1. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzés tantárgyleírásai

1. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzés tantárgyleírásai A TANTÁRGY NEVE

Gazdasági ismeretek

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák dr. Egri Imre, PhD, tanszékvezető főiskolai tanár TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali

Heti óraszám (előadás + gyakorlat): ID 1111

Ellenőrzés módja:

Kollokvium

Félév:

2.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az egyén, s társadalom fennmaradása a sikeres gazdálkodástól függ. Ezért nélkülözhetetlen a gazdálkodás alapelemeinek ismerete. Ezek ugyanúgy megjelennek a mindennapok szintjén a családi gazdálkodásban, a háztartások működtetésében, mint a vállalkozások gazdasági irányításában. Az alapvető gazdasági ismeretek földrajzi környezetünk legfontosabb gazdasági, társadalmi folyamatait, típusjelenségeit és kapcsolatrendszereit foglalják magukban, amelyek szükségesek az idegenforgalmi szolgáltatások sikeres működtetéséhez is, ezért a képzés megalapozásának szerves részét képezik. A gazdasági ismeretek oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a gazdasági élet legfontosabb szereplőit, megismerjék a legfrissebb gazdasági ismereteket, folyamatokat. Képesek legyenek értelmezni azokat mind a gazdasági élet szereplőinek szempontjából, mind nemzetgazdasági, világpiaci összefüggésben. Olyan földrajzi közgazdasági szemléletet sajátítsanak el, amely segíti a gazdaságpolitikai tájékozottság kialakulását.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A közgazdasági alapkategóriák: A gazdálkodás folyamat rendszere. A szükségletek rendszere. A fogyasztási döntés fő tényezői. 2. A gazdasági élet szerkezete: A nemzetgazdaság fogalma és szerkezete. A gazdasági élet tulajdonviszonyai. A gazdaság szervezeti keretei. 3. A piac jellemzői: A piac fogalma és típusai. A piac fő elemei. Az áru fogalma és az árutermelés folyamata. A piaci verseny és a piaci formák. 4. A piac működése: A kereslet, a kínálat és az árak kapcsolata. A termelési tényezők piacainak típusai. A piacgazdaság működése. Az értéktőzsde és az árutőzsde működése. 5. A pénz kialakulása és funkciói: A pénz kialakulása és szerepe. A nemesfémpénz és a pénzhelyettesítők. A pénz értéke az időben. 6. A modern pénzügyi szektor: A mai pénzügyi rendszer kialakulása. A pénzteremtés mechanizmusa, a pénzkínálat szabályozása. A bankok pénzügyi szerepe. A működő tőke típusai és gazdasági szerepe. 7. Vállalkozások a gazdaságban: A vállalkozások létrehozása, tulajdonságai. A vállalkozások gazdasági funkciója. A vállalkozások tulajdonviszonyai. 8. A vállalkozások termelő-szolgáltató tevékenysége: 1

A vállalkozási tevékenység megtervezése. A termelés költségei. A vállalkozások nyeresége, a profit maximalizálása. 9. Az állam a gazdaságban: Az állam vagyona, feladatai. Az állami költségvetés. Az állami monetáris politika. Az állam piacgazdasági szerepe. 10. A gazdasági növekedés értelmezése, ciklusai: A gazdasági növekedés tényezői. A gazdasági növekedés típusai. A növekedés feltételei és korlátai. Konjunktúra ciklusok a gazdaságban. 11. A gazdasági működés egyensúlyzavarai a munkaerőpiacon: A munkaerőpiac jellemzői. A munkanélküliség kialakulásának oka, típusai. A feketegazdaság problémaköre. 12. A gazdasági működés egyensúlyzavarának szerepe az árszínvonal változásában: Az infláció fogalma, típusai, mérése. Az adósságválság kialakulásának okai, társadalmi-gazdasági hatásai. Az állami beavatkozás eszközkészlete.

13. A nemzetgazdasági folyamatok számbavétele: A gazdasági fejlettség mutatói (GDP, GNP, GNI, GNDI, NNDI). Az országok fejlettség szerinti csoportosítása. A Nemzeti Elszámolások Rendszere (SNA), mérőszámai, tipizálása. Nemzetközi fizetési mérleg. 14. A világgazdaság folyamatai és szereplői: A világgazdaság fejlődése. Multinacionális vállalatok, adóparadicsomok és integrációs szervezetek. A nemzetközi kereskedelem szerkezete. A globalizáció, és az általa okozott társadalmi-kulturális ellentétek. 15. A magyar gazdaság helyzete, gazdaságpolitikai feladatai: A magyar gazdaság földrajzi-társadalmi környezete, a gazdasági szerkezetváltás. A piacgazdaságra történt áttérés munkaerő piaci, pénzügyi következményei. A gazdaság jelenlegi helyzete. Az EU teremtette gazdasági környezet, hazánk lehetőségei és feladatai. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A vonatkozó törvények. Az 1996. évi törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Dürrné Csabina I. (1999): Gazdasági ismeretek. Celldömölk: Pauz-Westermann Kiadó. - 96 p. Egri I. – Hegedűs L. – Katona M. (2003): Gazdasági ismeretek. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Általános Közgazdaságtudományi Tsz. – 100 p. Bernek Á. Kondorosi F. – Nemerkényi A. – Szabó P. (2004): Az Európai Unió. Budapest: Cartographia Kft. – 253 p.

2

A TANTÁRGY NEVE

Jogi ismeretek I.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák Dr. Nagy Andrea főiskolai docens TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

1.

2+0 Kreditpont: 3

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az ember életét átszövik az alapvető jogi normák. Minden cselekedetünk joghatással bír, amelyek ismerete a demokratikus rendszer kiépülésével megnőtt egyéni felelősség miatt, egyre inkább nélkülözhetetlenné válik, legalább az alapfokú tájékozottság szintjén. Az egyén előrejutása jogos érdekei minél jobb érvényesítésétől is függ. A gazdasági és munkajogi ismeretek oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a magyar és az Európai Unió jogrendszerének alapjait, a fő jogforrásokat. Képesek legyenek partneri viszonyt kialakítani a hivatalrendszerek képviselőivel, tudják érvényesíteni jogos érdekeiket munakvállalóként. Elsajátítják a jövőbeni szakmai tevékenységüket behatároló polgári, munka és gazdasági jog alapvető szabályait, s képesek lesznek azok értő alkalmazására. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Jogi alapok: A jog kialakulása. A jogforrás értelmezése. A jogszabályok elemei, érvényessége és hatálya. A jogviszony és a jogintézmény. 2. A jogrendszer tagozódása: Alkotmányjog és államigazgatási jog. Polgári jog és a polgári eljárási jog. A büntetőjog és a büntető eljárási jog. Munkajog, családjog, pénzügyi jog. Nemzetközi jog. 3. Az alkotmányjog alapjai: A magyar államszervezet és jogrendszer fejlődése. A magyar Alkotmány. A hatalmi ágak felosztása, az alkotmányos jogállam. A mai magyar államszervezet és jogrendszer felépítése, működése. Az állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozása. A külföldiek jogai hazánkban, a magyar állampolgárok jogai külföldön.

4. Államigazgatási jog: A mai választójog. Az Országgyűlés, mint törvényhozó hatalom működése. A számvevőszék feladatai. A köztársasági elnök jogai és kötelezettségei. A kormányalakítás menete. A kormány, mint végrehajtó hatalom. A törvényalkotás folyamata. Az alkotmánybíróság szerepe, működése. A bírósági rendszer felépítése, működése. Az ügyészségek alkotmányos szerepe. 5. Az önkormányzati rendszer: Az önkormányzati rendszer kialakulása, a hatályos rendszer kiépülése és működése. Az önkormányzatiság különböző szintjei. Az önkormányzatok működése és megváltozott szerepe az Európai Unióban. 6. A polgári jog, a tulajdonjog: A polgári jog alapelvei és alapfogalmai. A polgári jogi jogviszony fajtái. A polgári jogi jogviszony szereplői. A tulajdonjog alanyai, tárgya és tartalma. Tulajdonszerzési módok, a tulajdon megszűnése. A tulajdonjog és részjogosultság. A használati jogok, haszonélvezet. A szolgalom.

7. A kötelmi jog alapjai, a szerződések: A polgári jogi szerződés, a szerződéskötés alapelvei. A szerződés megkötése, alakja. A képviselet. A

Polgári Törvénykönyvben szabályozott szerződéstípusok. A szerződés érvénytelensége, módosítása és megszűnése. A szerződések teljesítése, megerősítése. A jogvesztés kikötése. A szerződések megszegése. Az általános kárfelelősségi forma, a kár megtérítése. 3

8. Büntetőjog, polgári eljárási jog, családjog: A büntetőjog alapelvei. A bűncselekmények típusai. A büntetőeljárásban résztvevő szervek jogköre. A felelősségre vonás rendje. A polgári peres és nem peres eljárás szabályai. A kereset, a hatáskör és illetékesség. A tárgyalás menete. Határozatok, jogorvoslatok. A családi jog alapelvei. A családi jellegű személyes és vagyoni viszonyok. A házasságkötés vagyoni hatásai. 9. Pénzügyi jog: A pénzügyi jog alapelvei. Az állami pénzügyi szervezetek működésének jogi szabályozása. A pénzügyi intézmények és szolgáltatások működésének jogi szabályozása. A pénzügyi rendszerben levő jogviszonyok szabályozása. 10. Nemzetközi magánjog: A nemzetközi magánjog alkalmazásának szabályai. A nemzetközi magánjog szerepe az országok közötti vitás kérdések elrendezésében. Példák a nemzetközi magánjog érvényesítésére. 11. A környezet- és a természetvédelem jogi szabályozása: Az 1995. évi környezetvédelmi törvény. Az 1996. évi természetvédelmi törvényről. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényről. 11. Az idegenforgalom és a területfejlesztés jogi szabályozása: Az 1996. évi törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Az idegenforgalom jogi szabályozása. Idegenforgalomi vállalkozások létesítésének és működésének jogi vonatkozásai. 12. A munkajog I: A munkajog alapelvei. Munkaviszony létesítése. A munkaszerződés megkötése, érvénytelensége. A munkavégzés általános szabályai. A munkaidő és a munkabér meghatározása. A munkavállaló pihenése. 13. A munkajog II: A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése, felmondás és végkielégítés. A munkaügyi jogvita fajtái, a munkaügyi eljárás. 14. A gazdasági élet szereplői: A gazdasági társaságok alapításának szabályai. Az állami vállalat, a közös vállalat és az egyesülés létrehozása. A Bt. a Kft. az Rt. alapításának és működésének szabályai, a tagok felelőssége. Az egyéni vállalkozás alapításának és működésének szabályai. A cégbíróság szerepe. 15. A piaci verseny szabályai: A piaci verseny jogi keretei. A tisztességtelen versenycselekmények tilalma. A Gazdasági Versenyhivatal és a bíróság eljárása. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A Magyar Alkotmány; A Polgári Törvénykönyv vonatkozó részei; A Gazdasági Társaságokról szóló törvény; A Munka törvénykönyvének vonatkozó részei Az 1995. évi LIII. Tv. a környezet védelméről, Az 1996. évi LIII. Tv. a természet védelméről Bakács T. (1992): Magyar környezetjog. Budapest: Berlin: New York: Springer Kiadó. Bándi Gy. (2002): Környezetjog. Budapest: Osiris Könyvek. 500 p. Drábik L. (1995): Jogi ismeretek. Budapest, ELTE egyetemi jegyzet. Ficzere L. (szerk.) (2002): Magyar közigazgatási jog: általános rész. Budapest: Osiris Kiadó.

4

A TANTÁRGY NEVE

Utazási irodai gazdálkodás és vezetés

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák Furkóné Szabó Marianna, óraadó TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

2.

0+2

Gyakorlati jegy Kreditpont: 3

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tanítás célja, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek a belföldi, valamint a nemzetközi aktív és passzív idegenforgalomban egyénileg és csoportosan érkező vendégek fogadására, informálására, programok informatív, zökkenőmentes megszervezésére. Az utazási irodai ügyintézői ismeretek azokkal a tudnivalókkal ismerteti meg a hallgatókat, amelyek szükségesek a szervezett turizmus piacán, utazási és információs irodában történő megfelelő színvonalú, igényes értékesítő és informátori tevékenység ellátásához. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Az üzleti vállalkozások és a turisztikai termék kapcsolata: Az utazási szükséglet. Az utazásszervezés, mint üzleti vállalkozás. A vállalkozások és a turisztikai termék kapcsolata. 2. Az utazási irodai ügyintézői tevékenység: Az ügyintéző helye és szerepe az utazási vállalkozásokban. Szakmai, nyelvi és üzleti etikai követelmények. 3. Az utazásszervezéssel és közvetítéssel foglalkozó vállalkozások: A megalakítás jogi szabályozása. A vállalkozások formái, tevékenysége. Szerepük a turizmusban. 4. A szervező tevékenység jogi szabályozása: A szervezés jogi szabályozása. A közvetítői szerződés tartalmi formai követelményei. Utasbiztosítások. 5. A nemzetközi idegenforgalomban dolgozó referens tevékenysége: Az egyéni és csoportos utaztatás szervezésének munkafolyamata. A reklamációs ügyek intézése. 6. Magyarországi sajátosságok a szervezett turizmusban: A hazai utazási irodák működésének sajátosságai.A meghirdetett utak lebonyolításának tipikus jellemzői, problémái. 7. Az utazási irodai munkára jelentkezôkkel szembeni elvárások: A személyiséggel kapcsolatos általános elvárások. Kommunikáció, konfliktuskezelés. 8. Az értékesítési folyamat: Az értékesítés folyamata, tulajdonságai. Saját árualap értékesítése. 9. Kölcsönös értékesítés utazási irodák között: Idegen cégek árualapjának jutalék fejében történő értékesítése. A kölcsönös értékesítés előnyei a piacon. 10. Pénzügyi elszámolás a partnerekkel: A pénzügyi elszámolás folyamata. Kalkuláció készítése, elő- és utókalkuláció. 11. Utazások nyilvántartási rendszere: Szervezett egyéni és társasutazások nyilvántartási rendszerének kialakítása.A nyilvántartási rendszerek használatának szabályai. 12. Utazási marketing: 5

Utazási marketing. Utazási ajánlatokat tartalmazó bizalmas tarifa. Programfüzet összeállítsának tartalmi és formai követelményei. 13. A menetjegy-árusítási tevékenység: A menetjegy-árusítási tevékenység feltételei, szakaszai. Menetrendekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. Helybiztosítási módozatok. 14. A valutaforgalmazás: A valuta vételi és eladási tevékenység az utazási vállalkozásoknál. A valutaforgalmazás személyi és pénzügyi feltételei. 15. Devizagazdálkodás: Devizagazdálkodás, árfolyampolitika. Aktuális vám és devizaszabályozási ismeretek. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Hutiray Judit – Mosonyi Ilona: Utazási irodai (pultos) ügyintézői ismeretek. KVIF, Budapest 1997 Törőcsik M - Varsányi J. (1998): Termékstratégia emocionális és racionális megközelítésben. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p.

6

A TANTÁRGY NEVE

Pszichológia

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység TANTÁRGYFELELŐS:

Pauwlik Zsuzsanna, főiskolai adjunktus

AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

1.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tantárgy oktatása során általános lélektani szempontból közelítünk a témákhoz, bemutatjuk a felnőtt, egészséges ember pszichikai működését. A pszichológia rendkívül sokágú szakma, szerteágazó gyökerekkel, amelynek központi magja a személyiség, amely a fejlődés törvényszerűségei szerint a környezeti hatások eredményeként változik, gazdagodik. Emiatt minden témakörben a biológiai alapoktól a társadalmi vonatkozásokig terjed a tárgyalás. A modern pszichológia igazi célja az embert mozgató tényezők megértése, s ezért elkötelezett a tudomány társadalmi felhasználhatóságát illetően. A szocializáción keresztül alkalmazott lélektani ismereteket nyújtunk, ahol az egyes szakok specifikus igényeire építjük fel a tananyagot. A tantárgy célja, hogy olyan ismereteket adjon át, amelyek révén hozzáértőbbé válhat a hallgatók ismerete a társas viselkedésről. Ehhez fontos eszköz az önismeret fejlesztése, a sikeres alkalmazkodáshoz, a konfliktusok megoldásához. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A pszichológia alapjai, a pszichológia tudománya: A pszichológia témái. Nézőpontok a pszichológiában. A pszichológia módszerei. A pszichológia interdiszciplináris megközelítése. A pszichológia szakterületei. 2. A pszichológiai jelenségek biológiai alapjai, a pszichológiai fejlődés: Az idegrendszer szerveződése. Az agy felépítése és működése. A vegetatív idegrendszer. A belső elválasztású mirigyek rendszere. A viselkedés genetikai tényezői. Az öröklés és a környezet viszonya. A fejlődés szakaszai (újszülött kor, gyermekkor, gyermekkor utáni fejlődés). A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése. 3. Az érzékelés: Az érzékleti modalitások jellemzői. A látás, a hallás. Egyéb érzékletek. Érzékenység és a küszöbök, érzékcsalódások. 4. Az észlelés: Az észlelés természete. Lokalizáció. A felismerés és zavarai. A figyelem kialakulása, funkciói. A figyelem tulajdonságai, zavarai. Perceptuális kostancia. 5. Tudat és tudatállapotok és a tudatállapotok befolyásolása: A tudattal kapcsolatos fogalmak. A megosztott tudat. Az alvás és az álom. Pszichoaktív szerek. A meditáció és a hipnózis. Pszi-jelenségek. 6. A tanulás folyamata és az emlékezés: A tanulási folyamat megközelítései. Klasszikus kondicionálás. Operáns kondicionálás. Komplex tanulás. Az emlékezet típusai és biológiai alapjai. A rövid és a hosszú távú memória. Az emlékezet fejlesztése. Konstruktív emlékezet. 7. A gondolkodás és a nyelv, képzelet: A gondolkodás szerepe a megismerésben. A nyelv fejlődése. Gondolkodás, nyelv és kommunikáció. A társalgás logikája. A képzelet fajtái. A problémamegoldás alapjai. 8. A motiváció és az érzelmek:

7

A szükségletek fogalma, fajtái. A motívumok közös alapelvei, osztályai. A homeosztázis és késztetések. Jutalom és ösztönzés. Az érzelmek összetevői. Az érzelmi állapotokra adott általános reakciók. Érzelemkifejezés. Az érdeklődés és az érzelmek. 9. A személyiség és az egyéniség: Az intelligencia fogalma, struktúrája. A képességek, az intelligencia és a gondolkodás. Az egyéni különbségek mérése. Az öröklés szerepe. A genetikai és a környezeti tényezők kölcsönhatása. A személyiség folyamatossága. A diszkontinuitás forrásai. 10. A személyiség megközelítési módjai és végrehajtó rendszere: Pszichoanalitikus megközelítés. Behaviorista megközelítés. Fenomenológiai megközelítés. A tevékenység pszichológiai megközelítése. A cselekvés irányítása, ellenőrzése, az akarat. A készség fogalma, elsajátítása. Jártasságok, szokások. 11. A társas viselkedés érzelmi vonatkozásai és kölcsönhatásai: A társas viselkedés elméletei. Szociális viselkedések és attitűdök. A személyközi vonzalom. Engedelmesség és ellenállás. Azonosulás és internalizáció. Kollektív döntéshozatal. 12. A stressz: Stresszt keltő események jellemzői. A stresszre adott fiziológiai reakciók. A stresszre adott pszichológiai reakciók. Helyzetmegítélések és személyiségtípusok szerepe a stressz kialakulásában. A stressz és az egészség. A stressz kezelése. 13. Pszichopatológia és terápiás módszerek, a szenvedély: Az abnormális viselkedés. Szorongásos betegségek. Hangulatbetegségek. Személyiségzavarok. Pszichoterápiás technikák. Biológiai terápiák. Mentális egészségvédelem. A pozitív, hasznos tevékenység. A negatív, romboló tevékenység. A szenvedélybetegségek kezelése. 14. Munkapszichológiai ismeretek, a problémamegoldó gondolkodás: A munkapszichológia területei. Önismeret és a pályaismeret összefüggése. A tartalmas munka. A pályaalkalmasság. A gondolkodási fázisok. A gondolkodási műveletek. A gondolkodási tevékenység fejlesztésének lehetőségei. 15. Kultúrközi pszichológia és reklámpszichológiai ismeretek: Mezőfüggés különböző kultúrákban. Az eltérő viselkedésminták okai. A másság kezelése. A pszichés folyamatok és a reklám. A modern reklám jelentősége és eszköztára. Szex, pszichológia és média. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Ádám Gy. (1985): Érzékelés, tudat, emlékezet. Budapest: Akadémiai Kiadó. Allport, G. W. (1980): A személyiség alakulása. Budapest: Akadémiai Kiadó. Aronson, E. (1997): A társas lény. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Atkinson, L. R. - Atkinson, C. R. - Smith, E. E. - Bem J. D. - Nolen-Hoeksema, S. (2002): Piszhológia. Budapest: Osiris Kiadó. – 657 p. Buda B. (1992): Empátia. – Budapest: Gondolat Kiadó. Forgas, P. J. (2002): A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Kairosz Kiadó. – 381 p. Forgas, P. J. (2003): Az érzelmek pszichológiája. Budapest: Kairosz Kiadó. – 422 p. Földi K. (szerk.) (1980): Reklámpszichológia. Budapest: Gondolat Kiadó. Hall E. T. (1980): Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat Kiadó. Klein S. (1985): Munkapszichológia I-II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Nguyen, L. A. - Fülöp M. (szerk.) (2003): Kultúra és pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

8

A TANTÁRGY NEVE

Üzleti etika és tárgyalás alapjai I-II.


Dr. habil. Láczay Magdolna, főiskolai tanár


Kód:

nappali

Heti óraszám (előadás + gyakorlat): ID 1221 ID1223


Félév:

1-1.

1+0, 0+1

Kollokvium Kreditpont: 1-1 Gyakorlati jegy

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tantárgy tartalmi célkitűzése az, hogy a hallgatók megismerkedve a gazdasági élet jogi és erkölcsi szabályozásának különbségével és az üzleti etika legfontosabb részterületeivel önállóan gondolkodjanak el az erkölcsös üzleti kapcsolatok hasznosságáról. A modern gazdasági kapcsolatok során felmerülő etikai kérdések megvilágítása, amelynek során a globalizáció, a környezetvédelem, a gazdasági érdekeltségi és munkavállalói viszonyrendszer morális konfliktusait kívánja tisztázni a tantárgy. A hallgatók elsajátítják a szóbeli érintkezés, tárgyalás fontosabb szabályait. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Etikai alapfogalmak: Az etika helye a tudományok rendszerében. Az etikai gondolkodás néhány jelentős irányzata. Az emberi tevékenység, mint erkölcsi értékhordozó. 2. Az erkölcsi cselekvés: Az ész, az akarat, tudás értékelése a történeti korok és eszmények értékkonfliktusaiban. Az etikai, erkölcsi törvények, normák objektív és szubjektív értelmezése. Etika és hétköznapi erkölcs. 3. Eszmei előzmények Az emberi jogok etikai alapjai és kiteljesedése. Az üzleti etika eszmetörténeti alapja. 4. Gazdasági etika A gazdaság, a jog és az erkölcs kapcsolata. Gazdasági igazságosság. Piacgazdaság és erkölcs. 5. Gazdaság és felelősség A legtágabban értelmezett gazdaság szintjeinek etikai kérdései. A technikai civilizáció és az erkölcs. A civilizáció, az ökológia felelőssége a gazdasági életben, a gazdasági élet alapkonfliktusai. Az oktatás és tudományos kutatás etikai szemszögből. 7. A vállalkozások etikai normái A vállalkozások ökológiai felelőssége Magyarországon. Piacgazdaság és erkölcs. A piacgazdaságba való átmenet etikai kérdései. 8. A nemzetközi üzleti élet etikája. Az interetnikus kapcsolatok és a globalizáció. 9. Az üzleti és a szociális etika kapcsolata Munkanélküliség, piac, verseny, alkalmazók és alkalmazottak. A szóbeli érintkezés etikai szabályai, vezetővel, ügyféllel, munkatársakkal. 10. Az üzleti kommunikáció normarendszere Etikai normák a tárgyalásokon, Reklámetika. 11. Duális struktúrák az üzleti etikában. 12. Adómorál Az állam és a gazdaság szerveződési szintjei szerint. A „fekete” gazdaság, mint etikai konfliktus. 13. Etika a pénzügyekben 9

Biztosítási etika. Bank - és tőzsdeetika. 14. Állam - és szakigazgatási etika. 15. A munka helye az emberi értékek rendszerében Foglalkozási ágak morális szokásai, eszményei. Tárgyalások etikája a munkaerőpiacon, a befektetőkkel A „fekete” gazdaság, mint etikai konfliktus az ügyfelekkel. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Joós E. 1992: Etikai tanulmányok. – Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Aula Kiadó. Csurgó O-né és dr. Hajdú P. (szerk) (1994). Üzleti etika – Saldo kiadó, Budapest.

Clayton, P. (2004): Testbeszéd a munkahelyen. Budapest: Kossuth kiadó. – 168 p. Carnegie, D. (1990): A meggyőzés iskolája. A hatásos beszéd módszerei. Budapest: HVG Rt. Duncel, J. (1991): Üzleti illemkódex. Budapest: Park Kiadó. Hidasi J. (1992): Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p. Sille I. (1991): Illem, etikett, protokoll. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Pease, A. (1991): Testbeszéd. Budapest: Park Kiadó. Pease, A. (1991): Szó-beszéd. Budapest: Park Kiadó.

10

A TANTÁRGY NEVE

Üzleti kommunikáció


Dr. Magyar Zoltán főiskolai adjunktus


Kód:

nappali



Félév:

1.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Ebben a szakmában az emberi érintkezés rendkívül sokoldalú formáival találkozhatunk. A feladat tehát az ehhez szükséges ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása a megfelelés, a továbblépés érdekében. E tömören megfogalmazott nevelési, képzési célt – tartalmi és módszertani szempontból egyaránt – úgy kell elérni, hogy biztosítsa a hallgató személyiségfejlődését. Az üzleti kommunikáció speciális célkitűzése a hallgatók problémamegoldó gondolkodásának, vitakészségének, érvelési technikájának fejlesztése. Elméleti alapokra építve, de szituációs játékokon keresztül fel kell készíteni őket a kulturális különbségeken alapuló konfliktusok felismerésére és kezelésére. A tárgy következő egységei ezért az interkulturalitás és kommunikáció összefüggéseit, valamint a tárgyalástechnikát ismerteti meg a hallgatókkal. Mivel mindkét témakörnek nagy jelentősége van a nemzetközi üzleti gyakorlatban, oktatása egyre inkább tért hódít az a gazdasági profilú felsőoktatásban is. Így helyt kell kapnia a nagyon sok és nagyon különböző kultúrájú embereket involváló idegenforgalom leendő szakembereinek képzésében. A hallgatóknak meg kell ismerniük különböző nemzetek kulturális sajátosságait az életmódban, viselkedésben, az üzleti életben. Érteniük kell kultúra és turizmus kölcsönhatásában lejátszódó folyamatokat, ismerniük kell a kulturális sokk fogalmát, csökkentésének technikáit. Járatosnak kell lenniük a különböző tárgyalási stílusokban, ismerniük kell idegen kultúrák tárgyalási szokásait. Tudniuk kell tárgyalást előkészíteni, arra felkészülni, és azt levezetni. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Dialógusmodellek: Közléssel induló dialógus. Akaratnyilvánítással induló dialógus. Kérdéssel induló dialógus. 2. A verbális kommunikáció gyakorlata: Közlési helyzetek gyakorlása. A megszólítási formulák gyakorlása. Hogyan mondjuk nemet (indirekt beszédaktus). 3. A verbális üzleti kommunikáció gyakorlata: A nyilvánosság előtti megszólalás főbb elemei. A hatásos beszéd módszerei. Feladatok, gyakorlás. 4. Az írásbeli kommunikáció: A sikeres önéletrajz elemei. Hivatalos, üzleti levélírás szabályszerűségei. Pályázatírási stratégiák. Feladatok, gyakorlás. 5. A testbeszéd gyakorlása: Testbeszéd a nemek között. A testbeszéd által közölt alapinformációk felismerése. Kételkedés, a hazugságok felismerési lehetőségei. 6. Kommunikáció az üzleti életben: A vezetés kommunikációs technikái. A szervezeti szabályozás kommunikációja. A sikeres üzleti kommunikáció feltételei, a pozitív arculat. Feladatok, gyakorlás. 7. A tárgyalás: A tárgyalás előkészítése, szakaszai. Kérdezés, érvelés, meggyőzés a tárgyalásban. Tárgyalási technikák: tárgyalás pozícióból, nyerni minden áron, az átgondolt tárgyalás, a mindenki nyer technika, a jiu-jitsu tárgyalás, az egyeztetés, a nyomásgyakorlás, a blokkolás. 11

8. Értékesítés meggyőzéssel: A meggyőzés pszichológiája, a magabiztosság jelzése. Bizalomébresztés, kézfogások. Ültetéstervek, egyedül egy csoporttal szemben. 9. Viselkedéskultúra I: A társadalmi érintkezés és a magatartás szabályainak alapjai. Viselkedés nyilvánosság előtt. Viselkedés előadóként, hallgatóként. 10. Viselkedéskultúra II: Dohányzás. Telefonhasználat. Öltözködés, ruházat, divat. Névjegy, névjegyhasználat. 11. Viselkedéskultúra III: Meghívás, meghívók. Ajándékozás. Érkezés, várakozás, eltávozás. Vendéglátási formák és helyszínek. 12. A kultúra fogalma és jelentősége az idegenforgalomban: A kultúra, mint norma szerepe az idegenforgalomban. Turizmus és kultúra - a Jafari-modell. A fogadóközösségek, a szolgáltatási szféra és a vendégkör kultúrájának kölcsönhatása. A kulturális identitás problematikája a turizmusban. A vendég és vendéglátó interkulturális kapcsolata. 13. Nemzetközi protokoll II: Ügyfelek és vevők Európából. Ügyfelek és vevők a tengeren túli angolszász kultúrákból (USA, Kanada, Ausztrália stb.). Programkészítés és lebonyolítás az üzletfelek számára. Tárgyalási szokások különböző kultúrákban. 14. Nemzetközi protokoll III: Ügyfelek és vevők Afrikából. Ügyfelek és vevők Dél-Amerikából. Programkészítés és lebonyolítás az üzletfelek számára. Tárgyalási szokások különböző kultúrákban. 15. Nemzetközi protokoll IV: Ügyfelek és vevők a Közel-Keletről és az arab világból. Ügyfelek és vevők az indiai szubkontinensről. Ügyfelek és vevők Kínából. Ügyfelek és vevők a Távol-Keletről. Programkészítés és lebonyolítás az üzletfelek számára. Tárgyalási szokások különböző kultúrákban. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Clayton, P. (2004): Testbeszéd a munkahelyen. Budapest: Kossuth kiadó. – 168 p. Carnegie, D. (1990): A meggyőzés iskolája. A hatásos beszéd módszerei. Budapest: HVG Rt. Duncel, J. (1991): Üzleti illemkódex. Budapest: Park Kiadó. Hidasi J. (1992): Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest: KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p. Linkemer, B. (1993): A jó fellépés titka. Budapest: Park Kiadó. Oakwood, A. (1994): Mikor mondjunk nemet és hogyan. Budapest: Bagolyvár Kiadó. – 208 p. Sille I. (1991): Illem, etikett, protokoll. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. Pease, A. (1991): Testbeszéd. Budapest: Park Kiadó. Pease, A. (1991): Szó-beszéd. Budapest: Park Kiadó.

12

A TANTÁRGY NEVE

Szakmai idegen nyelv I.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata TANTÁRGYFELELŐS:

Dr. Veres Ferenc, PhD, főiskolai tanár


Kód:

nappali



Félév:

1.

0+4


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A jelen és főleg a jövő turizmusa magasan kvalifikált, széles látókörű, művelt, a világban tájékozódni képes munkaerőt igényel. Az idegen nyelv oktatásának célja az, hogy olyan szakmenedzsereket képezzen, akik képesek szakmai tudásukat magas szintű idegen nyelvi ismeretekkel ötvözve a nemzetközi idegenforgalomban való részvételre. Az idegen nyelv tanulása középhaladó szinten kezdődik. Feltételezhető, hogy valamennyi hallgató rendelkezik nyelvi előtanulmányokkal, tekintettel arra, hogy érettségi vagy középfokú állami nyelvvizsga bizonyítvány birtokában kezdik el tanulmányaikat.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. Szolgáltatások: Posta, levélkezelés. Telefonkezelés. Bankszféra, biztosítások kötése. 2. Közlekedés: Városi közlekedés. Közlekedés vidéken. Járművek. 3. Környezetvédelem: Települési környezetvédelem. Szennyezések. Természetvédelem. 4. Pénz, gazdálkodás: Pénz, gazdálkodás. Családi költségvetés, megélhetési költségek. 5. Ismerkedés: Ismerkedés, bemutatkozás. Család, rokoni kapcsolatok. 6. Szűkebb és tágabb lakókörnyezet: Házunk, lakásunk. A település és környéke. 7. Mindennapi élet: Napirend a hétköznapokban. Hétvége, szabadidő. A háztartás. 8. Oktatás: Iskola, iskolarendszer. Tanulás, pályaválasztás. 9. Munka, foglalkozások: Munkahelyek. Foglalkozások, szakmák. Elképzelések a jövőről. 10. Vásárlás: Vásárlás az élelmiszerboltban, a piacon. Tartós használati cikkek vásárlása. Ruházati cikkek vásárlása. Üzlettípusok. 11. A szabadidő eltöltése: A szabadidő eltöltése, szórakozás. Színház, mozi, koncert. Szabadidősportok. 12. Média, művelődés: Tv, rádió, sajtó. Olvasás, könyvtárhasználat. 13. Étkezés: Étkezési szokások hazánkban. Étkezési szokások az adott nyelvterületen. 14. Egészség: Betegségek, orvosi ellátás. Egészségügyi intézmények. Egészséges életmód. 15. Szabadidő, vakáció: Szabadidős tevékenységek. Sportágak, sportesemények. Utazás, időjárás. 13

A TANTÁRGY NEVE

Szakmai idegen nyelv II.




Kód:

nappali



Félév:

2.

0+4


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az általános és a szakmai idegen nyelv oktatásának szerves egymásra épülésével a tárgy feladata a nyelvi alapkészségek megszilárdítása és a szakmai kommunikációs készségek kialakítása. Cél az, hogy a megszerzett ismeretek és készségek birtokában a végzett hallgatók üzleti-szakmai tevékenységük során mind szóban, mind írásban képesek legyenek idegen partnereikkel, ügyfeleikkel kommunikálni feladataik eredményes elvégzése érdekében. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A nyelvterület földrajzi elhelyezkedése, jellemzői: A nyelvterület országai. Tájainak földrajzi jellemzői. 2. Kulturális, történelmi jellemzők: A „nyelvország” és hazánk rövid történeti áttekintése. Kulturális nevezetességek. 3. A „nyelvország” és hazánk arculata: A „nyelvország” és hazánk kulturális értékei. Jelentősége a világ kultúrájában. 4. A „nyelvország” és hazánk tudományos élete: Tudományos intézmények. Tudományos eredmények. 5. Magyarország és a „nyelvország” kapcsolatrendszere: Kapcsolatok a történelem folyamán. Napjaink kapcsolatai. 6. A „nyelvország” gazdasága I: Mezőgazdaság, mezőgazdasági területek jellegzetességei. Ismert mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. 7. A „nyelvország” gazdasága II: Fő ásványkincsek és iparágak. Gazdasági fejlettség, világgazdasági szerep. 8. Magyarország gazdasága I: Mezőgazdaság, mezőgazdasági területek jellegzetességei. Ismert mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. 9. Magyarország gazdasága II: Fő ásványkincsek és iparágak. Gazdasági fejlettség, világgazdasági szerep. 10. Magyarország természeti kulturális értékei: Magyarország nemzeti parkjai. Világörökségi területek Magyarországon. 11. Az Európai Unió: Az Európai Unió kialakulása és tagjai. Az Európai Unió világgazdasági szerepe. Az Európai Unió fontosabb szabályai. 12. Alapvető szituációk: Találkozás, bemutatkozás. Eligazítás a mindennapi életben. 13. Az üzleti élet: Fogyasztói szokások. Vásár, kiállítás, reklám. 14. Programkínálat: Programkínálat a külföldi számára (vendéglő, koncert, városnézés). A magyar hagyományok bemutatása. 15. Gyakorlás: Turisztikai szituációk gyakorlása. 14

A TANTÁRGY NEVE

Szakmai idegen nyelv III.




Kód:

nappali



Félév:

3.

0+4


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az idegen nyelvet szakszerűen kell használniuk az információ kezelése (információ szerzése és nyújtása), illetve az üzleti tevékenységgel összefüggő megbeszélések, tárgyalások során. Specifikus célkitűzés az ismeretszerzés készségének kialakítása, a médiák és a szakmai területeken elért újabb és újabb eredmények követésére való hajlam kibontakoztatása és integrálása a személyiségbe. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Egyéni vállalkozások: Egyéni vállalkozások alapítása. Az egyéni vállalkozások működése az idegenfogalomban. 2. Társas vállalkozások: Vállalkozások alapítása, formái. A társas vállalkozások felépítése. 3. Vállalkozási ismeretek I: Munkarend, munkakörök. A vállalati tevékenység fő céljai és mutatói. A korszerű telekommunikációs eszközök használata. 4. Az áruszállítás: Az áru jellemzői. Eladási feltételek, árképzés. Áruszállítás. Okmányok. 5. A kereskedelmi ügylet I: A kereskedelmi ügylet lebonyolítása. Az ügyletet kísérő írásos kommunikáció. 6. A kereskedelmi ügylet II: Személy- és szállítmánybiztosítás. A fizetések lebonyolítása. 7. Üzleti dokumentumok: Üzleti levelezés. Emlékeztető, jelentés készítése. 8. Az üzleti élet: Önéletrajz. Felvételi elbeszélgetés. 9. Üzleti tárgyalások: Üzleti tárgyalás megszervezése. Üzleti tárgyalások kommunikációs szabályai. 10. Viselkedéskultúra: Dohányzás, telefonhasználat. Meghívás, meghívók. Ajándékozás. 11. Éttermek: Éttermek a „nyelvországban” és hazánkban. Asztalfoglalás - reggeli, ebéd és vacsora az étteremben. 12. Gasztronómiai ismeretek I: Ételek leírása és kínálása. Italok leírása és kínálása. 13. Gasztronómiai ismeretek II: Különleges étrendek. Tálalási ismeretek. Felszolgálás rendezvényeken. 14. Kapcsolattartás, problémák az éttermekben: Kapcsolattartás külső és belső partnerekkel. Reklamációk és kezelése. 15. Étkezési kultúra: Étkezési kultúra és szokások hazánkban. Étkezési kultúra és szokások a célnyelvi országokban. 15

A TANTÁRGY NEVE

Irodai számítógépes programok

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata Dr. Nagy Mihály, PhD, főiskolai tanár

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

1.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az tárgy célja, hogy megismerkedjenek a számítógép felépítésével, az operációs rendszerek típusaival, valamint, hogy jártasságot szerezzenek az alapvető táblázatkezelő és szövegszerkesztői programok használata terén. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A számítógépes operációs rendszerek és hálózatok: A Windows XP operációs rendszer felépítése, telepítése. Egy cégen belüli számítógépes hálózat felépítése. Munka a belső hálózaton. 2. Az Internet és az elektronikus levelezés használata: Az Internet levelező program használatának megismerése. Egy webes levelező program használatának megismerése. Gyakorlatok az Internet használatában. Gyakorlatok a levelezési rendszerek használatában. 3. A szövegszerkesztő programok általános jellemzői: A szövegszerkesztés alapfunkciói. A szövegszerkesztő editáló parancsai (copy, paste, cut, find, replace). A Nézet, Beszúrás, Eszközök, Táblázat fő-menüpontok funkciói. Karakterformázás. 4. A WORD szövegszerkesztő program további funkcióinak használata: Fejléc, lábjegyzet, oldalszámozás létrehozása. Képek beszúrása, tartalomjegyzék készítése. Címjegyzék, körlevél létrehozása. 5. Gyakorló feladatok, kitekintés más szövegszerkesztők használatára: Gyakorlatok egy papíron megírt szövegrész megformázására. Papíralapú üzleti levél megírása számítógépen, céges fejléccel. 6. Gyakorló feladatok, kitekintés más szövegszerkesztők használatára: Címjegyzék létrehozása, körlevél funkció használata. Beszúrt objektumok kezelése. Tartalomjegyzék készítése. 7. Az Excel táblázatkezelő program alapfunkciói: Másolás cellatartalmak kivonásával, összeadásával. Sor-oszlop címek rögzítése, oszlopok elrejtése. 8. Gyakorló feladatok megoldása: Egyszerű turisztikai adatok rögzítése Excelben. A táblázatok megformázása, nyomtatási előkészítése. Cellaműveletek, képletek, hivatkozások. Függvények alkalmazása. Felülírás elleni védelem. 9. Diagramok szerkesztése: A diagramok típusai. A diagramok alkalmazási lehetőségei. 10. A táblázatkezelő alkalmazása üzleti kalkulációkhoz: Komplex üzleti kalkuláció megtervezése. Számítási lehetőségek a program használatával. 11. Üzleti kalkuláció gyakorló feladatok:

16

Komplex üzleti kalkuláció elkészítése. A számítások elvégzése program használatával. A dokumentáció megformázása nyomtatási verzióra. 12. A táblázatkezelő és a szövegszerkesztő együttes használata: File-ban kapott információk alapján táblázatkezelési feladatokat végrehajtása. Az elvégzett kalkulációk eredményeinek grafikus ábrázolása, szöveges értékelése. 13. Az Access adatbázis kezelő program használata: Adatbeviteli képernyők kialakítása. Lekérdezések, lekérdezési feltételek megfogalmazása. Riportok elkészítése. Az adatkezelés típusai. Az adatbázis tervezés módszerei. 14. Adatbázis kezelést gyakorló feladatok: Egy turisztikai adatbázis megtervezése. Az adatbeviteli képernyők kialakítása. Az adatbázis lekérdezési feltételeinek megfogalmazása. Az adatbázis használati lehetőségeinek bemutatása. 15. Adatbázis-kezelő, táblázatkezelő és szövegszerkesztő együttes használata: A komplex feldolgozó módszerek integrált alkalmazása. Egy üzleti döntés adatok komplex feldolgozása. A döntés alátámasztása, indoklása a feldolgozott adatbázis alapján.Az eredmények kiértékelése. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bártfai B. (2004): Informatikai teszt- és feladatgyűjtemény: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 352 p. Bártfai B. (2004): Információ és kommunikáció: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 94 p. Bártfai B. (2004): Táblázatkezelés: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 88 p. Bártfai B. (2002): Szövegszerkesztés: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 88 p. Bártfai B. (2002): Számítógép-használat és fájlkezelés: [ECDL tananyag]. Budapest: BBSInfo. – 200 p. Bártfai B. - Szűcs S. (2002): Az információtechnológia alapfogalmai: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 144 p. Bártfai B. - Szűcs S. (2004): Prezentáció és grafika: [ECDL tananyag]. Budapest: BBS-Info. – 99 p. Danda, M. - Brown, H. T. (2003): Kishálózatok otthon és az irodában. Budapest: Szak Kiadó. Kunther G. (2004): Az Office 2003: A közös rendszer és alkalmazások. Budapest: Szak Kiadó. Kunther G. (2003): Böngészés, csevegés, levelezés. Budapest: Szak Kiadó.

17

A TANTÁRGY NEVE

Vállalkozások és non-profit szervezetek

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2658-06 Vállalkozások menedzselése Dr. Egri Imre, PhD, tanszékvezető főiskolai tanár

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

1.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tárgy a vállalkozások általános jellemzőivel, működési mechanizmusaival foglalkozik. Átláthatóvá teszi a jelenlegi makrogazdasági környezetet, amely segítségével értelmezhetőek a specifikus reálgazdasági és vállalkozás gazdaságtani folyamatok (profit, ár vagyon stb.). Átláthatóvá teszi a vállalkozások pénzügyi kötelezettségeit (adózás, mérleg), piac vizsgálati feladatait (marketing, stratégiai tervezés). Foglalkozik a non-profit szervezetek működésével és szerepével a mai gazdasági életben, a turizmusban. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A vállalkozások helye, szerepe a társadalomban: A kisvállalkozások általános jellemzői. A vállalkozás célrendszere. A non-profit szervezetek. 2. A vállalkozások gazdasági környezete: A kisvállalkozás makro- és mikrogazdasági környezete. Az Európai Unió regionális politikája. A kormányzati vállalkozás politika eszközrendszere. 3. A vállalkozás működése: A vállalkozások szereplői. A vállalkozás alapításához szükséges anyagi és személyi feltételek. A cégdokumentumok formai és tartalmi követelményei. 4. Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukciók a kisvállalkozásoknál: A vállalkozások szervezeti formái. Formaválasztás. Profitorientált-, non-profit szervezetek. 5. A non-profit szervezetek A non-profit szervezetek kritériumai, tevékenységek szerinti megoszlása. A civil szféra és a profitorientált vállalkozások eltérő szerepe. A Kormány civil stratégiájának tartalma. Non-profit szektor a turizmusban. 6. A vállalkozások erőforrásai: Befektetett eszközök. Forgó eszközök. Emberi erőforrások. 7. Reálgazdasági folyamatok és feladatok: Beszerzés, termelés, készletezés, értékesítés. Emberi erőforrás gazdálkodás. Információ ellátás. 8. Vállalkozás gazdálkodási folyamatai I: Az árstratégiát befolyásoló külső és belső tényezők. Ár, árképzés, bevétel típusai. Költségvetés, költségtípusok. Vállalkozási vagyon. A profit. A profitmaximalizálás. 9. Vállalkozás gazdálkodási folyamatai II: A non-profit szervezetek gazdálkodása, finanszírozási kérdései, bevételi szerkezetének jellemzői. Pályázati rendszerek a non-profit szektorban. 10. A kisvállalkozások marketing lehetőségei: A különböző tevékenységi területek eltérő marketing lehetőségei. Reklám szerepe a kisvállalkozásoknál. Reklám a non-profit szektorban. Direkt marketing.

18

11. Stratégiai tervezés alapjai: A stratégiai tervezés célja. A tervkészítés szakaszai, folyamata. Az üzleti terv felépítése. Az időgazdálkodás szerepe. Brain storming. 12. Stratégiai tervezés gyakorlata: Stratégia meghatározása induló vállalkozásnál. Stratégia meghatározása már működő vállalkozásnál. Controlling. 13. A piaci együttműködés és verseny: A piaci verseny folyamata. A versenyelőny meghatározása. A verseny forrásai, a versenytársak ármagatartása. 14. Az emberi erőforrás menedzsment: A munkaerő tervezés folyamata. A munkakör specializáció, munkakörtervezés. A hatékony vezető. Teljesítményellenőrzés és értékelés. 15. A szolgáltatásszervezés alapelvei: A szolgáltatások sajátosságai. A szolgáltatás piaci értéke. A szolgáltatások szervezése. A non-profit szolgáltatások. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bartal A. M. (1999): Nonprofit alapismeretek kézikönyve. – Budapest : Ligatura Kiadó Csátaljai Zs. - Lepsényi M. - Futó G. (2003): Egyéni vállalkozó. Budapest: MediaTeam Bt. Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Huzrik A. (2004): Vállalkozz okosan! (feladatok). Budapest: Comenius Kiadó. – 109 p. Kállay L. - Imre Sz. (2004): A kis- és középvállakozás fejlesztés gazdaságtana. Budapest: Aula Kiadó. Laczik Z. (szerk.) (2003): Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis és középvállalkozóknak. Budapest: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. – 410 p. Mózes Z. (szerk.) (2004): Társas vállalkozások kézikönyve. Budapest: MediaTeam Bt. Radó A. - Réthy I. (2002): Vezetési ismeretek. Budapest: Szent István Egyetem. Vecsenyi J. (2002): Vállalkozás (ötlettől az újrakezdésig). Budapest: Aula Kiadó. Jenkei L. (1998): Non-profit szervezetek a turizmusban (adott fejezetek). Főiskolai jegyzet. Budapest: BGF

19

A TANTÁRGY NEVE

Marketing I-II.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2658-06 Vállalkozások menedzselése Dr. Szakál Zoltán, PhD, főiskolai tanár

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali

Heti óraszám (előadás + gyakorlat): ID1421 ID1422


Félév:

2-2.

1+0, 0+1


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az üzleti élet számtalan területe közül talán a marketing az, amely a piacgazdaság létezéséről a leginkább árulkodik. A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a marketing funkcióról, hogy bemutassa azt a környezetet, amelyben megfelelő stratégiákkal a vállalatoknak hatékonyan működhetnek. Ezeket értelmezni kell tudni a hazai társadalmigazdasági viszonyokra.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. Bevezetés a marketingbe: A marketing alapfogalmai, a marketing gondolkodásmód kialakulása. A marketing menedzsment folyamata, helyzetelemzés. A marketing stratégiák meghatározása, kidolgozása, ellenőrzése, végrehajtása. 2. A szükséglet kialakítás: A szükségletkialakítás folyamata, tényezői. 3. A fogyasztói magatartás: A fogyasztók magatartását befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat. Az igények, vásárlási szerepek és magatartástípusok elemzése. 4. Piacszegmentáció: A piacszegmentáció fogalma eszközei, szerepe a marketingben. Célpiacok kiválasztása. A fogyasztói piac szegmentációjának demográfiai, társadalmi-gazdasági változói. A fogyasztói magatartási változói. 5. Termékpolitika és választékpolitikai döntések: A termék fogalma, a termékek csoportosítása. A termékpozícionálás tényezői, célcsoport kiválasztása. Vállalati termékpolitika. A termékek piaci életgörbéje, a vásárlók adaptációs grafikonja, az életgörbe szakaszai. 6. Termékpolitika és választékpolitikai döntések: A termékfejlesztés típusai, az új termékek kialakításának lépései. Márkapolitika. A termékszerkezet vizsgálata ABC-elemzéssel. 7. Ár és eladási kondíciók: Az árkialakítás piaci tényezői. Vevők versenytársak, szállítók magatartása. Árképzési elvek, árstratégia. 8. Elosztáspolitika: Elosztáspolitikai alapfogalmak. Az értékesítési csatornát meghatározó tényezők jellemzése. 9. Értékesítési formák:

20

A vertikális marketingrendszer lényege. A közvetlen értékesítés újabb formái: direkt marketing, multi level marketing. A franchising főbb jellemzői. 10. Piacbefolyásolás I: A kommunikáció jelentőségének bemutatása. A közönségkapcsolatok (PR) jellemzői, eszközrendszere. A személyes meggyőzés szerepe. 11. Piacbefolyásolás II: A reklámok alapvető jellemzői, funkciói. A reklámtervezés folyamatelemzése. 12. A marketing mix: A marketing mix fogalma, elemei. A marketing McCarthy-féle eszközei. Költség és hozadékvonzatok vizsgálata. 13. A marketing információs rendszer: Az információs rendszer felépítése. A marketing rendszer feladata, funkciói. 14. A marketingkutatás: A marketingkutatással szembeni követelmények. A kutatás folyamata, módszerei. Kérdőívek szerepe a marketingkutatásban. 15. Marketingtervezés A marketing lehetőségei és céljai a különböző vállalati hierarchia szinteken. A SWOT analízis jelentősége egy portfolió kialakításánál. Védekező és támadó stratégiák. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bauer A. - Berács J. (l998): Marketing. Budapest: Aula Kiadó. – 620 p. Fülöp Gy. (2001): A globális vállalati stratégiák. Budapest: Aula Kiadó. – 176 p. Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás. Budapest: Aula Kiadó. – 340 p. Hoffmann I. (2004): Stratégiai marketing. Budapest: Aula Kiadó. – 484 p. Kiss M. (2004): Marketing példatár. Budapest: Aula Kiadó. Szabó D. T. (2000): Médiatervezés a reklámban. Budapest: Aula Kiadó. Törőcsik M - Varsányi J. (1998): Termékstratégia emocionális és racionális megközelítésben. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

21

A TANTÁRGY NEVE

Pénzügyi ismeretek I-II.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2658-06 Vállalkozások menedzselése Dr. Gyuricsku Kálmán, Csc, tanszékvezető főiskolai tanár

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali

Heti óraszám (előadás + gyakorlat): ID 1431 ID1432


Félév:

1-1.

1+0, 0+1


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Cél hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető közgazdasági, vállalkozás gazdaságtani, ismereteket. Ehhez szorosan kapcsolódik a Pénzügyi és adózási ismeretek tárgy, amely a járulékfizetési kötelezettségekkel és finanszírozási, tőkeszükségleti kérdésekkel foglalkozik. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Pénzügyi gazdálkodás: A pénzügyi gazdálkodás alapelvei. Pénzügyi tervezés. 2. Pénzügyi kimutatások tartalma: Mérleg. Eredmény kimutatás. Üzleti jelentés. Cash-flow kimutatás. 3. A pénzügyi kimutatások tartalma és elemzése: Kiegészítő melléklet. Pénzügyi elemzési területek. A pénzügyi kimutatások elemzésének módszerei. 4. Az adózás rendjének törvényi szabályozása: Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény. Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. 5. Az adózás és járulékfizetés rendjének törvényi szabályozása: A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. A társadalombiztosítási járulékról szóló 1997. évi LXXX. törvény. Egyéb adózási jogszabályok, különös tekintettel az idegenforgalmi tevékenységekre. 6. Adózási alapismeretek: Adóztatással kapcsolatos alapfogalmak. Az adózás értelmezése, adótípusok. Adóigazgatási eljárás. 7. A fogyasztáshoz, forgalomhoz kapcsolódó adók: ÁFA működése, alanya, tárgya, mértéke. ÁFA különleges esetei. Fogyasztási adó. 8. A személyi jövedelemadó: Az adóbevallás készítése, e-adóbevallás. Az összevont adóalap meghatározása. SZJA számítás. Adókedvezmények, adómentességek. 9. Vállalkozások SZJA fizetési kötelezettségei: Az egyéni vállalkozók adózása az SZJA keretében. Az egyszerűsített vállalkozási adó. A társas vállalkozások adózása az SZJA keretében. A társasági adó. 10. Vagyoni típusú helyi adók: A gépjárműadó. Építményadó. Földbérbeadásból származó jövedelemadó. Idegenforgalmi adó. 11. Egyéb helyi adók, illeték, vám: A vállalkozások kommunális adója. Helyi iparűzési adó. Illetékfizetési kötelezettségek. Vámszabályok az Európai Unió tagjaként.

22

12. Járulékfizetési kötelezettségek: Társadalombiztosítási kötelezettség. Nyugdíjjárulék. Munkaadói, munkavállalói járulékfizetési kötelezettség. 13. Befektetési döntések: Tőkeszükséglet. Beruházások gazdaságossága, megtérülése. Egyéb tőkepiaci befektetési lehetőségek. A befektetett tőke visszanyerésének módszerei. 14. A vállalkozások finanszírozási kérdései: A belső finanszírozás módszerei. A vállalkozás finanszírozása külső pénzforrással. Hitellehetőségek, hitelszerződés. Finanszírozási politika, kockázatvállalás. 15. A kisvállalkozások mikro- és makrogazdasági összefüggései: Makro pénzügyi folyamatok. A fizetési mérleg, tőkemérleg. A mérleg hatása a költségvetési egyenlegre. A kisvállalkozások nemzetközi piaci kapcsolatai. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény; Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény; Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény; A társadalombiztosítási járulékról szóló 1997. évi LXXX. törvény; Egyéb adózási jogszabályok, különös tekintettel az idegenforgalomra. Fülöp Gy. (2004): Kisvállalati gazdálkodás. Budapest: Aula Kiadó. Kállay L. - Imre Sz. (2004): A kis- és középvállakozás fejlesztés gazdaságtana. Budapest: Aula Kiadó.

23

A TANTÁRGY NEVE

Számviteli és adminisztrációs ismeretek

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2658-06 Vállalkozások menedzselése Dr. Kvancz József, főiskolai docens

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

2.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tárgy célja hogy megismertesse a gazdasági események fogalmi rendszerét, bekövetkezésük folyamatának nyomon követését, rögzítésüket. Megismertesse a könyvelési szabályokat, tudják értelmezni a számviteli törvényt. Sikeresen hozzájáruljon a könyvelés gyakorlati műveleteinek elsajátításásához. Tudják végigkövetni egy turisztikai vállalkozás pénzügyi működési folyamatait, a könyvvezetés, a mérlegkészítés stb. részletein keresztül. Képesek legyenek éves beszámoló készítési kötelezettségének áttekintésére ill. ennek összeállítására, a beszámoló készítési folyamat gyakorlati munkálatainak elvégzésére és alkalmazására. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A számvitel fogalma, feladata, területei. A számviteli törvény, számviteli alapelvek: A számvitel jogi szabályozása. A számviteli törvény hatálya, szerkezete A számviteli információs rendszer alapvető funkciói. A vezetői számvitel feladata, célja. A pénzügyi számvitel feladata, részterületei. Beszámoló, könyvvezetés, könyvvizsgálat, közzététel. Beszámoló típusai, azok jellemzői (szerkezet, készítő, könyvvezetés módja). Számviteli alapelvek konkrét példái. 2. A vállalkozás vagyona, eredménykimutatás, üzleti jelentés: Az éves beszámoló mérlegének áttekintése, alapfogalmak tisztázása. A vagyon számviteli megközelítése. A könyvviteli mérleg szerkezeti felépítése. Eredmény kimutatás fogalma, készítésének célja. A fő eredménykategóriák tartalma, közöttük fennálló számszaki összefüggések. Az eredmény kimutatás két változatának összehasonlítása - azonosságok, különbségek. 3. A vállalkozások könyvvezetése: Gazdasági események fogalma, csoportjai. A főkönyvi számlák szerepe, csoportjai, vezetésük. A számlasoros és idősoros könyvvezetés fogalma, gyakorlata. A szintetikus és analitikus nyilvántartások szerepe, kapcsolata. A nyitó- és zárómérleg számla használata, értékesítés főkönyvi könyvelése, az átvezetési számla szerepe, használata. Számlakeret, számlarend 4. Értékelés, eredménykimutatás készítése: Értékelés fogalma, jelentősége. A beszerzési ár, előállítási költség tartalma, könyv szerinti érték fogalma. Fogyasztó ár felépítésének bemutatása. Általános forgalmi adó könyvviteli elszámolása. Eredmény kimutatás készítése. Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés készítése. 5. Befektetett eszközök: Befektetett eszközök fajtái. Immateriális javak fogalma, fajtái a mérlegséma alapján példákkal illusztrálva. Immateriális javak értékelése az év során. Tárgyi eszközök fogalma, fajtái. Beruházás fogalma, értékelésük az év során. Jellemző változási jogcímek. Befektetett pénzügyi eszközök fogalma, fajtái. Értékelésük év közben, év végén.

24

6. Értékcsökkenés: Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás fogalma, technikái. Terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés. Értékhelyesbítés, értékvesztés. Értékcsökkenés számítása. Bekerülési érték meghatározása. Üzleti vagy cégérték számítása. Befektetett pénzügyi eszközök értékelése. 7. Forgóeszközök: Készletek fogalma, fajtái, értékelésük. Követelések fogalma, típusai, értékelésük. Vevő és váltókövetelések értékelése. Értékpapírok, pénzeszközök fajtái, értékelésük. Saját tőke szerkezete. Céltartalék képzés lényege. 8. Kötelezettségek, időbeli elhatárolások. Számviteli bizonylatok: Hosszúlejáratú kötelezettségek fajtái. Rövidlejáratú kötelezettségek típusai. Időbeli elhatárolás lényege, típusai. Bizonylatok fogalma, fajtái, alaki és tartalmi kellékei. Bizonylatok javítása, megőrzése. A bizonylati elv. 9. Leltár, leltározás: Leltár és leltározás fogalma, jelentősége, célja. A leltározás folyamata. A leltározás változatai, bizonylatai. Leltározási szabályzat. Feladat megoldása leltáreredmény meghatározása. 10. Az egyszeres könyvvezetés: Egyszeres könyvvezetés alapelemei. Az egyszeres könyvvitel dokumentumai. Az egyszeres könyvvitel gyakorlata. Feladatmegoldás. 11. Az egyszerűsített mérleg felépítése. Az eredmény levezetés: Az egyszerűsített mérleg elkészítése, részei. Egyszerűsített mérleg összeállítása. Az eredmény levezetés tagolása. Az eredmény levezetés tartalma. 12. Pénztárkönyv: Pénztárkönyv rovatai, felépítése. A pénztárkönyv vezetésének általános szabályai. Kiemelt gazdasági események pénztárkönyvi elszámolása. Adott esemény elkönyvelése. 13. Kiegészítő nyilvántartások: Tárgyi eszközök, immateriális javak. Bankszámla és pénztár. Követelések, kötelezettségek. Bér analitikus nyilvántartása. A pénztárkönyv vezetésének lehetősége a számítógépen. 14. Naplófőkönyv és vezetése: A naplófőkönyv rovatai, felépítése. A rovatok közötti számszerű összefüggések. Vezetésének általános szabályai. Kiemelt gazdasági események elszámolása. Nyitás, zárás. 15. Könyvelési feladatok: Komplex feladatokon keresztül az egyszeres könyvvezetésre. Eredmény meghatározása az egyszeres könyvvezetést folytató vállalkozásoknál. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; Horváth K. (1995): Egyszeres könyvvitel. Budapest: PSZF. Huzrik A. (2004): Vállalkozz okosan! (feladatok). Budapest: Comenius Kiadó. – 109 p. Pálesné Retezi K. (1996): Számvitel I-II. Budapest: KVIF. Szakács I. (2003): Számvitel A-Z-ig. Budapest: KJK-KERSZÖV Kft.

25

A TANTÁRGY NEVE

Bevezetés az idegenforgalomba

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2356-06 Figyelemmel kíséri és értékeli az idegenforgalom sokoldalú rendszerét Dr. habil Hanusz Árpád, intézetigazgató egyetemi magántanár TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

1.

3+0 Kreditpont: 3

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tárgy szakmai alapozó ismereteit a hallgatók tanulmányaik elején hallgatják. Itt kerül tárgyalásra a turizmus rendszere, piaca, környezete és intézményrendszere. A Bevezetés az idegenforgalomba az idegenforgalom és környezete sokoldalú összefüggésrendszerének, piacának, feladatainak, szervezeteinek és hatásainak rendszerszemléletű bemutatása. Célja, szilárd elméleti alapokon, gyakorlat- és vendégorientált, idegenforgalmi szemlélet és gondolkodásmód kialakítása. A hallgatók, a félév során, megismerik a turizmus fejlődéstörténetét, napjaink főbb fejlődési trendjeit. A felelős környezeti gondolkodás jegyében előtérbe kerülnek a turizmus gazdasági és környezeti hatásai. Az egészség és az értékadó idegenforgalmi szemlélet alapján megérteti a sport és kultúra kiemelt szerepét a szabadidő eltöltésében. Így az ismeretek elsajátításakor képesek lesznek majd gyakorló szakemberként korszerű termékfejlesztésre, valamint a vendégcentrikus szolgáltatói attitűd felvállalására.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A turizmus fogalmának meghatározása: A turizmus alapfogalmai. A turizmus lehetséges csoportosításai. 2. A turizmus történeti fejlődése: Az idegenforgalom tömegessé válásának folyamata. Az idegenforgalom jelentősége napjainkban. 3. A turizmus piaca: A turisztikai piac összetevői, jellemzői, működése, sajátosságai. A kereslet tényezői. A kínálat tényezői. A turisztikai szolgáltatások ára, verseny, kockázat, krízisérzékenység. 4. Az idegenforgalmi keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők: Szükséglet, motiváció. Idegenforgalmi adottságok, attrakció, vonzerő. A célterületek környezeti állapota, politikai helyzete. 5. A turisztikai termék fogalma, alkotóelemei: A turisztikai termék fogalma. Fogadókészség, fogadóképesség. A fogyasztási magatartást befolyásoló tényezők. 6. A turizmus mérése, a statisztikai adatgyűjtés szerepe és jelentősége: Adatgyűjtési módszerek, idegenforgalmi statisztika. Az érkezők (látogatók, turisták, kirándulók) statisztikai rögzítése. A turisztikai bevételek és kiadások számbavételének módozatai. 7. A világ és hazánk turizmusa a számadatok tükrében:

26

A vendégforgalom mutatói hazánk és a világ idegenforgalmában. A turisztikai bevételek és kiadások hazánk és a világ idegenforgalmában. Az idegenforgalomban megfigyelhető fejlődési trendek, tendenciák. 8. A versenyszféra jellemzői az idegenforgalmi szektorban: Helyváltoztatást szolgáló létesítmények (közlekedés). Tartózkodást szolgáló létesítmények (szálláshely és vendéglátás). Ember alkotta idegenforgalmi attrakciók működtetői. A szervezett turizmust szolgáló létesítmények (utazásszervezők és értékesítők, utazási irodák, magyarországi sajátosságok). 9. Az idegenforgalom szervezeti felépítése Magyarországon: Állami és területi, ágazati, irányítási és koordinációs feladatok. IKM Turizmus Főosztály. Országos Idegenforgalmi Bizottság és a RIB. Az Észak-Alföldi Idegenforgalmi Bizottság. A Magyar Turisztikai Szolgálat, információszolgáltatás. 10. Tourinform, nemzeti propaganda feladatok, ország-imázs: A Tourinform működése és információszolgáltatása. Az államigazgatás felelőssége a turizmusban. Turizmus és országimázs Magyarországon. 11. Az idegenforgalom civil szerveződései: Az idegenforgalmi szektor civil szerveződései. Közérdekű szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseleti szervek. Nemzetközi közérdekű szervezetek. 12. A turizmus hatásai: A turizmus közvetett és közvetlen gazdasági szerepe. Az idegenforgalom megjelenése a nemzetgazdasági mutatókban, a fizetési mérleg funkció. A turizmus regionális és multiplikátor hatásai. 13. Idegenforgalmi koncepció, turizmuspolitika: Idegenforgalmi politika Magyarországon. A turizmus integrált tervezése. Az idegenforgalmi célelőirányzat. Turizmus menedzsment a fogadóhelyen. 14. Az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési stratégiája, prioritásai: Napjaink idegenforgalmának jellemző tendenciái Magyarországon. Termékfejlesztési lehetőségek és forrásaik. A minőségi/exkluzív turizmus kínálati piaca. A speciális turisztikai ágazatok lehetőségei. 15. Fenntartható fejlődés a turizmusban (sustainable tourism): A turizmus társadalmi, szociális, kulturális és ökológiai, környezeti hatásai. A fenntarthatóság és a növekedés konfliktusai. Környezettudatos turisztikai fejlesztések. Alternatív turizmus. Szelíd turizmus. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Lengyel M. (1994): A turizmus általános elmélete. Budapest: KIT. Kaspar, C. (1992): Turisztikai alapismeretek. Budapest: KIT. Miczek Gy (1998): Idegenforgalmi földrajz – vendéglátó ipari szakközépiskolák számára. Budapest. Sárdi E. - Miczek Gy. (2002): Idegenforgalmi ismeretek – vendéglátó ipari szakközépiskolák számára. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Puczkó L. – Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. A GSZT, a Figyelő, a HVG, a Vendéglátás folyóiratok aktuális publikációi. International Tourism Report, Hotel und Turistik Revue folyóiratok aktuális publikációi. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.

27

A TANTÁRGY NEVE

Magyarország turizmusföldrajza I-II.


Kód:

nappali



Félév:

1-1.

2+0, 0+1


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tantárgy keretein belül megismerkednek Magyarország idegenforgalmi körzeteivel. Megtanulják, hazánk régióinak természeti, társadalmi-gazdasági adottságai hogyan hasznosíthatók az idegenforgalom számára. Az egyes turisztikai körzetek tárgyalásakor hangsúlyt helyezünk az egyedi adottságok és szolgáltatások megismertetésére, hogy a különböző vendégkörökhöz igazodva a jelöltek képesek legyenek kiválasztani a megfelelő programot. Éppen ezért a félév során számot adnak arról is, hogyan sikerült a gyakorlatban elsajátítaniuk ezeket az ismereteket. Terepgyakorlati kereteken belül előre meghatározott területekről felkészülve bemutatják, hogyan tudják alkalmazni az idegenvezetői alapismereteiket, hogyan tudnak koordinálni egy (a gyakorlat során a hallgatótársakból álló) turistacsoportot, s mennyire ismerik, és mennyire tudják bemutatni hazánk tájainak vonzerőit.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. Magyarország népességföldrajza: A népesség területi eloszlása (vándorlások, népsűrűség stb.). A népesség gazdasági aktivitása (iskolázottság, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség). A magyar társadalom tagolódása. 2. Magyarország mezőgazdasága: A magyar mezőgazdaság szerkezeti, területi átalakulása. A mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentősége és Európai Uniós helyzete. A mezőgazdaság fő terményei és termelési területei. Az erdő- és vadgazdálkodás. 3. Magyarország ipara: A magyar ipar átalakulása szerkezeti területi átalakulása. A magyar bányászat és az energiaszektor szerkezete és problémái. A mezőgazdaság fő terményei és termelési területei. A feldolgozóipar ágazatai és területi elhelyezkedése. Az ipar nemzetgazdasági jelentősége és Európai Uniós helyzete. 4. Magyarország szolgáltató szektora, és az idegenforgalom szerepe: A magyar közlekedés szerkezete, fejlesztése és a közlekedési infrastruktúra problémái. A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságban és helyzete az Európai Unióban. Az magyar idegenforgalom története, helyzete Európában. Az idegenforgalmi helyzete (vendégforgalom, konferencia-, vásár-, gyógyturizmus. Az idegenforgalom fejlesztési lehetőségei. 5. A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió I: A régió kiemelt üdülőkörzete Sopron-Kőszeg-hegyalja, az Írottkő Natúrpark. A Szigetköz, a Fertő-Hanság Nemzeti Park. Szombathely és környéke, a Vasi-Hegyhát. Győr és környéke. 28

6. A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió II: A Rába-Marcal-mente üdülőkörzet. Göcsej és a Zalai-dombság, Dél-Zala üdülőkörzetek. Az Őrség, az Őrségi Nemzeti Park. 7. A Balaton idegenforgalmi régió: A régió kiemelt üdülőkörzete a Balaton-part, Balaton-felvidék. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park. A termál és wellness turizmus adottságai és központjai (Hévíz, Keszthely stb.). 8. A Közép-Dunántúl idegenforgalmi régió: A régió kiemelt üdülőkörzete a Velencei-tó. A Bakony természeti értékei. A VértesGerecse üdülőkörzet. Kulturális, történelmi értékek: a városok (Pannonhalma, Székesfehérvár, Veszprém stb.). Borvidékek. 9. A Délnyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió: A Belső-Somogy és a Kapos-völgy üdülőkörzet. A Mecsek-Villány üdülőkörzet. Az AlsóDuna üdülőkörzet és a Duna-Dráva Nemzeti Park. Világörökségi területek, borvidékek (Pécs belvárosa, Villány-Siklósi borvidék, Szekszárdi borvidék) és lovasturisztikai központok. 10. Közép-Dunavidék idegenforgalmi régió: A régió kiemelt üdülőkörzete a Dunakanyar, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Budapest turisztikai vonzótényezői. A Budai-hegyvidék üdülőkörzet. A Ráckevei üdülőkörzet. Gödöllői-dombság üdülőkörzet. 11. A Tisza-tó idegenforgalmi régió: Az alföldi városok idegenforgalmi jellemzése. A Szolnoki Tisza-szakasz. A Hortobágyi Nemzeti Park. A Közép-Tisza-vidék és a Tisza-tó turisztikai szerepe és lehetőségei. Gyógyturisztikai központok az Alföldön (Hajdúszoboszló, Berekfürdő). 12. A Dél-Alföld idegenforgalmi régió: Az Alsó-Tisza üdülőkörzet. A Hármas-Körös, Szana-zug üdülőkörzet. A Körös-Maros és a Kiskunsági Nemzeti Park. Gyógyturisztikai központok az Alföldön (Gyopárosfürdő, Gyula, stb.). 13. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió I: A régió kiemelt üdülőkörzete a Mátra-Bükk. Aggtelek és környéke. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park. 14. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió II: Zemplén és a Hernád-völgy. Cserhát-Karancs üdülőkörzet. Világörökségi területek és borvidékek: Mátraaljai-, Bükkaljai-, Egri-, Tokaj-Hegyalja-borvidék, Hollókő stb. 15. Az Északkelet-Magyarország idegenforgalmi régió III: A Felső-Tiszavidék. Gyógyturisztikai központok az Észak-Alföldön (Debrecen, Sóstó stb.). A Nyírség idegenforgalmi vonzerői, rendezvényei. A Hajdúság idegenforgalmi vonzerői, rendezvényei. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A Földgömb magazin számai 1999-től. Bánfalvi J. (2000): Magyarország idegenforgalmi földrajza. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. – 330 p. Perczel Gy. (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 653 p. Martonné Erdős K. (2001): Magyarország tájföldrajza. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 195 p.

29

A TANTÁRGY NEVE

Nemzetközi turizmusföldrajz I-II.


Kód:

nappali



Félév:

2-2.

1+0, 0+1


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A turizmus földrajza Európa és a többi kontinens idegenforgalmilag frekventált régióinak gazdaságföldrajzával ismerteti meg a hallgatókat. Bemutatja a világ akciócentrumait, az átalakuló Kelet-Közép-Európa problémáit, a centrum-periféria viszonyrendszert. A témakörök feldolgozásánál az általános regionális földrajz tematikáját követi. Bemutatja az országok rövid történelmét, népesség- és településföldrajzi sajátosságait. Megismerik napjaink turisztikailag legfrekventáltabb országainak és régióinak idegenforgalmi földrajzát, amely magában foglalja a városok látnivalóinak és a nemzeti parkok ismertetését. Az ismeretanyag átadása során figyelembe vesszük azon országok, régiók lakónak szokásait, kultúráját, ahová vendégeket kísérhetnek, illetve ahonnan vendégeket fogadhatnak majdani idegenvezetői, ügyintézői és hostess munkájuk során. A hallgatók képet nyernek a földrajz és a turizmus kapcsolatáról. Melyek azok a tényezők, amelyek egy adott terület vonzerejéhez hozzájárulnak. Milyen gazdasági ösztönző eszközök állnak rendelkezésre, amelyek elősegíthetik a látogatottság növelését.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A társadalmi tényezők hatása a turizmusra. Turizmus a városokban: Az Európa fogalom történelmi, kulturális háttere. Európa regionális tagolódása. Az Európai Unió, mint akciócentrum. Kelet-Közép-Európa helye a változó Európában. Kulturális és történelmi vonzótényezők. Rendezvényturizmus. Néprajzi vonatkozású vonzótényezők. 2. A világ főbb turisztikai régiói. A Brit-szigetek turisztikai szerepe: Nyugat-Európa és a Mediterráneum. Kína és a Távol-Kelet. USA és a Karib-szigetek. A világ műhelyének fénykora és hanyatlása. A regionális politika irányváltásai NagyBritanniában. A Csatorna alagút és hatásai. Nagy-Britannia gazdasági régiói – kulturális és történelmi látnivalók. A természeti tájak turisztikai vonzerői: Skócia, Wales, Anglia, Észak-Írország tájai. Írország a rétek és legelők szigete. 3. A BENELUX államok. Franciaország adottságai és turisztikai vonzerői: Az európai integráció előfutárai. Regionális különbségek az ország csoporton belül. Brüsszel, Antwerpen, Amszterdam, Luxemburg. Franciaország népesség- és településföldrajzi sajátosságai. A francia közlekedés fejlesztése és a decentralizáció. Jellegzetes francia iparágak: ruha, selyem, parfümipar. Franciaország turisztikai küldő és fogadó szerepe. A francia borvidékek és a turizmus. Kulturális idegenforgalom központjai: A Loire-völgye, Párizs. A mediterrán partvidék turizmusa: Marseille, a Cote d’Azur, Monaco. A francia hegyvidékek turizmusa.

30

4. Az Alpok országai. Németország a turizmusban: Svájc történelmi fejlődésének és gazdaságának sajátosságai. Svájc természeti és kulturális vonzerői. Ausztria kulturális örökségének történelmi okai. Ausztria tartományainak turisztikai szerepe, vonzerői. A német közigazgatás, a tartományi rendszer. Németország újraegyesítés utáni regionális sajátosságai. A német tartományok turisztikai szerepe. Az idegenforgalmi célterületei: Alpok, Rajna-vidék, Berlin stb. 5. Skandinávia országok és a Balti államok idegenforgalmi földrajza: Történelmi kapcsolatok, természeti erőforrások gazdasági szerepe. Izland a tűz és a jég szigete. Svédország, Norvégia szociális jólét, tolerancia, fejlett gazdaság. Finnország a faipar és távközlés nagyhatalma. Dánia – a kapocs Európa részei között. A balti államok kulturális gazdasági, társadalmi fejlődése. A balti államok sajátos kulturális öröksége. A balti államok útja a függetlenségen át az Európai Unióig. Idegenforgalom célterületek: Tallin, Riga, Vilnius, Csúd-tó stb. 6. A Földközi-tenger központja: Olaszország: Az olasz Riviéra, olasz Alpok. Közép-Olaszország, Firenze, Róma. Vulkánok: Lipariszigetek, Nápoly. Szicília egyedi vonásai. 7. Az Ibériai-félsziget: Az Ibériai-félsziget természeti vonzerői. Spanyolország kulturális sokszínűsége. A spanyol régiók (Andalúzia, Baszkföld, Galícia, Kasztília, Katalónia, Valencia stb.). Portugália sajátosságai. A Portugáliához és Spanyolországhoz tartozó szigetek (Baleárok, Kanári-szk. Madeira stb.). 8. Görögország és a földközi-tengeri szigetországok: Görögország történelme, a turizmus társadalom- és természetföldrajzi tényezői. Az Európai Unió és Görögország kapcsolata. Az idegenforgalom célterületei: Athén, Chalkidiké-félsziget, Kréta. Ciprus, Málta. 9. A Kelet-Közép- és Dél-Európai országok turisztikai szerepe: A volt szocialista országok közös történelmi, gazdasági öröksége és sajátosságai. A turizmus szerepe a rendszerváltás előtti időszakban. A szocializmusból megörökölt turisztikai intézmények, turisztikai normák és célterületek. 10. Lengyelország, Csehország és Szlovákia,: Lengyelország sajátos történelmi fejlődése, út a függetlenségig. Lengyelország helyzete az Európai Unióban. Kulturális turisztikai célterületek: Krakkó, Varsó, a tengerpart városai, tatár települések stb. A természeti látnivalók: Bialowiezai bölényrezervátum, a LengyelTátra, az Óriás-hegység. A Habsburg monarchiától Csehszlovákia felbomlásán át az Uniós tagságig. Kulturális vonzerők: Prága, Pozsony, Kassa, DNy-Csehország kastélyai. A Magas-Tátra Nemzeti Park, és a Szlovák Paradicsom idegenforgalma. Karlovy Vary gyógy- és kulturális idegenforgalma, Cseh-Svájc, a Cseh-paradicsom. 11. A volt jugoszláv köztársaságok, Románia: Jugoszlávia története és felbomlása. Földrajzi helyzet, természeti erőforrások. Az adriai tengerpart idegenforgalmi központjai. Szlovénia turisztikai helyzete. Bosznia és SzerbiaMontenegro helyzete. A román nép és a román állam kialakulása. Románia természeti adottságai, gazdasági helyzete. Erdély helyzete a román belpolitikában, gazdaságban. Erdély, a Kárpátok és a tengerpart idegenforgalma. 12. Az USA és Kanada turisztikai szerepe és vonzóerői: Az USA és Kanada világgazdasági szerepe. Az idegenforgalom természetföldrajzi, társadalmi tényezői. Az idegenforgalmi szektor jellemzői. Idegenforgalmi központok, nemzeti parkok az USA-ban. Idegenforgalmi központok és nemzeti parkok Kanadában. Az USA kulturális, történelmi vonzótényezői. Kanada történelmi, kulturális vonzótényezői. Idegenforgalmi központok, nemzeti parkok az USA-ban. Idegenforgalmi központok és nemzeti parkok Kanadában.

31

13. Közép- és Dél-Amerika: Közép- és Dél-Amerika társadalomföldrajzi jellemzése. A közép-amerikai indián kultúrák turisztikai vonzerői. A Karib-tenger idegenforgalmi központjai. Az Andok országainak természetföldrajzi jellemzése. Az Andok országainak idegenforgalmi szerepe és vonzótényezői. Brazília természeti adottságai. Brazília kulturális és természeti látnivalói. 14. Afrika földrajzi adottságai és turisztikai szerepe. A Közel-Kelet: Az észak-afrikai országok helyzete az arab világban. Fekete-Afrika társadalmi, gazdasági helyzete, problémái. Dél-Afrika társadalmi, gazdasági helyzete, problémái. Az északafrikai országok turisztikai szerepe és vonzerői. A trópusi Afrika turisztikai vonzerői és problémái. Dél-Afrika idegenforgalmi felfedezése. A zsidó állam kialakulása. A Szentföld története és kulturális szerepe. Szíria, Libanon történelmi szerepe. Idegenforgalmi látnivalók: Jeruzsálem, Holt-tenger, Akabai-öböl, Petra, Damaszkusz stb. 15. Ázsia, küldő és fogadó szerepe az idegenforgalomban. Törökország: Ázsia természet és társadalom földrajzi jellemzése. Kína és Japán világgazdasági és turisztikai szerepe. Kína és Japán turisztikai vonzótényezői. Trópusi területek idegenforgalma (Thaiföld, Malajzia, Maldív-szigetek stb.). Hegymászó turizmus (Nepál, Pakisztán). India kulturális és természeti vonzótényezői. Az érzékeny területek (magashegységek, trópusok stb.) idegenforgalmi veszélyeztetettsége. Közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra. A turizmus időbeni és területi eloszlása. Turisztikai célterületek: Isztambul, Kappadókia, Van-tó környéke, a török tengerpart stb. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Gardner, P. - Scott, A. - Rohan, S. M. - Shacketon, A. - Probáld F. (2004): Világenciklopédia - Öt kontinens országai. Budapest: Geopen Könyvkiadó. – 512 p. Probáld F. (szerk.) (1996): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 391 p. Probáld F. (szerk.) (2000): Európa regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 580 p. Probáld F. (szerk.) (2004): Amerika regionális földrajza. Budapest: Trefort Kiadó. – 360 p. Probáld F. - Horváth G. (szerk.) (1998): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. – 439 p. Puczkó L. – Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. Tasnádi J. (2002): A turizmus rendszere. Budapest: Aula Kiadó. Veser, T. (1997): Az emberiség kincsei: Világörökségünk. Budapest: Officina Nova. – 264 p. A Földgömb magazin számai 1999-től. Annals of Tourism Research, http.//www.elsevier.com Bulletin, www.bulletin.de International Journal of Tourism Researc, http://www3.interscience.wiley.com Tourism Management, http.//elsevier.com Tourism Geographies http://www.geog.nau.edu//tg/index.html Travel Talk, www.traveltalk.de

32

A TANTÁRGY NEVE

Egyetemes művelődéstörténet

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2356-06 Figyelemmel kíséri és értékeli az idegenforgalom sokoldalú rendszerét Dr. Dobány Zoltán, főiskolai docens TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

1.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A jelen és főleg a jövő turizmusa magasan kvalifikált, széles látókörű, művelt, a világban tájékozódni képes munkaerőt igényel. Ehhez a hallgatóknak ismerniük kell a kultúra különböző aspektusait (szellemi és tárgyi örökségünk, gondolkodásunk, világnézetünk, viselkedésünk, emberi viszonyaink és normarendszerünk rendezőelve, stb.), képesnek kell lenniük térben, időben, eszmében és emberi kapcsolatokban tájékozódni. A tananyag az emberiség történetéből a fontosabbnak vélt társadalmi, eszmei, vallási, filozófiai, művészeti stb. jelenségek tér- és időbeliségét, kapcsolatrendszerét, az egyes korszakokra kifejtett hatását, azok következményeit, szerepüket az egyetemes emberi kultúrában stb. igyekszik bemutatni. A tárgy célkitűzése, hogy a hallgatók olyan emberközpontú gondolkodási módszert sajátítsanak el, ami lehetővé teszi a társadalom és a kultúra jelenségei közötti összefüggések felismerését, szélesítve ezzel általános műveltségük alapjait. Biztos tudásuknak kell, hogy legyen az európai kultúrát illető szakkifejezések és fontosabb nevek tekintetében, valamint gyakorlati képességük a főbb stílusirányzatok önálló felismerésére és szellemtörténeti kontextusba helyezésére. A gyakorlati tudás elsajátíttatása mellett kívánatos cél, hogy minél több hallgatóban megfogalmazódjék a műveltség és a tovább-művelődés igénye. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Az emberiség őstörténete, az őskor művészete: A paleolitikum (alsó, középső és felső paleolitikum, uralkodó emberfaj, életmód). A paleolitikum hitvilága, használati eszközei stb. A mezolitikum. A neolitikum. A bronzkor. A vaskor. 2. Az ókori Közel-Kelet: A sumerok, akkádok, babilóniaiak. Vaskori királyságok. Az Asszír Birodalom, az új Babiloni Birodalom, a Perzsa Birodalom. 3. Az ókori Egyiptom: A korai dinasztikus korszak és az óbirodalom (a nyelv és az írás, a vallás, a művészet stb.). A középbirodalom (a nyelv és az írás, a vallás, a művészet stb.). Az újbirodalom, a kései korszak (a nyelv és az írás, a vallás, a művészet stb.). 4. Az görög világ: A minósziak. A minószi civilizáció és vallás. A mükénéiek és vallásuk. Mükénéi városok és paloták. Az archaikus városállamok. Az archaikus Spárta, Athén. A görög-perzsa háborúk. Az „athéni birodalom” és az athéni demokrácia. A peloponnészoszi háború. A görög gondolkodás és embereszmény. A görög művészet, a hellenizmus fogalma stb. 5. A kelták Európa a Kr. e. első évezredben. Anyagi kultúra és művészet, a kelta vallás. 6. Róma és a Római Birodalom: Az etruszkok. A korai köztársaság kora, a birodalom növekedése. A hódítások és azok következményei, a köztársaság hanyatlása. A Római Birodalom gazdasága és társadalma. 33

A Római Birodalom kultúrája. Róma hanyatlása, a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom. 7. A népvándorlás A piktek és a skótok. Az angolszász-hódítások. Angolszász királyságok. A vikingek. A normannok. A germán vallás. 8. Kína és India: Kína korai civilizációi. A császárság, a dinasztiák. A kínai társadalom, gazdaság. A kínai vallások, kultúra. Harappa-kultúra, az Indus-völgyi civilizáció. A védikus kor civilizációi stb. A hindu kultúra terjeszkedése, a kasztrendszer. Az iszlám megjelenése Indiában. 9. Délkelet-Ázsia és Japán: Buddhista királyságok Délkelet-Ázsiában. Japán (a dzsomon kultúra, a császárság kora, a feudalizmus kora, az átalakulások kora). 10. Korai civilizációk Európán kívül: Afrikai az emberiség bölcsője. Az első földműves népek. Birodalmak, királyságok, városok, afrikai kultuszok. Ausztrálázsia és Óceánia. Észak-, Közép- és Dél-Amerika indián civilizációi. 11. Az iszlám világa: Az iszlám vallás. Az iszlám társadalom. Az iszlám gazdaság. Az iszlám kultúra. 12. A középkor és a reneszánsz. A reformáció Európában: Gazdaság, társadalmi élet és kultúra. A humanizmus és a reneszánsz. Az itáliai reneszánsz, reneszánsz az Alpoktól északra. A művészetek és a tudományok megújulása. Luther Márton és Kálvin, a protestáns etika. Vallásháborúk. Az ellenreformáció. 13. A felvilágosodás Európában: A felvilágosodás előzményei, eszméi. A felvilágosult abszolutizmus. A felvilágosodás hatása a gazdaságra, a tudományra és a kultúrára. 14. A művészeti stílusok évszázadai: A barokk. A klasszicizmus. A rokokó. A romantika. A realizmus. Az impresszionizmus. A posztimpresszionizmus. A fauvizmus. A szimbolizmus. A szecesszió. Az expresszionizmus. A kubizmus és az absztrakt művészet. A dadaizmus és a szürrealizmus. Zenei örökségünk. 15. A 20. század ellentmondásos világa Társadalmi, gazdasági ellentmondások. Forradalmak, totalitarizmusok, világháborúk, hidegháború. A tudomány és technika soha nem látott fejlődése. A fogyasztói társadalom kultúrája és művészete. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Crofton, I. (1992): Egyetemes Guinness Enciklopédia. Budapest: (Csak kijelölt fejezetek.). Harenberg, B. (szerk.) (1990): Az emberiség krónikája. Budapest: (Csak kijelölt fejezetek.). Gombrich, E. H. (1978): A művészet története. Budapest. M. Kiss P. (1973): Művészetről mindenkinek. Budapest. Rowley, G. (szerk.) (1983): A zene könyve. Budapest. Új képes történelem 1-29. kötet. (1990-es évek): Budapest: Larousse-Officina Nova, illetve Magyar Könyvklub - Helikon Kiadó. Léderer E. (1992): Egyetemes művelődéstörténet. Budapest: (reprint kiadás!). Friedell, E. (1989-1993): Az újkori kultúrák története I-V. Budapest. Caselli, G. (1991): A reneszánsz és az Újvilág. Budapest. Guy, J. (2000): Egyiptomi élet. Görög élet. Római élet. Budapest. Goldziher I. (1981): Az iszlám kultúrája. Budapest. Heussi, K. (2000): Az egyháztörténet kézikönyve. Budapest. Sperber, D. (2001): A kultúra magyarázata. Budapest. 34

A TANTÁRGY NEVE

Magyar művelődéstörténet


Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

2.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A Magyar művelődéstörténet tárgy célja, hogy segítségével a hallgató megismerhesse a magyar művelődéstörténet főbb korszakait. Képes legyen az anyagi és szellemi kultúra összefüggéseinek, a nemzeti kultúra kölcsönhatásainak a felismerésére. Ismerje a magyar kultúra kiemelkedő alkotásait, értékeit. A leendő idegenforgalmi szakemberek számára fontos, hogy a fentebb leírt ismeretanyagból praktikusan alkalmazható tudást kapjanak, és képesek legyenek annak turisztika szempontú felhasználására. A hallgatóknak képesnek kell lenniük ezekről a témákról szakszerűen és érdekesen beszélni. A tárgy céljai közé tartozik, hogy a hallgatók olyan történeti földrajzi, történelmi és művelődéstörténeti ismereteket is elsajátítsanak, amelyeket későbbi idegenvezetői vagy más hasonló jellegű munkájuk során a gyakorlatban is fel tudnak használni. Ehhez meg kell ismerniük a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítások anyagát, és felkészítést kapnak tárlatvezetésekre is. A városnézés során elsajátítják az egyes fontosabb építészeti emlékek történeti vonatkozásait is.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A magyar művelődés korai szakaszai: Az előmagyar kor. Az ősmagyar kor. Hitvilág, regék és mondák. Művészeti emlékek. 2. A magyarok és a X. századi Európa: A Kárpát-medence a X. században. Itália, Gallia, Bizánc. Kapcsolat a németekkel. 3. A középkori művelődés: Életmód, egészségügyi viszonyok. Szellemi élet. A szerzetesrendek kultúraközvetítő és egészségügyi szerepe. A lovagrendek szellemisége, a lovagi kultúra. 4. A magyar művelődés és a szellemi élet megújulása a kora újkorban: Életmód, életvitel, mentalitás. Betegségek és gyógyításuk lehetőségei. Az írott kultúra térhódítása. A reneszánsz műveltség megjelenése és terjedése. Humanista műveltség, irodalom. A tudomány kibontakozása. A hitélet megváltozása: a reformáció. 5. Az udvar életmódja és a vallási élet a kora újkorban: Udvari kultúra a királyi országrészben. Erdély szerepe a kulturális értékek megőrzésében. A barokk Magyarországon. Felekezeti megoszlás és ellenreformáció. 6. Szellemi élet a kora újkorban, a polgári társadalom életvitele: Katolikus és protestáns iskolaügy. Puritanizmus, pietizmus, janzenizmus. Életmód és mentalitás. Egészségügy. 7. A polgári társadalom korának művelődése:

35

Technikai civilizáció. Egyházak, vallások. Erkölcsi állapot. Felvilágosodás és jozefinizmus. Reformkor, romantika és biedermeier. Önkényuralom és pozitívizmus. 8. A polgári társadalom műveltségének virágkora és válsága: A kettős monarchia virágkora.A századforduló: válság és újítás.az alacsonyabb társadalmi osztályokban. A hétköznapi élet kultúrája a középosztályban. A hétköznapi élet kultúrája az uralkodó osztályban. 9. A polgári társadalom korának művelődése 1920-1948 között: Újkonzervativizmus és liberális ellenzék. A polgári és a népi kultúra kettőssége. 10. A magyar képzőművészeti ágak általános jellemzői 18. század végétől 1948-ig: A művészeti élet szerkezete. A reformkor művészetének stílustörekvései. A klasszicista építészet virágkora. A nemzeti szobrászat kezdetei. A nemzeti festészet kialakulása. 11. Magyar képzőművészeti irányzatok a 18. század végétől 1948-ig : A művészet és a társadalom viszonyának változásai. A magyar romantika. A realista törekvések. Historizmus és akademizmus. Magyar képzőművészet a századforduló éveiben. A szecesszió és a szimbolizmus. Az avantgarde térhódítása. Népi törekvések. 12. A magyar művelődés 1948-1990 között: A politika szerepe a kulturális és társadalmi folyamatokban. Társadalmi tér, természeti környezet. Életkörülmények, anyagi kultúra. Értékek, emberi kapcsolatok. Társadalom és művelődés. Oktatás és tudomány. Vallás, egyház, egyházpolitika, hit. Művészeti kezdeményezések és szellemi irányzatok. A kisebbségben élő magyarság. 13. A magyar művelődés a rendszerváltás után: A rendszerváltás kulturális hatása. Tömegkultúra és értékválság. Az oktatás és tudomány a globalizáció sodrában. A magyarországi kisebbségek művelődésének lehetőségei és korlátai. ktatási helyzet, jogok a művelődéshez a kisebbségben élő magyarság körében. A kisebbségben élő magyarság művészete a rendszerváltás óta. A magyar műveltség külföldi elismertsége. 14. Múzeumok Budapesten és környékén: A Nemzeti Múzeum. A Szépművészeti Múzeum. Szentendre és a képzőművészet. Esztergomi Bazilika. 15. Múzeumok és kiállítások Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Nyíregyháza kiállításai. A Bereg kulturális emlékei. Szatmári értékek. Debrecen kiállításai. A Hajdúság kulturális emlékei. Bihari értékek. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Kovács I. (1996): Magyar művelődéstörténet. Nyíregyháza: főiskolai jegyzet. Kósa L. (szerk.) (2002): Magyar művelődéstörténet. Budapest. Glatz F. (szerk.) (1996): A magyarok krónikája. Budapest. Aradi N. (szerk.) (1983): A művészet története Magyarországon. Budapest.

36

A TANTÁRGY NEVE

Néprajz, népi építészet


Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

3.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A falusi turizmus szakembernek ismernie kell azt a közeget, ahol a turizmust szervezi. A falvak életmódjának megismertetése a művelődéstörténet és néprajztudomány ismeretanyagából történik, kiemelten a tárgyi néprajz, a népművészet, a szellemi néprajz és a népi építészet területein. A Néprajz, népi építészet tantárgy célja, a kulturális értékek, a falvak életmódjának bemutatása, a falu épített környezetének és településszerkezetének vázolása. A tárgy révén a hallgatók megismerhetik leendő munkaterületük múltját, az ott élt és élő emberek szellemiségét, hagyományait, használati eszközeit és lakóépületeit, az egyes tájegységek sajátos településrendjét.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A néprajztudomány alapfogalmai, kutatási területei és módszerei: Felfedezők, kutatók a történelemben. Kutatástörténet. Tudománnyá válás. Társtudományok, tudományok határterületei. Szellemi néprajz vagy folklór. Társadalmi néprajz. Társadalomnéprajz. A kulturális antropológia és a néprajztudomány kapcsolata. 2. A Kárpát-medence etnikai térképe, magyar néprajzi tájai: A magyar anyanyelvűek elterjedése. Nemzetiségek. Néprajzi csoportok. Etnokulturális csoportok. Táji csoportok. 3. Magyar településformák, telkek és építményeik: Szórványtelepülések (alföldi, hegyi, szőlőhegyi tanyák). Átmeneti települések (szer, szeg, tanya). Falvak (halmazfalu, szalagtelkes falu, sakktábla alaprajzú település). Alföldi kertes városok, megosztott települések. A falu felosztása, belső rendje. Gazdatelkek, paraszttelkek, zsellértelkek stb. Telek formája, beépítése (szalagtelkek, keresztcsűrös hármas osztatú szalagtelkek). 4. A magyar népművészet: Eredete, korszakai. Megjelenési formái, lehetőségei. 5. Népi építészetünk: Történeti korszakok. Építőanyagok. Építési technikák (fal, padló, födém tetőzet). A falusi házak nagytáji típusai. Lakó, gazdasági és közösségi épületek. Fűtési és füstelvezetési rendszerek. Esztétikum a népi építészetben (kapcsolat a magas-művészeti stílusokkal). 6. A falusi ház, lakótér és annak tárgyi világa. Lakáskultúra: A nomádok lakóterei. Kerek alaprajzú épületek. Férfi-női térfél. A letelepedés hatása. A szögletes alaprajzú épületek berendezése. A bútorok fajtái, készítésük technikái. Kultikus tér, munkatér. 7. Életmód. Közösség és egyéniség:

37

A házban. A házon kívül. A mindennapok rendje. A család meghatározása. Kötelezettségek. Rokoni kapcsolatok. 8. A közösség ritkán látott tagjai: Pásztorélet. Betyárélet. Boszorkányság. Gyűjtögetés, halászat, vadászat, méhészet. Eszközök. Módszerek, technikák. 9. Földművelés, állattartás néprajzi vonatkozásai, táplálkozáskultúra: Erdő, rét, szántóföld, kert, gyümölcsös. Régi magyar állatfajták, fajtaváltás, haszon, hiedelem. Ételválaszték alakulása. Táji tagolódás. Mindennapi étkezés. Ünnepi étkezés. 10. Kézműves mesterségek és technikák I.: Molnárság, pékmesterség. Gyertyamártó. Szappanfőző. Fémművesség (kovács, lakatos). Az üveg megjelenés, ablakos-tót. Az üveg a paraszti kultúrában, az üvegedények. 11. Kézműves mesterségek és technikák II: A bőr feldolgozása. A gyapjú feldolgozása (a fonás és a szövés alapanyagai, technikái, termékei). Kender- és lenmunkák. A kékfestés. A csipke, a hímzés. 12. Kézműves mesterségek és technikák III: Fafeldolgozás. A fafaragás motívumai. A népi fazekasság, agyaglelőhelyek és fazekas központok. Népi cserépedények használat szerinti típusai, készítésük, díszítményeik, kereskedelmük. A keménycserép. A mézesbábosság. Kosárfonás (vessző, gyékény, szalma). A hímestojás. 13. Vásározás, közlekedés, szállítás: Vásártartó helyek. A vásár „szereplői”. Vásári élet. Személy, teherhordás. Szárazföldi technikák. Vízi eszközök. 14. A népviselet, néphit: Alapanyagok és öltözéktípusok. Viseletcsoportok, táji tagolódás. Tájékoztató szerep (társadalmi réteg, rang, kor). A pogány hit öröksége. Népi vallásosság, vallási hiedelmek. 15. Népszokások, népzene, néptánc: A jeles napok szokásai. Ünnepek szokásai. Az élet nagy fordulóihoz, családi eseményekhez kötődő szokások. Egyedi esetek. Népi hangszerek. A népdalok szimbolikája, népi éneklési és zenélési technikák. Táji típusok. Korszakok. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Platthy Gy. – Rónai B. (1978): Népművészet. Budapest. Domanovszky Gy. (1981): A magyar nép díszítőművészete I-II. Budapest. Domanovszky Gy. (1933-1937): A magyar néprajz története. Budapest. Györffy I. (1943): Magyar falu magyar ház. Budapest. Novák L. (1986): Településnéprajz. – Nagykőrös. Den Hollander, A. N. J. (1980): Az Alföld települései és lakói. Budapest. Bátky Zs. - Györffy I. - Visky K. (1933-37): A magyarság néprajza I-IV. Budapest. Csilléry K. (1972): A magyar nép bútorai. Budapest. Csilléry K. (1982): A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest. Dömötör T. (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Dömötör T. (1983): Magyar népszokások. Budapest. Kresz M. (1991): Magyar fazekasművészet. Budapest. Fél E. - Hofer T. - K. Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest. Gáborján A. (1969): A magyar népviseletek. Budapest. Manga J. (1960): Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest.

38

A TANTÁRGY NEVE

A turizmus környezeti hatásai I-II.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2356-06 Figyelemmel kíséri és értékeli az idegenforgalom sokoldalú rendszerét Dr. Sütő László, PhD, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

1-1.

1+0, 0+1


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A turizmus környezeti hatásai tantárgy célja hogy a hallgatók képesek legyenek az élettelen természeti értékek szakszerű, ugyanakkor balesetmentes bemutatására. Képesek legyenek felismerni az utazás során előforduló természeti és társadalmi környezeti hatások legfontosabb tulajdonságait, s elkerülni az ezekből eredő veszélyes helyzeteket. Ismerjék meg a fenntartható turizmus alapelveit. A kurzus során a résztvevők sajátítsák el azt a szemléletmódot, amely lehetővé teszi a kulturális és természeti erőforrások fenntartható turisztikai hasznosítását. Tudjanak cselekvéi terveket kidolgozni a turizmus értékeinek megőrzésére, a negatív hatások kiküszöbölésére. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A turizmus hatásai A turizmus hatásai a termszeti környezetre. A társadalmi-kulturális hatások fogalma. 2. Hatáselemzés a turizmusban A turizmus természeti, társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálata. Hatásvizsgálatok nemzetközi szinten Nehézségek a turizmus hatásainak vizsgálatában. 3 A turizmus társadalmi-kulturális hatásait befolyásoló tényezők A turisták jellemzői. A fogadóközösség jellemzői. 4. A turisták és a helyi lakosok kapcsolata Interakciók a helyi lakosok és a turisták között. A turisták és a helyi lakosok közötti társadalmi, gazdasági, kulturális különbségek 5. A turizmus fejlettségének jellemzői A turisztikai teherbíróképesség fogalma és típusai. A turizmus fejlődésének következményei 6. A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak típusai A turisták és a helyi lakosok közötti kapcsolatokból adódó hatások. Pozitív és negatív társadalmi-kulturális hatások formái 7. A fenntartható turizmus A fenntartható turizmus fogalma. Indikátorai, kialakítási lehetőségei A fenntartható fejlesztés és működtetés alapelvei létesítményi, desztináció szinten. Szereplők a közszektor a magánszektor részéről. 8. A fenntartható turizmus összetevői A fenntartható turizmus fejlesztés gazdasági aspektusai, társadalmi-kulturális vonatkozásai, fizikai és ökológiai dimenziói. 9. A turizmus társadalmi-kulturális hatások Magyarországon Hazai esettanulmányok a Balaton, a Bükk-vidék és a Hortobágy térségéből.

39

10. A turizmus társadalmi-kulturális hatások külföldön Esettanulmányok a fejlett országokból, a természetközeli területekről. A turizmus fejlődésének pozitív és negatív hatásai nemzetközi világörökség helyszíneken. 11. Az ökotorizmus és a természetvédelem: A környezet és természetvédelem turisztikai kapcsolata. A nemzeti parkok szerepe. Természetvédelmi területek szerepe. Érzékeny területek nemzetközi hálózatának ökoturisztikai felhasználása. Idegenforgalmi politika. 12. A turizmus hatásai a természetföldrajzi környezetre: Az ember éghajlat-módosító hatása. A turizmus hatásai a légkörre nézve. A turizmus hatásai az élővilágra nézve. 13. A turizmus hatásai a természetföldrajzi környezetre: A fürdőhelyek vízgazdálkodási, szennyezési problémái. A turizmus hatásai a felszínformáló folyamatok intenzitására nézve. 14. A turizmus értékteremtő, értékmegőrző szerepe: A bányahelyek tájrendezésének idegenforgalmi hasznosítási lehetőségei. Vízgazdálkodás a turisztikai célterületeken. A környezettudatos turisztikai szemlélet terjesztésének lehetőségei. 15. Turiztikai hatásmenedzsment: Megőrzés és hasznosítás egyensúlya a turizmusban. Hatásmérleg felállítása. A turisztikai hatásrendszer elemzése (természetre, emberre, kultúrára). A terhelhetőség és a turisztikai korlátozások. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bodnár, L. (2000): A turizmus földrajzi alapjai; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp.48-97, 102-109, 115-122. Puczkó, L - Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai, 4. javított kiadás; Aula Kiadó, Budapest, pp. 357-404. Puczkó, L – Rátz, T. (2003): Turizmus történelmi városokban. Tervezés és menedzsment; – Budapest: Turisztikai Oktató és Kutató Kkt. – 111 p. Puczkó, L - Rátz, T. (2000): Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment módszerei; Budapest: Geomédia Rt. – 104 p.

40

A TANTÁRGY NEVE

Utazás- és rendezvényszervezés alapjai

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Dr. Kókai Sándor, PhD, főiskolai tanár TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali

Heti óraszám (előadás + gyakorlat): ID2612


Kollokvium

Félév:

1.

2+0 Kreditpont: 3

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az utazás, utaztatás, valamint a rendezvényszervezés elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit. Itt kerülnek tárgyalásra az utazási ajánlatok, rendezvények értékesítésének alapvető szakmai fogásai. Képesek lesznek a szervezett utazások előkészítésére, az út lebonyolításához szükséges rendelésekre (közlekedés, szállás, egyéb szolgáltatások stb.), valamint egy csapat koordinálására rendezvényszervezés során. A TANTÁRGY TARTALMA A szervezett be- és kiutazás helye és szerepe. Az idegenforgalmi termék tervezése, előállítása, keresleti és kínálati elemzések. Az utazásszervezés, közvetítés törvényi szabályozása. Az utazás során nyújtandó szolgáltatások beszerzése, üzleti levelezés, kalkulációkészítés. Az értékesítési szerződések formái. Közlekedési, jegykiadással kapcsolatos ismeretek. A belföldi szervezett turizmus. A programfüzet szerkesztése. Csoportvezetők, idegenvezetők felkészítése, programtervezés, forgatókönyv, lebonyolítás és elszámoltatás. Az utazás, a rendezvény során felmerülő problémák kezelése, eljárás reklamáció esetén. Elszámolás, utókalkuláció, szakmai és gazdasági kiértékelés. A programtervezésnél követendő szempontok, fogadókészség, fogadóképesség. Kiajánlási módok elkészítésének szabályai. Értékesítés (vásárok, kiállítások, direct mail, akvizíció). Konvertibilis fizetőeszközök vétele és eladása, konverziója. A pénzváltás szabályai. A rendezvények fogalma, csoportosítása, gazdasági jelentősége, idegenforgalmi szerepe. Idegenforgalmi rendezvényekkel foglalkozó szervezetek. A rendezvények előkészítése, szervezése, lebonyolítása, kiértékelése. A kongresszusok, konferenciák jellemzői, a szakmai programok speciális szervezési feladatai. Az incentive túra fogalma, speciális szervezési feladatai. A fesztiválok általános jellemzői, a szervezés folyamata. Idegenforgalmi kiállítások és vásárok fajtái, stand kialakítás, a kiállítások lebonyolítása. A gasztronómiai rendezvények, szervezési sajátosságai. Sportrendezvények, sportszervezetekkel történő kapcsolattartás. Kereskedelmi jellegű kiállítások típusai bel- és külföldön. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Molnár G (2006): Utazásszervezés és értékesítés, KIT, Budapest. - 116 p. Salamon A. (2001): Az utazási szerződés. Geomédia szakkönyvek, Budapest. Bokor J. (2006): Utazás és rendezvényszervezés. Bookland 2000 Kft. Budapest. – 177 p. Faragó H. (2005): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest, KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 132 p.

41

A TANTÁRGY NEVE

Utazásszervezés és értékesítés I-II.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Dr. Kókai Sándor, PhD, főiskolai tanár TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

2-2.

2+0, 0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az idegenforgalmi alapismeretekre építő tematika célja, hogy a hallgatók megismerjék az utazás, utaztatás, valamint a rendezvényszervezés elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit. A tárgy elsajátításának előfeltétele, hogy a hallgatók megfelelően felkészültek legyenek gazdasági, számviteli és adózási ismeretekből, valamint az idegenforgalmi alapismeretek szakmai alapozó modul ismeretanyagából. Az Utazásszervezés és értékesítés tantárgyban kerülnek tárgyalásra az utazási ajánlatok, rendezvények értékesítésének szakmai fogásai. A tantárgy előadásain a hallgatók megismerik az utazási irodák különböző típusait, az ott zajló tevékenységeket. Megtanulják, hogyan kell előállítani egy utazási irodai termékcsomagot, a különböző célcsoportok tulajdonságainak megfelelően. Betekintést nyernek a szervezett utazások előkészítésének folyamatába, az út lebonyolításához szükséges rendelések (közlekedési eszközök, szállás, egyéb szolgáltatások megszervezése stb.).

A TANTÁRGY TARTALMA 1. Az utazásszervezés: Az utazásszervezés fogalma. Az utazásszervezés helye az utazási irodák tevékenységében, üzletágak. Az utazásszervezést és közvetítést szabályozó rendeletek. 2. Az utazásszervezés előkészítése: Az utazás során nyújtandó szolgáltatások beszerzése. Szerződések a belföldi és külföldi partnerekkel. Az értékesítés fázisában használatos szerződések formái. 3. Az utazás előkészítése: Közlekedési ismeretek. Nemzetközi repülőjegy-kiadással kapcsolatos alapismérvek. A különböző közlekedési eszközökön alkalmazott díjszabások, kedvezmények. 4. A belföldi szervezett turizmus I: A belföldi szervezett turizmus a magyar lakosság utazási szokásaiban. A programfüzet szerkesztésének szabályai. A hivatásos és vakációs turizmus formái. 5. A belföldi szervezett turizmus II: Az országjáró túrák és az üdülések összeállításának lépései. Alapszolgáltatások megrendelése, programok összeállítása. Kalkulációk készítése, az értékesítés beindítása. 6. A külföldi szervezett turizmus I: A szervezett kiutazás helye és szerepe. A termék előállítást megelőző felmérések, a keresleti és a kínálati oldalról. A szolgáltatások beszerzése. 7. A külföldi szervezett turizmus II:

42

A programfüzet, szórólap szerepe, készítésének szabályai. Az értékesítési és marketing rendszer (ügynöki hálózat, vásárok, reklám) megszervezése. Értékesítés. 8. A külföldi út lebonyolítása: Az utazás során felmerülő problémák kezelése, eljárás reklamáció esetén. Elszámolás belföldi és külföldi szolgáltatókkal. Utókalkuláció, szakmai és gazdasági kiértékelés. 9. Az idegenvezető a külföldi úton: Az idegenvezető feladatai és felelőssége. Az idegenvezető felkészítése. Az utazás forgatókönyve és ellenőrzés, elszámoltatás. 10. A szervezett beutazás feltételei: A szervezett beutazás helye, szerepe. Magyarország, mint fogadóterület. Fogadókészség, fogadóképesség. 11. A tevékenységi kör meghatározása: A tevékenységi kört befolyásoló tényezők. Termékfejlesztési prioritások. Főbb belföldi szolgáltatók, specialitásaik. Ártípusok és tartalmuk. 12. A belföldi utak lebonyolítása: Az idegenvezető felkészítése, elszámoltatása. Az utazás során felmerülő problémák kezelése, eljárás reklamáció esetén. Elszámolás belföldi és külföldi szolgáltatókkal. Utókalkuláció, szakmai és gazdasági kiértékelés. 13. A szervezett utak értékesítése: Kiajánlási módok (bizalmas tarifa, ajánlattétel). A kiajánlás elkészítésének szabályai, tartalmi elvárások. Garantált programok. Értékesítés (vásárok, kiállítások, direct mail, akvizíció). 14. Fizetés az utazás során: Konvertibilis fizetőeszközök (bankjegyek, fix-címletü utazási-, kiírt- és eurocsekkek) vétele és eladása devizabelföldi és devizakülföldi részére. Konverziós lehetőségek. A jelenlegi árfolyamrendszer, az MNB szerepe, a pénzintézetek és egyéb átváltó helyek árfolyamjegyzési lehetőségei. A pénzváltási tevékenység szabályai, előírásai. 15. Összefoglalás: Az utazási irodai feladatok és vitás kérdések megválaszolása. Konzultáció, teljesítményértékelés. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Szabó A. (1995): Közlekedési ismeretek. Budapest: KVIF. Zalotay E.-né (1994): Belföldi szervezett turizmus. Budapest: KVIF. Zsobrák F-né. (1994): Idegenforgalmi ügyintézés III. Utazásszervezés. Budapest: KVIF. Pompl, W. (2001): Turisztikai menedzsment. – Budapest: Springer tudományos kiadó.

43

A TANTÁRGY NEVE

Rendezvényszervezés

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Bácskainé Dr. Pristyák Erika, PhD, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

3.

0+3


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A Rendezvényszervezés és értékesítés tantárgyban megtanulják a rendezvényszervezés sajátosságait. A hallgatók megismerik a különböző típusú rendezvények turisztikai programmá szervezésének feltételeit, a különböző típusú rendezvények eszközeit, a lebonyolítás folyamatát, lépéseit. Megtanulják, hogyan lehet összehangolni egy csapat munkáját a rendezvény sikere érdekében, hogyan irányíthatóak az egyes feladatkörök, hogyan tekinthető át egy rendezvény a szervezés, a lebonyolítás és az ellenőrzés szakaszaiban. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A rendezvények I: A rendezvények fogalma, csoportosítása. Idegenforgalmi rendezvényekkel foglalkozó szervezetek. Gazdasági jelentősége. 2. A rendezvények II: Szerepe az idegenforgalomban. Kulturális rendezvények az idegenforgalomban. 3. A konferencia-turizmus jellemzői: Hagyományos turizmus versus üzleti turizmus. A konferencia turizmus piaci szereplői, trendek. 4. A konferencia szervezése I: A kongresszusok, konferenciák jellemzői, feltételei. Előkészítés, szervezés. A szakmai programok speciális szervezési feladatai. 5. A konferencia szervezése II: A lebonyolítás feladatai. A befejezést követő tennivalók, lezárás, kiértékelés. 6. Az inszentív (hivatásturizmus): Az inszentív túra fogalma, típusai. Speciális sajátosságok, sajátos munkaköri kapcsolatok. Trendek. 7. Az inszentív túrák jellemzői: A szervezés feltételrendszere. Előkészítés, szervezés. Lebonyolítása, a befejezést követő tennivalók, kiértékelés. 8. Fesztiválok szervezése: A fesztiválok általános jellemzői. Szervezésének feltételrendszere, a szervezés folyamatszakaszai. Nemzetközi jelentőségű fesztiválok a régióban (Debreceni virágkarnevál, Nyírségi Ősz). 9. Idegenforgalmi kiállítások és vásárok szervezése I: A turisztikai kiállítások általános jellemzői. A turisztikai kiállítások általános fajtái. A turisztikai kiállítások szerepe a turizmus piacán. 10. Idegenforgalmi kiállítások és vásárok szervezése II:

44

Szervezés, stand kialakítás. A kiállítások lebonyolítása, kiértékelés. A Budapesti Tavaszi fesztivál turisztikai kiállításai. „Vakáció” Nemzetközi Idegenforgalmi, Utazási, Szabadidő Kiállítás. 11. A gasztronómiai rendezvények I: A gasztronómiai rendezvények jellemzői. Megrendezésük feltételrendszere, szervezési sajátosságai. A gasztronómiai rendezvények jelentősége a magyar idegenforgalomban. 12. A gasztronómiai rendezvények II: Előkészítés, lebonyolítás. Elszámolás és értékelés. A régió gasztronómiai rendezvényei (cinkefűzés, böllérverseny stb.). 13. Sportrendezvények I: A sportrendezvények jellemzői, típusai. Megrendezésük feltételrendszere, szervezési sajátosságai. A világ sporteseményeinek jelentősége az idegenforgalomban. 14. Sportrendezvények II: A sportszervezetek szerepe, kapcsolattartás. A sportrendezvények előkészítése és lebonyolítása. A tömegsport rendezvények szervezési feladatai. A tömegsport rendezvények turisztikai szerepe. 15. Kereskedelmi jellegű kiállítások: A kiállítások típusai bel- és külföldön. Előkészítés, kiállítás szervezés, stand kialakítás. Lebonyolítás, teljesítményértékelés. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Csizmadia L. (1980): Rendezvényszervezés. Budapest: KVIF. Faragó H. (2003): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Nagy L. (1991): Nagyrendezvények és kongresszusok szervezése. Budapest: KVIF.

45

A TANTÁRGY NEVE

Gasztronómiai alapismeretek

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Bácskainé dr. Pristyák Erika, PhD, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

3.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tantárgy célja, hogy egy leendő idegenforgalmi és szállodai szakember számára szükséges és nélkülözhetetlen étel- és italismeret megtanulását biztosítsa, olyan formán, hogy az egyes nemzetek étkezési kultúrájában milyen azonosságok és különbségek vannak. Hangsúlyos szerepet kap a hagyományos magyar ételek, különösen a régióra vonatkozó specialitások ismerete. Ezek elkszítéséhez azonban társul az egészséges táplálkozás szemléletmódja. A tárgy gyakorlati célja, hogy a konyhában az ételkészítés szerteágazó fogásait alapszinten elsajátítsák. Ismerjék fel a gyakorlatban az élelmiszeranyagokat, azok feldolgozhatóságát, valamint ismerjék az azokból készíthető ételeket. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A magyar konyha: A magyar konyha és táplálkozási szokásai. Északkelet-Magyarország hagyományai. 2. Nemzetek konyhája: A francia, az olasz, az angol konyha és táplálkozási szokásai. A kóser konyha és vallási előírásai. Tiltott ételek. Az élelmiszerek osztályozása. Az iszlám vallás étkezési előírásai 3. Az ételek előkészítése, elegyítése, ízesítése Az előkészítés részei: válogatás, mechanikus tisztítás, áztatás, mosás, darabolás, formázás. Kötés: habarás, berántás, legírozás stb. Anyag kidolgozás: gyúrás, nyújtás, keverés, vagdalás, kocsonyásítás, fagyasztás. Lazítás: kelesztés, omlósítás. Ízesítés: sózás, pácolás, füstölés, savanyítás, pörkölés, tűzdelés, fűszerezés, kiakasztás. Alapízek 4. Formázás: Összeválogatás: töltés, rétegezés, elegyítés, összerakás. Formálás: nyújtás, legírozás, darabkészítés, hajtogatás, áttörés, szeletelés, kiszúrás, szaggatás, bundázás stb. Formakészítés: pudding, vajaskosár stb. 5. Hőbehatások, befejező műveletek: Gőzben, hideg, meleg vízben, főzés, párolás, abálás stb. Zsírban sütés: átfuttatás, kevés zsírban sütés, aromás párolás, sok zsírban sütés, sütés-gőzölés. Hőbehatás levegőben: aszalás, nyárson sütés, roston sütés, zárt levegőben sütés, fagyasztás. Egyéb: mikrohullámú, grill, kovakövön, kombinált eljárások. Készentartás. Fogáskészítés: szeletelés, felvágás, felaprítás, átnyomás stb. 7. Hideg előételek, meleg előételek: Darabolás, majonéz bemutatása. Saláták öntettel, öntet nélkül. Halak, tenger gyümölcsei hidegen. Besamel bemutatása. Spagetti, rizotto, omlettek, palacsinta stb. 8. Köretek, főzelékek:

46

Rizs, egyéb gabonák bemutatása. Finomfőzelék, változatok burgonyára, Hüvelyesek főzelékei. Grillezett gyümölcs, Káposztafélék főzelékei. Zöldfőzelékek. Tarhonya, egyéb száraztészták. 9. Levesek: Húslevesek, különböző betétekkel. Gulyásleves. Krémlevesek. Palócleves. Gyümölcslevesek stb. 10. Vegetáriánus ételek: Svájci rakott burgonya. Gombás, zelleres, diós vol au vent. Gombával töltött palacsinta rántva. Kínai pirított zöldségek. Zöldséges rétes paradicsom mártás. Kapros túrógombóc. Gombás-juhtúrós galuska. Nápolyi spagetti. Zöldséges rakott tészta. Ratatouille 11. Halételek, szárnyasételek: Tonhal elkészítése (Orly, Goujon, Gundel módra stb.). Pisztráng elkészítése. Halpástétomok. Rákmeridon. Halpaprikás. Halászléváltozatok. Paella. Csirkeételek, Pulykaételek, egyéb szárnyasok. 12. Borjúételek, marhaételek, sertésételek: Natúr sültek, bundás sültek, pörköltek. Egyedi ételek (tokány, pacal, szalontüdő stb.) 13. Bárány, ürü, nyúl, vadhús és vadszárnyas ételek Natúr sültek, bundás sültek, pörköltek. Vadételek fűszerezése (tárkony, kakukkfű, zsálya, gyümölcsök stb.), bormártások (fehér, vörös) használata. Egyedi köretek (knédli, zsemlegombóc stb.) 14. Befejező fogások: Sütemények, befőttek, gyümölcsök stb. 15. Italismeret: Aperitifek, digestive italok, étkezés közben fogyasztott italok. Borok csoportosítása, borkészítés. Pezsgő, pezsgőgyártás. Borok minősítése, pezsgők minősítése. Sörkészítés menete, sörök csoportosítása. Kevert és alkoholmentes italok KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Nagy L. - Tárgyik S. (1983): Hidegkonyhai szakácsművészet. –Budapest: KJK. – 551 p. Földes J. – Ravasz L. (1987): Cukrászat. –Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó. – 586 p. Csizmadia L (2002): Vendéglátás ételei és nemzetek konyhái. – Budapest: Idegenvezető és hostess képzés jegyzete. 6. kiadás Tusor A. (1999): Gazstronómia. Oktatási segédlet. – http://mek.oszk.hu/00100/00129

47

A TANTÁRGY NEVE

Egészség- és ökoturizmus

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Szepesi János, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

3.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Célunk olyan idegenforgalmi szakemberek képzése, akik Magyarország idegenforgalmi kínálatának rendszerében, a gyógy-idegenforgalmi adottságok és a termékfejlesztési prioritások figyelembevételével képesek a fenntartható fejlődés jegyében történő, marketing szemléletű gyógy-idegenforgalmi termékfejlesztésre és értékesítésre. Az idegenforgalmon belül sajátos terület az ökoturizmus. Az ökoturisztikai formák elsajátításához szükséges a fogalom tisztázása, a nemzetközi és a hazai tendenciák megismerése. A hazai és részletesen a megyei lehetőségek feltárásával, képesek lesznek egyéni ajánlatok megtervezésére. Ehhez szükséges az ökoturizmus kapcsolódási területeinek, a természetvédelemnek, a gazdálkodási tevékenységeket korlátozó jogszabályoknak a bemutatása a hallgatóság számára. Legyenek tisztában a hallgatók, hogy a falusi turizmus hogyan kapcsolódhat az öko- és bioturizmushoz, ismerjék meg egymásra hatásuk előnyeit. Legyenek képesek egy lehetséges Szatmár-Beregi ökoturisztikai körút megismertetésére, régiónk bioturisztikai kínálatának bemutatására. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Egészségturizmus: Egészségturizmus fogalma, típusai, szerepe a Nemzeti Turizmusfejlesztési programban. Az egészségturizmus kapcsolatai (egészségügy, betegellátás, gyógyturisztikai lehetőségek) 2. A természeti adottságok egészségturisztikai szerepe Kontinensek gyógyvízkészletei. A Kárpát-medence termálturisztikai adottságai ((víz)földtani, felszíni viszonyok). További gyógy-idegenforgalmi adottságok (ökológiai környezet), környezeti hatások, vízkivétel szabályozása, környezetvédelem. 3. Magyarország termálvizeinek turisztikai hasznosítása: Komplex hasznosítás Budapest és térségében a meglévő gyógyvízadottság alapján: Használt víz elhelyezése. Komplex hasznosítás a Dunántúl térségében. Környezeti hatásvizsgálatok a földrajzi adottságoknak megfeleltetve. Komplex hasznosítás az alföldi illetve az Északi-középhegység példáin keresztül. 4. Gyógy-idegenforgalmi szolgáltatások: Egészségturisztikai szolgáltatások típusai. Együttműködő vállalkozók. Fejlesztési javaslatok, ütemezési tervek készítése, megvalósíthatósági tanulmányok. 5. Az ökoturizmus: Az ökoturizmus fogalma, filozófiája. Az ökoturizmus és a természeti környezet kapcsolata. 6. Az ökotorizmus és a gazdálkodás kapcsolata: Vizek, vizes élőhelyek értékei. A gyepterületek ökoturisztikai szerepe. Erdőművelés és ökoturizmus. A megművelt tájkép turisztikai szerepe. A kedvezőtlen adottságú

48

mezőgazdasági területek átalakítása. Alternatív művelési módok és gazdasági vonatkozások. 7. Ökotorizmus, kutatás, környezeti nevelés: Tanösvények az ökoturizmusban. Szakemberek lehetőségei és igényei. 8. Az ökotorizmus, táborok, környezeti nevelés: Az ifjúsági turizmus számára adott lehetőségek. A táborszervezés, (vándor)táborok, a táborok környezete. Erdei iskolák szervezése. Ökoturizmus lehetőségei a régió vízfolyásain. 9. Települések bel- és külterületi problémái: Lakosságsűrűség, építmények sűrűsége. A természeti elemekben gazdag városkép ökoturisztikai szerepe. Reverzibilis és irreverzibilis károsítás, a „természet fenntartása” a településeken. 10. A tájépítészet szerepe: A táj befogadóképessége. Épület, építmény a tájban, a jellegvédelem. A tájba illő építkezési módok turisztikai vonzereje (Koós Károly-féle, Makovecz Imre-féle építészet). 11. Bioturisztikai gazdaságok az ökoturizmusban: Biofarm, bioépítészet. A Felső-Tisza vidék területének lehetséges biotermékei. Biotermékek a turisztikai rendezvényeken. 12. A falusi turizmus és az öko- és bioturizmus hatása egymásra: Falusi turizmus és ökoturizmus, mint értékőrző turisztikai formák. Rekreációs centrumok, üdülőfalvak és az ökoturizmus kapcsolatai. Lovas turizmus, mint ökoturisztikai forma. 13. Az öko- és bioturizmus lehetőségei a térségben: A megyei ökoturisztikai vonzerők. Egy lehetséges Szatmár-Beregi ökoturisztikai körút ismertetése. A tarpai Huszti major (biofarm) gazdálkodása. 14. A nemzetközi ökoturizmus: Az ökoturizmus nemzetközi trendjei. Lehetőségek, fejlődési irányok. Esettanulmányok érzékeny területekről (pl. Nepál, vagy a trópusi tengerparti régiók). 15. Ökoturisztikai programok: Egy konkrét ökoturisztikai program kidolgozása. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Vajda R. – Vadas V. (1990): Magyarország gyógyidegenforgalma I-II.–Budapest: Alfaprint Dávid L. (szerk) (1999): Az ökoturizmus fejlesztésének elméleti alapjai és stratégiája. Debrecen: DBH Hungary Kft. Dosek Á. (szerk.) (1997): Erdők, hegyek sportjai. Budapest: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség. – 294 p. Kárász I. (szerk.) (2003): Természeti tanösvények Észak-Magyarországon. Eger: Tűzliliom Környezetvédelmi Oktató Egyesület. – 255 p. Kelemen J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Budapest: Természetbúvár Alapítvány Kiadó. – 388 p. Kubinszky M. (1995): Táj + építészet. Budapest: Mezőgazda Kiadó. – 171 p. László P. (1998): Ökoturizmus. Székesfehérvár: KJF. Lehoczky J. (1998): Iskola a természetben. Budapest: Raabe Kiadó. Puczkó L. – Rátz T. (2003): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó. – 482 p. Rakonczay Z. (1995): Természetvédelem. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. – 270 p. Zobor A. – Monspart É. (1995): Zöld úton a turizmusért: Útmutató a szállodák, panziók, éttermek környezetkímélőbb gazdálkodásához. Budapest: Talento Alapítvány. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.

49

A TANTÁRGY NEVE

Szabadidő turizmus

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Dr. Sütő László, PhD, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

1.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A Szabadidő ismeretek a szabadidő, különböző elméleteit, a mai társadalmi értékrend és a szabadidő viszonyrendszerét tárgyalja. Megismerik a jellegzetes szabadidős tevékenységeket, a sportágakat, azok megoszlását a különböző összetételű vendégkörökben (kor, nem, társadalmi réteg). Megtanulják a profitorientált és nonprofit szövetségek, szabadidős szervezetek, kisvállalkozások működését. Megismerik a sportlétesítmények, a kulturális intézmények, természetvédelmi területek és a szabadidős turizmus kapcsolatát. Kitekintünk az animáció és turizmus összefüggéseire, az animátori szerepkörre. Megnézzük a speciális programok (wellness, bortúrák, gasztronómia, lovas turizmus stb.) kínálatát. Megtanuljuk a természetjárás szakági túráinak, az extrém sportok szabadidős programmá szervezésének lehetőségeit, veszélyeit. Lehetőséget nyújtunk túravezetői igazolvány megszerzéséhez (amely a természetjáró programok, szakszerű, balesetmentes megszervezését teszi lehetővé).

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A szabadidő: A szabadidő elméletei. Az idő és a szabadidő problematikája. Munkaidő, pihenőidő szabályozása. 2. A rekreáció: A rekreáció fogalma. A rekreáció szociokulturális összefüggései. A rekreáció szerepe a turizmusban. 3. A sport és a szabadidő kapcsolata: A sport és a szabadidő kapcsolata. A sportlétesítmények típusai. A sportlétesítmények kapcsolata a turizmussal. 4. Az outdoor szabadidős tevékenységek: Az outdoor tevékenységek fogalma és szerepe. Speciális rekreációs helyszínek kiválasztásának és tevékenységek gyakorlásának feltételei. Szakági túravezetők jogai és kötelességei, alapfokú bizonyítványok megszerzésének lehetőségei.

5. A kultúra és a szabadidő kapcsolata: Kulturális intézmények típusai és működése. Az önkormányzatok szerepe a kulturális intézmények működtetésében. Az önkormányzati intézmények bevonása a szabadidős turizmusba. A kulturális intézmények turisztikai szerepe. 6. A szabadidős tevékenységek kínálata:

50

A szabadidős tevékenységek kínálata a turisztikai piacon. Szabadidős szervezetek, szövetségek. Profitorientált és nonprofit szervezetek. A szabadidős tevékenységek aktuális trendjei. 7. A rekreáció szociokulturális összefüggései I: A szabadidő társadalmi szerepe, a szabadidővel kapcsolatos értékrendek. A szabadidő felhasználásának társadalmi rétegkötöttsége. A társadalmi presztízs szerepe a szabadidős tevékenység kiválasztásában. 8. A rekreáció szociokulturális összefüggései II: A célközönség korosztályos összetétele és a szabadidős tevékenység összefüggései. Az utazás szerepe és szerkezete a fejlett országokban. Globális egyenlőtlenségek és humanizációs tendenciák az idegenforgalomban. 9. A szabadidős tevékenységek hazánkban: A magyarok időmérlege és szabadidő felhasználásának szerkezete. A választására ható társadalmi tényezők hazánkban. A legjellegzetesebb magyar szabadidős tevékenységek. 11. Az animáció alapjai: Az animáció fogalma, az animációs szakember. A szabadidő, az animáció és turizmus összefüggései. Az animáció területei. 12. Az animáció szerepe a turisztikai programokban: Testmozgás és sport. Társas együttlét, kreatív tevékenységek. Csendes kikapcsolódás animációja. 13. A különböző célcsoportok animációjának sajátosságai: A programok meghirdetése, motiváció. A gyermekturizmus szervezésének speciális sajátosságai. Turisztikai programok az időskorúak számára. A családi programok sajátosságai. 14. Szabadidős programszervezés gyakorlati feladatai I: Egy kiválasztott szabadidős turisztikai ág programjának megtervezése. A programozás elkészítése célcsoportok szerint. A projekt marketingstratégiájának kidolgozása. 15. Szabadidős programszervezés gyakorlati feladatai II: Egy kiválasztott szabadidős turisztikai ág programjának bemutatása. A programok értékelése. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bánhidi A. (1992): Sportturisztika: minősítési és versenyszabályzat. Budapest: Magyar Sportturisztikai Szövetség. – 98 p. Csizmadia L. (1998): Rendezvényszervezés. Budapest: KVIF. 5. kiadás Dobozy L. (1994): Életerő - Életöröm. Budapest: Magyar Könyvklub. – 276. Dosek Á. (szerk.) (1997): Erdők, hegyek sportjai. Budapest: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség. – 294 p. Eöry I. (1994): Szabadidő management. Budapest: KVIF Finger, C – Váczy S. (2002): Az Animáció alapjai I-V. kötetek. – KJF : Székesfehérvár. Kaspar, C. (1992): Turisztikai alapismeretek. – Budapest: KIT. Lóska J. (2001): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lovas turizmusának fejlesztési koncepciója (kézirat). Mundruczó Gy-né - Stone, G. (1996): Turizmus elmélet és gyakorlat. Budapest: Közgazdasági és Jogi könyvkiadó.

51

A TANTÁRGY NEVE

Falusi turizmus

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit Bácskainé Dr. Pristyák Erika, PhD, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

2.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az alapozó és a törzsmodul tananyagait felhasználva speciális ismeretek nyújtása a falusi turizmus tárgykörén belül. A család és a vendégek kapcsolatai. A család és a háztartás, mint vendéglátó. Háztartási élelmiszerismeret. Az élelmiszerek korszerű megítélése, az élelmiszerek értéke. Az élelmiszerfogyasztás és az egészség (korszerű táplálkozás). Az élelmiszertartósítás házi módszerei. A házi borkezelés műveletei, a hazai borkultúra. A falusi pince kialakítása, szerepe a vendéglátásban. Népi hagyományok az élelmiszerek tárolásában, csomagolásában. A magyar állattartás fogalmai, története, jelentősége. A vendéglátás és az állattartás kapcsolódása. Kertkultúra kialakulása (történelmi visszapillantás). Falusi turizmus kisvállalkozások működésének jogi formái, vezetése. A falusi turizmusra jellemző kisvállalkozások előnyei, hátrányai, megítélése a hazai piacon. A vállalkozások erőforrásai, a vállalkozás külső tőkebevonás lehetőségei, a vállalkozások tárgyi és személyi feltételei, a vállalkozás gazdálkodási folyamata. Pénzügyi gazdálkodás, üzleti terv készítése, beszerzés, termelés, szolgáltatás, eladás, fejlesztési, stratégiai elképzelések.. Marketing a falusi turizmusban. A falusi turizmus keretében leginkább alkalmazásra kerülő szerződések (bérlet, haszonbérlet, megbízás, vállalkozás, koncesszió, hitel, közigazgatási szerződés. A turizmus országos, regionális és helyi szervezetei. Idegenforgalmi egyesületek és érdekképviseleti szervek. A TourInform települési és kistérségi szerepe.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A család és a vendégek kapcsolatai: A család és a háztartás, mint vendéglátó. A vendéglátás, a vendég elhelyezése, a vendég ellátása. 2. Programszervezés a vendégek részére. Helyi látnivalók, kiállítások, regionális látványosságok, frsztiválok, stb. 3. Háztartási élelmiszerismeret: Az élelmiszerek korszerű megítélése, az élelmiszerek értéke. Az élelmiszerfogyasztás és az egészség (korszerű táplálkozás). 4. Az élelmiszertartósítás házi módszerei: Házi húsfeldolgozás. Házi zöldség és gyümölcsfeldolgozás. 5. A házi borkezelés műveletei, a hazai borkultúra. A falusi pince kialakítása, szerepe a vendéglátásban. Népi hagyományok az élelmiszerek tárolásában, csomagolásában. 6. A magyar állattartás fogalmai, története, jelentősége:

52

Az állatok tartása, vágása, házi feldolgozása Állati termékek a hagyományos étkezésben és étkeztetésben. 7. A vendéglátás és az állattartás kapcsolódása: Az állatok, mint a vendéglátó ház különlegességei; vendégek, családok, gyerekek viszonya az állatokhoz, a ház körüli állattartás, mint a turistaprogramok része. 8. Kertkultúra kialakulása (történelmi visszapillantás): A kertek csoportosítása típusai, fajtái. A növények elhelyezésének, ültetésének szabályai. Étkezés és pihenés a kertben. 9. Falusi turizmus kisvállalkozások működésének jogi formái, vezetése: A falusi turizmusra jellemző kisvállalkozások előnyei, hátrányai, megítélése a hazai piacon. 10. A vállalkozások erőforrásai: A vállalkozás külső tőkebevonás lehetőségei, a vállalkozások tárgyi és személyi feltételei, a vállalkozás gazdálkodási folyamata. 11. Pénzügyi gazdálkodás: Az üzleti terv készítése, beszerzés, termelés, szolgáltatás, eladás, fejlesztési, stratégiai elképzelések. 12. Árkialakítás (árstratégia, taktika): Értékesítési csatornák a falusi turizmusban, a marketing mix kialakítása, költségvonzata. 13. Marketing a falusi turizmusban: A falusi turizmus marketing tevékenységének egyedi vonási. Célpiacok, szegmentálás. A marketing információs rendszer kialakítása. A marketing közös megjelenítés lehetőségei falusi turizmusban. 14. A falusi turizmus keretében leginkább alkalmazásra kerülő szerződések: Bérlet, haszonbérlet, megbízás, vállalkozás, koncesszió, hitel, közigazgatási szerződés. 15. A turizmus országos, regionális és helyi szervezetei: A falusi turizmus szervezeti felépítése Magyarországon. Regionális és helyi szervezetek. Idegenforgalmi egyesületek és érdekképviseleti szervek. A TourInform települési és kistérségi szerepe. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bolgár – Lanszki I. – Matiscsákné L. M. – Nagy – Zagyva (2005): A falusi vendégfogadás ABC-je I. kiadás. – Miskolc: Falusi Turizmus Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Egyesülete. – 278 p. Csizmadia L. Fizetővendéglátás és falusi turizmus I-II. – BudapestKIT Bp. 1992. 1-186. 1 CONSORG LT, (2000): Észak-Alföld Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Programja. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (2002): Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója és Területfejlesztési stratégiai programja, valamint Operatív Programja Ritter J. (1995): Vendéglátás és elszállásolás munkafüzet. KVIF Hanusz Á. (2001): Adalékok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi turizmusának fejlesztéséhez. NYF TTK Tudományos Közleményei. Hanusz Á. - Aranyossy M. (2000): Nyíregyháza idegenforgalmának fejlesztési koncepciója. (kézirat)

53

A TANTÁRGY NEVE

Vendéglátás és szálláshelyei alapismeretek I-II.

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2358-06 Az idegenforgalom szolgáltatási és kapcsolattartási sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját Furkóné Szabó Marianna, óraadó TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

2-2.

2+0, 0+3


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A Vendéglátó alapismeretek tárgy keretein belül a hallgatóknak meg kell ismerniük egy vendéglátó egység működtetésének jogi és gazdasági környezetét, a működtetés feltételeinek jogi eljárásrendjét, az adott vállalkozás külső és belső gazdasági környezetének hatását az üzemeltetési színvonalra és az üzleti szintű jövedelmezőségre. Ismereti szinten el kell sajátítaniuk a különböző üzletprofilok értékesítő tereinek – az üzemeltetési színvonallal összhangban – berendezését, felszerelését, az azokhoz tartozó eszközök beszerzésének lehetőségeit és a finanszírozás módjait. Szert kell tenniük a tárgyi eszközök racionális felhasználásának módszereire, a gazdasági célok megvalósításának érdekében. Alapvető célként fogalmazódik meg, hogy a hallgatók tantárgyi tudásukat – megfelelő gyakorlati idő után – a különböző üzletkörökön belül található és eltérő kategóriába sorolással rendelkező üzletprofilok hatékony működtetésében önállóan is képesek legyenek hasznosítani.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. A vendéglátóipar alapismeretei: A vendéglátás fogalma, tárgyi és személyi feltételei. Üzletprofilok. Üzlettípusok. 2. Az üzleti választék: A választék ialakításának szempontjai, a választékközlés eszközei. Az üzleti választék terjedelme és mélysége. 3. Pénzgazdálkodás, működtetés: Költséggazdálkodás. Jövedelmezőség. Tulajdonosi döntések, szerződések. Államigazgatási engedélyek, eljárások. 4. A vendéglátóipari ár: Árképzés, az árképzés feltételei és eszközei, szolgáltatásmenedzsment. Étel- és italkalkuláció készítése.

5. Beszerzés, raktározás Beszerzési tevékenység, raktározási tevékenység szervezése. Az áru átvétele, tárolása, kezelése. A raktározás személyi feltételei. Készletgazdálkodás. 6. Az értékesítő, szolgáltató tevékenység üzleti szintű szervezése: Az értékesítés céljának és feladatának meghatározása. Az értékesítési módok. A felszolgálási módok, felszolgálási rendszerek. 7. Munkaerő-gazdálkodás: Feladattíposok és személyzet kapcsolatai az üzlettípus függvényében. Bér- és létszámgazdálkodás szervezési kérdései. A vezetői tevékenység szervezése.

54

8. Vendégforgalom: Vendéglátó üzlet vendégforgalmának tervezése, meghatározása. Nyitva tartás, szezonalitás. 9. Termelékenység a vendéglátásban: A termelékenység fogalma, sajátosságai, mérhetősége, növelésének lehetőségei a vendéglátásban Termék- és szolgáltatásminőség ellenőrzés a vendéglátásban. 10. Vendéglátó szolgáltatás: Az üzleti felszerelések. A felszerelések anyaga, rendeltetése. Asztali leltár. Segédeszközök. 11. A vendéglátó értékesítés személyi feltételrendszere: Helyes vendéglátó magatartás. A pincérek szakmai felkészültsége. Etikai követelmények. Alapvető munkahelyi követelmények. Vezetők és beosztottak kapcsolatának kérdései. Vendégek és pincérek kapcsolatának kérdései. Higiéniai követelmények. Üzleti higiénia 12. Általános pincér ismeretek: Étkezési idők. Az éttermi felszerelések helyes használata. Tálak és tálcák kézben tartása, használata. A helyes pohárfogás. Általános felszolgálási szabályok. Terítési módok. Felszolgálási módok. A pincérek munkabeosztási rendszere. 13. Étlapok, menük és italsorok: Étlapok fajtái, szerkesztése. Állandó étlapok, alkalmi étlapok. A menü, az étrend. A menükártya. Az árlap, az ártábla. 14. Ételfelszolgálás: Adagolás, tálalás, díszítés. Az ételfelszolgálás szabályai. 15. Az italok felszolgálása: Az italajánlás szempontja. Az italrendelés felvétele. Az italok csoportosítás, az itallap. Aperitif italok. Digestive italok. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Burkáné Szolnoki Á. (2002): Vendéglátó gazdálkodási ismeretek. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Burkáné Szolnoki Á. (2002): Vendéglátó ismeretek. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Burkáné Szolnoki Á. (2002): Vendéglátó szakmai alapismeret. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Buzás G. - B. Kiss A-né - Sahin-Tóth Gy. (2002): Italismeret. Budapest: KÉP Kiadó. Cey-Bert R. Gy. (20001): Magyar borok és ételek harmonizációja. Budapest: Paginárum Kiadó. – 228 p. Csizmadia L. (1992): Értékesítés a vendéglátásban. Budapest: KVIF jegyzet. Szűcs T. (szerk.) (1985-92): Vendéglátás szervezése I-IV. kötet. Budapest: KVIF jegyzet. Zugorné Rácz É. (2002): Vendéglátó gazdálkodási ismeretek (példatár). Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.

55

A TANTÁRGY NEVE

Régiótörténet

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2358-06 Az idegenforgalom szolgáltatási és kapcsolattartási sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját Dr. Kókai Sándor, PhD, főiskolai tanár TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

3.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A régiótörténet tantárgy keretében a hallgatókat a regionális gondolkodásmódra kívánjuk rávezetni. A tárgy célja a regionális szemléletmód kialakítása, hiszen előnyösebb a települések közös fellépése érdekében. A régiótörténet feltárásával nemcsak az odaérkezőknek nyújthatunk tágabb képet, hanem a lakosság jó értelemben vett lokálpatriotizmusa is növelhető. A képzés helyszíne miatt az Észak-alföldi régiót mutatjuk be, hiszen az itt végzett szakemberek nagy valószínűséggel e közegben töltik be munkahelyüket. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A regionalitás, alapfogalmak, a regionalitás jelentősége, az integráció elve, 2. Mikrointegráció, makrointegráció 3. Az Észak-alföldi Régió földrajzi adottságai 4. A domborzat, vízrajz, flóra, fauna, éghajlat turisztikai szerepe az Észak-alföldi Régióban 5. A táji, kulturális adottságok 6. A földrajzi határok, a régió települései 7. A foglalkoztatottság szektorai, mezőgazdaság és ipar 8. A közlekedés, alapvető infrastruktúra 9. A környezetvédelem, fenntartható fejlődés 10. A régió történelmi, történeti földrajzi áttekintése 11. A történelmi emlékek, népszokások, hagyományok 12. Az építészeti, népművészeti értékek 13. A régió idegenforgalmi potenciáljának értékelése KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs. 273 p. Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 138 p. Frisnyák S. (1985): Történeti földrajz. A Szatmár-Beregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni-hegység 18-19. századi földrajza. Nyíregyháza. 163 p. Frisnyák S. (2002): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza. Nyíregyháza. 163 p.

56

A TANTÁRGY NEVE

Az idegenvezetés módszertana

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2358-06 Az idegenforgalom szolgáltatási és kapcsolattartási sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját Dr. Sütő László, PhD, főiskolai adjunktus TANTÁRGYFELELŐS: AZ OKTATÁS TECHNIKAI Tagozat: INFORMÁCIÓI

Kód:

nappali



Félév:

3.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az idegenvezetés elmélete és módszertani gyakorlata keretében a hallgatók megismerkednek az általános idegenvezetői tevékenység alapelemeivel és nyelvtudásuk illetve történelem, földrajz, művelődéstörténet tantárgy keretében tanult ismereteikre alapozva elsajátítják a városnéző körséta és néhány jellemző egynapos magyarországi kirándulás ismeretanyagát.

A TANTÁRGY TARTALMA 1. Az idegenvezető: Az idegenvezető személyisége. Erkölcsi és anyagi felelősség. 2. Az idegenvezető belföldön: Az idegenvezető szerepe az aktív turisztikai programokban. Idegenvezető a passzív turizmusban. 3. Az idegenvezető külföldön: Az idegenvezető szerepe az aktív turisztikai programokban. Idegenvezető a passzív turizmusban. 4. Egyéni és csoportos turizmus: Idegenvezető szerepe a csoportok vezetésében. Idegenvezető, mint koordinátor az egyéni utazóknál. 5. Az idegenvezető kommunikációs rendszere: Az idegenvezető és a megbízó kapcsolata. Az idegenvezető kapcsolata a vendéggel, a szolgáltatókkal. 6. VIP vendégek: A VIP vendégek kiszolgálása. VIP vendégek kalauzolása. Bizalom és az információ. 7. Az inszentív és kongresszusi turizmus vendégei: Az üzleti élet vendégkörének sajátosságai. Az idegenvezető feladatai a konferenciákon. 8. Telepített idegenvezető, animátor: A telepített idegenvezető feladatai. Az animátor munkája. 9. Utaskísérő, helyi idegenvezető, partnerkísérő szerepe: Az utaskísérő feladatai. A helyi idegenvezető feladatköre. A partnerkísérő szerepe. 10. Különleges szituációk: Különleges szituációk kezelése. Vis major esetek kialakulása és kezelése. 11. Programvezetés, megbízatások: A fakultatív programok megszervezése és lebonyolítása. A garantált programok megszervezése és lebonyolítása. Alkalmi és rendszeres megbízatások. 12. Konfliktuskezelés:

57

Utastipológia. Problémás vendégek. Konfliktuskezelés. 13. Jutalék, borravaló, adózás: Jutalék, borravaló. Adózás a kiegészítő bevételek után. 14. Diplomácia és pszichológia az idegenvezetôi munka során: Diplomácia a vendégekkel és a szolgáltatókkal. Pszichológiai megoldások, tolerancia. 15. Összefoglaló konzultáció Esettanulmányok, problémák. Konzultáció. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bencze B. – Hutiray J. (1997): A korszerű idegenvezetés módszertana és gyakorlata: (kézirat). Budapest: KVIF. Király J. (2001): Kommunikáció az idegenforgalomban. Budapest KIT: Képzőművészeti Kiadó. – 128 p. Vargáné Gál Gy. (1992): Az idegenvezetés elmélete és gyakorlata. Budapest: KIT. Továbbá útikönyvek, térképek, múzeumi ismertető anyagok, szakfolyóiratok

58

A TANTÁRGY NEVE

Idegenforgalmi területfejlesztés

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2359-06 Hatékonyan működteti az idegenforgalmi vállalkozásokat Bácskainé Dr. Pristyák Erika, PhD, főiskolai adjunktus

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

1.

0+3


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Az idegenforgalmi területfejlesztés tantárgy bevezetésekor alapvető szempont volt a turizmus fejlesztésével kapcsolatos területi dimenziót felölelő szakmai összefüggések és ismeretkör megismertetése hallgatóinkkal. A területfejlesztéshez, üdülőhely-tervezéshez és koncepciókészítéshez kapcsolódó témákkal megismerik a döntéselőkészítési folyamatot, az állam és az önkormányzatok szerepét, a vállalkozói kezdeményezéseket. Esettanulmányok feldolgozásával, figyelemmel kísérik egy terület- és településfejlesztést, a felhasználható pályázatokat, így megismerik és elsajátítják az elemzési módszereket is. Ehhez megismerik a menedzsment feladatokat, elsajátítják az alapvető menedzselési módszereket, technikákat. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A területi (gazdasági-társadalmi) fejlődés törvényszerűségei: Magyarország településszerkezete. A gazdaság térbeli fejlődése. A szerkezeti tényezők összhangja (egyensúlyi törvény). A törvényszerűségek érvényesülésének térbeli szintjei. 2. A település (hálózat) -fejlesztés, mint a területfejlesztés speciális esete: A területi irányítás társadalmi gazdasági háttere. A területi irányítás modelltípusai. A területi irányítás konkrét feladatai. Településfejlesztés piacgazdasági viszonyok között. 3. A magyar területfejlesztés története és a területi tervezés rendszere: Területfejlesztés a szocializmusban. Területfejlesztés a rendszerváltás után. Területfejlesztés az EU-ban. Minisztériumok hatásköre. A regionális és településszintű területrendezési tervek fajtái. A tervezés adatbázisa. Kidolgozásuk. A részletes rendezési terv. 4. A területi politika koncepcionális eszközei: A területfejlesztési koncepciók. A térségi fejlesztési programok. A kistérségi fejlesztési programok. A kistérségi idegenforgalmi koncepciók. A tervezés és a kutatás kapcsolata. 5. A települési tervek környezetvédelmi és szabályozási tartalma: Környezetvédelmi előírások, betartatási lehetőségek. A települési infrastruktúra. A település zöldterület ökológiája és használata. A zöldterületrendezés feladatai. A környezetvédelmi politika napjainkban. A jövő stratégiája: a fenntartható fejlődés megvalósulási lehetőségei. 6. Az önkormányzatok és az idegenforgalmi területfejlesztés: Önkormányzatok számára ajánlható fejlesztési projektek. Településfejlesztés és a kulturális-szellemi élet fejlődése. Üdülőterületek és -tájak tervezése. Üdülőtáj terhelhetősége, üdülési kapacitás vizsgálata. Összefüggő üdülőtájak belső szerkezete. Regionális rendezési terv. 7. A területi politika anyagi és adminisztratív eszközei: A településfejlesztés eszközrendszerének kidolgozása, fajtái. A közvetlen kormányzati (anyagi) eszközök. A területrendezés sajátos intézményei: az elő-közművesítés, az ipari

59

park. Elemzési módszerek és technikák. Piaci megvalósíthatósági tanulmány. Pénzügyi számítások. 8. Konkrét településrendezési tervek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési terve. Egy megyei kistérségi társulás fejlesztési terve. Nyíregyháza megyei jogú város rendezési terve. Egy adott kisközség rendezési terve. 9. A településmenedzsment, mint a helyi turizmusfejlesztés eszköze: A településmenedzsment kialakulásának okai, sajátosságai. Személyi és tárgyi feltételek. A belső és a külső környezet vizsgálata. Az adottságok objektív értékelése. A célcsoportok szubjektív benyomásainak elemzése. Piac-szegmentáció. A humánerőforrás tökéletesítése. 10. Az önkormányzat kommunikációs tevékenysége (PR): A település prezentálása és annak eszköztára. A célcsoportok figyelmének felkeltése. A célcsoportok részletes informálása. 11. A településmenedzser feladatai a helyi vendégforgalom területén: A vendéglátás alapelveinek elterjesztése. Idegenforgalmi képzés megszervezése. A turisztikai kommunikáció fejlesztése. Szabadidős programok, turisztikai rendezvények megszervezése. Kulturális gazdaság fejlesztése, az egyedi települési termékek megjelenítése. 12. A településmenedzser kapcsolttartási feladatai: Együttműködés felkutatása. A bankszektor, a hírközlés turisztikai szerepvállalásának fejlesztése. A sajtóval való kapcsolattartás szerepe. Kapcsolat az önkormányzattal. Kapcsolat a helyi társadalmi szervekkel. A helyi vállalkozók és a település lakossága bevonása. 13. A település arculattervezése: Egyedi arculat megteremtése. Települési információhordozók és elkészítésük. Az önkormányzat által követhető menedzselési politika kidolgozása. Marketingtevékenység terve, desztináció-menedzsment. Megjelenés különböző médiákban és turisztikai szaksajtóban, a fontos közlekedési helyszíneken. Megjelenés az utazási kiállításokon, rendezvényeken. 14. A település turisztikai koncepciója: Szaktanácsadás a turizmus intézményei és a vendéglátók felé. Gazdaságossági számítások. Előkészítési, tervezési szakasz. Az adottságok feltárása, elemzése. A turisztikai szerep helyzetfeltárása, elemzése. SWOT analízis. 15. A település turisztikai programja: Stratégiai célkitűzések, turisztikai jövőkép. A forráskeresés, a monitoring szerepe. Projektek megfogalmazása. Intézkedések. A felelősök kijelölése. Ellenőrzés, visszacsatolás. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A vonatkozó jogszabályok: 1996. évi XXI. trv. a területfejlesztésről és területrendezésről; 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról; 28/1998. sz. IKIM rendelet; 4/2000 sz. GM rendelet a RIB-ekről Beluszky P. - Kovács Z. - Olessák D. (2001): A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Budapest: CEBA Kiadó. - 423 p. Bényei S. - Antal J. (2002): Turizmusfejlesztés. – Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési hivatala. – 95 p. Csizmadia L. (2000): Településmenedzsment. Budapest: KVIF jegyzet. Enyedi Gy. (szerk.) (2000): Magyarország településkörnyezete. – Magyarország az ezredfordulón: Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián VI. A területfejlesztési program tudományos megalapozása. Budapest: MTA. – XXVI, 465 p. Kovács T. (2003): Vidékfejlesztési politika. – Budapest; Pécs: Dialog Campus. - 284 p.

60

Kovács T. (szerk.) (2000): Integrált vidékfejlesztés: V. Falukonferencia. Pécs: MTA RKK: MTA Regionális Kutatások Központja. – 532 p. Kozma G. (1999): A városmarketing elemeinek alkalmazása Debrecenben a rendszerváltozás után. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 120 p. Madarász I. (2001): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? – Budapest: Agroinform Kiadó. - 194 p. Piskóti I. (szerk.) (1999): Régió és településmarketing. – Miskolc: Miskolci Egyetem. Süli-Zakar I. (2003): A terület- és településfejlesztés alapjai. – Budapest; Pécs: Dialóg Campus.

61

A TANTÁRGY NEVE

Településmenedzsment

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2359-06 Hatékonyan működteti az idegenforgalmi vállalkozásokat Dr. Sütő László, PhD, főiskolai adjunktus

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Kollokvium

Félév:

2.

2+0 Kreditpont: 2

A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI Alapvető célja a turizmusban érdekelt államigazgatási, társadalmi szervek és azok működésének bemutatása. Olyan ismeretek feldolgozása, amelyekkel a leendő szakemberek képesek lesznek településük ismertségét növelni, eladhatóságát, elismertségét javítani. Ehhez alkalmazzák a már elsajátított menedzsment módszereket, technikákat. A TANTÁRGY TARTALMA A településmenedzsment, mint a helyi turizmusfejlesztés eszköze. A célcsoportok szubjektív benyomásainak elemzése. A turisztikai termékfejlesztés. Az anyagi infrastruktúra fejlesztése. A humánerőforrás tökéletesítése. Az önkormányzat kommunikációs tevékenysége (PR). A településmenedzser feladatai a helyi turizmus területén. A turisztikai kommunikáció fejlesztése. Szabadidős programok, turisztikai rendezvények megszervezése. Kereskedelem, eladásösztönzés, reklámozás. Kulturális gazdaság fejlesztése, az egyedi települési termékek megjelenítése. Kapcsolttartás az önkormányzat, a helyi társadalmi szervezetek, a helyi vállalkozók és a település lakossága között. A település arculattervezése. Települési információhordozók (táblák térképek kihelyezése) elkészítése. Települési információs anyagok (prospektusok, kiadványok, CD-ROM) elkészítése. Külső menedzsment feladatok. Az önkormányzat által követhető menedzselési politika kidolgozása. Desztinációmenedzsment. Megjelenés különböző médiákban és az utazási kiállításokon, rendezvényeken. Szaktanácsadás a turizmus intézményei és a vendéglátók felé. Pályázatok készítésnek módszertana. A település turisztikai koncepciója és programja. A turisztikai szerep helyzetfeltárása, elemzése. Stratégiai célkitűzések, turisztikai jövőkép. A forráskeresés, a monitoring szerepe. Projektek megfogalmazása. A felelősök kijelölése. Ellenőrzés, visszacsatolás, Intézkedések. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bényei S. - Antal J. (2002): Turizmusfejlesztés. Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési hivatala. – 95 p. Csizmadia L. (2006): Településmenedzsment. Budapest: KVIF jegyzet. Kozma G. (2007): Terület- és településmarketing. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. – 178 p. Pap N. (2007): Területfejlesztés a gyakorlatban. Pécs: LOMART. – 193 p. Pompl, W. (2001): Turisztikai menedzsment. – Budapest: Springer tudományos kiadó.

62

A TANTÁRGY NEVE

Turisztikai vállalkozások működtetése

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2359-06 Hatékonyan működteti az idegenforgalmi vállalkozásokat Dr. Egri Imre, PhD, tanszékvezető főiskolai tanár

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

3.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tárgy oktatásának elsődleges célja a turisztikai vállalkozások vezetéséhez, vezetői döntések meghozatalához szükséges alapvető vezetési é szervezési ismeretek átadása. A hallgató a képzés befejezését követően képes legyen a turisztikai kisvállalkozások menedzseri feladatinak ellátására, továbbá a turisztikai nagyvállalatok középvezetői feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen menedzseri és menedzser asszisztensi ismeretekkel rendelkezzen. Képes legyen megoldani turisztikai pályázati rendszerek kezelését, megírását. A TANTÁRGY TARTALMA 1. A turisztikai kisvállalkozások: A turisztikai kisvállalkozások piac gazdaságban betöltött szerepe és jellemzői, 2. A turisztikai kisvállalkozások létesítésének feltételei: Döntés a jogi formákról és a pénzügyi feltételek megteremtéséről. 3. Turisztikai egyesületek: A turizmusban működő egyesületek, szövetségek alapszabályai, ügyrendje. 4. Vállalkozásvezetés: A vezetés értelmezése, feladatai. Döntés, döntési folyamat hosszú és rövid távú alkalmazása. 5. Vezetési feladatok: A tervezés, tervezési folyamat a turisztikai vállalkozásoknál. Szervezetkialakítás követelményei. 6. Humán erőforrás gazdálkodás a turisztikai vállalkozásoknál: Munkakörök kialakítása, létszámgazdálkodás, teljesítményértékelés, ösztönzés, kiválasztás, toborzás, munkaerő-fejlesztés, képzés. 7. A turisztikai vállalkozások működtetése Működésének sajátosságai. Az üzleti tervezés készítésének szükségessége és tartalma. 8. Vagyongazdálkodási kérdések. Főbb eszközök. Gazdálkodási kérdések és finanszírozásuk, jövedelmezőségi gazdálkodás kérdései. Értékesítés megszervezése. Árkalkuláció. Adóelszámolások. 9. A hatékonyság mérésének lehetőségei a turisztikai vállalkozásoknál: Statisztikai mutatók, vendégelégedettség mérése. 10. Controlling: A vállalkozói kontrolling rendszer kialakítása, szerepe. Kockázatok, kockázat kezelése. 11. Turisztikai vállalkozások az EU-ban: Közösségi jog változásai. A négy szabadságjog hatása, a jelenlegi korlátozások feloldása. Finanszírozási források, pályázatok, támogatások rendszere. Vrsenyszabályok, kisvállalkozások támogatása, fogyasztóvédelem. 12. A turisztikai vállalkozások külső kapcsolatrendszere.

63

Turisztikai vállalkozások és az önkormányzatok. Kapcsolat a közlekedési cégekkel, szállásadókkal. 13. Turisztikai cégek menedzselése: Desztinációmenedzsment, látogatómenedzsment. 14. Egy turisztikai vállalkozás megtervezése: Cégforma. Hivatalos ügymenet. Profilkialakítás. Programlista. 15. A vállalkozási tervek bemutatása és értékelése. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Andrew J. Szonyi: Steinhoff S.: A kisvállalkozások menedzselésének alapjai II. rész : 4,5, 6. fejezetek Angyal Á. (1999): A vezetés mesterfogásai. Budapest Kossuth Kiadó. – 253 p. Dobák M. (2001): Szervezeti formák és vezetés 5. fejezet Szalók Cs.–Fehér T-né (2010): Controlling a szállodaiparban. Szalók Cs – Széles P (2001): Idegenforgalmi kisvállalkozások vezetése 1., 2., 3., 5. fejezetek Fehér T-né: Szálláshely menedzsment II., III., IV., VIII. XVII. Fejezetek III. rész: 7, 10. fejezetek Karoling M.-né – Farkas F. - Poór J. László Gy. Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv Puczkó L. – Rátz T. (2003): Turizmus történelmi városokban – Tervezés és menedzsment. – Turisztikai Oktató Kkt. Puczkó L. – Rátz T. (2001): Az attrakciótól az élményig. Budapest: Geomédia szakkönyvek. Aubert A. (szerk.)(2006): Desztináció-építés és –menedzsment – Dél-Dunántúli Regionális és Idegenforgalmi Bizottság.

64

A TANTÁRGY NEVE

Turizmus marketing

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2359-06 Hatékonyan működteti az idegenforgalmi vállalkozásokat Furkóné Szabó Marianna, óraadó

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

3.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A turizmus marketing tantárgy bemutatja a turisztikai marketing egyedi vonásait, s a gyakorlatban dolgozunk ki az ágazatra jellemző reklámokat. Megmutatjuk mind a hazai, mind pedig az Európai Uniós pályázati lehetőségeket, s azok elvárásait. A hallgatók ismerjék meg a pályázatírás metodikáját, a turisztikai szervezetek számára elérhető forrásteremtés lehetőségeit, azokat a szempontokat, amelyek a sikeres és eredményes pályázatíráshoz elengedhetetlenek. Szerezzenek jártasságot a pályázatírásban, el tudjanak készíteni önállóan egy pályázatot. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Idegenforgalmi marketing története, fejlődése: Az idegenforgalmi marketing kialakulása, feladatai. Az idegenforgalmi marketing menedzsment folyamata, helyzetelemzés. 2. A falusi turizmus marketing tevékenységének egyedi vonási: A falusi turizmus szereplői. Kereslet kínálat viszonyokat befolyásoló tényezők. A kínálati trendek változása napjainkban. 3. A termék fogalma a falusi turizmusban: A turizmus, mint termék. A falusi turizmus települési szerepköre. A vonzerő, fogadóképesség fogalma. 4. Termékkoncepció, választékbővítés: Termék tiszta idegenforgalmi vállalkozások. Kevert profilú idegenforgalmi vállalkozások. Helyi adottságokra alapozott profilbővítés lehetőségei. Vendégkezelés, minőségbiztosítás. 5. A marketing információs rendszer kialakítása: Célok és feladatok a turisztikai marketingben. Turizmus marketing szervezeti felépítése. A megyei és települési önkormányzatok szerepe. 6. A kommunikáció szerepe és típusai: A kommunikáció sajátosságai a falusi turizmusban. A közönségkapcsolatok (PR) alakítási a falusi turizmusban. 7. A reklámozás lehetőségei és a reklámtervezés folyamata a falusi turizmusban: Eladásösztönzés, reklámozás lehetőségei. A reklámtervezés folyamata, funkciói. 8. A marketing közös megjelenítés lehetőségei falusi turizmusban: Értékesítési csatornák a falusi turizmusban. A piacon történő megjelenés módjai (utazási vásárok, regionális rendezvények). Az Internet alkalmazásának lehetőségei, On-line helyfoglalás. 9. Reklámkészítés a falusi turizmusban: Egy turisztikai szolgáltatás reklámjának megtervezése. Egy turisztikai kiállítás standjának megtervezése. 10. A Tourinform szerepe:

65

Tourinform irodahálózat kiépítése. Kistérségi Tourinform iroda. Települési Tourinform iroda. Turisztikai információs adatbázis kialakítása. 11. Turisztikai adatbázis kialakítása: Egy projekt Internetes adatbázisának megtervezése. Egy projekt információs füzetének kidolgozása. 12. Pályázati lehetőségek az Európai Unióban: Általános szempontok a forrásteremtéshez, a forrásteremtés módszerei. Turisztikai projektterv készítése, hatásvizsgálat. A vállalkozókkal szemben támasztott uniós elvárások. A falusi turizmus támogatási rendszere az Unióban. Hazai pályázati lehetőségek (Nemzeti Fejlesztési Terv, SAPARD program). 13. Pályázatok készítésnek módszertana: A pályázatírás menete, tájékozódás, naprakész információk, átláthatóság, cím, rövid összefoglalás. Pályázati űrlap kitöltése, legfontosabb hibák bemutatása. Hitelesség, önmagunk, a résztvevők és programok bemutatása, költségvetés, ellenőrzési lista, a pályázat értékelése. 14. Pályázatok készítése: Egy turisztikai program megtervezése. Egy turisztikai pályázat kidolgozása. 15. Pályázatok bemutatása: Az elkészült pályázatok bemutatása. Értékelése.

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bauer A. - Berács J. (l998): Marketing. Budapest: Aula Kiadó. – 620 p. Bércziné Juhos J. (1997): Marketing alapismeretek a kereskedelmi, a vendéglátóipari és az idegenforgalmi szakemberképzés számára. Budapest: Képzőművészeti Kiadó. Ferner, F. K. (1994): Idegenforgalmi marketing. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás. Budapest: Aula Kiadó. – 340 p. Kiss M. (2004): Marketing példatár. Budapest: Aula Kiadó. Szende P. (1994): Marketing a szállodaiparban. Budapest: KIT. Panoráma BULLETIN. – a Turizmus Panoráma napilapja aktuális számai. Turizmus Panoráma. – A Magyar Szállodaszövetség hivatalos lapja aktuális számai.

66

A TANTÁRGY NEVE

Szakmai számítógépes programok

A MODUL SZÁMA, NEVE: 2359-06 Hatékonyan működteti az idegenforgalmi vállalkozásokat Szepesi János, főiskolai adjunktus

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

1.

0+2


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A képzés célja, hogy a hallgatók megismerjenek egy nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott számítógépes Front Office rendszert, annak felépítését, a szállodai munka során leggyakrabban használt programrészeket, és a megszerzett ismeretek alapján képesek legyenek majd önállóan munkát végezni munkahelyükön. A TANTÁRGY TARTALMA 1. Számítástechnikai szolgáltatások a turizmusban: A szolgáltatások elektronikus kapacitás-allokációjával kapcsolatos alapfogalmak, a CRS, a CRO, a GDS illetve a switch company-k egymáshoz kapcsolódása, globális értékesítési láncolat létrejötte. 2. Az e-Turizmus helyzete Magyarországon: Az internetes értékesítés és az elektronikus jegykiállítás; legfrissebb trendek az online turizmusban. 3. Az Amadeus GDS-rendszer bemutatása: A szoftver főbb alrendszerei, kapcsolódásuk az elektronikus értékesítési hálózatba. 4. A Galileo GDS-rendszer bemutatása: A szoftver főbb alrendszerei, kapcsolódásuk az elektronikus értékesítési hálózatba. 5. A myfidelio.net. Komplex megoldás az internetes megjelenés és az elosztási hálózatok menedzselésére. 6. A szállodai ügyvitel: A szálloda külső és belső környezete, a szállodai ügyvitelt folytató részlegek. A hagyományos és a modern ügyvitel összehasonlítása. 7. A Front Office rendszerek: A Front Office rendszerek általános rendszerjellemzői. Az alapvető kezelt vendégciklushoz kötött funkciók. 8. A Hostware-FRO rendszer: A rendszer moduljai. Az alapadatok megadása, a szótárak feltöltése. A szállodai specifikumok beállításainak módjai. 9. A rezervációk kezelése a Hostware-FRO rendszerben: A rezervációk kezelése. Az egyéni és a csoportos foglalások. A szobák állapotának nyomon követése, a Housekeeping által használt funkciók bemutatása. 10. A Hostware-FRO lekérdezései: Különböző lekérdezések, összesítések készítése a Hostware-FRO programmal. A szűrések megvalósításának módja, listázás. A havi vendégforgalmi statisztika készítésének módja. 11. A szállodai ügyvitel egyéb részfolyamatai

67

Az egyéb részfolyamatok digitális alapokra való helyezésének lehetőségei. A készletnyilvántartó és könyvelő rendszerek. 12. A MultiStore - vendéglátó modul: A vendéglátó modul jellemzői és egyéb vendéglátó-ipari szoftvertermékek bemutatása és jellemzőik. 13. Az intelligens szállodai megoldások: Beléptető rendszerek, IP TV, intelligens minibár, felügyeleti rendszerek bemutatása. 14. Az elektronikus fizetési rendszerek: A hitelkártya kezelési módja, a POS-terminál telepítési feltételei. Az átutalások végzése on-line banking segítségével. 15. A GPS-rendszerek turisztikai használata: A GPS-rendszerek jellemzői, felhasználhatóságuk a túraszervezésénél. Az útvonaltervező programok használatának bemutatása konkrét útvonalterveken keresztül. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bártfai E. – Holczer I – Nádas G. (1998): Szálláshelyfejlesztés – Fidelio szoftver. Budapest: KVIF. www.sabre-holdings.com www.fidelio.com www.wizcom.com www.wiredhotelier.com www.amadeus.com www.travelclick.net www.hotelresource.com www.hospitalityebusiness.com

68

A TANTÁRGY NEVE

Szakdolgozat I.

A MODUL SZÁMA, NEVE: Témavezető konzulensek

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

3.

0+3


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A jelölt legyen képes a választott témák keretei között, az elsajátított alapozó és szakmai ismeretanyag komplex alkalmazásával egy a szakmai követelményeknek megfelelő, logikusan szerkesztett egyéni véleményét (javaslatait) is tartalmazó szakdolgozat előkészítésére. A hallgatónak azt kell bizonyítania, hogy a tanultakat önállóan hasznosítani tudja. A TANTÁRGY TARTALMA A szakdolgozat készítés első félévében kötelező a szakdolgozat vázlatának, tartalomjegyzékének és irodalomjegyzékének elkészítése. A hallgatók kötelesek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket. A dolgozat adott készültségi fokon tartalmazza az előzményeket, a problémafelvetést, a célkitűzést és regionális idegenforgalmi témában a területlehatárolást. Ebben a részben a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb anyagokat kell bemutatni, hangsúlyozva az új ismereteket. Ezeket értelmezve kell következtetéseket levonni az adott turisztikai témakörbe integrálva, kiemelve a problémák megoldását, a gyakorlati alkalmazásokat. Amennyiben a dolgozat új turisztikai program, vagy termék fejlesztését valósítja meg, ez a fejezet tartalmazza a téma részletes projekttervét. Bemutatja a vizsgálati anyagot a turisztikai szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános jellemzésével. Megismerteti a vizsgálati módszereket (mérési módszerek, feldolgozási módszerek, módszer- és termékfejlesztés stb.), gyakorlati turisztikai projekt kidolgozása esetén, a projekttervet alátámasztó állapotfelmérést. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Eco, U. (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó.

69

A TANTÁRGY NEVE

Szakdolgozat II.

A MODUL SZÁMA, NEVE: Témavezető konzulensek

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

4.

0+3


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A jelölt legyen képes a választott témák keretei között, az elsajátított alapozó és szakmai ismeretanyag komplex alkalmazásával egy a szakmai követelményeknek megfelelő, logikusan szerkesztett egyéni véleményét (javaslatait) is tartalmazó szakdolgozat előkészítésére. A szakdolgozat elkészítésének elsődleges célja az, hogy a hallgatók önálló kutatómunkával tárják fel a turizmusban rejlő lehetőségeket és tudják haszonnal, hatékonyan üzletszerűen működtetni azt. A TANTÁRGY TARTALMA A tanulmányi időszak végén hallgatóink szakdolgozat írásával adnak számot arról, hogyan tudják a különböző tantárgyak, témakörök keretében tanult ismereteiket – egy meghatározott téma kidolgozása során – hasznosítani, összefüggésrendszerbe helyezni, illetve egységes egésszé alakítani. A szakdolgozat ebben a félévben az eddigieken túl tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését, projekt esetén a megvalósítást, a versenyképességet alátámasztó számításokat. Az eredmények által szerzett felismeréseket a meglévő ismeretek rendszerébe illesztve. A kapott eredmények kapcsolódását az eddigi ismeretekhez, az adott ismeretek milyen módon hasznosíthatók a gyakorlatban. Gyakorlati projektterv kidolgozása esetén tartalmazza az alapvető következtetéseket az adott projekt regionális szerepéről a turisztikai piacon, s a gyakorlati megvalósítás ütemezését. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Eco, U. (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó.

70

A TANTÁRGY NEVE

600 órás szakmai gyakorlat

A MODUL SZÁMA, NEVE: Dr. Sütő László, PhD, főiskolai adjunktus

TANTÁRGYFELELŐS:


Kód:

nappali



Félév:

4.

0+600


A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI A tárgy célja a pályára való alkalmasság és a szakmai elhivatottság megerősítése, valamint az, hogy a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket szintetizálva részt vegyen konkrét szakmai feladatok megoldásában, ismerje meg az adott gyakorló hely tevékenységén keresztül az idegenforgalom működését, az alapvető gazdasági, gazdálkodási, szervezési és vezetési feladatokat. A TANTÁRGY TARTALMA A szállodai munkakörökhöz tartozó munkafolyamatok, az eszközök használata a gyakorlatban. A tanult vendégfogadási ismeretek gyakorlati alkalmazása magyarul és idegen nyelven. A recepción lévő on-line foglalási rendszert és számlázó program megismerése és használata. A Housekeeping és a Frontoffice feladatkörök ellátása: a beérkező foglalások rögzítése, a vendégek gyors és szakszerű elhelyezésének biztosítása. A vendégek kérésének közvetítése a szolgáltatók felé (taxi hívása, hibabejelentés továbbítása, takarítási igény közvetítése stb.). A portai számlázás és pénzkezelés műveletei, a portás, a szobaasszony és a recepciós munkakörök közötti munkakapcsolatok. A vendégek mozgásának követése,a takarítás szervezése. Az információs anyagok és promóciós anyagok előkészítése, kiosztása, a nyíregyházi és megyei programok aktuális információinak megismerése. A választott és engedélyezett gyakorlati hely általános jellemzése. Az adott cég hazai, nemzetközi piacon betöltött szerepe, működése. A cég vendégkörének jellemzői (földrajzi elhelyezkedés, nemzetiség, életkor, érdeklődés, tartózkodási idő átlagos költés, stb.) A szolgáltatások és a jelenlegi vendégkör elvárásai. Az adott cég kapcsolatrendszere az önkormányzattal. Hogyan változnak a külföldi és magyar turisták utazási szokásai (foglalás időpontja és formája, együttutazók száma stb.) a vizsgált szolgáltató célcsoport esetében. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Bártfai E. (2001): Szállodai ismeretek. KVIF jegyzet. Jones, Thomas J. A. (2005): Professional management of Housekeeping Operations. Hoboken: John Wiley.

71

1. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzés tantárgyleírásai

Recommend Documents