Előadás: Bevezetés az ERP rendszerekbe

Előadás: Bevezetés az ERP rendszerekbe

Tartalom Az Enterprise Resource Planning (ERPs) rendszerekről általában • Mi is az ERP? • Az ERP rendszerek fejlődése • Az ERP rendszerek főbb jellemzői • Az ERP bevezetésének indokai

Az Enterprise Resource Planning (ERPs) rendszerekről általában Mi is az ERP? Az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszer alatt az egy vállalaton belül lezajló valamennyi műszaki, termelési, kereskedelmi, raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, vezetési, irányítási és számos egyéb folyamat egységes, integrált számítástechnikai kezelését megvalósító információs rendszert értjük (Anderson, 2011). 

Mi is az ERP? 

Az integráció kifejezése tehát kulcs fontosságú az ERP alkalmazások tekintetében, amelyek az egész vállalatra kiterjedő összes üzleti funkció kiterjesztését valósítja meg a felhasználók igényeinek kielégítése érdekében a következő területeken:

Mi is az ERP? az üzleti és információs folyamatokat megszervezi és integrálják a fizikai tőke és emberi erőforrások optimális felhasználása.  a kulcsfontosságú üzleti partnereket szintén összehangolja a vállalat működése során.  a műveletek során alkalmazott adatbázisok felhasználó barát lekérdezéseknél.  a „legjobb” üzleti megoldások keresése az üzleti folyamatok megvalósításakor. 

Mi is az ERP? Az ERP rendszerek biztosítanak:  egy adatbázist,  egy alkalmazást,  és egy egységes felhasználói felületet az egész vállalat számára, ahol a rendszer szabályozza a teljes termelési, elosztási, pénzügyi és értékesítési folyamatokat.

Az ERP rendszerek fejlődése Az egyre növekvő vállalati környezetben a következő tényezők ösztönzik az ERP rendszerek fejlődését (Hetyei, 2009):  az agresszív költség-csökkentés,  a termelési költségek és bevételek folyamatos vizsgálatának szükséglete  rugalmasság a megváltozott üzleti körülményekhez,  a management egyre nagyobb információ igénye,  az új üzleti megoldások keresése.

Az információs rendszereket csoportosítása Működést Támogató Rendszerek Operations Support Systems (OSS) (1950-): Az OSS rendszerek az üzleti tevékenység során keletkezett adatokat használják fel mind a belső (tulajdonosok, munkavállalók stb.), mind pedig a külső érintettek (vásárlók, szállítók stb.) számára a napi működéssel kapcsolatos információk és az alsóbb szintű menedzsment funkciók létrehozása és támogatása érdekében. 

Működést Támogató Rendszerek o Tranzakció

Feldolgozó Rendszerek Transaction Processing Systems (TPS): a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése és tárolása, a magasabb szintű rendszerek adatbázisául szolgál, a mindennapos üzleti események (számlák kiegyenlítése, bérkifizetések, megrendelések stb.) felügyelete során.

Működést Támogató Rendszerek o Folyamat Vezérlő

Rendszerek - Process Control Systems (PCS): az összes bemenő fizikai folyamatot vezérli, figyelemmel kíséri, illetve rutin eljárások során döntéseket hoz a valós-idejű döntéshozatalban.

Működést Támogató Rendszerek o Vállalati

Együttműködési Rendszerek Enterprise Collaboration Systems (ECS): a vállalati és csoport szintű együttműködést és információ-áramlást támogatja. A rendszer összegyűjti, vezérli, raktározza és átadja a szükséges adatokat és információkat elektronikus formában a résztvevőknek

Az információs rendszereket csoportosítása Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems (1960-): az MSS rendszereket arra tervezték, hogy időszerű, megbízható és releváns információkat szolgáltassanak a menedzsment hatékony döntéshozatala érdekében. Mind a három, a felső. közép és alsó szintű döntéshozatali szinten támogatja a menedzsmentet. 

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Vezetői

Információs Rendszerek Management Information Systems (MIS, 1960): előre definiált jelentéseket készít rendszeres időközönként, illetve igény szerint; a menedzserek információ igényére összpontosít; jól meghatározott strukturált problémák megoldásához nyújt segítséget; főleg operatív és esetleg taktikai szinten hatékony.

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Döntéstámogató

Rendszerek - Decision Support Systems (DSS, 1970): a MIS rendszerek természetes továbbfejlesztése; egy adott problémára koncentrálnak; interaktivitást és ad hoc lekérdezéseket tesz lehetővé; félig vagy egyáltalán nem strukturált problémák megoldásában segít; főleg taktikai szinten hatékony.

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Anyagigény Tervezési

Rendszerek Material Resource Planning Systems (MRP): az anyagszükséglet és a rendelkezésre álló készlet nyilvántartása segítségével a vevői és gyártási rendelések részletes ütemezését valósítja meg.

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Gyártási

Erőforrás Tervezési Rendszerek Manufacturing Requirement Planning Systems (MRP II., 1980s): a termelést összehangolja a vevői kereslettel és a szállítási igényekkel, az eseti és a szezonális pénzügyi riportok is megjelennek.

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Szakértői

Rendszerek - Expert Systems

(ES): speciális szűk szakterületen hoz döntést vagy javasol megoldási alternatívákat, amelyek magas szakmai felkészültséget és formalizált tudást igényelnek; a mesterséges intelligencia egy speciális felhasználási területe; tényeket és szabályokat tárol és ezek alapján következtetéseket von le (Jackson, 1998).

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Vállalati

Erőforrás Tervező Rendszerek Enterprise Resource Planning Systems (ERP, 1990): a termelés és a hozzá kapcsolódó erőforrások integrált tervezése; tartalmazhatja a vevő és szállítói kapcsolatok, valamint az ellátási láncok menedzselését.

Menedzsment Támogató RendszerekManagement Support Systems o Üzleti

Csomagok - Business Suits (BS,

2000): integrált üzleti alkalmazások, amelyek a vállalkozások számára lehető teszik az egyedi, ágazat specifikus és az üzletvitelnek megfelelő moduláris megoldásokat.

Az információs rendszereket csoportosítása

Az ERP rendszerek főbb jellemzői Egy információs rendszer ahhoz, hogy teljesítse az ERP rendszerekkel szembeni követelményeket biztosítania kell a következőket (Mazzulo– Wheatley, 2006):  Rugalmasság: a rendszer paraméterezhető az ügyfél igényei szerint.  Moduláris felépítés: a szoftvercsomagok modulokra különíthetők, amelyek önállóan is képesek működni, így lehetőség nyílik a rendszer fokozatos bevezetésére.  Felhasználóbarát szolgáltatások: a rendszerek programjait egységes menüfelépítés és

Az ERP rendszerek főbb jellemzői 



 

Integráltság: egy gazdasági esemény rögzítésekor elegendő az adatokat egyszer bevinni. Ezt az adatot a rendszer fel tudja használni a vállalat bármely területén. Széleskörű szolgáltatások: a szervezési és információtechnológiai tanácsadás, projekttervezés és megvalósítás, betanítás segíti a rendszerek bevezetését. Nemzetköziség: a rendszerek többnyelvűek, a nemzeti sajátosságok is gyakran előre be vannak paraméterezve. Legjobb üzleti megoldások: az ERP rendszereknek biztosítaniuk kell a legjobb üzleti megoldásokat, amely illeszkedik a vállalati stratégiához, kultúrához és szervezethez.

Az ERP bevezetésének indokai Az ERP rendszerek néhány tulajdonsága, amelyek támogatják az üzleti tevékenységeket a következők (Stair–Reynolds, 2010):  az ERP multi-dimenzionális platformot biztosít a felhasználóknak,  támogatja a stratégiai és üzleti tervezés mellett a napi üzletmenettel kapcsolatos végrehajtási feladatok összehangolását,  magába foglalja az összes vállalatirányítással kapcsolatos funkcionális területet, úgymint a gyártás, értékesítés, készletezés, HR funkciók és szállítmányozás

Az ERP bevezetésének indokai  







az olyan alapvető tevékenységeket biztosít, amelyek növelik a felhasználók elégedettségét és a vállalat hírnevét, áthidalja az információs asszimetriából adódó szervezeti különbségeket és integrálja nemcsak a szervezeti egységeket, hanem a teljes vállalaton belül ugyanazzal a menedzsmentet, lehetővé teszi a legújabb technológiai újítások automatikus bevezetését és használatát (p. Internet, Intranet,Video konferenciák és elektronikus kereskedelem stb.), megszünteti a legtöbb olyan üzleti problémát, amelyek a nem megfelelő készlet-gazdálkodásból, termelékenységből, készpénzgazdálkodásból, minőség romlásból és szállítási nehézségekből fakadnak, intelligens üzleti csomagokat nyújt, amelyek támogatják a döntéshozatalt, az adatbányászatot stb., a minél hatékonyabb döntések meghozatala érdekében.

Az ERP bevezetésének indokai Miért érdemes a vállalatoknak bevezetni az ERP rendszereket?  A pénzügyi információkat integrálja: az ERP rendszerek olyan elsődleges információ forrásként szolgálnak, amelyeket senki sem kérdőjelezhet meg, mert mindenki ugyanazt a rendszer használja.  A megrendeléseket integrálja: az ERP rendszerek a megrendelők számára egy olyan helyszínt biztosít, ahol a megrendelés pillanatától, a szállításon keresztül, a számlák kifizetéséig folyamatosan nyomon követhetnek.

Az ERP bevezetésének indokai Miért érdemes a vállalatoknak bevezetni az ERP rendszereket?  A gyártási folyamatokat standardizálja és meggyorsítja: az ERP rendszerekkel a gyártási folyamatok lépései standard módszerekkel automatizálhatók.  Csökkenti a készletezési költségeket: az ERP rendszerek a gyártási folyamatokat kiegyensúlyozzák és átláthatóvá teszik a vállalaton belüli megrendelések teljesítését.  A HR információs igényét standardizálja: a vállalaton belüli működő szervezeti egységek esetében támogatja a munkavállalókkal kapcsolatos időgazdálkodási, ösztönzési rendszerek egységesítését.

Az ERP bevezetésének indokai Az ERP rendszerek használatának előnyei: Belső 

◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

az adatforrások integrációja közös adatnyilvántartás valós idejű rendszer megnövekedett termelékenység lecsökkentett működési költségek fejlettebb belső vállalati kommunikáció lehetőség a jövőbeni fejlesztésekre

Az ERP bevezetésének indokai Az ERP rendszerek használatának előnyei: Külső 

◦ fejlettebb megrendelési szolgáltatások és teljesítések ◦ fejlettebb kommunikáció megrendelőkkel és a fogyasztókkal ◦ versenyképesebb piaci pozíció ◦ megnövelt értékesítés és profit

Tartalom Bevezetés az SAP rendszerbe  Az SAP rövid története  Az SAP R/3 architektúrája  Az R/3 rendszer moduljai  A bevezetés rejtett hátrányai és költségei

Bevezetés az SAP rendszerbe Az SAP rövid története Az SAP (Systems Analisys and Program Development – rövidítve SAP, azaz magyarul Rendszerelemzés és Programfejlesztés) AG céget 1972-ben öt IBM alkalmazott alapította a németországi Waldorf városban. 1973-ban már kereskedelmi forgalomba került az SAP R/1 rendszere. Az SAP történetéből két fontosabb technológiai jellegű mérföldkő emelhető ki a megalakulása után. Az első az R/2 mainframe alapú rendszer megjelenése 1979-ben. 

Bevezetés az SAP rendszerbe Az SAP rövid története Az SAP R/2 viszonylag gyors térnyerését mutatja, hogy 1982-ben már 24 millió német márka bevétel fölött járt, amely a megnövekedett kapacitásnak és a kibővített pl. anyaggazdálkodási, termelése tervezés stb. köszönhető. Az SAP 1984-ben alakult nemzetközi céggé. A másik mérföldkő az R/3 háromrétegű kliensszerver modellel rendelkező keretrendszer megjelenése és bevezetése 1992-ben. Az egyre nagyobb népszerűséget a cég számára emellett az egységes grafikus interfészek, a relációs adatbázisok konzisztens használata és a különböző gyártók hardverein futtathatósága jelentette. 

Mérföldkövek az SAP történetében

Bevezetés az SAP rendszerbe Az SAP rövid története Független tanácsadó cégek is támogatják a SAP rendszer bevezetését (1995), illetve Németországban a közepes cégek felé nyitás jellemzi (Burger King, Deutsche Telecom). 1996: a Microsoft-tal közös internet stratégia és a CocaCola is bevezeti a SAP-ot. Az 1988-ban korábban részvénytársasággá alakult cég részvényeit 1998-ban a New York-i tőzsdére is bevezetik. 1999: a mySAP.com stratégia bejelentése, amely az Elektronikus-kereskedelmi és az ERP megoldásokat kapcsolja össze. Az ezredfordulóra vezető globális e-business megoldás szállító lesz és számos újabb nemzetközi ügyfél vezeti be a rendszert (GM, HP, Hoechst, Marion Russel, Nestle stb.). 

Bevezetés az SAP rendszerbe Az SAP rövid története 2003: a Business Suite csomagok mellett az SAP újabb stratégia bejelentése 2004-ben az R/3 alapú rendszerről, amelyen világszerte már több mint egymillió végfelhasználó dolgozik az ún. NetWeaver segítségével. A világ harmadik legnagyobb bevétel rendelkező független szoftver szolgáltatója 2007-re, illetve Németországban ugyan ebben az évben negyedszerre megkapta „A legjobb német foglalkoztató” díját. 2010-ben az „okos” mobiltelefonok és az Androidos alkalmazások elterjedésével a SAP bevezeti a Sybase alkalmazást. 2011-ben elsők között felhő-alapú szoftvermegoldásokat kínál. 2013-ra több mint 250 ezer ügyféllel rendelkezik mintegy 190 országban és a bevétele 16,9 Mrd eurót is meghaladta. 

Bevezetés az SAP rendszerbe Az SAP R/3 architektúrája Az R/3 rendszer architektúrája egy többszintű kliens-szerver koncepción alapul, amely olyan egyedi módszereket alkalmaz, amellyel az egyes szoftver megoldásokat hatékonyan lehet kontrolálni. (Brinkmann–Zeilinger, 2000).

Az SAP R/3 architektúrája 

Kliens/Szerver környezet elemei: ◦ Kliens – olyan hardware/software megoldás, amely képes kiszolgálni a központi adatbázisból érkező kéréseket. ◦ Szerver – olyan hardware/software kombináció, amely képes szolgáltatásokat nyújtani az ügyfelek számára egy kontrollált rendszer környezetben.

Az SAP R/3 architektúrája Az SAP R/3 rendszer egy olyan háromszintű kliens/szerver architektúra, amelyben az egymástól független funkcionális szintek a különböző interfészeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz.  Minden adat egy adatbázisban tárolódik, illetve egy ún. alkalmazási (applikációs) rétegen keresztül kerül felhasználásra.  A rendszer a SAPgui prezentációs rétegen keresztül áll kapcsolatban a felhasználóval.  Mindhárom rendszer egymással hálózatokon keresztül kommunikál. 

Az SAP R/3 architektúrája Az SAP a következő kliens-szerver struktúrán alapul:  Prezentációs réteg: grafikus felületű kliens (SAP GUI vagy Web Browser), amely csak megjelenítést végez.  Applikációs réteg: egy vagy több alkalmazás szerver, amelyek feladata a programok végrehajtása, illetve a kommunikáció biztosítása a prezentációs réteg és az adatbázis réteg között. Az SAP-nak saját programnyelvével az ABAP/4-el készítették.  Adatbázis szerver: adatok tárolása a legfontosabb feladata. 

Az SAP R/3 architektúrája A felhasználó a prezentációs rétegen keresztül viszi be az inputot (ez lehet információrögzítés az adatbázisba, információ lekérése vagy számítás kérése).  Ezt a felhasználói kérést az applikációs szerver dolgozza fel, és egy munkafolyamathoz rendeli, ami az adatbázis rétegben elvégzi a szükséges módosításokat, vagy az adatokból kinyeri a megfelelő információkat, amelyről a felhasználónak visszacsatolást ad. 

Az R/3 rendszer architektúrája és az egyes rétegek kapcsolata

Bevezetés az SAP rendszerbe Az R/3 rendszer moduljai Az R/3 rendszer alkalmazásai, más néven moduljai egy áltanos üzleti modellen nyugszanak, amely lehetővé teszi az összes üzleti folyamatból származó adat, információ áttekintését. Ez a koncepció a következő alkalmazási területeket érinti (Bruck-Emden, 2000): 

Az R/3 rendszer moduljai Pénzügyi modulok: Financial Accounting (FI), Controlling (CO), Investment Management (IM), Treasury (TR), Enterprise Control (EC).  Logisztikai modulok: Material Management (MM), Sales & Distribution (SD), Production, Planning and Control (PP), Product Data Management (PDM), Quality Management (QM), Plant Maintenance (PM), Service Management (SM), Project Systems (PS). 

Az R/3 rendszer moduljai Emberi Erőforrás Menedzsment modulok (HR): Personnel Management (PM), Organizational Management (OM), Payroll Accounting (PA), Time Management (TM), Personnel Development (PD), Training and Event Management (TEM).  Egyéb felhasználási modulok: Workflow (WF), SAP Office. 

Az R/3 rendszer moduljai

Az R/3 rendszer moduljai Pénzügyi és könyvelési modul - Financial Accounting (FI):  A pénzügyi könyvelés funkciói: a főkönyvi könyvelés, szállító-, vevő-, eszközkönyvelés, speciális könyvelések, konszolidáció. A számlakeretet az adott cég speciális igényeinek megfelelően lehet kialakítani.  mérleg különféle típusok és célok szerint készíthető el. A gazdasági események rögzítése a bizonylati elv alapján történik.  A rendszerben megvalósul az egyeztető könyvelés, azaz a szállítói, vevői és az eszközszámlák analitikus számláin történő mozgások közvetlenül megjelennek a hozzájuk rendelt főkönyvi számlákon.  Az analitikák így folyamatosan összhangban állnak a főkönyvvel.

Az R/3 rendszer moduljai Kontrolling - Controlling (CO):  A vállalat belső könyveléséért, költséggazdálkodásáért felelős. Feladata a különböző projektekkel kapcsolatos pénzmozgások követése, az eszközbeszerzés, a vállalat belső számviteli igényeinek koordinálása, felügyelete.  A tényleges eredmények dokumentálása mellett a kontrolling fontos feladata a tervezés és a döntéshozatal támogatása.

Az R/3 rendszer moduljai Értékesítés modul - Sales & Distribution (SD):  Az értékesítési modul funkciói tartalmazzák többek között az árajánlatokat, a visszaigazolásokat, a szerződéseket, a rendelésfelvételt, a kiszállítást és a számlázást.  Az SD modulban rugalmas hitelvizsgálatra van lehetőség.  A hitelkeret-vizsgálata lehetséges az értékesítési cikluson belül különböző időpontokban a rendelés beérkezésétől kezdve egészen a szállításig.

Az R/3 rendszer moduljai Anyaggazdálkodási modul - Material Management: (MM)  Az MM modul felelős többek között az anyagszükséglet tervezéséért, a beszerzés, a számlaellenőrzés, az anyag bevételezés, a készletgazdálkodás és a szállítóértékelés szervezésének és lebonyolításának támogatásáért.  Az MM lehetőséget biztosít az optimális beszerzési forrás kiválasztására, naprakész információt szolgáltat a készletekről, a múltbeli és a várható jövőbeli felhasználásról, valamint a tervezett készletnövekedésről.

Az R/3 rendszer moduljai Termelési irányítási modul - Product Planning (PP):  Az alkalmazás tartalmazza a hosszú- és a rövid távú gyártásszervezést, az erőforrás-tervezést, az átfogó és részletes ütemezést és a gyártásvezérlést támogató funkciókat.  A termeléstervezés- és irányítás lebonyolítása bizonyos alapadatokra épül, amelyek lehetnek felhasználandó alapanyagok, dokumentumok, gyártási segédeszközök, darabjegyzékek, művelettervek és a munkahelyi kapacitás adatai stb.

Az R/3 rendszer moduljai Minőségbiztosítási modul - Quality Management (QM):  A QM lehetőség biztosít a teljes körű minőségbiztosításra, amelyhez hozzákapcsolhatók a minőségtervezés, -vizsgálat és az analízis funkciói.  Az integrált rendszer átfogó módon tartalmazza az ISO szabvány sorozatnak megfelelő minőségbiztosítási rendszer elemeit.  Ezekben csatolják a szállításokhoz szükséges minőségi tanúsítványokat, amelyek egy-egy anyag specifikációit, illetve egy késztermék vizsgálati eredményeit dokumentálják.  A minőségi bizonyítvány automatikus elkészítésekor a rendszer az alkalmazási környezetből származó információkat használja fel.

Az R/3 rendszer moduljai Karbantartási modul - Plant Maintenance (PM):  A karbantartási modul használatával lehetőség nyílik a munkahelyek, munkaeszközök karbantartásának ütemezésére, szervezésére és lebonyolítására.  A tevékenység kiterjedhet a termelő egység saját berendezéseinek karbantartását, valamint a külső szervizszolgálatot szintén magába foglalja.

Az R/3 rendszer moduljai Emberi erőforrás modul - Human Resources (HR):  A HR modul tartalmazza a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátási funkcióit. Ilyenek például a törzsadat-kezelés, a munkaidő-gazdálkodás, a bérszámfejtés, az útiköltség-elszámolás.  Az alkalmazásban megoldott a munkaerő-tervezés és annak a statisztikai kiértékelése is.  Az SAP HR-rendszere önállóan, és más modulokkal együtt, integrált rendszer részeként is alkalmazható.  A HR modul önmagában is több, egymástól függetlenül működő egységekből tevődik össze.  Ezek integráltan alkalmazható olyan részekből állnak, amelyekben csak az adott vállalat számára szükséges funkciók kerülnek bevezetésre.

Az R/3 rendszer moduljai Projektrendszer modul - Project System (PS):  A funkciói magában foglalják a projekttervezéssel kapcsolatos feladatokat.  A segítségével megvalósítható a komplex munkafolyamatok lebontása részfeladatokra, a hálózat-, határidő- és a költségtervezést funkciókra.

Az R/3 rendszer moduljai Irodaautomatizálás modul - Workflow (WF):  A workflow egy modern információtechnológiai (IT) „eszköz" az üzleti folyamat átszervezésének technológiai végrehajtásához. A workflow kezelő rendszerek alapvető célja, hogy gyorsan elérhetővé tegyék az információt és nagymértékben csökkentsék az átfutási, a várakozással és továbbítással töltött időket, ezáltal növelve az irodai kommunikáció és a szervezet hatékonyságát.

Az R/3 rendszer moduljai Szakmai megoldások modul - Industry Solutions (IS):  A különféle iparágazatok specifikus igényeinek kielégítését szolgálja, amelyet az SAP szakértői az adott iparág meghatározó vállalataival, és a tanácsadó partnerekkel együttműködve fejlesztenek.  Az ilyen szakmai megoldások léteznek pl. a gépjárműipar, a bankszektor, a gyógyszer és vegyipar, a közigazgatás, a telekommunikáció és a kereskedelem területein.

Bevezetés az SAP rendszerbe A bevezetés rejtett hátrányai és költségei:  munkavállalók képzése: ha nem elég színvonalas a képzés, az később többszörösen megbosszulja magát,  integrációs tesztelés hiányosságai: egy nem teljes körű tesztelésnek köszönhetően problémák jelentkezhetnek az éles működés közben,

A bevezetés rejtett hátrányai és költségei testre szabás: a vállalati versenyelőnyöket be kell helyezni a szoftverbe, a feleslegeseket pedig ki kell iktatni. A testre szabás további probléma okozhat egy esetleges verzióváltásnál,  adatkonverzió: a régi rendszerből átveszik az adatokat, de ezek gyakran nem elég „tiszták”, redundánsak lehetnek, így további gondozást igényelnek,  adattárház: külön hardver és szoftver szükséges az adatok tárolására a felesleges rendszerlassítás elkerülése érdekében, amely igen költséges,  tanácsadói költségek: ezek elszabadulásának, ezért a megakadályozása érdekében megfelelő követelményrendszert kell velük szemben támasztani, 

A bevezetés rejtett hátrányai és költségei kulcsfelhasználók: bevezetésnél a legfontosabb a kulcsfontosságú munkavállalók magas szintű képzése, akik majd folytatják a tanácsadók munkáját. A munkatársak nem megfelelő jövedelmezése és ösztönzése azonban azok elvesztéséhez vezethet,  implementációs költség: emberi figyelmetlenség okozhat működőképes funkciók működésképtelenné válását, illetve új fejlesztések kiüthetnek régieket,  „ROI-ra várás”: nem elégséges csak a bevezetéstől várni a nagyobb pénzügyi teljesítményt, mert a rendszer bevezetése nem hoz önmagában hasznot,  a bevezetés utáni depresszió: a korábbi munkacsoportok felbomlása mellett az új rendszer mindenféleképpen kezdeti teljesítmény-visszaesést okoz. 

Köszönöm a figyelmet