AZ ERDELYI BANY A VIDEK. A termeszet nem egyarant oszta ki adomanyait - mondja a regi dal. Egyet tulhalmozott kiucsekkel, a masiknak foavenyul, ssuken osztott; foldgcmbunk egyes ressletei a gaedagaag es ssegenyseg' netovabbjai. A magyar birodalom keleti resze, Erdely
caak egy kis reszecskejet akarom megismertetni e ftizetek olvas6ival; videkeket, melyek elragadjak a szemet, termeszeti ritkas8.go. kat, milyeket masutt hiaban keresnenk, tajakat, melyeknek tereirol es ormair6l1ezajlott, reg letftnt szazadok csatazajat, vad ssellemet hozza felenk a saello.
Ompoly-v6lSyl fa.Jkep. -
iranyaben a termeszeti osero legkevesbbe sem vala mostoha. Meg van ez aldva kincsek es gazdagsagban, annyira, hogy a fold egy orszaga sem mutathat ennyi gazdagsagot, ennyi kincset, ennyi ssepseget - ily kicsiny teriileten. Most a gazdag es ssep kis Erdelynek Manarorw.r
K'pekbtD.
n.
(Rajz. KelsU Guutdo.)
Azon hegycsoportozatr61 szolok, mely Erdely delnyugati reszet elfoglalja, a havatIan nyugati havasokrol, az erdelyi banya. videkrol. Annyi festoit, erdekest es sajatsa. gost nyujt Erdely ezen resslete, melyet a Kia-Ssamos, Aranyos es Maros ssegelyea, es magaban foglalja Zarand, Hunyad, Als6· 1
Feherrnegye, Aranyosszek, Torda es Kolozsmegye egyes reszeit. E hegycsoportozatba keves es rosz lit vezet be. Egy-egy rakoncsatlan patak jotten kell haladnunk es engedelmeskedniink kenyenek, szeszelyenek, a mint magas hegyek toveben ide es oda szctkovalyog. Legjarottabbja es legjobbja emez Utaknak az, mely a Maros volgyebol visz be. Gyulafehervarnal, melynek komor tetoire a gyaszos es viszontagaagteljes mult emlekeivel szlveben nez a hazafi, ornlik az Ompoly a Marosba, es ennek menten melyedhetunk a hegysegek koze. Ha Gyulafehervarbol kiindulunk , rovid ideig romai uton haladunk, oly titon, rnelyet szazadok elott nagy szerepet jatszott es e tajakon is vad onkenynyel uralkodott hatalom, a romai alkotott, melyet szasadok vihara szet nem rornbolhatott, a fu, a moha be nem lephetett, es melyet a jelensegek okat nem igen kutat6 nep, ordog litjanak nevez. Agyulafehervari szekesegyhaenak bitszke, karcsu tornya mind tavolabb .. rn~r~d '. A kanyarulatok I?egf?sztanak a gyonyorii kilataatol a. szent-Imrei ~erre, melynek emlek~t Hunyadi Janos, e kis haza nagy fia, egyik Iegdicsobb gyozelmevel veste evlapjuinkra, h~l Kemeny Si~on ner;tes p~ldat adott -milyekben egy~blrant faJ?-nk tortenelrne ne~ szegeny, - mikent kelljen a hazaert halni, aldoani. .. , E tert a Bilak, a Hegyaljanak neve~ett, hires bO:,te,rm6 hegyl~nczolat leg. vegso magaslata fodl el. Azon uton, melyen haladunk, robogtak el hajdan -. negy es Egy.negyed szazad elott - Hun!.adlval a lelke3iilt harczosok, hogy megkerulve a Hegyaljat, mig Kemeny Simon, ki Hunyadival ruh,at cser~lt, szemben ~iizd a t~rral,.hatba,n, a BI1ak~6IIs megtam~dJak.Kem~ny SImon el· teve~. ~~lta m;g a dladalt, testevd szellemen\~k 01'01.. eletet. .. A;~ ember lelke o~,ya~ mmt a vla~zszal bekent falap. Nem tukrozhet mast VIssza, ~int. a k~rczot, melyct a mester vajt od,a..~ leIek, a Jelensegek benyomasa alatt, mIdon koriiskorlil a mult emlekei, lezajlott id6k, szazadok romjai tUnnek szemiink ele k6bor szellcmekkent, a lelek oi!kenyteleniil visszaszall a multba. Es e Ielekidczes nem lehet elvezctes, kcUemes, ._ kijar o~'omest 8 temeWben? - de tanulsagos. A mult nemest, j6t, szepet varazsol eIenk, de igen ezek ellentetet is Es mindkett6b61 tanulbatunk. A mult
pregnans vonasainak felismerese, f6 kelleke a jelen biztositasanak a jovo erdekeben, Azert szolok a multrol, mert annak szomorufuzes kerteben jarunk. A1ig sziikiil a volgy, alig tertilnk le a romai utrol, mely a Hegyaljanal Krak6 es Nagy. Enyednek kanyarodik tova es alig Hint el az. erdelyi Mekka: Gyulofehervar, meg Hunyadi Marengoja: a ss.-imrei ter, meredek szirthegyen, szcmben veliink ismet a multnak egy komor, de enyeszeteben is mindig erdekes emleke all. Ott emelkedik harom hegy, mereszebben a tobbinel ; szirtein alig bir gyokeret verni a gyalog fenyo es a proletar moha. A kbzepsot mintegy koronaval ovedai egy varomladek: a szent-mihalykovi varrom. Toveben egyszerii, szegeny olah falu teriil el. Mellette, az Ompoly pataka mellett meg latazanak holmi aranymosaai telepek, a r6mai kincsszomj tsnusagaul. A faluban vezetot veve fel , neki indultunk a meredek bercsnek. Oldalan masatunk fol de a varomladekra val6 foljutas eletveszedelmea; _ egy eltevesstett lepes, s az ember lenn van az iszonyu melyben, darsbokba zuzatva. A csucson aUg van annyi hely hogy egy kis szamu tarsasag egyiitt elferhess~n. De a taj nagyseerueege boven karp6tol a kiallott faradalmakert. Magasan, majdnem felhok kozott allva ellathatunk rnesszire a szemben emelkedo csucsokra a ssorosokba s a tavoli volgyekbe. Lath~tjuk a Maro~ Rldasdlis videket a tordai hasadekot a Csaklya es Kecskekovet, es Tiinder Il~na varat. A meresz szirt epen szemkozt magaslik .... Romjai daczolnak tiindere'kkel szellemekkel ... a felhokkel. A sasfeszek' es a volgyben elterii16, csendes munkas falvak sajatsagos ellentetben allnak, mint ama szazadok, melyeknek sziilemenyei. Eltiint a dalia, ki a gladiatorok szerepet atvette es el a lovag, ki sasfeszkeben okIen kiviil mas istent nem ismert· a munkas szebb nemesebb fogalmakat ~rlelt kor ~lsoporte 6ket. A lovag eltunt; es most: Itt van a bercz, s omladak folotte Mely a host as hiret eltemette.
A Tofalu folott emelked6 rom azon lovagvarak koze tartmdk, melyeknek epiteset a tatardulas utRnra teszik. E vesz letarolta Erdelyt. Eltakarodtaval IV. Bela Lorincz vajdat bizta meg a vert sebek enybitesere.
Igen sokat veszitett a gyulafehervari puspokseg is a tatardulas alkalmaval. Bogy e veszteseg nemileg karpotoltassek, a kiraly zaszl6s· urasagra emelte a puspokseget ; 1268·ban pedig megkapta az a Tofalu felett emelkedo Saent-Mihaly-kovet, hogy varat epitve rea, vagyona, - ujabb es ujabb hirek szarnyalvan a tatar betoresek ismetlodeseto) -,ne legyen ujolag latrok biztos predajava. Es ekkor keletkezhetett egyike legmereszebb lovagvarainknak. A XIV.ik szazad masodik feleben Goblin erdelyi puspok a palosoknak , ez egyediili magyar szerzetnek adta. Kesobb jezsuitak lsktak. De ugy latszik: a paterek bele uutak a felhokkel es orok08 szellel valo saomssedsdgba, - odahagytak a bercsi maganyt, Magara hagyva, pusztulasnak indult. Meg a mult szaaad vege fele epen alIt benne ket szoba; az evtizedek vihara szetverte ezeket is, - most csak egy 10 01 magas fal daczol meg szellel es idovel. A romokb6l es a var mai allasab61 csak sejteui lehet, hogy haromemeletes fal korite, tobb tert hagyva a csucsra epiilt Iaksaobak nak. A nep ma is mutatja a sziklak es hegyoldalokba vajt utat, mely innen a hegytetOkon at a kozel Gyulafehervarba vezetett, es pasatorfiuk lenn a volgy katlanban, a SzcntMihalyko toveben gyakran talalnak hegyes vasnyilakat. A hajdani sasfeszek mas olda Ian regi epuletnyomoka: is vehetni ki. *) A sa-mihalykovi varornladek megtekintese utan tovabb folytathatjuk utunkat az Ompoly volgyen. Figyelmiinket magara vonja egy sziklakepzodes, mely darabig ketkedteti az embert, ha vajon termeszet vagy emberkez alkotta-e? Mintha. egy naay kettos fal epen megmaradt reszlete voln~. A nep, a cS:lk jelensegek utan indu16 nep, nem kesett czifra reaet iiltetni rea Nern ttinder hanem 6rias r;"e az. Az 6ri~sok meghara~ gudtak az Omp;ly-volgy lak6iraj hogy boszut alljanak rajtok, fogtak magokat, meresz sziklafalat emeltek a hegylanczolat egyik olda13t61 a masikia ez altaI el akarvan zarni az Ompoly lefoly~~at hogy m,·gfuljanak a , *) Az, mit tobb helyen olvastam, minths a dr tov!!· ~en le~6 falu t6tokkal telepittetett v~ln~ be, ~onn~n nevet. 11 16tfalu - vette, nem egyeb tortenetbuvltn bevely okozta kepzelOdesnel. Lak6i nem t6tok, hanem rom:1nok, ~ik egyenesen Trajl(~.t61 gradl(ljl(k mngukat. EI neve nem 18 T6tfalu, banem Tolalu, roml(nul: Touczj mely elnevezeat fekve8e elegge igazol, megfejt. L. B.
volgy lak6i. De a termeszet ezekkel szovetkezett. Az Ompoly megdagadott arjaival csak erot nyert, es attorte az orias gat at. Most e ssiklamaradvany hirdeti az oriasok kudarczat, A volgy folyvast szukebbe lesz. Nehol mar valodi szoros, melyen csak bajjal vergodik ataz Ompoly, Ovidiuskent "Apulus _. orbe remote Dacicus" es mellette alig kigy6zhat fel az tit. Mas helyen mar a termcszetbe vag ott az emberkez, sziklakba vaj. van es repesztven utat, Meredek hegyek kornyeznek mindenfelol. A taj szepsege vadregenyesse, hogy ne mondjam, borzasztova fajul, midon egy salklahegy alatt vagyunk, mely perczenkint agyonzuzassal fenyeget. Trajan kopors6ja ez - a nep legalabb annak tartja. Azt mondja, bogy a nagy imperator nyugszik benne; neha-neha veret is latja dicso elodenek . . . . midon az eao meglagyitja a meszkoaaiklan atha16z6 agyagereket s veres meg sarga csikokkal ekiti fol. A nep erosen hiszi, hogy e ssiklatomeg alatt nyugszik a vilaghodito Trajan, Daczianak is megh6dit6ja. Repedeseiben es iiregeiben a szel koborlasat nagy szelleme susogasanak veli, s az utcsinalok altal ejtett karczolasokban titkos irast gyanit, melynek megfejtoje nagy szerepre van hivatva. Bogy az egesz rege, a tortenelmi kontos, mit a sziklara vetnek, csak rajong6k fiatal kepzelrnenek szulemenye, ujabb gyartmany egy falusi dassker, tanit6 iskolajabcl, - tan felesleges is meg· m~gje,gyez~em. Elottiink a tajnak elragad6 szepsege ~lr erdek~el, es talan a regegyar. tasok emhtett m6dJa. Nem messze e hel);,t61, hegyom~a8 ~oveben ket hant emelkedlk. Szomoru es faJdalmas emIek sokak elott. Nevezetessege a kozcl mult zivat~ros idabol val6. Sz~l.zanes szazan aluszszak Itt orok almukat., - ferfiak, n<sk, aggok, gyermekek egyUtt, kozos sirgodorbe dobatva a so:s al~al. A ko~el Zalatna la~6i nyugosznak Itt, klket legYll~olt a felbuJta: tott vad szenvedely. A felbuJtogatott havasl olahok itt meszaroltak haloml'a az eg<>Zalatnab61 menektilo lakossagot. Semmi jel sem emIekezteti az elhalad6 vandort e szomoru nevezetessegre. A szent kegyeletnek, az ovei· he es a m 'It hoz val6 raaaszkodasnak kulso . Z •U o. Jelben nyll \'anuIasa el vala tIltva a lefolyt nehez evek alatt Bach ~s Schmerling feny. '. .. ' l' koraban. Most, az Idok vaItoztaval, a za atnal 1*
sujtottak azon faradozaslit, hogy szeretteik sirhantjat egyszerii emlekkel megjeloljek, hisZIZiik, nem tekintendik nemaetisegi kerdesnek, ne nyulj hossam-nak, Ha az, ki utjat, koborlasat nem szabja idOhoz, ezt nem kimeli, ha az ilyen, elhagyva az Ompoly volgyet, meg a jobb ea bal-oldali szorosokba is behatol, a termesaetaek egyes mUvei bilincselik Ie figyelmet, Jobb felol hegyek kozt nagy meszkoszikla all magara, lombos fenyOktol kornyezve: banya szikla.janak nevezi a nep, es hozza. tarka reget
Petrozsan,
teren gyonyoru erdo , a fenyo-sudarakon vidam mulatoz6k zajat hozza at a szello, tavclabb 6rias kup tartja a felhotlen eget, - alattunk a szirtrol szirtre zuhog6 nyugtalan Ompoly, es szemben veliink, omlo aziklahegyen Istennek egyszerii haaa, neki szentelve, a megfoghatlannak az emberek altal. Petrozsan nevezetii falu teriil itt el; helyen a hajdani dak es romai Petroisa gyarmatnak. Ott van a Negraia - arnyekos hely -nevil erdoseg, kedvencz mulat6 helye a zalatnaiaknak, mely hajdan, szebb idokben gyak-
az Ompoly-v4US)'beo.
szott. Bal fe161 meg Bibarcz hegye emelkedik, gyonyorii cseppko-barlangot rejtve kebleben. Es belebb ismet, osfenyvesek tevetegeben a Kecakeko nyulik meressen az egnek, cgyiket kepezve a Iegvadregenyesebb tajaknak. Mi beerjuk e termeseeti szepsegek egy8zeril elsorolaaaval: s utunkat minden kiteres nelkul folytatjuk fol az Ompoly volgyen, hol a termeszet jatekai es ssepsegeiben szinten gyonyorkodhetunk, Ime, mily pompas panorama tarul elonkbel Mellettiink a kis
- (Rajz. Keleti Gurztdtl.)
ran viszhangzott kurtok es dalias vadaszok zajat61, mid on egy-egy bolenyt vett uldozobe ezen, akkor meg rengeteg hegyekben Erdelynek fejedelmi udvara, A szikla, me lyre fabol a kis templ om rakatott, igen erdekes a szak-ember elOtt. Darabig mesz- vagy homokkonek tartottak ; de a geologiai tudomanyok elobb haladvan, meggyoz6dtek, hogy minosege, alkatreszei sem egyik, sem masik elnevezesnek nem felelnek meg. Megallapodvan ebben, most azon tortek fejoket a szakemberek, hogy
minek kereszteljek hat el? - A legtobb elismerest a sok nezet kozt az nyerte, hogy neve Dacyt legyen, mivel csakis a regi Daczia, a mai Erdely teruleten fordul elo. VaI6szint1· leg ez is marad neve. - En csak egyet sajnalok: azt, hogy keresztapai e ssiklanak, nem hazank szaktudosai, - hanem idegen becai doktorok. Kibontakozva a surubol, mely e szikla koriil elfod, jokora volgybe erunk. Nehez, fojt6 rust, mely az egesz kis volgyre nehezkedik, hirdeti hogy banyavarosboe vagyunk
oly latvanyt nyujt, mint az ellensegea hordsk patk6ja alatt letarolt vetes, Puszta falak, romok hevernek sserte-aset, es ki mondana, hogy ezek lat8sa nem fajd"lmas meg azok elott is, kik nem kenytelenek a romokhoz mindenoknek, mind annak elvesztet csatolni, mi elottnk kedves valal Zalatnare, es lakoira a sors ezen csspase 1848-ban nehezedett. A 48-ki magyar vivmanyok ellen Erdelyben a katonasag, a szasz bureaucratia es az olahsag hassnaltatott fel eszkoziil. Az olah
Zalatna piacza.
kozel. A fak kozott lathatok is Zalatna szalmazsupos, meg zsindelyes tetos, a hegyek oldalaiba kapaszkod6 hazai es tiindok16 tornyai. Ha atbaladtuk a tert, mely meg a r6mai vilag itteni hajdanl uralmanak nyomait mutarja, jo fekete poros uton behajthatunk a banyavarosba, A mily gyonyorti, lelekemelo sok helyen a videk, oly szomoru, fajdalmat 8ziilo Zalatna. Hajdan - es nem oly reg - Erdely legelso, leggazdagabb banyavarosa vala, tele vidamsaggal, mulatsaggal, gondtalan elettel. Most
bujtogatasoknak officinaja epen e hegysegek valanak, a kiilso hatast61 elzart topanfalvai fenyvesek. A majus 15·ki bslasfalvai gyules es az azutani intezkedesek Erdelyt, a hajdani Daceia mintajara prefekturakra osztak, es prefektek lonek: Axente, Dobra, Balint, Prodan, meg Jank, az egyediili, kit talan csak talan , mert ki ismerheti az emberek belsejet? - nem vezetett onerdek. A zalatnai prefektura fonoke Dobra lett, azelOtt klncstari irnok. Csakhamar bekovetkeztek aztan a napok,
midon a felizgatott szenvedelyeknek tettekben kell vala kitorni. Legelsobb Mihalczfalvan omlott ver, Aztan Kis.Enyed magyar nemessege meszaroltatott Ie. Az aldozatok soraban Zalatnanak kelle kovetkeznie. Zalatna Iakoinak legnagyobbreszetkiucatari hivatalnokok tettek, idegen szakemberek, kik erdekeinkhez sem szitottak; a mas resz banyasz, - nehaoy volt f'oldesur, keyes szamu polgar. Mint egy szaknak elo emberek, mint banyaszok, mely szak a politikaval legkevesbbe fer ossze, politikabau oly semmi tenyezck , oly artatlanok es arthatlanok, hogy az ember saerencsetlenaegoket , azomoru vegoket megfejteni sem tudna, ha be nem pillanthatnank a szinfalak koze, hol aljas,
koromban sujtattam altalok, magam nem emlekezhetem, de azok, kik a veszt szaz es szaz csoda kozt kikerultek, ma is borzalommal szolnak e jelenetrol, melynek latasa vesztok biztos cloerzeteben elssibbasata karjukat, soknak elveszett lelekjelenlete, el a feje, hogy a korulmenyeken uralkodni tudjon, ha ugyan ezek nemi ural mat megszenvedtek, eltiirtek volna. Az ily nephaeczoknak, akarhol folyjanak Ie, veres azereplesoknek barhol valaszszanak teret, egyforma folyasuk, egyforma tombolasuk. A felbujtogatott sz-nvedely, mely felredob minden nemesebbet, eszt es ssivet es humanitast, s mely nem ismer torvenyt, csak melyet maga szabott maganak, a azenvedely ea allati o8ztonok ep oly jelene-
Abrudbanya.
piszkos erdekek is mukodtek , mi egyeblrant az ily haborukkal egyUtt jar. A varos nem tett egyebet, mint szeles Mtt.gyarorszagon mindegyik: nemzetorseget alakitott, de mintegy eloerzeteben sorsanak, Fejervarrcl katona6rseget is kert, Es vedve is volt, mig ez vissza nem hivatott. Folbatorodvan az olahok, megtamadtak a varost, de a nemzetcrseg, a koh6k g6zcsoveib61 keszitett agyukkal kemenyen sz6rta reajok a vasdarabokat es kartacsot , es igy folytonosan fegyverben fontartortak magokat nehany napig. Okt6ber ho 23-an meg nagyobb szammal es erovel ozonlottek a felbujtogatott csoportok a varosbe, En, kinek ez esemenyekben szinten szomoru, de annyiban megis kegyesebb sorscm vals, mert meg csecsemo gyermek-
teket ideztek e16 Angolorssagban Cromwell idejen es Francaiaorszagban a remuralom saakabau, mint Mexik6ban s Del-Amerikaban s mint mas teriileteken, melyeket ki birna elosorolnil - es mint - fajdalom! nalunk .... A guillotine uralmat ep ugy, mint a nemet- es csehorszagi vallashaborukat nem vadolhatni humanitassal , es ott, hol az fSZ es sziv uralrna szamtlzve van, ott ne is keressuk ezeknek nemesb nyilatkozasait r-; mindmegannyihoz reszben ugyanazon gyaszos emlekek csatolvak, melyeket folidez milvok: a pusztitas, rombolas es enyeszet, - melyet verpstakok s romok jelolnek. Az, a mi a mult idckben hazankban, de legkivalt e videken tortent, az ssttksegea
atributuma, mintegy sztllemenye volt amaz idoknek, szellemoknek, a korulmenyeknek, Igaz, hogy borzalmassagukbol sok elmaradhatott volna. Igaz, hogy ep ezert oly sajg6 sebeket utottek az egyes csaladok ssiveben, mint az cgesz nagy nemzettesten, hogy most, evtizedek mulvan, meg csak felemlitesok is fajdalmas; de ismetlem, oly harcz okozta ezeket, mely terrneszetenel fogva egyebet nem teremthetett. Kiegyezhetetleneknek allitott ~rdekek voltak szemben egymassal, oly eltltok, oly ellentetesek, hogy kiegyenlitesok lehetetlennek 1Mszott, Egyfelol a kozelmult vivmanyainak bistositasa s a nemzeti becsiilet, mely iigye igazsaganak s jogosaagdnak teljes ontudataban, ketsegbeeseseben az erdek-kiegyenlites legvegso eazkozehes, a fegyverhez nyult, - masfelcl ismet oly felcsigazott kivanalmak, vagyak es erdekek , melyeket a
bizonyos hnrok erintese nemcsak erzekenyen hat, de fajdalmat., elkeseredest okoz, melyeknek jelszava: fatyolt a multakral Ne tepjiik ismet fel, alkalmatlan idoben, a sebet, mely felkelti ismet a fajdalmat nemcsak annal, a kin verettek, de hala az ido haladdsanak, mely rendesen meghozza hatasat: a sokszor keseru tanusagotl - annak sem kellemes, a ki verte e sebeket. Es nagy vivmany mar az is, sajatsagos, chaos-seeru helyzetiinkben, hogy egyediil egyszerii elbeszelese a mult esemenyeinek, csak azon puszta okbol, hogy mint minden mult, tanulsagot nyujtson a jelenben a jovore nezt, - nem kellemes meg az elott sem, ki egykor fegyveret elleniink szegezte. Jele annak, hogy tnl is vannak, kikben viszhangra talalt jelmondatunk: fatyolt a multakra, mindenfele, mindenert I A helyet Preszakanal, Trajan kopors6ja koriil, hoI a zalatnaiak legyilkoltattak, ket
Abradb.ny.n tal'lt romal rislHsek.
machinatorok is csak azert hajtottak oly magasra, hogy magok nevezbeseek aztan abrand-varaknak. S a ket tabor elszdntan, az eszkozoket nem valogatva ktizdott egymassal. Es a mi felett osszeosaptak, ott nern maradt egyeb, mint mi rend, sen ssokas: verpatakok, romok. . . . A lakossagnak verpatakba fojtasa, s a varosnak hamuva porlasa - ez maradr Zalatnan is, ez volt osztdlyresze e varosnak is, mid on folotte osszecsapott a vihar. Hanem a korulmenyek meg szasasorte szomorubba teszik e kepet, szazsaorte, faj. dalmasabba e pusztulaet. Zalatna, a csinos, gazdag es vidam banyavaros felgyujtatott, s az ego varosbol elmenekulo lakossag legnagyobb resze, mintegy 7 - 800 ember Preszakanal, okt6ber 24·dike hajDalan legyilkoltatott. En itt elmellozom e veres drama reszleteit. Vannak idok a nemzetek eleteben, midon
sirhant jeloli, melybe egyiive dobott mindenkit konyorttletes kez. Beke lengjen azoknak porai felett, kik artatlanuJ, a nelkul hogy tudnak miert ? - megfosztatanak mindenoktol! Es mi, az artatlaDul elverzettek fiai, hodolva a szent eszmenek, mely ez idoben a haza minden hu fiat atlengi, - atyaink pora felett nyujtunk testveri kezet, hogy szebb napok viruljanak a hon f'olott] Zalatna felett teriil el a Trajdn retje; gyonyorii regenyes volgy, Es talan tortenelmi emlek? Oh nem. Trajan retjenek hivjak, egyeb semmi; igaz, hogy a nep, megfeledkezve Trajan alsobb sirjar6J, egy a ter kozepen emelkedo, egyebirant hatart jelelo keresztfa alatt aludtatja a megboldogult imperatorral orok almat. A Trajan retje utan folyton vada bb Iesz a videk. Kopasz, disztiktol megf08ztott es
OS£enyvesekaltaI boritott hegyek tov~ben nyara hajthatunk be, e banyavidek masodik haladunk, alig bir behatni hozzank a nap banyavarosaba. Az nt, mely a roppant egy-egy elfaradt sugara; oly valami komor, hegyre kacskaring6san visz fel, 1836-ban mogorva e videk, hogy az emberszem hita· kesziilt, 1. Ferencz meghagyasab61; mit Busan nem elvee, elvagyik, ki ismet a szabadba, csum koriil egy emlekoazlop is hirdet. hol embereket es emberekre emlekesteto kulAbrudbanya ugyanazon szomoru latturat lathat. A vadon <5stermeszetikepe meg- vanyt nyujtja, melyet Zalatna, bar az elselep; de mar magaban e meglepetesben van nek, romjaib61 valo kiemelkedesere id6 es valami sajatsagos. Es hogy ne lenne, midon korulmenyek inkabb kedveztek. Kepunk egy hozza jarulnak meg a legkinosabb emlekek I szomoru ressletet hoz piacsarol, ugy, mint Ime tekintsiink be a b&nyaiiregbe, mely fee 1848 utan egy evtizeddel a rajzo16 talalta
Detlva8arrol hazftter6 olahok.
lettunk par ollel a hegybe nyilik - borzalmas latvany tarul elenk: szertesset hevero koponyak, kar es labszarak, ruhafoaalanyok.Ismet szomoru aldosatai a kozel multo nak. Abrudbaoyarol menekiilt magyarok, kik az ntjokat elallt olahok e161e felhagyott banyaiiregbe rejt6ztek, es eszrevetetven, a bejarat ele gyujtott tiiz ftistet61 vettek kinOBhalalukat, Ezek fOldi maradvanyai he. vernek itt. A nagy hegy - gyalu mare - megma8zasa utan, folytonos lejtes kozt, Abrudba-
Abrudbanya felett is vegzetesen vonult el 1848. Langok martaleka Ion az, es lak6i kegyetlenul legyilkoltattak. Resaben egy sserenesetlen plehgalleros esztelen hiusaga, s asutan tett-idejen gyavasaga okozta e sserencsetlenseget, Hatvani ornagy, a forradalmi kormany altaI Zarand fe161a hegyek koze kiiIdetett, az itteni varosok megvedesere es az olahok lecsendesitesere. Bevonult Abrudbanyara ep akkor, midon a magyar kormany egy biztosa, Draguss, az olah mozgalmak f6 korifeusaival a legsikeresebben
alkudozott, miden ezek mar-mar megnyeretve a szabaclsag Ugyenek, fegyvereiket elobbi szovetsegeseik ellen valanak ford [, tandok. - 'Its ekkor rontott be oktalanul Hatvani, csapataval. Az alkudosasok felbeszakadtak, bizalmatlansag szallta meg ismet a sziveket. Dragues mit sem vihetett ki, maga is fogsagba esett es kivegeetetett, Az ellensegeskedes ujbol kitort, s vege az Ion, bogy a folytonos tdborozas alatt harcznak cdzett es nernileg felszerelt roppant szamu olahok Hatvani sereget a szorosokban felkon-
Erdelyl
kiki, merre tud I - agyujara fekUd6tt, a folytonos Ubben megizzadottra. Ott vertek agyon az olshok. Abrudbanyan el egy dalias termetU olah, ha j61 tudorn, mesza.ros, neve Korkesiu, az idegennek hamar fbltunik, mert ertekes gyiiriit visel ujjan es ezij helyett aranyo8 kardkotot, A derek Vasvari gyd· rdje es kardszija az. Es mig Abrudbanya alatt igy gyilkolta.k a kelepcsebe jutott sereget es vedtelenUI maradt abrudbanyai menekUIteket, mas csapatok iiszkot vetettek a csinos banyavaroere
olah nepvtsetet.
czoltak es neki rontottnk a videk vedtelenul s kikeresett kinok kozt oltek le a varosba maradott vegyes ertelmisegenek, tehetosb- szoru 1t lakossagot, jeinek, Abrudbanyanak. Hatvani mE:'gmeneDe nem folvtatorn tovabb e szomoru elkult, mert agyonlotre azt, ki 6t meg merte beszelest. N ern 'is g-yiilolkodesb61 ernlitern fol elozni a futasban, De azon derek csapatok, e verfagylalo jeleneteket. Kes6hh, idok millmely ..k vezerese aU. rendeltettek, koztOk a taval, midon a szenvedely-k lecsillapultak, baldlfejesek, mind ott vesz-ek, csak a sze- sa kedelyek, mert vermes ahrandokban csakelyeknek sikeriilt magoKat atvagniok. lodrak, nyugodtabbak lesznek, akkor fol kell Vasvdri Pal, 8Z a tuzlelktt ifjn, ki, ha lepni a tortenetironak, hogy 8Z esemenyek tovabb el, csillag lett volna tOrtenetirodal· szigoruan hn eloadasa es olv r 'saleteknek munkban, midon latt.a, mily .e'yavan futamo- is elsorolasa altaI, melyeket felderiteni ef!Y dik Hleg Hatvani, es halla kialtasat: Fusson vagy mas erdek es a korulrneuyek, a. viszoMauaror,,'c Kep.ltb'D. n. 2
nyok es ido hatalma tiltanak, - tanulsagot nyujtson mindenkinek, s legkozelebb azoknak, kik nagyon is erdekelvek, - tanulsagotorok idokre, Most csak egyetjegyzek meg. Mi, kik e videket lakvan, ismerjuk nepet, nem torunk felette a multban szereplese miatt kimeletlenul palcsar. A sok verontasnak, nagyresst nem az a nep volt oka, mely maga kovette el, valamint felelossegre mindenert a tortenetiro azt sem vonhatja, ki nevleg e mozgalmak elen allott , a havasi kiralyt Jankut, most onmaga s nemzete hibainak martyrjat, A nep, midon azt igertek neki, a mivel nem birt, midon fol volt izgatva, bujtogatva, mert muveletlensegeben az ido rohan6 esemenyeinek ssinvonalara eme~kedni nem tudott, a nep vakon robant vezetoi utan, es teljesitette azt, mit neki ezek a szoszek-
Vert'spatakon tala It romai re8isegek.
rol, az evangeliornbol kiolvasva hirdett.ek: rom bolt, pusztitott. Hogy aztan ismet a vezetoket kik es mik vezettek ? - mindnyajan tudjuk. Abrudbanya egyike legregibb bsnyavarosainknak. Mar a romaiaknak bdnyaszati gyarmatjok vala itt. Az auraria major es m}nor elnev~z~sek, melyiket .viselte. Ab~udbanya, melyiket Zalatna, mindeddig nrncs felderitve. Abrudbanyan is talalnak a romai viU -; nyomaira. Mi tobb ily emIeket mutatunk itt be: oroszlan, sfinx, delfin-alakok, a r6mai miivilag e kedvencz misztikus alakjai, melyeket a r6111aiizIes kapuivezetiil alkalmazott. A rege szerint Abrudbanyat a honfoglal6 magyarok egy lelott vadkan a1tal talal. tak f01. - Kedvenez mulatsagukat tiztek
apaink a bercsek kozt: vadasztak, de a Iel ott vadkaut nem tudtak foltalalni, Egyszer rea talaltak hegymosasbun , hova megdagadt havasi patak ragadta magaval, A tiiskek telve voltak aranyfovenynyel. S midon kovettek a havasi patakor, Abrudbanya romjaira hukkantak. Arpadhazi kiralyaink nevezetes kivaltsagokkal ajandekoztak meg e varost, de masreszt agyula.fehervari kaptalannak adomanyoztak. Egyebirant, hogy mennyire banyaszati helyseg volt, mutatja az, hogy Selmecz-hdnya peldajara, kulon banyavaroai statutumokat szabott benne az elet ; mi nevezetes jelenseg hazai jogtortenetiinkben. Itt helyen latom e videk nepeletenek is rovid vazlatat nyujtani. Ugy adorn a mint ismerem. ' A nyugati havasok, termesseti fekvesok es sajatsa~aik folytan juhtenyesetes, szenegetes es banyaszatra szorltjak lakoikat, A foldmiveles nagyon halatlan itt, mert a mellett, hogy a hegyes videk csak a hegyoldalakat engedi faraszto rnunkaval mivelni, az eghajlat csak a zabot erleli, nehol megturi meg a tengerit es tavaszi buzat is. Lakoi mind olahok, kiveve azon nehany banyahelyseget, hova meg masok, minden nernzet beliek telepedte k, kiket az arany csal t ide. Nem szamitva az igen csekely miiveltL-bb, tehetosebb osztalyt, a IH~p legnagyobb resze szegeny, nagY0!l csekely igenyekkel biro s a muvelodes legalantibb fokan allo. Csakis a banyavarosokat lakja vegyes nep ; bennok az ertelmiseget azon igen keyes szamu kincstari hivatalnok, maganzo, banyaszgaada s odaszorult foldbirtokos kepezven,kiknektarsadalmieletepatriarkhalis, kik elozekenyek, vendegszeretckaaidegen irant, - talan mert erzik elssigeteltsegoket, Mig a havasok ertelrnisegenek, a muvelodes es tudomany, a nepnevelesnek e hegysegek kozt egyetlen egy kozeptanoda, egyetlen egy eloharczos sem emelkedik:-hatalmasan diszelegnek megszamlalhatlau helyeken a korcsma-ezegerek. Bamuland6 mennyisegti bort es szeszt fogyaszt el kUlonosen Abrud. banya e8 Verespat&.k kornyeke. Hetenkent a banyavarosokban rendesen vasarok esnek. Berandul ilyenkor a videk falusi lak6inak apraja, nagyja. Ha valamelyik banyaszgazdat "megUtOt'e az aId as", nines na1a nagyobb ur a csardaban. Koreje
gyiil boldog, boldogtalan, - mindegyik j6 baratja, rokona, ismerose. A vidam csiganyzene, mely az embernek hevesebben lukteto ssivehes es labahoz szol, es a szeszes bor, kigozologteti lassankent banyassunk esset, - tanczra kerekedik, sorra csokolgetja barns atyafiait, s marokkal 8z6rja mindenfele az
fovel, - s meg valamikep mozogni tud, megveri feleseget es gyermekeit, s folforditja a hazat, mig maga is egy ssogletbe nem fordu1. Es hs kij6zanodik, Mintha mi sem zavarta volna a hazi csendet, folytatja munkajat, gorbedve, izzadva, - eveken at. A tehetosebbek By esatelensegetol a leg-
Verespatakl zuzdak.
aranyakat. El6hozat astan 100 paretyat is, *) az asztalra rakatja, nagyot csap botjaval koze, s aztan a vegrehajtott mutetben gyo. nyorkodik. Ha vegre haza szallitjak, - termeszetesen iires zsebbel , de legalabb tele • ) Ve.relpataki es abrudb'.ny~i ~ni8z6i erteD.d6.8Iatta eJY kupa bor es boniz. Itt mindig Igy kernek 10m; - a pI.doly, iteze, itt ismeretlen mennyisegek.
melyebb fajdalommal
fordulunk azon SZI· geny, tehetetlen nephez, mely e havasokban ugyszolvan csak tengodik. Ki a legnagyobt. anyagi sZiiksegekkel kenyszerul kuzdeni, annak szelleme csakhamar megtorik ; nem tud follelkesiilni, kozonyos lesz. A rendszv . resen kimuvelt lelek kepes nagyot teremteni, .L b .. ., ..k 1 ketsegbees~se en 6rl9.s1 eszkozo et ragnl
2*
meg; de hol a fejlettseg legalantibb foka is hianyzik, hoI az anyagi segedeszkozok hianya gatolja a szellem elohaladhetasat. ott szellemi erettseget hiaban keresiink, j6zan felfogast es iteletet hiabsn tetelezunk fol, rnindig csak tehetetlen e8zkozfog az maradni, mely nemesiilhet jo, es siilyedhet rosz iranyadok altal. Nem puszta theoria ez, melynek az elet meg nem felel, hanem eszszerii kovet· keztetes a gyakorlati eletbol, gyakorlati peldakbol, oly peldakbol, milyeket en is ideztern. - Az erdo nem caivilizalja az embert, bar magasabbra viszi, de eltavolitja a tarsa·
20 mokany lovattelerakva. Masokszenetegetnek, vagy nyaron at "az orszagba" mennek, Erdely mas reszeibe, gabona-aratasra, cseplesre, hogy magokkal hozzanak par merot, a tel attengesere. Mind megannyi silany keresetm6d. De a. templomokba s vasdrokra husegesen eljar az olah . .A.jtatosan vegig hallgatja papjat, - es annak minden szava szentiras elotte. - A ferfi beviszi a banyavarosbs heti munkaja verejtekkel gyujtOtt gyumolceet, - nehany szem aranyat, - a n6 a hazigazdasag jovedelmeit - gyumolcsot, tejet, tojast,
" Da5Y Cselatye.
dalomt61; es a tarsasag nelkiilozese lepcso a vudsaghos : circulus vitiosus, melybol egy tIt vczet ki, es ez - a nepnevelesj oly ut, mel)" e videken meg nagyon el van hanyagolva. A havasi olahot - kinek altalanos elnevezese, nemzetebelijeinel is m6cz, vagy mokany - szegenyseg es tunyasdgban talaljuk. Visk6jat megosztja haziallataival, meg elelmet is. Kenyerkeresete banyaszkodas, faedeny-kessites, 8 e nemii csikkeit, - dezsat, csebret, mogyorofabdl hord6-abroncsot, Ieviszi Bresscig is, egesz karavanokban 15,
- eladjak mindketten 8 aztan sietnek venni azt, mit mar jo elore meg odahaza elhataroztak, kalapokat a ficsoroknak, pantlikat a miraszanak es piros esismat a marjuczeknak. A korcsma, vagy a rozsolisos sator termeszetesen soha sem marad ki a saamitdsbol, s aztan ilyenkor sziik az ut a vasarrol hazateroknek. Abrudbanyar<$l Verespataknak yettem utamat. Gyakoriabbak lettek azon hegyek, melyek megfosztvak sotetzold koronajuktol, s a banysvidek egesz sajatossagaban tunedezett fol. A kopasz es omlo, ossse-viseza
lyuggatott hegyeket csak itt-ott tarkazzak erdok, - az emberkez f.Iforgatott mindent. Toveik mellett egy·egy patak kiulodik tOV8. Folfogje szaz es szaz zuzda, vizet folhassnalja mindmegannyi. A moraj, mit ez ercstoro malmok vernek, viszhangoztatva a hegyoldaloktol, orokos zajjal tolti be a volgyet, Minden banyasanak van cgy ilyen zuzdaja, mely magaban nagyon egyszerii alkotvany, 8 az aranynyeresnek ezen mar magaban primitiv esakoze, meg primitivebb medon epittet.ik. A viz egy kereket hajt es ez 3, 6, 9, 12 nyilat, alul vassulylyal belelt gerendat
hetunk egy ily czelbol kesziilt tarsaskoceira s az egy 16 alral vonatva elrobog velunk. Nern kell semmi egyeh, hogy az ember vasuton higyje magat, egy kis meresz kepzeletnel. Alattunk a melyben, hosszu sora a patak melle epult suzdakuak, s a sajatsagos osszekuszalt videk, valodi banyasskepet nyujranak. Szamuave van minden egyeb fogialkozas, barrnerre nezunk, - a banyaszat jelvenyei: csakany es kalapacs, es kincs-szomj. Nemsokara Verespatakon vagyunk, e csinos kis banyahelysegben. Rendetlen utczai, a meg rendetlenebb epites, a teremtes elso
A kls Csefafye.
emel es ejt le, melyek porra torik az alajok vetett erczkovet. A klSreszek a vizzel sarra olvadvan, elfolynak, mig hosszasabb miivelet utan aztan megrnaradnak az erezreszek, arany, ezilst, rez, vas, 6n stb. Az egesz IOUvelet egyebirant a termeszet nehezsegi torvenyen alapszik. Hasonlo miivelet, mint az arauymoaas, hoI a fovenybol, viz segelyevel ssinten a nehezebb er\!z-reszek valasatatnak ki. - E auzddk kozt legtokeletesebb az, mely 8 szent-keresat-benyassdmars, Gura rosia-nal epittetett, aUam koltsegen, melytol vasut visz fol a sa-keresat-benye nyilasaig. Raul-
korszakbeli kovezete csak emelik sajatos. sagat. Szamos emlek es nyom jeloli, mutatja rna is, a hajdani r6mai ural mat. Verespatak hazaiba falazva sok ernlekkovet es r6mai maradvdnyt lathatni, melyeket kiastak idevel. Vannak emlekek, melyek a hel!y sziveben levo iiregekbol hozattak napviIagra. Kepunkon tobb ily emleket mutat.unk he az olvas6nak. A rajzon tobb emlekkovon czifra es mesteri yeses ornlik el. A r6maiak tobbnyire reajok vesetek elhunyt kedveseik arczkepet, vagy mas jelvenyes kepet, mint egy
gazdag furtokkel megrakott sz6MtM, melyeket farkaskolykok tanczolnak korul , vagy ket busulo alakot stb. A felirat aztan rendesen megemliti az elhunyt nevet, allasat, korat, s az emlekallitoet, 300-at meghalado banyatarsulat kozpontosult Verespatakon, s a kulon tag ok, a reszvenybirtokosok nem pens, hanem termesaranyban kapjak ki a jovedelem reszet. Kapnak erczkovet is, - mit aztan mindenki legjobban kamatoztathat kedve szerint. Azert van majdnem minden egyesnek kulon zuzdaja, hogy a nyert erczkovet osszetorje s
magan es rendetlen banyaszkodas annyira osszevissza furta a hegyeket, hogy uj jovedelmezo banyanyitas mar nem sok remenynyel kecsegtetett. A kincstar tehdt sok 8zaz ollel alabb szallt, s megnyita - reszvenyek utjan - a ez-keresst-banydt, mely egyenes iranyban tart a verespataki aranydus hegyeknek, s bajtasai, mellek agazasai alta} valamennyi banya ala kerulven, ott jar, hoI meg aranyat nem kutattak. Ha mintegy 1000lre mar bemelyedtunk a banyaba, az oldalfalakon nyilasokat Iatunk, 1-300-an f'olul is, szammal jegyezve. Es
A Detonftta gola, Bualt 8zlkla.
kinyerje aranyat, - termeszetesen tokeletlen es oly koltseges medon, hogy a muveletnek egyszeriisitese, s csak nehany, a tudornany legujabb elohaladottsaga es vivmanyai szerint epitett zuzdaban oszpontositasa a banyak jovedelmet tetemesen szaporitana, Lassuk kozelebbrol az arany elofordulasat; meg pedig az egyediil szabalyszeruen iizott sz-keresat. banyaban. A banya harmadlagos homokkovon athajtva egyenesen a verespataki Kirnik nevii aranydus hegynek tart, mely felett a Csetatyek emelkednek. A
minel kozelebb eriink a Csetatyehoz, ez old aljegyzekek annal siiriibbek lesznek. Mindegyike egy f'oltalalt arany-eret jelol. E mellek-erek azonban nem ercsbe vegyiiltek, mint altalaban mas banyaknal. Az arany csak magaban jo elo, nem vegyUlve erczcael, homokkoben, s csak ritkan talalhat ni meszpat., cseleny, kova, csalercz s mas ily erczet, Es a homokko az arany-er korul 2 - 3 Jab azelessegben ssinten aranytartalmu. De ez aranytartalom termeszetesen olyan, hogy meg a banyasz eies szeme sem fedezheti f61 s csak zuzdai miivelet utan nyerhetni ki a
sar kozttl. Elofordul az arany itt ag, haj, lemez formaban, de altalaban, mint terrnesarany ritkan. A banyaszok elvezetnek a~ ugynevezett katranczahoz is. Mint a nagyagi banyaszat egyik erdekes es becses sajatsaga a tellur, vagy nagyagit, silvanit, - itt a banyasz vilag sajatossaganak uj kepet adja, nerni fogalmat nyujtva az embernek Darius meses kincserol, melyre csak alomban mer gondolni a kepzelet, Az arany e helyen, egy gyonyorii asvanynyal : a voros cselenynyel vegyult. E tarsat nem tarta magahoz meltatlannak az
Detonate floccsa.
foltart a csucsig, melyen a Csetatyek vajattak be; s ha larjuk mindezt, s az egyszerii miiveletet, nem fogunk csodalkozni egy 6kori k~asszikus. leirdsan ., - feltorik a gye: pet, es 19y nyerik a nemes erczet, melyet rm halandok aranynak neveziink." Verespataktol keskeny osvenyen, szamtalan banya-szdd elott haladunk a Kirnik hegyoldalan, kacskaring6san f'ol a tetore, a Csetatyekhoz. Egy-egy, hatukon telt kosarakkal levonulo mokany lo-karavan gyakran veszelyes helyzetbe hoz, mert a sziik osvenyrol Ietevedee lovat es kivanesi utaz6t
Bazaltszlklak.
aristokratikus nemes ercz, s ily darabocska, kicsiszolva, a l-gszebb ekul hasznalhato. Ez elegyulestol nyerte nevet is, mi az olah parasatnok czifra, szinten piros-sarga elokotojere, katrinczajara ernlekeztet. Masok szerint azonban onnan eredett neve, hogy olah pornok katriuczaikban hordtak, loptak a gaz· dag kovet, Mert e helyeken az arany oly annyira el van terjedve a konernben, hogy 400 lab magas es 120 lab szeles iiregeket vajtak, s az erczkovet levittek a zuzdakhoz az arany kivalasztasa vegett. A hegysegnek e gazdag arauytartalma
konnyen a melybe donthet. E kosarakban arany van! Ne ijedjiink meg, - nem mind tiszta arany, s6t igen sokban neha igen keyes van ; a banyauregek setetebol kihordott erczkovet szallitjak le az alanti zuzdakboz. Ha elertuk a tetot, rovid ideig fenyves arnyaban haladunk. Egyszerre megallit a vezeto, Kivancsi szemmel nezunk szerteszet: hol vannak a Csetatyek ? Semmi kulonos, semmi ssjatsagos. A vezeto elol megy - mi utana egy oval nyilason, es elcttunk a Csetatye, egy nagyszeru sir. Elottunk all magas saiklafslaival, tatong» iiregeivel, mint egy
romba d~lt lovagvar, mint a mult egy komor temetkczl'tje. Folottunk mosolyog az ~g, a lealdozo nap tort sugarai belovelnek bosszan, elfarsdva egy·egy saakadason, de veszelyek kornyekeanek mindenfelol, :Itsha meg nem tala 1juk az iireget, melyen bejovenk, tevetegekbe jutunk, iiregek, hasadasok es aknakba, melyekbol kijutni Iegcsekelyebb remeny sines. Az iiregek vegnelkiiliek, - fogalmat szerezhetunk itt Pluto alvilagar61, meg cziklopszai orias kalepacsat is hallhatjuk egy·egy banyasz-kalapacs saiklat dongeto tavoli viszhangiaban. Hogyan s mikor kepzodott a Csetatye? - Termeszet es emberkez egyarant dolgozott nagysaerusegen. Sok szazaddal ezelottszabad es vitez nep lakta e tajakat, Erdelyt. Dak nev alatt ismeri a tortenet, Nem diestelen a lap, melyet ide irt, - mert meghajolt elotte a vilagvaros, a vildghodito Roma is: adofizetoje Ion. De midon Trajan iilt az elobb gyava Imperatorok szekebe, a viszonynak meg kelle valtoznle. Kettos harczban a romai imperat.or leverte adak kiralyt. Diurpaneus Decebal kardjat szivebe merite, nepe rabigaba gorbedett. Rornaban nagyszerti emlekosslop hirdete a dakok kudarcsat, s Dacsia meghoditasat a vilagnak, es kovetkezO emlekirat: o
IOVI. INVENTORI. DITRI. PATRI. TERRAE. MATRI DEl'ECTIS. DACIAE. THESAVRIS DIVVS. NERV A. TRAIANVS CAES. AVG. VOTVM. SOLVIT.
halat ada Jupiternek, bogy Erdely kincsei. hez vezette. Trajan fd is tudta haszmilni Erdely boseget. Zsakrnanyolta a tobbi kozt ezen erczdus hegysegeket is. - Ma annyi szazlld utan gyakran bukkannak reg felhagyott iiregekben csontvazakra, rnelyek, mig eltek, dakoknak neveztek magukat. 8 ep e helyen ta18.ltak a viaszos falapok, a tabulae cerataekra, rnelyek darab iueig oly sok fej. torest okozhk tud6sainknak, mig Massman a goth tud6s meg nem fejte e becses regisegeket. A r6mai vilagnak legnagyszerubb emIekei Erdclyben a Csetatyek. Plinius megmondja azt is, roily m6don csinaltltk a r6maiak erczdus hegyekbol oly romhallllot, minok a Csetatyek is. "Nalunk - i,gy ir, az arany haromfele m6don nyere· tik. Mosas a.ltaI, mint Hlspania, ItAlill, Thra-
ezia, Azsill, India folyoiban, melyekbol a legtiaztabb oranyat kapjuk. - Egy Inas mod az, midon aknakat es hegyeket asnak ossze. Azok, kik az aranyat keresik, feltorik a gyepet, megmossak az alatta levo foldet vagy fovenyt, mibol meg tudbatni, ha erdemes-e tovabb asni? "A harmadik mod - folytatja - a legborzaszt6bb, 6rias munkat igenyel. SzamtaIan banyat hajtanak nagy kerUletben, lampsvilag Mellett. A mennyit dolgoznak, annyit nyugszanak is, - de a napot honapokon at nem latjak; arrugia-nak nevezik e muveletet. -- Gyakran osszeomlanak a hegyek es elboritjak a munkasokat, ugy hogy sokkal kisebb meresesegnek tarthatjuk a gyongy. keresest a tengernek melyeben , ennyire vesaedelmesse tettiik a f'oldetl Sok bsnyeiireget a hegyek osszeomlasztasa vegett hejtanak. Erez, kova ea mas kemenyko rendesen elojO az ilyhelyeken, ezeket tuz es eezet altel repesztik szet, s hogy a benn dolgozo munkasokat a fust es goz meg ne fojtsa, az el valt darabokat felmazsas kalapacsokkal verik szet, A koomladvanyokat vallaikon viszik ki a baayauregekbol ejjel nappal; a setetben egyik a masiknak nyujrja, nap· vilagot esak az utols6 lat. Aztan a hegynek old alai asatnak ala, mi egyike a legfaraszt6bb munkaknak, mert a tuz es eczet altali elrothasztast itt nem vehetik igeny be; azonban szamba sem vehetik e terhes munkat, mert ugy tartjak, hogy az arany utani szomj a legnehezebb. ,,8 ha alaastak a hegyet, - kovetkeaik a hegym·k osszeorolasztasa, mire a jelt a fel. vigyaz6 a~ja., a nelkUI azonban, hogy a szam· talan oduban dolgoz6 munkas tudna. Az osszefurt, alaasott es szetrepesztett hegy emberi fogalmat rneghalad6 zajjal, morajjal roskad ossze, s a kik ezt okoztak, tavolr61 bamuljak a termeszet bukasat. - Azonban ez meg nem arany, azt sern tudtak bizonyo. san: ha tartalmaz·e a hegy aranyat .. Ily 6rias munka megtetelere, ennyi akadaly lekiizdesere eIeg volt remenyIese annak, a mire vagytak." - Hasonl6 m6don alakult a Csetatye. Its a szazadok, rneIyek a romaiak 6ta lefolytak, meghoztak embereiket, kik emberi vag-yakkal, emberi termeszettel birtak szinten. Ezek mind kiizremiikodtek arra, hogy a Csetatyekat nagyszeriis~gok mian baIDulasunk egyik targyava tegyek.
A Csetatyek megtekintese utan tovabb kovetkezett, es legelsobb a leghez kozelebbi melyedtunk a fenyvesek koze. Kellemes, elve- retegek sallardultak meg. Beun azonban meg zetes seta ez, a fenyok arnyaban, az iidiw folyton forrtak az elemek. Nem egyszer torfris termeszetben. Hegytetokon haladunk, es tent, hogy valamelyikok attorte a mar ssibelathatjuk a gyonyorii tajt, a hegyek es lardulasnak indult retegeket s maga keriilt volgyek kolt6i rendetlenseger, festoi cso- fel felszinre, hol aztan idovel, fokozatosan portozatat, Mintegy ket orai Iovaglas utan, kihiilt, illetoleg megaailardult. Foly6 allaha kibontakozunk a fenyvesbol, a Detonate potban, mint lava tort ki a fold belsejebol a gola alatt allunk. bazalt is, s a feIszinre vergodven, itt meghiiGyonyorii bazalt-hegy ez, mintegy orias les kovetkezteben rneglehetosszabalyos 4-8 orgona a nagy termeszetben. A basalt osz- szegletii oszlopokba hasadr, illetoleg jegeczelopok negyes es otOs idomban merednek sedett. A Detonata gola nevii basalt hegyfolfele, mintha sipok volnanak, melyek meg. nek felet mar a rnelybe zuditotta a villam, szolalnak a termeszet dicsoitesere. Mert meg- mely e kovet vastartalma miatt nagyon szesz6lalnak neha-neha , nem allnak orokke reti ; es ez altal egyiket kepezte Erdely legnernan. Megsz6lalnak, midon terhes felhok szebb, legritkabb termeszeti kincsenek, minogyiilnek a lathatarra , megered a zapor, nel szebbet, nagyszeriibbet sem Sk6czia, dorog es villarnlik. Egyik villarn a masik sem Azsia nem bir felmutatni, utan veri a Detonatat, egy-egy reszet a Megtekintesere igen sokan jonek el, orszamelybe zuditva, mintha az eg tiizes cs6kok gunkbol s a khlfbldrol. Ott lathatjuk egy altaI erintkesnek a f'olddel. A termeszet helyen a Ferencz-Jossef-kovet , b. Eotvos haragjaban e zene oly nagyszeru, oly rna- J6zsef kovet stb. A bazalt-konek, melyen gasztos! iiltek, a videk mindjart a kitiinoseg nevet A nep kepzelme egy szerelmes ifju part adja, es egy Uldoz5 atyat lat a ket Detonataban. Es most bevegsem ismertetesemet, koborA nep nem kutatja semminek melyebb okar, lasomat. Bevegsem a banyase udvozh-tevel : s ast, mi felfogdsan kivtll esik, azonnal ern- azzal, hogy e kis orszagra, melynek csak berfeletti erovel hozza kapcsolatba. A ter- egy picziny reszlete ennyi szepseget, gazmeseettudomanyok azonban a bazalt kozetek dagsagot, neveaetesseget bir felmutatni, alakulasat igen egyszerUen fejt.ik meg. Fe)}· Erdelyre j6jon - a szerencse f'dl ! dunk izz6 gomb volt. A kihules csak lass an Lukacs Bela.
