AZ ÉRETT ÉS A HANYATKÓ KÖZÉPKOR TÖRTÉNELME
1) Évszámok: 529: Szent Benedek megalapítja az első bencés kolostort (Monte Cassino) 622: Mohamed próféta Mekkából Medinába menekül. Az iszlám időszámítás kezdete. Meginduló arab hódítások hamarosan az Industól Marokkóig terjednek. 732: A Poitiers mellett Martell Károly legyőzi az arabokat. 756: A pápai állam létrejötte. 962: I. Nagy Ottót Rómában a pápa császárrá koronázza. Megalakul a Német-Római Birodalom. 1054: Egyházszakadás a római katolikus és a görög ortodox egyház között. 1095: Első keresztes hadjárat meghirdetés a Szentföld felszabadítására. 1075: VII. Gergely pápa kinyilvánítja a pápai hatalom elsőségér a világi hatalmakkal szemben. 1077: IV. Henrik császár Canossában vezekel a pápa előtt. 1122: A wormsi konkordátum. 1215: Magna Charta Libertatum kikényszerítése Angliában. 1295: Angliában az első parlament. (I. Edward) 1302: Első rendi gyűlés Franciaországban. 1309-1377: Avignoni fogság. Avignonban van a pápa székhelye. 1348: Csehország: Luxemburgi IV. Károly megalapítja a Prágai egyetemet. 1348: pestisjárvány kitörése: Flandria, Észak-Itália, Franciaország. 1378: A nyugati egyházszakadás kezdete két pápa o Ciompok (= szegény textilmunkások) felkelése. 1337-1453: Százéves háború. Anglia vs. Franciaország 1346: Crécy-i ütközet. Francia vereség az Angoloktól. 1358: Francia parasztfelkelés Jacquire vezetésével eredmény: jobbágyi kötelékek lazulnak a parasztság bérlővé válik. 1381: Angol parasztfelkelés Wat Tyler vezetésével eredmény: u.az mint a francia felkelésnél 1429: Jeanne d’Arc vezetésével Orléansnál angol vereség a franciákkal szemben. Döntő fordulat a 100 éves háborúban. 1479: Spanyol királyság létrejötte: Kasztíliai + aragóniai királyság 1356: Német aranybulla kiadása. 1414-1418: Konstanzi zsinat. Fő feladata az egyházszakadás megszüntetése. 1415: Husz Jánost eretnekké nyilvánítják, és máglyahalálra ítélik a konstanzi zsinaton. 1291: A 3 svájci kanton esküszövetsége Svájc magterületének kialakulása 1315: Svájc legyőzi a Habsburgokat. 1434: Huszita háborúk: Lipany kelyhesek vs. táboritáktáboriták teljes vereséget szenvednek © babits10b.try.hu
1
1335: Visegrádi királytalálkozó 1364: Krakkói egyetem megalapítása. 1374: Kassai privilégiumok o lengyel nemesek támogatása o adómentesség o szejm 1410: Jagelló legyőzi a Német lovagrendet Grünwaldnál (Lengyel vs. Litván) 1380: Oroszország (Dimitrij Donszkoj) vs. tatárok: Kulikovói nyílt színű csata. 1480: III. Iván (Oroszország) véglegesen függetlenedik a tatároktól. 1326: Oszmán-török birodalom Kis-Ázsiában hódít. 1354: Oszmán-török Birodalom a Balkán-félszigeten. 1389: Oszmán-török Bir. vs. szerb sereg Rigómezei csata, szerbek vesztenek. 1396: Oszmán-török Bir. vs. Luxemburgi Zsigmond Nikápolynál, Zsigmond vereséget szenved 1402: ankarai csata tatárok vs. oszmánok 1453: Törökök elfoglalják Konstantinápolyt. 1456: Hunyadi János győzelme a törökök felett Nándorfehérvárnál. 1492: Granada, az utolsó arab erőd (Spanyolország) meghódítása.
2) Fogalmak: Bencés rend: Szent Benedek által alapított (529) szerzetesrend. Az imádkozás mellett a munkát is előtérne helyezték: fizikai munkától a kódexmásolásig. A bencések nagy szerepet játszottak a nyugati kereszténység elterjesztésében, és támogatták a pápai hatalmat. szerzetesek: A világi élettől elkülönültek, a vallási és erkölcsi tökéletességre törekedtek, szegénységi, szüzességi és az elöljárójuk iránti engedelmességi fogadalmat tettek. kolostor: szerzetesi közösségek lakóhelye. Bencések: Monte Casino hegyén. tized: az egyháznak fizetendő adó. Kezdetben terményben, később pénzben fizettek. Eleinte mindenkinek, de a XV. századtól már csak a jobbágyaknak kellett, iszlám: VII. században keletkezett Mohamed által kialakított egyistenhívő vallás. Zsidó és pogány hagyományok ötvözése, hittételeit a Korán (szentkönyv) tartalmazza. Alapvető parancsolatai: alamizsnaosztás, napi ötszöri ima, ramadán havi böjt, mekkai zarándoklat, hit terjesztése, dzsihád (=szent háború) a hitetlenek ellen. pápai állam: Más néven egyházi állam. pápa: Róma püspöke, a katolikus egyház feje, a középkorban a pápai állam irányítója. Kinevezése kezdetben a német-római császártól függött, de 1059 után már a bíborosok testülete választotta meg. © babits10b.try.hu
2
allódium: Majorság, vagyis a földesúr saját kezelésű földje, benefícium: Király által adományozott föld. (Jótétemény.) A benefícium szolgálati birtokot jelent, ami nem öröklődik. Így ha meghal az, akinek ajándékozták, a telek nem a fiáé lesz, hanem újra a király tulajdona lesz. feudum: Főleg katonai szolgálat fejében adományozott öröklődő földbirtok. Az adományozás tényét és a vállalt kötelezettségeket szerződésben rögzítették, feudalizmus: Társadalmi rendszer, amelyben az emberek közti viszonyokat az alapvető tulajdon, a földbirtok határozza meg. A társadalmi csoportok között nincs jogegyenlőség, fontos szerepe van a kiváltságnak. hűbériség: A hűbéri rendszerben a hűbérúr által adományozott földbirtokért függőséget vállaló személy. A hűbéres eskütt tett a hűbérúr iránti hűségre és elkötelezettségre. Kötelezettségek: fegyveres szolgálat, tanácsadás, fogságba esett hűbérúr kiváltása. robot: munkaszolgáltatás, amit a jobbágyok csinálnak. katolikus egyház: nyugati keresztény egyház elnevezése az egyházszakadás után ortodox egyház: keleti keresztény egyház elnevezése. Görög kifejezés jelentése: igazhitű. Ált. ortodoxok azok, akik rögeszmésen ragaszkodnak egy hithez vagy eszmerendszerhez. keresztes hadjáratok: tágabb értelemben: minden olyan háború, amit az egyház indított a nem keresztények vagy az eretnekek ellen. Szűkebb értelemben: a Szentföld felszabadításáért vívott háború. Résztvevőinek az egyház bűnbocsánatot ígért. ereklye: szentek földi maradványai, azoknak részei illetve a szentekhez köthető tárgyak. A középkorban ezek a tárgyak a szentek tiszteletének részét jelképezték. zarándok: valamely szent helyet vagy kegyhelyet hitbuzgalmi okokból felkereső személy. kiközösítés: súlyos bűnökért vagy eretnekségért a katolikus egyház legsúlyosabb büntetése. A kiközösített személyt kizárják a hívek közösségéből, nem veheti fel a szentségeket, és nem részesülhet egyházi temetésben. A kiközösítetteknek tett eskü érvénytelenné válik, ami a hűbériség idején az uralkodók számára nagy csapást jelentett. A középkorban politikai okokból használták. wormsi konkordátum: 1122-ben Wormsben hozták meg a pápa és a császár közötti egyességet, mely ben megosztották az invesztitúra jogát. invesztitúra: főpapi kinevezés joga. inkvizíció: az eretnekek felkutatására és megbüntetésére létrehozott egyházi törvényszék.. lll. Ince pápa szervezte meg a lateráni zsinaton 1215-ben. Az eretnekséggel vádolt személynek kellett bebizonyítani ártatlanságát. Sokszor kínvallatásnak is ki lehetett tenni, hogy vallja be bűneit. A büntetés legsúlyosabb esetben máglyahalál. © babits10b.try.hu
3
eretnekség: valamely vallásnak vagy egyháznak ellentmondó tanok hírdetése, vagy azok elleni mozgalom. céh: Az iparosok önsegélyező és érdekvédelmi szervezete. Érdeke az, hogy monopolizálja a város piacát. Szabályozza: munkaeszközök mennyiségét inasok számát, idejét, bérét az inasoknak min. 4 évig tanulni kell posztó minősége munkaidő célja: a céhen belüli verseny kiköszübölése. városi önkormányzat: a városok maguk választhatták az előljáróikat, plébánosukat, saját jogszabályt alkottak, az adókat közösen, egy összegben fizethették. A rendi állam kialakulásával a városok képviselhették magukat a rendi gyűléseken. Magna Charta Libertatum: Földnélküli János adta ki. A főnemesség és a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba, felruházta őket az ellenállás jogával. A király ezután nem vethetett ki adót a királyi tanács beleegyezése nélkül és a nemeseket bírói ítélet nélkül nem fogathatta el. Ha a király megszegi a Magna Charta Libertatumot akkor a nemesség fellázadhatott a király ellen. parlament: a rendiség időszakában jelent meg. A választott törvényhozó testület illetve az épület melyben üléseznek. Munkájában csak kiváltságos rétegek vehettek részt. rendiség: Az azonos helyzetű és azonos kiváltságokkal rendelkező társadalmi csoportok rendekbe szerveződtek és egyre erősebben érvényesítették akaratukat helyi szinten és a rendi gyűlés révén az egész országban. A virágzó középkorban a berendezkedés a rendiségre épült. egyetem: belső önkormányzattal rendelkező felsőoktatási intézmény a XI. századtól. Az egyetem alapítását a középkorban a pápa hagyta jóvá. Élén a tanárok által választott rektor állt. Egy egyetem 7 fakultásból tevődött össze: hét szabad művészet, orvosi, jogi, teológiai fakultás. Magyarországon először Pécsett 1367-ben alapítottak egyetemet. lovagi kultúra: Az érett középkori lovagságnak az életmódját tükröző világi kultúra. Jelenti bizonyos értékek tiszteletét, követését, a társadalmi érintkezés szabályait, sajátos irodalmat. A XI. századtól a XV. századig tartott. romanika: Az ókeresztény és a bizánci művészet ötvözéséből keletkezett korstílus a XIXII. századig Európában. Építészeti jellemzők: vastag falak, szűk ablakok, masszív pillérek, félkörív alakú nyílások, félköríves térlefedés, templomok falain élénk színű freskók, szobrok, domborművek a falakon, oszlopokon és különösen dísze kapuzat. gótika: XII. században kialakuló korstílus. Építészeti jellemzők: támpillérek, vékony falak, csúcsíves boltozat, hatalmas kőrácsos ablakok színes üveggel. Elnevezése a © babits10b.try.hu
4
reneszánsz művészektől származik, akik azt hitték, a kor építészetét a barbár gót törzsektől vette át. skolasztika: Ókori bölcseleten alapuló keresztény filozófia a középkorban. Az a tudomány, amit a középkori iskolákban és egyetemeken oktattak. A gondolkodók kísérletet tettek a hitelvek filozófiai alapokra helyezésére. Ennek során a hit és a tudomány viszonyát vizsgálták, hogy van-e értelme a tudományos vizsgálódásnak. Aquinói Szent Tamás fogalmazta meg. hogy a hit és a tudomány összhangba hozható egymással. reneszánsz: = újjászületés. Itáliában kialakult művelődéstörténeti korszak. Az ókori görög-római értékek és művészetének újjászületését jelenti. A festészetben és a szobrászatban megjelentek a mitológiai témák, hús-vér alakok. Az építészetben inkább vízszintes tagoltság van jelen. humanizmus: XVI-XVII. században terjedt el Európában. Filozófia, világnézet művelődési áramlat. Emberközpontúság van, de ez nem jelenti Isten tagadását. Fontos az egyén szabadsága, a szabad vizsgálódás és a kritikai szemlélet. A ~ felfedezte az antik kultúrát, és meghatározta a reneszánsz korstílust. regálé: királyi felségjogon szerzett jövedelem. Szerepe a királyi birtokok csökkenésével egyre nőtt. monopólium: A kora-újkorban valamely áruval vagy bizonyos térségekkel való kereskedés kizárólagos joga, amit az uralkodó pénzért adományoz. szpáhi: könnyűlovas katona az Oszmán birodalomban, aki szolgálati birtokot kap a szolgálatáért. Csak akkor tarthatták meg birtokukat, ha teljesítették kötelességeiket. szultán: muszlim uralkodói cím. XV századtól viselték az oszmán uralkodók, akik a XVI. századtól a kalifa nevet is felvették. bég: a szandzsákoknak a vezetője. vilajet: nagyobb közigazgatási egység. pasa: a vilajetek vezetője szandzsák: kisebb közigazgatási egység az oszmán birodalomban. dzsizje: az iszlámok által fizetett adó a szultánnak. Ez kevesebb, mint amit a keresztények fizetnek. defterdár: adószedő az oszmán birodalomban. kádi: iszlámbíró, aki a Korán alapján ítélkezik.
© babits10b.try.hu
5
janicsár: gyalogos zsoldos katonák, ők azok, akiket átneveltek keresztényből muzulmánnak. Fő feladatuk a szultán védelme volt, de sokszor a janicsárokkal nyertek meg csatákat. topcsi: az oszmán birodalom tüzérei. devsirme: gyermekadó. A keresztény szülőktől elszakított gyerekeket sokszor janicsárokká nevelték. reconquista (=visszafoglalás): A Pireneusi-félszigeten arab uralom alá került területek visszahódításának folyamata. haas: a szultán saját kezelésű birtoka.
© babits10b.try.hu
6
