Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése. MAB Intézményakkreditáció

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése MAB Intézményakkreditáció

2014

TARTALOM

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................................7 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE..............................................................................................................9 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend..............................................................................................................................9 1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere ..........................................................................................................12 2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI............................................................................................19 2.1. Oktatás ................................................................................................................................................................19 2.1.1. A kar képzési szerkezete ......................................................................................................................19 2.1.2. Képzési és kimeneti eredmények (felvettek és végzettek, lemorzsolódás)....................................21 2.1.3. Hallgatók versenyeredményei ..............................................................................................................31 2.1.4. Elitképzés, tehetséggondozás ..............................................................................................................32 2.1.5. Doktori Iskolák ......................................................................................................................................32 2.1.6. Végzettek elhelyezkedése (DPR) ........................................................................................................32 2.1.7. Képzési együttműködések ....................................................................................................................33 2.1.7.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) ..................................................................................33 2.1.7.2. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések ..............................................33 2.1.7.3. Partner együttműködések ......................................................................................................34 2.1.7.4. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések ........................................34 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei ..................................................................34 2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése ....................................................................34 2.2.2. Tudományos publikációk......................................................................................................................37 2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények ..............................................37 2.2.4. Kutatási együttműködések....................................................................................................................37 2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) ..................................................................................37 2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés ............................................................37 2.2.4.3. Partner (kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések ......................................37 2.2.4.4. Nemzetközi együttműködések ..............................................................................................38 2.2.4.5. Pályázatokban való részvétel eredményei ............................................................................38 2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés ............................................................................................38 2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra ............................................................................................................................39 2.4.1 A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése ....................................39 2.4.2. Kari infrastruktúra, állagmegóvás........................................................................................................41 2.5. Nemzetközi szerepvállalás................................................................................................................................42 2.6. Alumni ................................................................................................................................................................43 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)....................45 3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására....................................................................................................45 3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer ............................................................................................................45 3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete ..........................................................................................45 3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése ..........................................................................................46 3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése ................47 3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával ......................................................47 3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása ........48 3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása ..........................................48 3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése ......................................49 3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben ..............................49

3

BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS

3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával) ..................49 3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról ..........................................................50 3.2.8. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban ..............................................51 3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ..............................................................................................52 3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége ..............52 3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere........................................................52 3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése ....................................................................................................52 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ..............................................................................................................53 3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében............................53 3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében................................................................................................................................55 3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere ............................................................................................................55 3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése ..................................................55 3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége ..............56 3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége ........................................56 3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása ................................................................................56 3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények ............................................................................................................57 3.4.9. Doktori iskolák működtetése ..............................................................................................................57 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ..............................................................................57 3.5.1. Hallgatói tanácsadás ..............................................................................................................................57 3.5.2. Könyvtári szolgáltatás............................................................................................................................59 3.5.3. Idegen nyelvi képzés ..........................................................................................................................59 3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek ......................................60 3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek ....................................................................60 3.5.6. Hallgatói szolgáltatások ........................................................................................................................60 3.5.7. Esélyegyenlőség......................................................................................................................................60 3.6. Belső információs rendszer..............................................................................................................................61 3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése ..........................................................................................61 3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése ..........................................................................................................61 3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR) ..........................................................................................................61 3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága) ..............................................................................................................62 3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása ....................................................62 3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése ..............................................................62 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ..................................................................................................64 3.7.1. Az információközvetítés csatornái ......................................................................................................64 3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása ......................................................................64 3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk..................................................................64 3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények ............................................................64 4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................................................................................67 4.1. C-SWOT-analízis ..............................................................................................................................................67 4.2. A kar fejlesztésének további irányai ................................................................................................................69 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................71

4

Tartalom

SZÖVEGKÖZI ÁBRÁK 1. ábra. A stratégiaalkotási folyamatban a kar jövőképe ....................................................................................10 2. ábra. A kar stratégiai céltérképe ........................................................................................................................10 3. ábra. A kar új szervezeti struktúrája ................................................................................................................13 4. ábra. Az ELTE BGGYK képzési kínálata és a képzések kapcsolata a munkaerőpiaccal ........................20 5. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 idősorosan ..........................................................................................22 6. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 közötti változása ................................................................................23 7. ábra. Első helyen jelentkezők 2009–2014 idősorosan ..................................................................................24 8. ábra. Első helyes jelentkezések változása 2009–2014 között ......................................................................24 9. ábra. Felvett hallgatói létszám a kari keretszámokhoz viszonyítva (feltöltöttség) (2009–2014)..............25 10. ábra. Az összes jelentkezés és az első helyen jelentkezők számának alakulása a felvett hallgatói létszámhoz viszonyítva (túljelentkezés) (2009–2014) ..........................................................................25 11. ábra. Kiadott oklevelek számának alakulása (képzési szintenként 2010–2014) ........................................27 12. ábra. Kiadott oklevelek arányának változása (képzési szintenként 2010–2014) ........................................28 13. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (jogviszony típusa aktív, passzív 2010–2014)....................................28 14. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (képzési munkarendenként 2010–2014)............................................29 15. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (képzési szintenként 2009–2014)..............................................29 16. ábra. Aktív hallgatói létszámok arányának változása (képzési szintenként 2009–2014) ..........................30 17. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (finanszírozási forma szerint 2009–2014) ..............................30 18. ábra. A BGGYK forrásmegoszlása 2010–2014 között ................................................................................39 19. ábra. A saját és az állami bevételek aránya 2010 és 2014 között..................................................................40 20. ábra. Nemzetközi konferencián részvétel........................................................................................................42 21. ábra. A 2010-től felmenő rendszerben bevezetett, új mintatanterv moduljai............................................50 22. ábra. Oktatók, kutatók, 2014. szeptember ......................................................................................................53 23. ábra. Oktatást, kutatást segítők, 2014 ..............................................................................................................55 24. ábra. A kar által támogatott konferencia-részvételek ....................................................................................56 25. ábra. A 2015–2017 közötti időszak stratégiai céljai........................................................................................69 SZÖVEGKÖZI TÁBLÁZATOK 1. táblázat. A kar vezetése által elfogadott akciók listája ....................................................................................11 2. táblázat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képzési szerkezete (2010–2014) ................................19 3. táblázat. A kar hallgatói létszámainak alakulása (2009–2014) ......................................................................21 4. táblázat. A BGGYK képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók száma ................................................21 5. táblázat. Lemorzsolódás (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) ............................................27 6. táblázat. A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának alakulása (akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014) ..........................................31 7. táblázat. Hallgatók versenyeredményei ............................................................................................................31 8. táblázat. Tudományos műhelyeink ....................................................................................................................35 9. táblázat. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere ....................35 10. táblázat. 2010 és 2014 között futó pályázati projektek ..................................................................................38 11. táblázat. A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése ..................................39 12. táblázat. Saját bevételeink aránya az állami támogatáshoz képest az elmúlt években ..............................40 13. táblázat. Pályázatokból származó bevételek a 2013. évi adatok alapján......................................................40 14. táblázat. Tantermeink befogadóképessége ......................................................................................................41 5


15. táblázat. Az infrastruktúra fejlesztése ..............................................................................................................42 16. táblázat. A tanulástámogatás eszközei ..............................................................................................................53 17. táblázat. A teljes állású oktatók minősítettségének változása (2010–2014) ................................................54 18. táblázat. Kurzusok, oktatott órák......................................................................................................................54 19. táblázat. OMHV kari kitöltési arány ................................................................................................................55 20. táblázat. Tanácsadás témái..................................................................................................................................58 21. táblázat. A kari könyvtár infrastruktúrája ........................................................................................................59 22. táblázat. A BGGYK teljesítményének/eredményességének legfontosabb indikátorai ............................63 23. táblázat. C-SWOT-analízis..................................................................................................................................67 24. táblázat. A kar vezetése által elfogadott stratégiai akciók a prioritás sorrendjében ..................................70 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet. A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010–2014) ..............................71 2. sz. melléklet. Publikációk részletes bontásban (2010–2013) ..........................................................................74 3. sz. melléklet. A kar képzéseinek összefoglaló adatai (képzések, amelyeknek a 2014/2015. tanév őszi félévében van aktív hallgatója, hallgatói létszámmal együtt) ..................................................75 4. sz. melléklet. Felvételi adatok (2010–2014)........................................................................................................76 5. sz. melléklet. Oktatói létszámok, minősítettség, munkakör szerint (2014 ősz)............................................78

6

BEVEZETÉS

Az önértékelés elkészültének menete, a résztvevők megjelölése A BGGYK kari önértékelését a Dékáni Tanács tagjai és a Dékáni Hivatal munkatársai készítették. Az adatok szöveges elemzését és értékelését a Dékáni Tanács adott témáért felelős tagja és a PK GF kari gazdasági referense írta meg, a formai és stilisztikai megjelenést a Dékáni Hivatal ügyintézője véglegesítette. Az önértékeléshez az általános kiindulópontot a MAB intézményakkreditációra vonatkozó útmutatója jelentette. A kar 2010 és 2014 közötti időszakban nyújtott teljesítményének az értékelését a következő dokumentumokban foglalt célokhoz viszonyítottuk: tervezett intézkedések a MAB 2009-es határozata alapján; a párhuzamos szakakkreditáció végén kapott MAB-határozat (2012); dékáni program (2012); stratégiai tervezés és fejlesztés (2013); a 2012–2015 időszakra megfogalmazott intézményfejlesztési terv. (A kar legfontosabb teljesítményindikátorainak teljesítését a 3.6.6. pont tartalmazza.) Továbbá fontos kiindulópontot jelentettek a MAB-útmutatóban is megadott ESG-elvek. Az információk forrása: a kari adatbázisok, a gazdasági jelentések, felvételi és oktatási beszámolók, kari tanácsi előterjesztések és határozatok, összoktatói értekezletek beszámolói, a Rektori Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatok, továbbá a kar oktatóitól bekért adatok voltak. A kiegészítő adatgyűjtésben a Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály Tanulmányi Osztály kari referatúra munkatársai, a Gazdasági Főosztály kari referense, a könyvtár igazgatója, az intézetek munkatársai is közreműködtek. Az önértékelés folyamatos témája volt a kari vezetői értekezleteknek. Az önértékelés első változatát a Dékáni Tanács fogadta el. Ezt a dokumentumot véleményezte az önértékelési folyamatot egyetemi szinten koordináló team. Az önértékelésnek a Szenátus számára benyújtott változatát a Kari Tanács 2014. november 26-i ülése fogadta el. A Kari Tanács dokumentumai (így az önértékelés is) a kar minden munkatársa számára elérhetők a www.barczi.elte.hu link alatt. Az önértékelés törzsszövege számos melléklettel egészül ki, melyek az említett tevékenységek, adatok részletes kibontását, beszámolóját tartalmazzák. Ezen mellékletek egy kisebb részét beillesztettük a jelen nyomtatott dokumentum végére, ugyanakkor azok összessége egy jelszóval védett oldalon található; továbbá nyomtatott formában is a MAB Látogató Bizottság rendelkezésére fog állni.

A kari önértékelés legfontosabb megállapításai Az ELTE BGGYK a 2010-es intézkedési terv, a 2012-es ELTE Intézményfejlesztési Terv, továbbá a 2012-ben hivatalba lépett dékán dékáni programjában kitűzött célok, feladatok, prioritások alapján az alábbi eredményeket érte el: – Teljes szervezeti és működési átvilágítást követően kiemelt stratégiai prioritásként új szervezeti struktúrát alakított ki. Az ehhez kapcsolódó SZMSZ-módosítást a Szenátus 2014 májusában fogadta el (ld. 1. fejezet). – A szervezeti átalakítást megelőzően részletes problématérkép készült, a valós problémák megoldására kidolgozott stratégiai céltérkép meghatározza a következő 5 évben végrehajtandó fejlesztési irányokat, feladatokat (ld. még 1. és 4. fejezet). – A kar bővítette és rugalmasabbá tette képzési portfólióját (ld. 2.1. és 3.2. fejezet): • A 2008-ban akkreditált gyógypedagógia mesterképzési szakot 2010-től nappali tagozaton is elindította. • A kar által az EMMI-nél 2009-ben kezdeményezett KKK-módosítást követően 2010-től a gyógypedagógia alapképzési szakképzési programjának átalakításával ismét lehetővé tette a két szakirányos képzést. • Az alapképzési szakon 2011-ben a világon elsőként akkreditáltatta az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, ami 2012 óta nappali és levelező tagozaton is elérhető a hallgatók számára. • Hat új szakirányú továbbképzést létesített, melyből három képzés az elmúlt időszakban el is indult. • Az alapszak mind a nyolc szakirányát szakirányú továbbképzésként hozzáférhetővé tette az alapszakon már végzett gyógypedagógusok számára. – Az alap- és mesterképzésben az EMMI által közel 20%-kal csökkentett felvételi keretszámok ellenére, a képzési portfólió differenciálásának, az új szakirányú továbbképzések létesítésének és indításának köszönhetően 7


–

–

8

megtartotta hallgatói létszámait. A szakirányú továbbképzéseken, tanfolyamokon részt vevő (önköltséges) hallgatók létszámának növekedése és a fegyelmezett gazdálkodás segített megőrizni a gazdasági egyensúlyt. A BGGYK-n az országban egyedülállóan széles körű kutatási-fejlesztési tevékenység folyik a gyógypedagógiához kapcsolódó témakörökben. A kutatói, fejlesztői tevékenység mutatja a gyógypedagógia mint diszciplínákat összefűző tudományterület sokszínűségét. A korábban dominánsan individuális kutatásokat fokozatosan felváltja a nagyobb hatékonyságot biztosító műhelymunka. Az elmúlt öt évben 7 kutatóműhely kezdte meg működését. Az oktatói utánpótlás tudományos előmenetelének tervezett és egyénre szabott támogatásával az oktatók minősítettsége 2013 őszére elérte az egyetemi karon előírt 51%-ot, 2014-ben 55%-os az arány, jelenleg is több munkatársunk áll közvetlenül a védés előtt. Minden tanársegéd PhD-hallgató, több habilitációs eljárás is folyamatban van.

1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE

1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend Küldetés Magyarországon a gyógypedagógia legfőbb letéteményese az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara. A kar a jogelőd Főiskolával együtt 114 éves múltra tekint vissza, ezzel a világ első gyógypedagógus-képző felső iskolája. Az ezen a területen felhalmozott egyedülálló és komplex szaktudás kiterjed minden életkorú fogyatékossággal élő ember rehabilitációja, képzése, fejlesztése, oktatása és életminőség-javítása összefüggéseire, ennek érdekében a legmodernebb tudományos eredményekre támaszkodik, napjaink előrehaladott humanista szemléletének szóvivője. Tevékenységének alapját – az Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól (ENSZ, 2006); – a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának elveit lefektető ENSZ-szabályrendszer, a Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének alapvető szabályai (1993), és – a speciális nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának elveit lefektető nemzetközi dokumentum, az ún. Salamancai Nyilatkozat (1994) képezi. A jogelőd Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 2000-ben vált az ELTE karává. Az azóta eltelt tizennégy évben fokozatos felzárkózással bizonyította a tudományegyetemen belüli életképességét szakmai, szervezeti és gazdálkodási téren egyaránt. – Szakmailag saját erőforrásaira alapozva létrehozta: – az okleveles Gyógypedagógia egyetemi szakot; – a Bologna-folyamattal és a 2005. évi felsőoktatási törvénnyel összhangban a Gyógypedagógia alapszakot (BA) nyolc szakiránnyal; – a Gyógypedagógia mesterszakot (MA) terapeuta és társadalmi integrációs szakirányokkal; – az új rendszerű tanárképzésben a gyógypedagógiai modulokat; – az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolája keretében a Gyógypedagógia Multidiszciplináris Doktori Programot. – Szervezetileg racionalizálta működését, kisebb létszámmal is önálló kutatási és továbbképzési profilt ápol, növekszik a tudományos minősítettség szintje, a kar teljesíti minden kötelezettségét és vállalását. – Gazdaságilag kiegyensúlyozott pénzügyi helyzete a jelentősen elbizonytalanodott környezetben is stabil, tartósan pozitív szaldójú. Ennek alapját a kar munkatársainak folyamatosan kifejtett komoly erőfeszítései, és a sok éve következetesen érvényesített gazdálkodási normák betartása képezik.

Jövőkép Ma az országban gyógypedagógus-képzés a nagy szakember-szükségletű szakirányokon több helyszínen folyik. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar azonban az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény, amely mind a nyolc fogyatékossági területre képez szakembereket – autizmus spektrum pedagógiája szakiránya BA-szinten egyedülálló Európában –, egyben a gyógypedagógia meghatározó hazai kutatóhelye, tudományos műhelye. A kar a változásokban rejlő pozitív lehetőségek megvalósítása érdekében a magyarországi gyógypedagógus-képzésben részt vevő felsőoktatási intézményekkel kapcsolatot tart fenn. Folyamatosan alakítja az együttműködések tartalmi és szervezeti kultúráját azzal a célkitűzéssel, hogy szinergiát biztosítson a képzőhelyek kapcsolati rendszereiben. A csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez (EFT) az egyes országok gyógypedagógiai képzési rendszerének közelítését célozza az átjárhatóság (oktatói és hallgatói mobilitás) érdekében. Arra van szükség, hogy az Európai Felsőoktatási Térséggel együttműködve (azonos információkra szert téve, hasonló idői ütemezéssel) fejlesszük tovább többciklusú lineáris képzésünket. Fontos feladatunk az európai gyógypedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményekkel folytatott célzott kapcsolattartás fenntartása, fejlesztése. A BGGYK 2012 szeptemberében hivatalba lépő új dékáni vezetése 2013. január 31-én stratégiaalkotási és szervezetfejlesztési projekt megvalósítását kezdte meg, külső tanácsadó cég által kísérve. A cél az volt, hogy 9


kiegyensúlyozott gazdálkodással rendelkező karunk olyan stratégiai és működési irányokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik alaptevékenységeink fejlesztését, a képzési portfóliónk és a kutatási tevékenységeink bővítését. Növekedési stratégiát szerettünk volna megalkotni, amely erősíti a versenyképességünket. Karunk jövőjének újragondolását nem külső kényszer, vagy gazdasági nehézségek indukálták, hanem az aktuális működéssel kapcsolatos belső elégedetlenségünk.

1. ábra. A stratégiaalkotási folyamatban a kar jövőképe

Gazdálkodás

A Nar szolgáltatásai iránti kereslet tudatos generálása.

VevĘk

Idegen nyelven elérhetĘ, nemzetközi igényekre építĘ képzések kialakítása és indítása.

A Nar belsĘ és külsĘ célcsoportjai, érintettjei elégedettségét növelĘ feladatellátás megvalósítása.

Folyamatok

A felsĘfokú képzési kínálat tartalmi és strukturális megújítása, bĘvítése.

Az önállóan mĦködĘ Nar súlyának és elismertségének növelése az ELTE keretein belül.

Tanulás, fejlĘdés

Alapfeladatok

A fenti jövőképet természetesen szeretnénk megvalósítani, így a stratégiai tervezés során az ELTE stratégiájához, aktuális Intézményfejlesztési Tervéhez illeszkedő, a helyzetértékelés problémáira reflektáló közös célkijelölést hajtottunk végre egy operatív tervezői munkacsoport munkája és a kari közvélemény rendszeres bevonása útján. A célokhoz kapcsolódóan akciókat definiáltunk, amelyeket egyértelmű felelősségi körökbe utaltunk.

Stratégiai jelentĘségĦ és szemléletĦ humánerĘforráspolitika megvalósítása.

5

2. ábra. A kar stratégiai céltérképe 10

A hazai és nemzetközi tudományos teljesítmény növelése, láthatóvá tétele.

Alapfeladatokhoz kapcsolódó, azokat támogató, piacképes szolgáltatások kialakítása és mĦködtetése

A Nar által szabadon felhasználható saját bevételek növelése.

Fogyatékossággal élĘk és családjaik igényeire reflektáló szolgáltatások megvalósítása.

Az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek magasabb minĘségĦ ellátását biztosító szervezeti struktúra és mĦködés kialakítása.

Oktatói, kutatói és vezetĘi utánpótlás tudatos tervezése és fejlesztése.

FelnĘttképzési kínálat piacorientált fejlesztése, bĘvítése.

Stratégiai szemléletĦ, bevételorientált gazdálkodás mozgásterének és eszköztárának bĘvítése.

A Nar társadalmigazdasági kapcsolatrendszerének bĘvítése.

A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, bĘvítése a gyógypedagógiai, fogyatékosságügyi, rehabilitációs aktivitásokhoz kapcsolódóan

Eredményességet, hatékonyságot ösztönzĘ mĦködési folyamatok és szabályzatok kialakítása.

Munkatársak folyamatos szakmai fejlĘdését biztosító, tudatos képzési politika kialakítása és mĦködtetése.

A valós teljesítményt ösztönzĘ, azt érdemben elismerĘ mĦködési környezet kialakítása.

Oktatási, kutatási, szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése.

A kar általános helyzetképe

A stratégiához kapcsolódóan koncepcionális szinten kialakítottuk azt a szervezeti-működési modellt, amely leginkább képes támogatni a céljaink elérését. Ezen a koncepcionális szinten határoztuk meg az intézeti struktúra kialakítását, az egyes szerepkörökhöz tartozó felelősségi és illetékességi körök rendszerét, és a képzési programok menedzselésének eszközrendszerét. A mindennapi működés mellett kialakítottuk a stratégiai akciók működtetésének folyamatát, irányítási-beszámolási rendszerét, hogy a megalkotott akciók valóban megvalósuljanak. A stratégiai célrendszerben önálló elemként jelent meg „az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek magasabb minőségű ellátását biztosító szervezeti struktúra és működés kialakítása”. Ezen stratégiai cél megvalósulását teszi lehetővé a kar új Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a megfelelő egyeztetések és kodifikáció után 2014. május 26kán fogadott el az ELTE Szenátusa. A stratégiai célok eredményessége érdekében a kar vezetése 9, rövid távon megvalósítandó, és további 4, közép-, illetve hosszútávon megvalósítandó akciót határozott meg. 1. táblázat. A kar vezetése által elfogadott akciók listája # 1

Akció A kar szervezeti struktúrájának megújítása, a szervezeti átalakítás végrehajtása

Prioritás Kiemelt

2

MeglévĘ képzési struktúra és tartalom felülvizsgálata

Kiemelt

3

Új képzési programok akkreditálása és indítása

Kiemelt

4 5 6

Szervezeti egységeken átívelĘ, katalizátor jellegĦ, új kutatási projektek elindítása Bevételt termelĘ szolgáltatások tudatos értékesítési politikájának kialakítása Tudatos kapcsolatmenedzsment rendszer kialakítása és mĦködtetése, A célcsoportok elégedettségének és igényeinek mérése

Kiemelt Rövid távon fontos Rövid távon fontos

7

A Nar belsĘ szabályzatainak fejlesztése

Rövid távon fontos

8

A Nar belsĘ és külsĘ megítélésének javítása


9

Kari infrastruktúra fejlesztési és üzemeltetési koncepciójának kialakítása


10

Saját bevételek növelését támogató gazdálkodási környezet kialakítása

Közép távon fontos

11

Saját bevétel növelését szolgáló infrastruktúra- fejlesztés megvalósítása


12

Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása

Hosszabb távon fontos

13

HumánerĘforrás-fejlesztés kari eszközrendszerének kialakítása/megújítása és bevezetése


A kar működési struktúrájának, szervezetének átalakítása az egyik kiemelt stratégiai akció lett. A dékáni vezetés, a tanszékvezetői körrel több körben és formában egyeztetve, kialakította a működés átalakításával, a szervezet fejlesztésével kapcsolatos részletes koncepciót, valamint a kapcsolódó szabályozási dokumentációt.

Értékrend A kar nyitott arra, hogy befogadja más karok és egyetemek szakmai hozzájárulását a gyógypedagógia fejlődéséhez. A kar nyitott arra, hogy hozzájáruljon a társkarok gyógypedagógiai és fogyatékosságtudományi ismereteket igénylő szakmai munkájához, akár pedagógiai, akár pszichológiai, szociális, informatikai, egészségtudományi, biológiai, jogi, filozófiai vagy bármely más szakterületi kérdésről legyen szó. A kar felelős a gyógypedagógiai felsőoktatás, a gyógypedagógia szakterületének és tudományának jelenéért és jövőjéért, felelős a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért. A kar vállalja a szakmai és társadalmi felelősségéből következő kötelezettségeket, és – miként azt az elmúlt évtizedekben bizonyította – képes ennek a vállalásának eleget tenni. A jogelőd Főiskola önállóan teljesítette ezt a társadalmi kötelezettséget; azzal, hogy 2000-ben az ELTE karává vált, ezt a felelősséget az egyetem viszi tovább. 11


1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere A 2012 szeptemberében induló új kari vezetés, a dékáni programban leírtaknak megfelelően a kar szervezetiegységstruktúrájával kapcsolatosan feltette az alapvető kérdést, hogyan lehetséges olyan szervezet létrehozása és működtetése, ahol az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásával a legnagyobb hozzáadott érték termelődik a gyógypedagógus-képzés teljes vertikumában és a kutatásban. Az utóbbi években a gyógypedagógus-képzés igen rövid idő alatt igen nagy változásokon ment keresztül. Ezek egyfelől mennyiségiek, hiszen többszörösére duzzadt a hallgatói létszám, másfelől minőségiek, amennyiben a korábbi főiskolai képzés helyén ma teljes vertikumú, háromciklusú képzést folytat a kar BA-, MA- és PhD-szinten, igen kiterjedt továbbképzési palettával kiegészülve. A BA-szintű képzésben 2012-től kezdve ismét két szakirányon tanulnak a hallgatók. A kar korábbi vezetésének és egyéb stratégiai kapacitásának jelentős részét leköti az egyetem és a Pedagogikum Központ szervezeti hierarchiájában folytatott érdekérvényesítési tevékenység, valamint a kívülről érkező, rövid határidős, sokszor rossz vagy felesleges feladatok miatt sok esetben tűzoltásszerű tevékenység folyt, ami megakadályozta a közép- vagy hosszú távú tervezést, az egyes feladatok és elemek összehangolását és egymásra vonatkoztatását. A fentiek miatt a vállalatirányítás és a teljesítményoptimalizálás terén nagy tapasztalatot szerzett IFUA Horváth & Partners cég segítségével stratégiát építettünk, belefoglalva a szervezet-átalakítás lehetőségét is. Ennek eredményeképpen 2014 szeptemberétől a teljesen új kari Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében új szerkezettel működünk. – A szervezeti és működési átalakulás alapelvei közé a következőket soroltuk: Stratégiai célok elérésének támogatása: A szervezeti struktúra átalakításának egyik legfontosabb alapelve, hogy olyan struktúra jöjjön létre, mely a korábbinál hatékonyabban támogatja a kar stratégiai céljainak elérését. A helyzetértékelés és a stratégiaalkotás során egyértelműen kirajzolódott, hogy a kar gyengesége a széttöredezett, kapacitásgazdálkodásra, egyenletes feladatterhelés kialakítására kevéssé alkalmas, elaprózott szervezeti struktúra, amely gátolja a hatékony feladatszervezést, és amely nem segíti elő az egyes szakterületek, munkatársak közötti tudásmegosztást, illetve a kooperációt. A kialakított stratégiai célok eléréséhez az aktuális működési modell megváltoztatására, nagyobb, kapacitásgazdálkodásra alkalmas szervezeti egységek (intézetek) kialakítására volt szükség. Felelősség és hatáskör megosztása: Az átalakítás alapelve a felelősségi és hatáskörök megosztása, hogy a dékán és a dékánhelyettesek mellett a szervezeti egységek vezetői jelentős autonómiával bíró, meghatározó vezetői szerepet töltsenek be a karon. A szervezeti egységek vezetői a korábbi tanszékvezetőknél kiterjedtebb felelősségi és utasítási jogkörrel rendelkeznek. A kar működéséért felelős első számú vezető természetesen a dékán, aki feladatainak egy részét a szervezeti egységek vezetőire delegálja. Szinergiák hatékonyabb kiaknázása: Olyan szervezeti struktúra kialakítása volt a célunk, mely a korábbi szétaprózottságot megszüntetve elősegíti a szervezeti egységek közötti szinergiák feltárását és kiaknázását. Ennek érdekében a tervezett szervezeti egységek erős, koncentrált humánerő-kapacitásként működnek, ahol egységes, az intézetigazgató által irányított, az egyes képzési és kutatási programokat koncentráltan kiszolgálni képes humánerőforrás-gazdálkodás folyik. Feladatrendszerek és munkakörök összehangolása: A kar működése szempontjából meghatározó szerepeket egymással összefüggésben kellett újradefiniálni a kooperációt erősítve, és a párhuzamosságot kiküszöbölve. Kiemelt cél volt, hogy a szervezeti átalakulás során kialakuló régi-új szerepeket/munkaköröket az új működési struktúrából, alapelvekből és szabályozásból levezethetően, összehangoltan határozzuk meg. – A szervezeti struktúra legfontosabb változásai: – A kar korábbi tizenhárom képzési és kutatási feladatokat ellátó szervezeti egysége (tanszékek) helyett az új szabályozási koncepció alapján öt intézet alakult. – Az intézeteken belül intézeti tanszékek – a kapacitásgazdálkodás és az igazgatás hatékonyságának szempontjai miatt – nem működnek. – Az intézetek keretében gondozott, jól meghatározható, konzisztens szakmai témakörök, tématerületek koordinációja érdekében önálló szervezeti egységnek nem minősülő – az ELTE SZMSZ által is definiált – szakcsoportok alakultak. Az új szervezeti struktúrában összesen harminc szakcsoportot nevesítettünk, amelyekben a kar oktatóit, kutatóit saját preferenciáik alapján soroltuk be. – A Kari Könyvtárat és a Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményt összevontuk. – A Szakmai Szolgáltató Központ a kar szolgáltatásait fogja össze, irányítja. 12


– – –

– –

– –

–

Az Illyés Sándor Kutatóközpont egyes kiemelt kutatási projektekhez szolgáltatat szükség szerint igénybe vehető szervezeti felületet. Az irányítási, döntéshozatali mechanizmusok legfontosabb változásai A kari tanács delegációs/választási rendje az új szervezeti struktúrával és az új vezetői szerepekkel összhangban megváltozott. Az intézetigazgatók és a Továbbképző Központ igazgatója szerepükből adódóan tagjai a kar legfőbb döntéshozatali fórumának. Emellett megmaradtak a választott képviselet alapján tagságot nyert szereplők is, de számuk csökkent. A kar bizottsági struktúráját egyszerűsítettük. A korábbi 15 testületi fórum helyett 6 bizottság és 4 albizottság látja el a döntés-előkészítő, illetve esetenként döntéshozatali feladatokat. A dékán és a dékánhelyettesek feladatmegosztását, hatásköreit pontosítottuk. A szabályozási javaslatban a feladat- és felelősségrendszerek nem változtak, a munkaköri leírások szintjén a feladatokat és a hatásköröket pontosítottuk. A dékánhelyettesek a dékánt segítik meghatározott, koordinációt igénylő feladatkörökben, együttműködve az intézetekkel és a kari hivatalvezetővel. A kar igazgatási feladatait az új szerepkörként definiált kari hivatalvezető látja el. A korábbi működésben ismert kari titkár és dékáni hivatalvezető szerepét összevontuk. A kari hivatalvezetőt a dékán nevezi ki. A szabályzatban és a munkaköri leírás szintjén is definiáltuk az intézetigazgatói szerepet. Az intézetigazgatók a korábbi tanszékvezetőknél lényegesen nagyobb felelősségi, javaslattételi, utasítási és képviseleti jogkörökkel rendelkeznek, a munkatársak vonatkozásában munkairányítói jogokat gyakorolnak, az intézet működéséhez szükséges költségek megtervezésében és felhasználásában (kötelezettségvállalás kezdeményezése) nagyobb mozgásteret kapnak. Az intézetek létrehozásával összefüggésben definiáltuk az intézeti tanácsok funkcióját. Az intézetek intézeti tanácsokat működtetnek, amelyekben igazgatók, választott oktatói-kutatói tagok és hallgatók rendelkezhetnek tagsággal.

3. ábra. A kar új szervezeti struktúrája

13


a) Intézkedések a 2010/9/V. SZ. MAB-HATÁROZAT-ban megfogalmazott ajánlások alapján a 2011-2014 közötti időszakban1 1. Szervezeti és működési javaslatok „1.1. Miután a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Kar együttes célja, hogy a pedagógusképzésben együttműködve érvényes modellt kínáljanak más pedagógusképző intézmények számára is, ezért célszerű annak formálódó gyakorlatát időről időre monitorozni, mind a koordinatív, mind az oktatási, kutatási, fejlesztési szerepköröket illetően. Fontos, hogy a Pedagogikumban létrejövő modell (amelybe a pedagógiai társkarok a stratégiaalkotás szervezeti kereteit, személyi feltételeit és a stratégiai döntési hatáskört delegálták) a centralizált vezetés mellett a társkarok értékeinek integratív fejlesztését és tevékenységét foglalja magába, és az innovációs kapacitást növelje, a képzési kínálat bővítését szolgálja.”2 A Pedagogikum működésének finomítása az első két év tapasztalatainak alapján történt. A kar sikerrel működtette az együttműködések nehézségeit feltáró, konzultatív, megoldáskeresésre törekvő működési kultúrát. Természetesen tudtuk, hogy a konzekvens célok megvalósulása nagymértékben függ az egyetem költségvetésétől és a Pedagogikum belső allokációs irányelveitől, mindenesetre a kar képzési és kutatási érdekeinek hangsúlyozására törekedtünk. A permanens helyzetfeltáró és elemző tevékenységgel segítséget kívántunk nyújtani abban, hogy a Pedagogikum Vezető Testülete mindhárom kar számára a legelőnyösebb szakmai és/vagy gazdasági döntés mellett voksoljon. Az adott időszakban két évig a kar vezetője töltötte be a Pedagogikum Központ Vezető Testületének elnöki pozícióját, ebben az időszakban a fenti célokat maradéktalanul megvalósítottuk. A kar a megjelölt időszakban tudatos és professzionális külső tanácsadó cég által támogatott stratégiaalkotási folyamatot vitt végbe. Ennek egyik lényegi súlypontja a szervezetfejlesztés, a jelenlegi széttöredezett, a képzési és oktatási fejlesztési célokat korlátozottan szolgálni képes szervezetiegység-struktúra áttekintése és megváltoztatása, az egyes kari szerepkörök – vezetők, oktatók, kutatók, adminisztratív munkatársak stb. – újragondolása, a kar bizottságainak áttekintése, új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása volt. A működés szempontjából természetesen igen lényeges elem volt a kar és a Pedagogikum Központ hivatalainak kapcsolatrendszere és működési mechanizmusai, a stratégiaépítés folyamatában erre is különleges figyelemnek kellett irányulnia.

„1.2. További lehetőségek rejlenek a karon és a Pedagogikumban szerepet vállaló két másik kar oktatási és kutatási együttműködésének elmélyítésében. Erőteljesebb támogatást igényel az oktatásszervezés hatékonyságát növelő folyamatok felgyorsítása a Pedagogikum karai között. Célszerű a kar szakmai együttműködéseinek elmélyítése az ELTE egyéb karainak egységeivel, kutatásaival, fejlesztéseivel, a „kutatóegyetem”-ben való szerepvállalás kidolgozása.” A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar célul tűzte ki, hogy a Kelet-közép-európai régió vezető gyógypedagógia- és fogyatékosságtudományi központja legyen. A fogyatékos személyek nevelésével és (re)habilitációjával foglalkozó gyógypedagógiai, szociális és egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel, valamint a civil társadalmi kezdeményezésekkel szorosan összefogva törekedtünk vezető szerepre. Az életképes karközi oktatási együttműködések az integráló gyakorlóiskolákkal, valamint a közös gyógypedagógiai kutatások az Informatikai karral és a Pedagogikum karaival voltak a legfontosabb részei a kooperációnak. A javaslatok megvitatása után a karközi oktatási együttműködések erősítése céljából közös kutatási pályázatokon vettünk részt, különös tekintettel azokra, amelyek erősítik a kar és partnerei pozícióját, presztízsét a kutatóegyetemi minősítéssel rendelkező ELTEn belül. Ezért folyamatosan figyeltük a pályázati lehetőségeket, valamint támogattuk a multidiszciplináris kutatási együttműködéseket is, ezzel bizonyítottuk a gyógypedagógia tudományának nélkülözhetetlen fontosságát és létjogosultságát a 21. század szellemi életében.

1

A kar – habár az ELTE 2011-ben elmulasztotta benyújtani a vonatkozó intézkedési tervet a MAB-nak – figyelembe vette a korábbi akkreditációs vizsgálat alapján a 2010/9/V. sz. MAB-határozatban megfogalmazott ajánlásokat, ezek megjelennek a 2012-es dékáni programban és a 2013-ban megkezdett stratégiatervezési és -fejlesztési dokumentumokban is. 2 A dőlt betűs szövegek a MAB-határozatból átemelt idézetek, a normál betűs szövegek a kari intézkedések, végrehajtott tevékenységek.

14


„1.3. Indokolt a kar képzésének és az ország hasonló intézményeiben történő képzések összehasonlító elemzése, a helyi képzési tartalmak kiválóságainak növelése érdekében, és a kar országos és intézményi szerepvállalásának pontosítása a gyógypedagógus-képzésben.” A gyógypedagógus-képző felsőoktatási intézmények egymás közötti korrekt kapcsolattartása rendkívül fontos tényezőnek számított a kar életében. A vidéki képzőhelyek – a Szegedi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem illetékes karainak vagy intézeteinek – szakmai támogatása és a részvétel egymás tudományos rendezvényein hagyománnyá vált az elmúlt években. Az Országos Neveléstudományi Konferenciákon közös szimpóziumokat valósítottunk meg a képzések minél alaposabb bemutatása céljából. A szakindító intézményekkel szívesen működtünk együtt, és minden segítséget megadtunk a kollégáknak a szakmai színvonal megőrzése érdekében. A társ-gyógypedagógusképző intézményekkel félévente konzultáltunk, ahol a képzéssel kapcsolatos közös kérdések tisztázása, egymás szempontjainak megértésén alapuló konszenzusos döntéshozatala megtörtént. Lehetőség nyílt stratégiai együttműködési megállapodások kidolgozására és aláírására is, ahogy egy konzultatív testületet is életre hívtunk, amelynek feladata a képzőhelyek közötti együttműködés koordinálása, a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonalának emelése, szakmai ekvivalenciájának megteremtése volt a képzési színterektől függetlenül, azaz a képzésfejlesztés összehangolása, a képzőhelyek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében. További célul tűztük ki a gyógypedagógus-képzés érdekeinek, feltételrendszerének összehangolt érdekképviseletét, és a területet érintő jogszabályalkotás szükség szerinti orientálását. Az együttműködés főbb területei a következők voltak: a szakmai feladatok közös kimunkálása, a tantárgytartalmakat illető közös irányelvek megfogalmazása, a tananyagok kipróbálása, valamint az érdekképviseleti tevékenység folytatása a képzéssel összefüggő feladattámogatások érdekében.

„1.4. A gyógypedagógiai kutatások színvonalának emelése, a nemzetközi kutatások erősítése, a nemzetközi és a hazai publikációk szorgalmazása.” A kutatási feltételek javításának köszönhetően a karon sokrétű kutatómunka folyt. A műhelyek tudományos tevékenységeivel összefüggésben a karközi és nemzetközi együttműködéseket folyamatosan bővítettük. A kar kutatási prioritásainak meghatározása a jelenlegi főbb kutatási irányvonalakat vette alapul. Ezek alapján a leglényegesebb kutatási területeink a következők voltak: a gyógypedagógia-elméleti és módszertani kutatások; a fogyatékosságtudomány elmélete és módszertana, az integrált nevelés – inkluzív iskola pedagógiai elmélete és feltételrendszere, az atipikus kognitív, kommunikációs és érzékszervi fejlődés alap- és alkalmazott kutatása. A kari stratégiai tervezés hangsúlyosan kiterjedt a kar kutatási teljesítményének növelését lehetővé tévő keretrendszer és a feltételek megteremtésére, hiszen – bár az integráció óta eltelt időszakban jelentős előremozdulás történt e téren – ez az a terület, amelyen még komoly felzárkózás szükségeltetett az ELTE más karaihoz képest. Bár a kar minősítettségi mutatói folyamatosan emelkedtek, további növelésük elsődleges kari prioritásként elkerülhetetlenné vált, így biztosítottuk a doktori kutatásukat végző kollégáink ütemezett és eredményes fokozatszerzésének támogatását (költségtérítési támogatás tanulmányi szerződéssel, szabad félév a disszertáció megírásának időszakában stb.). Összehangoltuk az oktatók publikációs tevékenységét. Az egyéntől függő, állandó publikálási lehetőség mellett, évente néhány jelentősebb, átfogó tanulmány megjelentetésével biztosítottuk a tanszékeink és tudományos műhelyeink számára a magas színvonalú szakmai nyilvánosságot.

„1.5. A kari stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósítása, a speciális területek oktatói-kutató-fejlesztői állományának megtartása, az oktatók doktori képzésbe való fokozott bevonása.” Sikerrel képviseltük a szakmai/kari érdekeket az egyetem, a Pedagogikum, a gyógypedagógus-képző felsőoktatás egésze, valamint a felsőoktatás-politika felé. Rendkívül aktív szakmapolitikai tevékenységgel támogattuk és ösztönöztük a fogyatékos emberek életminőségének javítását. A kar stratégiaalkotási folyamata és a kapcsolódó szervezetfejlesztés elemei között a fejlesztési irányok meghatározását, a kar tevékenységének, feladatainak stratégiai szemléletű felülvizsgálatát, újratervezését, a kar működési hatékonyságának növelését, valamint a stratégiai feladatok és a szervezet közötti összhang megteremtését valósítottuk meg. A kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működési és gazdálkodási környezetét is rendszeresen áttekintettük, elemezve a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket. A kar stratégiai céljaihoz szorosan kapcsolódott a kari oktatók tudományos előmenetelének támogatása, tervezése és a személyre szabott segítségnyújtási formák (szabad félév, helyettesítés, anyagi hozzájárulás) biztosítása.

15


Ennek érdekében felmértük oktatóink, kutatóink aktuális helyzetét, tudományos előmeneteli terveit, valamint elkészítettük a támogatások rendjét. Fontosnak tartottuk, hogy a Bárczi példaértékűen működjön, mind a speciális szükségletű hallgatói, mind a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkatársai tekintetében. Ebben jelentős többletértéket mutattunk fel az ELTE-n belül.

„1.6. A kar tervei között az alapképzési szak szakirányú képzési programjainak kidolgozása és két szakirányú továbbképzés (korai gyógypedagógiai fejlesztés, bilingvális oktatás) megindítása szerepel. A szakirányú továbbképzésre való törekvésük szakmailag megalapozott, s társadalmi igényt elégít ki. A törekvést azonban ma még nem követi megfelelő humánpolitika támogatás.” A terveink megvalósításához szükség volt a külső források bevonására. A bilingvális oktatás – bevezetésének előírt törvényi kötelezettsége miatt – szerepelt az oktatáspolitikai preferenciák között, ami a hozzárendelt pályázati forrásokban is kimutatható volt. Ebben az esetben, a karon jelenlévő know-how bázisán és kiterjesztésének érdekében pályáztunk a szakemberképzési program kidolgozására, melynek keretében felkészültünk a képzés szakemberigényének biztosítására, a képzési programok, a jó gyakorlatok megismerésére és az adaptáció feltételeinek megteremtésére, valamint a vonatkozó releváns külföldi szakirodalom beszerzésére, fordítására. 2. Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

„2.1. Szükséges a korszerű minőségbiztosítási elvek, módszerek és rendszerek (mindenekelőtt az ESG-alapelvek) tudatos alkalmazása. Célszerű rendszeresen elvégezni az ELTE Minőségfejlesztési Programjának és az új kari státusznak a harmonizálását. Különösen fontos ez a humán erőforrások és a képzési paletta átalakulásakor. Mivel a funkcionális feladatok ellátása a Pedagogikumon belül történik, ennek időszakonkénti hatékonysági vizsgálatát ugyancsak szoros ellenőrzés mellett ajánlatos megejteni.” A felsőoktatási intézmény törvénybe foglalt kötelessége, hogy rendelkezzen átfogó minőségpolitikával és ehhez kapcsolódó eljárásokkal, melyek képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak a minőségét garantálják. Továbbá határozottan elköteleztük magunkat egy olyan kultúra mellett, amely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát, lehetővé teszi a minőség folyamatos garantálását. Az átláthatóság és a nyomon követhetőség érdekében fontos volt, hogy az intézményi minőségügyi stratégiának, a minőségpolitikának és az eljárásoknak formális státusza legyen, a dokumentumokat pedig elérhetővé tettük az egyetemi és az azon kívüli nyilvánosság számára. Törekedtünk arra, hogy az ELTE minőségbiztosítási rendszerét átültessük a gyakorlatba, valamint bekapcsolódtunk az egyetem felmérési tevékenységeibe. Értendő ezalatt részvételünk a Gólyafelmérésben, a Diplomás Pályakövetési Rendszerben és az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésében. Az adatokat pontosan elemeztük, és a kar nyilvánosságát folyamatosan tájékoztattuk.

„2.2. Biztosítani kell, hogy az új képzési programok érzékenyen kövessék a kari hagyományt, a fejlesztés során a nemzetközi trendekre figyelve.” A legújabb kutatási eredményeket igyekeztünk hatékonyan, a piaci igényeket is hangsúlyozva visszacsatolni a gyógypedagógiai praxisba. Karunk hagyományai azonban legalább ennyire fontosak voltak, ezért a képzésben, valamint az utánpótlás nevelésében egyaránt együttműködtünk a szakma nagynevű és fejlődőképes intézményeivel. A már több kérdésnél említett, a kar következő időszakát és jövőjét meghatározó stratégiaépítési projektnek lényegi eleme volt a Bárczi képzési portfóliójának áttekintése, revíziója és bővítése, úgy a jelenlegi alap- és mesterképzés reformja, mint új BA- és MA-szintű képzések, valamint szakirányú továbbképzések tervezése tekintetében. Képzéseink kiszolgálták a szakterület igényeit, az ellátórendszereket és a jogszabályok változásaiból eredő új szükségleteket, mint ahogy a gyógypedagógia-tudomány tudományegyetemi és kutatóegyetemi környezetben történő további erősödésének érdekét is.

„2.3. Mivel a kar a pedagógusképzésben is fontos szerepet tölt be, ezért az intézménynek különös hangsúllyal biztosítania kell, hogy a hallgatók felmérésének (zárthelyi, teszt, vizsga stb.) a követelményrendszere az egyetemével azonos elveket kövessen, továbbá világos, egyértelmű, ismert és nyilvános legyen.” A hallgatói ismeretek felmérését (zárthelyi, teszt, vizsga stb.), a követelményrendszerek kereteit az ELTE SZMSZ II. kötet HKR szabályozta. Alapvető célkitűzéseink között szerepelt, hogy a HKR BGGYK-ra vonat16


kozó kari különös része összhangban legyen az általános résszel. Az összhang megteremtését és fenntartását a HKR kari különös részének évenkénti felülvizsgálatával értük el. A felülvizsgálatba a PK OTF TO kari referatúráját, a Tanulmányi Bizottságot és a HÖK képviselőjét is bevontuk. A HKR-t, illetve az oktatási ügyekben döntéseket hozó bizottságok eljárásrendjét a honlapon közzétettük, és a változások mentén folyamatosan frissítettük. A kurzusokhoz tartozó követelményeket az oktatók határozták meg, a szemeszter elején tájékoztatták a hallgatókat a számonkérés formáiról és az elvárásokról. Feltétlenül törekedtünk arra, hogy az oktatók ismerjék és alkalmazzák a HKR előírásait, és annak fényében fogalmazták meg a félévi követelményeket, a hallgatói ismeretek felmérésének módjait. Az átláthatóság, a nyilvánosság, az egyértelműség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése érdekében ki kellett alakítani annak rendjét, hogy az oktatók írásos formában, minden hallgató számára egyértelmű és hozzáférhető módon tegyék közzé a követelményeket (pl. e-learning felületen). A követelmények összehangolása és egységesítése érdekében a szervezeti egységek szintjén félévente egyszer megvitattuk a követelményeket, az oktatási vezetés pedig legalább félévente tájékoztatta az oktatókat.

„2.4. A kar oktatógárdája általában magas színvonalát hosszú távon is biztosítani kell, a karrier-életút mellett tervezni érdemes a vezető-oktató utánpótlást. Tervezni és gondozni kell az alacsony óraszámban oktató, speciális szakismeretekkel rendelkező, a kar állandó oktatóállományába nem tartozó, külsős tanárok intézményhez kötődését is. Ugyancsak gondos, kontroll alatt tartott tervezést-lebonyolítást igényel a gyakorlati képzés, és az abban szerephez jutó szakemberek felvétele, bevonása. Mivel az oktatók munkaidejük jelentős részében az oktatási feladatok ellátását végzik, ezért a kutatói és fejlesztői tevékenység helyenként háttérbe szorult. Ennek megakadályozására ki kell dolgozni a helyi viszonyoknak megfelelő középtávú stratégiát.” A kari vezetés a tanszékvezetőkkel együttműködésben a tanterveket folyamatosan felügyelte, és szükség esetén módosította. A teljes közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a részfoglalkozású, valamint a külső óraadói létszámok megfeleltetése a növekvő képzési kínálattal és az oktatási feladatokkal komoly kihívást jelentett, amit a kari összefogásnak köszönhetően abszolváltunk. Az oktatói terhelések különbözőségének enyhítése; a különböző (tovább)képzések gazdasági hozadékainak „visszaforgatása” és a kari képzés kondícióinak jobbítása a legnagyobb vívmányaink közé tartozott, ebbe az irányba kívántunk továbblépni az elmúlt időszakban. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal, hogy az oktatói terhelés mérése, az oktatói minőségbiztosítás nem lehet független az egyetem költségvetésétől és a Pedagogikum belső allokációs irányelveitől. Mindazonáltal a céljaink között szerepelt a kari képzési és a kutatási érdekek még erőteljesebb megjelenítése és érvényesítése. A gyógypedagógusképzés gyakorlatigényes terület, rendkívül fontos a kapcsolattartás felülvizsgálata és állandó megreformálása a képzés gyakorlati szereplőivel együttműködve. Ennek érdekében karunk folyamatosan kereste és alakította a közös munka lehető legjobb kereteit.

17

2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

2.1. Oktatás 2.1.1. A kar képzési szerkezete 2. táblázat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képzési szerkezete (2010–2014) képzés neve (alap- és mesterképzés) Gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány) Gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) Gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány) Gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) Gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) Gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) képzés neve (szakirányú továbbképzés) Adaptált testkultúra és sport Autizmus spektrum zavarok pedagógiája Családközpontú koragyermekkori intervenció Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens Dráma és színház a szociális ellátásban Foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás Gyermekjátékdráma Gyógypedagógia alapképzési szak – autizmus spektrum pedagógiája szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – hallássérültek pedagógiája szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – látássérültek pedagógiája szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – logopédia szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – pszichopedagógia szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány Gyógypedagógia alapképzési szak – tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáció Gyógypedagógus szakvizsga Gyógypedagógus szakvizsga (Miskolc, székhelyen kívüli) Hallássérült gyermekek és felnŋttek komplex ellátása Hallássérült gyermekek bilingvális oktatása-nevelése Integrációs fogadó pedagógus Integrált szülŋ–csecsemŋ konzultáció Látássérült személyek elemi rehabilitációja Óvodás és kisiskolás gyermekek nyelv- és beszédfejlesztése Módszerspecifikus zeneterapeuta Rehabilitációs úszásoktatás Súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek gyógypedagógiája

szint

tagozat

nyelv

indítás

alap

N

magyar

2006

alap

N

magyar

2012

alap

L

magyar

2006

alap mester mester

L N L

magyar magyar magyar

2012 2010 2009

szint szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú

tagozat L L L L L L L

nyelv magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar

indítás 2008 2007 2010 2011 2014 2008 2008

szakirányú

L

magyar

2014

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú

L L L L

magyar magyar magyar magyar

2012 2012 2012 2008

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú szakirányú

L L L L L L L L L L L L

magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar

2009 2009 2013 2011 2010 2009 2014 2007 2009 2009 2009 2007

19


képzés neve (felnŋttképzés, OKJ) Hallásakusztikus Jelnyelvi tolmács Társalgási jelnyelvi tolmács Társalgási jelnyelvi tolmács Relé jelnyelvi tolmács Gyógypedagógiai asszisztens Audiológiai szakasszisztens Waldorf-pedagógiai alapismeretek

szint felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés

képzés neve (felnŋttképzés, továbbképzések) Oktatói, pedagógiai képesítések (A matematikatanulás zavarai) Oktatói, pedagógiai képesítések (Bevezetés a Waldorf - pedagógiába) Oktatói, pedagógiai képesítések (Sindelar-Zsoldos program 1.) Oktatói, pedagógiai képesítések (Sindelar-Zsoldos program 2.) Oktatói, pedagógiai képesítések (Logopédiai diagnosztika) Inklúziós index iskolafejlesztési program szakértŋinek képzése Komplex vizsgálati eljárás, pedagógiai, gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás a pedagógiai szakszolgálatoknál Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján Zene-élmény-terápia Drámapedagógiai eszközök alkalmazása a sajátos nevelési igényť tanulók integrációjában Felkészítés sajátos nevelési igényť tanulók együttneveléséhez középiskolai pedagógusok számára Szakmai tanácskozás a hallgatói gyakorlatok során felmerülŋ kérdésekrŋl Gyakorlatorientált szakmai továbbképzés értelmileg akadályozott személyekkel szociális területen dolgozó segítŋk számára Személyiségfejlesztés zeneterápiával

tagozat L L L L L L L L

nyelv magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar

indítás 2009 2010 2008 2010 2008 2008 2010 2011

szint felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés felnŋttképzés

tagozat L L L L L L

nyelv magyar magyar magyar magyar magyar magyar

indítás 2007 2007 2007 2007 2007 2010

felnŋttképzés

L

magyar

2010

felnŋttképzés

L

magyar

2010

felnŋttképzés

L

magyar

2011

felnŋttképzés

L

magyar

2011

felnŋttképzés

L

magyar

2012

felnŋttképzés

L

magyar

2013

felnŋttképzés

L

magyar

2013

felnŋttképzés

L

magyar

2010

4. ábra. Az ELTE BGGYK képzési kínálata és a képzések kapcsolata a munkaerőpiaccal A táblázat és az ábra alapján látható, hogy a kar képzési portfoliója széles körű. 2010 és 2014 között jelentősen bővült a képzési kínálat, rugalmasan reflektálva a szakmai elvárásokra, a munkaerő-piaci változásokra, a munkáltatói és hallgatói igényekre (további részletek a képzések átalakításáról és minőségfejlesztéséről a 3.2. fejezetben). 20

A kar kulcsfontosságú eredményei

3. táblázat. A kar hallgatói létszámainak alakulása (2009–2014)*

1476 124

Teljes idejť és részidejť összesen 1471 1500 1421 1387 1451 188 235 242 226 219

77,3% 6,5%

310

299

278

274

16,2%

1910

1958

2013

Alapképzés Mesterképzés Összesen

564 39 603

589 22 611

610 42 652

Alapképzés Mesterképzés Szakirányú továbbképzés Összesen

912 85

882 166

890 193

1937 1980 2078 Teljes idejť képzés 650 684 740 39 24 27 689 708 767 Részidejť képzés 771 703 711 203 202 192

310

299

278

274

367

408

1307

1347

1361

1248

1272

1311

367

408

2014

2013

2012

2011

2009

2014

2013

2012

2011

2010

2009 Alapképzés Mesterképzés Szakirányú továbbképzés Összesen

2010

A hallgatók megoszlása képzési szintenként

A BGGYK képzéseire járó hallgatók száma

Teljes idejť és részidejť összesen 75,1% 74,5% 73,4% 70,1% 69,8% 9,6% 11,7% 12,5% 11,4% 10,5% 15,3%

13,8% 14,1%

18,5% 19,6% 100

100

100

100

93,5% 6,5% 100

96,4% 3,6% 100

93,6% 94,3% 96,6% 96,5% 6,4% 5,7% 3,4% 3,5% 100 100 100 100

69,8% 6,5%

65,5% 12,3%

65,4% 61,8% 14,2% 16,3%

55,3% 54,2% 15,9% 14,6%

23,7%

22,2%

20,4% 22,0%

28,9% 31,1%

100

100

100

100

100

100

100

100

* Forrás: 2010-12:FIR-STAT/FOS; 2013-14: OSAP. Megjegyzés: A 2013. év „első évfolyam” adatai nem hasonlíthatók össze a többi év adataival, az eltérő számítási módszer miatt.

4. táblázat. A BGGYK képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók száma A BGGYK képzéseire felvett (elsŋéves) állami ösztöndíjas hallgatók száma 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2009 Teljes idejť és részidejť összesen Alapképzés 256 242 279 183 392 427 39,0% Mesterképzés 83 116 134 125 126 132 12,7% Összesen 339 358 413 308 518 559 51,7% Teljes idejť képzés Alapképzés 124 135 148 134 189 215 Mesterképzés 17 29 19 10 23 Összesen 124 152 177 153 199 238

Az állami ösztöndíjas elsŋéves hallgatók aránya az adott képzési formán belül 2010 2011 2012 2013 2014 Teljes idejť és részidejť összesen 35,2% 39,1% 30,7% 67,9% 70,5% 16,9% 18,8% 20,9% 21,8% 21,8% 52,0% 57,9% 51,6% 89,8% 92,2%

Az ELTE képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók Az állami ösztöndíjas hallgatók aránya az adott száma képzési formán belül 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Teljes idejť és részidejť összesen Teljes idejť és részidejť összesen Alapképzés 722 738 748 720 865 1077 37,8% 37,7% 37,2% 37,2% 43,7% 51,8% Mesterképzés 109 163 213 215 209 206 5,7% 8,3% 10,6% 11,1% 10,6% 9,9% Összesen 831 901 961 935 1074 1283 43,5% 46,0% 47,7% 48,3% 54,2% 61,7% Teljes idejť képzés Alapképzés 482 512 507 508 570 680 Mesterképzés 36 16 39 38 20 27 Összesen 518 528 546 546 590 707

21


2.1.2. Képzési és kimeneti eredmények (felvettek és végzettek, lemorzsolódás) Az összes jelentkezést tekintve, a 2012-ben tapasztalt enyhe visszaeséstől eltekintve, folyamatos emelkedés tapasztalható. 2012-ben a januári kormányrendelet hatására jelentősen megemelkedett a levelező tagozatokon fizetendő önköltségek összege, ami sokakat elriasztott a jelentkezéstől. Különösen a diplomával már rendelkező alapképzésre jelentkező felvételizők száma csökkent (2012-ben), mert sokak számára akkor még nem vált egyértelművé, hogy állami ösztöndíjas képzésre is felvételt nyerhetnek, ha még nem használták fel a rendelkezésükre álló 12 félévet. Az azt követő két évben erőteljes emelkedést mutat a jelentkezések száma, aminek két fő oka lehet. 3200 3000

233

642

387

268

408 278

1220

1016

1430

1475

2012

2277

2041

2031

2011

1808

1985

1290 2013

1444

1283

998

2012

2010

1332 754

918

2012

1724

1635

1568

2011

1344

612

1685

2255

2510

600

730

740

680

400

750

800

2010

1000

2299

2393

2086

1200

2428

1400

2897

1600

600

786

742

1800

793

2000

731

708

2200

1453

2400

2482

2600

415

2800

200

kari keret

összes

állami

költségtérítés

nappali

levelezĘ

alap

2014

2013

2009

2014

2011

2010

2009

2014

2013

2009

2014

2014

2013

2013

2012

2012

2011

2011

2010

2010

2009

2009

0

mester

5. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 idősorosan (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként, munkarendenként, finanszírozási formánként) Az alapképzésben emelkedik a diplomás felvételizők száma, mert a köznevelési törvény előírja a gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben a fogyatékosság típusának megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember alkalmazását. Ennek következtében sokan érkeznek más pedagógus végzettséggel vagy más oklevéllel, hogy részidős képzésben gyógypedagógus oklevelet szerezzenek. Feltételezhetően az érettségizettek körében is emelkedik az érdeklődés a gyógypedagógia BA szak iránt, erre a nappali tagozatra érkező jelentkezések számának növekedése enged következtetni. A kereslet a mesterképzési szak iránt az indítás óta fokozatosan csökkent, 2013-ban a legalacsonyabb a jelentkezések száma, mert abban az évben a felvételi eljárás során azt az információt kapták a jelentkezők, hogy csak középfokú nyelvvizsgával lehet jelentkezni. Csak a felvételi döntést megelőző két héttel derült ki, hogy időközben törvény- és rendeletmódosítás történt, és majd csak 2016-tól kell nyelvvizsga a mesterképzési jelentkezésekhez. Így a nyelvvizsgával nem rendelkező gyógypedagógusok nem merték beadni jelentkezésüket.

22


3200 3000 2600

1453

2400 2200 2000 742

1800

2482

754

612

680

400

1344

800

1808

1000

1444

2086

1200

2255

1400

1332

2897

1600

600

278

642

415

2800

200 0 2009

kari keret

2009

összes

2014

állami

2014

2009

költségtérítés

2014

nappali

2009

2014

levelezĘ

2009

alap

2014

mester

6. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 közötti változása (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként, munkarendenként, finanszírozási formánként) Az érdeklődés utóbbi évben tapasztalt jelentős növekedését a köznevelés rendszerében a pedagógus életpályamodell bevezetése indokolhatja, ugyanis a mestertanár besoroláshoz mesterképzésben szerzett oklevél is szükséges, ugyanakkor 2014 volt az utolsó év, hogy a 40 év feletti hallgatók mentesülhetnek a KKK-ban előírt kimeneti nyelvvizsga-követelmények alól. Gyógypedagógia alapképzési szakkal a pedagógusképzés területén csak a BGGYK-n kínált mesterszak áll rendelkezésre. A többi mesterképzési szak, ahol elfogadják a gyógypedagógia alapképzési szakot bemeneti feltételnek, egészségtudományi, társadalomtudományi vagy bölcsészettudományi képzési területen található, így azok nem olyan keresettek a köznevelés területén dolgozó gyógypedagógusok körében. Az összes jelentkezésről elmondható, hogy 2009 és 2014 között a BGGYK-n az alap- és mesterképzési felvételi keretszámokhoz viszonyított túljelentkezés 3,26-szorosról, 4,73-szorosra emelkedett. Abszolút értékben 21,5%-kal nőtt az érdeklődés a kar képzései iránt. Az első helyes jelentkezőket bemutató grafikon (7. ábra) még egyértelműbben ábrázolja a fent vázolt tendenciákat. A jelentkezések 2012-es csökkenése okozta, hogy 2012-ben a kari felvehető keretszámokat csak 82%ban tudtuk feltölteni. A többi évben a feltöltöttség 93–99% között mozgott [ld. még Mellékletben: Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című táblázat]. Bár 2013-tól az EMMI jelentősen csökkentette a felvehető keretszámot, az érdeklődés folyamatosan emelkedett az elmúlt két évben. Az első helyes jelentkezések tekintetében 2009 és 2014 között a túljelentkezés 1,39szeresről 2,16-szorosára nőtt. Abszolút értékben 22,5%-kal nőtt a BGGYK alap- vagy mesterképzését első helyen választók száma.

23


72

1400

275

1200

1040

640 2009

794

1243

205

2014

590

745

400

612

950

680

1315

800 600

156

725

1000

310

200 0 2009

kari keret

2009

összes

2014

állami

2014

2009

költségtérítés

nappali

2014

levelezĘ

2009

alap

2014

mester

7. ábra. Első helyen jelentkezők 2009–2014 idősorosan (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként, munkarendenként, finanszírozási formánként)

72

1400

275

1200

1040

640 2009

794

1243

205

2014

590

745

400

612

950

680

1315

800 600

156

725

1000

310

200 0 2009

kari keret

2009

összes

2014

állami

2014

2009

költségtérítés

nappali

2014

levelezĘ

2009

alap

2014

mester

8. ábra. Első helyes jelentkezések változása 2009–2014 között (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként, munkarendenként, finanszírozási formánként)

24


72

1400

275

1200

1040

640 2009

794

1243

205

2014

590

745

400

612

950

680

1315

800 600

156

725

1000

310

200 0 2009

kari keret

2009

összes

2014

állami

2014

2009

költségtérítés

nappali

2014

levelezĘ

2009

alap

2014

mester

9. ábra. Felvett hallgatói létszám a kari keretszámokhoz viszonyítva (feltöltöttség) (2009–2014)

72

1400

275

1200

1040

640 2009

794

1243

205

2014

590

745

400

612

950

680

1315

800 600

156

725

1000

310

200 0 2009

kari keret

2009

összes

2014

állami

2014

2009

költségtérítés

nappali

2014

levelezĘ

2009

alap

2014

mester

10. ábra. Az összes jelentkezés és az első helyen jelentkezők számának alakulása a felvett hallgatói létszámhoz viszonyítva (túljelentkezés) (2009–2014)

25


A hallgatói létszámokra komoly hatást gyakorol a felvehető keretszám alakulása. Az alap- és mesterképzések tekintetében a 2013-as felvételi eljárás során a felvehető létszámok a felsősoktatásért felelős minisztérium döntése alapján 20%-kal csökkentek – függetlenül attól, hogy 2012 kivételével a kar 93–95%-ban töltötte fel a rendelkezésére álló keretszámot. 2013-ban a 2012-ben felvett – elmúlt években legalacsonyabb – létszám közelébe helyezték a kari keretszámokat. A 2012-ben tapasztalt jelentkezési csökkenés okait korábban már bemutattuk [a Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (alap- és mesterképzés, képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) tábla és a kapcsolódó grafikonok elemzése során]. A csökkenő keretszámok ellenére a jelentkezések újra emelkedni kezdtek, így az elmúlt két évben 97–99%-os feltöltöttséget értünk el a felvételi döntés követően. A Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című táblából (ld. Mellékletek) látszik, hogy a felvételt nyert jelentkezők közül nem mindenki kezdi meg azonnal a képzést. A felvettekhez képest az első évfolyamot megkezdett hallgatók aránya 79-92% között mozog. 2013-ban és 2014-ben már 85% fölötti a képzést megkezdők aránya, 2014-ben a felvettek 92%-a beiratkozott. Ebben természetesen benne vannak azok a hallgatók, akik korábban halasztottak, és visszairatkoztak. A táblában össze lehet vetni az alapképzésben 2010-ben I. évfolyamot kezdett és 2014-ben oklevelet szerzett hallgatók arányait. Nappali tagozaton a hallgatók közel 70%-a tett záróvizsgát a 8. félév végéig, míg levelező képzésben csak 43%-a. Nappali tagozaton ennek az a legfőbb oka, hogy a 2010-ben hatályba lépett új KKK értelmében terepgyakorlatra csak az mehet, aki minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett, és megszerezte az összes szükséges kreditet. A hallgatók 10–15%-a nem tudta ezt a feltételt teljesíteni, ezért a terepgyakorlatukat csak a 9. tanulmányi félévben kezdhették meg. A nappalis hallgatók másik 10–15%-a esetében sikertelen vizsgák miatt hosszabbodik meg a képzési idő, mert az előfeltételi követelmények miatt nem tudnak a mintatanterv szerint haladni. Alapképzésben részt vevő, levelező tagozatos hallgatók esetében gyakoribb a sikertelen vizsgázás és a képzés idő meghosszabbodása az előfeltételi követelmények miatt. Ebben a csoportban az is gyakoribb, hogy egyegy tárgyat háromszori tárgyfelvétel után sem tudnak sikeresen teljesíteni, és ezért kerülnek elbocsátásra. A 2012. előtt felvett levelezős hallgatók körében nagyon magas volt a költségtérítéses hallgatók aránya, és gyakran anyagi okokból kellett halasztaniuk vagy a képzést félbeszakítaniuk. A levelező tagozatos hallgatók körében mindemellett gyakoribb, hogy élethelyzetükből bekövetkezett változás miatt halasztanak félévet/féléveket (pl. gyermekszülés, munkavállalás). A záróvizsgát késleltetheti a szakdolgozat készítésének eltolódása. Hasonló megállapításokat lehet tenni a mesterképzési szak különböző tagozatain. A nappali tagozatosok közel 80%-a tesz időben záróvizsgát, a levelező tagozaton 60–75% fejezi be a képzést időben. A képzési idő rövidsége miatt (3 félév) mindkét tagozaton gyakori eset, hogy a diplomamunka nem készül el az utolsó félévben, így 1-2 félévvel később záróvizsgáznak a hallgatók. Levelező tagozaton az alapképzéshez hasonló indokok miatt (családi esemény, nem teljesítés, munkavégzés stb.) hosszabbodik meg a képzési idő. Az alapképzéshez viszonyítva a mesterképzési szakon kisebb a lemorzsolódás, és a képzési idő meghosszabbodása is némileg ritkábban fordul elő. Ennek hátterében az lehet, hogy a hallgatók nem szeretnének az állami ösztöndíjas félévek felhasználása után önköltséges képzésre átkerülni, mivel a mesterképzés önköltsége igen magas. Érdemes megnézni a záróvizsgát tett hallgatók és az oklevelet szerzett hallgatók létszáma közötti eltérést. Összességében átlagosan a záróvizsgázók 5–13% nem kap oklevelet. Ennek hátterében 2–3%-ban áll csak a sikertelen záróvizsga, és 4–10%-ban a nyelvvizsga hiánya. Nappali tagozaton a hallgatók 96–98%-a már az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával érkezik a karra, így az ő esetükben elenyésző esetben (1% alatt) fordul elő, hogy nyelvvizsga miatt nem kapnak oklevelet. A levelező tagozatokon (alap- és mesterképzésben egyaránt) jelentősen gyakoribb az az eset, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a záróvizsgázott hallgató az oklevelét. A Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című tábla (ld. Mellékletek) adatainak elemzését alátámasztja a lemorzsolódást bemutató tábla. A képzést abszolutórium nélkül elhagyó hallgatók aránya átlagosan 15% körül mozog, de képzési szintenként, tagozatonként és főként finanszírozási formánként igen eltérőek az arányok. Az önköltséges/költségtérítéses képzéseken jelentősebb a lemorzsolódás, mint az állami ösztöndíjas képzéseken. Mesterképzésben lényegesen alacsonyabbak az arányok, mint alapképzésben. A lemorzsolódás az alapképzés önköltséges levelező tagozatos hallgatók körében a legmagasabb (AE, ALK). Az okokat a Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című tábla alatt már kifejtettük. Jelentősen rontja az összképet az AE-képzés, ami a 2006-ban indult, pedagógus diplomával rendelkezők számára a minisztériumtól kapott többletférőhely volt, államilag finanszírozott képzésben. Csak kétharmaduk fejezte be a kép26


zést, 34%-uk az abszolutóriumig sem jutott el. Ennek hátterében az lehetett, hogy bár az 1993. évi Ktv előírta a gyógypedagógiai intézményekben a gyógypedagógiai végzettséget és szakképzettséget, a munkáltatók ezt a jogszabályi előírást nem vették elég komolyan, nem írták elő más pedagógus végzettségűek számára a kötelező diplomaszerzést, és nem támogatták megfelelően a munkavállalójukat, ezért sokan abbahagyták a képzést. Ha ezt a csoportot nem vesszük figyelembe, akkor a lemorzsolódás nem éri el a 12%-ot, ami az országos (25% körüli) adatokhoz viszonyítva elég kedvezőnek mondható. 5. táblázat. Lemorzsolódás (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) szak

szint/ tagozat/ finansz. ANA ANK ALA ALK AE MNA MLA MLK

össz. össz. AE nélkül

N

1435 259 1044 1438 190 85 551 33 5035

aktív %

absz. %

ZV %

okl. %

46,6 41,7 45,9 28,7 1,6 34,1 38,3 18,2 38,1%

2,2 3,5 3,4 7,5 11,6 11,8 15,8 18,2 6,1%

0,1 1,9 2,8 6,8 11,6 7,0 10,4 15,1 4,5%

31,3 15,4 22,1 21,4 40,5 36,5 30,1 39,4 26,1%

képzésváltó % 13,7 21,7 8,5 12,9 0,5 7,1 0 0 10,6%

4845

lemorzsolódó % 6,1 15,8 17,3 22,7 34,2 3,5 5,4 9,1 14,6% 11,8

Mivel a lemorzsolódás a levelező tagozaton gyakoribb, és a képzés félbehagyásának vagy idő előtti befejezésének hátterében oktatásszervezési okok is fellelhetők (munkáltató nem engedi el a hallgatót hétköznapokon), az elmúlt tanévben a kar komoly erőfeszítéseket tett, hogy a levelezős konzultációkat pénteki és szombati napokra tegye (ld. még 3.2.3. pont). A visszajelzések alapján ez az intézkedés némileg csökkentette a lemorzsolódást. Alap- és mesterképzési szakokon, továbbá szakirányú továbbképzési szakokon évente 400–460 oklevelet ad ki a BGGYK (ld. 1. sz. melléklet). A 2010–2014 közötti időszakban összesen 2167 oklevelet adtunk át, ebből alapés mesterképzésben szerzett oklevelet szerzett: 1392 fő (65,3%), szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett 753 fő (34,7%).

126

147

121

186

400

173

500

57 228

62 232

74 221

241

221 38

200

40

300

2013

2014

100

0 2010

alapképzés

2011

2012

mesterképzés

szakirányú továbbképzés

11. ábra. Kiadott oklevelek számának alakulása (képzési szintenként 2010–2014) 27


57 228

62

2012

221

40%

232

2011

221

50%

74

38

60%

241

40

70%

147

80%

173

186

121

90%

126

100%

30% 20% 10% 0% 2010

alapképzés

2013

mesterképzés

2014

szakirányú továbbképzés

12. ábra. Kiadott oklevelek arányának változása (képzési szintenként 2010–2014)

2010

2011

összes

2012

aktív

2464 2013

386

2078

1980 387

523

525

1937

2013

2367

2462

2536

548

1958

2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

2506

A kiadott oklevelek arányai: 50–60% alapképzés, 30–40% szakirányú továbbképzés és 10–20% mesterképzés. Megállapítható, hogy a vizsgált időszakban átlagosan kétszer annyian érkeztek szakirányú továbbképzésben megszerezhető újabb szakképesítésért, mint mesterfokozatért. A pedagógus életpályamodell bevezetésével várhatóan megnövekszik az érdeklődés a mesterképzés iránt, bár ott nehezebb több hallgatót képezni, mert a felvételi keretszámok kötöttek, míg a szakirányú továbbképzések létszáma nem korlátozott.

2014

passzív

13. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (jogviszony típusa aktív, passzív 2010–2014) A hallgatói létszám az elmúlt 5 évben 2300–2500 között mozgott, komoly ingadozás nem tapasztalható. Az összes, jogviszonnyal rendelkező hallgató létszáma ugyan csökkenő tendenciát mutat, ez annak köszönhető, hogy 30%-kal csökkent a passzív hallgatók létszáma, miközben az aktív hallgatói létszám enyhén emelkedő tendenciát mutat.

28


Képzési munkarendenként vizsgálva a hallgatói létszámokat megállapítható, hogy elsősorban a levelező tagozaton csökkent a jelentősen a passzív hallgatók aránya, teljes idejű képzésben mindig alacsonyabb volt a kihagyás. 2000

1311

1272

1248

1347

1361

1500

részidejƾ teljesidejƾ részidejƾ teljesidejƾ

1000

767 333

340

708

433 92

83

65

0

689

440

652

611

483

500

54

46

2010aktív 2010passzív 2011aktív 2011passzív 2012aktív 2012passzív 2013aktív 2013passzív 2014aktív 2014passzív

14. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (képzési munkarendenként 2010–2014) A nappali tagozatos képzések hallgatóinak létszáma erőteljesebb emelkedést mutat, mint a levelező tagozaté, az elmúlt 5 év távlatában 25%-kal nőtt a nappali képzésben résztvevők száma.

2012

2013

408 219 1451

367 226

2010

242 274

2009

1387

1200

1421

1400

1500

1600

1471 188 299

1800

1476 124 310

2000

235 278

2200

1000 800 600 400 200 0

alapképzés

2011 mesterképzés

2014

szakirányú

15. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (képzési szintenként 2009–2014) A jelentkezési és felvételi adatoknál leírt elemzések hátterében rejlő okok a hallgatói létszámok alakulásán is nyomon követhetők. A köznevelési törvényben a gyógypedagógia szakos végzettség, illetve a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett szakképzettség előírása növeli a szakirányú továbbképzésekben jogviszonnyal rendelkező hallgatók létszámát és arányát. 29


408

226

242

219

2012

60%

1451

2011

70%

367

1421

2010

80%

1387

1500

274

188 1471

2009

90%

235

1476 124 310

299

278

100%

2013

2014

50% 40% 30% 20% 10% 0%

alapképzés

mesterképzés

szakirányú

16. ábra. Aktív hallgatói létszámok arányának változása (képzési szintenként 2009–2014)

2078

1980

1937

2013

1800 0

1958

2000 2 0

1910

2200 2 0

1600 0 1400 0 1200 0

1074

935

831

400 0

901

600 0

961

800 0

1283

1000 0

200 0 0 2009 9

201 10

a ív aktí

20 011

2 2012 2

201 13

20 014

álla ami öszztön ndíja as

17. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (finanszírozási forma szerint 2009–2014) A finanszírozási formát tekintve 2009 és 2014 között az állami ösztöndíjas (korábban államilag támogatott) hallgatók létszáma több mint 1,5-szeresére emelkedett. Ennek a legfőbb oka, hogy sok diplomás érkezik újabb alapképzésre, és ők igénybe vehetik a még fel nem használt állami ösztöndíjas féléveiket, továbbá a nappali tagozaton sikerült emelnünk a hallgatói létszámokat, s ők rendszerint első alapképzésüket végzik, így körükben igen magas az állami ösztöndíjasok aránya. A képzési portfólióban a felnőttképzési programok is fontos szerepet játszanak. Az akkreditált továbbképzési programok, illetve az OKJ-s felnőttképzési programok rendszerint hiánypótló szerepet töltenek be a hazai képzési „piacon”. A felnőttképzési programok létesítése és indítása viszonylag gyorsan kivitelezhető, ezért a mun30


kaerőpiacon felbukkanó képzési igényekre meglehetősen gyorsan lehet reagálni egy-egy specifikus témakörben indított képzéssel. Az ELTE BGYYK-n a 2010 és 2014 közötti időszakban átlagosan 180–200 tanfolyami oklevelet, tanúsítványt és felnőttképzési bizonyítványt adtunk ki. 6. táblázat. A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának alakulása (akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014) tanfolyam neve Sindelar-Zsoldos1. Sindelar-Zsoldos2. A matematikatanulás zavarai Logopédiai diagnosztika Waldorf-pedagógiai alapismeretek Személyiségfejlesztés zeneterápiával Zene-élmény-terápia Hallásakusztikus Társalgási és jelnyelvi tolmácsképzés Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján

2010

2011

2012

2013

2014

78 54 16 0 21 0 0 19 25

116 89 30 44 21 25 7 0 13

52 52 20 0 32 0 0 0 13

48 0 17 0 34 20 8 0 9

0 48 45 0 30 18 0 0 7

tanúsítványok, bizonyítványok 294 243 128 44 83 63 7 19 21

20

20

168

922

213

345

169

136

2.1.3. Hallgatók versenyeredményei A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tudományos, oktatási eredményeit az oktatók és kutatók publikációinak száma, azok tudományági besorolása mutatja. A hallgatói eredményeket a gyakori részvétel az OTDK-n, és az ott elért helyezések jellemzik. Mindkét területen szembetűnő, hogy úgy a publikációk tudományági sokszínűsége, mint a hallgatói OTDK-szereplések megjelenése több szekcióban is a gyógypedagógia multidiszciplinaritását tükrözik. A tudományos diákköri tevékenység a minőségi, értelmiségi képzés fontos területe a tehetséges és ambiciózus hallgatók számára, amelynek alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató diák–tanár szakmai kapcsolat, ami már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló kutatási munkára, egy-egy tématerület és a feldolgozáshoz alkalmazható kutatási módszerek, eszközök részletesebb megismerésére, a kötelező tananyagon túlmutató új ismeretek megszerzésére. A kar és jogelőd intézménye a hallgatók tudományos munkájának irányításához a TDK-kereteket hatékonyan felhasználja. 7. táblázat. Hallgatók versenyeredményei

Szekció Pedagógiai, Pszichológiai és Közmťvelŋdési Szekció (Ped., Pszich., Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció) Társadalomtudományi Szekció Tanulás- és Tanítás- módszertani-Tudástechnológiai Szekció

OTDK eredmények 2009/2011/2013 Elŋadások Helyezettek száma száma (db) (fŋ) 1. 2. 3. hely. hely. hely.

Pro Scientia, Pro Arte (db)

Mestertanár díj (db)

Egyéb díjak (db)

4/3/1

0/0/1

2/0/0

0/0/0

0/0/0

0/0/0

0/1/0

4/2/3

0/0/1

1/1/0

0/0/0

0/0/0

0/0/0

2/1/1

0/2/3

0/0/0

0/0/1

0/1/1

0/0/0

0/0/0

0/0/0

31


Szekció házi versenyen nevezett OTDK nevezési jogot szerzett

2008 10 9

TDK-dolgozatok száma 2010 10 7

2012 10 7

2.1.4. Elitképzés, tehetséggondozás A tudományos diákköri tevékenység, mely a minőségi, értelmiségi képzés fontos területe a tehetséges és ambiciózus hallgatók számára, már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló kutatási munkára, egyegy tématerület és a feldolgozáshoz alkalmazható kutatási módszerek, eszközök részletesebb megismerésére, új ismeretek megszerzésére. A kar és jogelőd intézménye a hallgatók tudományos munkájának irányításához a TDK-kereteket hatékonyan használta. A kari vezetés a jövőben ösztönözni kívánja a nagyobb részvételi szándékot. Ezért a 2014-ben nyertes pályamunkák kötetben jelentek meg. A Walter Bachmann-díjat a kar jogelőd intézménye alapította azzal a szándékkal, hogy elismerje a legkiemelkedőbb tudományos értékű szakdolgozatokat. Évente két szakdolgozatot díjazunk, egyet az alap-, egyet a mesterképzésből. A tehetséggondozás további lehetősége az Illyés Sándor Szakkollégium, ahol gyógypedagógus hallgatókat is fogadnak, illetve ahol a BGGYK oktatói kurzusokat hirdethetnek. A demonstrátori megbízást évente intézetenként 4, összesen 20 hallgató nyerheti el. A megbízásra pályázni kell, a jelentkezők közül előnyt élvez az a hallgató, akinek kiemelkedő tanulmányi eredménye mellett az adott tanszék kutatásaihoz, tudományos munkáihoz kapcsolódó szakmai munkája is van. A demonstrátor az intézet oktatási tevékenységének segítése mellett részt vesz az ott folyó kutatásokban is. A gyógypedagógia szakos alapképzés elsősorban a gyógypedagógiai közoktatási és/vagy klinikai gyakorlati tevékenységekre készít fel. Az elitképzés elsősorban a mesterképzési szak feladata, ahol lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tudományos, kutató tevékenység, egyúttal felkészít a doktori képzésre történő belépésre. Mindkét képzési szinten lehetőség van a kari kutatásokba asszisztensként is bekapcsolódni. A hallgatók számára hozzáférhető támogatás számos szolgáltatását a Hallgatói Önkormányzat biztosítja. A BGGYK különös figyelmet szentel a fogyatékos vagy krónikus beteg hallgatók tanulmányi támogatásának (ld. 3.5. fejezet).

2.1.5. Doktori Iskolák A BGGYK önálló doktori iskolával nem rendelkezik. A Gyógypedagógiai Multidiszciplináris Doktori Program 2009 szeptemberében indult 16 hallgatóval. A Doktori Program a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola keretein belül, karközi együttműködéssel valósul meg. A Gyógypedagógiai Multidiszciplináris Doktori Program oktatóit többségében a BGGYK biztosítja.

2.1.6. Végzettek elhelyezkedése (DPR) Az ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése szerint, - melynek során az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzetteket kérdezték meg – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzett hallgatók elhelyezkedése az alábbiak szerint alakult. (A felmérést 2012 májusában készítettük, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karról bevonandó 1017 fő közül 183 hallgató közölt válaszokat, ami 18%-os részvételt jelent. Az összegyetemi szintű részvételi arány 20.3% volt.) A karon végzett hallgatók közül az abszolutórium megszerzése után 70 (38%) keresett munkát, ugyanakkor 98 fő (54%) már ekkor rendelkezett munkaviszonnyal. A fennmaradó 8% folytatta tanulmányait, vagy egyéb okból nem keresett munkát az abszolutórium megszerzését követően. Az abszolutórium megszerzése után munkát kereső személyek (70 fő) közül 40-en (53%) azonnal, egy hónapon belül találtak munkát, a megkérdezés időpontjában mindössze két fő nyilatkozott úgy, hogy nem talált még munkát. Az ELTE karai közül a Bárczi Karon

32


végzett hallgatók azok, akik a legnagyobb arányban rendelkeztek már munkaviszonnyal tanulmányaik során, illetve a legnagyobb arányban sikerült munkát találniuk rögtön a tanulmányaik befejezését követően. A 2012-es vizsgálat tanulságai szerint a megkérdezés időpontjában a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek 89%-a dolgozott, 74%-uk állandó jellegű és határozatlan idejű kinevezéssel, 66%-uk (121 fő) az első munkahelyén. A tanulmányok elvégzése óta mindössze 25 fő volt – rövidebb – hosszabb ideig – munkanélküli, a végzettség megszerzését követően átlagosan 7 hónapig, regisztrált munkanélküli mindössze 15 fő volt. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzettek 84%-a alkalmazottként dolgozik, mindössze 1%-uk vállalkozó. Az alkalmazottak aránya az Informatikai Kar után a Bárczin végzettek körében a legnagyobb az egyetem karai közül. A vizsgálat eredményei szerint jelenlegi munkájában – a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket – 134 fő nagymértékben, vagy teljes mértékben használja . Míg összegyetemi szinten 17,4% egészen más szakterületen dolgozik, mint amire képezték – őket definiálhatjuk leginkább a vizsgált végzettség szempontjából pályaelhagyóként –, addig ez az arány a BGGYK végzettei körében a legalacsonyabb, alig 1,8%. A „Bárczis válaszadók” közül 140 fő az oktatásban, 16 fő humán-egészségügyi, szociális területen dolgozik. 66%-uk elégedett, vagy teljesen elégedett a munkájával. Végezetül arra a kérdésre, hogy a végzett hallgatók főszakjukon az ország melyik felsőoktatási intézményét tekintik a legjobbnak, a karunkon végzett hallgatók 75%-a a Bárczira szavazott, mely eredmény az Állam- és Jogtudományi Kar után a második az ELTE karai között.

2.1.7. Képzési együttműködések 2.1.7.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) A karok közötti képzési együttműködés főként egyedi átoktatás formájában valósul meg. A BGGYK oktatói gyógypedagógiai, fogyatékosságügyi ismereteket oktatnak más karokon (pl. ÁJK, TÁTK), más karok oktatói pedig közreműködnek a BGGYK alap- és mesterképzési szakjain (pl. IK, PPK). Példaértékű egy látássérült hallgató áthallgatása az IK-ra, aki az SHST közreműködésével a látássérültek pedagógiája szakirány mellett a hallgató az IK-n az infokommunikációs akadálymentesítéshez szükséges informatikai ismeretek megszerzése érdekében egyéni tanrend alapján hallgathatja a kiválasztott informatikai kurzusokat. Ez az együttműködés az IK nyitottságának és rugalmasságának köszönhetően 2014-ben indulhatott el. A diagnosztikai, terápiás, korai fejlesztési, óvodai és iskolai nevelési, oktatási gyakorlati képzés tekintetében a BGGYK szorosan együttműködik az ELTE gyakorló intézményeivel (köznevelési intézmények, pedagógiai szakszolgálat), a gyakorló intézmények munkatársai nemcsak gyakorlatvezető tanárként, hanem elméleti oktatóként is részt vesznek a hallgatók szakmódszertani felkészítésében. Az inkluzív nevelés elősegítése érdekében az ELTE gyakorló intézményeivel közösen valósította meg az „Együttműködés – együttnevelés” című TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0006 projektet.

2.1.7.2. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések Gyógypedagógus-képzés Magyarországon négy helyen folyik. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara, a Nyugat-magyarországi egyetem Apáczai Csere János Kara, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara, valamint az ELTE BGGYK stratégiai együttműködést kötött azzal a céllal, hogy a képzőhelyek létrehozzák, fejlesszék, valamint összehangolják tevékenységeiknek egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolható részeit annak érdekében, hogy a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonala, tevékenységeik minősége, hatásfoka és eredményessége javuljon. A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című pályázat keretében konkrét képzésfejlesztési kérdésekben jött létre együttműködés. A gyógypedagógus-képzésen túl a tágan vett pedagógusképzés intézményeivel is szoros az együttműködés az együttnevelés támogatása érdekében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel évek óta szoros a kapcsolatunk a kutatásokra vonatkozóan. 2014-ben többek között az autizmus kognitív hátterének finomabb vizsgálatát, az infokommunikációs eszközök fejlesztését és a gyermeki tudatelmélet fejlődésének vizsgálatát valósította meg karunk.

33


A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 számú, „A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése” című projekt keretein belül készül a Gyógypedagógia-tanár szak indítási dokumentációja.

2.1.7.3. Partner együttműködések Az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésekben és a felnőttképzésekben számtalan külső partner vesz részt. Közülük a többséggel már együttműködési keretmegállapodást kötött a kar. Az együttműködő partnerek a gyógypedagógia speciális területein végeznek kimagasló szakmai tevékenységet, szakmai tapasztalataikat pedig elméleti és gyakorlati kurzusok formájában adják át a Bárczi hallgatóinak (néhány példa a teljesség igénye nélkül: Bliss Alapítvány Segítő Kommunikáció Módszertani Központ, Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Közhasznú Kft., MEOSZ, Kézenfogva Alapítvány, AOSZ, VGYOSZ, ÉFOÉSZ, SINOSZ, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány stb.). A gyakorlati képzés töredéke valósul meg az ELTE által fenntartott gyakorló intézményekben. A nyolc szakirányon több féléven keresztül félévközi gyakorlatok szerepelnek a tantervben, illetve a 8. félévben a hallgatók a választott szakirányaiknak megfelelő színtereken teljesítenek összefüggő szakmai gyakorlatot (terepgyakorlatot). Ennek köszönhetően az ország minden pontján rendelkezünk gyakorlóhelyekkel, éves viszonylatban 1000 körüli gyakorlatvezetői megbízási szerződést kötünk állami, egyházi és civil fenntartású köznevelési, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, igazságügyi intézmények munkatársaival.

2.1.7.4. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának összesen 22 külföldi felsőoktatási intézménnyel van képzési együttműködése (Erasmus mobilitás). Míg a beutazó hallgatók jelentős része Németországból érkezik, addig a BGGYK hallgatói elsősorban az angol nyelvű kurzusokat biztosító egyetemeket preferálják. A beutazó hallgatókat a gazdag kurzuskínálat mellett egyéb szolgáltatások is segítik (mentorprogram, fogyatékos hallgatókat támogató program, tájékoztatók a kari honlapon). Az elmúlt 4 évben a kiutazó hallgatói és oktatói létszám nem változott jelentős mértékben, ugyanakkor a beutazó hallgatók létszáma közel 50%-kal emelkedett. 2013 szeptemberétől ugyanis már mindkét szemeszterben 4 modul mentén kínálunk izgalmas, angol és német nyelvű kurzusokat (http://barczi.elte.hu/letoltesek/documents/Erasmus/ELTE_BGGYK_courses_2013_2014_homepage.pdf) Mivel a gyógypedagógia gyakorlatorientált tudományterület, ezért kiemelten fontos, hogy hallgatóink olyan külföldi oktatási, szociális, és egészségügyi ellátóhelyeket is megismerhessenek, amelyek jó gyakorlatai a hazai intézményekben is hasznosíthatóak. 15 külföldi gyakorlóhellyel van intenzív partneri kapcsolatunk. A külföldön megszerzett szakmai gyakorlat elismerése az érintett tanszékek kompetenciakörébe tartozik, az utóbbi három évben a gyakorlatok beszámításának aránya javult (több szakiránynál elérte a 100%-ot).

2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei 2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán az országban egyedülállóan széles körű kutatási-fejlesztési tevékenység folyik a gyógypedagógiához kapcsolódó témakörökben. A nyolc szakirányhoz illeszkedő tudományos tevékenység 7 tudományos műhely kutatási projektjeiben, valamint individuális kutatómunkákban reprezentálódik.

34


8. táblázat. Tudományos műhelyeink TUDOMÁNYOS MŤHELYEK, ELTE BGGYK Atipikus fejlŋdés mťhely Fogyatékosságtudományi doktori mťhely Kognitív és nyelvi fejlŋdés mťhely Fogyatékos emberek társadalmi integrációja mťhely Támogató technológia és tekintetkövetés mťhely TANAKodó közösségi mťhely Tanszékközi autizmus mťhely

vezetŋ: Dr. Gyŋri Miklós, egyetemi docens vezetŋ: Dr. Könczei György, egyetemi tanár vezetŋ: Dr. Marton Klára, tudományos fŋmunkatárs vezetŋ: Dr. Zászkaliczky Péter, fŋiskolai tanár vezetŋ: Dr. Gyŋri Miklós, egyetemi docens vezetŋ: Dr. Mesterházi Zsuzsa, professor emerita vezetŋ: Dr. Stefanik Krisztina, adjunktus

A tudományos munka főbb célkitűzései: (1) az atipikus fejlődés, illetve a különböző fogyatékosságok „természetének” feltérképezése; (2) az alapkutatásokból származó eredményekre építve modern, evidenciaalapú felmérési és beavatkozási módszerek fejlesztése; (3) a fogyatékosságok humán tudományos, társadalomtudományi és fogyatékosságtudományi nézőpontú vizsgálata; (4) hallgatók bevonása a kutatási, fejlesztési tevékenységekbe; (5) intenzív kooperáció – karon és egyetemen belül, valamint hazai és külföldi egyetemekkel és gyakorlati szakmai partnerekkel; (6) a kutatási eredmények intenzív (vissza)áramoltatása a kari oktatási tevékenységekbe és a gyógypedagógiai gyakorlatba. Kiemelt cél a szoros együttműködés minden olyan szakmai és érdekvédelmi szervezettel, intézménnyel, amely a gyógypedagógia bármely területéhez, célcsoportjához kapcsolódik. Mind a kar szervezeti egységei, mind tudományos műhelyei és kutatócsoportjai profiljukhoz illeszkedő, gazdag kapcsolati hálóval rendelkeznek. A kutatói, fejlesztői tevékenység leképezi a gyógypedagógia mint diszciplínákat összefűző tudományterület sokszínűségét. A kutatások három nagy kutatási paradigma mentén, gyakran azok ötvözeteként épülnek fel: (1) természettudományos/naturalista pszichológia, gyógypedagógia, beleértve annak egyes tágabb idegtudományi, még tágabb biológiai, s esetenként egyes tudománymetodológiai és tudományfilozófiai vonatkozásait; (2) humán tudományos, elsősorban antropológiai és filozófiai alapok és elemzési módszerek; a társadalomtudományi megközelítések konceptuális-teoretikus alapjai, az alapvető kvantitatív és kvalitatív társadalomtudományi módszerek; (3) kritikai fogyatékosságtudományi alapok és módszerek. A 2010–2014-es időszak tudományos tevékenységében kiemelkedő szerepet játszott az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” projekt, amely a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR a felsőoktatás minőségnek javítását és az egyetemi kutatások előmozdítását célzó projekt támogatásával valósult meg. 9. táblázat. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere Az ELTE BGGYK „Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojektben Kutatás témája Felelŋs pillérvezetŋ és kutatásvezetŋ: Atipikus (kognitív) fejlŋdés: mintázatok, utak, eszközök Dr. Gyŋri Miklós (egyetemi docens) Pszichiátriai és addiktív zavarok klinikai és pszichoszociális jellemzŋi kutatásvezetŋ: Dr. Gerevich József fogyatékos emberek csoportjaiban (tudományos fŋmunkatárs) A személyes életminŋségcélok megismerésén keresztül fogyatékos kutatásvezetŋ: Dr. Kullmann Lajos emberek motivációjának javítása, eredményesebb bevonása saját reha(egyetemi tanár) bilitációjuk folyamatába Diagnosztikus és terápiás eljárások hatásvizsgálata és fejlesztése a kutatásvezetŋ: Dr. Marton Klára (tugyógypedagógiában dományos fŋmunkatárs) Az iskolai és társadalmi inklúzió feltételrendszere és korlátai: a fogyatékutatásvezetŋ: Dr. Zászkaliczky Péter kosság társadalomtörténeti aspektusai, különös tekintettel az ellátórendszer kirekesztŋ mechanizmusaira és az inklúziót elŋsegítŋ differen- (fŋiskolai tanár) ciáló tanulási/tanítási lehetŋségekre

„Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojektben (vezetője Dr. Bárdos György volt) karunk vezető kutatói, oktatói pillérvezetői és kutatócsoport-vezetői feladatokat is elláttak. Az alprojekt kutatásai jól reprezentálják a kar tudományos tevékenységének főbb irányait.

35


K+F tevékenységünk eredményei közül további példaként kiemelhető a 2011-ben igen eredményesen zárult „HANDS Projekt”, egy széles nemzetközi kooperációban, az Európai Bizottság 7. keretprogramjának támogatásával megvalósult fejlesztés, amely integrált mobil/web-alapú kognitív támogató szoftverrendszer létrehozását célozta autizmus spektrum zavarral élő személyek, elsősorban serdülők számára (lásd www.hands-project.eu). Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0007 támogatásával 2013-ban zárult „Bárczi Gusztáv digitális tananyagfejlesztő program – Projektrendszerű oktatási formák és ezeket támogató digitális tananyagok fejlesztése a gyógypedagógus-képzés BA- és MA-szintű moduljaihoz” című projekt. A kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásában, a karon futó projektek összefűzésében elsősorban a tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes, valamint a tanszékvezetők/intézetigazgatók vesznek részt – többek között pályázati lehetőségek feltérképezésével, a kutatásokat támogató, karon belüli mikropályázati lehetőségekkel, a szakirodalmi kutatómunkához szükséges feltételek megteremtésével (célzott könyvtári beszerzések, könyvtárközi kölcsönzés, adatbázis-hozzáférés), illetve a pályázatokkal kapcsolatos operatív/szervezési terhek átvállalásával (részállású projektasszisztens). A minősített, kutatói gyakorlattal rendelkező, K+F projektekben jelentős szerepet vállaló munkatársak többsége oktató. Ennek kétségtelen előnye, hogy a K+F tevékenyég és annak eredményei hatékonyabban forgathatóak vissza az oktatásba, hátránya azonban, hogy a jelentős oktatói terhek mellett a kutatás-fejlesztésinnováció nem minden esetben kap megfelelő mennyiségű időt, energiát. A karon rendelkezésre állnak olyan helyiségek, amelyek a K+F tevékenységek infrastrukturális hátterét biztosítják, hozzáférhetőségük megfelelő. Ezek felszereltségének és kapacitásának további bővítése azonban szükséges. Az eszközparkot tekintve egyedülálló, hogy a gyógypedagógia valamennyi szakirányához kapcsolódó kutatói tevékenység alapvető eszközei megtalálhatóak, kiegészülve olyan fejlett kutatási technológiával, amely területeken átívelő, katalizátor projektek elindulását facilitálja (pl. „eye-tracker”). Kutatási infrastruktúra A kutatási infrastruktúrát elsősorban azok a speciális helyiségek, műszerezettség és speciális szoftverek jelentik, amelyeket a kutatóhelyek (intézeteken belüli szakcsoportok) alkalmaznak szakmai munkájukhoz. Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet Jelnyelvi Labor, mely 15 munkaállomással felszerelt, különféle perifériákkal (webkamera, fejhallgató, mikrofon) és szoftverekkel (operációs rendszer, vágóprogramok, hálózatkezelő stb.), jelnyelvi felvételek készítésére rendelkezésre áll még kamera és DVD-felvevő. Audiológiai vizsgálóhelyiség: A helyiség alkalmas audiológiai vizsgálatok és hallásakusztikai eljárások elvégzésére, kiemelten alkalmas gyermekek vizsgálatának végrehajtására. A labor videolánccal felszerelt, mely több oktatóteremmel is kapcsolatban van. (Tárgyi eszközök: fülészeti vizsgálatok eszközei, műszerei, audiológiai diagnosztikai eszközök, audiológiai és hallásakusztikai eszközök és műszerek, a szubjektív hallásvizsgálatok elvégzéséhez használatos eszközök, pedoaudiológiai eszközök, a hallókészülékek beállításához szükséges eszközök, számítógépes programok, korai diagnosztizálást lehetővé tevő, angol gyártmányú otoakusztikus emissziós „Echocheck” készülék.) Vizsgáló eszközök: Teller kártya, távoli és közeli vízustábla, kontrasztérzékenység-vizsgáló tábla, Panel 16 quantitatívszínlátás-vizsgáló (dupla), Hiding Heide gyermek kontrasztérzékenység-vizsgáló, Kognitív látás tesztek: Lea rectangles, LEA mail-boksz, LEA Grating Paddles, Cone adaptation test. Az eszközök Lea Hyvarinen, finn szemészorvos által kifejlesztett és forgalmazott, speciálisan látássérült emberek látási funkcióinak vizsgálatára adaptált vizsgálóeszközök. Fejlesztő eszközök: Light box + adaptált fejlesztő táblák, speciális fényforrások: fénykígyó, megvilágított vízoszlop, zseblámpák, átvilágítható figurák, kontrasztos geometriai minták és felületek, kontrasztos, vizuális figyelem felkeltésére alkalmas fejlesztőjátékok. A kutatásokhoz kapcsolódó speciális eszközök: IntelliTools, IntelliKey, IntelliPics és Overlay Maker – speciális számítástechnikai eszközök látássérült és halmozottan sérült gyermekek képességfejlesztésére; VersapointBraille nyomtató; Magic nagyító képernyőolvasó szoftver; Essenbach nagyítók és távcsövek; LH Domino, LH Hiding Heidi, LH cards látásvizsgáló eszközök. További vizsgálóeszközök (különböző szervezeti egységeknél): izomerő objektív műszeres vizsgálatának eszközei, Panasonic VDR-D50., Sony DCR-DVD110E DVD kamera, Fujifilm FinePix J10, LEA Numbers Low 36


Contrast Translucent Chart, Quantum Illuminated Cabinet Uncalibrated, Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER). Detektívtükörrel felszerelt vizsgálólabor. Antropometriai mérőeszközök. Illyés Sándor Kutatólabor E-Prime reakcióidő-mérő szoftver; SR box és lábpedál, Wacom digitalizáló tábla; OASIS, grafikus jelfeldolgozó, interpreter szoftver; Árnyékolt kísérleti helyiség árnyékolt ajtóval, mely bioelektromos mérések végzésére alkalmas, eye-tracker.

2.2.2. Tudományos publikációk A tudományos igényű publikációk mennyisége az utóbbi néhány évben kissé csökkenő tendenciát mutat, a közlemények minősége azonban emelkedik, az írások egyre rangosabb helyeken jelennek meg (növekvő összesített impakt faktor). (Lásd 2. sz. melléklet.) Továbbra is szükséges a tudományos publikációs tevékenység facilitálása.

2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények A gyógypedagógia gyakorlatközeli tudomány, így a BGGYK K+F tevékenységének eredményessége nem értékelhető kizárólag a tudományos eredményesség klasszikus „mértékegységeivel”. A BGGYK-n kiemelt cél a szoros együttműködés minden olyan szakmai és érdekvédelmi szervezettel, intézménnyel, amely a gyógypedagógia bármely területéhez, célcsoportjához kapcsolódik. A kooperáció egyik fajtája, hogy rendszeres rendezvények keretében (pl. Kutatók Éjszakája; Kitárt Ajtók Ünnepe; „Bárczi Gyógytea” rendezvénysorozat), ismeretterjesztő előadásokkal és írásokkal igyekszünk elérni a K+F tevékenységből származó termékek közvetlen felhasználóit, a speciális szükségletű embereket és a szakembereket, valamint a „laikus” érdeklődőket. Az ismeretterjesztő média is leggyakrabban karunk oktatóit kéri fel szakértői interjúkra (pl. televíziós, rádiós és írott sajtóbeli szereplések a Fogyatékosság világnapján, az Autizmus világnapján). Részben ennek a munkának is köszönhető, hogy a BGGYK kétségtelenül a legszélesebb körben és a legnagyobb hatékonysággal befolyásolja Magyarországon a gyógypedagógiai munkát (ld. még 3.7.2. és 3.7.4. pont).

2.2.4. Kutatási együttműködések 2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) A 2013–14-ben lezajlott stratégiaalkotás, illetve az ehhez kapcsolódó kari szervezeti átalakítás egyik kiemelt célja éppen a karon belüli kutatási együttműködések előmozdítása volt, prioritásként kezelve a karon átívelő katalizátorprojektek elindítását. A 2010-ben még elsősorban tanszéki szinten zajló munka fokozatosan tanszékközivé vált. Jól mutatja ezt, hogy a 2.2.1. alfejezetben felsorolt 7 kutatóműhelyből 5 már tanszékközi együttműködésekre épült. Mindemellett jelentős K+F együttműködések alakultak ki az ELTE más karaival: elsősorban az Informatikai Karral, a Pedagógiai Pszichológiai Karral, a Társadalomtudományi Karral és a Tanító- és Óvóképző Karral.

2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés A hazai felsőoktatási intézmények közül a 2010–2014-es időszakban négy felsőoktatási intézménnyel volt/van intenzívebb kutatási együttműködésünk: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BGGYK oldaláról: Vámos Tibor és Berencsi Andrea), Szegedi Tudományegyetem (BGGYK oldaláról: Szabó Ákosné dr., Szenczy-Velkey Beáta dr.); Debreceni Egyetem (BGGYK oldaláról: Egri Tímea), Semmelweis Egyetem (BGGYK oldaláról: Vargáné dr. Molnár Márta).

2.2.4.3. Partner (kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések A K+F tevékenységhez is kapcsolódó hazai intézményi együttműködések igen sokrétűek, érdekvédelmi szervezetektől (pl. Autisták Országos Szövetsége), szakmai civil szervezeteken át (pl. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete), kutatóintézetekig (pl. Addiktológiai Kutató Intézet), valamint nonprofit (pl. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.; Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft) és piacorientált

37


vállalkozásokig (pl. MED-EL Medical Electronics) terjednek. A legfrissebb adatgyűjtés alapján összesen közel száz olyan hazai partnert sorolhatunk fel, akikkel élő, a K+F tevékenységet is érintő kooperációnk van.

2.2.4.4. Nemzetközi együttműködések Az ELTE BGGYK kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik (jelenlegi adatbekérésünk alapján közel 50 nemzetközi partnerrel állunk rendszeres kapcsolatban – nem számítva a 2.1.7.3. és 2.1.7.4. alfejezetekben jelzett Erasmus együttműködéseket). Ezek jelentős része korábbi kooperáció talaján kialakult, aktív kapcsolat, amelyekre építve további nemzetközi projektek alakíthatóak ki.

2.2.4.5. Pályázatokban való részvétel eredményei K+F+I célú pályázati bevételeink még mindig csak kis hányadát adják a tudományos tevékenység anyagi hátterének. A jó pénzügyi eredményesség elérését nehezíti az is, hogy az alkalmazott kutatásokon alapuló gyógypedagógiai fejlesztések ritkán alkalmasak arra, hogy piaci áron, jelentős haszonnal lehessen azokat terjeszteni. 10. táblázat. 2010 és 2014 között futó pályázati projektek 2010 és 2014 között futó pályázati projektek Projektgazda Oktatásért Közalapítvány Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Európai Bizottság Fogyatékos Személyek Esélyegyenlŋségéért Közalapítvány OKM Támogatáskezelŋ Igazgatósága Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fogyatékos Személyek Esélyegyenlŋségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Oktatáskutató és Fejlesztŋ Intézet Oktatáskutató és Fejlesztŋ Intézet Európai Bizottság Nemzeti Kulturális Alap Európai Bizottság Oktatáskutató és Fejlesztŋ Intézet OTKA Bizottság Nemzeti Munkaügyi Hivatal ESZA Kht.

Projekt címe Iskolai erŋszak és konfliktusok Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE ERASMUS ACADEMIC NETWORK – Logopédiai terápia Európában Foglalkozási rehabilitációs felsŋfokú szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatók költségtérítésének támogatása Bárczi Gusztáv digitális tananyagfejlesztŋ program Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok fejlesztése és új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n Jegyzetelŋ szolgáltatás támogatása a Bárczi hallgatói számára Az ÉNEM értelme (Mťvészeti nevelési projekt a hallgatói tehetséggondozásért) Formák kertje – akadálymentes kertépítés hallgatói tábor Curriculum and Skill Development in Vision Rehabilitation (CSDVR) Foniátriai egyetemi tankönyv nyomdai sokszorosítása BaGMIVI? Híd a múzeumok és a látássérült személyek között Kutatástól a publikációig Esélyegyenlŋségtŋl a Taigetoszig A gyakorlatigényes szakok eszközfejlesztése az ELTE-n Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért

2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés A fejezet az egyetemi kötetben olvasható.

38


2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra 2.4.1 A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése 11. táblázat. A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése Saját bevétel Állami támogatás Elŋzŋ évi maradvány Összesen

2010 226 752 035 Ft 284 926 807 Ft 91 631 211 Ft 603 310 053 Ft

2011 337 571 887 Ft 301 310 157 Ft 100 533 777 Ft 739 415 821 Ft

2012 291 090 648 Ft 247 121 990 Ft 107 921 090 Ft 646 133 728 Ft

2013 314 045 316 Ft 211 708 144 Ft 50 644 075 Ft 576 397 535 Ft

2014* 290 000 000 Ft 348 154 000 Ft 58 953 661 Ft 697 107 661 Ft

* Bevétel becslése 2014. 10. 16-i adatok alapján, az állami támogatás rész tartalmazza a Kiváló Kutatóegyetemi Támogatásrészt is Elƅ ƅzƅévimaarad dván ny

2 2014 4* 201 13 201 12 201 11 201 10

Államiitám moggatáás

Sajjátb bevéétell

589 953 3661Ftt 50 064 440 075Ft

348 815 540 000Ft 000 000 000Ft 290 2117 708 8144Ftt

10 079 921090 0Ft 100 053377 77FFt 91 163121 11FFt

314045 3 531 16Ft

247 712 219 990Ft 29109 906 648Ft 3 310 301 015 57FFt 33 375 571887 7Ft 2 926 284 680 07Ft 2 752 226 203 35Ftt

18. ábra. A BGGYK forrásmegoszlása 2010–2014 között A fenti ábra a kar forrásmegoszlását tartalmazza. Látható, hogy 2010-hez viszonyítva 2014-re jelentősen csökkent a maradvány értéke. Az állami támogatás összege jelentős ingadozást mutat. Ennek okai az évközi zárolások, pénzügyi intézkedési tervek meghozatala és a hallgatói létszámok központi meghatározása. 2012 januárjában Kormányrendelet által meghatározottan jelentősen emelkedett a levelező tagozatos önköltség összege, BA szakon 160 000 Ft-ról 250 000 Ft-ra, MA szakon 170 000 Ft-ról 325 000 Ft-ra. Ez jelentősen visszavetette – elsősorban BA szakon – az önköltséges jelentkezési kedvet (a korábbi 600–700 első helyes jelentkezés 330 főre csökkent). 2012-től lehetséges a hallgatók számára, az állami ösztöndíjas megmaradt féléveket felhasználni, ezért 2012– 2014-ben sok diplomás hallgató került be az újonnan felvettek közé. Ezen hallgatóknak többségében még volt állami féléve, tehát nem kellett önköltséget fizetniük. Ez átmenetileg jelentősen csökkentette a bevételeket, a korábbi 200–250 fő önköltséges hallgatók száma 2014-re 50–60 főre csökkent. Ezek a hallgatók most sorolódnak át az önköltséges képzésbe. Ezt a hatást kompenzáljuk a szakirányú továbbképzések számának és hallgatói létszámának növelésével. Továbbá jelentős hatással bírt forrásainkra, hogy 2013 óta a 370–390 fős levelezős keretszám 250 főre változott, amit az EMMI csökkentett. Célunk a bevételeink növelése és megtartása azért, hogy a kar anyagi biztonságát és az oktatás minőségét megerősítsük az állandóan változó gazdasági környezetben. Ennek megvalósulásában komoly szerepet játszanak kollégáink elhivatottsága és erőfeszítései.

39


12. táblázat. Saját bevételeink aránya az állami támogatáshoz képest az elmúlt években 2010 44%

év arány

2011 53%

2012 54%

2013 60%

2014* 45%

*Becsült bevételi adatok. A támogatás mértéke 2014-ben magasabb az előző évhez képest, az ELTE módosított belső elosztási elvei alapján a karok viselik a tényleges közüzemi költséget. Lényeges kiemelni, hogy karunk átlagosan fele-fele arányban finanszírozza működését állami és saját bevételi forrásból. Számszerűen ez a következőket jelenti. 29 900 000000 0Ft

20 014**

348154 4000Ftt

314 3 045 531 16FFt

2 3 2013

21170 081 144Ft

29 910 090648 8Ft

2 2 2012

712 21990Ft 247

718 887Ft 33757

2 1 2011

30 013 310157 7Ft 2849 926807 7Ftt

22 267 752035 5Ft

2 0 2010 0FFt

200 000 00000FFt

40 000 000000 0Ft

Sajá S átbevéétel

6 000 600 000 00Ft

800 000 000 000Ft

Állam mitámogatás

19. ábra. A saját és az állami bevételek aránya 2010 és 2014 között *Becsült bevételi adatok. A támogatás mértéke 2014-ben magasabb előző évhez képest, az ELTE módosított belső elosztási elvei alapján a karok viselik a tényleges közüzemi költséget Saját bevételeink több részből állnak össze: oktatásból származó bevételek (alap- és mesterszak, szakirányú továbbképzések és tanfolyamok bevétele) bérleti díjból származó bevételek Helyiségeinket az oktatáson kívüli, szabad időszakokban bérbe adjuk. Ennek köszönhetően pluszbevételre teszünk szert, és a nálunk megrendezésre kerülő konferenciák alkalmával szakmai kapcsolatainkat is építjük. – egyéb bevételek (könyvtár bevételei, egyéb eljárási díjak) – pályázatból származó bevételek – –

13. táblázat. Pályázatokból származó bevételek a 2013. évi adatok alapján Pályázat száma Pályázat címe Önálló lépések a tudomány területén 3901/11 TÁMOP4.2.2./B-10/1/2010-0030 NTP.FTMXT12-0028 A felsŋoktatási 3719/13 intézmények nyári táborainak támogatása 3704/13 ÉNEM értelme projekt A sajátos nevelési igényť tanulók szö7702/13 vegértési és… Jegyzetelŋ szolgáltatás támogatása a E701/13 felsŋoktatásban tanuló fogyatékos hallgatók érdekében 3702/09 TÁMOP 4.1.2-08/02 /A/KMR 3709/19 NKA Könyvkiadás Kollégium

40

Elnyert támogatás összege Összes kiadás 2013. évben 604 495 541 Ft 428 604 Ft összegyetemi szintť pályázat 1 000 000 Ft

388 239 Ft

1 300 000 Ft

1 299 990 Ft

10 098 246 Ft

960430

1 000 000 Ft

418 249 Ft

20 010 638 Ft 8 000 000 Ft

10 928 444 Ft 7 948 738 Ft


A megtermelt saját bevételtöbbletből valósítjuk meg a kollégák szakmai továbbképzését, külföldi tanulmányútjait, konferencia-részvételeit, lehetőség szerint támogatjuk a kutatási tevékenységeket, fejlesztjük az infrastruktúrát (számítógéppark, speciális eszközök) és biztosítjuk az oktatáshoz szükséges szellemi termékek, könyvek megvásárlását. Kiadásainkról elmondható, hogy tervezetten valósulnak meg. Éves költségvetéseinknek átlagosan 65%-a bér és személyi jellegű költség, 17%-a járulék, 18%-a egyéb dologi kiadás. Az infrastruktúrára fordított kiadások a Pedagogikum Központ mint ingatlangazda költségvetését terhelik.

2.4.2. Kari infrastruktúra, állagmegóvás A kar Ecseri úti épületének 21 központi tantermét beépített projektorral, tanári asztalba épített számítógéppel szereltük fel. A tantermek jó állapotban vannak, és korszerűen bútorozottak. A hagyományos táblák mellett 2 db, számítógéppel összekapcsolt intelligens interaktív tábla is az oktatók rendelkezésére áll. A termek méretei: két nagy előadó 200 fő, másik négy nagy előadó 100-150 fő befogadására alkalmas. Ezek a hangosítóberendezéssel ellátott helyiségek konferenciák helyszínének is nagyszerűen használhatók. A többi tanterem 15-50 személyes. A két számítógépterem, 20, illetve 15 géppel, elsősorban a kutatásmódszertan és a jelnyelvi képzés céljait segíti. Az intézeti oktatótermek és laborok speciális felszereltsége a hallássérültek pedagógiája, a látássérültek pedagógiája, a szomatopedagógia és a logopédia szakirányok oktatásában jelentenek nagy segítséget. A jól felszerelt tornaterem nemcsak a testnevelés, hanem a szomatopedagógia fejlesztési céljainak is megfelel. A zeneés drámaterem, valamint a képzőművészeti terem a művészeti terápia céljaira szolgál. 14. táblázat. Tantermeink befogadóképessége tanterem (max. 15 fŋig) tanterem (max. 25 fŋig) tanterem (max. 50 fŋig) tanterem (max. 100 fŋig) tanterem (max. 150 fŋig) tanterem (max. 200 fŋig) számítógépes labor (max. 25 fŋig) sportpálya, tornaterem

Darab 3 3 9 3 1 2 2 1

Fontosnak tartjuk a folyamatos állagmegóvást, ezért komoly figyelmet fordítunk az épület és az infrastruktúra karbantartására. Lehetőség szerint kisebb fejlesztéseket is meg tudunk valósítani.

41


15. táblázat. Az infrastruktúra fejlesztése Összeg 595 400 Ft 815 763 Ft 1 341 218 Ft 129 402 Ft 4 465 084 Ft 11 209 984 Ft 4 121 000 Ft 2 295 293 Ft 870 222 Ft

Munkálat (2010–2014) Elektromos bejárati ajtó felújítása Rámpaépítés, falburkolás, festés és motorventilátor-csere Optikai taktilis vezetŋsávok elhelyezése az épületben Fatáblák festése A 19., 20., 21., 21/A. szobák tanteremmé alakítása, festés, mázolás, pvc-burkolás „B” épület fszt., „A” I–II. helyiségek festés, mázolás, burkolás és egyéb szakipari munkák Audiológiai vizsgáló kialakítása a B/63. helyiségben Lapostetŋ lágyszigetelése A/104 és A/207. irodákban oldalfali split klímák felszerelése A 3., 4., 10., 57., 58., 64., 47., 111., 116., 205. sz. irodákban festés, mázolás, lamináltparkettafestés, csempézés és egyéb szakipari munkák Kutyafuttató kialakítása segítŋkutyáknak, parkrészben terület leválasztása, tereprendezés, kerítés építése ajtóval, vakvezetŋ sáv kiépítése Tetŋjavítás, 207/b. teremben vakolat javítása A/17., 18. számú termek összenyitása, új elŋadóterem kialakítása, a 114/c. iroda és az A/I. em. konyha festése A 17. számú elŋadóban belsŋ térelválasztó és tokozott roletta felszerelése Szennyvíz- és esŋvízgyťjtŋ csatornájának épület alatti cseréje Építési munkálatok elvégzése, hatósági engedélyek beszerzése, szervezet-fejlesztéshez kapcsolódó átalakítás Karbantartási munkák, festés, mázolás, pvc-csere Szervezet-fejlesztéshez kapcsolódó átalakítás OTF-irodákban válaszfalbontás, 3 db beltéri ajtó beépítése ÖSSZESEN

1 961 598 Ft 1 049 566 Ft 888 112 Ft 1 365 331 Ft 1 010 158 Ft 1 118 796 Ft 7 519 646 Ft 6 177 393 Ft 214 899 Ft 47 148 865 Ft

2.5. Nemzetközi szerepvállalás A kar bilaterális egyezményei az Erasmus kapcsolatokhoz köthetőek (ld 2.1.7.4. alfejezet). Oktatóink, kutatóink 19 rangos nemzetközi szervezetben, bizottságban vállaltak/vállalnak szerepet. Néhány példa: American Psychological Association (dr. Marton Klára); European Federation on Research in Rehabilitation (dr. Kullmann Lajos); Deutsche Gesellschaft für Erziehzungswissenschaft (dr. Zászkaliczky Péter); International Society for Autism Research (dr. Győri Miklós); International Cluttering Association (dr. Lajos Péter); Council of Europe Committee on the rights of people with disabilities (dr. Stefanik Krisztina). Kevésbé erőteljesen jelenik meg a nemzetközi folyóiratok szerkesztői bizottságaiban történő szerepvállalás (összesen öt esetben). A részvételek száma a nemzetközi konferenciákon azonban jelentős (öt év alatt összesen 143 konferenciarészvétel, lásd az ábrán). 31

40 0

28 19

2010 0

20 011

20 012

25

2013 3

20. ábra. Nemzetközi konferencián részvétel

42

20 014


2.6. Alumni Az ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése szerint, – melynek során az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzetteket kérdezték meg – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzett hallgatóknak mindössze 55%-a (101 fő) tudott arról, hogy az ELTE-n öregdiák szervezet működik, és közülük, mindössze 4 fő volt tagja az Alumninak. A 2013/2014-es tanévben az ELTE Alumni szervezete mellett elindítottuk a Bárczi Kar saját Alumnijának működését. Az elmúlt félévben közel 400 fő jelentkezett tagjaink közé. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a kar volt diákjaival, valamint – igényeik és lehetőségeik szerint – bekapcsolódásukat a kar közéletébe. Tavaly önálló Alumni rendezvényt szerveztünk, melyet legalább évente meg kívánunk ismételni, ezenkívül tagjaink rendszeres értesítést kapnak a kar rendezvényeiről, programjairól.

43

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)

3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására Az elmúlt időszak során az IFUA Horváth & Partners Management Consultants támogatásával és a kar munkatársainak széles körű bevonásával elindult a kar stratégiaalkotási folyamata és a kapcsolódó szervezetfejlesztés (ld. még 1. fejezet). Ennek legfontosabb elemei voltak: a kar jövőképének és stratégiai céljainak kijelölése, a fejlesztési irányok meghatározása, a kar tevékenységének, feladatainak stratégiai szemléletű felülvizsgálata, újratervezése, a kar működési hatékonyságának növelése, valamint a stratégiai feladatok és a szervezet közötti összhang megteremtése. Az elmúlt két év során a kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működési és gazdálkodási környezetét áttekintettük, elemeztük a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket. Elfogadtuk a kar vágyott jövőképét, meghatároztunk kilenc, középtávon fontosnak ítélt, valamint további négy, hosszú távú stratégiai célt, melyekhez akciókat és akciócsoportokat rendeltünk. Ezen akciócsoportok többsége a 2013/14-es tanév második félévében el is kezdte munkáját. Hasonlóan megtörtént – kari tanácsi, majd szenátusi felhatalmazást követően – a kari szervezet átalakítása, melytől a megalakult intézetek jobb humánerőforrás kihasználását, kiegyenlítettebb munkatársi terhelést, a szakmai szinergiák jobb működtetését és új szakmai tématerületek megjelenését várjuk. Az elkövetkező időszak nagy kihívást jelent az újonnan felálló kari szervezet számára, annak érdekében, hogy működésünk minél jobban szolgálja a közösen meghatározott stratégiai céljaink megvalósulását.

3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer Stratégiai céljainkhoz szorosan kapcsolódik a kari oktatók tudományos előmenetelének támogatása, tervezése és a személyre szabott segítségnyújtási formák (szabad félév, helyettesítés, anyagi hozzájárulás) biztosítása. Ennek érdekében felmértük oktató-kutatóink aktuális helyzetét, tudományos előmeneteli terveit, valamint elkészítettük a támogatások rendjét. A BGGYK-n dolgozó munkatársak minden esetben élvezik a kar támogatását szakmai továbbfejlődésükhöz, karrierépítésükhöz. A kutatási és tudományos költségkeretből konferencia-részvételi támogatást kaphatnak – a beérkezett kérelmekről a Dékáni Tanács dönt. A PhD-képzésben részt vevő oktatók és kutatók tanulmányi szerződés keretében 50%-os támogatást kapnak tanulmányaik és kutatásaik folytatásához. A kar támogatja a habilitációs eljárás díját is. Fontosnak tartjuk, hogy a Bárczi példaértékűen működjön, mind a speciális szükségletű hallgatói, mind a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkatársai tekintetében. Ebben jelentős többletértéket tudunk felmutatni az ELTE-n belül. E cél megvalósítása érdekében tudatosan kezdtünk foglalkozni a „Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban” témával, négy szakértő (Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, dr. Csányi Yvonne, Kovács Krisztina és dr. Aáry-Tamás Lajos) készített állásfoglalást a kérdéskörben, melyet a kar munkatársaival közösen vitattunk meg. Egy alkalommal mediációs szolgáltatást vettünk igénybe fogyatékossággal élő hallgató panaszának kezelésére. Az idei évben elnyertük a „Fogyatékosságbarát Munkahely” díjat, mely elismerést az ország második felsőoktatási intézményeként kaptunk meg. A díj elnyerése további feladatokat ró karunkra, hiszen célként jelöltük meg az elektronikus tanulmányi rendszer akadálymentes használatának biztosítását, valamint a fogyatékossággal élő munkavállalók számának növelését az oktató-kutató munkakörben. Ez utóbbi cél egy fő munkavállaló jelen tanévtől történő alkalmazásával elindult a megvalósulás útján. A kari Minőségfejlesztési Bizottság évente egyszer a kari tanácson számol be a Gólyakérdőívek és a Diplomás Pályakövetési Rendszer egyetemre és karra vonatkozó eredményeiről.

3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete Az ELTE karainak delegáltjaiból kialakított Minőségirányítási Bizottság megalkotta az ELTE Minőségfejlesztési Programját, melyet az egyetem vezetése 2007-ben a XVI/2007. (II. 26.) szenátusi határozattal elfogadott. 45


A Program a karok és az egyetem vezetése által megfogalmazott, ezt követően a szenátus által jóváhagyott egyetemi Intézményfejlesztési Tervében foglalt jövőképéhez illeszkedő, annak elérését támogató minőségfejlesztési célokat, eszközöket és folyamatokat, a minőségfejlesztési tevékenység szervezeteit, rendszerét, valamint személyi, anyagi feltételeit foglalja magában. A dokumentum alapján megszületett az egyetem Minőségfejlesztési Szabályzata, amelyet a szenátus ugyancsak 2007-ben (CXCVII/2009. (VI. 29.) elfogadott. A Minőségirányítási Bizottság szakmai felügyeletet gyakorol az egyetem Minőségbiztosítási Osztálya által végzett operatív feladatok felett, véleményezi a kérdőíveket, javaslatokat fogalmaz meg a szenátus számára. A kar által delegált munkatárs részt vesz a Minőségirányítási Bizottság ülésein, képviseli a kar álláspontját, folyamatosan tájékoztatja a Dékáni Tanácsot és a Kari Tanácsot a Bizottságban felmerült, megvitatott kérdésekről. Az ülések általában havi rendszerességgel szerveződnek az oktatási rektorhelyettes elnökletével. A BGGYK minőségbiztosítási felelőse dr. Perlusz Andrea PhD Stratégiai és szakmapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettes. A karon Minőségfejlesztési Bizottság működött, melynek tagjai voltak: Dr. Torda Ágnes, Horváth Péter László, Cserti-Szauer Csilla és Dr. Perlusz Andrea. A karon történt szervezeti átalakulás után a Minőségfejlesztési Bizottság kibővülve újjáalakult, Stratégiai és Minőségfejlesztési Bizottság néven a Stratégiai és szakmapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettes vezetésével. Az új bizottságban az oktatók-kutatók mellett adminisztratív munkatársak és a hallgatók képviselői is részt vesznek a minőségfejlesztési munkában. Tagjai: dr. Novák Géza Máté oktató dr. Csákvári Judit oktató dr. Szekeres Ágota oktató Losoncz Mária kari hivatalvezető Horváth Péter László ügyvivő szakértő, a GYTK szakmai igazgatója valamint a Hallgatói Önkormányzat képviselője.

3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése Az elmúlt két év során a kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működési és gazdálkodási környezetét áttekintettük, elemeztük a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket. A folyamat a kari munkatársak széles körének bevonásával valósult meg. Egyrészt létrehoztunk egy ún. 18 fős fejlesztő projektcsoportot, ugyanakkor az eredményeket folyamatosan megosztottuk a kar közvéleményével, illetve visszajelzéseiket, javaslataikat beépítettük a tervezési folyamatba. Kilenc középtávon, valamint négy hosszú távon fontosnak ítélt stratégiai akciót határoztunk meg. Jelenleg ezek megvalósítása zajlik. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar folyamatosan figyelemmel kíséri a felhasználók visszacsatolásait a képzések fejlesztésében és azok tartalmainak karbantartásában. A gyakorlóintézményektől és a gyakorlóhelyektől évenként megrendezésre kerülő gyakorlatvezetői fórumokon kérünk visszajelzést, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével folytatott szakmai egyeztetések, a pályakövető rendszer és a kari kutatások során folytatott elégedettségi vizsgálatok fontos mozgatórugói és forrásai az egyeztető munkának. A gyógypedagógus-képző társintézményekkel félévente tartunk konzultációkat, ahol a képzéssel kapcsolatos közös kérdések tisztázása, egymás szempontjainak megértésén alapuló konszenzusos döntéshozatal történik. A szegedi, kaposvári és győri képzőhelyekkel 2014-ben stratégiai együttműködési megállapodást írtunk alá, létrehozva a Gyógypedagógus-képzők Tanácsát. A konzultatív testület feladata a képzőhelyek közötti együttműködés koordinálása, a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonalának emelése, a gyógypedagógus-képzés szakmai ekvivalenciájának megteremtése a képzési színterektől függetlenül (ELTE-BGGYK, SZTE-JGYPK, NYMEAK, KE-PK) – azaz a képzésfejlesztés összehangolása a képzőhelyek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében. További célja a gyógypedagógus-képzés érdekeinek, feltételrendszerének összehangolt érdekképviselete, a területet érintő jogszabályalkotás szükség szerinti orientálása. Az együttműködés főbb területei: szakmai feladatok közös kimunkálása, tantárgytartalmakat illető közös irányelvek megfogalmazása, tananyagok kipróbálása, érdekképviseleti tevékenység folytatása a képzéssel összefüggő feladattámogatások érdekében. A kar megkezdte a képzési folyamat minőségének monitorozását: gyűjti és elemzi azokat a tapasztalatokat és információkat, amelyek a tantervi módosítások és a képzésfejlesztés számára hasznosaknak bizonyulnak (ESG 6. fejezet). Az ELTE Minőségbiztosítási Osztálya ösztönzésére karspecifikus kérdésekkel bővítettük a Gólyafelmérés és a Diplomás pályakövetési rendszer kérdőíveit, melyek a gyakorlati képzésünkkel való elégedettséget, 46

A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata

illetve az MA-szintű gyógypedagógus-képzésre, valamint a speciális szükségletű hallgatókkal kapcsolatos információkra vonatkoztak. Az oktatók (és a kar vezetősége) olvassák és értelmezik az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése során elérhető információkat. A kari részvétel emelkedést mutat. Tantárgyanként azonban eltérő a kitöltöttség elemszáma, ahol 10-20-as nagyságrendű a kitöltöttség, ott nem reprezentatívak, és nem jó érvényességi szintűek az eredmények. Reálisabbak az adatok a nagy létszámú kurzusok esetében, különösen, ha magas arányban töltik ki. A kitöltöttség növelésére a HÖK és az EHÖK szervez akciókat, illetőleg az egyetem központilag többletponttal „jutalmazza” a következő félévi rangsorolásos tárgyfelvételnél az OMHV-ban aktív hallgatókat. A kar honlapján a képzéssel kapcsolatos valamennyi információ a hallgatók és az érdeklődők számára elérhető. Nemcsak a Bárczin folyó munkáról nyújt tájékoztatást, hanem a közösség élményeibe is betekintést kínál (szórakoztató rendezvények, tudományos konferenciák, diplomaosztó ünnepségek stb.). A kari munkatársak számára a költségvetési pénzek felhasználásáról tanszékvezetői és munkatársi értekezleteken számol be (ESG 7. fejezet). A kar folyamatosan felülvizsgálja és korszerűsíti képzési programjait, azzal a szándékkal, hogy diplomáinak minőségét, az átadott tudás korszerűségét biztosítsa. A képzési kínálat a szakmai igények folyamatos figyelemmel kísérése nyomán bővül – alap-, mester- és doktori képzési szinteken, szakirányú továbbképzésekkel, tanfolyamokkal –, szolgálva ezzel a gyógypedagógus társadalmat, a sérült embereket és az életen át tartó tanulás európai ideájának megvalósulását. A hallgatói elégettség méréseiben a kar az egyetemi átlagnak megfelelően teljesít a hallgatói aktivitás tekintetében. A kar felvételi eredményei a többi karhoz és az országos rangsorban egyaránt a legjobbak között vannak. Ez azt jelzi, hogy a kar kínálta diploma változatlanul vonzó, a nappali és a levelező rendszerű alap- és mesterképzések (valamint a felnőttképzés) tekintetében. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar folyamatosan figyelemmel kíséri a felhasználók visszacsatolásait a képzések fejlesztésében és azok tartalmainak karbantartásában. A gyakorló intézmények és a gyakorlóhelyek, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével folytatott szakmai egyeztetések, a pályakövető rendszer és a kari kutatások során folytatott elégedettségi vizsgálatok fontos mozgatórugói és forrásai az egyeztető munkának.

3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése 3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával Az új képzési programok kidolgozásának vezérelve – a Bologna-folyamathoz igazodva – a képzési szintek egymásra épülésének megvalósítása volt. A gyógypedagógus-képzés akkor már több mint százéves hagyományainak és értékeinek megőrzése mellett a munkaerőpiac változó elvárásai, a gyógypedagógia mint multidiszciplináris (komplex) tudomány új eredményei jelentős hatással voltak a képzési célok, feladatok meghatározásában, a képzési programok kidolgozásában. A magyar gyógypedagógus-képzés Európa-szerte ismert, elismert hagyományai mindig magukban hordozták a komplexitás és multidiszciplinaritás értékeit. A széles ismeretköröket tartalmazó természettudományi (humánbiológia, fiziológia, patológia), bölcsészettudományi (pszichológia, pedagógia), társadalomtudományi (szociológia, szociális ismeretek), művészeti (zene, vizuális kultúra, dráma) alapozást követően ismerkednek meg az alapképzésben résztvevők a szakirányokat alapozó, majd a szakirányú ismeretekkel. A gyógypedagógia mint tudomány a fent felsorolt tudományágak ismereteiből áll össze, így az új képzési programok követik a nemzetközileg is elfogadott multidiszciplináris trendeket. Az oktatási programok kidolgozását különböző jogszabályok, illetve az ELTE képzési szabályzata határozzák meg. A 2009–2014 közötti időszakban a korábbi képzések mellett, az egyetemi stratégiával összhangban elindult a gyógypedagógia mesterképzési szak levelező (2009), majd nappali (2010) tagozaton is – ennek akkreditációja még 2008-ban megtörtént. 47


A mesterképzési szakok elindítása mellett húszéves adósságát „törlesztette” a kar, amikor a gyógypedagógia alapképzési szakon létesítette (2011) és elindította az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, így alapképzésben 2012 óta már nyolc szakirány hozzáférhető a BGGYK-n. Az autizmus spektrum pedagógiája szakirány képzési és kimeneti követelményeit a szakterület legjelentősebb intézményeinek munkatársaival közösen állítottuk össze, felhasználva a korábban már létesített és indított autizmus spektrumzavarok pedagógiája szakirányú továbbképzésben szerzett tapasztalatokat, valamint külföldi képzési programok anyagait. Egyedülálló a világon, hogy alapképzésben megszerezhető az autizmus spektrum pedagógiája szakirány. Az akkreditációs beadványok szakmai tartalmát a szakfelelős/szakirányfelelős irányításával az erre a célra létrejött képzésfejlesztési team állítja össze. Az adminisztratív kialakításban és a jogszabályoknak való megfelelőség biztosításában az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes és titkársága működik közre. Az elkészült képzési programot a kari Tanács elfogadja, majd az egyetemi Oktatási és Képzési Tanács véleményezi a Szenátus elé bocsátás előtt. A MAB elé csak a szenátusi jóváhagyást követően kerülhet az akkreditációs anyag. Szakirányú továbbképzések esetében a szenátusi jóváhagyást követően jelenti be az egyetem az OH felé az új képzést. 2010–2014 között a BGGYK a Hallássérült gyermekek bilingvális oktatása-nevelése, a Családközpontú koragyermekkori intervenció, a Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens és a Hallássérült gyermekek és felnőttek komplex ellátása szakirányú továbbképzéseket létesítette és vétette nyilvántartásba. A Hallássérült gyermekek bilingvális oktatása-nevelése szakirányú továbbképzés kivételével a létesített képzések elindultak. Az Integrált szülő–csecsemő konzultáció és a Dráma és színház a szociális integrációban szakirányú továbbképzések létesítése és nyilvántartásba vétele megtörtént, meghirdetésük folyamatban van. Szakirányú továbbképzések esetében a képzések létrehozása és működtetése során a többi képzéshez viszonyítva lényegesen hangsúlyozottabb az együttműködés a külső szakmai szervezetekkel (külső óraadók megbízása, gyakorlatok szervezése stb.). Fontos újdonságnak számít, hogy 2012-ben az alapképzési szak mind a nyolc szakirányát szakirányú továbbképzésként is tudjuk kínálni a már végzett gyógypedagógusoknak. A képzések KKK-ját hivatalból nyilvántartásba vette az OH, 2012. tavaszán elkészültek a képzési programok, melyek tartalmukban a gyógypedagógia alapképzési szak szakirányú moduljaival egyeznek, de lehetőséget adnak arra, hogy 3 félév alatt egy újabb szakirányhoz rendelt szakképzettséget szerezhessenek az érdeklődők. Mivel a 2011. évi Nktv (köznevelési törvény) előírja a fogyatékosság típusának megfelelő szakképzettségű gyógypedagógiai szakember alkalmazását, a BGGYK a szakirányú továbbképzések indításával segíti elő, hogy az intézmények hamar eleget tudjanak tenni ennek az előírásnak.

3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása Az elérni kívánt kimenetek – kompetenciák – meghatározása a szakfelelős/szakirányfelelős irányította szakmai team feladata. A kompetenciák meghatározását a már létesített képzésekben a KKK határozza meg. A KKK alapján kialakított képzési program kimeneteit befolyásolják a hatályos jogszabályok (köznevelés, egészségügy, szociális ágazat, gyermekvédelem), a munkaerő-piaci elvárások a leendő szakemberrel szemben, a felhasználók (fogyatékos személyek és hozzátartozóik) igényei és elvárásai, a leendő alkalmazási környezet (intézményrendszer/ek) feltételei. A tanulmányi kimenetek meghatározása éppen ezért a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával történhet csak meg, ennek érdekében egyre bővülő körben kerül sor különböző szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére, ami tartalmazza a képzések elméleti és gyakorlati megvalósításának és rendszeres felülvizsgálatának szempontjait is. A tanulási eredmények következetes alkalmazása a gyógypedagógia alapképzési szakjának KKK módosítása során megvalósult (ld. részletesen 3.3.6. pont). A jövőben a képzésfejlesztési tevékenységet a Képzésfejlesztési Bizottság koordinálja.

3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása A BGGYK-n nappali és levelező formában zajlik a képzés. Nappali tagozaton a kiadott órarend szerint folyik a képzés munkanapokon. A levelező képzés működtetésében az utóbbi években egyre komolyabb problémákat okozott a hétköznapokra szervezett konzultációk magas óraszáma, ami azt eredményezte, hogy a levelezős hallgatók munkahelyi vagy egyéb okokból nem tudtak részt venni a tanórák egy részén. A levelező képzésben résztvevők igényeihez alkalmazkodva a levelező munkarendű képzésben a konzultációk 70-75%-át sikerült szombatra szervezni, a nagyobb hallgatói részvétel segíti a tanórák hatékonyságának növelését és a képzés minőségének biztosítását. A tanórák mellett a BGGYK-n létrehozott saját e-learning felületen egyre több tananyag és tanulási se48


gédlet, kötelező és ajánlott szakirodalom elhelyezhető, ami segíti a hatékonyabb elsajátítást, biztosítja a jobb felkészülés lehetőségét.

3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése A hallgatók elégedettségét, tantárgyakkal kapcsolatos véleményét az OMHV-n keresztül ismerjük meg, az elhelyezkedési esélyekkel kapcsolatban a DPR-en keresztül szerzünk információt (ld. a megfelelő fejezetekben). Az egyetem központilag készít Gólya-felmérést, illetve a képzésben részt vevő hallgatók elégedettségét és motiváltságát is vizsgálják hallgatói felmérésekkel Az adatokat a központi Minőségbiztosítási Osztály elemzi és juttatja el a kari Minőségbiztosítási Bizottsághoz. A kari Stratégiai és Minőségfejlesztési Bizottság a Kari Tanácson ismerteti az eredményeket. Kari szinten nem, oktatói és (korábban tanszéki) intézeti szinten viszont elemzik a hallgatók előmenetelét. Az okok kutatása helyett az oktatók, intézetigazgatók fő célja a tanulástámogatás megfelelő módjainak megtalálása. A nehezebben elsajátítható tananyagok esetében a félév folyamán is van számonkérés, hogy a folyamatos visszacsatolás kapcsán az oktató jobban szembesüljön a hallgatók nehézségeivel, hiányosságaival, óráin, konzultációin visszatérhessen a problémát okozó témákra, így is segítve a sikeres teljesítést. Egyéni konzultációkra is lehetőséget biztosítanak sikertelen teljesítés esetén.

3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben Az oktatók (és közvetlen munkairányítójuk) a Neptun felületükön hozzáférnek az OMHV adataihoz, ami a tantárgyat és az oktatói munkájukat minősíti, beleértve a tananyag mennyiségét, minőségét, hozzáférhetőségét. A hallgatók egy része hasznos ötleteket, javaslatokat ad a tantárgyra vonatkozóan, amit az oktatók belátásuk szerint megfontolhatnak (pl. vizsgáztatás módja, interaktivitás igénye hallgatói részről, e-learning-igények). Az intézeti értekezleteken, illetve a szakirányokat gondozó szakcsoportok megbeszélésein a szakcsoportfelelős/ szakirányfelelős és/vagy intézetigazgató ellenőrzi a tantárgyfejlesztés megvalósulását – a legtöbb szervezeti egységnél minden szemeszter elején frissítik a tematikákat, az oktatók többsége pedig igyekszik a hallgatói igényekhez alkalmazkodva egyre modernebb oktatási módszereket alkalmazni: csoportmunka, projektmunka, multimédiás szemléltetés, e-learning-lehetőségek (jól mutatja ezt az e-learning-felülettel támogatott kurzusok számának alakulása).

3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával) A BA-képzés első felülvizsgálata 2009 őszén indult a BGGYK kezdeményezésére, a konzorciumi partnerek közreműködésével. A 2010. május 10-én megjelent módosított KKK-rendelet az egyes képzési szakaszokhoz és modulokhoz új kreditkereteket adott meg. Az új kreditelosztás lehetővé tette, hogy a gyógypedagógia alapképzési szakon 8 félév alatt 240 kredit teljesítésével egy vagy két választott szakirányon folytathassa tanulmányait a hallgató. A 2010-től felvett hallgatók számára tehát lehetővé vált a két szakirány választása. A KKK-felülvizsgálat következtében végrehajtott tantervi módosítás során megtörtént a képzési tartalmak korszerűsítése és a KKK-hoz illesztett tanulási eredmény szempontú újragondolása. Ennek végeredményeként állt össze a teljesen megújított BA-képzési program, ami lehetőséget adott a tantárgyi programok frissítésére is. A 2010-ben ismét két szakirányossá vált képzés, majd 2012-ben a végzett gyógypedagógusok számára újabb szakképzettség megszerzését lehetővé tevő 3 féléves szakirányú továbbképzések beindítása (3.2.1. pont) további ötletet adott a képzési program újabb felülvizsgálatára és rugalmasabbá tételére. Jelentős ugyanis az érdeklődés diplomás szakemberek részéről a gyógypedagógia alapképzési (BA) szak iránt, ám a 8 féléves képzést többen túl hosszúnak és túl költségesnek tartják. Ha állami támogatással szereztek felsőfokú oklevelet (6–10 félév alatt), a jogszabályi előírások alapján jelenleg felhasználható 12 támogatott félévből már csak 2–6 félévük maradt. A diplomával jelentkező hallgatók egy része a fogyatékosságügy valamely intézményrendszerében dolgozik (köznevelés, szociális ágazat, gyermekvédelem stb.), és csak az általa ellátott fogyatékossági típusba tartozó személyek gyógypedagógiáját szeretné megtanulni.

49


1.á 1 ábrra:ELLTE EB BGG GY YKG GY YÓG GY YPE EDA AG GÓG GIA A BA B K pzé Kép ésiprrog graam(n nap ppaalittag gozat22010ǦǦ) 8 8fé élév,240kkre edit KÖ ÖZÖ ÖS KÉP K ZÉS SIS SÁV V(94kred dit) Á Áltaalán nosalapozómo odul31kre editt Gyógyype edagóg giaiialaapo ozómo odu ul4 41kkred dit

összefüggÝszakmai összefüggÝ szakmai ( (terepǦ)gyakorlat: p )gy 3 30kredit

EG GYSZA AKIRÁ ÁNY Y

1.szakiránytbÝvítÝ y ismeretek:58kredit

KÉ ÉTSZA AKIRÁ ÁNY Y

11.szakirányismeretei: szakirány ismeretei : 58 kredit 58kredit

"B""váálto ozatt=1146kre editt

összefüggÝ szakmai összefüggÝszakmai (terepǦ)gyakorlat (terep ) gyakorlat (szakirányonként 15Ǧ15 (szakirányonként15Ǧ15 kredit): 30 kredit kredit):30kredit

"A""váálto ozat=1146kre editt

22.szakirányismeretei: szakirány ismeretei: 58 kredit 58kredit

11.szakirányismeretei: szakirány ismeretei: 58 kredit 58kredit

+S Szaakdolg gozaat((10))+S Szabad don nváálasszth ható(112)=22krred dit

21. ábra. A 2010-től felmenő rendszerben bevezetett, új mintatanterv moduljai 2014 tavaszán a diplomával rendelkező jelentkezők érdekében átalakítottuk a levelező tagozatos tantervet. A kreditbeszámítás (kreditátvitel) alkalmazásával lehetőséget biztosítunk arra, hogy a diplomások korábbi szakképesítésük elismertetésével egy szakirányon végezhessenek. Az 58 kreditnyi „szakirányt bővítő és a közoktatás területein pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő ismereteket”, továbbá a „tanári szakképzettség megalapozásához szükséges szakterületi ismereteket” a diplomás hallgató nem a gyógypedagógia BA képzési ideje alatt gyűjti össze, hanem a korábbi tanulmányaiból magával hozza. A beszámítás lehetősége elsősorban a gyógypedagógiához kapcsolható szakok esetében könnyen megvalósítható, de bármely diplomás kérelmezheti a kreditvizsgálatot. Az 58 kredit beszámításával a teljes képzési idő 2 félévvel megrövidíthető. A jelenlegi 1. és 2. évfolyamos hallgatók körében eddig a diplomások 40-50%-a élt a lehetőséggel. Fentiekből jól látszik, hogy a kar folyamatosan igyekszik a különböző jogszabályi és munkaerő-piaci változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni, hogy lehetőleg minden célcsoport számára a leghozzáférhetőbb és legszínvonalasabb képzési programot tudja kínálni. A változásokat minden esetben a Kari Tanács, illetve a Szenátus elé terjesztettük, így azok nyomon követése az előterjesztések és a határozatok alapján könnyen lehetséges.

3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról A gyógypedagógiai szaktudást egyre bővülő munkaerő-piaci körökben igénylik. Korábbi felmérésekből (pl. egyes szakokon/szakirányokon oklevelet szerzett hallgatók körében végzett kérdőíves felmérések, pályakövetési kutatás, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének tagságával, szakosztályaival folytatott konzultációk, országos szakmai konferenciák stb.) kiderült, hogy a végzett gyógypedagógusok ismereteire, kompetenciáira a köznevelési intézményhálózaton túl az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és az igazságügyi ellátórendszerek különböző intézményeiben, továbbá a nonprofit szervezeteknél egyaránt szükség van. A munkaerőpiac imént vázolt széles köre az elmúlt huszonöt évben nagy változásokon ment keresztül, ami különösen erősen érintette a fogyatékos népesség számára biztosított társadalmi segítségnyújtás legkülönbözőbb színtereit, tevékenységeit. Az ellátórendszer minden területén, de különösen az oktatásban egyre hangsúlyosabb az integrált, inkluzív nevelés, ami újfajta szakmai kompetenciákat követel a gyógypedagógusoktól. Az egészségügyben a komplex rehabilitációs szemlélet terjedése teszi szükségessé az orvosi rehabilitációt követően a fogyatékos személyek segítésére alkalmas szakemberek foglalkoztatását. A szociális ellátórendszerben a fogyatékos 50


személyek ellátásán túl a normalizációs elv hatására kialakult új lakóotthonok, illetve a jelenleg egyre inkább előtérbe kerülő elemi rehabilitáció és foglalkozási rehabilitáció további kihívásokat jelent a szakemberképzés számára. Az Európai Unióban az infokommunikációs akadálymentesítés élvez elsőbbséget, mely egyszerre irányul a fogyatékos személyekre, valamint az őket befogadó társadalom tagjai számára biztosított érzékenyítésre, ismeretterjesztésre, a hatékonyabb beilleszkedés érdekében. Ez szintén az élet minden területén érezteti hatását, és egyre összetettebb ismereteket, kompetenciákat követel a fogyatékosságügyben felkészült szakemberektől. A BGGYK folyamatos kapcsolatot tart a gyógypedagógiai tevékenységet igénylő intézményekkel, szervezetekkel, közigazgatási hatóságokkal, szakmai és közéleti szervezetekkel. Az oktatók és kutatók szakmai, közéleti tevékenysége segíti a munkatársakat, hogy folyamatos információkat gyűjtsenek a gyógypedagógiai segítséget igénylő népességet érintő aktuális problémákról, kérdésekről. A szakmai szervezetekben betöltött szerepük során információt szereznek a különböző ágazatokban tevékenykedő gyógypedagógus szakemberek munkájáról. A szerzett információk hozzájárulnak a képzési tartalmak folyamatos alakításához, a változó munkaerő-piaci igények azonosításához. A munkáltatóktól szerzett rendszeres visszacsatolás további lehetősége a külső gyakorló intézmények munkatársaival (igazgatókkal, intézményvezetőkkel, gyakorlatvezető tanárokkal) szervezett évenkénti találkozó. A gyakorlóintézmények a végzett hallgatók egyik komoly piacát jelentik, így a gyakorlóintézményekben tevékenykedő volt hallgatóktól folyamatos a visszajelzés. A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete és népességspecifikus szakosztályai évenkénti Országos Szakmai Konferenciája alkalmával a munkaerőpiac képviselői, a képzésben résztvevő szakemberek és a hallgatók találkozhatnak, ahol az előadások, fórumok lehetőséget adnak a visszacsatolásra. A BGGYK volt hallgatói közül sokan tartják a kapcsolatot a karral (ld. még Alumni). Újabb és újabb képzésekre jelentkeznek (szakirányú továbbképzések, gyógypedagógus szakvizsga, mesterképzés, tanfolyamok stb.), így a kar visszajelzést kap a munkaerő-piaci folyamatokról. Volt hallgatóink közül többen a közigazgatásban és/vagy az érdekvédelemben vállaltak állást (OKM, SZMM, civil szervezetek stb.), a munkaerőpiac igényeit ők megrendelőként közvetítik a kar felé. A különböző képzések kidolgozásában a közigazgatásban, az érdekvédelmi szervezetekben stb. dolgozó gyógypedagógusok külső szakemberként közvetlenül részt vesznek, így biztosítható a piaci igényeknek megfelelő képzési programok kialakítása, átalakítása, korszerűsítése.

3.2.8. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban A tantárgyi programok tartalmát az oktatók és kutatók rendszeresen fejlesztik, melyekbe a hazai és nemzetközi kutatások eredményei folyamatosan beépülnek (ld. még 2.2.1. pont). A tematikák megújítása mellett a kötelezően választható modulokba, illetve a szabadon választható tárgyak közé illeszthetők a legfrissebb kutatási eredményeket tartalmazó kurzusok, így az oktató és kutató munkatársaknak lehetőségük nyílik aktuális kutatási eredményeik közvetlen átadására. A tartalmi megújítás mellett az infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen az elektronikus tananyagok, az interaktív módszerek, továbbá az e-learning-felületek is egyre hangsúlyosabban jelennek meg az oktatásban, ezek lehetőséget adnak a hallgatói felkészülés támogatására, a legfrissebb publikációk megosztására is. A tantárgyi tematikák évenkénti frissítésének elvárása biztosítja, hogy a legfrissebb szakirodalmak, publikációk bekerüljenek a bibliográfiákba. A gyógypedagógiához kapcsolódó témákban doktori képzésben részt vevő doktoranduszok – akik nem a kar oktatói – szívesen jelentkeznek a karon, hogy a doktori képzéshez szükséges oktatási kötelezettségüket teljesíthessék. Kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kurzusok keretében oszthatják meg kutatási eredményeiket a hallgatókkal. A tudományos tevékenység iránt mélyebben érdeklődő hallgatók számára – a TDK tevékenység mellett – a szabadon választható kreditek terhére kutató-kurzusok is indulnak, melyek keretében a hallgatók bekapcsolódnak a műhelyek munkájába, és közvetlenül részt vesznek a kari kutatómunkában. Az idegen nyelvi felkészítés (szaknyelvi felkészítés, szakszemináriumok) elősegíti, hogy a hallgatók külföldi szakfolyóiratok színvonalas cikkeit, kutatási beszámolóit eredeti nyelven olvashassák (ld. még 3.5.3. pont).

51


3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere 3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége A tanulmányi szabályozást az ELTE SZMSZ HKR határozza meg. A gyógypedagógus-képzés sajátosságaiból eredő eltéréseket a BGGYK kari különös része szabályozza. A HKR szabályozásait a képzési programok és a Neptunban rögzített információk egészítik ki. A mintatanterv tartalmazza, hogy az egyes kurzusokhoz milyen értékelési és vizsgáztatási követelmény tartozik. A mintatantervek a honlapon minden hallgató számára hozzáférhetőek. A HKR az ELTE és a kar honlapján minden hallgató számára elérhető. Az egyes kurzusok vizsgáztatási követelményeit az oktatók határozzák meg. A pontosan megfogalmazott követelményeket a tematikában rögzítik, amit az oktató a Neptun-felületen oszt meg a hallgatókkal. A követelmények pontos meghatározását kurzusmail formájában, vagy az e-learning-felületen is elérhetővé teszik az oktatók a hallgatók számára. A követelmények a kurzusokon szóban is elhangozhatnak, de a hallgatók számára írásban is elérhető információk az iránymutatók. A hallgatók választott szakirányukon tesznek záróvizsgát. A záróvizsgatételeket a kari honlapon legkésőbb az utolsó félév megkezdését követően teszik közzé a szervezeti egységek. A záróvizsga-tételsorokat a szakirányokat gondozó szervezeti egységek évente felülbírálják, aktualizálják a folyamatosan megújuló oktatási tartalmaknak, a fogyatékosságügyi változásoknak megfelelően. Az alapképzésben a 2010-es új KKK alapján biztosított két szakirányos képzést végzők (2014-ben záróvizsgázó hallgatók) mindkét szakirányuk ismereteiből vizsgáznak. Egy szakirány választása esetén a kötelező modul és a választható modul ismereteiből összeállított tételsorból egy-egy tételt húzva számolnak be ismereteikről. A záróvizsga formai lebonyolítását az ELTE SZMSZ II. kötet HKR szabályozza, kiegészítve a kari különös résszel. A záróvizsgabeosztást a Tanulmányi Osztály készíti és teszi közzé a honlapon. A szakdolgozat készítésének folyamatát az ELTE SZMSZ II. kötet HKR kari különös része szabályozza. Ennek kidolgozásában a Tudományos Tanács is részt vett. A honlapon külön Útmutató is található a szakdolgozat elkészítéséhez, ami szintén a Tudományos Tanács és a kari oktatási vezetés közös munkája. Az útmutató minden fontos tudnivalót tartalmaz a szakdolgozat elkészítéséhez. Az elmúlt időszakban megújult a szakdolgozati útmutató, melyben képzési szintenként differenciálva a korábbiaknál egyértelműbbek és átláthatóbbak a tartalmi és formai követelmények, tudományos elvárások, továbbá a szakdolgozat/diplomamunka készítésének menete, az értékelés és védés folyamata. A szakdolgozat/diplomamunka készítésével kapcsolatos legfontosabb előírások bekerültek a HKR-be.

3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere Az értékelési eljárásokat a HKR szabályozza, a mintatanterv pedig tartalmazza a számonkérés módját minden tantárgy esetében. Az értékelési és vizsgáztatási követelmények, illetőleg az értékelési eljárás ellen a hallgatók panasszal élhetnek. Vélt vagy valós méltánytalanság vagy igazságtalanság esetén a hallgató kérheti, hogy másik oktató, esetleg több személyből álló bizottság előtt tehessen vizsgát. A hivatali út értelmében először a szervezeti egység vezetőjénél lehet panaszt tenni, nem kielégítő megoldás esetén a dékánnál vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesnél. A Neptun rendszerében pontos határidőkön belül lehet panaszt tenni – például a hibás jegyrögzítés vagy hiányzó érdemjegy esetén. Minden panaszos eset kivizsgálásra kerül, nem kielégítő rendezés esetén a hallgató a HJB-hez (Hallgatói Jogorvoslati Bizottság) fordulhat.

3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése Az Ntfv. értelmében a hallgató joga, hogy tanulmányait a saját ütemében tervezze, szervezze. Ettől függetlenül a hallgatók tanulmányi ügyeikben számos fórumon keresztül kaphatnak támogatást, segítséget. Adminisztrációs ügyekben a TO kari referatúra munkatársai segítenek, formálisan és informálisan szóban és írásban a dékánhoz, az oktatási ügyekért felelős dékánhelyetteshez fordulhatnak. A képzéssel kapcsolatos kérdésekben az intézetek, szakcsoportok munkatársai az illetékesek. Az elméleti és gyakorlati képzéssel kapcsolatban eligazodásukat segítik a Tanulmányi Osztály és a szakcsoportok által szervezett tájékoztatók, kurzusokhoz kapcsolódó, szak52


irányokhoz kapcsolódó és évfolyamhoz kapcsolódó tájékoztató körlevelek. A tanulmányi munka minél gördülékenyebb teljesítése érdekében a honlap Tanulmányi tájékoztató linkjén folyamatosan elérhetők az aktuális útmutatók, tájékoztatók. Sikertelen teljesítés esetén a tantárgy oktatója rendszeresen felajánlja segítségét személyes konzultáció, tanulásmódszertani tanácsadás formájában a sikeresebb elsajátítás érdekében. A Hallgatói Önkormányzat a senior-rendszer működtetésével vállal szerepet a tanulmányi előrehaladás segítésében. A kar erőforrások biztosításával és különböző támogató tevékenységekkel segíti a hallgatók tanulását (könyvtár, internet, tanulásszervezési módok, speciális szemináriumi foglalkozások, munkafüzetek, e-learning, digitális tananyagok biztosítása, a tanulás akadálymentesítése a speciális szükségletű hallgatók számára stb.). 2012ig (a Neptun bevezetéséig) az ELTE PK eLearning rendszerét használta a BGGYK, ami össze volt kapcsolva az ETR-rel, a Neptun bevezetését követően 2013–2014-ban már a kar saját eLearning rendszert működtet. 16. táblázat. A tanulástámogatás eszközei A tanulástámogatás eszközei

2010 196

E-learninges felülettel támogatott kurzusok száma

2011 512

2012 525

2013 380

2014 407

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása 3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében Oktatók,kutatók,2014.szeptember 15

16 14

12

12

12

10 8 5

6 4

4

3

4

4

55Ͳ59

60Ͳ64

2 0 25Ͳ29

30Ͳ34

35Ͳ39

40Ͳ44

45Ͳ49

50Ͳ54

fƅ

22. ábra. Oktatók, kutatók, 2014. szeptember A kar vezetése az ezredforduló óta tudatosan foglalkozik az oktatók, kutatók utánpótlás-nevelésével. Ezt a tevékenységet egyértelműen igazolják azok a számadatok, melyek szerint az 50 év alatti korosztály adja a teljes oktató, kutatói létszám 66%-át (teljes állású oktatók). Hogy a jelenlegi vezetés fókuszában is az oktatói utánpótlás nevelése áll, jól mutatja, hogy az 50 év alattiak 70%-át a 35–45 év közöttiek teszik ki. Az 50 év alatti tanársegédek magas száma is ugyanezt jelzi. A kar az utánpótlás nevelését a gyógypedagógiai doktori program, a belső műhelyek, a struktúra átalakítását követően megerősített szakcsoportok oktatás- és kutatásfejlesztési tevékenysége által is támogatja.

53


17. táblázat. A teljes állású oktatók minősítettségének változása (2010–2014) Egyetemi tanár Egyetemi docens Fŋiskolai tanár Fŋiskolai docens Adjunktus Tanársegéd Tanársegéd gyakornok Kutató Egyéb tanár Összesen: MTA doktora PhD Tudományok kandidátusa Oktatók száma: Minŋsített oktatók aránya

2010 3 2 11 9 16 16 5 5 6 73 1 23 5 62 47%

2011 2 2 10 8 17 17 7 7 7 77 1 24 3 63 44%

2012 2 2 8 7 22 18 3 6 7 75 1 29 2 62 52%

2013 2 1 6 6 21 20 1 4 12 73 1 26 3 57 53%

2014 2 1 5 6 21 19 2 13 69 1 26 3 54 56%

A belső karriermenedzsmentre, továbbképzésre rendelkezésre álló lehetőségek: a doktori képzésben résztvevők doktori iskolai tanulmányainak és egyéb, a fokozat megszerzésével összefüggő kiadásainak támogatása (pl. külföldi könyvbeszerzés, idegen nyelvi képzés); bel- és külföldi konferenciarészvétel támogatása. A habilitációs folyamatban részt vevő kollégák esetében a kar átvállalja a fokozatszerzés díját. A korábbi időszakban mindkét fokozatszerzésben résztvevők számára lehetőség van kari mikropályázatok támogatására. A rendelkezésre álló keret mértéke évente a kari megtakarítások összegének függvényében alakult. Ezzel a lehetőséggel kevesen éltek: 2011ben és 2012-ben 1-1 fő. 2012-től kezdődően, a rendkívül feszes kari költségvetés miatt erre nincs lehetőség. A szervezeti struktúra átalakításával az intézetvezetők kezébe került az intézeti humánerőforrás tervezése. Ez a lépés a szakmai közösségek erősítését, az intézeti vezető jobb rálátására támaszkodva az oktatói óraterhelés rugalmas tervezését segíti elő, kiemelt figyelmet fordítva a fokozatszerzési eljárás eltérő időszakában lévő kollégák támogatására. A kar szervezetfejlesztési stratégiájának eredményeként a 2014/2015-ös tanév őszi félévétől kezdődően az oktatókkal, kutatókkal évente folytatott személyes karrierbeszélgetések is erőteljesen hozzájárulnak az intézetvezetők humánerőforrás-tervezéséhez (a karriertervek alapján évente elkészített egyéni fejlődési tervek az oktatók, kutatók munkaköri leírásának kiegészítését képezik). Az oktatók oktatási terhelése évente ugyanazt a mintázatot mutatja. 2010-ben az egy főre eső heti óraterhelés átlagosan 9 óra volt. A külső óraadók hetente átalagosan 105 órát, a heti átlag óraszám 14%-át oktatták. 2014-ben a heti átlag óraszám 10 óra. Az elfogadható átlag óraszám mögött jelentős egyéni eltérések rejlenek. A képzés komplex, multidiszciplináris jellegéből adódóan igen magas a külső óraadók által oktatott órák száma. 18. táblázat. Kurzusok, oktatott órák kurzusok oktatott órák

54

2014 tavasza 112 1750

2014 ŋsze 152 2035


3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében 12

fƅ

11

10 8

6

6

4

4 2

4

4

3

2

1

3

0 20Ͳ24

25Ͳ29

30Ͳ34

35Ͳ39

40Ͳ44

45Ͳ49

50Ͳ54

55Ͳ59

60Ͳ64

23. ábra. Oktatást, kutatást segítők, 2014 Az oktatást, kutatást segítők emberi erőforrás tervezése szétaprózott a karon. 2014 szeptemberétől az intézeti szaktanárok, nyelvtanárok, adminisztrátorok esetében a tervezés intézeti szinten valósul meg, míg a Dékáni Hivatalhoz tartozó ügyintézők, ügyvivő szakértők esetében a kari hivatalvezető tervezi a HR-folyamatokat. A diagramon is látszik, hogy az oktatást, kutatást segítők többsége (66%) 40 év feletti, ezen belül 3 fő közvetlenül nyugdíjazás előtt áll. Ennek a munkavállalói rétegnek a továbbképzése, fejlesztése költségvetési forrás hiányában még várat magára.

3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere Az ELTE-n működő Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése rendszer keretében a kar a központi kérdéseken túl ún. karspecifikus kérdéseket nem tesz fel a hallgatóknak. Az egyetemen belüli kitöltési arányokhoz mérten a kari kitöltési arány minden évben igen magas (2014 második félévében az egyetemen belül 3. hely). 19. táblázat. OMHV kari kitöltési arány 2013/2014 2. félév 60,49%

2013/2014 1. félév 53,31%

2012/2013 2. félév 44,32%

2012/2013 1. félév 56,27%

Az OMHV eredményei jellemzően nem hasznosulnak dominánsan a HR-tervezésben. Az új szervezeti struktúrában az intézetigazgatók által kezdeményezett karrierbeszélgetések és a tervezett, éves oktatói értékelések (az egyéni fejlődési terv alapján) során az OMHV eredmények is szempontként szolgálnak.

3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése Az oktatók, kutatók tudományos besorolásának, minősítésének adatai a 3.4.1. pontban kerültek bemutatásra. Az oktatói, kutatói munka minőségének értékelése korábban tanszékvezetői hatáskörben volt, 2014 szeptemberétől az intézetigazgatók hatáskörébe került. A kar vezetése által kidolgozott stratégiai akciók között szerepel hosszabb távú feladatként a teljesítményértékelés rendszerének kidolgozása és bevezetése (ld. 1. táblázat, 12. és 13. akció), ami rendszeres, objektív és átlátható képet ad majd az egyes oktatók és kutatók munkájának minőségéről.

55


3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége Az oktatók, kutatók tudományos tevékenységének tartalmai, valamint az ezeket támogató rendszerszintű jellemzők a 2.2.1. alfejezetben tekinthetőek át. Mindezek mellett a kar kiemelten kezeli a tudományos előmenetel kérdését, valamint a hazai és nemzetközi tudományos életben való részvételt. A gazdasági lehetőségektől függően kari mikropályázatokkal támogatjuk a tudományos előmenetelhez szükséges kutatásokat és a konferencia-részvételt. Hazai

Nemzetközi 44

33 24 17

14 5

2010

16

4 2011

2012

2013

24. ábra. A kar által támogatott konferencia-részvételek Az alábbi diagram a kari oktatók/kutatók konferencia-részvételét mutatja be. Megjegyezzük azonban, hogy itt csak azokat a konferencia-megjelenéseket tüntettük fel, amelyek részben vagy egészben kari forrásból kerültek finan szírozásra. Ha e diagram adatait összevetjük a 2.5. pontban található adatokkal, akkor látható, hogy valószínűleg csak elenyésző konferencia-részvétel esetén kérnek az oktatók, kutatók támogatást. A 2.5. pontban található diagramon 143 nemzetközi konferencia látható, ebből a kar csak 39-et (27%) tudott támogatni. Feltételezhető, hogy a kar által támogatott 118 hazai konferencia-megjelenés is csak a valós adat 25-30%-át fedi le.

3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége A nemzetközi szerepvállalást a 2.5. alfejezetben mutattuk be. Mindemellett a kar oktatói és kutatói jelentős szerepet vállalnak a hazai szakmai közéletben is. A gyógypedagógiához és határtudományaihoz kapcsolódó szakmai szervezetekben (pl. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Rehabilitációs Társaság, Magyar Szociológiai Társaság, Magyar Szondi Lipót Emlékalapítvány, Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület, Magyar Zeneterápiás Egyesület) elnöki, szekcióelnöki, elnökségi tagi szerepet töltenek be kollégáink. Rendszeresen vesznek részt civil szervezetek munkájában, konferenciák szervezésében, tudományos programbizottságaiban, illetve gyakran kapnak szakértői felkérést közigazgatási, érdekvédelmi szervezetektől. A BGGYK oktatói és kutatói rendszeresen részt vesznek a gyakorlóhelyek, gyakorlati terepek innovációiban, fejlesztéseiben, pályázati programjaiban. Rendszeres szakértői például a Kézenfogva Alapítvány és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. és az Educatio Kft. fejlesztési programjainak.

3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása A kar stratégiájában kiemelt szerepet kap a kutatási-fejlesztési projektek eredményeinek visszaáramoltatása az oktatásba. Kurzusainkon kötelező vagy ajánlott tananyagként jelennek meg a fontosabb kutatási eredmények publikációi. Ugyanakkor az is kiemelt cél, hogy eredményeink ne csak hallgatóinkon keresztül, hanem közvetlenül is befolyásolják a gyógypedagógiai ellátórendszer gyakorlatát. Ennek egyik eszköze a folyamatos, személyes párbeszéd a gyakorlóhelyekkel, a gyógypedagógus-közösséget célzó konferenciák és műhelyek szervezése, valamint a publikálás a hazai gyógypedagógusok által leggyakrabban olvasott szaklapban, a Gyógypedagógiai Szemlében. Korábbi kutatási-fejlesztési tevékenységünkből kiindulva egyre több felkérést kapunk újabb fejlesztői projektekben történő, vállalkozás jellegű részvételre (pl. az Oktatási Hivataltól és az Educatio Kft.-től). 56


3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények Az oktatásfejlesztési eredményeket (új képzések létesítése és indítása, képzések rendszeres felülvizsgálata, rendszeres visszacsatolás kérése, a kutatási eredmények hasznosítása stb.) a 3.2. fejezet részletesen bemutatja.

3.4.9. Doktori iskolák működtetése A BGGYK saját doktori iskolával nem, csak doktori programmal rendelkezik (ld. 2.1.5. pont).

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások 3.5.1. Hallgatói tanácsadás Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán Hallgatói részönkormányzat működik („Bárczihök”), az alábbi, annak Küldöttgyűlése által választott tisztségviselőkkel, akik az Elnökség tagjai. Az elnök, a gazdasági alelnök, a szociális alelnök, a tanulmányi alelnök, a sport- és rendezvényszervező referens, a külügyi referens és a kollégiumi referens tisztségükből fakadóan tagjai Kari Tanácsnak. – Elnök – Gazdasági alelnök – Szociális alelnök – Tanulmányi alelnök – Kommunikációs referens – Sport- és rendezvényszervező referens – Esélyegyenlőségi referens – Külügyi referens – Kollégiumi referens – Ellenőrző bizottság (3 fő) Az egyes tisztségeket betöltő tagok saját szakterületükön látják el az Alapszabályban rögzített feladatukat. Tisztségük szerint a szakbizottságokban dolgoznak, munkájuk könnyítése érdekében (és az állandó utánpótlásképzés végett) albizottságokat hozhatnak létre. A Hallgatói Önkormányzat szoros és jó kapcsolatot ápol a kar vezetésével, kiszolgáló egységeivel, így segítve közösen egymás munkáját. A megfelelő információáramlás már a gólyatáborban elkezdődik, majd a beiratkozáskor minden tisztségviselő tájékoztatja az újonnan felvetteket oldottabb, közvetlen hangvételben is, a szakmai pontosság megtartásával. Információs gólyakiadvány, valamint a havonta megjelenő hallgatói lap (Bárczium), minden évfolyam saját levelezőlistája, a faliújságra kifüggesztett tájékoztatások és a tisztségviselők elérhetőségei, fogadóórái nyújtanak informálódási lehetőséget minden hallgató számára. A demonstrátori rendszer ad lehetőséget a kapcsolattartásra az intézetekkel, a felsőbb éves, pályázás útján választott hallgatókból pedig Seniorok lesznek, akik az első évfolyamosok tájékozódását, mindennapi – akár személyes – problémáik megoldását segítik. A Speciális Szükségletű Hallgatókat Segítő Testület (SHST) regisztrált tagjai kedvezményekben, személyi segítségnyújtásban részesülnek. A BGGYK különös figyelmet szentel a fogyatékos vagy krónikus beteg hallgatók tanulmányi támogatásának. Karunkon a fogyatékos hallgatók ügyeit a Speciális Szükségletű Hallgatók Segítő Testülete (továbbiakban SHST) végzi. Az SHST tagjai olyan oktatók, akik valamelyik fogyatékossági területnek megfelelő gyógypedagógus szakemberek, így az érintett hallgatók közvetlenül fordulhatnak hozzájuk. Az SHST vezetését az intézmény fogyatékosügyi koordinátora és a testület elnöke közösen végzi. Az SHST munkáját a 2003-ban elfogadott szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) rögzíti. A speciális szükségletű hallgatókat megillető jogok is ebben a szabályzatban találhatók. Speciális szükségletű hallgató lehet látássérült, mozgássérült, hallássérült, hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarban szenvedő (ide tartozik a diszlexia, diszgráfia is), valamint súlyos, illetve krónikus megbetegedésben szenvedő egyén, amennyiben betegsége a tanulmányai elvégzését nehezíti. 57


Minden újonnan felvett hallgató személyes tájékoztatást kap szeptember első hetében a Tanulmányi Osztály tájékoztatója keretén belül a fogyatékosügyi koordinátortól. Itt kiosztják a nyomtatott tájékoztatófüzeteket is, amelyek a kar honlapján elektronikusan is elérhetőek, de a fogyatékossággal élő hallgatók már a http://felvettek.elte.hu/ honlap tájékoztatójához augusztus hónapban is hozzáférhetnek. A kari fogyatékosügyi koordinátor minden hallgatóval személyesen is találkozik október 15-ig bezáróan, amikor a hallgatók átadják az igazolásokat és a koordinátorral megbeszélik az egyéni igényeket. Ezeket rögzítjük, és a koordinátor ún. igazolást állít ki minden hallgató számára, amelyben megjelöli a hallgatót megillető kedvezményeket és a hallgató egyéni tanulási szükségleteit. Az SHST sokféle módon igyekszik segíteni az érintett hallgatókat. A szolgáltatások ingyenesek. A hallgató bármilyen tanulással vagy életvezetési nehézséggel kapcsolatban bátran fordulhat az SHST koordinátorához, elnökéhez, vagy bármelyik tagjához az általuk megadott fogadóórában. A fogadóórák időpontját szeptember végéig elérhetővé tesszük a kar honlapján. A személyi segítő általában karunk hallgatója, aki a fogyatékos hallgató tanulmányait és ezzel kapcsolatos ügyeit intézi megbízási díj ellenében. A fogyatékos hallgatók tanulmányainak támogatására sokféle eszközzel rendelkezünk, melyeket igény esetén kölcsönzünk az arra rászoruló, speciális szükségletű hallgatóknak. Speciális eszközeink közül néhány példa: hordozható számítógépek JAWS-programmal; speciális jegyzetelőkészülékek angolul tudó vak hallgatók számára; adó-vevő berendezés hallássérült hallgatók számára, nagyítók, távcsövek gyengén látó diákok számára, digitális diktafonok. A kutatásmódszertan elsajátítását segíti, hogy karunk látássérült programozó oktatója egyéni vagy kiscsoportos számítástechnikai képzésben részesíti azon hallgatókat, akik korábban nem tanulták meg a számítógép kezelését, a speciális programok használatát. Karunk Ecseri úti épülete mind a mozgás-, mind a látássérült hallgatók számára akadálymentesen hozzáférhető. A Hallgatói Önkormányzat elvállalta a speciális szükségletű hallgatók fénymásolási igényeinek a kielégítését, amely szolgáltatás számukra ingyenes. Az előadók által használt fóliákat a hallgató kérésre megkapja az előadótól, az előadásokat pedig kazettán rögzítheti. Tanáraink egy speciális domborítógéppel tapinthatóvá tehetik az ábrákat, grafikonokat. A súlyos fokban hallássérült diák jelnyelvi tolmács segítségét is igénybe veheti. A Bárczin tanuló fogyatékossággal élő hallgatók leggyakrabban a kari koordinátort keresik fel tanácsadás céljából. A tanácsadás az alábbi témákra terjed ki: 20. táblázat. Tanácsadás témái Témák tanárokkal történŋ kommunikáció segítségkérés érdekében (pl. egyenlŋ esélyť hozzáférés a tananyaghoz és az elŋadás kivetítéséhez) a Neptun akadálymentes használata tanulási technikák megfelelŋ megválasztása (pl. elŋadásokról hangfelvétel készítése; saját jegyzetelés, vagy megbízott jegyzetelŋ igénybevétele; a tananyag adaptálása, ehhez a koordinátor, vagy személyi segítŋ igénybevétele) szakirányválasztás (az adott tanszék fogadókészsége; a szakirány elvégzéséhez szükséges kompetenciák és az illetŋ személyes képességeinek megfelelése) tantárgyakkal kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás (ha a hallgató a fogyatékossága miatt nem tud egy bizonyos tárgyat teljesíteni, akkor a felmentés módja, illetve azon tárgyak ismertetése, melyekkel kiváltható) vizsgatípusok és ezek kiválasztása a személy igényei alapján (írásbeli vizsga kiváltása szóbelire, vagy fordítva; az online vizsga kiváltása papíralapúra vagy szóbelire stb.) vizsgákon többletidŋ biztosítása, a technikai feltételek, vagy a személyes segítség megszervezése (pl. vak hallgatónak pontírógép, hallássérült hallgatónak erŋsítés) a könyvtár és a HÖK szolgáltatásai, ezek igénybevételének módja gyakorlatok megszervezése (akadálymentes közoktatási helyszínek; vakvezetŋ kutyát szívesen látó közoktatási helyszínek; kéttanáros modell alkalmazása a gyakorló tanítások során stb.) életvitelt érintŋ kérdések (pl. szociális támogatások igénylése, speciális eszközök elérhetŋsége, beszerzése, pályázatok a speciális eszközökre) lakhatást érintŋ kérdések (akadálymentes kollégiumi férŋhelyek és ezek igénylésének módja) Erasmus programban való részvétel esetén a külföldi egyetem fogyatékos hallgatókat segítŋ koordinátorának elérhetŋsége, a segítŋ szolgáltatások feltérképezése; a pályázatok megírásának segítése munkavállalási esélyek (a gyógypedagógiai intézmények fogadókészsége, a munka elvégzéséhez szükséges kompetenciák, kapcsolat az ELTE Karrier Központtal)

58

Átlagos hallgatói igény/szemeszter 15 12 20 5 4 25 18 43 14 7 2 1 5


3.5.2. Könyvtári szolgáltatás A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon található Magyarország egyetlen olyan szakkönyvtára, amely a gyógypedagógia és a fogyatékosságügy körébe tartozó hazai és idegen nyelvű szakirodalom széles gyűjteményével rendelkezik, amelyet a karon folyó oktató és kutató munka igényeinek megfelelően gyűjt, megőriz és rendelkezésre bocsát. A kor követelményeinek megfelelően kialakított könyvtár 75 férőhelyes olvasóteremmel, tanulószobával, kutatószobával, szabadpolcos állománnyal és 26 (ebből 19 széles sávú internet-elérésű) számítógéppel áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. Archív gyűjteménye a magyar gyógypedagógia történetének egyedülálló értékeit őrzi. 88 000 dokumentumból álló gyűjteményének részei: könyvek (64 000), bekötött folyóiratok (8100), diplomamunkák (14 000), audiovizuális dokumentumok (670), elektronikus dokumentumok (1200). Jelenleg 45 belföldi és 30 külföldi folyóirat előfizetésével segíti az oktatók és hallgatók munkáját. Szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben olvasás, könyvtárközi kölcsönzés, számítógép-használat, internethasználat, helyi és online elektronikus adatbázisok használata, felhasználóképzés, nyomtatás, fénymásolás, szkennelés, tudománymetriai szolgáltatás. Igazodva a XXI. század igényeihez a könyvtár biztosítja a hazai és külföldi online folyóiratok és adatbázisok elérését, s megkezdte a védett archív gyűjtemény digitalizálását. Mivel az állomány egyre jelentősebb részét alkotják az elektronikus dokumentumok, egy médiatárat alakítottunk ki. 2010-től a szakdolgozatok elektronikus adathordozón kerülnek a könyvtárba. A megváltozott olvasói szokásokhoz igazodva külön tanulószobát alakítottunk ki. A kar honlapjáról a könyvtár oldala közvetlenül elérhető, mely többféle szolgáltatással segíti a könyvtárhasználókat. A könyvtár munkatársai részt vesznek a kari oktatók, kutatók tudományos publikációinak nyilvántartásában. Mint ahogy a kar épülete, úgy a könyvtár is akadálymentes. A látássérült olvasók információhoz jutását külön munkaállomás segíti (a speciális igényeiknek megfelelő nagy monitor, Jaws szoftverrel ellátott „beszélő számítógép”, nyomtatott szöveget felolvasó készülék, szkenner), valamint az olvasóteremben elhelyezett olvasó-televízió. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! Könyvtárunk külön pályázatokból nyert támogatás révén kialakított egy speciális számítógépes munkaállomást látássérültek számára (beszélőrendszer, Braille-nyomtató, képernyőnagyító program), valamint olvasótermi használatra beszerzett egy korszerű, színes olvasótévét. 21. táblázat. A kari könyvtár infrastruktúrája Olvasóhelyek száma 75

Kötetek száma Hallgatók száma 64 000 könyv

2087

egy hallgatóra jutó férŋhe- egy hallgatóra jutó kötelyek száma tek száma 0,036 31

A könyvtár minőségügyi rendszert működtet, részt vesz az Egyetemi Könyvtári Szolgálat K21 minőségbiztosítási programjában, amelynek keretében 2010-ben és 2013-ban is önértékelést hajtott végre. 3.5.3. Idegen nyelvi képzés A bolognai képzési rendszer révén újrateremtődtek a kar szaknyelvi képzésének feltételei. A szaknyelvi oktatás az utóbbi években jelentős változáson, fejlődésen ment át, és a teljes képzésen belül is egyre hangsúlyosabb a nemzetközi szakirodalom és idegen nyelvű oktatói segédeszközök bevonása a pedagógiai munkába. Az angol és német nyelven biztosított szaknyelvi képzés célja a hallgatók bevezetése a gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi szaknyelvbe szövegértés és szókincsfejlesztés révén. Az első év tematikája egyszerűbb, könnyen érthető és általános jellegű szakmai szövegeket tartalmaz, míg a második év tisztán a nyolc szakirány szaknyelvi, kutatási és tudományos, formális jellegű szakszövegeire épít. A szakmai nyelv mellett természetesen sor kerül az idegen nyelv általános nyelvi szintjének fejlesztésére, nyelvtani és beszédkészség-fejlesztő gyakorlatokra is. A nyelvi csoportok az első év elején megírt szintfelmérő teszt alapján alakulnak ki, a nyelvi szintnek megfelelően.

59


A Gyógypedagógia alapképzési (BA) szak nappali képzésben részt vevő hallgatók tanulmányaik során négy féléven át részesülnek szaknyelvi képzésben. Az első és második félévben a Szaknyelvi felzárkóztató címen induló kurzus látogatása előfeltétele a harmadik és negyedik félévben Szakszövegfordítás címen meghirdetett kurzusnak. A képzés kiscsoportos szeminárium keretében zajlik, és az első évben aláírással, a második évben gyakorlati jeggyel zárul. Felsőbb évesek számára a kötelező szaknyelvi órákon túl az Idegennyelvi Lektorátus szabadon választható Haladó szintű szakszövegolvasó szemináriumot is tart mind angol, mind német nyelvből, mely órák további lehetőséget adnak az elmélyedésre az idegen nyelvű szakirodalomban és fókuszálásra a hallgatók saját szakterületein. A kar jelentős erőfeszítéseket tesz az ERASMUS nemzetközi diákcseréje keretében külföldi hallgatók fogadására és a saját hallgatók külföldi oktatási és gyakorló intézményekbe történő küldésére.

3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek A nappali tagozaton a testnevelés tantárgy kritérium-feltételként szerepel a mintatantervben. Két féléven keresztül a hallgatók különböző sportágak művelésével vehetnek részt a testnevelés foglalkozásokon. A különböző sportágakban hirdetett testnevelés foglalkozások népszerűek, a hallgatók szívesen látogatják azokat. A kar épületében található tornaterem hozzáférhető a hallgatók számára minden olyan időpontban, amikor órarendi foglalkozás céljából nem foglalt. A kar levelező tagozatos hallgatói között sok kisgyermekes édesanya található. Számukra alakítottuk ki a bababarát környezetet, azaz egy baba-mama szobát, ahol a kisgyermekek szoptatása egészséges környezetben megoldható, illetve pihenése, amíg édesanyjuk konzultáción vesz részt, vagy éppen vizsgázik. A Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Illyés Sándor Kutatóközpontjának munkatársa drogprevenciós ügyfélfogadás keretében tart tanácsadást.

3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek A Rektori Hivatal Sport és Közművelődési Pályázatának köszönhetően színvonalas kerekasztal-beszélgetések valósulhatnak meg, és karok közötti együttműködésekkel létrejövő rendezvények. Öntevékeny szerveződések élnek a múzeum-, kiállításlátogatások csoportos kedvezményeivel. Önálló kezdeményezéseknek (intézménylátogatások) és külső felkéréseknek eleget téve (pl. fogyatékos gyermekek napja az állatkertben) önkéntes munka keretein belül fejleszthetik a hallgatók kompetenciáikat, közelebb kerülve a munka világához. A „Nyíltan a fogyatékosságról” mozgóprojekt a gyógypedagógus szakmát és a fogyatékos emberek elfogadását hivatott szolgálni játékos programjaival

3.5.6. Hallgatói szolgáltatások A Hallgatók kezelésében van egy tárgyalóhelyiség, egy klubhelyiség, egy melegítőkonyha és egy iroda, melyek szolgáltatásait mindenki igénybe veheti. Félévente tanulmányi és szociális ösztöndíjak elosztásáról dönt a kari Tanulmányi és Hallgatói ügyek Bizottsága, de vis maior esetben is lehet rendkívüli támogatásra pályázni. Az aktív részvétel a hallgatói közéletben, a közéleti szerepvállalás hallgatói jutalommal, sport és kulturális, közéleti, valamint tudományos ösztöndíjjal jutalmazható. Az EU-s tagság kínálta külföldi ösztöndíj-lehetőségeken kívül a civil szférával fenntartott szoros viszony következtében a külföldi tanulási, gyakorlatszerzési és munkalehetőség is adott. A külső szervezetek nyújtotta hazai munka- és ösztöndíj-lehetőségek szintén elérhetők a már korábban említett információs felületeken. A HÖK-nek saját internetes oldala van: http://barczihok.elte.hu/.

3.5.7. Esélyegyenlőség A Speciális Szükségletű Hallgatókat Segítő Albizottság az illetékes a karon tanulmányokat folytató, fogyatékossággal élő hallgatók számára a tanulmányaikhoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek megteremtésében (ld. a 3.5.1. .alpontban). A kar képviselteti magát az ELTE Esélyegyenlőségi Bizottságában. A bizottsági munkában történő részvétel a stratégiai és szakmapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettes alá tartozik. A bizottsági 60


munka eredményeképpen a Szenátus elfogadta az egyetem esélyegyenlőségi tervét, egyben elkötelezte magát a benne foglaltak megvalósítása mellett.

3.6. Belső információs rendszer 3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése Tekintettel arra, hogy a tanulmányok szervezésében a hallgatóknak nagy szabadságuk van, elsősorban a képzéssel kapcsolatos adatok gyűjtése történik rendszeresen. Minden évben megtörténik a jelentkezések és felvételt nyert hallgatók adatainak elemzése (nyelvvizsga, ponthatár). Ennek köszönhető elsősorban, hogy a kar rendelkezésére álló mozgástéren belül sikerülhet a képzések meghirdetésekor a valós érdeklődésnek, igényeknek megfelelő képzési portfóliót (képzési formák, munkarendek, diplomás pontszámítás, létszámok meghatározása) meghirdetni. A felvételi meghirdetések során mindig készül létszámstatisztika a keretszámok megállapításához. A hallgatói létszámok alakulásának nyomon követése a kari költségvetés készítésekor nagy jelentőséget kap, hiszen a gazdasági stabilitás megőrzéséhez fontos, hogy pontosan lássuk a várható bevételeket (önköltséges képzésekből). Fontos elemzés tárgyát képezi minden évben a szakirányválasztás (szakiránypár-választás) adatainak elemzése. A munkaerő-piaci szükségletek és a hallgatói igények összehangolása érdekében a szakirányok keretszámainak meghatározásakor a hallgatói preferenciákat is figyelembe vesszük. Ám óvakodunk a „divathullámoktól”, azaz nem engedjük meg, hogy a hallgatók divatból felkapjanak egy-egy szakirányt, és a valós szükségletnél lényegesen több hallgatót képezzünk a területre. Az elemzéshez szükséges adatokat a Neptunból, a felvi.hu-ról, a DPR-ből és a szakirány-választási adattáblákból gyűjtjük.

3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése A hallgatói elégedettség mérése több formában történik. Az oktatói munka hallgatói véleményezése során a hallgatók kurzusonként és opcionálisan értékelik az elvégzett kurzusokat. Ezen adatgyűjtések eredménye az alacsony létszámú kurzusok esetében többnyire nem megbízható, ugyanakkor jó támpontot nyújt a karon folyó oktatás színvonalának általános megítéléséhez. Az OMHV-eredményeket minden oktató és a szervezeti egységek vezetői kapják meg, ezek értékelése, illetve a hallgatók számára történő visszacsatolás szervezeti egységenként történik. Összességében elmondható, hogy az OMHV-felmérések kari átlagadatai 75–85%-os elégedettséget jeleznek a tantárgyakra és oktatókra vonatkozó legtöbb kérdésben. Az ELTE 2012. évi online hallgatói felmérésének törzsét az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kidolgozott, országosan kötelező kérdésblokkok alkották (Diplomás Pályakövetési Rendszer), amelyet kari kérdések egészítettek ki. A karra vonatkozó eredmények alapján elmondható, hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatóinak 74%-a teljesen elégedett, vagy elégedett az oktatótermek felszereltségével, 75%-uk közepesen vagy annál nagyobb mértékben elégedett a hallgatók tájékoztatásával tanulmányi és képzési ügyekben. A tanulmányi ügyintézés és a képzés szervezettsége a hallgatók értékelése alapján javításra szorul, annak ellenére, hogy a hallgatók közepesnek vagy annál jobbnak ítélték azt. A hallgatók és oktatók viszonyáról a hallgatók több mint 70%-a úgy nyilatkozott, hogy azzal elégedett, vagy teljesen meg van elégedve. Hasonlóan jónak értékelték a hallgatói önkormányzat tevékenységét. A hallgatóink több, mint 80%-a úgy nyilatkozott, hogy büszke arra, hogy az ELTE-n végezheti tanulmányait.

3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR) A DPR-adatok elemzése a 2.1.6. pontban olvasható.

61


3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága) A kari polgárok által használt információs csatornák/informatikai rendszerek: a kar honlapja, a Neptun, a kar e-learning rendszere (https://moodle.barczi.elte.hu/login/index.php), a MANTA elnevezésű feladatkezelő, illetve a kar dolgozói által hozzáférhető belső, kari szerverek (mint közös használatú tárterületek), továbbá 34 levelezőlista és a negyedévente kiküldött kari hírlevél. A kar informatikai rendszere rendkívül elavult. Ez főként a számítógép-állományra vonatkozik, ugyanakkor a belső informatikai hálózat átalakítása is indokolt. A hálózati eszközök cseréje és az új hálózati szoftverre való átállás a 2014/2015-ös tanév egyik fontos feladata. Az átállást rendkívüli módon nehezíti az elöregedett hardverpark. Az informatikai rendszer üzemeltetése és fejlesztése tekintetében rendszeres és jó az együttműködés a Pedagogikum Központ informatikai csoportjával és az ELTE IIG illetékes munkatársaival. A kari honlap fejlesztése ugyancsak a közeljövő feladatai közé tartozik. Cél a teljes akadálymentesség mellett a látó felhasználók számára is könnyen kezelhető, informatív és ergonomikus felület kialakítása. Erre 2014 őszétől munkacsoportot működtetünk. A jelenleg működő kari honlapon szerkesztési joggal rendelkeznek az egyes szervezeti egységek adminisztrátorai, illetve a PK Továbbképző Központ szakmai vezetője. A kollégák a honlap információval való ellátását naprakészen végzik.

3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása A kar által kezdeményezett adatgyűjtés egy jelentős részét a Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztálya, illetve a Humánpolitikai Főosztálya végzi. Ezenkívül különböző külső szervek által gyűjtött adatok feldolgozása is történik (pl. KSH, FIR, DPR, MTMT, Neptun, OMHV, felvi.hu). A gyűjtött adatokat jellegük szerint az illetékes dékánhelyettesek dolgozzák fel és építik be az eredményeket a tevékenységükbe. A feldolgozott adatokról tájékoztatást kapnak a kar oktatói, kutatói (az eddigi gyakorlat szerint összoktatói értekezlet keretében). A 2013–2014-ben lezajlott szervezetfejlesztési folyamat és stratégiaalkotás keretében valamennyi rendelkezésre álló és feldolgozott adat felhasználásra került. A kidolgozott és elfogadott akciók megvalósítása során is maximálisan támaszkodunk a feldolgozott adatok eredményeinek felhasználására.

3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése A kar eredményességének főbb mutatói: a felvételi jelentkezések száma, a felvételi ponthatár alakulása, a hallgatói létszámok alakulása, a lemorzsolódás aránya, az oklevelet szerzők száma, a pedagógusképzés képzési területen elért országos helyezés, az elhelyezkedettek aránya, a belföldi/nemzetközi konferenciákon való részvétel (előadás tartása), a képzésfejlesztési és felülvizsgálati tevékenység rendszeressége, a hallgatói elégedettség, az oktatói minősítettség aránya, az indított kutatások száma, a tudományos publikációk száma. A mutatók teljesülésének adatai a 3.6.5 pontban leírtak szerint kerülnek gyűjtésre. A teljesült mutatók visszacsatolásának fórumai: Dékáni Tanács, Kari Tanács, összoktatói értekezlet. A 2014 tavaszán zárult stratégiafejlesztés során 13 akció került elfogadásra. Ezek mindegyikéhez elkészült egy akcióterv, amely részletesen tartalmazza az akció célját, leírását, kezdési és befejezési idejét, a feladatokat, a felelősöket, a szükséges erőforrást és az elvárt eredményt. Az akciótervek teljes dokumentációja megtekinthető a karon.

62


22. táblázat. A BGGYK teljesítményének/eredményességének legfontosabb indikátorai Terület OKTATÁS

2010

2011

2012

2013

2014

Felvételi adatok, hallgatói létszámok Túljelentkezés – az egy felvett hallgatóra jutó jelentkezések aránya (összes jelentkezés) Túljelentkezés – az egy felvett hallgatóra jutó elsŋ helyes jelentkezŋk aránya Kari felvételi keretszámok feltöltöttsége (%) Összes aktív hallgató Nappali tagozatos aktív hallgató Szakirányú továbbképzések hallgatóinak létszáma

3,46

3,41

3,83

4,33

4,76

1,58

1,57

1,46

1,71

2,16

93% 1958 611 299

95% 2013 652 278

82% 1937 689 274

97% 1980 708 367

99% 2078 767 408

1 1

0 1

1 0

0 9

0 1

47%

44%

52%

53%

56%

A képzési programok indítása és rendszeres továbbfejlesztése Új alap- és mesterképzések indítása Új szakirányú továbbképzések indítása

Az oktatók minŋsége Minŋsített oktatók aránya

A tanulástámogatás eszközei E-learninges felülettel támogatott kurzusok száma

196

512

525

380

407

Tehetséggondozás OTDK dolgozatok száma

7

7

Végzettek elhelyezkedése DPR-eredmények szerint azonnal vagy rövid idŋn belüli elhelyezkedés KUTATÁS-FEJLESZTÉS

-

-

97%

95%

99%

1 4

1 2

3

1 2 1

2 5 1

201

263

135

140

n. a.

16

24

16

26

31

23

23

24

26

30

Pályázatok EU-s pályázat Elnyert pályázatok száma Bolyai-díj

Tudományos publikációk Tudományos publikációk száma NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁS

Oktatás ERASMUS beérkezŋ hallgatók száma ERASMUS kiutazó hallgatók száma (részképzésre vagy szakmai gyakorlatra)

Kutatás-fejlesztés Nemzetközi konferencia-megjelenés (*2014. 31 28 19 40 25* október 15-i adat) Gazdálkodás, infrastruktúra 226 752 e Ft 337 571 e Ft 291 090 e Ft 314 045 e Ft 290 000 e Ft Saját bevétel (e Ft) HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK igen igen igen igen igen Drogprevenciós tanácsadás igen igen igen igen igen Seniorrendszer mťködtetése igen igen igen igen igen Idegen nyelvi/szaknyelvi képzés igen igen igen igen igen Baba-mama szoba BELSŊ INFORMÁCIÓS RENDSZER igen igen igen igen igen Hírlevél és honlap fenntartása NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA Ismeretterjesztŋ rendezvények szervezése van van van van van (pl.: „Gyógytea” rendezvénysorozat, Kitárt Ajtók Ünnepe stb.)

63


3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása 3.7.1. Az információközvetítés csatornái A nyilvánosság tájékoztatásának legfőbb csatornái a kari honlap, illetve a közösségi média (Facebook-oldal). A honlap tekintetében kiemelten fontos az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A honlap jelenlegi formájában nem felel meg teljes körűen ezeknek a szempontoknak, így egy belső munkacsoport jelenleg is dolgozik a honlap strukturális és tartalmi fejlesztésén. A kar Facebook-oldalának látogatottsága 1105, kedvelések száma 2353. Az oldal nyilvános értékelésének átlaga 4,7 (ld még 3.6.4. pont).

3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása A képzési programok iránt érdeklődők a kar honlapján tájékozódhatnak a http://barczi.elte.hu/oktatas/felveteli linken, továbbképzések, tanfolyamok esetében: http://barczi.elte.hu/oktatas/tovabbkepzesek. Az adatokat, információkat a felvi.hu felület megnyitása után tesszük közzé. A kar részt vesz az „ELTE-FESZT” összegyetemi nyílt napon, ahol változatos előadásokkal, bemutatókkal, érzékenyítő interaktív programokkal hívják fel a felsőoktatás iránt érdeklődők figyelmét a gyógypedagógia sokszínűségére. A felvételi jelentkezések beadása előtt az egyes képzési szinteknek külön nyílt napot szervezünk, ahol nemcsak a felvételi eljárás rendjét és a pontszámítást ismerhetik meg az érdeklődők, hanem a képzés felépítését, a választható szakirányokat is. Egyéni jellegű kérdésekkel fordulhatnak személyesen vagy e-mailben a Tanulmányi Osztály kari referatúra munkatársaihoz, az oktatási dékánhelyetteshez és ügyintézőjéhez.

3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk A kart is érintő közérdekű és kötelezően közzéteendő információkat az ELTE központilag teszi közzé.

3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények A kari honlap elérhetősége: www.barczi.elte.hu. A kari honlap az Intézménnyel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza, a hallgatói, oktatói és kutatói közönség tájékoztatásának fontos csatornája, angol és német nyelvre történő fordítása folyamatban van. A honlap főbb információi: a kar bemutatása (történet, profil), a kari vezetés (vezetők és elérhetőségük), szervezetei egységek bemutatása (elérhetőségek, munkatársak, információk, szervezeti egységek saját honlapja), oktatási-tanulmányi információk (szabályzatok, eljárásrendek, űrlapok, tájékoztatók, részletes tantervek, órarendek), Neptun, felvételi információk, kutatás – tudományos tevékenység (Tudományos Tanács, kutatási stratégia, kiadványok), kari hírek és események, hallgatói információk. A kari Könyvtár honlapján keresztül az egész egyetem könyvtárai elérhetők. A nyitólapon naprakész, aktuális információk találhatók, a bemutatott anyagok tájékoztatást adnak az intézmény által kínált programokról, rendezvényekről. A honlap aktualizálása folyamatosan történik. A kar bemutatkozik az egyetem központi honlapján, innen is elérhető a kari honlap. Az ELTE kommunikációs munkatársai számára is eljuttatjuk a híreket, kari rendezvényeket, így az információ az ő közreműködésükkel kerül fel az ELTE központi honlapjára. A kar az ELTE központi honlapon megjelenő Egyetemi Hírlevél és Sajtó Hírlevél számára rendszeresen információt biztosít, sajtóanyagot küld a kari rendezvényekről, eseményekről az egyetem központi és a kari sajtólistát alapul véve tájékoztatja a médiumokat. A fontosabb rendezvényekről (kiemelten minden év decemberében a Fogyatékosok Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő Kitárt Ajtók Ünnepe) összefoglaló anyagot küldünk a sajtó számára, sajtóközleményeket is kibocsátunk, sajtótájékoztatót tartunk. A kar részt vesz az Oktatási Hivatal koordinálásában kiadott anyagok szervezésében: a HVG Diploma különszámában és az oktatási mellékletben ismertető megjelentetése éves rendszerességgel. Sajtóközleményekből követhető társadalmi ismertség, elfogadottság: a kar kiterjedt szakmai hálózatot épített ki mind hazai, mind pedig nemzetközi terepen annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek komplex rehabilitációjával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudást, 64


tapasztalatokat minél szélesebb körben hozzáférhetővé, megvitathatóvá, kicserélhetővé tegye. A kar munkájával nemcsak a tudományos nyilvánosságot célozza meg, hanem projektjeit és eredményeit a társadalmi nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi, ami fontos momentum a gyógypedagógia társadalmi felelősségvállalásának észrevételéhez. A kari ügyek mellett szakmapolitikai kérdésekben is gyakran keresi fel az elektronikus média (rádió, televízió, online sajtó) a kar szakértőit, oktatóit, kutatóit, így nemcsak a gyógypedagógus-képzésre, hanem a tág értelemben vett fogyatékosságügyre vonatkozóan is részt vesznek a közvélemény formálásában (ld. még 2.2.3. pont).

65

4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

4.1. C-SWOT-analízis

Kutatás

Oktatás

23. táblázat. C-SWOT-analízis Korlátok Az oktatói létszám állandósága a bŋvülŋ képzési kínálat és az emelkedŋ hallgatói létszámok mellett. Bevételek reálértékének csökkenése. A pedagógusképzés képzési terület létszámainak jelentŋs csökkenése az elmúlt években. A humán jellegť képzésekhez kapcsolódó pályázati lehetŋségek szťkülése.

Erŋsségek Magas szinten felkészült oktatók. Kutatási eredményekkel folyamatosan bŋvített korszerť elméleti és gyakorlati ismeretek. Kompetenciafejlesztésre alkalmas oktatási formák. Képzések folyamatos felülvizsgálata, új képzések létesítése. Infokommunikációs támogatás erŋsödése az oktatói munkában. Színvonalas gyakorlati képzés. Magas presztízs a munkáltatók körében. A „Bárczi-képzés” márkanév. Csökkenŋ finan- Egyedülálló szaktudás szírozás. Az okta- és tapasztalat a tói óraterhelések gyógypedagógia tudományterületen. miatt kevesebb A Nar a gyógypedaidŋ a kutatásra. Szťkülŋ pályázati gógiai és fogyatékoslehetŋségek. sági kutatások legjeA konzorciumi lentŋsebb mťhelye. kutatáKutatóintézményi sok/fejlesztések funkció: a fejlesztŋ adminisztratív kutatások iránti igény nehézségei. gyors növekedése, a kutatási eredmények gyors hasznosulása. Egyedülálló gyógypedagógiai szakkönyvtár.

Gyengeségek A szabályozások gyors változása következtében nem mindig tájékozottak a hallgatók és az oktatók a képzések közötti átmenetek idŋszakában. A tömegképzés hatására gyengül a humánelitképzés lehetŋsége.

Lehetŋségek A képzések iránti „megrendelŋi kör” bŋvülése további bevételeket hozhat. Innovációt támogató gazdálkodással az oktatói létszám emelése. Oktatói és hallgatói tájékoztatás fokozása. Pályázati források bevonása. Kari PR erŋsítése az önköltséges képzésekért. Új képzési területeken képzések indítása. Oktatásszervezés hatékonyabbá tétele.

Veszélyek Az állami ösztöndíj reálértékének csökkenése. A gazdasági válság csökkenti a fizetŋképes keresletet az önköltséges képzések iránt, így az abból várható bevételek csökkenése. Az oktatói túlterhelés kiégést okozhat.

Relatíve alacsony kutatói létszámok az egyes speciális területeken. Hiányosságok, elévült eszközök a technikai felszereltség tekintetében. A tényleges kutatási eredmények kommunikációja, tágabb értelemben vett tudományos elismertetése alacsonyabb szintť, mint a valóságos eredmények. A kutatások költségvetési forrásainak beszťkülése.

EU-támogatottság és nemzetközi elismertség a fogyatékossági kutatások vonatkozásában. Új területek irányába való elŋrelépés (pl. ideg- és agykutatások, a befogadó társadalom, a fogyatékos felnŋttek komplex rehabilitációja, infokommunikációs akadálymentesítés stb.). Természettudományos megalapozottság és együttmťködések. Kutatómťhelyi kondíciók további javítása. Szervezeti egységeken átívelŋ katalizátorkutatási projektek. Gyógypedagógia kutatói mesterképzés és a Gyógypedagógiai Doktori Program szerepe az oktatóikutatói utánpótlásban.

Társadalmi elismertség hiánya. Az oktatási, az egészségügyi és a szociális szférát érintŋ forráscsökkentések esetleges negatív hatása a fogyatékossági kutásokra. A felsorolt gyengeségek megszüntetésének nehezítettsége, késlekedése.

67

Vezetés és irányítás

Humánerŋforrás


Korlátok Az oktatói létszám nem emelkedett, a bŋvülŋ képzési kínálat ellenére.

Erŋsségek Gyengeségek Magas szinten, speciá- Oktatói túlterlisan képzett oktatók, heltség. széles tudományági felkészültséggel. Bárczis identitás. Továbbképzési motiváltság.

A jól strukturált, áttekinthetŋ méretť intézményi keretek megváltozása. Korlátozott kari autonómia a Pedagogikum keretei között. Nem átlátható szabályozási folyamatok.

Átlátható, az együttmťködéseket elŋsegítŋ, a humánerŋforrásgazdálkodást könnyítŋ, új szervezeti struktúra. Demokratikusabb vezetŋi mťködés (delegált felelŋsségi körök). Jól mťködŋ kari testületek részvétele a döntésekben. Szakmai tradíciók, értékes diplomák, magas presztízs, jó szakmai kapcsolatrendszer. Folyamatosan növekvŋ képzési kereslet. Komplex (elméleti és gyakorlati) képzés. Gyors reagálóképesség a köznevelés, az egészségügy és a szociális ágazat új igényeire. Szakmai közPéleti szerep.

Nemzetköziesedés

Stratégia

A rendelkezésre álló képzési és kutatási infrastruktúra fejlesztésének nehezítettsége.

68

Oktatói túlterheltség.

Lehetŋségek Oktatói létszám emelése az új képzések maradéktalan ellátása érdekében – a megfelelŋ források megteremtésével.

A kari gazdálkodási és képzési érdekeltségi viszonyok megváltozása a Pedagogikum létrejöttével. A felelŋsségi viszonyok átalakulása és bizonytalanságai.

A stabilitás és biztonság megteremtése a karon belül és Pedagogikummal való együttmťködésben. A kar és a Pedagogikum mťködési tapasztalatainak összegzése és hasznosítása. Az új kari SZMSZ-ben megfogalmazott, átlátható szabályozási folyamatok átvezetése a többi belsŋ szabályzatba.

Financiális bizonytalanság, változó szabályozási környezet. Megújításra váró karon belüli szervezeti struktúra. PR-munka. Az oktatói teherelosztás egyenetlenségei. Az ellenŋrzési folyamatok ütemezése. Kevés karközi szakmai együttmťködés.

A 2013–14-ben kialakított stratégiai terv konkrét és kézzel fogható feladatokat és akciókat jelöl ki a célok eléréséhez. Az új kari szervezet. A szakmai/kari érdekek hatékony megjelenítése és képviselete az egyetem, a Pedagogikum, a gyógypedagógiai felsŋoktatás egésze, valamint a felsŋoktatáspolitika felé. A magyar gyógypedagógia szakmai és tudományos színvonalának és tekintélyének biztosítása, növelése. A fogyatékos emberek életminŋségének javítását célzó aktív szakmapolitikai tevékenység. A kari misszió teljesítési feltételeinek biztosítása. Együttmťködés a szakterület legfontosabb európai intézményeivel. A középkorosztályhoz tartozó oktatók/kutatók kutatási feltételeinek javítása.

Európai képzési prog- Kevés és túlterhelt munkatárs. ramokhoz csatlakozás. Régóta mťködŋ nemzetközi kapcsolatok. Széles körť nemzetközi tapasztalatok. Diplomák minŋsége.

Veszélyek Tanulás minden munkakörben. A fiatal munkatársak egzisztenciális okokból történŋ fluktuációja nehezíti a hatékony munkaerŋ-gazdálkodást, az oktatás és kutatás színvonalának megtartását. Zaklatott munkavégzés a törvényi szabályozás és a gazdálkodási feltételek változásaival összefüggésben. A megfogalmazott lehetŋségek megvalósításának hiányosságai.

A szervezet integrációja következtében a kar eddigi természetes önfejlŋdésének megtörése. A kari státuszt veszélyeztetŋ bizonytalanságok. A költségvetés bizonytalanságai.

A feltételek megteremtésének akadályozottsága.

Gazdálkodás

A Nar szolgáltatásai iránti kereslet tudatos generálása.

VevĘk

Idegen nyelven elérhetĘ, nemzetközi igényekre építĘ képzések kialakítása és indítása.

A Nar belsĘ és külsĘ célcsoportjai, érintettjei elégedettségét növelĘ feladatellátás megvalósítása.

Folyamatok

A felsĘfokú képzési kínálat tartalmi és strukturális megújítása, bĘvítése.

Az önállóan mĦködĘ Nar súlyának és elismertségének növelése az ELTE keretein belül.

Tanulás, fejlĘdés

Alapfeladatok

Összefoglaló megállapítások

Stratégiai jelentĘségĦ és szemléletĦ humánerĘforráspolitika megvalósítása.

A hazai és nemzetközi tudományos teljesítmény növelése, láthatóvá tétele.

Alapfeladatokhoz kapcsolódó, azokat támogató, piacképes szolgáltatások kialakítása és mĦködtetése

A Nar által szabadon felhasználható saját bevételek növelése.

Fogyatékossággal élĘk és családjaik igényeire reflektáló szolgáltatások megvalósítása.

Az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek magasabb minĘségĦ ellátását biztosító szervezeti struktúra és mĦködés kialakítása.

Oktatói, kutatói és vezetĘi utánpótlás tudatos tervezése és fejlesztése.

FelnĘttképzési kínálat piacorientált fejlesztése, bĘvítése.

Stratégiai szemléletĦ, bevételorientált gazdálkodás mozgásterének és eszköztárának bĘvítése.

A Nar társadalmigazdasági kapcsolatrendszerének bĘvítése.

A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, bĘvítése a gyógypedagógiai, fogyatékosságügyi, rehabilitációs aktivitásokhoz kapcsolódóan

Eredményességet, hatékonyságot ösztönzĘ mĦködési folyamatok és szabályzatok kialakítása.

Munkatársak folyamatos szakmai fejlĘdését biztosító, tudatos képzési politika kialakítása és mĦködtetése.

A valós teljesítményt ösztönzĘ, azt érdemben elismerĘ mĦködési környezet kialakítása.

Oktatási, kutatási, szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése.

5

25. ábra. A 2015–2017 közötti időszak stratégiai céljai

4.2. A kar fejlesztésének további irányai Az önértékelés 1. és 3. fejezetében részletesen bemutatásra került az elmúlt két évben végrehajtott stratégia-tervezési és -fejlesztési folyamat. A kar a következő három (de inkább öt) évében a dékáni vezetés, a Kari Tanács és a kar széles nyilvánossága által elfogadott stratégiai célok a következők: A kiemelt és rövid távon fontosnak ítélt célokhoz kapcsolódó akciók közül több már folyamatban van. 1. Az 1. akció: végrehajtása megtörtént, a kar 2014 szeptemberétől az átalakított szervezetben működik. 2. A 2. akció: a TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című pályázat keretében megkezdődött az alap- és mesterképzési szakok strukturális és tartalmi felülvizsgálata. Az esetleges KKK-módosítást követően 2015. június végéig meg kell kezdeni az új mintatantervek elkészítését. 3. A 3. akció: az ELTE-stratégiához alkalmazkodva (mesterképzések számának növelése) megkezdődtek a Klinikai logopédia mesterképzési szak létesítésének és indításának munkálatai, 2014 végére a dokumentáció a Szenátus elé kerül. A nemzetköziesítés jegyében angol nyelvű képzések előkészületi munkálatai is folynak. Gyógypedagógus kutató mesterképzési szak készül angol nyelven, és az Autizmus spektrum pszichoedukációs konzulens angol nyelvű szakirányú továbbképzési szak (Advanced Certification in Consultation of Psycho-education of Autism Spectrum (AC ConPAS) dokumentációja is hamarosan a Szenátus elé kerül. 4. A 7. akció keretében az SZMSZ módosítást követően elkészült a HKR kari különös részének teljes átírása. Az új szervezeti felépítésben átalakultak a kari bizottságok. Az intézetigazgatók megválasztását követően áttekintésre került az új bizottságok tagsága, az új bizottságok legkésőbb 2014 februárjáig aktualizálják és frissítik ügyrendjeiket. 69


5. A 9. akció keretében megindult az informatikai fejlesztés koncepciójának kidolgozása, jóváhagyás előtt áll a Helyiséghasználati Szabályzat. # 1

Akció A kar szervezeti struktúrájának megújítása, a szervezeti átalakítás végrehajtása

Prioritás Kiemelt

2

MeglévĘ képzési struktúra és tartalom felülvizsgálata

Kiemelt

3

Új képzési programok akkreditálása és indítása

Kiemelt

4 5 6

Szervezeti egységeken átívelĘ, katalizátor jellegĦ, új kutatási projektek elindítása Bevételt termelĘ szolgáltatások tudatos értékesítési politikájának kialakítása Tudatos kapcsolatmenedzsment rendszer kialakítása és mĦködtetése, A célcsoportok elégedettségének és igényeinek mérése

Kiemelt Rövid távon fontos Rövid távon fontos

7

A Nar belsĘ szabályzatainak fejlesztése


8

A Nar belsĘ és külsĘ megítélésének javítása


9

Kari infrastruktúra fejlesztési és üzemeltetési koncepciójának kialakítása


10

Saját bevételek növelését támogató gazdálkodási környezet kialakítása


11

Saját bevétel növelését szolgáló infrastruktúra- fejlesztés megvalósítása


12

Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása


13

HumánerĘforrás-fejlesztés kari eszközrendszerének kialakítása/megújítása és bevezetése


24. táblázat. A kar vezetése által elfogadott stratégiai akciók a prioritás sorrendjében A 2015–2019 közötti időszakban a BGGYK megvalósítja a 2013. február és 2014. április között kialakított stratégiai programját. A stratégiai fejlesztés több száz oldalas, teljes dokumentációja megtalálható a Dékáni Hivatalban.

70

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet. A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010–2014) év 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010 2010

képzési szint bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor egyetemi fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés

2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011 2011

bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor bachelor egyetemi fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai mester szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés

szak okl gyógypedagógia 1 gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon) 17 gyógypedagógia (hallássérültek pedagógiája szakirányon) 7 gyógypedagógia (látássérültek pedagógiája szakirányon) 3 gyógypedagógia (logopédia szakirányon) 36 gyógypedagógia (pszichopedagógia szakirányon) 45 gyógypedagógia (szomatopedagógia szakirányon) 14 gyógypedagógia (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon) 29 gyógypedagógia 38 értelmileg akadályozottak pedagógiája 8 látássérültek pedagógiája 5 logopédia 8 pszichopedagógia 10 szomatopedagógia 9 tanulásban akadályozottak pedagógiája 29 autizmus spektrum zavarok pedagógiája 28 foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás 20 nyelv- és beszédfejlesztŋ pedagógus 24 pedagógus-szakvizsga 114 2010 összes 445 gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon) 30 gyógypedagógia (hallássérültek pedagógiája szakirányon) 15 gyógypedagógia (látássérültek pedagógiája szakirányon) 5 gyógypedagógia (logopédia szakirányon) 61 gyógypedagógia (pszichopedagógia szakirányon) 31 gyógypedagógia (szomatopedagógia szakirányon) 17 gyógypedagógia (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon) 49 gyógypedagógia 14 értelmileg akadályozottak pedagógiája 4 hallássérültek pedagógiája 1 látássérültek pedagógiája 1 logopédia 4 pszichopedagógia 6 szomatopedagógia 3 tanulásban akadályozottak pedagógiája 14 gyógypedagógia 26 foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás 20 gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány 7 látássérült személyek elemi rehabilitációja 15 nyelv- és beszédfejlesztŋ pedagógus 2 pedagógus szakvizsga 55 zeneterapeuta 22 2011 összes 402

152

38

69

186

208

14

33

26

121

71


év 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012 2012

képzési szint bachelor egyetemi fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai fŋiskolai mester szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) alapképzés (BA/BSc) mesterképzés (MA/MSc) fŋiskolai képzés

2013 fŋiskolai képzés 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés fŋiskolai képzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés

2013 szakirányú továbbképzés

72

szak gyógypedagógia gyógypedagógia szomatopedagógia logopédia látássérültek pedagógiája értelmileg akadályozottak pedagógiája tanulásban akadályozottak pedagógiája hallássérültek pedagógiája pszichopedagógia gyógypedagógia autizmus spektrum zavarok pedagógiája foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány nyelv- és beszédfejlesztŋ pedagógus óvodás és kisiskolás gyermekek nyelv- és beszédfejlesztése pedagógus szakvizsga 2012 összes gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, logopédia szakirányon gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon okleveles gyógypedagógus gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár és terapeuta gyógypedagógus, logopédia szakos tanár gyógypedagógus, logopédia szakos tanár és terapeuta gyógypedagógus, szomatopedagógia szakos tanár gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár és terapeuta gyógypedagógus, logopédia szakos tanár és terapeuta gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár és terapeuta gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár autizmus spektrumzavarok pedagógiája gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon szakvizsgázott pedagógus (gyógypedagógiai szakterületen) hallássérült személyek komplex fejlesztŋ szakembere és terepgyakorlati mentora 2013 összes

okl 205 7 1 2 1 1 6 1 4 67 33 24 9 1 28 78 468 30 14 8 53 37 32 42 62 1

205 7

16

67

173

216

62

1 1 1 1 3 2 1 1 1 1 1 1 24 3 111 9 441

16

147

Mellékletek

év képzési szint 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 alapképzés (BA/BSc) 2014 fŋiskolai képzés 2014 fŋiskolai képzés 2014 fŋiskolai képzés 2014 fŋiskolai képzés 2014 fŋiskolai képzés 2014 fŋiskolai képzés 2014 fŋiskolai képzés

szak okl gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 24 gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 2 és hallássérültek pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 2 és látássérültek pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 1 és logopédia szakirányon gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 5 és pszichopedagógia szakirányon gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 3 és szomatopedagógia szakirányon gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 10 és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon 8 gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon és logopédia 3 szakirányon gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon és 2 pszichopedagógia szakirányon gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon és tanulásban 2 akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon 8 gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon és 1 pszichopedagógia szakirányon gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon és 2 szomatopedagógia szakirányon gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon és tanulásban 9 akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, logopédia szakirányon 29 gyógypedagógus, logopédia szakirányon és pszichopedagógia 4 szakirányon gyógypedagógus, logopédia szakirányon és szomatopedagógia 4 szakirányon gyógypedagógus, logopédia szakirányon és tanulásban akadályozottak 8 pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon 18 gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon és tanulásban 19 akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon és szomatopedagógia 2 szakirányon gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon 9 gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon és tanulásban 9 akadályozottak pedagógiája szakirányon gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 32 gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 1 és pszichopedagógia szakirányon gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár 3 vagy/és terapeuta gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár vagy/és 1 terapeuta gyógypedagógus, logopédia szakos tanár vagy/és terapeuta 1 gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár vagy/és terapeuta 1 gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár 4 vagy/és terapeuta

216

12

73


év 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014

képzési szint egyetemi szintť kiegészítŋ képzés mesterképzés (MA/MSc) mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés

szak

okl

okleveles gyógypedagógus

1

okleveles gyógypedagógus, gyógypedagógiai terápia szakirányon 4 okleveles gyógypedagógus gyógypedagógiai terápia szakirányon 52 gyógypedagógus, autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányon 14 gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 5 gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon 4 gyógypedagógus, logopédia szakirányon 16 gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon 3 gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon 16 gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 8 koragyermekkori intervenciós konzulens 1 koragyermekkori intervenciós szakgyógypedagógus 3 szakvizsgázott pedagógus (gyógypedagógiai szakterületen) 56 2014 összes 411 Összesen 2010–2014 Diplomák alap- és mesterképzésben Diplomák szakirányú továbbképzésben

57

126

2167 1392 753

A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott tanúsítványok, bizonyítványok számának alakulása (akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014) tanfolyam neve Sindelar-Zsoldos1. Sindelar-Zsoldos2. A matematikatanulás zavarai Logopédiai diagnosztika Waldorf-pedagógiai alapismeretek Személyiségfejlesztés zeneterápiával Zene-élmény-terápia Hallásakusztikus Társalgási és jelnyelvi tolmácsképzés Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján összesen

tanúsítványok, bizonyítványok 294 243 128 44 83 63 7 19 21 20 922

2. sz. melléklet. Publikációk részletes bontásban (2010–2013)

Tudományterület Bölcsészettudományok

Folyóirat cikk 61

Publikációk ELTE BGGYK 2010 KönyvKönyv Szerkesztett fejezet mť 78 8 3

Disszertáció 0

Egyéb dokumentum 51

Összes 201

Publikációk ELTE BGGYK 2011 Bölcsészettudományok

57

116

9

7

3

71

263

4

44

135

1

40

140

8

206

739


58

16

5

8


38

ÖSSZESEN 2010-2013

214

54

5

2

Publikációk ELTE BGGYK 2010–2013

74

264

27

20

Mellékletek

indítás

magyar

2006

alap gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány) gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap

N

N

magyar

2012

alap

L

magyar

2006

gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány) gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) autizmus spektrum zavarok pedagógiája gyógypedagógia alapképzési szak – autizmus spektrum pedagógiája szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – hallássérültek pedagógiája szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – látássérültek pedagógiája szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – logopédia szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – pszichopedagógia szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány gyógypedagógia alapképzési szak – tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány gyógypedagógus szakvizsga gyógypedagógus szakvizsga (Miskolc, székhelyen kívüli) módszerspecifikus zeneterapeuta oktatói, pedagógiai képesítések (A matematikatanulás zavarai) személyiségfejlesztés zeneterápiával

aktív létszám 2014-ben

nyelv

szint

képzés neve

tagozat

3. sz. melléklet. A kar képzéseinek összefoglaló adatai (képzések, amelyeknek a 2014/2015. tanév őszi félévében van aktív hallgatója, hallgatói létszámmal együtt)

740

711 alap mester mester szakirányú szakirányú

L N L L L

magyar magyar magyar magyar magyar

2012 2010 2009 2007 2014

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú szakirányú szakirányú

L L L

magyar magyar magyar

2012 2012 2008

szakirányú

L

magyar

2012

szakirányú szakirányú szakirányú felnŋttképzés

L L L L

magyar magyar magyar magyar

2009 2013 2009 2007

felnŋttképzés

L

magyar

2010

27 192 29 65 47 10 11 59 3 27 27 112 15 18 18

A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának alakulása (akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014) tanfolyam neve

2010

2011

2012

2013

2014

Sindelar-Zsoldos1. Sindelar-Zsoldos2. A matematikatanulás zavarai Logopédiai diagnosztika Waldorf pedagógiai alapismeretek Személyiségfejlesztés zeneterápiával Zene-élmény-terápia Hallásakusztikus Társalgási- és jelnyelvi tolmácsképzés Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján

78 54 16 0 21 0 0 19 25

116 89 30 44 21 25 7 0 13

52 52 20 0 32 0 0 0 13

48 0 17 0 34 20 8 0 9

0 48 45 0 30 18 0 0 7

tanúsítványok, bizonyítványok 294 243 128 44 83 63 7 19 21

20

20

168

922

213

345

169

136

75


4. sz. melléklet. Felvételi adatok (2010–2014) Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (alap- és mesterképzés, képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) Jelentkezŋk száma Tanév AN AL MN ML

2010/11

Összes 1. jelentkezés helyen 870 354 1115 502 45 25 360 210

2390

1091

AN AL MN ML

919 1122 79 308

AN AL MN ML

1231 800 52 216

AN AL MN ML

1250 1026 40 193

400 446 14 136

AN AL MN ML

1368 1114 76 339

557 483 33 242

2011/12

2012/13

2013/14

2014/15

2428

2299

2509

2897

377 529 43 172

1121

385 330 25 136

876

996

1315

Felvételi keret (tervezett felvétel) 180 390 50 120

740

felvettek össz. 180 392 17 102

691

200 370 60 120

200 370 28 114

224 370 21 115

224 247 19 109

200 250 23 127

203 247 10 120

220 250 26 116

218 251 23 116

750

730

600

612

712

599

580

608

kapacitás feltöltöttsége %

93 %

95%

82%

97%

99%

Felvettek száma állami

önkölts.

136 107 17 99

44 285 0 3

Felvételi ponthatár (áll./ önkts.) 401/221 390/227 48 45

52 239 0 9

397/262 381/291 45 40/50

136 49 19 106

88 198 0 3

399/319 401/248 24 25/47

192 202 10 117

11 45 0 3

383/381 364/363 71 51/76

2 38 0 7

391 350 78 84/72

359

148 131 28 105

412

310

521

216 213 23 109

561

332

300

289

59

47

Diplomát* szerzŋk száma 221 38

259 241 40

281 221 74

295 232 62

294 228 57

285

*Az alapképzés végzettségi adatai tartalmazzák a korábbi főiskolai szintű oklevelek, a mesterképzés adatait, tartalmazzák a korábbi egyetemi szintű oklevelek számát is.

76

Mellékletek

Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) Tanév/ képzés felvette k össz. AN 180 AL 392 MN 17 ML 102 A+M össz. 691 SZT

elsŋ évf. aktív 157 286 15 90 548 179

AN AL MN ML A+M össz. SZT

200 370 28 114 712

184 298 26 103 611 116


224 247 19 109 599

206 161 16 100 483 187


203 247 10 120 580

199 193 9 105 506 250


218 251 23 116 608

2010 össz.

2011 össz.

2012 össz.

2013 össz.

2014 össz.

aktív %

79%

727

86%

726

81%

670

87%

756

211 222 19 110 562 215

777

92%

elsŋ évf.

záróvizsgázott

passzív 43 337 2 28 410 45

96 157 28 6 287 186

62 288 3 33 386 45

125 123 10 42 300 121

68 222 6 37 333 80

112 119 12 69 312 173

31 107 5 26 169 48

109 128 14 72 323 147

24 103 3 37 167 82

108 123 12 60 303 126

249

473

421

485

470

429

Diplomát* szerzŋk száma 221 38

259 186 445 241 40

281 121 402 221 74

295 173 468 232 62

294

147

441

228 57

285 126 411

nem kapott oklevelet 1 31 1 33

11 13 24 1 6 10 17

21 4 17 42 1 9 9 15 34

*Az alapképzés végzettségi adatai tartalmazzák a korábbi főiskolai szintű oklevelek, a mesterképzés adatait, tartalmazzák a korábbi egyetemi szintű oklevelek számát is.

77


5. sz. melléklet. Oktatói létszámok, minősítettség, munkakör szerint (2014 ősz)

AE1 (részmunkaidŋben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

MTA rendes tagja MTA lev. V („vendégoktató”, tagja aki nem adott MTA doktora „kizárólagossági CSc nyilatkozatot” a PhD FOI-nek) DLA nem minŋsített V összesen Mindösszesen

összesen

egyéb tanár

nyelvtanár, testnevelŋtanár

kutató

tanársegéd

adjunktus

0 1 1 1

1

2 3

5

1 3 26 0

4

17

2

4

19

1

5

8

39

6

21

19

2

5

8

69

MTA rendes tagja MTA lev. tagja MTA doktora CSc PhD DLA nem minŋsített

AE1 összesen

78

0

2

AT összesen

fŋiskolai docens

AT (teljes munkaidŋs, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

MTA rendes tagja MTA lev. tagja MTA doktora CSc PhD DLA nem minŋsített

fŋiskolai tanár

Minŋsítettség

egyetemi docens

FOI-hez tartozás

egyetemi tanár

MUNKAKÖR

1

0 0 0 0 1 0

1

0

0

0

0

1

9

2

9

10 0

0

0

11 0 0

0 2

0 1

0 5

0 6

0 23

0 28

0 2

0 5

4 17 0

0 4 17 0

73

73

94 102

94 174

Mellékletek

Teljes állású oktatók, kutatók, tanárok életkori adatai munkakör szerint (2014 ősz)

AT (teljes munkaidŋs, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony) AT összesen

<30 31–40 41–50 51–62 >63

1 2 2

1

3 2

2 4

1 9 8 3

5

6

21

2 11 3 3

1

19

1

2 3

1 2 4 1

2

5

8

összesen

egyéb tanár

nyelvtanár, testnevelŋtanár

kutató

tanársegéd

adjunktus

fŋiskolai docens

fŋiskolai tanár

egyetemi docens

FOI-hez tartozás Életkor

egyetemi tanár

MUNKAKÖR

5 22 23 19 0 69

79

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése. MAB Intézményakkreditáció

Recommend Documents