Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 24/2004. (VI.28.) sz. rendelete a Bp. IX. ker. Linde telephely és környéke (Illatos út - Gubacsi út – Határ út – MÁV (38230/41 hrsz.) keleti határa által határolt terület) kerületi szabályozási tervéről Budapest IX. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint 63/C. § (2) és 65/A. § (2) bekezdéseiben meghatározott jogkörével élve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet és megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli ezek alkalmazását.
AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA 1. § Jelen rendelet hatálya a Budapest IX. kerület Illatos út - Gubacsi út – Határ út menti kerülethatár – MÁV (38230/41 hrsz) keleti határa által határolt területen lévő ingatlanokra terjed ki.
AZ ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA 2.§ (1) Jelen rendelet (a továbbiakban: a rendelet) csak a jelen szabályozási tervvel (a továbbiakban: a szabályozási tervvel) együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó. (2) Az 1. §-ban lehatárolt, jelen rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: OTÉK), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatnak (BVKSZ) és a Fővárosi Szabályozási Kerettervnek (FSZKT), az általános érvényű rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a kerületi Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően szabad. (3) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek: a) a szabályozási vonal b) az övezeti határ c) a szabályozási szélesség d) az övezeti jellemzők: beépítési mód, kialakítható legkisebb telekterület, legnagyobb megengedett beépítettség, szintterületi mutató, legkisebb kötelező zöldfelület mértéke, legnagyobb építménymagasság e) az építési hely és határa, mely a telekalakítással a 5. § előírásai szerint változik f) meglévő építmény, építési hely
g) bontás esetén vissza nem építhető építmény, -rész h) kötelező megszüntetés i) a kötelező fásítás j) SZT-n jelölt feliratos szabályozási elem (4) A kötelező elemek módosítása csak a szabályozási terv megváltoztatásával megengedett. (5) A (3) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni. TELEKALAKÍTÁS 3.§ (1) A közterület-szabályozásokat és az irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. (2) Az irányadó telekhatároktól való eltérés a vonatkozó jogszabályok, övezeti előírások keretei között az alábbi előírások figyelembe vételével lehetséges: A szabályozási tervlapon nem jelölt telekalakítások, telekhatárrendezések hatósági engedély alapján lehetségesek, amelyhez a kerületi főépítész véleményét előzetesen ki kell kérni. Minden kialakuló új teleknek közterületről, vagy közforgalom számára átadott magánútról megközelíthetőnek kell lennie. A kialakuló új telkek megközelítésére teleknyúlvány, vagy szolgalom nem megengedett; A 10.000 m2-t meghaladó területű, szabályozási tervtől eltérő telekalakítás esetén elvi telekalakítási engedélyezési eljárás folytatandó le. A telekalakítással nem jöhet létre az övezeti előírásokkal ellentétes állapot. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területbe tartozik. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen belül a beépítésre szánt területek az FSZKT szerint: M jelű munkahelyi, I jelű intézményi, KV-EN jelű energia szolgáltató, keretövezetbe tartoznak. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen belül a beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint KL-KT jelű közlekedési és a KL-VA jelű vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló közlekedési, E-VE jelű védelmi, védőerdők keretövezetbe tartoznak. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, KIALAKÍTÁSA 5.§ (1) Amennyiben a Szabályozási Terven nem ábrázolt telekmegosztás jön létre, az építési helyek határvonalai az alábbiak szerint változnak: a meglévő közterületek mentén a Szabályozási Terven ábrázolt építési hely 2
határvonalai nem változhat; az oldal-, és hátsókert az általános előírások szerint alakítandó. (2) Az építési helyen kívül lévő építmények, építményrészek szintterülete nem növelhető, kivéve a 38224/10 hrsz. ingatlanon meglévő lakóházé, emeletráépítés esetén a 6. § (3) szerint. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett. Az építési helyen részlegesen kívül eső épület építési helyen belül lévő része megtartható, felújítható és az építési helyen belül bővíthető, amennyiben az egyéb előírások azt lehetővé teszik. (3) Meglévő épületekhez való hozzáépítés, bővítés esetén is be kell tartani a beépítési módra vonatkozó előírásokat, valamint az épületek elhelyezésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket. (4) Az előkertek területének min. 30 %-a 3 szintes növényzettel fedetten alakítandó ki. (5) Azon épületeknél, melyek a KL-KT jelű közlekedési területek határától mért 50 men belül állnak, a közlekedési terület felől látszó homlokzatokon ablak-klímák és klíma kültéri egységek látszó módon nem helyezhetők el. (6) A területen kerítés a telekhatáron engedélyezhető. A közterületek felé eső oldalon csak áttört kerítés létesíthető, a kerítés és lábazat együttes magassága legfeljebb 2,00 m lehet, melyen belül a lábazat magassága legfeljebb 60 cm lehet. A terv területén közterület felé eső kerítésen szögesdrót nem létesíthető. (7) A területen DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó, cégfelirat, céglogó nem helyezhető el, kivéve az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett reklámot és az épület részeként kialakított cégfeliratot. (8) Új cégfelirat, céglogo csak az épülettel együtt, felújítással, rendeltetésváltással egyidejűleg, továbbá cégváltozás esetén alakítható ki. Az épületen, illetve oszlopon elhelyezett cégfelirat, céglogo magassága legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg az épület magasságát továbbá az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. (9) A közterületen elhelyezett kerítések és a közterületen elhelyezhető építmények között fel nem sorolt építmények bontandóak. (10) A telkeken belül olyan úthálózat alakítandó ki, mely a környező úthálózati elemekkel együtt biztosítja a mindenkor hatályos, jelenleg Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti tűzoltási felvonulási területet. A tűzvédelmi előírások teljesítését a teljes telekre vonatkozóan igazolni szükséges figyelembe véve a telken meglévő és tervezett összes épületet, építményt és önálló rendeltetési egységet. (11) A területen 4,0 m-nél magasabb antenna csak építési engedély alapján helyezhető el. Antennatartó magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Közcélú antenna magassága legfeljebb 4 méterrel haladhatja meg az építési övezetre előírt építménymagasság értékét. (12) A terepszint alatt beépíthető területet elsősorban az új épület alatt kell elhelyezni. (13) Terepszint alatti parkoló a meglévő növényzet és zöldfelület védelmével, illetve a zöldfelületek megfelelő visszapótlása esetében helyezhető el. (14) A területen új töltőállomás nem helyezhető el. (15) A területen veszélyes hulladék kezelés nem végezhető és e célra épületek, építmények nem helyezhetők el, kivéve a saját tevékenységből származó veszélyes hulladékok kezelését és a veszélyes hulladékok keletkezésének helyén kialakított munkahelyi, üzemi gyüjtőhelyeket. E tekintetben veszélyes hulladéknak minősül a hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvény - jelenleg a 2000. évi XLIII. törvény 3.§ 3
- szerinti hulladékok és az ott fel nem sorolt, de a hulladékgazdálkodásról szóló törvény mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladékok. (16) Sorgarázs a közterület felőli homlokzaton és önálló épületben nem helyezhető el. (17) A a közforgalom számára megnyitott magánutak menti beépítés kialakítása, ill. az épületek közti távolság meghatározása során úgy kell eljárni, mintha azok közterületek lennének. ÉPÜLETEK KIALAKÍTÁSA 6. § (1) A területen meglévő épület bontása esetén annak helyén új épület csak jelen rendelet előírásainak megfelelően helyezhető el. (2) A meglévő lakóépületekben a lakásszám lakásmegosztással nem növelhető, a lakásösszevonás engedélyezhető. Erkélyek, loggiák utólagos beépítése, beüvegezése, lefedése csak az épület egészére, egységes kialakítással, összehangolt formában engedélyezhető. (3) Meglévő lakóépületre egy emeletszint, vagy tetőtéri szint építhető. A tetőtérbeépítések során igazodni kell az épületek építészeti karakteréhez, a meglévőtől eltérő homlokzati kialakítás kerülendő. A tetőtérbeépítéseknél a homlokzati hossz max. 1/3-a alakítható ki tetősíkból kiálló tetőfelépítményekkel. A tetősíkba bevágott teraszok, illetve a párkány elé kiálló tetőtéri erkélyek kialakítása nem engedhető meg. ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI AZ M-IX JELŰ MUNKAHELYI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 7.§ (1) Az övezet telkein az alábbi rendeltetésű, egy, vagy több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épületek helyezhetők el, illetve a meglévő épületek ezen rendeltetési célra használhatók: - a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, építmények, valamint - a kereskedelem építményei, bemutató termek - irodaépület, - ellátó, szolgáltató építmények, - a kutatás, fejlesztés építményei, - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, és szálláshelyek, - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló sportépítmények, a beépíthető szintterület max. 2%-át meg nem haladó mértékben, - parkolóházak és autómosó építményei A felsorolt rendeltetések a BVKSZ 46. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén alakíthatók ki. (2) Az építési telkek szabadonálló beépítési móddal építhetők be. Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(3) Az építési övezetek jellemzőit az 1. számú táblázat rögzíti. 1. számú táblázat 4
Az építési övezet jele
Az építési telekre meghatározott
beépít és módja
legkis ebb kiala kíthat ó terüle t
megeng edett legnagy obb beépítés mértéke
legnagyo bb szintterül eti mutató
Az épület
legkiseb b zöldfelületi mérték
Tereps zint alatti építmé nyek
min.
max.
építménymagassága m2
%
%
%
m
m
M-IX-1 SZ 3000 45 1,5 25 60 14 M-IX-2 K (SZ) 3000 55 2,0 25 60 16 (4) Ha az építési telek területe meghaladja a 10.000 m 2-t technológiai igény esetén a telek 10 %-án max. 21 m-es építménymagasság is engedélyezhető. Ez az építmény a szomszédos épületektől az oldal- és hátsó telekhatártól legfeljebb saját homlokzatmagasságával azonos távolsággal helyezhető el. (5) A 38224/10 hrsz-ú telken az SZT-n jelölt építési hely kizárólag a telek teljes rendeltetés-váltása esetén elkalmazható, lakófunkció kizárásával. I-IX JELŰ, INTÉZMÉNYTERÜLET ELNEVEZÉSŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 8.§ (1) Az övezet telkein az alábbi rendeltetésű, egy, vagy több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el, illetve a meglévő épületek ezen rendeltetési célra használhatók: közintézmények épületei, igazgatási épületek, irodaépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, szolgáltatás épületei, vendéglátás épületei, egyéb közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények, a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, kiskereskedelmi célú épületek, valamint az előzőekben felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített környezeti határértékeket. (2) Az övezet építési telkei szabadonálló beépítési móddal építhetők be a szabályozási terven ábrázolt építési helyek határvonalain belül, illetve az oldal-, és hátsókertre vonatkozó általános és jelen előírások keretein belül. Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (3) Az építési övezetek jellemzőit az 2. számú táblázat rögzíti.
5
2. számú táblázat Az építési övezet jele
Az építési telekre meghatározott
beépít és módja
legkis ebb kiala kíthat ó terüle t
megeng edett legnagy obb beépítés mértéke
legnagyo bb szintterül eti mutató
Az épület
legkiseb b zöldfelületi mérték
Tereps zint alatti építmé nyek
min.
max.
építménymagassága m2
I-IX-1
SZ
I-IX-2
SZ
%
10.000 35 10. 35 000
%
%
m
m
1,5
40
40
-
14
2,4
40
60
-
21
A KV-EN-IX JELŰ ENERGIA SZOLGÁLTATÓ ÖVEZET ELŐÍRÁSAI 9.§ (1) Az övezet telkén az alábbi rendeltetésű, egy, vagy több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el, illetve a meglévő épületek ezen rendeltetési célra használhatók: elektromos alállomás, gázátadó állomás, gáz-nyomásszabályozó állomás, valamint az ezekhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló szolgálati lakás, iroda, raktár, járműtároló építmények helyezhetők el. (2) Az övezet építési telke szabadonálló beépítési móddal építhető be. Az övezet telkén több épület is elhelyezhető. (3) Az építési övezetek jellemzőit az 3. számú táblázat rögzíti. 3. számú táblázat Az építési övezet jele
Az építési telekre meghatározott
beépít és módja
legkis ebb kiala kíthat ó terüle t
megeng edett legnagy obb beépítés mértéke
legnagyo bb szintterül eti mutató
legkiseb b zöldfelületi mérték
Az épület Tereps zint alatti építmé nyek
min.
max.
építménymagassága
6
m2
KV-EN-IX-1 SZ
%
10.000 30
%
1,5
40
%
50
m
-
m
21
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 10. § (1) Az övezeti előírásokat meghaladó méretű épületek, építmények építményrészek szintterülete nem növelhető. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett. (2) A területen kerítés kizárólag a telekhatáron létesíthető. A közterületek felé eső oldalon csak áttört kerítés létesíthető, a kerítés és lábazat együttes magassága legfeljebb 2,00 m lehet, melyen belül a lábazat magassága legfeljebb 60 cm lehet. A terv területén közterület felé eső kerítésen szögesdrót nem létesíthető. (3) A területen DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó nem helyezhető el, kivéve az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett reklámot. (4) A területen 4,0 m-nél magasabb antenna csak építési engedély alapján helyezhető el. Antennatartó magassága legfeljebb 6,0 m lehet. KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 11.§ (1) A közterületeken csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el. Közterületen új építményt elhelyezni – esővédő, autóbuszváró, telefonfülke, hírlapárusító és virágárusító pavilon kivételével – nem szabad. Pavilonok és hirdetőtáblák, reklámtáblák nem helyezhetők el. Tájékoztató és közlekedési táblák egységesen, csoportosítva helyezhetők el, max. 6 m2 felülettel. (2) A közterületeken a köztárgyakat és építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gyalogos forgalmat ne akadályozzák. (3) Új közforgalmú út csak zöld sávval összekötött fasor telepítésének kötelezettségével alakítható ki. (4) A közterületeken és a közforgalom számára átadott magánutak esetében az építményeken kívüli és a nem burkolt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (5) Útszélesítés esetén gondoskodni kell min. egyoldali fasor telepítéséről. (6) Az útszabályozással, magánút kialakítással az adott környezetben található, oltóvizet biztosító tűzcsapok számát csökkenteni nem lehet.
ÉPÜLETEK KIALAKÍTÁSA 12. § (1) A területen meglévő épület bontása esetén annak helyén új épület csak jelen rendelet előírásainak megfelelően helyezhető el.
7
AZ E-VE-IX JELŰ, VÉDELMI, VÉDŐERDŐ ÖVEZET ELŐÍRÁSAI 13.§ (1) A terület kizárólag a különböző területfelhasználási módok közötti véderdők telepítésére szolgál. (2) A területen csak: - a terület fenntartásához szükséges építmények, - biztonsági okból szükséges őrházak, - közlekedési építmények, - távvezetékek helyezhetők el max. 2%-os beépítettség mértékéig. Az épületek maximális építménymagassága nem haladhatja meg a 3,0 métert. (2) A területen meglévő telkek tovább nem oszthatók, de telekhatárrendezés megengedett. Terepszint alatti beépítés nem megengedett.
KL-KT-IX JELŰ KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET ELŐÍRÁSAI 14.§ (1) Az övezet területén csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el. Közterületen új építményt elhelyezni – esővédő, autóbuszváró, telefonfülke, hírlapárusító és virágárusító pavilon kivételével – nem szabad. Pavilonok és hirdetőtáblák, reklámtáblák nem helyezhetők el. Tájékoztató táblák egységesen, csoportosítva helyezhetők el, max. 6 m2 felülettel. (2) Az övezetben a telek területének az építményeken kívüli és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
KL-VA-IX JELŰ KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET ELŐÍRÁSAI 15.§ (1) A területen a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények helyezhetők el max. 5%-os beépítettséggel. (2) Az épületek maximális építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert. (3) A területen meglévő telkek tovább nem oszthatók, a telekhatárrendezés megengedett. (4) Terepszint alatti beépítés nem megengedett. EGYÉB ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK VÁROSKÉP VÉDELEM, ÉRTÉKVÉDELEM 16. § (1) Az építési engedélyezési tervet benyújtása előtt legalább egyszer egyeztetni kell a főépítésszel és a főépítész állásfoglalását mellékelni kell az építési engedélyezési tervhez. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen régészetileg különös figyelmet igénylő terület nincs. Amennyiben az építkezések, illetve bármilyen földmunkával járó 8
tevékenység során régészeti tárgy, maradvány kerülne elő, úgy arról az érvényben lévő általános előírásoknak megfelelően eljárva haladéktalanul értesíteni kell az illetékes államigazgatási szervet, biztosítva a szakszerű leletmentés lehetőségét. (3) A területen árusító-, vagy reklámhordozó-kocsi, pavilon, sátor, egyéb hasonló jellegű berendezés, szerkezet nem helyezhető el, a hírlap- és virágárus pavilont kivéve. (4) Útbaigazító táblák csak csoportosan, egységes megjelenítéssel létesíthetők.
KÖZLEKEDÉS 17.§ (1) A terület határoló útjai: Illatos út meglévő II. rendű főút Határ út meglévő I. rendű főút Gubacsi út, meglévő másodrendű főút (2) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv rögzíti. A szabályozási terven ábrázolt magánutak kialakításától el lehet térni. A közterületeknek és a közforgalom számára megnyitott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (3) A közterületek be nem épített és nem burkolt felületeit zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (4) Magánutakat a közterületi utaknak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani. (5) A területen megvalósítandó rendeltetési egységek működéséhez szükséges parkolás telken belül oldandó meg. A szükséges parkolás mennyiségét az OTÉK 42.§ előírásai, valamint a fővárosi és a kerületi parkolási rendeletek rendelkezései alapján kell meghatározni. A parkolási igény kielégítését a teljes telekre vonatkozóan az építési engedélyezési dokumentáció részét képező helyszínrajzon igazolni szükséges figyelembe véve a telken meglévő és tervezett összes épületet, építményt és önálló rendeltetési egységet. (6) A területen megvalósítandó rendeltetési egységek működését szolgáló rendszeres teherszállításhoz szükséges tehergépjárművek parkoló helyei is telken belül helyezendők el. KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS 18. § (1) Általános előírások: A terület jellege miatt az érvényben lévő általános jogszabályokban rögzített környezetterhelési határértékek tartandók be. A tervezett fejlesztések nem eredményezhetik a terület környezeti állapotának minőségromlását, a vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt, illetve megengedett környezetterhelési határértékek maradéktalanul betartandók. A környezetre jelentős hatást gyakoroló tevékenységek telepítésének engedélyezési eljárása során a mindenkor hatályos rendelkezések által előírt módon - jelenleg hatályos 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet - környezeti hatásvizsgálat elvégzése szükséges. (2) Felszín alatti víz és földtani közeg védelme A föld felszínén vagy a földtani közegben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. 9
A kockázatos vegyi anyagok tárolása és telephelyen belüli mozgatása csak összefüggő szilárd burkolattal ellátott területen, illetve útvonalon történhet. Az ilyen anyagokkal folytatott tevékenység során be kell tartani a jelenleg hatályos 33/2000. (III.17.) Korm. r. , vagy mindenkor a hatályos rendelkezések előírásait. A talajban, talajvízben lévő szennyezés miatt a már meglévő talajvízfigyelő kutakból legalább évente talajvízminták laboratóriumi elemzésével ellenőrizni kell a szennyező anyagok elhelyezkedésének és koncentrációjának változását. A meglévő talajszennyezettség megszüntetésére a környezetvédelmi hatóság által elfogadott tervet kell alkalmazni. A területen korábban történt szennyezések következtében használati talajvízkivétel (ipari-, szociális felhasználásra, valamint öntözésre) nem megengedhető. (3) Vízminőségvédelem A keletkező szennyvizek elvezetése csak közüzemi szennyvízelvezetéssel oldható meg. Bármely okból szennyeződött csapadékvíz csak megfelelő tisztítás után vezethető be a közcsatornába, az ehhez szükséges berendezések megléte az építési engedély kiadásakor vizsgálandó. (4) Levegőtisztaság-védelem A beruházó a terület felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás a hatályos levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelel. Új, helyhez kötött diffúz légszennyező forrás létesítéséhez, illetve meglévő bővítéséhez az illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. (6) Hulladékgazdálkodás Az üzemeltetés során keletkező hulladékok gyűjtési, szállítási és biztonságos tárolási feltételeit biztosítani kell, az ehhez szükséges berendezések megléte az építési engedély kiadásakor vizsgálandó. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység minden fázisában be kell tartani a hatályos rendelkezések előírásait. A környezet veszélyeztetését, szennyezését kizáró módon kell biztosítani a bontás és építkezés során keletkező minden fajta hulladék gyűjtési feltételeit. (7) Zaj- és rezgésvédelem A területen a zajra érzékeny helyiségek zaj elleni védelméről megfelelő műszaki megoldással gondoskodni kell. Ilyen esetben az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell, hogy az alkalmazott műszaki megoldás megvalósításával a zajvédelmi követelmények teljesülnek. Az építmények tervezése és megvalósítása során gondoskodni kell arról, hogy a határértéket meghaladó mértékű környezeti zaj ne keletkezzen. ZÖLDFELÜLETEK 19. § (1) A beépítések során biztosítani kell az övezeti előírásokban előírt zöldfelületi arányt. A tervezési terület telkein belül kötelezően zöldfelületként megtartandó területeket a szabályozási terv tartalmazza. (2) Felszínen tervezett parkolók esetén 4 gépkocsibeállónként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítéséről kell gondoskodni. (3) A megmaradó növényzet építés alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell. (4) A zöldfelület számítása során a gyephézagos parkoló-felületek nem vehetők 10
figyelembe. (5) A területen előírt minimális zöldfelületi borítottság kialakításánál gondot kell fordítani a fennálló talajviszonyokat tűrő növényfajok kiválasztására és legalább a kialakítandó zöldfelület felén többszintű (gyep-cserje, gyep-lombkorona) struktúrát kell megvalósítani. (6) A szabályozási terven megtartandó faként jelölt fák esetében fakivágás a fa biológiai pusztulása miatt, a baleset- és vagyonvédelem érdekében vagy minőségi zöldfelületfejlesztéssel járó értéknövelő beruházás során történhet. (7) Fakivágás esetén gondoskodni kell a hatályos önkormányzati rendelet szerinti megfelelő mértékű fapótlásról. KÖZMŰVESÍTÉS 20. § (1) A terület teljes közművesítéssel látandó el. Használatbavételi és fennmaradási engedély csak a teljes közművesítés megléte esetén adható. (2) A területen keresztülhaladó, illetve annak közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő − a vonatkozó rendeletekben és szabványokban rögzített − biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek, az üzemeltetővel egyeztetett kiváltásukig, megszüntetésükig. (3) A területen a használaton kívüli közművezetékeket, berendezéseket, építményeket el kell távolítani. A korábban létesült, meglévő földalatti tűzcsapokat közműkiváltás, -átépítés esetén föld felettire kell kicserélni. (4) Reklámvilágítással, telken belüli térvilágítással káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát korlátozni nem szabad. (5) A területen új légvezeték nem helyezhető el. A meglévő légvezeték esetében csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges munkálatok végezhetők. (6) A közterületi és a telken belüli tüzivízhálózat elemeiből, illetve tüzivíztárolókkal olyan rendszer alakítandó ki, melyeknek együttesen biztosítani kell a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti előírásos mennyiségeket. Az építési engedélyezési tervben szerepelnie kell a vonatkozó megoldásoknak. (7) A magánutak alá tervezett közmű-ellátó rendszerek esetében az átadási-, mérési helyekről és a szolgáltatás biztosításának körülményeiről a közműszolgáltatókkal megállapodást kell kötni. (8) A vezetékes vízhálózat nyomvonalának megváltoztatásakor vagy új nyomvonal létesítésekor az új tűzcsapok telepítési helyét, illetve a meglévők áthelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. (9) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a változtatási tilalomról szóló 43/2003. (XII. 30.) sz. Kt. rendelet hatályát veszti.
11
B u d a p e s t, 2004. június 17.
Dr. Gegesy Ferenc sk. polgármester
Dr. Oszvári István sk. jegyző
12
