EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, XXX […](2014) XXX ANNEX 1
MELLÉKLET a következőhöz: ZÖLD KÖNYV az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról
HU
HU
Tartalom 1.
Tények és adatok ............................................................................................................................. 3 1.1.
Meglévő eszközök és végrehajtásuk ....................................................................................... 3
1.1.1.
Nemzeti szinten ............................................................................................................... 3
1.1.2.
Európai szinten ................................................................................................................ 4
1.1.3.
Ellenőrzés és végrehajtás ................................................................................................ 5
1.2.
Horizontális kérdések .............................................................................................................. 6
1.2.1.
Kkv-k ................................................................................................................................ 6
1.2.2.
Eurobarométer felmérések ............................................................................................. 6
1.2.3.
Szabványok .................................................................................................................... 18
1.3.
Szintek és eszközök................................................................................................................ 19
1.3.1. 2.
Alternatív eszközök........................................................................................................ 19
A Bizottság idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos konkrét lépései ................. 19 2.1.
Korábbi intézkedések (2003–2012) ....................................................................................... 19
2.2.
Legutóbbi intézkedések (2012–2013) ................................................................................... 22
2
1.
TÉNYEK ÉS ADATOK
Ez a rész azokat a tényeket és adatokat mutatja be, amelyek a zöld könyv által tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban rendelkezésre állnak. Ez a melléklet nem foglalkozik a 4. pontban (Kérdések) található valamennyi témával, mivel nem mindegyik esetében áll rendelkezésre segédanyag. 1.1.
Meglévő eszközök és végrehajtásuk
1.1.1.
Nemzeti szinten
Általában véve az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikák típusa jelentősen eltér. 2013-ban egy kérdőív kitöltésére kértük a tagállamokat (egyebek mellett) az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabályok jellemzése céljából. Azon 24 tagállam közül, amelyik információt közölt, 21 számolt be a szolgáltatásokat mint kategóriát szabályozó általános jogszabály létezéséről (általános jogszabály a szolgáltatásbiztonságról, a termékbiztonságról vagy a munkahelyi biztonságról), míg 17 tagállam jelentette azt, hogy részletes ágazati jogszabályokkal rendelkezik a szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatban, melyet 6 esetben önszabályozás egészít ki. 2 tagállam nem számolt be sem horizontális, sem pedig ágazati szakpolitikákról. A beszámolóban említett ágazati jogszabályok tartalmának vizsgálata lehetővé tette a tagállamok részletesebb összevetését. Az illetékes hatóságok megkapták a biztonságra vonatkozó rendelkezések listáját (lásd az alábbi táblázatot), és arra kértük őket, jelezzék, hogy nemzeti jogszabályaik ezek közül melyeket tartalmazzák. Azon 17 tagállam közül, ahol léteznek ágazati jogszabályok (AT, BE, CY, CZ, DE, EL, ES, ET, FR, HR, IT, LT, LU, MT, PL, PT, SK), a többség (13 tagállam) az épületek állapotára vonatkozó kötelezettségeket ír elő; 8 esetben van jelen azon általános előírás, hogy kizárólag biztonságos szolgáltatások nyújthatók, továbbá 10 esetben vonatkozik követelmény a szolgáltató szakértelmére. Másrészt az említett tagállamok csupán fele (DE, EL, CZ, HR, LU, MT, PL, PT, SK) írja elő törvényileg ellenőrző és fellépésre jogosult hatóságok létrehozását. Ezen kívül a jogszabályok csupán 5 esetben (LU, MT, CZ, PL, EL) tartalmaznak rendelkezéseket a kockázatok azonosítására és értékelésére, és csupán 2 országban (CZ, PL) kötelező a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kockázatokról és balesetekről értesíteni a hatóságokat, ami az európai szintű összehasonlítás nélkülözhetetlen eszköze. Az alábbi grafikon az adatszolgáltató 17 tagállam jelenlegi ágazati jogszabályainak tartalmát ábrázolja.
3
Az IDEGENFORGALMI SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁSRA vonatkozó különös jogszabályok tartalma 24-ből 17 ország számolt be ágazati szabályozásról A konkrét biztonsági intézkedésekkel rendelkező országok száma 13 10 8 5
5
4
9
4
5
5
5
2 0
* a 24 válaszadó tagállam + Norvégia közül
1.1.2.
Európai szinten
A szolgáltatásnyújtás szabadságát az EUMSZ 56–62. cikke szabályozza. Konkrétabban a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 1 célja a szolgáltatók letelepedési szabadságának gyakorlásának és a szolgáltatások szabad mozgásának előmozdítása, megkönnyítve az uniós szolgáltatók számára a működést bármely más EU tagállamban. A szolgáltatások biztonsága nem kifejezetten képezi az irányelv tárgyát. Ugyanakkor az irányelv 18. cikke – meghatározott feltételekkel és különösen a szolgáltatások biztonságával kapcsolatos esetekben – lehetővé teszi a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító rendelkezésektől (16. cikk) való eltérést. A szolgáltatást befogadó tagállam e feltételek fennállása esetén kivételes módon alkalmazhatja követelményeit egy külföldi szolgáltatóra egy konkrét szolgáltatás nyújtása tekintetében. Az irányelv 23. cikkének feltételei szerint a tagállamok biztosíthatják, hogy azok a szolgáltatók, amelyeknek szolgáltatásai az egészségre vagy biztonságra közvetlen és kiemelt kockázatot jelentenek, megfelelő felelősségbiztosítást kössenek. A letelepedés helye szerinti tagállam kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége elsősorban arra terjed ki, hogy tájékoztatást nyújtson az egészségre vagy biztonságra súlyos veszélyt jelentő cselekményekről (29. cikk (3) bekezdése). Végezetül a 26. cikk keretet biztosít a szolgáltatók olyan önkéntes, minőséget javító intézkedéseinek meghozatalára, amelyek a tevékenységének minősítésére vagy értékelésére, minőségbiztosítási chartájuk vagy címkéjük elkészítésére, valamint önkéntes európai szolgáltatási szabványok kidolgozására vonatkoznak.
2
COM(2001) 348 végleges, http://ec.europa.eu/consumers/cons_safe/serv_safe/fire_safe/ps06_en.pdf.
4
A turizmussal kapcsolatos szolgáltatások biztonsága tekintetében nincs uniós szintű átfogó jogszabály. A turisztikai szálláshelyek biztonságával kapcsolatos egyetlen eszköz a meglévő szállodák tűzbiztonságáról szóló 86/666/EGK tanácsi ajánlás, amely minimális biztonsági előírásokat határoz meg az Unió területén található valamennyi (legalább 20 fős kapacitású) szállodára, és azt javasolja, hogy a tagállamok tegyenek meg minden szükséges intézkedést e biztonsági előírások garantálására, ha a hatályos jogszabályok nem elegendőek. Ezenkívül a különféle szakpolitikai területeken számos uniós eszköz és kezdeményezés (pl. a REACH, az építési termékek, a munkahelyi biztonság, a szakmai képesítések, a környezetvédelem és a szervezett utazási formák) közvetlenül vagy közvetve hozzájárulhat az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságához. Példaként említhető, hogy az építési termékekről szóló 305/2011/EU rendelet végrehajtásának keretében a Bizottság felkérte a CEN/CENELEC-et, hogy a lehető leghamarabb dolgozzon ki egy harmonizált szabványt a szén-monoxid-riasztókról. A szabvány e termékek harmadik fél általi tanúsítását irányozza elő, és megfelelő érzékenységet és élettartam-kijelzést fog biztosítani. 1.1.3.
Ellenőrzés és végrehajtás
A turisztikai szálláshelyek tűzbiztonságával kapcsolatos egyetlen meglévő európai eszköz nem kötelező erejű, és így végrehajtása nem kötelező. A Bizottság 2001 júniusában egy jelentést terjesztett elő az ajánlás tagállamokban történő alkalmazásáról 2. A jelentés megállapította, hogy bár az ajánlás Európa-szerte hozzájárult a szállodák biztonsági szintjének növekedéséhez, az ajánlásban meghatározott minimális biztonsági előírásokat nem sikerült teljes körűen betartani. Az FTO-ABTA (amely a Federation of Tour Operators (Utazásszervezők Szövetsége) és a British Travel Association (Brit Utazási Irodák Szövetsége) egyesülésével jött létre) 2009-ben az Egyesült Királyság saját ágazati vizsgálati és jelentéstételi módszereinek alkalmazásával felmérést végzett a hatályos tűzvédelmi előírások, többek között a 86/666/EGK tanácsi ajánlás idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatók általi betartásáról 3. Tíz tagállam 2 123 szálláshelyét vizsgálták meg vagy az utazásszervezők saját személyzete (azaz az üdülőhely szakképzett személyzete vagy egészség-, illetve biztonságvédelemmel foglalkozó munkatársai) vagy külső tanácsadók bevonásával. A tanulmány összefoglalót közölt a szálláshelyek országonkénti értékeléséről, amely arra utal, hogy jelentős eltérések vannak az egyes országok üdülőhelyi szállodáiban alkalmazott tűzbiztonsági szabványok tekintetében. A kapott eredmények megbízhatóságát alátámasztandó a tanulmány kiemelte, hogy az utazásszervezőknek nem áll érdekükben saját nyilvántartásaikban (melyeket vagy maguk, vagy a tanácsadók készítettek) hogy a valóságosnál rosszabb képet fessenek a szálláshelyekről. Tagállam
2 3
A szálloda nem alkalmas használatra vagy jelentős hiányosságai vannak
A szállodának súlyos hiányosságai vannak, amelyeket sürgősen orvosolni kellene
A szállodának olyan hiányosságai vannak, amelyeket a lehető leghamarabb orvosolni kellene
A szálloda tűzbiztonsága elfogadható, az esetleges hiányosságok jelentéktelenek és könnyedén orvosolhatóak
Összes ellenőrzött szálloda
COM(2001) 348 végleges, http://ec.europa.eu/consumers/cons_safe/serv_safe/fire_safe/ps06_en.pdf. A jelenlegi tűzvédelmi jogszabályok idegenforgalmi szálláshelyeken történő végrehajtásának elemzése, Stewart Kidd által 2009-ben készített, az FTO európai idegenforgalmi szálláshelyekről szóló tanulmánya.
5
Ausztria
43 %
32 %
11 %
15 %
324
Bulgária Ciprus Franciaország Görögország Olaszország Málta Portugália Spanyolország ÖSSZESEN
22 % 10 % 31 %
32 % 19 % 15 %
14 % 16 % 27 %
32 % 55 % 28 %
76 186 199
12 %
19 %
12 %
57 %
292
20 %
22 %
11 %
46 %
171
16 % 11 % 6%
19 % 13 % 19 %
14 % 12 % 17 %
52 % 64 % 58 %
64 171 640 2123
A tanulmány továbbá megállapította, hogy az utazásszervezők és tanácsadóik által megvizsgált szálláshelyek 38%-a valószínűleg nem felel meg a meglévő szállodák tűzbiztonságáról szóló 86/666/EGK tanácsi ajánlásnak. 1.2.
Horizontális kérdések
1.2.1.
Kkv-k
Az elmúlt öt évben az összes idegenforgalmi szálláshely-szolgáltató 97 %-át idegenforgalmi mikro- és kisvállalkozások alkották. I 55: Szálláshely-szolgáltatások 2008 Mikro 0–9 fő 196 491 Kisváll. 10–49 fő 35 563 Középvállalkozás 50– 249 fő 5 677 Nagyvállalat 250 fő felett 614 Összes KKV 237 731 Összesen 238 345
1.2.2.
2009 218 843 38 155
2010 204 934 37 276
2011 205 676 39 920
2012 210 742 40 436
2013 213 047 40 835
2014 219 777 42 081
6 346
5 883
6 063
6 113
6 163
6 354
592 263 344 263 936
583 248 094 248 677
624 251 017 251 628
640 256 752 257 378
634 259 346 259 965
656 267 422 268 063
Eurobarométer felmérések
Egy, a szolgáltatások biztonságára vonatkozó, 2012-ben készült Eurobarométer gyorsfelmérés 4 az egyes fizetős szolgáltatáskategóriák, többek között az idegenforgalmi szálláshelyek biztonsági szempontjaival foglalkozott. 2012. május 7. és 10. között az Európai Unió mind a 27 tagállamában 25 524, legalább 15 éves európai polgár véleményét kérdezték meg. A felmérés célja az volt, hogy felmérjék az
4
350. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés, http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_350_en.pdf.
6
A
szolgáltatások
biztonsága,
európaiak véleményét és tapasztalatait egyes szolgáltatások, többek között az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatban. Konkrétabban az alábbi területeket vizsgálták: •
Az ilyen szolgáltatások biztonságával kapcsolatos tapasztalat.
•
Az egyes szolgáltatásokat igénybe vevők aránya és a sérüléssel járó balesetek előfordulása.
•
Az egyes szolgáltatások igénybe vétele során tapasztaltak biztonsági vonatkozásai (maga az épület, a szoba és a felszerelés, higiéniai állapotok, tűz esetére szolgáló berendezések és jelzések, kikapcsolódási lehetőségek, uszoda, fűtési rendszer és a szén-monoxid-szivárgás elleni védelem).
•
A sérülést okozó balesetek vélhető okai és következményei.
•
A fogyasztók panaszkodnak-e balesetek miatt, és mi az oka annak, ha nem panaszkodnak.
A felmérés főbb eredményei: − Általánosságban véve a szolgáltatások igénybe vétele során kevés sérülést okozó balesetről számoltak be. − A legtöbb válaszadó (54 %) szerint a fizetős szolgáltatások igénybe vétele során előforduló, sérüléssel járó balesetet saját maga/a használó okozta. − A szálláshelyeket illetően a válaszadók 98 %-a nem számolt be arról, hogy az elmúlt két év során fizetős szálláshelyen történő tartózkodása alatt baleset fordult volna elő.
7
Kérdés: Az elmúlt két évben Ön vagy a háztartásából valaki igénybe vette az alábbi fizetős szolgáltatások bármelyikét (MAGYARORSZÁGON)? Válaszok: Szállás (szállodák, kempingek stb.) kérem, ne az ételre és az éttermekre gondoljon!
Q3. Az Ön vagy háztartása valamely tagja által az elmúlt két évben (MAGYARORSZÁGON) igénybe vett
8
fizetős szolgáltatások esetében előfordult-e bármelyik az alábbiak közül? − Szállás (szállodák, kempingek stb.) − Szépség- és wellness-központok (fodrász, szoláriumszalon, gyógyfürdő stb.) − Vidámparkok és vásárok − Uszodák − Szervezett szabadtéri szabadidős tevékenységek (síelés, evezés, hegyi kerékpározás stb.) Válaszok: − Egyik sem fordult elő − Olyan baleset történt, amely fizikai sérülést vagy károsodást okozott − A szolgáltatás igénybe vétele közben Ön érezte, hogy az nem biztonságos, és abbahagyta a használatát − Nem tudja Alap: szálláshelyet vett igénybe az elmúlt 2 év során = 12 858; szépség-és wellness-központot vett igénybe az elmúlt 2 év során = 11 749; vidámparkokat és vásárokat vett igénybe az elmúlt 2 év során = 9 677; uszodában járt az elmúlt 2 év során = 12 200; szervezett szabadtéri szabadidős tevékenységekben vett részt az elmúlt 2 év során = 6 147.
A fizetős szálláshelyeket használók legalább 90 %-a az épületet és a felszerelést, a szálláshelyi higiéniát biztonságosnak ítélte, de kevésbé voltak biztosak az uszoda (64 % szerint biztonságos) és a fűtési rendszer (61 % szerint biztonságos) biztonságát illetően.
Q4. Az utolsó alkalomra gondolva, amikor (MAGYARORSZÁGON) fizetős szállást vett igénybe, kérem, mondja el, mennyire érezte a szállás alábbi vonatkozásait biztonságosnak? − Maga az épület, a szoba és a felszerelés (közös helyiségek, erkélyek, fürdőszobák, vécék, bútorok, villamos berendezések stb.) − Higiéniai állapotok (a víz minősége, tisztaság stb.) − Tűz esetére szolgáló berendezések és jelzések − Kikapcsolódási lehetőségek (kert, játszótér stb.) − Úszómedence és környéke − Fűtési rendszer és szén-monoxid-szivárgás elleni védelem Összes „biztonságos” Összes „nem biztonságos” Nem alkalmazható Nem tudja Alap: használtak szálláshelyet az elmúlt 2 év során, és nem volt balesetük = 11 792
9
A válaszadók a leginkább a tűz esetére szolgáló jelzésekről és berendezésekről állítják, hogy nem biztonságosak (8 %), melyet a higiéniai állapotok (7 %) követnek. Érdemes megjegyezni, hogy a higiénia esetén a válaszadók 91 %-a értékelte a szálláshely ezen jellemzőjét biztonságosnak, míg a tűz esetére szolgáló jelzésekről és berendezésekről 78 %-uk mondta el ugyanezt. Valamivel több mint minden huszadik válaszadó (6 %) említette, hogy a szálláshelye kikapcsolódási lehetőségei nem voltak biztonságosak. Az uszodai eszközöket nem biztonságosnak ítélő válaszadók aránya szintén 6 % volt. A válaszadók az összes vizsgált szempont közül a legtöbbször azt említették, hogy a szálláshely nem rendelkezett uszodával (25 %) vagy kikapcsolódási lehetőséggel (17 %). Minden huszadik válaszadó (5 %) említette, hogy a szálláshelye fűtési rendszere és szénmonoxid-szivárgás elleni védelme nem volt biztonságos. Azonban több mint minden ötödik válaszadó (22 %) nem tudott véleményt mondani a szálláshelye fűtési rendszerével kapcsolatban. Az EU 27 tagállamában szálláshely-szolgáltatásokat igénybe vevő 12 585 személy közül 164 számolt be olyan balesetről, amely fizikai sérülést vagy károsodást okozott. Az Eurobarométer jelentés országonkénti lebontása az alábbiakban látható.
10
Kérdés: Q3.1 Az Ön vagy háztartása valamely tagja által az elmúlt két évben (MAGYARORSZÁGON) igénybe vett fizetős szolgáltatások esetében előfordult-e bármelyik az alábbiak közül? Válaszlehetőségek: Szállás (szállodák, kempingek stb.) Válasz: Olyan baleset történt, amely fizikai sérülést vagy károsodást okozott
Arra a kérdésre, hogy mihez kapcsolódott a baleset, e 164 személy válaszai az alábbiakat jelezték:
11
Q10. A szálláson előforduló baleset kapcsolódott az alábbiak valamelyikéhez? − Általános biztonság (közös helyiségek, szobák, erkélyek, fürdőszobák, nyilvános vécék, bútorok, villamos berendezések stb.) − Higiénia (víz, vegyszerek stb.) − Uszodai biztonság (vízi mentő hiánya, rosszul karbantartott stb.) − Szén-monoxid-szivárgás − Tűz − Kikapcsolódási lehetőségek (kert, játszótér stb.) − Egyéb + egyik sem (NE OLVASD FEL!) − Nem tudja
Csaknem valamennyi válaszadó (92 %) arról számolt be, hogy a helyiségek és/vagy a berendezések elég jó állapotban voltak, 82 %-uk említette, hogy a biztonságra vonatkozó információk ki voltak helyezve, és 62 %-uk mondta azt, hogy a személyzet megfelelően képzettnek tűnt a biztonságvédelmi óvintézkedések tekintetében. A válaszadók leginkább a személyzet biztonsággal kapcsolatos képzettségét illetően voltak bizonytalanok, és 20 %-uk mondta azt, hogy nem emlékszik, vagy nem biztos benne.
12
Q5. A biztonságra gondolva, amikor utoljára vett igénybe fizetős szállást (MAGYARORSZÁGON), kérem, mondja el, hogy… − a helyiségek és/vagy a berendezések elég jó állapotban voltak-e − a biztonságra vonatkozó információk ki voltak-e helyezve (kockázatokra figyelmeztető jelzések, használati utasítások, vészkijáratok stb.) − a személyzet megfelelően képzettnek tűnt-e a biztonságvédelmi óvintézkedések tekintetében
Válaszok − Igen − Nem − Nem emlékszik / Nem biztos benne − Nem tudja Alap: használtak szálláshelyet az elmúlt 2 év során, és nem volt balesetük = 11 792
Általánosságban a fogyasztókat a balesetek előfordulásának okairól, ezen balesetek következményeiről, valamint arról is megkérdezték, hogy a baleset gyermekkel történt-e. A legtöbb válaszadó (54 %) véleménye szerint saját hibája vagy a használó hibája okozta a balesetet. Minden ötödik személy (20 %) említette azt, hogy a helyiségek/berendezések rossz állapota, míg 16 % vélte úgy, hogy a személyzet nem megfelelő kompetenciája okolható. Kb. minden tízedik válaszadó (13 %) a nem megfelelő felügyeletet okolta, 12 % említette a nem megfelelő figyelmeztetést a veszélyekre, vagy a nem megfelelő használati utasításokat (8 %). Minden huszadik válaszadó (5 %) említette azt, hogy a vészhelyzeti eljárások hiánya/hiányossága volt felelős a balesetért. Minden tízedik válaszadó (10 %) említett „egyéb” okot.
13
Q12. Véleménye szerint a mi okozta a balesetet? − Saját hibája/a használó hibája − A helyiségek/berendezések rossz állapota − A szolgáltató/felelős személyzet nem megfelelő kompetenciája − Nem megfelelő felügyelet − Nem megfelelő figyelmeztetés a veszélyekre − Nem megfelelő használati utasítás − Vészhelyzeti eljárások hiánya/hiányossága − Egyéb (NE OLVASD FEL!) − Nem tudja
Összességében a felmérés eredményei bizonyítékkal szolgáltak a tapasztalt balesetek különféle vonatkozásairól és azt igazolták, hogy a biztonsági jellemzők általános értékelése nem volt negatív, de a használók csaknem 10 %-a említett olyan általános biztonsági problémát, amelyre megoldást kell találni (elsősorban a személyzet képzése és képesítése, valamint a biztonsági eljárásokkal és kockázatokkal kapcsolatos információk hiánya).
14
Ezen kívül a turisták biztonsággal kapcsolatos aggályait a 2008 óta elvégzett, „Az európaiak hozzáállása a turizmushoz” című Eurobarométer felmérés is rendszeresen nyomon követi 5. A 2008 és 2012 között végzett négy felmérés azt igazolta, hogy a biztonság kérdése nem tántorította el az európai utazókat attól, hogy nyaralni menjenek.
A legfőbb okok, amiért az európai polgárok nem mennek nyaralni – EU27 4. kérdés (2011-2010)/5. kérdés (2009) – Mi volt a fő oka annak, hogy nem ment nyaralni 2010-ben/2009ben/2008-ban? %, Alap: Azok a válaszadók, akik nem utaztak el nyaralni (és azok, akik egyáltalán nem utaztak), EU27 − Pénzügyi okok − Személyes/magánéleti okok − Idő hiánya − Jobban szeret otthon maradni a családjával/barátaival − Nem volt kedve elmenni nyaralni − Csak rövid utazásokat szeret tenni − Biztonsággal kapcsolatos aggodalmak − Egyéb − Nem tudja / nem értelmezhető
5
Eurobarométer gyorsfelmérés: 258/2009, 291/2010. 328/2011, 334/2012. 370/2013.
15
Q4. Mi volt a fő oka annak, hogy nem ment nyaralni 2011-ben? − Pénzügyi okok − Személyes/magánéleti okok − Jobban szeret otthon maradni a családjával/barátaival − Idő hiánya − A közlekedéshez vagy a szálláshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák (akadálymentesítés) − Biztonsággal kapcsolatos aggodalmak − Nem akart nyaralni menni 2011-ben (NE OLVASD FEL!) − Egyéb (NE OLVASD FEL!) − Nem tudja
Q4. Mi volt a fő oka annak, hogy nem ment nyaralni 2012-ben?
16
− − − − − − − − − −
Pénzügyi okok Személyes/magánéleti okok Jobban szeret otthon maradni a családjával/barátaival Munkával/karrierrel kapcsolatos okok * (új elem) Idő hiánya A közlekedéshez vagy a szálláshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák (akadálymentesítés) A turisztikai szolgáltatások biztonságával kapcsolatos aggodalmak (pl. szállodai biztonság, tűzvédelem, közlekedés) Nem akart nyaralni menni 2012-ben (NE OLVASD FEL!) Egyéb (NE OLVASD FEL!) Nem tudja
A legfrissebb (2014 januárjában indult) Eurobarométer felmérés 6 célja annak kiderítése volt, hogy vannak-e konkrét aggályok az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatban. Az eredmények a következők voltak: •
•
Csak a válaszadók töredéke tapasztalt biztonsági problémát a fizetett szálláshellyel kapcsolatban 2013-as nyaralása során. Összességében azon válaszadók közül, akik 2013ban legalább egy alkalommal elutaztak, csak 4 %-nak volt panasza az utazása során. A válaszadók magas aránya (95 %) elégedett volt a szálláshely biztonságával. A válaszadók hasonló aránya (95 %) elégedett volt a szálláshely minőségével.
Q9A. Most a 2013-as fő nyaralására gondolva, mennyire volt elégedett az alábbiakkal? A „fő nyaralás” alatt azt a nyaralást értjük, amely 2013-ban a legfontosabb volt az Ön számára. − Természeti jellemzők (táj, időjárási viszonyok stb.) − A szállás biztonsága * (új elem) − A szállás minősége
6
http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_392_en.pdf.
17
− − − −
•
Az igénybe vehető tevékenységek/szolgáltatások minősége (közlekedés, éttermek, szabadidős tevékenységek stb.) Általános árszínvonal A turisták fogadtatása (pl. gyerekeknek nyújtott szolgáltatások, ügyfélgondozás, bevihető-e kisállat stb.) Speciális szükségletű embereknek számára hozzáférhető szolgáltatások (pl.: mozgáskorlátozottak, idősek, kisgyerekek babakocsival)
A válaszadók túlnyomó többsége (92 %) nem tapasztalt biztonsági problémát, amikor 2013-as fő nyaralása során fizetett szálláshelyet vett igénybe. A biztonsági problémát tapasztaló 6 % leggyakrabban ételmérgezést vagy betegséget (2 %) említett, elcsúszott, megbotlott vagy elesett (1 %), illetve uszodai balesetet szenvedett (1 %).
Q9B – Tapasztalta-e Ön vagy társaságának valamely tagja a következő biztonsággal kapcsolatos problémák bármelyikét, amikor 2013-ban a fő nyaralása során fizetős szállást vett igénybe? − Ételmérgezés/betegség − Elcsúszás/megbotlás/elesés a szálláshelyen belül (amely súlyos következményekkel járt) − Uszodai baleset (fulladásos/majdnem fulladással végződő baleset) − Tűzzel kapcsolatos vészhelyzet − Üvegajtókkal/ablakokkal kapcsolatos baleset − Kiesés az erkélyről vagy kieséshez közeli helyzet − Bármilyen más, biztonsággal kapcsolatos esemény (NE OLVASD FEL!) − Egyik sem (NE OLVASD FEL!) − Nem tudja
1.2.3.
Szabványok
A 2013. január 1-jétől alkalmazandó, az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet 7 meghatározza az európai szabványosítás feltételeit, és egyértelműen utal szabványok kidolgozására a szolgáltatások területén, továbbá lehetővé teszi az európai 7
HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
18
szabványosítást, amely elősegíti az uniós jogszabályok és politikák szolgáltatásbiztonság terén történő alkalmazását. A 2. cikk (4) bekezdésének c) pontja meghatározza, hogy a szolgáltatási szabványok műszaki előírásai (követelmények) azok minőségi színvonalára, teljesítményére, interoperabilitására, a környezetvédelemre, illetve az egészségre és a biztonságra vonatkoznak 8. Ez lehetőséget teremt az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságának szabványosítása terén folytatott párbeszédre. 1.3.
Szintek és eszközök
1.3.1.
Alternatív eszközök
2008-ban a Szállodák, Éttermek, Kávézók Európai Szövetsége (HOTREC), amely mindig is inkább az ágazati teljesítményalapú, nem pedig az előíró, normatív megközelítést támogatta, kidolgozott egy MBS (Management, Building, Systems - Vezetés, épület, rendszerek) módszertan néven ismert önszabályozási kezdeményezést, amelynek az volt a célja, hogy tovább növelje a tűzvédelmet Európa összes szállodájában. A Bizottság szolgálatai részt vettek az érdekelt felek konzultációs bizottságában, amely a módszertan kidolgozásában mindvégig részt vett. Az MBS olyan teljesítmény-orientált ajánlásokat tartalmaz, amelyek útmutatóul szolgálnak a szállodák vezetősége számára, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a szálloda épületének jellemzői és rendszerei hatékonyan teljesíteni tudják-e a 86/666/EGK tanácsi ajánlásban lefektetett hasonló célkitűzéseket. Az iparág által vezérelt önszabályozó mechanizmus elve széleskörű támogatásra talált. A Bizottság turizmussal kapcsolatos 2010. évi közleménye értelmében 9 a Bizottság továbbra is szoros együttműködést folytat a tagállamokkal, az idegenforgalmi ágazattal, az ágazaton belüli szervezetekkel és érintett felekkel a szálláshelyek biztonsági körülményei – köztük a tűzkockázati szempontok – javítása érdekében 10. 2.
A BIZOTTSÁG IDEGENFORGALMI SZÁLLÁSHELYEK BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS KONKRÉT LÉPÉSEI
Az alábbiakban vázoljuk a Bizottság által az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások területén az utóbbi években kidolgozott, intézkedéseket. 2.1.
Korábbi intézkedések (2003–2012)
Az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos legrégebbi, még mindig hatályos uniós jogszabály a fent említett, a meglévő szállodák tűzbiztonságáról szóló 86/666/EGK tanácsi ajánlás. Amikor az uniós jogalkotó a fogyasztói termékek biztonságával kapcsolatos előírásokat korszerűsítette, a szolgáltatások biztonsága nem képezte ugyanezen kezdeményezés részét. Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv 20. cikke ugyanakkor úgy 8
9
10
A biztonság szemszögéből a rendelet (3) preambulumbekezdése szerint a szabványok „fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve a biztonságot és az értéket a fogyasztók számára”. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete, COM(2010) 352 végleges. Az Európai Parlamentnek a közleményre válaszul szolgáló saját kezdeményezésű jelentése (2010/2206(INI)) az önszabályozó eszközökkel kapcsolatban kijelenti, hogy „a hatályos, 1986. évi tanácsi ajánlásokkal összhangban lévő nemzeti jogszabályok sérelme nélkül ösztönözni kell az MBS (Vezetés, épület, rendszerek) módszertan alkalmazását, vagy ha az önszabályozás nem érvényesül, más hatósági intézkedéseket kell hozni”.
19
rendelkezik, hogy a „Bizottság meghatározza a szolgáltatások biztonságával kapcsolatos közösségi lépések szükségességét, lehetőségeit és elsőbbségi szempontjait, és 2003. január 1jéig az adott tárgyra vonatkozó javaslataival ellátott jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.” A Bizottság ezért konzultációt kezdeményezett és 2003-ban jelentést adott ki a fogyasztói szolgáltatások biztonságára vonatkozóan 11, amely konkrétan kijelentette, hogy „olyan ágazatokra kellene összpontosítani, amelyek a határokon átnyúló szempontok alapján a legfontosabbak a fogyasztók számára, pl. az olyan, tömegszállást biztosító szolgáltatásokra, mint a szállodák, a kempingek vagy más idegenforgalmi létesítmények”. A Tanács a bizottsági jelentés eredményeit jóváhagyta, és 2013-ban állásfoglalást 12 fogadott el a fogyasztói szolgáltatások biztonságáról, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja meg „szükség van-e konkrét közösségi kezdeményezésekre és intézkedésekre ezen a téren, amelyek többek között jogszabályi keret kialakítására terjedhetnek ki, különös tekintettel a meghatározott prioritási területekre”. Arra is ösztökélte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve vizsgálja meg a szolgáltatások biztonságával kapcsolatos ismeretek bővítésének és az adatgyűjtésnek a lehetséges hatókörét, prioritásait, illetőleg legmegfelelőbb és legeredményesebb megközelítéseit, módszertanait és eljárásait, valamint vizsgálja meg, hogy európai szabványok bevezetésével hogyan mozdítható elő a szolgáltatások közös kritériumokon alapuló magas szintű biztonságának megvalósítása. A Bizottság 2005-ben tanulmányt 13 készített a fogyasztói szolgáltatásokhoz, azokon belül is kiemelten az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz és az azokhoz kapcsolódó tevékenységekhez köthető balesetek nyomon követését és az azzal kapcsolatos adatgyűjtést szolgáló meglévő módszertanok azonosítására és jellemzésére, e módszertanok összehasonlító elemzése és egy lehetséges jövőbeni, uniós szintű programra való javaslattétel érdekében. A tanulmány szerint „a turizmussal és a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos balesetek egyetlen tagállamon belül is nagyon egyenetlenül oszlanak meg a régiók (sőt az egyes üdülőhelyek egyes városai) között. Ezzel szemben a termékekkel kapcsolatos balesetek az összlakosság körében általában egyenletesen oszlanak meg. Ezért a biztonsági célra leginkább alkalmas adatgyűjtési módszerek jelentősen eltérnek a termékbiztonsági célokra legalkalmasabb módszertanoktól, és ez korlátozza annak a lehetőségét, hogy egyetlen adatbázis optimálisan kiszolgálja mindkét igényt”. A vizsgálat megállapította, hogy egyetlen központi, az összes jelentős, idegenforgalmi és szabadidős szolgáltatással kapcsolatos balesetről információt tartalmazó adatbázis középtávon nem lenne kivitelezhető. A fő javaslat az volt, hogy hosszú távon a fogyasztói szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások uniós szinten egyöntetűen kötelesek legyenek a fogyasztókat érintő súlyos baleseteket bejelenteni, rámutatva a tagállamok azon feladatára, hogy minden egyes turisztikai és szabadidővel kapcsolatos ágazat esetében szabványos formában országos baleseti becsléseket kelljen készíteni, amelyeket könnyen össze lehetne vonni egy európai weboldalon összehasonlító táblázatok létrehozása céljából. A Bizottság 2005-ben kikérte a tagállamok véleményét a 86/666/EGK tanácsi ajánlás esetleges módosításáról. Akkoriban egyes tagállamok az Unió és a tagállamok szintjén meglévő követelményeket elegendőnek tartották, míg mások üdvözölték a szállodák uniós 11 12 13
A Bizottságnak jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonságáról, COM(2003) 313 final. A Tanács 2003. december 1-jei állásfoglalása a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonságáról (2003/C 299/01). „Methodology for systematic collection of statistics in relation to safety of services” (Módszertan a szolgáltatásbiztonságra vonatkozó statisztikák szisztematikus gyűjtésére), Consumer Risk Ltd, http://ec.europa.eu/consumers/cons_safe/serv_safe/datacollect/rep_idb2005_en.pdf.
20
szintű tűzbiztonsági előírásainak módosítását, különösen olyan problémák orvoslása tekintetében, mint a tűzvédelem-kezelés, a biztonsági utasítások, a személyzet képzése és a vészhelyzeti tervezés. Ez alkalommal nem jött létre konszenzus. A tanulmány adatgyűjtési rendszerekkel kapcsolatos ajánlásai egy 2006-ban Brüsszelben tartott „Nem élelmiszer-jellegű termékekhez kapcsolódó balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos adatgyűjtés és szolgáltatások kockázatértékelése” című nemzetközi műhelytalálkozón ismét további vitára és kidolgozásra kerültek. A tanulmány eredményeivel összhangban a műhelytalálkozó is megállapította, hogy a meglévő adatbázisokhoz és baleseti információkhoz jobb hozzáférést kellene biztosítani az interneten keresztül, és hogy a meglévő helyes gyakorlatok kiterjesztése lenne a legjobb megoldás rövid és középtávon. Ezzel párhuzamosan a Bizottság 2006-ban vizsgálatot indított 14 a baleseti sérülések európai adatbázisának (European Injury Data Base– IDB) lehetséges továbbfejlesztéséről szolgáltatással kapcsolatos adatok gyűjtése céljából. A vizsgálat megállapította, hogy noha nehéz lenne a gyakorlatban olyan módon továbbfejleszteni az adatbázist, hogy tartalmazza a szolgáltatásokkal kapcsolatos sérüléseket, az IDB-ben már rendelkezésre álló adatok alapján konkrét utánkövető kutatást kellene végezni annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk a szolgáltatásokkal kapcsolatos balesetekről. A Bizottság 2007. évi, a fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendjéről szóló közleménye 15 szerint a turisták, valamint a turisztikai szolgáltatásokat kínáló helyi közösségek biztonságának garantálása további kihívást jelent, és a turizmus sikeres fejlesztésének alapkövetelménye. A turisták biztonságának garantálása az idegenforgalmi ágazat számára kulcsfontosságú szempont, ami összhangban áll a jelenlegi meggyőződéssel, miszerint a bizalomerősítés elengedhetetlen. A Bizottság 2010-ben ambiciózus vizsgálatot indított az egyes tagállamokban működő szállodaipar jellemzésére, melynek célja a fő biztonsági kockázatok azonosítása (az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kockázatok kivételével), valamint nyilvántartás készítése az utóbbi években a szállodákban előforduló sérülésekről és balesetekről. A vizsgálat azonban nem teljesítette célkitűzéseit, többek között a szállodaipar változatossága és a kifejezetten a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos balesetekről készített nyilvántartások hiánya, részben pedig a hírnévhez kapcsolódó okok miatt. A vizsgálat alapján született javaslatok nem voltak olyan minőségűek, hogy azok alapján politikai döntéseket lehetett volna hozni, ezért a vizsgálatot a Bizottság szolgálatai nem fogadták el. A Bizottság turizmussal kapcsolatos, fent említett, 2010. évi közleménye olyan politikát vázol fel, amelynek célja az európai gazdaság ezen ágazatának támogatása, és kezdeményezéseket javasol versenyképessége javítására, valamint fenntartható, minőségalapú fejlesztésére. Konkrétan kijelenti, hogy „a Bizottság továbbra is szoros együttműködést folytat a tagállamokkal, az idegenforgalmi ágazattal, az ágazaton belüli szervezetekkel és érintett felekkel a szálláshelyek biztonsági körülményei – köztük a tűzkockázati szempontok – javítása érdekében.” A közlemény hangsúlyozza, hogy a turizmus fellendítése lehetséges az idegenforgalom biztonságának javításával.
14 15
„Improving the product and service dimension of the IDB – a feasibility study” (Az IDB termék- és szolgáltatási dimenziójának fejlesztése – megvalósíthatósági tanulmány), Consumer Safety Institute. COM/2007/0621 végleges.
21
Végezetül az Európai Parlamentnek a közleményre válaszul készített saját kezdeményezésű jelentése 16 „hangsúlyozza, hogy fontos megfelelő figyelmet szentelni a különféle szálláshelyek biztonsági körülményeinek, különös tekintettel a tűzbiztonsági és a szén-monoxiddal kapcsolatos biztonsági rendelkezésekre”. 2.2.
Legutóbbi intézkedések (2012–2013)
A Bizottság szolgálatai által a közelmúltban megvitatott egyik lehetőség a meglévő szállodák tűzbiztonságáról szóló 86/666/EGK ajánlásnak az MBS módszertan alapján történő felülvizsgálata. E lehetőség megvitatására 2012 júniusában konzultációs műhelytalálkozót szerveztek az érintettek bevonásával. Egyetértés volt a kezdeményezés általános alapelvei tekintetében, különösen abban, hogy az ajánlás tartalmát többek között az előírások, a hatály és a nemzeti szintű alkalmazás tekintetében módosítani és fejleszteni kell. Emellett az érdekeltek többsége egy lépéssel tovább menve megkérdőjelezte, hogy egy nem kötelező jellegű ajánlás volna a legalkalmasabb eszköz arra, hogy megoldjuk a tűzbiztonság problémáját az európai szállodákban, hiszen ez a tagállamok között nem következetes végrehajtáshoz és megvalósításhoz vezet. Az érdekeltek között azonban nem volt egyetértés a jövőbeni intézkedések, és különösen az MBS módszertan tekintetében. Számos javaslat született a zöld könyvben tárgyalt olyan szempontokra vonatkozóan, amelyeket további vizsgálat tárgyává kellene tenni.
16
(2010/2206(INI)) – Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság.
22
