2009.04.02.
Az előadás szerkezete
A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi válság kezelésében Király Júlia Magyar Nemzeti Bank Előadás a Pécsi Pénzügyi Napokon 2009. március 31.
1. A pénzügyi válság új fejezete (a post-Lehman kor, 2008. október) 2. Konszolidáció: 2008. november – december / jegybanki lépések 3. Kelet-Európa és a fertőzés csatornái: 2009 január-március 4. Kényszerek, korlátok, lehetőségek
A Lehman utáni időszak jellemzői • A bankközi kamatfelárak irracionális magasságokba szöktek, több piac megállt • Tőkeáttételek csökkentése (deleveraging), küzdelem a finanszírozási likviditásért • Valamennyi piac volatilitása megnőtt, likviditása lecsökkent • A pénzügyi közvetítőrendszer iránti totális bizalomvesztés • Lineáris összefüggések nemlineárissá válnak, kaotikus folyamatokkal jellemezhető piacok • A válság a centrum országaiból terjed a feltörekvő országokra: leválás (decoupling) helyett fertőzés (recoupling) • Minden országcsoportban felrémlik a „sudden stop” veszélye • Az árjelzéses modellek helyét a mennyiségi korlátok vették át – mindenütt fogoly dilemma szituáció alakult ki
Miért éppen mi kerültünk a lavina útjába ? „Fiskális alkoholizmus”
Magas államadósság 1. Szuverén kockázat
Magas forinthozamok
Fejlett és a nyugat-európaival integrált bankrendszer
Devizahitelezés
KÜLSŐ ADÓSSÁG
Magas infláció
2. A bankszektor kockázata
Liberalizált tőkemérleg
Magyarország 2008. október 9.
1
2009.04.02.
Magas nettó külső adósság…
…magas hitel/betét mutató a hazai bankrendszerben…
(nettó külső adósság a GDP százalékában) 50
…de nem volt nem-egyensúlyi hitelnövekedés és eszközár-buborék
%
%
50
Államháztartás
II.
III.
2008.I.
II.
IV.
%
Dánia Letto. Svédo. Észto. Íro. Litvánia Olaszo. Finno. Magyaro. Portugália Szlovénia Franciao. Hollandia Spanyolo. Ausztria Románia Ciprus Németo. Bulgária Lengyelo. Görögo. Belgium Szlovákia Málta Cseho. Luxemburg
Vállalat
III.
2004.I.
III.
2002.I.
Hitelintézet
2007.I.
0
II.
0 IV.
50
0 III.
5
2006.I.
100
5
II.
10
IV.
150
10
III.
15
2005.I.
200
15
II.
250
20
IV.
25
20
III.
25
IV.
300
II.
350
30
2003.I.
35
30
II.
40
35
IV.
45
40
III.
45
Nettó külső adósság
Forrás: MNB Forrás: EKB, MNB
A nemzetközi piaci események hatására a bankszektor és az állam finanszírozása nehezebbé vált
… erőteljes ráutaltság a külföldi forrásokra … de az anyabankkal rendelkező bankok külföldi forrásainak 70-90%-a az anyabanktól származik 80 70
Egy bizonyos ponton túl a két kockázat jelentősen erősíti egymást
%
Az állam jövőbeni kötelezettségei nőnek
(külföldi forrás/idegen források aránya a bankrendszerben)
60
Nemzetközi piaci turbulencia, fejlett országok jegybanki lépései
A bankszektor nehézségekbe ütközik a refinanszírozással
50 40 30 20
Az állam finanszírozása megdrágul
A szuverén felár nő, a magyar bankok limitjei tovább csökkennek
10
Olaszország
Szlovénia
Csehország
Németország
Spanyolország
Ausztria
Svédország
Franciaország
Lengyelország
Szlovákia
Dánia
Bulgária
Finnország
Görögország
Hollandia
Portugália
Észtország
Belgium
Magyarország
Románia
Luxemburg
Litvánia
Ciprus
Írország
Lettország
Málta
0
A likviditás eltűnt az állampapír- és devizaswap-piacról
Megjegyzés: Az EU tagországok külföldi forrásai az idegen források arányában (2007) Forrás: EKB, MNB
A külföldiek eladták a magyar állampapírokat…
…amit az árfolyam és a devizaswap-piac is megérzett (a hazai bankok FX-swap állománya)
(állampapír-piaci hozamok)
16
%
%
16
15
15
14
14
13
13
5 000
Mrd Ft
%
100
4 500
90
4 000
80
3 500
70
3 hónap
6 hónap
Forrás: ÁKK
1 év
3 év
5 év
10 év
3 000
50 40 30
06 .ja 06 n. .m ár c 06 . .m 20 áj. 06 20 .jú 06 l. .sz e 20 pt. 06 .n o 20 v. 07 . 20 jan 07 . .m ár c 20 07 . .m á 20 j. 0 20 7.jú 07 l. .sz ep 20 t 07 . .n o 20 v. 08 20 .jan 08 . .m á 20 rc. 08 .m á 20 j. 0 20 8.jú 08 l. .sz e 20 pt. 08 .n o 20 v. 09 20 .jan 09 . .m ár c.
0
20
20
15 év
60
-500
20
febr.24.
10
márc.17.
0
febr.3.
6 dec.15.
20
6 2009.jan.13.
500
nov.24.
7 okt.9.
7 nov.3.
1 000
szept.18.
8
aug.28.
8
aug.6.
1 500
júl.16.
9
jún.25.
9
jún.4.
2 000
máj.14.
10
ápr.18.
10
márc.6.
2 500
márc.28.
11
febr.14.
11
jan.24.
12
2008.jan.3.
12
1 héten belüli 3 hónapon belüli Éven túli
1 hónapon belüli 1 éven belül 3 hónapon belüli arány (jobb skála)
Forrás: MNB
2
2009.04.02.
A külföldi források rövidültek és drágultak…
… a lakossági hitelezés dinamikája visszaesett…
(Magyarország és a hazai bankok tulajdonosainak CDS-felárai) bázispont 700
(a bankszektor háztartási hiteleinek havi nettó állománynövekménye)
bázispont 700
600
600
500
500
140
Mrd Ft
120
400
400
300
300
200
200
100
100
100 80 60 40
09.03.01
20 0 -20 2005.dec 2006.jan 2006.febr 2006.márc 2006.ápr 2006.máj 2006.jún 2006.júl 2006.aug 2006.szept 2006.okt 2006.nov 2006.dec 2007.jan 2007.febr 2007.márc 2007.ápr 2007.máj 2007.jún 2007.júl 2007.aug 2007.szept 2007.okt 2007.nov 2007.dec 2008.jan 2008.febr 2008.márc 2008.ápr 2008.máj 2008.jún 2008.júl 2008.aug 2008.szept 2008.okt 2008.nov 2008.dec 2009.jan
09.02.01
09.01.01
08.12.01
08.11.01
08.10.01
08.09.01
08.08.01
08.07.01
08.06.01
08.05.01
08.04.01
08.03.01
08.02.01
08.01.01
07.12.01
07.11.01
07.10.01
07.09.01
07.08.01
07.07.01
07.06.01
07.05.01
07.04.01
07.03.01
07.02.01
0 07.01.01
0
Magyarország 5 éves CDS felára Hazai bankok anyabankjainak 5 éves CDS felára (medián)
Lakáscélú
Forrás: Datastream
Fogyasztási célú
Teljes háztartási, szez.ig.
Forrás: MNB Megjegyzés: árfolyamszűrt adatok
… a vállalati hitelállomány pedig az utolsó negyedévben már csökkent is
Az előadás szerkezete
(a bankszektor vállalati hiteleinek negyedéves nettó állománynövekménye) Mrd Ft
1. A pénzügyi válság új fejezete (a post-Lehman kor, 2008. október)
400
300
2. Konszolidáció: 2008. november – december / jegybanki lépések
200
100
3. Kelet-Európa és a fertőzés csatornái: 2009 január-március
0
-100
4. Kényszerek, korlátok, lehetőségek Nettó flow, rövid
Nettó flow, hosszú
Nettó flow, összesen
2008. IV.
2008. III.
2008. II.
2008. I.
2007. IV.
2007. III.
2007. I.
2007. II.
2006. IV.
2006. III.
2006. II.
2006. I.
2005. IV.
2005. II.
2005. III.
2005. I.
2004. IV.
2004. III.
2004. II.
2004. I.
2003. IV.
2003. III.
2003. II.
2003. I.
2002. IV.
2002. II.
2002. III.
2002. I.
2001. IV.
-200
Nettó flow, összesen, szez.ig.
Forrás: MNB Megjegyzés: árfolyamszűrt adatok
Az MNB intézkedései a likviditási helyzet javítására a devizaswap piacon: • kétoldalú devizaswap tenderek bevezetése • devizaswap rendelkezésre állás és tenderek – – – –
az állampapír piacon: • megállapodás az elsődleges forgalmazókkal • állampapír vásárlási aukciók
1 napos EUR/HUF 1 hetes CHF/EUR 3 hónapos EUR/HUF 6 hónapos EUR/HUF
a forint piacon: • kéthetes futamidejű, fix kamatú és hathónapos futamidejű, változó kamatozású fedezett hiteltender • tartalékráta-csökkentés • fedezeti kör bővítése (jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények)
A devizalikviditás fenntartását segítette az IMF-csomag… A cél az egymást erősítő negatív folyamatok megtörése volt 1. Bankstabilizáció
2. Fiskális fenntarthatóság Az állam jövőbeni kötelezettségei csökkennek
A bankrendszer deviza finanszírozása javul
IMF hitel és további költségvetési kiigazítás
Az állam alacsonyabb felárral szembesül
A gazdaság stabilitása javul
3
2009.04.02.
… és az anyabankok felelősségvállalása is
Az előadás szerkezete
(külföldi források a magyar bankrendszerben) Milliárd forint 8000
1. A pénzügyi válság új fejezete (a post-Lehman kor, 2008. október)
7000 6000
2. Konszolidáció: 2008. november – december / jegybanki lépések
5000 4000
3. Kelet-Európa és a fertőzés csatornái: 2009 január-március
3000 2000 1000
4. Kényszerek, korlátok, lehetőségek
0 07 Q1
07 Q2
07 Q3
07 Q4
08 Q1
Tulajdonosi forrás
08 Q2
08 Q3
08 Q4
Nem tulajdonosi forrás
Megjegyzés: árfolyamszűrt adatok. Forrás: MNB.
A válság a korábban vártnál mélyebb lehet
A magyar gazdaság visszaesése is nagyobb és elhúzódóbb lehet a korábban vártnál
88 3
4
5
6
7
8
9
2010.I.n.év
2010.II.n.év
2010.IV.n.év
2010.III.n.év
2009.I.n.év
2009.II.n.év
2009.IV.n.év
2009.III.n.év
2008.I.n.év
2008.II.n.év
2008.IV.n.év
2008.III.n.év
2007.I.n.év
2007.II.n.év
2007.IV.n.év
2007.III.n.év
2006.I.n.év
2006.II.n.év
2006.IV.n.év
%
2006.III.n.év
2005.I.n.év
2005.II.n.év
2010.I.n.év
2010.II.n.év
2010.IV.n.év
2010.III.n.év
2009.I.n.év
2009.II.n.év
2009.IV.n.év
2009.III.n.év
2008.I.n.év
2008.II.n.év
2008.IV.n.év
2008.III.n.év
2007.I.n.év
2007.II.n.év
2007.IV.n.év
2007.III.n.év
2006.I.n.év
2006.II.n.év
%
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2
- A hitelkínálat a vártnál tartósabban eshet vissza
Hónapok száma a legmagasabb termelést mutató hónaptól számítva
2
6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6
- A külső kereslet a vártnál tartósan kedvezőtlenebb lehet
90
1
2006.IV.n.év
1957 1973 1980 2008
92
2006.III.n.év
2005.I.n.év
94
2005.II.n.év
96
2005.IV.n.év
98
%
2005.III.n.év
100
Az inflációs előrejelzés legyezőábrája
%
6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6
2005.IV.n.év
A GDP előrejelzés legyezőábrája 102
2005.III.n.év
(a világ ipari termelésének visszaesése)
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
- A forinteszközöktől elvárt prémium az alappályában feltételezettnél magasabb lehet (nem csak reálgazdasági, hanem finanszírozási kockázatok is!)
Megjegyzés: havi adatok, legmagasabb termelés hónapja = 100 Forrás: Credit Suisse
… ismét megugranak az állampapír hozamok
Újabb bizalmatlansági hullám a feltörekvő piacokkal szemben…
(állampapír-piaci hozamok)
(egyes országok 5 éves CDS-felárai) 16
Magyarország Észtország
3 hónap
6 hónap
1 év
3 év
10 év
márc.17.
febr.3.
febr.24.
dec.15.
2009.jan.13.
nov.3.
5 év
nov.24.
6 okt.9.
7
6 szept.18.
márc.20.
febr.6.
febr.27.
2009.jan.16.
dec.5.
Csehország Törökország
dec.26.
nov.14.
okt.3.
Lengyelország Brazília
okt.24.
szept.12.
aug.1.
aug.22.
júl.11.
jún.20.
0 2008.máj.30.
0
8
7 aug.6.
200
9
8
aug.28.
200
10
9
júl.16.
400
11
10
jún.25.
400
12
11
jún.4.
600
13
12
máj.14.
600
14
13
ápr.18.
800
15
márc.28.
800
16
14
márc.6.
1000
febr.14.
1000
%
15
jan.24.
1200
2008.jan.3.
1200
%
15 év
Románia Lettország
Forrás: ÁKK Forrás: Datastream
4
2009.04.02.
…gyengülnek az árfolyamok
Az előadás szerkezete
(néhány feltörekvő ország devizájának árfolyam-alakulása) %
% 20
20
10
10
0
0
forint/euro dél-afrikai rand/dollár
márc.18.
febr.4.
febr.25.
2009.jan.14.
dec.3.
dec.24.
nov.12.
okt.1.
zloty/euro török líra/dollár
okt.22.
szept.10.
júl.9.
júl.30.
aug.20.
jún.18.
máj.7.
-50 máj.28.
-50 ápr.16.
-40
márc.5.
-30
-40
márc.26.
-30
jan.23.
-20
febr.13.
-10
-20
2008.jan.2.
-10
1. A pénzügyi válság új fejezete (a post-Lehman kor, 2008. október) 2. Konszolidáció: 2008. november – december / jegybanki lépések 3. Kelet-Európa és a fertőzés csatornái: 2009 január-március 4. Kényszerek, korlátok, lehetőségek
cseh korona/euro román lej/euro
Forrás: Datastream
A gazdaság és a bankszektor gazdasági ciklust erősítő alkalmazkodása • Hogyan alkalmazkodnak az egyes szektorok? – vállalatok: beruházások elhalasztása, csökkenő aktivitás, elbocsátások – háztartások: csökkenő fogyasztás, növekvő megtakarítások – bankszektor: hitel/betét arány csökkentése, hitelezés visszafogása, elsősorban a vállalati üzletágban
• A prociklikus viselkedés erősítheti a gazdasági visszaesést – a banki hitelek meg nem újítása a stabil vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozhatja – a vállalati aktivitás csökkenése visszaveti a háztartások jövedelmét és fogyasztását => további keresletcsökkenés
A válságkezelő intézkedések a vállalati hitelezés fenntartását segítik • Cél, hogy a banki hitelkínálat visszaesése ne legyen nagyobb a hitelek iránti kereslet csökkenésénél • Eszközök: – 6 hónapos MNB devizaswap tender: feltétel legalább a vállalati hitelállomány 2008. december 31-i szinten tartása (5 nagybank vállalta!) – államilag támogatott refinanszírozás az MFB-n keresztül (esetenként részleges garanciavállalással) – állami kölcsönnyújtás: résztvevők egyedi megállapodást kötnek a PM-mel (FHB, OTP)
Merre tovább? • Pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nincs gazdaság (a bankszektor stabilizálása: állami hitelek, garancialehetőség, tőkeemelési lehetőség, befektetők által elvárt tőkemegfelelés) • Gazdaságélénkítés: megoldások finanszírozási korlát nélkül és kemény külső finanszírozási korlát mellett • Monetáris politika: ortodox? innovatív? mit és hogyan kezeljen? (a reálgazdasági és inflációs kilátások összességében hiába indokolnak lazább monetáris kondíciókat indokolnak - nem csak reálgazdasági, hanem finanszírozási kockázattal is szembesül az ország) • Az új pénzügyi architektúra: a mikroprudenciális kockázatok kezelése ellenére felerősödhetnek a makroprudenciális kockázatok – kezelni kell (de Larosière jelentés!) • A fertőzés jelentősége: Kelet-Európa egységes régió – de mégsem (közös jegybanki, felügyeleti fellépés)
5
