AZ ERDELYRESZI MEHESZ-EGYLET SZAKKOZLONYE

Május 1.

X I . évfolyam.

o. s z á m .

AZ ERDELYRESZI MEHESZ-EGYLET SZAKKOZLONYE. M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1-ÉN. Rendes

A lap s z e l l e m i r é s z é t é r d e k l ő k ö z l e m é ­ nyek a . . M é h é s z e t i k ' ö z l ü n y " s z e r k e s z ­ tőségéhez ezimzendők :

Kolozsvár, Bástya-uteza, 9 . szám. licclamatiok-, hirdetésekre vonatkozó megkeresések Í K / V Í / I T J ó z s e f főtitkárhoz i n t e z e n d ő k (1 l o s s z u - u t c z a 2 2 . ) , a p é n z ­ k ü l d e m é n y e k : Jiiró G y u l a egyleti p é n z tárnokhoz intezendők Kolozsvárt (Trenesin-tér 13. s z á m ) .

tagok a

ti X

tagok 1 frt

(2

2 frt

(4 korona),

korona)

tagsági

köri díjért

„ M é h é s z e t i K ö » l ö n y " - t is k a p j á k .

Hirdetés díja : g a r m o n d s o r o n k é n t 8 k i .

*

(1(5 fillért. E g y e g é s z o l d a l : 3 frt ( 6 kn-

•f

r o n a ) . F é l o l d a l : 1 frt 5 0 kr. ( 3 k o r o n a ) . Egyleti tagok, éves és féléves 30"/,, leengedésben

A k é z i r a t o k a t nem

Ezer

adjuk

hirdetők

részesülnek,

vissza.

év!

1896. május

2.

Megihletett lélekkel irjuk le czikkelyünk h o m l o k á r a e szavakat és s z á m o k a t :

íjtser

cv!.

1 8 9 6 . május 2 . «

Mennyi

dicső emlékezet, mennyi munka, mennyi lelkesedés, mennyi szeretet,

mennyi

áldozat

és

önmegtagadás

van

ezekben

viszszatükrözve: ha a magyar ajkára veszi és szivébe:* for­ gatja:! Mint egy szent

forrás

nyílik

2 L e g y e n « szavára lelkeinkben a hála

meg érzete

Istennek

dicső őseink iránt,

kik a legszebb példákban tanítottak meg : hogyan szentelni azt a földet, melyet hazánknak „szerető nak"

hatalmas kell meg­

édes

anyánk­

nevezünk. A hála-érzetnek testvéreként gyulád fel lelkünkben azon

fáklya, mely a j ö v ő b e világit és szent oltár előtt áldozva, ma­ gasan lobogtatja a szent

elhatározás

magasztos

azt a fogdáast, hogy a m a dicső ősök nyomdokain

fogadását', haladva, 9

soha

sem

leszünk

hálátlanok

a

föld

iránt,

melyet

szent

ö r ö k s é g gyanánt vettünk át őseinktől. D r á g a M a g y a r hazánk T e ! . . . hí e g y g y e r m e k e d e t sem tekinted kicsinynek, egy g y e r m e k e d e t sem tagadod meg, egy gyermekedet

se űzöd el m a g a d t ó l ; — sőt, ha az gyengének

érzi magát, anyai éltető tejeddel ápolod, ha m e g t a g a d tége­ det, anyai k ö n y e k e t hullatsz érte és m e g t é r é s é t

reményied;

ha elhagy s tőled távol keresi b o l d o g u l á s á t : örülsz boldogsá­ gán •— ha azt elérhette, — de tárt k a r o k k a l is öleled ismét kebledre, ha hozzád visszatér. Lehetnénk-e mi, » M a g y a r mé­ hészek* hálátlan g y e r m e k e i d ? Hisz a te virányidon terem a méz, mely a szorgalom mintaképei — a méhek teszi a te, szerény det.

— által gazdaggá,

igényeiben

Elmaradhatnánk-e

megelégedetté

nemesen gondolkozó gyermekei­

mi, hogy ezen emlékezetes, világra

szóló ünnep reggelén ne seregeljünk össze a szellem szárnyain és áldjuk istenünket, hogy e hazát adta nekünk

s kérjük

őt

forró imában, hogy tartsa azt m e g unokáink és dédunokáink számára, kérjük, hogy távolítsa el a romboló vihart

hazánk

határiról s e g y e s í t s e e g y e t é r t é s b e n , szeretetben, b é k e s s é g b e n és j ó l é t b e n

hazánk

minden

g y e r m e k é t . L e g y ü n k egyé, ha

templomainkban imádkozunk, egyé, ha az anya ölén a gyer­ mek első imáját r e b e g i e l : itt is, ott is, a te j ó l é t e d é r t tanul­ j u n k és tanítsunk

imádkozni. F e l e d j ü k el, ha volt

köztünk

véleménykülönbség, egyenlítsük ki a nézeteltéréseket! D e miért is folytassuk ez eszmenetet tovább? . . . . Hisz az ünnep már is e g y e s i t e t t mindnyájunkat

s van-e csak egy

szentségtörő is a mi sorainkban, ki az ünnep megzavarása által vétkessé l e h e t n e ? ! . . . Induljunk tehát a második ezer év hajnalán hazánk szép fővárosába, hogy ott a munka

és szolgalom bámulatra

ejtő

halmazából hozzunk szent feltételeket a j ö v ő r e való tekintet-

tel: hogy miként tanitani azokat,

fogunk

munkálkodni

magunk

k i k e t az i s t e n i g o n d v i s e l é s

alá helyez.

és

védő

munkára szárnyaink

Turcsányi Gyula.

Mit gyűjtenek a méhek?* A régiek úgy vélekedtek, h o g y a méhek mindazt, háztartásukban

a mi csak

található, még magzataikat is, készen találják a ter­

mészetben, csak be kell h o r d a n i o k ; j e l e n l e g azonban m á r mású, hogy

ez t é v e d é s ; mert a

azoknak, a miket

lakásukban

méhek

felét

sem

köztudo­

gyűjtik készen

felhalmozva találunk; ellenben, gyűj­

tenek t ö b b mindenfélét, a minek o t t n y o m a sincsen. Már, h o g y a viaszt, tápnyálat is m e g g y ő z ő d t ü n k ; csak

nyers

sokan

anyagát,

pedig

sem

készen

azt vitatják,

mint a viztől csupán

gyűjtik, arról mi hogy a

édeses

méznek is

íze által külön­

böző folyadékot (nektár) gyűjtik össze, a mit aztán a sejtekből újra magukhoz vévén : mézgyomraikban resztül, h o g y

midőn

azt

ismét

oly változásokon

visszahelyezik

vezetnek k e ­

a sejtekbe,

a

méz

színével, ízével és sűrűségével b i r ; vagyis, h o g y ők tisztázzák, sű­ rítik, érlelik, szóval, h o g y ők maguk dolgozzák fel azt mézzé. E s e nézetet oly tekintélyes tudósok és méhészek hogy szinte hajlandók volnánk azt a magunkévá t e n n i .

támogatják,

1

No és aztán

mennyivel érdekesebb volna a méhek világa is, ha az e g y r o p p a n t * M u t a t v á n y a „Méh é s V i l á g a " c z i m ü m u n k a s a j t ó a l a t t l e v ő 11-ik k ö t e t é b ő l . 1

Így S w a m m e r d a m m : B i b e l d. N'at. 1 5 1 . 1. K i r b y u. S p e n c e : E i n l e i t g . i

d.

E n t o m o l o g . Ikl. I V . 1 3 7 . 1. A g a s s i t - G o u l d . u. P e r t y : Die Z o o l o g i e g e m f a s s l . T h . I I . 2 6 8 1. I)r. B ü c h n c r : A u s d. G e i s t e r l . d. T h i e r e I I I . Aufl

2 8 7 1.

Dr. H a m l e 0 . Die

(,'hemie d c s H o n i g s 1 S 9 5 , 1 8 1. A m é h t e n y é s z t ő k k ö z ü l : A. G . S c h i r a c h B e y e r i s c h e r liien. Meist. 1 7 7 0 , 1 5 8 1. C h r i s t : Die B z u c h t 1 8 2 9 , 51 é s 1816,

A n w e i s u n g z.

B z u c h t 1 8 0 9 , 3 7 1.

B

Ehrenfcls :

7 6 — 7 9 1. K l o p f l e i s c h u. K ü r s c h n e r : Die B i e n e u. d. B z u c h t

1 2 3 1. K l u m c után V i l b e g B z . 1 8 6 0 . 2 2 1 1 .

0 . R o t h e K o r b b i e n e n z u c h t III. Aufl.

2 6 7 1. M c h r i n g B z . 1 8 6 3 , 1 7 2 1 O e t t e l K l a u s I V . Aufl. 6 4 é s 7 9 — 8 0 1 D a t t e L e h r b . d. B z u c h t I V . Aull Mcixner

'/S I. R. Molin : D a s

Lében etc

d.

Hgbiene

Die B z u c h t 1 7 — 1 8 1. M . P a u l y D e r H o n i g u. s

1. R. T e m p l e . U n g a r . B i e n e

prakt.

1 8 9 2 , 1 1 8 I. B a i s t B z . 1 8 9 2 , 6 4 - 6 5

1880, 27

1.

H.

Verwert. 1 8 9 0 . 3 0 1.,

sőt

Dzierzon

is B i c n e n f r d . 1 8 5 4 , 6 6 1. B z . 1 8 6 3 , 3 . 1. 1 8 7 2 , 2 9 7 I. é s 1 8 9 2 , 2 5 — 2 6 1. Hazánkfiai k ö z ü l u j a b b a n M a j e r K . A m é h e k t e n n . r a j z a 1 8 8 4 , 3 5 1. N e u m a n n S . M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 3 , 1 0 - ' — 1 0 5 1. M a g y a r m é h es C s í k i J . M é h é s z . K ö z i . 222;

239-245;

1894, 2 6 5 — 2 7 1 ;

2 5 9 — 2 6 5 és 2 8 5 - 2 9 1

1.

1890, 213—221

295—300;

324—332

é s 2 4 2 — 2 4 6 1. 1.

1895, 2 1 3 —

c z u k o r g y á r volna, a hol 4 0 — 5 0 0 0 0 munkás dolgozik éjjel-nappal sza­ kadatlanul ; ezek hozzák a nyers a n y a g o t , amazok készletbe helyezik, itt szűrik, ott befőzik, amott aztán formákba kérlelhetetlen

öntik,

fináncz,

és érlelik az édes

levet,

lepecsételik és végre j ö n az ember,

invertálják

ez a

h o g y k i v e g y e az adót, — még szerencse, ha

mindent el nem visz. Ha

azonban

számot

vetünk

fogjuk találni azt a John

Márton

mindenekkel, által

már

a

megokoltabbnak

XVII-ik

századiján

2

felvetett és szintén sok nagytekintélyű természettudós és méhismerő által elfogadott nézetet, mely szerint a gyűjtött nektárt nem veszik ujabb

feldolgozás alá a méhek,

hanem

a különbségek,

melyek

a

kész méz és a nektár k ö z ö t t vannak, egyedül onnét erednek, h o g y a kaptár m e l e g e b b

légkörében

logván, a ritkás nektár folyamatok

pedig,

víztartalmának

töményebb

nagy

része

halmazállapotba j u t ;

elpáro­ a

vegyi

m e l y e k a méhek nyálával már az összegyűjtés

alkalmával történt érintkezés k ö v e t k e z t é b e n megindultak, a kedvező viszonyok k ö z ö t t önként fogynak t o v á b b és végződnek be, s z ó v a l : h o g y a nektárnak mézzé járulásával t ö r t é n i k .

érlelése a méheknek

csak passió

hozzá­

8

V e g y ü k azonban

bírálat

alá, melyike ezeknek és mennyiben

felelhet meg a v a l ó s á g n a k ? Ha a leggazdagabban

fizető

gyűjtés alkalmával minden kap­

tárnak minden mézet tartalmazó sejtecskéjét egyenként és a legna­ g y o b b figyelemmel megvizsgáljuk, egyetlen egyben sem fogunk za­ varos, ilyen oly

anyagokkal

kristálytiszta

az,

a

megvegyült minő

mézet

találni,

mindegyikben

csak l e h e t ; bizonyos tehát, h o g y a

nektár szűrése, tisztázása nincs a k a p t á r b a n dolgozók számára fön- L. Ein neu Bicnenbuchel I I . ausg. 3

Nismes 1765,

1 7 6 3 ; T h o r l e y MSALOOTTXOVIX

d. Nat

o. vi. R e g . d. B i e n e n

3 4 1. V e g y t a n i k é p e k J o h u s t o n

nyomán

Csengery

1 8 5 7 . I. k ö t . 1 9 0 . 1. Dr. D ö n h o f f B z . 1 8 5 5 , 1 6 6 1. 1 8 6 0 , 7 8 1. 1 8 7 2 , 2 0 7 1 dr.

AssmusS Bz. 1877 9 2 — 9 6 Die B i e n e 11. i Bz.

l'ntcrsch

1 6 3 1. S o u b e i r a n C ó m o t r e n d . e t c . 1 S 4 9 . J u i l l e t 2 S ; J á h n e B z . 1 8 4 9 , 1 9 0 —

191 1. G u n d e l a c h : N a t u r g e s c h A.

F r c y b u r g 1 6 9 1 . 5 0 1.

í g y O b s c r v a t i o n s s u r l ' o r i g i n c du miel a. M r . l ' A b b e ISoissier de S a u v a g e s

1876,

1 2 6 — 1 2 S 1.

A M a g y a r Méh

1.

Z u c h t I I . auil

L e i t f a d e n e t c . 1 8 6 5 , 3 7 . !. ICIeine 1 8 7 1 , 11 — 1 5

1.

L.

lluber

B c r l c p s e h Die B i e n e III. aufl. 1 2 2 - 1 2 3 1. B . A m b r ú z y B .

1 8 8 3 , 4 1. u g y

1. é s S ó t é r K . M é h é s z e t i K ö z i . 6 5 — 71 1. é s 1 8 9 6 , 3 - 7

S c h m i d u. K l e i n e

5 2 1. B ü d e n b e n d e r B z .

1.

K r a m e r , S c h ö n f e l d é s dr. P l á n t a B z . 1 8 9 2 , 3 9 — 1 2 1 8 9 4 , 1 3 2 — 1 3 8 , 1 5 7 - 1 6 4 1. 1 8 9 5 , 1 4 — 1 8 ,

29—38,

hagyva, hanem

ha

ugyan

tisztátalan

volna

—

megszűrik

azt

már a gyüjtő-méhek, — ebben a tekintetben tehát az első nézetet egyszerűen

elejthetjük. A mi a nádczukor invertálását és a nektár

besürüsödését,

általában pedig mézzé változását illeti:

már abban is eltérnek

a

ezekrenézve

v é l e m é n y e k , h o g y hol mennek

mindezek

végbe. Némelyek szerint a nektár felesleges viztalmát már a felszedés alkalmával

kiválasztják és hazatértükben

elfecskendezik a m é h e k ;

minthogy azonban a gyűjtés időszakában van a kaptárban

1

o l y rit­

kás méz is, h o g y alig különbözik a czukros viztől, úgyannyira, h o g y ha a kaptárakat,

vagy

a mézzel m e g t ö l t ö t t k e r e t e k e t a függélyes

irányból kimozdítjuk, máris előtt szedjük el azt,

kicsordul

a

sejtekből;

6

ha

pedig

idő

erjedésnek is indul: kétségtelen, h o g y a nek­

táron igen keveset, v a g y semmit sem

sűrítenek

a gyűjtő

méhek,

hanem a kaptáron belül kell annak besürüsödnie ; a mit pedig e g y e s megfigyelők a gyűjtő

méhektől

láttak, — csak ürülékük De,

ha

a méhek

elfecscsenni láttak,

—

ha

ugyan

lehetett. már

a gyűjtés alkalmával condensálnák a

mézet, ugy bizonyára c s a k h a m a r

be

is pecsételnék,

ezt soha sem teszik, hanem — mintha

holott

csak valamire

pedig

várakozná­

nak — rövidebb v a g y hosszabb ideig késnek annak bepecsételésév e l ; h o g y pedig csak a nektár vehetjük már függ: ha igen gyűjtött,

abból sürü

is, h o g y vo.lt,

besürüsödésére várnak, a késedelem

— mint

pé'dául

a

nektár

1888-ban

bizonyosra minőségétől az

akáczról

— már 3-ad - 4-ed nap múlva pecsételni kezdik a mézet,

inig a ritkásnak bepecsételésével, — különösen ha az idő nedves, esős, — hetekig késnek, ősszel pedig már gyakran b e sem pecsételik a z t . Ha azonban maguk a méhek a nektárt, ugy természetesen kellene valahol 4

helyezniök

7

a

sűrítenék be és érlelnék mézzé

friss gyűjtést

és innét

í g y M. G i r a r d : L c s a b e i l l e s

ü

kerülne

ideiglenesen az

letétbe

feldolgozás

után

1 8 7 8 , 1 8 9 1. R a u s c h e n f e l s B z . 1 8 7 9 , 5 2 1. s ő t

Dzierzon is Hz. 1 8 9 2 , 2 5 — 2 6 1. 5

B e r t r a n d után

B z . 1 8 9 2 , 3 9 1. é s e l i s m e r i e z t C s i k i J .

is

Méhész.

Közi.

1 8 9 4 , 2 6 7 1. 0

S ö t é r K . M é h . K ö z i . 1 8 9 5 , 3 2 — 3 3 1. ' N é m e l y e k t u d n i a k a r j á k a z t is, h o g y a f é s z e k k ö r n y é k é n

1. C s i k i J . M é h é s z . K ö z i . hasítással.

1894, 296

és

h e l y e z i k el azt,

1 8 9 5 , 2 6 2 1. — h á t h a a f é s z e k tele

van

állandó helyére,

a kaptárakban

és sürü megállapodott

mézet

M á r pedig ugyanabban 4—5

pedig csak kétféle : egészen

ritkás

találnánk. a kaptárban is halmazállapotára nézve

és többféle mézet találunk, a friss nektár elhelyezésére pedig

üres sejtek különösen föntartva nincsenek, holott pedig ha igy dol­ goznák fel a nektárt, okvetetlenül szét

annak

ideiglenes

föntartanák

a sejteknek e g y ré­

elhelyezésére a méhek,

mert h o g y az itt is

ott is e g y e n k é n t elszórva álló üres sejtekbe raknák el azt, az már csak

a feldolgozás czéljábói

való

összekeresgélés

késedelmessége

tekintetéből sem valószínű; s ő t gyakran lehetetlen is volna a nek­ t á r n a k ideiglenes készletbe helyezése, mert nincs a kaptárban üres sejt, h o g y 3—4 kanálnyit lehetne beléjük elhelyezni. H a ilyenkor magukra

hagyjuk

a

annyi

s

méheket, kifekiisznek a rö­

pülő lyuk elé és szünetelnek; ha azonban tért — úgynevezett méz kamrát

— nyitunk nekik annak e l h e l y e z é s é r e /

1

már az első napon

2—3 kiló és t ö b b mézet találunk abban, a mit egyenest ide kellett gyüjteniök,

mert

ennyire

való

üres

sejt

— melyekbe

a

nektárt

ideiglenesen letehették volna, — sőt pecsételetlen méz sincs a kap tárban,

ezekből tehát ki nem kerülhetett,

érintetlenül

találjuk.

a

pecsételt mézet

pedig

10

A z a megoldás, h o g y a gyűjtők által ideiglenesen letett nek­ tárt n y o m b a n

felszedik és feldolgozzák, a gyűjtőkkel

szállítják át a m é z k a m r á b a az erre hivatott tetett, de elfogadhatlan

i s ; mert a mellett, h o g y ezt a méhek moz­

galmából is észrevehetnénk : megtörténhetik, ellenkezvén a

bizonyára

1 1

ha a nektár feldolgozása ily rövidesen

feldolgoznák

azt

már

természet oekomomiájával, h o g y két

és anyagpazarlással,

versenyezve

méhek, nemcsak eről­

történjék

az, a mit a

a

gyüjtőméhek, részletben,

szervezet

idő

ily könnyen

elvégezhet. A kik pedig kételkednek ezekben, megfigyelhetik, h o g y a me­ zőről m e g r a k o d v a 8

9

hazatérő méhek egyenest a mézkamrába

sietnek

S ö t é r K . M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 5 , 3 0 1. E r r e v a l ó tért n y i t h a t u n k

hozzáférhető

a méneknek

bármely irányban, csak a kaptárból

l e g y e n ; m i n t h o g y a z o n b a n l e g ö r ö m e s t e b b h e l y e z i k el a m é z e t

részekben : legkönnyebben érünk

czélt, ha a mézkamrát

1 0

L. Sötér

K . M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 5 , 3 0 1.

1 1

Sötér K

Méhész. Közi,

1 8 9 5 . 6 8 1.

a

fészek

fölött

a felső nyitjuk.

és ott teszik le t e r h ü k e t , a dologról; mert már

az

rában.'

első

12

-

ii5 —

sőt

kísérleti uton

is

meggyőződhetnek

ha a melleknek megfestett czukoroldatot adunk :

órában

ott

találják

annak

nagyrészét

a

T é v e d é s tehát

az

is, h o g y a fris

nektárt

csak bizonyos fel­

dolgozás után, mint kész mézet helyezik cl állandóan De arranézve nemű

mézkam­

3

méhek

hiányzanak

is

igen

eltérők a nézetek, h o g y mikor és mi­

foglalkoznak

mindezekre

a méhek.

a

nektár

feldolgozásával,

vonatkozólag a

posítiv

jeléül,

hogy

bizonyítékot

szol­

gáltató megfigyelések. Már pedig, ha a nektárt maguk a méhek dolgoznák fel, nyil­ vánvaló, h o g y annyi dolgot adna ez nekik kintélyes

számát

foglalná

el, h o g y

és a munkások oly te­

midőn

már

csaknem

minden

működéseik kifürkésztettek és úgyszólván legtitkosabb családi ügyeik is nyilvánosságra kerültek : a lehetetlenséggel volna ezeken a munkálatokon,

a melyeken

határos,

hogy

pedig, már csak a méz

nagy

mennyiségénélfogva is, a mi egy-egy családnál j ő , alattomban

meg

sem is történhetnének,

évente

soha

senki által rajta

ne érettek volna, még ha azok éjszaka folynának i s . ' E z azonban ki van gelre a méz napközben nem

változtatják,'

visszahúzódnak

6

azt este l á t t u k : '

készletek

és például,

a fészekbe,

éjszaka

ha

a

elhagyván

1 2

Ugyanaz, ugyanott

2 9 — 3 0 . 1.

n

Ugyanaz, ugyanott

3 0 . 1.

"

í g y C s é m i I'. A z o k o s

Witzgall:

Iicszley:

Ulusztr.

Illustr.

Handb.

d.

színűleg

gazda

0.

Bzucht

S k i r z e n 1 8 9 0 . 8 2 . 1. é s N e u m a n n , :

Méhes

Lchrb.

6

bizonyos helyeiket

levegő

az, h o g y a

éjjel lehűl, a méhek a hova

elhelyezett

2 1 . 1. O e t t e l K l a u s

Bzucht

reg­

rendszeresen

a mézkamrát,

közben gyűjtöttek, a nélkül, h o g y a benne

6 9 . I. J . G.

4

zárva ; mert habár néha el is tűnik

onnan, a hol felhalmozott

forgalomba

nap­

mézet érin-

I V . aufl 6 2 . é s

1 8 8 7 . 3 2 . 1. M, F o l g c n t r e u u. J .

1888. 36.

1.

S. A M a g y a r Méh

Úgy

T.

Kellen

Bilder

u,

1 8 9 5 . 2 4 3 . 1.

' Így S p i t z n e r : K o r b b i e n e n z u c h t I I I . 7 0 . 1 é s B a i s t B . Z. 1 8 8 2 . 2 4 2 . 1. V a l ó ­ megeszik

u g y a n í g y van

azt

a méhek, —

a mézkamrával

igy

el nem

dr. D ö n h o f f B . Z . 1 8 5 6 . 2 1 8 . 1, —

látott

szalmakasokban

is, a m e l y e k b e n

mert nem

lévén fólebb üres s e j t e k , át sem is v o l n a h e l y e z h e t ő a m é z v a l a m i m á s á l l a n d ó h e l y r e . 1 0

gesztett

Dr. D ö n h o f f B . Z . 1 8 5 6 . 2 1 S éjszakára

üres

b e n n ü k m é z e t ; —• én

1. a z t m o n d j a , h o g y l e g a l á b b

lépőket a m é z k a m r á b a ,

sem.

reggel

azonban

20-szor

sohasem

füg­ talált

— 11(5 1

t e n é k , ' általában pedig éjszaka c s a k annyi mézet találunk a méhek gyomrában, hogy a

a mennyi épen táplálkozásukra

napközben

gyűjtött

kérdés az is, h o g y váljon méhek

képesek

nektár

az

szükséges. '** S ő t , mint­

nem

ilyenkor

ritkán

matlan

sokra r u g ,

is

megfogyott

számunkban

volnának-e azt egy-két rövid éjen át feldolgozni?'

M e g nem állhat t o v á b b á az a feltevés sem, olyankor

igen

foglalkoznának a nektár

időjárás

mintha a méhek

feldolgozásával, midőn az alkal­

miatt a külső munkálatok szünetelnek,

kor a tűrhetetlen

belső

hőség

attól, h o g y háztartásuk

elől kifeküsznek ;

sokkal n a g y o b b

gel van szervezve, s e m h o g y bármiféle leges viszonyoktól függhetnének: v a g y kivül tétlenül

2 1

20

mert

v a g y mi­ eltekintve

előrelátással és bölcseségszükséges munkálatok,

gyűjtenek,

eset­

bizonyosok, h o g y a lakáson belül

veszteglő méneknél igen kevés méz van — és

végre is mi történnék a méhekkel, ha az idő j ó és a méhek főre

11

— vagy

mi történnék

nyakra­

azokban a kaptárakban,

a

m e l y e k b ő l ki nem fekiisznek a m é h e k ? U g y a n c s a k távol kell állania a valóságtól nektár

annak

felesleges

is, h o g y a déli j á t é k

víztartalmán

a méhek,

annál élékebb j á t é k o t kellene n e k ; — holott p e d i g — - m i n t Korukra

való

munkálatokat 1 7

Hubcr

I S

mert

24

a

a

mézel­

tartják a

melyek

azonban,

hátsó

tapasztaltam

lépekbe

a belső

mert

a

pél-

elhelyezett

én a m é z k a m r á b a

méz

gyűjtött,

számtalanszor.

erről m e g a k a r g y ő z ő d n i , c s e n d e s e n , de g y o r s a n kell eljárnia,

m é h e k — mint tudjuk

gyomraikat,

túl a

esetben

fiataloknak

mint

csalódnak

Ugyanezt

még egészen ritkás mézzel A ki a z o n b a n

a felháborított

megtöltik

legtöbben

méneket,

végzik,

maradt.

az

2 3

L . 13. Z. 1 8 7 6 . 1 2 7 . 1. s z e r i n t

h e t e k e n át é r i n t e t l e n többnyire

a

hivatott

általában

adnak

abban

tartaniok, minél gazdagabban

tekintetből

feldolgozására

mert

alább fogjuk l á t n i ; ellenkezőleg, épen

ilyenkor l e g g y e n g é b b a déli j á t é k . nektár

alkalmával

23

—

a mi c s a l ó d á s r a

— azonnal vezethetne,

neki

esnek

1. S ö t é r

K.

a

méznek

Méhész.

és

Közi.

1 8 9 5 . 6 7 — 6 8 . 1. 1 3

L . I.. I l u b e r B . Z. 1 8 7 6 . 1 2 6 — 1 2 8 . 1.

-" í g y J . R i e m u. W e r n e r D e r p r a k t B v a t e r 2 1

n. B z u c h t 1852.,

E h r e n f e l s Die B z u c h t I I . null 7 9 . és

1 7 9 S . 3 7 . !.

1 8 2 9 . 5 3 . 1. K i r s t e n V o l l s t . W ü r t c r b u c h

2 3 4 . 1. é s

ugyanaz

d.

K a t h e c h i z - u s d. B k u n d e u.

ISkunde lízucht

7 1 . I , i g y O e t t e l K l a u s I V . aufl. 6 2 . 1. 2 2

B a i s t B z . 1 8 7 1 , 1 9 0 — 1 9 1 1. ú g y

*» L . a l á b b X . C . 1 5 . Csiki J . Méhész. Közi. 1 8 9 4 , 2 6 7 5 0 — 5 1 1. 2 1

C s i k i J . M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 4 , 2 3 2 1. 1 é s br. A m b r ó z v M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 6 .

dáknak hosszú

sora

sincs a kaptárban, mint a hol a

bizonyítja, épen

fiatalok

úgy

az

hogy

habár

egyetlen

fiatal

méh

besiirösödik és mézzé érik a nektár,

idősebbekkel helyes

arányban

vannak."

5

D e lehetetlen ez azért is, mert — ide nem értve a legfiatalabbakat, a melyek még semmit sem dolgoznak, az odahaza tartózkodó

méhek

kivétel nélkül viasz termeléssel, építkezéssel és a

fiasitás

sével

egyidejűleg

lévén

elfoglalva, a nektár

feldolgozásával

élelmezé­ nem

foglalkozhatnának. Még k e v é s b b é tehetnék pedig azt feladatuká az idősebb gyűjtő méhek,

mert

— a

mint

gyomrokkal repülnek

ki.

E g y é b k é n t pedig

az

máskép

nem

is

képzelhető — üres

3 0

ellene mond e feltevésnek a méhek szerve­

zete is, mert — mint tudjuk — az e l ő g y o m o r b a n semmiféle nedvek vagy

oly szervek

nincsenek, a melyek

hatnának a nektárra, v a g y zását f o g a n a t o s i t h a t n á k , melyek k é p z e l i k

28

27

általában

vegyi hatásokat

annak

mézzé

gyakorol­

való

feldolgo­

az emésztő g y o m o r b a n pedig, — mint né­

— azért nem történhetnék i l y e s m i ; mert folyto­

nosan az emésztés különböző stádiumán álló g y o m o r p é p van b e n n e , a mivel a nektárnak vegyülnie nem Az

sem

valószínű,

hogy

a

szabad. nektár

felesleges

izzadás v a g y kiürítés útján adnának túl a m é h e k , általában

csak

oly

nedveket

30

víztartalmán

mert az állatok-

izzadhatnak ki, a melyek

vannak, — ilyenek pedig csak az emésztő g y o m o r b ó l fel ; a mézgyomorban levő nektár 2r

> S ö t é r K.

30

víztartalmát

Méhész. Közi. 1 8 9 5 , 37

1.

úgy

azonban

Ludwig

a

vérben

szivódhatnak

E.

A

épen

úgy

Magyar

Méh

1 8 9 5 . 1 2 5 — 1 2 0 1. 215

[.. Dr. l i c v a n Die l l g b i e n e

1854. 0 5 — 0 0

1. és dr

L. föntebb és 7,

óra múlva

etc.

1828,

2 4 1 1.;

ugy

Dzierzon

Bienenfrd

L e u c k a r t lik. 1 S 5 5 , 2 0 7 1. 1 5 6 . 1. Dr. D ö n h o f f e l f o g v á n a n e k t á r r a l

felbonczolván,

változatlanul

megrakodott

találta a nektárt

a

méneket

mézgyomorban,

1. B . Z . 1 8 5 6 . 2 1 8 1. 2 S

í g y dr. K r a n c h e l y : Die Dreierlei B i c n e m v e s e n e t c , 1 8 8 4 , 2 7 . 1. és D. T i m i n

Die Biene e t c . I I . aull 6. I. — a ki p l á n e tésén is k e r e s z t ü l

azt képzeli, hogy a nektárnak

az

emész­

kell m e n n i e !

Dr. D ö n h o f f B . Z . 1 8 5 5 , 2 8 7 — 2 8 8 1. é s 1 S 0 0 , 5 4 1. ** Csiki M é h é s z br. A m b r o z y n a k testük máskép

Közi.

azt a legújabb

1894, 332

m e l e g é v e l e m é s z t i k fel a m P z e t . — értelme s e m

volna.

1, —

ezt

nézetét is, hogy

valószínűleg a

méhek

i g y kell

értenünk

fclhevülésükkel,

M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 6 , 5 1 . 1. —

a

saját minek

nem

izzadhatják ki a méhek, mint a hogyan a madarak

j á k a begyükben

levő

nedveket

kiizzadni,

sem tud­

— a kiürítésnél

pedig

szintén c s a k az emésztő g y o m o r b ó l lehetne történnie, a hová azon­ ban a nektár át nem Még

mehet.

kevésbbé

képzelhető az, h o g y a felesleges viz

útján szűrődnék ki a m é z g y o m o r b ó l a s z e r v e z e t b e , lyebb

fajsúlyú

rovar

súlyosabb

tiszta víz ki sem is szűrődhetnék nedvei

közé, az pedig,

hogy

31

diálysis

mert a cseké­

ezen a módon a mint

Krystalloid-

czukoroldat, tehát mint súlyosabb folyadék sürődjék k i : még gondo­ latnak is k é p t e l e n s é g ; e g y részt, mert a nektár igen sok Krystalloidczukrot

tartalmaz,

a

mi, ha

a

vizzel kiszűrődnék,

igen

keveset

gyüjtenének a méhek ; másrészt pedig, mert ha a vizén kiizzadással vagy

kileheléssel tért is adhatnának

szűrődött és sem

el nem

c z u k r o k k a l ? mert, h o g y felhasználtatnék,

33

a méhek, mi

párologható, az

elemeire

sem

történnék a ki­

nem

assimilálódható

felbomolván,

a

szervezetben

— az physiologiai szempontból lehetetlen.

A z történnék tehát, h o g y a czukor lerakodván a szervezetben, már 8 — 1 0

napi gyűjtés után is a

dások töltenék ki, vagyis

chitin köztakarót czukorlerako-

a szó szoros értelmében

megczukrosod-

nának a méhek, a mit pedig soha senki sem tapasztalt, sőt — mint tudjuk

—- vérükben Hogy

pedig

es nedveikben n y o m a sincs a czukornak. a nádczukor

csakugyan

ki sem

is szűrődik

a

m é z g y o m o r b ó l , tanúsítja az, h o g y oldatából, csekély súlyveszteség­ gel — a mit saját táplálkozásukra használnak fel, — tényleg mézet producilnak

a méhek.

A szükséges

vegyi

inversiojára sem volna a nektárt, mert a nyers

folyamatokra

kedvező,

ha

— különösen

a

nádczukor

a méhek maguk sűrítenék be

készletet nem engedhetnék

nyakukra sza­

porodni, ha pedig idő előtt sűrítenék be a z t : megakasztanák, vagy legalább is hátráltatnák előre, minél 3 1

216—217

3

ez pedig

í g y B u s c h : Dic H g b i e n e 2 1 8 1., B a i s t

S. M é h é s z . K ö z i . 3 2

az inversiot, a mi annál gyorsabban halad

ritkább a n e k t á r /

Neumann

S. M é h é s z . K ö z i .

1. H o g y m á r a n á d c z u k o r

is lehetne,

mert

B z . 1 8 7 1 , 1 9 0 - 1 9 1 I. é s N e u m a n n

1 8 9 3 , 1 0 2 — 1 0 4 1., u g y a M a g y a r M é h

víztartalma, Neumann

1 8 9 5 , 2 1 6 - 2 1 7 1.

1 8 9 3 , 1 0 2 — 1 0 3 I. és a M a g y a r M é h 1 8 9 5 , i n v e r s í ó j a k ö v e t k e z t é b e n is m e g f a g y a n e k t á r

S. a M a g y a r M é h 1 8 9 5 , 1 8 1., az t e r m é s z e t e s , mert a s z a b a d

viz egy része leköttetik. 3 : :

káros

Dr. E r l e n m a y e r é s P l a u t a B z . 1 8 7 9 , 1 5 6 1.

még igy is, midőn 4

6 — 8 napig és

marad valami invertálatlan

tovább

tart

nádczukor a m é z b e n .

V é g r e pedig, ha mégis

a

besürüsödés,

34

maguk a méhek sűrítenék be a nek­

tárt, érthetetlen volna, mire v á r a k o z n a k a bepecsételéssel és miért indul erjedésnek a méz, ha előbb vesszük el azt, mint sem

annak

pecsételését legalább is megkezdik a méhek. Kzekbe foglaltuk össze röviden az okokat, tekintetből nem csatlakozhatunk ahhoz

a

melyekre

való

a felfogáshoz, h o g y a mé­

hek maguk dolgozzák fel mézzé a nektárt, a mit különben be sem is bizonyított mindeddig senki

s a végtelenbe nyúló

oda concludálnak, h o g y ez nem

lehetetlen;

36

viták

csakis

mig az ellenkező né­

zet, azon kivül, h o g y semmivel össze nem ütközik, positiv bizonyí­ tékokkal is igazolható.

Ám

lássuk,

hogyan

állanak

a

viszonyok

ebben a tekintetben ? 1 fogy a frissen gyűjtött nektár csakugyan nagy elpárolgásnak van

kitéve a kaptárban,

arról

meggyőződhetünk,

ha

bő

mézelés

alkalmával a kaptárakat reggel és este megmérlegeljük, mert a nap­ közben gyarapodott fogunk észrevenni,

37

súlyban minden éjjel a mi természetesen

vetkezhetik b e ; azt pedig, h o g y lehelik ki, mint az,

hogy

a súlyveszteség

/ , 4

3 < i

1

sőt j

s

rész apadást

csak elpárolgás útján kö-

a párákat nem annyira a méhek

inkább a begyűjtött

a méhek és minél r i t k á b b ,

1

nektár

bocsátja

el,

annál n a g y o b b , minél t ö b b e t vagyis

tanúsítja gyűjtenek

minél t ö b b szabad vizet tartal­

maz a n e k t á r : mig ellenben, ha sürü, a súlyveszteség j ó v a l cseké­ lyebb, ha pedig a gyűjtés időszaka lejárt és a nektár mézzé sűrű­ södött be, alig vehető

észre,

38

j ó l l e h e t ilyenkor is lehelnek ki pá­

rákat a méhek. Nincs is ebben semmi lehetetlen, mert a k a p t á r o k hőmérsék­ lete elég magas arra, h o g y a viz elpárologhasson és mert a méhek 3 4

L. A mezről, V I I I . 4.

; i j

Az

1

alatt m e g j e l e l t h e l y e k e n

l e g a l á b b cg3'etlen e l f o g a d h a t ó

sem találunk erre, a ki k é t e l k e d n é k e b b e n , ám k e r e s s e n 3 , 1

2

'

bizonyítékot

egyet.

Haist l i z . 1 8 7 1 , 191 1. G u n d c l a c h : N a t u r g e s c h . 3 4 1, és 1 3 ü d e n b c n d e r B z . 1 8 7 1 , 15 1. u g y Bertraírd

után B z . 1 8 9 . ! , .39 1. 3

" Dr. E r l c n m e y e r é s P l a u t a B z . 1 8 7 9 , 2 — 6 1. u g y B e r t r a n d után B z . 1 8 9 2 ,

3 9 1. és s a j á t t a p a s z t a l á s o m apadna,

is ; h a a k a p t á r u k

súlya

ugy o k t ó b e r b e n a s z é l is e l v i n n é a z o k a t .

mindig

a b b a n az

arányban

—

csak

oly

hőmérsékletet

I

20

tartanak,

a

milyet

az építmények

és a

b e n n ö k elhelyezett nektár is, — következőleg' csak abban az arány­ ban

lehelhetnek ki párákat, a melyben a nektár

párologhat,

víztartalma is el­

ez pedig annál k e v é s b b é szenvedhet fönnakadást,

szellőztetés útján eltávolíttatván

mert

a párákkal telitett meleg l e v e g ő :

a helyébe toluló szárazabb és hűvösebb, ahhoz képest, a mint hő­ mérséklete emelkedik, addig,

mig

a

30

újból és újból teliti magát p á r á k k a l ,

nektárban

elpárologható

összefüggésben van ezzel és szintén dik az is, h o g y a mézkamrában

kezőleg — ha ugyan gyűjtenek és

viz van.

mind­

Okozati

az elpárolgás mellett tanúsko­

szinig töltött sejtekben néhány nap

múlva észrevehctőleg megapad a m é z , belőle a méhek, sem pedig át

szabad

40

jóllehet nem

fogyasztanak 1

nem

helyezték azt m á s f e l é ; ' ellen­

—

csakhamar

bepecsételik a sejteket, a miből

pótolják

kétségtelen,

hogy

a

hiányt

szándékuk

sem volt a mézet á t h e l y e z n i ; ha azonban nem gyűjtenek, a helyett, h o g y más sejtekből pótolnák a fogyatkozást, bepecsételetlenúl hagy­ ják,

sőt ki is

kodik, h o g y

ürítik

a hézagos sejteket, a mi szintén arról tanús­

a méneknek

nincs természetében

a méznek

ide-oda

való áthelyezése, mert csak szükségből vállalkoznak arra. De

meglátszik a mézen is, h o g y megapadása valami általános

hatás — l e g n a g y o b b valószinüsséggel elpárolgás — folytán követ­ kezett b e ; mert nem csak ugyanabban, ben is e g y e n l e t e s a f o g y a t k o z á s ; mig

hanem a szomszédos lépekha

a

méhek

hordják

m é z e t : alul kezdik ki azt és már ugyanazon a lépen

át

a

is oly nagy

lehet e tekintetben a különbség, h o g y midőn alul üresek a sejtek, fönt még mindig változatlanul áll a méz. B i z o n y o s az is, h o g y a méznek g y o r s a b b , v a g y sűrűsödése az elpároigásra

lassúbb

be­

kedvezőbb, v a g y kedvezőtlenebb időjá­

rástól és e g y é b viszonyoktól függ, mert leghamarább sűrűsödik

és

pecsételtetik be a méz tavasszal, midőn az éjszakák még nem oly melegek s a b e h a t o l t szárazabb levegő t ö b b párát rabol ; 3 9

tagadták

éjjel

4 2

és

Némelyek, hogy a természetes elpárolgást lehetetlenségnek tüntessék még a kaptárak

hafel,

s z e l l ő z t e t é s é t is. L . C s i k i J . M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 4 , 2 9 8 1.

4 , 1

Sőtér K . Méhész. Közi.

4 1

E z t állítja C s i k i J . M é h é s z . K ö z i .

4 2

K r a m e r u t á n B z . 1 8 9 2 , 4 2 1. — m i n d e n e s e t r e

1 8 9 5 , 3 7 1. 1895, 287—288

1.

ez a z o k a

á l t a l á b a n n a g y o b b a z e l p á r o l g á s , 1. S ö t é r K . M é h é s z . K ö z i .

a n n a k is, h o g y

1895

1 6 1.

marább a népes, m e l e g l a r t ó

kaptárakban,

egyenletesebb hőmérsékletet

tartanak.

E mellett tanúskodik egyszersmind a kaptárban halmazállapotára a mi csak ugy

érthető,

veszti el szabad rolgása;

sőt,

lom, mint

a régiben,

41

a

az

nézve 3—4

hogy

víztartalmát,

minthogy

a m e l y e k m a g a s a b b és

43

az

is, h o g y

és

több

elébb gyűjtött

mert

ugyanabban

féle

méz

nektár

elébb indul meg

van,

elébb

annak

is

clpá-

friss mézben általában t ö b b a víztarta­

holott

bepecsételés után

már

hozzá

sem

férhetnek a m é h e k : fel kell tennünk, h o g y m é g a b e p e c s é t e l t méz bői is történik valamelyes elpárolgás. A mi azonban a

legfontosabb

bizonyíték és mint ilyen egy­

magában is elegendő, a John-féle elmélet hitelesítésére, a z : h o g y a nektár

besűrűsödése

és mézzé

változása

tényleg

melleknek minden további activ közreműködése

bekövetkezik

a

nélkül.

Ha ugyanis a friss nektárral m e g t ö l t ö t t lépeket bármi módon a méheknek hozzáférhetetlcnekké tesszük, pár nap múlva v a l ó s á g o s mézet fogunk b c i n ö k

találni;

sőt

ki is szedhetjük azokat a kap­

tárból, csak mérsékelt - j - 35—37 fok melegben álljanak, a nektár mézzé változása itt is b e k ö v e t k e z i k .

45

T ö b b e n t e t t e k ezzel kísérletet, én magam is nem e g y Ízben; sőt Schönteldnek

egy

legújabb

kísérlete k é t s é g e t kizárólag

nyítja, h o g y még a sejtekbe mesterségesen

öntött

bizo­

czukoroldat

is

besürüsödik a kaptárban, a nélkül, h o g y a méhek hozzáférhettek volna. E kísérlet czéljából, oly czukoroldattal, vizsgálva 34'93°/ 4 3

Közi.

0

Köztudomású

mely

vegyileg

meg­

vizet tartalmazott, m e g t ö l t ö t t e g y keret lépet és d o l o g , a mit m é g C s i k i J . s e m v o n

kétségbe,

1 8 9 4 , 3 0 0 1. E z a z o k a , h o g y a k i s e b b t á r s a s á g o k b a n

földben l a k o z ó v a d m é h e k

méze

sohasem

sűrűsödik

be

élő

annyira,

és

1.

Méhész.

többnyire

mint

a

a

mézelő

m é n e k é , 1. dr. D ö n h o f f B z . 1 8 0 0 , 7 7 — 7 8 1. 4 4

l r

L. dr. P l a u t a B z ' Az e l s ő k í s é r l e t e t

1 8 7 9 , 2 1. dr.

D ö n h o f f tette e r r e n é z v e é s m i u t á n

b i z o n y u l t , 1. B z . 1 8 5 6 , 2 1 8 1. — j e l e n l e g h a s z n o s f o g á s g y a n á n t a gyakorlatban

is ; n e v e z e t e s e n h a a n é p e s e b b

kaptárak

teltek, h o g y alig van b e n n ö k ü r e s s e j t , a m é z a z o n b a n s z e d n i nem l e h e t : á t r a k j u k

azt más

az

mézkamrái annyira még oly

ritkás,

gyengébb családok mézkamrájába,

h á n y nap m ú l v a b e s ü r ü s ö d i k , j ó l l e h e t a m é h e k

csak

sikeresnek

alkalmazzuk

gyéren

lepik

el,

azt meg­

hogy

el­

a hol n é ­ éjszakára

pedig el is h a g y j á k a l é p e k e t . L . S ö t é r K . M é h é s z . K ö z i . 1 8 9 5 , 3 7 I. S ő t a z u j a b b tapasztalások tanúsítják, hogy a lépekből helyen annyira besürüsödik,

idő előtt kiürített

hogy m e g r o m l á s nélkül

ritkás

eltartható.

méz

is

meleg

—

I 22

—

sürü sodronyszövettel biztosítván a méhek hozzájutása ellen, befüg­ gesztette azt e g y , csupán e kísérletre alakított család kaptárába, a melyet a k ö v e t k e z ő 7 napon át ugyanazzal a czukoroldattal etetett. D r . Plánta a 8-ik napon

vegyileg megvizsgálván és összeha­

sonlítván a méheknek hozzáférhetetlen és az általuk időközben fel­ hordott czukoroldatot, az elébbinek víztartalmát 2 O ' 6 8 ° / - n a k , tehát 0

2

a

• 4 ' S / i ) " ' k e v e s e b b n e k találta,

mint

a kaptárba

való elhelyezés

alkalmával volt. A feletetett czukoroldattal félig töltött sejtekben a víztartalom

19%-on állott,

tehát

15'93°/ -ot fogyót m e g ; A bepe­ (l

csételt sejtekben pedig ! 7 ' 9 8 % - i g apadt, vagyis i 6 ' 9 5 ° / - o t veszített. 0

A méheknek hozzáférhetetlen ezukoroidat tehát 7 nap múlva csak i ' ö S ^ - a l tartalmazott t ö b b vizet, mint meddig töltött sejtekben

talált

és csupán

a méhek

2'70%-al

által

félig-

többet,

mint

az, a mit ez idő alatt tetszés szerint áthelyeztettek és be is pecsé­ teltek a méhek. E különbséget pedig oly csekélyesnek és oly ter­ mészetes o k o k b ó l — a felület többszörös változásából

— meg

is

m a g y a r á z h a t ó n a k találta a tudós tanár, h o g y azzal zárja le az ál­ tala és Schönfeld által aláirt czikket, h o g y ebből az eredményből Ítélve, nézete dik be

szerint

a méz is csakugyan elpárolgás útján

sürüsö

4Li

E döntő eredmény által a John-féle elmélet — legalább anynyiban, a mennyiben a nektár a természet

besüritésétől csakugyan

a méheket, hitelesen

megállapítottnak

felmentette

tekintendő

és

megszűnhetnek a tárgyilagosság teréről e g y é b k é n t is letévedt hoszszadalmas viták, a melyeket épen olyanok űznek l e g n a g y o b b hév­ vel, a kik v a g y nem is m é h t e n y é s z t ő k , tulajdonítván

az elméletnek, ezen

az

47

vagy n a g y o b b fontosságot

úton akarják levezetni, h o g y

minek kell történnie a méhek v i l á g á b a n .

48

A mi tehát arra a terhes munkára utalhatná a méheket, hogy a sejtekbe elhelyezett friss mézet njból magukhoz vegyék, csak az lehetne, h o g y a nádezukrot

invertáliák, v a g y valamit javítsanak a

m é z e n ; az első czél azonban elesik, mert

—- mint

csak

fogjuk látni — a nádczukor inversiója bekövetkezik ujabb

1893,

4 l i

Bz

4 7

Neumann S

így

reactio

1 S 9 2 . 3 0 — 4 2 1. önmagára

nézve

7 7 1. 4 S

mindjárt

C s i k i J . mint

1

alatt.

nyíltan

hcismeri

ezt.

I.

Méhészeti

Közt

nélkül

is, az

korlátolt;

a

harmatokból,

utóbbi méz

tekintetben

minősége

tűlevelű

h o g y a nádczukor

méhek

felhordatott és

az

ezukorszörp oldat

igen

a méz­

is, kivéve

besürüsödik.

azt,

—

évek

l

marad. "

A nektár ujabb feldolgozása

tehát nemcsak t e m é r d e k és oly

munkát adna a méheknek, a milyenre szervezetük csen, hanem egyszersmind

képessége

származó mézet nem bírják a méhek

invertálódik

múlva is csak ezukorszörp

a

attól függ, a miből gyűjtetett,

fákról

megjavítani és az általuk

pedig

berendezve

nin­

szükségtelen, sőt czéltalan is volna. Sötér Kálmán.

Czélszerü-e a lépépitést gátolni? Az okszerű méhészet egyik tantétele szerint a méhek viasz­ termelése aránytalanul sok mézfogyasztással jár, mely a méhé­ szet jövedelmét túlságosan apasztja ; a méheknek lépépitésrevalő hajlandósága tehát — kész lépeknek beakasztása által korláto­ landó s esetleg megakadályozandó, hogy a gyűjtött mézet jöve­ delmezőbben lehessen értékesíteni. Nem tagadom, hogy gazdasági szempontból jogosult a gazda azon törekvése, hogy gazdasági állatjainak fejlődését oly irányba terelje, mely gazdaságának jövedelmét emelni alkalmas. Megfon­ tolandónak tartom azonban azt, hogy állatjainak fejlődését irá­ nyítani törekedvén, nem okoz-e az által olyant is, a mi a fejlő­ désnek betegségre irányuló káros következményű mellékhatással járhat s mely bizonyos idő multával azután a vélt nyereséget veszteséggel váltja fel. — Tudjuk azt, hogy p. o. a marhatenyész­ tők egy része a vágó marhát ugy igyekszik fejleszteni, hogy mar­ háinak csontjai minél kisebb súlyúak legyenek, húsuk ellenben minél nagyobb súlyra s a fogyasztó közönségnek megfelelő Ízle­ tes minőségben fejlődjék ; mig másrészt a tej-, sajt- és vajeladás szempontjából gazdálkodó marháinak s különösen teheneinek fejlődését ugy irányítja, hogy minél több s a fogyasztó közönség ízlésének s igényeinek megfelelő tejet nyerjen. Első látszatra hasonlóképen a méhészkedésben is igazoltnak tűnik fel, hogy a viasz kevesebb jövedelmet Ígérvén: helyesen teszi a méhész is, ha mindent elkövet, a mi a többet jövedel1 9

L . dr. D ö n h o f f

B z . 1 8 6 0 , 7 8 1. é s B e r l e p s c h : Die B i e n e I I I . aufl.

1 2 3 1.

I 2

4

-

mező mézhozamot előmozdítja, a gyűjtött méz fogyasztásával járó viaszterrnelóst pedig meggátolja. De nézetem szerint a hasonla­ tosság a két gazdasági ágban érvényesülő körülményekben nem tökéletes. A méhek nem egyedenként, hanem csak családonként és pedig csak sok ezerre menő tagokból álló családonként fejlőd­ hetnek virágzó, jövedelmező gazdasági tényezővé, melyben a ter­ mészettől a család minden egyes tagjának ki van szabva élete egész folyamában az idő szerinti fejlődésében elért fejlettség fokához mért teendője, mely alól ki nem vonhatja magát s me­ lyet okvetlenül teljesítenie kell; mert különben a család sinli meg és pedig annál érezhetőbben, minél több tagja mulasztja vagy képtelen a reá eső teendőket a maga rendjében és sorában teljesiteni. A méh testének valamint családjának szervezete is olyan, hogy működése közben, valamint fejlődése folyamatában az elért fokozatos tökéletesedés minden egyes fokával folyton változik, és pedig ugy az egyes szeivek fejlődéséhez szükséges, valamint az e közben kiváló anyagok minősége s a további különczélokra való alkalmatossága is. Ha ezen válmányok a kellő mennyiségben ki nem válhatnak, vagy ha kiválásukkor azon czélra, melyre azokat a természet szánta, fel nem használhat­ nak: a szervezet működésében az összhangzat s a fejlődés ren­ des menete többé-kevésbé megakad, vagy kizökken rendes vá­ gányából, sirányából, a minek következményei okvetlenül boái Iá­ nak s érvényesülnek, s ha a gazda értelme a körülményeket íé| tudja fogni s hasznára fordítani, egy bizonyos ideig hasznukat is veheti; de a természet törvényeit megmásítani semmi esetre som képes. A természetes haladásban előbb-utóbb oly tünetek mutatkoznak, melyek a szervezet hanyatlását okozzák s a méh­ család hol egy, hol más irányban elíajul. Lépépitésre főképen a sok fiatal méh vei s fiatal termékeny anyával bíró családok s rajok mutatnak hajlandóságot. Ezt a természetes fejlődés ösztöne hozza magával, s ennek az ösz­ tönnek elnyomása által a természet ellenhatását ébresztjük. A munkára ösztönző természetes rendes folyamatu fejlődés megakadályoztatása esetleges ellenhatása lankasztja ezt az ösztönt, a fejlődés téves irányba fordul s az így félrevezetett fejlődésü

—

'25

méhek elvesztik természetes munkakedvüket s esetleg ép akkor engedik át magukat a tétlenségnek, a mikor szorgalmukra a legnagyobb szükség volna. Ezért én abban a nézetben vagyok, hogy a lépépitést ér­ dekünk szerint csak szabályoznunk, mintegy irányoznunk sza­ bad; de megakadályozni nem czélszerü. Oly esetekben s oly körülmények között, mikor a méhek csak dolgozóinéhsejteket építeni szoktak, a lépépitésnek szabad folyást kell engedni, hogy a méhek fejlődésének természetes rendjét meg ne zavarjuk. Csak mikor mostoha mézelési idővel s körülményekkel állunk szemben s mikor a méhek felesleges heresejteket kezdenek épí­ teni, kell közbelépnünk s a hátrányos iránynak véget vetnünk kész régibb, de még jó állapotban levő lépek beadásával. E né­ zetem mellett szól Dzierzon azon megfigyelése is, hogy épen a lépet építő méhcsaládok szoktak a legszorgalmasabb munkások s gyűjtők s a leggazdagabban mézelők is lenni. Neumann Samu

A mürajkészítésnek egy előnyös módja. E g y természetes raj a maga

idejében l e g e l ő n y ö s e b b minden­

féle müraj felett; nemcsak azért, mert a természettől előkészítve, a fajszaporulat tési és építési

kívánalmaitól hajlammal

ösztönöztetve, a bir

válik, de azért is, mert a

természet, isteni

a munka minden

kellő

nemére

legfokozatosabb

azonnal, mihelyt számban

az

gyűj­

anyatörzstől

el­

bölcs beosztás

szerint,

a legalkalmasabb

munká­

sokkal rendelkezik". A n n a k a méhésznek, ki a természetes raj számára lépkészlette! is bir, az első raj anyatörzsnek

is tekinthető még azon

év nyarán ; mint mézelő család azon évben kitünőleg é r t é k e s í t h e t ő . Azonban

méhtörzseit szaporítandó, nem minden méhész

részesülhet

abban a szerencsében, h o g y a m a g a idejében, v a g y egyáltalán

része­

süljen természetes rajban ; v a g y épen más clkerülhetlen dolgai miatt nem leshet a természetes rajra, nincs ahoz ideje annak vesződni, a mikor

ideje

engedi, a

műrajkészitésre

befogásával

van

utalva.

A

természetes raj kijövetele) különféle esetlegességek késleltetik, v a g y épen megakadályozzák. szor

hasztalan

várakozik

A méhész a legjobb gyűjtési reá,

időben,

m e g k é s v e jön v a g y épen

sok­

elmarad. 10

A z anyatörzs

ilyenkor

hosszú tétlenséggel

felette kevés eredrnénynycl

vesztegeti el az időt s

fizet.

H a a rajzásra alkalmas idő b e k ö v e t k e z e t t és az illető méhész szaporítani akarja m é h t ö r z s e i t : helyesen cselekszik, ha a természe­ tes teszi

rajra

nem

ki

magát

várakozik, azon

annak

befogásával

eshetőségnek,

hogy

nem

raja

vesződik,

még el

nem

is szökik,

hanem m a g a készíti meg. A műrajkészitésnek számos módja volt már ajánlva és leírva, alig akadunk olyan ismertetésre, a melyben valami új volna. Van­ nak

jobbnál j o b b

rajkészitési

módok,

de

hogy

árnyoldala

is ne

lenne mindeniknek, olyanra nem akadunk. T a g a d h a t l a n , h o g y a méhek Feloszlanak

kül- és belmunkás

életében

ménekre.

munkabeosztás létezik.

A

külmunkások ismét 2

nagy táborra, u. m. fiatal, ép szervezetű gyűjtő méhekre, a melyek már a nektárgyüjtésre is alkalmasak, de szervezetük épségéből, erő­ teljességéből kifolyólag a természettől első sorban a virágpor-gyűjtésre utaltattak; az idősebb rész már szervezetében gyengült, szőrözetében lábkosárkájában

kopott,

v a g y épen töredezett szárnyú méhek már

csakis a nektárgyüjtésre vannak utalva és ezzel is foglalkoznak csak. A belmunkások közül a legfiatalabb rész közvetlen fiasitás ápolással, mig az idősebbek mézsüritéssel, raktározással, építéssel foglalkoznak. Mivel a gyűjtésre hivatott időben a méheknek ezen osztályai mind m e g v a n n a k az anyatörzsben, a munka hat elő. í g y van ez a természetes

kitűnő eredménynyel

első

rajjal

is, azért

halad­

dolgoznak

oly kitűnő eredménynyel. A z igaz, h o g y a röpképtelen, u. n. ápoló méhek nincsenek képviselve, de van a legidősebbtől a legfiatalabb r ö p k é p c s i g minden korból bőven, ugy, h o g y a munka minden ágára rendelkezik azonnal alkalmas műrajnál

a

hekkel, akár

dolog.

Ha

fiasitással

méhvel,

de nem

az a n y a k a p t á r b ó l és a

rajta

ülő

méhekkel

rajt : e g y ideig külmunkás nélkül marad toztatva

az

szükségletnek

hogy

a

nagyobb

belső

készlet

mértékben,

ha

nem azt

mé­

a műraj, v a g y helyet

vál­

kezd

készítjük annyi

tegyen

külmunkás

s

még feles­

felszaporodnának,

szaporodik, termékeny

legtöbb

lesepert

mű-

eleget

leget is gyűjtsön. Mig a külmunkások

van a

a

anyakas, c s a k lassú menetben

előállani, h o g y a belső

igy

elszedett,

de

folyton

anyával

nemcsak,

fogy,

készítjük;

még anya­

neveléssel meg épen hosszú ideig, bizonyos tétlenség uralja a fiatal

családot. Ks megtörténik, h o g y ezen idő alatt lejár a kedvező gyűj­ tési idő. előtti

Ma a külmunkásokra

méhcsomókból

beadott

hasítással

való

készítünk

anya

tekintetből a k a p t á r o k ,

t e r m é k e n y anyával,

nélkül), úgy kénytelenek

távolságra vinni, h o g y méhei ott maradjanak,

kasok

(hátrányosabb

vagyunk

félórai

a mi - o k vesződség-

gel, bajjal j á r . A z ilyen rajnak méhei t ö b b n y i r e idős ménekből álla­ nak, építésre

kevésbbé

alkalmasak,

nyekké válnak, mielőtt az ottan ségben helyettesíthetné.

hamar

kivénülnek,

keletkezett

hasítás

Ha pedig keretes rendszerrel a keretekről

seprűnk röpképes és röpképtelen

m é h e k e t : szintén el kell szállítani

félórai távolságra, h o g y a r ö p k é p e s

méhek

is az új családnál ma­

radjanak ; annak clhurczolása, meganyásitása, szintén sok vesződséggel rajban képviselve ládok

rendes

népszegé­

kellő mennyi­

jár. Hogy

legyen a munkások

fejlődésében, a munka

figyelemmel

kisérése

mind az a n y a k a s b a n , mind a minden osztálya, a méhcsa­ rendes

folyamában

még egy

napi fennakadás se legyen, h o g y t e v é k e n y s é g ü k b e n e g y perezre se lankadjanak,

kiaknázhassák

mind

megélhetésükre a legalkalmasabb

családjuk

fejlődésére, mind j ö v ő

időt, l e g e l ő n y ö s e b b n e k tartom a

következő műrajkészitést: Rajzásra, v a g y a rajkészitésre szánt méhtörzseinket ingó szer­ kezetű méhlakásban, már j ó előre ugy

helyezzük

j o b b r a v a g y balra még egy hasonló kaptárt

el, h o g y

melléje

annak idejében lehes­

sen tenni. Ha a természet a főhordási idő megkezdésére, előre látott számitásunk kulatív

szerint

etetéssel

rajzóképessé

magunk

nem

készítjük

tudja előkésziteni, ugy spe­

elő.

Midőn

oda j u t o t t ,

hogy

befÁ delczendő anyabölcsői vannak, a hasonló üres kaptárt kitisztitjuk, gyantatartalmú,

vagy vias-'os

anyaggal

megfüstöljük. í g y elő­

készítve, hozzáfogunk a műraj készítéséhez. Az a n y a k a s t j o b b r a e g y féllielylyel odább taszítjuk, balra kaptárt helyezzük.

M o s t azon

röpnyilása, j o b b r a is, balra

közvetlen

helytől, hol

is e g y e n l ő távolságra

nyilás lesz. Megnyitjuk a rajkészitésre és átrakjuk az

üres

kaptárba

méhekkel együtt. V i g y á z u n k fiasitást

és mézet

melléje a hasonló üres előbb volt

az

alkalmas

é p í t m é n y fele

arra, h o g y mind

e g y e n l ő két

dünk, hogy az anya melyikben

az a n y a k a s

hasonló

kaptárt,

röpnyi-

kiszedjük

részét a rajta

ülő

a népséget, mind a

részre osszuk. Azzal mit sem törő­ lesz,

ha véletlenül meglátjuk,

úgy

számon tartjuk, h o g y melyikben van, ellenkező esetben arra vigyá10

i :

zunk, h o g y a befedelezéshez kaptárba. miután

E g y pár

a

üres

keretek

helyretoljuk a

közel álló anyabölcső jusson

lépü keretet

szabályszerűen

keretekig

és

mindkét

teszünk mindkét kaptárba s

rendezve

ezzel be van

lettek,

az

fejezve a

ablakokat

műrajkészité?

egyelőre. Ily

móddal a külmunkások

ismerve mindkét hasításukat,

a

oldalról

két

egyik kaptárban

egyelőre

zavarba

kijövő testvérüket, fennt

kaptárban

egycnlőleg

j ő n e k , de fel­ saját

megoszlanak.

népüket, Az, hogy

t e r m é k e n y anyjuk van, mit sem akadályozza

meg

az e g y e n l ő megoszlást, mert hisz már ugy is megoszlásra készültek az anyanöveléssel,

anyabölcsőjüket

pedig

mindkettőben

teljesen nyugodtak

lesznek és munkakedvük

feltalálva,

mit sem csökken, sőt

az észrevehető vagyon hiányt rohamosan

igyekeznek helyrepótolni-

N e g y e d nap múlva e g y más, hasításban

és népben gazdag család­

nak szintén kiszedjük

fiasitása

seperve saját lakásukba, a rakjuk az

előbbi

fele részét, a m é h e k e t mind vissza­

fiasitásos

műrajkészitésre

lépeket két részre osztva, be­

használt

kaptárokba.

Azon kap­

tárban, a melyben az anya van, már a k k o r az összes a n y a b ö l c s ő k le vannak rombolva, a másban már e g y részük fedelezvc. E m e b b ő l , a legszebb kivételével, mind kivágjuk, illetőleg más műrajkészitésre v a g y anyanevelésre felhasználjuk. Azután, már ha új anyanevelésh z fognak is még a fedetlen

hasításból, tapasztalatom

előbb érett a n y á n a k ártalmára

szerint, a jóval

nem válnak az utóbbiak és rajzásra

nem vezet, mivel az utóbbiaknak elkészültéig még sok idő van. A fiatal

terméketlen a n y á s családoknál pedig nem annyira a népsoka­

ság idézi elő, mint a kitejlődött, életet nyilvánító anyák. Ily esetben pedig a késedelem és a bölcsőkben fejledező

anyák élhetetlensége

az anyáért

elfogadtatja

sóvárgó

nyughatatlan

családdal

az

első

a n y á t s a t ö b b i t lerombolják. Azon család, a melyben az anya maradt, mig az egész népség és é p í t m é n y e g y ü t t felére apadva oly erőben

marad, mint

lépkészletének mészetes raj idő

volt, rajza ni akart

ugyan, de most egyszerre

mindenében, a rajzásról egyelőre azonnal lemond, de e g y j ó első raj. Megmaradt

felerészével felett.

múlva, rajzás

azonban

Negyednap előtti

nagy

múlva

előnyben

adott

állapotába juttatja.

fiasitás

fiasitásának van

egy ter­

pedig kevés

Ezzel lehet

építtetni,

mézeltetni oly sikerrel, mint a rajzásra nem b o c s á t o t t családokkal.

A müraj pedig szintén azon népességgel munkásban,

mint

azon arányban

az

anyacsalád;

bir, mind kül-, mind bei-

a hozzáadott

hasítással

szaporodik mind népben, mind v a g y o n b a n .

szintén Uj anyja

rövid időn termékenyíti. A z ilyen családdal legsikeresebben építtet­ hetünk munkásméh-sejteket. E g y e l ő r e a két család között édes-kevés különbség lesz. K é s ő b b , a melyikben a t e r m é k e n y népességben

előbb

fog

ben lesz gazdagabb.

vén

anya

van,

állani, mint a fiatal a n y á s r a j ; emez méz­

K e d v e z ő idővel végeredményében,

népességé­

ben is előbb fog állani a fiatal a n y á s raj. í g y készítve, kijáró népe mind­ kettőnek

az

a külmunka

első

percztől

egy

fogva

végig

van

kielégítő számba, a

napra sem akad fenn egyiknél is, a mi nagyfon­

tosságú a későbbi eredményre. Azon család, a melyek fele

építményét

elszedtük,

de

népét

mind meghagytuk, meg sem érzi a hiányt. Ü r e s lépek betevésével egy pár nap alatt tele petézi, a

fiasitást

nemsokára

helyre

állítja,

a rajzásról kevés időre lemond, v a g y épen v é g k é p mézeléshez fog. V a g y ha építeni kell, j ó hordással Ezen

műrajkészitési

módot

3—4 nap tele épiti lakát. tudom j ó lélekkel ajánlani

méhésztársaimnak, kik a műrajkészités

sokféle mesterségében

azon még

járatlanok s kik keretes rendszerrel méhészkednek, és mindazoknak, kik a természetes után á g h e g y e k r e

rajra

nem

várhatnak

s nincs kedvük

a

rajok

mászkálni. Csiki János.

Több röpnyilás egy kaptáron czimü értekezésében S i m a y L . T i v a d a r úr »Méh. K ö z l ö n y « - ü n k 3. számában a kaptáron kezekben, kellő

két lyukat tart előnyösnek, de csak s z a k é r t ő

óvatosság'

mellett;

t o v á b b á kifogásolja a »röplyuk<

elnevezést. A röpnyilás elnevezés ugyanazon hibában leledzik, mint helytelen,

mint a másik, a mint

azt Dr. Bálint S. úr is tartja, a használandó

a röplyuk s igy az e g y i k

elnevezést a nép nyel­

vétől kell kérnünk.

olyan

Errefelé a röplyukat a kasos méhészek a kas

szájának mondják, ritkábban kijáró lyuknak. L e g y e n azonban bármi is a neve, azt

tartom,

hogy

egy röplyuk, csak legyen

egy

azon

méhcsaládnak

mindig mit

mindig

elegendő

behordani. Persze ak­

kora röplyukat értek, mint a m e k k o r á t a keretes kaptároknál

álta-

Iában here

használunk, mert kényelmesen

még t ö b b is kell.

ha pl. akkora a

ki-bejárhat, Ilyenféle

röplyuk,

olyanból

már

röplyukakat

h o g y azon egy

aztán

nem

használnak

is 2 , de

itt-ott a Kár­

p á t o k b a n és az Alpesekben (Francziaországbaií). Kzen t ö b b röplyuk sincs a köpün alul e g y m á s

szanaszét mellett

h a g y v a , hanem a

fúrnak

t ö b b kerek

tésnek tartom, h o g y a keretes

középtájon

vagy azon

lyukat. T é v e s következte­

kaptárnál, azért, mert a mézkamra

t ö b b é - k e v é s b b é a költőfészektől el van rekesztve, külön is b i r j o n ; még

nagyobb

vagy akárcsak

előnyös

tévedés voltát

az, ha a két

avval

röplyukkal

röplyuk

szükséges

indokoljuk, hogy

ez esetben

anya nevelésre is használhatjuk a mézkamrát. Ha

ugyanis

mézkamrában

nevelünk : ez

esetben a

külön méhcsalád van, alul is külön ; tehát

a

mézkamrában

anyát

mindegyik-

méhcsaládnak e g y - e g y röplyuka van. Már pedig, ha egy-egy méh­ családnak e g y - e g y röplyuka van, abból azt nem

következtethetjük,

h o g y a két röplyuk e l ő n y ö s ; mindössze is csak arra szolgálhat az bizonyítékul, h o g y ki a mézkamrát méznyerés czéljából nem akarja használni, hanem anyanevelésre : az a mézkamrán

külön

lyukat is

csináltasson. A két

röplyuk

felhozható:

I . jó

javára

gyűjtés

tulajdonképen

ezen

idején a méhek

két

indok

ki-bejárása

volna

könnyebb:

2 . meleg időben hűsebb a kaptár levegője. K é r d é s e s azonban, vájjon valóban úgy van-e ? H a a j ó

gyűjtés

az eddig zárva volt

röplyukat

második

teszem, ma

beáll és én ma

kinyitom, azon csak az a

méh tér vissza házába, a mely méh tájolásában azon kijárójának megismerni

megtanulta;

pótröplyukat

ha feltesszük, h o g y ma a kö-

rülbelől 14 napos méhek tájolnak első Ízben és a méhek életkorát a j ó gyűjtés 1

/

s

idején 8 hétre

vesszük, úgy

része, az egész méhcsalád

a pótröplyukról. folytában

Nem is volna

8 hétnél is t o v á b b

se

legyen,

elvétve

tolongjanak

az

elején a második

ki-ki j ö n egy-egy is, sohasem

méhünk, kijáró

röplyuk

hanem

meg olyankor

lesz a

m e g r e k e d n é n c k a v a g y c s a k munkálkodásukban vednének.

tudomást

megvetendő, ha a j ó gyűjtés egy­

— csak a szokott portán j á r n a k ; nézzük bármiként

első héten a méhek

múlva venne

t a r t a n a ! T a r t s o n a mézgyüjtés azon­

ban, bár meddig: annyi tény, h o g y ott

az

pedig 8 hét

oly

járásukat, szűk, hogy

hátramaradást

Ha egynek-másnak kedve szottyan a kapuban

vissza

szen­

ácsorogni,

a siető hátán is által megyén. B é k é s e b b e tekintetben nálunk, mert a tyukszemrchágásból nem lesz lovagias affér, de még pardon sem. U g y tartják azonban, h o g y a méhek öregje konokul a közé hordja a frissen begyűjtött mézet és minden t o v á b b i a

fiatalokra

fiasitás gondját

bizza ; ám lássák, hová czipeljék. Ily módon aztán mégis

oda van minden

előnye a második

való legközelebbit fogják

röplyuknak, mert a

fiasitáshoz

használni. N a g y b ö k k e n ő ám a második

röplyuk zárásának ideje. Ha attól nem is félnék, h o g y az erős méh­ családnál a két röplyuk miatt a fiasitás nyáron vallom, h o g y tetlennek'

nyáron erős

tartom

családoknál a

ily c s e k é l y okból,

meghűlne, sőt be­

fiasitás

mégis

baj

meghűlését lehe­ lenne a

második

röplyuk nyitvahagyásából, ha az a m é z k a m r á b a szolgál. O l y gazdát sem láttam, ki éléskamráját

ország-világnak nyitva

a W e r t h e i m l a k a t sem

elég oltalmat. Ha azt a

meg

elzárom,

még

nyújt

azon

néhány

méh

is

tartaná,

holott

pótröplyukat

áldozatul esik

túlságos

gondoskodásunknak, mert zárva találván szokott útját, l e g k ö z e l e b b keresgél, s ritka

méh,

melyik a főbejáróra

legközelebbi röplyukakra,

akadna, a l e g t ö b b j e a

idegenbe vetődik s ott el is pusztul. H a

ez a Hübnerje nem volna a második

röplyuknak,

megbarátkoznék

vele, hiszen ha haszna nem is volna, legalább k á r a sem lenne, igy azonban

haszon

gesnek nem

nélkül

kárt okozni

sem előnyösnek, sem szüksé­

tartom.

A második röplyuk j a v á r a mondott második bizonyítékot sem el nem

fogadom, de nem is tagadhatom.

dására

nézve,

mozdítja e, a

vájjon a

második

Elfogadására v a g y taga­

röplyuk a légcserét annyira elő­

mennyire a méhekre

nézve

kívánatos s ők azt ma­

guktól nem, vagy alig és nehezen k é p e s e k megtenni, súlyos érvek kellenek, a melyek

csakis összehasonlító

kísérletek

által

tehetők.

Hőmérőket kellene alkalmazni egyformán készült k a p t á r o k b a n egyforma erejű családoknál, a m e l y e k közül néhánynak

nak csak' i röplyuka legyen. E z irányú pontos, t u d o m á n y o s letek

adhatnak

csak

számbavehető

érveket

lakó

2 , néhány­ kísér­

mellette, v a g y ellene,

míg azonban ezek híján vagyunk, a » t ö b b röpnyilás e g y kaptáron* a napirendről kár nélkül lekerülhet. Valló János.

A méz sűrítéséről. T a l á n szabad nekem is röviden leirni a mézsüritcs korul szer­ zett

tapasztalataimat. S z e r é n y nézetem szerint a mez sűrítését,

a méznek a vizpárá-

tól tisztítását, a levegő és munkásaink: a méhek egyaránt segítik elő. H o g y a lég, a meleg, kétségtelenül kiveszi a vizpárát s a sej­ tekben

levő

ződhetik

fris híg

mézet

felényire is besürüsiti,

arról meggyő­

bárki. Nem szükséges Schönfeld tapasztalataira utalni, sem

k ö l t s é g e s experimentumokkal időt vesztegetni. T e s s é k csak tavaszszal v a g y nyáron e g y , az nap töltött, tele hordott, nyitott sejtü mézes lépet kivenni,

a

meleg, száraz

üres k a p t á r b a

méheket

gyorsan

leseperni és 8 -- 10 napig

akasztani,

s

meglepően

egy

kérdezendi:

hát hova lett a méz a sejtekből? Nem a h a n g y á k hordták ki? U g y a n ezt az eredményt mutatja a sodronyszövettel elválasztott üres méz­ térben elhelyezett fris töltésű hígmézü lép is. Különösen annyira

híg,

feltűnő

hogy

olyan

az a

mézes

lépnek

sejteknél, melyekben a méz

oldaltbillesztésével

magától is ki­

csordul. A méhek, tapasztalatom

szerint, csak azon esetben süritik a

mézet, midőn n a g y a h ő s é g és g y é r gyűjtés van. Midőn tehát órá­ kig j á r n a k virágról-virágra, h o g y megtöltsék H a azonban azt a körülményt vesszük

mézgyomrukat. fontolóra, h o g y esős,

hideg, nedves időben a méz egész hígan jut a sejtekbe, midőn g y o r s a n hogy

a

és sokat

méhek

gyűjtenek, azt

egyáltalán

nedves őszi időjárásnál

nem

kell hinnünk,

eszközlik

különösen feltennünk,

a süritést. Hisz hideg,

néha egész hígan, vizesen, egészségtelenül

}e is pecsételik. Ezekből

kifolyólag az a körülmény,

meleg időben sürü, — esős, halmoznak r a k t á r u k b a : get. Mivel tehát

hideg

időben

S ő t é r úr részére

esős, nedves, hűvös

hogy a

méhek

száraz,

pedig híg, vizes

mézet

látszik billenteni a mérle­

évszakokban

csak

vizenyős

mézet nyerünk, az a szerény meggyőződésem, h o g y a méhek nem k é p e s e k sűríteni. Hűvös, esős években tapasztalás szerint a gyümölcs is vizes, éretlen, Íztelen szokott lenni, s a méhek az abból hordott mézből, nedvből

nem

képesek

a

vizrészt

elpárologtatni,

nem

képesek

a

mézet javítani, nem k é p e s e k mézet gyártani. Miből önkéntelenül is

—

az a meggyőződés

nyer

133 —

t á p o t : h o g y a méhek

megtakarítói a nagy természetben kortartalmu

anyagoknak.

Hogy a méhek körülmény

nem

képesek

is, h o g y a behordott

detiségét megváltoztatni (szüretkor

forralt

édes

mézet

nedvnek,

nem képesek. bort) adunk

csinálni, igazolja

azon

czukortartalomnak

ere­

Ha méheinknek

be, az

a

lesz; ha őszszel gyűjtenek, csak szőlő

nedűt

nedvet

stb.

gyűjtenek, csak

annyiban

csak összegyűjtői,

kínálkozó édes nedveknek, czu-

változtatják,

ákácz zamatot a mennyiben

csak annyiban

sejtekben találunk;

találunk.

is

olyan

ha ákácz-

A z ízt csak

az a különféle

virág nedvének összetételével ö n m a g á t ó l

mustmézet

ezer

és

ezer

minősül zamattá. Javítani

képesek, a mennyiben a szél által

porral tele hor­

dott nedvet v a g y más durvább a n y a g o k k a i kevert nektárt szipjaik hajszálcsövességével

megtisztítják. Dr. Hilbert István.

„A mézbesürités kérdéséhez." E czim alatt a M. K . f. évi 4-ik számában megjelent válaszra a tár­ gyilagos igazság érdekében, néhány rövid megjegyzésem van, kérem tehát a t.

szerkesztőséget,

szíveskedjék

azoknak

becses

lapjában

helyet adni. 1. Nem felel meg a valóságnak az, h o g y »a negatió takarója alá bújva, soraimból csak a sértett méhész haragja domborodik ki*, mert czikkemben egyetlen negatió sincsen ; a mi pedig kidomboro­ dik belőle, csak az, h o g y ugyanazt, a mit czikkiró oly tévedésnek nyilvánított, a »milyenncl szakavatott tollból származva, ritkán ta­ lálkozott és a miből semmi sem

igaz*, néhány év előtt k o m o l y a n

állítva, ő maga is megírta. Különben

tudomásul

veszem, h o g y

czikkiró o l y a n n a k

tartja

fellépését, mely a sértésre alkalmas volt. 2. Vissza kell utasítanom a vádat, h o g y nem nyos, midőn

figyelmen

voltam

méltá­

kívül h a g y t a m czikkirónak azt a másik né"

zetét, h o g y a nektárt maguk a méhek süritik be, mert a » M a g y a r Mch«-nek általam hivatkozott számában és lapján oly

határozottan

állítja, hogy »a virágok kelyhében találtató édes folyadék a méhek gyomrában

semmiféle

víztartalma

a kaptárban

változáson párolog

át

nem

megy,

<'/," meg

hanem

is mondván,

felesleges hogyan

győződhetünk

meg

ennek

ezzel szembeállítása

valóságáról,

egyértelmű

nyításával, h o g y e g y i k

—

134

—

hogy

lett volna

állítását

sem

ellenkező

annak

nézetének

indirect

fogadhatjuk

bebizo­

komolyan,

mind a k e t t ő vacillál, következőleg, h o g y nem tapasztalatból tett

meggyőzédésekkel,

hanem

legfölebb

találgatásokkal

mert merí­ állunk

szemben. E z t én nem a k a r t a m iró, kész már

vagyok

1883-ban

győződésben

tenni, de ha épen ugy kívánja a czikk­

constatálni, h o g y a méz

kétféle, egymással

besürüsödését

homlokegyenest

illetőleg

ellenkező

meg­

volt.

3. M e g j e g y z e n d ő n e k lepsch nem v á l t o z t a t t á k

találom,

hogy

sem Dzierzon, sem Ber-

e tekintetben m e g g y ő z ő d é s ü k e t ;

Dzierzon

elejétől fogva abban a nézetben volt, és -- mint producált leveléből kitűnik — van lepsch pedig

most

is, h o g y a nektárt a méhek

haláláig

megmaradt

az állásponton, h o g y a nektár

első

sűrítik be.

Rer-

fellépése óta elfoglalt azon

elpárolgás

utján a kaptárban sűrű­

södik b e . Á m czáfolja

meg

ezt

bárki

is, bár honnét

idézett ellenkező

nézetnyilvánitásukkal. 4. E l a v u l t n a k sem mert az ellenkező mert mig az utóbbi tek

határozottan

eredménye,

lehet

nézetemet

felfogás j ó v a l régibb semmivel

az

én

vagyis

sem

nézetem

ténybeli

mondani,

nemcsak azért,

keletű, hanem

különösen,

b i z o n y í t h a t ó : az ujabb kísérle­ mellett

tanúskodnak;

bizonyítékok

ellenében

kísérletek pedig

még

Dzierzon véleménye sem dönthet. 5. Schönfeld és D r . Plauta szet terén, h o g y kicsinylés nem a tévedésnek c s a k nem i n g a t h a t j a ;

oly elismert fog

ugy könnyedén

már

pedig

czikkiró

tekintélyek a méhé­

rajtuk, sem odavetett

pedig állításukat

vádjával

még c s a k

gedi, h o g y miben és hogyan tévedtek volna, sőt mint kitűnik, nincs tisztában a kísérlet iránt. 6. M e g j e g y z e n d ő n e k

meg

előadásából

1

tartom, h o g y én csak

állitom most is, h o g y a sejtekbe

senki

sejtenünk sem en­

elhelyezett

friss

azt

állítottam

mézet

és

besürités

t e k i n t e t é b ő l nem veszik ujabb feldolgozás alá a méhek, hanem activ ' H a s z í v e s v o l n a a t. s z e r k e s z t ő s é g m u n k á m levő k é z i r a t a után nák

2-ik f ü z e t é n e k a

nyomdában

röviden ismertetni e kísérletet, b i z o n y á r a sokan szívesen fogad­

a z t e l , l e g a l á b b v é g e s z a k a d n a a k í s é r l e t m e g - m e g ú j u l ó g y a n ú s í t á s n a k is.

hozzájárulásuk

nélkül, elpárolgás utján sűrűsödik be a z ; ' ' h o g y váj­

jon változtatnak-e rajta e tekintetben valamit a felszedés és letétel között,

az

még mindig

sejtekbe felhordott

legalább is

czukoroldat

problematicus,

már

mert,

reggelre is sűrűbb

az az elpárolgásból természetes utón m e g m a g y a r á z h a t ó .

hogy a

valamivel, 3

Végre

7. Arról szó sincs, h o g y czikkirót a méhészek sorából excludálni akarnám ; ellenkezőleg, munkámban

t ö b b s z ö r hivatkozom

és azok között emlitem meg, a kik méhészetünk tében érdemeket

s z e r e z t e k ; de

reá

fejlődése tekinte­

levonhatta volna a czikkemből azt

a tanulságot, h o g y nekem adott j ó tanácsának, miszerint a m é h e k életét j o b b a n

tanulmányozzam,

ő is még

mindig hasznát veheti. Sötér Kálmán.

Röplyuk? Tisztelt S z e r k e s z t ő űr! Nagyonjói tudom, h o g y sürgős a munka és sok a munka. Miv a méhes, a hol tömérdek a teendő s e mel­ lett sok más érdekes t á r g y fölött, különösen a millen'mm a méhészek

figyelmében

is és igy, tisztában

kér helyet

v a g y o k az iránt, h o g y

az etymologiai disszertáczió, még ha épen a rajfogóból kerülne is ki, téli évadbeli

másodlagos jussával

nem

igen

tolakodhatnék

az

idő nyakára ; de azért mégis, b á t o r v a g y o k e g y piczike röpnyilást kérni becses lapja

hasábjain,

a min

szót nyilváníthassak D r . Bálint

által

csak e g y pár elösmerő

S á n d o r urnák.

Mielőtt azonban erre reá kerülne a sor, meg kell emlékeznem arról az infámis, m a k a c s és hosszasan t a r t ó küzdelemről, mely ez­ előtt

pár

évtizeddel

keletkezett a »redoute« m i a t t ;

hogy

milyen

heves csatát vívott meg ezzel az idegen szóval a »vigadó«, »vigarda«, • vigóda* és még nem tudom mi s h o g y v a g y a csalogány helyét szinte

csak nemrég, a fülemile,

elfoglalta a »dalabáj* s szerencse,

hogy Gyulai Pál oly szerencsésen persiflálta, mert különben tudósok adtak volna neki polgári j o g o t . E z e k k e l kapcsolatban, m e g kell em­ lítenem, h o g y a »röplyuk«-nak még számos, e g y e n e s á g b ó l származó rokona van

édes

anyanyelvünkben

kívül is, mint szavazó-lap, a lap nem szavaz,

és pedig a méhészeti szótáron

levelező-lap,

nem levelez,

takarító-ajtó

az ajtó

- I.. M é h é s z e t i K ö z l ö n y 1 8 9 4 . 1 3 3 — 1 3 5 . 1. '' L. u g y a n o t t 6 9 — 0 7 . 1.

nem

sat. sat. s habár

takarít,

mégis, senki

—

sem

üt

ezekhez

az

T

oedipus

36

-

h e g y é r e v a l ó bénákhoz furkós

bottal,

mert nem tudunk é p e b b e k e t a helyükre állítani. Mikor én, e lapok márcziusi madó merényletet intéztem:

füzetében

nem volt más

rosz szó helyére e g y kevésbé

roszat

a »röplyuk
mint,

állítsak, a mely

hogy

inkább

meg­

felel a fogalomnak is, m i n t h o g y a méhek, kaptárainkon nem j á r n a k ki és be, hanem nyíláson nak

s e mellett a röpnyilást

is tartom, mint a röplyukat

köszörülve ajánlhattam zom:

némileg a

a

lyukon

hangzatosabb­

s még, a »röp« rövidítéssel le van

paradoxon

éle is s így, j o b b szó Irányában

ezt. A miért pedig Bálint

dr. urnák köszönettel

tarto­

nem az, h o g y ő is c s a k a b e v e z e t ő lyukat találta meg s nem

egyszersmint a kivezetőt is, hanem

a kérdéssel kapcsolatba hozott

abbeli ajánlata, h o g y t. i. a méhésztársak közöljék a »M. K ö z l ö n y t szerkesztőjével a népies elnevezéseket, mely úton, valószínűleg meg fogunk szabadulni sok rosz, idegen Bálint ianité) urak

fordítástól.

dr. ur eme ajánlatát első sorban a t. méhészeti figyelmébe

véindor-

ajánlom. Simay L. Tivadar.

Önműködő kaptárszellőztetö készülék R é g ó t a törik a

fejőket a méhészek oly készülék

feltalálásán,

a melynek segélyével biztosan lehetne szabályozni a kaptárbeli hő­ fokot. Egyletünk egyik

fgjának

sikerült

a

feladatot

teljesen

meg­

oldani. E l ő t t ü n k fekszik a feltaláló részéről melyet b á r m e l y tetszés szerinti

kaptárban

lehet

bemutatott

kis

gépezet,

alkalmazni, beállíthatja a méhész

hőfokra s mikor a k a p t á r

hője az

fokot e l é r t e : e g y érczlcmezbőlvaló ajtó lassankint

előre

fixirozott

emelkedni

kezd,

fölebb és fölebb, mig a hő a kivánt fokra lejebb szállott. A k a p t á r belső oldalához g e t a szabályozó

készüléknek,

szögzett érczlemez adja át a mele­ mely

annyira

érzékeny, mint a hi­

gany-, v a g y alkohol-hőmérő. A készülék bámulatraméltóan

egyszerű. A kombináczió a kü­

lönböző t e s t e k n e k egyenlőtlen kiterjedési képességére van

alapítva.

A z előállott súrlódás, praktikus

nyomást

e g y emeltyűre,

melylyel

erőátvitel útján g y a k o r o l

összeköttetésben van egy

10 [H cm. ter-

-

.3

7

-

jedelmü érczlemezbőlvaló s z e l e p ; ez fokozatosan

emelkedik

fölebb,

mig az egész kitárul. Arra is számítva, h o g y a röplyuk,

tulnépes

családnál,

vánt légcserére alkalmas ellcnnyilásul nem s z o l g á l h a t :

a

kí­

gondoskodott

a feltaláló, h o g y a készüiék, bizonyos magasságú hőfoknál, e g y ellennyilást is szabaddá tesz és tetszés szerint nyithatja, v a g y

zárhatja

akármelyiket s e mellett folyton jelzi a hőfok m a g a s s á g á t is. Feltaláló, készülékét az ezredéves kiállításon a k a r t a bemutatni, de kiesett a bejelentési h a t á r i d ő b ő l ; azonban igéretét bírjuk, a uté/tészeí be fogja

ivngresst/sán

a

Liebnernél

tartandó kísérleti

hogy

előadáson

mutatni.

Ugyanez a készülék több más czélra felhasználható, alkalmas a tojásköltető-gépekhez,

hol nélkülözhetlen

az

különösen önműködő

hőszabályozó. Még azt az előnyét is föl kell említenünk e találmánynak, h o g y egyszerűsége mellett rendkívül Ügytársunk azonban,

hogy

olcsó, mert 2—3 frttal

előállítható.

egyelőre nem bocsátja áruba találmányát, reméltjük nemsokára

közkézen fog forogni ez olcsó és kivá­

lóan praktikus találmány. A bemutatott lesz

példány

a nyár folyamán egyletünk méhtelepén

kiállítva, egy benépesített kaptárral,

hogy

az

érdeklődők

ta­

pasztalati úton is győződhessenek meg a találmány minősége felől. E. L.

Szemle. *** Ilood

a Brittisli-Bee-jouriiallmn

bizonyítja, h o g y a 20.000

egyénből álló családban télen át k e v e s e b b táplálékot fogyaszt, mint a 1 0 0 0 0 egyénből álló. Gelieu abeilless 3 6 családdal

munkájában

i 8 i 3 szeptemberétől

zett kísérleteit említi föl. A l e g n a g y o b b

» L c Conservateur

des

1814 márcziusáig vég­

mézfogyasztás

19 font, a

legkevesebb 8 font volt és a 3 6 család közül épen a legerősebbek, az egyesitett családok

fogyasztottak

legkevesebbet. Ezért

nek nem lehet elégszer ajánlani, h o g y Őszszel g y e n g é b b

kezdők­

családjaik­

ból egyesítéssel j ó népes családokat csináljanak, mert úgy érik meg a tavaszt egészségben és fogyasztanak télen át k e v e s e b b (L' Apicoltore. Milano. X X I X .

Nr. 3.)

táplálékot.

— nak

1

Komis

/ -ével 4

szerint

a nektárt gyűjtő

egyenlő súlyú

mális viszonyok

között

méh

körülbelül

nektármennyiséget

körülbelől

11.200

testsúlyá­

visz.cn haza.

méh

nyom

Nor­

egy

kilót,

holott a rajok között az e g y kilósban csak 9.400 van, ezek tehát 3 napra való eleséggel vannak ellátva. (U. o.) O Az szellőztetők

Apiculteurben

(1896 február) de L a y e n s

legszámosabban

mutatkoznak

irja,

július 22-én

hogy a

és

sokkal

g y é r e b b e n 7-én. A különbséget a külső levegőnek tulajdonítja, mely kezdetben a l a c s o n y a b b hőmérsékü

levén, a szellőztetők közbejötte

nélkül

fenn

is elégséges

emelkedő

légcserét

tart

a kaptárban.

hőmérsékkel a kigőzölgések, elpárolgások

K é s ő b b az

oly mérveket

öltenek, m e l y e k sok szellőztetőt tesznek szükségessé. J ó n a k tartja azt a családot, melynél korán reggel 20 szellőz­ tető is van a k a p t á r nyilasánál. \'~] Pasquale

Nunzi

e g y saját találmányú dogból készült

hengeres

Hogy

a

a

rosta

a milanói A p i c o l t o r e

viasztisztitót ir le. E g y edénybe

kerületén

marcziusi

számában

rézből v a g y

vasbá­

pontosan illő sodronyrosta

mindenütt jól

megteküdje

az

falát, keretjét vasszalag alkotja. A rosta szemei négyzetben liméternél semmi esetre se legyenek n a g y o b b a k . A rosta

jár.

edény 1 mil­

kerületén

— arányosan elosztva — 3 fölfelé álló nyél van, melyek mindeni­ kén e g y sor 2 - 3 cmternyi

távolságban

edény felső szegélyén ezeknek úgy, h o g y tetszés

szerint

g a s a b b r a s a lyukakba

álló kerek

lyuk van. Az

megfelelően van elhelyezve 3 lyuk,

állitható a rosta

egy-egy

szeget

mélyebbre, illetve ma­

dugva, meg is tartható a

rosta tetszés szerinti magasságban. Lefelé azonban az edény ^ y á n á j nem szabad m é l y e b b r e tolhatónak lennie a rostának. Megtöltvén az edényt vizzel és

előzetesen

a rostát

rátesszük

felülről

meleg vízben és leszorítjuk

megmosott vele a

viaszsz:vl, a

viaszot a vízbe.

F o k o z a t o s a n melegítjük. A megolvadt viasz kisebb fajsúlyánál fogva fölemelkedik, marad.

áthatol a

Ma nagyon

rostán, mig a tisztátalanság

tisztátalan

a viasz,

szemű, felül e g y t ö m ö t t e b b rostát A A Jiasitás-rothadás

akkor

alól

a rosta alatt egy

nagyobb

teszünk.

gyógyítása.

Az

American B e e Journal

ez évi 11-ik számában W . M. F . Clarké (Guelph, O n t ) a Chcshireféle g y ó g y m ó d d a l tett kísérleteiről számol be. Ks azt mondja, hogy ugy alkalmazva, amint Cheshirc nagy méhészeti munkájában lcirja,

föltétlenül gyógyít, minden o r v o s o l h a t ó stádiumában a b e t e g s é g n e k . Sokan arról panaszkodnak, a

lépeket

karbol-oldattal,

h o g y , á m b á t o r oly erősen m e g ö n t ö z t é k hogy

gőzölögtek,

mégsem

értek

cl j ó

eredményt. (A kór nagyon előrehaladt állapotában ez egészen mészetes). E z azonban ez:

nem

a

Cheshire methodusa.

[ rész tömény-karbololdat

egyenletesen keverendő

5 0 0 - 7 5 0 rész hig mézzel

Ha nem akarják felhordani üres sejtekbe tölti, soha

— mert a méhek idegenkednek a karfiasitás

Dadant a L a n g s t r o t h

ajánlja

inkább,

nationale dApiculture« eredménnyel

közvetlen

környékén

levő

sem a hasításra. F . Clarké szerint az így

kezelt családok a következő évadban eljárást

hidegen,

össze s ezzel kell etetni a b e t e g családot.

bolos ételtől — a k k o r a b e t e g

Chas.

ter­

A z ő eljárása

mint

a

l e g j o b b a k közé

tartoztak.

müvében a Hilbert-Bertrand-féle

a melyet B e r t r a n d (a » R c v u e Inter­

szerkesztője) és számos

ismerőse

igen j ó

alkalmazott. T

Készítendő egy o l d a t : A o. 1 . K r i s t á l y o s salicylsav 1 rész. T i s z t a alkohol 8 rész. Ezzel készítjük a No. 2. oldatot, 20 csepp a No. 1 -bői keve­ rendő 7 uncia az

esővizet

(1 uncia

előbb

35

felfőzni);

grammal)

langyos

esővízzel

a lépek mosására

illetőleg

1 -bői 220

veendő

(jobb

beperme-

tezésére. No. 3.

oldat.

quart

2 pint, I

esővízzel

összefőzött

220 csepp

A

No.

pint =

többszöri

egyszer mindenkorra

csepp

563 9 3 6 cc.) syrup-,

vagy

(I

r

76" észben

mézre. Ezzel etetünk a kór t a r t a m a alatt. A számlálását

kikerülendő,

szük

üvegedényben

megjegyezzük a mennyiséget s k é s ő b b elhasz­

náljuk mérték gyanánt. A vizet szintén mérhetjük ilyen Cowan

1 quart

ezen kezelés mellett még

módon.

a salicylsav-gőzökkel való

párolását is ajánlja a lépeknek és általában a kaptár belsejének. E czélra

a

Ed.

Bertrand-féle

»fumigator«-t

(gőzölögte'.ő) használja,

melyben kristályos salicylsav alakittatik át gőzzé s a fumigátor c s ö v é t bedugva a lépek gőben szállongó

alá

és

közé, a kiáramló salicylsav-gőzök a leve­

baktérium-csirákat feltétlenül elpusztítják. A

a kaptárban a fumigatorral

nem

hová

nyúlhat be, ott a No. 3. oldattal

permetezi, illetőleg mossa meg a kaptár oldalát stb. A fő dolog a betegséget fellépésekor azonnal kezelés alá venni.

— X

A kaptárak

140 —

szellí'stetcsíriil

ír hosszabb tanulmányt

G. D e

L a y e n s a párizsi Apiculteur ez évi januári számában. Vizsgálatai s kísérletei eredményét

pontos

Méhészeti munkákban

gyakran olvassuk

n a g y melegek

táblázatos

idején a méhek

a

kimutatásokkal -

kaptár

igazolván.

írja L a y e n s - - hogy a nyilasánál

ventillálnak

a

belső levegő megújítása czéljából. H a ez csakugyan így volna, akkor egyenlő

hőmérséknél

a

szellőztetek

kellene lennie; a valóságban

számának

azonban

is közel

ugyannak

nincs igy. P o n t o s

följegyzé-

sciből kitűnt, h o g y ugyazon családnál, ugyanazon nél

18° C ,

ugyanolyan

időben

(minden

külső hőmérsék­

reggel

5 órakor) a szel-

lőztetők száma igen-igen változó, pl. július 7-én volt o, július 22-én 26 stb. A

fiasitás

kikeltéséhez 3 6 ° C. szükséges. Mivel a külső hő-

mérsék ritkán emelkedik

ily magasra,

a

belső és külső

hőmérsék

közötti különbözet elegendő e g y m a g a is a kellő légcsere fönntartására. A behordott Hídmérlegre

nektár az időjárás

állított erős családot

szerint

minden

hígabb v a g y

sűrűbb.

reggel és este megmér-

1 5 napon át, júliusban. A mérésekből az tűnt ki, h o g y behordottak 1 2 8 9 0 kg. nektárt és elpárologtattak 7 7 8 0 kg. vizet. A telítve lően

hordás a

kaptár

bőségével

arányban

van

levegője

vízgőzzel.

Ezen

változik a szellőztetek

(jul. 4

száma

is.

többé-kevésbbé

Pl.

telítettségnek gyönge

15-ig) a szellőztetők száma o — 9 között

4—15-ig összesen 40 szellőztető ugyanazon között

családnál

bő

működött.

hordás állván

váltakozott a szellőztetők

száma.

hordás

idején

váltakozott s jul.

Jóra

be jul.

erősen megfele­

változott

időben

16—27-ig,

8 — 42

E s összesen jul.

16 ától

27-ig 254 szellőztető dolgozott. A z első időszakban

(gyönge hordás) gyarapodott 450 grm.-al,

mig a második időszakban (bő hordás)

10 6 3 o kgrm.-al súlyosbodott.

A szellőztetés valódi czélja tehát a fölösleges vizgőz eltávolítása. í g y érthető, h o g y a hordás j ó s á g a és a között pontos arány A Rcvi/í-

eclectique

mint a mely igen

szellőztetők

száma

van. a

méhek

füstölésére

gyorsan

kábítja

el a méheket.

a

propolist

ajánlja

(L. Apicoltore,

Milano, április.) Bálint Sándor dr.

Egy egyszerű raj fogó. Rajfogé

is csaknem olyan sokféle van, mint k a p t á r ; de eddig

igenkeveset láttam, a melyik

teljesen

bevált volna s egyszersmint

olcsóságánálfogva is terjesztésre méltó volna. Innen van, h o g y még ma is, rajfogónak általánosan a paraszt kasot használjuk. A ki kasokkal méhészkedik, ott semmi kifogás rajfogás eme módja ellen. D e ha

kaptárba

sem

kell helyezni

lehet a

a

raját:

akkor nem tanácsolom, h o g y paraszt kasba fogja be a méhész ra­ ját,

mert Az

sok én

bajjal j á r az

készülékem:

áttelepítés

négy

darab,

és sok a

méh-veszteség.

levéldeszkából

összeütött,

téglány alakú láda, belől simára gyalulva és akkora, a m e k k o r á b a n egy j ó nagy raj is kényelmesen elfér. A láda olyan széles és olyan magas, h o g y akármelyik végénélfogva a k a p t á r b a b i l l e n t h e t ő ; ter­ mészetesen csak a költő-kamrába és mindkét, k e s k e n y e b b i k (a kap­ tárba illeszthető) végén,

tolható fenék-deszka van. A raj befogása

alkalmával e g y i k fenék-deszkát dott, ismét előtoljuk az ajtót

kihúzzuk

s miután a raj b e t a k a r ó

s azonnal

áttelepíthetjük a családot.

Az áttelepítés ugy történik, h o g y

a tolókassal elátott e g y i k

véget (azt, a hol t ö b b a méh) a k a p t á r b a

illesztjük, ugy, h o g y a

tolóka fogantyúja felfelé álljon, a tolókát csendesen felhúzzuk, mire a méhek

önként

kezdenek

átmenni a kaptárba.

gős, az ellenkező oldalon lévő tolókát

Ha a munka sür­

is felhúzzuk és tollal, v a g y

lágy kefével besöpörjük a méheket. Egyszerű

rajfogóval

5 —10

perez alatt el lehet telepitni e g y

családot a kaptárba, minden fáradtság

nélkül.

A magasan szállott rajot ugy fogjuk be. h o g y a rajfogó-ládát horog segélyével karóra

akasszuk.

A rajnak a ládába fogásától az áttelepítésig minden más mü­ velet ugy történik, mint a paraszt kassal való rajfogásnál. R--y F

Tavaszi tisztogatás. A méhekről

azt

szoktuk

tartani, hogy a

tisztaságnak

is

m i n t a k é p e i . Van v a l a m i a d o l o g b a n ! C s a k h o g y , h a s z e r e t i k a tisz­ t a s á g o t , ebből n e m

k ö v e t k e z i k , hogy azt. m i n d e n

közölhetik is. S hogy n e m

i r á n y b a n esz­

e s z k ö z ö l h e t i k azt, k ü l ö n ö s e n

tapasz-

11

— 142 — táljuk, ha a tél elmultával, a beállott tavaszszal figyelemmel vagyunk a méhlakokban tapasztalt rendellenességekre. Elmondom röviden, mit tapasztalok én s mit teszek, hogy méheimnek segítségére legyek. Azt tapasztalom először, hogy a téli időben a méhek egy része elhull s lehull a kaptár fenekére, más része a kaptárban fenn szorul, egy más része pedig a czellákban leli halálát. Ha az elhalt méhdket a kaptárból el nem távolítjuk: bomlás következik be s az egészségtelen bűz az élő méhek egészségét is veszélyezteti. Ezt meg kell akadályozni, a mint tavaszszal a kaptárt meg­ nyithatjuk. Én tehát sietek az első meleg napokat erre felhasz­ nálni. A lehető leggyorsabban szétszedem a családot, a méheket s más, ott talált hulladékot eltávolítók. Ez alkalommai a gyakorlott szem észreveszi a más irányú hiányokat is, p. o. az anya gyengeségét, mézhiányt (a miért azon­ ban a méhészt vonnám felelősségre, mert roszul látta el a tele­ lésre méheit) s ha sok az üres keret, eltávolíthatja azokat. Mindez pár percznyi munka, ha a család őszszel jó körülmények között lett betelelve. Egy más tapasztalatom a lépek megpenészedése. Erre nézve némelyek azt mondják: ennek nem muszáj bekövetkezni. Nohát csak nem kell nagyképűsködni! . . . A ki azt állítja, nem állit valót! mert a megpenészedés minden méhesben előfordul. Az ily lépeket én feltétlenül eltávolítom, még ha mézes is és egy külön kaptárban félreteszem, hogy rajzáskor vizbemártva adjam be az új családnak, lehetőleg legbelyül. Az új család vizet nyer ez által és a felázott piszkot, penészt pár óra alatt eltávo­ lítja a keretből s az anya nagy készséggel petézik a kész régi lópbe. De nem elég csak egy tavaszi tisztogatás. Végezzük azt legalább kétszer. A másodszori tisztogatáskor már részletesebb, s ennélfogva sokkal üdvösebb és nagy haszonnal járó munkát végezünk. Ekkor a vadépitményeket eltávolítjuk, a kaptár olda­ lát, fenekét, sőt felső részét is megtisztítjuk a sok felesleges törmelék és ragasz-épitményektől, melyek ott előfordulnak. Ez alkalommal, már csak a melegebb idő miatt is, több időt szen-

telhetünk egy-egy családnak; adhatunk, ha szüksége mutatkozik, mézet, melyet a fiasitás közvetlen közelébe teszünk, kiválogatjuk a lépeket s a hiányosokat eltávolítjuk, az ablakot megtisztítjuk s az esetleg mutatkozó anyátlanságot megszüntetjük egyesítés vagy — ha van — fiatal anyának beadása által. Legfontosabb azonban ez alkalomkor is a tisztogatás. A törmeléket ugyanis a méhek csak részben távolítják el, s az ott visszamaradt apró, porféle szemét jó tenyészhelyül szol­ gál a viaszmolyoknak. Bámulatos a fejlődés azon családoknál, melyek a tisztaság dolgában nincsenek csak saját munkájuk ós tehetségökre utalva. Kimért terünk nem engedi, hogy a tisztántartás kérdéséről többet szóljak; de a vázlatos leírással is jó szolgálatot vélek tenni különösen azoknak, kik ebbeli tapasztalatokban még nem lehettek gazdagok. Turesánkai.

A méhesből. Hugó napi szép reményeinket

aggódalom k ö v e t t e , az áprilisi

zord időjárás miatt. A márcziusi meleg napok alatt szokatlanul előrehaladt a fiasi­ tás.

A

reá

következő

tartós

hideg

miatt

nem

röpülhettek

ki

a

méhek, csak mintegy l o p v a ; ennélfogva, a melyik méhész nem volt gondos, méhcsaládjait nem étette szorgalmasan : kihordták a A z ilyen családok hat hétre

vissza

fiasitást.

vannak esve és szó sem lehet

arról, h o g y a mézelési idény kezdetére kellően

megerősödjenek.

L a p u n k olvasóit már a mult alkalommal tájékoztuk a teendők iránt s most csak ismétlem, h o g y ugy a haszonból, ségből

étetett

családok

gazdagon

mint

a

szük­

m e g fogják fizetni a reájuk for­

dított költséget és fáradságot. April végére e n y h é b b lett az

idő;

a

gyümölcsfa-virág

méz­

hozammal k e c s e g t e t s reméllhetjük, h o g y a május s o k a t fog pótolni elődje mulasztásából. D e azért a méhész,

még

májusban

se bízza

egészen a természetre m é h e i t ; hiszen nem mindig van méz, mikor virág van. Igensokszor s l e g g y a k r a b b a n

a hűvös tavaszi napokban,

a virágok milliárdjától meghajlik b á r a l o m b : üres lódva száll t o v á b b a méh. A nektárképződésre

kelyhéről

csa­

legalább 12 R . me-

144 k g kell, ezért a családok etetését

mindaddig kell folytatni, mig a

szabad természet nemcsak virágot, hanem nektárt is nyújt. M á r a mult hóban tisztában kellett h o g y legyen a méhész az iránt, h o g y melyik családját fogja metéltetni és melyiket rajoztatni. Az előre m e g á l l a p í t o t t üzemterv szerint kell folytatni a májusi ke­ zelést. A bizonytalanság, habozás és kapkodás A

mézelésre

szánt

családnál,

a

mint

mindig

kárral

jár.

a here jelentkezik, a

rajzás m e g a k a d á l y o z á s á r a kell törekedni, a mit, az anyaházak kivá­ gásával is elérhetünk, de ez ám nagyon

fáradságos

munka és mi­

után e g y idény alatt t ö b b s z ö r kell ismételni és pedig a legnagyobb g o n d o s s á g g a l : a méhek n a g y o b b

roérvü

és k á r o s

háborgatásával

j á r ; ezért, én ez egyszerűbb, szelídebb, de mégis eléggé biztos mó dot választottam, t. i. a mézes lépeket g y a k r a n elszedem, kiperge­ tem s mindannyiszor,

lehetőségig olyan üres lépet adok be, mely­

ben a b b a n az évben nem volt méz ; pergetem a költő-kamra hátsó, nem

fiasitásos

lépeit is és a költő-kamra

k a m r á b a mindig elegendő üres tért

összeszoritásával, a méz­

engedek.

E z e k szerint tehát, a helyes üzemterv mellett nincs helye a csa­ ládok úgynevezett egyenlősítésének, s még

némely

a mire nem e g y méhész törekszik

szakkönyv is, ebben a tekintetben nem helyes irány­

mutató. A kinek van például 10 családja, a b b ó l kettő gyenge, négy k ö z e p e s , a t ö b b i j ó , v a g y kitűnő, az utóbbiakból időnkint kiveendő fiasitásos

lépekkel

a

g y e n g é k e t és a k ö z e p e s e k e t is föl lehet erő­

sítni, ugy, h o g y a mézelési idény beálltáig tiz j ó közepes családra tesz szert a méhész, de ezek összes méz hozama nem lesz annyi, mint ha a méhész 6 családot m e g h a g y o t t volna a maga teljes erejében, mézelésre és csak azokat egyenlősítette volna, a melyeket rajzásra szánt. E b b e n a hóban kell hozzálátni neveléshez. E g y májusi raj t ö b b e t ér

a

műrajkészitéshez

és

anya­

két júniusi rajnál.

Ne

halo­

gassuk tehát a műrajkészitést. A mint a család elég népes és van b e b o l t o z o t t a n y a h á z : munkához

kell fogni. Sokszor, a rajzásra kész

család napokig vesztegel. E z e r

meg

ezer

munkás

tétlenül

hever,

akkor, mikor a virágos mezőn minden órának nagy értéke van. A család helyes és a r á n y o s megosztásával, mind a két családban, t. i. a törzscsaládban és a homlitásban is fölpezsdül a munkás élet. A műrajkészitési módok már többször

le

voltak

irva,

azért

— 145

-

nem ismétlem, de ajánlom méhésztársaimnak, h o g y a lehető kimélettel, nyugalommal végezzék a munkát, mely kétségen kivül e g y i k legnehezebb és l e g n a g y o b b türelmet igénylő mivelet. Az anyanevelő készítés egyszerre is történhetik a műrajkészitéssel, ugy, h o g y abból a törzs-családból, melyből a műrajat készít­ jük, ahhozképest, a milyen

erős a család,

több befedett anyaházas lépet

kiveszünk

egy,

esetleg

s e g y anyanevelő k a p t á r b a helyez­

zük, a k ö v e t k e z ő l e g : A röplyuk felől e g y mézes és himporos lép, utána anyaházas lép a rajta levő méhekkel (de csak e g y a n y a h á z a t hagyva), ezután e g y mézes s leghátul e g y üres lép. Ezután söprünk

az anyanevelő

üres keretre kevés

kasba, lehetőleg

fiatalokat

vizet öntve, a kis k a p t á r t

méhet

s a leghátulsó,

helyére

tesszük.

A

következő nap, a már kiröpült méhek a törzscsaládhoz visszaröpül­ nek, a fiatal méhek pedig az anyanevelő k a p t á r b a n maradnak. A n n y i népet kell söpörnünk 2 keretrevaló

fiatal

az anyanevelő méh

kasba, a mennyiből legalább

benn maradjon. E g y erős törzscsaládból

készíthetünk egy j ó műrajat és 2—3

anyanevelést. J . Juhos Márton.

Új könyvek. A méhtenyésztés

elemei.

Irta N a g y J á n o s , állami

tanitó.

Pán-

csován. 2-dik kiadás. A r a ? Az I.

V I I . és 9 — 5 4 lapra terjedő fűzet főczélja vezérfonalul

szolgálni az iskolai oktatásnál.

T e h á t mint repetitorium

tekintendő

első sorban. K é t főrészre oszlik: I. a méh természetrajza, a 9 — 21 lapokat

foglalja

el. K á r , h o g y a méh

oly

volna

szerző, ha

rajzát

nyújtja a belső szerveknek

szabatos rövidséggel,

külsője

világosan,

igen

figyelmeztetni.

A

sejtek

Nagyon

megfelelő

is. A mit azonban könnyen

ez egyik j ó tulajdonsága a 2-ik résznek kívánom

rövid.

leírásának

érthetően

j ó l tette terjedelmű

elmond, azt tárgyalja. E s

is. Itt csak két tévedésre

nemcsak a

nimfahártyától

szű­

külnek meg, mert ezektől szűkülnek a legkisebb mértékben. E z t a tévedést

már

löny 1894. 9.

két

év előtt

sz.) A

kikorrigálta

másik tévedés

lepke, mely élő méhekre vadász.« (20

az,

Bálint S. dr. hogy

»A

lap). R a g a d o z ó

(Méh.

Köz­

méhfarkas

is

lepke nincs

sehol a világon. A lepkék csak folyékony táplálékkal (nektár, trá­ gyáié stb.) élnek. A méhfarkas — lódarázs ( V e s p a Crabro).

— 146 — A második rész a gyakorlati méhészettel foglalkozik és pedig úgy a kasban, mint a kaptárban

való

méhészkedéssel, amely eljá­

rása e l é g g é nem méltányolható. Mert ez az egyetlen helyes tanítási mód. Ily kis területen (21 — 53 lap) annyi g y a l kellő világossággal a lehető merésünkkel

a n y a g o t ölel fel és tár­

legrövidebben, h o g y őszinte elis­

adózunk a szakavatott

tankönyvirónak.

H o g y az itt

közölt methodusokat nem minden gyakorlati méhész fogja

feltétlenül

helyeselni, az nagyon természetes, és alig hiszem, h o g y ez a kitűnő tollú szerzőt bántaná, mert hiszen »a hány ház, annyi szokás.« A z itt leirott módszerek valódi czélja : kiindulási tani a kezdőnek, a m e l y e t

megtanulva,

pontot, alapot

gyakorolva, tovább

nyúj­ halad­

hasson, h o g y k é s ő b b méhese vidékének és saját egyéniségének más, talán

megfelelőbb

módokat

alkalmazva, j ó eredménynyel

méhész-

kedhessék. A hanem

tartalmas a

olvasóink

mely

igényeinek

nemcsak

az iskolai

is megfelel,

tanítás,

melegen

ajánljuk

figyelmébe.

Mchkaptár-vonat. zott

kis fűzetet,

magántanulás

találmányának

N e m e s s z e g h y K á l m á n ily nevü szabadalma­ leírását

tartalmazó

füzetkét

vettünk,

melyből

közöljük a k ö v e t k e z ő k e t : A méhkaptár-vonat

lényege abban áll, h o g y vele egy-egy ke­

retsort együtt, egyszerre húzunk ki a kaptárból

(és tolunk

vissza

természetesen). A m é h e k e t tehát alig zavarjuk, a fiasitást m é g hűvös időben sem kell félteni a meghűléstől s mégis minden oldalról tet­ szés szerint végezhetjük munkánkat. melyikre

épen

szükségünk

A z t a keretet vehetjük ki, a

van, anélkül,

hogy

a többihez

hozzá

kellene nyúlnunk. í g y természetesen n a g y e l ő n y ö k e t biztosit a kap­ t á r o k tavasz* átvizsgálásánál, a méhtörzsek egyenlősítésénél, műrajkészicésnél stb. stb. Atlakolásnál pl. egy-egy

keretsort

vihetünk át az új lakásba. E g y i k

haszna

munkát aránytalanul

legnagyobb

egyszerre

az, h o g y

a

k ö n n y e b b é és g y o r s a b b á

teszi az eddigi eljá­

h o g y a hányféle

kaptárt

rásokkal szemben. Megjegyzendő,

annyi méhkaptár-vonatra

méretű

lesz s z ü k s é g ü n k ;

használunk,

a sokféle kaptár hasz­

nálata t e h á t sohasem ajánlatos. Ha N e m e s s z e g h y úr találmánya gyakorlatilag általában bevá­ lik, a méhészeknek n a g y haszna lesz belőle.

Méhkaptár-vonatokra

megrendeléseket elfogad a feltaláló: Ne­

messzeghy Kálmán, K o m á r o m b a n és b ő v e b b felvilágosítást is szívesen nyújt a

tudakozóknak. x. r.

Apróságok. Népies méhészeti A méhészkcdés

elnevezések.*

körében használt sajátos szavak k ö z ö t t

elég, m e l y idegen ; ez okból D r . Bálint S. úr felhívását

akad

időszerűnek,

czélját helyesnek tartva, néhány méhészeti kifejezést T e k i n t e t e s szer­ kesztő úr szives rendelkezésére b o c s á t o k . 1. D ö b ö n y =

méhköpü,

méhkas

(Csallóköz-,

Matyusföldje-,

Zsitva-, Garam- és Ipolymelléki v á r m e g y é k b e n ) , miután döbön bödön a fából kivájt edénynek a neve, a fából kivájt

vagy

faköpüknek,

méhdöbönöknek nevezhették el. A tönkkas alig felelhet m e g a faköpü elnevezésnek, mert a kas mindig fonott t á r g y , holott a faköpü ki van vájva 2 . Porzik a méh =

tájol, előjátszik (ugyanott).

3. Slejt — sejt, lép ( B a r s - H o n t v á r m e g y é b e n ) . 4. Csömény = darázs (Csallóközben). Nem tudom, vájjon nem-e »csehméh« akar az lenni, de a köznép c s ö m é n y n e k nevezi. Melyik darázs legyen az a c s ö m é n y , azt már meg nem

határozhatom.

5. A n y a c s a p o k v a g y anyaház — b ö l c s ő . Valló János.

Szeresd a méhet. Valamint a g y e r m e k fürösztése, melegtartása és rendes táplá­ lása, azaz : anyai gondozása és ápolása, annak egészségét és fejlő­ dését biztosítja: ugy, a méhcsaládot is hasonló gondozás és ápolás­ ban részesíteni kell. Ezért, nem elég,

ha

a

méhész

csak

atyailag

szerzi be a méhészeihez szükséges eszközöket, hanem főgondját ter­ jessze ki az anyailag

szerető

ápolásra. Pinkert József.

* Örülünk, óhajtjuk, példáját.

h o g y fí átint

S á n d o r dr.

v a j h a minél t ö b b e n k ö v e t n é k Valló

felhívásának

márts

eredménye

van

s

János jeles tagtársunk köveiésreméltó

— 148 — Méhészeti tízparancsolat. 1. Méhet

ne

ölj. K í m é l e t t e l és szeretettel bánj velők, ekkor

magad is kímélve leszel. 2. Méhesedben ne

tűrj

anyátlan,

öreg

anyás,

vagy

gyenge

azt

akarod,

családot. 3. T a v a s s z a l h o g y b ő szüreted 4.

étesd

erősebb

méhcsaládaidat,

ha

legyen.

Termékeny

anyás

családot

sohase

egyesíts

terméketlen

anyással. 5- E g y rajnál t ö b b r e ne törekedj s a későn j ö t t raját helyezd vissza az

anyakasba.

6. Méheidet gyakran rek

ne háborgasd s óvakodj

a

kábifó

sze­

használatától. 7. Eltelelésnél mézben ne fukarkodj

s a g y e n g e családot ősz-

szel egyesítsed, ha örömöd akarod lelni b e n n ö k

tavasszal.

8. Óvakodj a költés-rothadástól. 9. E l ő v i g y á z ó l é g y hiányában

a kaptár megválasztásánál s tapasztalat

mindig g y a k o r l o t t méhész tanácsához

10. T a n u l d ösmerni a vekből, folyóiratokból

méhet

és a

folyamodj.

méhészkedést

is, h o g y lehess önmagadnak

tanácsadója.

^

_

szakköny­

mindig

helyes

Wieder József.

A „röplyuk". A »Méhészeti K ö z l ö n y « negyedik számában olvasám D r . Bálint S á n d o r úr válaszát S i m a y L . T i v a d a r úrnak a »röplyuk*, »röpiilőlyuk* v a g y pedig S i m a y úr által javított »röpnyilására«. E g y ú t t a l fel is szólítja azon

méhészeket, h o g y a kik a Méh.

K ö z l ö n y t olvassák, szíveskednének a m a g y a r

méhészeti

tájkifejezé­

seket a tkts szerkesztő úrnak beküldeni, mert lesz oly szives azokat b. lapjában

közzétenni.

Nálunk a falusi méhes gazdák a röpnyilás helyett ezen három kifejezést

h a s a n á l j á k : u. m. » m é h m e n ő k e « , »méhbujóka« és »méh-

mászóka«. H o g y a fennirt három kifejezések közül m e l y e k e t fogadjuk el a röpülőlyuk

helyett, arra a feleletet

m á s o k r a b i z o m ; de ha meg­

engedik, h o g y én is szavazzak, a k k o r a »méhmenőkérc« szavaznék. Nyén,

1896 április 29.

Indig Aron.

-

—

H 9

Vegyesek. — Lapunk jelen száma a rendesnél b ő v e b b t a r t a l o m m a l j e l e n t meg. A m a áldozatokért, m e l y e k e t egyesületünk a m é hészet érdekében hoz, csak arra kérjük az ügy barátait, szí­ veskedjenek az ügynek minéltöbb pártfogót megnyerni. A z egyesületek csak t ö m e g e s pártfogás mellett felelhetnek m e g hivatásuknak, különösen pedig azok, a m e l y e k a t a g d i j a k b ó l fedezik a czél előmozdítására szükséges kiadásra a fedezetet. Ha tekintjük, hogy az egyletünk által begyűjtött a d a t o k sze­ rint, Magyarországon csak az Írástudó méhészek száma meg­ haladja a 1 0 , 0 0 0 e t s h a a r á n y b a állítjuk ezt a méhészegyle­ tek tagjai számával, az arányt épen n e m mondhatjuk kedve­ zőnek. D e lendületet vehetne az e g y l e t e k ügye, ha az ország minden részében akadnának az eszmének lelkes szószólói. —

A kik egyesületünk

szándékukat

tudassák

tagjai sorába be akarnak lépni, e b b e l i

Wieder

J ó z s e f főtitkárral (Kolozsvár,

Hosszu-utcza 22.) a ki, kívánatra b é r m e n t e s e n küld lapunkból mutatványszámot és alapszabályt. R e n d e s tagsági díj e g y évre 2 frt. Kori tagsági díj e g y évre 1 frt. A tagsági díjért a lap is j á r s ezen kivül, az alapszabá­ lyok értelmében, más kedvezmények is biztosittatnak a t a g o k részére. —

A milleniumi

kiállítás

méhészeti

csoportja,

a mint

budapesti

levelezőnk értesít, szépen sikerült, sőt, felülmulta a várakozást. E g y ­ letünk alelnöke május első hetében tanulmányozása

végett

utazik

s közlönyünk

a

kiállítás

k ö v e t k e z ő füzetében

Budapestre,

m á r tü­

zetesebb ismertetést adhatunk a kiállításról. —

A „Méh és Világa"

Sötér Kálmán nagyszabású j e l e s munká­

j á b ó l a második kötet is nemsokára kikerül sajtó

alól. E z a k ö t e t

jóval nagyobb lesz az elsőnél és számos sikerült illusztraczio disziteni. Megrendelési á r a : fűzött Megrendelés

ll'icder

fogja

példány 3 frt, a diszkötésü 4 frt.

J ó z s e f m.-egyleti főtitkárhoz

küldendő, Kolozs-

vár, hosszu-utcza 22. sz. A bolti ár kötetenként 4 frt 50 kr. lesz. E l ő j e g y z é s m é g csak június hó végéig fogadtatik el. —

A magyar méhészek

kongressusa

augusztus 22., 23. és 24-én

lesz. A kongressus tagjai, igazolványuk előmutatása mellett, a ma­ g y a r állami vasúti

vonalokon

kedvezményes

jegygyei

utazhatnak;

m é g pedig I. oszt. kocsiban I I . osztályú, és II. oszt. kocsiban III. oszt. j e g y g y e i . A z igazolványt a m a g y a r sát rendező bizottság adja

méhészek országos kongressu-

ki Budapesten.

E kedvezményen

a kongressus tagjai 50 kr. belépti j e g y helyett j e g y é r t . O l c s ó lakásoKról szintén

1 frtot

kivül,

fizetnek öt

gondoskodva van, személyenként

3 o — 6 0 kron kapnak száliást a kongressusi tagok. A kik a fennebbi k e d v e z m é n y e k b ő l bármelyiket

igénybe akarják venni: ne késsenek

a bejelentéssel. A kongressusi összeg Kitline

tagság

kához küldendő, Budapest, Attila-utcza —

dija

2 korona (1 frt), mely

Ferencz, a m a g y a r méhészek kongressusa

Az erdélyrészi

méhészegylet

pénztárno­

151. sz.

köztelkén

ként a t a g o k rendelkezésére áll 8—12 óráig,

a méhes

vasárnapon­

hol az egylet

meg­

bízottja készséggel szolgál útbaigazítással. —

A méz besüritése

kérdésében

számában bezártuk. M e g t e t t e azonban

támadt vitát, füzetünk jelen egyletünk

elnöksége az in­

tézkedést, h o g y kísérleti úton tisztáztassék a kérdés. A kísérletezést Dr.

Bálint

Sándor

és egyletünk

alelnöke

fogják

foganatosítani

s

annak idején, az eljárás leírásával közöljük az eredményt. —

A kinek méhkaptárra

van szüksége,

forduljon

egyesületünk

iőtitkárához, a ki az egyesületi t a g o k részére, a kaptármegrendelést készségesen teljesiti. Jelenleg m é g van raktáron

Bodor-féle olcsó

kaptár. A r a Hanemann-rácscsal 2 frt 25 kr. (Kettős oldalú.) — Uj kaptár zánk beküldött

Készítője Szilágyi D e z s ő Esztergomban. A hoz­

leirás szerint e k a p t á r a többiektől

teljesen eltérő

methodus szerint van berendezve. K é t egyenlő osztályú, alól költő, felül cm.

mézkamrája

van e kaptárnak,

melyben 22^5 -'26'5

cm. (26'5

magasság) nagyságú keretek vannak. A keretek helyzete meg­

egyez ugyan a lapozókéival, c s a k h o g y itt nem sodronyon, sem fe­ néken, illetve választó

deszkán

nem állnak,

hanem

a keret felső

léczének k é t végén, merőlegesen bevert s 7 mm-nyire kiálló szege­ ken függnek;

a szegek fejének megfelelő, mintegy 2 mm-nyi vá­

g á n y b a n , melynek nyilasára j o b b r ó l és balról czinezett pléh sinecske

-

van erősítve,

isi

—

olyformán, h o g y az a szeg

vastagságánál

kissé szé­

lesebb nyílást h a g y a v á g á n y b ó l . í g y tehát, ha e g y k e r e t e t a kap­ tárba helyezünk, a k k o r annak felső léczébe vert szeg fejét a sinecskékre akasztjuk s azon csúsztatva

betoljuk. A k e r e t alsó léczének

két végében van még két vízszintesen bevert k é t h e g y ü szeg, m e l y a kaptár előfalazatára erősített pléhsinbe 3'5 cm-nyire fúrt illik. A kezelés felé nyomva,

melyen

álló szegekre

ugyancsak

pedig

3'5 cm-nyi

lyukak vannak fúrva, melyek a szegnek ződnek. K rendszernél nem használunk

lyukakba

e g y oly léczccske távolságban

megfelelő

van

tölcsérszerü

lyukakban

vég­

t á v k a p c s o t , a mi felesleges

is, mivel minden keretnek m e g van a maga v á g á n y a , utja. A kap­ tár belsejét két részre osztó deszka szélén van a Hannemann mely a kaptár

oldalfalával

érintkezik. A rekesztő

kaptárban

levő keretek száma

bályozza,

ép oly módon

rács,

deszka, mely a

szerint az o s z t á l y o k n a g y s á g á t sza­

vehető

ki s helyezhető

vissza,

mint a

keretek. A felső keretsor alatt O ' ő cm., az alsó alatt 4/5 c m . hézag van. A z előbbi a méhek j á r á s á r a , az utóbbi

tisztogatásra szolgál.

A költőür rekesztődeszkája a fenékig ér és í g y mindig a k e r e t e k számának megfelelő tisztító ürt zár b e . —

Az összegyűjtött

virágport

elfogadják-e

a méhek. L a p u n k

kesztőjéhez intézett eme kérdésre idézzük a » L . B . Ztg.«

szer­

legutóbbi

számában közlötteket. E z e k szerint a m a g y a r é virágból összegyűj­ tött

virágport

elfogadják

a méhek

K ö z l ő a virágos

ágakat levágja, a kályha mellett megszárítja, és a port Az

magyarófa kirázogatja.

ekkép gyűjtött virágport az üres lépbe kell önteni és a költő-

k.imrába, lehetőleg hátul kell elhelyezni. —

A méhes

fedele

A hátrányos

papir, mely k ö n n y ü s é g é n é l

fogva s azért is, mert a fedéire alkalmazása sem j á r semmi nehéz­ séggel, ugy, h o g y

házilag is elkészíthető, kezdetben

j e d t ; csakhamar azonban

nagyon elter­

kitűnt az a hibája, h o g y télen át megre­

pedezik és foly még abban az esetben is, ha minden évben kátrány­ nyal bemázolják, mig kátrányozás nélkül, főleg kisebb esésű fedelén, átengedi a vizet rövid idő alatt. rülhetjük

ki, ha kátrányozás

trányba.

E r r e a czélra j ó a régi

A

kautsukot darabokba

mig felolvad.

A papir megrepedezését u g y k e ­

alkalmával

kautsukot

teszünk a ká­

kautsuk tárgy, mint péld. czipő.

kell vagdalni és a kátránnyal addig főzni,

— „Apisoi' elnevezés alatt újabb »találmány* indul méhészeti körútra. E z , állítólag arra j ó , h o g y a méhszurás okozta fájdalmat rögtön megszünteti. Feltalálója T a t a y Miklós g y ó g y s z e r é s z . Kipró­ bálás után hirt adunk, h o g y mennyiben vált be a reklám. — Sajtóhiba. L a p u n k áprilisi számának 96-ik lapján, a 2 1 - i k sorban felülről, figyelmesen helyett függőlegesen olvasandó.

A szerkesztő postája. — K. J. ur N a g y v á r a d . A mézbort az úgynevezett r o h a m o s forrás után, a mi rendesen 6 hét alatt megtörténik, le kell fejteni; azután pedig félévenkint szükséges e g y lefejtés, a mig megtisztul. A z t nem t e t t e helyesen, h o g y a kész mézbort, kiforrás utan ismét mézzel édesítette, h o g y erősebb legyen, mert ilyen kezelés mellett rendesen beáll az eczet-erjedés. E z az oka, h o g y mézbora megeczetesedett. A z eczetes boron segíteni nem lehet. Kezdetben lehet ugyan neutralizálni az eczetsavat, de az rontja a bor minőségét a nélkül, h o g y megakadályozná az eczeterjedés t o v á b b i folyamát. Hadd legyen hát belőle méz-eczet, abban sem veszett kárba a fá­ radtság. — „Invert." A méz azért invert-ezukor, mert a nádezukorból lesz átváltoztatva. V e g y k i s é r l e t útján, ugy quaiitative, mint quantitattive ki lehet mutatni s igy, reá lehet jőni a hamisításra is könnyen, ha az nem invert-czukorral történt. E z utóbbi esetben már a fajsúly mérés és általános vegyelemezés szükséges. A Fehling-féle reagentia kimutatja, h o g y a kísérlet alá vett anyagban mennyi invert-ezukor van, mert ebből e g y Q centimétert redukál 5 mgram szőlő (invertált) ezukor. S o k k a l egyszerűbb a minőségi vizsgálat; ezt bárki könnyen megteheti. E g y pár c s ö p p e t a vizsgálandó anyag­ ból tegyünk kémlelő üvegbe, hígítsuk föl t — 2 százszoros vizzel és forraljuk föl. Ezután csöpögtessünk bele néhány csöpp etető kaliv a g y nátrium-oldatot és ismét forraljuk. Ha invert-ezukor van a kémlelt anyagban, azonnal megzavarosodik és sürii, sárgás csapa­ dék t á m a d ; vagyis a rézsóból a réz lecsapódik. — Sz. R. ur E s z t e r g o m . Csak rövidítve adhattuki T ü z e t e s e b b ösmertetését fenn­ tartottuk akkorra, midőn beküldi. — H. J. ur Szolnok. A méh-sör és mézbor italadó alá nem esik. H a b á r a pénzügyministernek eme intézkedése az erdélyrészi méhész-egylet felterjesztése következtében történt, hatálya az egész országra kiterjed. Megjelent a rendelet a Pénzügyi K ö z l ö n y 1 8 9 3 . évi t8-ik számában ; rendelet száma : 4 1 , 8 2 5 . — V. J. ur P o z s o n y Ligetfalu. Arra a kérdésre, h o g y vájjon az irói tulajdonjog m e g s é r t é s e nélkül csomagoló papir gyanánt, a v a g y czimkére, lehet-e nyomdailag sokszorosítani, a szerző beleegyezése nélkül annak valahol megjelent czikkét, az a véleményünk, h o g y a tör­ v é n y értelmében nem lehet. S z e r k e s z t é s é r t felelős : Bodor László.