AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: 1

AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: 1

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

közgyőlésének……/2013. (……) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1.) szekszárdi ör. módosításáról (t e r v e z e t) ELİTERJESZTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. június 27-i RENDES ÜLÉSÉRE

ELİTERJESZTİ:

Dr. Göttlinger István aljegyzı

AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

Majnayné Sajben Anna igazgatóság vezetı

ELİADÓ:

Dr. Göttlinger István aljegyzı

KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

Dr. Horváth Kálmán tanácsnok

EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság

HATÁROZAT SZÁMA: …/2013. (….) határozat

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

Terjedelem: 1+ …. oldal

Minısített többség ! Tisztelt Közgyőlés!

A Tolna Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében megvizsgálta az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004(XII.1.) szekszárdi ör.-t, melynek eredményeként törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívásról a Közgyőlés a 175. számú elıterjesztés kapcsán hoz döntést. Tekintettel arra, hogy a törvényességi felhívás részbeni elfogadását javasoljuk, ezért annak figyelembe vételével készítettük elı a rendelet módosítását. A rendelet-tervezethez külön indokolás is készült, melyet az elıterjesztéshez csatoltunk. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) kötelezı feladatként állítja a jogszabály elıkészítıje elé, hogy elızetes hatásvizsgálatot folytasson le, felmérve ezzel a szabályozás várható következményeit. Megfelelve a Jat. 17. § (1) – (2) bekezdésében foglalt elıírásnak az elızetes hatásvizsgálat eredményérıl hatásvizsgálati lapot készítettünk, melyet tájékoztatásul szintén csatolunk az elıterjesztéshez. A módosító rendelet-tervezet jobb megértése érdekében az elıterjesztés mellékletét képezi a jelenleg hatályos rendelet, melyben eltérı színnel jelöltük a módosításokat. Az elıterjesztést a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a Közgyőlés hetében tárgyalja, a Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok véleményezésre megkapta. Mindezek alapján kérem a Tisztelt Közgyőlést az elıterjesztést tárgyalja meg és a rendelet-tervezetet fogadja el. Szekszárd, 2013. június 18.

Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı távollétében: dr. Göttlinger István jegyzıt helyettesítı aljegyzı

2

INDOKOLÁS Általános indokolás A Tolna Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással élt az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004.(XII.1.) szekszárdi ör.- hez (a továbbiakban: helyi rendelet) kapcsolódóan. A törvényességi felhívás részbeni elfogadása okán szükséges a fenti rendelet felülvizsgálata és módosítása. Részletes indokolás 1. §-hoz: E szakaszban a felajánlott vagyon elfogadására vonatkozó rendeleti elıírás módosítására teszünk javaslatot. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatásköreirıl szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja szerint:„(2) A polgármester a) a helyi önkormányzat öröklési, illetve a vagyonról történı lemondás esetén dönt az öröklés, illetve a vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén intézkedik annak átvételérıl;” A törvényességi felhívás megállapította, hogy a helyi rendelet 24. §-a nem felel meg a fenti rendelkezésben foglaltaknak, tekintettel arra, hogy a vagyon elfogadásáról döntés a polgármester nem pedig az önkormányzat, vagyonkezelı, illetve a közgyőlés hatáskörébe tartozik. A hivatkozott törvényhely alapján, annak megfelelıen kiigazításra került a normaszöveg. 2-3. §-hoz: E szakasz a vagyonkezelıi joghoz kapcsolódó kiegészítéseket tartalmazza, mely a törvényességi felhívásban szabályozásbeli tartalmi hiányosságként került megállapításra. A 3. § -ben foglalt szabályozási javaslat tartalmazza a vagyonkezelıi jog létesítésére, gyakorlására és ellenırzésére vonatkozó - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az egyéb ágazati jogszabályok által nem szabályozott rendelkezéseket. Vagyonkezelıi jog önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan létesíthetı. A vagyonkezelésbe adható vagyoni elemek körét a törzsvagyonra és az üzleti vagyonra kiterjedıen javasoljuk meghatározni. A javaslat szerint a vagyonkezelıi jog létesítésére kizárólag a közgyőlés jogosult. A közgyőlésnek a vagyonkezelıi jog létesítésérıl, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egyidejőleg kell döntenie. A javaslat tartalmazza az ingyenes átengedés feltételét, valamint a vagyonkezelıi jog ellenérték fejében történı megszerzése esetén az ellenérték meghatározását, továbbá a vagyonkezelés tulajdonosi ellenırzésére vonatkozó szabályokat is. 4. §-hoz: E szakasz szövegcserés módosításokat rögzít, így a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő vagyon fogalmához kapcsolódó elírás javítását; valamint az Nvtv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében terminológiai pontosítások elvégzésére is szolgál. 5. §-hoz: E szakaszban a helyi rendelet azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére teszünk javaslatot, amelyek az elfogadott központi jogszabályoknak való megfelelés céljából, illetve a törvényességi felhívás elfogadott észrevételei alapján szükségesek. A hatályon kívül helyezések oka: - a helyi rendeletben szabályozott önkormányzati vagyon hasznosítás fogalma eltér az Nvtv.-ben foglalt hasznosítás fogalmától, de mivel a felhatalmazó rendelkezést tartalmazó jogszabályban meghatározott fogalomtól eltérıen nem értelmezhetı, és az értelmezı rendelkezés nem ismételhetı meg, ezért intézkedni kell az „önkormányzati vagyon hasznosítás” fogalmának hatályon kívül helyezésérıl; - a helyi rendelet több rendelkezése a közhasznú társaságokra történı utalást tartalmaz. Mivel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján 2007. július 1. után közhasznú társaság

nem alapítható, 2009. június 30-ig pedig a még funkcionáló közhasznú társaságokat is meg kellett szüntetni vagy gondoskodni nonprofit gazdasági társaság formájában történı továbbmőködtetésérıl, ezért a rendeleti elıírásokban gondoskodni kell a közhasznú társaság, illetve (kht) kifejezés hatályon kívül helyezésérıl. - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 145. §-a értelmében az önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölı szervezetek (nem pedig az önkormányzat) számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget, hatóság elhelyezésére szolgáló épületben pedig választási győlés nem tartható. A törvényességi felhívás szerint a helyi rendelet 26. § (5) bekezdése a törvényi elıírástól eltérı szabályozást tartalmaz, ezért szükséges annak hatályon kívül helyezése. - a helyi rendelet 44. §-ának polgármester képviselı-testületi minıségben való mőködését (a közgyőlés megbízatásának lejárta és újjáalakulása közötti idıszakban, valamint mőködésképtelenné válás esetén) rögzítı rendeleti szabályozás sérti az Mötv. 42. §-ának - át nem ruházható hatáskörökre vonatkozó - elıírását, ezért gondoskodni kell hatályon kívül helyezésérıl 6. §-hoz: E szakasz a módosító rendelet-tervezet hatályba lépésérıl rendelkezik.

4

ELİZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)

A tervezett jogszabály várható következményei, különösen a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A rendelet módosítását a megváltozott jogszabályi háttér, valamint a Kormányhivatal törvényességi felhívása indokolja, a rendeleti szabályozást a magasabb szintő jogszabályokkal összhangba kell hozni. A rendeletmódosításnak társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása nem releváns. b) Környezeti, egészségi következményei: Nem releváns. c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet megalkotása az adminisztratív terheket jelentısen nem befolyásolja. d) Egyéb hatása: nincs e) A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A Tolna Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása miatt szükség van a hatályos rendelet felülvizsgálatára és a törvényességi felhívás elfogadott észrevételei alapján annak megfelelı módosítására. A helyi szabályozás elmaradása a Kormányhivatal egyéb törvényességi felügyeleti eszközének alkalmazását vonhatja maga után. f) Alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

5

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének ……/2013. (…..) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) szekszárdi ör. módosításáról (t e r v e z e t)

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)- c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva – a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. pont 1. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. pont 5) bekezdésének 28. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével – a következıket rendeli el: 1. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1) szekszárdi ör. (a továbbiakban: R.) 24. § (1) –(2) bekezdése helyébe a következı rendelkezések lépnek: „24. § (1) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, az csak abban az esetben fogadható el, ha az azzal járó kötelezettségek teljesítése és a vagyontárgy elfogadása nem ellentétes az észszerő gazdálkodás követelményeivel. (2) Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatásköreirıl szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgármester dönt.” 2. § Az R. 14. §-a a következı k) ponttal egészül ki: (A Közgyőlés hatáskörébe tartoznak az alábbi – vagyonhasznosításra vonatkozó – döntések, értékhatártól függetlenül:) „k) vagyonkezelıi jog létesítése.” 3. § Az R. a következı 40/A – 40/C. §-sal és a 40/A. §-t megelızı címmel egészül ki: „11. cím A vagyonkezelıi jog gyakorlásának helyi szabályai 40/A. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában levı törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerzıdéssel létesíthet vagyonkezelıi jogot. (2) A vagyonkezelıi jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhetı el. A Közgyőlés a vagyonkezelıi jog létesítésérıl, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy idıben dönt. (3) A vagyonkezelıt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerzıdésben meghatározott jogok és kötelezettségek. 40/B. § (1) A vagyonkezelıi jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelı által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelı a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

6

(2) A vagyonkezelıi jog ellenérték fejében történı megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni. 40/C. § (1) A vagyonkezelı a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerzıdésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerzıdésszerően, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja. (2) A vagyonkezelı az önkormányzati vagyont érintı beruházást, fejlesztést megelızıen köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását. (3) A vagyonkezelés ellenırzésének keretében a vagyonkezelı köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. (4) A vagyonkezelı tulajdonosi ellenırzése a közgyőlés által elfogadott éves ellenırzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenırzéssel valósul meg. (5) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenırzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelı a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen végzi, továbbá feladata az ellenırzés során feltárt szabálytalanságok megszőntetésére intézkedés kezdeményezése.” 4. § Az R. 4. § (1) bekezdésében a „kiemelt nemzeti” szövegrész helyébe a „kiemelt jelentıségő nemzeti” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „minısül” szövegrész helyébe a „minısül különösen” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „korlátozottan forgalomképes vagyon” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben korlátozottan forgalomképessé minısített vagyon” szöveg, 14. § nyitó szövegrészében a „- vagyonhasznosításra vonatkozó –” szövegrész helyébe az „- önkormányzati vagyonnal kapcsolatos –” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a”vagyoni érétkő jogok jogi és természetes személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „vagyoni értékő jogok természetes személyek, valamint átlátható szervezetek” szöveg, 42. §-ában az „az Ötv-ben” szövegrész helyébe az „a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti az R. 1. § (4) bekezdése, 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „és közhasznú” szövegrész, 7. § (3) bekezdésében a „közhasznú társaságot (a továbbiakban: kht.)” szövegrész, 7. § (5) bekezdésében a „, kht-t” szövegrész, 7. § (6) bekezdésében a „ , kht-kban” szövegrész, 7. § (8) bekezdésében a „, kht-k” szövegrész, 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „közhasznú társaság, egyéb gazdálkodó szervezet,” szövegrész, 8. § (1) bekezdés b) pontja, 14. § c) és h) pontjában az „és közhasznú” szövegrész, 26. § (5) bekezdése, 44. §-a. 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba.

Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı távollétében:

Horváth István polgármester

dr. Göttlinger István jegyzıt helyettesítı aljegyzı

7

Szekszárdi Önkormányzat 31/2004.(XII.1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól* a módosításokkal egységes szerkezetben

Bevezetı rész Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban: Közgyőlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint 79-80. §-aiban biztosított jogkörében eljárva - figyelemmel a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatáskörérıl szóló 1991. évi XX. törvény 138. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, az egyes állami tulajdonban lévı vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108-109 §-aiban, az önkormányzatok tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 1-4. §-aiban, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben, valamint a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 112. §-ában foglaltakra – abból a célból, hogy az önkormányzat törvényben biztosított tulajdonosi jogosítványait a jogszabályokkal, a célszerő vagyongazdálkodás és a piacgazdaság követelményeivel összhangban gyakorolja – Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cím Értelmezı rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában: Önkormányzati vagyongazdálkodás: Az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévı tárgyiasult és immateriális javakkal és ezeken meglévı terhekkel, kötelezettségekkel történı koordinált értékmegırzési, fejlesztési és hasznosítási folyamat, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok és célok teljesítését legjobban szolgáló, mőködı vagyonportfolió alakítható ki és tartható fenn. (1) különösen kedvezményes átruházás, szerzés: e rendelet 12. §-a alapján meghatározott forgalmi érték 50 %-át meg nem haladó jogügylet, (2) kedvezményes átruházás, szerzés: e rendelet 12. §-a alapján meghatározott forgalmi érték 50%-át meghaladó, de 100%-át el nem érı jogügylet (3) önkormányzati vagyon elidegenítése: az önkormányzati vagyon értékesítése, cseréje, gazdasági társaságba, egyéb gazdálkodó vagy társadalmi szervezetbe való bevitele, ingyenes átadása, (4) önkormányzati vagyon hasznosítása: az önkormányzati vagyon használata, használatba, vagy bérbeadása, illetve más módon történı hasznosítása az önkormányzati feladatok teljesítése, az önkormányzati célok megvalósítása érdekében, (5) üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tıkeszerkezetére, gazdasági, pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti, piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés, (6) vagyoni értékő jog különösen: a) vételi jog, elı- és visszavásárlási jog, *

A rendeletet a közgyőlés a 2004. november 25-i ülésén fogadta el.

8

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

haszonélvezet és használat, földhasználat, telki szolgalom, jelzálogjog és önálló zálogjog, végrehajtási jog, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetı egyéb jogosultságok, haszonbérlet, haszonkölcsön, névhasználat, lakás- és helyiségbérleti jog, szellemi alkotáshoz főzıdı, illetıleg szabadalmi oltalomhoz kapcsolódó jogosultság megszerzése és biztosítása.

2. cím A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat és jogelıdje által alapított és tulajdonosi irányítása alatt mőködı költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények), gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltetı jogi és természetes személyekre b) mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, az Önkormányzatot megilletı követelésekre és vagyoni értékő jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az Önkormányzatot megilletı részesedésekre, az értékpapírokra, továbbá az Önkormányzatot terhelı tartozásokra és követelésekre. (2) Az Önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggı egyes feladatait szervei útján látja el. (3) Az Önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével – korlátozott rendelkezési joggal – az Önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai gazdálkodnak. (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévı lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítésérıl külön jogszabály rendelkezik.

3. cím Az Önkormányzat vagyona

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és a vagyoni értékő jogaiból áll. (2) Az Önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok teljesítését és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. (3)1 Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. (4)2 Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül a kötelezı önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minısít, valamint törvény, vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısít, továbbá törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. (5) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. (6)3 Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának része a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévı nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyon. 4. §4 1

Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2012. március 7-tıl. Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2012. március 7-tıl. 3 Beillesztette a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2012. március 7-tıl. 2

9

(1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezı vagyonát e rendelet 1. melléklete, az Önkormányzat tulajdonában lévı nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyon körét e rendelet 1/A. melléklete tartalmazza. (2)5 Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısül különösen az önkormányzati hulladéklerakó, a temetı, valamint a köztéri mőalkotás.

5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát e rendelet 2. melléklete6 tartalmazza. (2) A jogszabályokban foglaltakon túlmenıen korlátozottan forgalomképes az Önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotás, továbbá közüzemi szolgáltatást végzı gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is. (3) A törzsvagyonba tartozó (2) bekezdésben korlátozottan forgalomképessé minısített vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol: a) a társaság az Önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, b) az érintett vagyontárgy jellege szerint közszolgáltatási feladatot lát el, valamint c) az Önkormányzat felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. (4) A közmővagyonnak - figyelemmel a jogszabályi korlátozásokra –gazdasági társaságba, egyéb gazdálkodó szervezetbe való bevitelérıl szóló alapító okiratot, társasági szerzıdést, alapszabályt a Közgyőlés határozattal hagyja jóvá. E rendelkezést megfelelıen alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerzıdés, alapszabály módosítására is. (5)7 6. §8 (1) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati vagyontárgy és vagyoni értékő jog, amely nem tartozik a 4. § és az 5. § hatálya alá. (2) Az Önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II. fejezet

Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó általános szabályok

1 cím A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet elıírásai szerint: a) a Közgyőlés, b) átruházott hatáskörben – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában9 foglalt korlátozásokat figyelembe véve – a polgármester, és a Közgyőlés e rendeletben vagyongazdálkodási jogkörrel felruházott bizottságai, valamint c) e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelı szervek e rendeletben meghatározott korlátozásokkal gyakorolják, illetve teljesítik. 4

Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 2. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. Módosította a 42/2012.(XI.6.) szekszárdi ör. 1. §. Hatályos 2012. november 7-tıl. 6 Módosította az 56/2011.(X. 19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 7 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 14. §. Hatálytalan 2012. március 7-tıl. 8 Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 3. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. 9 Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2013. április 3-tól. 5

10

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzıdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (3) Az Önkormányzat a tulajdonában levı vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzati vagyongazdálkodás elısegítése céljából gazdasági társaságot, közhasznú társaságot (a továbbiakban: kht.) alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, kht-ban hasznosíthatja. (4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége kötelezı feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (5) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot, kht-t alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási felelısségi körébe tartozik, az Önkormányzat – illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok - együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya nem lehet 51 %-nál kevesebb. (6) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban, kht-kban a tulajdonosi jogosítványokat a Közgyőlés nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Közgyőlés határozatával lehet. (7) Az Önkormányzat saját nevének bármely cég nevében való feltüntetéséhez nem járul hozzá. (8) A Közgyőlés az önkormányzati törzsvagyon megırzésérıl, üzemeltetésérıl a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat intézményei, illetıleg e vagyontárgyakat üzemeltetı gazdasági társaságok, kht-k útján gondoskodik. (9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerzıdésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

2. cím Önkormányzati vagyonkezelı szervek

8. § (1) Önkormányzati vagyonkezelı szerv: a) az Önkormányzat10 intézménye, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, b) az a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, amelyre az önkormányzati vagyon hasznosítását - szerzıdéssel, vagy jogszabályi rendelkezés alapján – bízták rá (a továbbiakban: vagyonkezelı). (2) A vagyonkezelı a hasznosításában lévı önkormányzati vagyonnal feladata ellátásának veszélyeztetése és az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül e rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretei között gazdálkodik. Köteles az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételt a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására fordítani. (3) A vagyonkezelı köteles biztosítani a szükséges információkat a Közgyőlés, valamint szervei számára a vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásához. (4) A vagyonkezelı vezetıje felelıs a kötelezettségek teljesítéséért. A feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében, illetve a tulajdonosi taggyőlés során az éves beszámoló keretében köteles számot adni.

3. cím Vagyonnyilvántartás és leltár

9. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak változását és - a hatályos jogszabályok által meghatározott értékelési rendnek megfelelıen - értékét az Önkormányzatnak nyilván kell tartania. (2) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyzı határozza meg. (3) A vagyonnyilvántartás feladatait - a vonatkozó számviteli jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen - a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége látja el.

10

Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 14. §. Hatályos 2012. március 7-tıl.

11

(4) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott önkormányzati vagyont nyilvántartani, évente leltározni a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintı változásokat a vagyonnyilvántartónak 30 napon belül jelenteni. (5) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelı köteles önkormányzati vagyonát a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen nyilvántartani és leltározni. (6)11 Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. 10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanvagyonról a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján felvezetett ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége (a továbbiakban: vagyonnyilvántartó) vezeti. (2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza - a törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon szerinti bontásban - az ingatlanvagyon vonatkozó jogszabályok által meghatározott adatait. (3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást a költségvetési intézmény, illetıleg az Önkormányzat e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelı szerve a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan tárgyévet követı év január 15-ig köteles a vagyonnyilvántartónak jelenteni. (4) Az Önkormányzat beruházásában megvalósult fejlesztéseket az üzembe helyezéstıl számított 60 napon belül be kell vezetni az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterbe.

11. § A vagyonnyilvántartás, valamint az ingatlankataszter felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számviteli elıírásokkal, a földhivatali nyilvántartással, a szolgáltatók nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezıségéért a jegyzı felel.

4. cím Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

12. § (1) Az Önkormányzat: a) ingó és ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás könyv szerinti értékén b) értékbecslés esetén a becsült forgalmi értéken, c) az Önkormányzatot megilletı követeléseket, vagyoni értékő jogokat, részesedéseket, értékpapírokat, készpénzvagyont, továbbá az Önkormányzatot terhelı tartozásokat és követeléseket a számviteli jogszabályok szerint meghatározott értéken tartja nyilván. (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve hasznosítására irányuló döntést megelızıen az adott vagyontárgy forgalmi értékét: a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) értékpapír esetén a tızsdei, illetve piaci árfolyam, ennek hiányában a névérték alapján, c) egyéb társasági részesedés, vagyoni értékő jog és az Önkormányzatot illetı követelések esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni (a továbbiakban forgalmi érték). (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját e rendelet 7. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja vonatkozásában az adott vagyontárgy forgalmi értékétıl függıen, illetve – ha az értékesítés vagy a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész forgalmi értéke alapján kell megállapítani. (4) Ha a szerzıdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes forgalmi értéke az irányadó.

11

Beillesztette a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 4. §. Hatályos 2012. március 7-tıl.

12

5. cím Eljárás a tulajdonos képviseletében

13. § (1) Az önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban a tulajdonost megilletı nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. (2) Az Önkormányzat jogi képviseletét a polgármester biztosítja. (3) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elıvásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása) a polgármester adja meg. III. fejezet Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett

1. cím Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés általános szabályai

14. § A Közgyőlés hatáskörébe tartoznak az alábbi – vagyonhasznosításra vonatkozó – - önkormányzati vagyonnal kapcsolatos – döntések, értékhatártól függetlenül: a) az Önkormányzat tulajdonát képezı vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b)12 ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történı kijelölése figyelemmel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság e rendelet 16. § 15. pontjában, valamint 17.-19. pontjában megállapított hatáskörére, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történı kijelölése, valamint részbeli hozzájárulás és apport befektetése társaságokba, d)13 hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása figyelemmel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság e rendelet 16. § 7. pontjában megállapított hatáskörére, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, g) egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, h) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, megszüntetése, átalakulása, i)14 társadalmi szervezet létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, azok engedélyezése, j)15 a törzsvagyon elidegenítésével, hasznosításával, megterhelésével kapcsolatos jogügyletek. k) vagyonkezelıi jog létesítése.

15. § A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkezı szerv döntése alapján az elidegenítési és a vagyonhasznosítási megkötésére, aláírására, valamint b) megkötni – a Közgyőlés véleményének figyelembe vételével a biztosítási szerzıdéseket. 16. §16 A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság: 12

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. 15 Módosította a 10/2010.(V.5.) szekszárdi ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010. május 5-tıl. 16 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 2. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 13 14

13

jogügyletek

1. állást foglalhat minden, az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos kérdésben, 2. a gazdálkodás színvonalának figyelemmel kísérése körében: a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzıtıl, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelı vezetıjétıl, b) javaslatokat fogalmazhat meg a gazdálkodás színvonalának javítása érdekében, 3. a pénzeszközök felhasználása célszerőségének, az erıforrások hatékony mőködtetésének figyelemmel kísérése körében: a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzıtıl, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelı vezetıjétıl, b) javaslatokat fogalmazhat meg a pénzeszközök felhasználásnak célszerőbbé, az erıforrások mőködtetésének hatékonyabbá tétele érdekében, 4. a vagyonváltozás alakulásának figyelemmel kísérése körében: a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzıtıl, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelı vezetıjétıl, b) feltárja és értékeli a vagyonváltozást elıidézı okokat, c) javaslatokat fogalmazhat meg a vagyongazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében, 5. a hitelfelvétel indokainak és gazdasági megalapozottságának vizsgálata körében: a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzıtıl, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelı vezetıjétıl, b) feltárja és értékeli a hitelfelvételhez vezetı okokat, c) feltárja és értékeli a hitelfelvételen kívül szóba jöhetı egyéb alternatívákat, azokra gazdaságilag és pénzügyileg megalapozott javaslatot tesz, 6. véleményezi a költségvetésben e célra biztosított elıirányzat erejéig a vállalkozásokban való részvételt 5 és 10 millió forint közötti összeg esetén, e körben eljárva: a) feltárja, vizsgálja, elemzi és értékeli adott vállalkozásban való részvétellel járó kockázati tényezıket, b) egyéb befektetési alternatívákkal összehasonlítva vizsgálja, elemzi és értékeli adott vállalkozásban való részvétel rövid-, közép- és hosszútávú hatásait, elınyeit, hátrányait különös tekintettel a rentabilitásra, 7. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott kiadási elıirányzatok finanszírozásához szükséges hitelfelvétel idıpontjáról, 8. véleményezi: a) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közgyőlési elıterjesztéseket, b) az Önkormányzat gazdálkodásával összefüggı rendelet-tervezeteket, figyelemmel kíséri azok hatályosulását, kezdeményezheti azok módosítását, illetve javaslatot dolgozhat ki módosításukra, 9. a vállalkozás-fejlesztési célok megvalósulásának szempontjából véleményezi az Önkormányzat beruházási programjait, e körben: a) vizsgálja és értékeli adott beruházási program összhangját az önkormányzati vállalkozás-fejlesztési célokkal, illetve a környezı vállalkozások pillanatnyi struktúrájával, b) vizsgálja, elemzi és értékeli adott beruházási program vállalkozási környezetre, szerkezetre gyakorolt hatását, c) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott beruházási program megvalósításával járó kockázati tényezıket, d) vizsgálja, elemzi és értékeli adott beruházási program megvalósításának hatásait, elınyeit, hátrányait az esetlegesen felmerülı egyéb beruházási, befektetési alternatívákkal összehasonlítva, 10. a városfejlesztési, városépítészeti szempontból jelentıs beruházási javaslatok véleményezése körében: a) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott beruházási javaslat megvalósításával járó kockázati tényezıket, b) vizsgálja, elemzi és értékeli adott beruházási javaslat megvalósításának hatásait, elınyeit, hátrányait az esetlegesen felmerülı egyéb beruházási, befektetési alternatívákkal összehasonlítva, 11. az Önkormányzat által alapított, illetve részben vagy kizárólagosan az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelı szervek tevékenységének, mőködésének, szervezeti kialakításának véleményezése körében: a) szóbeli és írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzıtıl, illetve a gazdasági társaság, valamint a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelı szerv vezetıjétıl, b) az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével betekinthet a gazdasági társaság, továbbá az 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelı szerv irataiba, dokumentumaiba, c) javaslatokat fogalmazhat meg a gazdasági társaság és a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb vagyonkezelı szerv tevékenységének, mőködésének, szervezeti kialakításának gazdaságosabbá, hatékonyabbá tétele érdekében, 12. elızetesen véleményezi az 1 millió Ft összeget meghaladó kötelezettség-vállalásokat,

14

13. 5 millió Ft összeghatárig dönthet vállalkozásban való önkormányzati részvételrıl a költségvetésben e célra biztosított elıirányzat erejéig figyelemmel a Közgyőlés e rendelet 14. §-ában meghatározott kizárólagos hatásköreire, 14.17 átruházott hatáskörben - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában,18 valamint e rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében szereplı korlátozások figyelembe vételével nettó 15. 000.000 Ft összeghatárig gyakorolja az Önkormányzatot, mint tulajdonost megilletı jogokat, 15. elidegeníti az építési telek nagyságát el nem érı önkormányzati tulajdonban álló telket, illetve más önkormányzati ingatlant, 16. elidegeníti a Közgyőlés által hatáskörébe utalt, önkormányzati tulajdonban álló ingatlant, 17. dönt a beépítési kötelezettség elmulasztása miatti terület-visszavásárlásról, 18. dönt a külterületi ingatlan elidegenítésérıl 5000 m2 nagyságig, 19. dönt a bel- és külterületi ingatlan bérbeadásáról, bérleti díjának elengedésérıl, 20. dönt az Önkormányzatot megilletı elıvásárlási jogról 5 millió Ft összeghatárig, javaslatot tesz 5 millió Ft felett az elıvásárlási joggal kapcsolatos döntésre, 21. javaslatot tehet a mezıgazdasági mőveléső ingatlan eladására, vásárlására, cseréjére, 22. elızetesen véleményezi az önkormányzati tulajdonú, mezıgazdasági mőveléső földterületekkel kapcsolatos elıterjesztéseket, 23. az 1.-5., 8.- 12. és a 21. -22. pontok által meghatározott feladatköreiben eljárva észlelt jogszabálysértésrıl haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervet és kezdeményezi felé a jogsértı állapot vagy tevékenység megszüntetését, amennyiben az érintett szerv a Bizottság felhívásának a megadott határidın belül nem tesz eleget, tájékoztatja a Közgyőlést, 24. az 1.-6., 8.-11. és a 21.-22. pontokban meghatározott feladatkörében végzett tevékenységérıl és felmerült javaslatairól a Közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a 7. és a 12.- 20. pontokban megállapított hatáskörében végzett tevékenységérıl, illetıleg meghozott döntéseirıl a soron következı ülésen tájékoztatja. 17. §19 18. §20 19. § A Humán Bizottság:21 a) állásfoglalást ad a jegyzı részére az egyes önkormányzati oktatási intézményekben feleslegessé vált helyiségek hasznosításáról, e körben: aa) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott helyiség hasznosításának alternatíváit, az egyes alternatívák elınyeit, hátrányait, ab) javaslatot tehet a feleslegessé vált helyiségek hasznosítására, b) az a) pont által meghatározott feladatköreiben eljárva észlelt jogszabálysértésrıl haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervet és kezdeményezi felé a jogsértı állapot vagy tevékenység megszüntetését, amennyiben az érintett szerv a Bizottság felhívásának a megadott határidın belül nem tesz eleget, tájékoztatja a Közgyőlést, c) az a) pontban meghatározott feladatkörében végzett tevékenységérıl és felmerült javaslatairól a Közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja.

20. § A Szociális és Egészségügyi Bizottság: a) dönt az Önkormányzat javára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 119. §-ának (2) bekezdése22 alapján bejegyzett jelzálogjog, valamint ennek biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlésérıl, b) állásfoglalást ad a jegyzı részére az egyes önkormányzati szociális és egészségügyi intézményekben feleslegessé vált helyiségek hasznosításáról, e körben: ba) feltárja, vizsgálja, értékeli és elemzi adott helyiség hasznosításának alternatíváit, az egyes alternatívák elınyeit, hátrányait, 17

Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 5. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2013. április 3-tól. 19 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 9. §. Hatálytalan 2011. október 20-tól. 20 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 26/2007.(VI.27.) szekszárdi ör. 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007. június 27-tıl. 21 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 22 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 18

15

bb) javaslatot tehet a a kihasználatlan helyiségek hasznosítására, c) az a) pont által meghatározott feladatköreiben eljárva észlelt jogszabálysértésrıl haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervet és kezdeményezi felé a jogsértı állapot vagy tevékenység megszüntetését, amennyiben az érintett szerv a Bizottság felhívásának a megadott határidın belül nem tesz eleget, tájékoztatja a Közgyőlést, d) az a)-b) pontokban meghatározott feladatkörében végzett tevékenységérıl és felmerült javaslatairól a Közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja.

2. cím Az önkormányzati vagyon különösen kedvezményes vagy kedvezményes átruházása

21. § (1) Az önkormányzati vagyont különösen kedvezményesen átruházni - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eseteken kívül és jogszabály eltérı rendelkezésének hiányában – a következı célra lehet: a) meghatározott céllal más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással közérdekő célra, c) közalapítvány javára alapítványrendeléssel, d) közösségi célra alapítványi hozzájárulással. (2) Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházásáról - figyelemmel a Közgyőlés e rendelet 14. §-ának i) pontjában meghatározott kizárólagos hatáskörére 500.000.- Ft forgalmi értékig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság23, az felett a Közgyőlés dönt. (3) Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházására a Közgyőlés minısített többségével meghozott döntése alapján kerülhet sor, amennyiben az így juttatott kedvezmény összege az 1.000.000 Ft-ot meghaladja. (4) Az Önkormányzat törzsvagyona jelen § rendelkezései alapján nem ruházható át.

3. cím Az önkormányzati követelés elengedése

22. § (1) A Közgyőlés – jogszabály eltérı rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésérıl: a) csıdegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, illetıleg aránytalan költségráfordítással érvényesíthetı, f) kötelezettje nem lelhetı fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlıen bizonyított. (2) Az Önkormányzatot és intézményeit megilletı követelésrıl való lemondás kérdésében 1.000.000 Ft értékhatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság24, az felett a Közgyőlés dönt.

4. cím Az Önkormányzatot terhelı kötelezettség elismerése

23. § Az Önkormányzatot terhelı kötelezettség elismerésére a polgármester - a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság25 elızetes véleményének kikérését követıen – abban az esetben jogosult, ha: a) az általa beszerzett szakértıi vélemény azt alátámasztja, valamint b) döntésével az Önkormányzatot további - elkerülhetı - kiadástól mentesíti. 23

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 25 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 24

16

5. cím A felajánlott vagyon elfogadása

24. § (1) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, ezt az Önkormányzat, illetve a lemondásban megnevezett vagyonkezelı elfogadhatja, feltéve, hogy képes az csak abban az esetben fogadható el, ha az azzal járó kötelezettségek teljesítésére és a vagyontárgy elfogadása nem ellentétes az észszerő gazdálkodás követelményeivel. (2) Az Önkormányzat részére 3.000.000.- Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatáskörérıl szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgármester döntához szükség van a Közgyőlés jóváhagyására. 6. cím Az Önkormányzat intézményeire bízott vagyon elidegenítése és hasznosítása

25. § (1) Az Önkormányzat intézményei részére a Közgyőlés a mőködéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. (2) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerő használatára, mőködtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz főzıdı közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévı vagyon számviteli elıírások szerinti nyilvántartására. (3) Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelezı, és az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elısegítve szolgálhatja, a kötelezı feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (4) Az Önkormányzat intézményeitıl a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Közgyőlés az intézményi feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül megvonhatja, ha az az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

26. § (1)26 Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévı forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül – határozott vagy határozatlan idejő bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe vagy használatba adás útján - és amennyiben az alaptevékenység jellege lehetıvé teszi - a forgalomképes vagyonukat az alaptevékenység elısegítése érdekében egy éven belüli idıtartamra bruttó 500 ezer forint szerzıdéses összeghatárig saját hatáskörben, bruttó ötszázezer forint szerzıdéses összeghatár felett, vagy egy éven túli idıtartamra a) bruttó 1 millió forint szerzıdéses összeghatárig a polgármester elızetes jóváhagyásával, b) bruttó 1-5 millió forint közötti szerzıdéses összeg esetében a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, továbbá az ágazatilag illetékes bizottság elızetes jóváhagyásával, c) bruttó 5 millió forint szerzıdéses összeghatár felett a közgyőlés elızetes jóváhagyásával hasznosíthatják. (2)27 A bérleti, haszonbérleti, haszonkölcsön, illetve használati szerzıdések egy példányát a Gazdasági és Informatikai Igazgatóság28 intézményenként nyilvántartja. (3)29 (4)30 Az (1) bekezdés szerinti bérleti, haszonbérleti, haszonkölcsön vagy használati szerzıdés megkötésére az intézményvezetı jogosult, ellenjegyzésére a mindenkor hatályos gazdálkodási szabályzat szabályai irányadóak.

26

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 5. §. hatályos 2013. április 3-tól. 29 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 9. §. Hatálytalan 2011. október 20-tól. 30 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. 27 28

17

(5) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévı épületekben kötelesek - az országgyőlési és az önkormányzati választások, valamint a választási kampányok idején választási győlés céljára a választások lebonyolításához szükséges mértékben, illetve a kampány céljára - egy tantermet térítés nélkül az Önkormányzat, illetve a jelölı szervezetek rendelkezésére bocsátani. (6) E lehetıség valamennyi jelölı szervezetet és független jelöltet azonos feltételekkel és kizárólag a kampány törvényes idıszaka alatt illet meg. A rendelkezésre bocsátott helyiségekben és épületekben plakátot elhelyezni tilos. 26/A. §31 (1) Az állami fenntartásba került, de az Önkormányzat által mőködtetett köznevelési intézmények esetében az állami intézményfenntartó központ ingyenes vagyonkezelıi vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon bérbeadásánál a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásról szóló szerzıdéseket - átruházott hatáskörben eljárva - a polgármester köti meg. 27. § (1) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévı ingó dolgokat az alapító okiratban jóváhagyott alapfeladatokhoz kapcsolt jogszerő használat során bekövetkezett elhasználódás miatt pótlási kötelezettséggel értékesíthetik. (2)32 A bruttó 500.000.- Ft-ot meg nem haladó könyv szerinti egyedi nyilvántartási értékő eszköz értékesítése vagy selejtezése csak a polgármester, a bruttó 500.000.- Ft-ot meghaladó könyv szerinti egyedi nyilvántartási értékő eszköz értékesítése vagy selejtezése pedig csak a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hozzájárulásával megengedett. Több eltérı egyedi nyilvántartási értékő eszköz értékesítése vagy selejtezése esetén a teljes értékesítést, illetve selejtezést egy eljárás keretében a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság engedélyezheti. (3) Az értékesítésbıl származó bevétel az Önkormányzat érintett intézményének költségvetését illeti meg. (4) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévı ingó dolgoknak a rendes gazdálkodás indokolt mértékét meghaladó értékesítésére kizárólag a Közgyőlés elızetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejő meghatározása alapján jogosultak. (5) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó intézménynél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Közgyőlés gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg. (6) Az Önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, az éves költségvetését meghaladó kötelezettséget csak a Közgyőlés elızetes hozzájárulásával vállalhat.

7. cím Az önkormányzati vagyon elidegenítésének és hasznosításának nyilvánossága

28. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása az alábbi eljárások keretében történhet: a) nyilvános pályázat, b) zártkörő pályázat, c) nyilvános árverés, d) zártkörő árverés, e) zártkörő elhelyezés. (2) A pályázat, az árverés meghirdetésére, valamint a zártkörő elhelyezésrıl való döntésre a vagyon feletti tulajdonos jogosult. (3)33 25.000.000 Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelınyösebb ajánlatot tevı részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

31

Beillesztette a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2013. április 3-tól. Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 6. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. 33 Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 7. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. 32

18

(4)34 25.000.000 Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelınyösebb ajánlatot tevı részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést, ha természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet az önkormányzati vagyon használója, és a használatában álló önkormányzati vagyont hasznosítja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdésben foglalt esetben mellızhetı a versenyeztetés. (5)35

Nyilvános és zártkörő pályázat

29. § (1) A pályázat során követendı eljárás rendjét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.36 (2) A pályázatok fıszabályként nyilvánosak. (3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörő pályázat, ha: a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb hasznosítási módjával kapcsolatos feladatok megoldása, illetıleg adott célra történı hasznosítása elıre meghatározott ajánlattevık, illetıleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, b) az önkormányzati érdekek - így különösen a közszolgáltatás biztonságos ellátása, azt indokolttá teszik. (4) A pályázat módjáról a kiírásról történı döntés alkalmával kell rendelkezni.

30. § (1) A kiíró a pályázat kiírásával egyidejőleg rendelkezik arról, hogy maga, vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni. (2) A megkötendı szerzıdésben szerepeltetni kell: a) az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, b) az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, c) a nem, vagy nem szerzıdésszerő teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá lehetıvé kell tenni a szerzıdés teljesítésének ellenırizhetıségét.

31. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerzıdés megkötése - a szerzıdéskötésre nyitva álló határidıben - meghiúsul, vagy a szerzıdés aláírását követıen a nyertes pályázó a szerzıdést nem, vagy nem szerzıdésszerően teljesíti, és ezért a kiíró a szerzıdéstıl eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következı pályázóval szerzıdést kötni, vagy új pályázatot kiírni. (2) A nyertes pályázó helyébe lépı pályázóval csak akkor köthetı szerzıdés, ha a pályázati kiírás arra lehetıséget adott és: a) a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt ajánlattevıt errıl külön értesítették, továbbá b) a szerzıdésnek a kiíró által történı - az (1) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondásakor, vagy attól történı elállásakor a pályázat eredményhirdetésétıl számított 6 hónap még nem telt el.

A nyilvános árverés

32. § (1) A nyilvános árverés a vagyon elidegenítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során az ár a licitlépcsık alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. (2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat. 34

Módosította a 42/2012.(XI.6.) szekszárdi ör. 2. §. Hatályos 2012. november 7-tıl. Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 18/2008.(IV.2.) szekszárdi ör. 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2008. április 2-tıl. 36 Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 14. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. 35

19

(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

Zártkörő árverés

33. § A zártkörő árverésre a nyilvános árverés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon csak a kiíró által meghívottak vehetnek részt, és alkalmazásához legalább két versengı jelenléte szükséges.

Zártkörő elhelyezés

34. § A zártkörő elhelyezés olyan elidegenítés, amikor a tulajdonos a tulajdonában álló részesedéseket befektetési bank, vagy értékpapír-forgalmazó társaság közremőködésével - a bank, vagy a társaság által alkalmazott árképzési elvek alapján meghatározott, a felek által kölcsönösen elfogadott értéken - ajánlja fel értékesítésre külsı befektetınek oly módon, hogy az elidegenítést lebonyolító bank, illetve társaság kötelezettséget vállal az ily módon elidegenítésre nem kerülı részesedések lejegyzés útján történı megvételére.

8. cím A törzsvagyon elidegenítésére és hasznosítására, valamint forgalomképes vagyonná való minısítésére vonatkozó speciális szabályok

35. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az Önkormányzat és a 8. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelı szervek rendeltetésének megfelelı használatra alkalmas állapotban köteles megırizni, fenntartásáról, pótlásáról, mőködtetésérıl gondoskodni mindaddig, amíg arra az önkormányzati feladat ellátásához vagy a közhatalom gyakorlásához szükség van. (2) Az Önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel, nem köthetı le, nem lehet követelés biztosítéka. (3) A Közgyőlés az önkormányzati törzsvagyonban lévı vagyontárgy hasznosításának, illetve mőködtetésének jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében átengedheti. (4) A koncessziós formában történı hasznosítás esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Közgyőlés dönt. (5)37 Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgy – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (2)-(3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthetı el, vagyonkezelıi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekbıl külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhetı meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthetı. Az e rendelkezésbe ütközı szerzıdés semmis. (5a)38 Törvényben, illetve e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az errıl rendelkezı jogszabály erejénél fogva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelıi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekbıl külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthetı. (6) A korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetésétıl eltérı célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható. (7) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésérıl, hasznosításáról, használati, illetve hasznosítási jogának átengedésérıl - a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével - a Közgyőlés dönt. 37 38

Módosította a 42/2012.(XI.6.) szekszárdi ör. 3. §. Hatályos 2012. november 7-tıl. Módosította a 42/2012.(XI.6.) szekszárdi ör. 3. §. Hatályos 2012. november 7-tıl.

20

(8) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítése, használati, illetve hasznosítási jogának átengedése minden esetben csak pályázat útján történhet. (9) A törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítására a Közgyőlés minısített többséggel hozott határozata alapján kerülhet sor. (10) A törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy akkor nyilvánítható forgalomképessé, ha az önkormányzati feladat és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

9. cím A forgalomképes vagyon elidegenítése és hasznosítása

36. § (1) A forgalomképes vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzésérıl, elidegenítésérıl és hasznosításáról - e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott kivételekkel - a Közgyőlés gondoskodik. (2) A forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárgyak, vagyoni érétkő értékő jogok jogi és természetes személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok átlátható szervezetek részére egyaránt elidegeníthetık, használatba adhatók, vagy más módon hasznosíthatók. (3) A forgalomképes vagyon hasznosítása során az Önkormányzat: a) gazdasági társaságot alapíthat, b)39 c) tulajdonjogát másra átruházhatja, d) vagyonrészének birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát másnak átengedheti, e) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti. (4) Az elidegenítési és hasznosítási döntés végrehajtására a Polgármesteri Hivatal útján a polgármester jogosult, a bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

37. § (1)40 Az Önkormányzat forgalomképes vagyonába tartozó vagyontárgy, vagyoni értékő jog ellenérték fejében ruházható át. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. (2)41 Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. (3)42 (4)43 (5)44 (6)45 38. § (1) Adásvétel esetén a fizetés határideje legkésıbb a szerzıdés aláírását követı 15. nap. Ennél hosszabb – legfeljebb 90 napos - határidıt 5.000.000,- Ft értékhatárig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság46, ezeket meghaladóan a Közgyőlés engedélyezhet. (2) Részletfizetési határidı adható az adásvételi szerzıdésben szereplı érték figyelembe vételével a szerzıdés megkötésének napjától számítva: a) 5.000.000.- Ft bruttó szerzıdéses értékig maximum 60 nap, b) 5.000.001.- Ft – 10.000.000.- Ft bruttó szerzıdéses érték között maximum 1 év, c) 10.000.000.- Ft bruttó szerzıdéses érték felett maximum 2 év futamidı biztosításával. 39

Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 9. §. Hatálytalan 2011. október 20-tól. Módosította a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 9. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. Módosította a 42/2012.(XI.6.) szekszárdi ör. 4. §. Hatályos 2012. november 7-tıl. 42 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 14. §. Hatálytalan 2012. március 7-tıl. 43 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 14. §. Hatálytalan 2012. március 7-tıl. 44 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 9. §. Hatálytalan 2011. október 20-tól. 45 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 14. §. Hatálytalan 2012. március 7-tıl. 46 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 40 41

21

(3) A részletfizetés engedélyezésére 5.000.000.- Ft bruttó szerzıdéses értékig a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság47, az felett a Közgyőlés jogosult. (4) Részletfizetés engedélyezésekor a Ptk. szerinti mindenkori kamatot kell felszámolni. (5) Fizetési késedelem esetén - ha a szerzıdés ettıl eltérıen nem rendelkezik - az Önkormányzat mint eladó a Ptk., illetıleg - annak felhatalmazása alapján - egyéb jogszabály által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot számít fel, továbbá igénybe veszi a nem, vagy nem szerzıdésszerő teljesítés esetén rendelkezésére álló, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szankciókat.

10. cím Behajthatatlan követelések

39. § (1) Követelések azok a különféle szerzıdésekbıl eredı, pénzformában (forintban) kifejezhetı fizetési igények, amelyek az Önkormányzat, szervei, továbbá e rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megnevezett intézmények által már teljesített és a másik szerzıdı fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendı támogatás nyújtásához, vagy elıleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen: a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával, b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével), c) részletfizetés mellett történı egyéb hasznosításával, d) közterület-használati díjakkal, e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal, f) elsı lakáshoz jutók helyi támogatásával, g) munkáltatói kölcsönnel, h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal, i) szociális támogatásokkal, j) átadott pénzeszközökkel, k) térítési díjakkal, l) céltámogatásokkal és m) egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések. (2) A behajthatatlannak minısülı követeléseket e rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza. (3) A behajthatatlannak minısített követelések leírásának engedélyezésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság48 jogosult. (4) Az Önkormányzat intézményeire nézve a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegő behajthatatlannak minısülı követelések leírásának engedélyezésére az intézmény vezetıje jogosult, melyrıl a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot49 évente legalább egy alkalommal tárgyév végén köteles tájékoztatni. (5) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét az arra alkalmas közokirattal, illetve teljes bizonyító erejő magánokirattal igazolni kell. (6) A behajthatatlan követelés leírása nem minısül követelés elengedésnek.50

40. § A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás: a) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer, tárgyév végén, de a mérlegkészítés idıpontját legalább 15 nappal megelızıen kell elvégezni. b) A felülvizsgálat során a követelés végleges minısítésérıl és a be nem hajtható követelés törlésérıl a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság51 dönt. 11. cím A vagyonkezelıi jog gyakorlásának helyi szabályai 40/A. §

47

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 50 Módosította a 11/2012.(III.6) szekszárdi ör. 14. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. 51 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. 48 49

22

(1) Az önkormányzat a tulajdonában levı törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerzıdéssel létesíthet vagyonkezelıi jogot. (2) A vagyonkezelıi jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhetı el. A Közgyőlés a vagyonkezelıi jog létesítésérıl, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy idıben dönt. (3) A vagyonkezelıt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerzıdésben meghatározott jogok és kötelezettségek. 40/B. § (1) A vagyonkezelıi jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelı által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelı a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el. (2) A vagyonkezelıi jog ellenérték fejében történı megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni. 40/C. § (1) A vagyonkezelı a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerzıdésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerzıdésszerően, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja. (2) A vagyonkezelı az önkormányzati vagyont érintı beruházást, fejlesztést megelızıen köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását. (3) A vagyonkezelés ellenırzésének keretében a vagyonkezelı köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. (4) A vagyonkezelı tulajdonosi ellenırzése a közgyőlés által elfogadott éves ellenırzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenırzéssel valósul meg. (5) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenırzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelı a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen végzi, továbbá feladata az ellenırzés során feltárt szabálytalanságok megszőntetésére intézkedés kezdeményezése.

IV. fejezet Vegyes rendelkezések

41. § (1) Ingatlan vagyontárgyat elidegeníteni, vásárolni, cserélni, használatba vagy bérbe adni, illetve egyéb módon hasznosítani csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet. A forgalmi érték megállapításának szempontjából a Polgármesteri Hivatal értékbecslése az irányadó. (2) Ingatlan vagy ingó tulajdonjogát, vagy használatra, hasznosítására vonatkozó jogát megszerezni az abban meghatározott értékhatár felett csak a közbeszerzésekrıl szóló törvény52 rendelkezései szerint lehet. (3)53 Amennyiben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata bármilyen projektben támogatást nyújt (pl. önrész), a közbeszerzési eljárás lebonyolítását Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi.

52 53

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. Beillesztette a 26/2007.(VI.27.) szekszárdi ör. 3. §. Hatályos 2007. június 27-tıl.

23

42. § (1) Az Önkormányzat intézményei gazdálkodásának ellenırzése az Ötv-ben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak szerint történik. (2) Az Önkormányzat egyszemélyi és többségi tulajdonában lévı gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenırzését a felügyelı bizottságok végzik, melyekbe tagokat a Közgyőlés delegál. Ha a Közgyőlés által delegált felügyelı bizottsági tag önkormányzati képviselı, mandátumának lejártakor felügyelı bizottsági tagsága megszőnik.

43. § (1) Az önkormányzati vagyonnal felelıs módon, rendeltetésszerően kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyőlés az Állami Számvevıszék útján ellenırzi. (2) A vagyonnal kapcsolatos költségek összegét az Önkormányzat költségvetésében vagyonkezelési költségek címén kell megtervezni. 44. § (1) A Közgyőlés megbízatásának lejárta és újjáalakulása közötti idıszakban, valamint a jogszabályokban meghatározott mőködésképtelenné válás esetén annak hatásköreit a polgármester gyakorolja. (2) A polgármester az (1) bekezdés alapján hozott döntéseirıl összefoglaló tájékoztatást köteles adni a jogkör eredeti gyakorlójának annak mőködése ismételt megkezdését követı elsı ülésén.

V. fejezet Záró rendelkezések

45. § (1)54 E rendelet 2005. május 1. napján lép hatályba, kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. (2)55 E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követıen indult ügyekben kell alkalmazni. (3)56 E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg Szekszárd Város Képviselı-testületének az önkormányzati vagyonnal valógazdálkodás egyes szabályairól szóló 17/1992.(V.28.) KT. számú rendelete, valamint a módosításáról szóló 23/1992.(X.6.) KT. számú rendelet, 47/1993.(XII.17.) KT. számú rendelet,17/2000.(VI.20.) rendelet, 15/2003.(VI.16.) rendelet, továbbá a kiegészítésérıl szóló 35/2003.(XII.19.) hatályát veszti. VI. fejezet Jogharmonizációs záradék 46. §57 E rendelet a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Kocsis Imre Antal polgármester

Dr. Ferincz János aljegyzı

Záradék: 54

Módosította a 40/2004.(XII.21.) szekszárdi ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-tıl. Beillesztette a 40/2004.(XII.21.) szekszárdi ör. 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-tıl. 56 Átszámozta a 40/2004.(XII.21.) szekszárdi ör. 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-tıl. 57 Kiegészítette a 23/2009.(X.30.) szekszárdi ör. 16. §. Hatályos 2009. október 30-tól. 55

24

A kihirdetés napja: 2004. december 1. Dr. Ferincz János aljegyzı Módosította a

40/2004.(XII.21.) szekszárdi ör. 2. § 26/2007.(VI.27.) szekszárdi ör. 32/2007.(X.1.) szekszárdi ör. 3. § (3) bekezdése 18/2008.(IV.2.) szekszárdi ör. 23/2009.(X.30.) szekszárdi ör. 16. § 10/2010.(V.5.) szekszárdi ör. 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 11/2012.(III.6.) szekszárdi ör. 29/2012.(VI.5.) szekszárdi ör. 42/2012.(XI. 6.) szekszárdi ör. 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet

25

1. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez58

Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyon köre:

1) a helyi közutak és mőtárgyaik (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bek. a) pontja),

2) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bek. b) pontja),

3) az önkormányzati tulajdonban álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közmőveket. (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bek. d) pontja).

A vagyonkataszter nyilvántartásban az önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonként nyilvántartott forgalomképtelen törzsvagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely e melléklet részét képezi és amely a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Informatikai Igazgatóságán megtekinthetı, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

58

Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2013. április 3-tól.

26

1/A. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez59

Az Önkormányzat tulajdonában lévı nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyon köre (forgalomképtelen törzsvagyon):

Azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısít (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bek. b) pontja).

A vagyonkataszter nyilvántartásban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő vagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely e melléklet részét képezi és amely a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Informatikai Igazgatóságán60 megtekinthetı, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

59 60

Módosította a 42/2012.(XI.6.) szekszárdi ör. 6. §. Hatályos 2012. november 7-tıl. Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2013. április 3-tól.

27

2. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez61

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei: 1) az önkormányzat tulajdonában álló közmő (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bek. a) pontja), 2) az önkormányzat tulajdonában álló, a közgyőlés és szervei, továbbá az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bek. b) pontja), 3) az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévı társasági részesedés (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bek. c) pontja), 4) az önkormányzat tulajdonában lévı mőemlék épület, 5) az önkormányzat tulajdonában lévı védett természeti terület (Vtv. 7. § (4) bek.), 6) az önkormányzat tulajdonában lévı kulturális javak 7) a barlang kivételével a védett természeti értékek és területek (a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (5) bek.), 8) a muzeális intézmények leltárában szereplı kulturális javak (a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény 38. § (4) bek.), továbbá 9) azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképessé nyilvánít (A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bek. c) pontja), 10) el nem idegeníthetı önkormányzati lakások A vagyonkataszter nyilvántartásban korlátozottan forgalomképes törzsvagyonként nyilvántartott vagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi és amely a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Informatikai Igazgatóságán megtekinthetı, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

61

Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2013. április 3-tól.

28

3. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez62

Az önkormányzat tulajdonában lévı üzleti vagyon:

1) Forgalomképes ingatlanok: a) lakóházak, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, b) bel- és külterületi földingatlanok: ba) építési telkek, bb) mezıgazdasági mővelésre, vagy egyéb hasznosításra alkalmas földterületek, 2) Forgalomképes ingók és vagyoni értékő jogok: a) készpénz, b) egyéb pénzeszközök és követelések, c) értékpapírok, váltók, d) kötvények, részvények, e) vállalkozásban lévı üzletrészek, f) használati és haszonélvezeti jog, g) szolgalmi jog, h) haszonkölcsön, i) egyéb vagyoni értékő jogok azon ingatlan és ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékő jogok kivételével, amelyek jogszabály erejénél fogva az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak.

A vagyonkataszter nyilvántartásban üzleti vagyonként nyilvántartott vagyon felsorolását excel táblázat rögzíti, amely jelen melléklet részét képezi és amely a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Informatikai Igazgatóságán megtekinthetı, illetve az elektronikus nyilvántartás részét képezi.

62

Módosította a 17/2013.(IV.2.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2013. április 3-tól.

29

4. melléklet63 az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004.(XII.1.) szekszárdi ör. rendelethez

A pályázati eljárás szabályai

I. A pályázat kiírása, meghirdetése 1) A nyilvános pályázatot legalább egy országos és egy helyi napilapban kell meghirdetni. 2) Zártkörő pályáztatás esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejőleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást a benyújtás napját legalább 20 nappal megelızıen. 3) A pályázatok leadására határidıt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idı ne legyen kevesebb 20 napnál. 4) A pályázati eljárás folyamán - az 5) pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételeket, az eljárás és az elbírálás módját, az elbírálás szempontjait nem változtathatja meg. 5) A kiíró a kiírásban szereplı, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg: a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és errıl a pályázókat tájékoztatta, b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, illetve c) a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétıl - zártkörő pályázat esetén az értesítés kézbesítésétıl - számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére. 6) Az 5) pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetıleg valamennyi érdekeltnek megküldeni. 7) A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörő), több forduló esetén a fordulók számát, c) a pályázat tárgyaként az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgy(ak) megjelölését, d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és dátumszerően megjelölt határidejét, e) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyét és idejét, f) részletes pályázati kiírás, illetıleg prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és ellenértékét, 8) A részletes pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörő), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön, zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat, c) a pályázat tárgyaként az elidegenítésre, hasznosításra szánt vagyontárgy(ak) megjelölését, hasznosítás esetén forgalmi értékét, d) szükség esetén a pályázati biztosíték értékét és nyújtásának módját, határidejét, e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és dátumszerően megjelölt határidejét, f) az ajánlati kötöttség minimális idıtartamát, g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyét és idejét, h) részletes pályázati kiírás, illetıleg prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és ellenértékét, i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevıvel se kössön szerzıdést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minısítse, j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat, k) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elıvásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket, l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét, m) az elbírálás szempontjait. 9) A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban elıírható, hogy az ajánlattevınek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerzıdés-tervezetet is csatolnia kell, illetıleg a megküldött szerzıdéstervezet

63

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól.

30

elfogadásáról kell nyilatkoznia. A részletes pályázati kiírás tartalmazza a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elıvásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket. 10) A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni. 11) A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetısége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlıségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó elıírásokat. 12) A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban részt vevı, személy számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni elınyben részesítését. II. A pályázati biztosíték 1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthetı, melyet a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. 2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálását követıen - a 3) pontban megfogalmazott kivételektıl eltekintve - vissza kell adni. 3) Nem jár vissza a biztosíték, ha: a) a pályázati kiírás szerint az a megkötendı szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, b) az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonja, c) a szerzıdés megkötése az ajánlattevınek felróható, vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. III. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból 1) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt idıpontig visszavonhatja. 2) A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni. 3) A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az e melléklet I./7/h) pontjában megjelölt ellenértéket visszafizetni. 4) Ha az ajánlattevı, illetve az érdekköréhez tartozó más személy a pályázat tikosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból. 5) Az ajánlattevı a benyújtásra nyitva álló határidı lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetıleg módosíthatja. 6) Az ajánlattevı nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elı követelést. IV. Az ajánlat

1) Az ajánlattevık ajánlataikat hivatalos cégszerő aláírással, zárt borítékban, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be. 2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelezı erejő nyilatkozatát: a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, d) az ajánlati kötöttségre, valamint e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra vonatkozóan. 3) Amennyiben a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elı, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegő biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve letétbe helyezte. V. Az ajánlatok benyújtása, felbontása 1) Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében bírálati sorszámmal kell ellátni. 2) A határidıben beérkezett pályázatok felbontása a kiíró döntésének megfelelıen zártkörően, vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha azon a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

31

3) Az ajánlattevı meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét. 4) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki követelményeknek. VI. A pályázatok értékelése, elbírálása

1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi és köteles a kiírónak az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni. 2) A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történı döntéssel egyidejőleg, de legkésıbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult. 3) Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevı személyeket, illetve az általuk felkért szakértıket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevık az e minıségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének, elbírálásának céljára használhatják fel. 4) Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevı személy, illetıleg annak a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója nem lehet: a) az ajánlatot benyújtó pályázó, b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerzıdéses jogviszony keretében foglalkoztatott személy, d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezetı tisztségviselıje, felügyelı bizottságának tagja, könyvvizsgálója, e) az, aki tulajdonos, résztulajdonos, tag, vezetı tisztségviselı, felügyelı bizottsági tag, könyvvizsgáló olyan gazdasági társaságban, melynek a pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa, tagja, vezetı tisztségviselıje, felügyelı bizottságának tagja, könyvvizsgálója. 5) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevı személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. 6) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság64 véleményezését követıen a Közgyőlés dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a bíráló bizottság tagját az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni. 7) Az ajánlatok felbontását követıen felvilágosítás kérhetı annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, elbírálása, illetve összehasonlítása elvégezhetı legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csupán azok értelmezését szolgálhatja. 8) Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek. 9) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban, a vonatkozó jogszabályokban, illetıleg e rendeletben foglalt feltételeknek. 10) Eredménytelen a pályázat, ha: a) a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy a beküldött ajánlatok a pályázati kiírás szempontjai alapján nem értékelhetık, b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázat követelményeinek, vagy más - a pályázatra vonatkozó - elıírásnak, c) az ajánlat tartalma, vagy az abban megjelölt ellenérték jelentısen eltér a kiíró elvárásaitól, illetve d) a kiíró valamely ajánlattevınek a pályázat tisztaságához főzıdı, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött. 11) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezıbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlıen megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 12) A pályázat eredményét az elbírálást követıen legkésıbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevıvel. 13) A pályázati eljárás eredményeként - e rendelet 31. §-ában foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthetı szerzıdés, amely a pályázatot megnyerte. 14) A pályázat nyertese az, aki - a kiírásban foglalt szempontoknak eleget téve, továbbá az Önkormányzat érdekeire figyelemmel - összességében a legmegfelelıbb ajánlatot tette.

64

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól.

32

5. melléklet65 az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004.(XII.1.) szekszárdi ör. rendelethez

Árverési szabályzat

1) Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitőzni, ebben fel kell tüntetni: a) ingatlan vagyontárgy esetében: - az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság), - az ingatlan beépíthetıségét, közmővesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemzı sajátosságokat, - a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket, b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását, c) a vagyontárgyat terhelı kötelezettségeket, d) a vagyontárgy hasznosításának feltételeit, e) a vagyontárgy egyéb lényeges tulajdonságait, jellemzıit, f) az induló árat, fizetési feltételeket, g) az árverés helyét és idejét, h) az árverési letéti díj összegét. 2) Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban, vagy szükség esetén országos napilapban kell közzétenni, továbbá ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetıtáblájára legalább 15 napra. 3) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni. Az árverésben az vehet részt, aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára - legkésıbb az árverés megkezdéséig - befizeti. 4) Az árverési tárgyalást közjegyzı jelenlétében a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetıje az árverezıkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja ıket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelı licitlépcsıkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetıje a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevı). 5) Az árverésen nem csökkenthetı az induló ár. 6) Az árverési vevı által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezınek a letéti díjat az árverés befejezését követıen haladéktalanul vissza kell fizetni. 7) Az árverési vevıvel a szerzıdést az árverést követı 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevı a szerzıdést a 15 napos határidın belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti. 8) Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevıjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendı szerzıdés meghiúsulása esetén a szerzıdést a kiíró vele is megkötheti. 9) Az árverés sikertelen, ha: a) nem tettek vételi ajánlatot, b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevı vevı sem köt szerzıdést. 10) Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az elızı árverésen nyertes vevıként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevıként késıbb a szerzıdéskötéstıl visszalépett, vagy az árat határidın belül nem fizette meg. 11) Az árverésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: a) az árverés helyét, idejét, b) az árverés vezetıjének nevét, c) az árverésen résztvevık azonosító adatait, d) az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat, e) a legmagasabb, és az azt követı ajánlatot tevı árverési vevı nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat. 12) Az árverési jegyzıkönyvet az árverés vezetıje és a közjegyzı írja alá.

65

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól.

33

6. melléklet66 az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2004.(XII.1.) szekszárdi ör. rendelethez

A behajthatatlannak minısülı követelések Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontjában foglaltak alapján behajthatatlan követelésnek minısül az a követelés: a)67 amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében. b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c)68 a költségvetési törvényben meghatározott kis összegő követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, d) amelyet bíróság elıtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minısül követelés elengedésnek; 69

66

Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 8. §. Hatályos 2011. október 20-tól. Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. 68 Módosította az 56/2011.(X.19.) szekszárdi ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2011. október 20-tól. 69 Módosította a 11/2012.(III.6) szekszárdi ör. 14. §. Hatályos 2012. március 7-tıl. 67

34