AZ ELNÖKSÉG, AZ ELNÖK ÉS A FŐTITKÁR KÖZÖS BESZÁMOLÓJA

B

U D A P E S T I

Ü

G Y V É D I

K

A M A R A

K Ö Z G Y Ű L É S

ELNÖK PRESIDENT

AZ ELNÖKSÉG, AZ ELNÖK ÉS A FŐTITKÁR KÖZÖS BESZÁMOLÓJA

A KAR HELYZETÉRŐL, AZ ELNÖKSÉG, A VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÉS A HIVATAL 2013. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

BUDAPEST, 2014. FEBRUÁR 14.

1

BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA

KÖZGYŰLÉS 2014. február 14.

Tisztelt Hölgyeink és Uraink, Tisztelt Kollégák! Régen…

B

U D A P E S T I

Ü K

G Y V É D I A M A R A

ELNÖK

A kamarának a '70-es, '80-as években az volt a feladata, hogy biztosítsa az ügyvédek integritását és a hatósági beavatkozástól mentes munkát. Biztosítsa a korlátozott létszámú ügyvédségnek a munkához jutás kereteit. Elődeink ezt a feladatot sikeresen megoldották. Tegnapelőtt… A rendszerváltoztatás azt feladatot hozta, hogy megteremtődjék a jogtanácsosok és „régi” ügyvédek szervezeti egysége, a kar integrálódjon a nemzetközi ügyvédség nagy családjába és az, hogy az ügyvédség visszaszerezze piacait a gazdaságban és a közszférában. Megszereztük a cégeljárás és az ingatlanforgalom magánokiratainak kizárólagos szerkesztési jogát, lépésről lépésre tíz olyan új tevékenységet emeltek be a klasszikus ügyvédi tevékenység mellé, amit a korábbi összeférhetetlenségi szabályok kifejezetten tilalmaztak. Elődeink ezt a feladatot sikeresen megoldották. Tegnap… Az új évezredben a létszámában tízszeresére duzzadt ügyvédség sajátos, új problémáit kellett megoldani. Fejleszteni kellett az ügyfelek által egyre szélesebb körben megkövetelt tudást, új alapokra kellett helyezni a jelöltoktatást. Láthatóvá és a nagymértékben megnövekedett létszám számára működőképessé kellett tenni a kamarát. Elkészültek az új feltételeknek megfelelő és azt kiszolgáló háttérfeltételek, kialakult az Ügyvédiskola, plenáris- és kiscsoportos képzésekkel, konferenciákkal, szakmai fórumokkal volt tele a Díszterem. Lefolytattuk azokat a felméréseket, elkészítettük azokat a tanulmányokat, amelyek a reformok aprópénzre váltását tisztázták. Sokat tettünk, sokat elértünk, de még sokat kell tennünk a sikeres holnap eléréséhez. Holnap… Élhetővé kell tenni a hivatást. Mérsékelni kell az ügyvédek anyagi kockázatait, törekedni kell a meglévő ügyvédkényszer területeinek megtartására, esetleg növelésére, csökkenteni kell anyagi és adminisztratív terheit, olcsóbbá kell tenni a kamarát. Segítenünk kell abban, hogy az ügyvédeket tisztességtelen árversenyben, egyenlőtlen versenyfeltételek között ne lehessen mellőzni, könnyebben hozzájuthassanak bevételeikhez, több munkájuk legyen elfogadható, tisztességes munkadíj megfizetése mellett. A feladat ránk vár.

2



TARTALOMJEGYZÉK

B

U D A P E S T I

Bevezető ............................................................................................................................................ Ü G Y V É2D I 1.

2.

K A M A R9 A Enyhülő válság, átalakuló munkafeltételek ................................................................................. 1.1

Kifelé a válságból? Munkánk lesz, de más .......................................................................... 9

1.2

E L N Ö K9 A digitális világ átvette a hatalmat – fordítsuk a hátrányt előnyünkre ..................................

1.3

Kamarák és az ügyvédi alapértékek kereszttűzben............................................................... 9

Miből élünk? ............................................................................................................................. 9 2.1

3.

4.

Ügyellátottság – van-e bővülési lehetőség? ......................................................................... 9

(a)

Okiratok – a matricarendszertől a szerződések számának bővülését várjuk 2015-től ........ 9

(b)

Bírói ügyszakok – kiugró ügynövekedés a cégügyekben ................................................10

(c)

Közszféra ......................................................................................................................10

(d)

Hatósági ügyek és iratvolumenek ...................................................................................11

(e)

Kirendelések ..................................................................................................................11

(f)

A Ptk. és a Btk. reformja – új munkalehetőségek ............................................................12

(g)

Egyéb ügyvédi tevékenységek........................................................................................12

Létszámhelyzet .........................................................................................................................12 3.1

A teljes nyilvántartotti létszám ...........................................................................................12

3.2

Ügyvédek létszáma ............................................................................................................13

3.3

Alkalmazott ügyvédek: növekvő presztízs és létszám .........................................................14

3.4

Európai közösségi jogászok ...............................................................................................15

3.5

Ügyvédjelöltek: csökkenő létszám .....................................................................................15

3.6

Külföldi jogi tanácsadók ....................................................................................................15

3.7

Ügyvédi irodák ..................................................................................................................15

3.8

Praxis megszűnések ...........................................................................................................16

3.9

Lemondás, szünetelés, tevékenységfolytatás ......................................................................16

Alkalmasság .............................................................................................................................16 4.1

Más jogi szakmák informatikai és tudásbázis felszereltsége ...............................................16

4.2

Tudás-alkalmasság -JogTudor ............................................................................................17

(a)

A kiinduló állapot 2012-ben. ..........................................................................................17

(b)

Hány ügyvéd és mennyit költött 2012-ben elektronikus adatbázisra? ..............................17

3



B U D A kari P E S (c) Két legyet egy csapásra: szélesebb jogtiszta használat és milliárdos megtakarítás T I szinten ......................................................................................................................................18 Ü

5.

G Y V É D I

4.3

Az ügyvéd irodájának megfelelőségével kapcsolatos előrelépés ........................................19 K A M A R A

4.4

Egyes alkalmassági tényállapotok ......................................................................................19

(a)

Elektronikus aláírások ....................................................................................................19 ELNÖK

(b)

TAKARNET-hozzáférések ............................................................................................19

Önszabályozás ..........................................................................................................................20 5.1

Ügyvédi letétkezelési átfogó reform – az első lépés ............................................................20

5.2

Arhitel: az ügyvédi törvényben az új szakokirati és kamara-finanszírozási rendszer alapjai 21

(a)

Az előzmények ..............................................................................................................21

(b)

A munka megkezdése ....................................................................................................21

(c)

A második fázis: 2013 ősze. ...........................................................................................22

(d)

Zavar a folyamatban ......................................................................................................23

(e) Elnökségünk hatályos érdemi álláspontja a matricaszervezet és a bevételek felhasználása kérdésében................................................................................................................................23

6.

5.3

Közreműködés az európai ügyvédi regulációban ................................................................24

5.4

Mentori szabályzat .............................................................................................................25

5.5

Felkészülés a fegyelmi joggyakorlat és belső szabályozás reformjára .................................25

Érdekvédelem, ügyvédtámogatás ..............................................................................................25 6.1

A Magyar Ügyvédi Kamara szintjén elért eredmények .......................................................26

6.2

Alaptalan ügyfélpanaszok kiszűrése ...................................................................................26

6.3

Tagdíj a 2008-as szinten, kedvezmények............................................................................26

6.4

Az ügyvédi korlátolt felelősség kérdéséről .........................................................................26

(a)

Növekvő kockázatok ......................................................................................................26

(b)

A felelősség korlátozásának pénzügyi háttere .................................................................26

(c)

Kockázatcsökkentés lehetősége a régi és az új Ptk.-ban ..................................................27

(d)

Kárkockázat mérséklése a felelősségbiztosítás révén. .....................................................27

(e)

Kockázatcsökkentés központi ügyvédkari fedezetekből ..................................................27

6.5

Van stábunk.......................................................................................................................27

6.6

Jogalkotás..........................................................................................................................28

6.7

Kontárok, zugírászok .........................................................................................................28

4



6.8

B U D A P E S A cégkontárok közpénzügyi kockázatai –kutatás ................................................................29

6.9

Az ügyvédi tarifáért- modern módon. .................................................................................30 Ü G Y V É D I

T I

(a)

K A M A R A Európai háttér ................................................................................................................30

(b)

Létező normatív elemek a hazai munkadíj-szabályozásban .............................................31

ELNÖK A gyámhatósági eseti gondnok díjazása ....................................................................................31 A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjazása .........................................................................31 Perben a bíróság által megállapítható ügyvédi munkadíj ...........................................................32 6.10

Jogalkalmazási sérelemkezelés.......................................................................................32

6.11

Kísérletek az ügyvédi titok áttörésére .............................................................................32

(a)

A KEHI jogkörének bővítése az ügyvédi titkok megismerésére ......................................32

(b)

Házkutatás ügyvédeknél a zsebszerződések kapcsán? .....................................................32

6.12

Ügyvédi félfogadás és időpontfoglalás a bírósági kezelőirodákon. ..................................33

6.13

Internetes lajstrombetekintés a budapesti bíróságokon – állandósult „lefagyás” ..............33

6.14

Cégügyek ......................................................................................................................33

6.15

Továbbra is van ingyenes cégnyomtatvány .....................................................................33

6.16

A „JÜB varázsló” további használhatósága ....................................................................34

6.17

Ingatlanügyek ................................................................................................................34

6.18

Fővárosi börtönök ..........................................................................................................34

6.19

A tavalyi év más, jelentős kihívásai ................................................................................34

(a)

Kirendelési díj-előlegezés ..............................................................................................34

(b)

Az elektronikus közigazgatási ügyintézés első 4 éve ......................................................35

(c)

A területi kamarákkal és a MÜK-kel történő nyilvántartási együttműködések kialakítása ……………………………………………………………………………………………36

(d)

Belső ügyirat digitalizálás ..............................................................................................38

(e)

A büntető kirendelések problematikája ...........................................................................38

6.20 7.

8.

A jogi segítségnyújtói rendszer ......................................................................................38

Szolgáltatások ..........................................................................................................................39 (a)

A szaktudással összefüggő ingyenes szolgáltatások ........................................................39

(b)

Egyéb ingyenes szolgáltatások .......................................................................................39

(c)

Közösségi élet................................................................................................................39

Az Új Ptk.-val kapcsolatos támogatás .......................................................................................40

5



8.1

B U D A P E S A joganyag megismerésével kapcsolatos széles körű felvilágosítás ....................................40

8.2

A Ptk. fókuszú képzések a Kamara szervezése mellett........................................................41 Ü G Y V É D I

T I

9.

K A M A R A Gazdálkodás .............................................................................................................................41 9.1

A gazdálkodás alapelvei és céljai .......................................................................................41

9.2

ELNÖK Takarékosság .....................................................................................................................41

9.1

Miről árulkodik a Kamara 2011-2013 évi egyes költségvetési tényadatainak elemzése? .....42

9.2

Források ............................................................................................................................42

9.3

Fizetési felszólítások ..........................................................................................................43

9.4

Kintlévőségek ....................................................................................................................44

9.5

Tartalék .............................................................................................................................45

9.6

Csökkent a tagdíj 10 %-kal, kedvezmények .......................................................................46

(a)

Elmozdulás a nem kizárólagosan tagdíj alapú bevételek irányába. ..................................46

(b)

Egyéni tagdíjkedvezmények ...........................................................................................46

9.7

Pénzügyeink átláthatósága .................................................................................................47

(a)

A változások köre és módszertana ..................................................................................47

(b)

Tiszteletdíjak, jutalmak ..................................................................................................47

(c)

Munkavállalók természetbeni juttatásai ..........................................................................48

(d)

Megbízási és vállalkozói szerződések és díjak ................................................................48

10. Elnökség ..................................................................................................................................48 10.1

Rendszeres elnökségi ülések ..........................................................................................48

10.2

Határozatok ...................................................................................................................49

11. A bizottságok ...........................................................................................................................51 11.1

Nemzetközi kapcsolatok Bizottsága ...............................................................................51

12. Oktatás .....................................................................................................................................52 12.1 (a)

Az Oktatási Bizottság és Somos András továbbképzési biztos tevékenysége...................52 Az Ügyvédiskola négy éve .............................................................................................52

12.2

Az elmúlt 4 év ügyvédiskolai statisztikája: .....................................................................55

12.3

Külön az önkéntes „kiscsoportos” oktatásról („Bojtár plusz”) .........................................57

(a)

Az előadások polgári jogi témakörben:...........................................................................57

(b)

A büntetőjogi továbbképzés ...........................................................................................57

(c)

A más pályáról érkezők továbbképzése ..........................................................................58

6



(d)

B U D A P E S A más pályáról érkezők beszámoltatása..........................................................................58

(e)

Ügyvédi továbbképzés ...................................................................................................59 Ü G Y V É D I

T I

12.4

K A M A R A Oktatói gárdánk .............................................................................................................59

12.5

2013-2014 évi szakmai konferenciákról .........................................................................60

12.6

ELNÖK Összeférhetetlenségi Bizottság .......................................................................................62

12.7

Felvételi Bizottság .........................................................................................................62

12.8

Etikai Bizottság .............................................................................................................63

12.9

A Fegyelmi Bizottság ....................................................................................................64

12.10

Ellenőrző Bizottság ........................................................................................................65

13. A Kamara hivatala ....................................................................................................................65 13.1

A beérkező iratok száma: 36 634 darab! .........................................................................65

13.2

Hivatalvezetői munkaértekezletek ..................................................................................65

13.3

Állományértekezletek, alkalmazottak foglalkoztatása .....................................................65

(a)

Munkatársaink ...............................................................................................................65

(b)

Személyi változások az ügyintézői apparátusban ............................................................67

13.4

Az igazgatási és más titkári ügyek ..................................................................................67

(a)

Tagság igazgatási úton történő megszüntetése ................................................................67

(b)

Tagdíj-nemfizetés ..........................................................................................................67

(c)

Ügyvédi felelősségbiztosítás hiánya ...............................................................................68

(d)

Megfelelő irodahelyiség hiánya ......................................................................................68

(e)

Irodagondnoki kirendelések ...........................................................................................68

(f)

A megszűnt ügyvédi irodában fellelt ügyvédi iratok átvétele, tárolása ............................68

(g)

Az ügyvédi tevékenység szervezeti formáit érintő igazgatási ügyek ................................68

(h)

Panaszügyek titkári szakban ...........................................................................................69

(i)

A pénzmosás elleni ügyvédi kötelezettségekkel összefüggő teendők ..............................71

(j)

Egyéb jellemző adatok 2013-ban....................................................................................72

13.5 A fegyelmi főmegbízott vizsgálati munkája – csökkenő ügyvolumen, növekvő feladatmennyiség ..........................................................................................................................72 14. Szolgáltatások ..........................................................................................................................74 14.1

Pesti Ügyvéd .................................................................................................................74

14.2

Honlap ...........................................................................................................................74

7



14.3

B U D A P E S Elektronikus hírlevél ......................................................................................................74

14.4

Központi e-mail postafiók - avocat.hu ............................................................................75 Ü G Y V É D I

14.5

K A M A R A Könyvtár........................................................................................................................75

T I

(a)

Digitalizálási folyamatok ...............................................................................................75

(b)

ELNÖK A könyvtár webes megjelenése, látogatottsága ...............................................................75

(c)

Gyarapodás ....................................................................................................................76

(d)

Nyitva tartás ..................................................................................................................76

(e)

JogTudor program: adatbázis, könyv, CD, könytár .........................................................76

(f)

Cipősdoboz-akció ..........................................................................................................77

14.6

Kamarai szakmai rendezvények, konferenciák ...............................................................77

14.7

Kamarai adótanácsadás ..................................................................................................79

14.8

Számítógép-használat és hálózatnélküli internet-elérés a kamarában...............................79

15. Épület, infrastruktúra ................................................................................................................79 15.1

Projektelőkészítés ..........................................................................................................79

15.2

A Szemere utcai ingatlanaink új funkcióinak kialakítása.................................................80

15.3

Díszterem-üvegezés .......................................................................................................81

15.4

A beruházás költségei ....................................................................................................81

16. Nemzetközi kapcsolatok ...........................................................................................................81 17. Közélet, ügyvédi publikációk ....................................................................................................82 17.1

Rendezvények a kamarában ...........................................................................................82

17.2

Társasági élet .................................................................................................................82

(a)

Magyar Ügyvédnap........................................................................................................82

(b)

Divatbemutató ...............................................................................................................83

(c)

II. Kamarai horgászverseny ............................................................................................83

(d)

Szalay Művészeti Szalon................................................................................................83

(e)

Mikulás ünnepség ..........................................................................................................83

17.3

Ügyvédi publikációk ......................................................................................................83

17.4

Jövő jogászgeneráció a határon túl .................................................................................83

17.5

Nyugdíjasaink ................................................................................................................84

18. Zárszó ......................................................................................................................................84 Mellékletek: ....................................................................................................................................................84

8

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

1. 1.1

ENYHÜLŐ VÁLSÁG, ÁTALAKULÓ MUNKAFELTÉTELEK

Kifelé a válságból? Munkánk lesz, de más

B

U D A P E S T I

Ü

G Y V É D I

A pénzügyi válság a Magyarországot övező világban stagnálásba, majd enyhe növekedésbe K Afordult. M A A R A gáz árának világpiaci csökkenése egyedülálló következménnyel járt: csökkenteni lehet a rezsit, csökken az infláció. A gazdasági növekedés 1 elmaradt a várakozásoktól a banki hitelezés is lassult és a külföldiek befektetési kedve is visszaesett. ELNÖK Van és lesz ügyvédi munka is, de nem az, ami eddig volt. A kérdés az, ki hogyan juthat hozzá? A hatályba léptetett adóváltozások, különösen az egykulcsos adórendszer a középosztályt általában, így az ügyvédséget kedvezően érintették. Ezek hivatásrendünk egésze számára valószínűleg nyújtottak némi kompenzációt az árbevétel csökkenésével szemben. 1.2

A digitális világ átvette a hatalmat – fordítsuk a hátrányt előnyünkre

Bár – az ügyvédség megkönnyebbülésére – az elektronikus perek teljes körű bevezetése ismét elmaradt, tovább folytatódott a digitális világ térhódítása a jog minden területén. Ez a hagyományos ügyvédi szerepvállalásra természetszerűleg csökkenőleg hat. Világszerte folytatódik a szerződések, iratminták tömegáruvá válása, és az ügyvédekkel szembeni minőségi elvárások, igények átalakulása is. E folyamatokra válaszul az ügyvédek is megkezdték a digitális világ elfoglalását annak érdekében, hogy lépést tarthassanak ügyfeleikkel, a hatóságokkal és a létalapjukat jelentő gazdaság fejlődésével. 1.3

Kamarák és az ügyvédi alapértékek kereszttűzben

Nyugat-Európa egyes országaiban politikai támadás indult úgy a kamarai, mint az ügyvédi függetlenség ellen. E támadások bár jó részben populista motivációjúak lehettek, kifejezték az ügyfelek egy részének rosszallását a magas és néhol öncélú ügyvédi díjak, az etikátlan munkafelduzzasztás és a nem megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati tevékenység miatt. A nemzetközi ügyvédszervezetek erős védelmet vonultattak fel a kormányzati befolyásolási törekvésekkel szemben. Szövetségesekre találtak a nemzetközi ügyvédi irodákban, a gazdasági élet szereplőiben, és leginkább az ügyfeleknél. A politikai befolyás és ellenőrzés növekedése nemcsak etikai, dogmatikai probléma. Elszívhatja az ügyvédek tömegeinek árbevételeit. Az ügyvédi titokba vetett bizalom megrendülése az ügyfeleket más bizalmi megoldások, más segítők irányába fogja terelni. 2. 2.1

MIBŐL ÉLÜNK?

Ügyellátottság – van-e bővülési lehetőség? (a)

Okiratok – a matricarendszertől a szerződések számának bővülését várjuk 2015-től

A jogalanyok vagyoni viszonyait közvetlenül érintő jelentős ügytípusokban (biztosítéki ügyletek, bérletek, ügyféli jognyilatkozatokat tartalmazó periratok, végintézkedések), a jogalkotó az új Ptk.-val nem vezetett be sem ügyvéd- sem köz- vagy minősített magánokirati kényszert. A formai okiratbiztonságot biztosító szárazbélyegző csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban felhasznált okiratoknál kötelező (kb. 900 ezer- 1 millió okirat/év). A 2015-től általánossá váló matricarendszer ezt az okirati számot kibővíti minden ellenjegyzéses irattípusra (kb további 400.000 okirat). Az ügyvédi okiratbiztonság növekedése az ügyvédi alternatívát ad

1

http://www.mnb.hu/Monetaris_politika/monetaris-politika/jelentes

9



B U magasabb D A P E S azoknak cégeknek – ahol ennek normatív akadálya nincs - a közokirati forma által kínált T I okiratbiztonságú iratokkal szemben. Ü G szakértők, Y V É D I A cég-, ingatlanügyi- pénzügyi- szolgáltatók, könyvelők, adótanácsadók, munkaügyi K A M AŐkR A közbeszerzési tanácsadók jól építkező szervezeteivel szemben szintén erősödnek pozícióink. nehezebb helyzetbe kerülnek az okirati kontárkodás terén, mert ők nem jogosultak matricázott szakokirat előállítására. (b)

Bírói ügyszakok – kiugró ügynövekedés a cégügyekben2

ELNÖK

2013. január 1-jén megkezdték működésüket a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Az ügyek első fokú intézése a törvényszékektől a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz, másodfokon a törvényszékek másodfokú ügyszakához került. A szabálysértési eljárás újraszabályozása közvetlenül bírósági hatáskörbe, peres útra utalta a pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatására irányuló eljárásokat. Bővítette az elzárással is sújtható szabálysértési tényállások körét. A csőd és a felszámolási ügyekben 2013. II. 1.-i határidővel bővítették a cégek adatszolgáltatási kötelezettségét. 2013. I. félévben összességében 2012.I. feléhez képest 68 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokra. A mintegy 400 ezer ügynyi többlet egyértelműen a megnövekedett szabálysértési érkezés, valamint az egyszeri, a cégbíróságok ügyérkezésében kiugró értéket eredményező együttes hatásának a következménye. A bírói hatáskörbe tartozó perek mennyisége ugyan nőtt, a hagyományos többi ügycsoportban azonban összességében kis mértékben (289 300-ról 280 114-re) csökkent az érkezett ügyek száma 2012 első félévéhez képest. A helyi bírósági szinten a büntető pereknél 14 százalékos növekedés, a munkaügyi pereknél 14 százalékos csökkenés következett be. A törvényszéki első fokon mindhárom peres ügyszakban nőtt az érkezett ügyek száma. A büntető ügyszakban 13 százalékkal, a polgári ügyszakban 3 százalékkal a gazdasági ügyszakban pedig 42 százalékkal (devizahiteles ügyek). (c)

Közszféra

A parlament és a kormány állami irányítás alá vonta a közszolgáltatásokat, ami a beszállítói vertikumokra is hatással lesz. Ahol változnak a szereplők, ott változnak az ügyvédek is. A kormányzat óriási uniós és hazai forrásokat nyitott meg sikeresen. Ezek a közigazgatás, a non profit szféra és a gazdaság minden ágazatát érintik. Ez ismét új ügyvédi rétegekhez visz munkát. A források elnyerése, felhasználása és a folyamatok megfelelősége eljárásjogokban zajlik, tehát ez a feladat egy új jogászi tudáskészletet, kategóriát igényel. Ha a pénzelosztásban nő az állami szerep, nő a lobby iránti igény. A közszférában sosem volt teljesen érthető és átlátható, hogy milyen szempontok alapján történik az ügyvédi megbízások elosztása. Ez a probléma az ügyvédséget is érinti, mert jelentős ügyvédi csoportok szorulhatnak ki a megbízásokból, mások de facto állami alkalmazottá válhatnak, ami összeférhetetlenségi, függetlenségi kérdések egész sorát nyithatja meg.

2

Forrás: www.birosag.hu. Jelenleg csak a 2013. I. félévi adatok állnak rendelkezésre.

10



(d)

Hatósági ügyek és iratvolumenek

B

U D A P E S T I

Az ellenjegyzést igénylő ingatlanügyek száma országosan 900.000 és 1.000.000 körül van, amit Ü G Yebben V É D I olyan konjunkturális hatások érintenek, mint például a felpörgött földügyletek. Egyedül a 3 K ami A Mpersze A R A kategóriában 2013-ban 164 ezer ügy volt országosan (30 ezres növekedés 3 év alatt) legkevésbé a fővárosi ügyvédeket érinti. Félmillió felett stabilizálódott az elektronikus fizetési meghagyások volumene (523.091 ennek felénél ELNÖK több ügyben van ügyvédi képviselet) 125.643 hagyatéki eljárás indult. A MOKK közlése szerint a válság kezdete óta a közjegyzők évente 95 000 okiratot szerkesztenek. Mivel az ügyvédi kar lélekszáma a közjegyzőkének több, mint tízszerese, feltételezhetjük, hogy az ügyvédek ezen okiratmennyiségnek legalább tízszeresét kitevő szerződést készítenek évente. Továbbra is hatalmas ügy- és iratszámot mutatnak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikái (3,2 millió összes ügy, 1,868 millió elsőfokú adó és 1, 1347713 elsőfokú vámügyi érdemi döntés, kb 16 ezer másodfokú ügy) de itt általában adótanácsadók járnak el. Az ügyvédi meghatalmazások száma 1000 alatt van. Itt tehát lenne térfoglalásra hely bőven. Az Önkormányzati államigazgatási önálló határozatok (9 millió felett) területén nem érzékeljük az ügyvédi jelenlétet. Mindebből az világos, hogy Magyarországon 14-16 millió között lehet a jogi ügyek száma, az ügyvédek ezeknek mintegy az egyharmadában vesznek részt. (e)

Kirendelések

Budapesten a kirendelés a rendőri, az ügyészi és a bírói szakban kollegáinknak továbbra is mintegy 300-330 millió forintos bevételt (piacot) jelent. A Magyar Ügyvédi Kamara elérte, hogy a kirendelési díjakat 33%-kal emeljék meg (nb. az eredeti javaslat 300 %-ra irányult és a végjátékig még 70% volt az ígéret). A kirendelési óradíjak többszörös felemelése –nem kizárólag az ügyvédek, de a terheltek és a hatóságok érdeke is. (Lásd még: a 6.19(a) pontban is.) Sokat ígérő kezdeményezéssel is találkozhattunk 2013-ban. Büntető védők egy csoportja olyan web felületet hozott létre, amelyen a kirendelt védők időpont ütközéseiket, szabad helyettesítési kapacitásaikat megosztják egymással, azaz meg tudják szervezni, optimalizálni tudják a kirendelések ellátását. A rendszer nem afféle „ügyelet” amiről a hatóság behívhat bármely védőt. A védő csak kellő felkészítés mellett kérhet helyettest az adatbázisból és a helyettesnek is megfelelően felkészültnek kell lennie. A honlapot üzemeltető és a kirendelések hétköznapjaira jól rálátó kollegáink szerint nagyon sok kirendelési védői alkalom elmarad és komoly ügyvédi munkadíjak „ragadnak benn a rendszerben. Látva a mi birtokunkban lévő BRFK-s előlegezési számokat és az ügystatisztikákat, ez a feltételezés valószerűnek tűnik. Kamaránknak ugyanis közvetlen rálátása van a rendőri szakban a fővárosban keletkező ügyvédi díjakra, a korábbi években rendszeresen kaptunk adatokat a Fővárosi Bíróság Gazdasági hivatalától is. A kirendelési díj fontos jövedelemforrás, ezért a díjak korrekciója nyomban növelné az ügyvédek bevételeit (valójában csökkentené ezzel kapcsolatos terheiket). A rendőri szakban a BÜK által megelőlegezett bűnügyi védői kirendelési díjak volumenének alakulása a múlt és a jelenlegi kamarai választási ciklusban:

3

VM 2013. novemberi adatközlésből képzett becslés.

11

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

100 000 000 90 000 000 80 000 000

B

U D A P E S T I

Ü K


70 000 000 60 000 000

ELNÖK

50 000 000

Kifizetett kirendelési díj (Ft)

40 000 000

BRFK-tól átutalt összeg (Ft)

30 000 000 20 000 000 10 000 000 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Budapesten annyival jobb helyzetben vannak a kirendelt bűnügyi védők, hogy a BÜK előlegzésének köszönhetően nem kell várniuk a BRFK átutalásaira, így tehát a kirendelési díj kiszámíthatóvá vált. 2012. december 31-én a BRFK „csak” 7.901.538. forint tartozást görgetett át a következő évre, 2013ban 23.708.643,- Ft-ot. Igaz, végül mindig fizetni szoktak. Ez az összeg mindenesetre most nem a védők zsebéből hiányzik (adott esetben egzisztenciális problémákat okozva), hanem a kamarának kell beszednie. (f)

A Ptk. és a Btk. reformja – új munkalehetőségek

A civiljog újrakodifikálása a gazdaságban óriási jogi információs vákuumot teremtett. A meglévő szerződések, társasági működések teljes áttekintésére kényszeríti a gazdasági szereplőket. A családjogi szabályok átalakulása szintén. Csak egy számszerű példa a cégek világából: a jelenlegi 416 ezer kft közül több mint kétszázezernek félmillió forint vagy annál alig nagyobb összeg a törzstőkéje és 2016. március 15-éig kell a tőkeemelést elvégezni. De az alapító okiratát mind a félmillió cégnek módosítania kell, ez pedig ügyvédi közreműködést igényel. A nagy probléma az, hogy nem csak az ügyfeleknek, hanem az ügyvédeknek is újra kell tanulniuk a jogot és felelősség mellett, „élesben” alkalmaznia is kell. Az ezzel kapcsolatos ügyvédi kockázatok esetleges növekedése kérdését elemezni kell és a köztestületi feladatok fókuszába kell helyezni. A kamarai oktatási feladatokkal és a JogTudor programmal összefüggésben e kérdésre még visszatérünk. (g)

Egyéb ügyvédi tevékenységek

Az ügyvédi tevékenység terei ennél természetesen szélesebbek (a nemzetközi, vállalati és a hatósági eljárást nem igénylő ügyeket még becsülni sem tudjuk és az állami nyilvántartásokból sem állapíthatók meg bizonyossággal a tényleges ügyszámok). 3. 3.1

LÉTSZÁMHELYZET

A teljes nyilvántartotti létszám

Az új felvételek száma 2008-ban 415, 2009-ben 383, 2010-ben 405 fő, 2011-ben 279 fő volt, 2012ben 264, 2013-ban: 199 fő. A teljes nyilvántartott létszám 2013. november 30-án 8722, 2012. január 15-én 8696 fő,

12

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B létszám U D Atehát P E S az „aktív” létszám 2013. december 31-én 7341, 2012. január 15-én 7408 fő. Az „aktív” T I nem változott. Ü

G Y V É D I

Teljes létszám

Nő

Férfi

Szünetel

Beteg

Ügyvéd

6730

3077

3653

1191

0

16

5523

Alkalmazott ügyvéd

326

220

106

0

38

0

E L 288 NÖK

Külföldi jogi tanácsadó

13

2

11

0

0

0

13

EU közösségi jogász

136

17

119

3

0

0

133

2

2

0

0

0

0

2

Ügyvédjelölt

1422

851

571

0

40

0

1382

Összesen:

8629

4169

4460

1194

78

16

7341

Típus

Alkalmazott EU közösségi j.

3.2

FelfügAktív K A M A R A gesztve

Ügyvédek létszáma

A fogyatkozó ügyvédi létszámon belül tovább növekszik a hölgyek aránya. Az újonnan felvettek fele tartozik a szebbik nemhez. A volt ügyvédjelöltekből lett új ügyvédek aránya idén 49% volt, szemben a tavalyi kb. 57%-kal. Ügyvédi bejegyzés

összesen

%

Új bejegyzés (más pályáról)

54

27 %

ebből férfi

25

12,5 %

ebből nő

29

14,5 %

Jelöltből lett ügyvéd

98

49 %

ebből férfi

57

29 %

ebből nő

41

20 %

Alkalmazott ügyvédből

45

23 %

ebből férfi

22

11,5 %

ebből nő

23

11,5 %

Bejegyzés újra

2

1%

ebből férfi

1

50 %

ebből nő

1

50 %

eu jogászból ügyvéd :

0

0%

ebből férfi

0

0%

ebből nő

0

100 %

13

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B

U D A P E S T I

Ügyvédi bejegyzés

összesen

ÖSSZESEN:

199

ebből férfi %

105

53 %

ebből nő

94

47 %

%

Ü G% Y V É D I 100 K

A M A R A

ELNÖK

Az ötven év felettiek aránya (2011-ben még 35%-ot képviseltek) teszik ki a kar 27 %-át. Ügyvédek életkori adatai

nő

%

férfi

%

ÖSSZESEN 2013

2012

30 évig

574

8%

864

12%

1438

20%

21%

31-35 között

662

9%

636

9%

1298

18%

19%

36-40 között

813

11%

502

7%

1315

18%

17%

41-45 között

495

7%

306

4%

801

11%

11%

46-50 között

320

4%

222

3%

542

7%

7%

51-60 között

541

7%

494

7%

1035

14%

14%

61-70 között

416

6%

283

4%

699

10%

9%

71-80 között

109

1%

63

1%

172

2%

2%

81-90 között

34

0%

5

0%

39

1%

1%

90 év felett

2

0%

0

0%

2

0%

0%

ÖSSZESEN:

3.3

3966

3375

50 év alatti

5394

50 év feletti

1947

7341

Alkalmazott ügyvédek: növekvő presztízs és létszám

Az alkalmazott ügyvédi státus presztízsének örvendetes növekedése együtt jár a létszám növekedésével. Kiemelkedő számban (arányuknál nagyobb mértékben) képviseltetik magukat a kitűnő és jeles eredménnyel szakvizsgázottak között. A 319 fős összlétszámon belül 97 fő a tavaly felvettek száma. Alkalmazott ügyvédi bejegyzés

összesen

%

Új bejegyzés (más pályáról)

51

53%

ebből férfi

27

28%

ebből nő

24

25%

Jelöltből

41

42%

ebből férfi

15

15%

ebből nő

26

27%

Bejegyzés újra

5

5%

14

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B

U D A P E S T I

Alkalmazott ügyvédi bejegyzés

összesen

ebből férfi

3

ebből nő

2

Ü 3G K2%A

ÖSSZESEN:

97

100%

ebből férfi

45

46% E L N Ö K

ebből nő

52

54%

3.4

%

Y V É D I M A R A

Európai közösségi jogászok

2013-ben a létszámuk 134 fő (131 aktív), döntő többségük (117 fő) férfi. 3.5

Ügyvédjelöltek: csökkenő létszám

A jelöltek összlétszáma 2008 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az ügyvédjelölteknél a hölgyek vannak többségben 2004 óta.

3.6

Ügyvédjelöltek

Nő

%

Férfi

%

ÖSSZESEN:

2007.

1257

60

828

40

2085

2008.

1519

61

965

39

2484

2009.

1409

62

879

38

2288

2010.

1032

60

692

40

1724

2011.

1035

60

698

40

1733

2012.

932

61

580

39

1512

2013.

851

60

571

40

1422

Külföldi jogi tanácsadók

Számuk stagnált, észlelhető létszámmozgás nem volt. 3.7

Ügyvédi irodák

Változatlanul az egyéni praxisok száma a döntő és meghatározó (90 %). Kamaránk a „kis” ügyvédek kamarája, az ő szolgálatukat kell fókuszban tartanunk. Működési forma

darab

%

Ügyvédi működési entitások összesen

6432

100

Társas irodák

638

10

Egyszemélyes irodák

2818

44

Egyéni ügyvédek

2974

46

EU jogász iroda

1

0,2

15

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Társas ügyvédi irodák tagok száma szerinti bontásban 1-5 fős irodák

553

6-10 fős irodák

22

11-15 fős irodák

4

15 fő felett

3

3.8

B

U D A P E S T I

Ü K


ELNÖK

Praxis megszűnések

Tagsági viszony változások/megszűnések igazgatási úton

2010

2011

2012

2013

15

9

16

9

kizárással

7

6

5

4

lemondással

88

93

111

118

átjegyzéssel

7

5

6

13

alkalmazott ügyvéddé válással

2

0

3

2

elhalálozás

25

20

18

16

összesen:

144

113

174

162

3.9

Lemondás, szünetelés, tevékenységfolytatás

A szünetelésüket kérők száma (209) a tavalyi évhez képest (266) csökkenő tendenciát mutat. A tavalyi évhez képest (111) a lemondások száma (118) számottevően nem változott. Szünetelést követően tevékenysége folytatásának engedélyezését 76 fő kérte. 4. 4.1

ALKALMASSÁG

Más jogi szakmák informatikai és tudásbázis felszereltsége

A bíróságok informatikai felszereltségéről az OBH elnökének 2012-es „átvételi leltára”4 óta javulást mutat. Amit ebből az ügyvédek közvetlenül is érezhetnek, az a nagyteljesítményű fénymásoló gépek megjelenése, amellyel az ügyvédi iratmásolás válik könnyebbé. A bíróságok informatikailag még nincsenek felkészülve az elektronikus pereskedésre. Tudás oldalon a bírák helyzete más: nemcsak erős fogalmazóképzési rendszereik vannak, de bevezették az élethosszig tartó tanulás kötelezettségét is. Figyelmet érdemelnek a Magyar Igazságügyi Akadémia rendezvényei és oktatásai. Az új Ptk.-val kapcsolatos felkészítésre 270 millió forintot (uniós pályázati forrás) fordítottak. Ebből a pénzből finanszíroznak könyvbeszerzést is.

4

http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/obh/elnoki-beszamolok/obhe_beszamolo_2013_ifelev_ teljes.pdf 42.oldal

16



B Uvalamennyi D A P E S A tananyagnak fontos része lesz az 1500 oldal terjedelmű távoktatási segédanyag, ezt I bíróság megkapja. Ennek megírásában közreműködtek karunk tagjai is: Csehi Zoltán, GárdosT Péter, Réti László, Subasicz Éva és Szűcs Gábor. Ü G Y V É D I K A M A R A A bírák elektronikus jogi adatbázissal való ellátottsága részben megoldott: nemcsak a CompLex/Opten szolgáltatásai elérhetők, hanem egy belső rendszerben az adott ügyszak teljes bírói esetjoga. A 2013ban kiírt – a BÜK kiírás tapasztalatait is figyelembe vevő átfogó jogi adatbázis reform nem vezetett ELNÖK eredményes pályázatra. A közjegyzők informatikai ellátottsága kiemelkedő. Tudásmenedzselési oldalról szintén hagyományosan jobb alapokkal bírnak és ennek kedvez kisebb létszámuk és jó anyagi feltételrendszerük. A MOKK a CompLex, a végrehajtói kamara az Opten elektronikus adatbázisát központilag fizeti a hivatásrend tagjainak. 4.2

Tudás-alkalmasság -JogTudor (a)

A kiinduló állapot 2012-ben.

A nem állami jogi adatbázis szolgáltatók (CompLex, Opten, HVG-Orac) szerint 2012-ben országosan csak 3500-4000 ügyvédi előfizetés volt. Ez a kb. 13.700 fős ügyvédi és jelölti (aktív) összlétszám negyede. Az előfizetéssel nem rendelkező ügyvédek egy része az ingyenes jogi adatbázisokat használt (pl. magyarorszag.hu), jelentős részük viszont más (ügyfél, rezsiközösségbe tartozó másik ügyvéd) hozzáférését.5 Mindkét jelenség jelentős kockázatot jelentett az ügyvédi kar munkájának szakmai színvonalára. Az ingyenes jogforrások tartalma jelentősen szűkebb a bírósági, ügyészségi jogalkalmazók által használtakhoz képest. A más hozzáférését használó ügyvédek pedig – szintén a kiadók szerint – feltehetőleg jelentős számban „feketén” alkalmaznak, emellett gyakori, hogy nem is a legfrissebb adatbázisokat használják (régebbi adatbázisok telepítése más számítógépre). Ez az ügyvédi piacok megtarthatósága szempontjából kockázatot jelentett, amit kezelni kellett. E káros jelenségek elsődleges oka egyértelműen az előfizetések magas díja volt. A közép és felső kategóriás előfizetések 100-250 ezer Ft/fő/év szinten álltak. Ezért került sor a kar történetében első, az ügyvédi munkaszokásokat vizsgáló, nagymintás, kérdőíves felmérésre. A felmérés eredménye a vártnál alacsonyabb elektronikus jogi adatbázis használatot mutatott ki és a jó minőségű terméket használók aránya kifejezetten alacsony volt. A felhasználók többsége (84%) elégedetlen volt akkori szolgáltatójával (feltételezhetően árazási okokból) és kész szolgáltatót váltani, ha kedvezőbb árat és nagyjából azonos tartalmat kap.6 (b)

Hány ügyvéd és mennyit költött 2012-ben elektronikus adatbázisra?

A nagy reprezentatív felmérések igazolták a kiadók közléseit. Ebből könnyen kiszámolható volt, hogy az éves országos kari költés jogi adatbázisra kb. 3.570 - ügyvéd előfizetőtől (kétharmad-háromnegyed részben pestiek) 2012. májusban 507,4 millió forint lehetett. Ennyit adott ki önként cash-ben az országos 13.736 fős „aktív” nyilvántartotti létszám mindössze 27,1 %-a! Számításaink szerint 2012ben az egy jogtiszta ügyvéd felhasználóra eső átlagköltség évi nettó 136 (bruttó 172,7 ezer) forint volt.

Az országos jogi adatbázis „fizetős” hozzáférések száma 120-140 ezer körül lehet, ezen belül az ügyvédség részesedése elenyésző (kiadói forrásból származó adat). 5

6

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2012 szeptemberében végzett reprezentatív felmérést az országos és a budapesti nyilvántartottak körében,

amelynek eredményeiről a 2012. évi Elnöki és főtitkári beszámoló nyújt részletes tájékoztatást

17

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B Uárakon, D A Paz E S Azaz, ha mind a 13.700 „aktív nyilvántartott” jogtiszta vásárló lett volna a 2012-es T I 3/4 ügyvédi összköltés országosan 1,95 milliárd forintra rúgott volna (kellett volna legyen) aminek része, 1,463 milliárd forint pénzügyi teher jelent volna meg a fővárosi ügyvédeknél! Ü G Y Ebben V É D I természetesen nincsenek benne a szakkönyvek és a nagykommentárok költségei! K A M A R A (c)

Két legyet egy csapásra: szélesebb jogtiszta használat és milliárdos megtakarítás kari szinten

ELNÖK

Világos volt, hogy amennyiben a nagy anyagi jogi kódexek 2013-2014-es változása folytán, vagy az állami intézkedések révén az ügyvédek kénytelenek a meglévő szolgáltatóktól nagyobb tömegben jogismereti adatbázisokat beszerezni, erre a többség nem lesz képes. Versenyhátrányba kerülhet, pályaelhagyásra kényszerülhet. Ez a felismerés indította a Budapesti Ügyvédi Kamarát arra, hogy a JogTudor programot 2012-ben előkészítse és 2013-ban beindítsa. Erre a felhatalmazásokat az elnökség kiadta, elvégeztük a beszerzéseket és a 2013-as közgyűlés a pénzügyi fedezeteket biztosította. Ma ennek köszönhetően Pesten és vidéken 9.300 ügyvéd és jelölt – közülük a fővárosban mindenki ingyen - fér hozzá jogtisztán a JogTudorhoz. A nagy jogági jogszabályváltozások a fővárosi ügyvédséget nagykommentárokkal, hatályosított jogszabályokkal, jogesetekkel, iratmintákkal és ingyenes elektronikus kitöltő nyomtatványokkal érték el. Az elért kedvezmény rendszer 173 ezer forintról 34-40 ezer forint/felhasználó bruttó árra vitte le a költséget. Ezt a fővárosban a Kamara, vidéken (még) az ügyvéd fizeti. Ez kari szinten milliárdos megtakarítás, egyetlen beszerzés révén!

Összügyvédi megtakarítás a jogtiszta elektronikus JogTudor jogszabálytárak használatán A felhasználás éve

2012

2014

136 000 Ft

34 000 Ft

potenciális 2012

tényleges 2014

13 700 fő

9 700 fő

2012-es becsült átlagos forrásigény lett volna

1 863 200 000 Ft

1 319 200 000 Ft

Mai max.tényleges forrásigény (Bp. és vidék!)

465 800 000 Ft

329 800 000 Ft

Éves megtakarítás az ügyvédi kar szintjén:

1 397 400 000 Ft

989 400 000 Ft

Egy jogtiszta felhasználásra jutó átlagos ügyvédi költés akkor és most (nettó) Hozzáférők száma akkor és most (aktív ügyvéd és ügyvédjelölt) Jogtiszta költés azonos létszámokra vetítve: a

A „JogTudor – Jogi adatbázis-szolgáltatás ügyvédeknek” nevű projekt a „digitális ügyvédség” koncepcióba ágyazva született meg, amelyet 2013-ra az elnökség ülésén rengeteg lefolytatott vita, megtett beszámoló és meghozott határozat alapozott meg és a 2013. évi közgyűlési beszámoló, valamint a költségvetési előirányzatban rendelkezésre bocsátott pénzügyi fedezetrendszer emelte végrehajtható kamarai stratégiává. A JogTudortól még: a 14.5(e) fejezetben (JogTudor program: adatbázis, könyv, CD, könytár).

18

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

4.3

Az ügyvéd irodájának megfelelőségével kapcsolatos előrelépés

B

U D A P E S T I

Az irodahelyiség változatlanul az ügyvédkedés homloktere, azonban már nem kizárólagos helye az Ü aGdigitalizált Y V É D I ügyfél-kapcsolattartásnak, sem szellemi alkotó tevékenységünknek. A mobil eszközök, K Ais M A R A iratok, a távelérés és távközlés más eszközeinek térhódítása más attribútumok meglétét igényli. Ezért egyre kevésbé lehet a praxis feltételeként általánosan igaz „irodahelyiség-megfelelőségi” feltételrendszerről beszélni, de egyre szükségesebb az ügyvéd személyes eljárásának feltételéül ELNÖK szabható praxiskritériumokról szólni. Elnökségünk 2013-ban módosította az iroda-megfelelési feltételeket, ami enyhített bizonyos konzervatív és a gyakorlatban nehezen érvényesülő szabályon, de a különösen a távközlési költségek csökkentése terén jelent évi több tízezer forintos megtakarítást hozó gyakorlati hasznot. Hazánkban a bírósági elektronikus ügyfélkapcsolatokat („e-per”) jövőre (?) kiterjesztik minden bírói ügyszakra és jogágra. Ezzel a büntetős, illetve tradicionális peres praxist vivő kollegák számára is új és egyben elvárt minimumfeltételeket támasztanak, melyeknek egyénenként, kamarai támogatás nélkül sokan nagyon nehezen fognak tudni megfelelni, holott alkalmas szakmai szolgáltatók lennének. 4.4

Egyes alkalmassági tényállapotok (a)

Elektronikus aláírások

Aktív állomány (nemcsak ügyvéd)

ebből tanúsítvánnyal rendelkezik

%

7341

5373

73

Mely szolgáltatónál?

tanúsítványok száma

szolgáltatók aránya %

Microsec

4779

88

Netlock

594

12

(b)

TAKARNET-hozzáférések

Látszólag csökkent a felhasználói jogot kérőt száma. Ennek oka, hogy a TAKARNET –hozzáférés szabaddá vált és az előfizető kedvezménye annyi, hogy a hó végén számlázzák az igénybevételt. Az egyéni hozzáférésnél pedig alkalmankénti fizetési kötelezettség áll be. aktív állomány

TAKARNET-tel rendelkezők

%

2007. december

4963

350

7

2008. december

5092

520

10

2009. december

5276

572

11

2010. február

5417

583

11

2011. december

5523

765

14

2012. december

5521

880

16

2013. december

5525

1049

18

Időszak

19

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

5. 5.1

ÖNSZABÁLYOZÁS

Ügyvédi letétkezelési átfogó reform – az első lépés

B

U D A P E S T I

Ü

G Y V É D I

Az Állampolgári Jogok Biztosa már 2003-ban az OBH 1357/2003 jelentésébenK isA kifejtette: M A R A célszerűnek tartanák, ha az „ügyvédi letétekkel” kapcsolatos gyakorlati eljárást az illetékesek felülvizsgálnák és esetleg újraszabályoznák, sőt szigorítanák. Az elmúlt negyedszázadban, a rendszerváltással és a piacgazdaság kiterjedésével a megtízszereződött ELNÖK létszámú ügyvédség gyorsan kapcsolódott be a magánszemélyek ügyletein kívül a gazdasági társaságok tevékenységébe is. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedhetett az egyre bővülő jogcímen kezelt pénzeszközök volumene az ügyvédi körben. Az Állampolgári Jogok Biztosa már 2003-ban az OBH 1357/2003 jelentésében is kifejtette: célszerűnek tartanák, ha az „ügyvédi letétekkel” kapcsolatos gyakorlati eljárást az illetékesek felülvizsgálnák és esetleg újraszabályoznák, sőt szigorítanák. Az Alapvető Jogok Biztosa az AJB-3106/2012. számú ügyben (ügyvédi letétkezelés) a megszaporodott ügyfélpanaszok nyomán lefolytatott vizsgálatáról 2012. augusztusában közzétett jelentése a jogalkotó figyelmét is felhívta az ügyvédi letétkezelés gyengéire és kedvezőtlen tendenciáira. Felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert valamint a MÜK elnökét, hogy továbbra is működjenek együtt az ügyvédséget közvetlenül érintő szabályok megalkotásánál, illetve módosításánál, a KIM érdemben egyeztessen az ügyvédséget képviselő köztestülettel. Az Állampolgári illetve az Alapvető Jogok Biztosának 2003-ban és 2012-ben kelt felhívásaira figyelemmel felvetődött tehát az ügyvédi letétkezelési jogok esetleges elvonásának lehetősége is. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a letétkezelési jogosultság megőrzése érdekében felkérte dr. Réti Lászlót, a Törvényelőkészítő és Elvi Bizottság elnökét egy, a letétkezelés biztonságát javító, a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján álló korszerű koncepció és gyors megvalósítási terv kidolgozására. 2011. szeptemberére elkészült a „Depo§itiv” munkanév alatt kidolgozott koncepció. Még abban az évben - az új szakokirati rendszeren dolgozó AAM Consulting Zrt. feladatának kiterjesztésével – elkészült a letét-bejelentési és esetleges kezelési koncepció megvalósíthatósági tanulmánya, amely a franciaországi, ötven éves múltra visszatekintő „CARPA” ügyvédi letét- és pénzkezelési rendszer hazai megvalósíthatóságának feltételeit vizsgálta meg. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége ennek nyomán 2012. decemberi ülésén elhatározta, hogy a hazai és nemzetközi 7 tapasztalatok alapján az ügyfelek biztonságát fokozó, a letétkezelés kamarai transzparenciáját növelő, megfelelő biztonsági, jogkövetési terelő hatást kiváltó, kötelező kamarai letét-bejelentési rendszert vezessük be. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége és Teljes Ülése – elébe kívánva menni az ügyvédi letétkezelés fenyegető esetleges normatív szabályozási törekvéseknek - is elhatározta, hogy kötelező országos letét bejelentési rendszert kell létrehozni, és annak kidolgozására a Budapesti Ügyvédi Kamarát jelölték ki. A normaszöveget a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének 2013. júliusi ülésszaka fogadta el. (A „kifejlett” ügyvédi letétkezelési rendszer működésére legjellemzőbb példa a francia CARPA rendszer, melyben az ügyvédi letétek bevételezését, nyilvántartását, kifizetésének engedélyezését, az ügyvédi letét őrzését, a pénzmosás elleni feladatok végzését a területi kamarák mellett szervezett „CARPA Pénztárak” intézik, melyek igénybe vétele 1986 óta törvény alapján kötelező. A CARPA Az Ügyvédi Munkaközösségi időkben évtizedek alatt csak 2-3 letétsikkasztási ügy volt. A Franciaországban a „CARPA” kamarai kollektív letétkezelő rendszer kötelező bevezetése óta (1986) gyakorlatilag megszűntek a letéti problémák és a kamarai vezérlésű ügyvéd i letétkezelés az ügyfelek, az ügyvédek és az állam legnagyobb megelégedése mellett működik. Kötelező letét bejelentési rendszer működik Ausztriában és Csehországban. 7

20



B Ukiválasztott D A P E S pénzkezelést nem folytat, csak felügyeleti és ellenőrzési feladatokat lát el. A pénzkezelést T I és bank(ok) végzik a CARPA-val kötött előnyös, egyedi szerződések alapján. A rövid lejáratú letétek átfutó tételek után az ügyfél nem kap kamatot, a huzamos letétek után igen. A francia Ürendszerben G Y V Éaz D I ügyvédek közvetlenül nem részesednek a letétek kamataiból. A rendszer kamataiból K Aa kamarai M A R A költségvetés 30-50%-át fedezik – köztük a jelöltképzést és a pro bono ügyvédi munka támogatását is – ami elgondolkodtató pénzügyi előny az ügyvédeknek. E L N Ö de K Magyarországon a francia CARPA rendszer gyors bevezetését még nem látjuk megvalósíthatónak, az Üt. új, 2015. január 1-től hatályos letétbejelentési rendszer tapasztalatai alapján ismét meg lehet majd vizsgálni a kérdést. Várható, hogy a letétkezelés szigorítása során is lesznek ellenvélemények, a Kamarának azonban elsősorban az ügyfelek érdekeit, ezen keresztül pedig az egész ügyvédség érdekét kell szem előtt tartania és elkerülni annak veszélyét, hogy az ügyvédi hivatásrendet megfosszák a letétkezelés lehetőségétől.) Az Üt. 2013. december 30-i változásai a MÜK letéti reform koncepcióját a törvénybe beépítették. Ám letét- (és a mellé „megnyert” mérleg) bejelentési rendszer bevezetésének országos költségei a matrica bevételei nélkül nem, vagy csak súlyos pénzügyi ráfordítások árán lesznek finanszírozhatók. Anyagi erőforrásai ugyanis csak a Budapesti Ügyvédi Kamarának vannak, amely a területi kamarák helyett a költségeket nem állhatja. 5.2

Arhitel: az ügyvédi törvényben az új szakokirati és kamara-finanszírozási rendszer alapjai (a)

Az előzmények

A BÜK elnöksége még 2006-ban fogadta a „Látható Kamara” elnevezésű hosszú távú cselekvési reform programot. (2006. Eln. 470/5/6. sz.). A Program foglalkozott a minőségbiztosítás, fegyelem, a tagok által igénybe vehető tudástartalmú adatbázisok kérdése mellett a felelősségbiztosítási- és tagdíjrendszer reformjának szükségességével is:„A tagdíjak megállapításánál ugyanakkor meg kell fontolni az arányos teherviselés elve alkalmazásának lehetőségeit.” Ez a vezetés feladatává tette a tagdíjreform elindítását. A tagdíj helyett (esetleg mellett) más, lehetőleg ügyfélre áthárítható pénzügyi források után kellett nézni –ahogy ezt a közjegyzők is tették párhuzamosan ebben az időszakban. A matricarendszer bevezetésével, annak bevételéből fokozatosan csökkenthetők és a munkaellátottsággal arányossá tehetők a tagdíjak, a megnövelt biztosítási fedezetek révén elérhető a de facto korlátolt felelősségű ügyvédkedés, továbbá létrejön a tudáskészletek, kamarai szolgáltatások forrásainak modern modellje. A Kamara ezt a modellt a jogalkotó felé – az igazságügyi kormányzat által is elismerten – a jogügyletbiztonságot fokozó rendszerként fogalmazta meg. Mindez teljes összhangban van az ügyvédi működés feltételeinek korszerűsítésére és a jogbiztonság fokozására irányuló nemzetközi tendenciákkal is. (b)

A munka megkezdése

A közjegyzői módszertanokat az ügyvédi magánokiratok világába átvevő magasabb jogbiztonságú ügyvédi magánokirat előállító projekt kapcsán Elnökségünk 2011. július 4-i ülésén döntött (2011. Eln. 470/8/22.) a szakértői pályázat kiírásáról. Az öt ajánlatból (Hill & Knowlton, Noguchi Porter Novelli, AAM Consulting, Stratis, Roland Berger) a legnevesebb cégek ajánlatai 45, illetve 51 millió + áfa árra szóltak. A legkedvezőbb ajánlat kiválasztása után, a 2011. október 3-i ülést követően kötöttünk szerződést AAM Consulting Zrt.-vel. A bővített (az eredeti kiírásban nem szereplő „CARPA” letétkezelési, -bejelentési rendszer megvalósítására vonatkozó kutatások és tanulmány) feladatokat is bevállaló nyertes részére az elvégzett munka nyomán a BÜK 2011-12-ben összesen: nettó 18.355.000

21



B Uösszefüggő D A P E S Ft bruttó 23.051.750 Ft tanácsadói díjat fizetett ki. (kutatásokkal és tanulmányokkal T I munkákkal együtt). Ü

G Y V É D I

A tanulmány az ügyvédség történetében először mérte fel teljes körűen és számszerűsítette K A M A Ra A hazai jogi piac ügyszámait és ezen belül az ügyvédi képviseletek arányát. A felmérésből meglepő számokhoz és következtetésekre jutottunk. Az összesítésekből kiviláglott, hogy az ügyvédség Magyarországon hiába rendelkezik nemzetközi ELNÖK összehasonlításban is impozáns ügyvolumen-pozíciókkal – még a magas kari létszámához képest is – ezeket a piacokat nem használja ki kellő hatékonysággal. Ennek részint a képzésre visszavezethető okai vannak (pl. nem elég erőteljes a pénzügyi, adójogi vagy államigazgatási képzés), vagy hiányoznak a „kis” ügyek tömeges vitelének rutinkészletei. A másik tapasztalat az volt, hogy az adózási ellenérdekeltségek, és pénzkezelési adminisztratív nehézségek miatt az ügyvédi tevékenységhez kötődő jelentős „pénzáramok” (illetékek, költségelőlegek, ügyfélnek megítélt marasztalási összegek, szakértői díj-előlegek) kikerülik a kart. Franciaországban ezen pár napos időtartamú pénzkezeléseknek az ügyvédi szervezeten (CARPA) való áteresztése és pár napos parkoltatása hatalmas kamatbevételt hoz az ügyvédeknek. Azaz pénzkezelés előnyeit – holott komoly letétkezelési hagyományaink vannak - kollektív struktúrák hiányában nem aknázzuk ki megfelelően. Egy részletről érdemes még említést tenni: a tanulmány vizsgálta azt is, hogy miként lehet az elektronikus arhiválás rendszerét a matricafolyamatba integrálni és annak költségeit is csökkenteni, adminisztratív környezetét egyszerűsíteni. (c)

A második fázis: 2013 ősze.

A zsebszerződésekkel összefüggő kockázati okokból 2013 őszén váratlanul megindult a KIM jogszabály-előkészítő munkája. Ez a legnagyobb kamarát cselekvési kényszerhelyzetbe hozta. Az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetése esetére, az elnökség 2013. Eln. 470/12/14. számú, 2013. november 4-én egyhangúlag meghozott határozatával támogatta a feladatokra való felkészülést. Támogatta a további tanácsadói munkákhoz szükséges és a költségvetésben fedezeti előirányzattal biztosított költségfelhasználásokat. Támogatta, hogy a BÜK megelőlegezze egy országosan egységes, a többi területi kamarák feladatainak ellátására és a szolgáltatások és nyilvántartások elektronikus végzésére képes ügynökség felállításának többletköltségeit. Ezek nagyságrendjét az elnökség által meghallgatott beszámoló előzetesen 60-80 millió forintra becsülte. A közgyűlési felhatalmazások erre a kereteket előzetesen biztosították. A tárgyalások nyomán november 21-én megkötöttük a korábban már kiválasztott és már a témában jártas tanácsadóval a szerződést. A kialkudott tanácsadói díj végösszege 39.200.000 Ft + ÁFA összeg lett, amiből a teljesítések nyomán 2013-ban nettó 8.400.000, bruttó 10.668.000 forint, 2014. februárig további nettó 8.800.000, bruttó 11.176.000 forint kifizetésre került sor. A projekt második szakasza tartalmazza a komplex pénzügyi, számviteli, matematikai tervezési, számítástechnikai, folyamatszervezési, nyomdai tervezési, a logisztikai feladatok végrehajtására vonatkozó tanácsadást. A tanácsadás felöleli a komplex matrica rendszer előállítására, szétosztására, nyilvántartására, az ellenérték elszámolására és az aktivált matricák közzétételére vonatkozó mozzanatok kezelését.

22



(d)

Zavar a folyamatban

B

U D A P E S T I

Az első projekt terv 413 (!) nap alatt látta a feladatot megvalósíthatónak, melyből 132.Ü nap G lett Y Vvolna É D I csak a karral folytatott kommunikáció. K A M A R A Azt, hogy az őszi törvényalkotásba a jobb időkre és alkalmas megvalósításra váró modell bekerült, és december 30-ra törvény lett belőle, az igazságügyi tárca felvetése volt és egyértelműen az ügyvédi E Lfolyt NÖK alapvető jogok elleni támadások visszaverésének kényszere motiválta. Miközben évek óta az iparkamarai vezetés csendes agitációja a cégeljárás-beli ügyvédi képviselet eltörléséért, feltűnt a T/1187. sz. egyéni képviselői törvényjavaslat is a zsebszerződések elleni harc ürügyén (lásd még a 6.11(b).pontban írtakat.). Ez szabad házkutatást engedett volna az ügyvédek irodájában és áttörte volna az ügyvédi titkot, a jogügyletbiztonság ürügyén. Mindenki fantáziájára bízhatjuk, hova vezethetett volna mindez a többi okirat-szerkesztési ügyvédi jog és általában az ügyvédi titok terén. Ezt fokozta az a félelem, hogy az országgyűlési választási kampányban esetleg mindez a vállalkozói és földhasználói réteg megnyerését célzó kampány hívó-szavaivá is válhat. A MÜK elnöke és az igazságügyért felelős államtitkár fellépése ezt megakadályozta, és e folyamatban merült fel jogügylet-biztonsági alternatívaként a már előkészített matrica BÜK projekt, mint a KIM képviselőjének bennünket mentő és kompromisszumos javaslata. Ez a nem kívánt sürgősség és a törvényi határidők kényszerei viszont kivették a projektből a budapesti kar informálására elengedhetetlenül szükséges időt és ez érthető és természetesen vetett fel a kar tagjai részéről értetlenséget vagy ésszerű kérdéseket. Az elnökség, amely a modellről tucatnyi beszámolót hallgatott meg és folyamatosan támogató határozatokat hozott, tehát felemás érzésekkel, de a projekt véghezvitele mellé állt és azt – egészen az utolsó februári ülésének bezárásáig egyöntetű támogatással kísérte. Döntéseket azonban – pont a legfontosabb kérdésekben –kellő információ és idő hiányában 20014. januárjában már nem tudott hozni. (e)

Elnökségünk hatályos érdemi álláspontja a matricaszervezet és a bevételek felhasználása kérdésében

Fontos ügyvédszakmai állásfoglalást tartalmazott Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének 2013. november 4-én a 2013. Eln. 470/12/15. számú, egyhangú szavazással meghozott határozata: "Az elnökség a biztonsági jel (matrica) rendszer kialakításával kapcsolatosan a MÜK illetékes testületei számára az alábbi szakmai ajánlásokat teszi: 1. Az ügynökség működési- szervezeti formája, és a biztonsági jel (matrica) ügyvéd által fizetendő ellenértéke a törvény végső szövegétől függően elvégzett adó- és számviteli és gazdasági elemzés alapján kerüljön meghatározásra. 2. Az ügynökség (a) szervezetében a MÜK és a területi kamarák vegyenek részt; (b) irányító testületébe tagként a MÜK egy, a TÜK-ök régiónként 1-1 tagot delegáljanak; (c) az irányító testület elnöke a legnagyobb matricabevételt generáló kamara képviselője legyen; (d) az operatív szakmai vezetés legyen állandó és az irányító testületnek feleljen.

23



B U Drendszer A P E S 3. A biztonsági jel (matrica) bevételeit elsősorban a biztonsági jel (matrica) I üzemeltetési, másodsorban a beruházási költségek visszatérítésére, harmadsorban Tpedig – Ü G Y V É D I kizárólagos jelleggel – a MÜK szabályzatában nevesítendő - ügyfélvédelmi és jogügyletK A M A R A biztonsági (minőségvédelmi) felhasználási célokra fordíttassék. 4. Az elnökség javasolja a MÜK-nek, hogy a kizárólagos ügyfélvédelmi és jogügylet-biztonsági ELNÖK (minőségvédelmi) felhasználási célok a következők legyenek: (a) Ügyfélfedezetek: Ügyvédi szakmai felelősségbiztosítási célok támogatása és ügyfélvédelmi alap létrehozása. (b) Okirat-, adat- és jogügyletbiztonság: Kamarai irattárak, ügyvédi archívumok (elektronikus és papíralapú), titok- és adatbiztonság. (c) Tudás: Hozzáférés elektronikus jog- és tudás tartalmakhoz; Folyamatos szakmai továbbképzések, jelöltoktatások; Tanulmányi és kutatási ösztöndíjak; Monitoring, önismeret, felmérés, mintavétel. (d) Szolidaritás: Joghoz való hozzáférés támogatása (szegényjogi perlés, kirendelési díj, pro bono stb). 5. Az ügynökség működési és beruházási költségeit a kijelölt tanácsadók végleges jelentésének figyelembevételével véglegesítsék. Ezen túlmenően: (a) a 2014-es év végén készüljön el a tanácsadói jelentés frissítése; (b) az első teljes üzemi év (2015) értékelhető időszaki adatai alapján történjék meg az ügynökség költségvetésének és a biztonsági jel (matrica) ügyvéd által fizetendő ellenértékének felülvizsgálata." Az új rezsim immár törvénnyé lett. A Magyar Ügyvédi Kamarának 2014-ben mihamarabb kell önszabályozással döntenie a fenti kérdésekben és komoly, időigényes feladatokat kell elvégezni. A projektnek tehát mihamarabb gazdája kell legyen. Budapesten most az a legfontosabb, hogy a tagságnak legyen ideje a jogszabály nyomán felépítendő modellt megismerni, részleteiről még a megvalósítás előtt véleményt mondani és kérdéseire választ kapni. 5.3

Közreműködés az európai ügyvédi regulációban

A BÜK kamarai informatikai biztosa, dr. Homoki Péter ügyvéd, kamaránk informatikai biztosa, szabályozási szakjogász az elmúlt években fontos megbízásokat kapott a CCBE-től (az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa) is, amely a jogalkalmazás információ-technológiai feldolgozásával foglalkozó bizottsága elnökévé választotta. A jelentős megbízatást kiérdemlő ügyvéd, már eddig is komoly szakmai segítséget nyújtott ezen a speciális ismereteket követelő területen nemcsak a BÜKnek, hanem az európai szervezetnek is. Továbbra is részt vesz az EU "Find a Lawyer" ügyvédkereső rendszerének megalapozásában is. E választással tovább erősödött a már eddig is jelentős magyar ügyvédi részvétel és befolyás a nemzetközi szakmai testületben.

24



B U Dnemcsak A P E S Kimagasló teljesítménye külön közgyűlési megemlítést és nyilvános köszönetet érdemel, I ebben a vonatkozásban, hanem valamennyi, az ügyvédséget ez évben érintő informatikai Tjellegű probléma kapcsán is (JÜB, e-perek, JogTudor és Arhitel- matrica). Ü G Y V É D I 5.4

K

Mentori szabályzat

A M A R A

Ebben a ciklusban került sor az ügyvédjelölteket foglalkoztató munkáltatók (principálisok) kötelmeinek és a velük szemben támasztott elvárások megfogalmazására, a Magyar Ügyvédi Kamara ELNÖK Teljes Ülés 4/2011. (X. 24.) szabályzat megalkotására. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium észrevételei nyomán e szabályzat módosítására is szükség volt. A jelenleg hatályos szöveg egyértelműsítette az ügyvédjelölt foglalkoztatásához szükséges tárgyi feltételeket. E szerint az egy ügyvédjelöltre jutó alapterület nem lehet kisebb 6 m2-nél és az ügyvédjelöltek foglalkoztató ügyvéd köteles önálló munkavégzési helyet (külön íróasztalt), számítógépet, jogszabályokat biztosítani, valamint azt, hogy a jelölt munkaviszonyából származó kötelezettségeinek teljesítése érdekében telefonon és e-mailen elérhető legyen. A foglalkoztatásnak további előfeltétele, hogy a foglalkoztatónak a tárgyévet megelőző igazolt éves nettó árbevétele legalább 5 millió Ft legyen. Több ügyvédjelölt foglalkoztatása esetén ügyvédjelöltenként további 2,5 millió Ft-os bevétellel kell rendelkezni. A szabályzat részletesen szabályozza a bevétel számításával kapcsolatos elvárásokat. A kiegészítés feljogosította a területi kamarát arra, hogy a valós ügyvédjelölt foglalkoztatást ellenőrizze, ideértve a kötelező képzésben való részesítést. Az elmúlt időszak tapasztalatai elég szakmai érvet hoztak össze, hogy a következő ciklusban e rendszer javítására, reformjára tehessünk javaslatot. 5.5

Felkészülés a fegyelmi joggyakorlat és belső szabályozás reformjára

A fegyelmi joggyakorlatnak a változó világban betöltött szerepét taglalta a „Budapesti Disputák” elnevezésű ügyvédszakmai konferenciasorozat „A tiszta fegyelmi hivatásért” elnevezéssel 2011. május 27-28-án Visegrádon tartott konferenciája, melyet 2012. március 30-április 1-jén hasonló és szintén jelentős eredményeket felmutató konferencia követett Velencén, majd 2013. nyarán Esztergomban. A két napos tanácskozásokon a fegyelmi apparátusok tagjai a joggyakorlat egységesítésén dolgoztak. Plénum véleményeket fogalmaztak meg eljárásjogi és anyagi kérdésekben. összefoglalókat készítettek és egy új fegyelmi szabályzat tervezete született meg. A fegyelmi rendszer reformjának előkészítését elvégeztük, a szabályozás a Magyar Ügyvédi Kamarára vár a következő ciklusban. A konferenciák hanganyagáról több száz oldalas összegzések készültek, amely része a fegyelmi apparátusok munkatársai továbbképzését szolgáló anyagoknak. 6.

ÉRDEKVÉDELEM, ÜGYVÉDTÁMOGATÁS

A kamarának e központi jelentőségű feladata egész tevékenységünket átfogja. Ennek leghatékonyabban a jogalkotás, a más kormányzati szervek – különösen a jogalkalmazók – szintjén kell működnie. Az év erőfeszítéseit a kamara heti elektronikus hírleveleinek archív példányai, a Pesti Ügyvéd számai meggyőzően tükrözik, azokról rendszeresen beszámoltunk.

25



6.1

A Magyar Ügyvédi Kamara szintjén elért eredmények

B

U D A P E S T I

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Elnöksége síkra szállt a védői jogokért, kiállt a bírák Ü ügyvédi G Y V É D I nyugdíjazása ügyében, több területen interveniált az ügyvédi titok és az azt szimbolizáló eskü K A M A R A mellett és mindebben sikert ért el. Megvédte a 2013-ban már benyújtott törvényjavaslattal fenyegetett letétkezelési és okiratszerkesztési jogaikat is. Nem kerül be ügyféltitok sem a matrica-, sem a letét nyilvántartásba. ELNÖK Nincs bent, tehát onnan nem is fejthető vissza sem az ügy, sem az ügyfél. Bővültek a jelöltek eljárásokban való részvételi lehetőségeit a Törvényszékek előtti eljárásokban. Egy éves jelölti joggyakorlat után ezeken a fórumokon is elláthatnak helyettesítéseket. 6.2

Alaptalan ügyfélpanaszok kiszűrése

Következetesen eleve megtagadtuk az alaptalan és vádaskodó ügyfélpanaszokat (93%-os megtagadási arány), és ahol vizsgálni kellett, az ilyen ügyekben megszüntettük a vizsgálati eljárásokat, (72,8%-os arányban). A felkészült és elkötelezett fegyelmi apparátustól azt várjuk, hogy legyen megértő a hibázó ügyvéddel szemben, de védje meg az ügyfeleket és ezzel az ügyvédség becsületét, jó hírnevét a szándékos károkozóktól. Ne sújtson, hanem tereljen. 6.3

Tagdíj a 2008-as szinten, kedvezmények

A 2008-as szintre (évi 108 ezer Ft) vittük vissza az ügyvédi tagdíjat a 2014-es évre visszamenőleg. Az eddigi befizetések többleteit túlfizetésként könyveljük. Erre, a szigorú költséggazdálkodás eredményeképpen úgy is van fedezet, hogy a JogTudor szolgáltatás folyamatosságát biztosítani lehetett. Intézményesítettük a kismamák tagdíjkedvezményét. 6.4

Az ügyvédi korlátolt felelősség kérdéséről (a)

Növekvő kockázatok

A beszámolóban különböző pontokhoz és témákhoz kapcsolódva többször visszatér az ügyvédi kárfelelősség korlátozhatóságának kérdése. Ez nemcsak a jog anyagának nagy mérvű átalakulásával függ össze, hanem a más típusú kockázatok megnövekedésével is. Ki kell mondani a tényt:  egyre több és több a bírói ill. közhatalmi /rendőri, ügyészi, végrehajtói, közjegyzői, minisztériumi tisztviselői, közigazgatási ügyintézői stb./ eljárási hiba, és ebből eredő kár. Nem véletlen és köztudomású a napi hírtömeg vizsgálati, hivatali eljárások tucatjairól.  egyre több az olyan megbízó, aki az ügyvédi tanácsot nem tartja be, elhallgat tényeket, sőt, ügyvéddel egyeztetett álláspontot felrúg és azzal ellentétes, sőt törvényellenes jognyilatkozatot tesz vagy cselekszik. Emiatt egy ügyvéd sem felelhet korlátlanul és felelőssége szigorúan csak az Üt. 3.§ alapján álljon fenn. Az pedig ne lehessen érv és hivatkozási alap, hogyha ezek bekövetkeznek, egy jogállamban az ügyvéd pert indíthat /amit az újonnan hatályba lépő Ptk. is rögzít/ mert a perek köztudomású elhúzódása és az ebből okszerűen bekövetkező végrehajthatatlanság kódolva van. (b)

A felelősség korlátozásának pénzügyi háttere

A korlátolt felelősséget mi is el akarjuk érni. A biztosítási matematika azonban makacs dolog! Az Európai Unióban a korlátolt felelősséghez sok-sok százezres, vagy több millió eurós felelősségbiztosítás kell. A nagy irodák a külföldi háttér révén de facto ezzel már Magyarországon is rendelkeznek. A budapesti ügyvédek nagy százalékban a hagyományos, egyéni, vagy kis létszámú

26

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B Ufokozatú, D A P I. E S irodákban tevékenykednek, az egész országban az ügyvédek 90%-a a legalacsonyabb T I ki felelősségbiztosítási díj megfizetését tudja vállalni. Az ügyfélnek okozott kárt azonban valakinek kell fizetnie. A nagy irodák biztosításait az ügyfeleikre kiterhelt költségek fedezik. AÜhagyományos G Y V É D I irodák számára is az ügyfél-oldalról méltányos megteremteni a fedezeteket és azokat mihamarabb K A M AmegR A kell képezni. Ehhez nyújt eszközt a matricabevétel révén az új törvény. (c)

Kockázatcsökkentés lehetősége a régi és az új Ptk.-ban

ELNÖK

Az ügyvédi kárfelelősség korlátozását a Ptk. 314. § (2) bekezdése megengedi, sőt az új Ptk. 6:152. § értelmében csak a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget károsító szerződésszegésért való felelősséget nem lehet kizárni. Tehát az új Ptk. a súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott szerződésszegésre utalást elhagyta a szabályozásból, és nem szabja feltételéül, hogy a felelősség kizárásával vagy korlátozásával járó hátrány az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlítse, azaz a kárfelelősség korlátozása az eddiginél szélesebb körben lesz lehetséges. Jól kell az ügyféllel szerződni. Ez is az egyik olyan jó hír, amin a Magyar Ügyvédi Kamara évekig dolgozott. (d)

Kárkockázat mérséklése a felelősségbiztosítás révén.

Az ügyvédi biztosítók az esetek nagy többségében még elegendő fedezetet nyújtanak az egyes károk kifizetéséhez. A MÜBSE éves beszámolóiból tudjuk, hogy a kifizetett kárátlag 2011-ben és 2012-ben is 2 millió forint alatt volt egy kárra vetítve. Lassú, de érezhető a növekedés, és nő a teljes fedettség nélküli károk mennyisége is. A kár okok nagy része az okiratszerkesztéshez (ingatlanügyletek és végintézkedések) kötődik, ezen a területen a kockázat az új Ptk. hatályba lépését követően vélhetően nőni fog. Az új Ptk.-val kapcsolatos vonatkozó kérdéseinkre a bíráktól egyenlőre nagyon sokszor azt a választ kaptuk, hogy ezt majd a bírói gyakorlat fogja kimunkálni. Emelkednek az ügylet-értékek is. (e)

Kockázatcsökkentés központi ügyvédkari fedezetekből

Hiába működik, az ügyvédi biztosítás a többségnek drága. Ismét mondjuk ki: a kis praxisok terheit csökkenteni kell, tehát központi, kari vagyonból kell feltőkésíteni a biztosítási fedezeteket a tagság 89 %-a érdekében. Erre ígér forrást 2015-től a matrica árbevétele. Elértük, hogy a törvényalkotó ebben az ügyvédek mellé álljon. Törvénnyel forrást adott rá. Cserébe kérte a közjegyzőkéhez közelítő ügyvédi okiratbiztonságot, de nem minden ügyvédi iratnál, csak az ellenjegyzés és a meghatalmazás esetében. 6.5

Van stábunk

A jogszabály-előkészítési, észrevételezési munkában örömteli változás állt be abból a szempontból, hogy egy 40-50 fős önkéntes ügyvédi eseti tanácsadói kör verbuválódott, akik értékes, a hazai és nemzetközi jogfejlődésre is kiterjedő merítésű szakmai munkával segítik az általában rendkívül rövid határidőkkel küzdő munkát. Magyar Ügyvédi Kamara Törvényelőkészítő és Elvi Bizottságának budapesti tagjai, dr. Bálint Ákos György, dr. Gellérthegyi István, dr. Patay Géza ész dr. Réti László jártak el. Több tervezetet kiküldtünk az elnökség tagjaihoz. Külön köszönetet mondunk azon kollegáinknak, akik az egyes tervezetekhez szövegszerű észrevételeket, javaslatokat adtak: Antall György

B.Szabó Gábor

Ballantyne Linda

27

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Csehi Zoltán Erdősi László Éles Tamás Dudás Dalma Faludi Gábor Fekete Tamás Firniksz Judit Gadó Gábor Gáli Csaba Gárdos Péter Gárdos István Goda Márk Grespik László Homoki Péter Horváth Jenő Illés István 6.6

Kelemen Dániel Kiss Pál Kordoványi Gábor Kovács Kázmér Kovács Tamás Köves Péter Kurucz Mihály Lohn Balázs Menyhei Ákos Németh Katalin P. Horváth István Papp D. Gábor Patyi Gergely Probstner Ilona Sántha Ágnes Somos Zoltán

Subasicz ÉvaB U D A P E S T I Szakál Róbert Szecskay András Ü G Y V É D I Szőke Ágnes K A M A R A Szűcs Gábor Szűcs László Tar Adrienn ELNÖK Tordai Csaba, Tímár Kinga Tolnai Zsolt Varga István Wallaher Lajos Wellmann György Zsédely Márta

Jogalkotás

A kormányzati jogszabály-előkészítés ügyvédi hivatásrendi partnere a Magyar Ügyvédi Kamara. A kialakult koordináció szerint egyes ügyekben a Magyar Ügyvédi Kamara fokozottabban támaszkodott munkánkra. A tárcák által megküldött tervezetekre a tagság figyelmét felhívtuk és köröztettük az elnökség tagjainak, akik észrevételekkel, vagy szakértői munkával álltak rendelkezésre. A jogalkotás szintjén továbbra is orvosolandó érdekvédelmi feladat a kirendelési és pártfogói díjak emelése (itt egy 30%-os emelést 2013-ban sikerült elérni), a polgári bíróságok által megítélt perköltséggel kapcsolatos, a bírói mérlegelés által kialakított következetlenségek és aszimmetriák kezelése. Nemcsak a közigazgatási eljárásokban megállapított munkadíjak irreálisan alacsonyak, de sokszor kérdéses a szerződött munkadíjaktól való bírói eltérések indokoltsága is. 6.7

Kontárok, zugírászok

Annak ellenére, hogy a kamara által megtett feljelentések nyomán több hatóságnál (Fővárosi Főügyészség, illetve Rendőrkapitányságok) nyomozások indultak, még virul a jogi képviseletet felpuhító, a tanácsadók-szolgáltatók (cégalapítást szervező társaságok, könyvelők, cégszolgáltatók, ingatlanirodák, ingatlanközvetítők, hiteltanácsadók, közbeszerzési tanácsadók) tevékenysége. A budapesti ügyvédek ellen elrendelt fegyelmi eljárások szinte kivétel nélkül az érintett ügyvédek magas fokú megbánása és együttműködése mellett folytatódott, és ennek megfelelően ezt figyelembe vevő fegyelmi büntetések születtek. Negatív kivételek persze voltak. A kirívó ügyekben elfogultság miatti bejelentés nyomán – amelyet a kamara elnöke természetesen nem fogadott el – a felesleges vádak elkerülése érdekében a Magyar Ügyvédi Kamara más kamarát jelölt ki az eljárások folytatására. Ezen ügyekben súlyos fegyelmi büntetések meghozataláról értesültünk, amit a hírlevélben és a Pesti Ügyvédben közzé is tettünk. Kedvezett a cégkontároknak a 2012 tavaszán meghozott azon rendelkezés, mely az összes magyarországi cég számára 2013. február 1-jében jelölte meg a bizonyos adatpontosítások megtételének végső határidejét. Ez a törvényi kötelezés csaknem 607 000 céget érintett és ez soha nem látott, internetes rohamot indított meg a kontárok részéről. A levélszemét formájában tízezer számra kiküldött, fix árakat megjelölő hirdetések az ügyfelek egy része felől bizalmi válságot is kiváltottak, ugyanis a hirdetésekben megjelölt 8-15 000 Ft-os árakon a feladat ügyvéd számára általában nem volt végrehajtható. Nehezítette a feladat ellátását, hogy a cégek

28

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U Dtorlódás A P E S maguk is késlekedtek az ügyvédek felkeresésével, és emiatt 2013 januárjának végére jelentős T I volt észlelhető, főleg az ingyenes céginformációs oldalon. 6.8

Ü K

A cégkontárok közpénzügyi kockázatai –kutatás


Közfeladataink ellátása körében látókörünkbe került néhány, koncentrált cégalapítási-, cégmódosításiés egyéb cégeljárási tevékenységet végző vagy hirdető gazdasági társaság. Az Opten Kft. a BÜK felkérésére 3 időpontban (negyedévente) vizsgálta e cégek nyilvános adatait, valamint ezek ELNÖK székhelyéhez, e-mail címéhez vagy a tevékenységhez kötődő más vállalatok adatait. Elemezték, hogy e cégszolgáltatókhoz és székhelyszolgáltatott cégeikhez milyen arányban köthetők cégfantomizálások, csőd- illetve felszámolási eljárások. Az eredményeket hasonló tevékenységi körű és árbevételű cégek ágazati átlagaival, illetve a frekventált címeken, hajléktalanszállókon, illetve székhelyszolgáltatóknál az egész országban bejegyzett cégek jellemzőivel vetették össze. Az elemzés több, a BÜK által megnevezett cég (csoport) és a hozzájuk kapcsolható és azonosított portfólió egyedi elemzését hasonlította a különböző átlagokhoz.

Az elemzett székhelyszolgáltatók címein összesen 1001 db cég székhelye található a megszűnt, de utolsó címként valamelyik adott helyen bejelentett vállalkozásokkal együttvéve. (Ez a szám természetesen nem azonos az e cégek közreműködésével alapított vállalkozásokéval, hiszen az ügyfelek más székhellyel is végeztethettek alapításokat.) Ezek átlagos adatait azon budapesti cégek átlagaihoz hasonlították, melyek 9-13 bejelentett fő létszámmal rendelkeznek, tehát méretben hasonlóak azokhoz. Ez összesen 4114 db céget jelent. Eltérés a hasonló adottságú cégektől

A 4 vizsgált vállalat címeire bejelentett cégek Összesen (darab)

9-13 fő létszámú budapesti cégek

1 001

N/A

4 114

11

100%

11

98 678 000 Ft

-75,2%

397 984 000 Ft

3 288 000 Ft

110,4%

2 978 000 Ft

345 000 Ft

-85,1%

2 309 000 Ft

 Szerepelt a NAV feketelistán

23,88%

13,8-szor annyi

1,73%

 NAV végrehajtás alá került

44,76%

1,6-szor annyi

28,34%

 Felszámolás alá került

5,29%

22-ször annyi

0,24%

 Kényszertörlés alá került

1,20%

60-szor annyi

0,02%

Átlagos létszám (fő/cég) Átlagos árbevétel Átlagos egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás Átlagos adófizetés Az elmúlt egy évben:

Az utolsó negyedévi vizsgálat szerint, előző adatszolgáltatáshoz képest az érintett budapesti cégek száma csökkent, míg a székhelyszolgáltatókhoz kapcsolódóké jelentősen megnőtt. –azaz tovább növelték piaci erejüket. A cégkontárokhoz nem köthető – azaz ügyvéd által kontrollált alapítású cégeknél budapesti cégek esetében nőtt az átlagos létszám, az árbevétel, az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás, illetve az adófizetés mennyisége is, tehát pénzügyi adatai pozitív irányba változtak. A NAV feketelistán valón szereplés aránya csökkent, a kényszertörlésé nem változott, viszont a NAV végrehajtások, és a felszámolások aránya némiképp nőtt.

29



B Uárbevétel D A Pés E S Ezzel szemben a székhelyszolgáltatókhoz kapcsolható cégek körében csökkent az átlagos T I az adófizetés is. Pozitívumként könyvelhető el, hogy az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás átlagos mennyisége jelentősen megnőtt, így ez a mutató magasabb a budapesti cégekénél. Ü G AY negatív V É D I információk tekintetében csak romlás ment végbe: nőtt a végrehajtások, felszámolások K A M és A Ra A kényszertörlések aránya, illetve a NAV feketelistán is több cég szerepelt. Ennek következményeként az eltérések még nagyobbra nőttek, mint az első adatszolgáltatás alkalmával voltak. 

E L N Ö Kis A szolgáltatási portfóliók cégei nagy többségükben nem működnek megfelelően – többnek negatív a saját tőkéje, az árbevételük 80%-át meghaladó kötelezettségekkel rendelkeznek, negatív vagy kifejezetten alacsony az adózott eredményük.



Viszonylag alacsony a minimális és átlag alatti kockázattal, illetve a rendben működő cégek aránya már a vizsgált cégek kapcsolt vállalkozásai között is, de ha a címkapcsolatokat figyeljük (ami esetünkben fontosabb), akkor ez az arány még kisebb – sehol nem éri el az összes cég 50%-át, illetve még a 40% körüli arány is ritka. Ez a trend nagyjából egybevág a frekventált és veszélyes címek átlagaival.



A hasonló tevékenységű és árbevételű cégek jellemzőihez hasonlítva a vizsgált cégek érdekeltségeit, egyértelműen kiderül, hogy messze elmaradnak a biztonságos kockázati szintektől, és a rendben működő vállalatok aránya is jóval alacsonyabb az ágazati átlagnál. A fióktelepeket is bevonva az elemzésbe ez még inkább igaznak látszik. 6.9

Az ügyvédi tarifáért- modern módon. (a)

Európai háttér

A szellemi szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások szabályozását vizsgálva az Európai Bizottság 2002-ben adta ki a szolgáltatások belső piacáról szóló jelentését 8, majd 2003 januárjában a Bizottság Versenyügyi Főigazgatósága által, egy független intézettel készíttetett átfogó elemzést a tagállami szabályozásokról. A kamarák válaszai és a kutatás eredményei alapján Csehország, a Balti-államok, valamint Szlovákia tűnt a leginkább szabályozott tagországnak, míg Magyarország és Lengyelország esetében a szakmai szabályok csak szűk körben határoznak meg versenykorlátozásnak tekinthető rendelkezéseket. Az abból adódó következtetéseket több rendezvényen is megvitatatták és nyomán a Bizottság 2004. február 9-én kiadta a szakmai szolgáltatások versenyjogi megítéléséről szóló Közleményét 9. Ebben megjelölte a főbb versenykorlátozó szabályozásokat: Ezek között első helyeken szerepelt a „kötelező vagy ajánlott díjtételek megállapítása”, de ott voltak a reklámkorlátozások, belépési korlátok és kizárólagos szolgáltatási jogosultságok; illetve az ezekhez kapcsolódó fegyelmi eljárási gyakorlatok. A szakmai kamarák által tett díjjavaslatok és tájékoztatások kapcsán a GVH az elmúlt másfél évtizedben számos esetben a tiltás és bírság (a közjegyzők esetében az „ajánlás”) eszközével lépett fel. 10 Ez a hazai „kartellüldöző” joggyakorlat túlzó módon illeszkedett az európai előírásokhoz és gyakorlathoz.

COM(2002) 441 final of 30.7.2002 „Report from the Commission to the Council and the European Parliament on the State of the Internal Market for Services presented under the first stage of the Internal Market Strategy for Services” 9 Communication from the Commission; Report on Competition in Professional Services (Brussels, 9 February 2004, COM (2004) 83); http://europa.eu.int/comm/competition/ liberal_professions/final_communication_en.pdf 8

Lásd egyebek mellett: Magyar Könyvvizsgálói Kamara (VJ-148/1998/18), Magyar Állatorvosi Kamara (VJ-1/1999/25), Magyar Orvosi Kamara 45/2001. VJ építészkamara, MUOSZ, Debreceni ügyvédi Kamara 56/2003. VJ, MÜK VJ-180/2004, Magyar Gyógyszerész Kamara Vj-60/2006. sz. Békés Megyei Ü.K.Vj-84/2007, stb, stb ügyeit.) 10

30

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U biztosítása D A P E S A GVH ügyvédi tiszteletdíjakkal kapcsolatos határozata11 szerint a verseny szabadságának érdekében tiltott a minimum díjak megadása. A bíróságok ezt a gyakorlatot nem kifogásolták.T I Ezt az álláspontot az európai jog ismeretében vitatnunk lehet és kell.

Ü K


Az ügyvédségen belül sem egységes az álláspont a minimumdíjakkal kapcsolatosan. Jelentős ügyvédi rétegek is (alappal) kifejezetten érdekeikkel ellentétesnek ítélik a tarifát. Az ügyfelek érdekében történő ésszerű minimumdíjakról való tájékoztatásnak azonban nem feltétlenül van tarifa- azaz ELNÖK kartellhatása. A bírságok hatására a kamarák óvatosan kezelik a tarifa és díjtémájú ügyfél-tájékoztatás kérdését, de a nemzetközi ügyvédi fórumokon és a szakirodalomban az ügyvédi munkadíjazás joggyakorlati és elméleti kérdései folyamatosan napirenden vannak. A doktriner versenyjogi megközelítés negatív gazdasági következményei („piackudarcai”) azonban elérték a fogyasztókat. A korlátlan verseny okozta felfaló és tisztességtelen árazási jelenségek és az ebből egyenesen következő jogbiztonsági kockázat-növekedés, hazánkban és az EU-ban is növekvő probléma lett. Itthon maradva láthatjuk, hogy a cég- és ingatlanügyekben versenyhátrányba sodródó ügyvédség problémája azonban hamarosan a fogyasztót, az ügyfelet érintő jogbiztonsági problémába ment át (a kontár-szolgáltatói korlátolt felelősség, a körültekintő tanács hiánya, a JÜB-ölés, archiválás nélküli okiratkészítés). Érdekes módon, ahogy a kontárcégek átvették az évi 45 ezres cégalapítási és összesen 350 ezres cégügyi piacon a részesedés többségét 3-5 milliárdot vonva ki évente az ügyvédség, tehát az igazságügyi ágazat finanszírozásából, úgy nőtt a gyorsan alapított fantomcégek által okozott állami kár is.12 (Lásd az ezt taglaló, „6.8 A cégkontárok közpénzügyi kockázatai –kutatás”. pontot is) Ez vezetett a 2011 év végi, megszorító és a cégalapítást nehezítő Gt. és Ct. módosításokhoz. Ez a fenyegetés a vállalkozások és az állam problémájává nőtt nyugaton is. Nem véletlen, hogy finomodott a versenyjogi megközelítés, valamint az állami reguláció is. Itt az idő, hogy Magyarországon, az önszabályozással és alkotmányos szabályozási közreműködési jogkörökkel felruházott ügyvédségen belül is napirendre kerüljön a kérdés. (b)

Létező normatív elemek a hazai munkadíj-szabályozásban

A gyámhatósági eseti gondnok díjazása A munkadíj mértékét az eseti gondnok felmentéséről határozó gyámhatóság állapítja meg az eseti gondnok munkateljesítményének figyelembevételével.13 A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjazása Az Üt 131. § (2) bekezdése alapján a kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg. E törvény előkészítése viszont a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozik. Az óradíj 2004. január 1-jétől 4000 forint, ez tartalmazza a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CC1V. tv 55. § (4) bekezdése is.

11

Vj-180/2004/32. határozat 15.7.4. – http://www.concurrences.com/IMG/pdf/2006_09_HungaryDoc01.pdf

Zsigó Barbara: Egyes cégszolgáltatók közpénzügyi kockázatai (Opten Kft. 2013. május 31., Budapest. A Budapesti Ügyvédi Kamara megrendelésére készített, a kamara látókörébe került cégkontárokkal kapcsolatos belső felmérés.) 12

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30875.246033 13

31

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U D30.) A IM P E S A pártfogó és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002.(II. T I rendelet a két feladatkörre azonos mértékű díjazást állapít meg. Perben a bíróság által megállapítható ügyvédi munkadíj

Ü K


A perben megállapítható ügyvédi munkadíjat miniszteri rendelet szabályozza. 14 Az érvényesíthető ügyvédi költség a munkadíj és a készkiadások, melyet a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, illetve igazolások alapján kell megállapítani. Ha viszont ELNÖK kérik, akkor a bírónak rendelet szerinti számítási módot kell alkalmaznia. A rendelet sávosan értékarányos (5-3-1%) és óradíjas megállapításokat is alkalmaz.15 6.10 Jogalkalmazási sérelemkezelés A konkrét panaszok hatékonyabb orvoslásával járt az intézményvezetőkkel kiépített személyes kontaktusokon alapuló sérelemkezelés. Az elnök és a főtitkár rendszeresen találkozott vagy tartott kapcsolatot a Fővárosi Törvényszék megbízott elnökével, a gazdasági és a büntető kollégiumok vezetőivel. 6.11 Kísérletek az ügyvédi titok áttörésére (a)

A KEHI jogkörének bővítése az ügyvédi titkok megismerésére

Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) illetékes bizottságának 2013. február 7-i ülése fellépést határozott el egy budapesti ügyvéd ügyében. A KEHI ugyanis egy nem büntetőjogi, hanem dogmatikailag nem egyértelmű feladatkörben ügyvédi titkokat ismerhet meg. A bizottság aggályosnak tartja ezt a felhatalmazást, amely szerint a hivatal korlátlan hozzáférést kaphat bármely irathoz, amire vizsgálata során szükséges van. A szervezet szerint ez ellentétes az ügyvédi hivatás alapelveivel és sérti a titoktartás elvét, ezzel sérülhetnek az ügyfelek jogai. (b)

Házkutatás ügyvédeknél a zsebszerződések kapcsán?

Nagy István kormánypárti képviselő T/11187 szám alatt „a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról” címmel terjesztett be törvényjavaslatot. Ez egy alapvetően polgári jogi szerződéses semmisségi ügyben szabad házkutatást engedett volna az ügyvédek irodájában és áttörte volna az ügyvédi titkot a jogügyletbiztonság ürügyén (4. és 8. §§.) A MÜK elnöke és az igazságügyért felelős államtitkár fellépése ezt megakadályozta. Mint arról a matricarendszer kapcsán is említést tettünk, e folyamatban merült fel jogügylet-biztonsági alternatívaként a már előkészített matrica BÜK projekt, mint a KIM képviselőjének bennünket mentő és kompromisszumos javaslata.

14

32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről

15

a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft, c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft. Óradíj is alkalmazható, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg: óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft. Nemperes, másodfokú, felülvizsgálati és megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

32



6.12 Ügyvédi félfogadás és időpontfoglalás a bírósági kezelőirodákon.

B

U D A P E S T I

A Fővárosi Törvényszék az ügyvédi munka megkönnyítése érdekében továbbra is fenntartja az G Y V É D I ügyvédnapokat. A Polgári Kollégium első fokú ügyeket intéző csoportjain kívül a Ü Pesti Központi K A M A AzR A Kerületi Bíróságon is több kezelő iroda biztosítja az előzetes időpont foglalás lehetőségét. internetes előzetes bejelentkezés a Fővárosi Törvényszék honlapján. (http://www.fovarositorvenyszek.hu/idopont-foglalas) keresztül történhet.

ELNÖK

6.13 Internetes lajstrombetekintés a budapesti bíróságokon – állandósult „lefagyás” Bár már kész állapotban volt és élesítésre várt a dr. Kiss Pál főtitkár kezdeményezésére kialakított új lajstrom-betekintési rendszer, amellyel a Fővárosi Törvényszék új vezetése türelmet kért a bevezetéshez. Az ötletet országosan szeretnék alkalmazni, ezért nem kis szomorúságunkra ez a lehetőség egyenlőre nem nyílott meg kollegáink számára. A kidolgozott rendszer a Fővárosi Törvényszék honlapján keresztül nyújthatna azon budapesti ügyvédek számára betekintést a fővárosi és kerületi ügyeik legfontosabb lajstrom adataihoz, akik hozzájárulásukat adták mobiltelefonszámuk bírósági adatbázisban történő nyilvántartásához. E rendszer ötletét még 2007-ben a Fővárosi Törvényszék informatikusai vetették fel, de akkor csak korlátozott számú kezelőiroda adatait lehetett volna megtekinteni és a rendszerbe belépni kívánó ügyvédek számítógépein egy költséges programot kellett volna telepíteni. Mivel a Budapesti Ügyvédi Kamara időközben kiépítette modern, az ügyvédek elektronikus azonosítására (autentikációjára) is alkalmas tagnyilvántartási rendszerét, ezek a műszaki akadályok megszűntek. 6.14 Cégügyek Az [email protected] email cím bevált és sok pozitív visszajelzést hozott. A Szűcs Gábor, Lovrecz Éva és Németh-Vida Marianna ügyvédek alkotta csapat 2013-ben is folytatta munkáját. A beérkezett e-mailekre azonnal válaszolt és a problémákat a cégbíróság kijelölt bíráival elektronikusan azonnal, vagy személyes találkozókon vitatta meg. Ezzel a panaszok többszöröződése megelőzhetővé vált. A Kamara és a Cégbíróság szakmai kapcsolattartása mentes minden protokolláris sallangtól és mindkét fél megelégedésére működik. Ehelyütt is megköszönjük a 2013. januári „csúcsidőszak” áldozatos munkáját, melynek maradandó eredményét a kamara honlapján a gyakorta ismételt kérdések és válaszok formájában megtekinthetik .(http://www.bpugyvedikamara.hu/anomalia_munkacsoport_kerdesek_es_valaszok_valogatas/) Végül is 607 ezer működő cég 62 százaléka adta be 2013. február 1-jéig az adatmódosítási kérelmeket. 6.15 Továbbra is van ingyenes cégnyomtatvány A Wolters Kluwer (korábbi nevén: CompLex) megszüntette az eddigi ingyenes hozzáférést a Cégeditor programhoz. Hírlevelünkben megírtuk, de sokak figyelmét elkerülte, hogy a Kamara által minden ügyvédnek és jelöltnek biztosított JogTudor szolgáltatásban van cégeljárási kitölthető elektronikus nyomtatvány! Sőt más elektronikus eljárások nyomtatványai is. A HVG-Orac Jogkódexében cégeljárási formanyomtatványok, kitöltési útmutató érhető el a "Minták, nyomtatványok"/"Kitölthető nyomtatványok"/"Cégeljárásban használt nyomtatványok" címszó alatt. (Nemperes eljárások, a csődeljárás iránti kérelem, az ingatlan-nyilvántartáshoz és a bírósági nyilvántartásba vételhez kapcsolódó, illetve a közjegyzői nyomtatványok.) Az OPTEN OptiJUS jogi adatbázisban a "Dokumentumtár" menüpontra kattintva a "Nyomtatványkitöltő" részt kell választanunk. Bővebb információ az alábbi linken érhető el: http://optijus.hu/video.php?v=12 .

33



6.16 A „JÜB varázsló” további használhatósága

B

U D A P E S T I

A JÜB-ölésre kész ügyvédeket 2012-ben kellemetlen meglepetésként érte, hogy a kormányzati felület Ü G7 +YInternet V É D I nem volt informatikailag felkészülve bizonyos modernebb felhasználókra. Így a Windows K A M AEgyR A Explorer 9 esetén a JÜB rendszer üzemeltetője sem tudott a telepítésben segíteni az ügyvédeknek. szakértő segítségével egy munkanap alatt sikerült egy megoldást találnunk. A BÜK kérésére kifejlesztett, ingyenes „JÜB használati kisokos - varázsló", különböző operációs rendszerek és Internet E L Nbárki, ÖK Explorer verziók esetén ezt a problémát megoldotta és változatlanul támogatja. Ennek alapján informatikai szaktudás nélkül is, aránylag gyorsan és egyszerűen tudta telepíteni a rendszert egy futtatható fájllal, melynek letöltése/futtatása automatizáltan elvégezte a JÜB-höz szükséges Internet Explorer beállításokat (minden operációs rendszerre és Internet Explorer verzióra), és ezen felül a szükséges cégeljárás és FMH beállításokat is végrehajtotta. 6.17 Ingatlanügyek A dr. Balogh Béla intézményesítette Ingatlanszekció joggyakorlati konferenciáin közvetlen panaszokat hallhattak a földhivatalok vezetői: Borsay Tamás hivatalvezető (Budapest Főváros Kormányhivatala), dr. Magony Judit ingatlan-nyilvántartási osztályvezető jogtanácsos (Budapest Főváros Kormányhivatala), Deme Ildikó hivatalvezető (Budapesti 1. Számú Földhivatal), valamint Varró Istvánné hivatalvezető (Budapesti 2. Számú Földhivatal). 2013-ben további együttműködésre került sor: dr. Buczkó Péter, elnökségünk tagja meghívást kapott a Pesti Megyei Földhivatal rendszeres ingatlan-nyilvántartási értekezleteire és ott szerzett információiról feljegyzést készített kollégáink számára. A tömör joggyakorlati "észleleteket" megszámoztuk és a kamara honlapján tekinthetők meg. (http://www.bpugyvedikamara.hu/foldhivatali_kapcsolattartoink_jelentik/) 6.18 Fővárosi börtönök A Budapesti BV intézményekkel a kapcsolat megfelelő, az ügyvédi panaszok közvetítése folyamatos és a BV törekszik a minél zökkenőmentesebb kapcsolattartásra. Az ügyvéd panaszok csökkentek és BV kifogásai is csak szórványosak. Az örökzöld felvetett kérdések:  A beléptetésnél a nagyobb méretű övcsatok a kézi fémkeresős átvizsgálása;  Egyes fogvatartottak az ügyvédi telefonhívás (táv-kapcsolattartás) során - vagy a telefon átadása, vagy átirányítás folytán - valójában hozzátartozókkal beszélnek, Ez tiltott kapcsolattartásban való közreműködés, amely jogszabályba ütközik és fegyelmi felelősséget alapoz meg.  Gyorsabb ügyvédi beléptetés igénye.  A meghatalmazások befogadása., a védők helyettesi nevének feltüntetésének szükségessége. Javasoljuk, hogy kollégáink látogassák a http://www.fovarosibv.hu/Tajekoztatok weboldalt, valamint, hogy hívják a Fővárosi BV Intézet folyamatosan üzemelő telefonos ügyfélszolgálatát (+36-1-432-2600 vagy +36-1-475-5500)- ezzel sok üresjáratot takaríthatnak meg. A Kozma utcai intézetben továbbra is lehetőség van előzetes beszélő időpont foglalására, mellyel megelőzhető a potya kimenetel és a várakozás. 6.19 A tavalyi év más, jelentős kihívásai (a)

Kirendelési díj-előlegezés

A rendőri szak bűnügyi védői kirendelési díjai az elmúlt évtized második felében dinamikusan nőttek, tavaly kissé visszaestek.

34



B U keletkező D A P E S A Budapesti Ügyvédi Kamara és a BRFK között megállapodás van a rendőri szakban T I az kirendelt védői díjak kamara általi megelőlegezéséről. A rendőrség által „befogadott”, jóváhagyott, ügyvéd számlájával felszerelt elszámolás alapján a Kamara a díj összegét bemutatáskor Ü G kifizeti Y V Éaz D I ügyvédnek, majd azt egy havi összesítővel eljutatta a BRFK-hoz. A rendőrhatóság K azokat A M– ha A Ra A kamara nem követett el a befogadáskor hibát – időben átutalta. Az előlegezés nem kis feladatot jelent munkatársaink számára. 2013-ben 1012 tétel (10 %-os emelkedés) dokumentációját kellett ellenőrizni, majd azokat kifizetnie a pénztárnak! ELNÖK

Az elmúlt évi tevékenységgel kapcsolatban 68,5 millió forint kirendelési díj kifizetésére került sor. Az 743 fő közötti kirendelhető védőből az előlegezési programban 160 fő vett részt és éves szinten 13 ügyvéd ért el egymillió forint feletti díjbevételt a rendőri szakban. A BRFK fizetési késedelmei 2013-ban változatlanul fennálltak. Ám amíg 2012 decemberre – a folyamatos "érdeklődésünkkel" megtámogatott jó kapcsolat hatására - gyakorlatilag megszűntek, 2013-ban az állomány egy folyamatosan görgetett, 20 millió körüli tétellé alakult át. Az előlegezési rendszer a fővárosi ügyvédeket megkímélte attól, ami az országban általános volt: néha hónapokat kellett várniuk vidéki kollegáinknak az egyébként megszégyenítően alacsony díjak kézhezvételére! (b)

Az elektronikus közigazgatási ügyintézés első 4 éve

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ("Ket.") főszabálya szerint a hatóságnak – és így az összes területi kamarának is – kötelessége biztosítania, hogy az ügyfelek elektronikusan intézhessék az ügyeiket. Ebből következően, 2009. január 1-jétől a Budapesti Ügyvédi Kamarának (bár akkor még erre nagy kari igényt nem észleltünk) is biztosítania kellett, hogy az ügyvédek és más eljárási ügyfelek a http://www.magyarorszag.hu oldalról már megismert ügyfélkapu segítségével a kamara által végzett egyes hatósági eljárásokat kezdeményezhessék, és a távollétükben is lefolytatható eljárási cselekményeket elektronikusan végezhessék. Az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégeztük és folytatódott az elektronikus közigazgatás, illetve a belső folyamatvezérlés korszerűsítése. 16 Dr. Kiss Pál főtitkár vezetésével a folyamatok elemzése, az elkészült mintairatok korrigálása, és a követelmény-specifikáció véglegesítése után a felvételi közigazgatási ügyekben az e-ügyintézés (csak és már) 2010. októberben elindult a kamarában. A BÜK-ben alkalmazott „e-Lexiosz” kamarai program alapfeladata, hogy az Üt. szerinti minden kategóriába tartozó nyilvántartottakról naprakész nyilvántartást vezessen és eleget tegyen a MÜK számára történő törvényből fakadó adattovábbítási kötelezettségének. Egyszerűen kezelhető, de összetett rendszer, amely nem csupán adattárolásra szolgál, hanem számos ráépülő funkciójával a kamarai tagok, irodák mindennapos szükségleteit és az ügyintézőket is támogatja. A további főbb funkciók:  nyomtatványok készítése, szerkesztése és nyomtatása;  dokumentumok on-line kiküldése ügyvédek részére (pl. fizetési felszólítók) és a kiküldött dokumentumok tárolása;tagokhoz rendelt elektronikus akta tárolása;  elektronikus érkeztetési, iktatási és szignálási rendszer, amely csatlakozik az elektronikus irattárhoz is;tagokkal kapcsolatos pénzügyi ügyintézés (egyenleg lekérdezés, díjkivetések, befizetések stb.);  fegyelmi folyamatok rögzítése és az attól függő események kezelése; A projekt neve „e-Lexiosz”, amely utal az írásbeliséget a magyar közigazgatásban intézményesítő III. Béla királyunk (1148-1196) bizánci trónörökös-kori nevére (Alexiosz), az elektronikára és a törvény latin nevére („lex”). 16

35



    

több szempontú lekérdezések; névjegyzékek és listák automatikus kezelése és karbantartása; automatikus kapcsolat a kamara honlapján található ügyvédkeresővel; Üt. szerinti adatfrissítés automatikus végzése a MÜK nyilvántartásához; naprakész statisztikák megtekintése és letöltése.

B

U D A P E S T I

Ü K


A főtitkár ezirányú napi munkáját 2012. júliusától Takács Dániel szolgáltatási igazgató vette át. 2013 ELNÖK őszére befejeződött a pénzügyi és az iktatási modul kialakítása is. A projekt négy év alatt (jelentős, de hasonló, ám gyorsabban lefutó közigazgatási implementációkhoz képest szerényebb anyagi forrásokat emésztett fel (négy év alatt összesen kb. nettó 110 millió forint). A Budapesti JogTudor beszerzésen elért árkedvezmény ennek már a többszörösét hozta vissza – nem a kamarába, hanem közvetlenül az ügyvédek kasszájába. (c)

A területi kamarákkal és a MÜK-kel történő nyilvántartási együttműködések kialakítása

A jogalkotó az elmúlt öt évben tovább bővítette az elektronikus ügyintézéssel és közigazgatással kapcsolatos szabályozást. Az elektronikus fizetési meghagyások után a Ket. egy e-ügyintézési novellával bővült, annak szabályait kiterjesztették az elektronikus bírósági eljárásokra is. Ezek bevezetése ugyan csúszik, de megkerülhetetlen jogalkotói irány és cél. Az országgyűlés által több éves előkészítés után elfogadott 2013.évi CCXX. törvény (u.n. interoperabilitási törvény) már konkrétan rendelkezik a közfeladatot ellátó szervek jövőbeni kötelezettségeiről az általuk közfeladatuk ellátása során, vagy azzal összefüggésben létrehozott bizonyos nyilvántartásaik más nyilvántartással való együttműködési képességének biztosításáról. A törvény rendelkezéseit a hazai nyilvántartások adatainak az Európai Unió intézményei és tagállamai részére történő átadására is alkalmazni kell. A területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásainak együttműködése, ezen nyilvántartások más hatósági nyilvántartásaival való együttműködéseinek informatikai megteremtése (interoperabilitás) tehát nemcsak hivatásrendi érdekünk, hanem normatív kötelezettségünkké is vált, amire a törvény felkészülési időt biztosít. A 2012 szeptemberi visegrádi ügyvédvezetői értekezlet megtárgyalta a kamarai tagnyilvántartásokkal kapcsolatos, a MÜK informatikai megbízottja, dr. Kovács Péter által tartott beszámolót. Ez a már létező BÜK megvalósításokat a területi kamarák figyelmének középpontjába helyezte. A korábbi törvényi kötelezettségek (elektronikus közigazgatás kialakítása) teljesítése eredményeinek bemutatása céljából 2012 novemberében meghívtuk a területi kamarák közigazgatási ügyintézéssel foglalkozó titkárait és ügyintézőit, hogy megismertessük velük a Budapesten kialakított elektronikus közigazgatási nyilvántartási és ügyintézési rendszert. A BÜK ügyintézői bemutatták az új, azonosított (autentikált) külső hozzáféréssel is működő kamarai munkafolyamatok fő elemeit. Az általános bemutató után a résztvevők csoportokban, forgószínpad-szerűen tekintették meg egyes ügyintézői fázisokat. A bemutató nyomán alakult ki az az országosan egységes álláspont, hogy a területi ügyvédi kamarák ügyintézői is szívesen használnának egy magas fokon automatizált, egységes és az elektronikus közigazgatással kapcsolatos jogszabályi követelményeknek is megfelelő ügyviteli rendszert. Az igény nyomán felmértük a területi kamarák informatikai infrastruktúráját, valamint összevetették a megfogalmazott igényeket a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ennek eredményeképpen született az a javaslat, hogy az e-Lexiosz moduljainak és elemeinek felhasználásával olyan új struktúrát hozzunk létre, amely lehetővé teszi a kisebb létszámmal és ügyvolumennel dolgozó testületek munkájának támogatását is. A Budapesti Ügyvédi Kamara számára pedig lehetővé teszi a tagság számára elvégzendő kollektív beszerzésekben a jelentős árkedvezmények elérését. A programról az elnökségnek beszámoltunk.

36



B U követi D A Pés E S A programot minőségbiztosítási auditnak vetettük alá, amely 2013 tavaszától ütemezetten T I javítja a rendszer készítésével kapcsolatos folyamatokat. Az audit és a felmért munka nagysága, valamint az előttünk álló további nagy volumenű projektek előkészítése alakította ki aztÜaz Gálláspontot, Y V É D I hogy a külső szakértők és fejlesztők támogatásával kezdett munkák sokkal hatékonyabban K A M A ésR A ellenőrizhetőbb módon tudnak folyni belső munkaerő felhasználásával. Így a kamara 2013 júliusában Takács Dániel vezetése alatt saját fejlesztői kapacitást hozott létre. Az új kollégák az augusztust a rendszer átvételével töltötték, majd 2013 szeptemberétől indult az önálló fejlesztési szakasz. A ELNÖK minőségbiztosító igénybevétele most az ő munkájuk ellenőrzésére irányul. Ez az együttműködés a budapesti kar tagjainak közvetett és közvetlen anyagi haszonnal is jár. A JogTudor program flottabeszerzésének pénzügyi tapasztalatai igazolták, hogy minél szélesebb a beszerzésben potenciális résztvevőinek kör, annál kedvezőbb árat lehet elérni. Ez az össz-ügyvédség szintjén évente százmilliós, sőt milliárdos megtakarításokat eredményezett (lásd 4.2 Tudásalkalmasság -JogTudor pontot). A JogTudor hozzáférések vidéki ügyvédek számára történő, az informatikai szolgáltatás arányos költségét is tartalmazó továbbértékesítése segít optimalizálni az informatikai szolgáltatási költségeket. Az egységes országos tagnyilvántartás adatfeldolgozói működtetése pedig árbevételt fog hozni a biztonsági jel, letétbejelentési és mérlegbeadási rendszerek országos, egységes működtetése révén, amire fedezetet a törvény által bevezetett biztonsági jel ellenértéke biztosítja. A normatív háttér és az ügyvédi szakmai érdek tehát egyaránt feltételezi, hogy a BÜK és a területi kamarák – amelyeknél ez a feladat a törvénynél fogva van - egy együttműködő (interoperábilis) és a 2013. évi CCXX. törvény rendelkezéseinek is megfelelő egységes rendszerű, a MÜK, az állami közigazgatás, a bíróságok és más hatóságok rendszereivel együttműködő országos tagnyilvántartásokat hozzanak létre. Ezért a területi kamarák egyetértettek abban, hogy az ő rendszereik is együttműködőek legyenek, a MÜK pedig 6 millió forintos hozzájárulást kívánt a fejlesztésekhez biztosítani. 2013. augusztus 31: elkészült az e-Lexiosz.HU tagnyilvántartási modulja. A rendszer funkcionális tesztje szeptemberben megtörtént, így a rendszer alkalmassá vált a területi kamarák által végzett adatnyilvántartás támogatására. 2013 őszén:  a BÜK informatikai menedzsmentje kialakította a munkakapcsolatot az egyes kamarákkal, létrehozva számukra a használathoz, teszteléshez és adatfeltöltéshez szükséges felhasználói fiókokat.  a BÜK beszerezte a területi kamarák meghatalmazása alapján a MÜK által fenntartott és a Keyserve Kft. által fejlesztett és üzemeltetett adatbázisban tárolt adatokat (sok területi kamara ugyanis elsődleges adatbázisként használta azt a nyilvántartást, amely az Üt. szerint csak az elsődleges, helyi adatbázis alapján létrehozott másodlagos nyilvántartásként kellett volna használnia)  A területi kamarák ügyintézői elkezdték a feltöltött adatok revízióját és javítását. A folyamat az egyes kamarák adottságainak és lehetőségeinek megfelelően áll, több kamara már az eLexiosz.HU-ban vezeti a nyilvántartását. 2013. november 15: a területi kamarák ügyintézőinek egész napos prezentációban mutattuk be a rendszer működését és lehetőségeit. A találkozó folyamán alakítottuk ki a személyes kapcsolat kereteit, három coach-ot rendelve a kamarák kollégáihoz (részletes lista alább). A coachok felelnek a kamarák hibajelzéseinek és kérdéseinek kezeléséért és feldolgozásáért. 2013 vége: megtörtént a kapcsolatfelvétel a Keyserve Kft-vel, hogy elindulhasson az automatikus adatszinkronizáció a MÜK nyilvántartásával. A folyamat tervezett vége: 2014. február 14.

37

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B Az U D A P E S Az adatkezelők és az adatbázisok „tulajdonosai” a megyei kamarák, mint adatkezelők. egységes I adatfeldolgozói és rendszer-gesztorálási szerepkör révén lehetséges, hogy országos és Tterületi funkciókat egyaránt betöltsenek, illetve olcsón, külön beruházás nélkül támogassanak. Ü G YA Vteljes É D I rendszerhez a területi kamarák részint normatív jogcímen, részint keret-megállapodás K alapján férnek A M A R A hozzá. (d)

Belső ügyirat digitalizálás

ELNÖK

A folyamatos és archív papír alapú iratok folyamatos szkennelését eddig belső erőforrásokkal sikerült megoldani. Azóta javult a belső határidők tartása, és pontosan követhető az iratok holléte, ugyanis a digitalizált akták és iratok személyhez és ügytípushoz rendelten kereshetőek vissza a rendszerben. Célunk a teljes iratállomány digitalizálása, amiben egy szünetelő ügyvéd kollegánk közreműködését vettük igénybe. A feldolgozottság a ciklus végéig a 80%-ot is elérheti. (e)

A büntető kirendelések problematikája

A kirendelhető védők listáján 700-nál több ügyvéd szerepel. E létszám alig számottevően emelkedik, aktív ügyvédi létszámunk 10 % bír érintettséggel és érdekeltséggel. A Kamara által kötelezően összeírandó a kirendelhető bűnügyi védői névsor, melynek számbeli alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Kirendelhető bűnügyi védők számának alakulása év

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

2006

910

915

913

930

932

945

951

962

964

967

964

962

2007

1046

1044

1049

1047

1048

1046

1042

1040

1043

1039

1043

1049

2008

1158

1158

1160

1174

1179

1191

1203

1209

1213

1222

1233

1242

2009

1271

1274

1277

1288

1300

1309

1321

1323

1321

1323

1331

1337

2010

504

517

523

528

539

547

556

560

569

575

583

588

2011

587

587

527

536

547

556

564

574

580

582

587

592

2012

637

637

645

651

655

661

658

662

663

662

663

666

2013

681

685

690

697

703

709

716

721

726

730

732

Az Elnökség 2010-es döntésével kirendelt kamarai biztos dr. Gyalog Balázs felügyelte a munka- és pihenőnapokon fenntartott védői ügyeleti rendszer működését. 6.20 A jogi segítségnyújtói rendszer A szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára 2004. év óta létezik a jogi tanácsadást biztosító intézményrendszer. Érezhető az ügyvédek „kifáradása” az ésszerűtlen díjrendszer miatt. A kirendelési díjakéval azonos összegű (óránkénti 3000 forintos) díjhoz csak az eljárás végén lehet hozzájutni és addig a költségeket előlegezni kell. A hatóságnak - amely a problémával egyetért – ezt a sérelmet folyamatosan feltárjuk, rámutatva ennek a joghoz való hozzáférés alkotmányos és alapjogi elvvel való összeegyeztethetetlenségére is. A 322/2012. (XII. 27.) Korm. rendelet átszabta a hatásköröket és kétszintűvé tette a rendszert. A KIM Igazságügyi Szolgálata másodfokú hatóságként viszi tovább a pártfogó felügyelői, jogi

38

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B segítségnyújtási, valamint áldozatsegítési feladatokat, az első fokú feladatokat kormányhivatalokra telepítették. A Kamara folyamatos szakmai konzultációban volt KIMISZ-szel. Ü

U a D megyei A P E S T I a és marad G Y V É D I

K A Mszáma A R A Jelenleg Pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként és ügygondnokként kirendelhető ügyvédek 1619 fő. Az ő nevüket internetes listáról is elérhetik a hatóságok, ami könnyíti a munkához jutást. 7. (a)

SZOLGÁLTATÁSOK

ELNÖK

A szaktudással összefüggő ingyenes szolgáltatások

 JogTudor nagymélységű elektronikus jogi adatbázisok  JogTudor könyv- és CD  Anomália Munkacsoport: folyamatos kapcsolattartás a Fővárosi Cégbíróság bíráival valamint a földhivatalokkal konkrét ügyfélpanaszokról.  Kamarai szakkönyvtár (három éve e-mailen kérésre eseti döntéseket és szakirodalom kivonatokat is megküldünk).  Kiscsoportos ügyvédmódszertani képzés a más pályáról érkezett új kollégák számára.  Informatikai helpdesk.  Pénzmosási ügyekben általános és konkrét problémakezelés (évente 50-120 iroda felkeresésére került sor).  Évente Kb. 600 jelöltet képzünk az Ügyvédiskolában. A másodéves jelölteket kis csoportokban, az önkénteseknek pedig egy további kis csoportos képzési fórumot nyitottunk meg „Bojtár Plusz” néven.  Újraindítottuk a jelölti büntető-perbeszédversenyt.  Hírlevelünkben külföldi tanulmányutakat hirdetünk meg a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága szervezésében. (b)

Egyéb ingyenes szolgáltatások

 Elektronikus hírlevél, Pesti Ügyvéd, honlap, klub.  A kamarai ügyek intézése elektronikus úton az irodából vagy otthonról is (tagfelvétel, szünetelés, tag adataiban történt változások, tagdíj-egyenleg megtekintése stb).  A kirendelt védői díj előlegezése. Nem kell várni, hogy a BRFK utal-e vagy sem.  A vonalas telefonok és a fax kényszerének eltörlése (a honlapon a szolgáltatásról tájékoztatást kaphatnak). Évi 40-70 ezer forintos megtakarítási lehetőség.  Állandó ingyenes adótanácsadás ügyvédeknek és könyvelőiknek a Kamarában.  Ügyvédi fénymásoló az összes budapesti bíróságon (fenntartottuk és továbbfejlesztettük).  Beszerzési kedvezmények (6 Ft-os MOL üzemanyagár-kedvezmény minden kútnál (MÜK) és EDC kedvezménykártya).  Archiválási kedvezmény ügyvédeknek (a MÜK szervezésében)  Vodafone flottakedvezmény (a MÜK szervezésében – jelenleg a korábban megkötött tarifakedvezmények futnak, kértük, frissítsék a szolgáltatást az új belépők számára is).  Volksbank Justitia számlavezetési kedvezmény.  Wi-Fi a Kamara összes helyiségében.  Talárkölcsönzés. (c)    

Közösségi élet

kamarai Mikulás-ünnepség (sok száz ügyvédcsemetével), Szalay Művészeti Szalon, Advocat Pódium (APO), sakk-kör,

39

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

    

bridzs-kör, irodalmi kör, Ügyvédek a Kifutón (ügyvédek, mint divatmodellek), horgászversenyek, ügyvédi főzész- és borászversenyek.

8. 8.1

AZ ÚJ PTK.-VAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS

A joganyag megismerésével kapcsolatos széles körű felvilágosítás

B

U D A P E S T I

Ü K


ELNÖK

A Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevelében folyamatosan hírt adtunk az új Ptk.-ra történő felkészüléshez szerevezett külső – lehetőleg ingyenes - továbbképzésekről, szakmai fórumokról, kiadványokról: hír 32. Jogász Vándorgyűlés A MJE szakmai konferenciája az új Ptk.-ról A Budapesti Ügyvédi Kamarában átvehető az ingyenes Ptk. Fordítókulcs! Új Ptk. - Szakmai továbbképzés az egészségügyi műhibákról Új Ptk. - gond a cégeknek, munka az ügyvédeknek

A Fordítókulcs után jöjjön be az enagykommentárjaiért is a Kamarába

Készüljön fel az új Ptk. alkalmazására! Családjogi előadás-sorozat októberben Önkéntes kiscsoportos oktatás A negyedik JogTudor bébi is megérkezett a Kamarába, vigye haza! Videók és oktatás az új Ptk.-ról

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása Konferencia az új Ptk. öröklési joggal kapcsolatos rendelkezéseiről Jogszabályváltozások 2014

tartalom új Ptk. (reklámjogi, családjogi, kötelmi-, pénzügyi jogi és kereskedelmi elemek szakmai konferencia a kamara ingyen biztosította a HVG-Orac Kiadó egyébként 7.000 forintért kapható "Ptk. Fordítókulcs Oda Vissza" című kiadványát "A műhibák és kártérítési perek az egészségügyben" A Kamara a JogTudor adatbázisokon keresztül, valamint a Kamarából közvetített dísztermi előadások révén is fogja segítette a tagságot, A JogTudor-program keretében tehát most, a papír alapú Ptk. Fordítókulcs után, a régi és az új Büntető- és Polgári törvénykönyvek, a Büntető- és Polgári eljárásjogi törvény, a Munkajogi és Közigazgatási jogi Kommentár jut el ingyen a BÜK tagjaihoz. 2013 őszén 8 alkalmas konzultációs és előadássorozatot szerveztünk Ptk. Családjogi Könyvével kapcsolatos előadássorozat Önkéntes jelentkezésen alapuló "polgári" és "büntető" kiscsoportos oktatás Az elektronikus könyvek átvehetők a Kamarában bármely ügyintézőnél a szakmai konferenciák anyagai a kamara honlapján megtekinthetők szakmai konferencia a Ptk. és az Mt. együttes alkalmazásának alapvető elvi kérdései, a Ptk. egyes (új) jogintézményeinek munkajogi alkalmazása, a Ptk. hatályba lépéséhez kapcsolódóan módosuló Mt. rendelkezések). szakmai konferencia az új Ptk-val kapcsolatosan az öröklési jog területén történő változásokról A Wolters Kluwer Kft. a legfrissebb változásokat

40

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U D A P E S tartalom T I az bemutató, ingyenes konferenciát rendez G Y V É D I ügyvédek számára a legnagyobbÜérdeklődésre számot tartó területek változásait ismertetve. K A M A R A a két kiadó fenntart olyan internetes oldalt, amelyeken keresztül a gyakorló jogászok bőséges információhoz juthatnak az új EPolgári LNÖK Tövénykönyvvel kapcsolatban az új Polgári Törvénykönyv – magyarázatokkal és az új Polgári Törvénykönyv - tükrös kiadás

hír

Ismerjük meg lépésről-lépésre a változó polgári jogot! Előrendelhető kiadványok az új Ptk-ról a CompLex Kiadótól!

A Ptk. fókuszú képzések a Kamara szervezése mellett

8.2 

új Ptk. oktatási rendezvények (kodifikációban részt vevő szaktekintélyek bevonásával). Az előadások teltházasak voltak, azokat interneten közvetítettük, azok a Kamara honlapján megtekinthetők.



Megállapodtunk a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetésével, hogy egész napos, legalább nyolc alkalomból álló, étkezéssel megtámogatott, szervezett új Ptk. képzést indítsanak az ügyvédeknek. Azt kértük, hogy ebben 2014 tavaszán legalább 1500 jelentkező budapesti ügyvédnek biztosítsanak ingyenes részvételt. A beleegyezést megkaptuk, az Akadémia és az OBH szakemberei előkészítik a turnusokat és az ügyvédeket elektronikus úton fogjuk regisztrálni. Várjuk az Akadémia lépéseit. 9.

GAZDÁLKODÁS

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2013. évi gazdálkodásáról, valamint a 2013. évi költségvetés tervezetéről dr. Dobozy Gábor, az Ellenőrzési Bizottság elnöke külön beszámol, így erre csak összefoglaló jelleggel térünk ki. 9.1

A gazdálkodás alapelvei és céljai

 a kamara törvényi feladatainak végrehajtásával összefüggő feltételek biztosítása, a kamara működtetése;  a pénzügyi egyensúly középtávú biztosítása;  a kamarai vagyon értékének megőrzése;  egy éves működési költségfedezeti tartalék kialakítása, illetve megőrzése;  a 2013-2014 években végrehajtandó fejlesztések fedezetének biztosítása;  transzparencia javítás;  belső eljárások egyszerűsítése, belső költségek csökkentése. A kiegyensúlyozott gazdálkodást az elfogadott éves költségvetési terv, és annak folyamatos ellenőrzése biztosítja. 9.2

Takarékosság

A költséggazdálkodást 2010 óta még feszesebbé tettük. Ennek köszönhetően azóta a fenntartási kiadások minden évben abszolút számokban is nagyságrendileg csökkentek. A négy év alatt mintegy 150 millióval! (Úgy is fogalmazhatunk, hogy például a teljes 4 éves e-Lexiosz költség bő másfélszeresét kigazdálkodtuk, azaz „ingyen” volt az informatikai refom.)

41

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

9.1

B U D A P E S Miről árulkodik a Kamara 2011-2013 évi egyes költségvetési tényadatainak elemzése? T I Megnevezés

2011.évi tény (a)

103,9

2012.évi tény (b)

2012/2011 tény (b/a)

105,7

2013.évi tény (d)

2013/2012 tény (d/b)

Ü G Y V É D I K A Megállapítások M A R A Értékelő (fogyasztóiE árindex L N Ö Ka vizsgált években)

101,7

Tagdíj jellegű bevételek határozat alapján

855 547 738

839 422 291

98,12%

825 511 550

98,34%

Folyamatosan csökkenő tag létszám.

Bírság, pótdíj bevételek

21 723 098

26 165 401

120,45%

37 987 981

145,18%

Eredményes és szigorodó behajtás.

Konferenciák, rendezvények bevétele

4 589 626

865 819

18,86%

1 392 371

160,82%

Élénkülő kamarai élet

100,63%

Bevételek közel azonos szinten, miközben a taglétszám csökken = 7927, 7596, 7370 fő

99,88%

Az alkalmazottak bértömege a fogy.árindex mozgását sem követi, reálértéke csökken.

38,60%

Az alkalmazottak korábbi jutalmazási rendszere több mint 50%-kal visszafogva.

105,25%

Az összköltség infláció követő, holott kiváltottak külső projektdíjakat is.

96,29%

Áremelkedést erősen ellensúlyozó takarékosság.

70,87%

Nagyon szigorú belső beszerzési rend, takarékos felhasználás, 4 szem elv.

95,80%

Infláció hatását ellensúlyozó takarékosság a minimális befolyásolhatóság ellenére.

Tagdíj és egyéb bevételek összesen: Fő és részfoglalkozásúak munkadíja Célprémium, jubileumi jutalom

888 652 615

105 586 609

872 212 000

115 623 349

6 664 000

8 147 668

Bérjellegű és egyéb személyi kiadások összesen:

356 799 729

379 222 000

Közüzemi költségek

14 184 571

Egyéb irodai költségek Fenntartási kiadások:

98,15%

109,51%

122,26%

877 700 721

115 487 651

3 145 000 399 140 226

106,28%

30 152 020

141 981 432

13 687 851

39 866 690

124 711 857

96,50%

132,22%

87,84%

13 180 623

28 252 757

119 479 946

Az informatikai beruházásokra folyamatosan növekvő, de ésszerű mértékben költünk (bevétel 5-9%-a, eredmény 18-33%-a) és azok fedezete akár a tárgy évi eredményből kigazdálkodható. 9.2

Források

A BÜK állami eredetű forrásokkal (közpénzekkel) nem rendelkezik. Bevételeinek 88 %-a tagdíj, 4 %a pótdíjak, bírságok, konferenciadíjak. A pénzügyi műveletek eredménye a teljes bevétel 6,76%-át tette ki 2013-ben (csökkenő tendencia). Megtakarításainkat lekötött kamatozó betétekben tartjuk. A kedvező pénzügyi hatáshoz az is hozzájárult, hogy húzódtak a közgyűlés által minden évben felhatalmazással és fedezettel ellátott, de regulációs előfeltételek híján még meg nem kezdhető ügyvédszakmai projektjeink (pl. Arhitel, Depo§itiv). A JogTudor kiadás csak a második félévben éreztette hatását. A pénzeszközök a magas, illetve lassan csökkenő kamat mellett jól fialtak. Ráadásul

42

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U Da feszes A P E S az árak a tanácsadói és építőipari szolgáltatások terén is lefele mozognak, így összességében I költség-gazdálkodás, az óvatosság, a nem kedvező külső körülmények együtt kedvező pénzügyiT hatást hoztak, illetve hoznak.) Ü G Y V É D I 9.3

K

Fizetési felszólítások

A M A R A

Bár az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt nem alanya a tagdíjhatározatnak (utánuk is a munkáltató a fizetésre kötelezett) a felszólításokat – tájékoztatási céllal – ők is megkapták. Ez kedvezően hatott a ELNÖK fizetési készségre. kiküldés dátuma I. negyedév 2013.03.12

kiküldés címzettjei Ügyvédek

I. negyedév 2013.03.12

Alkalmazott ügyvédek

Időszak

Kiküldés módja 1. sz. tájékoztató levél e-mail felszólítás fajtája

Mennyiség 764 db levél

1. sz. tájékoztató levél

e-mail

53 db levél

I. negyedév 2013.03.12 Ügyvédjelöltek


e-mail

308 db levél


EU jogász


e-mail

8 db levél


Ügyvédek, eu jogászok


e-mail

463 db levél


Ügyvédek, eu jogászok


posta

154 db levél


Ügyvéd, eu jogász, jelölt, alk. Ügyvéd


e-mail

6 db levél


Ügyvédek


e-mail

188 db levél


e-mail

57 db levél

I. negyedév 2013.06.27 Ügyvédjelöltek, alkalmazott ügyvédek I. negyedév 2013.09.18

Ügyvédek

3. sz. fizetési felszólítás

posta

89 db levél


Alkalmazott Ügyvédek


posta

5 db levél


posta

15 db levél

I. negyedév 2013.09.18 Ügyvédjelöltek II. negyedév 2013.07.02

Ügyvédek


e-mail

730 db levél

II. negyedév 2013.07.02



e-mail

37 db levél

II. negyedév 2013.07.02 Ügyvédjelöltek


e-mail

251 db levél


EU jogász


e-mail

5 db levél


Ügyvédek


e-mail

363 db levél


Alkalmazott


e-mail

13 db levél

43

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Időszak

kiküldés dátuma

kiküldés címzettjei ügyvédek

felszólítás fajtája

Kiküldés módja

B

U D A P E S

Ü K

G Y V É D I

Mennyiség T I

A M A R A



e-mail

85 db levél


EU jogász


e-mail

3 db levél


Ügyvédek


posta




posta

21 db levél


posta

4 db levél


ELNÖK 124 db levél

III. negyedév

2013.09.05

Ügyvédek


e-mail

1106 db levél

III. negyedév

2013.09.05



e-mail

51 db levél

III. negyedév

2013.09.05 Ügyvédjelöltek


e-mail

357 db levél

III. negyedév

2013.09.05

EU jogász


e-mail

db levél

III. negyedév

2013.11.14

Ügyvédek


e-mail

344 db levél

III. negyedév

2013.11.14



e-mail

15 db levél

III. negyedév



e-mail

69 db levél

III. negyedév

2013.11.14

EU jogász


e-mail

2 db levél

IV. negyedév

2013.11.11

Ügyvédek


e-mail

1123 db levél

IV. negyedév

2013.11.11



e-mail

67 db levél

IV. negyedév



e-mail

395 db levél

IV. negyedév

2013.11.11


e-mail

16 db levél

9.4

EU jogász

Kintlévőségek

Még mindig jelentős a korábbi ciklusokról (!) áthúzódó, alapvetően reménytelen kintlévőségek volumene és aránya. Ezt a problémát – szerencsére – a 2011-ben bevezetett kettős könyvelés felszínre

44

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B –U tételesen D A P –E S hozta, ugyanis a pénzforgalmi szemléletben ezen összegek nem jelentek meg. Ugyancsak T I felülvizsgáltuk a tartozók státusát és elhaltakra, eredménytelen végrehajtásban levőkre és elévültekre bukkantunk. Ennek felülvizsgálata és pénzügyi-számviteli kezelése az év fordulónapján Ü Gáthúzódott, Y V É D I ezért ezen reménytelen tartozások még a rendszerben vannak. K A M A R A Probléma, hogy a szünetelők csaknem fele nem fizetett tagdíjat és őket – a kapcsolat megszakadása, a címek megváltozása folytán – nem lehet könnyen elérni. A számos és zömmel kisösszegű tartozás ELNÖK behajtása nemcsak presztízsprobléma, hanem anyagilag sem hatékony. A korábbi évekhez képest nőtt a befizetési hajlandóság, mely a rendszeres negyedéves fizetési tájékoztatók kiküldésének köszönhető. A 2013. december 31-én fennmaradt tartozások: fő

ebből törölt

összeg

ügyvédek

775

296

30 232 478 Ft

ügyvédjelöltek

1469

1359

15 247 226 Ft

alkalmazott ügyvéd

109

87

3 765 100 Ft

külföldi jogi tanácsadó

14

13

1 429 445 Ft

európai közösségi jogász

12

7

574 500 Ft

szünetelő ügyvédek

493

-

32 947 468 Ft

pótdíj

-

-

30 018 842 Ft

bírság

-

-

60 540 986 Ft

A kintlévőségek vegyesen: fegyelmi bírság, tagdíj-tartozás, pótdíj. Költségmegtakarítást jelent és nem okozott fennakadást, hogy 2011. évtől a kamara számlát a tagdíjbefizetésekről számlát nem állít ki, a tagdíjhatározat befizetés igazolására szolgáló forrásbizonylat. A névre szóló tagdíjhatározatot pedig emailben küldtük ki minden kamarai tag részére. 9.5

Tartalék

Az elnökség folyamatosan képviselt álláspontja szerint a pénzügyi tartalékot az éves költségvetési főösszeg nagyságrendjére kellett felfejleszteni tartani. Ez a cél megvalósult, a tartalék növelése tovább nem indokolt. Az ügyvédi törvény a 2013. december 30-án kihirdetett jogbiztonsági előírásai az ügyvédség számára ezen feladatai ellátására forrásokat is teremtenek, azaz a további esetleges beruházások érdekében sincs szükség a tartalékok növelésére. A tartalék és a likviditás kezelésének optimalizálására a 2013- évi közgyűlés vagyonkezelési elveket fogadott el, amelyeket a 2014-es évben további finomhangolással a következő közgyűlés elé lehet majd terjeszteni. Az éves költségvetési főösszeget meghaladó tartalékhányadot az ügyvédek helyzetét javító közérdekű projektekre (JogTudor, biztonsági jel finanszírozás) lehet fordítani a közgyűlés által biztosítandó keretek között. De az elnökség által 2014. februárjában elhatározott óvatos tagdíjcsökkentés biztosítására is fel lehet használni.

45

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

9.6

Csökkent a tagdíj 10 %-kal, kedvezmények (a)

Elmozdulás a nem kizárólagosan tagdíj alapú bevételek irányába.

B

U D A P E S T I

Ü

G Y V É D I

Nyolc éves törekvésünk, hogy igazságosabb, az arányosság elvét követő tagdíjrendszerre K Atérhessünk M A R A át. Az Üt. 2013. december 30-án kihirdetett módosításai új fejezetet nyitnak a kamarák finanszírozásának történetében. Az Üt. a 25/A. §, 25/B. §, 27. § (5)-(6)-(7) bekezdés, 30. §, 30/A. §, 112. § és 130/B. § (5) bekezdésével különböző időpontokban hatályba lépő okirat-biztonsági, letét- és ELNÖK számviteli beszámoló bejelentési és nyilvántartási reformokat vezetett be. Ehhez a jogalkotó fedezett forrásokat biztosított az ügyvédség számára. Ezek középtávon átalakíthatóvá teszik a tagdíjrendszert is. Az előttünk álló feladatokra a megfelelő pénzügyi tartalékokat megképeztük. A tagságnak nyújtott ingyenes szolgáltatások (JogTudor, jelöltoktatások, ügyvédtovábbképzések, hírlevél, Pesti Ügyvéd, stb.) a bevételekből változatlanul fenntarthatók lesznek. Ezzel megteremtődtek a feltételek a tagdíjbevételek csökkentésére. Ezért az elnökség a teljes 2014-es évre az ún. "negyedéves tagdíj" 10%-os csökkentését határozta el. Ezzel a 2014-es évi tagdíj összege 120 ezer forintról 108 ezerre csökkent. A már teljesített befizetéseket és a csökkentés nyomán képződő esetleges többleteket az érintetteknél jóvá kell írni, esetleges további befizetéseiknél kell elszámolni, és a jogviszony megszűnéseknél - ahol annak az általános szabályok szerint helye van - vissza lehet téríteni. (b)

Egyéni tagdíjkedvezmények

2013 évben 179 kedvezményes kérelmet terjesztettünk az Elnökség elé, az ügyek megoszlása: kért kedvezmény

kapott kedvezmény

január

beérkezett kérelmek száma 33

1 890 000

1 563 000

február

62

3 210 000

2 670 000

március

28

1 512 000

1 303 500

április

28

1 542 000

925 500

május

17

684 000

339 000

június

12

432 000

246 000

július

9

393 000

219 000

augusztus

9

358 000

210 000

szeptember

9

325 500

142 500

október

12

280 500

94 500

november

5

60 000

60 000

10 687 500

7 773 000

Időszak

összesen

46



9.7

Pénzügyeink átláthatósága (a)

A változások köre és módszertana

B

U D A P E S T I

Ü K


A honlapon és a Pesti Ügyvédben olvashatók a pénzügyi tervek és beszámolók. látható az üvegzseb. Az elnökség a pénzügyi előirányzatokat több ülésben, előzetes írásos előkészítés alapján tárgyalja.

ELNÖK

A transzparens tiszteletdíj kategóriába lettek átsorolva a költségvetési kereten belüli jutalmak is, nyilvánosak a tisztségviselők tiszteletdíjai, az ingatlan-beruházások és más projektek költségei. Az eseti szolgáltatókat versengő ajánlatok közül, vagy pályázat választjuk ki. A huzamosan működő szolgáltatóknál külső minőségbiztosítót vettünk igénybe. Az elnök csak a szakmai területek szignója, eseti bizottságok közreműködése alapján hoz meg gazdasági döntéseket. A főtitkár utalványozási jogkörében kérlelhetetlen szigorúságot mutatott a már esedékes szállítói tartozások kifizetése terén is. A kifizetések teljesítése során külön feladatai vannak a gazdasági vezetőnek és a pénztárosnak is. Gazdálkodásunkat 2010. óta „számvevői és belső revizori” jelleggel Szűts Veronika segíti – láthatóan impozáns eredménnyel. Ellenőrző bizottságunk folyamatosan ülésezik és vizsgálja a kamara pénzügyeinek vitelét. Sokat köszönhetünk nekik a kettős könyvelésre történő áttéréssel kapcsolatban. (b)

Tiszteletdíjak, jutalmak

Az előterjesztések nyomán az Elnökség a 2013. Eln. 470/1/1 számú határozataival: 

tételesen meghatározta a választott tisztségviselők tiszteletdíjait;



a 2013. évre a tiszteletdíjakat a pozíciók és a pozícióbeli szenioritás (hányadik ciklus) alapján állapította meg, nem alkalmazott teljesítményértékelést, de a bizottsági keretösszegeknél tekintettel volt a munkateherre;



a tiszteletdíjakat havi gyakorisággal kapják az ügyintézői szervezetben Alapszabály illetve elnöki felkérés alapján a napi működéssel kapcsolatban eljárók (elnök, főtitkár, fegyelmi főmegbízott, Fegyelmi Bizottság elnöke, fegyelmi megbízottak és titkárok), a többi elnökhelyettes éves, fix tiszteletdíjban részesül.

2013. évre a választott tisztségviselő Elnök

Tiszteletdíj forintban havi 600 000

Főtitkár, fegyelmi főmegbízott és a fegyelmi bizottság elnöke

havi 550 000

Titkárok és fegyelmi megbízottak (első ciklusukban)

havi 315 000

Titkárok és fegyelmi megbízottak (második választott tisztségviselői ciklusukban)

havi 380 000

Szenior titkárok és fegyelmi megbízottak (harmadik ciklusuktól), ügyvezető elnökhelyettes

havi 400 000

Elnökhelyettesek (az elnökség külön határozattal ettől eltérhet), az Elnökség év végén további összeget állapíthat meg

havi 200 000

47

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B

U D A P E S

alap teljes évi 315 T000 I

Bizottsági elnökök egyenként

Ü G Ydöntés V É D I utólagos elnökségi K A315M000 A R A alapján további

Bizottsági tagok –a fegyelmi bizottság tagjai kivételével - (a bizottsági elnökök előterjesztése alapján) Oktatási és továbbképzési biztos

fejenkénti évi 115 000 – 178 000 között

ELNÖK

évi 3 150 000

A fegyelmi bizottság tagjainak és jegyzőinek 2013. évi javadalmazási keretét a közgyűlés állapítja meg, az elnök által ügyvédeknek adható egyéni jutalomkeretét pedig az elnökség 2013 évre bruttó 42.700.000,- Ft-ban állapította meg azzal, hogy a jutalmazásról utólag köteles az elnökségnek beszámolni. E keretből 20%-nyi felhasználásra került sor. A fegyelmi bizottság tagjainak és jegyzőinek tiszteletdíját a fegyelmi bizottság elnöke jogosult felosztani. Az elnök joga a szignálás, ezért a több ügyet tárgyalók – tárgyalásonként azonos mértékű és az ügy nehézségét nem vizsgáló – tiszteletdíjat kapnak. Az elnökségben - kisebbségi véleményként – kritika érte a bizottság elnökének szignálási jogkörét, mondván, hogy ez elnökkel szemben csökkenti a tanácsok elnökei és tagjai függetlenségét és az automatikus ügykiosztás bevezetésének indokoltságát vetették fel. (c)

Munkavállalók természetbeni juttatásai

Budapesti Ügyvédi Kamara alkalmazottai részére adható bérjellegű és béren kívüli természetbeni juttatásokról 2007. óta a munkavállalók teljes körével az év elején közölt elnöki utasítás rendelkezik. (d)

Megbízási és vállalkozói szerződések és díjak

A 2006-2013 között kötött illetve hatályban volt vagy lévő vállalkozói és megbízási szerződések teljes listája hozzáférhető a kamara honlapján. 10.

ELNÖKSÉG

10.1 Rendszeres elnökségi ülések Az Elnökség 2013-ben 14 ülést tartott. Sajnálatosan nőtt a késések és a korai távozások és a hiányzások száma az egyes üléseken. Ez érezhető információhiányt idézett elő többeknél lényeges ügyekben is. Minden elnökségi ülésen sor került a kötelező elnökségi hatáskörben tárgyalandó napirendekben történő határozathozatalra. Ezek az ügyvédi státussal kapcsolatos határozatok. 17 Folyamatosan hoztunk határozatokat méltányossági tagdíjkérelmek tárgyában, főleg kismamák és átmenetileg, betegség miatt korlátozott kollegák ügyeiben. Állandó napirendi anyaggá lett a pénzmosás elleni szabályzatok jóváhagyása, valamint a pénzmosási ellenőrzésre történő kijelölések tárgyköre. Egyéni ügyvédi bejegyzés, társas irodába befogadás, társas iroda alapítása, egyszemélyes iroda alapítása, szünetelés engedélyezése, lemondás tudomásul vétele, európai közösségi jogász iroda bejegyzése/törlése, alkalmazott ügyvéd felvétele/törlése, ügygondnok/helyettes ügyvéd kijelölése kirendelése, felmentése átjegyzési ügyek, ügyvédjelöltek felvétele, átjegyzése, törlése. 17

48

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

10.2 Határozatok A 2013-ben tartott 14 Elnökségi ülésen összesen 2048 határozat született. A havi megoszlást az alábbi táblázat szemlélteti: Elnökségi ülések meghozott határozatok száma: (db) tárgyalt igazgatási ügyek száma

I. 7.

U D A P E S T I

Ü K


II. II. III. IV. V. VI. VII. VIII IX. X. XI. XII. XII. Összesen 4. 11. 4. 8. 6. 3. 1. 5. 2. 7. 4. 2. 30. 2013.

ELNÖK

208 158

0

B

3

0

150 218 147 139 160 181 136 230 124 152

0

1

3

5

11

5

2

1

10

4

13

45

2048

0

58

Az Elnökségi üléseken meghozott határozatok fajtáját, az ülések főbb napirendjét az alábbi táblázat szemlélteti: Napirendi pontok

kategóriá k

II. III. IV. V. 11. 4. 8. 6.

I. 7.

II. 4.

felvételi ügyek

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

működési forma váltások

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

igazgatási ügyek

VI. VII VII IX. X. XI. XII XII. 3. . 1. I 5. 2. 7. 4. . 2. 30.

tagdíj méltányossági igazgatási ügyek

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

pénzmosás elleni ellenőrzésre történő kijelölés

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

pénzmosás elleni szabályzatok jóváhagyása

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

■

továbbképzési biztos beszámolója ügyvédi iroda megfelelősége

szakmai

■ ■

■

49

■

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Napirendi pontok

kategóriá k

I. 7.

II. 4.

II. III. IV. V. 11. 4. 8. 6.

határozat "ügyfélkapu" meglétéről

B

U D A P E S

Ü K

G Y V É D I

VI. VII VII IX. X. XI. XII XII. 3. . 1. I 5. 2. 7. 4. . T2. I 30.

■

A M A R A

ELNÖK

elnöki beszámoló a 2012. évről

■

vagyongazdál ko-dási koncepció

■

2013. évi tiszteletdíjak

■

■ ■

közgyűlés határozata alapján az adaptációs gazdálkoalap dás felhasználásár ól

■

tagdíjhatároz at

■

■

■

■

■

2013. évi pénzügyi beszámoló előzetes számai

■

felújítások, átépítések, ütemezésük

■

az e-ügyintéző erendszer első közigazga négy évének tás összefoglalója

■

informatikai fejlesztések

■

■

■

■

■

■

■

BÜK-MÜK folyamatinformatikai ban lévő együttműködé projektek s elektronikus jogi adatbázis, pénzügyi modell,

■

■

■

■

■

50

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Napirendi pontok

kategóriá k

I. 7.

II. 4.

II. III. IV. V. 11. 4. 8. 6.

határozathoza tal új kamarai honlap bemutatása

■

oktatás

2014. évi választások előkészítése

választás

U D A P E S

Ü K

G Y V É D I

■

A M A R A

ELNÖK

■

Arhitel képzések rendje, más pályáról érkezettek kötelező képzése

B

VI. VII VII IX. X. XI. XII XII. 3. . 1. I 5. 2. 7. 4. . T2. I 30.

■

■

■

■

■

■

■

Mikulásünnepség kollégák köszöntése születésnapju kon

■ közélet ■

■

■

11.

■

■

■

■

■

■

■

■

A BIZOTTSÁGOK

11.1 Nemzetközi kapcsolatok Bizottsága A bizottság munkáját az alábbi táblázat foglalja össze: időpont

résztvevők Jásdi Attila

2013. január 15.

Kun Péter Hegedűs András Szecskay Katalin

téma Őszi konferencia szervezésével kapcsolatos megbeszélés, előzetes feladatok felosztása. Idegen nyelvet beszélő ügyvédek listájának ötletével, illetve a kamarai emailezéssel kapcsolatos megbeszélés.

Réti László 2013. február 14.

Jásdi Attila Kun Péter

Őszi konferencia (praxisátruházás) ötletével kapcsolatos megbeszélés.

Hegedűs András

51

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B

Szecskay Katalin 2013. április 8.

Jásdi Attila

U D A P E S T I

Ü G Y V É D I Ukrán delegáció fogadása a Kamarában.

Szecskay Katalin

K

A M A R A

Jásdi Attila

Találkozó a Budapesti Francia Követség képviselőivel több folyamatban lévő üggyel kapcsolatban (őszi konferencia, Stage E L N Ö K International, magyar jogszabályi környezet változása).

Jásdi Attila

A fiatal ügyvédek számára nyitva álló, a Párizsi Ügyvédi Kamara által szervezett Stage International programon való részvétellel kapcsolatos ügyintézés.

2013. május 15.

2013. június - július Jásdi Attila 2013. szeptember 4.

Őszi konferenciával (praxisátruházás) kapcsolatos megbeszélés.

Kun Péter Szecskay Katalin

2013. szeptember 20.

Jásdi Attila

Holland delegáció fogadása a Kamarában.

Jásdi Attila 2013. október 24.

Őszi konferenciával (praxisátruházás) kapcsolatos megbeszélés.

Kun Péter Szecskay Katalin Jásdi Attila

2013. november 22.

Találkozó a Leitner + Leitner Tax Adótanácsadó Kft. és a Boda&Partners képviselőivel, egyeztetés a konferencia előadásaival kapcsolatosan.

Kun Péter Szecskay Katalin Jásdi Attila

2013. december 9-10.

(Köves Péterrel és S. Szabó Péterrel)

12.

Részvétel a St. Petersburg International Legal Forum in Budapest eseményein

OKTATÁS

12.1 Az Oktatási Bizottság és Somos András továbbképzési biztos tevékenysége (a)

Az Ügyvédiskola négy éve

A 2010/2011 oktatási idényben az I. évfolyamon 18 előadót, a II. évfolyamon 16 előadót kértünk fel az előadások megtartására. Az oktatók döntő többségben most is a kar tagjai közül kerülnek ki, kisebb részben meghívottak. 2010/2011 tanévre I. és II. évfolyamra összesen 746 fő jelentkezett. Az átlagos résztvevői létszám csoportonként I. évfolyamnál 130 fő, II. évfolyamnál 120 fő. Az I. évfolyamnál 30 oktatási alkalom volt 90 órában, 18 előadóval, a II. évfolyamnál 30 alkalom volt 90 órában, 16 előadóval. Mint minden évben a záróvizsga jelentkezési felhívás május elején, az oktatási idény vége előtt felkerült a honlapra. A vizsgaidőpontokra on-line lehetett jelentkezni.

52

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U Dvizsgák A P E S 2011. június 1-ével kezdődően 9 napot jelölt ki az Oktatási Bizottság az írásbeli T I lebonyolítására. Minden vizsganapon 3 időpont közül lehetett választani. (9, 11 és 13 órai kezdettel). Ü G megadott Y V É D I A tesztlapok random függvény segítségével készültek az előadók által korábban K A M A R A vizsgakérdésekből. Mindkét évfolyamon 50 kérdéses teszt kitöltése volt a feladat. Az írásbeli záróvizsga ponthatárai az előző évhez hasonlóan a következők:

ELNÖK Megfelelt:

70%-tól (36 ponttól)

Jól megfelelt:


Kiválóan megfelelt:


Ennek eredményeképpen 2010/2011 tanév vizsgaeredményei az I. évfolyamon 358 fő jelentkezett vizsgára 144 fő

„kiválóan megfelelt” minősítést ért el,

166 fő

„jól megfelelt” minősítést ért el,

35 fő

„megfelelt” minősítést ért el,

11 fő

pedig „nem felelt meg” minősítést szerzett,

2 fő

nem jelent meg a vizsgán.

1 fő

igazolatlan hiányzások miatt záróvizsgát nem tehetett

a II. évfolyamon 325 fő jelentkezett vizsgára 146 fő


128 fő


34 fő


13 fő pedig

„nem felelt meg” minősítést szerzett,

4 fő


2 fő

nem jelentkezett vizsgára.

Az eredménytelenül vizsgázók szóbeli pótvizsgát tehettek, amelyen az I. évfolyamosok közül minden jelöltnek sikeresen zárult a pótvizsga. A II. évfolyamosok közül 2 fő nem jelent meg a pótvizsgán, a többi jelöltnek a pótvizsga sikeresen zárult. A vizsgaeredményeket az Ügyvédiskolai beiratkozási kód szerint a honlapon megjelentettük. A vizsgák problémamentesen, rendben zajlottak. A 2011/2012 oktatási cikluson az I. évfolyamra 440 fő, míg a II. évfolyamra 328 fő iratkozott be. Idén is megmaradt az évfolyamonkénti 3 oktatási alkalom. A 2011/2012 tanév vizsgaeredményei az I. évfolyamon 414 fő jelentkezett vizsgára

53

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B

U D A P E S T I

Ü K

G Y V É D I

150 fő


208 fő


48 fő


5 fő


3 fő


1 fő


A M A R A

ELNÖK

a II. évfolyamon 283 fő jelentkezett vizsgára 62 fő


135 fő


61 fő


21 fő pedig

„nem felelt meg” minősítést szerzett,

3 fő


1 fő

nem jelentkezett vizsgára.

Az eredménytelenül vizsgázók szóbeli pótvizsgát tehettek, amelyen az I. évfolyamosok közül minden jelöltnek sikeresen zárult a pótvizsga. A II. évfolyamosok közül 8 fő nem jelent meg a pótvizsgán, a többi jelöltnek a pótvizsga sikeresen zárult. A vizsgaeredményeket az Ügyvédiskolai beiratkozási kód szerint a honlapon megjelentettük. A vizsgák problémamentesen, rendben zajlottak. Az Oktatási Bizottság és dr. Somos András továbbképzési megbízott 2011. október hónapban két kiscsoportos oktatás elindítását is megkezdte úgynevezett „kísérleti jelleggel”. Az egyik kiscsoportos oktatás kifejezetten a II. évfolyamosok részére indult az első 30 beiratkozó részvételével, akik - ha ezt az oktatási módot választják - az eredeti plenáris oktatások alól felmentést kapnak. Ezek a kiscsoportos oktatások 10 előadást tartalmaztak és havonta egy alkalommal hétfőnként 16-19 óra között kerültek megtartásra. A másik kiscsoportos oktatás „önkéntes jelentkezés” alapján indult, mindkét évfolyam részére felkínálva a lehetőséget, az első 30 fő jelentkezésének részvételével. Ennek a csoportnak 8 előadás lett meghirdetve, amelyek szintén havonta egy alkalommal péntekenként 9-12 óra között kerülnek megtartásra. A II. évfolyamon indított kiscsoportos oktatás sikerességét kihasználva a 2012/2013 tanévben a II. évfolyamon a plenáris oktatást felváltotta a kiscsoportos oktatás. 12 csoportot indítottunk csoportonként 30 fővel. Csoportonként 10 előadás volt összesen 24 előadóval. I. évfolyamon továbbra is megmaradt a 3 nagycsoportos plenáris oktatás. Csoportonként 10 előadás 14 előadóval. A 2012/2013 tanév vizsgaeredményei: az I. évfolyamon 343 fő jelentkezett vizsgára 150 fő


153 fő


54

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B

U D A P E S T I

Ü K

G Y V É D I

155 fő


10 fő


1 fő


0 fő


A M A R A

ELNÖK II. évfolyamon ebben az évben nem volt vizsga. Amennyiben igazolatlan hiányzás nem volt, úgy a II. évfolyamot elvégzettnek tekintettük. Az eredménytelenül vizsgázók szóbeli pótvizsgát tehettek, amelyen az I. évfolyamosok közül minden jelöltnek sikeresen zárult a pótvizsga. 12.2 Az elmúlt 4 év ügyvédiskolai statisztikája: időszak

Beiratkozottak létszáma

Résztvevői létszám (Átlag)

Vizsgázotta k létszáma

2009/2010

2009/2010

2009/2010

2009/2010

Előadás

Előadás ideje

Előadó

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

14 fő I. évf

11*3=33 alkalom

33*3= 99 óra

16 fő II. évf

I.évfolya m

419+520=939 fő

Kb.140 fő

II.évfolyam

I.+II.évfoly am 378 fő+ 457

Kb.173 fő

összesen:83 5

időszak




2010/2011

2010/2011

2010/2011

2010/2011

Előadás

Előadás ideje

Előadó

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

18 fő I. évf

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

16 fő II. évf

Előadás

I.+II. évfolyam

I.+II. évfolyam

I.évfolyam

II.évf I.+II.évfoly olya am m Kb. 120 fő

356 fő + 321 fő

395+351=746fő

Kb. 130 fő

időszak




2011/2012

2011/2012

2011/2012

2011/2012

Előadás ideje

Előadó

I. + II. évfolyam

I. évfolyam

össz.: 677 fő

II. I.+II.évfoly évfoly am am

55

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

14 fő I. évf

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

12 fő II. évf

B

U D A P E S

411 főT+ I279 fő

Kb. 110 főÜ G Y V É D I Kössz.: A M690A főR A

440+328=768 fő

Kb. 150 fő

időszak



ELNÖK Vizsgázotta k létszáma

2012/2013

2012/2013

2012/2013

2012/2013

I. évfolyam

II. évfoly I.évfolyam am

395+353=748 fő

Kb. 140 fő

Kb. 30 fő/cso p

időszak




2013/2014

2013/2014

2013/2014

2013/2014

Előadás

Előadás ideje

Előadó

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

14 fő I. évf

12*10=120 alkalom

120*3= 360 óra

24 fő II. évf

Előadás

Előadás ideje

Előadó

10*3=30 alkalom

30*3= 90 óra

14 fő I. évf

12*10=120 alkalom

120*3= 360 óra

24 fő II. évf

I. + II. évfolyam

343 fő

I. + II. évfolyam

I. évfolyam

II. I.+II.évfoly évfoly am am

368+314=682 fő

Kb. 115 fő

Kb.26 fő/cso p

Mint minden oktatási idény megkezdése előtt az Oktatási Bizottság összeállította a tantervet, és döntést hozott az előadók tekintetében, részükre az oktatáson való részvételre a felkéréseket megküldte. Hasonlóan az elmúlt évhez képest idén is online, a Kamara honlapján keresztül történt az Ügyvédiskolába való beiratkozás. A 2013/2014-es tanévben I. évfolyamon 3 nagycsoport indítására került sor csoportonként kb. 115 fővel, míg II. évfolyamon 12 kiscsoport indítottunk, csoportonként kb. 26 fővel. Az Oktatási Bizottság ezen feladat ellátásában kiemelkedő munkát végzett, hiszen ezen oktatási forma keretében 150 előadás, 450 óra 32 oktató és 745 ügyvédjelölt továbbképzésének feladatát kellett megszervezni. A kiscsoportok oktatásába a büntetőjog területén elsősorban a fegyelmi tanács tagjai kapcsolódtak be, míg a polgárjog területén az oktatásban bírók, illetve közjegyzők is részt vettek.

56

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

12.3 Külön az önkéntes „kiscsoportos” oktatásról („Bojtár plusz”)

B

U D A P E S T I

Az elmúlt oktatási évhez hasonlóan és különösen sikeres tapasztalatainkból kiindulva, a Ü G Yebben V É D I tanévben is meghirdettük az önkéntes jelentkezésen alapuló kiscsoportos oktatást. A tananyag K A M AnemR A összeállításánál mindenekelőtt az volt a célunk, hogy a kiscsoportos Ügyvédiskola keretében oktatott, de rendkívül fontos ismeretek elsajátítására is lehetőség nyíljon, elsődlegesen a gyakorlat szempontjainak figyelembevételével.

ELNÖK

A kiscsoportos oktatás előnyei egyértelműen igazolást nyertek, ez az oktatási forma hasonlóan alakult az egyetemi szemináriumokhoz, ahol a kisebb létszámra tekintettel fokozottabb mértékben történhetett a tananyag átadása és lehetőség nyílt az oktatóval fennálló szorosabb kapcsolat miatt a konzultációkra. (a)

Az előadások polgári jogi témakörben:

Előadó

Előadás témája

Hidasi Gábor

Az ügyvállalás és ügyintézés illemtana

Kövesné Kósa Zsuzsanna

Házassági vagyonjogi jogviszonyok, különös tekintettel a Ptk. új rendelkezéseire

Asbóth-Hermány Lőrinc

Az öröklési jogra vonatkozó legfontosabb változások az új Ptk.ban, az ügyvédek részvétele és lehetőségei az új hagyatéki eljárásban

Kovács Kázmér

Kártérítés, kiemelten a felelősségbiztosítás és nem vagyoni kár érvényesítése, különös tekintettel a Ptk. új rendelkezéseire

Buczkó Péter

Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati ismerete összefüggésben az okiratszerkesztéssel

Jádi Németh Andrea

A munkatörvénykönyvének legjelentősebb változásai, különös figyelemmel az ügyvédek feladataira

Az első évhez hasonlóan a második évben is hasonló létszámmal jelentkeztek az ügyvédjelöltek, de ügyvédek is kérték, hogy ezeket az előadásokat meghallgathassák. (b)

A büntetőjogi továbbképzés

A büntetőjogi kiscsoport jelentkezői közül a kollégák egy része azért jelentkezett, mert olyan ügyvédi irodában dolgozik, ahol büntetőjogi praxis egyáltalán nincs, a kollégák másik része pedig kifejezetten a büntetőjog területén szeretne tevékenykedni Az előadások büntetőjogi témakörben: Előadó

Előadás témája

Horváth István

Az ügyvéd mint védő és az ügyfél kapcsolata, a védő szerepe a nyomozati eljárásban

Molnár Marcell

Védői feladatok az első fokú büntetőeljárásban

Tóth M. Gábor

Védői feladatok a II. fokú büntetőeljárásban, valamint a perújítást felülvizsgálati eljárás területén, nemzetközi jogorvoslati lehetőségek

57

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

(c)

A más pályáról érkezők továbbképzése

B

U D A P E S T I

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége 2013. Eln. 470/06/22. szám alatti határozatával rendelkezett Ü G Y V2013. É D I a más pályáról érkező, bejegyzett ügyvédek és alkalmazott ügyvédek továbbképzéséről. K 1. A M A R A októberében elindult a továbbképzés. A ciklus azokat érintette, akik 2013. január napjától kezdődően illetőleg ezen időpontot megelőzően kerültek bejegyzésre, de beszámolási kötelezettségüknek még nem tettek eleget.

ELNÖK

Az első továbbképzési ciklus, amit dr. Somos András továbbképzési biztos szervezett meg, 33 főt érint. A határozat kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a kollégáknak segítséget nyújtson azoknak a speciális ügyvédi tevékenységgel szoros összefüggésben lévő tudnivalók megismerésében, amelyekkel eddigi jogászi pályafutásuk alatt nem találkoztak. Előadók

tematikák

Halász Judit

az ügyvédi tevékenység, megbízás teljesítés, ügyvédekkel szemben támasztott etikai követelmények

Géczi Zsuzsanna

a függetlenség, összeférhetetlenség, titoktartási kötelezettség, mint az ügyvédi hivatás alapértékei

Kovács Gabriella

az okiratszerkesztéssel kapcsolatos ügyvédi felelősség kérdései

Molnár Marcell

az ügyvédek letét- és pénzkezelésével kapcsolatban támasztott etikai követelmények anyagából

Gábor László

az ügyvédi biztosítással kapcsolatban felmerülő kártérítési gyakorlatról és ezen belül a leggyakrabban előforduló műhibákról

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete főtitkára

Az Előadók álláspontja is az, hogy a továbbképzéseken résztvevő kollégák nem tekintették „kötelező kényszernek és rossznak” az új oktatási forma bevezetését, sőt ellenkezőleg szívesen jártak el az előadásokra és azokat figyelemmel kísérték, jegyzeteket készítettek és kérdéseket tettek fel. Természetesen az Előadók számára is újdonság volt ezen továbbképzési formának a bevezetése és az eddig szerzett tapasztalat alapján járnak el a továbbiakban. Különösen aktív volt az érdeklődés dr. Kovács Gabriella által vezetett továbbképzés alkalmával, aki az okiratszerkesztéssel kapcsolatos ügyvédi felelősségről tartott előadást. A várakozással ellentétben a kollégák döntően örömmel és elégedettséggel fogadták a továbbképzésnek ezt az új formáját. A következő továbbképzési időszak a felvételek számától függően a tavaszi hónapokban esedékes. (d)

A más pályáról érkezők beszámoltatása 2012 tavaszi vizsgaidőszak (3 alkalommal 8 bizottság)

2012 őszi vizsgaidőszak (3 alkalommal 6 bizottság)

Molnár Gergő Zsolt, elnök

2

1

Katkó Anna

1

2

Maklári Róbert

2

2

Vizsgabizottsági tagok

58

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

2012 tavaszi vizsgaidőszak (3 alkalommal 8 bizottság)


B U D A P E S 2012 őszi vizsgaidőszak T I (3 alkalommal 6 bizottság) Ü K

G Y V É D I

Pálvölgyi Tamás

2

3

Bálint Attila

2

2

Aczél Mariann

3

2

Székely Andrea

3

Viszmeg Györgyi

1

Vizsgáztatottak száma:

35

29

2013 tavaszi vizsgaidőszak (4 alkalommal 8 bizottság)

2013 őszi vizsgaidőszak (3 alkalommal 6 bizottság)

Molnár Gergő Zsolt, elnök

3

2

Katkó Anna

2

2

Maklári Róbert

3

2

Pálvölgyi Tamás

2

2

Bálint Attila

1

2

Aczél Mariann

1

2

Székely Andrea

-

-

Viszmeg Györgyi

-

-

25

32


Vizsgáztatottak száma:

(e)

A M A R A

ELNÖK

Ügyvédi továbbképzés

Valamennyi konferenciánkon előzetesen regisztráltuk a résztvevőket, és az előadások anyagát a hírlevélben és egyéb kamarai fórumokon is továbbítottuk tagjainknak. Munkájáról, fontosabb feladatairól az Oktatási Bizottság az Elnökségnek számolt be. 12.4 Oktatói gárdánk A 2012-2013. évben végzett munkájukért köszönet illeti az alábbi oktatókat: Aczél Mariann Asbóth-Hermány Lőrinc Bálint Tibor Bánáti János Bárándy Zsuzsanna Békés Ádám Buczkó Péter Egri Zsuzsa

Fekete Tamás Fenyér Éva Gábor László Gatter László Géczi Zsuzsanna Giba Tibor Görög Ibolya Gyalog Balázs

Halász Judit Hegedűs László Hidasi Gábor Horváth István Ifj. Vég Tibor Illés István Jádi Németh Andrea Kádár Balázs

59

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Kapa Mátyás Katkó Anna Kiss Pál Barna Kovács András Kovács Gabriella Kovács Kázmér Kövesné dr. Kósa Zsuzsa Kratochwill György Lohn Balázs Maklári Róbert Máté Viktor

Mihály Katalin Molnár Gergő Zsolt Molnár Marcell Móritz Balázs Nagy Csongor István dr Nehéz-Posony Márton Németh Katalin Edina Papp Gábor Parti Ágnes Parti Tamás Pálvölgyi Tamás

Réti László B U D A P E S T I Ruttkai Tamás Sándor Éva Ü G Y V É D I Sántha Ágnes K A M A R A Stefani Károly Szánthó Pál Székely Andrea ELNÖK Tóth M. Gábor Viszmeg Györgyi

Hálával és köszönettel tartozunk mindazon kollégáknak, akik önzetlenül, szabadidejük feláldozása mellett vállalták ezt a feladatot. Ugyancsak köszönet illeti az Oktatási Bizottságot és annak Elnökét, hogy egyáltalán ez az oktatási forma sikeresen bevált. 12.5 2013-2014 évi szakmai konferenciákról A szakmai konferenciák témaköreinek összeállításánál mindenek előtt az aktuális jogszabály alkotáshoz igyekeztünk igazodni. Az előadásokat az egyes témakörök legismertebb szakemberei tartották. Ez a törekvésünk a ciklus egész tartalmára vonatkozóan igaz és irányadó. A másik kiemelt szempont pedig, hogy azokat a hivataloknak, hatóságoknak vezetőit hívjuk meg, akikkel minden napi munkákban állandó kapcsolatunk van. Ezért került sor szinte minden évben az Illetékhivatal, a NAV, valamint a földhivatal vezetőinek meghívására, de előadást szerveztünk a közjegyzőkkel illetve a végrehajtókkal is a legmagasabb szinten. Ezeket az előadásokat a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében tartottuk, ahol örömmel vettük tudomásul, hogy az érdeklődésre tekintettel a terem megtelt és egyre inkább az okozott gondot, hogy milyen módon tudjuk eljuttatni az ott elhangzottakat azoknak a kollégának is, akik éppen a zsúfoltság miatt vagy egyéb okból az előadásokon megjelenni nem tudtak. Ezen fontos szempontra tekintettel gondoskodott a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetése arról, hogy a nagy érdeklődést kiváltó szakmai konferenciákat élőben közvetítsük és a kollégák akár munkahelyükön is közvetlenül megtekinthették. Fontos megjegyezni, hogy ezeken a konferenciákon viták alakultak ki, és néhány olyan „új gyakorlattal” és meglepő változásról is tudomást szereztek a jelenlévők, amiről korábban nem tudtak, erre a múlt évben kitűnő példa volt a földhivatali eljárással kapcsolatosan felmerülő haszonélvezeti jog bejegyzésével kapcsolatos problémakör. Ez alkalommal is, mint már többször, azonnal felvettük a kapcsolatot a földhivatal, Illetékhivatal vagy NAV vezetőivel és közvetlen megbeszéléseken igyekeztünk egyértelművé tenni a váratlanul ért változásokból eredő gyakorlatot. Ezt azért ki kell emelni, mert a szakmai továbbképzéséről szóló előadások ily módon érdekvédelmi feladatokat is ellátnak. A 2013-2014. év kiemelkedő feladata mindenekelőtt a két hagyományos jogterületet érintő legfontosabb változásokra történő felkészítésből adódott.

60

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U Damelyek A P E S Amellett, hogy a kollégák kézhez kapták a „Ptk. fordítókulcs valamint a Jogtudor” anyagát, T I a hihetetlen segítséget nyújtottak az új rendelkezések ismeretek elsajátításában, igyekeztünk közvetlenség elve alapján 2013. februárjától kezdődően napjainkig egy éven keresztül Ü G Y Volyan É D I előadássorozatot szervezni és beindítani, amelyek mindenek előtt az új Büntető Ktörvénykönyv A M A R A valamint az új Polgári törvénykönyv legfontosabb változásaira hívták fel a figyelmet. Az előadók közül az egyes témacsoportok legkiválóbb személyiségeit igyekeztünk kiválasztani, ELNÖK figyelembe véve ezeknek a konferenciáknak a célját, hogy az előadók az elméleti kérdéseken túlmenően gyakorlati példákkal illusztrálják az általuk előadott anyagot. 2013-2014. évi konferenciáink: időpont

téma

előadó

2014. február 10.

Konferencia a személyiségi jogok megsértéséről

dr. Lábady Tamás, egyetemi docens, volt alkotmánybíró

2014. január 23.

Családjogi előadás-sorozat harmadik előadás az új Ptk. Családjogi Könyvéről

dr. Szemán Felicitász, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke

2014. január 13.

Konferencia a kártérítési jog változásairól

dr. Lábady Tamás, egyetemi docens, volt alkotmánybíró

2013. december 5.

Családjogi előadás-sorozat – második előadás az új Ptk. Családjogi Könyvéről

dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsa, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája

2013. november 18.

Konferencia az új Ptk. öröklési joggal kapcsolatos rendelkezéseiről előadó: dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke

2013. november 8.

Előadás a bizalmi vagyonkezelésről

dr. Sándor István Ph.D., ügyvéd, az ELTE jogi karának egyetemi docense, az MTA köztestületi tagja, a MJE Polgári Tagozatának titkára

2013. október 18.

Családjogi előadás-sorozat első előadás az új Ptk. Családjogi Könyvéről

dr. Vékás Lajos akadémikus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzor emeritusa és Dr. Kőrös András, a Kúria tanácsvezető bírája

2013. április 29.

Előadás-sorozat az új Btk.-ról – harmadik előadás

dr. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető helyettese

2013. március 25.

Előadás-sorozat az új Btk.-ról – második előadás

dr. Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese

2013. február 25.

Konferencia a földhivatali változásokról

2013. február 18.

Előadás-sorozat az új Btk.-ról – első előadás

dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Büntető Kollégiumának vezetője

61



12.6 Összeférhetetlenségi Bizottság

B

U D A P E S T I

Az Összeférhetetlenségi Bizottsághoz 2013. december 31-ig 49 megkeresés érkezett, valamennyi G Y V É D I ügyben megtörtént a bizottsági állásfoglalás kialakítása. Az írásbeli megkeresések Ü száma jelentős K A egyszerű M A R A mértékben nem változott, de kialakult az a gyakorlat, hogy egy-egy, viszonylag összeférhetetlenségi ügyben az érintett ügyvédek, ügyvédjelöltek a Kamara tájékoztatása alapján közvetlenül az Összeférhetetlenségi Bizottság elnökéhez fordulnak konzultáció céljából.

ELNÖK

A 2013-as évben 9 magánszemély fordult összeférhetetlenségi ügyben a Kamarához, és két ízben a bíróság kereste meg a Kamarát, kérve az állásfoglalását az összeférhetetlenség fennállását illetően. A fegyelmi megbízott egy ízben terjesztett elő kérelmet annak eldöntése érdekében, hogy a fegyelmi eljárásban vizsgált tényállás megvalósítja-e az összeférhetetlenséget. Az ügyek közül 12 esetben a volt megbízóval, illetve munkáltatóval szembeni ügyvállalás, 1 esetben az ügyvéd által nem klasszikus, „hagyományos” ügyvédi tevékenységként végezhető tevékenység, 23 esetben az ügyvéd által az ügyvédi tevékenység mellett végezhető egyéb tevékenység, illetve társasági vagyonrészesedés kérdését kellett elbírálni. A megkeresésekből megállapítható, hogy a gyakorló ügyvédek törekszenek az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 5. § (1) bekezdésében szabályozott ún. hagyományos ügyvédi tevékenység körét bővíteni az Üt. 5. § (3) bekezdésében szabályozott rendelkezések alapján, továbbá élnek az Üt. 6. § (2) bekezdésében szabályozott mentességgel. Ez a változás rávilágít arra a problémára, hogy az ügyvéd akkor is kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe, ha ugyan az ügyvéddel szerződő partner (pl. egy fordító iroda) nem minősül a jelenleg hatályos szabályok alapján megbízónak, mégis van olyan összefüggés a szerződő partnerrel szembeni ügyvállalás és az ügyvéd nem ügyvédi tevékenysége között, melyre figyelemmel megállapítható az összeférhetetlenség. Már a korábbi közgyűlési beszámolókban is érintette az Összeférhetetlenségi Bizottság, miszerint a megkeresések egy része abból adódik, hogy az összeférhetetlenségi kérdéseket szabályozó rendelkezések nem egyértelműek, illetve a megalkotásuk óta eltelt időszak megváltozott körülményeihez viszonyítva már nem teljes körűek, és miután értelmezéssel eltérő tartalmak állapíthatóak meg, ezért a kollégák előzetes állásfoglalás kérésével kívánják elejét venni az összeférhetetlenség eseti megállapíthatóságának, illetve megállapításának. Ez a megállapítás továbbra is aktuálisnak tekinthető. Ilyen például az Üt. 6. § megfogalmazása a munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyról, hiszen minden nem ügyvédi megbízás, illetve annak elvállalása ténylegesen munkavégzési kötelezettséget jelent, ugyanakkor a 6. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az ügyvédi tevékenység mellett is, és akár munkaviszonyban is végezhetőek. Azonban vannak ezeken kívül egyéb olyan tisztségek, tevékenységek, megbízatások, melyek tartalmukban azonosak a felsoroltakkal, tehát indokolatlannak tűnik azok tiltása, azonban a jelenlegi szabályok alapján mégsem lehetséges azok engedélyezése. A Bizottság álláspontja szerint ugyan a megkeresések döntő részében a választ a hatályos jogszabályi és kamarai rendelkezések egyértelműen tartalmazzák, azonban ennek ellenére célszerű és szükséges az összeférhetetlenségi kérdések hangsúlyos szerepeltetése az ügyvédjelölti oktatásban, illetve a más pályákról érkező ügyvédkollegák kamarai tájékoztatásában, tervezett oktatásukban. 12.7 Felvételi Bizottság A Felvételi Bizottság feladata, hogy meghallgassa a kamarai névjegyzékbe felvételt kérőket. Ezt a feladatot a bizottság - dr. Molnár Gergő elnök áldozatos munkája és irányítása mellett - havi rendszerességgel, az Elnökségi ülések időpontjához igazodóan végezte. Az elmúlt évben a bizottság 3 esetben észlelt összeférhetetlenségi vagy kizáró körülményt és ennek megfelelően javaslatot tett a felvételi kérelem elutasítására.

62



Felvételi Bizottság előtt megjelentek Ügyvéd

11 fő

Alkalmazott ügyvéd

54 fő

elutasításra javasolt

3 fő

Összesen

104 fő

B

U D A P E S T I

Ü K


ELNÖK

A Felvételi Bizottság tagjai 12 alkalommal üléseztek meghallgatás céljából. A Bizottság 3 esetben nem javasolták felvételt és az Elnökség el is utasította ügyvédi felvételüket. Tevékenységükről beszámoltak az Elnökség előtt. 12.8 Etikai Bizottság Etikai Bizottságunk a beszámolási időszakban változatlanul szűkös létszámmal dolgozott (mindössze három tagja van az elnökkel együtt). A valódi problémát azonban az elfogultsági kifogások bejelentése okozza. Ilyenkor a Bizottság elnöke nyomban nyilatkoztatja az érintett bizottsági tagot, és a nemleges körülmény minden esetben megnyugtatóan megállapítható volt. Az ilyen döntéseket egy esetben sem érte eddig kritika egyetlen érintett részéről sem. Kamaránk idei tisztújító közgyűlése remélhetőleg a létszámproblémát megoldja. A beszámolási időszakban, a bizottság 16 iktatott etikai ügyben járt el. Ezek közül 10 ügy nem más elleni panasz, hanem állásfoglalás-kérés volt. Némelyik igen nehezen eldönthető kérdéseket vetett fel, első sorban és főként az interneten történő reklámozás, hirdetés körében. Egy esetben, melyet a Bizottság az Etikai Szabályzat alapján nem tudott megoldani, az ügyet az Elnökség aktuális ülése elé utalta. Tíz elintézett, öt folyamatos ügy van. A Bizottság a panaszos és a panaszlott kibékítésére törekszik. Ez több esetben is sikerre vezetett. Ilyen esetekben az eljárás határozathozatal nélkül szűnt meg Kívülállók panaszaival is találkozunk. A kifogásolt ügyvédi magatartás nem éri el a fegyelmi vétség szintjét, de – legtöbbször a civilizált érintkezés vonatkozásában – okkal, joggal kifogásolható. Sok állásfoglalás kérés érkezett telefonon, de személyesen is. Ezek nincsenek a statisztikában. A más hivatásrendből ügyvédi pályára áttért kartársnők/kartársak fokozottabb felkészítésének 2013. évi képzési intézményesítése nemcsak az ő beilleszkedésüket, hanem jelöltjeiket is segíti. Sok kritika jelentkezik kollegák között és egymás ellen az udvariassági szabályok mellőzése miatt. Ezek a szabályok azonban – számos etikai ügy elintézése során kialakult határozott meggyőződésünk szerint – leginkább oktatással, tervszerű figyelemfelhívással lennének elsajátíthatók. A Bizottság készséggel vállal részt venni a felmerülő feladatok megtervezésében, elvégzésében, különösen pedig a képzésben, oktatásban. Ilyen felkérést a Bizottság egyik tagja sem kapott, pedig készséggel állnak továbbra is rendelkezésre. Ebben leginkább az Oktatási Bizottság hatékony közreműködésére lenne szükség. Egy generációval ezelőtt olyan általános bizalmi állapot volt a kar tagjai között, hogy egymásnak még csak nem küldtünk ajánlottan levelet, nehogy a címzettben az a gyanú támadjon, hogy később esetleg – az ő esetleges tagadásával szemben – bizonyítani kívánnánk a levél elküldését. Többen is annak adtak hangot, hogy ma ilyesfajta levelezés a szakmai „öngyilkossággal” lenne azonos! Változatlanul jelentős erősítésre szorul a kari kollegialitás. Az ellenérdekű fél képviselője nem személyes ellenfele, netán ellensége(!) az adott ügyben eljáró ügyvédnek, hanem hivatásrendi társa, akivel netán legközelebb munkatársként fog együtt ténykedni egy közös ügyben!

63

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

U D Avagy P E S Megállapítható a tárgyalt ügyekből, hogy sokszor az elemi udvariasság hiányzik aB partner, T I ellenérdekű ügyvéddel fennálló szakmai kapcsolatból, lett légyen az írásban, vagy szóban bonyolított.

Ü G eljárások Y V É D I A Bizottság töretlen gyakorlata, hogy nem ad állásfoglalást folyamatban lévő hivatalos K A M A R A esetében. E körülményre kiadott válaszokban minden esetben egyértelműen utal is. Az ügyvédi reklám gyakori forrása a Bizottság munkájának Vannak nyilvánvalóan kifogásolható és egyértelműen helytelenítendő esetek. Ilyen például, amikor az ügyvéd étteremben az étlapon ELNÖK reklámozza magát; vagy a nyilvános illemhely felügyelője osztogat ügyvédi reklámanyagot az illemhelyet felkeresőknek! A legtöbb nehezen megválaszolható kérdést az internet veti fel Azonban van nagyon sok megoldás, melyeket az internet igénybe vehetősége vet fel, néha mindössze újdonságról van szó, – ami természetesen nem etikai vétség. A Bizottság úgy véli, hogy a reklámozás – különösen és főként az interneten történő reklámozás – szabályozása a rohamosan növekvő technikai lehetőségekre figyelemmel alapos átgondolást, netán országos újraszabályozást igényelhet. Elkészült az Etikai Bizottság Működési Szabályzatának tervezete.

Év

érkezett ügyek száma

ebből állásfoglalás kérés

%

ebből tárgyalás

%

folyamatban

%

2010.

10

3

30

3

30

4

40

2011.

18

9

50

9

50

0

0

2012.

28

11

39

8

28

9

32

2013.

16

6

38

10

63

5

32

12.9 A Fegyelmi Bizottság A bizottság elnöke a közgyűlésnek külön is beszámol. Néhány jellemző adat: 2013-ban (188 db.) az előző évihez (250 db.) képest negyedével csökkent az új ügyek száma. A befejezett ügyek száma megegyezik az előző évivel. Míg 2012-ben 85 esetben került sor, összesen 14.380.000 Ft összegben pénzbírság kiszabására, azaz átlagosan 170.000 Ft volt a kiszabott pénzbírság összege, addig 2013-ban a 91 esetben kiszabott, összesen 16.470.000 Ft összegű pénzbírság 180.000 Ft-os átlagos mértéket tükröz. 2012-ben a 22 esetben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetés 5 aktív ügyvédet érintett, 2013-ban 17 esetben került sor ennek a fegyelmi büntetésnek az alkalmazására, amely 4 aktív ügyvédet érintett. 2012-ben 1, 2013-ban 3 „jelölti nyilvántartásból törlés” fegyelmi büntetés alkalmazására került sor, minden esetben a fegyelmi határozat hozatalakor már nem szerepelt az érintett ügyvédjelölt a nyilvántartásban. 2012-ben 52 fegyelmi határozat született, melyek alapja büntető eljárás befejezése volt és ennek az 52 ügynek 46%-a megszüntetést jelentett, azaz az érintett ügyvéddel szembeni büntető eljárás megszüntetéssel vagy felmentéssel zárult. 2013-ban 62 fegyelmi határozat született, melyek alapjául büntető eljárás szolgált és ennek a 62 ügynek a 40%-a eredményezett megszüntető határozatot, tehát az érintett ügyvédet vagy felmentette a bíróság, vagy a velük szembeni büntető eljárás megszüntetésre került. 2012-ben az I. fokon hozott határozatok 69%-a, 2013-ban 65%-a emelkedett I. fokon jogerőre.

64

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U D A P E S 2012-ben 13 esetben, 2013-ban 11 esetben került sor tárgyalás mellőzésével határozathozatalra. T I

2012. december 31-én 173 ügy volt felfüggesztve, amely 111 bejegyzett ügyvédet érintett, 2013. Ü 89G bejegyzett Y V É D I december 31-én 150 felfüggesztett eljárásunk volt, melynek alapja büntető eljárás és ez K A M A R A ügyvédet érintett. 2012-ben 41 büntető eljárás indult ügyvéddel szemben, 2013-ban 22. 2012-ben 7 ízben került sor súlyos vád miatt a tevékenység gyakorlása miatti felfüggesztésre, E L N2013ÖK ban 2 esetben született ilyen döntés. Mind 2012. december 31-én, mind 2013. december 31-én 17 ügyvéd tevékenységének a gyakorlása volt felfüggesztve. (Természetesen az érintett személyi kör nem azonos.) 2012. december 31-én 109 folyamatban lévő ügye volt a Fegyelmi Bizottságnak, 2013. december 31én 71 ügy volt folyamatban. Ez 35%-os csökkenést tükröz. 2012-ben 62 tárgyalási napon 392 ügyet tárgyaltak a Fegyelmi Tanácsok, 2013-ban 63 tárgyalási napon 410 tárgyalást tartottak. 12.10 Ellenőrző Bizottság Az Ellenőrző Bizottság külön jelentést terjeszt a közgyűlés elé. 13.

A KAMARA HIVATALA

13.1 A beérkező iratok száma: 36 634 darab! Ebből elektronikusan érkezett iratok száma: 101 db., a papíralapon beérkező iratok száma: 36.533 db. Ez a hatalmas szám a korábbi évekhez, sőt az előzőhöz képest is növekedést mutat. Egy beérkező irat akár több tucat belső iratot is keletkeztet. Ez a volumen már nemcsak papír-, hanem digitális állományt is jelöl Ez a mennyiség szükségessé tette a 2009-2012 között kialakított elektronikus közigazgatási iktatórendszer továbbfejlesztését, új szkennerek beszerzését, valamint digitális tárolótereink bővítését. A legnehezebb feladat a megszokott munkafolyamatok átalakítása, munkatársaink adoptálása volt. Köszönettel tartozunk nekik kitartásukért és pozitív hozzáállásukért. 13.2 Hivatalvezetői munkaértekezletek Az elnökségi üléseket előkészítő munka előzte meg. A kamara elnöke és főtitkára és az aktuális ügyek kamarai felelőse rendszeresen, hetente munkaértekezletet tartott. A napi hivatali ügyeken kívül itt határoztuk meg a következő elnökségi ülés napirendjét, melyekről tájékoztattuk az elnökség tagjait lehetőség szerint előkészített anyagokkal. 13.3 Állományértekezletek, alkalmazottak foglalkoztatása Rendszeres, negyedéves értekezleteket tartunk. Megtárgyaljuk a problémákat, egyes konkrét munkafeladatokat, személyi és más aktuális hivatali kérdéseket. (a)

Munkatársaink

Név

munkavégzés helye

fő feladat

Péli-Bodnár Erika

Elnöki Titkárság

a titkárság vezetője, az elnök és a főtitkár titkárnője, igazgatási ügyek, elnöki- és főtitkári levelezés, rendezvények szervezése, felvilágosítás-adás

Örkényi Ferenc

Informatika

informatikai/számítástechnikai feladatok ellátása

Harangozóné Palotás Éva

Titkári Iroda

panaszügyek, összeférhetetlenségi

65

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Név

munkavégzés helye

fő feladat B U D A P E S ügyek, etika, pénzmosás

dr. Dudás László

Takács Dániel

Panasziroda

T I

Ü G Y V É D I ügyfélfogadás - ügyvédek K Aelleni M A R A

panaszok meghallgatása, felvétele

az e-Lexiosz-szal, az e-Lexiosz.HU-val ELNÖK és a JogTudorral kapcsolatos informatikai helpdesk támogatás Szemere utca 10. II. emeleti koordinálása, részvétel a kamara egyéb iroda informatikai projektjeinek előkészítésében, tervezésében és kivitelezésében

Zöldy Áron

Szemere utca 10. II. emeleti iroda

projektmanager, az e-Lexiosz.HU-val és a JogTudorral kapcsolatos ügyféltámogatás biztosítása

Borbély Gábor


szenior backend-fejlesztő, projektkoordinátor

Szigyártó Mihály


junior backend-fejlesztő

Balogh Judit

Könyvtár

könyvtáros

Makray Balázs

Gondnokság

a kamara gondnoki feladatainak ellátása, a működéséhez szükséges eszközök beszerzése

Borda András

Irattár II.

archív irattár kezelése, talárkölcsönzés

Nagy Ferenc

Porta

portaszolgálat

Fülöp Zsuzsa

Ügyfélszolgálati Iroda

iratok átvétele, érkeztetése, felvilágosítás-adás

Papp Tünde


iratok átvétele, érkeztetése, felvilágosítás-adás

Kléger Róbert


posta és iratkezelés

Vasváriné Juhász Piroska

Pénzügyi Csoport

gazdasági vezető

Bánhidiné Laki Erika

Pénzügyi Csoport

pénztárosi feladatok, könyvelés

Medgyesné Simai Zsuzsanna

Pénzügyi Csoport

tagdíj-nyilvántartás, könyvelés

Doktor Zsuzsanna

Felvételi Iroda

szünetelés, lemondás, alkalmazott ügyvédi / európai közösségi jogász / alkalmazott európai közösségi jogász / külföldi jogi tanácsadó felvétel és ügyintézés, irodagondnoksággal kapcsolatos adminisztráció

Kicherer Nóra

Nagyiroda

ügyvédi felvétel, átjegyzés, elhunyt ügyvédek törlése, ügyvédi irodákkal kapcsolatos ügyintézés

66

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

fő feladat B U D A P E S

Név

munkavégzés helye

dr. Merényi Emil

Nagyiroda

Fekete Éva

Nagyiroda

Domonkos Melinda

Fegyelmi Iroda

Király Éva

Vizsgálati Iroda

Nagy Alexandra

Vizsgálati Iroda

vizsgálati ügyintéző

Orsó-Kajos Erika

Felvételi Iroda

ügyvédjelöltek nyilvántartása

Kamenszky Katalin

Főépület emeleti iroda

ügyvédjelölt oktatás koordinálása

Biricz Melinda


honlap- és a hírlevél szerkesztése

Gondnokság

kamara helységeinek takarítása, rendezvényeken való közreműködés

Tóth Istvánné Simcsik Jánosné

(b)

T I

irodaellenőrzés, székhely-engedélyezés

Ü G Y V É D I nyilvántartási és végrehajtási K A előadó M A R A fegyelmi ügyek adminisztrációja előzetes vizsgálati ügyekE L N Ö K adminisztrációja

Személyi változások az ügyintézői apparátusban

A kamara ügyintézői közül távoztak Pásztor Katalin és dr. Bérczesné Pap Ildikó. Új munkatársaink: Zöldy Áron, Borbély Gábor, Szigyártó Mihály. Örömünkre szolgál az újonnan érkezett munkatársak kitűnően beilleszkedtek, és magas szintű munkavégzésükkel kivívták ügyfeleink, munkatársaik és a kamarai vezetés megbecsülését. 13.4 Az igazgatási és más titkári ügyek (a)

Tagság igazgatási úton történő megszüntetése

Az elmúlt évek során továbbra is a három tradicionális ok fordult elő:  tagdíj-nemfizetés  ügyvédi felelősségbiztosítás hiánya (leggyakoribb ok)  megfelelő irodahelyiség hiánya (másodlagos ok) E sokszor a háttérben emberi tragédiákat rejtő, a tagi jogviszonyt igazgatási úton megszüntető határozatok elleni fellebbezéseket az esetek döntő többségében másodfokon helybenhagyják és a bírósági felülvizsgálati eljárásban a kereseteket szinte mindig elutasítják. Szerencsére jelentős számban sikerült a már végleges megszüntetések közül sokat még a másodfokú eljárás során visszafordítani. (b)

Tagdíj-nemfizetés

Az Üt. 20.§ (2) bekezdés b.) pontja szerint a kamara megszünteti az ügyvéd kamarai tagságát, ha a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. Az Üt. 20.§ (3) bekezdése ezzel kapcsolatban mindösszesen további eligazítást ad, hogy a jogszabályhely alkalmazása előtt „a kamara írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat.” A kamarának utólagos méltányossági jog gyakorlására a törvény nem ad lehetőséget. Sajnálatos módon a tagdíjfizetési kötelezettségnek sok kollégánk határidőben nem tesz eleget annak ellenére, hogy a Pesti Ügyvédben és a hírlevélben is felhívjuk a figyelmet. Elmaradás esetén először email útján, az elmaradás tényéről tájékoztatjuk, majd felszólító levélben is kérjük, hogy elmaradásaikat rendezzék. Ha a megszüntetési körülmények már beállnak, a tagdíj beszedésével

67



D A P E S kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintéző még egyszer telefonon igyekszik utolérniB a Unem fizető T I kollegát. Ez sokszor vezet eredményre.

(c)

Ügyvédi felelősségbiztosítás hiánya

Ü K


A felelősségbiztosítás megszűnése „gyors halált” eredményez: a biztosító értesítése nyomán a kamarának szintén nincs mérlegelési, vagy méltányossági joga. Arra sincs jogi lehetőség, hogy a díj utólagos befizetése révén helyreállítsák a jogviszonyt. Ez rendkívül súlyos és méltánytalan ELNÖK következményekkel jár, ezért kezdeményezni kellene az ezzel kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását. Gondot jelent a nem a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével kötött felelősségbiztosítások fennállásnak ellenőrzése. (d)

Megfelelő irodahelyiség hiánya

A megfelelő irodahelyiség hiánya miatti eljárásokat általában az ügyfelek kezdeményezik. De a kamara által megküldött és át nem vett hivatalos iratok visszaérkezésével derül ki, hogy a kolléga az általa bejelentett irodában nem folytat tevékenységet. Dr. Merényi Emil, kamarai ellenőr által 2013ben elvégzett feladatok statisztikája: székhely, aliroda engedélyezéseivel kapcsolatos ügyintézés:

1146

működési forma-váltás engedélyezése:

386

irodaellenőrzések száma:

45

(e)

Irodagondnoki kirendelések

A 2013. évben 81 alkalommal jelöltünk ki kérelemre (lemondás, igazgatási úton történő törlés, felfüggesztés, elhalálozás miatt) ügygondnokot. Hivatalból pedig 88 alkalommal kellett kijelölő határozatot hozni. (úgynevezett kézbesítési irodagondnok kijelölésére a fegyelmi ügyintéző által is sor kerülhet, a később feltüntetett kifizetések az ő kijelöléseik összegét nem tartalmazzák.) Az irodagondnoki záró jegyzőkönyv beérkezését követően a titkár átnézi, jóváhagyás esetén aláírásával látja el, és javaslatot tesz a kifizetendő összeg nagyságára. (f)

A megszűnt ügyvédi irodában fellelt ügyvédi iratok átvétele, tárolása

Az elhunyt ügyvédek iratait lezárt zsákban, listázás nélkül a feltalált állapotban helyezték el az irodagondnokok. Az állomány folyamatosan növekszik és mivel a székházban történő tárolásra már nincs lehetőség, a kamara tulajdonát képező, a Budapest, X. Petrőczy utca 5/a. alatti ingatlanban helyezzük el. Ahol iroda tagjának szűnik meg a tagsági viszonya ott nem okoz ez problémát, mert az iroda a tárolásról gondoskodik. (g)

Az ügyvédi tevékenység szervezeti formáit érintő igazgatási ügyek

Az igazgatási ügyek ezen jelentős csoportját dr. Bálint Szilvia titkár irányítja és felügyeli. Alapító okiratok ellenőrzése 2013. székhely, aliroda, stb. változás miatt:

1146

új ügyvédi felvétel miatt:

94

kamarai tagság törlése miatt:

30

működési forma váltás engedélyezések száma:

386

alapító okirat ellenőrzése összesen:

1656

68



(h)

Panaszügyek titkári szakban

B

U D A P E S T I

Ü

G Y V É D I

A panaszügyeket 2013. évben dr. Subasicz Éva titkár egyedül és 2013. év szeptemberK hónaptól A M ADr. R A Fügedi Szilvia, a fegyelmi tanács tagja bevonásával intézte. A beérkezett panaszügyek feldolgozása a szignálást követően folyamatosan és nagyobb részben határidőben történik. 2013. évben 209 panaszügy érkezett, az ügyek 7 %-ában előzetes vizsgálat elrendelésére került sor, 93 %-ában ELNÖK megtagadó határozat született. 47 ügyben érkezett fellebbezés, 36-ot bírált el a Magyar Ügyvédi Kamara oly módon, hogy – 3 kivétellel - minden esetben helybenhagyta az elsőfokú döntést. Több év tapasztalata alapján megállapítható, hogy növekszik a „visszatérő” panaszosok száma, akik minden egyes tárgyalásnál, vagy egyéb eljárási cselekménynél külön bejelentéssel élnek, jelentős többletmunkát okozva minden érintett félnek. Olyan panaszos is fordult ebben az évben a kamarához, aki félév alatt 6000! (hatezer) oldalt meghaladó terjedelmű panaszt nyújtott be leterhelve ezzel a Kamara iktatási rendszerét is. 2013-ban az egyik notórius panasztevővel szemben hamis vád miatt feljelentést készítettünk. Várjuk a hatóság döntését. Ha a feljelentés eredményes, ezt kommunikálni fogjuk és ez visszatartó hatást fejthet ki. A panaszok jellege az elmúlt évekhez képest változatlan, nagyobb részben a panaszosok az ügyvédek mulasztásait, ügyvédhez méltatlan magatartásukat, valamint okiratszerkesztéssel kapcsolatos tevékenységét kifogásolják, és az ügyekben felmerült elszámolási problémáikat tárják a Kamara elé. Kisebb részben fordult elő a tájékoztatás elmulasztásának kifogásolása, letétkezeléssel kapcsolatos bejelentések, összeférhetetlen ügyvállalás, iratvisszatartás, perbeli és egyéb képviseleti tevékenység elleni panasz. Megállapítható, hogy tovább növekszik azon ügyeknek a száma, amelyben ügyvédek egymással szemben fennálló jogvitáikban ily módon kívánják a Budapesti Ügyvédi Kamarát bevonni, és a bíróságok vagy más hatóságok előtt esetlegesen folyamatban lévő ügyekben maguk részére előnyt szerezni, illetve a másik félnek hátrányt okozni. Az eljárások során sok bepanaszolt ügyvéd kifogásolja továbbra is, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara nem lép fel kellően a panaszosokkal szemben, érdekképviseleti tevékenységét ebből a szempontból a kamara nem látja el. Kifogásolják továbbá, hogy miért szükséges az általuk indokolatlannak minősített panaszok „vizsgálata”, többletmunkát okozva ezzel a bepanaszolt ügyvédek számára. Érkeztek megszívlelendő szabályozási javaslatok is, amelyek – anélkül, hogy a panaszosok jogait sértenék, a panaszok feldolgozását és kezelését könnyebbé tennék. Íme néhány példa:  a panaszos a panasza jogalapját minimum valószínűsítse, sőt bizonyítsa, mert egy egyoldalú panasz nem tényállás, mert jogalap hiányában parttalan vádaskodás van megbízói részről és eleve védekezésbe szorítás ügyvédi részről;  a panaszos valamiféle illetéket, eljárási díjat, hozzájárulást, stb. fizessen ez eljárásért;  az ügyvédnek minden esetben legyen igazolható meghatalmazása az adott ügy vitelére plusz tényvázlata vagy megbízási szerződése, amiben pontosan fel van tüntetve a megbízási jogviszony tartalma. Az ártatlan kollegák méltatlankodása – különösen látva a panaszok magas, 93 % alaptalansági arányát – a legmesszebb menőkig érthető, de csak indulati reakcióként fogadható el, érdemében nem alapos. Először is: A 93%-os panaszmegtagadási ráta tanúsága szerint a kamara igenis betölti a golyófogó szerepét, azaz megvédi az ügyvédeket.

69

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

U D A P E S Másodszor: egy külső realitást is látni és érteni kell: Az ügyvéd szolgáltató, akit a sajátB fogyasztóinak T I és az eredményes ügyvédi munka eredményeképpen alul maradó kapcsolati partnereinek lehetősége van támadni. Ezt megtiltani nem lehet, nincs kontrollunk felettük. Mi a jobb az ügyvédnek? Ü G YHaVeztÉ a D I kamaránál teszik meg, vagy az törvényességi felügyeletet gyakorló minisztériumnál, K A Mesetleg A R A ügyészségnél, vagy a fogyasztóvédelmi hatóságnál?

Harmadszor: nem szabad az érdekvédelmi funkciót a szerecsenmosdatással összekeverni. Az ügyvédi ELNÖK kar az ügyfelekből (a fogyasztókból) él, azaz az ügyvéddel szemben is meg kell tudnia a fogyasztókat, azaz az ügyvédség szolvens piacát. A panaszjog elvitatása naiv és nem alkotmányos alapállás. Ha panasz van, azt az ügyvédnek legyen joga megismerni és arra észrevételt tenni. Az ügyvédnek az az érdeke, hogy a dossziéban az ő irata legyen az utolsó érkezés és ne a panaszos megválaszolatlan vádjai. A Budapest Ügyvédi Kamara egyedi, speciális helyzetben van a többi vidéki kamarához képest az ügyvédek létszáma okán jelentős a panaszok száma a többi kamarához viszonyítva. A panaszokkal kapcsolatos ügyintézés jelentős adminisztrációs terhet jelent, a nagy számú mellékletek, illetve a rendkívül magas postaköltségek miatt is. A Budapesti Ügyvédi Kamara törekszik arra, hogy a felmerülő költségeket csökkentse. Időszerűvé válik annak megvalósítása, hogy a kamara és a kamara nyilvántartott tagjai között kialakítható legyen egy védett elektronikus információs kapcsolat, amelyen keresztül másolási és postázási költségeket kímélő módon beérkezhetnek az ügyekkel kapcsolatos nyilatkozatok, észrevételek, iratcsatolások.

befejezett Év

érkezett

ebből előzete össze egyé s % -sen b vizsgálatra

fellebbezett

%

megtagad ó határozat

%

MÜ MÜK össze K folyam helyben s meg- atban - hagyó vált.

2008

199

199

31

16

3

1,6

165

83

59

59

0

0

2009

175

175

26

15

3

1,7

149

85

65

61

1

3

2010

193

164

27

16

0

0

138

84

47

35

0

12

2011

204

159

18

11

0

0

139

87

39

30

1

8

2012

147

110

4

3,6

1

0,9

105

95

30

24

0

6

2013

209

162

12

7

0

0

150

93

47

36

3

8

A panaszok jellege: ügyvédi mulasztás kifogásolása, okiratszerkesztéssel kapcsolatos bejelentések, tájékoztatás elmulasztásának kifogásolása, ügyvédhez méltatlan magatartás bejelentése, letétkezeléssel kapcsolatos bejelentések, számlaadás hiánya, elszámolás elmulasztásának kifogásolása, összeférhetetlen ügyvállalás, iratvisszatartás, jogi képviselet elleni panasz. A kamara lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyfelek közvetlenül terjesszenek elő panaszokat a panaszirodán. Az iroda munkáját továbbra is dr. Dudás László kolléga látja el, aki hosszú évtizedes ügyvédi praxissal, nagy szakértelemmel megértéssel és a lehetőségek megválasztásával kezeli a panaszügyeket.

70

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

(i)

A pénzmosás elleni ügyvédi kötelezettségekkel összefüggő teendők B U D A P E S T I

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos G Y V É D I kamarai teendők körébe tartozik az ügyvédek ellenőrzése, amelynek alapja a 1/2009.Ü(IV.27.) MÜK A M A R A Szabályzat, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara 2011. Eln. 470/13/16. számú Khatározatával elfogadott 2012. évi Ellenőrzési Terve. (Európa országainak többségében az ellenőrzést az állami szervek, rendőrség, adóhatóság stb. végzik – ez az alternatíva.) Az ellenőrzést végző ügyvéd kollegák az alábbi tapasztalatokról számoltak be a 2013. évben: 

ELNÖK

Dr. Czifra Péter: Az ellenőrzések során folytatódott az a korábbiakban is tapasztalt tendencia, miszerint szinte minden ellenőrzött ügyvédnél hiányzott az ügyfél azonosítási dokumentumokat tartalmazó külön dosszié (akta). Ezek pótlása azonban általában 1 hetes időtartamon belül megtörtént. Az ellenőrzések során más érdemleges körülményt (szabálytalanságot stb.) nem észleltem. A tavalyi évben le nem folytatott ellenőrzésekre januárban, illetve legkésőbb február első felében sor kerül.



Dr. Fodor János: A kollégák az ügyfél azonosítást megfelelően elvégezték, azonban az ügyfél azonosítás iratait az ügy aktájában helyezték el, nem nyitottak külön aktát a dokumentumok gyűjtésére. Az időpont egyeztetés a kollégákkal elég nehéz, ezért vagyunk csúszásban az ellenőrzésekkel.



Dr. Tüske Zoltán: Az időközi jogszabályváltozásokra is tekintettel (2012. márc. 1. Gt., Ctv.) felvetődött bennem az ellenőrzés tartalmának és az ellenőrzés során használt jegyzőkönyv esetleges módosításának szükségessége. Itt arra gondolok, hogy a mai szabályozás mellett vajon mikor tekintjük az ügyfelek azonosítását megfelelően megtörténtnek, mely kérdésre az ellenőrzési jegyzőkönyv 3. oldalának legelején található táblázat alapján adhatunk választ. Azt gondolom, hogy jelenleg legalább is a cégügyek esetében akkor tekinthető az ügyfél azonosítás megfelelően megtörténtnek, ha az ellenőrzött ügyvéd a " JÜB ellenőrzés" lefolytatását igazolja az ellenőrnek. Természetesen mindez csak azon ellenőrzés alá vont akták esetében merül fel, amelyek 2012. március 1.-e utáni ügyleteket tartalmaznak, hiszen korábban az ügyvéd mérlegelési körébe tartozott a JÜB ellenőrzés elvégzése. További kérdés, hogy a JÜB ellenőrzés az egyéb a Pmt. hatálya alá tartozó jogügyletek esetében kötelező-e, avagy továbbra is az ügyvéd mérlegelési körébe tartozik. November végére a hátralék feldolgozására sor kerül.

Az egyéni, egyszemélyes ügyvédi iroda és többszemélyes ügyvédi irodák által leadott Egységes szabályzatok illetve Mintaszabályzatok száma:

2013

összesen

szabályzatot beadott

szabályzatot nem adott be (szünetelők nélkül)

egyéni ügyvéd

1806

1611

351

1369

egyszemélyes ügyvédi iroda

2306

2188

175

624

szabályzatot nem adott be (szünetelőkkel)

71

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

2013 többszemélyes ügyvédi iroda

összesen

596

szabályzatot beadott

szabályzatot nem adott be (szünetelők nélkül)

536

28

B

U D A P E S I szabályzatot nemTadott

be (szünetelőkkel) Ü G Y V É D I

K

A M A R A

103

ELNÖK

Ügyvédi működési formák

Aktív

Beadta

%

egyéni ügyvéd

1806

1611

89

egyszemélyes ügyvédi iroda

2306

2188

94

többszemélyes ügyvédi iroda

596

536

90

Az elnökség által elfogadott, ellenőrzésre kijelölt személyek száma 2012. évben: 42 fő, az ellenőrzött ügyvédek száma 24 fő. Az ellenőrök 2013-ban még a 2012. év II. félévének lemaradásait pótoltákpótolják. A 2013-es évben a Budapesti Ügyvédi Kamarához a pénzmosás gyanújával összefüggésben összesen 3 db bejelentés érkezett. Minden bejelentés a jogszabályban előírtaknak megfelelően továbbításra került a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzügyi Információs Osztályához. (j)

Egyéb jellemző adatok 2013-ban bejelentett ügyvédi társulások: kiadott szárazbélyegzők

167 466

bejelentett letéti számlák:

511

bejelentett székhelyszolgáltatások

78

anyakönyvezések összesen:

1872

principálisi névjegyzékbe felvettek

117

13.5 A fegyelmi főmegbízott vizsgálati munkája – csökkenő ügyvolumen, növekvő feladatmennyiség A titkári panaszágat természeténél fogva eleve kikerülő, vagy ott el nem intézhető ügyek kerülnek a fegyelmi vizsgálati szakba. Vizsgálati szakba kell utalni minden olyan ügyet, ahol a kontradiktórius elvnek kell érvényesülnie. Bár a titkári panasz szak kirívóan magas (93%-os) alaptalansági szintjét a fegyelmi ágra futó panaszok nem érik el, de itt is látható, hogy nagyon alacsony a fegyelmi eljárás megindítása, azaz a fegyelmi bizottság elé jutó ügyek aránya (27,2%.). Ha összeadjuk a panaszok és a fegyelmi vizsgálati ügyek számát, akkor az alaptalansági mutató tovább zsugorodik (21,9%). Ha pedig az első fokú marasztalásokkal vetjük össze, ami az ügyek 5060%-a csupán, akkor láthatjuk, hogy a kollegáinkkal szemben előterjesztett panaszok kb. 85%-a vagy eleve alaptalan, vagy az alapos gyanú nem bizonyul megalapozottnak.

72

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B Ués Dfegyelmi A P E S Ezek a számok is mutatják, milyen fontos és hasznos munkát végeznek a kamara panaszT I apparátusai. Elképzelhetjük, hogy milyen más terhet róna a karra, ha ezeket a jogköröket, feladatokat az ügyvédi tevékenységet nem kellően ismerő, értő külső szervek végeznék. Ü G Y V É D I K eredményes A M A R A Bár örvendetes, hogy a vizsgálati szakba kerülő panaszok száma csökken, ez nem munkateher csökkenést. A gazdasági hátterű, nagyobb bonyolultságú ügyek aránya ugyanis növekszik. Aggasztóan nagy az ügyvédekkel szembeni büntető eljárások miatt kötelezően elrendelendő fegyelmi ELNÖK eljárások száma is. A kamara „nyomozati” ügyszakában öt fegyelmi megbízott segíti a főmegbízott munkáját. A vizsgálati csoport ügyforgalmát az alábbi táblázat szemlélteti.

Előzetes vizsgálati ügyek

2011

2012

2013

változás a tavalyi évhez képest %

előző évben befejezetlen ügyek

133

205

126

-38

adott évben beérkezett panaszügyek

574

534

442

-17

személyek szerinti panaszok száma összesen

626

581

480

megszüntető határozat

178

256

168

megszüntető határozat elnöki figyelmeztetéssel

20

17

24

megtagadó határozat

25

2

3

50

elrendelt előzetes vizsgálati eljárások

589

570

468

-17

összefoglaló jelentés (fegyelmi eljárást elrendelő intézkedéssel együtt)

184

171

138

adott év végén befejezetlen ügyek

205

126

138

9

felterjesztett ügyek

14

9

8

-11

büntető eljárások

49

39

46

17

helybenhagyó másodfokú határozatok

36

56

34

-39

hatályon kívül helyező másodfokú határozatok

5

7

4

másodfokon elbírálás alatt álló ügyek

25

19

26

megszüntetés mellett elnöki figyelmeztetést tartalmazó határozatok esetén ügyvéd fellebbezése következtében fegyelmi eljárás elrendelése

1

2

1

-17 -34 41

-19

-42 36

-50

73

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

14.

SZOLGÁLTATÁSOK

14.1 Pesti Ügyvéd

B

U D A P E S T I

Ü

G Y V É D I

A Pesti Ügyvéd, a kamara nyomtatott (belső) ingyenes hírlevele évi 12 számmal (egy nyári K Aösszevont M A R A számmal) jelenik meg, terjedelmén, tematikáján ez évben sem változtattunk. E médium szerencsésen stabilizálta helyét a honlap és heti-tíznapos időközzel megjelenő elektronikus hírlevél kontextusában. A lap archív számai kereshetően, elektronikusan is elérhető honlapunkon.

ELNÖK

Örömünkre szolgál, hogy a társszervek vezetői és egyre több szünetelő kollégánk is igényli, hogy küldjük meg részére a havilapot. 14.2 Honlap A 2012-es évben még csak 479.344 látogatást mért a statisztika, míg 2013-ban ez a szám 492.552-re emelkedett, ami meglehetősen tekintélyt parancsoló szám. A kamara honlapjának látogatottságát az alábbi táblázat szemlélteti: 2013

látogatások száma

január

29 945

február

43 477

március

41 578

április

39 504

május

33 465

június

35 693

július

41 980

augusztus

42 716

szeptember

49 978

október

44 268

november

40 744

december

49 204

Összesen

492 552

14.3 Elektronikus hírlevél 2013-ban 47 elektronikus hírlevelet küldtünk ki, tartalmuk: 

Hírek, információk: 390 darab,



Felhívások: 48 darab,



Hirdetések: 12 darab (ez az ingyenes kategória),



Fizetett hirdetések: 30 darab.

Az elektronikus „heti” hírlevelek címzetti köre: aktív ügyvédek, európai közösségi jogászok, aktív ügyvédjelöltek, központi e-mail postafiókkal (avocat.hu) rendelkező ügyvédek és ügyvédjelöltek, a megyei ügyvédi kamarák hivatalai (és rajtuk keresztül valamennyi magyar ügyvéd), a Magyar

74

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

D A P E S Országos Közjegyzői Kamara elnöksége (és rajtuk keresztül valamennyi közjegyző), Bés Ua Budapesti T I Ügyvédi Kamara munkatársai. A hírlevél olvasottsága meghaladja a tízezer főt.

Ü K

14.4 Központi e-mail postafiók - avocat.hu


Újonnan felvett ügyvédeink és az Ügyvédiskola hallgatói számára ingyenes e-mail postafiókot osztottunk ki. A címzettek száma összesen 5.624 fő. E-mail fiókok száma

2013

Forgalmi adatok Címzettek száma

E-mail forgalom

ELNÖK Adatforgalom

január

5 235 db

5 783 db

93 483 db

4 791 MB

február

5 273 db

5 832 db

98 805 db

3 167 MB

március

5 317 db

5 874 db

92 032 db

2 656 MB

április

5 355 db

5 976 db

120 959 db

2 628 MB

május

5 381 db

5 976 db

94 427 db

2 601 MB

június

5 397 db

5 982 db

83 500 db

2 106 MB

július

5 425 db

6 054 db

97 736 db

2 651 MB

augusztus

5 472 db

6 082 db

83 821 db

2 272 MB

szeptember

5 523 db

6 228 db

100 138 db

6 378 MB

október

5 579 db

6 214 db

96 739 db

3 379 MB

november

5 604 db

6 235 db

92 320 db

3 691 MB

december

5 624 db

6 214 db

57 213 db

1 973 MB

Összesen

5 624 db

6 235 db

1 111 173 db

38 293 MB

14.5 Könyvtár (a)

Digitalizálási folyamatok

2012 februárjában indítottuk el a könyvtár folyóirat-digitalizálási programját. Az érkeztetés és a tartalmi feltárás után a folyóiratok teljes terjedelemben beszkennelve a szerverre kerülnek. Az így digitalizált folyóirat-állomány segítségével leegyszerűsödik és felgyorsul az ügyvédség szakirodalommal való kiszolgálása, hiszen az igényelt cikkek e-mailben csatolmányként azonnal továbbküldhetővé válnak. 2013-ban összesen 391 fájllal (2,49 GB) gyarapodott a könyvtár digitalizált folyóirat-gyűjteménye, mely így összesen 1342 fájlt, 9,3 GB-ot tesz ki jelenleg. A könyvtár tervei között szerepel, hogy csatlakozva a MaNDA által koordinált Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Mintaprogramhoz, 2014-ben a folyóirat-állomány mellett a raktári állomány (mintegy 7500 kötet) is digitalizálásra kerül. (b)

A könyvtár webes megjelenése, látogatottsága

A 2011. január 31-étől bukkonyvtar.tumblr.com címen indult mikroszájtot 2012 elején cseréltük le a konyvtar.bpbugyvedikamara.hu webhelyen lévő saját honlapra. Két év alatt 1084 bejegyzés született, ebből 2013-ban 674, amelyet 11.779 látogató 20.968-szor látogatott meg. A Facebookon 346 ember követi a híreinket, ebből az idei évben 99 új követő iratkozott fel. A Facebook további statisztikákkal is szolgál:

75

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B oldal, U D illetve A P E S A látogatók 61%-a nő, 37%-a férfi (a maradék 2% valószínűleg a mienkhez hasonló T I adminisztrátora volt - pl. ügyvédi iroda, folyóirat, szervezet oldala), ebből 13-24 nő: 5%

13-24 férfi: 5%

25-34 nő: 28%

25-34 férfi: 13%

35-44 nő: 18%

35-44 férfi: 10%

45-54 nő: 5%

45-54 férfi: 4%

55+ nő: 5%

55+ férfi: 5%

Ü K


ELNÖK

Az e-mailes olvasói megkereséseket is összesítettük, ennek alapján kb. 700 kérést teljesítettünk (a pontos számot a Gmail e-mail kezelési rendszere miatt nem lehet mondani). A személyes látogatottságot 2013-ban a JogTudor program kiadványainak kiosztása miatt (lásd e) pont) nehéz megbecsülni, de valószínűsíthető, hogy az előző évi látogatottságot 2013-ban is tartani tudtuk, és átlagosan napi 10 látogató keresi fel személyesen a könyvtárat, ami éves szinten kb. 2600 főt jelentett. (c)

Gyarapodás

A könyvtár állománya az év folyamán 113 kötettel gyarapodott, amelyek között az ügyvédi kar tagjai által írt, és a könyvtárnak adományozott kötetek is szerepelnek. A gyarapodáshoz hozzátartozik, hogy szeptember folyamán egy megszűnő iroda felajánlotta kb. 1000 kötetes gyűjteményét a könyvtár számára, azonban a tekintélyes kötetszám miatt a feldolgozásra és a leltárba vételre csak a jövő évben kerül sor. (d)

Nyitva tartás

2013 februárjában a könyvtár kísérleti nyitva tartási idővel várta az olvasóit, mivel a látogatói visszajelzés alapján az az igény rajzolódott ki, hogy sok ügyvédnek a délutáni időszak alkalmasabb volna könyvtárlátogatásra, mint a jelenlegi nyitva tartás időszaka (10 és 14 óra között). Előzetes meghirdetés után két hétig keddtől csütörtökig 18 óráig tartott nyitva a könyvtár, ám az óránkénti legfeljebb 1 fő látogatóval a hosszabbított nyitva tartást a tesztidőszak lejárta után nem tartottuk indokoltnak. Amennyiben a jövőben is kapunk észrevételt a könyvtár nyitva tartási idejével kapcsolatban, a próba nyitva tartást érdemes lehet megismételni hosszabb meghirdetési időszak, illetve hosszabb tesztidőszak megtartásával. (e)

JogTudor program: adatbázis, könyv, CD, könytár

A JogTudor elektronikus jogi adabázis- szolgáltatás létrehozásáról a beszámoló „4.2 Tudásalkalmasság -JogTudor” fejezetében részletesen olvashattak. Szükségünk van a változó jog ismeretére, szakértelmünk fejlesztésére, de az ügyfélnek is bizonyosság kell arról, hogy mindig hozzá is férünk a legkorszerűbb tudáshoz és munkánk tudáskellékeihez. Azaz, hogy kellően fel is vagyunk szerelve mindazzal, ami ügyei elintézéséhez kell. Így könnyebben tudunk ügyhöz is jutni. Ezért biztosítanunk kell munkánk tudásfeltételeit:      

az elektronikus kitöltő nyomtatványokat, kommentárokat és szakkönyveket, több ezer iratmintát, több tízezer eseti döntést, az időgéppel visszahatályosítható mindenkori magyar jogszabályokat, a Ptk. alkalmazásához kapcsolódó praktikus szakirodalmat (pl. Fordítókulcs).

Ezt a tervet 2013-ra a JogTudor programmal megvalósítottuk: ma minden pesti ügyvéd és ügyvédjelölt számítógépén rendelkezésre állnak ezek a nélkülözhetetlen szakmai anyagok.

76

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

Ezek piaci értéke 150-250.000 Ft/év/ügyvéd. Ezt folytatni akarjuk.

B

U D A P E S T I

A JogTudor program keretén belül a Kamara minden aktív budapesti ügyvédnek, alkalmazott Ü külföldi G Y V É D I ügyvédnek, európai közösségi jogásznak, alkalmazott európai közösségi jogásznak és jogi K A kiosztása M A R A tanácsadónak beszerezte a Ptk. Fordítókulcs (HVG-Orac, 2013) című kiadványt, melynek 2013. április 29-től a könyvtárban zajlott. A kampány során közel 5000 könyv került kiosztásra, ebből levonva a meghatalmazott útján történő ELNÖK átvételeket, megbecsülhető, hogy hozzávetőlegesen 3000 ügyvéd látogatta meg személyesen a könyvtárat. Szintén a JogTudor program keretében történt a HVG-Orac és az Opten kiadók e-kommentár lemezeinek kiosztása, mely részben szintén a könyvtár közreműködésével zajlott, és több mint 2000 lemez került kiosztásra. Ezen keresztül a legfontosabb kommentárok, szakkönyvek kerültek az ügyvédekhez. A könyvtár szempontjából a kiadványok kiosztásának az a jelentősége, hogy sokan az átvételek során szereztek tudomást a könyvtárról és a szolgáltatásairól, és többen is jelezték, hogy ezentúl igénybe fogják venni a könyvtár kínálta lehetőségeket, illetve kérték el a könyvtár elérhetőségeit. (f)

Cipősdoboz-akció

A könyvtár 2011-ben indította el a Cipősdoboz-akciót, melynek keretében az ügyvédi kar tagjai a könyvtárban adhatják le a nehéz sorsú gyermekeknek szánt ajándékdobozokat, majd az így összegyűjtött csomagokat a Baptista Szeretetszolgálatnak juttatjuk el. 2011-ben 118, 2012-ben 105 dobozt sikerült összegyűjteni. Az immár hagyománnyá vált jótékonysági gyűjtést 2013-ban is meghirdettük, a dokumentum írásáig a kampány még nem zárult le, de reméljük, hogy az akció a tavalyi évekhez hasonlóan idén is sikeres lesz. 14.6 Kamarai szakmai rendezvények, konferenciák Kamaránk a tagok részére folyamatosan szervezett szakmai fórumokat, konferenciákat a közbeszerzés, adójogi változások, polgári eljárásjog, ingatlan-nyilvántartás, földhivatali eljárás, kapcsolódó APEHgyakorlat változásai, büntető eljárásjog, büntetőjogi változások, családjog, kártérítési jog közpénzfelhasználás tárgykörében. Perbeszédversenyt rendeztünk az ügyvédjelöltek szakmai megmérettetésére, ennek nyertesei sikerrel szerepeltek a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Perbeszédversenyén is. Folytatta munkáját a kamara Ingatlanjogi Szekciója is, mely több alkalommal tartotta ülését, szakmai rendezvény keretében a kamarában. Otthont adtunk a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Büntetőjogi Társaság, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete, az Ügyvédjelölti Tagozat rendezvényeinek is. Az e-archiválással foglalkozó cégek rendszeresen tartottak tanfolyamokat. A konferenciákat nagy érdeklődés kísérte, rendszeresen beharangoztuk a rendezvényeket a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, valamint a hírlevelekben és beszámoltunk azokról a Pesti Ügyvéd hasábjain is. E fórumokon igyekeztünk felhívni a kollégák figyelmét minden olyan lényeges jogszabályváltozásra, melyeknek az ügyvédi munka területén jelentősége lehet. Az előadások archív anyagai kamaránk honlapján folyamatosan hozzáférhetők.

időpont

esemény

2013. január 28.

Szalay Művészeti Szalon – Bergendy-est

2013. február 18.

Előadás-sorozat az új Btk.-ról – első előadás (előadó: dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Büntető

77

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

időpont

esemény Kollégiumának vezetője)

B

U D A P E S T I

Ü K


2013. február 18.

Szalay Művészeti Szalon – Beavató est Markó Iván világhírű társulatával

2013. február 22.

Korrupció-ellenes képzés a Kamarában – a Transparency International ELNÖK és a PILnet konferenciája

2013. február 25.

Konferencia - a földhivatali változásokról

2013. március 1.

2013. évi rendes közgyűlés

2013. március 25.

Szalay Művészeti Szalon – Sáfár Orsi és Horváth István estje

2013. március 25.

Előadás-sorozat az új Btk-ról – második előadás (előadó: dr. Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese)

2013. április 15.

Szalay Művészeti Szalon – Lenner Quartett

2013. április 29.

Előadás-sorozat az új Btk.-ról – harmadik előadás (előadó: dr. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető helyettese)

2013. május 6.

Konferencia - Végrehajtói reformot most!

2013. június 11.

Konferencia a bizalmi vagyonkezelésről – a STEP HUNGARY konferenciája

2013. augusztus 29. 2013. szeptember 19.

Ügyvédjelölti Tagozat - tisztújító közgyűlés Könyvbemutató a Kamarában - Zétényi Zsolt: A KÉPÍRÓ-ÜGY

2013. október 12.

Ügyvédek a kifutón – divatbemutató

2013. október 16.

Jelölti büntető perbeszédverseny

2013. október 18.

Családjogi előadás-sorozat – első előadás az új Ptk. Családjogi Könyvéről (előadó: Dr. Vékás Lajos akadémikus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzor emeritusa és Dr. Kőrös András, a Kúria tanácsvezető bírája)

2013. november 4.

Szalay Művészeti Szalon – Benkó Sándor és a Sparking Zenekar koncertje

2013. november 8.

Előadás a bizalmi vagyonkezelésről (előadó: dr. Sándor István Ph.D., ügyvéd, az ELTE jogi karának egyetemi docense, az MTA köztestületi tagja, a MJE Polgári Tagozatának titkára)

2013. november 8.

„Ismét megesszük amit főztünk” – főzész ügyvédek estje a Kamarában

2013. november 18.

Konferencia az új Ptk. öröklési joggal kapcsolatos rendelkezéseiről (előadó: dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke)

2013. november 29.

INTA kerekasztal

2013. december 5.

Családjogi előadás-sorozat – második előadás az új Ptk. Családjogi Könyvéről (előadó: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsa, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája-)

2013. december 8.

Mikulás-ünnepség

78

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

időpont

esemény

B

U D A P E S T I

Ü K


14.7 Kamarai adótanácsadás

E L N Ö72 K Továbbra is népszerű az félemeleti tárgyalóban tevékenykedő kamarai adótanácsadó szolgáltatása. fogadónapon mintegy félszáz megkeresésre adott választ a Wodzinsky Zsuzsanna adótanácsadó. A kiadott tanácsokat a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé tettük. 14.8 Számítógép-használat és hálózatnélküli internet-elérés a kamarában A klubban és a könyvtárban ingyenes számítógép-, a teljes épületben pedig drótnélküli internethozzáférés vehető igénybe. 15.

ÉPÜLET, INFRASTRUKTÚRA

15.1 Projektelőkészítés Az épület, infrastruktúra felújítással kapcsolatos ügyeket dr. Kiss Pál főtitkár intézte.A Budapesti Ügyvédi Kamara 2012. évi közgyűlésén költségvetésben elkülönített keretből az előző ciklusban megvásárolt Budakörnyéki (volt) Ügyvédi Munkaközösség helyiségének, illetve fellette lévő korábbi „ínségkonyha” helyiségeinek felújítását kezdte meg. A tervezésre történő szerződés megkötését megelőzően már tárgyalást kezdeményezett a BÜK a MÜK–kel arról, hogy a Szemere u. 10. alatt lévő, a MÜK tulajdonát képező, de az MJE által használt helyiségeket milyen módon csatolhatnánk a kialakítandó új egységhez. Az volt az elképzelés, hogy így egybenyitva, közvetlenül, utcán való átjárás nélkül alakíthatnánk ki 6 tárgyaló termet, amely alkalmas lenne különféle bizottsági munkák végzésére, oktatási feladatokra, vizsgáztatásra, illetve hosszú időre megoldaná a fegyelmi ügyszak szűkös tárgyalótermi kapacitását. Így a MJE a MÜK másik földszinti helyiségébe költözne át, a MÜK személyzete pedig a BÜK tulajdonát képező II. emeleti helyiségbe költözött volna. A tervekről a főtitkár beszámolt az elnökségnek, amely ezt a megoldást támogatta, de volt olyan tag, aki ellenezte. Végül is ez a megoldás nem született meg, mert a MÜK nem adta át ezeket a helyiségeket a BÜK-nek. Így át kellett alakítani az eddig elkészült terveket, és csak a saját tulajdoni helyiségek kivitelezéséhez kezdtünk hozzá. Emiatt némi csúszás következett be. A kivitelező kiválasztása a szokásos módon, versenyeztetéssel, a tervek megküldésével az arra adott árajánlat alapján történt meg. Három pályázó közül választottuk a kivitelezőt, aki a pályázat során, ugyan nem a legalacsonyabb árat adta, de ez csak árnyalattal volt magasabb, viszont mellette az szólt, hogy már többször bizonyított a kamarai kivitelezés során. A kivitelezésnél rendkívüli körülmények voltak, hiszen az építési hatóság pormentességet, a takarítást előírta, kint az utcán a konténerek tárolása, a közterület foglalás miatt folyamatos ellenőrzés alatt állt a építkezés. Ennek ellenére rendben és kellő időben megtörtént a bontás. Ennek során derült ki, hogy a Budakörnyéki ÜMK-ban beépített vasbeton födém magassága építés módja a födém egy részének elbontását igényelte. Ide egy új vasbeton lemez beöntésére került sor. Ez pótmunkát jelentett. Ugyancsak a fölszinti födém kibontását javasolta a kivitelező az építész tervezőnek, hogy a feltöltést mintegy 30 cm-rel vegyék lejjebb, így az utca felől egy lépcső megszüntethető és az alsó termek magassága ezzel a magassággal megnő, ezt a munkát is elvégeztettük. A kivitelezés a pótmunka miatti betonozás lassú száradása miatt enyhe csúszással következett be. Október végén ünnepélyes keretek között adtuk át a fegyelmi apparátusnak a kialakított helyiséget, bebútorozva, minden eszközzel felszerelve, telefon-, számítógép, internet beszerelésével. A kivitelezés

79

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U zajterhelés D A P E S során az ablakokról a régi redőnyöket eltávolítottuk, az ablakok feljavítása után az utcai T I egészen minimálisra korlátozódott. Novemberben megindult a szakmai munka. G Y V É D I A földszinten kialakult fogadótér és tárgyalóterem a mellette lévő vizesblokk és Ükonyha a mai K Afel Mvannak A R A színvonalnak megfelelő minőségű, a burkolatok kemény mészkő burkolatok, amelyek csiszolva, és házon belül megoldottuk a jelenleg kialakításra kerülő ún. nagyirodából való átjárást, illetve a tárgyalótermekből a nagyirodába való átjárást, anélkül, hogy ki kelljen menni az utcára.

ELNÖK

A bejáratot elektronikus zárral láttuk el, amelyhez a fegyelmi apparátus valamennyi tagja, ill. a kamara dolgozói belépőkártyát kaptak. A látogatók a kaputelefonon kommunikálva tudnak bejutni a tárgyalótermekbe, illetve a fegyelmi apparátushoz. Az emeleten kialakításra került két tárgyaló, bútorzata, szellőztetése ugyancsak magas színvonalú és nagyon elegáns kialakítású. A társasházzal történt megállapodás alapján a kamara a földszinti részből, 9,5 m2 átadott a társasháznak, leválasztva ebből a helyiségcsoportból, úgy, hogy ott a kukatároló került kialakításra, csempézve, ajtóval ellátva, ennek ellenértékét a társasházzal az udvar kizárólagos használatára kötött szerződésünkben számoltuk el. A díszterem felújítása is a tervek között szerepel. Elkészült a díszterem felújításának terve is, erről a főtitkár beszámolt az elnökség előtt, de sajnos vereséget szenvedett, mert az elnökség nem támogatta (csak a díszüvegezés elkészítését). A terveknek megfelelően elképzelt, színes kivitelezés a díszterem melletti folyosó kiszélesedő szakaszán lévő egyik oszlopfőn látható, ilyen lett volna s lehet a jövőben a díszterem festése. 15.2 A Szemere utcai ingatlanaink új funkcióinak kialakítása A fegyelmi apparátus átköltözését követően decemberben előkészítettük a "nagyiroda" (Szalay utcai ügyvédi ügyintézési tér) kivitelezési munkáját. A tervező a nagyiroda forgalmához mérten kemény mészkőburkolatot javasolt, a fegyelmi ügyszak néhány évvel vásárolt bútorzatát teljes egészében felhasználjuk a nagyiroda háta mögött lévő dolgozói munkahelyeknél. Ennek a szintnek a fűtése, mindvégi problematikus volt mert maga a helyiség mintegy 60 cm-rel alacsonyabban van, mint az utcaszint, ezért hideg volt, dolgozóink gyakran panaszkodtak felfázásra,az áttervezés során padlófűtés alakítunk ki a kőburkolat alá, így ez a probléma megoldódik. Ebbe a területbe egy főfal nyúlik be, amelytől az utcáról belépve jobbra kerül kialakításra a 6 ügyintézővel kialakított úgynevezett "egyablakos ügyintézői rendszer", a bal oldalon lesz a Pénzügyi csoport, a gazdasági vezetővel és a pénztár. Kialakításra kerül a jogszabálynak megfelelő számú WC és a mozgáskorlátozottak részére is ilyen helyiség kerül kialakításra. A kivitelező a pályáztatás során ajánlott egységáraival azonos ajánlatot nyújtott be, tervezőnk és műszaki ellenőrünk a méreteket és a mennyiségeket előzetesen behatárolta. A munka várható befejezése a közgyűlés napjaira várható, de a költözést csak a közgyűlést követően tudjuk megoldani. Mindenképpen említést érdemel az, hogy dr. Köves Péter elnökhelyettes a teljes ciklus alatti kamarai tiszteletdíját (négy év alatt kb. 4,8 millió Ft) az ügyfélfogadótér kőburkolatának fedezetére ajánlotta fel. A kamara számítástechnikai eszközeit teljes egészében lecseréltük, a beszerzést a számítástechnikához értők javaslatára, nem a legegyszerűbb, nem a legolcsóbb eszközök megvásárlásával, hanem stabil, jó minőségű, biztonságosan működő eszközök megvásárolásával oldottuk meg. Megvalósulni látszik a kamara digitális átállítása, ez magyarul azt jelneti, hogy az elektronikus ügyintézés mellett a beérkező valamennyi iratot az érkeztetés napján beszkenneljük, így iratelvesztés az utóbbi másfél évben nem fordult elő. A régi iratok, személyi anyagok digitalizálása is folyamatban van, az iratok több mint ¾ része elektronikusan is hozzáférhető, a munkát egy szünetelő kollegánk végzi. Ehhez a kamara megvásárolt egy nagy teljesítményű szkennert. A főtitkár költségvetés ismeretében úgy döntött, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak bíráinak, jegyzőinek, a különféle bizottság tagjainak a kamarai munkához szükséges parkolási költségét a kamara állja. Ezt előzetes számítás szerint havonta 100-120.000 Ft-re becsültük. Ez így is volt az

80

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U volt D A P E S kezdeteknél, de most decembertől ez az összeg megduplázódott, sőt januárban, februárban olyan T I két hét, amikor a 100.000 Ft-os parkolási tétel 10 nap alatt elfogyott. Tekintettel arra, hogy a parkolás ellenértékét rendező munkatársunk nem jogosult vizsgálni azt, hogy milyen kamarai Ü feladatokkal G Y V É D I összefüggésben óhajt parkolni, ezért a főtitkár javasolja az utódjának, hogy ezt a döntését K A vizsgálja M A R A felül, mert nem biztos, hogy a jó szándék és a cél találkoztak egymással. Végezetül a beruházásokkal kapcsolatban a főtitkár büszkén meri mondani, hogy minden elvégzett E Lhiszem NÖK munka a kamara előéletéhez az elődeink által létrehozott épület minőségéhez illeszkednek, és azt, hogy hosszú ideig fogja szolgálni ez a felújítás, átalakítás, beruházás a budapesti ügyvédség érdekét. 15.3 Díszterem-üvegezés A Szalay utcai fronton 2008-ig még a II. világháború idején ütött golyónyomok éktelenkedtek a lábazaton és a hulló vakolat miatt árkádok alatt kellett közlekednünk. Évről évre haladva a háború és az azt követő tehetetlenség nyomai az épületben eltüntettük. A székház dísze volt egészen 1944-ig a Róth Miksa által készített dísztermi díszüvegtető. Az elnökség pályázat útján választotta ki, az esztétikai versenyben a második és árversenyben a második helyezett művészt, aki azonban a munkát határidőben mégsem tudta elkezdeni. Ezért az esztétikai kiválasztás első helyezettjéhez fordultunk, aki az árait a kiválasztott nyertes szintjére vitte le, majd megvalósította a díszüvegezést. Ezzel az épület belső rekonstrukciós munkáiból már csak a Díszterem és az első emelet rendbetétele maradt hátra, amelyre reményeink szerint a következő ciklus végéig sort lehet keríteni. 15.4 A beruházás költségei Pénzügyi beszámolónk tételes analitikában mutatja meg a beruházás költségeit. 16.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

A 2010-es kamarai választások óta a BÜK nemzetközi kapcsolatai intenzív fejlődést mutatnak. Ez köszönhető részben annak, hogy a Kamara elnöke széles nemzetközi aktivitást fejt ki, továbbá annak, hogy a MÜK-öt a CCBE-ben képviselő delegáció valamennyi tagja (Dr. Szecskay András, Dr. Köves Péter és Dr. S. Szabó Péter) egyben a BÜK nemzetközi ügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselői is és így az általuk végzett nemzetközi tevékenység nemcsak a magyar, hanem a budapesti ügyvédség érdekeit is szolgálja. Ugyanúgy, mint a jogalkotásban, az ügyvédi működés feltételeiben is egyre jelentősebb szerephez jutnak az európai uniós irányelvek és az ezen alapuló belföldi jogszabályok. Ennek következteében egyre fontosabb a magyar ügyvédség részvétele azokban a nemzetközi folyamatokban, amelyek közvetve vagy közvetlenül meghatározzák működésünk feltételeit, hiszen ezek a jövő ügyvéd generációk munkafeltételeit alapvetően befolyásolják. A 2013-es év legjelentősebb kérdései a CCBE fórumán a határon átnyúló ügyvédi tevékenység, valamint az ügyvédi tevékenység formáival és tulajdonlásával kapcsolatos kérdések voltak. A fentiek érdekében a magyar ügyvédség egy jelentősen szélesedő nemzetközi tevékenységet folytatott, melyben az ország sajátosságai folytán a budapesti ügyvédek vitték a legjelentősebb részt. Ennek során örömteli fejlemény, hogy egyre több magyar ügyvéd vesz részt a nemzetközi ügyvédszervezetek működésében, sőt egyre többjüket választják meg ezen szervezetek fontos vezetői pozíciókba. Különféle pozíciókat töltenek be a magyar képviselők a CCBE, az IBA, a UIA és az LIDC szervezeteiben. Jelentős a Budapesti Ügyvédi Kamara, mint jogi személy tag részvétele az IBA Bar Issues Committe munkájában és a szekció által rendezett tavalyi zürichi Bar Leaders Fórumon (www.ibanet.org). A CCBE keretei között zajlanak olyan nemzetközi projektek, melyeknek mind a MÜK a részese, de a fent említett sajátosságok folytán ezek a részvételek elsősorban a budapesti ügyvédség részvételét

81

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B Unemzetközi D A P E S jelentik. A CCBE-n belül a végéhez közeledik két nagy adatbázis kialakítása, az egyik egy T I ügyvédkereső (Find-a-lawyer) a másik pedig a büntető ügyvédek olyan internetes együttműködésének és adatbázisának kialakítása (Penalnet 2), amely alkalmas arra, hogy gyors Ü és Gbiztonságos Y V É D I kommunikáció mellett, nemzetközi keretek között is hatékonyan lehessen ellátni a védői K funkciókat, A M A R A és ezáltal képes megfelelő védelmet nyújtani az ügyfeleknek egy idegen jogi környezetben is. Ezzel a nemzetközi ügyfélszerzésben hagyományosan hátrányos helyzetű büntetővédői terület művelői is kapcsolatrendszerhez jutnak. Elkezdődött a Find-a-lawyer 2 program is, amely kiterjedtebb adatok ELNÖK cseréjét fogja lehetővé tenni. Dr. Réti László elnök, Dr. Köves Péter és Dr. Szecskay András elnökhelyettesek, továbbá Dr. S. Szabó Péter titkár személyében a Budapesti Ügyvédi Kamara küldöttsége 2013-ben is részt vett az Osztrák Ügyvédi Kamara által minden év februárjában - a CCBE Állandó Bizottsági üléssel egyidejűleg megrendezett Európai Elnöki Értekezleten, amelynek szakmai programja során Dr. Szecskay András is felszólalt. Tovább erősödött a kamara kétoldalú kapcsolatrendszere, ebben sokat segítettek a különféle kamarai delegációk látogatása, azok is, amikor nem csak a tisztségviselők, hanem több tag is jött. Terveink között szerepel – a más külföldi kamarákhoz tartozó ügyvédekkel történt találkozó példáját említve – más városok ügyvédi kamarájának tagjaival történő szakmai találkozások megszervezése, akár fogadóként, akár kiutazóként. 2014 tavaszán várjuk a Török Ügyvédi Kamarák Szövetségének közel 80 területi kamarát képviselő több, mint 100 fős delegációját, amelynek már javában zajlik az előkészítése. A BÜK és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának társ-támogatása mellett 2014-ben az UIA a biotechnológia jogi vonatkozásai témakörben, külföldi előadók részvételével kétnapos konferenciát rendez. Ugyancsak külföldi előadók részvételével a szabadfoglalkozású praxisjogok átruházásainak kérdéseiről volt egy konferencia 2014. február 13-án. A magyar ügyvédség elismeréseként Budapest nyert el az Union Internationale des Avocats (UIA www.uianet.org) 2016. évi Kongresszusának megrendezési jogát, amelyen mintegy 1,000-1,200 külföldi ügyvéd részvétele várható. 17.

KÖZÉLET, ÜGYVÉDI PUBLIKÁCIÓK

17.1 Rendezvények a kamarában A kamara infrastruktúráját nemcsak az elnökség, a MÜK elnöksége, a Magyar Jogász Egylet és az Ügyvédiskola rendezvényeire vettük igénybe, hanem azokon kívül számos más rendezvényre is sor került. 17.2 Társasági élet (a)

Magyar Ügyvédnap

Tagjaink adták az Magyar Ügyvédnap résztvevőinek nagy részét is. A Magyar Ügyvédi Kamara által 2013. november 16-án megrendezett ünnepi ülés díszvendége dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és prof. dr. Tóth Mihály volt. Ez alkalommal adták át a magyar ügyvédség legmagasabb rangú kitüntetéseit, melyet kamaránk tagjai közül dr. Subasicz Éva és dr. Hidasi Gábor vehették át. Az Országos Perbeszédversenyen első helyezést ért el dr. Lévai Gábor budapesti ügyvédjelölt. Az országos kamarai estélyt a Corinthia Grand Hotel Royal Szállóban rendezték.

82

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

(b)

B

Divatbemutató

U D A P E S T I

Lassan hagyománnyá válik az Ügyvédnők a kifutón címmel megrendezett nagysikerű divatbemutató, Ü G Y V É D I melyre októberben került sor. A divatshow korábbi célkitűzése volt olyan hazai rendezvénysorozatot M A R A útjára indítani, amely a hazai divatkultúra értékeire, a minőség tiszteletére hívja felK a Afigyelmet, valamint arra, hogy az ügyvédek egy más megvilágításban tudják megmutatni magukat. Kolléganőink teljesítménye az egyébként magas várakozásokat is felülmúlóan kitűnő, nagy siker volt. (c)

ELNÖK

II. Kamarai horgászverseny

Egy természet közeli élmény részesei lehettek a dr. Tóth M. Gábor által rendezett kamarai horgászverseny résztvevői Cserhátsurányban. Nógrád megyében, a Cserhát hegység szívében fekvő egy 250 hektáros magántulajdonú festői vadasparkban található 20 hektáros víztározónál helysorsolásos versenyre került sor. Az idő jó volt, a halak szorgalmasan kerülgették a csalit. (d)

Szalay Művészeti Szalon

Folytatta sikeres munkáját a díszteremi szólókoncerteknek, zenekari esteknek, különleges operaelőadásoknak és kvalitásos könnyűzenei, ill. beszélgetős programoknak otthont adó Szalay Művészeti Szalon programjainak szervezője dr. Szlávnits László kollégánk, házigazdája a neves "zenei hídépítő", számtalan televíziós zeneprogram szerkesztője és műsorvezetője, Juhász Előd volt. A programok érvényesülését a kamara által http://www.szalayszalon.hu/bemutatkozunk.php támogatja. (e)

e

célra

kifejlesztett

honlap,

a

Mikulás ünnepség

Decemberben a tavalyi sikeren felbuzdulva és folytatva egy régi hagyományt az OBH Szalay utcai aulájában rendeztünk Mikulás ünnepséget – hatalmas érdeklődéstől és sikertől kísérve. A műsort Szinetár Dóra szolgáltatta, 200 elégedett gyermek és szüleik, kísérőik vettek részt az ünnepségen. 17.3 Ügyvédi publikációk Lehetetlen a szakmai, tudományos és szépirodalmi műveket publikáló kollégák felsorolása, mert olyan sokan vannak. Akik megtiszteltek bennünket, hogy tájékoztassanak munkásságukról, azokról ebben a fejezetben megemlékezünk:      

dr. Bálint Ákos György - Sziget a mérgezett tengerben dr. Csővári István és Menyhei Ákos. – Adótervezés határai dr. Grespik László – Visszadobok kenyérrel dr. Hasznos Judit – Koreográfia rákra dr. Ősi Zsolt – Vizsláskönyv dr. Steiner Judit regényei: Karrier, tequila, szerelem, Tűzönjátrás, Sakk-matt szerelem

Külön figyelmet igényelnek az anyagi és eljárásjogi kodifikációkhoz kapcsolódóan született, vagy a Magyar Jogász Egylet fórumain illetve folyóiratában előadott, megjelentetett művek. Ezek közül felhívjuk a figyelmet dr. Varga István szerkesztésében megjelent prof. dr. Németh János tiszteletére kiadott Pp. kodifikációs tudományos seregszemlére, amit könyv formájában az ELTE adott ki, ennek ügyvéd szerzői (többek között) dr. Csehi Zoltán, dr. Sántha Ágnes, dr. Wallacher Lajos. Meg kell emlékeznünk dr. Faludi Gábor (A szerzői jog és iparjogvérelmi jogátruházás a Ptk. háttere előtt) hazai és dr Bacher Gusztáv nemzetközi versenyjogi publikációiról. 17.4 Jövő jogászgeneráció a határon túl A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködve, a külhoni magyarság szülőföldi támogatását szervező Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel folytatjuk a munkát a dr. Szász Pál erdélyi jogász eszmeiségét követő tanulmányi ösztöndíjprogramban, mellyel a külhoni magyar gazdasági jogászképzést kívánjuk támogatni.

83

KÖZGYŰLÉS


2014. február 14.

B U D A P E S Részt vehetett az a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, T I Szlovéniában élő, magát magyarnak valló 25 személy, aki a 2013/2014-es tanévben felsőoktatási intézményben jogászképzésben vett részt. 2013. októberében került sor a program Ü "tanévnyitó" G Y V É D I eseményére. K A M A R A A támogatásban részesülő hallgató munkáját, képzését az adott szakterületen elismert gyakorló ügyvéd, tutor segíti, a nyári gyakorlatukat egy-egy szakmai szempontból a tárgyban elismert E L N Öjog K tevékenységet folytató ügyvédi irodánál töltik. A képzési köröket a gazdasági jog és a polgári alkotják. A hallgatók számára a Kamara félévenként 2-3 elektronikusan kiküldendő és teljesítendő szakmai feladatot küld ki, melynek értékelését a tutorok végzik. 17.5 Nyugdíjasaink Dr. Szalóky László az idősebb korosztály részére programokat szervez és jelzi a Budapesti Ügyvédi Kamara felé az Aranydiplomás Ügyvédek Szekciójának kéréseit. A Szekció tagjai havonta egy alkalommal irodalmi délutánt tartanak a Kamara klubjában, kirándulásokon, közös vacsorán vettek részt. A születésnaposainkat levélben köszöntöttük és a kerek évfordulósoknak az elnökség ülésein adtuk át jókívánságainkat. 18.

ZÁRSZÓ

Tisztelt Kollégák! A beszámolót a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselői, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara alkalmazottainak írásbeli jelentése alapján állítottuk össze, ez az anyag tartalmazta az általuk legjelentősebbnek tartott eseményeket és eredményeket, de ugyanakkor javaslatokat is az általuk felügyelt terület munkájának és színvonalának elősegítésére. Köszönjük munkatársaink, tisztségviselőink tavalyi és az elmúlt négy évi áldozatos, önfeláldozó munkáját, a Magyar Ügyvédi Kamara együttműködését és köszönjük tagságunk áldozatos helytállását és kifejezett támogatását!

dr. Kiss Pál

dr. Réti László

főtitkár

elnök

MELLÉKLETEK:  Díjazottak, laudációk  Szöveges beszámoló a 2013. évi gazdálkodásról, a 2014. évi terv szöveges indoklása  A Budapesti Ügyvédi Kamara 2013. évi tény- és 2014. évre tervezett költségvetési adatok  Nagyösszegű finanszírozások és beruházások 2013. évi tény és 2014. tervadatok  A Székház Kft. 2013. évi mérlege és szöveges beszámolója

84

AZ ELNÖKSÉG, AZ ELNÖK ÉS A FŐTITKÁR KÖZÖS BESZÁMOLÓJA

Recommend Documents