Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék
Az ERP rendszerek használata a vállalati tevékenység során
Készítette: Gaál Ákos Gazdálkodási szak Információmenedzsment szakirány 2008
Szakszeminárium-vezető: Szabó Zoltán
Tartalomjegyzék
Nyilatkozat ........................................................................................................................ 4 Köszönetnyilvánítás .......................................................................................................... 5 Bevezetés .......................................................................................................................... 6 1 Vállalati információs rendszerek .................................................................................. 8 1.1 Az ERP rendszerek meghatározása ........................................................................... 8 1.2 Az ERP rendszerek fejlődése ..................................................................................... 8 1.2.1 Kezdeti lépések a vállalatirányítási rendszerek története során.............................. 9 1.2.2 Az ERP rendszer jövője ........................................................................................ 11 1.3 Az ERP rendszer bevezetésének pozitív és negatív oldala ...................................... 11 1.4 Az ERP rendszerek struktúrája ................................................................................ 13 1.4.1 Operatív komponens ............................................................................................. 15 1.4.2 Vállalatirányítási komponens ............................................................................... 15 1.4.3 Üzletvitel komponensek ....................................................................................... 16 1.4.4 Főbb ERP modulok ............................................................................................... 17 1.5 Az ERP rendszerek legfontosabb jellemzői.............................................................. 18 1.5 Az ERP rendszer bevezetésének szükségessége ...................................................... 19 2 Az ERP rendszerek piaca ............................................................................................ 20 2.1 A világpiacion uralkodó trendek.............................................................................. 20 2. 2 Az ERP rendszer piacának kínálati oldala .............................................................. 23 2.2.1 Az ERP szlovákiai piacának bemutatása az Európai Unióhoz való csatlakozása után.................................................................................................................................. 24 2.2.2 Az ERP piac jelenének bemutatatása.................................................................... 24 2.2.3 Az ERP rendszerek jövője Szlovákiában.............................................................. 30 2.3 Az ERP rendszer szlovákiai piacának keresleti oldala ............................................ 30 3 Noris bemutatása......................................................................................................... 33 3.1 A vállalat rövid bemutatása ..................................................................................... 33 3.2 Az LCS Noris részletes ismertetése ......................................................................... 34 3.3 A Pekyma s. r. o. esetében modulok jellemzése ...................................................... 35 4 CÉGISMERTETÉS- PEKYMA s. r. o. ...................................................................... 37 4.1 A vállalat informatikai rendszerének fejlődése ....................................................... 39 5 Az LCS Noris használata a vállalati tevékenység során ............................................. 41
2
5.1 Az állatállomány nyilvántartási modulja ................................................................. 41 5.2 A bank modulja ........................................................................................................ 47 5.3 A bejövő és kimenő számlák modulja ..................................................................... 49 5.4 A PEKYMA s. r. o. által használ egyéb programrészek .......................................... 50 6. Javaslatok ................................................................................................................... 52 Összefogalalás ..............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakirodalom .................................................................................................................. 55 Ábrajegyzék .................................................................................................................... 57 Táblázatjegyzék .............................................................................................................. 58 Melléklet ......................................................................................................................... 59
3
Nyilatkozat
Alulírott Gaál Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója kijelentem, hogy a szakdolgozatomat önállóan készítettem, korábban sehol sem publikáltam.
Révkomárom, 2008. 10. 30. Gaál Ákos ...........................................
4
Köszönetnyilvánítás Elsősorban szeretnék köszönetet mondani szakszeminárium-vezetőmnek Szabó Zoltánnak, értékes tanácsaival, segítségével járult hozzá a szakdolgozat sikeres elkészítéséhez. Továbbá köszönöm barátaimnak, akik tanulmányaim során végig támogattak, akihez bármilyen kérdéssel fordulhattam.
5
Bevezetés Napjainkban a vállalati irányítás terén a legfontosabb feladat a költségek csökkentése és a nyereség növelése. Ennek következtében alakultak ki a vállalatirányítási (ERP) rendszerek, melyek nagy mértékben megkönnyítik a vállalatvezetés, valamint a vállalatok dolgozóinak életét. Egyszerűbbé, gyorsabbá és áttekinthetőbbé válnak a rendszer a vállalati tevékenységek. A diplomamunkám írása során megmagyarázom az ERP rendszerekkel kapcsolatos fogalmakat. Bemutatom a kialakulásuk körülményeit és történetét. Továbbá taglalom, hogy egy ilyen rendszer milyen előnyöket biztosít a vállalat számára, valamint hogy miért előnyös a bevezetése egy vállalat számára. Mivel az ERP piacon már több szoftverfejlesztő szolgáltató is jelen van, ezért bemutatom, hogy melyek a hazai és külföldi vállalatok előnyei és hátrányai. A következőkben egy megfelelő piacfelmérést szeretnék végezni a szlovákiai ERP piacon. Ennek a felmérésnek az időszakát behatároltam – Szlovákia Európai Uniós tagságának kezdetétől napjainkig bezárólag. Részletesebben mutatom be a piac kínálati oldalát, mivel erről a szektorról több és megfelelőbb adatok álltak a rendelkezésemre. A keresleti oldal szempontjából csupán egy rövid felmérésből tudtam kiindulni. A következő fejezetben az általam kiválasztott vállalat ERP rendszerének bemutatásával foglalkozom. Ez a rendszer az LCS Noris. A gyakorlati rész kezdeteként felvázolom a vállalat történetét. Ugyanebben a leírom, hogy a vállalat a tevékenysége során, milyen informatikai rendszereket használt, valamint milyen informatikai háttérrel rendelkezett. További fejezet szántam a LCS Noris rendszer vállalaton belül használatos moduljainak szemléléséhez. Ebben a részben bemutatom a vállalati tevékenységben használt legfontosabb modulokat, többek között az állatnyilvántartási, banki, bejövő és kimenő számlák modulját. Ebben a fejezetben a könnyebb áttekinthetőség érdekében különböző ábrákat is használtam. Egyes program részeket kevésbé, vagy egyáltalán nem használnak a felhasználók a cégnél, ezért ezeknek a bemutatásától eltekintettem. Legvégül különféle javaslatokkal álltam elő, hogy a vállalat minél egyszerűbben végezhesse mindennapos tevékenységét. Ezek a javaslatok az állatnyilvántartási modullal függnek össze, mivel a vállalat ezt a részt használja a leggyakrabban. Ezek a
6
javaslatok inkább a felhasználó vállalat szempontjából jelentősek, mivel az informatikai háttér már évek óta adott volt ezeknek a lehetőségnek a kihasználására.
7
1 Vállalati információs rendszerek 1.1 Az ERP rendszerek meghatározása Az ERP1 egy rövidítés, mely erőforrás-tervezést jelent. A rendszer feladata, hogy rövid-, közép- és hosszútávon is megkönnyítse a vállalat működéséhez szükséges humán, pénzügyi, technikai és egyéb erőforrásainak tervezését. A bonyolult folyamatok támogatása mellett egyéb előnyökkel is rendelkezik. Szervesen kapcsolódnak a vállalati folyamatokhoz, így valósidejű kommunikáció valósulhat meg egyes folyamatok között. A rendszer csak állandó karbantartás és korszerűsítés mellett működhet kifogástalanul. Ezek a rendszerek egymástól elkülönült modulokból állnak, melyek külön-külön is képesek működni, de összekapcsolva egységet alkotnak. Egyes részek kapcsolatban állnak a többivel, így lehetővé téve, hogy a vállalati folyamatok gyorsaságának növekedését. Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk az integrált vállalatirányítási rendszer (IEA2) elnevezéssel. Ezek a rendszerek már módosultak az ERP rendszerekhez képest, mivel a vállalaton belüli folyamatokat integrálták. Ebben az esetben az egymást követő folyamatok, valamint a folyamatokon belüli lépések közben az információátadás eszköze nem változik. Ennek az előnye, hogy nincs lehetőség a többszöri adatmentésre, adatbevitelre és betöltésre. Az egyes alrendszerek szoros együttműködésének ellenére a folyamatok és a funkciók továbbra is különállóak maradnak és nem többszöröződnek. (Hetyei, 2004)
1.2 Az ERP rendszerek fejlődése Az ERP rendszerek kialakulását az informatika megjelenése és fejlődése tette lehetővé, hisz ennek köszönhető az informatikai technológiák elterjedése. Az internet megjelenésével az informatika és a vele szoroson összekapcsoló folyamatok rohamos fejlődésnek indultak. Hamar világossá vált a vállalatok számára, hogy minél hamarabb alkalmazkodnak
1 2
a
változó
környezethez,
annál
nagyobb
az
esélyük
a
Enterprise Resoruce Planning Integrated Enterprise Application
8
versenyképességük fenntartására és növelésére, mely a vállalat életmaradásának követelménye. 1.2.1 Kezdeti lépések a vállalatirányítási rendszerek története során Az első rendszerek a raktár folyamatainak támogatására jöttek részre. Az első ilyen megoldásokat MRP3 rendszereknek nevezték és 1960-ban jelentek meg. Ez a rendszer a végtermék szükségletéből indul ki, de nem veszi figyelembe a szervezet más erőforrásait. Ennek a problémának a megoldására jött létre 1970-ben a zárt láncú MRP, mely figyelembe veszi a termékekre vonatkozó kapacitást is. 1980-ban született meg az MRP II4 rendszer, mely különböző részrendszerekből származó adatok kapcsolhatóak össze a pénzügyi jelentésekkel. Ez a rendszer sem volt tökéletes, mivel hiányoztak olyan elemek, mint a fix átfutási idő vagy a végtelen kapacitás. Ennek eredményeként jött létre 1990-ben az ERP. A rendszer legfontosabb ismérve,hogy az adatokat egy helyen rögzítik (ahol a legtöbb hozzájuk kapcsolódó információ áll a rendelkezésünkre)
Raktározás
+ Gyártás, ütemezés
MRP
Reklámozás menedzsment
Gyártási erőforrás tervezés
1970
MRP
+
Pénzügy
MRP II
1980
MRP II
+
Valamennyi belső erőforrás
ERP
Teljesen integrált megoldás
1990
Rendelés
ERP
+
Teljes ellátási lánc folyamatok
Belső SCM
ERP/SCM
2000
1960
és ezt egy adatbázisban tárolják. (Ternai, 2003)
ERP/SCM
+
e-ERP, CRM…
ERP II
ERP II. generációja
Ábra 1: Az integrált rendszerek fejlődése, Forrás: Ternai (2003), 121. old. 3 4
Material Requirements Planning Manufacturing Resources Planning
9
A felhasználók kívánságai alapján az ERP rendszereket egyre inkább a vállalat profiljához próbálták igazítani. A profitorientált vállalatok mellett a közigazgatási és a non-profit
szervezetek
is
elkezdték
használatukat.
Az
informatika
fejlődése
következtében jött létre a SCM (ellátási lánc menedzsment), valamint a CRM6 5
(ügyfélkapcsolat-kezelés). Ezek a funkciók rámutatnak, hogy a vállalat értékteremtő folyamata nem ér véget a vállalaton belül. Az ERP II az ERP rendszerek új generációja, mely a vállalaton kívüli folyamatokat is képes integrálni. (Martiško, 2005) Az ezredforduló idején következett be az újabb változás. Az adott rendszerek az üzleti folyamatokat eredményesen támogatták, viszont az irodai alkalmazásokat még nem. Ennek eredményeként jönnek létre az adattárházak, döntéstámogató rendszerek, adatbányászati eszközök, valamint szakértő-rendszerek. A vállalatok nyereségességének növelése érdekében sok vállalat egymással hálózatba kapcsolódott. Ennek következtében a rendszereket átdolgozták és komponensekként
csoportosították
a
funkciókat.
Az
egyes
komponensek
összekapcsolhatóak lettek más rendszer részeivel és kommunikációjuk megoldódott. A változtatások közben elfeledkezek arról a tényről, hogy egyes felhasználói igények eltérőek, és az integrálásukat nem lehet teljes mértékben megoldani.(Hetyei, 2004)
100% Vertikális megoldás
80%
60% Technológia 40% CRM, SCM
Alap ERP
20%
0% 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
Ábra 2: Hangsúlyeltolódás az ERP piacon, Forrás: Mártonfi (2005), www.integris.hu/www.integris.hu/doctar/prezik_2005_04_05/Martonfi_ERP.ppt, 2008. 08. 20. 5 6
Supply Chain Management Customer Relationship Management
10
1.2.2 Az ERP rendszer jövője Az ERP rendszerek esetében egyre fontosabb szerepet játszik az internet. Az felhasználók számára egyre fontosabb a szolgáltatás minősége, persze versenyképesek árak mellett. Ennek következtében a szolgáltatók kénytelenek a már meglévő rendszereket fejleszteni. Egyre több vállalat fejleszti úgy a rendszereit, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek más platformokkal.7
1.3 Az ERP rendszer bevezetésének pozitív és negatív oldala Mikor a vállalat egy ERP rendszer bevezetése mellett dönt nem csupán eszközöket és szoftvereket vásárol meg, mivel a rendszer stratégia és üzleti előnyt is jelent a cégnek. Egy rendszer bevezetésének eredményessége nem azonnal látható, ez egy hosszú távú folyamat, valamint megfelelő fejlesztést, karbantartást igényel. Az ERP rendszerek bevezetése pozitív és negatív tényezőket is tartalmaz, melyeket a következő felsorolásban mutatok be. Egy ERP rendszer bevezetésének előnyei: Adminisztráció automatizálása Az adatok egyszeri bevitele a rendszerbe, valamint egy helyen való tárolása, ezzel is csökkentve a több helyen történő adatbevitelből származó hibát. Áttekinthetővé válik a vállalat működése Hatékonyabb
kapacitáskihasználás
a
folyamatok
automatizálása
következtében Fejlettebb vevőkiszolgálás Az elektronikus piacokhoz való csatlakozás lehetősége Könnyebb kapcsolattartás a szállítókkal Valós idejű információk beszerzése
7
http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/vallalatiranyitasi-rendszerek, 2008. 08. 01
11
Az ERP rendszer bevezetésének hátrányai: Beruházási költségei magasak, valamint nehezen számolhatóak ki az oktatási és tanácsadói költségek, melyek a bevezetéshez kapcsolódnak Bevezetése hosszadalmas feladat, a végső felhasználóknak hozzá kell szokniuk az adott rendszerhez Vállalati folyamatok módosulása A dolgozók egy része képtelen alkalmazkodni az új helyzethez, mely akár a vállalat elhagyásához is vezethet A bevezetés eredménye nem látható azonnal, sőt nehezen mérhetőek és számszerűsíthetők, mivel inkább a vállalat eszmei értékét növelik. (Wallace – Kremzar, 2006) Az előnyöket és hátrányokat mérlegelve a vállalat dönthet, hogy kifejleszt egy új szoftvert a teljesítmény növelésére (ez a megoldás nagyon költséges, de jobban illeszkedik az adott szervezet folyamataihoz, mint egy szolgáltató által kínált szolgáltatás). Ha ezt a lehetőséget elveti, akkor döntenie kell, melyik vállalat szoftverjét vásárolja meg. A külföldi és belföldi szolgáltatók előnyeit a következő felsorolásban mutatom be. (Mártonfi, 2005)8 A külföldi szolgáltató pozitívumainak és negatívumainak felsorolása: Előnyök
Hátrányok
Nemzetközi háttér
Magasabb árkategória
Nemzetközi tapasztalat,
Nagyobb átalakítások igényel a
referenciák
vállalat folyamataiban
Magasabb színvonalú szolgáltatás Több funkció támogatása Átcsoportosíthatóság, ha baj van a piacon
8
www.integris.hu/www.integris.hu/doctar/prezik_2005_04_05/Martonfi_ERP.ppt,
2008. 08. 20.
12
A belföldi szolgáltató előnyei és hátrányai: Előnyök
Hátrányok
Olcsóbb
Nemzetközi háttér hiánya
Kevésbé időigényes
Referenciák hiánya
Hazai specialitások megjelenése
Esetenként a tapasztalat hiánya
az adott rendszeren belül
1.4 Az ERP rendszerek struktúrája Az ERP rendszerek több felosztás alapján jellemezhetjük. Először a vállalati folyamatok alapján mutatom be részletesebben. Ugyanúgy, mint a szervezetek a rendszerek is két fő folyamattal rendelkeznek: 1. a pénz áramlása a vállalat mozgatórugója. Minden fő tevékenység kihatással lehet a szervezet pénzügyeire, ezért is képezi ez az ERP alapját. Támogató egységként még jelent van a kontrolling, mely különféle következtetéseket von le a pénzügyi adatokra támaszkodva. 2. az elsődleges tevékenységet modellező folyamat az ERP rendszerek második fő folyamata. Termelővállalat esetében logisztikai-termelési -, szolgáltató vállalat esetében szolgáltatási folyamatnak nevezik.9
Ábra 3: Pénzügyi folyamat "pénzáram" Forrás: http://www.bischoff.hu/bischoff/opencms/staticHtml/erp.vsl, 2008. 09. 01. 9
http://www.bischoff.hu/bischoff/opencms/staticHtml/erp.vsl, 2008. 09. 01
13
Az ERP rendszerek részei közé tartozik a pénzügyi és logisztikai-termelési modul. Előfordulhat, hogy a kontroling elkülönül a pénzügytől, amely igaz lehet a logisztikára és a termelésre is. Az alapmodulok mellett kiegészítő modulokat is kínálnak a csomag részeként, melyek kapcsolódnak a „főáramokhoz.
Az ERP rendszer
felépítését a következő ábrában mutatom be:
Ábra 4: ERP rendszer felépítése Forrás: http://www.bischoff.hu/bischoff/opencms/staticHtml/erp.vsl, 2008. 09. 01. Az ábra áttekinthetősége ellenére is magyarázatra szorul: Az esetek többségében a beérkező és kimenő számlákat egy az ún. központi számlázás kezeli, melyeket adattáblákba tárol. A pénztárkönyv feladata a bankszámlák vezetése, valamint biztosítja a pénzáramok adminisztrálására hivatott folyamatok regisztrálása. A központi részleg kezeli az értékesítést és a beszerzést. A termékkonfigurációk kezelése a diszkrét termelésirányítás része. Ennek alapján a szükséges alkatrészek beszerzése és kalkulációja. A szükséglettervező egység a rendszer „agya”, amely a termelés a logisztika között áll (optimális rendelési ütemezések készítése, kapacitáskihasználtság kiszámítása).10 A másik létező felosztás az üzleti funkciókon alapul, melynek következtében megkülönböztetünk operatív folyamatokat, vállalatirányítási és üzleti folyamatokat támogató komponenseket. Ezenkívül léteznek még más csoportosítások is: 10
http://www.bischoff.hu/bischoff/opencms/staticHtml/erp.vsl, 2008. 09. 01.
14
OLAP – on-line tranzakció feldolgozása On-line elemzéskészítő (OLTP) komponens Kétdimenziós- vagy multidimenziós adatmodellre épül-e az adott komponens Adattárházat vagy relációs bázist alkalmaz-e a komponens. (Hetyei, 2004) 1.4.1 Operatív komponens A vállalat mindennapi tevékenységében használhatjuk ezt a komponensek (a rövidtávú működéshez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi és emberi erőforrás megszerzését soroljuk ide). További feladat az információgyűjtés a vállalkozásirányítási komponens számára. Annak ellenére, hogy részben van integrálva, mégis jelentősen hozzájárul a hatékonyság növelésére, a versenyképesség megteremtéséhez. Ide tarozik: •
HR menedzsment
•
Logisztika
•
Marketing
•
Értékesítés,
•
Tárgyeszköz-gazdálkodás,
•
Karbantartás,
•
Létesítménygazdálkodás,
•
Dokumentumkezelés, melyeket speciális komponensek is kiegészítenek a vállalat tevékenysége alapján. (Hetyei, 2004)
1.4.2 Vállalatirányítási komponens Új lehetőségek megtalálásával és kihasználásával segíti elő a nyereség növelését, továbbá elvégzi a vállalat minden területére kiterjedő elemzést, feladata a valós idejű adatok megszerzése, a kockázat csökkentése és a problémák korai felismerése. A következő funkciók taroznak ide: •
Stratégiai irányítás
•
Vezetői számvitel
•
Pénzügyi intelligencia
•
Döntéstámogatás
15
•
Tudásbázis kialakítása,
•
Szervezeti tudás menedzselés. (Hetyei, 2004)
1.4.3 Üzletvitel komponensek Ez a komponens integrálja a külső és belső beszerzési, ellátási illetve értékesítési vevőkiszolgálás folyamatait. Nagy ügyfélforgalmú vállalatok esetében előnyt jelent az internetes technológiák felhasználása. Ez a rész fejlődik a legnagyobb mértékben, számos új funkciót tartalmaz, melyek mindegyike az internetre épül.
CRM (ügyfelek közötti kapcsolatok menedzselése) A CRM célja, hogy a vállalat vevői minél elégedettebbek legyenek. Működése
során adattárházra támaszkodik, összehangolja az értékesítés, a marketing, és az ügyfélszolgálatok és ehhez tartozó elemzések tevékenységét.
SRM (elektronikus szállitóikapcsolatok-menedezsment) A vállalat tevékenységeinek kihelyezése során nagyobb koordináció szükséges a
beszállítókkal való kapcsolattartás. Feladata, hogy megvizsgálja, hogy mely beszállítókkal érdemes hosszú távú kereskedelmi kapcsolatot kialakítani.
eSCM (elektronikus ellátási láncok irányítása) Feladati közé tartozik az ellátási lánc eseményeinek tervezése, menedzselése,
pénzügyi és anyaggazdálkodási folyamat figyelemmel kisérése a készletgazdálkodási és tervezési ütemezési folyamatok átláthatóbbá tétele. (Hetyei, 2004)
B2B (vállalatok közötti elektronikus kereskedelem) A vállalkozás közötti üzleti tevékenység információs és kommunikációs
technológiáján alapul. A vállalati tevékenységek összekapcsolásával nemcsak az adásvétel oldható meg, hanem nyomon követhető a szállítás is.
B2C (fogyasztói elektronikus kereskedelem) A vállalat és a fogyasztók közötti kapcsolatokat foglalja magába. A B2C a
weboldalak technikáját alkalmazza.
16
e-kereskedelem Az Interneten keresztül történő gyors és kényelmes vásárlást jelenti. Magába
foglalja a on-line banki műveleteket, tőzsdei tranzakciókat és a szoftvereket letöltését.
e-procurement (beszerzés) A vásárló az interneten keresztül választja ki a terméket, szolgáltatás és
elektronikus üzenet segítségével rendeli meg. Ez lehet e-mail, vagy más elektronikus adatcsere állomány. (Vörös, 2007) 1.4.4 Főbb ERP modulok Több vállalat is kifejlesztett ERP rendszereket, ennek következtében más-más modulokat tartalmaznak.
A szlovákiai vállalatok által használt/tervezett modulok 100%
Pénzügy
90%
Költség központ
80%
Beruházási vgok Raktárgazdálkodás
70%
Eladás 60%
Értékesités
50%
Termék kalkuláció
40%
HR Likviditás kiszámitása
30%
Termelés
20%
Karbantartás
10%
MIS, EIS
0% Van
Tervezik
Ábra 5: A szlovákiai vállalatok által használt/tervezett modulok, Forrás: http://www.gratex.com/sk/pages/products/product.asp?menu=s_Menu3&id=45, 2008. 10. 01 A következőben felsorolt részeket viszont többnyire az összes rendszer tartalmazza:
17
Pénzügyi Ügyfélkapcsolat-kezelési HR Üzleti adatok elemzése Külföldi országokra kiterjedő technikai támogatás Technológiai Disztribúciói Ellátáslánc-menedzsment Projektmenedzsment Gyártási (Kliement, 2006)
1.5 Az ERP rendszerek legfontosabb jellemzői Ebben az alfejezetben foglalom össze az ERP rendszerek legfontosabb tulajdonságait, mely versenyelőny és a nyereségesség növekedését, valamint a költségek csökkentését jelenti a vállalatok számára. Integráltság: egy adatot elég egyszer bevinni a rendszerben és az a vállalat egész területéről elérhető. Moduláris felépítés: a szoftvercsomag modulokra bontható, melyek külön-külön is használhatóak. Ez lehetővé teszi a rendszer fokozatos bevezetését. Rugalmasság:
a
felhasználók
igényeihez
a
legjobban
igazodó
vállalatirányítási rendszert alkotja meg a szoftverfejlesztő vállalat. A már adott rendszert is képes az igények szerint továbbfejleszteni. Kapcsolódó szolgáltatások: ide tartozik a felhasználók betanítása a rendszer
bevezetése
során,
szervezeti
és
információtechnológiai
tanácsadás. Nemzetközi adottságok: a rendszer többnyelvű és kialakításuk során figyelembe veszi az adott ország sajátosságait (pl.: jogszabályok figyelembe vétele).
18
1.5 Az ERP rendszer bevezetésének szükségessége Az ERP rendszerek napjainkban már a piaconmaradás feltétele, valamint javítja a vállalati tevékenység hatékonyságát. A rendszer támogatja a vállalat mindennapi tevékenységét. Többnyire a nagy ügyfélkörrel rendelkező vállalat esetében ajánlják egy ilyen szoftver megvásárolását. Kisebb vállalatok esetében ajánlatosabb bizony feladatok elvégzésére egyes modulok használata (többnyire bérelszámolási és könyvelési modul).11 A legjelentősebb indokok az ERP rendszer bevezetése mellett: Integrálja a pénzügyi információkat:
a vállalati felső vezető a vállalat
teljesítményének ellenőrzése során pénzügyi jelentéseket tanulmányoz, melyek több részlegről érkeznek. Az ERP előnye, hogy egyetlen variációt közöl, amelyet nem lehet megkérdőjelezni, hisz mindenki ugyannak a rendszernek a felhasználója. Integrálja a vevői megrendelésekkel kapcsolatos információkat: A vásárlási folyamattal kapcsolatos összes adatot egy rendszerben rögzítik, ezzel is megkönnyítve a megrendelés nyomon követését, valamint egyszerűbbé válik a szállítás, raktározás és a termelés is. Felgyorsítja a termelési folyamatot: egy integrált számítógépes rendszerrel növekszik a termelékenység és csökkenek a költségek, valamint a gyártási idő. Csökkenti a készletet: a gyártás, szállítás és raktározás gyorsabb, ennek következtében alacsonyabb a nyersanyag és a késztermék raktározásának ideje. Az alkalmazottak kapcsolatok információk standardizálása: a vállalatok közötti kapcsolatok esetén gyakran előfordul, hogy különbözik a munkaidő hossza, valamint a különféle juttatások. Az ERP rendszerek segítségével ez egységessé tehető. (Koch, 2004)
11
http://www.gratex.com/sk/pages/products/product.asp?menu=s_Menu3&id=45, 2008. 10. 01
19
2 Az ERP rendszerek piaca 2.1 A világpiacion uralkodó trendek Az
ERP
rendszerek
folyamatosan
változnak
a
verseny
növekedése
következtében. Az ERP rendszerek jelenleg egy új fejlődési szakaszba léptek. Az SOA12 hasonló hatással lehetnek, mint a kliens/szerver rendszerek bevezetése, viszont nagymértékű befektetést igényel, melyet nem minden vállalat engedhet meg magának. Világviszonylatban látszik, hogy a keleti régiók is egyre jobban érdeklő az ERP rendszerek iránt, így egyre nagyobb figyelem fordul közép-kelet Európára. Szlovákiai vállalat is egyre gyakrabban használnak ERP rendszereket, vagy egyes moduljaikat a tevékenységük során. Európai viszonylatban még meghódítatlan piacnak csupán a volt szovjet tagállamokat tarthatjuk, mint például Ukrajna. (Kontár – Kővágóová, 2006) A kis- és középvállalati ERP piacot továbbra is a konszolidáció jellemzi. A külföldi, jelentős erőforrásokkal rendelkező vállalatokkal a hazai szoftverszolgáltatók egyre nehezebben veszik fel a versenyt. Az esetek többségében beolvadnak egy nagyobb szolgáltató vállalatba és azok termékeire próbálják meg átállítani ügyfeleiket.13 A versenyképesség növelésében egyre nagyobb szerepet kap a mobilitás. Ennek ellenére csupán olyan vállalatok érdeklőknek az irányú fejlesztések után, akiknek a tevékenysége
megköveteli
hálózatüzemeltetéssel
a
foglalkozó
gyors
cselekvőképességet
cégek).
Az
infrastrukturális
(karbantartással, hátérrel
(3G-
szolgáltatások) már adott a lehetőség a vállalatirányítási rendszerek előtt.14 A vállalatok többnyire a szoftvereket modulonként vásárolják meg és fokozatosan vezetik be. Ez ugyan rövid távon megtakarítást jelent a cég számára, viszont az átlagosan megvalósítható üzletek számát is csökkenti.
12
Service Oriented Architecture
13
http://itcafe.hu/hir/konszolidalodo_erp-piac_dinamikus_dynamics.html, 2008. szeptember 3.
14
http://msweb.hu/download/megoldas0605/10MS_10-11.pdf, 2008. szeptember 2.
20
Az ERP piacot több tényező is befolyásolja: A szoftver kiválasztásáról a vállalat központilag dönt. A vállalati részek nem egyforma befolyással rendelkeznek a döntésnél, mivel az IT részleg nagyobb befolyással bír, mint a többi részleg. Ez abból a szempontból lehet hátrányos, hogy a szoftverrel nemcsak az informatikusok fognak dolgozni. A vállalatok számára továbbra is a költségek csökkentése és a nyereség növelése a fontos. A vállalat növekedésének fontosságát ugyan hangsúlyozzák, de az innováció és a befektetés nagyságában ez nem tükröződik. A döntések pozitív hatásainak a vállalat hosszú távú céljai között kell szerepelniük. A globalizáció következtében a vállalatok kénytelenek standardizálni folyamataikat, információs rendszerüket és az adatokat. Az átjárhatóság megkönnyítésére épültek ki a standardok, melyek a felhasználó számára nagyfokú szabadságot biztosítanak. Egy vállalat számára fontos, hogy stabil anyagi és szellemi értékkel rendelkező
szolgáltatótól
vásárolja
meg
a
szoftvereket.
Ennek
következtében a kisebb vállalatok komoly szakmai specializációra, illetve nagyobb cégekkel való összeolvadásra vannak kényszerítve. A média jelenléte és a magas büntetések következtében a vállalat vezetésének ellenőriznie kell, hogy a vállalati tevékenység megfelel-e a regionális és nemzeti iparági követelményeknek, amely állandó IT változást eredményez a cég számára. A vállalatok többsége elavult rendszereket használ. A szoftvergyártók ezért több esetben is a régi rendszer felújításával, modernizálásával foglalkoznak. (Kontár – Kővágóová, 2006) A következő ábrán látható, hogy a 2007-es felmérések szerint a legtöbb vállalat a MS SQL adatbázist használja, jelentősen megelőzve az Oracle-t.
21
Az ERP rendszerek által támogatott adatbázisok
IBM DB2; 11,29% Oracle; 22,58% Sybase; 8,06% Informix; 3,23% X-base; 3,23% Firebird; 3,23% Progress; 1,61% Egyéb; 4,84% MS SQL; 41,94%
Ábra 6: Az ERP rendszerek által támogatott adatbázisok, Forrás: Forrás: Drobný - Frkalová (2008) A 7. ábrán látható, hogy a leggyakrabban használt HW plattforma az Intel, de mögötte csupán 8 %-kal maradt le az x86 emellett a két plattforma mellet még a RISC is jelentős, 22 %-os résszel rendelkezik.
Az ERP rendszerek által támogatott HW platformok
Intel 36%
Egyéb 4% HP 2% Összes platform 4% Független 4%
RISC 22%
x86 28%
Ábra 7:Az ERP rendszerek által támogatott HW platformok, Forrás: Drobný - Frkalová (2008)
22
A fejezet utolsó ábráján szemléltetni szeretném, hogy a melyek a leggyakrabban használatos operációs rendszerek. Látható, hogy Microsoft terméket a Windows még mindig jelentős előnnyel bír a többi operációs rendszerhez képest.
Az ERP rendszerek által támogatott operációs rendszerek
Linux; 22,08%
Unix; 14,29%
OS400; 3,90% Solaris; 3,90% AIX; 3,90% Egyéb; 2,60% Windows; 49,35%
Ábra 8: Az ERP rendszerek által támogatott operációs rendszerek, Forrás: Drobný - Frkalová (2008) 2. 2 Az ERP rendszer piacának kínálati oldala Az 1990-as évek elején Szlovákiában csupán néhány nagyvállalat használta az ERP rendszerek valamely fajtáját, mivel ők rendelkeztek a megfelelő pénzügyi hátérrel. A vállalatok csak ezután fedezték fel az IT rendszerek kínálta lehetőségeket és ezután lassan megkezdődött az ERP rendszerek piacának lassú fejlődése. Kezdetben csak a könyvelési és pénzügyi feladatok elvégzéséhez használtak különféle szoftvereket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után megnőtt az igény az ERP szolgáltatások irányában, mivel csupán ezek a rendszerek tették lehetővé a nemzetközi üzleti folyamatok optimális lebonyolítását. 2004-ben még a lokális szolgáltatók nem voltak felkészülve a felhasználók igényeinek változására, de ez az elmúlt 4 évben pozitív irányban változott.
23
2.2.1
Az ERP szlovákiai piacának bemutatása az Európai Unióhoz való
csatlakozása után Az Európai Unióhoz való csatlakozással nemcsak a piac nagysága nőtt meg, hanem újabb versenytársakat is szereztek a szlovák vállalatok. Szlovákiának fel kellett készülnie nemcsak a globalizáció egy újabb lépcsőfokára, hanem idővel az európai nemzetközi pénznem, az Euró bevezetésére is. A versenyképesség és a hatékonyság növelése érdekében a szlovákiai vállalatok számára egyre fontosabbá vált az ERP rendszerek bevezetése. 2004-ben közvetlenül az Európai Unióba való belépés után felmérést végzett az egyik legjelentősebb szlovákiai informatikai napilap az ERP helyi piacán. Ezt a felmérést a 2007-es év folyamán megismételte, melyet részletesen bemutatok a 2.1.2-es fejezetben. A technikai alapjellemzőket megfigyelve kijelenthetem, hogy legtöbb ERP rendszer Intel gyártású felszerelést igényel. Az adatbázisok terén több lehetőség is adott, viszont többnyire Microsoft és Oracle bázist használnak. Operációs rendszerként az esetek többségében a Microsoft Windows-t, Linux-ot és az Unix operációs rendszer használata a kötelező. 2004-es adatok alapján a legtöbb felhasználója az Unicorn Group vállalat Unicorn Enterprise Systém termékének volt. A második helyen az SAP Slovensko termékei, míg a harmadik helyet a Delta szerezte meg. Ezek a vállalatok külföldi érdekeltségű cégek. A helyi cégek közül a legjobb pozíciót az SBS cég ESO termékének sikerült elérnie. Ez követte az ANASOFT APR, majd a BESET vállalat. A licencek eladásából származó árbevétel tekintetében a lista elején a SAP termékei állnak 1, 472 millió Sk-val. A második helyet a FLEX-IS 333 ezer Sk-val, harmadikként a Najavo vállalat termékét nevezték meg 280 ezer Sk-val. Láthatjuk, hogy a többi vállalathoz képest a SAP Slovensko sokkal nagyobb nyereséget ért el, de vállalat méretei sokkal nagyobbak, mint a másik két cégé. (Drobný, 2005) 2.2.2 Az ERP piac jelenének bemutatatása A 2008-as évben az ERP rendszerek szlovákiai fejlesztőinek, főleg a kisebb szolgáltatók számára jelentős fejlesztési lehetőségeket tartogat az euró szlovákiai bevezetése. A felhasználó vállalatok számára fontos, hogy az adott rendszerben 2008
24
augusztusától folyamatosan duálisan is feltűntessék az árakat, amely az euró bevezetésének egyik kezdő lépése az ERP rendszerek terén. Ennek következtében a szolgáltatók inkább a már meglévő rendszereket fejlesztik, hogy a végső felhasználók a lehető legkisebb változások mellett dolgozhasson. 2007-ben nagyszabású felmérés zajlott le, melyben szolgáltatók nagy többsége bekapcsolódott. A kutatásban részt vettek az egészesen egyszerű könyvelési és bérelszámolási rendszerek, valamint a nagyvállalatok számára kifejlesztett több modult tartalmazó programok is. A szlovák ERP piac ugyanúgy, mint a 2004-es felmérés után két részre bontható az árak és az igényesség alapján. Továbbra is a kisvállalatok számára fontos az olcsóság, amit többnyire a szlovák szolgáltatók elégítenek ki. Ennek ellenére egyre több helyi vállalat veszi fel a versenyt a külföldi szolgáltatók rendszereivel. Több vállalati vezető is kijelentette, hogy a felhasználók számára egyre fontosabb lesz a szolgáltatások minősége, mint ára. A következő táblázatokban szeretném bemutatni a szlovákiai piacon résztvevő szolgáltatókat, valamint piaci helyzetüket.
A rendszer neve A program forgalmazásának kezdete Támogatott HW platformok Támogatott adatbázisok Támogatott operációs rendszerek A rendszer ajánlott felhasználóinak száma15 Felhasználó száma 2007-ben A végső felhasználók száma 2007-ben Új felhasználók száma 2007-ben Szolgáltató
ABRA Gx
DOMUS
Money S3
DIALOG 3000S
SPIN
Wéčko (Datalock W)
QI
2004
1999
2002
1999
1997
2000
2000
x86
Intel
x86
Intel
Intel, RISC
Intel
Intel
Firebird, Oracle
Sybase
Microsoft
Sybase, Oracle
Oracle
X-base (DBF)
Microsoft
Windows, Linux
Windows, Linux, Unix
Windows
Windows, Unix
Windows, Linux, Unix
Windows
Windows
M
M
S, M, L
M, L
M, L, XL
S, M
M, L
480
103
9700
25
450
2680
61
2000
1700
17 170
758
6 050
16 070
630
N/A
13
2 128
3
30
180
22
ABRA Software s.r.o.
ANASOFT Cigler APR Software a. s.
Control Informatika SR, s. r. o.
DATALOCK a. s.
DCIT s. r. o.
Táblázat 1: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben I. Forrás: Drobný - Frkalová (2008) 15
S - kis vállalatok(10 alkalmazottig), M - közép vállalatok(10-99 alkalmazottig), L - nagy vállalatok (100-500 alkalmazottig), óriás vállalatok (500 alkalmazott felett)
25
Voltak vállalatok, akik elzárkóztak bizonyos információk megadásától, valamint egyes
külföldi
szolgáltatók
nem
hozhatták
nyilvánosságra
nyereségüket
(részvénypiacon való részvételükből kifolyólag). A táblázatokból hiányzó adatok ellenére is megfelelő áttekintést nyújt a szlovákiai ERP piac jelenlegi helyzetéről.
A rendszer neve
SRS
iScala
Flex 63
FlexONE
INFOR
Microsoft Dinamics NAV
eso/entriprise solutions
A program forgalmazásának kezdete
1996
1978
2003
2005
1978
2001
1992
Támogatott HW platformok
Intel
Intel
HW platformtól független
HW platformtól független
Intel/RISC
x86
Minden platform
Microsoft SQL
DB2
Windows
Linux,Windows, AIX, Solaris, OS400
Támogatott adatbázisok Támogatott operációs rendszerek A rendszer ajánlott felhasználóinak száma Felhasználó száma 2007-ben A végső felhasználók száma 2007-ben Új felhasználók száma 2007-ben Szolgáltató
Windows
Windows
Windows, Linux, Unix
Windows, Linux, Unix
Oracle, Microsoft SQL, IBM Informix Windows, Linux, Unix, VMWare
S, M, L
M,L
L, XL
S, M
M, L, XL
M, L, XL
M, L, XL
350
85+
23
37
30
30
53
1500
600+
1 500
200
850
449
4000
40
8
8
11
5
8
8
EMEL
Epicor
GEMMA Systems
Gratex International
HT Solution
Microsoft Microsoft
Oracle
Oracle
FLES-IS
Táblázat 2: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben II. Forrás: Drobný - Frkalová (2008) A 2004-es adatokat megfigyelve kijelenthetjük, hogy a legtöbb ERP rendszer nem igényel már Intel gyártású felszerelést. Olyan rendszer is előfordul, amely nem igényel speciális hardver-t. Az adatbázisok terén az első helyen a Microsoft és Oracle áll. E két megoldás mellett több alternatív lehetőség is szerepel. Az operációs rendszerek terén a vállalatok számára már kisebb a választék. A legtöbb ERP rendszer a Microsoft termékét a Windows-t követeli meg, de egyre több esetben fordult elő a Unix és a Linux rendszer is.
A rendszer neve A program forgalmazásának kezdete Támogatott HW platformok
ALFA egyszerű könyvelés
OLYMP bérelszámolás
OMEGA kettős könyvelés
Helios Green
Helios Orange
Infor FMS
Microsoft Dinamics NAV
1996
1997
1998
1996
1991
1982
2001
Intel/RISC
Intel
Intel/RISC
N/A
N/A
Intel
X86
26
Microsoft
Microsoft
Microsoft
MS SQL 2000, 2005
MS SQL 2000, 2005
Microsoft SQL, Oracle
Microsoft SQL
Windows
Windows
Windows
Windows
Windows
Windows
Windows
S, M
S, M, L
S, M
S, M, L, XL
S, M, L
M, L
S – XL
20 537
8 900
7 189
74
250
42
205
A végső felhasználók száma 2007-ben
23 618
13 350
25 169
N/A
1 500
N/A
N/A
Új felhasználók száma 2007-ben
2 337
1 296
1 489
6
54
5
40
LLP
Microsoft SR
Támogatott adatbázisok Támogatott operációs rendszerek A rendszer ajánlott felhasználóinak száma Felhasználó száma 2007-ben
Szolgáltató
KROSS
LCS Slovensko
Táblázat 3: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben III. Forrás: Drobný - Frkalová (2008)
A rendszer neve
Microsoft Dinamics AX
QAD Enterprise Applications
Najavo Professional
Oracle EBusiness Suite
SAP Business One
SAP Business Suite
SAP ERP
A program forgalmazásának kezdete Támogatott HW platformok
2001
1986
2001
1985
2004
2001
1972
minden platform
Intel/RISC
x86
Intel/RISC
N/A
N/A
N/A
Támogatott adatbázisok
Microsoft SQL
Progress, Oracle, Microsoft SQL
Sybase
Oracle
MS SQL, DB82
Informix, Oracle, DB82
Informix, Oracle, MS SQL, DB82
Támogatott operációs rendszerek
Windows
Linux,Windows, AIX, Solaris, Unix
Windows
Windows, Linux, AIX, Solaris
Windows
Windows, Linux, Unix
Unix, Windows, OS400, Linux
A rendszer ajánlott felhasználóinak száma
S – XL
L, XL
M, L
M, L, XL
S, M
L, XL
M, L, XL
Felhasználó száma 2007-ben
16
37
25
N/A
78
N/A
N/A
N/A
N/A
25
N/A
N/A
N/A
N/A
4
5
6
N/A
N/A
N/A
N/A
Microsoft SR
Minerva
Najavo
Oracle SR
A végső felhasználók száma 2007-ben Új felhasználók száma 2007-ben Szolgáltató
SAP Slovensko
Táblázat 4: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben IV. Forrás: Drobný - Frkalová (2008) Az értékesítési folyamatot három részre oszthatjuk az ERP rendszerek esetében. Első láncszem a szolgáltató, mely a licenszet adja el a felhasználó vállalat. Második láncszem maga a vállalat, mely megvásárolja az adott szolgáltató szolgáltatását. Harmadik résztvevő maga a felhasználó (vállalat alkalmazottai).
27
A rendszer neve
SAP
SOFTP Profit
SunSoft EcoSun
IS GARIS
EMPIRE
Microsoft Dynamics NAV (volt NAVISION)
1999
1992
1990
2002
1984
x86, RISC
X86, RISC
Intel
RISC, HP Pc plattforma
x86
Intel, AMD, x86
Microsoft
Oracle, MS SQL, Pervasieve SQL
Postgres, MySQL, Sybase, Firebird
Microsoft SQL
Microsoft Dynamics NAV
A program forgalmazásának kezdete Támogatott HW platformok
x86, RISC
Támogatott adatbázisok
Oracle, Microsoft, IBM
MS SQL
Microsoft SQL, Oracle
Támogatott operációs rendszerek
Unix, Windows, OS400, Linux
Windows
Windows
Windows
Windows, Linux
Windows, Linux/BSD, Unix
Windows
L, XL
M, L
S - XL
S -M
S - XL
M - XL
M, L
34
16
302
1 912
231
11
65
5 500
365
10 05
6 303
5 000
60
1 450
8
2
19
232
9
3
12
SOFTIP
SunSoft
TatraSoft
THR Systems
WBI
A rendszer ajánlott felhasználóinak száma Felhasználó száma 2007-ben A végső felhasználók száma 2007-ben Új felhasználók száma 2007-ben Szolgáltató
Siemens IT Solutions and Service
Táblázat 5: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben IV. Forrás: Drobný - Frkalová (2008)
Piacrészesedés 2007-ben a felhasználó vállalatok nagyságának tekintetében kis vállalatok; 16,22%
közép vállalatok; 41,34%
óriás vállalatok; 12,31%
nagy vállalatok; 30,13%
Ábra 9: Piacrészesedés 2007-ben a felhasználó vállalat nagysága tekintetében Forrás: Drobný – Frkalová (2008) A rendelkezésre álló adatok alapján a legtöbb felhasználója a KROS részvénytársaságnak volt. Mindhárom szolgáltatásának sikere van a szlovák piacon. A vállalat többnyire kis- és középvállalatoknak nyújtja szolgáltatásait. Második helyen a
28
Money S3, a Cigler Software részvénytársaság terméke áll, míg a harmadik helyet a Wéčko, a DATALOCK részvénytársaság által kifejlesztett részvénytársaság áll. A kis vállalatok többnyire az ALFA, OMEGA és OLYMP termékeket használják, melyek a KROS vállalat szolgáltatásai. A közép vállalatok (10-tol 99 alkalmazottig) a FlexONE, Anasoft, LLP Bratislava, Control Informatika és a DCIT programokat alkalmazzák. A Minerva vállalat, a LCS Slovensko (amely a Noris rendszer szolgáltatója), a Softip, valamint az SAP Slovensko számára az elsődleges célcsoportot a nagyvállalatok (100-tól 500 alkalmazottig) jelentik. A legnagyobb vállalkozások (500 alkalmazottól) számára a legtöbb esetben a Siemens IT Solutions vállalat biztosítja a megfelelő ERP rendszert. (Drobný – Frkalová, 2008)
Vállalatok
A vállalatok piacrészesédésnek eloszlása 2007-ben Control Informatika SR spol. s. r. o. SunSoft Plus s. r. o. Najavo s. r. o. ABRA Software s. r. o. CIGLER SOFTWARE a. s. DCIT s. r. o. THR Systema a. s. Anasoft APR s. r. o. Gratex International a. s. HT Solution s. r. o. Minerva Slovensko a. s. FELX IS s. r. o. TatraSoft Group s. r. o. EMEL BRATISLAVA s. r. o. WBI s. r. o. KROS a. s. GEMMA Systems s. r. o. Siemens IT Solutions and Services DATALOCK a. s. Softip a. s. SAP Slovensko s. r. o. 0
100
200
300
400
500
600
700
Forgalom millió Sk-ban kifejezve
Ábra 10: Piacrészesedések eloszlása 2007-ben az elért forgalom szempontjából (forgalom millió Sk-ban kifejezve), Forrás: Drobný - Frkalová (2008) Szlovákiában az ERP rendszerek piacán piacvezető szerepét az SAP Slovensko elnevezésű vállalat tölti be. A vállalat piaci részesedése jelentős 6, 03 %-kal növekedett a 2006-os évi adatokhoz viszonyítva. Második helyen a Softip, harmadik helyen a DATALOCK nevű vállalat zárt. Annak ellenére, hogy az SAP vállalat rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel, mégis a legkisebb növekedést elérő vállalatok között
29
található. A legnagyobb erősödést a WBI nevű vállalat érte el, mely 26, 16 %-os nyereségnövekedést ért el a 2006-os évhez viszonyítva. (Drobný – Frkalová, 2008)
Vállalat
2007-ben elért nyereség
2006-ban elért nyereség
Anasoft APR s. r. o. Cigler Software a. s. Control Informatika SR s. r. o. DATALOCK a. s. DCIT s.r .o. FLEX-IS s. r. o. HT Solution s. r. o. KROS a. s. SAP Slovensko s. r. o. SOFTIP a. s. Sunsoft Plus spol. s. r. o. WBI s. r. o.
23,500 17,900 8,000 275,652 20,000 46,000 36,000 99,620 628, 744 356, 030 13, 316 95, 500
20 17 8 235,959 16,8 44 36 81, 79 592, 99 314, 88 10, 862 75, 7
Változás % 17,5 5,29 0 16,82 19,05 4,55 0 21, 8 6, 03 13, 07 22, 59 26, 06
millió SK 3,5 0,9 0 39,693 3,2 2 0 17, 83 35, 754 41, 15 2, 454 19, 8
Táblázat 6: A szolgáltatók által elért nyereség összehasonlítása a 2006. és 2007. évi adatok alapján Forrás: http://www.infoware.sk/buxus_dev/generate_page.php?page_id=53323, 2008. 09. 15.
2.2.3 Az ERP rendszerek jövője Szlovákiában A kutatási eredményeket figyelembe véve kijelenthető, hogy az ERP rendszerek piaca folyamatos növekedést mutat, mivel a felmérésben résztvevő vállalatok egyike sem számolt be a forgalom csökkenéséről. A vállalatvezető szerint az elkövetkező pár évben jelentősen javulni fog az ERP rendszerek és más külső objektumokkal (bankokkal, állami intézményekkel, biztosítókkal, stb.) való kapcsolatokat, mivel nagy intenzitással fejlődik napjainkban a kommunikáció. 2.3 Az ERP rendszer szlovákiai piacának keresleti oldala Az előző részben bemutattam, hogy hogyan alakult az elmúlt években az ERP piac keresleti oldala. 2007 decembere és 2008 márciusa között az Aragorn vállalat, hogy tökéletesítse szolgáltatásai színvonalát felmérte a kis- és középvállalatok igényeit az ERP rendszerek bevezetése és felhasználása terén. A kutatásban 108 vállalat vett részt, és minden résztvevő a teljes kérdőívet kitöltötte. 30
A kis vállalatok többnyire a könyvelést egy az ERP rendszertől független program segítségével oldják meg. A közép és nagyvállalatok az egységes ERP rendszerek bevezetése mellett dönt, mely tartalmazza könyvelési programot is. (Jaššo – Vyšný, 2008) A vállalatok többsége az ár tekintetében inkább az alacsonyabb árkategóriát preferálják, ahogy ezt már előző fejezetben is megemlítettem. A 11. ábrából látható, hogy a résztvevők több mint fele az 50 000 – 250 000 Sk-ig tartó sávot határozta meg elfogadható árként.
Az ERP rendszer bevezetésének és fenntartásának költségei
10,20%
13,00%
19,40%
57,40%
50 000 Sk-ig
50 000 - 250 000 Sk
250 000-500 000 Sk
500 000 Sk felett
Ábra 11: Az ERP rendszer bevezetésének és fenntartásának költségei Forrás: Jaššo – Vyšný (2008) A vállalatok az ERP rendszerek bevezetése előtt alaposan mérlegelik az egyes szolgáltatók szolgáltatásainak tulajdonságait. A kutatásban résztvevő vállalatok csak 16 %- a veszi figyelembe az adott szolgáltató reklámjai a döntésük meghozatala során. Sokkal jelentősebb súllyal rendelkezik az a tény, hogy a vállalatok elvárják, hogy egy adott ERP rendszer a kívánságuk szerint változtatható legyen, tehát igazodjon az adott termelési profilhoz. A döntést befolyásolhatja még, hogy az adott rendszer milyen adatbázis használatát várja el a felhasználótól. A kutatásban résztvevő vállalatok több mint fele (55, 6 %-a) a MS SQL adatbázist preferálja.
31
Az ERP rendszerek felhasználóinak véleménye
5,60%
39,80%
54,60%
Használ ERP rendszert és elégedett Használ ERP rendszert és elégedetlen Nem használ ERP rendszert
Ábra 12: Az ERP rendszerek felhasználóinak véleménye, Forrás: Jaššo–Vyšný (2008) Ebből a felmérésből kiderült, hogy a felhasználók több mint fele (54, 6 %-uk) elégedett az általa használ rendszerrel. Az is látható, hogy a megkérdezett vállalatok csupán 5,6 %-a nem vezette még be valamelyik szolgáltató információs rendszerét. (Jaššo – Vyšný, 2008)
32
3 Noris bemutatása 3.1 A vállalat rövid bemutatása16 LCS részvénytársaság a harmadik legjelentősebb vállalat a csehországi ERP piacon. A vállalat 1990-ben jött létre külföldi tőke bevonása nélkül. 2007 májusa óta a nemzetközi ASSECO csoport tagja. Még az Európai Unióba való belépés előtt megnyitották leányvállalatukat Szlovákiában. Nemsokkal később megjelentek a német piacon is. Az alkalmazottak száma 2007-ben elérte a 245 főt. Az LCS részvénytársaság több szolgáltatást is kínál a felhasználók számára, melyek a Helios névvel vannak ellátva (Helios Red, Helios Green és Helios Orange), valamint a LCS Noris elnevezésű ERP rendszert. Ezek komplex rendszerek kiegészítve speciális megoldásokkal az egyes gazdasági ágazatok számára. A vállalat az elmúlt négy évben háromszor szerepelt a leggyorsabban fejlődő vállalatok között a közép-európai régióban a Technology Fast 50 felmérése szerint. 2007-ben az LCS részvénytársaság nagyon sikeres évet zárt, ugyanis forgalma elérte a 277 millió cseh koronát (335 millió Sk) és nyeresége 37 %-kal növekedett a 2006-os adatokhoz viszonyítva. A növekvő tendenciát tükrözi még, hogy egyre jobb helyezést ér a 100 legjobb IT vállalat listáján Csehországban. A vállalat már évek óta szoros kapcsolatban áll a Microsoft vállalattal, melynek következtében a rendszerük az Microsoft.NET platformára épül, melyet ők használtak elsőként Csehországban. A szoros partnerkapcsolat lehetővé teszi, hogy a felhasználó mindig a legújabb MS technológiákat használhatja, valamint a nemzetközi trendek folyamatos változásaira történő gyors reagálást. Csehország Uniós tagságának kezdete előtt létrehozott egy információs portál, hogy a felhasználók időben értesüljenek a vállalati információs rendszert érintő változásokról. A rendszert használó alkalmazottak e-mailen keresztül elérhették a cég munkatársait, így gyorsan zajlott a kommunikáció a szolgáltató és a végső felhasználók között. Továbbá uniós pályázatok megszerzésében működött együtt klienseivel. Jelenleg hasonló rendszer kiépítésével foglalkozik a vállalat Szlovákiában az euró januári bevezetése következtében.
16
http://www.helios.eu/sk/o-spolocnosti/profil-spolocnosti.html, 2008. szeptember 18. 33
3.2 Az LCS Noris részletes ismertetése17
Ábra 13: Az LCS NORIS lógója, Forrás: http://www.noris.sk/index.php?menu=1&aktual=false, 2008. szeptember 15. 1994 januárjában kezdi a vállalat fejleszteni az ERP rendszerek egy újabb generációját, melynek eredményeként létrehozzák az LCS Norist. Az új rendszer 1996ban mutatják be az Invex 96 elnevezésű kiállításon. 1997-ben indítják el az LCS Noris Open projektet. A következő év októberében bemutatják a szlovák piacon a vállalat legújabb termékét. 1999-ben az LCS Noris Open keretében megkötik az első partnerszerződést az Intelsoft vállalattal. A Helios és a Noris egymásra épül, mivel a Noris a Helios kiegészített formája. Az LCS Noris informatikai rendszer a közép és nagy vállalatok számára lett kifejlesztve, mely minden vállalati részleg számára kínál informatikai megoldásokat. Az LCS Noris rendszer többrétegű kliens/szerver architektúrára épül, mely a Microsoft vállalat szoros együttműködésével jött létre. Ez a rendszer a szlovák és cseh legiszlativ standardokat veszi figyelembe, viszont megfelel a nemzetközi normáknak (ISO 9 000 és ISO 14 000) is. Lehetővé teszi az egységes európai valuta (EURO), valamint a külföldi pénznemek használatát. A rendszer a szerver oldaláról Microsoft Windows 2000 Server vagy Microsoft Windows NT 4.0 Server elnevezésű operációs rendszert követel, míg a felhasználó oldalról a Microsoft Windows 2000 Professional, Microsoft Windows NT Workstation vagy a Microsoft Windows 95/98/ME operációs rendszer a követelmény. Adatbázisként az LCS Noris esetében a Microsoft SQL adatbázis kezelő eszközöket alkalmazzák. Az adatok kiértékelése esetében a Data Warehousing technológiát használják fel.
17
http://www.noris.sk/index.php?menu=1&aktual=false, 2008. szeptember 15. 34
Az LCS Noris minden alkalmazás esetében egységes platformot használ. A vállalati kommunikáció (külső- és belső kommunikáció esetében egyaránt) a Microsoft BackOffice technológia segítségével történik, amely irányítja a vállalati bizonylatok körforgását, betölti a vállalat elektronikus posta szerepét, integrálja a worklow-t, valamint lehetővé teszi a kapcsolattartás a beszállítókkal, vevőkkel (pl.: tömeges faxolás). A rendszer alapszolgáltatásai közé tartoznak az irodai applikációk is – Microsoft Office, valamint az Intranet kialakítását is biztosítja a szolgáltató. Az LCS Noris a Helios rendszer alapjaival rendelkezik, melyeket speciális modulokkal egészítettek ki. A rendszer különböző modulokból áll, melyek külön-külön is használhatóak. A Noris egy teljesen nyitott rendszer, ennek következtében a felhasználók javaslatára akár új modulok is kialakíthatóak. Ennek a nyitottságnak köszönhetően indították el az LCS Noris Open projektet. A Noris Open lényege, hogy más fejlesztő cégek kifejleszthetnek különféle applikációkat, melyek később beépíthetőek a Noris rendszerbe.
3.3 A Pekyma s. r. o. esetében modulok jellemzése Az LCS Noris ERP rendszer több modullal is rendelkezik, melyet a nem minden vállalat használ fel teljesen. Ebben az alfejezetben szeretném bemutatni, hogy a Pekyma s. r. o. milyen modulokat használ a gyakorlatban. A vállalat tevékenység során leggyakrabban az állatállomány nyilvántartási modulját használják, mely lehetővé teszi az állatállomány nagyságát és változását egy adott termelőegységen belül. A modul használható szatellit- (csak a szükséges bizonylatokat lehet bejátszani), központi- (a bizonylatok beírását nem teszi lehetővé, mivel ezt egy másik modulból importálják), valamint egyedülálló (közvetlenül csatlakoztatják a könyvelésre) verzióként. Az állatállomány nagysága azonnal megtekinthető az állatok kártyáinak adatai alapján. A kártyák kialakíthatóak termelői egységekként, vagy akár központi szinten is. A már kiállított nyomtatványok javítása, módosítása azonban már nem lehetséges. A hiba kijavítása csupán a kiállított nyomtatvány megsemmisítésével, törlésével valósítható meg. A modul automatikusan számolja az eladási értékek mozgását, táplálékfogyasztást és a súlygyarapodást az egyes gazdasági állatfaj csoportoknál. Ehhez kapcsolódva az adatokat feldolgozza és kiértékeli. Ha téves, vagy hibás bejegyzésre kerül sor, a rendszer a javítás után 35
automatikusan módosítja az összesített eredményeket. Teljes áttekintést nyújt az állattenyésztési ágazat helyzetéről naprakész információk által. A könyvelés modulja a könyvelés folyamatának gördülékenységéért felelős. A könyvelés kiindulópontja a többi modul által létrehozott bizonylatok. Az analitikus számlák és az egyes részleges szerint bekönyvelt bizonylatok segítségével részletes képet kaphatunk a vállalat pénzügyi helyzetéről. A modul eredményeként megkapjuk a mérleget, a nyereség és veszteség egyenlegét, a vállalat adókötelezettségének nagyságát, az egyes számlákon lévő forgalmat, valamint végösszeget. Továbbá figyelhetjük a követelések és tartozások nagyságát. A pénztár modulja a pénztári bizonylatok vezetésére lett létrehozva. a pénztári napló vezetéséhez elengedhetetlen, melyeket minden pénztárhoz létre kell hoznia pénztári bizonylatokat különféle pénznemben is vezethetjük. A bank modulja segítségével feldolgozhatjuk a fizetési felszólításokat, valamint a banki kimutatásokat. A fizetési felszólítások a számlázási modul generálja, melyeket ki lehet nyomtatni, vagy exportálni lehet a bank moduljába. A banki kimutatásokat lehet importálni, vagy kialakítani szöveges állományból. A kimenő számlák moduljában lehetőség van számlákat kiállítani az egyes részlegek, vagy partnervállalatok számára. A program e részével nyomon követhetjük az olyan befizetéséket, melyeket nem vezetünk a könyvelésben (a foglaló befizetése nincs nyilvántartva a könyvelésben, mivel a számla csak a kifizetés után érkezik). A bejövő számlák modulja segítségével lehetséges a számlák részleges kifizetése, valamint itt is lehetőség van fizetési felszólítás kialakítására. A vagyon modulja lehetővé teszi a anyagi és nem anyagi, valamint az apró anyagi vagyon vezetését leltári kártya segítségével. A leltári kártyához - az vagyon típusától függően - technikai kártya is tartozhat. A beruházási vagyon csoportosítani kell, mivel csak ezután kezdhető el az adott vagyontárgy leírása. A vagyontárgyat a besorolási protokoll szerint vezetjük be a használatba, csak ezután könyvelhetjük be a vállalat aktív tárgyai közé. Ha a vagyontárgy elhasználódása után kiselejtezik.
A
tulajdon adózás szempontjából lineárisan és degresszívan lehet leírni az adott ország adótörvényei szerint. Könyvelési szempontból leírható: élettartam (havi lineáris leírás), ár (lineáris évi leírás), táblázat (aránytalan leírás) és a felhasználó által meghatározott ütemben. 18
18
http://www.noris.sk/index.php?menu=21&aktual=false, 2008. 09. 15.
36
4 CÉGISMERTETÉS- PEKYMA s. r. o. Az 196O-as években az akkori Csehszlovákiában ún. állami birtokokat, állami gazdaságokat alapítottak. Ezeket a vállalatokat a földműves szövetkezetektől (termelő szövetkezet) az különböztette meg, hogy a gazdálkodási területet kisajátították, ezért az állam tulajdonát képezték. Így történt ez Révkomáromban is, ahol 1963-ban több környező település földterületeit egybe olvasztva mezőgazdasági üzemet alapítottak. Négy üzemágban kezdték meg a gazdálkodást. A komáromi telephelyen zajlott a baromfitenyésztés, ahol naposcsibe-termelés és eladás, csirke-nevelés és keltető tojás előállítást végeztek. Az ekeli
telephelyen
nagyállattenyésztéssel
foglalkoztak,
vagyis
szarvasmarhát
tenyésztettek, hús- és tejtermelési céllal. A Csallókozaranyos-Léri telepen juhtenyésztés folyt. A növénytermesztés Szentpálon zajlott. Különféle gabonanövényeket, cukorrépát, káposztarepcét és kukoricát termesztettek, takarmány-ellátási céllal. Az állami gazdaság szerkezete a következő volt: csúcsvezetőként az igazgató volt jelen, minden ágazatért külön felelős volt igazgatóhelyettesi minőségben. Külön igazgatóhelyettes irányította az ökonómiai részleget, ahová a könyvelők, bérelszámolók és a személyzeti osztály tartozott. A könyvelők feladata az adatok pontos vezetése, nyilvántartása volt. Az egyes ágazatok dolgozói a technikusok, részlegvezetők, az állatgondozók, karbantartó, gépjárművezetők és gépkezelők voltak. Az anyagbeszerző feladata a vegyszerek, gyógyszerek, vakcinák, vitaminok, takarmányok és vetőmagok beszerzése volt. Összesen 200 alkalmazottal.
Ábra 14: Az állami gazdaság struktúrája, Forrás: a vállalat igazgatójával folytatott interjú alapján
37
Az állami gazdaság hét évvel a rendszerváltás után 1996-ban szűnt meg. Ennek oka, hogy az állami költségvetésből egyre kevesebb pénz jutattak a mezőgazdasági vállalatok számára, így a legtöbb állami gazdaságot magánszemélyek, belföldi- illetve külföldi befektetők felvásárolták. Jogutódja a POĽNOKOM vállalat lett, amely a termelési ágazatokon nem változtatott. A vállalati struktúra nagymértékben változott, mivel minden termelési részleg külön vezetőt kapott. A cégstruktúra a következőképpen alakult: az igazgató irányítása alatt hét igazgatóhelyettes dolgozott, akik a növénytermesztést, a nagyállattenyésztést, a baromfitenyésztést irányították, továbbá volt logisztikai, személyzeti, gazdasági és kereskedelmi vezető. A HR-hez tartoztak a bérelszámolók, a gazdasági osztályhoz pedig a könyvelők. A logisztikai osztályon dolgoztak a raktárosok és az anyagbeszerzők. A kereskedelmi osztály munkatársai feleltek az értékesítésért.
Ábra 15: A POĽNOKOM vállalat szerkezeti rajza Forrás: a vállalat elnökével folytatott interjúm alapján Ez a vállalat 2000-ig működött. A megszűnés okai közé sorolhatjuk a rossz vezetői döntéseket, a kereslet csökkenését, magas energiafogyasztás, valamint a nem megfelelő anyaggazdálkodást. 2001-ben alakult meg a PEKYMA s. r. o. korlátolt felelősségű társaság, mely szintén tovább folytatta jogelődjei tevékenységi profilját, de a cégstruktúrában ismét változások következek be. Ebben a helyzetben már két igazgató tevékenykedett – egy általános igazgató és egy kereskedelmi igazgató, aki az adásvételi szerződések kötésével és ügyintézésével foglalkozott. A gazdasági részleg vezetője irányítja a gazdálkodási, könyvelési, és bérosztályt. A termelést 5 technikus irányítja a telepvezetők /intézők/ felügyeletével. A kereskedelmi igazgató fő feladata a külkapcsolatok fenntartása Lengyelországgal, Romániával, Magyarországgal, Franciaországgal, Moldáviával – főként a naposcsibe és a keltető tojás előállítás terén.
38
Ábra 16: A PEKYMA s. r. o. vállalat szerkezeti rajza Forrás: a vállalat elnökével folytatott interjúm alapján A vállalat vezetősége több uniós pályázat elnyerésével szerzett anyagi eszközöket új gépekre (pl.: baromfikeltető, baromfiitató), régi épületek hőszigetelésére. Az ilyen lehetőségek által szerzett 67 millió Sk-t a nagyrészt az épületek felújítására fordították, ezáltal éves szinten 35 %-kal csökkentek az energiaköltségek, melyek az előző vállalatvezetésnél jelentős gondot okoztak. 4.1 A vállalat informatikai rendszerének fejlődése Az állami gazdaság 1963-ban történő alakulása idején még nem volt lehetőség informatikai rendszer kialakítására. A rendszerváltás után sem történt ennek érdekében semmilyen pozitív irányú változás, ennek okai a kevés anyagi forrás, valamint Szlovákiában a 90-es évek elején még nem volt elterjedt a számítógépek használata a vállalkozásokban. A POĽNOKOM vállalat 1997-től az informatikai rendszer kialakítása érdekében kezdetleges lépéseket tett, ezzel is elősegítve a versenyképesség növekedését. Ebben az időszakban szerezték be az első számítógépeket. A könyvelés és a bérelszámolást már számítógépes programok segítségével végezték. Ekkor kezdte használni a Codexszoftvert, mely Szlovákia egyik legnagyobb számviteli-pénzügyi szoftvereket fejlesztő cége volt. A vállalat vezetése a program kisebb-nagyobb hibái ellenére elégedett volt az adott szoftverrel. A Codex hátrányai: a program használata során az egér használata nem lehetséges, a különböző ablakok közötti váltás nem hajtható végre – a munkafolyamatok hosszának növekedését eredményezte.
39
2000-ben
a
vállalat
kénytelen
volt
a
használatban
lévő
programját
megváltoztatni, mivel a szoftverfejlesztő vállalatnál végbement a privatizáció második hulláma, melynek következtében a vállalat jogutódja a LCS részvénytársaság lett. A szoftverfejlesztő vállalat a POĽNOKOM számára egy új megoldási javaslattal állt elő, miszerint egy a Codex programhoz hasonló szoftvert bocsát a cég számára. Ezzel a lehetőséggel élt a vállalat egy újabb rendszer bevezetése helyett. Ennek a rendszernek a legjelentősebb előnye az volt, hogy az állatállomány vezetésére külön modult biztosítottak, így egyszerűbbé vált a vállalat számára az állatállomány-nagyság változásának figyelése. További pozitívumok: a rendszerüzemeltető kisebb változtatásokat is végrehajtott a vállalati igények szerint, könnyen használható, áttekinthető a rendszer. A PEKYMA s. r. o. esetében kifejezetten pozitív változáson esett át a vállalat az informatikai rendszer kialakítása terén. További számítógépeket vásároltak, ennek következtében egyre jelentősebb mértékben használták ki az LCS Noris adta lehetőségeket A PEKYMA s. r. o. esetében a NORIS segítségével végezték: a könyvelést, a raktár könyvelését, az állatállomány nagyságának és változásának figyelését, pénzügyi folyamatok kezelését. További előrelépésnek számított, hogy a vállalat igénybevette az internet adta lehetőségeket (pl.: internet banking).
40
5 Az LCS Noris használata a vállalati tevékenység során A PEKYMA s. r. o. elődje olyan szoftvert keresett, melyet a speciális igényeihez megfelelően tudott alkalmazni. Ennek következtében olyan modulokat is kellett tartalmaznia az adott rendszernek, mely megkönnyíti az állatállomány folyamatos változásának nyomon követését. Ennek megfelelően választotta ki a Codex szoftvert. A vállalat privatizációja után a szoftverfejlesztő cég jogutódja is figyelembe vette ezeket a speciális igényeket és ennek megfelelően hasonló, sőt kijelenthetem, hogy jobb rendszert biztosított a PEKYMA s. r. o. számára az LCS Noris szoftver segítségével. A következő fejezetben bemutatom a vállalati tevékenységben leginkább használatos modulok működését.
5.1 Az állatállomány nyilvántartási modulja A vállalati tevékenységében a leggyakrabban használt modul, ennek eredményeképpen ezzel a résszel kezdem a rendszer bemutatását. Ez egy speciálisan kifejlesztett modul a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalatok számára, az állatok változásainak nehéz nyilvántartásából kifolyólag. Az állatállomány nyilvántartásának moduljába történő belépés után az 17. ábrát láthatjuk. Mielőtt az egyes tevékenységet szeretnénk végezni a programmal, megadhatjuk az időszakot19, valamint azt az adatbázist20, melyben dolgozni fogunk. Lehetőségünk van továbbá a belépő jelszó változtatására21 is. A modulban a következő alapadatokat nézhetjük meg: A változások fajtái22 – minden változás egy adott kóddal van ellátva. Az állatok fajtái23 – itt tekinthetjük meg a „raktáron” lévő, raktárkártyával ellátott állat fajtákat24, valamint a állatok nevére kattintva további különféle beállítások végezhetünk (pl.: mérési egység beállítása, napi árak számítása, stb.)25 lásd. obdobie lásd. databáza 21 lásd. zmena heslo 22 lásd. druhy pohybov 23 lásd. druhy zvierat 24 I. számú melléklet 25 II. számú melléklet 19 20
41
A változások csoportjai – (lásd. skupiny pohybov) – változások alapján történő csoportosítás (mennyi állat született az előző hónapban) Az állatok csoportjai26 – az állatfajták csoportokba vannak sorolva (pl.: baromfiállomány alatt kialakított csoportok: tyúkok, kacsák, pulykák, stb.) Időszakok27 – egyes raktárak élettartama Könyvelési előírások28– alapvető könyvelési paraméterek (pl. számlák elnevezései)
Ábra 17: Az állatállomány nyilvántartási modulja Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. Az állatállomány változásainak
könyvelését
az elsődleges bizonylatok
könyvelése részben tehetjük meg. 29
Egy új állat fajta tenyésztésének kezdetén egy raktárkártyát készítenek, melyen vezetik az adott állomány mozgását (lásd. 18. ábra). A raktárkártyán a következő alapvető adatok szerepelnek: 26
lásd. skupiny zvierat lásd. turnusy 28 lásd. účtovacie predpisy 29 lásd. kontácia prv. dokladu 27
42
Az egység száma, ahol az adott állatcsoport található30 Az állatcsoport neve31 Turnus – milyen időszakaszhoz köthető, mivel a bizonyos állatok esetében a raktárakat idővel felszámolják – az állatállomány elévülése (pl. tojós tyúkok esetében ez általában egy év) Istálló száma32
Ábra 18: Az állatok raktárkártyája Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. A raktárra a születéssel kerülnek be a meghatározott állatok. Látható, hogy a raktárra történő bejegyzéskor és kiadáskor feljegyezik a darabszámot33 és az árat34. A mennyiség oszlop35 esetünkben nem fontos, mivel az raktárkártyán az adott egységeket darabban mérjük. Az állatok egységárát nem jelölik külön, csupán összesítve. A raktárról történő kiadás36 lehet az állatcsoport egy részének/egészének eladása vagy elhullása. A harmadik oszlopban szerepelnek azok az adatok, melyeket a bevétel és 30
lásd. útvar lásd. druh zvierat 32 lásd. maštál 33 lásd. kusy 34 lásd. cena 35 lásd. množstvo 36 lásd. výdaj 31
43
kiadás után maradnak a raktáron37. Minden mozgás egy adott dátumhoz köthető, valamint az azonos változások (pl. bevétel) ugyanazzal a kóddal vannak jelölve38. Az állatállomány változását a „mozgások”39 részben történik. Itt az alapvető beállítások nem változnak, mivel kiválaszthatjuk az időszakot és adatbázis. Ezenkívül láthatjuk, hogy jelenleg melyik részében vagyunk az adott modulnak. Minden mozgás egy számmal van megjelölve40, valamint a könnyebb tájékozódást segíti, hogy feltünteti az alapvető adatokat is (pl.: az állat fajtája, az egység, stb.). A mozgás állapota lehet feldolgozott41 és nem befejezett, tehát az adatok bevitele még folyamatban van az adatokat még változtathatjuk. A beirt adatokat a feldolgozás után könyvelik be. A könyvelés elvégzése után az adott bizonylat csak sztornózással semmisíthető meg, majd újra be kell játszani az adott bizonylatot.
Ábra 19: Az állatállomány mozgása, Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. Az 19. ábrán látható, hogy a modul ebben a részében történik a napi állatállomány nagyságának számolása42 a kezdeti állapot kiszámolása43. Az adatok 37
lásd. zostatok lásd. obsah 39 IV. számú melléklet 40 lásd. doklad 41 lásd. spracovaný 42 lásd. prepočet denných stavov 38
44
bevitele is itt történik, mivel a PEKYMA s. r. o. esetében az állatállomány változását minden telepen külön – külön jegyzik fel. Ezeket egy előre meghatározott napon továbbítják a vállalat központjába. Itt az állatnyilvántartásért felelős személy játssza be az adatokat a rendszerbe. A mozgásokat kétféleképpen lehet megsemmisíteni: a) Egyszerűen töröljük44 – ez csak akkor lehetséges, ha a mozgás még feldolgozva b) Sztornózni45 – ha a mozgás már fel van dolgozva, akkor, csak sztornózással lehet kiiktatni. A könyvelési bizonylatok törlésére és sztornózása ugyanezen az elven alapszik, csupán annyi a különbség, hogy a bizonylatot addig tudjuk törölni, míg be nem könyveljük. A modul ezen része lehetőséget biztosit kimenő számlák kiállítására46, mely egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a számlázási folyamatot. A változásokhoz különféle bizonylatok köthetőek, melyeket a könyvelésben használunk fel.47 A program ezen része is tartalmazza az alapvető adatok (pl.: bizonylat száma, az állat neve, helye, stb.). Minden bizonylat egy adott könyvelési időszakban van bekönyvelve. Az időszak lezárása után nincs lehetőség további javítások elvégzésére az időszak kinyitása nélkül. Az időszakot csak az arra engedéllyel rendelkező személy nyithatja meg, mely vállalatunknál a könyvelő. A bizonylatokat kialakíthatjuk egyenként vagy tömegesen48. A több változást is feljegyezhetünk egy bizonylatba, de vigyáznunk kell arra, hogy egyfajta változásról legyen csak szó (pl.: raktárról történő kiadás). A modul lehetőséget biztosit a mozgások változásainak figyelésére állat fajtákra lebontva, melyet a 20. ábrában láthatunk. Ez a leltárnál fontos, mivel ez a kimutatás tartalmazza a raktáron lévő állatok számát49, melyet összevetnek a raktárkártyán lévő
lásd. výpočet počiatočných stavov lásd. vymazanie pohybov 45 lásd. stornovanie pohybov 46 lásd. vystavenie odberateľskej faktúry 47 V. számú melléklet 48 VI. számú melléklet 49 lásd. konečný stav 43 44
45
adatokkal. Itt láthatjuk az adott időszak elején lévő kezdő állapotot50, összesítve a „raktárba” beérkező51 és kimenő52 állatállományt.
Ábra 20: Az állatállomány változásának összesítése, Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. A könyvelés szempontjából fontos, hogy összesítve is láthatóak legyenek az adott állomány mozgásának változása a könyvelési számlákon. Erre szolgál a könyvelési kimutatás53, melynek segítségével könnyen összeállítható a vállalati év végi mérlege. Itt könyvelési szempontból láthatóak a változások. Az ellenőrzés végső lépése a leltár, melyhez különböző állat csoportok szerinti felbontásban juthatunk hozzá54. Itt látható minden egy állat fajta állományának nagysága55, ára56 és az átlagos egységárak57. A leltárt tetszőleges időszakra lebontva lásd. počiatočný stav lásd. príjem celkom 52 lásd. výdaj celkom 53 VII. számú melléklet 54 III. számú melléklet 55 lásd. stav 56 lásd. cena 57 lásd. priemerná JC 50 51
46
végezhetjük. Az állatnyilvántartási modul ezen része szorosan összekapcsolódik a könyvelési résszel, mivel egy leltár folyamat keretében nemcsak az adott raktár, hanem a könyvelési bizonylatok is ellenőrzésre kerülnek.
5.2 A bank modulja A bank modulját a vállalat mindennap alkalmazza. Erről történik a külföldi és belföldi számlák kifizetése, ennek következtében a gyakran dolgoznak egyes külföldi pénznemekkel58. A banki kimutatások könyvelése is ebben a részben zajlik. Egy vállalat több bankkal is tarthat fent pénzügyi kapcsolatot. A banki kimutatások könyvelése során kiválaszthatjuk az adott időszakot, az adatbázist, valamint, hogy melyik bank bizonylatát59 szeretnénk bekönyvelni. A banki kimutatásokat importálhatjuk vagy kézileg is bejátszhatjuk. A vállalat ezeket a bizonylatok importálja, így sokkal gyorsabb a könyvelési folyamat.
Ábra 21: A banki kimutatás importálása, Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
58 59
VIII. számú melléklet lásd. okná
47
Az importálás során láthatjuk, hogy melyik bank nevét60, a bank kódját61 és a bank rövidítését62. Minden banki kimutatás a vállalati könyvelésben a bizonylat számától63 eltérő belső számot64 kap. A könnyebb tájékozódás szempontjából minden bizonylatnál feltűntetik a számla számot, valamint a dátumot, így egyszerűsítve a keresési folyamatot. A bank moduljának egy másik alapvető funkciója kiegészül a nemzetközi pénznem árfolyamainak importálásával.
Ábra 22: Árfolyamok importálása a LCS Noris segítségével, Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. Az árfolyamokat közvetlenül a Szlovák Nemzeti Bank65 tölthetjük le a programba. Ezt kétféleképpen tehetjük meg: 1) Egy pénznem árfolyamának importálása: ha csak egy valuta árfolyamát szeretnénk letölteni, akkor a kiválasztott pénznemre állva frissíthetjük az aznapi árfolyamot az aktualizálás segítségével (aktualizácia kurzu NBS66). Itt csupán a
60
lásd. ústav lásd. kód banky 62 lásd. formát 63 lásd. číslo výpisu 64 lásd. interné čís. 65 Slovenská národná banka 66 A Szlovák Nemzeti Bank hivatalos rövidítése 61
48
megjelölt árfolyamnál változik a lista száma67, az érvényesség határideje68 és a lista dátuma69. 2) Egész árfolyamlista letöltése – ilyenkor az aznap érvényes árfolyamokat töltik le az import funkció segítségével. Ebben az esetben már az összes pénznemnél változik a lista száma, a lista dátuma, valamint az érvényesség határideje is.
5.3 A bejövő70 és kimenő számlák modulja A számlák kiállítása alapvetően ennek a modulnak a feladatai közé tartozik. A rendszer ezen részében állítják ki a számlákat, melynek következtében szorosan kapcsolódik az állatnyilvántartási modul tevékenységével. Már az előző alfejezetben utaltam rá, hogy az „mozgások” részben is ki lehet állítani kimenő számlákat. A modul összekapcsolódik még a könyvelési és banki résszel is, mivel itt is be lehet könyvelni a kiállított számlákat, valamint el lehet készíteni a fizetési felszólításokat.
Ábra 23: Beérkező számlák fizetési felszólításának készítése, Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. lásd. číslo kurzu lásd. splatnosť pevného kurzu 69 lásd. dátum listka 70 IX. számú melléklet 67 68
49
Fizetési felszólítást bekönyvelt számlákra71 lehet kiállítani. A könyvelési állapot ebben a modulban is meg tudjuk nézni. A következő oszlopban láthatjuk, hogy az adott számla volt-e kiállítva fizetési felszólítás (nem szerepelt – lásd. nevystavený és szerepelt – vystavený). Minden beérkező bizonylat számát a számla száma72 oszlopban látható, a vállalat által adott belső szám73 3. oszlopban tekinthető meg. Első lépés, hogy arra a számlára állunk az egér segítségével, melyet ki szeretnénk fizetni. Miután a megfelelő ikonra kattintunk a 23. ábrán lévő tábla jelenik meg. Itt kiválaszthatjuk a tranzakció pénznemét74. Megadhatjuk továbbá a lejárati időt75. Külföldre történő fizetés esetében kiválaszthatjuk a pénzemet76 és a pénznem rövidítését77, amely például az euró esetében EUR. A program automatikusan letölti az aktuális napi kurzust az adott pénznemre. Egy fizetési felszólítás maximum 15 számlát tartalmazhat. Miután minden mezőt kitöltöttük elmenthetjük a bizonylatot.
5.4 A PEKYMA s. r. o. által használ egyéb programrészek Az előző alfejezetekben bemutattam a vállalati tevékenységben leggyakrabban használt modulok. A továbbiak olyan részeket szeretnék bemutatni, mellyel ritkábban dolgoznak, de annál fontosabb a vállalati tevékenység során. Az egyik ilyen modul a vagyon modulja, mely a vagyontárgyak könyvelésére, leírások vezetésére szolgál. A 24. ábrán láthatóak a vagyontárgy alapvető adatai, többek között a megnevezése78, a besorolása, valamint száma. A változás neve79 sorban található az az információ, hogy hogyan szerezték be az adott tulajdont (pl. ebben az esetben vásárlással). Ebben a modulban számolják ki és vezetik az egyes vagyontárgyat.
lásd. zaúčtované lásd. číslo faktúry 73 lásd. interné čís. 74 lásd. mena transakcie 75 lásd. dátum splatnosti 76 lásd. význam kurzu 77 lásd. typ kurzu 78 lásd. názov 79 lásd. názov pohybu 71 72
50
Ábra 24: A vagyontárgyak modulja, Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28. A vállalati életben különféle kimutatások elkészítése kötelező a vállalati vezetők számára. Ide tartoznak az adóbevallások, melyeket állami hivatalok felé kell benyújtania. Az LCS Noris lehetővé teszi ezen kimutatások exportálását közvetlenül a programból. Ezeket az adatok egyenes az adóbevallásba tölthetjük.80 A vállalat kötelezettségékkel rendelkezik a statisztikai hivatal felé is. Minden negyedévben és év végén kötelessége a gazdasági tevékenységéről szóló kimutatást küldeni a Szlovákiai Statisztikai Hivatal81 számára. Ezeket a kimutatásokat a programból közvetlenül lehet exportálni, melyeket pdf formátumban lehet elmenteni a felhasználó számítógépén.82
80
10. számú melléklet Slovenský štatistický úrad 82 11. számú melléklet 81
51
6. Javaslatok A gyakorlati részben egy olyan vállalat ERP rendszerét mutattam be, mely még a bevezetést követő 10 év után sem használja ki a rendszert által kínált lehetőségeket. Ennek több oka is van, elsősorban, hogy az informatikai rendszerrel kevesen kerülnek közvetlen kapcsolatban, a munkaerő képzetlen. Másodsorban a vállalat inkább más területekre összpontosít, elhanyagolva a vállalat ezen részeit. Az állatnyilvántartási modul adatait a telepeket külön-külön jegyzik fel, de ennek során az informatikai megoldásokat kerülik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat különböző részlegein dolgozó munkások, akiknek legtöbbször alacsony a végzettsége feljegyzi az állatállomány változásait (pl.: mennyi állat hullott el az adott időszakban, valamint mennyi állatot csoportosítottak át egyik istállóból a másikba) ennek következtében az adatok esetenként pontatlanok. Ezeket az információkat egy adott időpontban (általában minden hét elején) továbbítják a központba, ahol az ERP rendszerrel foglalkozó alkalmazott beviszi a rendszerbe. Az adatok felvétele és a rendszerbe való bejátszása megtörténhetne az adott telepen, ezzel időt és pénzt (megszűnne az adatok szállításának költségei) takaríthatna meg a vállalat, valamint az adatbeviteli hiba aránya is csökkenne, mivel csak egy ember dolgozna az információkkal. A változások azonnal elérhetőek lennének, melynek következtében gyorsulhatna a vállalat értékesítési folyamata (azonnal elérhető lenne az egyes állatállomány nagysága). Ennek a tevékenységnek a megvalósításához több akadály is ki kéne küszöbölnie a cégnek: a) Infrastruktúra kialakítása – a telepek elzárt helyen vannak, így az elsődleges lépés az infrastruktúra kialakítása. A vállalat egyes termelő részeit az internet segítségével lehetne összekötni, majd minden telepre számítógépet kell biztosítani. b) A rendszer adott modulját elérhetővé kell tenni a telepek számára. c) Minden telepen egy munkást kell betanítani az adott modul használatára. Az adatfelvétel egy még biztonságosabb módja a chipek általi adatfelvétel. Ez a módszer az állatokat azonosító, a bőr alá helyezhető chipeken alapul. Ez az adathordózó tartalmazza az állat alapvető adatait (pl.: születési dátum, utódok száma, az állat száma).
52
A chip-ek segítségével lehet vezetni, hogy melyik állat hullott el. Mérni lehetne, hogy az anyaállatok esetében mikor volt az ellés és mennyi az utódok száma. A tehén állomány esetében mérhető, hogy mennyi a lefejt tej mennyisége állatonként. Továbbá pontosan lehetne vezetni az eleség fogyasztását, ennek következtében csökkenne a felesleges raktárkészlet nagysága. Ennek a módszernek a bevezetésével szinte megszűnne az adatbeviteli hiba, hisz minden adat az állat számával (amely a chip azonosítón található) lenne összekötve. Ezek a javítások költségesek a vállalat számára, melyeket a következő forrásokból lehet előteremteni: Európai uniós támogatás A energiarendszer fejlesztése eredményeként – az vállalat számára jelentős költségeket jelentenek az energiaköltségek (legfőképpen a villanyenergia). Az energia rendszer korszerűsítésének és az istállók szigetelésének elvégzése után a költségmegtakarításokat az ERP rendszer fejlesztésére használhatóak.
53
Összefoglalás A munkám témájául egy állandóan és dinamikus fejlődő informatikai területet választottam, az vállalatirányítási rendszereket mutattam be részletesebben. Az adatok egyszerű és gyors feldolgozása olyan versenyelőnyt biztosít a kis-, közép- és nagyvállalatok számára egyaránt, mely megkönnyíti a vállalati tevékenységeket. Nemcsak a felhasználók számára nyújt segítséget a munkájuk során, hanem a vállalatvezetők is azonnali információkhoz juthatnak a vállalati döntéseik meghozatala előtt. Diplomamunkámban bemutattam, hogy az ERP rendszerek a vállalati tevékenységben fontos szerepet játszanak. Csökkentik a költségeket, valamint növelik a nyereséget és a versenyképességet. Az elméleti részben bemutattam az ERP rendszerekkel kapcsolatos fogalmakat. A második fejezetben részletesebben ismertettem az ERP rendszerek szlovákiai piacának keresleti és kínálati oldalát. Későbbiekben foglalkoztam a PEKYMA s. r. o. által használt szoftvergyártó ismertetésével, valamint a termékének felépítésével. A gyakorlati rész utolsó fejezetében bemutattam a vállalati modulok használatát a
gyakorlatban.
Tapasztalataim alapján
kijelenthetem, hogy az
LCS Noris
szoftverfejlesztő vállalat egy olyan rendszert biztosít a PEKYMA s. R. O. Cég számára, mely teljesen megfelel a vállalati tevékenység egyszerűbbé és gyorsabbá tételéhez. A rendszer könnyen kezelhető és megfelelő kimutatásokat biztosít a vállalat számára. Hátrányként csupán azt lehetne megemlíteni, hogy a PEKYMA s. R. O. Nem teljes mértékben használja ki a szoftver adta lehetőségeket, melyeket a javaslattételeim során meg is említettem. Ennek az oka az, hogy a cég inkább a termelés korszerűsítésével foglalkozik a rendszer előnyösebb kihasználásának hátrányára. A termelésben történő fejlesztések költségeinek csökkenése után a vállalat nagyobb hangsúlyt fektethet a program jobb kihasználásának eléréséhez.
54
Szakirodalom 1. Hetyei J. (2004): ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, ComputerBooks Kiadó, Budapest 2. Ing. B. Martiško, CSc. (2005): Systémy SCM a SRM v podnikovej praxi (2), http://www.atpjournal.sk/casopisy/atp_05/pdf/atp-2005-10-77.pdf, 2008. augusztus 15. 3. Kelemenné Ternai K. (2003): Az ERP rendszerek metamorfózisa, BKÁE Budapest 4. Kliement T. (2006): Integrált vállalatirányítási rendszerek és azok hatása a vállalatokra, Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest 5. Koch, Ch. (2004): The ABC`s of ERP, CIO Magazin 6. Kontár A. – Kővágóová M. (2006): Eletronikus Humán Erőforrás Menedzsment, avagy Isten veled kézi adminisztráció, Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest 7. M. Drobný – L. Frkalová (2008): Trh ERP na Slovensku v roku 2007, http://www.softip.sk/userfiles/file/trhERP.pdf?PHPSESSID=46b34e1937ec85d6 8e0e29e617ff7473, 2008. augusztus 29. 8. M. Drobný (2005): Podnikové Informačné systémy: včera, dnes a zajtra, INFOWARE, Vol. 11,12/2005, Digital Visions s. r. o., Bratislava 9. M. Jaššo – P. Vyšný (2008): Prieskum 2008: Ideálny ERP systém, http://www.aragorn.sk/Downloads/ARAGORN_Prieskum2008_IdealnyERPSyst em.pdf, 2008. szeptember 2. 10. Mártonfi A. (2005): Hangsúlyeltolódás az ERP piacon (előadás), www.integris.hu/www.integris.hu/doctar/prezik_2005_04_05/Martonfi_ERP.ppt 2008. augusztus. 20. 11. PEKYMA s. r. o. adatbázisa 12. Thomas F. Wallace - Michael H. Kremzar (2006): ERP – vállalatirányítási rendszerek, HVG Kiadói Zrt., Budapest 13. Turban, E.-McLean, E.-Wetherbe, J. (2002): Information Technology for Management 3rd ed. John Wiley & Sons. 14. Vörös K. (2007): Az elektronikus kereskedelem bemutatása, Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest 15. http://cegvezetes.cegnet.hu/2000/5/vallalatiranyitasi-rendszerek,
55
2008. augusztus 1. 16. http://itcafe.hu/hir/konszolidalodo_erp-piac_dinamikus_dynamics.html, 2008. szeptember 3. 17. http://msweb.hu/download/megoldas0605/10MS_10-11.pdf, 2008. szeptember 2. 18. http://www.bischoff.hu/bischoff/opencms/staticHtml/erp.vsl, 2008. szeptember 1. 19. http://www.gratex.com/sk/pages/products/product.asp?menu=s_Menu3&id=45, 2008. október 1. 20. http://www.helios.eu/sk/o-spolocnosti/profil-spolocnosti.html, 2008. szeptember 18. 21. http://www.infoware.sk/buxus_dev/generate_page.php?page_id=53323, 2008. szeptember 15. 22. http://www.noris.sk/index.php?menu=1&aktual=false, 2008. szeptember 15.
56
Ábrajegyzék Ábra 1: Az integrált rendszerek fejlődése......................................................................... 9 Ábra 2: Hangsúlyeltolódás az ERP piacon ..................................................................... 10 Ábra 3: Pénzügyi folyamat "pénzáram" ......................................................................... 13 Ábra 4: ERP rendszer felépítése ..................................................................................... 14 Ábra 5: A szlovákiai vállalatok által használt/tervezett modulok .................................. 17 Ábra 6: Az ERP rendszerek által támogatott adatbázisok .............................................. 22 Ábra 7:Az ERP rendszerek által támogatott HW platformok......................................... 22 Ábra 8: Az ERP rendszerek által támogatott operációs rendszerek ............................... 23 Ábra 9: Piacrészesedés 2007-ben a felhasználó vállalat nagysága tekintetében ............ 28 Ábra 10: Piacrészesedések eloszlása 2007-ben az elért forgalom szempontjából (forgalom millió Sk-ban kifejezve)................................................................................. 29 Ábra 11: Az ERP rendszer bevezetésének és fenntartásának költségei.......................... 31 Ábra 12: Az ERP rendszerek felhasználóinak véleménye .............................................. 32 Ábra 13: Az LCS NORIS lógója .................................................................................... 34 Ábra 14: Az állami gazdaság struktúrája ........................................................................ 37 Ábra 15: A POĽNOKOM vállalat szerkezeti rajza ........................................................ 38 Ábra 16: A PEKYMA s. r. o. vállalat szerkezeti rajza ................................................... 39 Ábra 17: Az állatállomány nyilvántartási modulja ......................................................... 42 Ábra 18: Az állatok raktárkártyája.................................................................................. 43 Ábra 19: Az állatállomány mozgása, .............................................................................. 44 Ábra 20: Az állatállomány változásának összesítése ...................................................... 46 Ábra 21: A banki kimutatás importálása ........................................................................ 47 Ábra 22: Árfolyamok importálása a LCS Noris segítségével ......................................... 48 Ábra 23: Beérkező számlák fizetési felszólításának készítése ....................................... 49 Ábra 24: A vagyontárgyak modulja................................................................................ 51
57
Táblázatjegyzék Táblázat 1: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben I. ................ 25 Táblázat 2: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben II. ............... 26 Táblázat 3: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben III. ............. 27 Táblázat 4: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben IV. ............. 27 Táblázat 5: A szlovákiai ERP piacon megtalálható szolgáltatók 2007-ben IV. ............. 28 Táblázat 6: A szolgáltatók által elért nyereség összehasonlítása a 2006. és 2007. évi adatok alapján ................................................................................................................. 30
58
Melléklet
1. számú melléklet
Az állatok fajtáinak bemutatása:
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
59
2. számú melléklet
Az állatok fajtáinak bemutatása (2. ábra):
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
60
3. számú melléklet
Az állatok leltárja:
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
61
4. számú melléklet
A raktári változások:
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
62
5. számú melléklet
Az állatállomány mozgásához kötődő bizonylatok (1. ábra):
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
63
6. számú melléklet:
Az állatállomány mozgásához kötődő bizonylatok (2. ábra):
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
64
7. számú melléklet Az állatállomány könyvelésének kimutatása:
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
65
8. számú melléklet
Árfolyamok:
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
66
9. melléklet
Bejövő számlák a Pekyma s. r. o. könyvelésében:
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
67
10. melléklet
DPH83 adóbevallás 2007-es év negyedik negyedévében
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
83
Magyar forditás: ÁFA
68
11. számú melléklet
Kimutatás a Szlovákiai Statisztika Hivatal felé
Forrás: A PEKYMA s. r. o. adatbázisa, 2008. 04. 28.
69