Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október
Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Az Országgyűlés 2009. június 22-én elfogadta, és június 26-án a Magyar Közlönyben kihirdették a 2009. évi LVII. törvényt az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról. A törvény tartalmazza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény módosítását (Étv.) és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.) módosítását is. A módosított rendelkezések 2009. október 1-től lépnek hatályba. Az Étv. és a Kamtv. módosításait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 2009. október 1-étől hatályos módosítása, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.), az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-ei a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet harmonizáló kerettörvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése indokolta. A Szolgtv. rendelkezésével összhangban az Étv. kimondja, hogy az építészetiműszaki tervezési tevékenység meghatározott köre, az építésügyi műszaki szakértői és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek csak engedély birtokában folytatható tevékenységek. A Kamtv. előírja a kötelező kamarai tagságot az engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának feltételeként. Kivételként meghatározza, hogy kamarai tagság nélkül végezhet építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személyek, aki az adott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja gyakorolni. Ezen túlmenően építészeti-műszaki tervdokumentációt készíthet az adott tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy kamarai tagság kötelezettsége nélkül, kivételes esetben saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára. A tagállami engedélyezési rendszerek kivételes esetben tarthatók fenn, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, megkülönböztetés mentes és a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg. A tevékenység engedélyező hatósága általánosságban az Étv. és a Kamtv. alapján a területi mérnöki vagy építész kamarának a közigazgatási ügyekben eljáró szerve, a titkárság (a továbbiakban: névjegyzéket vezető szerv). A településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006.(IV.28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban:Jogrend.) meghatározza, hogy a tevékenységek mely szakterülete esetében rendelkezik hatáskörrel a területi mérnöki vagy a területi építész kamara. Építészeti-műszaki tervező Az Étv. meghatározza az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalmát amely az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához,
elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése. Az Étv. kiemeli építészeti-műszaki tervezési tevékenység azon körét amely az építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges, azt csak az a természetes személy folytathatja, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett személyt. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység engedély kérelméhez a természetes személynek igazolnia kell, hogy nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik a szükséges szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, továbbá csatolnia kell a jogosultsági vizsga letételének vagy az alóli mentességének az igazolását. Szakirányú végzettség A tervezési jogosultsághoz a Jogrend. 1. mellékletében felsorolt tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettséggel) igazolása szükséges. Az alapképzésben szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség) csak a Jogrend-ben meghatározott esetekben fogadható el. Az építészeti- műszaki tervezés építészeti tervezési szakterületén a mesterképzésben szerzett szakképzettségnek felel meg az okleveles építészmérnöki, a 2003. január 1. után megszerzett okleveles építész tervezőművészi, az okleveles építészi, valamint a legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben - az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleménye alapján - kialakított képzési terv alapján, szakirányú, 2007. november 30-áig megkezdett 2010. december 31-éig megszerzett képzéssel kiegészített, 2002. december 31-éig megszerzett építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai szakképzettségek illetve az ezzel egyenértékű végzettségek. A területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken a Jogrend. 1 melléklete minden szakterület tekintetében meghatározza a szükséges szakképzettségek megnevezését, és kimondja az ezzel egyenértékű szakképzettségek elfogadását, amelynek megállapítására az országos mérnöki kamara által működtetett bizottság jogosult. Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő építészeti-műszaki tervezési tevékenység időtartama vehető figyelembe. Ezt a tevékenységet tervezési jogosultsággal rendelkező tervező mellett társtervezőként lehet folytatni. Mesterképzésben szerzett szakképzettség esetén a szükséges gyakorlati idő két év, alapképzésben szerzett szakképzettség esetén pedig hét év. Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga az építészeti-műszaki tervezés szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátításának az
igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le. A vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét a Jogrend. 4. melléklete tartalmazza. Nem kell jogosultsági vizsgát tennie annak a természetes személynek aki az Európai Unióban kölcsönösen elismert és a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvben kihirdetett építész végzettséggel rendelkezik. Építésügyi műszaki szakértő Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása, és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, műszaki tanácsadás, javaslattétel. Építésügyi műszaki szakértői tevékenységet csak az a természetes személy folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett személyt. Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedély kérelméhez a természetes személynek igazolnia kell, hogy nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik a szükséges szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, továbbá csatolnia kell a jogosultsági vizsga letételének vagy az alóli mentességének az igazolását. Szakirányú végzettség A szakértői jogosultsághoz a Jogrend. 2. mellékletében felsorolt szakértői szakterületnek megfelelő szakirányú mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettséggel) igazolása szükséges. Az alapképzésben szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség) csak akkor fogadható el, ha nincs az adott szakterületen magasabb szintű képzés, illetve abban az esetben, ha kérelmezőt az igazságügyért felelős miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe külön jogszabály alapján az építésügyi szakterületre felvette, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterülten jelenleg is szerepel, továbbá a kérelmező rendelkezik 2006. január 1-ét megelőző 10 éves szakmai gyakorlattal. Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlati időként a szakirányú mesterképzésben szerzett szakképzettség esetén a szükséges gyakorlati idő nyolc év, alapképzésben szerzett szakképzettség esetén pedig tíz év.
Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga az építésügyi műszaki szakértői szakterületekhez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek, továbbá az építésügyi műszaki szakértői szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le. A vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét a Jogrend. 4. melléklete tartalmazza. Nem kell jogosultsági vizsgát tennie annak a természetes személynek aki az Európai Unióban kölcsönösen elismert és a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvben kihirdetett építész végzettséggel rendelkezik. Építésügyi igazgatási szakértő Építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építésügyi hatósági engedély kérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítése. Építésügyi igazgatási szakértői tevékenységet csak az a természetes személy folytathat, aki rendelkezik a területi építész kamara engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértői jogosultság). A területi építész kamara az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett személyt. Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedély kérelméhez a természetes személynek igazolnia kell, hogy nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik a szükséges szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, továbbá csatolnia kell a jogosultsági vizsga letételének vagy az alóli mentességének az igazolását. Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéshez a kérelmezőnek a külön jogszabályban meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesíteni, kivéve, ha építésjogi szakokleveles mérnök végzettséggel rendelkezik. Szakirányú végzettség Az igazgatási jogosultsághoz felsőoktatásban szerzett szakképzettség igazolása szükséges. Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlati időként öt év a teljesítendő, amelyből legalább három év építésügyi hatóságnál (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is) végzett gyakorlattal kell igazolni. Az engedélyezési eljárás A hatályos rendelkezés szerint a kérelmezőnek először a kamarai tagfelvételi kérelmét kell benyújtani a lakóhelye szerinti terület mérnöki vagy építész kamarához, a kamarai tagfelvétel nem a Ket. szabályai szerint történik, a tagfelvételről a területi
kamara elnöksége dönt. A Kamtv. 2009. október 1-én hatályba lépő módosuló rendelkezése szerint, ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet alapján engedélyezéshez kötött tevékenység folytatásának egyben a Kamtv. szerinti kamarai tagság fennállása is feltétele, az aki a tevékenység folytatására engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik. Ezzel a rendelkezéssel a két különböző eljárási rend helyett egy eljárás keretében az engedélyezési eljárás keretében a kamarai tagfelvétel előírásait véleményezi az illetékes területi mérnöki vagy építész kamara elnöksége. A Jogrend. egységesen 15 munkanapban határozza meg a hiánypótlás határidejét, a hiánypótlási felhívás kibocsátására a Ket.-novellában megállapított öt munkanapon belül kerülhet sor. A Jogrend. a kérelemnek helyt adó döntés formáját is meghatározza, arra egyszerűsített döntés hozható. A Kamtv. rendelkezése alapján a tevékenység folytatására engedélyt kapott személy az engedély megadásával egyidejűleg a területi kamara tagjává válik, valamint a jogosultságot szerzett személyt a névjegyzéket vezető szerv névjegyzékbe veszi. A Kamtv. meghatározza a névjegyzék adattartalmát, ezek a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely, székhely, elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, email), szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve, szakmai gyakorlat ideje, helye, szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele, nyilvántartási szám, hatósági igazolvány száma, engedély kiadásának napja, a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója, igazságügyi szakértői igazolvány száma, tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett), fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja, az adatváltozás bejelentésének időpontja, a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja. Budapest, 2009. szeptember 21. Szabó Zsuzsanna
