Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék
Az élet elleni támadások kriminológiai és kriminálpszichológiai aspektusai
Szakdolgozat
Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika
Készítette: Ekert Anna Zsófia Igazságügyi igazgatás BA
egyetemi docens
Miskolc, 2014.
University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal and Criminology Law
Criminology and the Criminal Psychological aspects of attacks against Life Thesis
Consultant: Csemáné Dr. Erika Váradi Reader
Author: Anna Zsófia Ekert BA in Judicial System Administration
Miskolc, 2014.
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék…………………………………………………………….
1
Mottó………………………………………………………………………….. 3 Bevezetés……………………………………………………………………… 4 1. Bűnözés és bűncselekmény………………………………………………
6
1.1. A bűncselekmény elemei…………………………………………………
6
1.1.1. A társadalomra veszélyesség…………………………………………… 6 1.1.2. A bűnös emberi magatartás……………………………………………..
7
1.2. A bűntett elkövetésének feltételei………………………………………...
8
1.2.1. Objektív feltételek………………………………………………………
8
1.2.1.1. A társadalmi környezet……………………………………………….
8
1.2.1.2. A közvetlen környezet………………………………………………..
8
1.2.1.3. A természetes környezet……………………………………………...
9
1.2.1.4. A tárgyi feltételek…………………………………………………….
9
1.2.2. Szubjektív feltételek…………………………………………………….
9
1.2.2.1. Az elkövető személyisége, a vérmérséklet típusok…………………...
10
1.2.2.2. A személyiség pszichológiai jellemzői……………………………….
11
2. A kriminológia kapcsolata a büntetőjoggal és a kriminálpszichológiával, a kriminálpszichológia kapcsolata……..………
13
2.1. A kriminológia fogalma és tárgya………………………………………...
13
2.2. A kriminológia és a büntetőjog kapcsolata……………………………….
13
2.3. A kriminológia és a kriminálpszichológia kapcsolata……………………
14
2.4. A kriminálpszichológia fogalma…………………………………………
15
3. A beilleszkedési zavar és a bűnözés……………………………………..
16
3.1. A deviancia……………………………………………………………….. 16 3.1.1. Aszociális viselkedés…………………………………………………...
17
3.1.2. Az anya és a család jelentősége az énfejlődésben……………………… 18 3.2. Az erőszak meghatározása és agresszióval való kapcsolata……………...
19
3.3. A korai sérülések következményei……………………………………….
20
3.3.1. A dependencia………………………………………………………….
20
3.4. A gyilkos és az öngyilkos közös vonásai…………………………………
21
3.5. A neurotikus elkövető…………………………………………………….
22
4. Az antiszociális személyiség és a pszichopátia…………………………...
23
1
4.1. Az antiszociális személyiség kialakulása és jellemzői…………………… 23 4.2. A pszichopata személyisége……………………………………………… 25 4.2.1. A pszichopata személyiségének néhány jellemző és jelentős vonása….. 26 4.2.2.A pszichopata bűnöző és az erőszak…………………………………….
26
5. A pszichogén kórképek kriminológiai, kriminálpszichológiai és büntetőjogi vonatkozásai……………………………………………………
28
5.1. A regresszív reakciók……………………………………………………..
28
5.1.1. Normális indulatok……………………………………………………...
28
5.1.2. Kóros indulatok…………………………………………………………
29
5.1.2.1. Rövidzárlati cselekmény……………………………………………...
30
5.1.2.2. A pszichogén homályállapot………………………………………….
31
5.1.2.3. A Ganser-szindróma………………………………………………….
31
5.2. Emocionális szindrómák………………………………………………….
32
5.2.1. A kiterjesztett öngyilkosság jellemzői………………………………….
32
5.3. Paranoid reakciók és személyiségfejlődések……………………………..
33
5.3.1. A megalomán téveszmerendszer………………………………………..
34
5.3.2. Az üldözéses téveszmerendszer………………………………………...
34
5.3.2.1. Szenzitív vonatkozás………………………………………………….
34
5.3.2.2. Féltékenységi tévely…………………………………………………..
34
5.3.2.3. Perlekedési kétely…………………………………………………….. 35 Összegzés……………………………………………………………………...
36
Bibliográfia…………………………………………………………………… 38
2
,,A törvény a bűnhöz bűnözőt keres, nem elmebajost.” (Dr. Benedek István)
3
BEVEZETÉS Mindig elborzaszt, ha a televízióban, rádióban, az interneten vagy az újságokban olyan hírekkel találkozom, melyek gyilkosságról, testi sértésről, erőszakos bűncselekményről szólnak. Ilyenkor egyrészt empátiát érzek az áldozat iránt, másrészt elgondolkozom azon, hogy mi vitte rá az elkövetőt arra, hogy ilyen –a társadalom és az igazságszolgáltatás szemében egyaránt- szörnyűséget vitt véghez? A hirtelen felindulásból elkövetett bűncselekmény kivételt képez, hiszen ezen esetben nem beszélhetünk előre megfontolt szándékról, sem pedig előkészítésről. Nem célom a bűnözők fejével történő gondolkozás, mint ahogy megérteni sem kívánom azokat az okokat, amelyek miatt az elkövető elköveti a bűncselekményt. Szakdolgozatom célja, hogy megértsem azokat a lelki vonásokat, melyek erőszakos bűncselekményhez, gyilkossághoz, testi sértéshez vezetnek. Témaválasztásomat a kíváncsiság és az érdeklődés vezérelte. Kíváncsi voltam, miként befolyásolja a szociális környezet a bűnözést, hogy milyen hatással van a gyermekkor és az anya-kapcsolat az egyén felnőttkori magatartására. Már kutatásom elején ráébredtem arra, hogy mindehhez nem magával bűncselekménnyel kell foglalkoznom, hanem az elkövetés okával, céljával, valamint az elkövetési magatartással, de mindenképpen a probléma gyökeréig kell visszamenni. Nem elég ugyanis, ha csak a felszínre tekintünk. Mélyebbre kell ásnunk, egészen a lélekig. Korántsem biztos azonban, hogy mindez segít megérteni, de mindenképpen támaszt nyújt abban, hogy a bűnözők által elkövetett cselekményeket értelmezni tudjuk. A dolgozatomban az alábbi problémákkal foglalkozom: az élet ellenes, valamint a testi épséget veszélyeztető bűncselekmények kriminológiai és kriminálpszichológiai okaival és hátterével, valamint kiemelt figyelmet fordítok néhány személyiségtípusra az ilyen bűncselekmények vonatkozásában. Hipotézisemben azt állítom, hogy az élet elleni támadások nem veleszületett hajlamok. Az erőszakos bűncselekmény, az élet ellenes támadások okai nem genetikusak és nem
4
örökölhetők, ugyanis ,,…minden emberi cselekvés szükségletet elégít ki...”1,a szükségletek pedig szintén nem örökletesek, a szociális környezet határozza meg őket. Előzetes feltételezésem szerint továbbá nem csak az –társadalom szemével tekintveelmebetegek, vagy őrültek követnek el szörnyű és botrányos bűncselekményeket. A dolgozatom az alábbi módon épül fel: először foglalkozom a szakdolgozatom címében
szereplő
két
fogalommal,
a
kriminológiával,
valamint
a
kriminálpszichológiával. Ezután részletesen beszámolok az antiszociális és a pszichopata elkövető jellemző vonásairól. Ezt követően szót ejtek a beilleszkedési zavar és a bűnözés kapcsolatáról, kiemelt figyelmet fordítva az egyén szociális és társadalmi körülményeire és a családi háttér jelentőségére. Ezután a pszichogén kórképeket mutatom be, végezetül pedig összegzem a dolgozatomat és levonom a megfelelő következtetéseket a bevezetésben felvázolt kérdésekkel és problémákkal kapcsolatosan.
1
Kriminológiai közlemények. In: Polt Péter: Neurózis, pszichopatia és a bűnözés kapcsolatai. Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, 1986. 47. o.
5
1. A bűnözés és a bűncselekmény Kezdetben nem jelentett mást, mint a bűnözés okainak kutatását, ám ez a meghatározás az idő múlásával komplex tudományággá nőtte ki magát. Mivel azonban a kriminológia a bűnözést vizsgálja, így először a bűnözés fogalmát kívánom meghatározni: ,,A bűnözés olyan társadalmi jelenség, amely a jogszabályok által társadalomra veszélyesnek deklarált bűnös emberi magatartások útján jön létre.”2 Fontos
megjegyezni,
hogy
a
bűnözés
nem
gyűjtőfogalom,
tehát
nem
a
bűncselekmények halmazaként alkalmazandó kifejezés. Gyűjtőfogalomként kizárólag abban az esetben használható, ha bizonyos bűncselekmények-adott helyen, adott időben, adott körülmények között elkövetett bűncselekmények - összefoglalására használjuk. A bűnözés és a bűncselekmény azért sem állhatnak közvetlen kapcsolatban egymással, mert míg a bűnözés társadalmi jelenség, addig a bűncselekmény minden alkalommal egyedi.
1.1. A bűncselekmény elemei3 1.1.1. A társadalomra veszélyesség A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv 4. § (2) kimondja, hogy: „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”4 Ez egy olyan objektív körülmény, melyet mindenkor a jogszabály határoz meg. A törvény fent idézett szakasza szociológiai oldalról ragadja meg a bűncselekményt, hiszen a szociológia a társadalommal és a társdalom viszonyainak kutatásával foglalkozó önálló tudományág. Azonban ezt nem lehet mindenkor érvényesnek tekinteni, hiszen a társadalom állandóan változik mind összetételben, mind kúltúrálisan, mind a dolgokhoz, vagy eseményekhez való viszonyulását tekintve. A társadalomra veszélyességet mindig a társadalom érdekeihez viszonyítva kell megállapítani.
2
Dr. Vermes Miklós: A kriminológia alapkérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest 1971. 153. o. Az alfejezetet vesd össze: Vermes M.:96-115. o. 4 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV (2014. 04. 01. ) 3
6
1.1.2. A bűnös emberi magatartás „…elemzésének alapkérdése, hogy milyen emberképet tekintünk irányadónak…”5 Az ember fejlődését alapvetően határozzák meg a történelmileg kialakult társadalmi viszonyok, melyeknek az egyén is aktív részese, azonban kialakulnak sajátos tulajdonságai és jellemző vonásai is, individuumként létezik. A reakciót, amely hatására az egyén elkövet egy bűncselekményt, megelőzi egy külső hatás, melyre az egyén reakciója lesz a válasz. ,,A pszichikus folyamatok szervi alapja az idegrendszer, amelynek keretében az idegfolyamatok ereje, mozgékonysága, kiegyensúlyozottsága, a magasabbrendű idegfolyamatok
sajátosságai
fiziológiai
tényezőként
jönnek
figyelembe.
Az
idegfolyamatnak ezt a dinamikáját a temperamentum határozza meg…”6 Mindez azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy temperamentumos egyénből gyilkos, vagy súlyos testi sértést elkövető bűnöző legyen. Egy személy elleni bűncselekmény elkövethető szándékosan, illetve gondatlanul. Előbbi esetben az egyén tettének eredményét épp úgy kívánja, mint magát a cselekmény elkövetését, tehát tudatosan cselekszik, míg utóbbi esetben az egyén csak a cselekményt kívánja, az eredményt nem, tehát például az élet kioltása teljesen tudattalanul és akaratlanul történik. Az elkövetőnek azonban képesnek is kell lennie arra, hogy előre eltervezett szándékát véghez tudja vinni. ,,…a képesség kibontakozásában is elsődleges és alapvető meghatározó szerepe van a környezetnek.”7 „Az akarat (…) végigkíséri az egész cselekvést…”8 A cselekvésre vonatkozó gondolatot egy cselekvésre irányuló utasítás, vagy parancs követ, melynek hatására létrejön a cselekvés. A bűncselekmény és az egyéb cselekmény elkövetése között alapvetően annyi a különbség, hogy a bűncselekmény vizsgálatánál elengedhetetlenül fontos a társadalomra veszélyesség létének megállapítása. A büntetőjogi jogviszony akkor jön létre, ha az egyén a büntetőjogi normák és jogszabályok ellen vét. ,,…a kriminológiában nincsen szükség speciális bűncselekmény-fogalom kialakítására, mert a büntetőjog által adott fogalmi meghatározás teljes mértékben magában foglalja 5
Vermes M.: 96. o. Vermes M.:103. o. 7 U. o. 106. o. 8 U. o. 109. o. 6
7
mindazokat a valóságjelenségeket, amelyek a kriminológiai kutatások számára lényegesek.”9
1.2. A bűntett elkövetésének feltételei 1.2.1. Objektív feltételek Ezalatt a ,,…bűncselekmény elkövetése lehetőségét biztosító, de az elkövető személyiségén kívül eső – a külvilág felől érkező – hatások együttesét értjük.”10 Ezek közös jellemzője, hogy a bűncselekmény elkövetőjének személyétől függetlenül is léteznek. Ilyen feltétel az egyén:
a társadalmi környezete,
közvetlen környezete,
természetes környezete, valamint
az elkövetés tárgyi feltételei.11
Jellemzi őket továbbá, hogy a bűncselekmény elkövetésekor mindegyik jelen van, még akkor is, ha nem egyenlő súllyal dominálnak. 1.2.1.1. A társadalmi környezet „…kötelességünk felderíteni és megállapítani (…) azokat az objektív feltételeket, amelyek az elkövető társadalmi környezetét adják, és valamilyen módon közrejátszottak a bűncselekmény elkövetésében.”12 E nélkül ugyanis nem nyerhető megfelelő kép az elkövetőről. 1.2.1.2. A közvetlen környezet ,,Az ember szociális környezetét a család, (…) a munkahelyi közösség és a baráti kör adja.”13 Ez ugyanis nagy mértékben befolyásolja az egyén cselekedeteit és magatartását. Ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetőjét megérthessük, először a környezetét kell megérteni.
9
Vermes M.: 115. o. Dr. Földvári József: A bűntettek okainak elméleti és gyakorlati kérdései. In: Dr. Solymosi Zoltán: Az okfelderítés általános kérdései. Révai Nyomda, Budapest, 1969. 10. o. 11 V. ö.: Földvári 10. o. 12 Ugyan ott: 11. o. 13 U. o. 12. o. 10
8
1.2.1.3. A természeti környezet „…fogalma alatt mindazokat az objektív feltételeket (…) kell érteni, amelyek az emberi cselekvésre, annak kivitelezésére hatással lehetnek, feltételeket adó, illetve korlátozó jelleggel.”14 A természeti környezet körülményei ugyanis jelentősen befolyásolják a vérmérsékletet, a test felépítését, az idegrendszert, az indulatokat, az érzelem világot. Ezeknek nem csak a cselekményekre és a bűncselekményekre van hatásuk, hanem az egyén külvilághoz való viszonyára is.15 1.2.1.4. A tárgyi feltételek A technikai fejlődésnek manapság nem csak az előnyös oldalát használja az emberiség. A különböző ember által előállított termékek egyaránt szolgálhatnak nemes célokat és segíthetik a bűnözőket céljaik megvalósításában. Megállapítható, hogy a technikai vívmányok hasznosak, ám legalább ennyire ártalmasak is. 1.2.2. Szubjektív feltételek Az elkövető mindig az objektív feltételek által szabott határokon belül követi el a bűncselekményt. Ebből azonban nem következik egyenesen az, hogy el kellene követnie bárkinek bármit is. Az objektív feltételek adottak, azonban a cselekvés már egyénfüggő, azaz szubjektív. Az elkövetés okai nem kereshetők kizárólag az objektív feltételek között, hiszen az egyén, ahogyan választhatja a helyes, bűntelen utat, ugyan úgy dönthet a bűncselekmény elkövetése mellett is. Mindkét esetben maga dönt, hiszen amellett, hogy egyedi, tudatos is. A szubjektív feltételek vizsgálatára több ok miatt van szükség. Egyrészt ezek nélkül nem lehetséges sem megtalálni, sem megérteni az oksági összefüggéseket. Fejleszti az emberismeretet, ezáltal megtanulható az elkövetők gondolkozásának, illetve lelki világának kiismerése. Fontos, hogy a nyomozási szakasz eredményeire is pozitív hatással van, a helyes taktikai módszer kiválasztását és alkalmazását jelentősen segíti. 16
14
Földvári: 13. o. V. ö. Földvári: 13. o. 16 V. ö. Földvári: 15. o. 15
9
1.2.2.1. Az elkövető személyisége, a vérmérséklet-típusok „A bűncselekményben mindig az ember egész személyisége nyilvánul meg.”17 A bűntett és a személyiség kapcsolatának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyén és a társadalom közti konfliktushelyzetet megértsük. Az ember viselkedését nem a szükségletei és az ösztönei, hanem a tudata irányítja. A társadalomban vannak normák és szabályok, melyek betartásával elkerülhető a konfliktus. Ahhoz, hogy az ember társadalmi lény lehessen, lelkileg és tudatilag érettnek kell lennie. „A bűntettek elkövetésének szubjektív feltételei közé soroljuk az elkövető személyiségére jellemző öröklött (vagy vele született) fizikai és lelki alkatot is.”18 Hippokratész19 négy vérmérséklet típust különböztetett meg:20
kolerikus: tartós és érzelmi viszonyok kialakítására képes, agresszív erőszakos típus
szangvinikus: gyors indulatokkal reagál, melyek nem tartósak, és emiatt hirtelen és indulatosan, feleslegesen cselekszenek
flegmatikus: értelem, megfontoltság, tudatosság, lassan kialakuló, tartós érzelmek vezérlik
melankolikus: gyenge idegzetű, felszínes, könnyen befolyásolható emberek.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a típusok szinte soha nem léteznek önállóan, ismertetőjegyeik általában keverednek, még egyedibbé téve az embert. A (…) kolerikus és flegmatikus vérmérsékletű, erős idegrendszerű emberek cselekvéseire jellemző az érzelem dinamikai töltésének és tartósságának (…) felső fokozata…”21 –vagyis a szenvedély. A szenvedély mindig akarati töltéssel rendelkezik, szinte rajongással bír az egyén egy személlyel, vagy egy tárggyal kapcsolatban. Olyan mértékű belső feszültséget okoz, melyet ha az egyén nem tud kielégíteni, még motiváltabbá, agresszívvé válik, és az agresszió erőszakos bűncselekmény - legrosszabb esetben emberölés-formájában tör a felszínre.
17
Földvári: 16. o. U. o. 17-18. o. 19 Kr. e. 460- 377 k. orvos, természetbúvár, filozófus http://lexikon.katolikus.hu/H/Hippokrat%C3%A9sz.html (2014. 04. 01.) 20 Földvári: 18-19. o. 21 U. o. 22. o. 18
10
1.2.2.2. A személyiség pszichológiai jellemzői A kriminálpszichológia tudománya erre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. ,,A lelki jelenségek közvetítik az objektív környezet és az emberi cselekvés egymásra irányuló kölcsönhatását.”22 Először a lelki jelenség a valóságot tükörképpé alakítja, melyre az egyénnek válaszolnia, reagálnia kell, majd ezek közül a lélek egyet kiválaszt. Azt választja, mely a legcélravezetőbb. Megállapítható, hogy az objektív környezet objektíven létezik, de ezt az egyén szubjektivizálja, egyéniesíti, azaz az érzékein keresztül befogadott érzékeléseket dolgozza fel. Ez a megismerés folyamata. Fontos megjegyezni, hogy egy bűncselekmény elkövetésének érzelmi színezetű szubjektív indítékainak ,,…részletesebb tárgyalása ehelyütt különösen indokolt.”23 Az érzelmek (…) az embernek az objektív valósághoz fűződő személyes viszonyát határozzák meg.”24 Az érzelmek a társadalmi viszonyok fejlődésének következtében, valamint a szükségletek létének következtében alakultak ki. A szükségletek szintjét azonban meghaladják, így a társadalmon belül fennálló viszonyok, valamint az egyén társadalomhoz fűződő viszonya határozzák meg. ,,A cselekvés motívuma csak felismert szükséglet lehet. A motívum érzelmi kifejezései a vágy, óhaj, kívánság, akarás fokozataiban lehetségesek, a célelérésével kielégíteni remélt szükséglet fontosság értékétől függően.”25 Tehát a bűncselekmény elkövetését lehet vágyni, óhajtani, kívánni, akarni. Az azonban, hogy az egyén melyiket ,,érzi”tettének elkövetése előtt, illetve közben, nagy mértékben függ a vérmérsékletétől, pszichés állapotától, valamint az értékrendszerétől. Utóbbi bír a legnagyobb jelentőséggel abban a vonatkozásban, hogy milyenek az egyén szükségletei és érdekei, illetve mindezt tudatosan képes-e kordában tartani, ha a motívum kifejező érzelme a legerősebb. A motívum mindig megegyezik az egyén szükségletével, így a meglévőtől mindenképpen előnyösebb állapot elérésének reményében viszi véghez a bűncselekményt. „Az alanyban végbemenő lelki folyamatoktól, az akaratlehatározástól függ a bűncselekmény végrehajtása.”26 A személyiségnek azonban nem csak érzelmei vannak, hanem mércéje is. Morális mércéje, mellyel az egyén a realitás talaján képes maradni, és mérlegelni tudja, mit 22
Földvári: 20. o. U. o. 20. o. 24 U. o. 20. o. 25 U. o. 21. o. 26 U. o. 23. o. 23
11
cselekszik, illetve, hogy a cselekedeteinek következményeiért vállalnia kell a felelősséget. ,,Az erkölcsi tudat szerepe végsősoron az, hogy szabályozza a cselekvést.”27 A feladata az, hogy az érzelmeket kontrollálja és határok közé szorítsa, és alárendelje az egyén érdekeit és vágyait a társadalom által elfogadott normáknak. Természetesen az erkölcsi mérce nem mindenkinél azonos, így előfordulhat, hogy az elkövető, vagy az erőszakos bűncselekményt elkövetni készülő képtelen uralkodni magán. Ilyen erkölcsi visszatartó erő lehet a lelkiismeret, illetve a felelősségérzet. „Az intelligencia (…) olyan általános készség, melytől az egyén alkalmazkodási sikerei függnek az élet természeti és társadalmi vonatkozásaiban.”28 Megjegyzendő, hogy az intelligencia nem létéből hiba arra következtetni, hogy valaki képtelen az alkalmazkodásra. A bűncselekményt elkövetők közül az intelligenciával rendelkezők alaposabbak, eredményesebben képesek leplezni az általuk elkövetett bűncselekményt. Az intelligenciának azonban elsősorban a ,,…védekezés felépítésében jut szerep…”29. Fontos annak megállapítása, hogy az egyén mennyire intelligens, ugyanis –példának okáért- a megfelelő kihallgatási technika megtalálása a nyomozó szervek sikerének egyik legjelentősebb kulcsa. „A személyiség alapvető, tartós tulajdonságainak azt a rendszerét, amely az embernek saját magához, más emberekhez, a társadalomhoz, munkához való viszonyát, magatartását meghatározza, jellemnek nevezzük.”30 Az egyik legösszetettebb emberi tulajdonság, mely az ember élete végéig folyamatosan alakul. Alakulását befolyásolja a nevelés, és a vérmérséklet is. A bűnöző személyének tekintetében nem lényeges, hogy gyenge, vagy erős jellemű személyiségről van-e szó, ugyanis ez nem befolyásolja az elkövető magatartását, nem úgy, mint az érzelmei, illetve az erkölcsei teszik mindezt.
27
Földvári: 26. o. U. o. 29. o. 29 U. o. 29. o. 30 U. o. 30. o. 28
12
2. A kriminológia kapcsolata a büntetőjoggal és a kriminálpszichológiával, a kriminálpszichológia fogalma 2.1. A kriminológia fogalma és tárgya „A kriminológia fogalmát tárgya és feladatköre határozza meg. (…) A kriminológia fogalma tehát magában foglalja azt a tevékenységi kört, amely a bűnözés és a bűncselekmény, mint valóságjelenség megjelenési formáinak, mennyiségi és minőségi alakulásának, belső és külső törvényszerű összefüggéseinek, valamint a leküzdése érdekében alkalmazott módszerek és eszközök hatásosságának a feltárására irányul, és ennek alapján ajánlásokat tesz azok fejlesztése érdekében.”31 A kriminológia ok-okozati összefüggéseket vizsgál a bűncselekmény és a kiváltó oka, valamint az elkövető között. Tágabb értelemben a tárgya a bűnözés. Szűkebb értelemben a bűnözés ellen küzd, eredményeivel, tapasztalataival jelen van a büntetőjogban is, segíti a bűnözés megelőzésére tett lépéseket. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert egy problémára csak akkor lehet jó és hosszú távon is kifizetődő, eredményes megoldást találni, ha a gond gyökere orvosoltatik. A kriminológia a bűnözés okának feltárásában segít, így a szakértők és a jogalkotók közelebb juthatnak a megelőzéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásához.
2.2. A kriminológia és a büntetőjog kapcsolata ,,A kriminológia (…) a bűnözést, mint társadalmi jelenséget vizsgálja.”32 Ezzel szemben a büntetőjog tudománya jogi szempontból vizsgálódik, így a büntetőjogi szabályok határozzák meg konkrétan, hogy a kriminológia mely tárgykörben érvényesítheti elveit. Ennek oka, hogy a kriminológiának és szabály-rendszerének feltétlenül muszáj olyan szabályok között teljesülnie és érvényesülnie, melyek a társadalom normáit ugyanúgy tartalmazzák, mint a következményként büntetést magával vonó magatartásformákat. Az egészen bizonyos, hogy „…a bűnözés elleni
31 32
Földvári: 138. o. U. o. 140. o.
13
harc sajátossága megköveteli a büntetőjogon belül a kriminológia eredményeinek a felhasználását, illetve hasznosítását a büntető eljárás minden szakaszában.”33 A bűnözés kriminológiai vizsgálata nem csak azért fontos, hogy megértsük az elkövető lelkiállapotát, valamint az általa elkövetett bűncselekmény okait, valamint az elkövetés miért?-jével tisztában legyünk, hanem azért is, mert így a jogalkalmazás is segítséget kap abban, hogy a tényállásokat pontosan megállapíthassa, és ehhez a legmegfelelőbb büntetőjogi szankciókat rendelhesse hozzá.
2.3. A kriminológia és a kriminálpszichológia kapcsolata A kriminálpszichológia a kriminológián belül kialakult tudományterület, mely kizárólag a saját nézőpontjából vizsgálja a kriminológia tárgyát, tehát a bűnözést. A bűnözés a legkülönbözőbb társadalmi jelenségekkel áll kapcsolatban. ,,A társadalmi létnek majdnem minden szektora kölcsönös összefüggésben van egymással, és mindezek összefüggésben vannak a társadalmi lét negatív jelenségével, a bűnözéssel is.”34 A pszichológia az emberi magatartásokkal foglalkozó tudományág. Ismeretanyagát a kriminológia is használja, így „…igyekszik megállapítani az egyedi cselekményekben megvalósuló pszichikus folyamatok tényezőit és összefüggéseiket.”35 A pszichológia segítségével megállapítható az egyén magatartásának háttere, cselekedetének okait kutatva egészen a gyökerekig visszatekintést nyerhet a kriminológia. A kriminológiai kutatások és maga a kriminológia, mint önálló tudomány annyit fejlődött, hogy már nem határolható el egyértelműen segédtudományainak önálló ismeretanyaga, így például a szociológia és a pszichológia már nem különül el olyan élesen egymástól a kriminológián belül, mint kezdetben, tehát a segédtudományok kiléptek saját határaik közül, és némileg összemosódtak. A szociológia és a pszichológia a kriminológián belül elismeri és alkalmazza egymás ismereteit és megfigyeléseit. Ezek alapján a kriminológia feladata „… egyebek között az, hogy a bűnözésnek ezt a sajátos oldalát, éspedig a különböző tényezők mozgása, egymásra 33
Földvári: 142. o. Vermes M.: 147. o. 35 U. o. 149. o. 34
14
hatása alapján való kialakulását mutassa meg, illetve ezek alapján magyarázza meg a bűnözés mibenlétét.”36
2.4. A kriminológia fogalma A kriminálpszichológia bűnügyi lélektant jelent. ,,Bűncselekményekkel (tulajdon ellen elkövetett, erőszakos, szexuális, bandában elkövetett bűntettekkel, szervezett bűnözéssel, terrorcselekményekkel vagy politikai bűnözéssel stb.) kapcsolatos tartós vagy aktuális motívumok (pl. bosszú), bűnözési szándékok, személyes hajlamok stb. – feltárásával, a bűncselekmény elkövetésével (pl. jellegével, „a bűnöző kézjegye”) foglalkozó alkalmazott pszichológiai terület.”37 A tudomány olyan emberekkel foglalkozik, akik ugyan ismerik a törvény betűjét, és ebből kifolyólag tisztában vannak azzal, hogy amit tettek, tesznek, vagy tenni fognak, bűncselekmény, mégis elkövetik a bűncselekményt. Ép tudatú, teljesen beszámítható embereket vizsgál. Az elkövetőnek két típusát különböztethetjük meg. Az eseti elkövető társadalmi körülményei megfelelőek, általában nem hordozzák az antiszociális magatartás jeleit. Az ilyen típusú elkövetők tettéhez konkrét, jól körülírható esemény vezetett. A többszörös, vagy visszaeső elkövető ezzel szemben ugyanazt a bűnt követi el többször. Az ilyen típusú elkövető esetében a bűn elkövetése nem egyszeri előzmény következtében történik. Épp ellenkezőleg, a cselekmények az élete részévé, mozgatójává váltak, a bűncselekmény elkövetése élteti. Az antiszociális magatartás jegyei kimutathatók.38
36
Vermes M.: 152. o. http://bvpszichologia2.blogspot.hu/2005/10/kriminlpszicholgia.html (2014. 03. 15.) 38 v. ö.: http://www.budairfg.sulinet.hu/joomla_cms/images/cikkek/pszichologia/7kriminalpszichologia.pdf (2014. 03. 15.) 37
15
3. A beilleszkedési zavar és bűnözés ,,A beilleszkedési zavarok, köztük a lelki megbetegedés, az identitásváltás hibás vagy elégtelen megoldást jelentik. A neurózis és a pszichopátia hátterében fellelhető az önbizonytalanság, az önértékelési zavar, a kapott vagy választott szociális szereppel való elégtelen azonosulás.”39 Mindannyian két fajta szociális szerepet ,,játszunk”. Egyrészről örököljük, tehát eszerint a bűnözés ugyanúgy örökölhető hajlam, mint a szőke haj, vagy a zöld szem. Másrészről viszont választható is mindez. Ez esetben egy rossz választás következménye a bűncselekmény elkövetése, tehát egyfajta kompenzáció. A mentális betegségek hátterében meghúzódó önbizonytalanság igaz az élet minden területére, kivéve az erőszak elkövetésére, ebben a szituációban ugyanis tökéletes önbizalommal rendelkeznek. Nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba, a neurózis40 tünetével azonos módon. Ez a beilleszkedési zavar deviancia fogalmával írható leginkább le.
3.1. A deviancia ,,… a deviancia valamiféle normaszegő magatartásforma, s mint ilyen a személyiség közösségi beilleszkedési zavara…”41 A deviáns viselkedést általánosan úgy lehet a legjobban megfogalmazni, hogy a normálistól eltérő. Természetesen fontos tisztázni, hogy mi a normális. Normális minden, ami a társadalom által elfogadott, és ebből következően követendő magatartásforma.
Egy
közösség
mindig
valamilyen
írott,
vagy
íratlan,
de
mindenféleképpen mindenki által elfogadott norma, vagy normák szerint működik, és az, aki ezektől viselkedésében és magatartásában eltér, deviáns. Habony János szerint az, aki nem tud beilleszkedni egy közösségbe, deviáns. Azt azonban fontos elmondani mindezek mellett, hogy a deviánsság függ a társadalom, a közösség szemléletétől is, azaz attól, hogyan tekint a beilleszkedési zavarral küzdőre.
39
Dr Habony János: A beilleszkedés és a bűnözés, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1986.8. o. A külvilággal való súlyos összeütközésből származó, testi és lelki zavarokban megnyilvánuló anatómiailag ki nem mutatható idegbetegség. http://idegen-szavak.hu/neur%C3%B3zis (2014. 03. 17.) 41 Habony: 9. o. 40
16
A deviáns magatartásnak négy típusát különböztetjük meg:
bűnöző életmód
alkoholista életvezetés
öngyilkosságok
lelki működési zavarok.
,,A bűnös életvezetés a társadalom írott normáinak többszörös megszegését jelenti. Még az elkövető előtt is nyilvánvaló, hogy a cselekmény ellentétes azzal, amit a társadalom tőle elvár.”42 A társadalom automatikusan megvetéssel tekint arra, aki a másik életére tör, kioltja azt, vagy veszélybe sodorja. Ennek oka, hogy az élet elleni támadás minden formáját erőszakként él bennünk, ,,negatív társadalmi értékítéletet hordoz”.43 ,,A lelki egészség (…) az egyén azon képességén alapul, hogy mind szociális, mind interperszonális szinten konstruktív együttműködésre képes.”44 Ha valaki be tud illeszkedni a társadalomba, akkor annak normáit maradéktalanul el tudja fogadni, és azonosulni is képes velük. Az interperszonális együttműködés pedig képessé teszi empátiát tanúsítani mások iránt, tehát úgy képes önmaga számára célokat és terveket kitűzni, hogy azok teljesítésével másokban semmilyen kárt nem tesz. Azonban az ilyen, önálló identitás elsajátításához át kell esni a gyermekkori kiszolgáltatottságon, majd a kamaszkori megpróbáltatásokon. A gyermekkor ugyanis döntően meghatározza, hogy felnőtt korban bűnöző lesz-e valaki. Dr. Benedek István kiemeli a tanulmányában (Ösztön és bűnözés), hogy bizonyos ösztönök, melyek hozzájárulnak a későbbi erőszakos bűncselekmények és élet ellenes támadások elkövetéséhez, minden gyermek sajátjai, ám ennek ellenére nem mindegyikükből válik gyilkos, vagy súlyos testi sértést elkövető bűnöző. A környezetnek és a szociális térnek kiemelt szerepet tulajdonít.45 3.1.1. Aszociális viselkedés Az aszociális ember „emberkerülő, társaságkerülő, zárkózott, társadalom-ellenes, közösség-ellenes, a szociális szempontokat figyelembe nem vevő”46 egyén. 42
Habony: 16. o. Gönczöl Katalin, Korinek László, Lévai Miklós: Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. Budapest, Corvina Kiadó, 1999. 155.o. 44 Polt P.: 10. o. 45 V. ö.: Dr. Benedek István: Ösztön és bűnözés. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943. 55. o. 46 http://meszotar.hu/keres-aszoci%C3%A1lis (2014. 03.22) 43
17
A Dr. Benedek István által megfogalmazott ösztönöket 5 elkövetési magatartás alapján kívánom bemutatni. Az első a csavargás, melyben az egyén a „…csavargás utáni állandó vágyakozás…”47 -át éli ki. Szüntelen vágyat érez az ismeretlen megismerése, a kaland és az új dolgok átélése iránt, kényszeresen hajszolja ezeket. A tulajdon elleni vétség esetén egyrészt a dolog feletti fékezhetetlen uralkodási ösztön, másrészt az elkövető
egocentrikus
viselkedése
már
5
hónapos
korban
kialakul.
Ekkor
„…környezetének tárgyai után nyúl…”48. A gyűjtögetés kiegészül később az önbizalommal és az aktivitással, melynek következtében az egyén elköveti a bűntetteket. Az erőszakos vétség a ,,…kínzási és rongálási ösztön…”49 formájában nyilvánul meg a gyermekkorban. Példának okául említeném azt, amikor a kisgyermek szánt szándékkal és állandó jelleggel megkínozza, majd megöli a kisebb testű állatokat, illetve mikor a felépített dolgokat összetöri, lerombolja. Az ötödik elkövetési magatartás a szexuális vétség, melynek gyökerei a nemi ösztönben keresendők. 3.1.2. Az anya és a család jelentősége az énfejlődésben Kijelenthető, hogy a gyermekkor döntően meghatározza azt, hogy az egyén felnőttként milyen életet él: bűnöző lesz, vagy a társadalom számára értékes ember. „…a személyiségek harmonikus fejlődésének előfeltétele a család biztonságot nyújtó elfogadása…”50 Az anya személye kiemelt jelentőséggel bír mindannyiunk életében. kihat, és hozzájárul ahhoz, hogy a bűnöző hajlamának ne tudjon gátat szabni felnőtt korában. Kezdetben ugyanis az anya személye köti össze a gyermeket a külvilággal, ebből a kapcsolatból kilépve tanulja meg kialakítani a többi kapcsolatot először a családjával, majd később idegenekkel is. Ha az anya-gyermek kapcsolat sérült, vagy egyáltalán nem létezik, az kihat a gyermek jövőjére is A gyermek a megfelelő érzelmeket a család figyelme által nyeri el és tanulja meg kezelni. Azonban „…Ha a gyermek érzelmi odafordulása kedvezőtlen, önimádattá torzul és az énfejlődés megreked.”51
47
Benedek I.: 28. o. Benedek I.: 29. o. 49 U. o. 29. o. 50 Polt P.: 11. o. 51 U. o. 12. o. 48
18
3.2. Az erőszak meghatározása és az agresszióval való kapcsolata Az erőszak ,,…embertől eredő, közvetlenül emberre irányuló, olyan szándékos cselekvés, amely fizikai vagy pszichikai erőszakban nyilvánul meg.”52 Az erőszakosság leggyakrabban agresszióval társul, és ennek megjelenési formájában tör a felszínre. A büntetőjog azokat az erőszakos cselekményeket tekinti bűncselekménynek, melyek olyan jogi tárgyak ellen irányulnak, melyeket a törvény betűje véd. Ilyen jogi tárgy a személy, vagy a dolog. Sigmund Freud53 szerint, az agresszió a minden egyes emberen belül lakozó két ösztön összecsapásának kivetüléséből származik. Az egyik a halálösztön (mely az egyén ellen irányul), kiegészülve az erósz-al (mely hiány-érzeten alapul, valamitől való megfosztottságot jelent), kifelé fordul, és erőszakban fejeződik ki54. A bennünk lakozó agresszív feszültséggel együtt kell élnünk, mert a civilizált társadalom erre kényszerít minket. Ha azonban az elfojtás túlságosan erős, az a pszichés egyensúly felborulásához vezet. Ebből egyetlen kivezető út adódik, és ez a harag kimutatása vagy az agresszió kiélése.55 A gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen némi agresszivitás, de a megfelelő arányt nehéz megtalálni. Nem lehet sem több, sem kevesebb a megfelelőnél, melynek mennyiségére nincs mérce, vagy recept. Az azonban bizonyos, hogy a nem megfelelő arány visszaüt, az egyén később a többi ember ellen fordul, „…különösen akkor, amikor a környezet ellenséges, vagy közömbös viszonyulásmintáit sajátítja el a gyermek.”56 Emiatt telepszik meg az agresszió az egyénben gyermekkorban, gyűlik, és gyűlik, majd felnőttkorban vulkánként robbanva tör a felszínre indulat, erőszak vagy élet elleni támadás formájában.
52
Dr. Szabó Henrik: Az erőszakos bűnözés. http://bunmegelozes.uw.hu/eroszakos.pdf (2014. 03. 08.) Sigmund Freud (1856-1939) Osztrák pszichológus, író, ideggyógyász http://enciklopedia.fazekas.hu/eletrajz/Sigmund_Freud.htm (2014. 03. 31.) 54 V. ö.: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=124&tip=0 (2014. 03. 23.) 55 V. ö.: Zsolt Péter Agresszió c. tanulmánya http://www.uni-miskolc.hu/~bolcsweb/pdf/agresszi.pdf (2014. 03. 23.) 56 Polt P.: 12. o. 53
19
3.3. A korai sérülések következményei ,,…feltételezhető egy (…) prodeviáns állapot, mely megteremti az alapot a későbbi speciális deviancia, a bűnözés addikció, öngyilkosság (…) kialakulásához.”57 Az imént említett magatartások közös jellemzője az, hogy a megfelelő önkép kialakítása, valamint a reális önértékelés szempontrendszerének felállítása súlyos problémát okoz az elkövető számára. Az indulataikat egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudják kezelni, illetve érzelmi kapcsolatok kialakítására képtelenek, senkihez nem kötődnek. Ennek oka az anya-kapcsolat sérülése, vagy teljes hiánya. Ebből fakad, hogy az ilyen problémával küzdő emberek (fontos kiemelni, hogy ők ezt nem problémaként élik meg, úgy látják, hogy az a normális, ahogyan ők viselkednek) vágynak az elismerésre, igénylik a figyelmet és azt, hogy foglalkozzanak velük. Ennek oka, hogy ezeket kisgyermekként nem kapták meg sem anyjuktól, sem a családjuktól, mint az egyén legszűkebb szociális környezetétől. Emiatt szinte görcsösen, - és tudattalanul ragaszkodnak ahhoz, hogy felnőttként olyan magatartásformákat öltsenek, melyekkel a gyermekkorban elszenvedett ezen hiányosságokat kompenzálni tudják. Emellett rettenetesen félnek az elutasítástól, valamint a kudarctól. Tettüket kizárólag akkor tekintik sikeresnek, ha azzal sokan, sokat foglalkoznak. „…ennek feltehetően biológiai gyökerei vannak, (…) de az ok vagy az okozat viszony már nem tisztázott.”58 Annyi azonban bizonyos, hogy „a családi légkör (…) a biológiai alapozottság esetében sem becsülhető le…”59
3.3.1. A dependencia A dependencia, mint jelenség két vonatkozásban kapcsolódik a szakdolgozatom témájához. A fogalomnak két jelentése van. Szűkebb értelemben ,,függőség, alárendeltség, társas pozíció, mértéke meghatározó lehet intim kapcsolatok, csoporthelyzetek minőségére nézve”60 Tágabb értelemben viszont „…az anya-gyermek kapcsolatban a gyermek passzív, függő magatartása”61 –t jelenti. Az anyáról való lassú leválás ez esetben nem a végleges elszakadást vonzza, hanem a beteges ragaszkodást. A kisgyerek nem mer eltávolodni, folyamatos biztonságot keres. Ez a függőség azonban 57
Polt P.: 13. o. U. o. 14. o. 59 U. o. 14. o. 60 http://www.kislexikon.hu/dependencia.html (2014. 03. 20.) 61 http://www.kislexikon.hu/dependencia.html (2014. 03. 20.) 58
20
villámgyorsan képes az ellenkezőjére változni. Nem ritka, hogy a dependens személyiségzavarban szenvedők az önimádat és az önpusztítás között ingadoznak. „… ez a fejlődésben megrekedt ember sajátja: csak a jelenben él, a következményekkel nem számol.”
62
Noha
nem
számol
velük,
tökéletesen
tisztában
van
tettének
következményeivel.
3.4. A gyilkos és az öngyilkos közös vonásai ,,Pszichodinamikai szempontból a gyilkosság és az öngyilkosság rokon jelenség.”63 Mindkettő célzata az élet kioltására irányul. A gyilkos egy másik emberét, az öngyilkos a sajátját szándékozik elvenni. Közös bennük, hogy az agressziót egyik sem képes a helyén kezelni, azaz nem tudja korlátok közé szorítani. A gyilkos ezt egy másik ember ellen fordítja, míg az öngyilkos önmaga ellen. A csalódást mindkettő felnagyítva, eltúlzottan kezeli. A gyilkos és az öngyilkos is nárcisztikus személyiség. Azokkal a gyilkosokkal, akik tettüket nem előre megfontolt szándékkal, hanem hirtelen felindulásból követik el, gyakorta előfordul, hogy nem tudják feldolgozni a történteket, és öngyilkosok lesznek. Ilyen bűntettet követ el az, akinek célja nem az emberi élet kioltása, hanem súlyos testi sértés okozása, melynek következtében az áldozat életét veszíti.
Az ilyen elkövető
nem
biztos, hogy képes
szembenézni
tettének
következményeivel, és ezért a szerinte könnyebb utat választva az öngyilkosságba menekül. Fontos megjegyezni, hogy ez nem a könnyebb út, pusztán annak tűnik, hiszen a felelősség elől könnyebb elmenekülni, mint szembe nézni azzal. Az
úgynevezett
kiterjesztett
öngyilkosságról
akkor
beszélünk,
mikor
egy
öngyilkosságot elkövető úgy követi el a cselekményt, hogy abba nem csak ő, hanem más emberek is belehalnak, példának okán említeném az öngyilkos merénylőket. Az
erőszakos
bűncselekményt
elkövetőknél
gyakori
a
korábban
elkövetett
öngyilkossági kísérlet. A kiterjesztett öngyilkosságról a dolgozatomban később részletesen szót ejtek.
62 63
Polt P.: 17. o. U. o. 17. o.
21
3.5. A neurotikus elkövető Fontos tisztázni, hogy a neurózis és a pszichopátia nem szinonímák. Polt Péter szerint a két típus „…alapvetően az én-fejlődésben különbözik…”64
A neurotikus elkövető
rendelkezik egy én-nel és egy felettes én-nel, míg a pszichopata az utóbbit nem birtokolja. A neurotikus elkövető lelkileg stabil, lelki, fizikai, vagy mentális terhelés hatására azonban ingerlékennyé válik. A felettes én kontrollálja az énjét, míg ezt a pszichopata nem mondhatja el. A mélylélektan a neurózis „… lényegét a tudattalan késztetések feldolgozhatatlan konfliktusában látja…”65 Ezen konfliktusok a szülő-gyermek viszonyban gyökereznek. Itt már nem csak az anya-kapcsolat az irányadó, hanem a család többi tagja is interakcióba lép ez egyénnel. A megfelelő realitás megtalálása a családi szeretettől és figyelemtől függ. Ha ebből az egyén a megfelelő arányban részesül, akkor kialakul benne a realitás és a világot is megtanulja e szerint érzékelni és értékelni. „A legtöbb neurotikus állapot hátterében a szülőkhöz fűződő tisztázatlan, ellentétes, nem is mindig tudatos érzelmi viszony tárható fel.”66 Ezek minden új kapcsolatban megelevenednek - az egyén tudta nélkül. Mivel nem tudja mindezt értelmezni, orvoshoz fordul, ahol egy diagnózist kap, pedig nem is beteg. Ezeknek az ellentétes viszonyoknak az okai szintén a múltban keresendők, a múltbéli feszültségeket nem képesek a jelenben sem feldolgozni, és ebből kifolyólag kezelni sem. Felmerül a kérdés, hogy kezelhető-e mindez? Polt Péter tanulmányában kijelenti, hogy „a neurotikus állapotot sem akarattal, sem jóindulatú tanácsokkal nem lehet megszüntetni.”67 Ennek oka pedig nem maga a konfliktus, hanem a konfliktushelyzet elől történő kényszeres menekülés.
64
Polt P.: 18. o. U. o. 18. o. 66 U. o. 19. o. 67 U. o. 20. o. 65
22
4. Az antiszociális személyiség és a pszichopátia 4.1. Az antiszociális személyiség kialakulása és jellemzői Ahhoz, hogy az antiszociális személyiség magatartását konkrétan meg lehessen határozni, először a személyiség fogalmáról szükséges bővebben ejteni néhány szót. ,,A személyiség az ember stílusa.’’68 Magában foglalja azokat a szokásokat, hétköznapi megnyilvánulásokat, cselekvéseket, melyek tagja számára elfogadottak és követendők. ,,A velünk született és megtanult jegyek keverékeként alakul ki.’’69 Ez alapján az az ember tekinthető antiszociálisnak, aki ezekben az átlagostól eltér, esetleg gondot okoz számára a társadalom által átlagosan elfogadott viselkedésformák felöltése és használata. „Az emberek többsége már gyermekkorban megtanulja, hogy bizonyos vágyait korlátoznia kell…”70 annak érdekében, hogy másokat ne bántson meg. Az antiszociális éppen ezt nem tudja kordában tartani. Kizárólag saját, belső késztetései alapján cselekszik. Kevés felelősségérzetük van, esetleg teljesen hiányzik. (A ,,normális” embert visszatartja a bűn elkövetésétől az a tudat, hogy amit tenni készül, büntetendő. ) Az erkölcsi mércéjük vagy teljes mértékben hiányzik, vagy teljesen eltér a társadalom által elfogadottól-negatív irányban. Vágyai eléréséhez egyetlen megoldást tart elfogadhatónak, a bűnelkövetést, vagyis ha valakinek fájdalmat okozhat vagy fizikai-, vagy pszichikai értelemben. Az antiszociális személy kapcsolata a realitással olyan mértékben megtörik, hogy az egyén nem tudja érzékelni a különbséget a szerinte helyes és a valóban helyes cselekedet között.
68
http://kortefa.x-web.hu/sajat_irasok/antiszocialis.pdf (2014. 03. 15.) U. o. 70 U. o. 69
23
Az antiszociális személyiség tulajdonságai71: vakmerő kalandok és izgalmak folytonos keresése: az elkövető tettét kizárólag az izgalomra való késztetés miatt viszi véghez. a büntetésre való érzéketlenség: az elkövető teljes tudatában van annak, amit tesz, mégis véghezviszi azt. minimális bűntudatra való hajlam: az antiszociális személyiségű embert egyáltalán nem hatja meg tettének következménye, a megbánás legcsekélyebb jeleit sem mutatja. Ha esetleg mégis, azt kizárólag megtévesztés céljával teszi. empátia teljes hiánya: a bűn elkövetője képtelen az áldozatával mentálisan és/vagy érzelmileg azonosulni. kiemelkedően magas én-védelmi mechanizmusok: …,, [az elkövetők] magukat az univerzum középpontjának tekintik, felsőbbrendű lényeknek, akiknek joguk van öntörvényűen élni…”72 Hasonló konfliktusok a személyiség felépítésétől és környezeti hatásoktól függően az egyik esetben neurózist, a másikban kriminalitást eredményeznek. Az antiszociális személyiséget a fentiek alapján a következőképpen lehet meghatározni: ,, Az antiszociális személyiség, melyet aktív independens stílus jellemez, agresszívan érvényesíti önmagát és igényeit. Őt is a mások feletti fölényszerzés mozgatja, ám ennek nem annyira az önhittség, inkább a mások iránti bizalmatlanság a gyökere. Az agresszív személyiség, akár antiszociális, akár nem, akkor érzi biztonságban magát, ha független azoktól, akikről feltételezi, hogy árthatnak neki és megalázhatják. Bűnelkövető, kriminális hajlam jellemzi...”73 Fontos hozzátenni, hogy az antiszociális elkövető feltétlenül felsőbbrendűnek kívánja magát érezni áldozatánál, azaz uralkodni akar rajta. Célja a hatalom birtoklása, melyet úgy tud a leghatékonyabban elérni, ha megfélemlíti áldozatát.
71
a felsorolást V. ö.: http://kortefa.x-web.hu/sajat_irasok/antiszocialis.pdf (2014. 03. 15. ) Hare, Robert D: Kímélet nélkül. Háttér Kiadó, Budapest, 2011. 58. o. 73 http://psychekozosseg.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=11&id=11&limit=6&limi tstart=6&Itemid=30 (2014. 03. 15.) 72
24
4.2. A pszichopata személyisége A pszichopaták átlagos emberek, és eközben mégis különlegesek. Átlagosak, mert egy átlag ember soha nem mondaná meg egy pszichopatáról, hogy az, hiszen épp olyan általános kinézetű, mint a többi ember. Pontosan ez teszi őket különlegessé is. Mindenhol ott vannak, a legkisebb mértékben sem megjegyezhetőek, ,,…tevékenységük nem egyéb, mint a másik ember kárára történő ösztönös vágykiélés.”74 Állandó motivációt jelent számára, hogy áthághatja az írott és/vagy íratlan szabályokat. A pszichopata ember tehát ,,…egy én-centrikus, érzéketlen és kíméletlen ember, (…)akiből teljesen hiányzik az empátia és az a képesség, hogy másokkal meleg érzelmi kapcsolatot teremtsen.”75 Többen megkérdőjelezik, hogy a pszichopaták köztünk élnek, kétségbe vonják, hogy valóban jelen vannak a hétköznapjainkban, ám egy-egy sajnálatos eset mindig alátámasztja a létezésüket. A pszichopata gyakran szenved valamilyen mentális betegségben: betegesen vonzódik az uralkodáshoz, a kínzáshoz, a hatalomhoz. ,,A pszichopata gyilkosok (…) nem őrültek.”76 Cselekedeteiket a racionális gondolkozás vezérli, nem az elme háborodott állapota. A racionalitásnak és a lelkiismeret teljes hiányának egyszerre történő jelenléte és jelen nem léte a pszichopata személyiség legfőbb ismertetőjegye. A szakemberek számára kétséges, hogy a pszichopaták elmebetegek-e, vagy tökéletesen tisztáan vannak-e azzal, amit tesznek. A probléma megválaszolása azért nem elhanyagolható, mert így abban sem született egyetértés, hogy a kezelésük, a velük való foglalkozás kinek a feladata: a mentálhigiénés szakembereké, vagy a büntetés-végrehajtási intézeteké. Annyi azonban bizonyos, hogy ,,…magatartásuk
szabadon
gyakorolt
választás
eredménye…”77,
hiszen
a
realitásérzékük tökéletesen működik. Fontos kihangsúlyozni, hogy a sorozatgyilkosokról, illetve az élet elleni támadásokért felelős bűnözőkről a társadalom véleménye megegyezik: ,,…biztos, hogy őrült, aki ilyesmit elkövet.”78 Az elkövetők között vannak ténylegesen elmebetegek, de többségük 74
Hare: 15. o. U. o. 16. o. 76 U. o. 20. o. 77 U. o. 38. o. 78 U. o. 38. o. 75
25
nem az. Kijelenthető, hogy a legtöbb pszichopata nem elmebeteg. A világ egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa, Ted Bundy esetében is pszichopátiát állapítottak meg, így börtönbe került, majd kivégezték. Pszichopátiára utal Ted Bundy egy elhíresült idézete: „Nem érzek bűntudatot semmiért sem. Sajnálom azokat, akik ezt érzik.”79 4.2.1. A pszichopata személyiségének néhány jellemző és jelentős vonása80 A
pszichopaták
hamisak
és
felszínesek.
Humorosak
és
szórakoztatóak,
a
leghihetetlenebbnek tűnőbb történeteket is képesek a lehető legmeggyőzőbben előadni, és pontosan ez az, ami gyanússá válhat. Hihetetlenül én-centrikusak. Eltúlzott önképpel rendelkeznek, és azt gondolják, az a normális, ahogyan ők viselkednek. Az általuk elkövetett bűncselekmény után nem bánják meg tettüket, és nem lesz bűntudatuk. Az empátia teljes mértékben hiányzik belőlük. ,,A pszichopaták az embereket alig tekintik többnek, mint a vágyaik kiéléséhez szükséges használati tárgyaknak.”81 A pszichopaták megfelelő eszköztárral rendelkeznek a manipuláció és a megtévesztés tökéletes műveléséhez. Érzelmileg sivárak, nem képesek mély érzelmek kifejezésére. Folyamatosan és túlságosan igénylik az izgalmat. A legcsekélyebb szinten sem rendelkeznek felelősségtudattal. „A pszichopatákat nem riasztja el annak eshetősége, hogy cselekedeteik nehéz helyzetben vagy veszélybe sodorhatnak másokat.”82 A fenti tulajdonságok számos nem-pszichopata bűnözőre is jellemzőek, de megkülönbözteti őket a pszichopatáktól a megbánás. A pszichopaták nem képesek megbánást érezni. 4.2.2. A pszichopata bűnöző és az erőszak Először is fontos megjegyezni, hogy ,,az erőszakos bűnözés a legszorosabb kapcsolatot a
pszichopátiás
személyiségfejlődéssel
mutatja.”83
A
pszichopaták
ugyanis
gyermekkorban nem élik meg azt az érzelmi stabilitást, amit a normális emberek, így nem tanulják meg korlátok közé szorítani a bennük lévő agressziót sem. Az évek alatt összegyűlő agresszió később erőszakos bűncselekmény, illetve élet elleni támadás, testi sértés, különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés vagy emberölés formájában tör utat. 79
http://www.sorozatgyilkosok.hu/ (2014. 03. 01.) A bekezdést v. ö.: Hare, Robert D.: 52-97. o. 81 Hare: 65. o. 82 U. o. 89. o. 83 U. o. 16. o. 80
26
„…a pszichopata nők és férfiak sokkal hajlamosabbak az erőszakra, mint mások.”84 A pszichopaták erőszakos cselekedetének gyakori oka a bosszú, illetve gyakran követnek el erőszakot más bűncselekmény elkövetése közben, jellemzően hidegvérrel és célratörően. A nem-pszichopata bűnözők általában heves indulat következtében követnek el erőszakos bűncselekményt.85 ,,Az ismételt vagy sorozatos nemi erőszakot elkövető személyek mintegy fele pszichopata.”86 A nemi erőszakot elkövetők kényszeresen ragaszkodnak az áldozat feletti uralkodáshoz. A pszichopaták visszaesési aránya kétszerese, mint más bűnözőké, másrészt háromszor annyi erőszakos bűncselekményt követnek el, mint a nem-pszichopata bűnözők.87 Fontos megjegyezni, hogy a pszichopatia nem ,,kinőhető”. „Egyes pszichopaták folyamatosan követnek el bűncselekményeket, főleg erőszakosakat, egészen haláluk napjáig.”88 ,,A bűnözők is vágynak az elfogadásra, mások csodálatára…”89 Az emberekből azonban soha nem fogják ezeket az érzelmeket kiváltani, a pszichopata bűnelkövetők mindig negatív fényben fognak ragyogni a társadalom tagjainak szemében. Az erőszakos
bűnelkövetők
sem
fognak
soha
kielégülést
érezni
cselekedeteik
következtében. Ennek oka az emocionális üresség, mely a gyermekkorra vezethető vissza, és az akkori csalódásokat és kezeletlen indulatokat ilyen magatartások formájában próbálják kezelni.
84
Hare: 117. o. V. ö.: Hare: 121. o. 86 Hare: 123. o. 87 V. ö.: Hare:126. o. 88 Hare: 128. o. 89 U. o. 16. o. 85
27
5. A pszichogén kórképek kriminológiai, kriminálpszichológiai és büntetőjogi vonatkozásai 5.1. A regresszív reakciók „…hevenyen zajló, többségükben rövid ideig tartó állapotok.”90 Primitív reakció, mely a környezet, a társadalom által elvárt személyiség szintje alatt alakul ki, és ilyen állapotban történik a bűncselekmény elkövetése. Ezen cselekmények kiváltó oka valamilyen düh, harag, gyűlölet vagy bosszú, de „…ijedtség, félelem, gyász által kiváltott menekülési vagy csődreakciók is előfordulnak.”91 Indulati reakciókon belül beszélhetünk normális és kóros indulatokról. 5.1.1. Normális indulatok ,,…mérlegelni kell a beszámítási képesség megtartottságát…”92 A cselekmény elkövetését minden esetben az elkövető irányítja és motiválja. Az elkövetés oka a legtöbb esetben egy tartós emocionális feszültség, mely esetben kiemelt jelentőséget kell tulajdonítni a körülményeknek mind az elkövetés okában, mind a mérlegelésben. A hatályos magyar Büntetőtörvénykönyv szerint ugyanis: ,,161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”93 Fontos azonban megállapítani azt is, hogy mit lehet méltányolható oknak tekinteni, mint ahogyan azt is, hogy milyen körülmények között cselekszik az elkövető. „Az erős felindulásnak méltányolható okból való származása akkor állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben kell vizsgálni, hogy az elkövetést kiváltó ok súlyossága, valamint az arra reagáló magatartás objektíve is arányban áll-e. Így a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés - méltányolható ok hiányában 90
dr. Huszár Ilona, dr. Magyar István, dr. Kuncz Elemér: Igazságügyi elmekórtan. Szerk.: dr. Huszár Ilona. Budapest, Medicína Könyvkiadó, 1986. 97. o. 91 U. o. 98. o. 92 U. o. 99. o. 93 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV (2014. 03. 31.)
28
- nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. Ettől eltér azonban az az eset, amikor a hosszan tartó, folyamatos gyötrésből, megaláztatásból egy viszonylag kisebb jelentőségű sérelem hatására tör ki a fékezhetetlen indulat.”94 A gyakorlatban a mérlegelés jelen van a cselekménynél, és a bírói ítéletben is, hiszen minden tekintetben a gyakorlatban derül ki, hogy a körülmények által megállapítható-e a méltányolható ok, vagy nem. 5.1.2. Kóros indulatok ,,…A kóros indulat explozív reakció, melynek során az affektus vagy valamely megrázó élmény minden megfontolás nélkül elemi erejű cselekvésbe fordul.”95 Az ilyetén módon elkövetett élet elleni támadás közbeni cselekménynek nincs előzménye vagy kiváltó oka, így a logikus cselekvéseket megelőző mérlegelésről ebben az esetben nem lehet beszélni. A kóros indulatokat birtokló elkövető esetében „…a tudat erősen beszűkült, de tetőpontján (…) tudatborulás is bekövetkezik…”96 A normális indulat és a kóros indulat között alapvetően az a legnagyobb különbség, hogy, míg a normális indulat esetében a az elkövető egy, a cselekményt megelőző kiváltó ok hatására válik indulatossá, és szűkül be a tudata, addig a kóros indulatokkal bíró elkövető tudata eleve szűkült. A cselekmény a kóros indulatú elkövetőnél is, - csak úgy, mint a normális indulatokkal rendelkező esetében - , én-idegen cselekmény, mely mindössze lelkileg tehermentesíti az elkövetőt, viszont a tényleges problémára nem jelent hosszú távú megoldást. Fontos kiemelni, hogy a cselekmény sosincs megfelelően előkészítve, továbbá a tett elkövetése után sem a logikus lépéseket, cselekményeket teszik meg, gyakori, hogy elkövetés után nem törekednek a helyszíni nyomok eltüntetésére.
94
3/2013. számú BJE határozat http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/32013-szamu-bje-hatarozat (2014. 03. 31.) 95 Huszár-Magyar-Kuncz: 100. o. 96 U. o. 101. o.
29
5.1.2.1. Rövidzárlati cselekmény Ilyen esetben „…a cselekményt egyetlen képzetsor determinálja, mely rendkívül élesen él a tudatban.”97 A tettes kizárólag magára a cselekményre emlékszik, de magyarázatot minderre képtelen adni, és a teljes szituációt én-idegennek érzi. Erről erős felindulásban elkövetett emberölés esetén beszélhetünk. Ha egy nyomozás során kiderül, hogy a tettesnél elkövetéskor fennállt a rövidzárlati cselekmény, akkor feltételezhető, hogy enyhébb ítélet születik. A közelmúltban két, kiemelt figyelmet kapó különös kegyetlenséggel elkövetett bűnügy kapcsán merült fel a rövidzárlati cselekmény elkövetéskori fennállásának lehetősége, de a vizsgálatok során kiderült, hogy sem a 2006. október 15-én történt olaszliszkai lincselés, sem pedig a Balla Irma képviselőnő ellen elkövetett 2007. április 6-ai gyilkosság esetében nem állt fenn. Az olaszliszkai lincselés esetében az igazságügyi orvosszakértők egyértelműen kizárták a rövidzárlati cselekmény lehetőségét. A másodfokú tárgyaláson a bíró súlyosabb vüntetést szabott ki az elkövetőkre. „…A védők elsősorban arról kérdeztek, hogy a vádlottak kóros indulat hatására követhették-e el a cselekményt, illetve fennállhatott-e az úgynevezett "rövidzárlati cselekmény" esete. Ennek azért van jelentősége, mert így esetlegesen felmerülhetne az erős felindulásban elkövetett emberölés lehetősége, amelyet a törvény is enyhébb megítélésben részesít. A szakértők - fenntartva korábbi véleményüket -, ezeket a lehetőségeket gyakorlatilag kizárták.”98 Balla Irma meggyilkolásával az áldozat fiát, ifjabb Schönstein Sándort gyanúsították, de a bíróság felmentette a vád alól mind első-, mind másodfokon. A szakértők ebben az ügyben is kizárták a rövidzárlati cselekményt. „…Érzelmileg befolyásolt helyzetben impulzivitásra hajlamos, indulatkitörés is jellemezheti, de viselkedésében fokozott önkontroll is észlelhető. Az állapotában 2007. április 6–7-re vonatkozóan rövidzárlati cselekmény nem diagnosztizálható, az édesanyja sérelmére elkövetett bűncselekmény veszélyességének felismerésére akkor is
97
Huszár-Magyar-Kuncz: 104. o. http://www.origo.hu/itthon/20091026-olaszliszka-gyilkossag-elkezdodott-a-masodfoku-targyalas.html (2014. 03. 31.) 98
30
képes volt, és jelenleg is képes…”99 –jelentette ki az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat. 5.1.2.2. A pszichogén homályállapot A pszichogén homályállapotban az elkövető élénk kapcsolatban áll a külvilággal és a realitással.
Az ilyen állapotban elkövetett bűncselekmény gyakran eredményez
menekülési reakciót. Nem ritka ez a közúti balesetek esetében, amikor a sofőr elgázol valakit, ösztönösen igyekszik minél hamarabb minél messzebb kerülni az eseményektől és a helyszíntől. ,,A menekülési reakció többnyire céltudatos viselkedés, melyet a félelem vagy a leplezés motivál.”100 A homályállapotot előidézheti maga a bűncselekmény is, de az is előfordulhat, hogy az egyén a cselekményt a homály állapotában követi el. Utóbbira akkor kerülhet sor, ha az elkövetőt előzetesen trauma érte. Tudatos menekülésről abban az esetben beszélhetünk, ha az egyén a homály állapotában követte el a bűncselekményt, és retteg annak következményeitől. Azonban, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetésének hatására kerül a pszichogén homályállapotba, a homály megszűnése után képes foglalkozni az általa elkövetett cselekménnyel.
5.1.2.3. A Ganser-szindróma A Ganser-szindróma legtöbbször fogságban alakul ki. ,,Lényege, hogy a (…) fogság hatására kialakuló érzelmi feszültség ,,fantáziajátékot” indít meg, és a beteg beleéli magát ebbe az elképzelt szituációba (…). A terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban álló kérdésekre inadekvát választ ad, és ezt követi a tudatborulás.”101 Az egyén egyértelmű célja, hogy az általa elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos felelősség alól kibújjon, és ehhez a megtévesztés eszközét alkalmazva a nem beszámíthatóság tüneteit ölti magára és alkalmazza annak érdekében, hogy tette alól felmentsék. Egyfajta menekülés, mellyel a tudat alatti vágyaihoz próbál eljutni. Lényeges kiemelni azonban, hogy ez kizárólagosan a cselekmény következményeinek hatására jelentkezhet az egyénnél, így az előzetesen fennálló beszámíthatatlanságot nem lehet enyhítő körülménynek tekinteni.
99
http://www.zsaru.hu/content/%C3%ADt%C3%A9let-van-gyilkos-nincs (2014. 03. 31.) Huszár-Magyar-Kuncz: 106. o. 101 U. o. 107. o. 100
31
5.2. Emocionális szindrómák Ide „…azokat a rövidebb-hosszabb ideig fennálló állapotokat soroljuk, melyekben a pszichés megterhelés, a lelki megrázkódtatás okozta érzelmi reakció az átlagost (…) meghaladja.”102 Nem ritka, hogy gondatlanságból elkövetett bűncselekményt követ el az egyén. Ugyanis az érzelmi feszültség oly mértékben bizonytalanná teszi elhatározásában, hogy az magára az elkövetési magatartásra hat késleltetés-szerűen, mely előbb-utóbb mulasztáshoz vezet. 103 Ennek a kórképnek a leggyakoribb cselekménye a kiterjesztett öngyilkosság. 5.2.1. A kiterjesztett öngyilkosság jellemzői Fontos tisztázni, hogy a kiterjesztett öngyilkosság nem egyenlő a csoportos öngyilkossággal, ugyanis előbbi esetben az áldozatok akaratukon kívül esnek áldozatul, míg utóbbi esetben minden áldozat teljes tudatában van annak, amit tesz, és akarja is az eredményt. Kiterjesztett öngyilkosságot az esetek többségében nők követnek el, de nem ritka az sem, hogy férfiak követnek el ilyen cselekményt. Gyakori, hogy az egyén a gyermekeit öli meg, majd magával is végez. A cselekmény oka mindig egy akut sérelem, mely annyira nyomasztja az elkövetőt, hogy más kiutat képtelen találni a helyzetből. Az ilyen esetekben az egyénben dolgozik egy erős érzelmi feszültség, melyet egyedül képtelen feldolgozni. A motiváló erő az altruizmus104. Az elkövető azt hiszi, hogy azzal segít a legtöbbet, ha a gyilkossággal kivonja a bizonytalanságból az áldozatot. Családon belüli kiterjesztett öngyilkosság esetében előfordulhat, hogy az elkövető motivációja a bosszú. Azt gondolja, hogy a kiterjesztett öngyilkossággal revánsot vehet azon a családtagján, akire nem terjesztette ki a tettét. Általában azonos halálnemet választ az elkövető. A női elkövetők kevésbé erőszakos módszert választanak, azért, hogy a küllemüket ne érje sérelem. Az elkövetőkben közös, hogy általában az otthonukban követik el a cselekményt. Abban az esetben, ha a gyilkosságokat követően az öngyilkosság kudarcba fullad, és az egyén túléli a traumát, mindenképpen vizsgálni kell, hogy az elsődleges szándék az öngyilkosság volt-e.105
102
Huszár-Magyar-Kuncz: 109. o. V. ö.: Huszár-Magyar-Kuncz: 110. o. 104 önzetlenség http://idegen-szavak.hu/altruizmus (2014. 03. 31.) 105 V. ö.: Huszár-Magyar-Kuncz: 92-94. o. 103
32
Mint ismeretes, 2010. március 15-én, Tényőn egy férfi baltával végzett két kislányával és feleségével, végül önmagával is, egy motoros láncfűrész segítségével. ,,Az elsődleges vizsgálatok szerint a férj pszichiátriai kezelés alatt állt, a bűncselekmény feltehetően hétfő reggel 8 és 9 óra között következett be. A férj egy nagyméretű baltával végezte ki a családját, de a gyilkosságok sorrendjét még nem sikerült megállapítani. Felesége és két kislánya holttestét a gyerekszobába vitte, paplannal betakarta, majd öngyilkosságra tett kísérletet. Először megpróbálta az ereit felvágni, ezt követően a mellkasába kést vágott, de ezek nem lettek végzetesek. Ezt követően nyúlt a láncfűrészhez; először a homlokát sebesítette meg, majd végül a torkán elvágta az ütőerét, s elvérzett" – közölte dr. Bánhalmi Zsolt.106 (r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, bűnügyi főkapitány-helyettes)107 „A férj körülbelül 1,5-2 hónapja állt pszichiátria kezelés alatt - egy magánorvos járt -; a rendőrség információi szerint hipochonder volt, ennek következtében mély depresszió alakult ki nála, mely idővel valószínűleg skizofréniáva108l párosult.”109 A férfi hipochonderként azt hitte, halálos beteg, és belebetegetett abba a tudatba, hogy nem fog tudni gondoskodni a családjáról, ezért előbb velük végzett, majd saját magával is.110
5.3. Paranoid reakciók és személyiségfejlődések „…a paranoiditás általános emberi reakciólehetőség.”111 A fenyegetettség érzése ugyanis mindenkiben előidézheti a gyanakvást és a bizalmatlanságot. Mindez azonban elhárítható megfelelő neveltetéssel, a megfelelő kulturális és szociális környezetben. Paranoiásnak
akkor
nevezhetünk
valakit,
ha
az
általa
érzékelt
fenyegetés
megalapozatlan. A paranoia minden esetben bonyolult személyiséget feltételez. Ha az ép személyiség-darabok is megadják magukat, az egyénre nem lehet hatni, és közvetlen veszélyt jelent önmaga és a környezete számára. 106
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/baltaval_olte_meg_a_csaladjat_a_ferj_aztan_magaval_is_vegzett_ -_video_a_rendorsegi_tajekoztatorol/2146887/ (2014. 03. 31.) 107 http://www.police.hu/ugyintezes/szerv/orszagos-rendor-fokapitanysaggyor-moson-sopron-megyeirendor-fokapitanysag/vezeto-0 (2014. 03. 31.) 108 A szó a görög szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. Olyan hasadásos elmezavar, melyben a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlik. Nem azonos a többszörös személyiséggel. Tünetei pl. összefüggésükben értelmetlen szavak használata, üldöztetési téveszmék, koncentrációs zavarok, hallucinációk. http://idegen-szavak.hu/skizofr%C3%A9nia (2014. 03. 31.) 109
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/baltaval_olte_meg_a_csaladjat_a_ferj_aztan_magaval_is_vegzett__video_a_rendorsegi_tajekoztatorol/2146887/ (2014. 03. 31.) 110 V. ö.: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=271837 (2014. 03. 31.) 111 Huszár-Magyar-Kuncz: 110. o.
33
Kialakulhat hosszan tartó átalakulás, illetve rövid reakció hatására is. Minden esetben egy téveszme rögzül, és ez vezet a személyiség átalakulásához. A folyamat végén nem ritka a skizofrénia kialakulása sem. A paranoid fejlődés egy hosszan tartó, lassú folyamat, melyben a folyamatot kiváltó élmény nem minden esetben ismert. Az élmény elindít egy olyan folyamatot, mely minden észlelést kórossá tesz. A paranoid reakciók gyorsabbak, és jelentős befolyással vannak rájuk a környezeti hatások. Általában átmenetiek, de teljesen nem zárható ki a paranoid fejlődés kialakulását sem. „ A kulcsélmény mintegy kiprovokálja a paranoid eszmerendszert.”112 téveszmerendszereknek két csoportja van: 5.3.1. A megalomán téveszmerendszer Az úgy nevezett nagyzásos csoport, akik bizonyos dolgokhoz megrögzötten, fanatikusan
ragaszkodnak.
Elhivatottságuk
nem
ritkán
torkollik
erőszakos
bűncselekmény elkövetésébe. 5.3.2. Az üldözéses téveszmerendszer 113 5.3.2.1. Szenzitív vonatkoztatás Ilyenkor az egyén magára vetíti a környezet eseményeit és kényszeresen kapcsolatot próbál teremteni az események és a lelkiismerete között. Sarokba szorítottnak érzi magát, és ebből az egyetlen kiútként az erőszakos bűncselekményre, testi sértésre, élet elleni támadásra tekint. 5.3.2.2. Féltékenységi tévely Azon férfiaknál fordul leggyakrabban elő, akik hűtlennek vélik párjukat, ám mindezt kizárólag szubjektív tényekkel tudják bizonyítani. Gyakran követnek el erőszakos bűncselekményeket, legtöbbször párjuk, és/vagy párjuk feltételezett szeretője ellen. Cselekedetük rendkívül heves, de fontos megjegyezni, hogy nem az indulat teszi mindezt kórosan hevessé, vagy brutálissá, hanem a féltékenység.
112 113
Huszár-Magyar-Kuncz: 113. o. Az alfejezetet v. ö. : Huszár- Magyar-Kuncz: 113-121. o.
34
5.3.2.3. Perlekedési kétely A cselekedetet a kulcsélmény váltja ki, mely általában a jogtalannak érzett büntetés, melyet az egyén ellen hozott ítéletben állapítottak meg. Elégedetlensége és igazságérzete jóval erősebb a realitásérzékénél ezért kényszeresen jogorvoslatra való hajlamot érez, tovább perel, fellebbez, és mind eközben becsületet sért, rágalmaz, fenyeget, legvégső esetben pedig erőszakos bűncselekményt követ el.
35
ÖSSZEGZÉS Szakdolgozatom elején azt a hipotézist állítottam fel, hogy az élet elleni támadások nem veleszületett hajlamok. Az erőszakos bűncselekmény, az élet ellenes támadások okai nem genetikusak és nem örökölhetők. Ennek oka, hogy „Az egyént elsődlegesen a külső feltételek határozzák meg, ezek azonban nem mechanikusan hatnak, hanem a belső feltételeken átszűrődve, a személyiség akaratán, tudatán keresztül…”114 Vermes Miklós gondolatai alátámasztják, hogy az ember tudatos lény, aki túllépett az ösztönök szintjén, így tudatosan képes eldönteni és meghatározni cselekedeteinek megvalósítását, illetve bizonyos cselekedetek - gyilkosság, testi sértés - meg nem valósítását. A bűnözés objektív feltételei, vagyis a természetes-, a szociális-, a földrajzi környezet, valamint az elkövetési tárgyak köre mindenkor adott. Az egyén, mint szubjektív
bűnözési
szubjektivizálja,
feltételeket
illetve
hordozó
egyéniesíti,
személy
amikor
ezeket
valamilyen
a
körülményeket
cselekményt,
vagy
bűncselekményt követ el. ,,A szükségleteket a társadalom termeli és elosztási rendszerének megfelelően elégíti ki.”115 A szükség lehet építő jellegű, vagy pusztító hatású. Ennek oka, hogy az egyén ösztönein túllépve, tudatosan elégíti ki szükségleteit, függetlenül attól, hogy ez a szükséglet mire irányul: erőszakos bűncselekmény elkövetésére, vagy hétköznapi cselekményre. Természetesen nem jelenthető ki egyértelműen és minden kétséget kizáróan, hogy kizárólag a tudat, tudatosság felelős azért, hogy az egyén elkövet-e emberölést. A vérmérséklet és az érzelmek szintén nagy jelentőséggel bírnak. Mindkettő szubjektív emberi tulajdonság, és mindkettő működésbe lépését megelőzi egy esemény, melyre az egyén érzelmekkel, vagy indulatokkal reagál. Mindez azonban soha nem lehet elfogadható indok sem élet elleni támadás-, sem testi sértés, sem semmilyen egyéb bűncselekmény elkövetése esetén. Minden ember rendelkezik erkölcsi mércével, mely minden esetben szubjektív tényező. A mentális zavarokkal, illetve személyiségzavarokkal küzdő elkövetők esetében a szociális környezetük, a neveltetésük és a társadalmi hatások negatívan hatnak az egyén személyiségének alakulására. Nem tanulja meg korlátok közé szorítani sem indulatait, 114 115
Vermes M.:110. o. Polt P.: 49. o.
36
sem agresszióját. Stabil családi és társadalmi környezet nélkül az ember jelleme nem képes olyanná válni, mely a társadalom normáinak megfelel. Nem elmebetegekről van szó, pusztán olyan emberekről, akik nem kapták meg sem gyermekként sem felnőttként azt a stabilitást, mely hozzájárulhatott volna a személyiségük és a jellemfejlődésük egészségessé válásához, vagyis nem váltak olyanná, aki a társadalom szemében normálisnak számít. Az elkövetők gondolkozásának megértéséhez nem kerültem közelebb, ez nem is volt szándékom. Megállapítható azonban, hogy elengedhetetlen megvizsgálni az elkövető lelkiállapotát
és
gondolkozásmódját
ahhoz,
hogy
az
igazságszolgáltatás
a
legmegfelelőbb büntetést szabhassa ki az elkövetőre. A mentális zavar nem lehet mindig mentség egy élet ellen elkövetett támadásnál. Előfordulhat, hogy az egyén elmeállapota is befolyással volt az elkövető magatartásra, de ezt minden esetben alaposan meg kell vizsgálni. Az erkölcs és a jellem az a két emberi tulajdonság, mely korlátok közé szorítja az egyén magatartását, indulatait, vérmérsékletét. Nem lehetséges minden indulatot elfojtani, és ennek ellenkezője sem megfelelő megoldás. A kettő közötti helyes arány megtalálásával mindenki olyan életet élhet, mely a társadalmi normáknak tökéletesen megfelel.
37
BIBLIOGRÁFIA Felhasznált irodalom: -Kriminológiai közlemények. In: Polt Péter: Neurózis, pszichopatia és a bűnözés kapcsolatai. Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, 1986. -Dr. Vermes Miklós: A kriminológia alapkérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest 1971. -Dr. Földvári József: A bűntettek okainak elméleti és gyakorlati kérdései. In: Dr. Solymosi Zoltán: Az okfelderítés általános kérdései. Révai Nyomda, Budapest, 1969. -Dr. Habony János: A beilleszkedés és a bűnözés, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1986. -Gönczöl Katalin, Korinek László, Lévai Miklós: Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. Budapest, Corvina Kiadó, 1999. -Dr. Benedek István: Ösztön és bűnözés. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943. -Hare, Robert D: Kímélet nélkül. Háttér Kiadó, Budapest, 2004. -dr. Huszár Ilona, dr. Magyar István, dr. Kuncz Elemér: Igazságügyi elmekórtan. Szerk.: dr. Huszár Ilona. Budapest, Medicína Könyvkiadó, 1986. Internetes források listája: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV (2014. 04. 01. ) http://lexikon.katolikus.hu/H/Hippokrat%C3%A9sz.html (2014. 04. 01.) http://bvpszichologia2.blogspot.hu/2005/10/kriminlpszicholgia.html (2014. 03. 15.) http://www.budairfg.sulinet.hu/joomla_cms/images/cikkek/pszichologia/7kriminalpszichologia.pdf (2014. 03. 15.) http://idegen-szavak.hu/neur%C3%B3zis (2014. 03. 17.) http://meszotar.hu/keres-aszoci%C3%A1lis (2014. 03.22) http://bunmegelozes.uw.hu/eroszakos.pdf (2014. 03. 08.) http://enciklopedia.fazekas.hu/eletrajz/Sigmund_Freud.htm (2014. 03. 31.) http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=124 &tip=0 (2014. 03. 23.) http://www.uni-miskolc.hu/~bolcsweb/pdf/agresszi.pdf (2014. 03. 23.) http://www.kislexikon.hu/dependencia.html (2014. 03. 20.)
38
http://www.kislexikon.hu/dependencia.html (2014. 03. 20.) http://kortefa.x-web.hu/sajat_irasok/antiszocialis.pdf (2014. 03. 15.) http://kortefa.x-web.hu/sajat_irasok/antiszocialis.pdf (2014. 03. 15. ) 1
http://psychekozosseg.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=11&id=1
1&limit=6&limitstart=6&Itemid=30 (2014. 03. 15.) http://www.sorozatgyilkosok.hu/ (2014. 03. 01.) http://www.origo.hu/itthon/20091026-olaszliszka-gyilkossag-elkezdodott-a-masodfokutargyalas.html (2014. 03. 31.) http://www.zsaru.hu/content/%C3%ADt%C3%A9let-van-gyilkos-nincs (2014. 03. 31.) http://idegen-szavak.hu/altruizmus (2014. 03. 31.) http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/baltaval_olte_meg_a_csaladjat_a_ferj_aztan_maga val_is_vegzett_-_video_a_rendorsegi_tajekoztatorol/2146887/ (2014. 03. 31.) http://www.police.hu/ugyintezes/szerv/orszagos-rendor-fokapitanysaggyor-mosonsopron-megyei-rendor-fokapitanysag/vezeto-0 (2014. 03. 31.) http://idegen-szavak.hu/skizofr%C3%A9nia (2014. 03. 31.) http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/baltaval_olte_meg_a_csaladjat_a_ferj_aztan_maga val_is_vegzett_-_video_a_rendorsegi_tajekoztatorol/2146887/ (2014. 03. 31.) http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=271837 (2014. 03. 31.) Felhasznált jogszabályok: -2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV (2014. 04. 01.) -3/2013. számú BJE határozat http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/32013-szamu-bjehatarozat (2014. 03. 31.)
39
