EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, XXX […](2014) XXX
ZÖLD KÖNYV az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról
HU
HU
ZÖLD KÖNYV az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról
2
Tartalom 1.
BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 4
2.
HATÁLY ........................................................................................................................................... 8
3.
CÉLKITŰZÉSEK .............................................................................................................................. 10
4.
KÉRDÉSEK ..................................................................................................................................... 10 4.1.
4.1.1.
Nemzeti szinten .............................................................................................................. 10
4.1.2.
Európai szinten .............................................................................................................. 11
4.1.3.
Ellenőrzés és végrehajtás .............................................................................................. 11
4.2.
A nemzeti szemléletmódok egységessége ............................................................................. 11
4.3.
A jelenlegi szabályozási helyzetnek a belső piacra gyakorolt hatása .................................... 13
4.4.
Horizontális kérdések ............................................................................................................ 13
4.4.1.
Kis- és középvállalkozások ............................................................................................ 13
4.4.2.
Akadálymentesítés és kiszolgáltatott fogyasztók............................................................ 13
4.4.3.
Sérülésekre és balesetekre vonatkozó adatok ................................................................ 14
4.4.4.
Szabványok .................................................................................................................... 15
4.4.5.
Képesítés és képzés ........................................................................................................ 15
4.5.
A biztonsági kérdések kezelésére legalkalmasabb szintek és eszközök ................................ 16
4.5.1.
Szint ............................................................................................................................... 16
4.5.2.
Alternatív eszközök ........................................................................................................ 16
4.6. 5.
A jelenlegi eszközök ............................................................................................................. 10
Utolsó kérdés ......................................................................................................................... 17
ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK ................................................................................................................... 17
3
1.
BEVEZETÉS
Európa a világ első számú turisztikai célpontja. 2013-ban több mint 560 millió nemzetközi utas érkezett Európába, ami a 2012. évi igen kedvező adatokat is felülmúlja. A növekedés különösen magas volt Dél- és Közép-Európában 1. Kontinensünk az európaiak számára is kedvelt turisztikai célpont. 2013-ban az európaiak csaknem 40 %-a az Európai Unióban töltötte a nyaralását, 5 %-kal többen, mint 2012-ben. A legfrissebb Eurobarométer felmérés 2 szerint a turisták Európában biztonságban érzik magukat és nagyon elégedettek. A válaszadók a legtöbb szempontból igen elégedettek voltak 2013. évi nyaralásukkal, különösen a biztonság (95 %) és a szállásminőség (95 %) szempontjából. A Bizottság 2010-ben az európai turizmus világban betöltött vezető szerepének fenntartása és megerősítése érdekében az ágazat versenyképességének javítását célzó átfogó stratégiát tartalmazó közleményt fogadott el. E közlemény az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságát jelöli meg az intézkedések egyikeként. Valójában a megfelelő és hatékony biztonsági intézkedések növelhetik a fogyasztói bizalmat és fokozhatják a növekedést azáltal, hogy a vállalatok, valamint a tagállamok közötti együttműködés számára kedvező környezetet teremtenek, és ezzel elősegítik az idegenforgalmi ágazat versenyképességének növekedését. 2013-ban az EU 28 tagállamában található turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2,6 milliárddal tetőzött 3. Ezenkívül a külföldi vendégéjszakák száma a turisztikai szálláshelyeken 4 (azaz a más országokból érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma) az EU 28 tagállamában 2012 és 2013 között 4,8 %-kal nőtt, és 2013-ban elérte az összes eltöltött vendégéjszaka 45 %-át.
1
Az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének Tourism Barometer című kiadványa, 2014. január http://media.unwto.org/press-release/2014-01-20/international-tourism-exceeds-expectations-arrivals-52-million-2013. 2
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-144_en.htm.
3
EUROSTAT. 2014. január 29-én kiadott sajtóközlemény-összefoglaló http://europa.eu/rapid/press-release_STAT14-16_en.htm. 4
Ezen adatok összefüggésében egy eltöltött éjszaka (vagy éjszakai ott-tartózkodás) minden olyan éjszaka, amelyet vendégek/turisták vagy külföldiek ténylegesen eltöltenek egy idegenforgalmi szálláshelyen. Az idegenforgalmi szálláshelyek körének meghatározását lásd e zöld könyv 2. fejezetében.
4
Idegenforgalmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma az EU 28 tagállamában Vendégéjszakák száma összesen
Külföldi vendégéjszakák száma
Belföldi vendégéjszakák száma
Egyes országokban, mint pl. Máltán, Cipruson és Horvátországban az idegenforgalmi szálláshelyeket csaknem teljes egészében külföldi vendégek foglalják el (96 %, 93 %, illetve 92 %), míg máshol, pl. Romániában (18 %), Lengyelországban és Németországban (mindkét országban 20 %-os külföldi foglaltsággal) a helyzet ennek éppen a fordítottja. Az Eurobarométer felmérések a turisták biztonsággal kapcsolatos aggodalmait 2008-tól kezdve évente nyomon követik, hangsúlyt fektetve a szállodai biztonságra és a tűzvédelemre is. Az évente végzett felmérések folyamatosan megerősítették, hogy a biztonság nem ad okot az aggodalomra az európai turistáknak (a válaszok 0 % és 1 % közötti arányt mutattak). Ugyanakkor balesetek időnként előfordulhatnak, amelyek közvetlenül érintik az adott szolgáltatót, de közvetve az adott célpont jó hírnevét is, amely további negatív hatással lehet más szolgáltatókra is. Jóllehet az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonsága a tagállamok illetékességi körébe tartozik, a jelentős határokon átnyúló dimenzió jelenléte azt indokolja, hogy e szolgáltatások minőségi és biztonsági szintjéről a tagállamok közösen gondolkodjanak. Ez, valamint a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonságáról szóló 2003. évi bizottsági jelentés 5, amely a kockázatokkal és baleseti adatokkal kapcsolatos tudásbázis fejlesztését, valamint a tagállamok politikáinak és intézkedéseinek szisztematikus nyomon követését ajánlotta, az elmúlt évek során arra késztették a Bizottságot, hogy európai szinten megvizsgálja a turisztikai szálláshely-szolgáltatások biztonságát, egyrészt azáltal, hogy párbeszédet folytat a megfelelő érdekelt felekkel, másrészt pedig intézkedéseket tesz a meglévő tudásbázis megerősítésére. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó balesetekre és sérülésekre vonatkozó adatgyűjtés módszereiről szóló vizsgálatok és műhelytalálkozók mélyebb betekintést nyújtottak ebbe a témába (lásd az 1. melléklet 2.1. pontját). A Bizottság támogatta és segítette a vendéglátóipar önszabályozási kezdeményezéseiről és az előrelépés legmegfelelőbb eszközeire vonatkozó nézetekről szóló vitákat. (lásd az 1. melléklet 2.2. pontját) A biztonsági kockázatok azonosítására és a turisztikai szálláshelyágazattal kapcsolatos megfelelő adatok összevetésére 5
http://ec.europa.eu/consumers/cons_safe/serv_safe/reports/safety_serv_rep_en.pdf.
5
a közelmúltban tett kísérletek egységesen a feladat bonyolultságát mutatták olyan tényezők miatt, mint az ágazatban működő szállodák változatossága és a hírnévvel kapcsolatos kérdések 6. Bár az idegenforgalmi szálláshelyek tűzvédelmére vonatkoznak az építési termékekről szóló irányelvben és a munkahelyi biztonságról szóló uniós jogszabályokban foglalt egyes jogi követelmények, nincs konkrét uniós szintű horizontális szabályozás, illetve nincs egységes nemzeti szintű megközelítés az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatás biztonsága tekintetében, amint arra a közelmúltban a meglévő hatósági és nem hatósági, többek között a turisztikai szálláshelyek biztonságára vonatkozó szabályozásról a tagállamokkal folytatott, több ágazatot érintő konzultáció is rámutatott. Az idegenforgalmi szálláshelyek (és általában véve a vendéglátó-ipari ágazat) biztonsága a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak is fontos eleme 7. Ezenkívül az épített környezetre, a felvonókra és más, az építőiparban használt termékekre vonatkozóan érvényben van egy sor jól bevált ágazati jogszabály is. A biztonsági jogszabályokra vonatkozó különböző megközelítések megléte önmagában véve nem jelent problémát mindaddig, amíg az ilyen jellegű szolgáltatást az Európai Unió területén igénybe vevő európai fogyasztó az általa választott célállomástól függetlenül megfelelően védve van. A fogyasztók elvárják, hogy az Unión belül – a szálláshelytől és a célállomástól függetlenül – az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokat úgy vásárolhassák meg, hogy biztosak lehessenek saját biztonságukban. Ebben az összefüggésben és azzal az alapvető feltételezéssel élve, hogy az európai fogyasztóknak – utazzanak bárhová is az Európai Unión belül – joguk van a biztonság megfelelő szintjéhez, amelynek végrehajtása és betartatása hatékonyan valósul meg, az alábbi kérdések merülnek fel: 1/ Hogyan történik a tagállamokban a fogyasztói biztonság szabályozása és ellenőrzése az idegenforgalmi szálláshelyek területén? 2/ A határokon átnyúló idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatókra olyan előírások vonatkoznak, amelyek megfelelően biztosítják a fogyasztók védelmét? Ezen szálláshelyszolgáltatók számára a határokon átnyúló működés nem jelenti azt, hogy a kritikus hiányosságok megléte miatt ezen előírások megkerülhetők? 3/ Az Unió különböző országaiban alkalmazott nemzeti rendszerek, valamint felügyeleti és végrehajtási módszerek változatossága jelentős hatással van a határokon átnyúló szálláshelyszolgáltatások nyújtására? 4/ Ténylegesen figyelembe veszik az egyes horizontális szempontokat, mint pl. a szabályozási környezet kkv-kra és kiszolgáltatott fogyasztókra gyakorolt hatását, illetve hogy
A Bizottság 2010-ben vizsgálatot indított az Unióban működő szállodaipar legfontosabb biztonsági kockázatainak jellemzésére, valamint hogy nyilvántartást készítsen az utóbbi években történt sérülésekről és balesetekről. A szállodaipar változatossága, a kifejezetten a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos balesetekről készített nyilvántartások hiánya, ami a hírnévvel kapcsolatos kérdésekhez is kapcsolódik, végül nem tette lehetővé, hogy a megbízott cég összegyűjtse és elemezze a szükséges adatokat. 6
7
https://osha.europa.eu/.
6
az akadálymentesítési kérdések vagy az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó szabványok alkalmazása milyen módon illeszkedik a jelenlegi szabályozási keretbe? 5/ Az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos szabályozásnak jelenlegi szintjei a legmegfelelőbbek, és a legmegfelelőbb típusú eszközöket alkalmazzák? Tény, hogy a biztonság szabályozására irányuló megközelítések különbözősége megnehezíti az európai polgárok által az Európai Unió területén igénybe vett idegenforgalmi szálláshelyszolgáltatások biztonságosságának összehasonlítását. Az Európai Unió területén hatályban lévő szabályozási keretre vonatkozó első kérdésre válaszolva, a Bizottság szolgálatainak rendelkezésére álló legfrissebb információk szerint úgy tűnik, jelentős eltérések vannak a nemzeti jogszabályok között. A 2013-ban végzett felmérés eredményei azt mutatták, hogy a válaszadó 24 tagállam közül 16 rendelkezik kifejezetten az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokra vonatkozó ágazati jogszabályokkal. Úgy tűnik, hogy jelentős különbségek vannak a nemzeti, illetve ágazati jogszabályok hatókörének és tartalmának tekintetében is: például amíg e 16 tagállam többségében a jogszabályok tartalmaznak az épületek állapotára vagy a szolgáltató képesítésére vonatkozó előírásokat, csupán 8 ország írja elő az ellenőrző és fellépésre jogosult illetékes hatóságok létrehozását, és csak 5 tagállam határoz meg a kockázatok azonosítására és értékelésére vonatkozó kötelezettségeket. A tagállamokban a jelenlegi szabályozási kereten kívül egy másik figyelembe veendő kérdés az, hogy ezt a keretet hogyan érvényesítik, illetve ellenőrzik. E dokumentum jobb betekintést kíván adni e tekintetben is. A második kérdéssel kapcsolatban e dokumentum azt kívánja feltárni, hogy a tagállamokban hatályban lévő eltérő követelmények miatt keletkezhetnek-e biztonsági rések, különösen abban az esetben, ha a szolgáltatók határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket valamely tagállam hatályos jogszabályai esetleg nem megfelelően szabályoznak. A szolgáltatásnyújtással kapcsolatos harmadik kérdés annak tisztázására irányul, hogy a nemzeti rendszerek ezen sokfélesége hatással van-e az egyenlő versenyfeltételekre egy olyan ágazatban, ami különösen egyes, határokon átívelő szolgáltatási kategóriák esetében kulcsfontosságú az Európai Unió gazdasági jóléte és kívánatos idegenforgalmi célpontként való megőrzése szempontjából. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni az iparág által kidolgozott eszközöket és gyakorlatokat is 8. A negyedik kérdést illetően világos, hogy az igények és megoldások megfelelő egyensúlya érdekében gondosan mérlegelni kell az összes érintett félre gyakorolt hatásokat. A kiszolgáltatott fogyasztók, a speciális akadálymentesítési igényekkel rendelkező fogyasztók, a kisebb üdülők és a nagy szállodák ezt a kérdést más perspektívából nézhetik, és ezért különböző szempontokat kell figyelembe venni. Ebben az összefüggésben az Unió idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásaira vonatkozó szabványosítás használatának előnyeiről is fontos lenne vitát folytatni.
8
E gyakorlatok közé tartozik többek között az MBS (Management, Buildings and Systems – vezetés, épületek és rendszerek) módszertan és hasonló eszközök, amennyiben azok biztonsággal kapcsolatos rendelkezéseket és előírásokat foglalnak magukban.
7
Végezetül az ötödik kérdéssel kapcsolatban még meg kell határozni azt a szintet, amelyen mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások érdekében a legelőnyösebb volna a biztonságot érintő intézkedéseket hozni. A fent felvetett kérdések értékelésére kvantitatív mérések alig állnak rendelkezésre, többek között amiatt, hogy nincs egységes megközelítés az uniós idegenforgalmi szálláshelyszolgáltatások nyújtása során bekövetkezett balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos adatgyűjtés tekintetében (lásd az 1. melléklet 2.1. pontját). Ilyen számszerűsítés hiányában e dokumentum célja a lehető legtöbb bizonyíték és adat összegyűjtése.
2.
HATÁLY
Az Európai Közösségen belül folyó gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszere, a NACE szerint az idegenforgalmi szálláshelyek, amelyek fizetett szolgáltatásként rövid távú vagy átmeneti szálláshely-szolgáltatásokat kínálnak, az alábbiak szerint osztályozhatók 9: (1)
Szállodai szolgáltatás 10 •
Szállodák (vagy más hasonló létesítmények pl. amelyek „bed & breakfast” elnevezés alatt működnek);
•
Üdülőszállodák;
•
Apartmanszállodák;
•
Motelek.
Nem ebbe a kategóriába tartozik a házak, illetve bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérbeadása tartós használatra, jellegzetesen havi vagy éves időtartamra 11. (2)
Üdülési, egyéb átmenetiszálláshely-szolgáltatás 12
9
A turizmusra vonatkozó európai statisztikákról szóló 692/2011/EU rendelet (http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:192:0017:0032:HU:PDF) úgy határozza meg a turisztikai szálláshelyet, mint […] szakosodott egység, amely fizetett szolgáltatásként – melynek árára részben vagy egészben támogatás adható – átmenetiszálláshely-szolgáltatásokat kínál a NACE Rev.2. 55.1 (szállodai szolgáltatás), 55.2 (üdülési, egyéb átmenetiszálláshely-szolgáltatás) és 55.3 (kempingszolgáltatás) csoportjaiban meghatározottak szerint (2. cikk (1) bekezdésének l) pont). Ebbe a kategóriába tartozik az elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára, tipikusan napi vagy heti időtartamra a látogatók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Ide tartoznak a bútorozott vendégszobák és lakosztályok. A szolgáltatásokba beletartozik a naponta történő takarítás és az ágyneműcsere. Számos további szolgáltatás is nyújtható: pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, uszoda, edzőterem, szabadidős szolgáltatások, valamint konferencia- és rendezvénylehetőségek. 10
A bérelt magánszállások (pl. lakások vagy nyaralók, amelyeket általában rövid időre, legfeljebb egy hónapra bérelnek) a szállodákhoz hasonlóan szintén fizetős szálláshelyeknek minősülnek, mégsem ugyanazok a jogi követelmények vonatkoznak rájuk, mint a szállodákra, amit érdemes lehet figyelembe venni abban az esetben, ha azok is ugyanolyan biztonsági kockázatot jelentenek. 11
Ebbe a kategóriába tartozik a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Az önálló férőhelyekben bútorozott szobák állnak rendelkezésre, vagy nappalival/étkezővel, hálószobával, illetve főzési lehetőséggel vagy teljesen felszerelt konyhával rendelkeznek. Ezek a szálláshelyek különböző 12
8
•
Gyermeküdülő, egyéb üdülőház;
•
Vendégház és bungaló;
•
falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül;
•
Ifjúsági szálló, hegyi menedékhely.
Nem ebbe a kategóriába tartozik a házak, illetve bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérbeadása tartós használatra, jellegzetesen havi vagy éves időtartamra. (3)
Kempingszolgáltatás •
A rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatók számára kempingben, lakókocsiparkban, szabadidős táborokban, valamint horgászés vadásztáborban nyújtott szálláshely-szolgáltatás;
•
Lakóautók számára hely és szolgáltatások biztosítása;
•
menedék vagy táborhely biztosítása sátrakhoz vagy hálózsákokhoz.
E konzultáció középpontjában a fenti osztályozásban szereplő meghatározások szerinti idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások állnak. E szolgáltatásokat a fogyasztók kétségtelenül alkalmanként és gyakran külföldön veszik igénybe, ahol esetleg kevésbé ismerik a környezetet, a kultúrát, a hagyományokat, a nyelvet és a jogi rendszert. Az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos vita ez idáig főleg a tűzbiztonsági kérdésekre korlátozódott. Valójában a szállodatüzek a tűzsérülések csak igen kis hányadát teszik ki, a balesetek azonban súlyos következményekkel járhatnak. Ugyanakkor különböző érdekcsoportok azzal érvelnek, hogy az idegenforgalmi szálláshelyek biztonsága nem csak a tűzbiztonságot jelenti. További biztonsági megfontolás lehet az épületek (szabadidős létesítmények, erkélyek, hálószobák, fürdőszobák, folyosók, üvegajtók stb.) állapota, illetve a szén-monoxid-szivárgás kockázata (pl. az idegenforgalmi szálláshelyek fűtési rendszereinek helytelen vagy szakszerűtlen használata), amelyek esetenként a sérülések, betegségek vagy halálos balesetek nagyobb számáért felelősek. Esettanulmány Szén-monoxid az idegenforgalmi szálláshelyeken 2006-ban két brit gyermek vesztette életét szén-monoxid-mérgezésben, miközben egy szállodában nyaraltak a görögországi Korfun. Egy oxigénellátó és szén-monoxid-elvezető kémény nem lett beépítve és – a vízmelegítőt kitámasztó kődarabbal együtt – a földön feküdt. A termosztátot, amely a vízmelegítőt kikapcsolta volna, ha az káros füstöket kezd kibocsátani, kikötötték. Szén-monoxid szivárgott a fűtőtérből a nyaralóházba azokon a lyukakon keresztül, amelyeket a nappali falába fúrtak egy légkondicionáló rendszer számára, és amelyeket nem tömtek be. Egy perc alatt halálos szénmonoxid-szint keletkezett a bungalóban.
formában működhetnek: lehetnek kis önálló többszintes épületben vagy épületcsoportban lévő apartmanok vagy lakások, egyszintes bungalók, nyaralóházak, falusi házak és faházak. Szolgáltatásokat egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben nyújtanak.
9
3.
CÉLKITŰZÉSEK
E dokumentum célja az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások biztonságáról szóló nyilvános konzultációt indítása. A cél az, hogy információkat kapjunk az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokban részt vevő minden érintett féltől annak értékellése céljából, hogy a fent vázolt kérdéseket kellő mértékben és eredményesen kezelik-e, és hogy rendelkezésre állnak-e bizonyítékok új kockázatokra vonatkozóan, továbbá hogy a meglévő eszközök megfelelőek-e. E dokumentum kérdéseket tesz fel arra vonatkozóan, hogy mely szintű intézkedések lennének a leghatékonyabbak ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljanak a fogyasztók biztonságának növeléséhez. E dokumentummal a Bizottság egyúttal a szóban forgó kérdésekre vonatkozó számszerűsített adatok előállításában is kéri az érintettek hozzájárulását. Szem előtt tartva, hogy a Bizottság azáltal, hogy kedvező környezetet teremt a vállalatok számára és a tagállamok közötti együttműködésre, az idegenforgalmi ágazat versenyképességének fokozását kívánja elősegíteni, valamint hogy az európai turizmus fenntarthatósága az utazás élményének minőségén és tágabb értelemben véve biztonságán alapul, e dokumentum azokat a lehetőségeket kívánja azonosítani, amelyek mind a vállalatok, mind pedig a fogyasztók bizalmának erősítését szolgálják.
4.
KÉRDÉSEK
Az alábbi kérdések az e dokumentumban korábban meghatározott öt szempont értékelését célozzák: a jelenleg hatályban lévő eszközök és végrehajtásuk megfelelősége és elégségessége (1) a biztonsági kockázatok jellegének és mértékének mérésével, valamint a jelenlegi jogszabályi keretben lévő eltérésekhez vagy hiányosságokhoz fűződő kapcsolatuk meghatározásával (2), továbbá annak vizsgálata, hogy azok milyen mértékben vannak hatással ezen, határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására (3), valamint a kkv-kra és a kiszolgáltatott fogyasztókra (4), annak érdekében, hogy világosan el lehessen különíteni, hogy az egyes célokat mely szinteken (5) történő beavatkozással lehet legkönnyebben elérni. Az 1. melléket az előző bekezdésben felvázolt szempontokkal kapcsolatban meglévő ismeretek részletes leírását adja, és referenciaanyagként szolgál az alábbi kérdések megoldásához. 4.1.
A jelenlegi eszközök
Az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók biztonságát elsősorban az Unió jelenlegi szabályozási környezete és annak megvalósítása értékelésével kell felmérni. 4.1.1.
Nemzeti szinten
1. kérdés – Tudna említeni adott ország(ok)ban hatályos, az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos nemzeti jogszabályokat? 2. kérdés – Úgy véli, hogy a nemzeti szinten hatályban lévő előírások megfelelően foglalkoznak a kockázatokkal, és ezért hatékony védelmet biztosítanak a fogyasztók számára? Kérjük, indokolja, és adjon érveket álláspontja alátámasztására. 10
4.1.2. Európai szinten A meglévő szállodák tűzbiztonságáról szóló 86/666/EGK tanácsi ajánlás az egyetlen európai eszköz az idegenforgalmi szálláshelyek biztonsága terén. A Bizottság nemrégiben kezdeményezéseket tett annak értékelésére, hogy a jelenlegi ajánlást felül kell-e vizsgálni és módosítani kell-e annak érdekében, hogy az uniós szállodák biztonságának lehető legmagasabb szintjét lehessen biztosítani. 3. kérdés – A jelenleg hatályban lévő 86/666/EGK ajánlás elégséges-e ahhoz, hogy meg lehessen felelni az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos követelményeknek? 4. kérdés – Ha az ellenkezőket tapasztalja, mely területeken van szükség fejlesztésre? 4.1.3. Ellenőrzés és végrehajtás Fontos tudni, hogy vannak-e piacfelügyeleti követelmények a tagállamok idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos jogszabályaiban. Az alábbi kötelezettségekkel kapcsolatos követelményekről van szó: •
A szolgáltatásbiztonság felügyeletéért felelős, megfelelő fellépésre jogosult hatóságok létrehozása,
•
A szakpolitikai és szabályozási fejleményekkel kapcsolatos információcserére vonatkozó eljárások,
•
A hatóságok közötti közigazgatási együttműködés,
•
A szolgáltatások kockázatára vonatkozó adatok rendszeres gyűjtése és értékelése,
•
Végrehajtási mutatók kidolgozása a megfelelés ellenőrzése céljából
5. kérdés – Hogyan történik a hatályban lévő szabályok betartatása (ki, mikor, milyen gyakran stb.)? 6. kérdés – Hogyan értékeli a meglévő piacfelügyeleti mechanizmusok hatékonyságát? 7. kérdés – Véleménye szerint melyek a fő kérdések a jelenlegi jogszabályok betartásával kapcsolatban? Hogyan lehetne a jelenlegi eszközök végrehajtásán javítani? 8. kérdés – Véleménye szerint az idegenforgalmi szálláshelyek biztonsága terén mely területeken lenne a legelőnyösebb a tagállamok közötti együttműködés? Melyek jelentenék a legfőbb kihívásokat? 4.2.
A nemzeti szemléletmódok egységessége
Az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságára vonatkozó szabályok terén fennálló, az Unió területén esetleg a fogyasztókra is hatással lévő potenciális hiányosságok meghatározására tett bármilyen kísérletnek figyelembe kell vennie a jelenlegi eszközök hatókörének és tartalmának hatékonyságát. Egy szolgáltatás tényleges biztonsági szintje a következő fő alkotóelemek hatásának eredőjeként kerül meghatározásra: 11
•
A szolgáltatás nyújtása során használt épületek, szerkezetek és berendezések biztonsága;
•
Biztonságmenedzsment (többek között a kockázat mértékének meghatározására szolgáló kockázatértékelés és az ennek megfelelő biztonsági intézkedések meghozatala);
•
A szolgáltató minősítése
•
A személyzet képzése;
•
A felhasználóknak/fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások biztonsági szempontjaival kapcsolatos információk elérhetősége és minősége;
•
A balesetek esetén a károk csökkentésére irányuló kiürítési tervek, vészhelyzeti eljárások és berendezések rendelkezésre állása;
•
A hatóságok kockázatokkal és balesetekkel kapcsolatos értesítése;
Az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások területén az alábbi területek igényelnek külön figyelmet 13: •
Az idegenforgalmi szálláshelyek egységes meghatározása (típus, kor, méret és magasság szerint);
•
Akadálymentesítési szempontok;
•
A kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozó különleges követelmények;
•
Tűzzel kapcsolatos kockázatok;
•
Szén-monoxiddal (CO) kapcsolatos kockázatok.
9. kérdés – Mi az idegenforgalmi szálláshely meghatározása az Önök vonatkozó nemzeti jogszabályaiban? 10. kérdés – A jelenlegi jogszabályokban megadott, az idegenforgalmi szálláshelyek típus, méret, magasság és kor szerinti meghatározása megfelelő? 11. kérdés – A fentiekben felsorolt követelmények szerepelnek a jelenlegi nemzeti jogszabályokban? 12. kérdés – Hasznos lenne fontolóra venni a szén-monoxiddal kapcsolatos biztonsági követelmények bevezetését? Kérjük, vázolja fel az előnyöket mind a fogyasztók, mind pedig a vállalatok számára. 13. kérdés – A vonatkozó nemzeti jogszabályok foglalkoznak a kockázatkezeléssel?
13
E dokumentum élelmiszer-biztonsági kérdésekkel nem foglalkozik, mivel az az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.) hatálya alá tartozik.
12
14. kérdés – Valószínűnek tartja, hogy a jelenlegi szabályozási keretek közötti eltérés hatással van a turisták biztonságára? Ez a hatás inkább az ilyen keretek betartásával kapcsolatos? Tudna erre konkrét példákat adni? 4.3.
A jelenlegi szabályozási helyzetnek a belső piacra gyakorolt hatása
E dokumentum célja az Európai fogyasztók védelmét szolgáló jelenlegi eszközök eredményességének felmérése. Azonban e keret belső piacra gyakorolt hatását is számszerűsíteni kell, hogy az eltérő szabályok miatti esetleges piactorzulást értékelni lehessen. 15. kérdés – Az uniós tagállamok szabályozási környezetének eltérései hatással vannak az idegenforgalmi vállalkozásokra, és különösen azok határokon átnyúló tevékenységeire? Ez a hatás inkább a jelenlegi jogi keretek érvényesítését érinti? Tudna erre konkrét példákat adni? 4.4.
Horizontális kérdések
4.4.1.
Kis- és középvállalkozások
Az idegenforgalmi mikro- és kisvállalkozások nélkülözhetetlen szerepet játszanak az európai idegenforgalomban. Az európai idegenforgalmi vállalkozások 90 %-a (ideértve az idegenforgalmi szálláshelyeket is) kkv vagy mikrovállalkozás. A „gondolkozz először kicsiben” elv szerint az általános politika az, hogy lehetőség szerint teljesen vagy részben mentesíteni kell a mikro- és kisvállalkozásokat az adminisztratív terhek alól 14. Bár a biztonsági követelményeknek való megfelelés a nagyvállalatokhoz viszonyítva költségesebb és időigényesebb lehet a kisebb vállalatok esetében, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szigorúbb szabályozás igénye és a fogyasztók biztonsága között. 16. kérdés – Kérjük, számszerűsítse az idegenforgalmi vállalkozásoknak a jelenlegi biztonsági előírásoknak való megfelelés miatt fennálló adminisztratív terheit. 17. kérdés – A biztonsággal kapcsolatos nemzeti jogszabályoknak való megfelelés mely vonatkozásai jelentik a legnagyobb terhet/költségeket az idegenforgalmi vállalkozások számára? 18. kérdés – A jelenlegi biztonsági előírásoknak történő megfelelés vonatkozásában mik okozzák a kisebb idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatók számára a legfőbb problémát? 4.4.2.
Akadálymentesítés és kiszolgáltatott fogyasztók
A népesség elöregedése kihívásokat és lehetőségeket kínál a turisztikai szálláshelyágazat számára mind a növekedés, mind pedig a biztonság szempontjából. Az előrejelzések szerint a
14
A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez, COM(2011) 803 végleges.
13
65 évesnél idősebb személyek száma 2020-ra várhatóan eléri a lakosság 20 %-át 15. E népességcsoport tagjai, akik egyszerre rendelkeznek vásárlóerővel és szabadidővel, nagyon fontos piacot jelenthetnek az ágazat számára. Azonban ennek a potenciálnak a kiaknázásához biztonságuk és az akadálymentesítés szempontjából kulcsfontosságú intézkedésekre volna szükség. Esetleges akadálymentesítési igényeik miatt mérlegelni kell konkrét biztonsági intézkedéseket meghozatalát a kiszolgáltatott fogyasztók egyes kategóriáinak esetében is. Egyes tanulmányok 16 az akadálymentes turizmus potenciális piacát kb. 127 millió főre becsülik. Ez az adat a sajátos akadálymentesítési igényekkel rendelkező utasokat (hosszú távú/állandó károsodással, átmeneti károsodással rendelkező látogatók, idősek, azok kísérői vagy gondozói, illetve kisgyermekes családok) foglalja magában. A fogyasztóknak kínált idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások során a tűzbiztonsági intézkedéseknek, valamint a kiürítési vagy vészhelyzeti terveknek figyelembe kell venniük a fogyatékkal élők és a csökkent mozgásképességűek speciális igényeit. Eltérő okokból, de szintén a kiszolgáltatott fogyasztók csoportján belül külön figyelmet igényelnek a 15 év alatti személyekre vonatkozó biztonsági intézkedések. 19. kérdés – Hogyan lehet a fogyatékkal élő vagy idősebb emberek számára fontos biztonsági intézkedéseket és akadálymentesítési követelményekkel kapcsolatos előírásokat a lehető legjobban összeegyeztetni? 20. kérdés – Véleménye szerint az akadálymentesítési kérdéseken túlmenően melyek azok az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos szempontok, amelyeket az öregedő népesség szempontjából figyelembe kell venni? 21. kérdés – Véleménye szerint az akadálymentesítési kérdéseken túlmenően melyek azok az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos szempontok, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek szempontjából figyelembe kell venni? 22. kérdés – Véleménye szerint melyek azok az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos szempontok, amelyeket a 15 év alatti személyek szempontjából figyelembe kell venni? 4.4.3.
Sérülésekre és balesetekre vonatkozó adatok
Hiányosak a tényszerű információk az Unió turisztikai szálláshelyágazatának biztonsági helyzetével kapcsolatban. Ez igaz minden európai országra, és ahol adatok állnak rendelkezésre, ott a források nincsenek harmonizálva és összesítve felügyeleti szempontból a tagállamok között, ami nagyon megnehezíti az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó sérülésekkel és balesetekkel kapcsolatos szisztematikus áttekintést. Még azokban az országokban is, ahol számos forrásból, pl. tűzoltóságoktól, biztosítótársaságoktól, kórházak sürgősségi osztályaitól állnak rendelkezésre adatok, a nyilvántartások nem teszik lehetővé az átfogó és összehasonlítható adatok kinyerését. Az 15 Forrás: Eurostat, Fókuszban a statisztika (Statistics in Focus), 2012/43. szám „A 65 évesnél idősebb európaiak 2011-ben 2006-hoz viszonyítva egy harmaddal költöttek többet utazásra”, 11. ábra (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-12-043/EN/KS-SF-12-043-EN.PDF). 16
http://www.accessibletourism.org/resources/enat_igm_3eichhorn.pdf.
14
idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos adatgyűjtésről szóló tanulmányok rendre megemlítik az uniós szintű adatok kinyerésének nehézségét (lásd az 1. melléklet 2.1. pontját). 23. kérdés – Rendelkezésre állnak olyan, sérülésekkel vagy balesetekkel kapcsolatos adatok vagy kvantitatív bizonyítékok, amelyek az idegenforgalmi szálláshelyeken biztonsági problémákat jeleznek? Ha igen, kérjük, csatolja azokat. 24. kérdés – Véleménye szerint melyek az ezen adatok gyűjtésével kapcsolatos fő kihívások, és hogyan lehet ezeket a legjobban kezelni? 25. kérdés – Véleménye szerint mennyiben érintheti a biztonsági kérdéseket az, ha a hírnév esetleges csorbulásától való félelem miatt vonakodnak a balesetekkel vagy sérülésekkel kapcsolatban adatokat rendelkezésre bocsátani? 26. kérdés – Véleménye szerint mi lenne a legmegfelelőbb és leghatékonyabb rendszer a balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos, minimálisan előírt, harmonizált adatok gyűjtésére? 4.4.4.
Szabványok
Az európai szabványügyi szervezetek által végzett szolgáltatásszabványosítás területén a biztonsági kérdéseket is figyelembe veszik. A Bizottság számára a szolgáltatásszabványosítás terén végzett munka kiterjesztése prioritást jelent, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy az általa a jövőben kért szabványosítási munka során vegyék figyelembe a biztonsági szempontokat is 17. 27. kérdés – Hogyan járulhatnának hozzá az európai biztonsági szabványok az idegenforgalmi szálláshelyeken a fogyasztók biztonságának növeléséhez? Mi jelentené a legnagyobb nehézséget? Kérjük, válaszában térjen ki mind a nemzeti, mind pedig az európai szempontokra. 28. kérdés – Ha ismer az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos nemzeti szabványt, tud arról, hogy az segítette volna a fogyasztók biztonsági szintjének emelését? 4.4.5.
Képesítés és képzés
A biztonsággal kapcsolatos tudatosság, a kapacitásépítés és a képzés kulcsfontosságú. A személyzetnek és a vezetőknek szánt szakoktatás és -képzés elősegíti a kockázatok azonosítását, még mielőtt azok felmerülnének, és lehetővé teszi a jelenlegi szabályok helyes alkalmazását. Ennek ellenére a turizmussal kapcsolatos képzés az egyes tagállamokban jelentősen eltér egymástól. Ez adott esetben eltérésekhez vezethet a biztonsággal kapcsolatos célzott képzés megléte és biztosítása, valamint a megfelelő készségek megléte terén az ágazatban. 29. kérdés – Létezik rendszeres, az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatások tűzbiztonságával/biztonságával kapcsolatos rendszeres célzott képzés a nemzeti tantervben vagy a szakképzés területén? Ha igen, melyek az érintett témakörök? 17
Az Unió szabványosítási munkaprogramja évente kerül elfogadásra.
15
30. kérdés – Léteznek az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságára irányuló munkakörök? Ha igen, melyek az érintett témakörök? 4.5.
A biztonsági kérdések kezelésére legalkalmasabb szintek és eszközök
4.5.1.
Szint
Jelenleg a tagállamok felelnek az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatos előírások meghatározásért, alkalmazásáért és módosításáért. 31. kérdés – Van olyan bizonyítékuk, amely az idegenforgalmi szálláshelyek biztonsága kérdésének nemzeti/helyi/európai szinten történő megoldásának eredményessége mellett/ellen szól? 32. kérdés – Melyek a biztonság kérdésének nemzeti / helyi / európai szintű megközelítésének előnyei a fogyasztó és a szolgáltató nézőpontjából? Melyek a legfőbb hátrányok? 33. kérdés – Milyen előnyökkel járna európai jogszabályok bevezetése az idegenforgalmi szálláshelyek fokozottabb biztonsága szempontjából? 34. kérdés – Ugyanazokat az előnyöket el lehetne érni a jelenlegi nemzeti jogszabályok érvényesítésének és/vagy a piacfelügyeletnek a javításával? 4.5.2.
Alternatív eszközök
Az önszabályozás mint a jogszabályokkal szembeni alternatíva alkalmazása az idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatók esetében is lehetséges, annak eredményességét azonban szintén értékelni kell. A közös, önkéntes iránymutatások (pl. kockázatértékelési útmutatók) vagy a helyes gyakorlatra vonatkozó szabályzatok is egy lehetséges módját jelentik az európai szintű integrációnak a lényeges biztonsági szempontok potenciális eltéréseinek áthidalására, figyelembe véve a biztonsági kockázatok határokon átnyúló jellegét. Az MBS módszertan az önszabályozási intézkedések egyik példája. Ezeknek a szállodák tűzbiztonságát érintő, vezetésre (M), épületekre (B) és rendszerekre (S) vonatkozó követelményeket tartalmazó útmutatóknak a célja az európai szállodák segítése abban, hogy méretüktől függetlenül magas szintű tűzbiztonságot valósíthassanak meg, a nemzeti/regionális és helyi előírások és szabványok támogatása érdekében 18. 35. kérdés – Mik a tapasztalatok országukban a nem szabályozásalapú megközelítések alkalmazása terén? 36. kérdés – Melyek lennének az önszabályozás európai szintű alkalmazásának előnyei? 37. kérdés – Véleménye szerint mi lenne a Bizottság vagy más uniós intézmények szerepe az önszabályozással összefüggésben? 18
Az önszabályozásra további példa az Intercontinental szállodacsoport (IHG) szállodabiztonsággal kapcsolatos stratégiai keretrendszere, a szállodatulajdonosok és személyzetük számára hatékony kockázatkezelést lehetővé tevő és támogató eljárás; vagy a Carlson Rezidor szállodacsoportnak a biztonság strukturálásával kapcsolatos TRIC=S képlete (veszély azonosítása + a kockázat csökkentése + reagálás az incidensre + válságkezelés, kommunikáció és folytonosság = biztonságos és eladható márkák).
16
38. kérdés – Megfelelő módosításokkal alapul szolgálhat-e az MBS módszertan a legjobb gyakorlatok összegyűjtéséhez, illetve az önszabályozási normák meghatározásához? 39. kérdés – Hogyan kellene módosítani a jelenleg érvényes önszabályozó eszközöket ahhoz, hogy teljes mértékben elérjék céljaikat? Bár az unióban számos nemzeti szintű vendéglátó-ipari szövetség alkalmazta az MBS módszertant, az továbbra is önkéntes, és nem foglalja magában az ellenőrzést és a teljesítményről szóló jelentést. A nem hatósági intézkedések eredményessége az iparágtól, a hatóságoktól és a fogyasztóktól kapott támogatástól függ, ugyanakkor teljesítményük és eredményeik megfelelő nyomon követésén kell alapulniuk. Az egyes szervezetek által kidolgozott biztonsági útmutatók mások számára is érdekesek lehetnek, feltéve, hogy azok megfelelő módon meg lettek osztva. 40. kérdés – Mi a leghatékonyabb módja az önkéntes biztonsági intézkedések nyomon követésének? 41. kérdés – Mi a véleménye az önkéntes eszközökre vonatkozó ismeretek uniós szintű megosztásáról (előnyei/hátrányai, lehetséges nehézségek, sikertörténetek stb.)? 4.6.
Utolsó kérdés
42. kérdés – Van egyéb megjegyzése vagy javaslata az idegenforgalmi szálláshelyek biztonságával kapcsolatban?
5.
ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK
E dokumentum célja, hogy információkat gyűjtsön a tényszerű szempontokról, az érdekelt felek álláspontjáról és elvárásairól, valamint hogy ösztönözze az idegenforgalmi szálláshelyszolgáltatások biztonságáról szóló nyilvános vitát. Az Európai Bizottság elkötelezi magát a szakpolitikák, a javaslatok és minden más eszköz gondos mérlegelése mellett (a tervezéstől a végrehajtásig és a felülvizsgálatig) minden szakaszban 19. Következésképpen, a zöld könyv célja, hogy megfelelő ismereteket szerezzen a benne tárgyalt kérdésekre vonatkozóan, és nem vetít előre a konzultáció eredményeképpen meghatározott tevékenységeket vagy új uniós szintű intézkedések szükségességét. A Bizottság felkér minden érdekelt felet, hogy az ebben a dokumentumban felvetett kérdésekre válaszolva nyújtsa be észrevételeit. A beadványnak nem feltétlenül kell az e dokumentumban felvetett valamennyi kérdéssel foglalkoznia. A hozzászólásokat közzétesszük az interneten, kivéve ha a válaszadó kifejezetten hozzászólásának bizalmas kezelését kéri. Fontos, hogy a résztvevők elolvassák a személyes adatok és hozzászólások kezeléséről szóló adatvédelmi nyilatkozatot.
19
http://ec.europa.eu/smart-regulation/index_hu.htm.
17
Weboldalunkon közzéteszünk egy, a hozzászólásokat összegző jelentést is: http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/dgs_consultations/ca/consultation_20141130_touris m_en.htm. Bármilyen egyéb kérdését az alábbi e-mail címre kérjük elküldeni:
[email protected].
18
