AZ ÉLETKOR ÉS A TESTSÚLY HATÁSA A HÚS KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE

14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2002

AZ ÉLETKOR ÉS A TESTSÚLY HATÁSA A HÚS KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE METZGER SZ.1, ODERMATT, M.2, SZENDRŐ ZS.1, MAKAI A.2, RADNAI I.1, SPIESS, J.2, BIRÓNÉ-NÉMETH E.1, NAGY I.1 1

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, P.O.Box 16, Hungary 2 Olivia Kft, 6050 Lajosmizse, Mizse tanya 94.

Abstract - Effect of age and body weight on chemical composition of meat Pannon White growing rabbits were slaughtered at 10.5, 12 or 13.5 weeks of age, at an average body weight of 2.53, 2.84 and 3.15 kg, respectively. Within each age groups five body weight categories were formed in such a way that the weight difference between two neighbouring age groups and weight categories was equally 0.3 kg. The design of the experiment permitted the separate examination of the effects exerted by age and body weight on chemical composition of meat. Ten hind leg (HL) meat and 10 m. longissimus dorsi (LD) samples were subjected to chemical analysis from each group (from a total of 135 animals). The average moisture, crude protein, crude fat and crude ash content of the two different meat samples was 74.0, 22.2, 3.65 and 1.23%, respectively, in the HL and 74.6, 23.4, 0.80 and 1.31%, respectively, in the LD. Protein and ash content was significantly (P<0.05) higher in the LD while fat in the HL. Parallel to the increase of body weight, water content decreased both in the HL (75.1→72.6%; P<0.05) and in the LD (74.8→74.2%; P<0.05). With the advancement of age the water content of the HL increased (73.5→74.4%; P<0.05), while that of the LD did not change (74.5→74.7%). Neither the body weight nor the age affected the crude protein content of the meat samples significantly. With the increase of body weight the fat content of both types of meat samples rose substantially (in the HL: 2.30→5.03%; P<0.05; in the LD: 0.74→1.21%; P<0.05). With the advancement of age the fat content of both the HL (4.60→3.01%; P<0.05) and the LD (0.95→0.75%; P<0.05) decreased. The crude ash content of the meat samples did not depend on either the age or the body weight.

BEVEZETÉS Az életkor és a testsúly hatását a nyúlhús kémiai összetételére többen vizsgálták (DALLE ZOTTE, 2000). Egyes szerzők a testsúly (RISTIC és mtsai, 1988; SZENDRŐ és mtsai, 1998; PETRACCI és mtsai, 1999), mások az életkor hatását tanulmányozták (RAO és mtsai, 1978; PETERSEN és mtsai, 1988; MAERTENS és DE GROOTE, 1992; PARIGI-BINI és mtsai, 1992; DALLE ZOTTE és mtsai, 1996; CAVANI és mtsai, 2000). A kísérletek többségében az életkor növekedésével az állatok testsúlya is nőtt, illetve a különböző súlyú állatok életkora eltérő volt. Ezért nem lehet pontosan tudni, hogy az eredmények mennyire függtek az életkortól, illetve a testsúlytól. Egyedül MILISITS és mtsai (2000) vizsgálták egymástól függetlenül az életkor és a testsúly hatását, illetve PETRACCI és mtsai (1999) kísérletében egyezett meg az eltérő súlyú nyulak életkora. Az irodalmi adatok összehasonlítását tovább nehezíti, hogy az egyes szerzők másmás adatot közölnek. Így például PETRACCI és mtsai (1999) csak a hosszú hátizmot vizsgálják, PARIGI-BINI és mtsai (1992) a combhús és a hosszú hátizom együttes adatait közlik, MAERTENS és DE GROOTE (1992) ugyanakkor a teljes karkasz húsát együtt vizsgálta. Kísérletünk célja, hogy az életkor és a testsúly hatását a combhús és a hosszú hátizom kémiai összetételére külön-külön vizsgáljuk.

121


ANYAG ÉS MÓDSZER Pannon fehér anyanyulak három csoportját 10 nap eltéréssel termékenyítettük. Az ivadékokat 35 napos korban választottuk el és hizlaló ketrecben (2-3 nyúl/ketrec) neveltük fel. Ad libitum kaptak kereskedelmi forgalomban kapható nyúltápot (energia: 10,3 DE MJ/kg; ny. fehérje: 16%; ny. zsír: 2,5%; ny. rost: 15,5%). Az ivóvíz, tetszés szerinti mennyiségben, súlyszelepes önitatóban állt rendelkezésre. Az istálló hőmérséklete 15-16oC, a megvilágítás 16L:8D volt. A nyulakat azonos napon 10,5; 12 és 13,5 hetes korban vágtuk le (n=135). Az átlagsúly 2,53; 2,84 és 3,15 kg, a 10,5 és 12, illetve a 12 és 13,5 hetes nyulak közti átlagos eltérés 0,3 kg volt. Az átlagsúlytól ±0,3 kg és ±0,6 kg eltéréssel, minden korosztályból 5 súlycsoportban vágtuk le a nyulakat. Két-két szomszédos kor-, illetve súlycsoport közötti eltérés így egyaránt 0,3 kg volt. A vágási eredményeket az első részben tárgyaltuk (METZGER és mtsai, 2002) Daraboláskor a karkasz középső részéről eltávolítottuk a hosszú hátizmot, a combokról pedig a combhúst. A -20oC-on tárolt húsminták kémiai analízisét az egyetem Kémiai Intézetében végeztük. Minden csoportból 10-10 ledarált és homogenizált combés hosszú hátizom mintát vizsgáltunk. Természetesen azokból a csoportokból, ahol tíznél kevesebb állat volt, az összes mintát megvizsgáltuk. A kémiai analízis során a következő módszereket alkalmaztuk: - Nedvességtartalom: MSZ 5874/4-80; az összes szárazanyag tartalom meghatározása homokkal együtt végzett szárítással. - Nyersfehérje tartalom: MSZ 6830/4-81; KJEL-FOSS gyors nitrogén meghatározással (N x 6,25) - Nyerszsír tartalom: MSZ 5874/2-85; meghatározott oldószeres extrakcióval - Nyershamu tartalom: MSZ ISO 5984; 550oC-on 3 órán át történő hevítéssel A kapott eredményeket kéttényezős varianciaanalízissel, SPSS 10.0 programcsomag segítségével értékeltük. Az egyes csoportok összehasonlítására Tukeytesztet használtunk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kísérlet eredményeit az 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze. A vékonyan írt számok az egyes kor- és súlycsoportokhoz tartozó egyedek átlagát és szórását mutatják. Az utolsó oszlop vastagon írt álló számai a 2490 és 3250 g közötti 3-3 súlycsoport átlagát és szórását adják. Itt mindhárom csoport átlagsúlya azonos, de az életkor eltérő, így csak az életkor hatása érvényesül. Az utolsó sorban a dőlt vastag betűvel írt értékek – minden életkoron belül a legkisebbtől a legnagyobb felé haladva – összegezve mutatják az átlagostól ±0,3 és 0,6 kg-mal eltérő testsúly, életkortól független hatását. A két húsminta átlagos nedvesség-, nyersfehérje-, nyerszsír- és nyershamu tartalma sorrendben: combhús: 74,0; 22,2; 3,65 és 1,23; hosszú hátizom: 74,6; 23,4; 0,80 és 1,31. Az eredmények szerint a víz-, fehérje- és hamutartalom a hosszú hátizomban, a zsír pedig a combhúsban volt szignifikánsan (P<0,05) nagyobb. A különbség az irodalomban közöltekkel (PARIGI-BINI és mtsai, 1992; DALLE ZOTTE és mtsai, 1996; SZENDRŐ és mtsai, 1998) megegyezően alakult.

122


1. táblázat A combhús kémiai összetétele az életkortól és a testsúlytól függően Talbe 2. Effect of age and body weight on the chemical composition of the meat on hind leg Életkor (hét) (1)

1860-2050 átlag(3) SD

2150-2350 átlag (3) SD

2490-2630 átlag (3) SD

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

76,1C -

0,443 -

74,9BC 74,5AB -

0,804 0,802 -

74,3BC 74,9B 74,7B 75,1C

1,485 1,804 1,418 0,872

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

21,2 -

0,263 -

20,7 21,7 -

0,375 0,563 -

20,8 a 21,1 ab 21,5 b 21,5B

0,363 0,577 0,435 0,252

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

1,51A -

0,766 -

3,21AB 2,71A -

0,519 1,343 -

3,71B 2,85A 2,68A 2,30A

1,521 0,658 1,063 0,684

10,5 12 13,5

1,23 -

0,074 -

1,28 1,18 -

0,067 0,09 -

1,22 1,24 1,18

0,045 0,079 0,135

Testsúly (g) (2) 2780-2920 3090-3250 átlag (3) átlag (3) SD SD Víztartalom (%) (6) 73,6ABa 0,991 72,5Aa 0,971 AB 74,0 ab 0,459 73,4Aab 1,348 74,5Bb 0,735 74,0ABb 0,831 74,8C 0,231 74,1BC 0,173 Nyersfehérje (%) (7) 20,7 a 0,38 20,7 a 0,408 21,5 b 0,241 21,5 b 0,306 21,3 b 0,385 21,4 b 0,271 21,0A 0,306 21,2AB 0,379 Nyerszsír (%) (8) 4,50BCb 1,193 5,58Cb 1,133 A 3,28 a 0,557 3,92ABa 1,181 3,02ABa 0,409 3,33ABa 0,788 3,03AB 0,180 3,44BC 0,235 Nyershamu (%) (9) 1,21 0,033 1,25 0,087 1,23 0,077 1,26 0,127 1,23 0,089 1,26 0,103

3350-3520 átlag (3) SD

3650-3840 átlag (3) SD

Összesen** (4) (2490-3250) átlag (3)

SD

72,2A 73,8AB 73,6B

1,072 0,753 0,200

73,1A 72,6A

0,663 0,458

73,5a 74,1ab 74,4b

0,907 0,750 0,361

21,2 21,3 21,2A

0,198 0,284 0,416

21,2 21,0A

0,212 0,289

20,7a 24,4b 21,4b

0,058 0,231 0,100

4,91B 3,80BC 4,073C

1,156 0,883 0,374

4,59C 5,027D

0,654 0,505

4,60b 3,35a 3,01a

0,939 0,538 0,325

1,3 1,19

0,04 0,131

1,16

0,097

1,23 1,24 1,22

0,021 0,015 0,040

Age (week) (1); body weight (g) (2); mean (3); total (4); together (5); moisture (%) (6); protein (%) (7); fat (%) (8); ash (%) (9) A felső index (A, B, C, D) a súly, az alsó index (a, b, c,) a kor hatását mutatja. Az eltérő betűk mindkét esetben P<0.05 szinten szignifikáns különbséget jeleznek. *A dőlt betűvel írt számok mindhárom életkor öt súlycsoportjának (a legkisebbtől a legnagyobbik) átlagát és szórását, vagyis a testsúly összesített hatását mutatják. **Az utolsó oszlopban a 2490 és 3250g közötti egyedek (3-3 súlycsoport) együttes átlaga és szórása látható, amely az életkor összesített hatását mutatja. Letters in superscript (A, B, C, D) indicate the effect of body weight while those in subscript (a, b, c) indicate the effect of age. Different letters denote a difference statistically significant at the level of P<0.05 in both cases. *Numbers in italics rows show the means and standard deviations for five body weight categories of all three age groups (from the lowest to the highest), i.e. the overall effect of body weight. **The last column contains the combined means and standard deviations for rabbits weighing between 2490 and 3250 g (3 body weight categories each), and shows the overall effect of age.

123


2. táblázat A hosszú hátizom kémiai összetétele az életkortólú és a testsúlytól függően Talbe 2. Effect of age and body weight on the chemical composition of the longissimus dorsi Életkor (hét) (1)

1860-2050 átlag(3) SD

2150-2350 átlag (3) SD

2490-2630 átlag (3) SD

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

74,6AB -

1,275 -

75,2B 74,9 -

0,456 0,537 -

74,7AB 74,9 75,0B 74,8BC

0,425 0,676 0,577 0,208

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

23,3AB -

0,6 -

22,7A 23,4 -

0,508 0,367 -

23,4B 23,4 23,0A 23,2AB

0,357 0,665 0,588 0,208

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

0,87 -

0,6 -

0,80 0,58AB -

0,174 0,244 -

0,79 0,53A 0,76A 0,74A

1,189 0,182 0,306 0,146

10,5 12 13,5 Együtt* (5)

1,31 -

0,046 -

1,31 1,25AB -

0,032 0,032 -

1,27 1,27AB 1,32 1,29

0,125 0,031 0,113 0,038

Testsúly (g) (2) 2780-2920 3090-3250 átlag (3) átlag (3) SD SD Víztartalom (%) (6) 74,6AB 0,511 74,1A 0,563 74,4 0,485 74,7 0,46 74,7AB 0,63 74,5AB 0,489 74,9C 0,252 74,5AB 0,153 Nyersfehérje (%) (7) 23,2AB 0,187 23,5B 0,41 23,6 0,403 23,4 0,408 23,3AB 0,503 23,5AB 0,44 A 23,1 0,379 23,5B 0,100 Nyerszsír (%) (8) 0,92 0,404 1,15 b 0,162 B AB 0,81 0,211 0,76 a 0,157 0,64A 0,189 0,84Aa 0,249 0,66A 0,136 0,81A 0,025 Nyershamu (%) (9) 1,35 ab 0,094 1,33 b 0,039 1,29Ba 0,043 1,25Aa 0,025 1,42 b 0,126 1,29 ab 0,083 1,33 0,078 1,28 0,012

3350-3520 átlag (3) SD

3650-3840 átlag (3) SD

Összesen** (4) (2490-3250) átlag (3)

SD

74,4 74,2A 74,5AB

0,254 0,497 0,265

74,2A 74,2A

0,485 0,153

74,5 74,7 74,7

0,321 0,252 0,252

23,2 23,8B 23,5AB

0,224 0,363 0,306

23,2AB 23,3AB

0,205 0,173

23,4 23,5 23,3

0,153 0,115 0,252

1,2C 0,79A 0,82A

0,182 0,209 0,085

1,27B 1,21B

0,388 0,060

0,95b 0,70a 0,75a

0,182 0,149 0,101

1,25AB 1,33 1,31

0,034 0,072 0,053

1,41 1,33

0,142 0,080

1,32ab 1,27a 1,34b

0,042 0,020 0,068

Age (week) (1); body weight (g) (2); mean (3); total (4); together (5); moisture (%) (6); protein (%) (7); fat (%) (8); ash (%) (9) A felső index (A, B, C, D) a súly, az alsó index (a, b, c,) a kor hatását mutatja. Az eltérő betűk mindkét esetben P<0.05 szinten szignifikáns különbséget jeleznek. *A dőlt betűvel írt számok mindhárom életkor öt súlycsoportjának (a legkisebbtől a legnagyobbik) átlagát és szórását, vagyis a testsúly összesített hatását mutatják. **Az utolsó oszlopban a 2490 és 3250g közötti egyedek (3-3 súlycsoport) együttes átlaga és szórása látható, amely az életkor összesített hatását mutatja. Letters in superscript (A, B, C, D) indicate the effect of body weight while those in subscript (a, b, c) indicate the effect of age. Different letters denote a difference statistically significant at the level of P<0.05 in both cases. *Numbers in italics rows show the means and standard deviations for five body weight categories of all three age groups (from the lowest to the highest), i.e. the overall effect of body weight. **The last column contains the combined means and standard deviations for rabbits weighing between 2490 and 3250 g (3 body weight categories each), and shows the overall effect of age.

124


Víztartalom Az összes egyeddel számolva a testsúly növekedésével a víztartalom mind a combhúsban, mind a hosszú hátizomban csökken, a változás mértéke azonban eltérő (combhús 75,1→72,6%; P<0,05; hosszú hátizom 74,8→74,2%; P<0,05). A combhúsnál minden életkorban statisztikailag igazolható a csökkenés (P<0,05). A hosszú hátizomban 10 és 13,5 hetes korban a változás szignifikáns (P<0,05), bár mértéke a combhúshoz képest szerényebb. 12 hetes életkorban hasonló tendencia figyelhető meg, de a testsúly hatása nem szignifikáns. 2490 és 3250g között az életkor előrehaladásával a hús víztartalma mindkét izomban kissé nőtt, a növekedés mértéke azonban eltérő (combhús: 73,5→74,4%; P<0,05; hosszú hátizom: 74,5→74,7% P<0,05). A combhúsban a két nagyobb súlycsoportban (2780-2920 és 3090-3250 g) is statisztikailag igazolható (P<0,05) az életkor hatása. A hosszú hátizmot vizsgálva azonban egy esetben sem volt szignifikáns a változás. Megállapíthatjuk tehát, hogy a comb víztartalmára mind az életkor, mind pedig a testsúly befolyással van, a két tényező hatása azonban ellentétes: a testsúly növekedésével csökken, az életkor előrehaladtával nő. A hosszú hátizom víztartalma a testsúly növekedésével kissé csökken, az életkor azonban nincs rá hatással. Eredményeinket szakirodalmi adatok részben alátámasztják. A testsúly növekedésével a hosszú hátizomban és a combhúsban a víztartalom szignifikáns csökkenését tapasztalták RISTIC és mtsai (1988), valamint SZENDRŐ és mtsai (1998), de ezekben a vizsgálatokban az életkor is változott. Hasonló tendenciát figyeltek meg PETRACCI és mtsai (1999) a hosszú hátizomban, illetve MILISITS és mtsai (2000) a combhúsban, úgy, hogy a nyulak azonos korúak voltak. Az életkor hatását vizsgálva PARIGI-BINI és mtsai (1992) 63 és 91, DALLE ZOTTE és mtsai (1996) 55 és 87, CAVANI és mtsai (2000) 90 és 120 napos életkor között egyaránt azt tapasztalták, hogy a hús víztartalma az életkor előrehaladtával csökken. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezekben a kísérletekben az életkorral a testsúly is nőtt, vagyis eredményeink alapján ezekben a kísérletekben valószínűleg a testsúly növekedése miatt csökkent a hús víztartalma. Ezt bizonyítja MILISITS és mtsai (2000) kísérlete, akik korral a hosszú hátizomban és a combhúsban enyhén (nem szignifikánsan) emelkedő víztartalmat mértek. Nyersfehérje A combhús nyersfehérje tartalmát, az összes nyulat együtt vizsgálva a testsúly szignifikánsan befolyásolta. Azonos életkoron belül csak 10,5 és 13,5 hetes korban a hosszú hátizomnál kaptunk szignifikáns eltérést. Ezek a változások kismértékűek és időnként (a combhús és a hosszú hátizom együttes vizsgálatakor) egymásnak ellent is mondanak. Az életkor hatása csak a combhús esetében volt szignifikáns. Itt az értékek az összes és a három (2490 és 3250 g közötti) súlycsoporton belül a korral emelkedtek. Ezzel szemben a hosszú hátizomban tendenciaszerűen sem rajzolódott ki különbség. Korábbi vizsgálatunkban (SZENDRŐ és mtsai, 1998) a testsúly és a combhús illetve a hosszú hátizom fehérjetartalma között nem találtunk összefüggést. RISTIC és mtsai (1988) 2,6 és 3,2 kg között többnyire a kisebb súlyú egyedek combhúsában kaptak magasabb értéket, míg azonos korú egyedeket vizsgálva PETRACCI és mtsai (1999) a hosszú hátizomban semmilyen kapcsolatot nem tudtak kimutatni.

125


Az életkor hatását vizsgálva 90 és 120 napos kor között a hosszú hátizomban CAVANI és mtsai (2000) az idősebb, 55, 80 és 87 napos nyulak combhúsát és hosszú hátizmát összehasonlítva a fiatalabb nyulakban kaptak magasabb értéket, míg PARIGI-BINI és mtsai (1992) a két húsmintát együtt vizsgálva nem kaptak szignifikáns összefüggést. Az életkor hatásánál figyelembe kell venni, hogy a nyulak testsúlya is változott. A saját eredményeink és az irodalmi adatok együttes vizsgálata alapján nem lehet határozott véleményt alkotni. Kísérletünk szerint egyértelműnek tűnik, hogy a 10,5 hetes nyulakhoz viszonyítva - testsúlytól függetlenül - a 12 és a 13,5 hetesekben magasabb a hús fehérjetartalma. Nyerszsír A testsúly növekedésével összesített hatást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nagyobb súlyú nyulakban mindkét izomban jelentősen nőtt a zsírtartalom. A növekedés üteme azonban eltérő (combhús: 2,30→5,03%; P<0,05; hosszú hátizom: 0,74→1,21%; P<0,05). A combhús zsírtartalma azonos életkoron belül is statisztikailag igazolhatóan (P<0,05) nőtt. A hosszú hátizom esetében szignifikáns növekedést (P<0,05) csak a két idősebb korcsoportnál kaptunk, de a 10,5 hetes nyulaknál is emelkedő tendencia figyelhető meg. Az életkor hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azonos testsúly (2490-3250 g) esetén mind a combhús, mind a hosszú hátizom zsírtartalma az idősebb nyulakban csökkent, a csökkenés mértéke azonban eltérő (combhús: 4,60→3,01%; P<0,05; hosszú hátizom: 0,95→0,75%; P<0,05). A combhúsban az életkortól függően mindhárom súlycsoportban (2490 és 3250 g között) jelentős, statisztikailag igazolható (P<0,05) csökkenést tapasztaltunk. A hosszú hátizom nyerszsír tartalma az életkor előrehaladtával minden súlycsoportban csökkent, de csak 2780-3250 g között tudtuk a változást statisztikailag igazolni. A hús zsírtartalmát vizsgálva PARIGI-BINI és mtsai (1992) a combhúsban és a hosszú hátizomban együtt, DALLE ZOTTE és mtsai (1996) a combhúsban, CAVANI és mtsai (2000) a hosszú hátizomban az életkorral többnyire szignifikánsan emelkedő értéket figyeltek meg. A hosszú hátizom zsírtartalma DALLE ZOTTE és mtsai (1996) kísérletében alig változott. A különböző súlyú (de egyben eltérő korú) nyulak combhúsának zsírtartalma RISTIC és mtsai (1988), valamint SZENDRŐ és mtsai (1998) szerint a testsúllyal párhuzamosan nőtt, a hosszú hátizomé viszont nem változott szignifikánsan (SZENDRŐ és mtsai, 1998; PETRACCI és mtsai, 1999). MILISITS és mtsai (2000) az életkor és a testsúly befolyását – kis egyedszámmal végzett kísérletben – elkülönítve vizsgálták. Az azonos súlyú, de különböző korú nyulakban az idősebb egyedekben a combhús és a hosszú hátizom zsírtartalma általában csökkent (P<0,05), a 98 napos korban vágott nyulakban pedig a nagyobb súlyú egyedekben nőtt. 70 és 84 napos korban a testsúly hatását nem mutatták ki. Kísérleti eredményeink szerint a testsúly és az életkor ellentétesen befolyásolja a nyúlhús zsírtartalmát. A gyorsabb növekedés és az ezzel együtt járó nagyobb takarmányfogyasztás az intramuszkuláris zsír növekedését eredményezi. Ezzel szemben, ha egy adott testsúlyt a nyúl később ér el (lassabban növekszik, kevesebbet eszik) kevesebb zsír épül be a sejtjeibe. Az életkor és a testsúly elkülönített hatásának vizsgálata bizonyítja, hogy azokban a kísérletekben, ahol az életkor hatását vizsgálták, valójában nem az idősebb kor, hanem a nagyobb testsúly okozta a hús zsírtartalmának növekedését.

126


Nyershamu tartalom A húsminták nyershamu tartalma lényegében sem az életkor, sem pedig a testsúly növekedésével nem változott. Ezzel szemben PARIGI-BINI és mtsai (1992), valamint DALLE ZOTTE és mtsai (1996) adatai szerint az idősebb, nagyobb súlyú nyulak combhúsának és hosszú hátizmának hamutartalma szignifikánsan csökken. Ugyanakkor a testsúly hatását (eltérő korú nyulakban) más kutatók (RISTIC és mtsai, 1988; SZENDRŐ és mtsai, 1998) sem mutatták ki. A saját és az irodalmi adatok együttes elemzése alapján úgy tűnik, hogy a testsúly vagy az életkor magában nem befolyásolja a hús hamutartalmát, de ha az idősebb nyulak egyben nagyobb súlyúak is, a hamutartalom csökkenhet. KÖVETKEZTETÉSEK A korábbi vizsgálatok többségében az életkor és a testsúly hatása általában nem volt elkülöníthető. Jelen kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a két tényező hatása estenként ellentétesen jelentkezik. A comb víztartalmát az életkor és a testsúly ellentétesen befolyásolja: a testsúly növekedésével csökken, az életkor előrehaladtával nő. A hosszú hátizom víztartalma a testsúly növekedésével kissé csökken, az életkor azonban nincs rá hatással. A hús fehérjetartalma sem az életkor, sem a testsúly nem befolyásolja lényegesen. A testsúly és az életkor ellentétesen befolyásolja a nyúlhús zsírtartalmát. A gyorsabb növekedés magasabb, a lassabb növekedés alacsonyabb intramuszkuláris zsír arányt eredményez. Úgy tűnik, hogy a testsúly és az életkor különkülön nem befolyásolja a hús hamutartalmát. Köszönetnyilvánítás: A kísérlet az NKFP 4/034/2001. sz. kutatási téma támogatásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK CAVANI C., BIANCHI M., LAZZARONI C., LUZI F., MINELLI G., PETRACCI M. 2000. Influence of type of rearing, slaughtering age and sex on fattening rabbit: II. Meat quality. 7th World Rabbit Congress, Valencia, Vol. 8. No. 1. 567-572. DALLE ZOTTE A., OUHAYOUN J., PARIGI-BINI R., XICCATO G. 1996. Effect of age, diet and sex on muscle energy metabolism and on related physicicocemical traits in the rabbit. Meat Science, Vol. 43. No. 1, 15-24. DALLE ZOTTE A. 2000. Main factors influencing the rabbit carcass and meat quality. 7th World Rabbit Congress, Valencia, Vol. 8 No. 1. 507-537. MAERTENS L., DE GROOTE G. 1992. Onderzoek naar het verband tussen het slachtgewicht,

slachtrendement en de karkassamenstelling bij slachtkonijnen. Rev. Agr., 45.1., 59-68 MILISITS G., ROMVÁRI R., SZENDRŐ ZS., MASOERO G., BERGOGLIO G. 2000. The effect of age and weight on slaughter traits and meat quality composition of Pannon white growing rabbits. 7th World Rabbit Congress, Valencia, Vol. 8. No. 1. 629-636. PARIGI-BINI R., XICCATO G., CINETTO M., DALLE ZOTTE A. 1992. Effect of slaughter age and weight on carcass and meat quality of the commercial rabbit. J. Appl. Rabbit Res., 15 819-826. PETERSEN J., SCHWEICHER I., GERKEN M., LAMMERS H.J. 1988. Die altersabhängige Entwicklung der Körperzusammensetzung von Masthybridkaninchen. Züchtungskunde, 60 (1) 72-84.

127

14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2002 PETRACCI M., CAPOZZI F., CAVANI C., CREMONINI M.A., MINELLI G. 1999. Influence of slaughter weight and sex on meat quality of rabbits slaughtered at the same age. XIII. Congress A.S.P.A. Piacenza, 650-652. RAO D.R., CHEN C.P., SUNKI G.R., JOHNSON W.M. 1978. Effect of weaning and slaughter ages on rabbit meat production. II. Carcass quality and composition. J. Anim. Sci., 46, 3. 578-583.

128

RISTIC M., SCHOLAUT W., LANGE K. 1988. Influence of final fattening weight on the carcasse value and meat quality of young fattening rabbits. 4th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 2 197-208. SZENDRŐ ZS., RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH E., ROMVÁRI R., MILISITS G., KENESSEY Á. 1998. The effect of live weight on the carcass traits and the chemical composition of meat of Pannon white rabbits between 2.2 and 3.5 kg. World Rabbit Sci., 6, 2, 243-249.

AZ ÉLETKOR ÉS A TESTSÚLY HATÁSA A HÚS KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE

Recommend Documents