Az életmód szerepe a krónikus betegségek megelőzésében Dr Borbényi Erika Quintess Egészség és Tudásközpont

Az életmód szerepe a krónikus betegségek megelőzésében Dr Borbényi Erika Quintess Egészség és Tudásközpont

2013.04.19

WHO Európai régió nem fertőző betegségek A halálozás 86%-át, valamint a betegségterhek 77%-át okozzák  szív- és érrendszeri megbetegedések – több mint 50%-ért felelős  daganatos betegségek  mentális problémák  cukorbetegség  krónikus légzőszervi megbetegedés  musculosceletális problémák

2013.04.19

2013.04.19

Factors that determine health  Environment

19%

 Healthare

10%

 Inherited genetic background

18%

 Lifestyle

53%

2013.04.19

Source: U.S. Centers for Disease Control and Prevention

Halálozás 60%-áért.1 felelős 7 fő kockázati tényező Az Európai Régióban a

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

magas vérnyomás dohányzás zsíranyagcsere zavar diabetes mellitus túlsúly kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás mozgáshiány

1.http://www.who.dk/mediacentre/PR/2006/20060908_1

2013.04.19

Mivel sok krónikus betegség kialakulása szorosan összefügg az életmóddal, a szívbetegség, stroke, 2. típusú cukorbetegség 80%-a, valamint a rákos megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne –

ha az általános életmódbeli tényezőket kiküszöbölnék.

kockázati

(www.who.dk/mediacentre/PR/2006/20060908_1)

2013.04.19

Amerikai Diabetes Prevention Program, (DPP) 2002 • 3 év • 3234 túlsúlyos, IGT • megfelelő életmód 58%-kal csökkentette a diabetes kialakulását vs metformin 31%. • A megfelelő életmód hatékonyabb megelőző módszer, mint egyes gyógyszerek

2013.04.19

Diabetes Prevention Program (DPP) Outcomes Study: DPP résztvevők 88%-ának 10 éves utánkövetése – az életmód csoportban 34%-kal, a metformin csoportban 18%-kal kevesebb a kialakult diabetes előfordulása a placebo csoporthoz képest The Lancet, 374, ( 9702), 1677 - 1686, 2009

• már kialakult kórképek esetén is segíthet a megfelelő életmód! Egyes daganatos betegségek lefolyása kedvezőbb • az életmód és a szív- és érrendszeri események kialakulása között is igazoltan szoros az összefüggés

2013.04.19

Interheart study

Az étkezés és az életmód megváltoztatásával a szív- érbetegségek 95%-a megelőzhető. Yusuf S et al. Lancet. 2004 Sep 11;364(9438):937-52.

2013.04.19

A A megfelelő felépítésű, ellenőrzött (randomizált és nem-randomizált) vizsgálatok statisztikailag szignifikáns eredményei következetesen alátámasztják a vonatkozó ajánlásokat. B A tudományos adatok kevésbé következetes eredményeket szolgáltató megfigyeléses vagy ellenőrzött vizsgálatokból származnak. C Szakértői véleménnyel alátámasztott állítás; a rendelkezésre álló tudományos eredmények nem egybehangzóak, vagy nem végeztek idevonatkozó, ellenőrzött vizsgálatokat.

Az életmódi rehabilitációnak a különböző tényezőkre kifejtett hatása

2 A bizonyítékok szintje

Javítja a fizikai terhelhetőséget.

A

Fokozza az izomerőt és állóképességet.

B

Csökkenti a szívbeteg panaszait.

B

Növeli a dohányzást véglegesen abbahagyó betegek számát. Nem meggyőzően bizonyított, hogy önmagában a mozgásterápia befolyásolja a dohányzási szokásokat. 2013.04.19

B

Szignifikánsan csökkentheti a vér lipid-szintjét. A testedzés alapvető fontosságú,

2 B

annak ellenére, hogy önmagában nem hat következetes módon a plazma lipid- és lipoprotein szintjeire. Elősegíti a testsúlyfelesleg csökkentését. A mozgásterápia önmagában is csökkenti a

B/C

fölös testtömeget, és a test zsírtartalmát, azonban más módszerek nélkül hatékonysága változó.

A kórosan magas vérnyomás csökkentésére gyógyszeres kezelés nélkül, önmagában nem alkalmas.

2013.04.19

B

Nem befolyásolja a szívizom-infarctus nem-fatális kimenetelű ismétlődésének

A/B

gyakoriságát. Lassíthatja az aterosclerosis progressziójának ütemét, és csökkentheti a koszorúér-betegség szövődményének gyakoriságát.

Csökkenti a szívizom-infarctust szenvedett betegek összegzett, ill. cardiovascularis eredetű halálozását.

Lassítja a koszorúerek angiographiával kórismézett aterosclerosisának progresszióját, sőt számos esetben vissza is fordítja. 2013.04.19

B

A/B

2

A terheléses EKG, Holter monitorozás, ill. izotópos perfúziós scintigraphiás vizsgálatok eredményei alapján mérsékli a szívizom ischaemiáját.

Szívelégtelenségben, ill. középsúlyos-súlyos bal kamrai szisztolés díszfunkcióban,

B

A/B

szívátültetéssel kezelt betegekben növeli a funkcionális kapacitást és enyhíti a panaszokat, ugyanakkor nem rontja a bal kamra működését.

Az idős korú koszorúér-betegek a fiatalabbakhoz hasonló mértékben alkalmasak a rehabilitációs edzésprogramban való részvételre.

2013.04.19

B

2

A rendszeres fizikai aktivitás egészségre gyakorolt igazolt pozitív hatásai

3

Gyermekek, felnőttek, idős korúak, várandósok vizsgálata • 2-es típusú diabetes, coronária-betegség, stroke, bizonyos daganatos betegségek, csontritkulás, depresszió megelőzése • hypertonia és dyslipidemia mint rizikótényező következményeinek csökkentése. • fittségi-szint : aerob kapacitás, izomerő, állóképesség javulása • általános aktivitási-szint emelkedése (sporton kívül végzett aktivitások) • mentális egészség (hangulat, kognitív funkciók) javítása • sérülések, balesetek, szívinfarktus megelőzése 3 World Health Organization (2010): Global recommendations on physical activity for health; WHO Library Cataloguing-in-Publication Data, Printed in Switzerland

2013.04.19

A rendszeres fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív hatásai3 • Gyermekek és serdülőkorúak : Erős evidencia

• • • •

fokozott szív-érrendszeri állóképesség, izomerő javuló csontegészség, a csontfejlődés üteme optimális javuló anyagcsere értékek kedvezőbb testösszetétel (izom-zsír arány)

Közepes evidencia

• a depresszió tüneteinek oldása • WHO: heti 5X fél óra mozgás ajánlott 2013.04.19

A rendszeres fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív hatásai3 • Felnőtt- és időskor Erős evidencia

• Csökken: a korai halálozás • a koronária betegségek • a stroke • a magas-vérnyomás • a magas vér-lipid szint • a 2-es típusú cukorbetegség • a vastagbél daganatok • bizonyos emlődaganatok kialakulásának esélye 2013.04.19

A rendszeres fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív hatásai3 • Felnőtt- és időskor Erős evidencia

• • • • • •

a testtömeg növekedés megelőzése a fogyókúrás programok sikere nő a szív-érrendszeri állóképesség, az izomerő javul az esések száma csökken a depresszió tünetei oldódnak a kognitív funkciók javulnak

2013.04.19

A rendszeres fizikai aktivitás egészségre gyakorolt pozitív hatásai3 • Felnőtt- és időskor Közepes - erős evidencia

• a hasi típusú elhízás mértéke csökken Közepes evidencia

• A combnyaktörés kockázata csökken • a tűdőrák, és az endometrium carcinoma kialakulásának esélye csökken • a csontsűrűség nő (csak a csontokra ható mozgásformák esetében) • az alvásminőség javul2013.04.19

A rendszeres testmozgás hatása az öregedésre3

• • •

• •

•

nő a szív-érrendszeri teljesítőképesség nő az izomerő nő a hajlékonyság: az ízületek, inak, szalagok, izmok rugalmassága javul a mozgáskoordináció csökken a magasvérnyomás, elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, csont ritkulás kialakulásának esélye javul a mentális teljesítmény 2013.04.19

A rendszeres testmozgás hatása az öregedésre3 • Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a sportos időskorhoz kevesebb betegség társul. • Csökken az előfordulási gyakorisága: – szív-érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás, stroke) – anyagcsere-betegségek (pl. 2es típusú cukorbetegség) – emlő-, vastagbél daganat

2013.04.19

A rendszeres fizikai aktivitás hatása a daganatos betegségek rizikójára Kockázat csökkentő biológiai mechanizmusok: • • • •

hormon szint változások a testzsír csökkenése az immunrendszer aktivitásának fokozása a szabadgyökök képződésének változása a gyökfogó rendszereken keresztül Napi 30-60 perc közepes vagy erősebb fizikai aktivitás szükséges, hogy az emlő- és vastagbél daganat kialakulásának az esélye csökkenjen. 4.The role of physical activity in the prevention of cancer Review Article; Joanna Kruk1, Hassan Y. Aboul-Enein2; Cancer Therapy Vol 5, 169-180, 2007 2013.04.19

A korai halálozás rizikója és a fizikai aktivitás összefüggése3

Közepes és intenzív fizikai aktivitás, perc/ hét 2013.04.19

Egészséges táplálkozás

• Az ételek sem nem jók, sem nem rosszak, de vannak egészségesebbek a többinél • Egészségesek: alma, banán, fekete áfonya, szőlő, narancs, gránátalma, eper, paradicsom, görögdinnye, paprika, répa, hagyma, spenót, bab, dió, tengeri halak, joghurt, tej, teljes kiőrlésű kenyérfélék, zöld és fekete tea

2013.04.19

A táplálkozás élettani hatásai:

A tápanyagok elemei befolyásolják • az anyagcsere folyamatokat • a belső elválasztású mirigyek működését (DE: ételeinkkel nem csak tápláló anyagok és energia, hanem számtalan egészségkárosító anyag is bekerülhet a szervezetünkbe.)

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A vörös szőlőben és a belőle készült • • • • •

vörösborban lévő rezveratrol gyulladáscsökkentő, vírusfertőzések elleni, oxidatív stressz elleni, a vérlemezkék összecsapódását gátló, a daganatos sejtek növekedését gátló tulajdonsága révén a szív- és érrendszeri-, a daganatos betegségek, valamint a diabetes megelőzésében kap egyre nagyobb szerepet

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

Az anticianinokban gazdag bogyós gyümölcsök, mint az áfonya, a szeder, a földieper, vagy a málna védő tényezőnek bizonyult a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzése szempontjából.

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A keresztesvirágú zöldségekben (például a káposztafélékben, a brokkoliban, a karfiolban) található glükóz-inolátok a kutatások alapján csökkenthetik a vastagbél-, valamint a tüdőrák kockázatát.

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A szójában és az abból készült ételekben található fitoösztrogének csökkentik az emlő-, a prosztata-, valamint a vastagbélrák kockázatát.

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A fokhagyma rendszeres fogyasztása fitonutrienstartalmának köszönhetően kedvezően hat a szív- és érrendszerre, illetve csökkentheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát.

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A paradicsomban található likopin védőtényezőként szolgál a szív- és érrendszeri, valamint a prosztatarák megelőzésében.

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A kávé (koffeines és koffeinmentes egyaránt), valamint a teafélék rendszeres fogyasztása vizsgálatokban csökkentette a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

2013.04.19

Példák a fitonutrienseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony hatásaira6

A nagy kakaótartalmú (minimum 60%-os) csokoládé flavanoltartalmának köszönhetően segíti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, valamint javítja az érelmeszesedésben szenvedő egyének egészségi állapotát.

2013.04.19

Táplálkozási tényezők hatása a CVD rizikóra • • • • • • • • • •

Telített zsírsavak Telítetlen zsírsavak Omega3 zsírsavak, halak Koleszterin Bőséges zöldség,gyümölcs Elegendő K-bevitel Túlzott Na, sóbevitel Élelmi rostok Mérsékelt alkohol Túlzott alkohol

Hatás a CVD rizikóra növeli/csökkenti

• • • • • • • • • •

N CS CS N CS CS N CS CS N

Evidencia szint

• • • • • • • • • •

A A/B A B A A A A A A

Forrás: OÉTI

2013.04.19

Interheart study

Az étkezés és az életmód megváltoztatásával a szív- érbetegségek 95%-a megelőzhető. Yusuf S et al. Lancet. 2004 Sep 11;364(9438):937-52.

2013.04.19

Dean Ornish (1953 - ) Ornish Módszer

• Preventive Medicine Research Institute igazgatója • Az életmód változtatásával a súlyos koszorúér betegség visszafordítható • Megállítható a prosztatarák és emlőrák súlyosbodása • Javul a depresszió, a magas koleszterin szint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség • A telomeráz enzim aktivitása 3 hónapos intenzív életmódváltás után mintegy 30%-kal nőhet

2013.04.19

GEMINAL tanulmány

• Gene Expression Modulation by Intervention with Nutrition and Lifestyle • 30 férfi beteg, prostata cc., műtét és sugár kezelés nélkül, átl. 62,3 év, PSA 4,8ng/ml (0,5- 21,4) • Kizárólag életmód változtatás • Biopszia előtte és 3 hónap múlva: mRNS izolálás – cDNS array – gén expressziós profil

2013.04.19

Eredmények 3 hónap múlva

• 11,6% zsír kalória/nap, >3,6 óra mozgás/hét, stressz kezelő foglalkozás 4,5 óra/hét: BMI, vérnyomás csökkenés • Haskörfogat csökkenés 97,2+-11,1 cm-ről 89,5+-9,2 cm-re • RAS onkogének egy részének (RAN), az IGF vonal gének (zsír anyagcsere) és szénhidrát anyagcsere szabályozó gének expressziója csökkent • PSA csökkent • Az életmódváltoztatás képes megváltoztatni a prosztata szövetben számos gén expresszióját Ornish D. és mtsai, PNAS 2008, 105: 8369-8374 2013.04.19

A koszorúér szűkület egy, ill. öt év alatti változása az Ornish programban résztvevő és kontroll betegeken.

2013.04.19

A koszorúér-elmeszesedés 5 éves változása az Ornish-program előírások szigorú vagy kevéssé szigorú betartása mellett

2013.04.19

Az Ornish program elemei

• Táplálkozás (10% zsírkalória, összetett szénhidrátokban gazdag: zöldség, gabona, hüvelyesek, gyümölcs) • Fizikai edzés, aerob, statikus, nyújtó (A fizikai edzésprogram nemcsak az életminőséget javítja, de befolyásolja génjeinket, a gének „expresszióját” is, ami a várható élettartamot kimutathatóan növeli.) • Stressz kezelés, jóga, meditáció • Motivációs, támogató csoport kezelés

2013.04.19

Ornish vizsgálati eredményei7

A táplálkozás és az életmód megváltoztatása képes: • visszafordítani a coronariasclerosist • bekapcsolni egészségvédő géneket & kikapcsolni betegségtámogató géneket • meghosszabbítani a teloméreket, az öregedést befolyásoló kromoszóma-végződéseket • lassítani, megállítani, vagy visszafordítani a korai stádiumú prosztata karcinóma progresszióját 2013.04.19

Az életmódváltás hatása a 2-es típusú diabetes kialakulásának kockázatára • Genetikai praedispositio • Többszörösen bizonyított kockázatcsökkenés életmód változtatással • Célok: legalább 5% fogyás, a fogyasztott teljes energia <30%-a a zsírbevitel, <10%-a a telített zsírsavaké, a rostbevitel min.15 g/1000 kcal/nap, fizikai aktivitás min. heti 4 óra. • 4X-es kockázatcsökkenést értek el, ha 4 vagy 5 cél teljesült Kosaka K. és mtsai, Diabetes Res Clin Pract. 2005, 67:152-62. Lindström J. és mtsai, Lancet 2006, 368: 1673-9.

2013.04.19

2013.04.19

AGING AND BIOLOGICAL INFORMATION

GENETIC MODEL OF AGING

PHARMACOLOGICAL MODEL OF AGING

EPIGENETIC MODEL OF AGING

2013.04.19

Mi a jövőképünk?

• A mainál egészségesebb nemzedék • A várható élettartam emelkedése – legyen minőségi • Az időskor értékes, minőségi évekkel gazdagodjék • Személyre szabott életmód programok

2013.04.19

Köszönöm a figyelmet

2013.04.19

Irodalom 1.

2. 3. 4. 5.

6.

http://www.who.dk/mediacentre/PR/2006/20060908_1 Veress G., Berényi I., Szatmáry Gy., Szász K., Szeles É. Ischaemiás szívbetegek rehabilitációja, Kardiológiai Útmutató 2003/II 90-101. Medition Kiadó World Health Organization (2010): Global recommendations on physical activity for health; WHO Library Cataloguing-in-Publication Data, Printed in Switzerland The role of physical activity in the prevention of cancer Review Article; Joanna Kruk1, Hassan Y. Aboul-Enein2; Cancer Therapy Vol 5, 169-180, 2007 Fitonutriens irodalmak: Hor S, Butler E,* McLoughlin J: Prostate cancer and diet: food for thought? BJU International, 107, ( 9) 13481359 , 2011 Diabetes UK Nutrition Working Group Members: Evidence-based nutrition guidelines for the prevention and management of diabetes. May, 2011 European Food Information Council: Colours of fruits and vegetables and health A. Mordente, B. Guantario et al.: Lycopene and Cardivascular Diseases: An Update. Current Medicinal Chemistry. 18, 1146-1163, 2011 Mohammad, A., Jung, H. B., Levy, K,, David, R. B., Arianna, L. K.: Multiple molecular targets of resveratrol: anticarcinogenic mechanisms. Arch Biochem Biophys. 486(2): 95–102, 2009 Mary F.-F. Chong, M. F.-F., X Macdonald, R., Lovegrove, J. A.: Fruit polyphenols and CVD risk: a review of human intervention studies. British Journal of Nutrition, 104, 28–39, 2010 Merritt T, Ornish D, Scherwitz L, Billings J, Elliott M, Lipsenthal L. The effects of intensive lifestyle changes on coronary heart disease risk factors and clinical status in self-selected heart patients. Journal of Cardiopulmonary Rehabilitation. 15: 353, 1995 Gould KL, Buchi M, Kirkeeide RL, Ornish D, Stein E, Brand R. Reversal of coronary artery stenosis with cholesterol lowering in man followed by arteriography and positron emission tomography. J Nucl Med.; 30: 345, 1989 Ornish DM, Gotto AM, Miller RR, et al. Effects of a vegetarian diet and selected yoga techniques in the treatment of coronary heart disease. Clinical Research. 27: 720A, 1979 2013.04.19