Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6 Tárgy:Idegenforgalmi adóról és a helyi iparűzési adóról szóló rendelet megalkotása Mell.: 2 db Rendelettervezet
U-23465/2015 Témafelelős: Tonnesné Kiss Ildikó
Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testülete Szentes Tisztelt Képviselő – testület! Tekintettel az egyes helyi adó rendeletek megalkotása óta eltelt időszakban bekövetkezett jogszabály változásokra, új rendelkezések hatályba lépésére, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal által a helyi önkormányzatok adókat megállapító helyi rendeletei aktualizálásának elősegítése érdekében lefolytatott törvényességi célvizsgálatának megállapításai alapján tartalmi és formai szempontok szerint felülvizsgálatra kerültek helyi adó rendeleteink. A rendelet alkotás alapjául szolgáló jogszabályoknak való megfelelés érdekében módosítások átvezetésére van szükség. A Kormányhivatal megállapításai az előterjesztésben kiemelten, a javasolt módosítások kiemelten és dőlt betűvel szerepelnek. Az előterjesztés első részében a helyi iparűzési adóval, a második részben az idegenforgalmi adóval kapcsolatos módosítások szerepelnek. I. 1./ „…törvénysértő azon - a Htv. 39/C. §-ától eltérő - rendeleti szabályozás is, mely az adómentességet a 2,5 millió Ft-os vállalkozási szintű adóalapkorlát helyett a nettó árbevételhez köti (Ör. 1. 3. § (1) bekezdés), ilyen szabályozásra az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása.” A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 39/C §. (1) bekezdése teszi lehetővé az önkormányzat részére helyi iparűzési adóban adómenteség, kedvezmény rendeletbe iktatását. A Htv.39/C. §. (2)-(3) bekezdései alapján mentesség, kedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. A helyi rendelet jelenleg a 2,5 millió forint alatti vállalkozói szintű nettó árbevétel meglétéhez köti a mentességet, ami matematikailag megfelel a 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalap kritériumának, azonban a
kormányhivatal álláspontja szerint az önkormányzatnak ilyen tartalmú – a nettó árbevételt alapul vevő - szabályozásra nincs törvényi felhatalmazása. A 2,5 forint alatti nettó árbevétel alapján 1029 vállalkozó/őstermelő kaphatott adómentességet, együttes adóalapjuk 966.162 eFt, a meg nem fizetett adó 19.323 eFt volt. Annak érdekében, hogy a helyi rendelet ezen előírása is megfeleljen az előírásoknak, viszont a nyújtott mentesség összege nagyságrendjében ne változzon, az iparűzési adó bevételre csökkentő hatást ne gyakoroljon, számítások alapján az adóalap mentességet 1,8 millió forint alatti adóalap esetén célszerű a továbbiakban biztosítani, melyre a rendelet tervezetének 3. §. (1) bekezdése tesz javaslatot.
2./ „az Ör.l. rendelet részletes - emellett pontatlan, sok esetben a már hatályban nem lévő törvényi előírásokkal azonos szövegű - szabályokat tartalmaz az adókötelezettség anyagi jogi szabályozása - így különösen az adókötelezettség, az adó alanyainak, az adóalapmentesség, az adó alapja, az adóelőleg és az értelmező rendelkezések - tekintetében. Ezen előírások jelentős része a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) már megtalálható. Ez a fajta önkormányzati rendeleti szabályozási mód nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) előírásainak. A Jat. 2. § (1) bekezdése alapján „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie". Ennek érdekében - a helyi rendelet belső koherenciájának fenntartása végett - a magasabb szintű jogszabály tartalmának átvétele bizonyos mértékig megengedett ugyan, azonban a normavilágosság követelményének teljesülésén felüli átemelés nem felel meg a jogalkotás alapvető követelményeinek.” Egy adónemre vonatkozóan több jogszabály is tartalmazhat rendelkezéseket, így többek között az adózás rendjéről szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény , a helyi adó törvény illetve egyéb jogszabályok is A helyi rendeletek megalkotása során korábban fontos helyi szempont volt a rendelkezések alkalmazásának lehetőség szerinti egyszerűvé tétele úgy, hogy a helyi rendeletet kézbe véve, minden vonatkozó szabály megtalálható legyen egy helyen. Ez a szemlélet mára már ellentétes a hatályos „jogalkotásról „ szóló 2010.évi CXXX. törvény 3. §.-ában megfogalmazottakkal mely szerint: „a jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes”. A fenti szabály miatt a mellékletben előterjesztett rendelet tervezet, már jóval kisebb terjedelmű az alaprendelethez viszonyítva, mert kizárólag azokat a rendelkezéseket tartalmazza amelyekre az önkormányzat adó megállapítási joga/felhatalmazása kiterjed, vagyis az adó mértékét és a kedvezmények mentességek körét.
2
3./ „Az IRM rendelet 52-59. §-aiban rögzített szabályok teljes körűen meghatározzák a jogszabálytervezetek bevezető részeinek megszövegezésére vonatkozó tartalmi és formai követelményeket. Ezek alapján a bevezető rész a jogszabály olyan normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége, amely a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magába. Ehhez képest az Ör.l. bevezető része olyan tartalmi elemeket is magába foglal, amelyek az IRM rendelet alapján nem tartoznak a bevezető részhez, ugyanakkor a kötelezően megjelölendő érvényességi kellékek közül hiányzik a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezés (IRM rendelet 55. §), továbbá a jogalkotás aktusára utaló kifejezés is. A bevezető rész formai szempontból is kifogásolható. Nem felel meg az IRM rendelet 59. § (4) bekezdésében rögzített szabálynak, miszerint a bevezető rész egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll. A fentiekből következően indokolt a rendelet átfogó felülvizsgálata, amelynek során az új rendelkezések elfogadásánál már a hatályos jogalkotási és jogszabály-szerkesztési rendelkezések szem előtt tartásával kell eljárni. Erre tekintettel célszerű a jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezése és a Jat., valamint az IRM rendelet rendelkezéseinek megfelelő új rendelet megalkotása.” A Jat. 8. §. (2) bekezdése szerint nem lehet módosítani a rendelet bevezető részét, így az egyetlen lehetőség, egy olyan új rendelet megalkotása, mely nem csak tartalmilag, hanem formailag is megfelel mind a Jat. mind az IRM előírásainak, az érintett 3/1993(III.19) Kt. rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett. Az előterjesztés mellékletét képezi a formailag már megfelelő rendelettervezet
II. Az idegenforgalmi adóval kapcsolatban az alábbi megállapítások születtek:
1./ „Az Ör.2. 1. S-a az adókötelezettség és az adó alanya vonatkozásában az alábbiakat állapítja meg: (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén levő kereskedelmi és magánszálláshelyen legalább egy vendégéjszakát eltölt." „Az Ör.2 5. §-a ugyanilyen módon különbséget tesz a szálláshelyek típusát illetően, amikor a kereskedelmi szálláshelyeken az üzemeltetőt, a magánszállásadói szálláshelyeken pedig a szállásadót, illetőleg a közvetítésre jogosított szervet határozza meg az adó beszedésére kötelezettnek. A Htv. 30. §-a alapján adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, míg a törvény 34. §-a határozza meg az adó beszedésére kötelezettet. Mindkét rendelkezés általános érvénnyel, a szálláshely jellegétől, tulajdonosának/használójának státuszától függetlenül állapítja meg az adókötelezettséget. Az önkormányzatok a helyi adó megállapítási joguk körében csakis
3
abban a tárgykörben dönthetnek, amelyre a Htv. kifejezetten feljogosítja őket. Az önkormányzatoknak nincsen arra rendeletalkotási felhatalmazásuk, hogy a bevezethető adónemek körét, az egyes adónemek tárgyát és alanyait, vagy az adókötelezettség szabályozását a törvény kógens - eltérést meg nem engedő - rendelkezéseitől eltérően állapítsák meg. Ha az önkormányzat nem kívánja adófizetéssel terhelni a magánszemély adóalanyok egy csoportját, akkor azt adómentességi rendelkezés beiktatásával biztosíthatja. A fentiekre tekintettel javasolt a kifogásolt rendelkezés újraszabályozása.” A mellékelt rendelettervezetből kiemelésre került a kifogásolt rendelkezést.
2./ „Az Ör.2. 2. §-a az adókötelezettség alóli mentességeket határozza meg. Ez a szabályozás azonban nincs összhangban a Htv. hatályos szabályaival, ugyanis azáltal, hogy hiányosan emeli át a helyi rendeletbe a Htv. 31. §-ában rögzített mentességi eseteket, jogsértő módon leszűkíti a törvényben garantált mentességi esetek körét, amelynek következtében kollízió áll fenn a törvényi és rendeleti szabályozás között. Ennek feloldása érdekében, indokolt tehát a szabályozás törvénynek megfelelő kiegészítése.” A mellékelt rendelettervezet már nem tartalmazza azon mentességi jogcímeket, amelyek a Htv. alapján vehetők igénybe. A javaslatban kizárólag az önkormányzat által a 70. életévüket betöltött személyek részére biztosított mentesség szerepel.
3./ „Az Ör.2. 9. §-a a szálláshely-adói tevékenység bejelentésével összefüggésben tartalmaz szabályozást. Amint az már a II. 1./ pontban is kifejtésre került az önkormányzatok helyi adókkal kapcsolatos rendeletalkotási jogosítványa, csakis azokra a tárgykörökre terjed ki, amelyekre a Htv. szabályai feljogosítják. A szálláshely-adói tevékenység bejelentésével kapcsolatos szabályok megalkotására az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása, tehát szükséges ezen előírások rendeletből való kiemelése.” A mellékelt rendelettervezetből kiemelésre került a kifogásolt rendelkezést.
4./ „Az Ör.2. felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a rendelet több helyen - így például az értelmező rendelkezések körében a szálláshelyek differenciálása tekintetében, a fellebbviteli szerv meghatározásakor - elavult a magasabb szintű jogszabályoknak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz.” A rendelettervezetből kiemelésre került a korábbi értelmező rendelkezés.
5./ „Az Ör.2. bevezető része a következőképpen szól: „Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv. 1. §. (1) bekezdésében, valamint a 6. §-ában kapott felhatalmazás alapjánilletékességi területén, 1998. január 1-től kezdődően bevezeti az idegenforgalmi adót. Az adónem bevezetésnek célja az idegenforgalommal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése, 4
Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testületének ……….../2015(……) önkormányzati rendelete A helyi iparűzési adóról Szentes Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a törvény 5. §. b) pontjában, a 6. §-ban és a 43. §. (3) bekezdésében foglalt keretek között az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és h) pontjaiban, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 10. §. (1) bekezdésében és a 13. §. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi iparűzési adóról a következőket rendeli el 1. §. Adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység) 2. §. Az adó mértéke (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 Ft. 3. § Adókedvezmény, adómentesség (1) Mentes az adó megfizetése alól az az adóalany, aki/amely a település illetékességi területén székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik és a vállalkozói szintű adóalapja nem haladja meg az 1,8 millió forintot. (2) Az (1) bekezdésben foglalt vállalkozói szintű nettó árbevételt elérő vagy meghaladó adóalany a megosztás szabályai szerint az önkormányzatra jutó teljes adóalapja után adókötelezett. (3) Ha az adóalany adókötelezettsége az adóév egészében nem áll fenn, akkor az adómentesség alapjául szolgáló adóalapot, az adókötelezettség időtartamának naptári napjaira arányosítva kell figyelembe venni. 4. § Záró rendelkezések (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ezen rendelet kihirdetésével egyidőben hatályát veszíti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének A helyi iparűzési adóról szóló 3/1993.(II.19)
6
Kt rendelete „” valamint az azt módosító 13/1993. (V.28.) KT, 1/1994. (I.28.) KT, 6/1994. IV.22.) KT, 23/1995. (VIII.25.) KT, 34/1995. (XII.01.) KT, 7/1996. (III.25.) KT, 28/1996. (XII.20.) KT, 5/1997. (I.24.) KT, 41/1997. (XII.19.) KT, 24/1998. (XII.22.) KT., 31/l999. /XII.11./ KT, 40/l999. /XII.3l./ KT, 17/2000. /IX.23./ KT, 25/2000. /XII.31./ KT, 36/2001. (XII.31.) KT, 16/2002. (XII.21.) KT, 34/2003. (XII.5.) KT, 39/2004. (XII.31.) ÖR, 15/2005. (VII.09.) ÖR, 33/2005. (XII.31.) ÖR, 2/2009. (II.16.), 33/2009. (XII.12.), 36/2010. (XII.31.) rendeletek. Dr. Sztantics Csaba Jegyző
Szirbik Imre polgármester
7
Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testületének ……….../2015(……) önkormányzati rendelete Az idegenforgalmi adóról Szentes Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a törvény 5. §. b) pontjában, a 6. §-ban és a 43. §. (3) bekezdésében foglalt keretek között az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) és h) pontjaiban, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 10. §. (1) bekezdése és a 13. §. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az idegenforgalmi adóról a következőket rendeli el 1.§. Mentesség Mentes az adófizetési kötelezettség alól a 70 életévét betöltött magánszemély. 2.§. Az adó mértéke Személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. 3.§. Záró rendelkezés (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ezen rendelet kihirdetésével egyidőben hatályát veszíti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének az idegenforgalmi adóról szóló 34/1997.(XI.28.) KT, valamint az azt módosító 27/2000.(XII.31.)KT, 6/2001./III.10./KT, 17/2002.(XII.21.)KT, 35/2005. (XII.31.) ÖR, 30/2006.(XII.11.), 30/2007. (XII.17.) és 35/2010.(XII.31.) rendelete. Dr. Sztantics Csaba Jegyző
Szirbik Imre polgármester
8
