktalanul jelentsék be az Alapkezelı elkülönített vagyontömegébe eszközölt befektetéseiket.


2

2010. augusztus 2.

I. SZAKASZ AZ ALAPKEZELİRE VONATKOZÓ ADATOK 1. Cég és székhely; jogi forma; alapítás idıpontja, a jegyzék és a bejegyzés adatai; érvényes jogrend Az ebben a tájékoztatóban részletesen leírt Befektetési alap Alapkezelıje az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H., székhelye: 1010 Wien, Habsburgergasse 1a. Az 1965. március 29-én alapított Sparinvest Kapitalanlagegesellschaft m.b.H. nevő társaságot, amelyet többszöri társasági jogi módosítás után 1996. június 13-ától SparInvest Austria Kapitalanlagegesellschaft m.b.H. néven jegyeztek be, mint átruházó társaságot 1998. január 1-jei hatállyal beolvasztották az 1985. november 7-én alapított DIE ERSTEKapitalanlagegesellschaft m.b.H. nevő társaságba, mint átvevı társaságba, és ezzel létrejött az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H. Az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H. Alapkezelı a befektetési alapokról szóló osztrák szövetségi törvény (InvFG) szerinti alapkezelı. Jogi formája korlátolt felelısségő társaság (kft.), az osztrák jogrend hatálya alá tartozik, és a Bécsi Cégbíróság cégjegyzékében az FN 81876 g szám alatt van bejegyezve. 2. A társaság által kezelt összes befektetési alap adatai A jelenleg az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H. által kezelt befektetési alapok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3. Az ügyvezetésre vonatkozó adatok Dr. Franz Gschiegl, Mag. Heinz Bednar, Mag. Harald Gasser. 4. Felügyelıbizottság Mag. Wolfgang Traindl (elnök), Dr. Gerhard Fabisch (elnökhelyettes), Wilhelm Schultze okl. mérnök (elnökhelyettes), Dr. Christian Aichinger, Mag. Alois Hochegger, Dr. Michael Malzer, Franz Ratz, Mag. Rupert Ascher. 5. Az Alapkezelı törzstıkéje 4.500.000,- euró 6. Pénzügyi év Az Alapkezelı pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel. 7. A társaság tagjainak adatai Erste Asset Management GmbH, NÖ-Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m.b.H., Kärntner Sparkasse AG, Salzburger Sparkasse Bank AG, Sieben-Tiroler-Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m.b.H., Steiermärkische Bank und Sparkassen AG, DekaBank Deutsche Girozentrale. 8. Az Alapkezelı az alább felsorolt tevékenységeit külsı társaságokba szervezte ki: Megfelelıség: Erste Group Bank AG Bérelszámolás: Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG Könyvelés: Erste Bank Beteiligungsservice GmbH

II. SZAKASZ AZ ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS ALAPRA VONATKOZÓ ADATOK 1. Az alap megnevezése A Befektetési alap megnevezése ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS, a befektetési alapokról szóló osztrák törvény (InvFG) 20. §-a szerinti közös tulajdonú alap. A Befektetési alap megfelel a 85/611/EGK irányelvnek. 2. Az alap létesítésének idıpontja Az ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS (korábban: ESPA BEST OF EMERGING-MARKETS) alapot 2002. április 22-én határozatlan idıre létesítették. 3. Annak az intézménynek az adatai, amelynél a Befektetési alap kezelési szabályzata, valamint az InvFG szerinti jelentések elérhetık Az ebben a kibocsátási tájékoztatóban említett tájékozódási lehetıségek, mint a Befektetési alap kezelési szabályzata vagy az éves és féléves jelentések, az Alapkezelınél szerezhetık be. A társaság ezeket kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetıknek. Ezenfelül ezek a dokumentumok a letétkezelınél és annak fiókjaiban is elérhetık.


3

2010. augusztus 2.

4. A Befektetési alapra alkalmazandó adózási elıírásokra vonatkozó adatok, ha azoknak a befektetési jegy tulajdonosa számára jelentıségük van. Adatok arra vonatkozóan, hogy a befektetési jegyek tulajdonosai által a Befektetési alaptól kapott jövedelmekre és tıkehozamokra levonják-e a forrásadót. ADÓZÁSI VONZATOK az Ausztriában korlátlanul adóköteles befektetık esetében Kezelés az adózás szempontjából (2004. április 1-je utáni adóköteles bevételek esetében) MAGÁNVAGYON I) Jövedelemadó A Befektetési alap által a befektetési jegyek tulajdonosainak történı osztalékfizetésbıl, amennyiben ez hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, ill. bankbetétek II. kategóriás osztrák tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamaiból származik, és amennyiben az osztalék jogosultja az osztrák tıkehozadéki adó hatálya alá tartozik, az osztalékfizetı osztrák intézmény visszatartja az osztrák tıkehozadéki adót az ezekre a hozamokra törvényileg elıírt mértékben. Ugyanilyen elıfeltételekkel tartanak vissza „kifizetéseket” a hozamtıkésítı alapból, mint osztrák tıkehozadéki adót a befektetési jegy értékében foglalt, osztalékkal egyenértékő hozam után *). 2000. december 31-ét követıen a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokból (= az alap hitelviszonyt megtestesítı értékpapírjainak elidegenítésébıl származó nyereségek) származó vagyoni nyereség és a járadék részalapokból (= olyan alapok elidegenítésébıl származó nyereségek, amelyek legalább 80%-ban hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokba fektetnek be), valamint az ezekkel összefüggésben lévı származékos ügyletekbıl származó vagyoni nyereségek teljes egészükben, a részvényalapokból, valamint részvény részalapokból és az ezekkel összefüggésben lévı származékos ügyletekbıl származó vagyoni nyereségek 80% erejéig adómentesek, még akkor is, ha kifizetésre kerülnek. A részvényalapokból, valamint részvény részalapokból és az ezekkel összefüggésben lévı származékos ügyletekbıl származó vagyoni nyereségek 20% erejéig adókötelesek (III. kategóriás osztrák tıkehozadéki adó). Az osztalékfizetés / a befektetési jegy értékében foglalt, osztalékkal egyenértékő hozamok fennmaradt része az adóköteles jövedelmek közé tartozik. Azonban a befektetınek adóbevallási kötelezettsége csak abban az esetben keletkezik, ha e jövedelmeknek a végleges megadóztatása a tıkehozadéki adó levonásával még nem történt meg. Járadékalapok adózási része (végleges megadóztatás; a befektetıt adóbevallási kötelezettség nem terheli) Ezeknek az alapoknak az osztalékfizetései / osztalékkal egyenértékő hozamai teljes mértékben, véglegesen megadóztatottak. A II. kategóriás osztrák tıkehozadéki adó osztalékból/osztalékkal egyenértékő hozamból történı levonásával az osztalék/osztalékkal egyenértékő hozam végleges megadóztatása jövedelemadózási szempontokból teljes mértékben megtörténik. A végleges megadóztatás kiterjed az örökösödési adóra is, ezért a befektetési jegy értékében foglalt bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, valamint belföldi (osztrák) járadék részalapok elhalálozás következtében történt szerzés esetén nem esnek az örökösödési adó hatálya alá. Kivételek a végleges megadóztatás alól A végleges megadóztatás kizárt: a)

a Befektetési alap vagyonában foglalt, II. kategóriás osztrák tıkehozadéki adó alól mentesített, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokra vonatkozóan, amennyiben nem tettek opciós nyilatkozatot. Az ilyen jellegő hozamokat továbbra is adóbevallási kötelezettség terheli; ezenkívül a befektetési jegy értékében foglalt, a II. kategóriás tıkehozadéki adó alól mentes, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok elhalálozás következtében történt szerzés esetén az örökösödési adó hatálya alá esnek.

b)

a Befektetési alap vagyonában foglalt, az osztrák adóztatási felségjog alól kikerült értékpapírok, amennyiben a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmények nyújtotta elınyök igénybevételérıl nem mondanak le. Az ilyen jellegő hozamokat a jövedelemadó-bevallásban „A feltüntetett jövedelmek mellett olyan jövedelmeket szerzett, amelyekre vonatkozóan az adóztatás joga a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmény alapján másik államot illet” megnevezéső rovatban kell feltüntetni; ezenkívül ebben az esetben a befektetési jegy értékében foglalt értékpapírok elhalálozás következtében történt szerzés esetén az örökösödési adó hatálya alá esnek.

Ebben az esetben azonban lehetıség van a levont osztrák tıkehozadéki adó beszámítására, illetve annak az osztrák szövetségi adórendtartás (BAO) 240. §-a szerinti visszaigénylésére. Részvényalapok és vegyes befektetési alapok adózási része (részben véglegesen megadóztatott; teljes körő végleges megadóztatás a 2003. március 31. utáni bevételek esetében) Ezen alapok osztalékfizetéseit / osztalékkal egyenértékő hozamait részben adóbevallási kötelezettség terheli (a 2004. április 1-je utáni bevételekre adóbevallási kötelezettség már nem vonatkozik)


4

2010. augusztus 2.

Az ilyen típusú alapok adózási szempontú kezelése az osztalékfizetésben / osztalékkal egyenértékő hozamban foglalt hozamelemekre irányul: *) a teljes hozamtıkésítı alapokra nem vonatkozik

A) az osztalékfizetésben /osztalékkal egyenértékő hozamban foglalt kamathozamok (beleértve a belföldi [osztrák] részalapokból származó kamathozamokat) a II. kategóriás osztrák tıkehozadéki adó levonásával véglegesen megadóztatottak, ezért adóbevallási kötelezettség nem terheli ıket. A végleges megadóztatás kiterjed az örökösödési adóra is, ezért a befektetési jegy értékében foglalt bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, valamint belföldi (osztrák) járadék részalapok elhalálozás következtében történt szerzés esetén nem esnek az örökösödési adó hatálya alá. Kivételek a végleges megadóztatás alól A végleges megadóztatás kizárt: a)


b)


Ebben az esetben azonban lehetıség van a levont osztrák tıkehozadéki adó beszámítására, illetve annak a BAO 240. §-a szerinti visszaigénylésére. B) az osztalékfizetésben / osztalékkal egyenértékő hozamban foglalt osztalékok (beleértve a belföldi [osztrák] részalapokból származó osztalékot), valamint külföldi részalapokból származó szokásos hozamok (kamatok, osztalékok stb.) A belföldi (osztrák) osztalékok már az alaphoz történı beérkezésük elıtt a 25%-os tıkehozadéki adó hatálya alá tartoznak. Ezek, mint tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamok jövedelemadózási szempontokból véglegesen megadóztatottak. A külföldi osztalékok nem véglegesen megadóztatottak, ezért adóbevallási kötelezettség terheli ıket. A jövedelemadóbevallásban ezért a külföldrıl származó bruttó osztalékok, valamint a beszámítandó külföldi forrásadó összegét is szerepeltetni kell. Az alapokból származó azon osztalékfizetések és osztalékkal egyenértékő hozamok esetében, amelyek 2003. március 31-ét követıen érkeznek be a befektetıhöz, a bennük foglalt külföldi osztalék tekintetében a 2003. évi költségvetést kísérı törvény alapján teljes körően véglegesen megadóztatottak. A tıkehozamokat a jövedelemadó-bevallásban 25%-os különadókulccsal kell szerepeltetni. A visszatartott külföldi forrásadókat a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezménynek megfelelıen ebbe az adóba be lehet számítani, az ezt meghaladó összeg visszatéríthetı. Azon osztalékfizetések és osztalékkal egyenértékő hozamok esetében, amelyek 2004. március 31-ét követıen érkeznek be a befektetıhöz, a letétkezelı automatikusan elvégzi a mindenkori tıkehozadéki adó levonását, így a befektetı adóbevallás nélkül teljes körő végleges megadóztatáshoz jut. A külföldi részalapokból származó rendes hozamokból levonják a tıkehozadéki adót (2003. augusztus 26-ig pótbiztosítéki tıkehozadéki adó). A hozamok adóbevallási kötelezettség alá tartoznak. A tıkehozadéki adó levonása jövedelemadó-elılegnek tekintendı. Az alapokból 2003. március 31-ét követıen beérkezı, adóköteles bevételek (osztalékfizetés, tıkehozadékiadó-kifizetés) esetében a 2003. évi költségvetést kísérı törvény alapján a külföldi részalapokból származó rendes, osztalékkal egyenértékő hozamok a tıkehozadéki adó (2003. augusztus 26-ig pótbiztosítéki tıkehozadéki adó) levonásával véglegesen megadóztatottak.

C) Az osztalékban / osztalékkal egyenértékő hozamban foglalt (a részvényalapokból, valamint részvény részalapokból és az ezekkel összefüggı származékos ügyletekbıl származó) adóköteles vagyoni nyereségek Az osztalékfizetésben / osztalékkal egyenértékő hozamban foglalt adóköteles vagyoni nyereségek (20%) a jövedelemadó szempontjából véglegesen megadóztatottak, adóbevallási kötelezettség nem terheli ıket. A külföldi részalapokból származó vagyoni nyereségek végleges megadóztatása csak akkor történik meg, ha az osztalékkal egyenértékő hozammal kapcsolatban igazolják, hogy a külföldi alap belföldi (osztrák) forgalmazása megengedett, és Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

5

2010. augusztus 2.

belföldön tényleges nyilvános ajánlatot tesznek. Amennyiben valamely elıfeltétel nem teljesül, a tıkehozadéki adó levonása csak jövedelemadó-elılegnek tekintendı. A forgalmazás engedélyezésére, valamint a tényleges nyilvános ajánlatra vonatkozó elıfeltétel a 2003. évi költségvetést kísérı törvény alapján nem vonatkozik a 2003. szeptember 30. utáni bevételekre.

II) Örökösödési adó (a tisztán nyilvános alapoknál; Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF), 2001. február 20.) A belföldi (osztrák) nyilvános alapok esetében a 2000. december 31-e után bekövetkezı, elhalálozás következtében történt szerzés az örökösödési adó szempontjából teljes egészében véglegesen megadóztatottak (a kivételeket lásd fenn). A 2003. évi költségvetést kísérı törvény alapján ez immár mindazon belföldi (osztrák) nyilvános alapokra is vonatkozik, amelyek külföldi részalapokba fektetnek be.

TÁRSASÁGI VAGYON A természetes személyek társasági vagyonában lévı befektetési jegyek utáni adólevonás Azon természetes személyek esetében, akik tıkevagyonból vagy üzleti vállalkozásból jövedelmet realizálnak (egyéni vállalkozók, közkereseti és betéti társaság társvállalkozói), a tıkehozadékiadó-köteles hozamokra vonatkozó jövedelemadó a tıkehozadéki adó levonása (I. kategóriás tıkehozadéki adó és II. kategóriás tıkehozadéki adó) révén leróttnak tekintendı. Ez a befektetési alapokról szóló osztrák törvény szerinti befektetési alapok befektetési jegyeibıl származó osztalékaira / osztalékkal egyenértékő hozamokra is érvényes, amennyiben a kifizetett összegek olyan tıkehozadékból állnak, amelyek végleges adóztatás hatálya alá tartoznak, valamint a 2003. április 1-jét követıen beérkezı jövedelmekre, amennyiben a rendes osztalékkal egyenértékő hozamokból származó osztalékként kifizetett bevételek külföldi részalapokból állnak. Az osztrák alapokból származó vagyoni nyereségek osztalékai, valamint a külföldi részalapokból származó, osztalékkal egyenértékő vagyoni nyereségek az adótételek táblázata szerint adóznak. II. kategóriás osztrák tıkehozadéki adó levonása jogi személyek társasági vagyonában lévı befektetési jegyek után Amennyiben nem áll rendelkezésre a jövedelemadóról szóló osztrák törvény (EStG) 94. §-ának 5. pontja szerinti mentességi nyilatkozat, akkor az osztalékfizetı intézménynek a kiosztott pénzösszegbıl a társasági vagyonban lévı befektetési jegyek után is vissza kell tartania az osztrák tıkehozadéki adót, ill. a hozamtıkésítı alapból történı kifizetéseket osztrák tıkehozadéki adóként kell felhasználnia. A levont és az adóhivatalnak befizetett osztrák tıkehozadéki adót be lehet számítani a kivetett társasági adóba. TİKEVAGYONBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKKEL RENDELKEZİ TÁRSASÁGOK Amennyiben társaságok (pl. egyesületek) tıkevagyonból származó bevételekkel rendelkeznek, a II. kategóriás osztrák tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamokra vonatkozó társasági adó az adólevonás útján leróttnak tekintendı. A magánalapítványok a II. kategóriás osztrák tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamok esetében alapvetıen a 12,5%-os közbensı adó hatálya alá tartoznak. Útmutatás minden adófizetésre kötelezett részére: Az éves jelentések részletes adatokat tartalmaznak a Befektetési alapból kifizetett osztalékok, ill. az osztalékokkal egyenértékő hozamok adóügyi kezelésére vonatkozóan. Kezelés az adózás szempontjából (2004. április 1-je utáni adóköteles bevételek esetében) MAGÁNVAGYON Teljes körő adólevonás (végleges megadóztatás), a befektetıt nem terheli adóbevallási kötelezettség. A Befektetési alap által a befektetési jegyek tulajdonosainak fizetett osztalékokból, amennyiben ez osztrák tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamokból származik, és amennyiben az osztalék jogosultja az osztrák tıkehozadéki adó fizetésére kötelezett, az osztalékfizetı osztrák intézmény visszatartja az osztrák tıkehozadéki adót az ezekre a hozamokra törvény szerint elıírt mértékben. Ugyanilyen elıfeltételekkel tartanak vissza „kifizetéseket” a hozamtıkésítı alapból, mint osztrák tıkehozadéki adót a befektetési jegy értékében foglalt, osztalékkal egyenértékő hozam után *). Magánbefektetıknek alapvetıen semmilyen adóbevallási kötelezettsége nincs. Az osztrák tıkehozadéki adó levonásával a befektetı összes adókötelezettsége leróttnak tekintendı. Az osztrák tıkehozadéki adó kifejti a végsı megadóztatás teljes joghatását a jövedelemadó, valamint az örökösödési adó és a halál esetére szóló ajándékozás adója vonatkozásában. *) nem vonatkozik a teljes hozamtıkésítı alapokra Kivételek a végleges megadóztatás alól Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

6

2010. augusztus 2.

A végleges megadóztatás kizárt: a)


b)


Ebben az esetben azonban lehetıség van a levont osztrák tıkehozadéki adó beszámítására, illetve annak az osztrák szövetségi adórendtartás (BAO) 240. §-a szerinti visszaigénylésére.

TÁRSASÁGI VAGYON A természetes személyek társasági vagyonában lévı befektetési jegyek utáni adólevonás Azon természetes személyek esetében, akik tıkevagyonból vagy üzleti vállalkozásból jövedelmet realizálnak (egyéni vállalkozók, közkereseti és betéti társaság társvállalkozói), a tıkehozadékiadó-köteles hozamokra vonatkozó jövedelemadó a tıkehozadéki adó levonása (I. kategóriás tıkehozadéki adó és II. kategóriás tıkehozadéki adó) révén leróttnak tekintendı. Az osztrák alapokból származó vagyoni nyereségek osztalékai, valamint a külföldi részalapokból származó, osztalékkal egyenértékő vagyoni nyereségek az adótételek táblázata szerint adóznak. II. kategóriás osztrák tıkehozadéki adó levonása jogi személyek társasági vagyonában lévı befektetési jegyek után Amennyiben nem áll rendelkezésre a jövedelemadóról szóló osztrák törvény (EStG) 94. §-ának 5. pontja szerinti mentességi nyilatkozat, akkor az osztalékfizetı intézménynek a kiosztott pénzösszegbıl a társasági vagyonban lévı befektetési jegyek után is vissza kell tartania az osztrák tıkehozadéki adót, ill. a hozamtıkésítı alapból történı kifizetéseket osztrák tıkehozadéki adóként kell felhasználnia. A levont és az adóhivatalnak befizetett osztrák tıkehozadéki adót be lehet számítani a kivetett társasági adóba. TİKEVAGYONBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKKEL RENDELKEZİ TÁRSASÁGOK Amennyiben társaságok (pl. egyesületek) tıkevagyonból származó bevételekkel rendelkeznek, a II. kategóriás osztrák tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamokra vonatkozó társasági adó az adólevonás útján leróttnak tekintendı. A magánalapítványok a II. kategóriás osztrák tıkehozadékiadó-köteles tıkehozamok esetében alapvetıen a 12,5%-os közbensı adó hatálya alá tartoznak. ÖRÖKÖSÖDÉSI ADÓ (a tisztán nyilvános alapoknál; Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF), 2001. február 20.) A belföldi (osztrák) nyilvános alapok esetében a 2000. december 31-e után bekövetkezı, elhalálozás következtében történt szerzés az örökösödési adó szempontjából teljes egészében véglegesen megadóztatottak (a kivételeket lásd fenn). A 2003. évi költségvetést kísérı törvény alapján ez immár mindazon belföldi (osztrák) nyilvános alapokra is vonatkozik, amelyek külföldi részalapokba fektetnek be. A 2008. július 31-ét követı díjmentes szerzésekre örökösödési és ajándékozási adó már nem vonatkozik. Útmutatás minden adófizetésre kötelezett részére: Az éves jelentések részletes adatokat tartalmaznak a Befektetési alapból kifizetett osztalékok, ill. az osztalékokkal egyenértékő hozamok adóügyi kezelésére vonatkozóan. 5. Az elszámolás lezárásának fordulónapja, valamint az osztalékfizetés gyakorisága és formája A Befektetési alap pénzügyi éve a május 1-jétıl a következı naptári év április 30-ig tartó idıszak. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény *) 13. §-ának 3. mondata, ill. a Befektetési alap kezelési szabályzatának 26. és 27. §-a szerinti osztalékfizetésre/kifizetésre a következı pénzügyi év augusztus 1-jétıl kerül sor. Közbensı kifizetések lehetségesek. Az Alapkezelı fenntartja magának a jogot, hogy technikai okokból a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. §ának 3. mondata szerinti osztalékfizetés/kifizetés elıtt ex-napot [zárónapot] tartson. Az ex-napon az elszámolandó érvényes kibocsátási árfolyamot csökkentik a következı osztalékfizetés, ill. kifizetés összegével. *) pl. hozamtıkésítı alapok esetében (a teljes hozamtıkésítı alapok esetében nem) Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

7

2010. augusztus 2.

6. A 12. § 4. bekezdése szerinti banki könyvvizsgáló neve Ernst & Young Wirtschaftsprüfungsgesellschaft m.b.H. (Wagramer Str. 19, 1220 Wien). 7.

Elıfeltételek, amelyek teljesülése esetén a Befektetési alap kezelését fel lehet mondani; felmondási idı

Az Alapkezelı az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság engedélyével és megfelelı nyilvános közzététel mellett megszüntetheti a Befektetési alap kezelését: a) felmondással hat hónapos felmondási idı betartásával (InvFG 14. § 1. bek.) azonnali hatállyal, ha a Befektetési alap vagyona 1.150.000,- euró alá csökken (InvFG 14. § 2. bek.) Az InvFG 14. §-ának 2. bekezdése szerinti felmondás az InvFG 14. §-ának 1. bekezdése szerinti felmondás alatt nem megengedett. b) -

három hónapos bejelentési határidı betartása mellett, a következı intézkedésekkel a kezelés átruházása egy másik alapkezelıre a Befektetési alap vagyonának összevonása egy másik befektetési alappal, vagy annak abba történı bevitele.

8. -

A befektetési jegyek jellegének és fı ismertetıjeleinek feltüntetése, különösképpen eredeti okiratok vagy ezen okiratokról készült igazolások, bejegyzésük valamely nyilvántartásban vagy számlán a befektetési jegyek jellemzıi: Névre vagy bemutatóra szóló értékpapírok, adott esetben a címletek és a törtrészek megadása; a befektetési jegyek tulajdonosainak jogai, különösen felmondás esetén

-

A Befektetési alaphoz tartozó vagyoni értékekben megtestesülı közös tulajdon egyenlı értékő tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nem korlátozott. A Befektetési alap számára hozamfizetı befektetési jegyeket, tıkehozadékiadó-levonásos hozamtıkésítı befektetési jegyeket és tıkehozadékiadó-levonás nélküli hozamtıkésítı befektetési jegyeket bocsátanak ki, mégpedig mindig 1 darabot, ill. annak tört részét. A befektetési jegy tört része egy tized (0,10), egy század (0,01) vagy egy ezred (0,001) lehet. A tıkehozadékiadó-levonás nélküli hozamtıkésítı befektetési jegyeket belföldön (Ausztriában) nem forgalmazzák. A befektetési jegyeket összevont címlető értékpapírokban (az osztrák letéti törvény 24. §-a, BGBl. [Szövetségi Közlöny] 424/1969. sz., a mindenkor hatályos szövegváltozatban) jelenítik meg. A befektetési jegyek a tulajdonos nevére szólnak. Az összevont címlető értékpapír formájában tulajdonrészt vásárlók az abban megtestesített tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. Az Alapkezelı a tulajdonrészeket a felügyelıbizottság hozzájárulásával feloszthatja (splitting), valamint további befektetési jegyeket bocsáthat ki a befektetési jegyek tulajdonosai számára, ill. a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti be, amennyiben az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján úgy véli, hogy a közös tulajdont megtestesítı részesedések felosztása a közös tulajdonosok érdekében áll. A befektetési jegyek tulajdonosainak jogai, különösen a kezelés Alapkezelı általi felmondása esetén A befektetési jegyek tulajdonosainak joga az alap vagyonának Alapkezelı általi kezelésére és a befektetési jegyek bármikor, nettó eszközértéken történı visszaváltására az Alapkezelı által végzett kezelés megszőnése után is fennmarad. Alapok összevonása esetén a befektetési jegyek tulajdonosai igényelhetik továbbá a befektetési jegyek átváltását az átváltási aránynak megfelelıen, valamint az egyenlegkiigazítás esetleges kifizetését. Ha a kezelés felmondással szőnik meg, akkor a letétkezelı vállalja az átmeneti kezelést, és ha a Befektetési alap kezelését hat hónapon belül nem ruházza át másik alapkezelıre, meg kell indítania annak végelszámolását. A végelszámolás megkezdésével a befektetési jegyek tulajdonosainak kezelésre vonatkozó joga helyébe a szabályszerő végelszámoláshoz való jog lép, a befektetési jegy értékének bármikori visszafizetésére vonatkozó jog helyébe pedig a végelszámolásból származó bevételnek a végelszámolás befejezése után történı kifizetéséhez való jog lép. 9. Azon tızsdék és piacok megjelölése, amelyeken a befektetési jegyeket jegyzik, vagy azokkal kereskednek A befektetési jegyek kibocsátását és visszaváltását a letétkezelı végzi. A Bécsi Tızsdére történı tızsdei bevezetés kérelmezése engedélyezett. 10. A befektetési jegyek kibocsátásának és eladásának módozatai és feltételei Befektetési jegyek kibocsátása A kibocsátott részesedések és az ennek megfelelı befektetési jegyek száma alapvetıen nincs korlátozva. A befektetési jegyeket a letétkezelınél és annak fiókjaiban lehet megvásárolni. Az Alapkezelı fenntartja magának a jogot a befektetési jegyek kibocsátásának átmeneti vagy teljes beszüntetésére.


8

2010. augusztus 2.

A megbízások benyújtásának határideje: a letétkezelıvel összekapcsolt rendszereken keresztül történı megbízások esetében (különösen az Erste Bank és a takarékpénztárak fiókjaiban): 15:45 óráig (közép-európai idı szerint, bécsi helyi idı) minden egyéb ügyfél megbízásaira vonatkozóan (értékesítés, üzletkötés stb.): 15:00 óráig (közép-európai idı szerint, bécsi helyi idı) Kibocsátási felár A kibocsátási árfolyam megállapítása során a kibocsátási költségek fedezésére a befektetési jegy értékére kibocsátási felárat számítanak fel. A kibocsátási költségeket fedezı kibocsátási felár a befektetési jegy értékének 5,0%-a. Elszámolási határnap Az elszámolandó érvényes kibocsátási árfolyam a letétkezelı által a megbízás letétkezelıhöz történı beérkezését követı második banki munkanapon (a beérkezés záró idıpontjainak figyelembe vételével), ill. osztrák tızsdei napon („zárónapon”) megállapított árfolyam és a kibocsátási felár összege. A vételár terhelésének értéknapja a zárás napját követı második banki munkanap. 11. A befektetési jegyek visszaváltásának vagy kifizetésének módozatai és feltételei, és azok az elıfeltételek, amelyek esetén ezt fel lehet függeszteni Befektetési jegyek visszaváltása A befektetési jegyek tulajdonosai a befektetési jegyek, illetve a visszaváltási megbízás letétkezelınél történı bemutatásával, illetve benyújtásával bármikor kérhetik a befektetési jegyek visszaváltását. Az Alapkezelı köteles a befektetési jegyeket az egy részesedés értékének megfelelı, mindenkor érvényes visszaváltási árfolyamon a Befektetési alap számlájára visszavenni. A visszaváltási ár kifizetését, valamint a visszaváltási árfolyam kiszámítását és közzétételét az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság egyidejő tájékoztatása és a Befektetési alap kezelési szabályzatának 10. §-a szerinti közzététele mellett átmenetileg felfüggeszthetik, és a Befektetési alap vagyoni értékeinek eladásától, valamint az értékesítésbıl származó bevétel beérkezésétıl tehetı függıvé, ha olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek alapján ez a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekeit figyelembe véve szükségesnek látszik. A befektetési jegyek újbóli visszaváltásáról szintén a Befektetési alap kezelési szabályzatának 10. §-a szerint kell a befektetıket tájékoztatni. Az alap árkalkulációjához a mindenkori utoljára közzétett árfolyamokat alkalmazzák. Arra az esetre, ha a Befektetési alap jelentıs mértékben fektet be befektetési jegyekbe, az árkalkulációhoz a részalap mindenkori utoljára közzétett árfolyamait veszik figyelembe. Amennyiben az utoljára közzétett értékelési árfolyam a politikai vagy gazdasági helyzet következtében teljesen nyilvánvalóan és nemcsak egyedi esetben nem felel meg a tényleges értékeknek, az árkalkuláció elmaradhat, ha a Befektetési alap a vagyonának 5%-át vagy ezt meghaladó részét nem piackonform árfolyamokkal rendelkezı vagyoni értékekbe fektette be. A megbízások benyújtásának határideje: a letétkezelıvel összekapcsolt rendszereken keresztül történı megbízások esetében (különösen az Erste Bank és a takarékpénztárak fiókjaiban): 15:45 óráig (közép-európai idı szerint, bécsi helyi idı) minden egyéb ügyfél megbízásaira vonatkozóan (értékesítés, üzletkötés stb.): 15:00 óráig (közép-európai idı szerint, bécsi helyi idı) Elszámolási határnap Az elszámolandó érvényes visszavételi árfolyam a letétkezelı által a megbízás letétkezelıhöz történı beérkezését követı második banki munkanapon (a beérkezés záró idıpontjainak figyelembe vételével), ill. osztrák tızsdei napon („zárónapon”) megállapított árfolyam összege. A vételár terhelésének értéknapja a zárás napját követı második banki munkanap. 12. A hozamok megállapítására és felhasználására vonatkozó szabályok leírása és a befektetési jegyek tulajdonosai hozamokhoz kapcsolódó igényeinek ismertetése Hozamok hozamfizetı befektetési jegyek esetén A pénzügyi év során elért, a költségek levonása után kimutatott hozamokat (kamatok és osztalékok) az Alapkezelı belátása szerint szétoszthatja a befektetési jegyek tulajdonosai között. A Befektetési alap vagyoni értékeit, ideértve az elıvásárlási jogok értékesítésébıl származó hozamokat, az Alapkezelı belátása szerint szintén szétoszthatja a befektetési jegyek tulajdonosai között. Kifizetések a Befektetési alap vagyonából is lehetségesek. A Befektetési alap vagyona azonban a hozamok szétosztásának következtében soha nem csökkenhet 1.150.000,- EUR alá. Az összegeket a hozamfizetı befektetési jegyek tulajdonosainak adott esetben a hozamszelvény bevonása ellenében kell kiosztani, a fennmaradó részt új számlára kell átvezetni. Az Alapkezelı köteles az InvFG 13. §-a szerint kiszámítandó összeget kifizetni. Hozamok osztrák tıkehozadékiadó-levonásos, hozamtıkésítı befektetési jegyek esetében A pénzügyi év alatt elért, a költségek levonása után kimutatott hozamokat nem fizetik ki. A hozamtıkésítı befektetési jegyek esetében egy, a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. §-ának 3. mondata szerint megállapított összeget kell kifizetni, amelyet adott esetben a befektetési jegy osztalékkal egyenértékő hozamára esı osztrák tıkehozadéki adó fizetési kötelezettség fedezésére kell fordítani. Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

9

2010. augusztus 2.

Hozamok hozamtıkésítı, tıkehozadékiadó-levonás nélküli befektetési jegyek esetén A pénzügyi év alatt elért, a költségek levonása után kimutatott hozamokat nem fizetik ki. Az InvFG 13. §-ának 3. mondata szerinti kifizetésre nem kerül sor. Az Alapkezelı a letétkezelıktıl bekért megfelelı igazolások révén szavatolja, hogy a befektetési jegyek a kifizetés idıpontjában kizárólag olyan befektetık tulajdonában legyenek, akik vagy nem tartoznak a belföldi jövedelem- vagy társasági adó hatálya alá, vagy megfelelnek a jövedelemadóról szóló osztrák törvény 94. §-a szerinti mentesség feltételeinek. Amennyiben ezek az elıfeltételek a kifizetés idıpontjában nem teljesülnek, az InvFG 13. §-ának 3. mondata szerint kiszámított összeget a mindenkori letétkezelı hitelintézet jóváírása útján kell kifizetni. 13. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, beleértve a pénzügyi célokat (pl. tıkenövelés vagy hozamnövelés), befektetési politikát (pl. szakosodás egyes földrajzi területekre vagy gazdasági ágazatokra), az e befektetési politika bizonyos korlátozásait, valamint azoknak a hitelfelvételi jogköröknek a megnevezését is, amelyek a befektetési alap kezelése során alkalmazhatók Az ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS befektetési célként a tıkeérték hosszú távú növelésére törekszik. Ehhez a gazdasági és tıkepiaci helyzet, valamint a tızsdei kilátások megítélésének függvényében befektetési politikája keretében vásárol és idegenít el a befektetési alapokról szóló osztrák törvény és a Befektetési alap kezelési szabályzata szerint engedélyezett vagyontárgyakat (értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket, látra szóló betéteket, befektetési jegyeket és pénzügyi eszközöket). Az ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS egy részvényalap. A Befektetési alap vagyonát az alábbi befektetéspolitikai irányelvek alapján fektetik be: A befektetési tevékenységek elsısorban az MSCI Emerging Markets Free (Bloomberg rövidítés: MXEF) részvényekre irányulnak. A hangsúlyt olyan részvényekre kell helyezni, amelyek az MSCI Emerging Markets Free indexet alkotják. A befektetéspolitikai lehetıségek (részleges) leképzésére az ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS alap vagyonának legfeljebb 10%-a fektethetı be más befektetési alapok befektetési jegyeibe – azon államtól függetlenül, ahol a mindenkori alapkezelı székhelye található. A Befektetési alapban a legfeljebb 12 hónapos futamidejő látra szóló betétek vagy felmondható betétek alárendelt szerepet játszanak. Mindazonáltal a Befektetési alap portfóliójának átcsoportosítása keretében, vagy az értékpapírok lehetséges árfolyameséseinek hatásai csökkentése érdekében a Befektetési alap magasabb, maximum 12 hónapos futamidejő, látra szóló vagy felmondható betéti állománnyal rendelkezhet. A származékos eszközök (ide értve a swapokat és egyéb OTC-derivatívákat is) nem csak a kockázat minimalizálása (fedezése), hanem spekuláció céljából is vásárolhatók. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékére vonatkoztatva alárendelt szerepet játszanak mind a fedezeti célú derivatívák, mind a nem fedezeti célú derivatívák. Az Alapkezelı a fedezeti koncepció keretében többek között megkísérli a piaci kockázat lehetı legnagyobb részét megfelelı stratégiákkal, fıként részvényindex-alapú pénzügyi határidıs ügyletekkel fedezni, az árfolyamkockázat lehetı legnagyobb részét fıként határidıs devizaügyletekkel fedezni. Spekulációs célokra elsısorban értékpapír-indexekre szóló pénzügyi határidıs ügyleteket kötünk. Ezáltal a befektetési alapban található vagyoni értékek értékcsökkenésének kockázata legalábbis idılegesen megnövekedhet. A Befektetési alap célja, hogy aktív alapkezelés révén a mindenkori bázis befektetésen túlmenıen többlethozamot érjen el. Az aktív kihelyezések irányítása az alapkezelés révén a kiinduló befektetéstıl teljesen függetlenül is történhet. Ehhez olyan piacokra vonatkozó eszközök is igénybe vehetık, amelyek nem egyeznek meg a kiinduló befektetéssel. Ezek különösen - globális kamatpiacok (határidıs kamatügyletek, opciók, kamatswap ügyletek és abszolút hozamcélú swap ügyletek stb.) - globális valutapiacok (tızsdei és nem tızsdei határidıs devizaügyletek, devizaopciók stb.) - globális hitelpiacok (CDS, CDX, i-TRAXX-Futures stb.) származékos eszközei lehetnek. Ezen eszközök alkalmazása a Befektetési alapban közvetlenül vagy közvetetten részalapokon keresztül történhet.


10

2010. augusztus 2.

A befektetett eszközök kiválasztása során a biztonság, a növekedés és/vagy a hozam szempontjai adják a megfontolások alapját. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az értékpapíroknak az árfolyam-emelkedések esélyei mellett kockázatai is vannak. Általános megjegyzések Egy alap értékpapírjainak árfolyamai a vételi árfolyamhoz viszonyítva emelkedhetnek/csökkenhetnek. Ha a befektetı a Befektetési alapban lévı befektetési jegyeit olyan idıpontban idegeníti el, amikor az alapban található értékpapírok árfolyama a befektetési jegyek általa történt vételének idıpontjához képest esett, akkor az elkülönített vagyontömegbe fektetett pénzét nem teljes egészében kapja vissza. Jelentıs kockázatok a)

annak kockázata, hogy egy eszközosztály teljes piaca kedvezıtlenül alakul és, hogy ez a befektetések árát és értékét negatívan befolyásolja (piaci kockázat) Az értékpapírok árfolyamának alakulása fıként a tıkepiacok alakulásától függ, amelyet azonban a világgazdaság általános helyzete, továbbá az adott országok gazdasági és politikai keretfeltételei befolyásolnak. A piaci kockázat sajátos megnyilvánulási formája a kamatváltozás kockázata. Ez alatt azt a lehetıséget értjük, hogy változhat az a piaci kamatszint, amely egy fix kamatozású értékpapír kibocsátásának idıpontjában fennáll. A piaci kamatszint változásai adódhatnak egyebek között a gazdasági helyzet változásaiból, valamint a mindenkori jegybank ezekre adott válaszaiból. Ha a piaci kamatok emelkednek, a fix kamatozású értékpapírok árfolyama általában csökken. Ha ellenben a piaci kamatszint csökken, a fix kamatozású értékpapíroknál ezzel ellentétes irányú árfolyamváltozás következik be. Az árfolyam változása mindkét esetben ahhoz vezet, hogy az értékpapír hozama hozzávetılegesen megegyezik a piaci kamattal. Az árfolyam-ingadozások azonban a fix kamatozású értékpapír futamidejétıl függıen különbözı eredményekhez vezethetnek. Így a rövidebb futamidejő fix kamatozású értékpapírok árfolyamkockázata alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejőeké. A rövidebb futamidejő, fix kamatozású értékpapírok hozama azonban általában alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejő, fix kamatozású értékpapíroké.

b)

annak kockázata, hogy egy kibocsátó vagy egy ügyleti partner nem tudja teljesíteni kötelezettségeit (hitelkockázat) Az értékpapír árfolyamára a tıkepiacok általános tendenciái mellett a mindenkori kibocsátónál bekövetkezı sajátos fejlemények is kihatnak. Még az értékpapírok leggondosabb kiválasztása mellett sem lehet például kizárni a kibocsátó vagyonvesztése miatti veszteségeket.

c)

annak kockázata, hogy egy bizonyos transzferrendszeren belüli tranzakciót nem az elvárásoknak megfelelıen bonyolítanak le, mivel egy ügyleti partner nem az elıírt határidın belül és nem az elvárt módon fizet vagy szolgáltat (teljesítési kockázat) Ebbe a kategóriába sorolandó annak kockázata, hogy egy transzferrendszerben egy elszámolást nem az elvártnak megfelelı módon teljesítenek, mivel egy ügyleti partner nem a vártnak megfelelıen vagy késve fizet vagy szolgáltat. Az elszámolási kockázat abban áll, hogy egy ügylet lebonyolítása során egy szolgáltatás teljesítése után nem teljesítik a megfelelı ellenszolgáltatást.

d)

annak kockázata, hogy egy pozíciót nem lehet idıben megfelelı áron lezárni (lezárási kockázat) A részvény- és járadékbefektetés esélyeinek és kockázatainak figyelembevételével az Alapkezelı a Befektetési alap részére különösen olyan értékpapírokat vásárol, amelyekkel hivatalosan engedélyezett keretek között kereskednek a bel- vagy külföldi tızsdéken, vagy olyan szervezett piacokon, amelyek elismertek és nyilvánosak, és amelyek szabályosan mőködnek. Mindazonáltal az egyes értékpapírok esetében bizonyos idıszakokban vagy bizonyos tızsdei szegmensekben gondot okozhat ezeknek a kívánt idıpontban történı elidegenítése. Ezenkívül fennáll annak a veszélye, hogy azok az értékpapírok, amelyekkel egy szőkebb piaci szegmensben kereskednek, jelentıs mértékő áringadozásnak vannak kitéve. Emellett az Alapkezelı olyan új kibocsátású értékpapírokból is vásárol, amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák egy tızsdén vagy egy szervezett piacon történı hivatalos jegyzés engedélyezésének kérvényezési kötelezettségét, és ezt az engedélyt legkésıbb a kibocsátás utáni egy év letelte elıtt megszerzik. Az Alapkezelı olyan értékpapírokat vásárolhat, amelyekkel az Európai Gazdasági Térség valamelyik tızsdéjén vagy szabályozott piacán, illetve a mellékletben megnevezett tızsdék vagy szabályozott piacok valamelyikén kereskednek.

e) annak kockázata, hogy az árfolyam változása befolyásolja a befektetés értékét (árfolyam- vagy devizakockázat) A piaci kockázat egy további formája az devizakockázat. Ellenkezı rendelkezés hiányában a Befektetési alap vagyoni értékeit az alap mindenkori devizájától eltérı devizákba is be lehet fektetni. A Befektetési alap az ilyen befektetésekbıl származó hozamokat, visszafizetéseket és bevételeket azokban a devizákban kapja meg, amelyekben befektet. E devizák értéke csökkenhet az alap devizájával szemben. Ezért bizonyos mértékő Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

11

2010. augusztus 2.

devizakockázat áll fenn, amely olyan mértékben befolyásolja a befektetési jegyek értékét, amilyen mértékben a Befektetési alap az alap devizájától eltérı devizákba fektet be. f)

a letéti ırzésbe adott vagyontárgyak a letétkezelı vagy letétkezelı alvállalkozójának fizetésképtelenségébıl, gondatlanságából vagy visszaélésébıl eredı veszteségének kockázata (letéti kockázat) A Befektetési alap vagyontárgyainak letétbe adása együtt jár a letétkezelı vagy az általa igénybe vett alvállalkozójának fizetésképtelenségébıl, gondatlanságából vagy visszaélésébıl eredı értékcsökkenési kockázatával. Különösen elsırangú brókercég (prime broker) letéteményesként történı igénybe vétele nem garantálja adott esetben ugyanazt a mértékő biztonságot, amelyet egy bank letéteményesként történı igénybe vétele biztosít.

g)

bizonyos befektetésekre vagy piacokra való koncentrációra visszavezethetı kockázatok (koncentrációs kockázat) További kockázatok merülhetnek fel azáltal, hogy a befektetés bizonyos vagyontárgyakra vagy piacokra koncentrálódik.

h)

teljesítménykockázat, valamint információk arról, hogy harmadik személyek garanciái fennállnak-e és, hogy ezen garanciák korlátozottak-e (teljesítménykockázat) A Befektetési alap részére vásárolt vagyontárgyak értékének alakulása eltérhet a vásárlás idıpontjában várhatótól. Ezáltal nem ígérhetı pozitív értékalakulás, kivéve egy harmadik fél garancianyújtása esetén.

i)

információ a mindenkori garanciát nyújtó személy teljesítıképességérıl A mindenkori garanciát nyújtó személy teljesítıképességétıl függıen a befektetési kockázat növekszik vagy csökken.

j)

a rugalmatlanság kockázata, amely függ mind a terméktıl magától, mind pedig más befektetési alapra történı váltás korlátozásától (rugalmatlansági kockázat) A rugalmatlansági kockázatot befolyásolhatja mind a termék maga, mind pedig más befektetési alapra való váltás korlátozása.

k)

az inflációs kockázat (inflációs kockázat) Egy befektetés hozamát az infláció alakulása negatívan befolyásolhatja. A befektetett pénz egyrészt a pénz elértéktelenedése által elıidézett vásárlóerı-csökkenésnek lehet kitéve, másrészt az infláció növekedésének lehet egy közvetlen (negatív) hatása a vagyontárgyak árfolyamának alakulására.

l)

a Befektetési alap tıkéjére vonatkozó kockázat (tıkekockázat) A Befektetési alap tıkéjére vonatkozó kockázat mindenekelıtt azzal függhet össze, hogy a vagyoni értékeket a vételárhoz képest olcsóbban értékesítik. Ez magában foglalja a tıke felemésztésének kockázatát visszaváltás és aránytalanul magas hozamkifizetés esetében.

m) egyéb keretfeltételek, pl. többek között az adószabályok változásának kockázata A Befektetési alap vagyontárgyainak értékét hátrányosan befolyásolhatja a biztonság hiánya, mint pl. a nemzetközi politikai események, a kormánypolitika megváltozása, az adózás, a külföldi befektetések korlátozása, valutafluktuáció és más jogszabályi vagy egyéb szabályozásváltozások azokban az országokban, amelyekben befektetéseket eszközölnek. Ezenkívül olyan tızsdéken is folytatható kereskedés, amelyek nem olyan szigorúan szabályozottak, mint az Egyesült Államok vagy az EU-tagállamok tızsdéi. n)

annak kockázata, hogy az illikvid piacokon történı árfolyam-alakulás következtében bizonyos értékpapírok értékelési árfolyamai eltérnek a tényleges eladási árfolyamuktól (értékelési kockázat) Különösen pénzügyi válságok, és azok következtében kialakuló általános bizalomvesztés idején a piaci szereplık likviditáshiánnyal küzdenek, így egyes értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök árfolyamának alakulása a tıkepiacokon korlátozottá válik és megnehezíti azok értékelését az alap számára. Ha ilyen idıkben a nyilvánosság egyidejőleg nagyobb mennyiségő befektetési jegyet vált vissza, az Alapkezelı a Befektetési alap teljes likviditásának fenntartása érdekében arra kényszerülhet, hogy olyan árfolyamokon kössön eladásokat, amelyek az értékpapírok tényleges értékelési árfolyamaitól eltérnek.

A tızsdék alakulása az utóbbi években világszerte megmutatta, hogy különösen a részvényalapok esetében a jelentıs árfolyam-emelkedéseket 30–50%-os vagy ennél is nagyobb mértékő korrekció követheti. Az ilyen árfolyammozgások a jövıben is lehetségesek, mert az ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS alap esetében nagy árfolyam-ingadozásokkal kell számolni, mivel a vételi és eladási idıpont optimális megválasztása óriási szerepet játszik egy ilyen változékony szegmensnél. A tıkepiacok alakulása és a mindenkori kibocsátóknál bekövetkezı sajátos Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

12

2010. augusztus 2.

fejlemények nem láthatók elıre. Az Alapkezelı megkísérli minimálisra csökkenteni az értékpapír-befektetésben rejlı kockázatokat és növelni az esélyeket. Ennek során azonban nem szavatolható egy bizonyos jövıbeli befektetési eredmény. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet az ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS alap magas kockázatára, ami miatt a hosszabb idejő (legalább 5 éves) befektetés ajánlott. Az Alapkezelı ennek keretében különösen ügyel a kockázatmegosztásra. A pontos befektetési korlátokat a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 20. és 21. §-a tárgyalja. Kifejezetten felhívjuk a figyelmet, hogy ez a dokumentum csupán egy rövid ismertetés, amely nem pótolhatja a személyre szóló, szakszerő befektetési tanácsadást. HITELFELVÉTEL A Befektetési alap vagyonának 10%-áig rövid lejáratú hitel felvétele engedélyezett. Feladatok kiosztása Az osztrák befektetési alapok érvényes ágazati minıségbiztosítási szabványainak megfelelıen az Alapkezelı felhívja a figyelmet arra, hogy a feladatok egy részének elvégzésével az osztrák banktörvény 2. §-ának 28. pontja értelmében egy vele szoros kapcsolatban álló vállalkozást, tehát egy kapcsolt vállalkozást bízott meg. Tranzakciók lebonyolítása Az osztrák befektetési alapok érvényes ágazati minıségbiztosítási szabványainak megfelelıen az Alapkezelı felhívja a figyelmet arra, hogy a Befektetési alap részére bonyolítandó tranzakciókat az osztrák banktörvény (BWG) 2. §-ának 28. pontja értelmében egy vele szoros kapcsolatban álló vállalkozással, tehát egy kapcsolt vállalkozással bonyolíttathatja le. 14. Kockázat az InvFG 21. §-a szerinti származékos pénzügyi eszközök esetében Az Alapkezelı a Befektetési alap szabályszerő kezelésének keretei között bizonyos elıfeltételek és korlátozások mellett befektethet az InvFG 21. §-a szerinti származékos pénzügyi eszközökbe, amennyiben a Befektetési alap kezelési szabályzata kifejezetten elıirányozza az ilyen ügyleteket. Felhívjuk a figyelmet, hogy a származékos termékek a következı kockázatokkal járhatnak: a) b) c) d)

A megvásárolt határozott idıre szóló jogok megszőnhetnek vagy értékcsökkenést szenvedhetnek. Az értékcsökkenési kockázat nem határozható meg, és az meghaladhatja az esetlegesen teljesített biztosítékokat. Adott esetben nem, vagy csak veszteséget okozó piaci áron lehet végrehajtani olyan ügyleteket, amelyekkel a kockázatok kizárhatók, vagy korlátozhatók. Az értékcsökkenési kockázat növekedhet, ha az ilyen ügyletekbıl fakadó kötelezettség vagy az ebbıl kifolyólag igényelhetı ellenszolgáltatás külföldi devizára szól.

A tızsdén kívüli származékos eszközökkel kötött ügyleteknél a következı további kockázatok merülhetnek fel: a)

b)

A tızsdén kívüli piacon vásárolt pénzügyi eszközök harmadik fél részére történı elidegenítésénél adódó gondok, mert ezeknél hiányzik a szervezett piac; a vállalt kötelezettségek teljesítése az egyedi megállapodás alapján nehézkes lehet, vagy jelentıs költségekkel járhat (likviditási kockázat); a tızsdén kívüli származékos ügyletek gazdasági sikerét a partner nemfizetése veszélyeztetheti (partnerkockázat);

15. A befektetési politika technikái és eszközei A) Látra szóló betétek vagy felmondható betétek Az alábbi feltételek megléte esetén vásárolhatók legfeljebb 12 havi futamidejő bankbetétek, látra szóló betétek vagy felmondható betétek formájában: 1.

Egy és ugyanazon hitelintézetnél a Befektetési alap vagyonának 20%-áig vásárolhatók legfeljebb 12 havi futamidejő látra szóló betétek vagy felmondható betétek, amennyiben a hitelintézet székhelye az EU egyik tagállamában található, vagy egy harmadik országban található, és olyan felügyeleti rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság felfogása szerint egyenértékőek a közösségi jog rendelkezéseivel.

2.

Tekintet nélkül az összes egyedi felsı határra a Befektetési alap az alap vagyonának legfeljebb 20%-át fektetheti be egy és ugyanazon hitelintézetnél az ezen hitelintézet által kibocsátott értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök és/vagy az ezen hitelintézetnél elhelyezett betétek és/vagy az ezen hitelintézettıl vásárolt tızsdén kívüli származékos eszközök kombinációjába.

Nincs kötelezıen bankszámlán tartandó összeg. B) Pénzpiaci eszközök A pénzpiaci eszközök olyan likvid eszközök, amelyekkel általában pénzpiacon kereskednek, értékük mindenkor pontosan meghatározható, és megfelelnek az InvFG 1a. §-ának 5–7. bekezdésében foglalt követelményeknek. Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

13

2010. augusztus 2.

A Befektetési alap számára olyan pénzpiaci eszközök vásárolhatók, amelyeket: 1.

a mellékletben megnevezett valamely bel- vagy külföldi tızsdén hivatalosan engedélyeztek, vagy amellyel a mellékletben megnevezett olyan szabályozott piacokon kereskednek, amelyek elismertek és nyilvánosak, és amelyek szabályosan mőködnek.

2.

amelyekkel általában pénzpiacon kereskednek, szabadon átruházhatók, likvidek, és amelyek értéke mindenkor pontosan megállapítható, amelyekre vonatkozóan megfelelı információk rendelkezésre állnak, ideértve azon információkat, amelyek lehetıvé teszik az ilyen eszközökbe való befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelı felmérését, akkor is vásárolhatók, ha nem kereskednek velük a szabályozott piacokon, amennyiben e papírok kibocsátása vagy kibocsátója már a betét- és befektetıvédelmi elıírások hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a) azokat egy tagállam központi állami, regionális vagy helyi szervezete, illetve központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy amennyiben ez szövetségi állam, a föderáció tagállama, vagy pedig közjogi jellegő nemzetközi intézmény, amelynek legalább az egyik tagállam a tagja, bocsátja ki vagy garantálja, vagy b) azokat olyan vállalat bocsátja ki, amelynek értékpapírjait a mellékletben megnevezett valamely bel- vagy külföldi tızsdén hivatalosan engedélyezték, vagy azokkal a mellékletben megnevezett szabályozott piacokon kereskednek, vagy c) azokat olyan intézmény bocsátja ki vagy garantálja, amely a közösségi jog által meghatározott kritériumok szerinti felügyelet alatt áll, vagy olyan intézmény bocsátja ki vagy garantálja, amely olyan felügyeleti rendelkezések hatálya alá tartozik, amelyek az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság véleménye szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog szabályai, és e rendelkezéseket betartja, vagy d) azokat egyéb kibocsátók bocsátják ki, amelyek az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság által engedélyezett kategóriához tartoznak, amennyiben az ilyen eszközökbe történı befektetésekre olyan befektetıvédelmi elıírások vonatkoznak, amelyek egyenértékőek az a) – c) pontban említettekkel, és amennyiben e kibocsátók esetében vagy legalább 10 millió eurós saját tıkéjő vállalkozásról van szó, amely éves beszámolóját a 78/660 EGK irányelv szerint készíti és teszi közzé, vagy olyan jogalanyról, amely egy vagy több tızsdén jegyzett társaságot felölelı vállalatcsoporton belül felelıs e csoport finanszírozásáért, vagy olyan jogalanyról van szó, amely vállalati, társasági vagy szerzıdéses formában a kötelezettségek értékpapírban történı dokumentálását egy bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával finanszírozza; a hitelkeretet egy olyan pénzintézetnek kell garantálnia, amely maga is teljesíti a 2. pont c. sorában megnevezett követelményeket.

Olyan pénzpiaci eszközökbe, amelyek nem felelnek meg ezen feltételeknek, és amelyeket nem szabályozott piacon forgalmaznak, csak a Befektetési alap vagyonának 10%-áig szabad befektetni. C) Értékpapírok Az értékpapírok a)

részvények vagy más, részvényekkel egyenértékő értékpapírok,

b)

kötelezvények és egyéb kötelmet megtestesítı okiratok,

c)

minden egyéb piacképes pénzügyi eszköz (pl. elıvásárlási jogok), amelyek az InvFG szerinti pénzügyi eszközök jegyzés vagy csere útján való vásárlására feljogosítanak, kivéve az InvFG 21. §-ában nevezett módszereket és eszközöket.

Az értékpapíroknak meg kell felelniük az InvFG 1a. §-ának 3. bekezdésében foglalt követelményeknek. Az InvFG 1a. §-ának 4. bekezdése értelmében az értékpapírok körébe tartozik ezenkívül 1.

zárt végő alapok befektetési jegyei alapkezelı vagy befektetési alap formájában,

2.

zárt végő alapok befektetési jegyei szerzıdés formájában,

3.

az InvFG 1a. §-a 4. bekezdésének 3. pontja szerinti pénzügyi eszközök

. Az Alapkezelı olyan értékpapírokat vásárol, amelyekkel hivatalos módon kereskednek a mellékletben megnevezett bel- vagy külföldi tızsdék valamelyikén vagy a mellékletben megnevezett olyan szabályozott piacokon, amelyek elismertek, nyilvánosak és szabályosan mőködnek. Emellett az Alapkezelı olyan új kibocsátású értékpapírokból is vásárol, amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák egy tızsdén vagy egy szervezett piacon történı hivatalos jegyzés engedélyezésének kérvényezési kötelezettségét, és ezt az engedélyt legkésıbb a kibocsátás utáni egy év letelte elıtt megszerzik. Nem jegyzett értékpapírok és más okiratba foglalt jogok A Befektetési alap vagyonának összesen legfeljebb 10%-át szabad befektetni olyan értékpapírokba, amelyeket nem engedélyeztek hivatalosan a mellékletben felsorolt valamelyik tızsdén, vagy amellyel nem kereskednek a mellékletben felsorolt egyik szabályozott piacon sem. Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

14

2010. augusztus 2.

D) Befektetési alapok befektetési jegyei 1.

Az InvFG 20. §-a 3. bekezdésének 8b. pontja szerinti, a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit teljesítı befektetési alapok (= nyílt végő befektetési alapok és alapkezelık) (ÁÉKBV) befektetési jegyeibe az alábbi 2. pont szerinti befektetési alapokkal együtt összesen az alap vagyonának legfeljebb 10%-a fektethetı be, amennyiben ezek maguk sem fektetnek be vagyonuk 10%-ánál nagyobb mértékben más befektetési alapok befektetési jegyeibe.

2.

Az InvFG 20. §-a 3. bekezdésének 8c. pontja szerinti, a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit nem teljesítı befektetési alapok (KBV) befektetési jegyeibe, amelyek kizárólagos célja, -

hogy a nyilvánosan összegyőjtött pénzeket közös kockázatra a kockázatmegosztás alapelve szerint értékpapírokba és más likvid pénzügyi befektetésekbe fektessék be, és

-

amelyek befektetési jegyeiket a befektetési jegyek tulajdonosainak kérésére a Befektetési alap vagyonának terhére közvetlenül vagy közvetve visszaváltják vagy kifizetik,

a fenti 1. pontban megnevezett befektetési alapokkal együtt legfeljebb az alap vagyonának 10%-a fektethetı be, amennyiben a)

ezek maguk sem fektetnek be vagyonuk 10%-ánál nagyobb mértékben más befektetési alapok befektetési jegyeibe, és

b)

amennyiben engedélyezésük olyan jogszabályok szerint történt, amely az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság véleménye szerint egyenértékő a közösségi jogban elıírttal, és a hatóságok közötti együttmőködés kellıképpen biztosított, és

c)

amennyiben a befektetési jegyek tulajdonosainak védelme azonos szintő a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit teljesítı befektetési alapok (ÁÉKBV) által biztosított befektetıvédelemmel, és amennyiben az ezekre az alapokra vonatkozó elıírások egyenértékőek a 85/611/EGK irányelv követelményeivel, különösen a különvagyon elkülönített ırzésére, a hitelfelvételre, a hitelnyújtásra és az értékpapírok, valamint pénzpiaci eszközök fedezetlen eladására vonatkozó követelményeivel, és

d)

ha üzleti tevékenységük féléves és éves jelentésre kötelezett, amelyek segítségével megítélhetı a jelentési idıszak alatti vagyoni helyzet, valamint a kötelezettségek, a bevételek és a tranzakciók mértéke.

Annak megítéléséhez, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak c) pont szerinti védelmi szintje milyen mértékben egyenértékő, figyelembe kell venni az információkról és az egyenértékőség meghatározásáról szóló osztrák rendelet (IG-FestV), a mindenkor érvényes szövegváltozatban, 3. §-ában megnevezett követelményeket. 3.

A Befektetési alap számára olyan befektetési alapok befektetési jegyei is megvásárolhatók, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ugyanazon az alapkezelı kezel, vagy amelyeket olyan társaság kezel, amellyel az Alapkezelı közös kezelés vagy többségi tulajdonlás, vagy jelentıs közvetlen és közvetett részesedés útján kapcsolt viszonyban áll.

4.

Egy és ugyanazon befektetési alapba a Befektetési alap vagyonának legfeljebb 10%-át lehet befektetni.

E)

Származékos pénzügyi eszközök

I.

Tızsdén jegyzett és nem jegyzett származékos pénzügyi eszközök

A Befektetési alap számára olyan származékos pénzügyi eszközöket (derivatívákat) lehet vásárolni, ideértve az egyenértékő készpénzben elszámolt eszközöket is, amelyeket a mellékletben felsorolt valamelyik tızsdén hivatalosan engedélyeztek, vagy amelyekkel, a mellékletben megnevezett valamelyik szabályozott piacon kereskednek, vagy az olyan származékos pénzügyi eszközöket, amelyek az egyik tızsdén sincsenek hivatalosan engedélyezve, vagy amelyekkel nem kereskednek szabályozott piacon (tızsdén kívüli származékos eszközök), amennyiben a)

a mögöttes termékek esetében a Befektetési alap kezelési szabályzatának 20. §-a értelmében vett eszközökrıl, vagy olyan pénzügyi indexekrıl, kamatlábakról, devizaárfolyamokról vagy devizákról van szó, amelyekbe a Befektetési alap a kezelési szabályzatában megnevezett befektetési céloknak megfelelıen befektethet,

b)

a tızsdén kívüli származékos ügyleteknél az ügyleti partner olyan kategóriájú felügyeletnek alávetett intézmény, amelyet az osztrák Pénzpiaci Felügyelet rendeleti úton engedélyezett, és

c)

az OTC-derivatívákról megbízható és ellenırizhetı napi értékelés készül, és az Alapkezelı kezdeményezésére bármikor a megfelelı mindenkori értéken értékesíthetık, készpénzre válthatók vagy egy ellenügylet keretében lezárhatók.

II.

Felhasználási cél


15

2010. augusztus 2.

Származékos eszközök a Befektetési alap befektetési stratégiájának részeként és fedezési célokra is alkalmazhatók. III. Kockázatkezelés Az Alapkezelınek olyan kockázatkezelési eljárást kell alkalmaznia, amely lehetıvé teszi számára, hogy a befektetési pozíciókkal járó kockázatot, valamint a Befektetési alap vagyonának teljes kockázati profiljából reá esı mindenkori részesedést minden idıpontban felügyelni és mérni tudja. Olyan eljárást kell továbbá alkalmaznia, amely lehetıvé teszi a tızsdén kívüli származékos ügyletek mindenkori értékének pontos és független értékelését. Az Alapkezelı köteles a letétkezelıvel egyetértésben, az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság által rögzített eljárásnak megfelelıen az általa kezelt valamennyi befektetési alap vonatkozásában közölni a hatósággal az alap vagyonában lévı származékos ügyletek fajtáit, a mindenkori mögöttes termékekkel járó kockázatokat, a befektetési korlátokat, valamint a származékos ügyletekkel járó kockázatok mérésére alkalmazott módszereket. Az Alapkezelı a vagyontárgyak fedezése céljából, valamint a Befektetési alap befektetési stratégiájának részeként egyaránt bonyolíthat származékos ügyleteket. Ezáltal a befektetési alapban található vagyoni értékek értékcsökkenésének kockázata legalábbis idılegesen megnövekedhet. A származékos ügyletek alkalmazására és lehetséges kockázataira vonatkozó részletes ismertetés a 13. pontban található. A származékos ügyletekkel járó teljes kockázat nem haladhatja meg a Befektetési alap összesített nettó eszközértékét. A kockázat kiszámításához a mögöttes termékek piaci értékét, a nemteljesítési kockázatot, a jövıbeli piaci ingadozásokat és a pozíciók felszámolási határidejét kell figyelembe venni. A Befektetési alap befektetési stratégiájának részeként a Befektetési alap kezelési szabályzatában és a befektetési alapokról szóló osztrák törvény keretein belül meghatározott, a mögöttes termékekre vonatkozó speciális befektetési korlátokon belül bonyolíthat le származékos ügyletekbe történı befektetéseket, amennyiben a mögöttes termékek teljes kockázata nem haladja meg ezeket a konkrét befektetési korlátokat. A Befektetési alapnak a tızsdén kívüli származékos eszközökkel folytatott ügyletei esetében a nemteljesítési kockázat nem haladhatja meg az alábbi mértékeket: a)

ha az ügyleti partner a 2002/12/EK irányelv szerinti pénzintézet, az alap vagyonának 10%-át,

b)

egyéb esetben az alap vagyonának 5%-át.

A Befektetési alap indexalapú származékos eszközökbe történı befektetéseit a specifikus befektetési korlátok vonatkozásában nem veszik figyelembe. Ha egy származékos ügylet értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe van beágyazva, azt a fent említett elıírások betartása szempontjából figyelembe kell venni. IV. Összesített határ A nem fedezési célú származékos pénzügyi eszközök beszámítandó értékének összege nem haladhatja meg az alap vagyonának értékét. A számított érték a pénzügyi határidıs ügyletek esetében egyenlı az ügylet szerinti érték és a tızsdei napon közölt határidıs árfolyam szorzatával; opciós jogok esetében egyenlı az opciós jog tárgyát képezı értékpapír vagy pénzügyi eszköz értékével (underlying) Tıkeáttétel (leverage): Amennyiben e Befektetési alap különös rendelkezéseinek 15. §-a lehetıvé teszi származékos eszközök spekulációs célokra való alkalmazását, az Alapkezelı a Befektetési alap befektetési arányát a származékos eszközök alkalmazására vonatkozóan az InvFG keretében engedélyezett korlátok fölé emelheti (leverage). F)

Penziós ügyletek

Az Alapkezelı a befektetési alapokról szóló osztrák törvény befektetési korlátainak betartása mellett jogosult a Befektetési alap számlájára olyan vagyontárgyakat vásárolni, amelyekre vonatkozóan az eladó kötelezettséget vállal, hogy a vagyontárgyakat egy elıre meghatározott idıpontban és egy elıre meghatározott árfolyamon visszaveszi. Ez azt jelenti, hogy a „penzióba vett” vagyontárgyaknak az alap szempontjából releváns finanszírozása eltérhet a mindenkori bázisfinanszírozástól. Így például a kamatozás, a futamidı, valamint a vételi és eladási árfolyam jelentısen eltérhet az alapul szolgáló eszköztıl. A piaci kockázat ezzel kiküszöbölhetı. G) Értékpapír-kölcsönzés Az Alapkezelı a befektetési alapokról szóló osztrák törvény befektetési korlátainak betartása mellett jogosult az alap vagyonának legfeljebb 30%-áig egy elismert értékpapír-kölcsönzési rendszer keretében határozott idıre értékpapírokat harmadik félnek átadni, azzal a feltétellel, hogy a harmadik fél kötelezi magát a neki átengedett értékpapírok egy elıre meghatározott kölcsönadási határidı lejártakor való visszaadására. Az ezért bevételezett prémiumok pótlólagos hozamkomponensnek számítanak. Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

16

2010. augusztus 2.

16. Értékelési elvek Az egy befektetési jegyre esı nettó eszközérték meghatározásához a Befektetési alap összesített nettó eszközértékét – a hozamokat is beleértve – el kell osztani a befektetési jegyek számával. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelı úgy határozza meg, hogy az alap tulajdonában levı értékpapírok, pénzpiaci eszközök és elıvásárlási jogok mindenkori árfolyamértékéhez hozzáadja a Befektetési alap tulajdonát képezı pénzügyi befektetések, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, majd levonja a kötelezettségeket. A nettó eszközértéket a következı elvek alapján határozzák meg: a)

Azoknak a vagyoni értékeknek az értékét, amelyeket valamely tızsdén vagy más szervezett piacon jegyeznek, illetve, amelyekkel valamely tızsdén vagy más szervezett piacon kereskednek az utolsó rendelkezésre álló árfolyam alapján határozzák meg.

b)

Amennyiben egy vagyoni értéket tızsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyeznek, vagy azokkal tızsdén vagy más szabályozott piacon nem kereskednek, vagy amennyiben egy olyan vagyoni értéknek, amelyet valamely tızsdén vagy más szervezett piacon jegyeznek, illetve, amellyel valamely tızsdén vagy más szervezett piacon kereskednek az árfolyama nem tükrözi a tényleges piaci értéket, megbízható adatszolgáltató árfolyamaira, vagy egyenértékő értékpapírok piaci árfolyamára, vagy más elismert értékelési módokra kell hagyatkozni.

17. A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, ill. kifizetési vagy visszaváltási árfolyamának megállapítása, különösen: -

ezen árfolyamok kiszámításának módszere és gyakorisága az eladással, a kibocsátással, visszaváltással vagy kifizetéssel összefüggı költségekre vonatkozó adatok ezen árfolyamok nyilvánosságra hozatalának módjára, helyére és gyakoriságára vonatkozó adatok.

Kibocsátási felár A kibocsátási árfolyam megállapítása során a kibocsátási költségek fedezésére a befektetési jegy értékére kibocsátási felárat számítanak fel. A kibocsátási költségeket fedezı kibocsátási felár a befektetési jegy értékének 5,0%-a. Ez a kibocsátási felár a csak rövid idıtartamra szóló befektetések esetén csökkentheti a teljesítményt, vagy azt akár teljes mértékben fel is emésztheti. Ezért a befektetési jegyeket ajánlatos hosszabb befektetési idıtartamra vásárolni. A kibocsátási és visszaváltási árfolyam kerekítése A kibocsátási árfolyam kiszámításához az így kapott összeget centre kell felkerekíteni. A visszaváltási árfolyam megegyezik a nettó eszközértékkel. A kibocsátási és visszaváltási árfolyam közzététele Az egy befektetési jegyre jutó értéket, a kibocsátási és a visszaváltási árfolyamot minden tızsdei kereskedési napon a letétkezelı határozza meg, és azokat egy belföldön széles körben megjelenı gazdasági vagy napilapban és/vagy a kibocsátó társaság honlapján elektronikus formában nyilvánosságra hozza. Befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása során felmerülı költségek A befektetési jegyeknek letétkezelı által történı kibocsátása és visszaváltása pótlólagos költségek felszámítása nélkül történik, kivéve a befektetési jegyek kibocsátásakor felszámított kibocsátási felárat. A visszaváltási árfolyamon történı visszaváltás költségmentes. Az, hogy az egyes befektetıknél milyen mértékő pótlólagos díjakat számítanak fel a befektetési jegyek eladásáért és visszaváltásáért, a befektetınek a mindenkori letétkezelı hitelintézettel kötött egyedi megállapodásától függ, és ezért arra az Alapkezelınek nincs befolyása. 18. A Befektetési alap terhére, az Alapkezelınek, a letétkezelınek vagy harmadik félnek fizetendı díjazások módszerére, mértékére és kiszámítására vonatkozó adatok, valamint az Alapkezelı, a letétkezelı vagy harmadik fél részére a Befektetési alap által fizetendı költségtérítések Kezelési költségek Az Alapkezelıt a kezelési tevékenységéért a Befektetési alap vagyonának 1,8%-ára rúgó éves díj illeti meg, amelyet a havi záróértékek alapján határoznak meg, azonban évi minimum 24.000,- €. Az Alapkezelı ezenfelül igényt támaszthat a kezelés kapcsán felmerült valamennyi ráfordításának, így különösen a kötelezı közzétételek költségeinek, a letéti díjak, a letétkezelıi díj, valamint a könyvvizsgálati, tanácsadási és zárlati költségek megtérítésére. Egyéb költségek Az Alapkezelınek járó díjazások mellett a Befektetési alapot még a következı ráfordítások terhelik: Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

17

2010. augusztus 2.

a) Tranzakciós költségek Ez alatt azon költségek értendık, amelyek a Befektetési alap vagyontárgyainak vásárlásával és elidegenítésével merülnek fel, amennyiben ezeket a tranzakciós költségek elszámolásának keretében még nem számították be az árfolyamon keresztül. b) Könyvvizsgálói díj A könyvvizsgáló díjazásának mértéke egyfelıl az alap volumenéhez, másfelıl pedig a befektetési elvekhez igazodik. c) Közzétételi költségek Ez alatt azon költségeket kell összegezni, amelyek a bel- és külföldi befektetésijegy-tulajdonosok részére történı törvényesen elıirányzott információk összeállításával és közzétételével összefüggésben merülnek fel. Ezenkívül a Befektetési alapra ráterhelhetı a felügyeleti hatóságok által elszámolt összes költség, ha a törvényi rendelkezések módosítása miatt változások szükségesek (különösen a Befektetési alap kezelési szabályzatára vagy a kibocsátási tájékoztatóra vonatkozóan). d) A Befektetési alap számláinak és letétjeinek költségei (értékpapírletéti díjak) A Befektetési alapra a letétkezelı ráterheli szokásos banki letéti díjait, szelvénybeváltási költségeit, adott esetben a külföldi értékpapírok külföldi kezelésével felmerülı szokásos banki költségekkel együtt.

e) Letétkezelıi díj A letétkezelıt az alap könyvelésének vezetéséért, a Befektetési alap napi értékeléséért és az árfolyam közzétételéért havi díj illeti meg. f) A külsı tanácsadó cégek vagy befektetési tanácsadók szolgáltatásainak költségei Amennyiben a Befektetési alap külsı tanácsadókat vagy befektetési tanácsadókat vesz igénybe, a felmerült költségeket e tétel alatt összegzi, és ráterheli a Befektetési alapra. g) Külföldi forgalmazás engedélyezésével összefüggı költségek Amennyiben a Befektetési alap külföldi forgalmazását engedélyezik, az ezzel együtt járó költségeket e tétel alatt összegzi, és ráterheli a Befektetési alapra. Ide sorolandók azok a költségek, amelyek az alap külföldön való engedélyezése esetén keletkeznek (fıként fordítási költségek, regisztrációs költségek, hitelesítési költségek stb.) Az aktuális éves jelentés „Az alap vagyonának hozamkiszámítása és alakulása” címő fejezetében az alap eredménye alatt található az „egyéb kezelési ráfordítások” címő tétel, amely a fenti b) ponttól g) pontig megnevezett tételekbıl tevıdik össze. Egyéb anyagi haszon Az Alapkezelı felhívja a figyelmet, hogy a Befektetési alap számára nyújtott alapkezelési tevékenységéért az osztrák befektetési alapok ágazati minıségbiztosítási szabványaival összhangban egyéb anyagi hasznot (brókerkutatást, pénzügyi elemzéseket, piac- és árfolyam-információs rendszereket) kizárólag csak akkor szedhet be, ha azt a befektetésijegy-tulajdonosok érdekében használja fel. Az Alapkezelı a beszedett kezelési díjból (jutalék formájában) visszatérítést engedélyezhet. Az ilyen visszatérítések nyújtása nem vezet az alap többletköltségekkel történı további megterheléséhez. Harmadik fél által nyújtott visszatérítések (jutalék formájában) a megfelelı költségtérítés levonását követıen kerülnek a Befektetési alaphoz, amely azokat az éves jelentésében mutatja ki. 19. Külsı tanácsadó cégek vagy befektetési tanácsadók Az Alapkezelı az alap vagyonának kezelésekor az Allianz Global Investors Europe GmbH (Nymphenburger Str. 112116, D-80636 München) cég szolgáltatásait veszi igénybe. Ezért a szolgáltatásért az alapot nem terhelik a 18. ponton túli költségek. 20. Adott esetben a Befektetési alap eddigi eredményei Lásd az „Egyszerősített kibocsátási tájékoztatót”. 21. A tipikus befektetı profilja, aki számára a Befektetési alap koncepciója megszületett Lásd az „Egyszerősített kibocsátási tájékoztatót”. 22. Esetleges költségek és díjak, a 17. pontban megnevezett költségek kivételével, aszerint részletezve, hogy melyeket kell a befektetési jegy tulajdonosának viselnie, és melyeket kell a Befektetési alap különvagyonából fizetni Lásd az „Egyszerősített kibocsátási tájékoztatót”. Kibocsátási tájékoztató ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS

18

2010. augusztus 2.

III. SZAKASZ A LETÉTKEZELİRE VONATKOZÓ ADATOK 1. Letétkezelı A letétkezelı az Erste Group Bank AG (korábban: Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG), Graben 21, A1010 Wien. Cégjegyzékszám: FN 286283f, cégbíróság: Bécsi Kereskedelmi Bíróság. 2. Az Alapkezelıvel kötött szerzıdés részletei és a letétkezelınek fizetett díjazás mértéke, amennyiben azt a befektetési alapra terhelik. Az Erste Group Bank AG (korábban: Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG) a letétkezelı szerepét az osztrák Szövetségi Pénzügyminisztérium 2002. március 25-i, 25 6001/1-V/13/02 jelő határozata szerint vállalta. Feladata a befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása, valamint a Befektetési alap számláinak és letétjeinek a befektetési alapokról szóló osztrák törvény szerinti vezetése. Az Alapkezelıt a Befektetési alap kezelési szabályzata szerint a kezelés fejében megilletı díjazást és a kezeléssel összefüggı ráfordítások megtérítését a letétkezelınek az alap részére vezetett számlák terhére kell megfizetnie. A letétkezelı az alap értékpapírjainak megırzéséért és a számlavezetésért részére járó díjazást ráterhelheti az alapra. Ezen intézkedések során a letétkezelı csak az Alapkezelı megbízása alapján járhat el. 3. A letétkezelı fı tevékenysége A letétkezelı egy osztrák jog szerinti hitelintézet. Fı tevékenysége a zsíró-, betét- és hitel-, valamint az értékpapírüzletág. A letétkezelı megbízásához és leváltásához az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság engedélyére van szükség. Megbízás csak akkor adható, ha feltételezhetı, hogy a hitelintézet szavatolja a letétkezelı szerepéhez kapcsolódó feladatok teljesítését. A letétkezelı megbízását és leváltását közzé kell tenni; a közzétételben fel kell tüntetni az engedélyezı határozatot.

ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H.

Mag. Heinz Bednar

Dr. Franz Gschiegl

Christian Schön, cégj.

Mag. Harald Egger, cégj.

Mag. Jürgen Singer, cégj.

Mag. Paul Severin, cégj.

Mag. Winfried Buchbauer, cégj.

Oskar Entmayr, cégj.


19

2010. augusztus 2.

A kibocsátási tájékoztató 1. sz. melléklete Az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.H. által kezelt összes befektetési alap 15AU A & P-FONDS Advisory One ALPHA EXP ALPHA GMD BELMONT DYNAMIC STRATEGIES CASH ABS MEZZANINE DB PWM Global DELPHIN INVEST DELPHIN TREND GLOBAL DONAU STAR-FONDS DWS (Austria) Abfertigung II DWS (Austria) Europa Rendite DWS (Austria) Europa Renten DWS (Austria) Vermögensbildungsfonds E3 E4 E7 ECM-RENTEN INTERNATIONAL EDGAR EKA-KOMMERZ 14 ERSTE-INTERBOND G1 ES 1 ESPA ALTERNATIVE EMERGING-MARKETS ESPA ALTERNATIVE GLOBAL-MARKETS ESPA ALTERNATIVE MULTISTRATEGIE ESPA BEST OF AMERICA ESPA BEST OF EUROPE ESPA BEST OF HEALTHCARE ESPA BEST OF JAPAN ESPA BEST OF WORLD ESPA BOND BRIK CORPORATE ESPA BOND COMBIRENT ESPA BOND CONVERTIBLE ESPA BOND CORPORATE BB ESPA BOND DANUBIA ESPA BOND DOLLAR ESPA BOND DOLLAR-CORPORATE ESPA BOND EMERGING-MARKETS ESPA BOND EURO-MIDTERM ESPA BOND EUROPE ESPA BOND EURO-ALPHA ESPA BOND EURO-CORPORATE ESPA BOND EURO-MÜNDELRENT ESPA BOND EURO-RENT ESPA BOND EURO-RESERVA ESPA BOND EURO-TREND ESPA BOND EUROPE-HIGH YIELD ESPA BOND FINANCIALS ESPA BOND GLOBAL-ALPHA ESPA BOND INFLATION-LINKED ESPA BOND INTERNATIONAL ESPA BOND LOCAL EMERGING ESPA BOND MORTGAGE ESPA BOND SYSTEM ESPA BOND SYSTEM-EXTRA ESPA BOND USA-CORPORATE ESPA BOND USA-HIGH YIELD ESPA BOND YEN ESPA CASH ASSET-BACKED ESPA CASH CORPORATE-PLUS ESPA CASH DOLLAR ESPA CASH EMERGING-MARKETS ESPA CASH EURO ESPA CASH EURO-MÜNDEL ESPA CASH EURO-PLUS ESPA CASH FORINT ESPA CASH SYSTEM-PLUS ESPA CESKY FOND PENEZNIHO TRHU ESPA CESKY FOND STATNICH DLUHOPISU ESPA CESKY KORPORATNI FOND PENEZNIHO TRHU ESPA CORPORATE BASKET 2013 ESPA CORPORATE BASKET 2013 II ESPA-CS zajisteny fond 4 ESPA-CS zajisteny fond 5 ESPA-CS zajisteny fond 7 ESPA-CS zajisteny fond 8 ESPA-CS zajisteny fond 9 ESPA-CS zajisteny fond 10 ESPA-CS zajisteny fond 11


ESPA-CS zajisteny fond 12 ESPA-CS zajisteny fond 13 ESPA-CS zajisteny fond 14 ESPA-CS zajisteny fond 15 ESPA-CS zajisteny fond 17 ESPA-CS zajisteny fond 19 ESPA-CS zajisteny fond 20 ESPA-CS zajisteny fond 21 ESPA-CS zajisteny fond 22 ESPA-CS zajisteny fond 23 ESPA-CS zajisteny fond 25 ESPA-CS zajisteny fond 27 ESPA-CS zajisteny fond 29 ESPA-CS zajisteny fond 30 ESPA-CS zajisteny fond 31 ESPA-CS zajisteny fond 32 ESPA-CS zajisteny fond 33 ESPA-CS zajisteny fond 34 ESPA-CS zajisteny fond 35 ESPA-CS zajisteny fond 36 ESPA-CS zajisteny fond 37 ESPA-CS zajisteny fond 39 ESPA DALE TOTAL RETURN ESPA Europsky zaisteny fond 1 ESPA FIDUCIA ESPA GARANT ASIA ESPA GARANT BEST CHOICE ESPA GARANT BRIC ESPA GARANT CHINA ESPA GARANT COMMODITIES ESPA INFLATION-PROTECT 2014 ESPA NEW EUROPE BASKET 2014 ESPA NEW EUROPE BASKET 2014 II ESPA NEW EUROPE BASKET 2015 ESPA PIF MIX ESPA PIF TOP ESPA PORTFOLIO BALANCED 30 ESPA PORTFOLIO BALANCED 50 ESPA PORTFOLIO BOND ESPA PORTFOLIO CREATIVE ESPA PORTFOLIO EQUITY ESPA PORTFOLIO LIFE CYCLE/19 ESPA PORTFOLIO TARGET ESPA PORTFOLIO TARGET 4 ESPA PORTFOLIO TARGET 7 ESPA PROTECT EUROPE ESPA PROTECT NEW EUROPE ESPA SELECT BOND EPSA SELECT BOND DYNAMIC ESPA SELECT CASH ESPA SELECT INVEST ESPA SELECT MED ESPA SELECT STOCK ESPA SLSP Zaistený fond 3 ESPA STOCK ADRIATIC ESPA STOCK AGRICULTURE ESPA STOCK AMERICA ESPA STOCK ASIA EMERGING ESPA STOCK ASIA INFRASTRUCTURE ESPA STOCK ASIA-PACIFIC PROPERTY ESPA STOCK BIOTEC ESPA STOCK BRICK ESPA STOCK COMMODITIES ESPA STOCK EUROPE-ACTIVE ESPA STOCK EUROPE-DIVIDEND ESPA STOCK EUROPE-EMERGING ESPA STOCK EUROPE-PROPERTY ESPA STOCK EUROPE-VALUE ESPA STOCK FINANCE ESPA STOCK GLOBAL ESPA STOCK GLOBAL-EMERGING MARKETS ESPA STOCK ISTANBUL ESPA STOCK JAPAN ESPA STOCK MIDDLE EAST AND AFRICAN MARKETS ESPA STOCK NEW CONSUMER ESPA STOCK NEW-EUROPE ACTIVE ESPA STOCK NTX ESPA STOCK PHARMA ESPA STOCK RUSSIA ESPA STOCK TECHNO

20

2010. augusztus 2.

ESPA STOCK VIENNA ESPA Stredoeurópsky zaistený fond ESPA VINIS Bond ESPA VINIS Cash ESPA VINIS MICROFINANCE ESPA VINIS Stock Austria ESPA VINIS Stock Europe ESPA VINIS Stock Europe Emerging ESPA VINIS Stock Global ESPA VORSORGE CLASSIC/03 ESPA VORSORGE CLASSIC/04 ESPA VORSORGE CLASSIC/05 ESPA VORSORGE CLASSIC/06-07 ESPA VORSORGE CLASSIC/08-09 ESPA VORSORGE GOLD/03 ESPA VORSORGE GOLD/03/02 ESPA WWF STOCK CLIMATE CHANGE ESPA WWF STOCK UMWELT EUROBOND G1 EURO MS-FONDS FTC Gideon I Flashtrader absolut FX Global GLOBAL CONVERTIBLES GLOBAL-PERFORMER a Sparkasse Knittelfeld AG részvényalapok alapja Hidden Pearl Value Fund NEMZETKÖZI RÉSZVÉNYALAPOK INVESTMENT GLOBAL DYNAMISCH K 114 K 350 K 354 K 355 K 1000 K 1351 K 1700 K 1941 K 2000 K 3000 KOMMERZ 11 KOMMERZ 13 KOMMERZ 17 KOMMERZ 22 Merito Dynamic Real Return Multi-Selector-Hedgefonds PIZ BUIN GLOBAL PRIVATE BANKING MANAGEMENT PROGRAM-BOND PRIVATE BANKING MANAGEMENT PROGRAM-BOND 2 PRIVATE BANKING MANAGEMENT PROGRAM-EQUITY PRIVATE BANKING MANAGEMENT PROGRAM-EQUITY 2 PRIVATE BANKING MANAGEMENT PROGRAM-REAL ESTATE PRO INVEST AKTIV PRO INVEST PLUS PRORENT

Proteus 100 QIMCO BALKAN EQUITY Salus Alpha Comodity Arbitrage Salus Alpha Directional Markets Salus Alpha Equity Hedged Salus Alpha Event Driven Salus Alpha Managed Futures Salus Alpha Multi Style Salus Alpha Real Estate Salus Alpha RN Special Situation SALZBURGER SPARKASSE BOND EUROLAND SALZBURGER SPARKASSE BOND GERMANY SALZBURGER SPARKASSE SELECT INVEST SALZBURGER SPARKASSE SELECT TREND SALZBURGER SPARKASSE TOP OF WORLD SELECT AKTIEN-DACHFONDS SELECT ANLEIHEN-DACHFONDS SPARRENT STRATEGIEPORTFOLIO BONDPLUS STRATEGIEPORTFOLIO LONGTERMPLUS STRATEGIEPORTFOLIO MIDTERMPLUS sWaldviertel Bond T 1750 T 1751 TOP-Fonds I „Der Stabile“ der Steiermärkischen Sparkasse TOP-Fonds II „Der Flexible“ der Steiermärkischen Sparkasse TOP-Fonds III „Der Aktive“ der Steiermärkischen Sparkasse TOP-Fonds IV „Der Planende“ der Steiermärkischen Sparkasse TOP-Fonds V „Der Offensive“ der Steiermärkischen Sparkasse TOP STRATEGIE alternative TOP STRATEGIE bond TOP STRATEGIE classic TOP STRATEGIE dynamic UL Dynamický UL Konzervativní UNIQA Corporate Bond UNIQA European High Grade Bond UNIQA Total Return VKB-Anlage-Mix Classic WE TOP DYNAMIC WILDER KAISER WSTV ESPA dynamisch WSTV ESPA Garantie WSTV ESPA Garantie II WSTV ESPA progressiv WSTV ESPA traditionell XT EUROPA XT USA Ziel Netto Ziel Valet

SPECIÁLIS ALAPOK A 92 AEK 2 AEK 3 APS INVEST 2009 AS 1 DWS (Austria) 48 DWS (Austria) 24 DWS (Austria) 42 DWS (Austria) VIOLA08 E5 E 30 E 55 E 62 E 77 EKA-KOMMERZ 16 ESPA TA Konzept-Fonds 4 Fredi Sewera Privatstiftung GUTENBERG CUD GUTENBERG RIH IQAM TA Konzept Fonds 3 K 20 K 200 K 401 K 402 K 405 K 408 K 410 K 411


K 412 K 1851 K 1931 K 1944 K 2009 KA1 KA2 KOMMERZ 15 KOMMERZ 21 KV 2007 M 1997 M2000 Pensions Portfolio Fonds 2 PPF 5 RESERVE FONDS 1 RKF 2006 SA 100 SA 400 SAFE s Europe s-Kapital Fix 08/2019 s-Kapital Fix 12/2019 s-Kapital Fix 04/2020 s-Sozialkapitalfonds Sigma optimal SOLIDUS ETHIK SPARKASSEN 1 SPARKASSEN 2

21

2010. augusztus 2.

SPARKASSEN 3 SPARKASSEN 4 SPARKASSEN 5 SPARKASSEN 8 SPARKASSEN 9 SPARKASSEN 13 SPARKASSEN 14 SPARKASSEN 15 SPARKASSEN 17 SPARKASSEN 18 SPARKASSEN 19 SPARKASSEN 21 SPARKASSEN 26 SPARKASSEN 27 SPARKASSEN 30 SPECIAL PURPOSE FUND 3 S-High Fix 16 S-High Fix 20 S-High Fix 24 S-High Fix 29

S-High Fix 35 S-ZukunftAktien 1 S-ZukunftAktien 3 S-ZukunftRenten 1 TIWAG-Vorsorge-Fonds TIWAG-Vorsorge-Fonds II VBV Aktien Dachfonds I VBV Euro Bond Passiv VBV Fundamental Growth Equities VBV HTM FONDS VBV HTM FONDS 2 VBV Passive World Equities VBV TA Konzepte Dachfonds VBV VK Aktiendachfonds VBV VK Sustainability Bonds VORSORGE HTM PORTFOLIO 2 VORSORGE HTM PORTFOLIO 3 VLV 3 WSTW IV

ÚTMUTATÓ:

A külföldön forgalmazásra engedélyezett alapok teljes hozamtıkésítı befektetési jegyei: Külföldön forgalmazásra engedélyezett alapok teljes hozamtıkésítı befektetési jegyeit csak olyan személyek számára szabad kiadni, akik Ausztriában igazoltan nem minısülnek korlátlanul adóköteles személynek, és akik a befektetési jegyek megvásárlása elıtt kötelezik magukat, hogy visszaadják a befektetési jegyet, amennyiben Ausztriában korlátlanul adókötelessé válnak.


22

2010. augusztus 2.

A kibocsátási tájékoztató 2. sz. melléklete A hivatalos kereskedést folytató tızsdék és szervezett piacok listája (2008. júliusi változat) 1. Hivatalos kereskedést folytató tızsdék és szervezett piacok az EGT tagországaiban A 93/22/EGK irányelv (az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló irányelv) 16. cikke értelmében minden tagállam köteles az általa engedélyezett piacokról aktuális listát vezetni. Ezt a listát meg kell küldeni a többi tagállam és a Bizottság számára. A Bizottság e rendelkezés értelmében köteles évente egyszer közzé tenni a számára megküldött szabályozott piacok listáját. A „Szabályozott piacok listája” a piacokhoz való könnyebb hozzáférés és a kereskedelmi szegmensek szakosodása miatt gyakran változik. A Bizottság ezért az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente egyszer közzétett listát a mindenkor aktuális változatában a hivatalos honlapján is hozzáférhetıvé teszi. 1.1. A szabályozott piacok aktuálisan érvényes listája az alábbi internetcímen található meg: http://www.fma.gv.at/cms/site//attachments/0/9/6/CH0236/CMS1230557514954/27072009-liste_geregelte_maerkte.pdf *) a „Szabályozott piacok listája (pdf)” („Verzeichnis der Geregelten Märkte”) fájlban. 1.2. Az alábbi tızsdék a Szabályozott piacok listája alá sorolandók: 1.2.1

Finnország:

OMX Nordic Exchange Helsinki

1.2.2

Svédország:

OMX Nordic Exchange Stockholm AB

1.2.3

Luxemburg:

Euro MTF Luxemburg

1.3. Az InvFG 20. §-a 3. bekezdésének 1. b) pontja szerinti elismert piacok az EU-ban: 1.3.1

Nagy-Britannia:

London Stock Exchange Alternative Investment Market (AIM)

2. Az EGT tagállamain kívüli európai országok tızsdéi 2.1

Bosznia-Hercegovina:

Szarajevó, Banja Luka

2.2

Horvátország:

Zagreb Stock Exchange

2.3

Svájc:

SWX Swiss-Exchange

2.4

Szerbia és Montenegró:

Belgrád

2.5

Törökország:

Isztambul (az adott részvénypiac csak „nemzeti piac“)

2.6

Oroszország:

Moszkva (RTS Stock Exchange)

3. Európán kívüli országok tızsdéi 3.1

Ausztrália:

Sydney, Hobart, Melbourne, Perth

3.2

Argentína:

Buenos Aires

3.3

Brazília:

Rio de Janeiro, Sao Paulo

3.4

Chile:

Santiago

3.5

Kína:

Shanghai Stock Exchange, Shenzhen Stock Exchange

3.6

Hongkong:

Hongkong Stock Exchange

3.7

India:

Bombay

3.8

Indonézia:

Jakarta

3.9.

Izrael:

Tel Aviv

3.10

Japán:

Tokió, Oszaka, Nagoja, Kiotó, Fukuoka, Niigata, Szapporó, Hirosima

3.11

Kanada:

Toronto, Vancouver, Montreal

3.12

Dél-Korea:

Szöul

*)A hivatkozást az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság (FMA) módosíthatja. A mindenkor aktuális hivatkozás az FMA honlapján (www.fma.gv.at) az alábbi útvonalon érthetı el: Anbieter (Szolgáltatók) -> „Informationen zu Anbietern am österreichischen Finanzmarkt“ (Információk az osztrák pénzpiac szolgáltatóiról) -> Börse (Tızsde) -> Übersicht (Áttekintés) -> Downloads (Letöltések) -> Verzeichnis der Geregelten Märkte (Szabályozott piacok listája).


23

2010. augusztus 2.

3.13

Malajzia:

Kuala Lumpur

3.14

Mexikó:

Mexikóváros

3.15

Új-Zéland:

Wellington, Christchurch/Invercargill, Auckland

3.16

Fülöp-szigetek:

Manila

3.17

Szingapúr:

Singapur Stock Exchange

3.18

Dél-Afrika:

Johannesburg

3.19

Tajvan:

Tajpej

3.20

Thaiföld:

Bangkok

3.21

Amerikai Egyesült Államok:

New York, American Stock Exchange (AMEX), New York Stock Exchange (NYSE), Los Angeles/Pacific Stock Exchange, San Francisco/Pacific Stock Exchange, Philadelphia, Chicago, Boston, Cincinnati

3.22

Venezuela:

Caracas

3.23

Egyesült Arab Emirátusok:

Abu Dhabi Securities Exchange (ADX)

4. Az Európai Közösség tagállamain kívüli országok szervezett piacai 4.1

Japán:

Over the Counter Market

4.2

Kanada:


4.3

Dél-Korea:


4.4

Svájc:

SWX-Swiss Exchange, BX Berne eXchange; A Nemzetközi Értékpapír-piaci Szövetség (ISMA) tagjainak tızsdén kívüli piaca, Zürich

4.5


Over the Counter Market a NASDAQ-rendszerben, Over the Counter Market (markets organised by NASD such as Over-the-Counter Equity Market, Municipal Bond Market, Government Securities Market, Corporate Bonds and Public Direct Participation Programs) Over-the-Counter-Market for Agency Mortgage-Backed Securities

5. Határidıs és opciós piacokkal rendelkezı tızsdék 5.1

Argentína:

Bolsa de Comercio de Buenos Aires

5.2

Ausztrália:

Australian Options Market, Australian Securities Exchange (ASX)

5.3

Brazília:

Bolsa Brasiliera de Futuros, Bolsa de Mercadorias & Futuros, Rio de Janeiro Stock Exchange, Sao Paulo Stock Exchange

5.4

Hongkong:

Hong Kong Futures Exchange Ltd.

5.5

Japán:

Osaka Securities Exchange, Tokyo International Financial Futures Exchange, Tokyo Stock Exchange

5.6

Kanada:

Montreal Exchange, Toronto Futures Exchange

5.7

Dél-Korea:

Korea Futures Exchange

5.8

Mexikó:

Mercado Mexicano de Derivados

5.9

Új-Zéland:

New Zealand Futures & Options Exchange

5.10

Fülöp-szigetek:

Manila International Futures Exchange

5.11

Szingapúr:

Singapore International Monetary Exchange

5.12

Szlovákia:

RM-System Slovakia

5.13

Dél-Afrika:

Johannesburg Stock Exchange (JSE), South African Futures Exchange (SAFEX)

5.14

Svájc:

EUREX

5.15

Törökország:

TurkDEX

5.16


American Stock Exchange, Chicago Board Options Exchange, Chicago, Board of Trade, Chicago Mercantile Exchange, Comex, FINEX, Mid America Commodity Exchange, New York Futures Exchange, Pacific Stock Exchange, Philadelphia Stock Exchange, New York Stock Exchange, Boston Options Exchange (BOX)


24

2010. augusztus 2.

Az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h

Recommend Documents