o
o o
o
1865–1899 között 14 kőszínház épült Magyarországon A 20. század első két évtizedében további 11. Az épületekben állandó és vándortársulatok játszottak. 1879-től 1949-ig „színikerületi rendszer”
o o o
Szórakoztató színdarabok, Könnyed vígjátékok, Operettek
Bemutatók: 1899 - Feydeau: Osztrigás Mici (Vígszínház) 1904 - Kacsóh Pongrác: János vitéz (Király Színház)
1907 – Lehár Ferenc: Víg özvegy (Király Színház)
1904 - Kacsóh Pongrác – János vitéz (Király Színház)
1907 - Lehár Ferenc: Víg özvegy (Király Színház)
o o
o
o
o
o
o
1875. okt. 15-én nyílt Cél: a népszínmű és az operett népszerűsítése Az épület Rákosi Jenő kezdeményezésére a főváros támogatásával, a Fellner és Helmer cég tervei alapján készült. Igazgatók: 1875–1881 - Rákosi Jenő 1881-1887 – Evva Lajos 1897- 1904 – Porzsolt Kálmán 1904-1906 - Vidor Pál 1907-1908 - Máder Rezső Repertoár: Népszínművek, opererettek, látványos színművek Társulat:Blaha Lujza, Tamássy József, Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Küry Klára, Németh József. Az épületbe 1908 őszétől ideiglenes jelleggel a Nemzeti Színház költözött. Rákosi Jenő
Blaha Lujza
Pálmay Ilka
o
o
Minta: a berlini Freie Bühne Tagok: Bánóczi László, Lukács György, Benedek Marcell,Balázs Béla, Kodály Zoltán, Ábrányi Emil
o
Rendező: Hevesi Sándor
o
Díszlet, jelmezek –saját tervezés
o
Színészek – amatőrök
o
Helyszín – változó
o
o
o
Első előadás: 1904. november 25-én a Fővárosi Lövölde (Rottenbiller utca 37) díszterme – Goethe: Testvérek
A Társaság mutatta be Magyarországon először Strindberg: Az apa c. drámáját. Játékrendjén leggyakrabban : Molière, Musset, Ibsen, Hauptmann művei szerepeltek
Hevesi Sándor – író, műfordító, rendező, kritikus.
• Pályázatok az új Nemzeti Színház felépítésére (1908, 1912) • 1908 – új épület – Népszínház • 1913 nyarán lebontották a régi színházat • Műsorpolitika - népszínművek - történelmi drámák - sorozatok • Rendezők • Színészek • Háborús évek Népszínház épületében 1908 őszétől, az 1964-es lebontásáig működött a Nemzeti Színház.
A polgári réteg számára - színvonalas szórakozási lehetőséget nyújtani, meg kellett teremteni az új a színpadi irodalmat Műsorpolitika o A század tízes éveiben fellépő polgári drámaíró-nemzedék (Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szomory Dezső, Gábor Andor, Bíró Lajos) darabjai o Zenés darabok o Klasszikusok
Gombaszögi Frida
Társulat Rendezők- rendezés A Vígszínház az 1910-es évek elejére a főváros meghatározó kulturális intézményévé vált.
Fedák Sári
Az Izabella (ma Hevesi Sándor) téren 1897. okt. 16-án nyílt, a Rákosi–Beöthy család vezetésével alapított színház. o
o
o
o
o
Relle István (1897–1898) és Beöthy László (1898–1900) vezetése alatt francia, angol darabokat, látványos operetteket játszott.
Leszkay András (1901–1907) vezetése idején az új magyar és a bécsi operett otthona. 1907-től 1918-ig az igazgató Beöthy László
Rendezők: Márkus László, Vajda László. Műsorát ekkor külföldi és magyar kortárs drámák és klasszikusok alkották (Rostand: A sasfiók, Shakespeare: Hamlet, Shaw: Warrenné mestersége, Ibsen: Peer Gynt).
o
o
o
1903. nov. 6.-án nyitotta meg kapuit a Beöthy László alapította színház a Király u. 71. sz. alatti épületben. Az első bemutató Huszka Jenő Aranyvirág c. operettje volt, de az igazi sikert Kacsóh Pongrác János vitéze hozta meg, amelynek bemutatóját 1904. nov. 14-én tartották. A korszakban a Király Színház Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt.
Kacsoh Pongrác: János vitéz. Király Színház, 1904. Medgyaszay Vilma (Iluska), Fedák Sári (Kukorica Jancsi)
o
o
o
o
Feld Irén: Kamarajáték (19101912) Bárdos Artúr: Új Színpad (19121919) Medgyaszay Színház (19181919) Madách Színház (1918-1920)
Medgyaszay Vilma
Feld Irén
Bárdos Artúr
Gál Béla
o
o
o o o o
o o o o
A 20. század elejétől a kávéházakban, orfeumokban, a szállodák nagytermeiben kabarék működtek. 1894 -ben a nyílt meg a német nyelven játszó Somossy Orfeum. 1901 – Tarka Színpad 1907 - Cabaret Bonbonnière 1907 - Kedélyes Színház 1908 – Paradicsom Kabaré 1910 – Modern Színpad 1915 –Apolló Kabaré 1918 – Fasor Kabaré 1919 – Nagy Endre Színpada
Nagy Endre
Somossy Orfeum
o
o o o
Hagyományok 1909 - Vitéz László Bábszínház 1917 – Magyar Bábszínház 1919 – Előadássorozat a Belvárosi Színházban – Balázs Béla művei
Rédey Tivadar: Bajazzó halála. Vitéz László bábszínháza, 1910–1914. Muhits Sándor rajza.
o
o
Bródy Sándor: A tanítónő – bemutató: 1908 – Vígszínház Bródy Sándor: A medikus – bemutató: 1911 - Vígszínház
Bródy Sándor: A tanítónő. Tőkés Anna és Jávor Pál (Vígszínház, 1934)
A korszak legsikeresebb színpadi szerzője Vígszínház o Liliom (1909) o A testőr (1910) o A hattyú (1920) o Üvegcipő (1924) Magyar Színház o Játék a kastélyban (1926)
Molnár Ferenc: Liliom. Varsányi Irén és Csortos Gyula (Vígszínház, 1909)
o
o
o
o
A háború után sok kabaré alakult. 1919–1923 (pl. a Délutáni Kabaré, a Fekete Macska, a Magasiskola Kabaré).
1929–1932 (Komikusok Kabaréja, a Talkie Kabaré). Az Erzsébet körúton 1908-tól működött a Royal Orpheum nevű mulatóhely; ennek emeleti helyiségében hét évig a Sörkabaré, és a Papagáj Kabaré játszott. (1935-től Royal Színház, 1940-től Royal Varieté Színház, 1941-től Royal Revüszínház)
A magyar operett-szerzők művei gyakran szerepeltek mind a fővárosi, mind a vidéki színházak műsorán. Sikeres operettek: o
o
o
o
Fényes Szabolcs: Maya (1931) Eisemann Mihály : Egy csók és más semmi (1933), Én és a kisöcsém (1934), Fekete Péter (1943).
Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Honthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933)
Huszka Jenő 1942-ben komponálta a kor legnagyobb sikerű operettjét, a Mária főhadnagyot; címszerepét a Fővárosi Operettszínházban kétszázszor alakította Szeleczky Zita.
Huszka Jenő: Mária főhadnagy. Szeleczky Zita (Fővárosi Operettszínház, 1942)
1918 – Andrássy úti Színház a Nemzeti Színház, illetve a Magyar Színház kamaraszínháza. 1918 - Belvárosi Színház. Igazgató: Bárdos Artúr Heltai Jenő, Lengyel Menyhért, 1921 - Renaissance Színház. Igazgató: Harsányi Zsolt, Bárdos Arthúr, főrendező: Góth Sándor. Főként művészi színvonalú drámákat (Ibsen, Shakespeare, Strindberg, Móricz Zsigmond műveit) mutattak be.
1929–Bethlen téri Színház. Az itt bemutatott kabarékban, bohózatokban, zenés vígjátékokban a korszak szinte minden jelentős színésze fellépett (pl. Csortos Gyula, Sulyok Mária, Fedák Sári, Mály Gerő).
Csortos Gyula
Bárdos Arthúr
Igazgatók: o 1917–1922 - Ambrus Zoltán, o 1922–1932 - Hevesi Sándor, o 1933–1935 - Vojnovich Géza o 1935 –1945 - Németh Antal Repertoár: o Klasszikusok: pl: Shakespeare, Moliere, Madách o Kortárs szerzők: Herczeg Ferenc, Kállay Miklós, Bókay János, Csathó Kálmán Színészek: Bajor Gizi, Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi. Cs. Aczél Ilona és Rózsahegyi Kálmán (Nemzeti Színház, 1927)
Bókay János: Feleség. Bajor Gizi és Páger Antal (Nemzeti Színház, 1939)
o
o
o
o
Zömében magyar szerzők műveit tűzte műsorra Szerzők: Szép Ernő, Heltai Jenő, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc Lengyel Menyhért , Molnár Ferenc Rendezők: Jób Dániel, Horváth Árpád Színészek: Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Frida, Darvas Lili, Gaál Franciska, Lázár Mária, Dajka Margit, Ráday Imre, Somlay Artúr, Jávor Pál, Sulyok Mária
o
o
o
Nyitás: 1940. november 29. Gerlóczy Gedeon tervei szerint építették gróf Károlyi István vállalkozásában kezdte meg működését
o
Első igazgatója Földessy Géza
o
Dramaturg: Staud Géza
o
Madách könyvtár (15 kötet)
o
A társulat
o
Műsor: klasszikus darabok, kortárs világirodalmi művek és kortárs magyar drámák
Horváth Árpád a debreceni Csokonai Színház élén 1936- 1939 o
o
o
o
o o
Műsorpolitikájával, színvonalas társulatával és ötletgazdag előadásaival gyökeres fordulatot hozott törzsközönség kialakítására törekedett; ebben elsősorban a középiskolás és egyetemista korú ifjúságra számított Együttműködött a Csokonai Társasággal és az Ady Társasággal. Színházi szabadegyetemet szervezett. Klasszikusok, operák Jeles színészek
Pécsi Nemzeti Színház o o o o
o
Megnyitó 1942. október 29-én Németh Antal – Székely György Megnyitó előadás: Csongor és Tünde A két címszerepet Szörényi Éva és Pataky Jenő játszotta Műsorpolitika: klasszikusok, de zenés vígjátékok, operettek is – esetenként fővárosi színészek vendégszereplésével (Tamási Áron Csalóka szivárvány, Németh László Villámfénynél, Zilahy Lajos Zenebohócok, Pirandello:IV. Henrik, Kodály Zoltán Háry János ).
o
o
o
Rendezők: Németh Antal, Hont Ferenc Társulat: kiváló erők (Páger Antal, Neményi Lili, Jávor Pál, Dajka Margit) 1931 – 1939: Szegedi Szabadtéri Játékok
o
Mindmáig a legsikeresebb magyar drámaíró
o
Pályáját regényíróként kezdte
o
o
o
o
Sikerének titka, hogy mindig pontosan eltalálta a korhangulatot, a nagyközönség igényeit. Történelmi darabjai: Ocskay brigadéros (1901, Vígszínház) Bizánc (1904, Nemzeti Színház), A fekete lovas (1919, Nemzeti Színház) A híd (1925, Nemzeti Színház).
Vígjátékai: A Gyurkovics lányok, a század elején Bécsben, Londonban, Stockholmban, s 1911-ben New Yorkban is játszották, az 1924-es budapesti felújításon Bajor Gizi volt. Leghíresebb színdarabja A kék róka. 1917-ben mutatta be a Vígszínház, ezután Bécsben, Berlinben, Rómában, Münchenben és Párizsban is játszották, a Nemzeti Színházban 1926-ban és 1936-ban felújították; Cecile-t 228 estén át Bajor Gizi játszotta.
Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros. Vígszínház, 1901. Fenyvesi Emil
o
o
Költő, színműíró Legsikeresebb darabja, a ma is gyakran játszott Lila ákác (1923, Reneszánsz Színház)
o o
o
o
Regény és drámaíró A század eleje óta szinte állandóan jelen van a magyar színpadokon. Részben saját darabjaival, részben operettek szövegeivel, kuplékkal, kabarétréfákkal és számtalan francia darab fordítójaként is. A Tündérlaki lányok c. darabját (1914, Vígszínház) sokszor felújították, s játszották Bécsben és Berlinben is. A néma levente (1936) a leghíresebb darabja
o
A két világháború közötti magyar drámairodalom egyik jelentős alakja
o
Írt regényt, drámát, újságcikkeket.
o
Tizenegy művét megfilmesítették.
o
Pályája elején komédiákat írt.
o
o
Drámái valamilyen szempontból az adott évben mindig aktuálisak voltak. Drámái: Hazajáró lélek (1923, Nemzeti Színház) Süt a nap (1924, Nemzeti Színház) A szűz és a gödölye (1937, Magyar Színház) Zilahy Lajos: Hazajáró lélek. Bajor Gizi és Petheő Attila (Nemzeti Színház, 1938)
Regényeinek dramatizált változatai o o o o
Úri muri (1928, Vígszínház) Rokonok (1931, Nemzeti Színház) Kerek Ferkó (1931, Nemzeti Színház) Nem élhetek muzskikaszó nélkül (1941, Nemzeti Színház)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Gobbi Hilda, Tasnády Ilona, Vizvári Mariska (Nemzeti Színház, 1941)
o
o
Író, költő, drámaíró esztéta A század elejétől az 1930-as évek közepéig írta drámáit, amelyek csak nyomtatásban jelentek meg, és csak az 1960– 1970-es években fedezték fel a színházak.
Drámái: o o o o o o
Füst Milán: Boldogtalanok (Madách Színház, 1963)
Boldogtalanok (1914) A lázadó (1919) Catullus (1928), a Negyedik Henrik király (1931), A néma barát (1929–1932), a Máli néni (1932–1933) Füst Milán: IV. Henrik. Ajtay Andor , Gábor Miklós (Madách Színház, 1964)
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója o Munkássága valamennyi irodalmi műnemre kiterjedt (líra, dráma, epika) o Műveit több nyelvre is lefordították. Drámái: o Vidéki történet (1938, Nemzeti Színház) o Földindulás (1939, Belvárosi Színház) o Végrendelet (1939, Belvárosi Színház) o
Vidéki történet (1938, Nemzeti Színház)
Földindulás (1939, Belvárosi Színház)
Drámái: o Énekes madár (Nemzeti Színház, 1939) o Tündöklő Jeromos (Nemzeti Színház, 1939) o Csalóka szivárvány (1942, Nemzeti Színház) Énekes madár (Nemzeti Színház, 1939, Szeleczky Zita és Apáthy Imre)
Tamási Áron: Csalóka szivárvány. Mészáros Ági és Jávor Pál (Nemzeti Színház, 1942)
o
Katona József: Bánk bán - Gertrudis - 1924.
o
Zilahy Lajos: A házasságszédelgő - A színésznő - 1926.
o
Ibsen: Kísértetek - Alvigné - 1927. márc. 5.
o
Szomory Dezső: A nagyasszony - Mária Terézia - 1927. o
o
Zilahy Lajos: A tábornok - A grófnő - 1928. nov. 9. 1931. j Csiky Gergely: A nagymama - Szerémy grófnő - új betanulás: 1931.
o
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Mirigy - 1932.
o
Somogyvári Gyula: Kitagadottak - Zrínyi Ilona - 1933.
o
Shakespeare: Téli rege - Paulina - 1933.
o
o
Maugham: Körben - Lady Catherine Champion Cheney - 1934. Herczeg Ferenc: Aranyborjú - Grálné - 1940.
o
Ibsen: Peer Gynt – Peer
o
Ben Jonson: Volpone – Volpone
o
Rostand: A sasfiók - Ferenc, a rechstadti herceg
o
Shakespeare: Hamlet – Hamlet
o
Shakespeare: III. Richard - III. Richard
o
Goethe: Faust – Faust
o
Shaw: Szent Johanna – Dauphin
o
Ibsen: Vadkacsa - Gergers Werle
o
O'Neill: Különös közjáték – Marsden
o
Machiavelli: Mandragora – Nicia
o
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Almády
o
Szép Ernő: Lila ákác - Csacsinszky
o
Heltai Jenő: Néma levente - Agárdi Péter
o
Gogol: Éjjeli menedékhely – Báró
o
Bíró Lajos: Sárga liliom – Judit
o
Csehov: Három nővér – Mása
o
Csehov: Ványa bácsi – Vojnyickaja
o
Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Natasa
o
García Lorca: Bernarda Alba háza - María Josefa
o
Gorkij: Éjjeli menedékhely – Vaszilissza
o
Ibsen: John Gabriel Borkman – Gunhild
o
Maugham: A levél – Leslie
o
Molnár Ferenc: Olympia – Olympia
o
Molnár Ferenc: A farkas – Vilma
o
Shaw: Pygmalion – Higginsné
o
Tolsztoj: Az élő holttest - Maja
o
o
o o o
o o o o o o
o o
o o o o
o
Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy - Armand (1943, Nemzeti Színház) Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Balázs (1941, Nemzeti Színház) Illés Endre: Törtetők - Ádám (1941, Nemzeti Színház) Henrik Ibsen: Nóra - Rank doktor (1941, Nemzeti Színház) Henrik Ibsen: Peer Gynt - Peer (1941, Nemzeti Színház) Shakespeare: Rómeó és Júlia - Mercutio (1940, Nemzeti Színház) Herczeg Ferenc: Kék róka - Trill báró (1937, Nemzeti Színház) Shakespeare: Vízkereszt - Bolond (1936, Nemzeti Színház) Bródy Sándor: A tanítónő - ifj. Nagy (1934, Vígszínház) Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy - Armand (1933, Vígszínház) Brecht-Weill-Heltai: A koldus operája - Captn. Johnny (1930, Vígszínház) Shakespeare: Rómeó és Júlia - Paris (1928, Szegedi Városi Színház) Shakespeare: A makrancos hölgy - Pertuchio (1927, Szegedi Városi Színház) Lev Tolsztoj: Karenina Anna - Vronszkij (1926, Székesfehérvár) Mikszáth: Szent Péter esernyője - Vibra György (1924. Székesfehérvár) Móricz Zsigmond: Búzakalász - Tiba Pista (1924. Renaissance Színház) Felix Gondera: Hol a férjem? - Pierre (1923. február 16., Renaissance Színház) Harry M. Vernon-Haron Owen: A mandarin - Gregory (1922. dec. 22., Renaissance Színház)
o
Bródy Sándor: A dada - Erzsébet (1917)
o
Beaumarchais: Figaro házassága - Kerubin (1922)
o
Shakespeare: A makrancos hölgy - Katalin (1923)
o
o
o
Zilahy Lajos: Hazajáró lélek - A mérnök felesége (1923)
Heltai Jenő: Masamód - Vilma (1924) Heltai Jenő: A néma levente - Zília (1936), majd (1945)
o
Herczeg Ferenc: A kék róka - Cecile (1937)
o
O'Neill: Amerikai Elektra - Lavinia (1937)
o
Ibsen: Nóra - Nóra (1941)
o
o
Dumas: A kaméliás hölgy - Gauthier Margit (1943), majd (1947) Tolsztoj-Volkov: Karenina Anna - Anna (1949)
o
Gárdonyi Géza: Annuska - Annuska
o
Ibsen: Peer Gynt - Solvejg
o
Katona József: Bánk bán – Melinda
o
o
o
o
o
Szilágyi László: Mária főhadnagy (265 előadás!) Mária, Operettszínház Németh László: Villámfénynél - Sata Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Tóth Mari Moliere: Tartuffe – Dorina Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt mostohalány
o
Shakespeare: Szentivánéji álom – Titánia
o
Shakespeare: Rómeó és Júlia - Júlia
o
Tamási Áron: Énekesmadár - Kismadár
o
Vörösmarty: Csongor és Tünde - Ledér
o
o
o
A történelmi és politikai fordulópont, 1945, a színházak játékrendjében is alapvető változást hozott. 1949 – a színházak államosítása – az állam tartja fenn a színházakat, fizeti a színészeket, de a központi ideológia alapján irányít. Repertoár: - 1945-1948: nemzeti és világirodalmi klasszikusok, orosz szerzők. - 1949-1953: a kommunista ideológiát tükröző sematikus darabok - 1953-1956: szatírák, vígjátékok a központi ideológia szellemében
Földes Mihály: Mélyszántás (Belvárosi Színház, 1950)
Háy Gyula: Az élet hídja (Nemzeti Színház, 1951)
1956 után másfajta színművek jelennek meg a színpadokon, más felfogásban Új drámaíró nemzedék: o Darvas József, Dobozy Imre, Mesterházi Lajos – a korabeli politikai és társadalmi élet enyhe bírálata o Mészöly Miklós, Kamondy László, Szabó Magda, Száraz György, Csurka István o Németh László, Illyés Gyula, Örkény István Rendezők: o Ruszt József, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás Új színházak: o o o
o o o
1957- Irodalmi Színpad 1959- Bartók Terem 1959-ben újították fel a Szegedi Szabadtéri Játékokat 1982 - Rock Színház 1982- Független Színpad 1988 – Karinthy Színház
Örkény István: Tóték (Thália Színház, 1967)
Élet-és pályakép Színészekről: o Jávor Pál o Bajor Gizi o Törőcsik Mari o Latinovits Zoltán o Sinkovits Imre o Bessenyei György o Ruttkay Éva Rendezőkről: o Hevesi Sándor o Bárdos Artúr o Ruszt József o Zsámbéki Gábor
Az értékelés kritériumai o o o o o o o
Időtartam 5-6 perc 2 -3 dia Szöveg és kép Lényegkiemelés A figyelem felkeltése Előadásmód Max. pontszám: 20 pont
