AZ ÉLET ÚJRASZÖVÉSÉNEK ÉPÍTETT KERETEI. Ökologikus tér és területhasználat, Építésökológia

AZ ÉLET ÚJRASZÖVÉSÉNEK ÉPÍTETT KERETEI

Ökologikus tér és területhasználat, Építésökológia

Fenntartható tér- és területhasználat-KB

Dr. Lányi Erzsébet PhD BME Épszerk Tanszék 2016-17-1

1

Fenntartható „fejlődés” vagy „visszavonulás” ? Jelenlegi civilizációnk olyan „univerzális gépezet, amelyben a természetet és a társadalmat a gazdaságnak rendeltük alá. Elpusztítja a számunkra kedvező földi körülményeket, a győztesek kicsiny csoportján kívül a felesleges vesztesek milliárdjait hozza létre és fogalma sincs róla, mit kezdjen velük.” (Susan George, Luganói tanulmány, 2009, Lugánói tanulmány-II, 2015) „Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem „fenntartható visszavonulásról”, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert... Megoldás: visszatérni a technika egy, a bioszféra által még tolerált szintjére egy másfajta társadalmi struktúrában.” (James lovelock, 2009)



2

Ökológiai katasztrófa



3

Olajbányászat Szibériában



4

A modell működésének általános jellemzői Öncélú termelés nagy sűrűségű energiával, haszon és hatalomkoncentráció, rablóerkölcs Következmények: • A természeti erőforrások túlfogyasztása, a készletek kimerülése és/vagy megújulásuk veszélyeztetése • Földrészek közötti termelés, nagymennyiségű szállítás • A természeti környezet szennyeződése, a lebontó funkciók károsítása, betegségek terjedése • Az élőlények és gondolatok sokféleségének (diverzitás) és különbözőségének (diszparitás) eltűnése • Az évezredek során felhalmozott társadalmi tőke lebomlása A gazdasági, pénzügyi,társadalmi, erkölcsi bomlás ökológiai problémákat is okozott, ami már az emberi élet feltételeit is veszélyezteti



5

Energia-és erőforrások és használatuk következményei 1 kWh elektromos energia 734 db 50 kg-s zsák,10 m magasságra való felemeléséhez szükséges mechanikai energiával egyenértékű. Tradicionális energiaforrások: emberi és állati izomerő, kis hatásfokú szél és vízenergia (lokalitás, kis lépték) • A nagy sűrűségű fosszilis energiahordozók felfedezése és munkába állítása (az ókorban 400 rabszolga). Ásványok/ércek rablógazdálkodás, óriási méretű és intenzitású technikai arzenál létrehozása és működtetése, ( épületek kb. 35 - 40 %) • Az evolúció milliószorosra gyorsítása (a 200 millió év alatt keletkezett készletek elégetése 200 év alatt) • Beavatkozás a Föld cirkulációs rendszereibe, víz-, lég-, talajszennyezés.



6

A gazdasági oldalról: A termelés nemzetgazdasági optimuma (Q*) eltér a vállalati szintű optimumtól (Qm). Ennek következményei: • indokoltnál nagyobb volumenű termelés, • nagyobb szennyezés • A gerjesztett kereslet nem fedezi a kárelhárítás költségeit, • nincs ösztönzés a szennyezés csökkentésére („valaki” kifizeti a vállaltok helyett), • hátráltatja a hulladékgazdálkodást (plusz költségei nem jelennek meg cégeknél). A „túllövés” megtörtént • Az ökológiai lábnyom már 1978-ban átlépte az 1 értéket • Az ökológiai összeomlás jelei: a korlátok erodálódnak (pl. emberi szervezet mit bír), a növekedés abszolút érték lett, késnek a reakciók a korlátokhoz való közeledésnél (pl. klímaegyezmény)



7

Az építészeti „túllövés” is megtörtént



8

Fenntarthatóság-folytathatóság, az élet „újraszövésének” lehetőségei A fenntarthatóság „gyenge” és „erős koncepciója” (Fleischer Tamás, MTA VG. Kutatóintézet, 2007)

Az „élet folytathatóságának” koncepciója (Lányi E. 2010)



9

Egy újabb evolúció feltételei „A kicsi szép” (E.Schumacher) „A rendszer leállását csak olyan közösségek képesek túlélni/elkerülni, akik ismerik a hibás utat, de rendelkeznek az élet újraszövéséhez szükséges tudással is… „Képesek az életmódváltásra, a túlzott igények leépítésére, a realitásokhoz és a valódi emberi természethez való visszatérésre… Új erkölccsel rendelkeznek, képesek „teremtőből, újra teremtetté válni”. (Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport, 2007) Fenntartható tér- és területhasználat-KB


10

A környezetvédelem és irányultságai • • • •

antropocentrikus (emberközpontú); biocentrikus (életközpontú); holisztikus patocentrikus (érzelmi, szenvedély alapú). A forrás és nyelő probléma kombinációi: Forrás: Energia és nyersanyag Nyelő: Hulladék-szennyvíz-levegő Zárt és nyílt anyagáramok • Hulladékgazdálkodási rangsor: kevesebb hulladék (tiszta technológiák) ⇒ újra használat ⇒ újrahasznosítás ⇒ ártalmatlanítás (égetés, lerakás). Égetés kontra lerakás • Természetbe visszaforgatás Ökológia: Élőlények és környezetük kapcsolatrendszerének tudománya, háztartástan (Haeckel, XIX sz. ) Fenntartható tér- és területhasználat-KB


11

Gazdasági reakciók Ökológiai közgazdaságtan • Tagadja a piaci megoldást. Környezet gazdaságtan • Be kell építeni a környezeti elemeket a közgazdasági rendszerekbe. • Termékszerkezet váltás • Környezetipar Fenntartható fejlődés? „Folyamatos szociális és mentális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó és hulladékeltakarító képességet meghaladó módon fejlődne a gazdaság.” (ENSZ „ Közös jövőnk” jelentés 1987)

Eltelt 28 év. Valóban így történt? • A fenntartható fejlődés egy fenntarthatatlan teória! Fenntartható tér- és területhasználat-KB


12

Hogyan lehet az életet és kereteit „újraszőni”? Vidék és város

„A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése” (Ludwig Mies van der Rohe) Még mindig? „A világ arra való, hogy valahol otthon legyünk benne”. (Tamási Áron)



13

Definíciók, a természettől az épületig

•

Építésökológia: Az épített környezet és a természeti környezet összefüggéseinek feltárását célzó tudományterület

•

A „környezeti tér”: „védelmi és stabilitási funkciójú természetes biotóphálózat, amelyben úsznak a termelési és fogyasztási funkciójú térszerkezeti elemek”.

•

A „területhasználat”: a települések térbeli egységét jelenti kiegészítve átalakított és változatlan formában igénybevett területekkel (termőföldek, erdők, felszíni vizek, ásvány lelőhelyek, közlekedési területek, stb.).

•

A „települések”- épített környezet: „élőhelyek” termelő és kommunális objektumok egységei, melyek működését az előző kettő együttese biztosítja.

• Az „Építmények-épületek” és használatuk: „illeszkedő kis rendszerek” Alapkövetelmény: a „használat” intenzitása ne haladja meg a környezeti tér eltartó és hulladéklebontó képességét. (szükségletek csökkentése



14

A mesterséges környezet és létesítésének szabályai •

Mesterséges környezet elemei

•

Csoportosításuk

•

Épületek és fajtáik

•

Szabályozás (EU és hazai törvények, jogszabályok, rendeletek)

•

Építmények létrehozása: hatások és követelmények/teljesítmények rendszerezése, (mainstream és ökologikus)



15

A mesterséges környezet elemei • • • • • •

az energia előállítás és ellátás-, a vízellátás-szabályozás-, az ipari termelés-, az iparosított élelmiszer előállítás-, a közlekedés-szállítás- és a szolgáltatások-települések rendszerei

Építmények

•

műtárgyak (telekalakítással, támfal, gát, út, vasút, alagút, híd, árok, szennyvízakna, gabonasiló, stb.) • nyomvonal jellegű létesítmények (közterületen is, csővezetékek, kábelek, stb.) • épületek (külső tértől részben vagy egészben elválasztott teret alkotnak). Fenntartható tér- és területhasználat-KB


16

A „fenntartható visszavonulás” társadalmának építészeti keretei, települések A fenntarthatóság elvei a településfejlesztésben: • A lokalitás és a decentralitás, az autonómia és az integrált fejlesztés, kis közösségek elve. • A környezet erőforrásaival (nem csak energiaforrásaival) való ökologikus gazdálkodás elve. • Ipari struktúraváltás (köztes technikák), a természeti erőforrások igénybevétele és a szennyező anyagok kibocsátása minimalizálásának-(ártalmatlanításának)-vissza-forgathatóságának elve. Az elvek érvényesek az emberi települések/kistérségek fejlesztésére (táj- és térhasználat, terület felhasználás), átalakítására és az egyes épületek létrehozására, használatára, felújítására, bontására, sőt újrahasznosítására is. Minden települést csak a környező tájjal együtt lehet és kell értelmezni, cél, hogy a szükségletek kielégítése ne haladja meg a természeti környezet eltartó és hulladéklebontó épességét.



17

A „fenntarthatatlan” és a „fenntartható építés”

A „fenntarthatatlan építésre” jellemző: • a rohamos urbanizálódás • a növekvő energiafogyasztás • a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése • a történelmi és a kulturális örökség pusztulása

A „fenntartható építés” definíciója: „Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján” (Charles Kibert építész)

Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája (1996)

A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) „Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája”(1994) Florida, Tampa,



18

A fenntartható visszavonulás táj- és térhasználata, településfajtái Tájhasználat: művelésmódok, védett területek, teljes termőterület, korlátozásokkal nem érintett termőterület Falu, autonóm kistérségek A „fenntartható”, organikus tájhasználat által a vidéki-falusi településforma fenntarthatóvá tehető és felesleg-potenciált biztosít a város számára. Átmeneti területek - kertváros, kisváros, urbánus falu „Élhetővé” tehetőek, a szuburbanizációt fékezik: decentralizált, fenntartható településfejlesztéssel Nagyváros Nem tehető még fenntarthatóvá és autonómmá sem, de javítható fenntartható rehabilitáció + városellátó övezet kialakítása, barnamezős fejlesztések révén Fenntartható tér- és területhasználat-KB


19

„Fejlesztés”/rehabilitálás, tájpotenciál Energiapotenciál Napenergia: jól tájolt háztetők felülete, napsütéses órák száma (térkép) • szélenergia: magasság, szélsebesség, térkép, ill. mérés alapján • biomassza-mennyiség: a jövőkép tájhasználata szerinti mennyiségek: - szilárd: tűzifa (erdő) mezőgazdasági hulladék, ipari hulladék; szelektált szemét - folyékony: hígtrágya, növényi olaj, ipari szennyvíz • vízenergia;:vízhozam, esésviszonyok, • geotermikus energia Termőföld potenciál; szántó, zöldség, gyümölcsös, talaerőpótlás) Állattartás; legelők, rétek, takarmány Erdők; építőfa, pótlási lehetőségek Helyi flóra és fauna; oxigén, pormegkötés, diverzitás, stb. Vízpotenciál; ivóvíz, csapadékvíz, öntözés, Fenntartható tér- és területhasználat-KB


20

Ökologikus/integrált vízgazdálkodás -I.

Ma uralkodó szemlélet: a vizek (csapadék, árvíz, szennyvíz, stb.) gyors elvezetése, műszaki megoldásokkal. A víz értékének növekedése és a vízbázisok korlátozott volta új szemléletet igényel: • Ökológikus vízhasználat: a teljes vízkörforgás elősegítése, vízmegfogás, kezelés utáni újrahasznosítás, visszaforgatás Ivóvíz • víztakarékosság, a vízbázis terhelhetősége, ivóvíz használata csak a megfelelő célra (emberi fogyasztás, tisztálkodás, stb.) Használati víz • esővízből: mechanikai szűrés után mosásra, WC-öblítésre, stb. • talajvízből (vízminőség függvényében): mosás, tisztálkodás, stb. • szürkevíz újrahasznosításából (higiéniai feltételek biztosításával): használt mosóvíz WC-öblítésre, öntözésre, autómosásra, Tisztított szennyvíz újrahasznosítása (egyedi és kommunális) • öntözés; felszíni vízkészlet növelése: természetes v. mesterséges tó, tározó; talajvíz visszapótlás



21

Ökologikus/integrált vízgazdálkodás- II. Vízrendezés Vízkárelhárítás: csapadékvíz elöntések, erózió, feliszapolódások, árvíz, belvíz, magas talajvíz Vízkárok okai (emberi tevékenységek): • nem ökologikus folyamszabályozások • nem ökologikus erdőművelés (tarvágás) • nem ökologikus mezőgazdaság (rossz szántásirányok, intenzív legeltetés) • természetes vízjárások megváltoztatása (útépítés, mélyépítés, stb.) Vízkárok elleni védekezés: • ökologikus erdőművelés és mezőgazdaság • vízmegfogás, szétterítés, tározás • mezsgyék létesítése, erdőtelepítés • csapadékvíz elvezetés, lefolyásszabályozás, vízrendezés, talajvízszint-csökkentés, árvízvédelem Ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás)



22

Tavaszi árvizek nyári aszályok, vizekben gazdag Alföld



23

Vízkárelhárítás



24



25



26



27



28

Szennyvízkezelés fajtái, csatornázottság itthon



29

Eleveniszapos szennyvíztisztító telep



30

Vízinövényes talajszűrők példák •

A vízinövények gyökérzetének aktivitását használják

•

5-7 m2 / lakos



31

Falu/kistérség fenntartható stratégiája

• • • •

Földtulajdon védelme, közbirtokosság helyreállítása Fenntartható tájhasználat és gazdálkodás, erdőművelés Közművek, vízbázisok közösségi tulajdonba vétele Az energia-önellátás lépései: – energiahatékonysági program, passzív házak, – helyi energiatermelés (hő, elektromosság, közlekedés) – törvénymódosítás: Stadtwerk, helyi fogyasztói közösség • Vízgazdálkodás: – víztakarékosság, esővízgyűjtés, szürkevíz-visszaforgatás – szennyvíz helyben tisztítása és visszaforgatása növényi tisztítókkal, – erdősítés, ártéri gazdálkodás • Élelmiszer-önrendelkezés – Helyi piac, közvetlen kereskedelem, – helyi pénz Fenntartható tér- és területhasználat-KB


32

Gyűrűfű, öko-falu (vidékfejlesztés) Építés természetes anyagokból, tradícionális vályog A koncepció részei: 70-es években elpusztított falu helyén, Gyűrűfű Alapítvány, 1992, szeres települési rendszer,10 család. • Gyűrűfű Egyesület 2002, rendszerbe szervezett öko-technikák bemutatása, tanfolyamok, erdei-iskolák, vendéglátás. • Vegyszermentes organikus gazdaságok. • Épületek vályogtechnológiákkal, helyi anyagokból. • Helyi vízkészlet, kutak, csapadékvíz gyűjtés, komposzt toalettek, növényi szennyvíz-tisztítók. • Biomassza fűtés, nap-kollektoros melegvíz készítés. Fenntartható tér- és területhasználat-KB


33

Városok fenntarthatósági stratégiája Munka és lakhatás egy helyen (integrált életmód) – a közlekedési volumen csökkentése, – decentralizált ipar és mezőgazdaság Közművek, vízbázisok közösségi tulajdonba vétele • Az energia-önellátás lépései: – energiahatékonysági program, passzív házak, – helyi energiatermelés (hő, elektromosság, közlekedés) – törvénymódosítás: Stadtwerk, helyi fogyasztói közösség • Vízgazdálkodás: – víztakarékosság, esővízgyűjtés, szürkevíz-visszaforgatás – szennyvíz helyben tisztítása és visszaforgatása növényi tisztítókkal, – erdősítés, zöldítés • Élelmiszer-önrendelkezés, önigazgatás – városellátó övezet rehabilitálása, helyi tulajdonba vétele – helyi piac, közvetlen kereskedelem, – helyi pénz Fenntartható tér- és területhasználat-KB


34

Gyógyítási kísérletek •

1930. Wright: Broadacre City – decentralizált településhálózat ● decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat

•

1945. Howard: Kertváros - városellátó övezet ● 250.000 fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás-szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel

•

’70-es évektől egyéni kísérletek:

• •

● öko-házak, autonóm házak, passzív házak ’90-es évektől kollektív kísérletek: ● falufűtőművek, szélerőmű, biogáz-kogeneráció, biodízel, növényi szennyvíztisztítók Fenntarthatósági vizsgálatok: ● Ökológiai lábnyomszámítás ● Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) 1989-99 ● Autonóm Kisrégió 1999 ● vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000) ● fenntartható ország stratégiák: Dánia, Hollandia ● a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004



35

Le Corbusier centralizált városutópiája 1922-ből: • ötmilliós nagyvárosok • zónásítás • tömegközlekedés • 40 m2-es lakáscellák • 20 emeletes lakótornyok F. L. Wright decentralizált városmodellje 1930-ból: • ötezer fős kertvárosok • városon belül csak gyalogos közlekedés • 4000 m2-es lakótelkek • munkahely + lakhatás egyFenntartható helyen tér- és területhasználat-KB


36

Ökologikus táj és térhasználat Falvak, autonóm kistérségek Falu, Csad


Átmeneti területek Agglomeráció,Koppenhága


37

Kertváros (Genf) és „kis/nagyváros” (Algéria)



38

„Sustainable City District Vauban” Fejlesztés 1993-2006, www.forum-vauban.de



39

„Sustainable City District Vauban” Vauban fenntartható városi kerület Freiburgban A koncepció részei; •

A közlekedés; (személyautók parkolása „Solar garázsban”, autó nélkül 40%, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros, mert gyermekintézmények, üzletek, munkahelyek a kerületben)

•

Az energiatermelés és használat; (saját kogenerációs áramtermelés biomasszával, kis energiájú épületek - 65-15 kWh/m2a – napkollektorok és napcellák)

•

Az épületek és közösségi terek; kevés családi ház, többlakásos épületek, „szomszédsági központok”, közös zöld területek, saját működtetésű üzletek és piac-organikus termelőktől)

•

Közösség teremtés; a fenntartással, működtetéssel



40

„Sustainable City District Vauban” Közös zöld területek, játszóterek



41

„Sustainable City District Vauban” téglafalas sorházak légkollektor-tetővel



42

„Sustainable City District Vauban” Tető PV elemekből



43

„Sustainable City District Vauban” esővízgyűjtés és központi energiablokk



44

Csodafalu, de nem öko-falu



45

Lettország, csodafalu…



46

A település alkotója és működtetője



47

Irodalom •

P. und M. Krusche, D. Althaus, I. Gabriel; Ökologische Bau, Bauverlag, 1982

•

D. Heinrich, M. Hergt; SH atlasz, Ökológia, Springerverlag, 1995

•

Dr Zöld András; Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999 „Szövetség az élő Tiszáért alapítvány (egyesület). Bánhidi László-Kajtár László; Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó, 2000 Ertsey Attila: Városi település fenntarthatósága, e.a. Ertsey Attila: Autonóm kisrégiók, e.a. Gampel tamás: vízgazdálkodás, vízközművek, ea. Dr Füle Miklós: Környezet gazdaságtan ea.

• • • • • •



48

AZ ÉLET ÚJRASZÖVÉSÉNEK ÉPÍTETT KERETEI. Ökologikus tér és területhasználat, Építésökológia

Recommend Documents