"Egy
jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Azonosító szám: TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0011
Az együttműködést szabályozó eljárásrend, protokoll
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS
3. oldal
1. A pályázat kiírásának és benyújtásának előzményei 2. A kerület rövid bemutatása 3. Az áldozatsegítés története
3. oldal 5. oldal 6. oldal
II. A PROJEKT BEMUTATÁSA, CÉLJA, LÉNYEGES ELEMEI, A PROTOKOLL SZÜKSÉGESSÉGE
9. oldal
III. A SZEREPLŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK BEMUTATÁSA
13. oldal
1. Szakmai szervezetek (Rendőrség, Áldozatsegítő Szolgálat, Önkormányzat, és intézményei, civilszervezetek) 2. Célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek 3. A leggyakoribb bűncselekmények (vagyon elleni, családon belüli erőszak, erőszakos bűncselekmények)
14. oldal
IV. A BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS FOLYAMATA
30. oldal
V. A TENNIVALÓK, FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, A FOLYAMAT BEMUTATÁSA
35. oldal
VI. MELLÉKLETEK
41. oldal
1. A legfontosabb szakmai jogszabályok listája 2. Jogszabályok ezen belül az áldozatsegítő kérelem nyomtatvány 3. Esettanulmányok I. Esettanulmány II. Esettanulmány 4. Irodalomjegyzék
26. oldal 28. oldal
41. oldal 43. oldal 61. oldal 66. oldal 66. oldal 70. oldal 72. oldal
2
I. BEVEZETÉS 1. A pályázat kiírásának és benyújtásának előzményei A rendszerváltás jelentős változást hozott a bűnözésben, amely felkészületlenül érte a társadalmat és a bűnüldözéssel foglalkozókat is. A bűncselekmények száma Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen növekedett (összes ismerté vált bűncselekmény 1989. évben: 224 943, 2001.évben: 465 694, 2009. évben: 394 034, 2012. évben: 451 512). Emellett jelentős a látenciában maradt bűncselekmények száma, mivel a viszonylag kisebb súlyú bűncselekmények esetén a sértettek gyakran nem bíznak abban, hogy a bűncselekmények elkövetői tekintetében eredményes lenne a nyomozó szervek tevékenysége, ezért feljelentést sem tesznek, így ezek a bűnügyi statisztikába sem kerülhetnek be. Ugyanakkor nem kell például nagymértékű látenciával számolni a súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén. Duplájára nőtt az ismerté vált bűncselekmények száma, ezen belül is az erőszakos bűncselekményeké. A médiában egyre nagyobb számban megjelenő bűnügyi híradások az emberekben negatív irányban befolyásolták a szubjektív biztonságérzet alakulását. Mivel a sajtóban nagyobb teret kaptak az áldozatok, és hozzátartozóik, ezért azok az emberek is romlónak értékelik a közbiztonságot, akik sérelmére még semmilyen bűncselekményt nem követtek el. A kedvezőtlen folyamatokat fokozta a gazdasági válság negatív hatása az életszínvonal csökkenésében, a munkanélküliség emelkedésében, és magával hozta a lakosság egy részének elszegényedését, amely az ország minden területén érzékelhető volt. A nehezedő gazdasági helyzet a lakosság egy részénél eladósodást, megélhetési nehézségeket, létbizonytalanságot okozott, amely részben a bűncselekmények elkövetésében játszott szerepet, másrészt a bűncselekmények sértettjei számára is önerőből megoldhatatlan problémákat okozott. A romló gazdasági helyzet és az ezzel összefüggő társadalmi változások új bűnelkövetési módokat, bűnözési formákat eredményeztek. A társadalmi változások hatására az emberek stressztűrő képessége csökkent, láthatóan nem megfelelően tudják feldolgozni az őket ért traumákat, mint például a munkahely elvesztése, párkapcsolat felbomlása. Nagyon sok a mentálisan sérült személy. Fenti tényezők kiváltó okként jelentek meg a bűncselekmény elkövetőinél. Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. Kedvezőtlen tendencia, hogy a személy és vagyon elleni bűncselekmények erőszakosabbá váltak. Korábban amikor az elkövetők lopással nem tudtak megszerezni valamit, ritkábban alkalmaztak erőszakot, napjainkban az erőszak mindennapos, és a média sokkolja is az állampolgárokat az ezekről szóló beszámolókkal. A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának alakulása fő bűncselekménytípusok szerint az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Statisztika (ENYÜBS) 2011-2012. évi adatai alapján
3
Bűncselekmény típusa Személy elleni Közlekedési A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Regisztrált bűncselekmények összesen
2011. év 26 963 13860 6224
2012. év 26 639 12953 6308
3283
4089
105948 26127 249530 431 935
132707 20560 248256 451 512
A társadalmi környezet elemzése feltárta, hogy szükséges az áldozatsegítési folyamatba beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. Több állami és nem állami szervezet közvetve foglalkozik a sértettekkel, illetve a bűncselekmény okozta krízis, nehézségek kezelésével, a veszélyhelyzet bekövetkeztének megelőzésével (pl. gyermekvédelmi, egészségügyi szolgálatok, telefonos segélyszolgálatok, országos/nemzetközi civil szervezetek), ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások - helyi szinten történő - összekapcsolása az áldozatsegítő rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal a jelenleginél sokkal komplexebb és hatékonyabb ellátórendszert biztosíthatna. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2011. évben pályázat került kiírásra a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén. A konstrukció közvetlen célja az állampolgárok áldozattá válásának megelőzése és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. A projekteknek a kiíró szándéka szerint a potenciális áldozatok felkészítését és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati kiírás - a komplex és eredményes beavatkozás érdekében - nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. Fontos a településen felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése. Megvalósítandó, hogy a helyi együttműködések révén az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szerezzenek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények (bűncselekmények, kriminális szabálysértések) sértettjeivé váljanak, megerősítsék önvédelmüket, fokozzák védekezőképességüket. A pályázat kiírásának célja volt továbbá, hogy a már kriminális cselekmény áldozatává vált személyek segítő szolgáltatáshoz jussanak, sérelmeik ne maradjanak ellátatlanul, becsatornázódjanak az állami vagy nem állami szervezetek által nyújtott áldozatsegítés rendszerébe.
4
2. Budapest XIV. kerülete, Zugló bemutatása Zugló a főváros egyik legjelentősebb kerülete, a lakosság létszáma közel 112.000 fő, a területe 18,15 km². A kerületet sűrűn beépített (átlagos népsűrűsége 7205 fő/km²), parkok, kertvárosi részek, ipari területek, kiemelt főútvonalak és nagy lakótelepek egyaránt jellemzik. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A kerület idegenforgalmi-, sport- és kulturális jelentősége, az ezekből fakadó speciális feladatok és nehézségek mindenki számára ismertek. Ebből következik az is, hogy Budapest kerületei közül bűnügyileg, de közbiztonsági és közlekedési szempontból is az egyik legtöbb kihívással küzdő kerülete. Zugló a lakótelepek megépülésével dinamikusan fejlődött, de az akkor lakótelepi lakásokba költözött fiatal korosztály mára már megöregedett és valamilyen ellátást, gondozást igényel. Zugló sajátossága, hogy magas az időskorúak lakosságon belüli aránya. Az időskorúak számának nemek szerinti megoszlása kétharmad nő, és alig egyharmad férfi. Éppen ezért a Zuglói Önkormányzat sokat tett és tesz a kerületben a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Képviselő-testülete 813/2011. (VI. 23.) határozatával hagyta jóvá Zugló Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepcióját, melyben külön pontban foglalkozik „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja.” témakörével. A helyi szervek bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársai nagy hangsúlyt helyeznek azon információk átadásának fontosságára, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására. Ezt a célt szolgálták a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, képzések is. Az eljáró kollégák minden esetben kiemelt figyelmet fordítottak a másodlagos áldozattá válás megelőzésére, melynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül.
További vívmányok:
A kerület Rendőrségi Törvény ajánlása alapján Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot működtet, anyagilag is támogatja a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságot. A Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft létrehozása, működtetése, melyen keresztül az önkormányzat fenntartja a Zuglói Kerületőrséget és működteti a jelző tevékenység, bűnmegelőzési járőrszolgálatot. (Korábbi Kerületőrség Zuglóért Közalapítvány) A Zuglói térfigyelő kamerarendszer fenntartása, működtetése, (87 db kamera, amely 2013, július 1-jétől 130-ra bővül) Folyamatos együttműködés a kerületi önkormányzat és a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület között Zugló áldozatvédelmi és bűnmegelőzési közbiztonsági tanácsadó irodájának működtetése. Az SOS rendszerhez, amely az idõsek "Jelzõrendszeres házi segítségnyújtása” diszpécserszolgálat biztosítása 24 órán keresztül
5
3. Az áldozatsegítés története Minden társadalomban vannak olyan személyek, akik nem tartják be az emberi együttélés szabályait, esetenként súlyosan megsértik azokat, bűncselekményeket követnek el. A büntetőpolitika évezredeken át elsősorban az elkövető ellen fordult, fő célja az elkövetett deliktum megtorlása volt. Az ősközösségi társadalmakban a sértett és családja, nemzetsége általában magán vérbosszú keretében torolta meg az őket ért vélt vagy valós sérelmeket. Ez főleg fizikai erőszakban nyilvánult meg, majd később vagyoni következményekkel is járt. Az ókori államokban már igyekeztek keretek közé szorítani a bosszú, az önbíráskodás intézményét. Meghatározták annak mértékét a tálió (fogat fogért) elvével és bizonyos vagyoni ellenszolgáltatással. A feudális jogban az elkövető büntetőjogi felelősségében gyakran a vétlen családnak is osztoznia kellett, és gyakran aránytalan és teljes vagyonelkobzással is járt. Pontosan ezek a számtalanszor túlkapásokkal járó büntetések vezettek oda, hogy a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak jogait fogalmazták meg először, egyes országokban már a XVIII. században. Ezek a törvény előtti egyenlőség, az önkényes vád alá helyezés és fogvatartás tilalma, a bíróság elé állítás kötelezettsége, az ártatlanság vélelme, és a védelemhez való jog megfogalmazásai voltak. Az áldozatokkal való foglalkozás kezdetei csak a XX. századra tehetőek, amikor a pszichológia fejlődésével feltárták az őket ért sérelmek komoly lelki hatását. Feltárták azt is, hogy a bűncselekmények ismertté válásának, illetve látenciájának és a büntetőeljárás sikerének alakulásában jelentős szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bűncselekmény nem jutna a hatóságok tudomására, a legtöbb bűncselekmény elkövetőjének kilétére nem derülne fény az õ együttműködésük nélkül, és nem lenne lehetőség a bűntető eljárás lefolytatására, az elkövető számonkérésre. Ezért világszerte rámutattak arra, hogy az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel. Ennek a felismerésnek az eredményeként jelentek meg azok a társadalmi kezdeményezések, melyek az áldozattá vált emberek segítését tűzték ki célul. Az áldozattámogató szervezetek létrejötte a nyugat- európai társadalmakban szorosan összefüggött azokkal az önkéntes, karitatív és független, nonprofit jellegű tevékenységekkel, amelyek az egészségügy, a szociális gondoskodás, az oktatás, stb. területén a XX. század második felében mozgalom jelleget öltöttek. Bizonyos közérdekű gondok megoldására világszerte összefognak az állampolgárok, és maguk reagálnak egyes megoldást igénylő problémákra, önerőből létrehozzák a megfelelő szervezetet. Így történt ez az áldozatsegítés esetében is. Kezdetben az áldozatsegítő mozgalom izolált volt, 1974-ben Németországban Fehér Gyűrű, Nagy-Britanniában ugyanebben az időben Áldozatokat Támogató Szolgálat elnevezéssel jöttek létre az első társadalmi szervezetek. A fejlődés a 80-as évek nemzetközi kezdeményezéseinek és dokumentumainak hatására következett be. A legnagyobb eredményeket Nagy-Britanniában, Hollandiában és Németországban értek el. Az európai áldozatszolgálat fejlődésének elősegítése érdekében, 1989-ben az Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban, Svájcban és Nagy- Britanniában működő szervezetek létrehozták az Európai Áldozatvédő Fórumot. Az egymás közötti kapcsolatot és információáramlást alapvetően az évenként megrendezendő konferenciák jelentik. 6
Az 1990. július 17-én Stokholmban elfogadott alapszabály értelmében a Fórum célkitűzései: - elősegíteni a bűncselekmények áldozatai számára a hatékony szolgálat kialakítását és fejlődését Európában - előmozdítani, hogy egész Európában tisztességes és azonos kompenzációt nyújtsanak minden áldozatnak, állampolgárságra való tekintet nélkül - támogatni a bűncselekmények áldozatainak a büntető igazságszolgáltatással és más eljárásokkal kapcsolatos jogait Európában. E célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat határozta meg a Fórum: -
információ, tanácsadás egyéneknek és csoportoknak ahhoz, hogyan szervezzék meg az áldozatszolgálatot ott, ahol ez még nem történt meg, tájékoztatás jól működő modellekről és a létező szolgálatokról, az áldozatok problémáinak és a szükséges intézkedéseknek a tudatosítása, az áldozatokra vonatkozó ismeretek bővítését szolgáló kutatások elősegítése és támogatása, a viktimizációs problémák megoldását célzó elképzelések kimunkálása, kapcsolat fenntartása olyan európai szervezetekkel, amelyeknek a közreműködése hasznos lehet az áldozat számára.
A tagszervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tevékenységük során nem tesznek hátrányos megkülönböztetést az áldozatok között, kivéve ha van olyan másik szervezet, amely hatékonyabb segítséget tud nyújtani az érintett áldozatoknak. Mind az Európai Fórum, mind a tagszervezetek vállalják, hogy politikától mentes tevékenységet folytatnak, és nem vesznek részt semmilyen, az elkövető elítélésével kapcsolatos kampányban. Az európai összefogás újabb példája volt, hogy az Európa Tanács a Fórum javaslatára NagyBritannia Belügyminisztériuma által kihirdetett Áldozatvédelmi charta elfogadásával egyidejűleg, 1990-ben február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak európai napjává nyilvánította. Az első magyar áldozatvédő szervezet, a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület a nyugat európai áldozatvédő szervezetek mintájára 1989. december 21-én alakult és 1992-ben Dublinban szervezett konferencián felvételt nyert a Fórum tagjai közé, azóta is aktív tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek. Magyarországon az 1989-es rendszerváltásig nem részesültek az áldozatok külön elbánásban. Ezt követően az alakuló civil szervezetek nyújtottak a nyugat-európai áldozatsegítő szervezetek mintájára speciális segítséget pl. a szexuális erőszak, a családon belüli bántalmazás áldozatainak, illetve az önkormányzatok nyújtottak anyagi támogatást a bűncselekmények áldozatainak is a szociális segélyezés körében. Létrejöttek az első áldozatsegítő szervezetek. Ezek civil kezdeményezések voltak, de az állam is felismerte ennek a tevékenységnek a fontosságát és segítséget nyújtott a szervezetek működéséhez, illetve a különböző állami intézmények, hatóságok is feladatul kapták az áldozatok segítését. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumainak elveit, ajánlásait és célkitűzéseit elfogadva a magyar kormány 1999-ben – első olyan hazai szabályozásként, amely kifejezetten az áldozatok segítésével kapcsolatos állami feladatokról szólt –(1074/1999. (VII. 7.) Kormányhatározatot alkotott, amely kiemelten foglalkozott az áldozatok kárának megtérülésével és a mellékletében kitért az állami kárenyhítés konkrét szabályaira is, köztük azon súlyos, erőszakos bűncselekmények felsorolására, amelyek megalapozzák az állami kárenyhítést. 7
Az eljárások lefolytatását a bűnmegelőzési céllal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványra bízta. 2001-től (az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.)) Kormányrendelet alapján részletes szabályozással 2005-ig az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat 2005. december 31-ig, a törvényi szintű szabályozás hatályba lépéséig az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (később jogutódja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) látta el. Az Európai Unió Tanácsa által 2004. április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló irányelv (2004/80/EK) szerint a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben részesülhetnek attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt ellenük elkövették. Az irányelv kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő a kárenyhítés tárgykörében a tagállamoknak, 2006. január 1-jét szabva határidőként a kárenyhítési rendszerek működése kezdetének, amelynek Magyarország határidőre eleget tett a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló (a mellékletben szereplő) 2005. évi CXXXV. törvény elfogadásával. A XXI. században az áldozati szempontok hangsúlyosabb megjelenése és a helyreállító igazságszolgáltatási szemléletek előtérbe kerülése egyre általánosabbá válik. Tanúvédelem A társadalomra különös veszélyt jelentő szervezett bűnözés elleni harcban – a tárgyi bizonyítás lehetőségein túl – a nyilatkozni kész tanúk, illetve az igazságszolgáltatással tevőlegesen együttműködő bűnelkövetők segítéséhez, védelméhez fokozott kriminálpolitikai érdekek fűződnek. A tevékenység fontosságát az is jelzi, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben szabályozta a tanúvédelmet. A bűnöző vállalkozások határozottan, módszeresen, időt és energiát sem kímélve törekszenek mindenféle bizonyítás ellehetetlenítésére. Ennek hatása nyilvánvaló: az igazságszolgáltatással való együttműködésre hajló személyek inkább vállalják a hamis tanúzás, esetleg a hamis vád következményeit vagy éppen vonakodnak a vallomás megtételétől, mintsem – a büntetőeljárásban játszott esetleges szerepük folytán – kitennék magukat a bűnszervezetek retorzióinak, hiszen az atrocitásoknak kitett személyek valójában bizalmatlanok a pusztán az érintettek figyelemmel kísérésére, rendőri őrizetére koncentráló védelmi rendszerrel szemben. A Védelmi Programban való részvételre kizárólag a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggésben a hatósággal együttműködő tanúval, terhelttel vagy sértettel köthető megállapodás. A programban résztvevőknek többfajta támogatás adható, például biztonságba helyezés szükséghelyzetben, nevelés, oktatás, illetve ilyen intézményekben történő elhelyezés, lakhatási támogatás. A program megszűnik, ha a védelem feltételei nem állnak fenn, az érintett a védelemről lemond. Kötelezően felmondásra kerül az érintettel a megállapodást, ha a tanú vagy terhelt nem tesz vallomást, vagy visszavonja azt, védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény miatt indított eljárás súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi a védelmet, illetve az érintett indokolatlanul eltért a magatartási szabályoktól (ezzel a védelmet súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi). A programban részt vevő büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit a Védelmi Program nem érinti. A büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adataival vesz részt, idézni, értesíteni, hivatalos iratot kézbesíteni azonban csak a Tanúvédelmi Szolgálaton keresztül lehet. 8
A Védelmi Szolgálat önállóan dönt: lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásáról, az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállításáról, személyi védelem igénybevételéről, nyilvántartásokban adatzárlat elrendeléséről, név és személyazonosság megváltoztatásáról, a nemzetközi együttműködésben való részvételről. Az Áldozatsegítő Szolgálat Az állami Áldozatsegítő Szolgálat 2006. január 1-jétől működik, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak gyors és szakszerű segítése. A bűncselekmények áldozatainak segítésével a 2011. januárjától magalakult megyei/fővárosi kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai áldozatsegítő szolgálatai foglalkoznak. A szakmai irányítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Hivatala (KIH) látja el. Ezen kívül a megyei rendőr-főkapitányságok áldozatvédelmi referensei, valamint néhány nem állami szervezet is közvetlen segítséget nyújt az áldozatoknak. Az általános bűnügyi adatok és az Áldozatsegítő Szolgálat éves ügyforgalmi adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a szolgálat évről évre nagyobb arányban érte el a Magyarországon bűncselekmény áldozatává vált személyeket. Az állam megyénként két-két jogász, a fővárosban 5, majd 7 fő alkalmazásával szervezte meg az áldozatsegítés rendszerét, amely létszám az ügyfélszám növekedés ellenére az indulás óta nem változott. II. A PROJEKT BEMUTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE
CÉLJA,
LÉNYEGES
ELEMEI,
A
PROTOKOLL
A zuglói önkormányzat és a kerületi polgárőrség célul tűzte ki, hogy e programban különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kerület hivatalaiban dolgozók, mindazok a személyek, akik találkoznak az áldozattá vált, bajba került lakossággal, nyitottak, elfogadók legyenek, magabiztosan kommunikáljanak azokban az élethelyzetekben is, amikor „a jó szó” segíthet. A segítő személyek a képzések és programok után olyan kommunikációs technikákat tudnak magabiztosan alkalmazni, ami képessé teszi őket erre. Zuglóban megvan és jelenleg is működnek a különböző szervezetek (rendőrség, önkormányzati szervezetek, intézmények, civil szervezetek) tevékenysége az áldozatok érdekében, hogy az áldozattá vált személyek segítséget kapjanak, mely jelenthet védelmet, anyagi támogatást, sokan és jól dolgoznak a szociális területeken, azonban jelenleg elszigetelten és nem összhangban dolgoznak. A program keretében, ezek a szervezetek hatékonyan együttműködve fogják végezni e munkát. Ennek érdekében jól, érzékenyen, és hatékonyan segíteni tudó szakemberek képzése is meg fog valósulni, akikkel a lakosság minden területen találkozik, a biztonságukért dolgozó, önkéntes polgárőrökkel, bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozókkal, hivatalokban az őket fogadó személyekkel, továbbá, nem csak az önkormányzat által fenntartott színtereken, de a kerület üzleteiben, szolgáltató helyein is, az élet azon területein, ahol emberekkel kell foglalkozzanak az ott dolgozók. Ma a „csak egy jó szó” kifejezésben a „csak” más értelmet nyer, hiány van a „jó szóból”, és mérhetetlen igény van rá. A „jó szó” teremtheti meg lakosok számára azt a biztonságérzetet, melyben, ha baj van, bizalommal kérnek segítséget. A „jó szó” teremti meg azt a légkört, melyben jó zuglói polgárnak lenni. A konstrukció közvetlen célja a Budapest XIV. kerületi, zuglói lakosok, illetve az ott dolgozó, áthaladó vagy turistaként odalátogató, áldozattá válásának megelőzését, és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele, a kerületi önkormányzat és szervezetei (családsegítő, gyermekjólétiszolgálat, okmányiroda egyéb szociális intézmények), illetve a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. 9
A projektnek a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati – a komplex és eredményes beavatkozás érdekében – nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. A konstrukció további célja a konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése és az áldozattá válás megelőzése. Az áldozatoknak az anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra is szükségük van, tehát az áldozatsegítési folyamatba kell beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. A projekt magába foglalja a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is. A konstrukció további célja, hogy Zuglóban felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése valósuljon meg. A pályázatban megfogalmazott célokat kiegészíti a már több éve sikeresen működő Zuglói Áldozatvédelmi Iroda feladatainak további szélesítése, illetve a lakossághoz még közelebb vitele. Az iroda tevékenységi körében több célt fogalmaz meg: -
bűncselekmények áldozatainak és a potenciális áldozatoknak segítése, az áldozatvédelmet szolgáló tevékenység feltételrendszerének megteremtése, a szakmai munka fejlesztése; a bűnmegelőzés terén felhalmozódott módszerek, ismeretek cseréje; prevenciós programok készítése; vagyonvédelmi előadások megszervezése és megrendezése; lakossági fórumok megszervezése és megrendezése; pszichológiai tanácsadás; jogi szaktanácsadás; kiadványok szerkesztése, kiadása; drogprevenciós programok, előadások szervezése; a Bűnmegelőzés céljainak népszerűsítése, szakmai fejlesztése.
A fenti célok széles körben felölelik az áldozattá válás megelőzését, az áldozatsegítés (TAMOP 5.6.1.C) pályázatban megfogalmazott céljait, de azon túl szükség van egyéb specifikus áldozatsegítő programok létrehozására is, így a pályázatban megfogalmazásra került célok közül az alábbiakat fogja teljesíteni a program: -
az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, aminek következtében jelentősebb szerepet vállalnak a bűncselekmények megelőzésében, áldozattá válásuk esélyének csökkentésében;
-
a felkészített állampolgárok számának növelése, ezáltal a bűncselekmények számának csökkentése, különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, amelyek megelőzésében az állampolgároknak jelentős szerepük lehet;
-
az állampolgárokat a kriminális cselekmények miatt érő negatív hatás csökkentése azért, hogy önbecsülésük, anyagi helyzetük, társadalmi-munkahelyi teljesítményük ne romoljon;
10
-
az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése, így anyagi helyzetük mellett mentálhigiénéjük megfelelő módon és időben rendeződhet, teljesítőképességük visszarendeződhet;
-
az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, amelynek következében az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének hatékonysága javul, a visszailleszkedés ideje csökken;
-
az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésre ösztönzés;
-
a nők elleni erőszak áldozatainak megsegítése, az áldozattá válás megelőzése
-
növelni kell a kerületi lakosság biztonságérzetét, az eredményeket széles körben publikálni kell, be kell mutatni azt, hogy vannak jól működő megoldások az áldozatsegítés terén;
-
Polgárőrség adta lehetőségek széles körben történő kihasználása, az önkéntesség népszerűsítése a kerületi lakosok körében.
Kiemelten fontos cél továbbá, hogy a sérelmet szenvedett állampolgár az elkövetett bűncselekményhez (szabálysértéshez) kapcsolódó eljárások során ne sérüljön ismételten (másodlagos viktimizáció). E nemkívánatos jelenség elkerülése érdekében a szervezeteket és munkatársaikat empatikusabbá, jobban szervezetté, reflexívebbé kell tenni. Az áldozatok visszailleszkedéséhez jelentős segítséget nyújthat közvetlen környezete befogadó készsége. Szükséges, hogy az eddig el nem ért áldozatok köréből bővüljön az áldozatsegítő szolgáltatásokat igénybe vevők csoportja. A nagyszámú igény és az elkövetett cselekmények széles skálája miatt szükséges a szakemberek szakmai képzése, hálózattá szervezése, valamint önvédelmi képességeik kommunikációs, konfliktuskezelési szempontú és reális fizikai értelmű bővítése is. A projekt nemcsak a már áldozattá vált személyek minél hatékonyabb segítését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy a szolgálat és vele együttműködő intézmények tapasztalatainak felhasználásával a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése érdekében olyan preventív ismertetőanyagokat, mind képi, mind írásos formában készítsünk el, amelyeknek a terjesztése időben felhívhatja a figyelmet a leggyakoribb bűncselekmények magatartásaira, formáira, ezzel hozzájárulva az áldozattá válás, illetve az ismételt áldozattá válás esélyének csökkentéséhez. A projekt során ezen kívül több tréninget, konferenciát és csoportfoglalkozást, szociális munkások foglalkoztatását, képzéseket, jogi, pszichológiai és biztonságtechnikai tanácsadást terveztünk a program megvalósításához és a szakemberek felkészítéséhez, amelyre igen nagy az igény az előzetes egyeztetések alapján. A protokoll szükségessége Már jelenleg is sok szervezet (áldozatsegítő szolgálat, egyéb állami szervek, önkormányzatok és intézményei, civil és egyéb szervezetek) tevékenykednek az áldozatok segítése, támogatása terén. A projekt célja, hogy ezen ellátórendszer tagjai közötti együttműködés rendszeressé váljon, és az áldozatok bűncselekmény következtében felmerülő igényeit a legnagyobb odafigyeléssel, a leghatékonyabban elégítse ki. A protokoll az ehhez szükséges egységes eljárást hivatott kialakítani. Az áldozatsegítő szakmai protokoll a szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely a működés általános követelményeit tartalmazza, a kialakítandó eljárásrendet, a probléma kezelésére vonatkozó iránymutatást, lehetséges eljárásmódokat, az aktuális gyakorlatot. 11
Az áldozatsegítő szakmai protokoll kidolgozásának célja a szolgáltatások egyenletes színvonalának biztosítása. Meghatározza az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét. Jelentőségét az adja, hogy mintát nyújt az áldozatok szakszerű segítéséhez, támogatásához, egységességet, szakmai szabályozottságot garantál, és javítja, a szolgáltatás minőségét. NEHÉZSÉGEK amely miatt fontos a projekt megvalósítása: A bűnmegelőzési szervezetek munkáját vizsgálva megállapítható általános problémák, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakmai apparátus (áldozatsegítő referens, pszichológus és lelki gondozó) az áldozatsegítés területén, gyenge és leginkább esetleges az együttműködés az áldozatsegítő intézmények között, nem hatékony a működés, szűk a szolgáltatási háttér. Szükséges lenne pszichológiai, szociális, és lelki segítségnyújtás biztosítására, konfliktuskezelésre nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a bűnmegelőzéshez kapcsolódóan, a társadalom tagjai nem tudják, hogy ha szükséges, hogyan tudják megvédeni magukat, így alacsony a biztonságérzetük, a média lakosságinformáló szerepének alacsony hatékonysága a bűn- és baleset megelőzésben. „…Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal? ” (Tendzin Gjaco: Törődni másokkal) Ahhoz, hogy a rászorulók részére a legmegfelelőbb ellátások kerüljenek biztosításra fontos a megfelelő együttműködések kialakítása és fenntartása. Az együttműködés fogalma: az erőforrások szervezett összekapcsolása, közös munka tevékenység közös célok érdekében, amely nélkül az áldozatsegítés sem lehet eredményes.
Az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek együttműködése következtében elérendő hatások: az áldozattá válás megelőzése a bűncselekmények káros következményeinek enyhítése az áldozatok igényei, rászorultsága szerint, fizikai, pszichés állapotának helyreállítása a másodlagos viktimizáció csökkentése az eljárásban a bűncselekmények áldozatai jogainak biztosítása a bűncselekmények áldozataival kapcsolatos állami és társadalmi szolidaritás kifejezése az állampolgárok számára váljék köztudomásúvá az áldozatsegítés léte, és formái a segítségnyújtásban résztvevők képzése a szolgáltatásokat nyújtó intézmények fejlesztése
12
III. A SZEREPLŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK BEMUTATÁSA Ahhoz, hogy az áldozatsegítő tevékenységet, az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét meghatározzuk át kell tekinteni a szereplőket és tevékenységüket. Kit tekintünk áldozatnak? A hétköznapi életben sokféle felfogás, értelmezés lehetséges. Lehet valaki a munkája, házassága áldozata, részükre a szükséges információkat, a szociális ellátáshoz, a jogi támogatáshoz való hozzájutást az ellátó rendszer biztosítja. A bűnmegelőzés, az áldozatsegítés szempontjából a bűncselekménnyel érintett személyeket tekinthetjük áldozatnak, azonban ez jóval szélesebb kört jelent, mint a büntető eljárásban használt sértetti fogalom. Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett ezen kívül más eljárási pozíciókba is kerülhet: magánvádlóként, pótmagánvádlóként, magánfélként léphet fel, illetve kihallgathatják tanúként is. A törvény részletezi a sértett jogait is (pl. szintén rendelkezik ügymegismerési joggal, de a jogorvoslati joga viszont korlátozott). Az általunk használt áldozat fogalom a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény figyelembe vételével került meghatározásra: Áldozat: az elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. A jogalkalmazás során a „bűncselekmény közvetlen következményeképpen” előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be. A testi és vagyoni sérelmen kívül a lelki sérülést és az érzelmi megrázkódtatást is sérelemként értékelte a jogalkotó, így mi is. A törvény indoklása szerint a „lelki sérülés” a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelmet, szorongást, az „érzelmi megrázkódtatás” pedig az áldozatban kialakult traumát, pszichés zavart jelenti.
13
1. A szakmai szervezetek (Rendőrség, Áldozatsegítő Szolgálat) Rendőrség Magyarország Rendőrségének elsődleges feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr Magyarország területén rendőri jogosítványokat gyakorolhat. A rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozik valamennyi bűncselekmény nyomozása azok kivételével, amelyeket külön jogszabály más nyomozó hatóság hatáskörébe utal. A jogszabályok külön nevesítik a Rendőrség, mint államigazgatási szervezet feladatait, és külön rendelkeznek arról, ha - speciális szaktudás vagy más feltétel biztosítása miatt valamilyen hatáskört kizárólag az egyik rendőri szervhez telepíti (vagyis csak az a szerv járhat el). A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és letelepedésével, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint védi a különösen 14
fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket, elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat. Rendőrségi szerepvállalás az áldozatvédelemben Az elmúlt évtizedekben több utasítás és intézkedés foglalkozott és foglalkozik a területre vonatkozó rendőri feladatokkal: 1999. A Belügyminiszter rendelkezik az irányítása alá tartozó szervek áldozatvédelmi feladatairól (4/1999.(BK.6.) BM Utasítás); ORFK vezetője utasításban rendelkezik a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (25/1999.IV.30) Intézkedés; Kialakításra kerül a rendőri áldozatvédelem szervezetrendszere, létrejön a rendőrség áldozatvédelemi referensi hálózata; Kikristályosodik a rendőri áldozatvédelem gyakorlati tartalma: felvilágosítás, tanácsadás, segítő szolgáltatások elérhetőségének kiközvetítése, kárenyhítéssel kapcsolatos ügyintézés. 2003. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája (115/2003 (X.28) OGY.hat.); 2006. hatályba lép a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény (2005. évi CXXXV. Tv. Ást); 2007. a rendőrség és határőrség áldozatvédelmi feladatait rendeletben szabályozzák (17/2007.(III.17) IRM rendelet; 2008.ORFK vezetőjének utasítása a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (50/2008.ORFK Utasítás 2013. 2 /2013. ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól A rendőrségi áldozatvédelem Hazánkban a civil szervezetek mellett, mint állami intézmény a rendőrség nagyon fontos szerepet játszik. A feladatok megoldása érdekében a megyei/fővárosi rendőrfőkapitányságokon és a városi/kerületi kapitányságokon áldozatvédelmi referensek működnek. A referensek, feladatai a következők: A referens folyamatosan kísérje figyelemmel illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulását, legyen tisztában az előforduló bűncselekmények jellemzőivel, értékelje azokat mind elkövetői, mind áldozati szempontból. Tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, más szervezetek közvetítése, másodlagos áldozattá válás megelőzése. Az áldozatok személyiségi, adatvédelmi, büntető eljárási jogainak érvényesítésében való segítségnyújtás. Adatok zártan kezelése, iratmegismerés, felvilágosítás kérés, indítvány, polgári jogi igény előterjesztése, észrevétel, jogorvoslat lehetősége, anyanyelv használata, jelenléti jog, védelemhez való jog. Az áldozatsegítés lehetőségére való figyelmeztetés, igazolás kiállítása. Áldozatok meghallgatása, panaszfelvétel kulturált kíméletével, erre a célra kialakított helyiségben.
körülmények
között,
áldozat
Annak vizsgálata, hogy az ügyek alkalmasak lehetnek-e kárenyhítési eljárás megindítására. 15
Kísérje figyelemmel az áldozatok jogainak érvényesülését a büntetőeljárás során, az egyedi konkrét ügyekben és nyomozási cselekményeknél, segítse az eljáró kollégák ez irányú munkáját. Saját eszközeivel járuljon hozzá a "másodlagos áldozattá válás" megelőzéséhez. Kísérje figyelemmel az áldozatok személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülését. Különös tekintettel kísérje figyelemmel: - a gyermekkorú, időskorú, hátrányos helyzetű, vagy szellemi fogyatékos áldozatok, - a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, valamint az élet, testi épség és az egészség elleni, továbbá a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények áldozatainak, - az egyszerre több bűncselekményt elszenvedett áldozatok, - a rövid időn belül többször bűncselekményt elszenvedett áldozatok ügyeit, Tudatosan keresse a látens bűncselekmények áldozatait és törekedjen arra, hogy ezek a hatóság előtt ismertté váljanak. Ajánlja fel segítségét a rászoruló áldozatok részére, ennek érdekében személyét, elérhetőségét tegye közzé szolgálati helyén, időnként tartson fogadóórát. Tartson kapcsolatot az illetékességi területén áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel. Kezdeményezze helyi áldozatvédelmi irodák létrehozását, azok munkáját kísérje figyelemmel és szakmailag segítse. A rendelkezésére álló eszközökkel segítsen a hozzáforduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetítse más szervezetek - különösen az áldozatvédelmi irodák segítségét. Fejtsen ki hatékony propaganda munkát az áldozatok védelme és az áldozattá válás megelőzése érdekében. Felvilágosító-tájékoztató kiadványokkal, szórólapokkal, plakátokkal, előadások megtartásával, a tömegkommunikáció igénybevételével és egyéb eszközökkel biztosítsa, hogy az állampolgárok széles rétegei megismerjék az áldozatok büntetőeljárási jogait-kötelezettségeit, az áldozatsegítés és kárenyhítés konkrét formáit és lehetőségeit, az áldozattá válás megelőzésének módozatait. Gondoskodjon a tájékoztató anyagok elhelyezéséről és hozzáférhetőségéről. Adjon tájékoztatást az aktuális bűnügyi helyzetről, új elkövetési módokról, Tartson folyamatos kapcsolatot az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel; Munkája során hasznosítsa az áldozatvédelem témaköréhez kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, ajánlásokat, tanulmányokat. Éves értékelő jelentést készít az áldozatvédelem helyzetéről, az áldozati jogok érvényesüléséről, Kezdeményezzen vitákat, szakmai beszélgetéseket, fórumokat az áldozatvédelem témakörében. 16
Folyamatosan tartson kapcsolatot a médiával. Egyfelől használja fel annak eszközeit az áldozatvédelmi propaganda-munka erősítésére, másfelől az abban megjelenő híranyagok követésével kísérje figyelemmel az áldozatok sorsát. Az együttműködések tapasztalatai Gördülékeny munkakapcsolat valósult meg az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel, jelzőrendszer tagjaival, különösen a gyermek-és fiatalkorúak esetében széleskörű együttműködés alakult ki tanintézetekkel, Gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal. E tevékenységet jól segíti, hogy kialakultak a kölcsönös tájékoztatás csatornái, módszerei is. A többéves tevékenység tapasztalatai figyelembe vételével a parancsnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az áldozatsegítés,az áldozatokkal való bánásmód összrendőri szemléletté váljon, és az együttműködések eredményeként az áldozatok ellátásba kerülése szakszerűen, rövid határidőn belül megtörténjen. Nehézséget jelent a területen, hogy számos kapitányság munkatársa csatolt munkakörben látja el áldozatvédelmi referensi feladatát, így nagy a leterheltség, és az igazolás kiállításával megbízott munkatárs helyettesítése nem mindenhol megoldott. Felmerül hiányosságként az Áldozatsegítő Szolgálatokhoz forduló segítségkérők elmondása szerint esetenként aláíratják a sértettel a jegyzőkönyv azon részét, amely az áldozatsegítésről szóló tájékoztatás megtörténtét rögzíti, de a tájékoztatás nem történik meg. Fontos cél az együttműködések erősítése áldozatsegítésben érintett állami és civil szervezetekkel.
Az áldozatsegítő szolgálat 2006. január 1-jétől megkezdte működését az Áldozatsegítő Szolgálat, amely ellátja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban Ást.) meghatározott feladatokat. Az Áldozatsegítő Szolgálat célja a bűncselekmény következményeként sérelmet átélt, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedett, nehéz helyzetbe került állampolgárok, rászorulók részére való anyagi és egyéb segítségnyújtás. A valamennyi megyeszékhelyen működik áldozatsegítő szolgálat, 2011. január 1-jétől a Megyei, Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata keretében. Az Áldozatsegítő Szolgálatoknál jól felkészült, szorgalmas, precíz jogi vagy szociális munkás végzettségű, illetve további diplomákkal (szociális munkás, szociológus, pedagógus) is rendelkező munkatársak dolgoznak. Éves szinten országosan 22-25 ezer áldozat kap valamilyen támogatást az áldozatsegítő szolgálatoktól, míg a budapesti szolgálat közel 5000 ügyben jár el évente.. A 60 év feletti ügyfelek aránya közel 30 %. Az Áldozatsegítő Szolgálat támogatásai Tájékoztatás Nem csak a személyesen érkezők, hanem a telefonon, vagy írásban, akár e-mail útján érdeklődők részére is részletes ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást adunk szolgáltatásainkról, támogatási lehetőségeinkről, és azok feltételeiről. Amennyiben nem történt 17
bűncselekmény, akkor abban segítünk, hogy az érdeklődő eljusson ahhoz a szervezethez, amely problémáját megoldhatja. Tehát a tájékoztatásnak nem feltétele az áldozatiság igazolása. Az azonnali pénzügyi segély azonban csak szigorú feltételekhez kötötten vehető igénybe. Csak krízishelyzetben adható, és ha a bűncselekménnyel összefüggésében kerül nehéz helyzetbe az illető. A fennálló szociális problémára nem az áldozatsegítő szolgálat adhat orvoslást. Amennyiben valakinek jelentős díjhátraléka halmozódott fel, és még meg is lopják, akkor csak ennivalóra kaphat támogatást, a hátralékát nem tudjuk rendezni, de segítünk, hogy a megfelelő önkormányzati szervekhez eljusson, ahol ebben kaphat támogatást. A törvény azt is meghatározza, mire lehet adni gyorssegélyt: élelmiszerre, lakhatásra, gyógyászati kiadásokra, ruházatra, temetésre, utazásra. Például, ha egy vidékit kirabolnak itt Budapesten, akkor pontosan annyit kaphat, amennyibe a vonatjegye kerül hazáig. Gyakori ügyfelek sajnos az olyan idős emberek, akik otthon, egy helyen tartják összes megtakarításukat. Különböző trükkökkel a csalók bejutnak a lakásba, és mindent visznek.... Az illető meg ott marad szó szerint egy fillér nélkül. Ilyenkor kiszámítjuk, mi az a minimum összeg, amiből meg tud élni a következő nyugdíjig, és annyit adunk, de ha valakinek van megtakarítása, bankbetétje, akkor nem jogosult erre. Az azonnali pénzügyi segély összegei tekintetében törekszünk a tényállás körültekintő feltárásával, a valódi igények figyelembe vételével differenciált döntéseket hozni. Az áldozatok időnként nem értik meg, hogy az okozott kár teljes megtérítése nem feladatunk. Nagyon sok a zseblopási eset, és ha valakinek a tárcáját elemelik, az nem csak a készpénznek inthet búcsút, de a legtöbbször a bankkártyájának és igazolványainak is. A személyes dokumentumokkal számos visszaélés követhető el, újbóli beszerzésük pedig rengeteg időt és pénzt emészt fel. Érdekérvényesítés keretében az eltulajdonított iratok pótlásának megkönnyítése céljából hatósági bizonyítvány kiállítására is sor kerülhet, mellyel az ügyfél igazolhatja a bűncselekmény következtében kialakult méltánylást igénylő helyzetét. A hatósági bizonyítvánnyal az ügyfél kezdeményezheti a felsorolt iratok illetékmentes kiállítását. A hatósági bizonyítvány nem jelenti az Okmányirodánál, Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az iratok automatikus költségmentes kiadását, itt további eljárásra, jövedelem vizsgálatra kerülhet sor, amely ezen szervek hatáskörébe tartozik. Az érdekérvényesítés szolgáltatások során az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól, az őt megillető egészségügyi, nyugdíjbiztosítási, szociális, munkanélküli, családtámogatási, gyermekjóléti- és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről. Az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt az áldozat részére az állami, önkormányzati ellátásokhoz való hozzájutáshoz. Gyakran a súlyosabb bűncselekmények esetén merül fel érdekérvényesítésre igény, amikor általában hosszabb eljárást, sok utánajárást, intézkedést igényel az ügyfél részére nyújtandó segítség. Volt olyan ügyünk, amelynél közel egy évig segítettük az ügyfelet a bűncselekmény következményeinek rendezésében, személyes problémáinak megoldásában. Ilyen feladataink a családon belüli bántalmazások során kialakult élethelyzetek megoldása, a bántalmazottak elhelyezése, új életükhöz segítség nyújtása. Sok a munkáltatókkal kapcsolatban felmerülő kisebb súlyú bűncselekmény, amikor például nem jelentik be a dolgozót. Ilyen ügyekben egyeztetés útján többször sikerült a bejelentések utólagos rendezése. Az Áldozatsegítő Szolgálat életminőségi kérdésekben is segíthet. Volt olyan özvegyember, akivel elsődlegesen lakása kirablása miatt kerültünk kapcsolatba, de kiderült, hogy az illető nem tudott arról, hogy milyen támogatásra lenne jogosult, így addig egyáltalán nem igényelt 18
sem özvegyi nyugdíjat, sem árvaellátást a gyerek után. Azonnal megkapta a szükséges űrlapokat, hogy részesülhessen a lehetséges támogatásokban. Lehetőség esetén magunk adjuk meg a teljes körű jogi tájékoztatást - ezért viszonylag alacsony számú a Jogi segítségnyújtás ügyben hozott döntéseink száma -, de összetettebb helyzetekben, ha a szociálisan rászoruló áldozat ügyének további intézése jogászi közreműködést kíván, az Áldozatsegítő Szolgálat a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz irányítja, ahol további szakszerű jogi tanácsot, ügyvéd általi okirat, vagy beadványkészítéssel, sőt 2008tól peres képviselettel is segítik jogai érvényesítését, jogvitája megoldását. Új igények és módszerek is jelennek meg az áldozatsegítésben: egyre több az idős, mozgásában korlátozott ember, aki nem tud személyesen megjelenni ügyét intézni, de gyors, főleg anyagi segítségre szorul. Ilyen esetekben a családsegítő szolgálatokat, időseket ellátó szervezeteket vonjuk be a kérelem kitöltéséhez való segítségnyújtásba, továbbá a pénz kivitele az áldozathoz „mobil szolgálatot” igényel. Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmények áldozatai lehetnek jogosultak. A kárenyhítés nem jár alanyi jogon, célja a sértett testi épségének, egészségének súlyos károsodását, illetve a sértett halálát okozó bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni kár, jövedelem-kiesés kompenzálása. Kárenyhítésre igényt tarthat a sértett, vagy a vele egy háztartásban élő, egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, illetve akinek az eltartására a sértett köteles vagy köteles volt, továbbá aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A bűncselekmény okozta igazolt vagyoni kár (temetési költség, orvosi kezelésekkel kapcsolatos kiadások, jövedelem kiesés, stb.) utólagos megtérítésére van lehetőség. Az áldozatsegítésről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény feladatul szabja számunkra, hogy törekedjünk az ismételt áldozattá válás megelőzésére. A személyesen megjelenő ügyfelekkel feladataink ellátása során mindig elbeszélgetünk a bűncselekmény elkövetésének körülményeiről. Ilyenkor minden esetben megelőzési tanácsokat adunk: a jövőben körültekintőbben járjanak el, hogy ne legyenek ismét bűncselekmény sértettjei. Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció eszközei Az Áldozatsegítő Szolgálat által ellátott feladat jellegéből adódóan a jogalkotó törekedett a bürokratikus elemek csökkentésére, továbbá a gyors eljárás lehetőségének biztosítására, és az ügyintézési határidőket is rendkívül rövidre szabta. Ugyanakkor gyakran a súlyosabb bűncselekmények esetén felmerül az igény az érdekérvényesítésre iránt, amikor általában hosszabb eljárást, sok utánajárást, intézkedést igényel az ügyfél részére nyújtandó segítség. Előfordul, hogy akár több évig segítettük az ügyfelet a bűncselekmény következményeinek rendezésében, személyes problémáinak megoldásában. Tehát az ügyintéző részéről empatikus, ugyanakkor közvetlen emberi kapcsolatot igényel az áldozatsegítő eljárás. Fenti szempontok miatt az ügyfelekkel való kapcsolattartás és kommunikáció valamennyi ismert eszköz felhasználását szükségessé és lehetségessé teszi. Telefon: 19
A szolgálathoz fordulók részére részletes, ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítás adása történik a szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, és azok feltételeiről. Amennyiben nem történt bűncselekmény, akkor abban kell segíteni, hogy az érdeklődő eljusson ahhoz a szervezethez, amely problémáját megoldhatja.
Tehát a tájékoztatásnak nem feltétele az áldozatiság igazolása, ezt valamennyi a szolgálathoz forduló állampolgár, még a szabálysértések áldozatai is megkapják. A telefonon történt tájékoztatásról hivatalos feljegyzés készül.
Szintén telefonon értesítik az ügyfeleket, ha a kapcsolattartás e módjában állapodnak meg, továbbá például a rendőrségi igazolás beérkezéséről, és így a döntés meghozataláról. Erre azért van szükség, hogy az ügyfél a gyors eljárás érdekében személyesen be tudjon menni a hivatalba a döntést átvenni, amely így azonnal jogerőssé válik és beállhatnak a jogkövetkezmények: azonnali pénzügyi segély kifizetése, hatósági bizonyítvány (iratpótláshoz, vagy jogi segítségnyújtáshoz) átvétele. Ezzel a gyorsaságon, hatékonyságon kívül takarékossági szempontok is érvényesülnek, mivel a rövid utas, telefonos értesítés olcsóbb, mint az ajánlott, tértivevényes küldemény.
Az ügyfelek rendszeresen érdeklődnek ügyük állásáról is, amelyre vonatkozóan minden esetben megkapják a tájékoztatást telefonon.
E-mail:
Az Ást. 20. § (3) bekezdése alapján az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton írásban kapcsolatot az ügyféllel. Tehát jogkövetkezménnyel járó hatósági eljárásban – a korábbi szakmai vezetéssel egyeztetett módon - csak igen kivételes esetekben alkalmazható az elektronikus levelezés. Ilyen esetek: idős, mozgásában gátolt ügyfél esetében, a rövid igényérvényesítési határidő miatt amennyiben családtag, vagy a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó egyéb szervezet által - az ügyfél által aláírt - beszkennelt kérelem alapján az eljárás elindul, majd a becsatolt eredeti nyomtatványt csatolják az iratokhoz. Ugyancsak az eljárás gyorsítása érdekében a meghozott döntést ugyanezen esetben, e-mail, vagy fax útján megküldik, és az átvétel, jogorvoslatról lemondó nyilatkozat alapján jogerősíteni tudják a döntést a gyors végrehajtás érdekében.
Az érdekérvényesítés sajátos eljárásában, ahol a kérelem benyújtása mentes minden formai követelménytől, hosszabb ügyekben az ügyfél kérdéseire rendszeresen e-mail útján adnak választ, tájékoztatást. Ez azonban nem egzakt hatósági eljárás, így jogkövetkezmény csak a tájékoztatás helyességéhez köthető. Ezeket az e-maileket kinyomtatják és iktatják az ügyiratba.
E-mail útján érdeklődők részére is rendszeresen részletes ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást adnak szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, és azok feltételeiről.
Fax: Azonos az e-mail-nél leírtakkal, de erre a formára nem tartalmaz szabályt a törvény. Kérelmeket fogadnak be: idős, mozgásában gátolt ügyfél esetében, a rövid igényérvényesítési határidő miatt amennyiben családtag, vagy a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó egyéb szervezet által - az ügyfél által aláírt - beszkennelt kérelem alapján az eljárást elindítják, majd a becsatolt eredeti nyomtatványt csatolják. Ugyancsak az eljárás gyorsítása érdekében a meghozott döntést ugyanezen esetben, 20
e-mail, vagy fax útján megküldjük, és az átvétel, jogorvoslatról lemondó nyilatkozat alapján jogerősíteni tudják a döntést a gyors végrehajtás érdekében.
Az ügyfél által küldött hiánypótlások is gyakran ily módon érkeznek.
Az Ást. 11. §-a szerinti rendőrségi igazolások, és a megyei társhatóságok iratainak egy része is faxon érkezik.
Posta: A legnagyobb forgalmat a posta útján bonyolítja a hatóság: így érkezik a kérelmek egy kisebb hányada (max.10 %), beleértve az osztályunk által kizárólagos hatáskörrel ellátott kárenyhítési támogatások elbírálására a megyei társszervektől kapott kérelmeket is. Postai úton érkeznek a különböző szervek megkeresései, illetve a mi megkereséseinkre érkező válaszok, az ügyfelek egy részének (főleg a kárenyhítések esetében) hiánypótlása, valamint a rendőrségi igazolások, illetve az eljárásokat lezáró döntésről szóló tájékoztatásai. Az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenységének január 1-jei elindulásával fontosnak tekintették túlmenően a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény „ 43. §-ában (1) „A központi és területi áldozatsegítő szolgálatok feladataik ellátása során együttműködnek és kapcsolatot tartanak a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alapés szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.” megfogalmazottakon túlmenően, hogy felvegyék a személyes kapcsolatot a fővárosi rendőrkapitányságok vezetőivel, a BRFK Bűnmegelőzési osztályokkal az áldozatvédelmi referensekkel, a kerületi önkormányzatokkal és kiemelten szociális feladatokat ellátó intézményekkel. Ennek során merült fel a szoros együttműködés szükségessége, mivel ezen szervek és intézmények nagy tapasztalattal, de részben eltérő szemlélettel közelítenek az állampolgárokhoz, az áldozattá vált személyekhez. Ezért ahhoz, hogy hatékony lehessen az együttműködés a bűnmegelőzés terén, az áldozatok segítése és az ismételt áldozattá válás megelőzése érdekében meg kell ismerni részletesen egymás tevékenységét valamint az egyes területek, a témában szerzett tapasztalatait és módszereit. Bízunk benne, hogy munkánk nyomán a bűncselekmények rászoruló áldozatai megfelelő segítséget tudnak kapni a jövőben is. Az önkormányzat, és intézményei, civil szervezetek Az állam egyik legfontosabb feladata a szociális ellátások biztosítása, amelynek túlnyomó részét az önkormányzatok különböző szintjein kötelesek ellátni. A szociális szolgáltatások célja, hogy a szociális vagy egyéb ehhez kapcsolódó (pl.: egészségügyi, családi, stb.) problémák miatt veszélyhelyzetbe kerülő személyek, családok életvezetési képességét megőrizze, krízis esetén minden elérhető segítséggel járuljon hozzá a nehéz helyzet oldásához, illetve az ahhoz vezető okok felszámolásához. Természetesen egy adott veszélyhelyzet úgy oldható meg a legkevesebb veszteséggel, ha van kellő idő és felkészülési lehetőség annak megelőzésére vagy kikerülésére. A bármi okból kritikus helyzettel fenyegetett 21
rászorulóknak klienseknek fontos, hogy időben jelezzék nehézségeiket: a támogatási formákat, jogi lehetőségeket, “menekülő utakat” jól ismerő szociális területen dolgozó szakemberekkel munkásakkal való együttműködés segíthet abban, hogy a szociális összeomlást lehetőleg még időben meg tudják előzni, vagy megoldják a kialakult problémákat, helyreállítsák a normális állapotot. A szociális feladatellátás különböző formákban történhet: önállóan, saját fenntartású intézményben, az önkormányzatok társulásaival, vagy szerződéses formában civil szervezetekkel, de részt vehetnek a helyi település egyéb szervezetei, csoportjai is. A rászorulók, ellátandók részére nyújtandó segítség legoptimálisabb megadásához. A szociális szolgáltatások áttekintése A szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során az egyén, és kisebb – nagyobb közösségei számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom tagjai kerülhetnek olyan helyzetbe (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság, és ilyen a bűncselekmény következtében kialakult élethelyzet is), hogy normális életvitelük, megélhetésük mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint hogy a társadalomban előforduló egyéneknél észlelje a jelentkező élethelyzeteket, és azokra – a törvényi keretek között megoldást találjon. Ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. A szociális törvény pontosan meghatározza a szociális intézmények fenntartói feladatait, valamint az intézményekkel kapcsolatos felelősségeit és teendőit. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg (állami, nem állami és egyházi fenntartók), melyeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozza. Az ellátások szervezésében meghatározó a fenntartók szerepe, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítaniuk kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzés első lépcsőjét is jelentik. Szociális szolgáltatások megszervezése a települési önkormányzatok, valamint a megyei önkormányzatok feladata. Azt, hogy milyen típusú ellátást kell egy önkormányzatnak biztosítania a településen a jogszabály a lakosságszámtól teszi függővé. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Az alapszolgáltatások körében a települési önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Az alapszolgáltatások: - Falugondnoki, vagy tanyagondnoki szolgáltatás - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Családsegítés - A közösségi ellátások - Támogató szolgáltatás 22
- Az utcai szociális munka - A nappali ellátás Ezen ellátások közül az áldozatok segítése szempontjából jelentősek lehetnek: Étkeztetés: melynek keretében legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni azoknál, akik maguk vagy eltartottjuk számára ezt nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás: keretében kell gondoskodni, azokról az időskorúakról, akik otthonukban önerőből nem képesek magukat ellátni, azokról a pszichiátriai betegekről fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek de amúgy képesek önmaguk ellátására. Ugyancsak ezen szolgáltatás keretében kell gondoskodni azokról, akik egészségi állapotuk miatt ezt igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Családsegítés: mely által nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségek jólétéhez, fejlődéséhez, szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátási formák típusai a következők: - Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Rehabilitációs intézmények - Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Lakóotthonok A kerületi önkormányzat a szociális ellátások, valamint a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások biztosításával enyhíteni kívánja a Zuglóban élő személyek és családok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére. A pénzbeli támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Humánigazgatási Osztály Szociális és Gyermekvédelmi Csoportjánál lehet igényelni, minden alkalommal írásos kérelemmel. A kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon kell benyújtani, a tájékoztatóban leírt igazolásokkal együtt. A nyomtatványokat az Ügyfélszolgálaton, és az ügyintézőktől lehet beszerezni, valamint a honlapunkról lehet letölteni. A kérelmeket célszerű a kérelmező ügyintézőjénél leadni, akivel személyesen is megbeszélheti a kérelem benyújtásakor felmerülő esetleges problémákat, hiányosságokat. A szociális ellátások iránti kérelmek egész évben folyamatosan adhatók be, kivétel a mozgáskorlátozottak támogatása, melynek a benyújtási határideje minden év január 1-től április 30-ig tart. TÁMOGATÁSOK átmeneti segély rendkívüli gyermekvédelmi támogatás lakásfenntartási támogatás 23
adósságkezelési szolgáltatás temetési segély közlekedési támogatás gépkocsi szerzési támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény köztemetés eü szolgáltatásra jogosultság (hatósági bizonyítvány) ápolási díj aktívkorúak ellátása (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres segély) időskorú Járadék közgyógyellátási igazolvány Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően erősíteni kell az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különböző civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különböző szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. Egyre nagyobb az igény a szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére . Fel kell mérni a szolgáltatások iránti igények és az ellátottak számának alakulását, áttekinteni a legfontosabb demográfiai folyamatokat, így különösen: - az idősödés, időskorúak arányának változását, - a lakosságszám változását, az elköltözés, beköltözés tendenciáit, - az aktív-inaktív népesség arányát, - az egyes ellátotti csoportok jellegzetességeihez kapcsolódó tendenciákat, - a születések számát, stb. A civil szervezetek A nyugat-európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szociális rendszerek fenntartása, finanszírozása a hetvenes évek óta egyre nagyobb problémát okoz. A nyolcvanas években, ezekben az országokban, az állam elkezdett kivonulni a jólléti rendszerekből, és fokozatosan átadni feladatait a már hagyományokkal rendelkező civil szervezeteknek. Következésképpen e szféra gyors fejlődésnek indult és a kilencvenes évekre az un. „harmadik szektorrá” nőtte ki magát: a piaci és az állami szektor mellett fontos szereplőjévé vált a társadalomnak. A különböző országokban eltérő módon és sebességgel valósult meg a folyamat, de összességében ez a tendencia valamennyi modern kapitalista társadalomra jellemző. Magyarországon is hasonló folyamat zajlott. A társadalomban korábban erős jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe az államszocializmus éveiben jelentős mértékben lecsökkent. Majd az állam által kiépített jólléti rendszer finanszírozása, fenntartása a nyolcvanas évektől egyre több gondot okozott. A rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány erősödésével párhuzamosan, a civil szféra újra fejlődésnek indult. A rendszerváltás után a magyarországi civil szektor mai szerkezete fokozatosan alakult ki. Egyesületek és egyéb társadalmi szervezetek – szigorú hatósági ellenőrzés mellett – az államszocializmus időszakában is működhettek, de a teljes egyesülési szabadságot csak az 1989-es egyesülési törvény garantálta. Alapítványokat 1987. óta lehet ismét létrehozni. A közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság jogintézménye 1994-ben került bevezetésre. A közhasznú és a kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzésére 1998 óta van lehetőség.
24
A civil szervezeteket fő tevékenységük és az általuk elsődlegesen ellátott feladatuk szerint csoportosítjuk: adományosztó, adománygyűjtő, szolgáltatásokat nyújtó, jog- és érdekvédelmi, önsegélyező jellegű, társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek és érdekképviseleti funkciójú, de hatósági jogkörökkel is rendelkező köztestületek. A hazai civil szektor a rendszerváltástól napjainkig mintegy hatszorosára növekedett. Fajtái: - Egyesületek - Alapítványok - Közalapítványok - Köztestületek - Civil társaság Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény meghatározza a közhasznú tevékenység fogalmát, ami a hatályos szabály szerint minden olyan tevékenység, ami a létesítő okiratban (alapszabályban vagy alapító okiratban) megjelölt közfeladat teljesítését szolgálja, és ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Az ilyen tevékenységet végző civil szervezetek elnyerhetik a közhasznú besorolást. A civil szervezetek gyakran egy adott település életfeltételeinek, a szociális ellátások javítását tűzik ki célul. Az önkormányzatok és a civil szervezetek célja gyakorta azonos, ami indokolttá teszi az együttműködést. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az önkormányzati feladatok ellátásban tudatosan kiépített kapcsolatrendszert és a szolgáltatások megtervezését teszi szükségessé. Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének milyensége, intenzitása számos előfeltételtől függ, így az adott település hagyományaitól, személyek közötti kapcsolatoktól, (szakmai) felkészültségtől, a szereplők (politikai) elkötelezettségétől, motivációitól. Az együttműködés jelentősebb területei: kultúra, sport és szabadidő, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, környezetvédelem, településfejlesztés. A civil szervezetek nagy előnye, hogy képesek viszonylag gyorsan reagálni az új kihívásokra, a helyi adottságok változásaira, ezért az együttműködés területei és tartalma folyamatosan fejlődik, melyhez a központi elvi, gyakorlati és finanszírozási támogatások nagyban hozzájárulhatnak. Budapest XIV. kerületi (Zugló) Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület A Zuglói Polgárőrség 1989-ben jött létre, majd 1990. november 25-óta bejegyzett szervezetként működik. Ebben az időben a lakossági igény érezhetően nőtt a közbiztonság javítására, a szubjektív biztonságérzet növelésére. A kezdeti létszám 25 fő volt, ami mára folyamatosan nőtt, megsokszorozódott, jelenleg 108 fő. Ez a kis csoport folyamatosan képezte magát, így rövid időn belül Budapesten az egyik leghatékonyabban működő polgárőrséggé nőtte ki magát. Az Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint a Budapesti Polgárőr Szövetségnek megalakulása óta tagja. A Budapesti Polgárőr Szövetség kiváló szervezete. Munkájukat Budapest – Zugló közbiztonsága, közrendje érdekében végezik, szorosan együttműködve a rendőrséggel, valamint az Önkormányzattal, mely célt minden Zuglói Polgárőr szívügyének érez. Tagjai fáradságot nem kímélve, szabadidejükből hajtják végre önként vállalt munkájukat. Ennek a munkának legfőbb célja a BŰNMEGELŐZÉS, a prevenció, ezért hagyományos statisztikai módszerekkel eredményességünk nem mérhető, mivel a meg nem történt bűncselekményeket nem lehet számok formájában papírra vetni, bár a polgárőr szervezet hatékonysága megmutatkozik a bűnelkövetésen tetten ért, és a rendőrségnek átadott 25
személyek számán. A Zuglói Polgárőrség tevékenységének nagy részét a bűnmegelőzési járőrszolgálatok teszik ki. A járőrszolgálatok Zugló területére összpontosulnak, döntő többségében éjszaka, a rendőrségtől kapott információk alapján. Az utóbbi időben azonban jellemző a nappali szolgálatteljesítés is. A Zuglói Polgárőrök szolgálata évente átlagosan 450 alkalmat takar, mely időben mérve kb. 2200 az utcán eltöltött órát jelent. Taglétszámunk mára már 108 főre nőtt, mely folyamatos növekedést mutat, de az újonnan jelentkezők alkalmassági feltételeinek meglétére különösen nagy hangsúlyt fektetnek és komoly erőfeszítéseket tesznek az állomány oktatására, amely gyakorlati és elméleti képzést foglal magába. Kiemelt figyelmet fordítanak az iskolák, bölcsődék, óvodák, játszóterek, egészségügyi intézmények közvetlen környezetének megfigyelésére. A kerületi rendezvényekre, idegenforgalmi csomópontokra fokozottan figyelve szerveznek szolgálatokat. Különösen nagy figyelmet fordítunk a fiatalokra, megpróbálják a munkánkba bevonni őket, ezzel is segítve beilleszkedésüket a társadalomba, megakadályozva ezzel a drogokkal való megismerkedésüket, és így helyes irányba terelve érdeklődésüket. A Zuglói Polgárőrség az Önkormányzattal karöltve, a rendőrség bevonásával tanácsadó irodát nyitott 2004-ben. A kerületben működnek országos civil szervezetek helyi kirendeltségei, mint például a Vöröskereszt, de több helyi alapítvány és egyesület is tevékenykedik egészségügyi, szociális és jótékonysági célokkal, lelki gondozási, család és gyermekvédelmi tevékenységgel, idősekkel foglalkozással. E szervezetek is szerepet játszhatnak az áldozatsegítésben.
2. A célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek A nők aránya jelentősen emelkedett az előző év időszakokhoz viszonyítva. Ennek ellenére még mindig messze elmarad az azonos időszak férfi sértetteinek számától. A férfi sértettek száma másfélszerese a nőkének. A nők hasonlóan az elmúlt évek statisztikai adataihoz, leggyakrabban családon belüli erőszak, zaklatás, valamint vagyon és személy elleni bűncselekmények áldozatává váltak a vizsgált időszakban. A nők leginkább azon bűncselekmények áldozatává válnak, amelyeknél az elkövető a sértett gyengébb fizikai, pszichikai adottságát, függő helyzetét, nemiségét használja ki, feltételezve, hogy cselekménye elkövetésekor kisebb ellenállásba ütközik. Áldozattá válásuk leggyakoribb színtere a családi környezet. A cselekmények jelentős része évről évre a családon belüli erőszak kategóriába tartozik, ezek közül is leggyakoribb a testi sértés, erőszakos közösülés, garázdaság, zaklatás. Ezen bűncselekményeket elsősorban a jelenlegi házastárs, élettárs, elvált férj, közeli családtag követi el. Előfordul, hogy a sértett provokáló magatartása idézi elő a konfliktushelyzetet, mely nemcsak a magánlakásban, hanem gyakran szórakozóhelyen, alkoholos befolyásoltság alatt valósul meg. Azokban az esetekben, ahol az elkövető a családfenntartó, az áldozat számára ez visszatartó erő abban, hogy feljelentést tegyen, hiszen ennek megtörténte esetén veszélybe kerülhet létfenntartása az elkövető bosszúja miatt. A nők leginkább a párkapcsolati nézeteltérésből fakadó testi sértések, zaklatások, garázdaság áldozatává váltak. A családon belüli bántalmazás vonatkozásában az esetek döntő hányadában a bántalmazás egy hosszú folyamat eredménye. Ahol az elkövető a családfenntartó, ott az áldozat számára ez visszatartó erőt jelenthet, hogy feljelentést tegyen, hiszen ezzel a létfenntartása kerülhet veszélybe. A sérelmükre elkövetett bántalmazásoknál 26
gyakori az elkövető alkoholos befolyásoltsága, bódult állapota. Nőtt ezen cselekmények miatti feljelentések száma, melynek egyik oka lehet - A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló – 2009. évi LXXII. törvény - vitatottan hatékonyalkalmazásának lehetősége. Ez nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bántalmazottak bátrabban fordultak segítségért a hatóságokhoz, amely következményeként egyre több családon belüli erőszak vált ismertté. Jelentős a zaklatás miatt indított eljárások száma, amelynek sértettei döntően a volt élet-, vagy házastársak köréből kerültek ki. Gyakran követnek el a nők sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményeket, amelynek leggyakrabban a 25-60 év közötti korosztály esik áldozatul. Ezek nagy része a sértettek akaratlan közreható magatartása nélkül létre sem jöhetett volna. Ezen közreható magatartások közül ki kell emelnünk a gondatlanságot, óvatlanságot, figyelmetlenséget, idegenekbe fektetett túlzott bizalmat, szükséges vagyonvédelem elmulasztását. Az eljáró szervek tájékoztatása szerint a prostitúcióra kényszerített nők a megindult büntetőeljárás ellenére félnek az elkövetőtől, így nem működnek együtt a hatósággal, továbbá egyetlen esetben sem éltek az áldozatsegítő szolgálat kínálta támogatási formákkal. A gyermekkorúak, valamint fiatalkorúak sértetté válása a jelentős emelkedést mutat. Ennek oka egyrészről, hogy országosan csaknem hétszeresére emelkedett a tartás elmulasztásos ügyek száma, másrészről több testi sértésnek volt gyermek a szenvedő alanya. Ugyancsak jelentősen nőtt a gyermekkorúak sérelmére elkövetett lopások száma. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a korcsoport sérelmére elkövetett rablások száma csökkent. A gyermekés fiatalkorúak leginkább családon belüli erőszak, iskolai erőszak, vagyon elleni bűncselekmények, a fiúk erőszakos bűncselekmények, a lányok nemi erkölcs elleni bűncselekmények áldozatává válnak. Áldozattá válásuk helyszíne elsősorban a családi környezet, oktatási intézmény illetve a szórakozóhelyek környéke. Magas az intézetben élő gyermekek, főleg szökés során történő, potenciális áldozattá illetve elkövetővé válásának esélye. Ki kell emelnünk a családon belül elszenvedett, különböző fokú és súlyú bántalmazásokat, amelyek látenciája igen nagy. Leggyakoribb deliktumok körébe tartozik a testi sértés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, személyi szabadság megsértése. Az áldozattá válás okaként jelölhetjük meg az elkövetővel – többnyire szülő, családtag – szembeni kiszolgáltatottságot, az életvitelből adódó veszélyeztetettséget, védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotot, a kortársak negatív befolyásoló hatását. Az áldozattá válás szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a 60 év feletti korosztály. Az elmúlt öt évben az ismert természetes személy sértett kategórián belül folyamatosan emelkedik a 60 éves, és idősebb sértettek aránya. A 2011. év bűnügyi statisztikája szerint 12,3%-kal több idős ember vált vagyon elleni bűncselekmény áldozatává, mint 2010-ben. Elsősorban besurranásos, trükkös, betöréses, zseblopások, trükkös csalások, rablások áldozatává váltak. Ennek fő oka hiszékenységük, naivitásuk, idegenekbe vetett túlzott bizalmuk, figyelmetlenségük, esetleges szellemi leépülésük, mentális betegségük. Figyelmet érdemel, hogy az elmúlt esztendőben a személy elleni erőszakos bűncselekmények körén belül jelentős mértékben nőtt a sérelmükre elkövetett emberölések (évente 50-60), továbbá az erőszakos jelleggel elkövetett vagyon elleni deliktumok és garázdaságok száma is. Sajnálatosan egyre több idős ember válik családon belüli erőszak áldozatává. A megelőzés érdekében folyamatosan elemezzük, értékeljük az áldozattá válásukat elősegítő szubjektív, objektív okokat, a média felhasználásával felhívjuk a figyelmet a megelőzés módjára, bemutatjuk a védekezés formáit, eszközeit. Az elmúlt évben valamennyi területi szerv programtervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a rendőrség bűnügyi, bűnmegelőzési, rendészeti szolgálati ágai összehangoltan lépjenek fel a korcsoporthoz tartozók áldozattá válásának megelőzése érdekében. 27
Emelkedett az ismertté vált külföldi állampolgárságú természetes személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is. Áldozattá válásuk jelentős hányada az idegenforgalmi szezonra tevődik. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekmények sértetteivé válnak, amiben szerepet játszik az idegen környezet, a helyismeret hiánya, a nyelvi nehézségek, de nem utolsó sorban a gondatlanság és óvatosság hiánya. A sérelmükre elkövetett deliktumok jellemzően a zseblopások, strandlopások, gépjárműből történő lopások, trükkös lopások, gépjárműlopások, továbbá az általuk vásárolt ingatlanok vonatkozásában a betöréses lopások. A BRFK jelzése szerint az elmúlt esztendőben megnőtt a fővárosban élő és ott üzleti tevékenységet folytató kínai állampolgárok sértetté válása. Sérelmükre elsősorban gazdasági bűncselekményeket (sikkasztás, csalás, hitelsértés) követtek el. A hajléktalanok áldozattá válására jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére követnek el bűncselekményt, gyakran alkoholos befolyásoltság alatt, nem ritka az elkövetéskor tapasztalható agresszió. Áldozattá válásuk oka elsődlegesen életkörülményeikben és az ebből fakadó kiszolgáltatottságukban keresendő. A sértetté válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. Testi sértések esetében gyakori az alkoholos befolyásoltság miatti agresszív, provokáló magatartás, sajnos egyre gyakoribb a motiváció nélküli, vagy bosszúból történő elkövetés. A fiatal korosztály tagjai gyakran hivalkodó magatartásuk következményeként váltak vagyon elleni bűncselekmények áldozatává. 3. Leggyakoribb bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények Magyarországon az állampolgárok a legtöbb esetben, az összes bűncselekmények 60-70 %ában vagyon elleni bűncselekmények sértettjeivé válnak. A tapasztalatok szerint sajnos sok esetben maguk a sértettek is hozzájárultak áldozattá válásukhoz. Az alkalmi és besurranásos lopások esetében fontos az óvatosság és a körültekintés, a betöréses lopások esetén a szükséges vagyonvédelmi intézkedések megtétele. Az időskorú sértetteket sokszor fizikai kiszolgáltatottságuk, a közszolgáltatók, hivatalos szervek működési rendjére, az igazoló okmányok formájára, tartalmára vonatkozó ismereteik hiányossága teszi könnyű célponttá a trükkös lopások esetén. A csalásoknak is főként a hiszékeny, idősebb személyek esnek áldozatul. Családon belüli erőszak –Hozzátartozók közötti erőszak A családon belüli erőszak, a napjainkban elfogadásra kerülő törvényben: hozzátartozók közötti erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. Családon belüli erőszak helyett használatosak a párkapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. A családon belüli erőszak körébe sorolható, ha harmadik személy erőszakot követ el a család egy tagja ellen csupán a családban betöltött szerepe miatt. Az erőszakot tágan kell értelmezni: beletartozhat verekedés, szidalmazás, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik a partner28
partner közti, illetve az idősebb családtag bántalmazása és a gyermekbántalmazás is, beleértve az egyszülős családokat. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete-kísérlete a bántalmazó részéről. A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai-, szexuális-, érzelmi-, lelki-erőszakként, a bántalmazott személy pénzügyi-, baráti-, családi-kapcsolatának korlátozásaként jelentkezhet. A különböző erőszak-formákat, uralmi-formákat az erőszakos magatartások módszere (fizikai-, lelki-, szexuális erőszak), gyakorisága (rendszeres, eseti) és nagysága (tettleges becsületsértés, könnyű testi sértés vagy akár emberölés) alapján lehet elhatárolni. Az erőszak széles skálán mozoghat kezdve a nem személyre irányuló erőszak-formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása) egészen a szexuális erőszakig és a legsúlyosabb fizikai sértésekig (erőszakos közösülés, emberölés). Erőszakos bűncselekmények A magyar társadalom jelentős része úgy érzi, az ország bűnözési helyzete rossz, közbiztonsága romlik. A tömegtájékoztatásban gyakran súlyos bűnesetekről hallani, és súlyos állításokat tartalmazó nyilatkozatok jelennek meg. Az emberek félnek, növekszik a bizonytalanság. Érthető, ha a közelmúltban történt súlyos erőszakcselekmények – elsősorban a néhány, a sajtó által kiemelten kezelt, szokatlanul brutális gyilkossági eset – heves indulatokat és fokozódó szorongást váltanak ki. Ahhoz azonban, hogy megfelelő lépéseket lehessen tenni, fontos, hogy valósághű képünk legyen arról, amit befolyásolni szeretnénk. Az utóbbi 20 év tendenciája, hogy lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények mutatóiban. A legsúlyosabb ismertté vált erőszakos bűncselekmény, a befejezett emberöléses esetek száma az elmúlt években csökkent. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények körében a sértettek túlnyomó része könnyű vagy súlyos testi sértést, valamint garázdaságot szenvedett el. Az erőszak terjedése nem hazai sajátosság. Elmondható, hogy a bűnözés erőszakossá válása a világ más fejlett országaiban is hasonló tendenciákat mutat. Ennek okaira több magyarázat is létezik, mint ahogyan a bűnüldözés és bűnmegelőzés is több oldalról keresi a megoldást. Az erőszak terjedésében meghatározó lehet egyrészről a fiatalabb korcsoportok megjelenése a bűnözésben, másrészről az előbbihez is kapcsolódva a drog használat és kereskedelem terjedése egyik oldalról, míg a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek növekedése a másik oldalról játszik. A fiatalabb elkövetők erőszakos cselekményeiket részben éppen hasonló korú sértettekkel szemben követik el (azaz az erőszakos cselekmények sértettjei is jellemzően a fiatalabbak közül kerülnek ki). Az erőszakos és garázda cselekmények körében jóval felülreprezentált az alkohol, ill. drogfogyasztás mind az elkövetői, mind a sértetti oldalon. Érdekes adat, hogy az elkövető és a sértett az esetek közel 50 %-ában ismerte egymást. Szexuális erőszak Az Országos Kriminológiai Intézet egy kutatása szerint átlagosan minden száz esetből maximum négy kerül a rendőrségre. A többiek hallgatnak. A tapasztalatok alapján jó okuk van erre a sértetteknek. A megerőszakoltak közül csak az elszántak fordulnak a rendőrséghez. Jó esetben a sértettnek rendőrnő előtt kell elmondaniuk a történteket, ha nem, egy zsúfolt irodában egy férfinak. A helyszínen újra el kell mesélni mindent, majd elkísérik a legközelebbi nőgyógyászig (kenetminta stb.). Ezek után még legalább háromszor-négyszer elő kell adni az esetet a rendőröknek. Szakértők vizsgálják, a 29
sértett nem hazudik-e, milyen a viszonya a nőiességéhez, a testéhez. Jó esetben tanúkat gyűjtenek, és fényképes, utóbb személyes felismertetésnek vetik alá. Meghallgatja az ügyész is, és ha úgy adódik, szembesítik a tettessel. A nőnek bizonyítania kell, hogy fizikai ellenállást tanúsított; hogy lefagyott, hogy hagyta magát, nem válasz. A sorozatos meghallgatások során az áldozat újraéli a traumát, ami súlyosbíthatja pszichés tüneteit. Három-négy év múlva, a bírói szakban újrakezdődik az egész. Sok bírósági épületben nem adottak a körülmények ahhoz, hogy a sértett és az elkövető ne egy folyosón várakozzon. Ha az áldozatot feszélyezi a vádlott jelenléte, akkor meghallgatása idejére a vádlottat kiküldhetik - de ez nem automatizmus. Habár gyermek- és fiatalkorúak esetén civilizált országokban videóra rögzítik a vallomást, nálunk ez még csak néhány kapitányságon szokás. 2003 óta a 14 éven aluli áldozatokat és tanúkat már nem rendőr, hanem nyomozási bíró hallgatja meg. A módosítás célja az volt, hogy a gyereket lehetőleg csak egyszer hallgassák meg. A szexuális bűncselekményeket gyakrabban követik el fiatalok és gyermekek, mint felnőttek sérelmére. Míg más bűncselekményeknél az esetek kétharmadában az áldozat nem ismeri az elkövetőt, itt fordított az arány. Összegzés Az alacsony magyarországi bűnözési ráta ellenére a felmérések szerint a magyarok biztonságérzete nem jobb (bár nem is rosszabb) az európai átlagnál. Úgy tűnik, hogy az emberek bűnözéssel kapcsolatos vélekedését és a közbiztonság helyzetének megítélését nem első sorban a személyes tapasztalat, hanem vélhetően a tömegtájékoztatás által közvetített képek és képzetek alakítják. A média hasonló elvek alapján működik szerte Európában, a bűnügyi tájékoztatás általános jellemzője a torzítás, a súlyos és erőszakos cselekmények jelentős felülreprezentálása. Így érthető, hogy a tényleges bűnügyi fertőzöttségtől függetlenül az emberek mindenütt hasonló mértékben félnek, mint ahogyan az is, hogy egy végletesen mediatizált és átpolitizált világban a bűnözéstől való félelem könnyen manipulálható.
IV. A BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS FOLYAMATA 1. A bűnmegelőzés fogalma, prioritások A bűnmegelőzés minden olyan intézkedés, beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. A kriminalitás hagyományos területein belül az Európai Unió bűnmegelőzési politikájának prioritásai a városi, a gyermek és fiatalkori bűnözés, és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. A bűnmegelőzés három pillére A korszerű bűnmegelőzési stratégiának olyan célkitűzéseket kell megfogalmaznia, illetve olyan cselekvési programra kell törekednie, ahol egyidejűleg alkalmazásra kerülnek olyan intézkedések, melyek: csökkentik a bűncselekményeket előidéző okok hatását; csökkentik a sértetté válás veszélyét; csökkentik a bűnalkalmak számát. 30
Az intézkedéseknek eme hármas pillérére támaszkodva növelhető az egész közösség biztonsága, javítható az élet minősége és egyben az emberi jogok érvényesülése.
A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei A bűnmegelőzés szabályozott keretek között zajló, felelősséggel járó olyan tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. Az arányosság elvének érvényesítése A bűnmegelőzési intézkedéseket az emberi jogok, a potenciális áldozatok, az elkövetők és a harmadik személyek szabadságjogának tiszteletben tartásával, az arányosság elvére figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának megteremtése csak az előbbiekkel összhangban valósulhat meg. A bűnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Ennek érdekében foganatosított intézkedések azonban bizonyos csoportok kirekesztésének erősödésével járhat, növelheti a bűnelkövető fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a drogfüggőkkel, a hajléktalanokkal, a cigányokkal szembeni előítéleteket. A bűnmegelőzés rendszere a társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére és a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére. A helyi bűnmegelőzés helyi közügy A bűnözés területileg eltérő sajátosságaira csak helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. Az önkormányzatnak tehát vezető szerepet kell vállalnia a rendőrséggel együttműködve a bűnmegelőzési tervek elkészítésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában. Jogalkotóként és településszervezőként érvényesítenie kell azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. Közvetítenie kell a helyben elérhető szolgáltatások és helyi biztonsági szükségletek között. Kezdeményező szerepet kell vállalnia a legkülönbözőbb együttműködési formák, szakmai és civil szerveződések szervezésében. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése Közismert, hogy Magyarországon gyakoribbá vált a fiatalkori bűnözés, különösen a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált az aktív vagy passzív kábítószer-tapasztalat, az alkoholfogyasztás. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb korban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre vagy a bűnözői életmód kialakulására. A fiatalok azonban nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Az önkormányzatnak fokozottan szerepet kell vállalnia a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésében. Lehetőséget kell teremtenie az alkohol- és drogprevencióban érintett valamennyi szervezet és intézmény együttműködésére. Meg kell szerveznie a bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokat, különös figyelemmel a szegregált fiatalok képességeinek a feltárására. A hatékony bűnmegelőzés érdekében együtt kell működnie a rendőrség mellett az oktatási-nevelési, kulturális intézményekkel, a civil és üzleti szférával, az egyházakkal, a helyi médiával. 31
A célokat és a prioritásokat célszerű a bűnmegelőzés három pillérébe sorolva meghatározni, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a gyermek és fiatalkorúak esetében a legfontosabb a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. Célkitűzések a bűncselekményeket előidéző okok hatásának csökkentése érdekében:
A hátrányos, nehéz helyzetben lévő családok támogatása, erkölcsi alapjainak megerősítése, annak érdekében, hogy a fiatalok körében a deviáns életformák terjedésének esélyei csökkenjenek,
Növelni az iskolák erkölcsi nevelésben, informálásban betöltött szerepét, annak érdekében, hogy a fiatal generáció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erőszakmentes technikáit.
A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén (etnikailag és szociálisan is hátrányos helyzetben lévők), a szegénységi bűnözés kialakulásának megelőzése, csökkentése, illetve az esélyegyenlőség elősegítése érdekében.
Az alkohol- és drogprevencióba valamennyi érintett szervezet, intézmény bevonása, annak érdekében, hogy az ifjúság felismerje ezen élvezeti cikkek káros hatásait.
Bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezése, támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma. A nehéz helyzetben lévő, lelki gondokkal küzdő fiatalok folyamatos tájékoztatása arról, hogy problémáikkal milyen szervekhez, intézményekhez, személyekhez fordulhatnak, annak érdekében, hogy konfliktusaik kezelésének ne egyetlen és kizárólagos „eszköze” legyen az alkohol- és drogfogyasztás.
Az önhibájából nem megfelelő (szülői) nevelést és gondozást biztosító szülők, gyámok magatartásának szankcionálása, annak érdekében, hogy csökkenjenek a családon belüli erőszak és egyéb atrocitások előfordulásának esetei.
A gyermek és fiatalkorúak felvilágosítása a létező bűncselekményekről, annak érdekében, hogy felismerjék, mikor váltak büntetendő cselekmények passzív alanyává (sértetté).
Az intézmények közötti kommunikáció megerősítése, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet minél korábban felismerhető legyen.
A bűnözési fertőzöttségi helyeknek a fokozott ellenőrzése, annak érdekében, hogy a bűnelkövetés megelőzhető legyen.
A kisközösségi – családi és iskolai - kontroll erősítése, a fiatalok társadalmi integrációjának fokozása érdekében.
Feladatvállalás a bűncselekményt elkövetett fiatalok reintegrálásában, a bűnismétlés elkerülése, a bűnözői életmód kialakulásának megelőzése érdekében.
A megvalósítást szolgáló feladatok 32
A hátrányos helyzetben lévő családok részére erkölcsi, anyagi támogatást kell biztosítani lehetőség és igény szerint (pl. eseti szociális segélyek), Fontos továbbá folyamatos tájékoztatásuk arról, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe. A tájékoztatásban, a hatékonyság érdekében, a Hivatal szociális és gyermekvédelmi rendszerében foglalkoztatottain túl, részt kell vállalniuk a helyi média szerveinek, a helyi oktatási-nevelési intézményeknek, a” Családsegítő Szolgálatnak és minden érintettnek. Indokolt fokozni, fejleszteni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hatékonyságát. A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladata, hogy csökkentse a bűnelkövetés felé sodródó fiatalok számát. A jelzőrendszer magában foglalja az önkormányzati ügyosztályok mellett az egészségügyi szolgáltatások, a szociális szolgáltatások, a szociális- és foglalkoztatási politika képviselőit, az iskolák, a helyi kisebbségi önkormányzatok, a rendőrség, az igazságszolgáltatás szereplőit, a pártfogókat. A megfelelő működés érdekében fontos a jelzőrendszerben részt vevők feladatainak pontosítása. Ösztönözni kell, hogy a helyi oktatási-nevelési intézmények nevelési programjaikba minél jobban építsenek be bűnmegelőzési programokat, felvilágosító előadásokat az alkohol- és drogprevenció, a környezeti és természeti értékek megbecsülése érdekében, illetve devianciára hajlamos gyermekek lelki gondjainak megértését, segítését szolgáló előadásokat (osztályfőnöki óra, biológia óra, földrajz óra, történelem óra, tánc-és dráma, szakkörök, tanítási időn kívüli foglalkozások keretében). Alkalomadtán és lehetőség szerint hívjanak meg szakembereket előadások megtartása, tanácsadás, segítségnyújtás céljából. Támogatni kell a biztonságnövelő rendőrségi programot, a D.A.D.A.-t ( Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS). E program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól, oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten.
Az állami áldozatsegítés folyamata
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A területi áldozatsegítő szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződnek a Kormányhivatalok Igazságügy Szolgálatai keretében. 33
A hatósági munkán túl elsőrendű feladatuk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. A jelenlegi bűnelkövetési adatok szerint Magyarországon évente közel 220 ezer személy válik bűncselekmény sértettjévé. A tágabban értelmezett áldozatok száma azonban évente 400 ezerre tehető. Közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár. II. Az igénybe vehető szolgáltatások: 1. A törvény rendelkezése értelmében Magyarország területén bűncselekmény áldozatává vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapniuk az előállt helyzetben felmerülő nehézségeik megoldása érdekében. A területi áldozatsegítő szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájékoztat, ehhez nem kell az áldozatiságot igazolni. Az áldozatsegítő szolgálat nem csak a hozzá forduló ügyfeleket tájékoztatja, hanem azokat is, akiknek áldozattá válásáról más úton tudomást szerez. A felvilágosításnak ki kell terjednie - az áldozat büntetőeljárásbeli jogaira és kötelezettségeire, - az áldozatsegítés keretében igénybe vehető szolgáltatásokra, - a szolgáltatások igénybevételének feltételeire, - az áldozatsegítő támogatások igénylésének módjára, - az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére. 2. Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzáférjen. Ezen szolgáltatás keretében lehetőség van az eltulajdonított iratok pótlásához díjmentességi kérelemhez hatósági bizonyítvány kiállításához az áldozatiság igazolásával, továbbá pszichológusi segítség biztosítására a bűncselekmény okozta posztraumás stressz feldolgozásához. 3. Ha az áldozat ügyének további intézése jogászi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. 4. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy alapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (távközlés, szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). A területi áldozatsegítő szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. III.
Az állami kárenyhítés
A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. A kárenyhítés nem fájdalomdíj és nem jár automatikusan. Az egyösszegű vagy járadék formájában nyújtható anyagi támogatás a társadalom szolidaritását hivatott kifejezni. 34
Ha a bűncselekménnyel okozott kár, később valamilyen forrásból megtérül, akkor az állami kárenyhítés címén kifizetett összeg előlegnek tekintendő és visszafizetendő. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem, nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, 2013-ben a 171.828.- Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. A havi járadék maximális összege az alapösszeg lehet. (Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképesség esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.). Az egyösszegű kárenyhítés mértéke a tényleges kárral arányos.
V. TENNIVALÓK, FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, A FOLYAMAT BEMUTATÁSA Egy felmérés adatai alapján a sértettek 77 %-a a bűncselekmény napján a rendőrséghez fordul az őt ért sérelem miatt. A többiek néhány napon belül keresik fel a nyomozó hatóságot. Természetesen a látencia miatt ismeretlen bűncselekmények esetében feljelentésre nem kerül sor, azonban fontos lenne, hogy azok a személyek, akiknek az áldozat a környezetében elmondja a vele történteket, meggyőzné a feljelentés fontosságáról. A sértettek jó része kötelességtudatból tesz feljelentést, vagy vagyon elleni cselekmények esetén a biztosítási kártérítés érvényesíthetősége miatt. Tapasztalat, hogy az áldozatok elégedetlenek a büntető igazságszolgáltatás szervezeteivel, sok a várakozási idő a rendőrségen, nem kapnak információt a nyomozás állásáról, majd a bíróságon is meg kell jelenniük, amennyiben a tettest sikerül kézre keríteni. Mégis a rendőrség kiemelkedő szerepet tölt be az áldozat tájékoztatásában, hiszen általában a bűncselekményt követően a család, az ismerősök után elsőként kap jelzést a történtekről. A rendőrség köteles tájékoztatni az áldozatot az áldozatsegítő szolgálatról, az áldozatsegítés lehetőségéről, átadni a lényeges adatokat tartalmazó szóróanyagot. A közvetlen környezet (család, ismerősök, munkahely, stb.) hatása fontos az áldozat szempontjából, hiszen, ha megfelelően tájékozott úgy segítséget nyújthat a legfontosabb lépések megtételében. Fel tudja hívni a sértett figyelmét a feljelentés jelentőségére, és a segítő szervezetekre. Ha már a bűnmegelőzési felhívások ellenére megtörtént a baj, úgy fontos az információ, hogy hová lehet fordulni. A Zuglóban megvalósuló projekt keretében ezért kiemelkedő jelentőségű a szakemberek képzése, az állampolgárok tájékoztatása a lehetőségekről. Ebben nagy szerepet játszhatnak a szociális munkások, akik az áldozatok segítésében résztvevő szervezeteket felkeresik, és az ezeknél dolgozó szakértelemmel rendelkező dolgozókat ellátják a tudnivalókkal. A tapasztalatok alapján a bűncselekmény áldozata több intézménnyel veszi fel a kapcsolatot, annak érdekében, hogy hozzájusson a számára megfelelő, személyre szabott segítséghez. A segítség megtalálása, azonban gyakran az áldozat tájékozatlansága, illetve a bűncselekménnyel összefüggő traumás állapota miatt jelentős nehézségekbe ütközik, amely az áldozatnak esetlegesen lelki sérüléseket okozhat. Forduljon az áldozat a rendőrséghez, civil szervezethez, vagy közvetlenül az áldozatsegítő szolgálathoz az első teendő az áldozat szükségleteinek felmérése, és értékelése. 35
Az áldozatok szükségletei • információ • jogi támogatás • gyakorlati segítségnyújtás • anyagi támogatás • alapszintű szükségletek biztosítása • érzelmi támogatás Főleg az elszenvedett bűncselekménytől függ, de minden típusú áldozatban közös vágy, hogy legyen valaki, akinek elmondhatják az érzéseiket és meghallgatja őket. A szükségletek azonosítását követően a megfelelő szolgáltatásokat kell illeszteni az áldozat igényeihez. •
információ - a feljelentésről - a támogató intézményekről és szolgáltatásokról - a bűntető eljárás állásáról, az elkövető jogi helyzetéről - a bírósági eljárás menetéről
•
jogi támogatás - általános tanácsadás - beadványszerkesztés - peres képviselet
•
gyakorlati segítségnyújtás - fizikai védelem és biztonság (rendőri védelem, helyi közösségben védelem, biztonságos lakhatás) - orvosi vizsgálatok és megfelelő kezelések
•
anyagi támogatás - az alapvető szükségletek (élelmiszer, lakhatás, gyógyászat, utazás, ruházat, kegyelet céljaira) - a bűncselekmény okozta igazolt kár enyhítése (szándékos személy elleni bűncselekmények esetén)
•
alapszintű szükségletek biztosítása - anyagi támogatással - szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz való segítség
•
érzelmi támogatás meghallgatás, megértés, empátia, jó szó pszichológusi segítség
A cél, hogy az áldozatok elvárásait, igényei az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek mind teljesebben kielégítsék. Eredményként értékelhető a sértettek, áldozatok megelégedettsége, a pszichés-érzelmi sérülések kompenzálása, a segítségnyújtás következtében a félelemérzés csökkenése. Az igények felmérését szolgálja a segítő szervezet (rendőrség, áldozatsegítő szolgálat, önkormányzati vagy civil szervezet) által lefolytatott beszélgetés, interjú. 36
Ez történhet telefonon, vagy személyesen is. Jelenleg országosan működő diszpécser szolgálat is rendelkezésre áll a 06 80 225 225 telefonszámon. • díjmentes • 0-24 óráig hívható • országosan Célja a megfelelő tájékoztatás, tanácsadás biztosítása az áldozatoknak. A meghallhatás mindenképpen nagyfokú empátiát és odafigyelést igényel a szakemberektől. Ezt követően kerülhet sor a megfelelő szervezethez való irányításra. Mindenképpen célszerű az áldozatsegítő szolgálat megkeresése, mivel néhány jogszabályi korláttól eltekintve (pl. igényérvényesítési határidő, feljelentés, büntető eljárás szükségessége, jövedelemhatár, egyéb feltételek) szinte valamennyi esetben tud az áldozatok részére valamilyen segítséget nyújtani. Az áldozatsegítő szolgálatok eljárása Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntesen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Az azonnali pénzügyi segély és a kárenyhítés támogatás iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntetőeljárás adatairól szóló igazolást. Ezt az igazolást szükség esetén az áldozatsegítő szolgálat szerzi be. A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. A kérelem nyomtatványt – az egyéb iratokkal együtt – bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál elő lehet terjeszteni. Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt követő 5 napon belül lehet folyamodni. A területi szolgálat ellenőrzi a kérelemben és a dokumentumban szereplő adatok valódiságát, és haladéktalanul dönt. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet formai kötöttség és határidő nélkül lehet benyújtani. Jogi Segítségnyújtó Szolgálata hátrányos helyzetű állampolgároknak peren kívüli ügyekben szakszerű jogi tanácsadást és beadványszerkesztést, peres ügyeikben ügyvédi képviseletet biztosít. A támogatás rászorultság esetén büntetőeljárás megindításától függetlenül adható, azoknak a személyeknek, akiknek az egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), a jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb egy évre megelőlegezi azoknak, akiknek az egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a 91.633,- Ft-ot. Az érdekérvényesítés keretében van lehetőség a pszichológusi segítségnyújtásra, mivel a bűncselekményt követően természetes emberi reakció a trauma, amelynek feldolgozása sokszor nem könnyű az áldozat számára, esetenként szakember segítségével hatékonyabb, vagy eleve csak így lehetséges a megküzdés. Jelenleg a pszichológus közvetlen rendelkezésre áll az Áldozatsegítő Szolgálatnál a hét 3 napján, továbbá a Zuglói projekt keretében az Áldozatvédelmi Irodában további heti egy alkalommal biztosított. A bűncselekmény nyomán keletkező érzelmek az idegesség, kiszolgáltatottság érzés, önvád, tehetetlenség, nyugtalanság, düh, harag, félelem, aggódás, bánat, depresszió, amelyek nem megfelelő kezelése esetén az áldozat szomatikus tünetekké alakíthatja indulatait, ami sokféle betegség megjelenéséhez is hozzájárulhat. Társadalmi szinten szélsőséges politikai erők ezen érzéseket a bűnözéssel, a bűnözőkkel kapcsolatosan meglévő és lappangó indulatokat kedvezőtlen irányokban is felhasználhatják. 37
Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni 3 hónapon belül lehet folyamodni. (A törvényben felsorolt kivételes esetekben ez az idő hosszabb is lehet.). A kérelem elbírálása két szakaszból áll. A támogatási eljárásban a területi szolgálat közreműködik a szükséges iratok, adatok, dokumentumok összeállításában. Az állami kárenyhítésre vonatkozó érdemi döntéseket egyetlen szervezet, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata hozza meg. A területi szolgálatoktól beérkező vagy közvetlenül ide benyújtott dokumentáció teljességéről és befogadásáról a fővárosi hatóság 8 napon belül dönt, és haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az érdemi határozathozatal várható időpontjáról. A törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárások illeték- és díjmentesek, annak érdekében, hogy az áldozatok a szolgáltatások jövedelmi helyzetüktől függetlenül, minél szélesebb körben vehessék igénybe. Az áldozatsegítő szolgálatok feladata továbbá, hogy az együttműködés keretében figyelemmel kísérjék az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kérjenek az említett intézményektől. Speciális segítséget igénylő területek: A családon belüli erőszak áldozatai esetében az adható segítségek számát csökkenti, hogy gyakran a bántalmazott személy nem tesz feljelentést, így sem a rendőrség, sem az áldozatsegítő szolgálat által nyújtott segítséget nem tudja igénybe venni, erre mindenképpen fel kell hívni az áldozat figyelmét. A gyakorlat azt mutatja, hogy hosszabb idő előzi meg azt, hogy az áldozat megtegye a végső lépést és megpróbáljon kilépni a bántalmazó kapcsolatból. A döntést mindenképpen az áldozatnak kell meghoznia, az ehhez nyújtható segítség abban nyilvánulhat meg, hogy alternatívákat nyújt a segítő, illetve kérdések segítségével segíti az áldozatot abban, hogy végiggondolja a támogató lehetőségeit. Amennyiben kiskorú van a családban akkor a segítőnek a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt kell tartania, ezért mindenképpen rá kell kérdezni arra, hogy a kiskorú veszélyeztetve van-e otthon, és az áldozat figyelmét felhívni, arra, hogy, amennyiben nem kezdeményezi a változtatást előfordulhat, hogy kiskorú veszélyeztetése miatt ellene is eljárást kezdeményeznek. Itt különösen fontos a pszichológiai segítség, az állami és civil szervezetek bevonása a helyzet megoldásában. Az időskorúak a bűncselekmények elkövetése szempontjából potenciálisan veszélyeztetett csoportot képeznek. Életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan az átlagnál kiszolgáltatottabbak, fokozottabban veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. Az idős emberekre a legnagyobb veszélyt a vagyon elleni bűncselekmények jelentik. A bűncselekmények bekövetkezését követően elesettségük miatt a segítséget nyújtó szervezetekhez való eljutás is nagy problémát jelent számukra. Ehhez is támogatást kaphatnak az idősgondozó szolgálatoktól, amelyek további szolgáltatásai: napi egyszeri meleg étel biztosítása azoknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt erről nem képesek gondoskodni. Házi segítségnyújtás azok számára, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. Főbb szolgáltatások: fürdetés, mosdatás, bevásárlás (maximum 5 kg), öltöztetés, diéta ellenőrzés, gyógyszerezés, szociális ügyintézés, mosás. Az idősek klubja hétfőtől-péntekig napközbeni tartózkodást, étkezést, szabadidős programokat biztosít, segít a társas kapcsolatok fenntartásában. A kerületben biztosított a "Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás” is, melynek keretében a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részéről jelzett segélyhívást a diszpécserközpont 24 órán keresztül fogadja. 38
A beérkezett segélyhívást az Önkormányzat és a Zuglói Szociális Gondozó Szolgálat által megadott telefonszámokra a krízishelyzet elhárítása céljából a segélykérést követően haladéktalanul továbbítják. Szükség esetén a segélyhívást követően haladéktalanul értesítik az Országos Mentőszolgálatot vagy a segélyhívás tartalmától függően a megfelelő szerveket (pl. rendőrség, tűzoltóság), vagy a készenlétben lévő gondozót az ellátott lakására szállítják. Valamennyi kerületi lakos számára biztosítottak a családsegítő szolgálat szolgáltatásai: Tájékoztatást nyújt a kerületben igényelhető anyagi támogatásokról és szociális ellátásokról, bármilyen szociális, oktatási és egészségügyi problémákkal kapcsolatban. Segítséget nyújt az ügyfélnek felhalmozódott közüzemi díjhátralékok rendezéséhez, valamint bármilyen egyéni vagy családi problémával, konfliktussal, egyes jogi, jogszabályi kérdésekkel, életvezetési gondokkal, időszakos vagy tartósan nehéz élethelyzettel, szociális, mentális problémákkal kapcsolatban. Tapasztalat, hogy az önkormányzat és intézményei főleg a szociális ellátásban tevékenykedő munkatársai elég esetlegesen rendelkeznek ismeretekkel az áldozatsegítésben nyújtható támogatásokról és főleg konkrét egyedi ügyekben történik kapcsolatfelvétel az áldozat ügyében. A protokoll végrehajtása során betartandó elvek
Minél teljesebb, pontos és szakszerű tájékoztatás Más szervezet bevonása esetén személyes (telefon) kapcsolat felvétel az illetékes ügyintézővel Az ügy egyeztetése, a segítési lehetőségek feltárása, összetett ügynél esetkonferencia tartása az érintettek részvételével „Az ügyfél végigkísérése” Visszacsatolás, esetenként, de legalább általános tapasztalatok értékelése
Az együttműködési modell sikerességének feltétele: Kölcsönösség: az együttműködést a kölcsönös előnyökre kell építeni az áldozat érdekében. Gondoljunk csak egy trükkös lopás idős áldozatára, aki nehezen mozog, az áldozatsegítő szolgálat személyes felkeresése számára megoldhatatlannak tűnő feladat, de ha a feljelentést felvevő rendőr felveszi a kapcsolatot az áldozatsegítő szolgálattal, annak munkatársa a projekt időszakában az itt működő szociális munkás, később a kerületi idősgondozó intézmény segítségét kérheti a nyomtatvány odajuttatásával a kérelem fax-on, e-mail vagy postai úton történő benyújtásához. Kapcsolat: a partneri kapcsolatnak az együttműködés során folyamatosan meg kell valósulnia. Kommunikáció: minden együttműködő partnernek kommunikációban és ugyanazt a célt kell tükröznie.
részt
kell
vennie
a
folyamatos
39
Valamennyi résztvevő szervezet és szakember alapvető feladata a tájékoztatás, amelyhez szükséges pontos ismeretek megszerzéséhez a projekt keretében tartott képzések adnak megfelelő felkészítést. A teljes körű tájékoztatás érdekében az áldozat kikérdezése történik az interjú keretében és a felmerült igények kielégítése teljességéért az intézmények és a szervezetek munkatársai bevonása szükséges. Minden esetben a szakemberek keresik meg a másik intézményt és egyeztetik a nyújtható támogatást, az áldozat a pontos információ birtokában keresi fel a szervezetet. Ehhez a kapcsolatfelvételhez, együttműködés kialakításához komoly segítséget jelenthet majd az a Szakértői anyag, amely szintén a projekt keretében készül és tájékoztatót tartalmaz majd az áldozatokkal kapcsolatban bekövetezett események rendszerbefoglalásáról, és a kivezetési csatornák összefoglalásával egyfajta „telefonkönyvet, címlistát” ad majd a közreműködő segítő szervezetekről. Fontos, hogy a különböző ellátó szervezetek kötelesek betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben megfogalmazott adatvédelmi szabályokat. A Zuglói Bűnmegelőzési iroda adatokat a hozzá fordulókról nem tarthat adatokat nyilván csupán anonim statisztikai adatokat gyűjthet.
VI. MELLÉKLETEK 1. A legfontosabb szakmai jogszabályok listája o a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény o a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok 40
nyilvántartásáról szóló 2003. évi XCII. törvény o a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény o a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény o a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény o az Európai Unió Tanácsa által 2004. április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló irányelv (2004/80/EK) o a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. Törvény o a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet o Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról o a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény o a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet o a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény o a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény o az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet
2. Jogszabályok 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek - a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján -, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország 41
területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha a) magyar állampolgár, b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. (2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó. (3) Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha a) bűncselekmény esetén aa) a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa, ab) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 32. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 83. § (1) bekezdés bb) és bc) alpontjában, c)-e) és h)-i) pontjában meghatározott ok miatt került sor. 2. § (1) E törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) igénybevételére jogosult az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja. (2) E törvény szerinti állami kárenyhítésre (a továbbiakban: kárenyhítés) az áldozat az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. (3) E törvény VI. fejezete szerinti támogatási eljárás igénybevételére jogosult az a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki az Európai Unió más tagállamában vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává. 3. § E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére és a szabálysértési eljárás alá vont személyre. II. Fejezet SZOLGÁLTATÁSOK A szolgáltatások fajtái 4. § (1)Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segélyt ad, jogi segítségnyújtást, illetve szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. (2) Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai 42
érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez. (3) Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély legmagasabb összege az alapösszeggel egyezik meg. Az alapösszeg mértéke a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. (4)A jogi segítségnyújtás keretében az állam az áldozatok részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) meghatározott támogatásokat biztosítja. (5) Az érdekérvényesítés elősegítése és az azonnali pénzügyi segély a rászorultság vizsgálata nélkül térítésmentesen jár az áldozatnak. A jogi segítségnyújtásra a Jst.-ben meghatározott feltételek esetén jogosult az áldozat. (6) Az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra, hogy az 1. § (1) bekezdésében és a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. Védett szálláshely az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt befogadó és számára jogszabályban meghatározott ellátásokat nyújtó létesítmény.
A szolgáltatásokból kizárt áldozat 5. § Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki a) a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, kivéve a védett szálláshelyet, b) korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, c)a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat elvégzését, d) a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló vizsgálatot, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedéséről számított 2 évig, e) a korábban igénybe vett, e törvény szerinti, pénzben nyújtott támogatást, illetve a jogi segítségnyújtás díját - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak. III. Fejezet A KÁRENYHÍTÉS A kárenyhítés igénybevételére jogosult áldozat 6. § (1) Kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult, a) akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott, 43
b) aki az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, c) akinek eltartására az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt, d)aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. (2) Rászorulónak tekintendő az áldozat, ha havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (a továbbiakban: rászoruló). (3) Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy időskorúak járadékában részesül, b) adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja, c) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, d) számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben szociális rászorultságot állapított meg, e) ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül, f) fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult, g) átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy, h) családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy, i) Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy.
A kárenyhítés formái és mértéke 7. § (1) A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni. (2) Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke: a) az alapösszeg ötszörösét meg nem haladó kár 100 százaléka, b) az alapösszeg ötszöröse és tízszerese közötti kár esetén az alapösszeg 5-szöröse, és az alapösszeg ötszöröse feletti rész 75 százaléka, c) az alapösszeg tízszeresét meghaladó kár esetén az alapösszeg 8,75-szöröse, és az alapösszeg tízszerese feletti rész 50 százaléka, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse. (3) A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén - ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja - az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti. A járadék havi mértéke: a) az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul, b) az igazolt jövedelemcsökkenés 50 százaléka, ha az áldozat mások gondozására nem szorul. (4) A járadék legmagasabb összege havonta az alapösszeggel egyezik meg. A járadék legfeljebb három évig adható. (5) A járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a) a bűncselekményre tekintettel az áldozat rendszeres szociális vagy nyugdíj-biztosítási ellátásra való jogosultságát megállapították, és az ellátás folyósítását megkezdték, 44
b) jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapított meg, és annak folyósítását megkezdték, c) a biztosító az áldozat részére járadék folyósítását kezdi meg, d) az áldozat keresőképtelensége megszűnik, e) az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol maradt. A kárenyhítésből kizárt áldozat 8. § Nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha a) az 5. §-ban foglalt kizáró ok áll fenn, b) a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét nem érvényesítette, illetve kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig megtérült (ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott juttatást is), c) magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, vagy a bűncselekmény elkövetésében közrehatott, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította, d) felróható magatartása okozta a kárt, vagy az közrehatott a kár bekövetkeztében, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította, e) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadta, vagy a szakértői vizsgálatban a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása miatt vele szemben jogerősen rendbírságot szabtak ki, f) a kárenyhítési eljárásban az orvosi, szakértői vizsgálatban történő közreműködési kötelezettségét nem teljesíti, a kért kiegészítő adatokat nem szolgáltatja, a meghallgatásról indokolatlanul távol marad, g) a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg, h) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben 1. hamis vád (Btk. 233-236. §), 2. hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), 3. hamis tanúzás (Btk. 238-241. §), 4. hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), 5. hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. §), 6. mentőkörülmény elhallgatása (Btk. 243. §), 7. bűnpártolás (Btk. 244. §), 8. zártörés (Btk. 249. §), 9. az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította.
IV. Fejezet ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Tájékoztatás 9. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a hozzá forduló ügyfelet tájékoztatja a) a büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, b) a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, c) az e törvényben biztosított támogatásokon kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, 45
d) az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, e) a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről. (2) Ha az áldozatsegítő szolgálat más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül írásban tájékoztatja az ügyfelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - arról, hogy áldozatsegítő támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő. (3)Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatás megtörténtéről - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - feljegyzést készít. 9/A. § Amennyiben az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, - a 9. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - tájékoztatja arról is, hogy a) egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e; b) a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult. Az engedélyezés iránti kérelem 10. § (1)Az ügyfél tájékoztatásért, az áldozat tájékoztatásért és érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. Az áldozat azonnali pénzügyi segély, jogi segítségnyújtás és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti. (2) Az azonnali pénzügyi segély, a jogi segítségnyújtás és a kárenyhítés iránti kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt. (3) A kérelemben meg kell jelölni a)az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát, b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei), c) azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt, d) az igényelt támogatás fajtáját, e) azt, hogy a korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e az áldozatot az állammal szemben visszafizetési kötelezettség, f) azt, hogy az áldozattal szemben az igényelt támogatás nyújtását kizáró ok fennáll-e. (4)A 11. § szerinti igazolást az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik. Ha az áldozat a kérelméhez nem csatolja a 11. § szerinti igazolást, azt az áldozatsegítő szolgálat a kérelem benyújtását követően haladéktalanul beszerzi. A 2. § (1) bekezdése esetén az áldozatnak kérelméhez a megfelelő dokumentumokat csatolnia kell. Igazolás 11. § (1) A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az igazolás tartalmazza a) az áldozat 10. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti adatait, 46
b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre vonatkozó adatokat (a tényállás és annak Btk. szerinti minősítése), c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás). (1a)Ha a kárenyhítés iránti kérelmet a bűncselekmény sértettjének halálára tekintettel a 6. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy nyújtja be, a bűncselekmény sértettjének halálát a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság az (1) bekezdés szerinti igazolásban igazolja. (2) Ha az áldozat ellen a 8. § h) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt, a kárenyhítésre okot adó bűncselekménnyel összefüggésben büntetőeljárás indult, az igazolás ennek tényét is rögzíti. (3) A nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság köteles az igazolást a kérelem kézhezvételét követő munkanapon a hivatali idő végéig kiállítani. (4) Az igazolás hatályát veszti, ha a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt jogerősen elutasítja, valamint a nyomozást bűncselekmény vagy bűncselekmény bizonyítottságának hiányában jogerősen megszünteti, vagy b) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indult szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság a szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés a), f) vagy g) pontjai alapján megszünteti, vagy c) az áldozat kérelmére került kiállításra és azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz. (5) A büntetőeljárás befejezéséről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság - ha az ügyben korábban igazolást állítottak ki -3 napon belül tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot az eljárás eredményéről. (6) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást lezáró határozatát - ha az ügyben igazolást állítottak ki - közli az áldozatsegítő szolgálattal. (7) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat a tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárásban és az ott eljáró szabálysértési hatóságra vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell. Adatváltozás bejelentése 12. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, az áldozat a kérelemben közölt adatokban bekövetkező változást - a kérelmet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedéséig annak megtörténtétől számított 8 napon belül köteles az áldozatsegítő szolgálatnak bejelenteni. A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése 13. § (1) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából, megkeresésre a) az adóhatóság az adótitokról, b) a pénzügyi intézmény a banktitokról, c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról, d) a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetőeljárás állásáról, e) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról, f) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot. 47
(2) Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt a) azonnali pénzügyi segély iránti kérelem esetén a 4. § (3) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében, b) kárenyhítés iránti kérelem esetén a 6. §-ban, a 8. §-ban és a 32. §-ban meghatározott feltételek vizsgálatát kell érteni. 14. § Visszatérítés 15. § (1) Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény, b) az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, c) a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig, d) a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következett be, e) az e törvény szerinti szolgáltatás iránti kérelmet az áldozat tulajdon elleni szabálysértés áldozataként nyújtotta be és a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem köteles visszafizetni az áldozat a pénzben nyújtott támogatást a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, vagy b) ha a cselekmény tulajdon elleni szabálysértés és ezt az erre hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, illetve bíróság jogerősen megállapította, vagy a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg. (2a) A biztosító a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 éven belül, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel meglétének vizsgálata érdekében megküldött megkeresésre tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot a biztosítási titokról. (3) Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az „áldozatsegítés” elnevezésű célelőirányzat javára megfizetni. (4) Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet. (5) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet. Méltányosság 15/A. § (1) A 15. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott eseteket kivéve az áldozatsegítő szolgálat az áldozatnak a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a visszafizetendő összeget méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna. 48
(2) A méltányosság iránti kérelemhez csatolni kell az áldozat és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat. (3) A méltányossági kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Nyilvántartás 16. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásokról és a támogatásokról - a kérelmek elbírálása, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint megyei és országos statisztikai adatgyűjtés érdekében - nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) az áldozatnak a 10. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti adatait, b)a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat, c) a 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatokat, d) a támogatásra vonatkozó adatokat: 1.az eljáró áldozatsegítő szolgálat neve, 2. az igényelt támogatás formája, 3. a határozat tartalma, 4. a határozathozatal helye és időpontja, 5. a jogorvoslati kérelem elbírálása, jogerőre emelkedés időpontja, 6. a megismételt eljárás adatai, 7. a támogatás ellenőrzésére vonatkozó adatok, 8. a közreműködő szervezetek nevei. (3)Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a tájékoztatás napjától vagy a kérelem előterjesztésétől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli. (4) Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartás adatairól megkeresésre tájékoztatást ad a büntető-, szabálysértési vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóság, valamint a jogi segítő számára. (5)Az áldozatsegítő szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokról, az áldozattá válás körülményeire, illetve a kiskorú veszélyeztetettségére utaló adatokról a gyermekjóléti szolgálatoknak, illetve az eljáró gyámhatóságnak tájékoztatást ad. (6) Az áldozatsegítő szolgálat által vezetett nyilvántartások országos adatbázist alkotnak. Az adatbázis felhasználásával az áldozatsegítő szolgálat évente statisztikai kimutatást készít. Illeték-, díj- és költségmentesség 17. § Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli. 18. § A pénzbeli támogatás fedezete 19. § Az áldozat részére az azonnali pénzügyi segélyt, illetve a kárenyhítést az „áldozatsegítés” elnevezésű, felülről nyitott célelőirányzat terhére kell kifizetni. Egyéb eljárási szabályok 20. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásról és az érdekérvényesítés elősegítéséről nem hoz döntést. 49
(2) Az eljárás irataiba a 16. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek. (3) Az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton írásban kapcsolatot az ügyféllel. V. Fejezet A SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 21. § Az igényérvényesítés határideje 22. § (1) (2) Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni.
Elintézési határidő 23. § Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - az igazolás beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.
Az érdekérvényesítés elősegítése 24. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad a sérelem rendezéséhez. (2) Ha a körülmények alapján bebizonyosodik, hogy a rászoruló áldozat sérelmének rendezéséhez a Jst.-ben meghatározott jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat továbbítja a kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnak, amely a döntéséről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az áldozatsegítő szolgálatot. 25. § (1)Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni: a) az igénybe vehető egészségügyi, egészségbiztosítási ellátásokról, b) a beutalóval, illetve beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról, c) az ellátásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről, d) a betegek jogairól és kötelezettségeiről, e) a betegjogi képviselő szerepéről, nevéről és elérhetőségéről, f) az egészségügyi közvetítői eljárás tartalmáról, g) az e) és f) pontokon kívüli egyéb jogérvényesítési lehetőségekről. (2)Az áldozat kérelmére az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt a) az egészségügyi szolgáltatás lehető leggyorsabb igénybevételéhez, b) az egészségbiztosítási ellátással kapcsolatos panaszjog érvényesítéséhez. 50
(3) Annak érdekében, hogy az áldozat a lehető leggyorsabban tudja igénybe venni a számára legmegfelelőbb egészségügyi szolgáltatást, az áldozatsegítő szolgálat az illetékességi területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet. (4)Az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot - beleegyezése esetén - egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. Az áldozatsegítő szolgálat elsődlegesen ahhoz az egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja az áldozatot, amellyel együttműködési megállapodást kötött. 26. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni: a) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások és a szociális szolgáltatások, b) a nyugdíj-biztosítási ellátások, c) a munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások, d) a családtámogatási ellátások, e) a gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás formáiról, a jogosultság feltételeiről, az igénylés módjáról, valamint az ellátásokat és szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről. (2) Az áldozat kérelmére az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt a) az ellátások, szolgáltatások igénybevételéhez, b) az ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszjog érvényesítéséhez. Azonnali pénzügyi segély 27. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat. (2) Az áldozatsegítő szolgálatnak az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. 28. §
VI. Fejezet A KÁRENYHÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 29. § (1) A kárenyhítési eljárás támogatási és döntési eljárásból áll. (2) A támogatási eljárásban a támogató hatóság segíti az áldozatot a nyomtatvány kitöltésében, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint beszerzi a kiegészítő adatokat, meghallgatja az áldozatot, továbbítja a kérelmet a döntő hatósághoz. (3) A döntési eljárásban a döntő hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet érdemben elbírálja. (4) A kárenyhítés iránti kérelmet a döntő hatósághoz kell címezni. Az áldozat a kérelmét benyújthatja úgy is, hogy nem veszi igénybe a támogató hatóság segítségét. Az igényérvényesítés határideje 30. § (1) A kárenyhítési kérelmet - a (2)-(4) bekezdésben, illetve a 45. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. 51
(2) Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (3) Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (4) Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (5) A (2)-(4) bekezdések esetén a kérelem a bűncselekmény elkövetését követő 5 év elteltével nem nyújtható be. Ha az áldozat a (2)-(4) bekezdések alapján kéri a kárenyhítést, ennek okát megfelelően igazolnia kell. Tájékoztatás 31. § A támogató hatóság a támogatás iránti kérelem esetén haladéktalanul tájékoztatja az áldozatot a kárenyhítéssel kapcsolatos információkról, a kérelemhez szükséges dokumentumokról és arról, hogy ezeket az áldozat hogyan tudja beszerezni. A nyomtatvány és mellékletei 32. § (1) A kárenyhítés iránti kérelemben - a 10. §-ban foglaltakon túl - meg kell jelölni a) a rászorultság megállapításához szükséges adatokat [jövedelemre vonatkozó adatok, az áldozattal egy háztartásban élő személyek száma és a jövedelmükre vonatkozó adatok, vagy a 6. § (3) bekezdése szerinti adatok], b) az igényelt kárenyhítés formáját, c) egyösszegű kárenyhítés esetén az igényelt összeg nagyságát, járadék jellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összegét és a folyósítás időtartamát, d) azt, hogy az áldozat rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható, e) azt, hogy a d) ponton túlmenően várható-e, hogy a kár vagy annak egy része más forrásból megtérül, f) azt, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e, ha igen, milyen mértékben, g) azt, hogy az áldozat ellen a 8. § h) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt eljárás van-e folyamatban. (2) A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) a jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő kérelmező kivételével a jövedelemre vonatkozó igazolást, b) a testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat. (3) Egyösszegű kárenyhítés iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a kár mértékét igazoló iratokat (pl. számla, nyugta vagy más bizonylat) is. (4) Járadék iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást is. (5) A 6. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja alapján jogosult áldozat esetén csatolni kell az együttélést, rokoni kapcsolatot, tartási kötelezettséget igazoló dokumentumokat is. 52
Bejelentési kötelezettség 33. § (1) Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha a) a 8. § c)-e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság vagy nyomozó hatóság jogerős határozata megállapítja, b) a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült. (2) A bejelentési kötelezettség az áldozatot a kárenyhítési kérelmét érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig terheli. 34. § A döntő hatóság intézkedése a kérelem beérkezését követően 35. § (1) A döntő hatóság a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt arról, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson. (2) A döntő hatóság az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó áldozatot is értesíti az eljárás megindításáról. 36. § Érdemi döntés 37. § (1) A döntő hatóság az érdemi döntés meghozatala során megvizsgálja a) az áldozat kárának vagy jövedelemcsökkenésének mértékét, b) az áldozat rászorultságát és a kárenyhítésre való jogosultságát, c) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény és a bekövetkezett kár, jövedelemcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést. (2) Egyösszegű kárenyhítés iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja a kár mértékét, és ennek alapján meghatározza a kárenyhítés összegét, vagy a kérelmet elutasítja. (3) Járadék iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja az egy főre eső jövedelemcsökkenés mértékét, és ennek alapján meghatározza a járadék összegét és a folyósítás időtartamát, vagy a kérelmet elutasítja. A járadék felülvizsgálata 38. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a járadékot engedélyező határozatban meghatározott időközönként ellenőrzi a járadékra való jogosultságot. Az ellenőrzés során az áldozat - a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást kivéve - orvosi, szakértői vizsgálatra kötelezhető. (2) A kárenyhítési összeg kifizetése, a járadék folyósítása 39. § A kárenyhítési összeg kifizetéséről, a járadék folyósításáról az áldozatsegítő szolgálat gondoskodik. A járadékot úgy kell folyósítani, hogy azt a jogosult minden hónap 10. napjáig megkapja. Eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén 53
40. § (1) Az e törvényben foglaltakat az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén a (2) és (3) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A támogató hatóság az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt a nyomtatvány kitöltésében. A támogató hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet és az alátámasztó okmányokat a lehető legrövidebb időn belül továbbítja a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállam döntő hatóságához. (3) VII. Fejezet AZ ÁLDOZATI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Az áldozati jogok érvényesülésének elősegítése 41. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és megfelelően érvényesítsék. (2) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozatok számára a legszükségesebb információkat tartalmazó tájékoztatót készít. A tájékoztatót eljuttatja az illetékességi területén működő azon szervekhez, intézményekhez, hatóságokhoz, amelyek kapcsolatba kerülnek az áldozatokkal. Az áldozati jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése 42. § (1) Az áldozati jogok érvényesülését az áldozatsegítő szolgálat rendszeresen figyelemmel kíséri, ennek keretében tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől. Tapasztalatairól az áldozatsegítő szolgálat évente elemző jelentést készít. (2)-(3) Együttműködés és kapcsolattartás 43. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat feladatai ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal. (2) Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez. (3) Az áldozatsegítő hatóság a 9/A. § szerinti tájékoztatás megtörténtét követően - a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását. 54
VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 44. § Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. Átmeneti rendelkezések 45. § (1) Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) alapján 2006. január 1-jén folyamatban levő kárenyhítés iránti kérelmek elbírálására e törvényt kell alkalmazni. A 2006. január 1-jén folyamatban maradt kárenyhítés iránti kérelmek eredeti iratait a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány a központi áldozatsegítő szolgálatnak küldi meg. (2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését megelőzően elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben, ha a kárenyhítés iránti kérelem benyújtását a Korm. Rendelet - mint korábbi jogszabály - lehetővé tette. (3) E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122. § (3) bekezdésével megállapított 15/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell. Felhatalmazás 46. § (1)Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, a rászorultság igazolásának módját, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait, b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat, c) (2) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Az Európai Unió jogának való megfelelés 47. § (1) E törvény a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E törvény 9. § (1) bekezdése a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének való megfelelést szolgálja. 55
(3) E törvény 9/A. §-a és 43. § (3) bekezdése a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv 5. és 6. cikkének való megfelelést szolgálja. (4) E törvény 9. § (2) bekezdése és 46. § (4) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének történő megfelelést szolgálja. 48. § 49-54. §
1/2006. (I. 6.) IM rendelet az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A támogatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének általános szabályai 1. § (1) Tájékoztatás és érdekérvényesítés elősegítése bármely módon, formai megkötés nélkül kérhető. (2) Az azonnali pénzügyi segély és kárenyhítés iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány), a jogi segítségnyújtás iránti kérelmet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni a fővárosi és megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál (a továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat). 2. § 3. § (1) A területi áldozatsegítő szolgálat a nyomtatványt ingyenesen bocsátja rendelkezésre. (2) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a nyomtatványt díjmentesen, kitölthető és letölthető formában közzéteszi a világhálón. 56
4. § (1) A területi áldozatsegítő szolgálat alkalmazottja az ügyfélfogadáson személyesen megjelent ügyfélnek - kérelmére - a nyomtatvány kitöltésében segítséget nyújt, őt a kitöltéshez szükséges információkkal ellátja. Az ügyfél kérésére a területi áldozatsegítő szolgálat alkalmazottja a nyomtatványt - az ügyfél jelenlétében - helyette kitöltheti; ennek tényére a nyomtatvány Közlemények rovatában utalni kell. Az ügyfél a nyomtatványt ebben az esetben is aláírja. (2) A hiánypótlási felhívásban a területi áldozatsegítő szolgálat az (1) bekezdés szerinti segítségnyújtás lehetőségéről az ügyfélfogadás helyének és időpontjának megjelölésével tájékoztatja az ügyfelet. 5. § (1) A nyomtatványt az ügyfélnek a személyazonosító igazolványában vagy személyazonosításra szolgáló egyéb okmányában, továbbá egyéb, adatot igazoló okiratban foglaltakkal megegyezően kell kitöltenie. (2) 6. § 7. § 8. § Ha a nyomtatványban nincs elegendő hely a nyilatkozatok megtételéhez, vagy a nyomtatvány rovatainak száma nem elegendő, az ügyfél pótlapon folytatja a kérelmét a nyomtatvány szerinti tartalommal. Erre a tényre a nyomtatvány Közlemények rovatában utalni kell. A nyomtatvány kitöltésének részletes szabályai 9. § 10. § Állami kárenyhítés iránti kérelem esetén az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy - kivéve, ha a büntetőeljárás terheltje, vagy bírósági vagy hatósági eljárásban ellenérdekű fél - jövedelmére vonatkozó igazolást csatolni kell. Ha a jövedelem igazolás csatolásának akadálya van, ennek okát a nyomtatvány Közlemények rovatában fel kell tüntetni. 11. § (1) A jövedelem számítása szempontjából ügyféllel közös háztartásban élő személynek kell tekintetni az általa eltartott, valamint az ügyfél eltartására köteles személyt is. (2) A nyomtatványon minden, munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről (munkabér, munkadíj, illetmény, személyes közreműködés ellenértékeként történt kifizetés stb.) és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról, illetve egyéb támogatásról stb. (a továbbiakban együtt: jövedelem) nyilatkozni kell. (3) A nyomtatványon a rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) jövedelemről kell nyilatkozni. 12. § (1) Az ügyfél és az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) igazolja. Az igazolásokat a nyomtatványhoz csatolni kell, azonban a nyomtatvány jövedelemre vonatkozó rovatait ilyen esetben is ki kell tölteni. (2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az ügyfélnek nyugdíjat folyósítanak. Ilyenkor a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként. 13. § (1) E rendelet alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. §-ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozót, 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőt és 33. pontja szerinti társas vállalkozás tagját. (2) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. Ez a rendelkezés nem mentesíti a kérelmezőt a 11. § szerinti egyéb jövedelmének a 12. § szerinti igazolása alól. 57
(3) A vállalkozó (2) bekezdés szerinti éves adózott jövedelmét az illetékes első fokú állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. (4) Ha a mezőgazdasági őstermelő ügyfél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában. Ilyen esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell külön igazolás csatolása nélkül - havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. 14. § Ha az ügyfél az Ást. 6. § (3) bekezdése alapján jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat, a nyomtatványnak a kérelmező és a vele közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmére vonatkozó pontjait nem kell kitölteni. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás eljárásának részletes szabályai 15. § Jogi segítségnyújtásra irányuló kérelem esetén a területi áldozatsegítő szolgálat igazolja, hogy a kérelmező az Ást. hatálya alá tartozó és áldozatsegítési támogatásban részesíthető áldozatnak minősül-e. Ha igen, erről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítványt, továbbá az Ást. 11. §-a szerinti igazolást és a jogi segítségnyújtási nyomtatványt az ügyfél által csatolt mellékletekkel a területi áldozatsegítő szolgálat haladéktalanul továbbítja az ügyfél választása szerinti illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnak. 15/A. § (1) Az érdekérvényesítés elősegítéséről a területi áldozatsegítő szolgálat esetnaplót vezet. Az esetnapló a következő adatokat tartalmazza: a) az ügyintéző neve és az ügy száma, b) a kapcsolatfelvétel ideje és módja, c) az Ást. 10. § (3) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok, d) e) a területi áldozatsegítő szolgálat által felkínált segítség típusai, f) az áldozat által kért segítség, g) a területi áldozatsegítő szolgálat által megtett intézkedések. (2) Az esetnaplót a területi áldozatsegítő szolgálat ügyintézője vezeti. Az esetnaplóhoz mellékelni kell az Ást. 11. §-a szerinti igazolást. (3) A területi áldozatsegítő szolgálat az igazolás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megteszi az első intézkedést az esetnaplóban rögzítettek alapján. Ha további segítségnyújtásra van szükség, annak elintézése iránt a területi áldozatsegítő szolgálat az ok felmerülésétől számított 5 munkanapon belül intézkedik. 16. § Az Ást. 5. §-ának a) pontja értelmében érdekérvényesítés iránti kérelem ismételten nem terjeszthető elő, ha a területi áldozatsegítő szolgálat az áldozattal egyeztetett körben: a) tájékoztatást adott, segítséget nyújtott a sérelem orvoslásához szükséges eljárás megindításához, intézkedés kezdeményezéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez, b) figyelemmel kísérte az eljárás lefolyását, c) figyelemmel kísérte az eljárásban érintett hatóságnak, közigazgatási szervnek, intézménynek vagy más szervezetnek az ügy érdemében hozott döntését, intézkedését, a szolgáltatás teljesítését, d) segítséget nyújtott a panaszjog gyakorlásához. Támogató hatósági feladatok 16/A. § (1) A támogató hatóság a nyomtatványt és annak mellékleteit a beérkezést követő 3 munkanapon belül továbbítja a döntő hatósághoz. (2) Az áldozatot a döntő hatóság megkeresése alapján az a támogató hatóság hallgatja meg, amely a kérelmet továbbította. Más személy meghallgatása esetén, valamint abban az esetben, ha az áldozat a kérelmét közvetlenül a döntő hatósághoz nyújtotta be, a meghallgatást a meghallgatni kívánt személy választása szerinti támogató hatóság folytatja le. 58
A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amit a meghallgatást követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a döntő hatóságnak. Intézkedés az azonnali pénzügyi segély kifizetése iránt 17. § (1) A területi áldozatsegítő szolgálat az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem ügyében hozott határozat jogerőre emelkedésének napján, a nyilvántartásba történő bejegyzést követően intézkedik az azonnali pénzügyi segély kifizetése, illetve átutalása iránt. (2) A kérelem személyes előterjesztése és azonnali határozathozatal esetén a jogerős határozat átadásával egyidejűleg kell a megjelent áldozatnak az azonnali pénzügyi segélyt vagy annak egy részét készpénzben kifizetni. (3) A készpénzben ki nem fizetett azonnali pénzügyi segélyt - az áldozat választása szerint az áldozat nevére, lakóhelyére címezve, készpénzkifizetés kézbesítése útján kell megküldeni vagy a saját nevére szóló fizetési számlájára kell átutalni. Intézkedés a kárenyhítés kifizetése iránt 18. § (1) Az egyösszegű kárenyhítés átutalása vagy postai úton történő kifizetése iránt a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül intézkedik. (2) Járadék folyósításáról szóló határozat esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a járadéktagok utalása iránt oly módon, hogy az áldozat az első járadéktagot legkésőbb a következő hónap 10. napjáig megkapja. Eljárás a támogatás visszatérítése esetén 19. § (1) Ha a területi áldozatsegítő szolgálat a pénzben nyújtott támogatás visszatérítését megalapozó vagy valószínűsítő adatról szerez tudomást, megvizsgálja annak valódiságát, ennek keretében az ügyfelet - 5 munkanapos határidő tűzésével - nyilatkozattételre hívhatja fel. (2) Az ügyfél az Ást. 33. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségét a döntő hatóságnak köteles teljesíteni. (3) Az a területi áldozatsegítő szolgálat, amelyhez az Ást. 12. §-ában foglalt adatváltozási, az Ást. 33. §-ában foglalt bejelentési kötelezettséget teljesítették, illetve amelyik az (1) bekezdésben foglalt eljárás alapján visszatérítési döntést hoz, haladéktalanul tájékoztatja azokat a területi áldozatsegítő szolgálatokat, és a jogi segítségnyújtó szolgálatot, amelyek az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel, illetve tulajdon elleni szabálysértéssel összefüggésben áldozatsegítési vagy jogi segítségnyújtási támogatást engedélyeztek az ügyfél számára, vagy amelyek előtt bármely bűncselekménnyel, illetve tulajdon elleni szabálysértéssel összefüggésben, az ügyfél kérelmére támogatási eljárás folyik. 20. § (1) Ha a területi áldozatsegítő szolgálat visszatérítésre okot adó tényről, körülményről szerez tudomást, akkor 10 munkanapon belül döntést hoz arról, hogy az áldozatnak a pénzben nyújtott támogatást vissza kell-e térítenie. A visszatérítési kötelezettséget készpénzátutalási megbízással kell teljesíteni. (2) A területi áldozatsegítő szolgálat a visszatérítésre kötelező döntés jogerőre emelkedését követően megküldi az áldozatnak a teljesítésre szolgáló, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kitöltött készpénz-átutalási megbízást. (3) A készpénz-átutalási megbízáson a területi áldozatsegítő szolgálat feltünteti a visszatérítendő összeget, a teljesítési határidőt és a visszatérítési kötelezettségről szóló döntés számát. (4) A (2) és (3) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a területi áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére részletfizetést vagy halasztást engedélyezett. 59
(5) Az e rendelet szerinti beazonosíthatatlan befizetést a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a befizetés beazonosításáig, de legfeljebb 5 évig függő tételként kezeli, majd jóváírja az áldozatsegítés célelőirányzata javára. 20/A. § (1) A méltányossági kérelem tárgyában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal dönt. (2) A visszatérítendő összeg méltányosságból való mérséklésére, elengedésére vagy a mérséklés mértékére vonatkozóan a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a következő szempontokat mérlegeli: a) az áldozat és a vele közös háztartásban élők létfenntartása, megélhetése veszélybe kerül-e a visszatérítendő összeg megfizetése esetén, b) a visszatérítendő összeg nagysága, c) az áldozat az Ást. 6. § (3) bekezdése alapján rászorulónak minősül-e. Záró rendelkezések 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. 22. § Ez a rendelet a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 23-26. § 27. §
1. melléklet az 1/2006. (I. 6.) IM rendelethez A hivatal érkeztető bélyegzője:
Kérelem nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez
A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK (A nyomtatvány „A” részét azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés igénylése esetén is ki kell tölteni.)
I. A kérelmező személyi adatai Neve: Születési neve: Születési helye és ideje: Anyja születési neve:
60
Lakcíme: Értesítési címe*: Lakástelefon*: E-mail cím*:
Mobiltelefon*:
Állampolgársága: Nem magyar állampolgár kérelmező esetén Magyarország területén tartózkodás jogcíme: II. A kérelemre okot adó bűncselekményre, valamint tulajdon elleni szabálysértésre és annak közvetlen következményeként elszenvedett sérelemre vonatkozó adatok A bűncselekmény/ tulajdon elleni szabálysértés megnevezése: A bűncselekmény/ tulajdon elleni szabálysértés elkövetésének helye: A bűncselekmény/ tulajdon elleni szabálysértés elkövetésének időpontja : ........... év .................... hó ......... nap A bűncselekmény/ tulajdon elleni szabálysértés elkövetésének rövid leírása:
A kérelmezőt ért sérelmek: testi sérülés: .............................................................................................................................................................................. lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás: .............................................................................................................................................................................. vagyoni kár: .............................................................................................................................................................................. egyéb: .............................................................................................................................................................................. III. Az igényelt támogatás(ok) megjelölése Minden áldozat jogosult arra, hogy az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújtson számára a bűncselekmény / tulajdon elleni szabálysértés okozta jogi, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, társadalombiztosítási, munkaügyi vagy bármely egyéb probléma megoldásához (érdekérvényesítés elősegítése). Jogosult továbbá arra, hogy az áldozatsegítő szolgálat a bűncselekménnyel / tulajdon elleni szabálysértéssel összefüggő jogi kérdések rendezése érdekében, rászorultság esetén az áldozati státusz igazolásával ügyvédi támogatáshoz segítse hozzá (jogi segítségnyújtás). Ezen túlmenően az azonnali pénzügyi segélyt és az állami kárenyhítést ezen a nyomtatványon kell kérni. A következő támogatásokat igényelem: azonnali pénzügyi segély célja: lakhatással kapcsolatos kiadás ruházkodással kapcsolatos kiadás élelmezéssel kapcsolatos kiadás
utazással kapcsolatos kiadás
gyógyászati jellegű kiadás kegyeleti jellegű kiadás indoka, krízishelyzet leírása: ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................. kárenyhítés [Igénylése esetén a nyomtatvány B) részét is ki kell tölteni!] Az azonnali pénzügyi segély kizárólag olyan rendkívüli kiadásokra tekintettel kérhető, amelyek megfizetésére az áldozat a bűncselekmény/ tulajdon elleni szabálysértés következtében nem képes.
61
A pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módja: készpénz (Kizárólag azonnali pénzügyi segély esetén!) Állami kárenyhítés esetén csak az alábbiak választhatóak: postai utalvány (cím: ................................................................................................................................................) saját névre szóló fizetési számlára utalás: (Pénzforgalmi szolgáltató megnevezése ......................................................................................., számlaszám:
-
-
)
IV. Mellékletek (megnevezése, darabszáma) 1. 2. 3. V. Közlemények 1. Kijelentem, hogy korábban igénybe vett, pénzben nyújtott áldozatsegítő támogatásokkal kapcsolatos, illetve a jogi segítségnyújtási díjra vonatkozó visszafizetési kötelezettség terhel / nem terhel. 2. Kijelentem, hogy jelen kérelmemben feltüntetett bűncselekménnyel / tulajdon elleni szabálysértéssel összefüggésben ugyanilyen tartalmú támogatást korábban kaptam / nem kaptam. 3. Kijelentem, hogy valótlan adatszolgáltatás vagy az ellenőrzésre irányuló vizsgálat akadályoztatása miatt velem szemben a támogatást kizáró ok áll fenn / nem áll fenn. 4. A nyomtatványt kérésemre – jelenlétemben – az áldozatsegítő szolgálat munkatársa töltötte ki. Igen / Nem 5. Egyéb közlendők: .............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. A *-gal jelölt adatok megadása nem kötelező. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok megfelelnek a valóságnak. A kérelmező a nyomtatvány aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az általa közölt adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata kezelje. Kelt: ...................................., ......... év ............................. hó ................ nap. ............................................................. kérelmező aláírása
B) RÉSZ ÁLLAMI KÁRENYHÍTÉS IGÉNYLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK (A nyomtatvány „B” részét csak állami kárenyhítés igénylése esetén kell kitölteni.) I. A kérelmező kárenyhítésre való jogosultságának alapja □ a kérelmező a szándékos személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje □ a kérelmező a károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa □ a kérelmező eltartására a károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt □ a kérelmező a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott A testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat, illetve a halotti anyakönyvi kivonatot csatolni kell. Az együttélést, rokoni kapcsolatot, tartási kötelezettséget igazoló dokumentumokat csatolni kell. II. Az igényelt kárenyhítés formája és mértéke Az igényelt kárenyhítés formája:
62
□ Egyösszegű kárenyhítés. □ Járadékjellegű kárenyhítés. A vagyoni kár összege, leírása: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. A kár igazolására szolgáló irat(ok) megnevezése: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. A kár igazolására szolgáló iratokat (pl. számla, nyugta) csatolni kell. Egyösszegű kárenyhítés esetén az igényelt összeg nagysága: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Járadékjellegű kárenyhítés esetén keresőképtelenség fennállása: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Várható időtartama: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. A keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást csatolni kell. Járadékjellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összege: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Folyósításának tartalma: …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható? …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Ezen túlmenően várható-e, hogy a kár vagy annak egy része más forrásból megtérül? (pl. kártérítés, szociális vagy nyugdíjbiztosítási ellátás) …………………………………………………………………………………………………………………………………………. A bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét érvényesítette-e? …………………………………………………………………………………………………………………………………………. . A felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e? …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Ennek formája: ............................................................................................................................................................................................ .Összege: (mértéke) .............................................................................................................................................................................................
63
III. Rászorultságot igazoló adatok Ha a kérelmező valamely itt felsorolt ellátásra jogosult, a jövedelemre és a közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó adatokat nem kell kitöltenie. □ Aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában részesül □ Adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja □ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a családjában gondozott gyermek □ Fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára, vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult □ Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából önkormányzati hatáskörben a települési önkormányzat polgármestere által megállapított szociális rászorultság □ Ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül □ Átmeneti szállást, éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy □ Családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy □ Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy A kérelmező jövedelme A jövedelemre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek saját magára és a vele közös háztartásban élő személy(ek)re vonatkozóan kell kitöltenie. A folyósított ellátást, járandóságot a munkáltató, vagy az ellátást, járandóságot folyósító szerv igazolja. Igazoló iratnak minősül a nyugdíjszelvény, illetve lakossági folyószámla kivonat. Ezeket az igazolásokat csatolni kell. Vállalkozó esetében a jövedelemigazolást adóigazolás helyettesíti. Havi nettó jövedelemként a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adózott jövedelem 1/12-ed részét kell feltüntetni. Ha a kérelmező mezőgazdasági őstermelő és a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben sem adóbevallásra, sem egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére nem volt köteles, akkor a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem 1/12-ed részét kell - külön igazolás csatolása nélkül - havi nettó jövedelemként feltüntetni. A munkáltató neve: A munkáltató címe: Havi nettó jövedelem: A kérelmezővel közös háztartásban élők adatai és jövedelmük Közös háztartásban élő személynek minősül a kérelmező által eltartott, vagy a kérelmező eltartására köteles személy akkor is, ha a kérelem előterjesztésének időpontjában nem lakik a kérelmezővel egy ingatlanban. Házastárs vagy élettárs neve (születési név is): Születési helye és ideje: Anyja születési neve: Munkáltatójának neve: Munkáltatójának címe: Havi nettó jövedelme: Gyermek neve (születési név is): Születési helye és ideje: Anyja születési neve: Munkáltatójának neve: Munkáltatójának címe: Havi nettó jövedelme: Gyermek neve (születési név is): Születési helye és ideje: Anyja születési neve: Munkáltatójának neve: Munkáltatójának címe: Havi nettó jövedelme:
64
Egyéb hozzátartozó neve (születési név is): Születési helye és ideje: Anyja születési neve: Munkáltatójának neve: Munkáltatójának címe: Havi nettó jövedelme: Egyéb hozzátartozó neve (születési név is): Születési helye és ideje: Anyja születési neve: Munkáltatójának neve: Munkáltatójának címe: Havi nettó jövedelme:
IV. A döntéshozatalhoz szükséges egyéb adatok □ Hamis vád A kérelmező ellen - a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult eljárásban, illetve a □ Hamis tanúzás bűncselekménnyel összefüggésben - indult-e □ Hamis tanúzásra felhívás valamely, a IV. pontban megjelölt □ Hatóság félrevezetése bűncselekmény miatt eljárás? □ Hatósági eljárás akadályozása ……………………………………………………… □ Mentőkörülmény elhallgatása ………………………………………………….. □ Bűnpártolás Az itt felsorolt valamely bűncselekmény □ Zártörés elkövetése jogerős bírósági határozatban □ Az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója sérelmére megállapításra került-e? személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó ………………………………………………………… bűncselekmény ………………………………………………………… V. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. VII. Közlemények 1. A nyomtatványt az ügyfél kérésére – jelenlétében – az áldozatsegítő szolgálat munkatársa töltötte ki. Igen/Nem 2. Ha a közös háztartásban élő személyekre vonatkozó adat hiányzik, annak oka: ............................................................................................................................................................................................ 3. Egyéb közlendők ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok megfelelnek a valóságnak. Kelt: ...................................., ......... év ............................. hó ................ nap. ................................................ kérelmező aláírása
65
3. Esettanulmányok Az csatolt két eseten keresztül kívánjuk bemutatni az áldozatsegítés sorszínűségét és egyszerűségében is fontos támogató szerepét. Az első eset még 2009-ben történt, és egy elég összetett, sokrétű támogatást, sok szervezet közreműködését és együttműködését igényelt. A második eset már a projekt megvalósítási szakaszában, 2013. évben történt, és rutin ügynek tekinthető, mégis jól bemutatja a segítség gyors és hatékony megvalósulását.
I. Esettanulmány G. Tamara nem sokban különbözött a 18-adik életévüket alig betöltött fiatal lányoktól, csak talán riadt tekintete és zaklatottsága mutatta, hogy valami szörnyűséget élt át a közelmúltban. Érkezését már előre jelezte az Életvédelmi Osztály, a szükséges igazolást is átküldte, és áldozatunk a jó előzetes tájékoztatás alapján már a bűncselekményt követő harmadik munkanapon eljutott hozzánk. Az élethelyzetet megismerve szükség is volt erre a gyorsaságra. 2010. január 28-ig, a bűncselekmény napjáig három nő élt együtt, a város egyik jó nevű negyedében, szép nagy 2 szintes, két önálló lakást tartalmazó házban. A nagymama 66 éves volt, özvegy, kicsit meggyengült egészséggel, mozgási nehézséggel. Tartalmas élete volt, sokat dolgozott, gyógyszerész volt aktív korában. Hosszú munkában töltött évei miatt elég szép nyugdíjat kapott, havi 118.935,- forintot. Erre szükség is volt, mivel lánya T Angéla hol dolgozott, hol nem, és a nagy lakást fenn kellett tartani. Rendszeres, bejelentett munkát nem talált, ezért is döntött úgy, hogy anyja betegsége alapján ápolási díjat vesz igénybe, ami ha kevés is, de biztos bevétel, mellette alkalmi munkát végzett 40-50 ezer forintért. Néhány éve elvált és a közös házból ki kellett fizesse volt férjét, emiatt a házra jelzálogkölcsönt vett fel, melynek törlesztésével éppúgy, mint a rezsi fizetésével folyamatosan elmaradásban volt. Bizonyára ez a helyzet is okozta, hogy anya és lánya között rendszeres volt a szóváltás, a vita. Tamara az édesanyjával lakott a nagymama feletti lakrészben. I. évfolyamos egyetemistaként szépen helytállt, ezért még a szociális ösztöndíjon kívül tanulmányit is kapott, igaz összesen 15.000,- Ft-ot havonta. Több, mint egy éve járt Tiborral, akit anyja és nagymamája is elfogadott, így gyakran náluk aludt, de időnként a fú szüleinél is voltak, akik kedvelték a lányt. A hideg januári reggelen Tamara és barátja zajra ébredtek és a lány anyja hívta őket, hogy „segítsenek a nagymama leesett az ágyról”. A nagymama lakrésze vérben úszott, a falon is vér fröccsenés nyomai látszottak, és az idős asszony már nem élt. A ház zárva volt, idegen nem járt bent, értékek nem tűntek el, kutatás, nyomai sem látszottak. Az anya zavarodott volt, félig véres, de ruhája már a mosógépben volt, a „húskloffoló”, vélhetően a gyilkosság eszköze pedig tisztítószerben ázott. A fiatalok azonnal mentőket és a rendőrséget hívták. A kihallgatás után Tamara és a fiú, Tibor szüleihez mentek, akik bár egy kisebb lakótelepi lakásban laknak, a körülményekre tekintettel azonnal befogadták a lányt, akinek anyja előzetes letartóztatásba került.
A rendőrség életvédelmisei irányították hozzánk G. Tamarát, aki meglehetősen rossz idegállapotban, tanácstalanul érkezett. Mit tehetünk, miben tudunk segíteni? Az első, és legfontosabb feladat az volt, hogy a problémákat teljes körűen feltérképezzük, ami ebben az esetben figyelembe véve Tamara lelkiállapotát, nagyon tapintatosan kellett történjen. A lelki sérülés feldolgozásához azonnal pszichológusi segítséget biztosítottunk, amelyre a fiatal lány előtt álló további megpróbáltatások és intéznivalók érdekében is nagy szükség volt. Ez a trauma feldolgozását segítő kezelés, amely az időközben felmerülő újabb gondok elviselésében is sokat segített, egészen nyár végéig heti, kéthetenkénti rendszerességgel folyt. Nyilvánvaló volt, hogy elsősorban biztosítani kell az áldozat megélhetését, hiszen teljesen ellátatlan maradt. Apja külföldön alkalmi munkából él, de eddig sem támogatta, most sem számíthatott rá. Törvényünk szerint, a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelése alapján azonnali pénzügyi segélyben részesítettük, a maximális 85.527,- forintot állapítottuk meg, mivel Tamarának a legalapvetőbb szükségletei (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.) fedezéséhez semmilyen önerő nem állt rendelkezésére csekély ösztöndíján felül. Mivel ez hosszabb időre nem jelenthetett megoldást, így egyeztettük vele, hogy környezetében milyen támogatást kaphat, milyen módon tudja elhelyezését megoldani, milyen segítségre számíthat. Tibor családja vállalta, hogy lakhatását biztosítja, melyhez Tamara havi 15.000,- forinttal járult hozzá. Élelmezését és egyéb kiadásait a fennmaradt pénzből és ösztöndíjából igyekezett megoldani, melyhez a helyi önkormányzat segítségét kértem. Telefonon történt egyeztetést követően levélben is megkerestem a szociális osztályt, hogy rendkívüli szociális segéllyel egészítsék ki a megélhetési költségek fedezését. Együtt kitöltöttük a szükséges nyomtatványokat, és az áldozat benyújtotta a kérelmet. Méltányos döntés született, amelynek keretében Tamara három hónapon keresztül havi 15.000,- Ft segélyben részesült. Intézni kellett a temetést is, amelyhez egy nagybácsi biztosított kölcsönt Tamarának, miután részletesen tájékoztattuk, hogy ennek megtérítésére kárenyhítés keretében lesz lehetőség. A körülmények átbeszélése során derült ki, hogy a lakáson a közszolgáltatók felé nagy összegű tartozás van, továbbá a lakásra jelzálog hitelt vett fel az anya, amelynek törlesztése rendre elmaradt, így a bank a hitelt felmondta. Nyilvánvaló volt, hogy ezzel valamit tenni kell, hiszen végrehajtása esetén az ingatlant nagy veszteséggel értékesítheti a bank. A ház tulajdonviszonya úgy alakult, hogy ¾-e az anyáé, ¼-e a nagymamáé volt, a rezsiszámlák pedig az anya nevére szóltak. Így Tamara meghatalmazás hiányában a hátralékok ügyében nem tudott eljárni az önkormányzatnál a lakásfenntartási támogatás, illetve a adósságkezelés ügyében, illetve a közszolgáltatóknál halasztás kérése érdekében, melyekhez a méltányosságot támogató leveleket készítettem. Ezek intézéséhez szükségessé vált az anyától meghatalmazás beszerzése ügyfelünk részére. Ennek lebonyolítására a Jogi Segítségnyújtó Szolgálaton keresztül biztosított ügyvéd közreműködésével került sor. Nem volt egyszerű: először is a teljes ügyet ismertettem az ügyvéddel, és az egyeztetés során kiderült, hogy az előzetes letartóztatás ideje alatt hosszú időt vesz igénybe a gyanúsítotthoz való bejutás, ezért más megoldást kellett 67
találni. Az eljáró nyomozó hatóságnál sikerült elérni, annak lehetővé tételét, hogy amikor kihallgatásra viszik a kapitányságra az anyát, az ügyvéd beszéljen vele. A jogi tájékoztatást követően, kell eldöntenie mit tesz, de neki is érdeke, hogy meghatalmazást adjon lánya részére az ügyek intézésére. Bár az anya a büntető eljárás során folyamatosan tagadta a bűncselekmény elkövetését, az ügyvéddel együttműködött a meghatalmazás kiadásában. Sőt mivel az ingatlan eladása is felmerült a lehetséges megoldások között, ennek előkészítésére is jogosította lányát. Ezzel a felhatalmazással és az ügyintézésre szolgálatunk által való teljes felkészítéssel Tamara elkezdte az ügyek rendezését. A ház eladásának még további akadályai voltak: a bűncselekmény óta lakatlan házban a nagymama lakrésze, még a fal is erősen vérrel szennyezett volt, így képtelenség lett volna eladásra kínálni. Gyors takarításra és festésre volt szükség, azonban erre a fiatal lány nem rendelkezett fedezettel. A kárenyhítési támogatás során ez a költség kifizetésére, mint a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett kár megtérítésére van lehetőség, de ennek kifizetésére, csak valamennyi számla, így az áprilisi temetésig késlekedő temetési számla beérkezéséig nem volt lehetőség. Egy korábbi súlyos bűncselekmény kapcsán sikerült találnom olyan vállalkozót, aki a nem éppen kellemes munka elvégzését vállalta, és most ebben a nehéz helyzetben még fizetési haladékot is adott a kárenyhítés kifizetéséig. Így a lakás rendbehozatalát követően a leendő vevőknek megmutathatóvá vált. Konkrét elgondolás bontakozott ki a jövőt illetően anya és lánya között: a ház eladásából befolyt összegből kifizetik az adósságokat, hátralékokat, és a fennmaradó összegből két kisebb lakást vásárolnak, egyet az anyának, egyet Tamarának. Amennyiben hosszabbá válik az anya távolléte, úgy megfelelő biztosítékokkal az ő lakása hasznosítása lehet részben Tamara megélhetésének forrása, illetve tartalék képződhet. Azért emellett lelki teher folyamatosan hárult a fiatal lányra, mivel anyja még mindig folyamatos tagadásban volt a büntető eljárásban, rendszeresen levelekkel zaklatta a lányát, listát küldött a számára a fogdában fontos dolgokról, például hajfesték, tisztálkodó szerek, de azt soha nem kérdezte, hogy lánya miből tartja fenn magát. Ezen kívül időnként haragosan támadta, hogy biztos a lány miatt került ilyen helyzetbe… Hát ilyenkor nagyon kellett a pszichológusi segítség. Az intéznivalókat, és a felmerült kérdéseket folyamatosan, szinte heti rendszerességgel egyeztettük. Valamennyi számla beérkezésével lehetővé vált a kárenyhítési döntés meghozatala is, amely során kifizetésre kerülhetett a temetési, a lakrész takarítási, festési költsége, a hagyatéki eljárás illetéke, továbbá, mivel az elhunyt nagymama jövedelméből éltek, így a határozat meghozataláig nyugdíja összege is megtérítésre kerülhetett, mint kieső jövedelem. Ezzel ügyfelünk megélhetési kiadásai is hosszabb távra biztosítottá vált szerény kiadásaival. A bank felé is lépni kellett, halasztás és a „büntető kamat” elengedése érdekében levéllel fordultam a bank vezetése felé. Hathatós kérelmünk eredményes volt, több mint százezer forintot elengedtek a rendkívüli élethelyzetre tekintettel. Szintén felmerült a részletes jogi tájékoztatás során, hogy a hagyatéki eljárást is intézni kell, mivel az elhunyt sértett ¼ tulajdonrészének törvényes örököse az anya lett volna, 68
amelyet érdemtelenség miatt lehetőség van megtámadni, de ez hosszú - akár évekig elhúzódó, a büntető eljárást követően kezdődő - per tárgya lehet. Ez a probléma fokozódott, amikor a házra sikerült vevőt találni. Ahhoz, hogy az adásvétel létrejöjjön, a tulajdoni viszonyokat rendezni kellett. Ennek megoldásához ismét az ügyvéd segítsége vált szükségessé. Kezdeményezésemre a jogi tájékoztatást követően az anya visszautasította a törvényes öröklés keretében őt illető ¼ tulajdonrészét, amely így leányára szállt. Az önkormányzattal és az illetékes közjegyzővel történt egyeztetést követően sikerült a hagyatéki eljárást egy hét alatt lezárni, az illetéket méltányosságból 50 %-al csökkenteni. Valamennyi feltétel rendezését követően az ingatlan – nagyon kedvező áron – eladásra került. Ezzel lehetővé vált a két lakás megvásárlása és ezzel Tamara helyzetének rendeződése, élete új szakaszának kezdete. Az ügy állása: A büntető eljárás folyamatban van, mivel az anya a bizonyítékok ellenére is folyamatosan tagad, így újabb és újabb bizonyítási eljárást folytatnak le. Így Tamara és Tibor is poligráfos vizsgálaton vett részt. A nyomozás során az anya lelkiállapota igen hullámzó, gyakran támadóan lép fel lánya iránt, ezzel is nagyon megingatva a megnyugvás törékeny talaját. Feltűnt a színen az apa is, de nem segítőként, hanem külföldi alkalmi munkája és ottani párkapcsolata ellehetetlenülése miatt csaknem lánya új lakásába költözött, de a lelkileg megerősödött lány jól tudott dönteni e kérdésben is. Tamara nagyon szépen helytállt, az ügyek intézésén túl az egyetemi tanulmányait is sikeresen folytatta, Tiborral is kiegyensúlyozott kapcsolata tovább erősödött. Összegzés Erre az esetre azért esett a választásom, mert a bűncselekmény szerencsétlen áldozatává lett fiatal lány ügyében a helyzet körültekintő elemzése nagyon sokrétű segítségnyújtásra adott lehetőséget. Külön érdekes volt végigkísérni Tamara fejlődését a tanácstalanságtól, a kezdeti támogatással, folyamatos segítséggel, majd az egyre önállóbb ügyintézésig, sikeres teljes saját lábra állásig. Ebben kiemelkedő szerepet töltött be a pszichológus, aki több éve együttműködő partnere az áldozatsegítő szolgálatnak, és specializálódott a bűncselekmények által okozott traumák kezelésére, így az elért eredmények, az áldozat lelkiállapotának pozitív változása nélküle nem történt volna meg. Valamennyi megkeresett szervezet az önkormányzat és szervei, a nyomozó, a pártfogó ügyvéd, a hagyatéki eljárást folytató közjegyzőig, sőt a piaci szereplő közszolgáltató és a bank részéről is nagy megértést, segítőkészséget tapasztaltam. Minden közreműködő kereste a megoldás lehetőségét és a lehetőségekhez képest a támogatásukat is megkaptuk. Közös munkánk eredményeképpen az áldozat helyzete stabilizálódott. Úgy gondolom, hogy ezzel ebben az ügyben is sikerült törvényünk célját megvalósítani, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek. Érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben segítette alapvető jogai érvényesítéséhez. 69
II. Esettanulmány S. M-né, a 80 éves idős asszony már lassan két évtizede egyedül él a XIV. kerületben. 2013. május 15-én a délelőtti órákban két férfi állt a lakása ajtajában, valamiféle igazolványt mutattak, és elmondták, hogy ők rendőrök, és a környéken a mostanában zajló lomtalanítás időszakában sok betörés és bűncselekmény történt, ezért felkeresik az egyedül élő idős embereket és kérik őket, hogy nézzék meg értéktárgyaikat, hogy azok megvannak-e. Róza néni gyanútlan volt, a férfiak jól öltözöttek, udvariasak voltak. Bement a szobába és a vitrinből elővette a megtakarított pénzét, 900.000,- forintot tartalmazó dobozkát. Ugyanitt tartotta a hosszú évek alatt összegyűlt, kapott és örökölt emlékeket is hordozó ékszereket. Hivatalos papírjait is megmutatta a „rendőröknek”. Ők fényképeket készítettek a megmutatott dolgokról. Utána kimentek a konyhába, és kicsit beszélgetek az élet dolgairól. Az egyik férfi a mosdó használatára hivatkozva kiment, majd mikor visszajött gyorsan elbúcsúztak további teendőikre hivatkozva és elmentek. A néni éppen főzött, így csak több, mint egy óra múlva ment be a szobába, ahol a vitrin nyitva volt és pénze, értékei, sőt lakásának iratai, és tartalék kulcsai is hiányoztak. Szinte rosszul lett a történtek hatására. Elment feljelentést tenni a közeli rendőrségre ahol tájékoztatót adtak át részére az áldozatsegítő szolgálat támogatási lehetőségeiről, de még nem volt ereje átgondolni a tennivalókat. Délután felkereste az idősek klubját, ahol az ott lévők nagy szörnyülködése közepette elmesélte a történteket. Az ottani gondozónők felhívták a figyelmét, hogy a lakáskulccsal be is törhetnek hozzá, a lakásiratai is lehetőséget adhatnak visszaélésre. Még jobban megijedt Róza néni és egy fiatalabb nyugdíjas asszony kíséretével elment a Földhivatalba és bejelentette okmányai eltulajdonítását. Itt megnyugtatták, hogy ez önmagában nem tesz lehetővé jogtalanságot. Mire visszaértek a Gondozó központba minden ereje elszállt. A gondozónők kikérdezték mennyi pénze maradt, és kiderült, hogy a pár ezer forint, ami a pénztárcájában volt nem elegendő a gyors zárcserére, amelyet a tartalékkulcsok elvitele indokolt. Gyorsan már keresték is a bejáratott lakatost a klub munkatársai, és kölcsön is adtak a néninek, hogy a zárakat le tudja cseréltetni. Az egyik gondozónő már részt vett a bűnmegelőzési és áldozatsegítő projekt keretében egy workshopon, így már mondta is, hogy felveszi a kapcsolatot az áldozatsegítő szolgálat munkatársaival, hogyan lehetne személyes fáradtság nélkül segítséget intézni. Fel is hívta a szolgálatot, ahonnan azonnal kérelem nyomtatványt küldtek e-mail útján és elmondták a kitöltéshez szükséges tudnivalókat, és a csatolandó mellékleteket. A Gondozó Szolgálat munkatársai segítettek a nyomtatvány kitöltésében, és fax-on az áldozatsegítő szolgálathoz juttatásban. A kérelem megérkezését követően az Áldozatsegítő Osztály referense kérte a kerületi rendőrkapitányságtól az igazolás kiállítását, amely igazolja, hogy az ügyben büntető eljárás van folyamatban. Ez az igazolás még a kérés napján megérkezett fax-on, így az ügyintéző döntést hozott az azonnali pénzügyi segély kérelemről, és a zárcseréhez szükséges pénzösszeg mértékében állapította meg. Az áldozatsegítő a Gondozó Szolgálaton keresztül tájékoztatta az ügyfelet a pszichológusi segítség lehetőségéről is, amelyet az áldozat igénybe vehet a pályázati projekt keretében a Zuglói Áldozatvédelmi Irodában, vagy az Áldozatsegítő Osztály telephelyén. 70
Bár a történteket nem tudtuk meg nem történtté tenni, de bízzunk benne, hogy a sértett néni a gyors segítséggel és jó szóval nem veszti el biztonságérzetét, ugyanakkor óvatossága, egészséges bizalmatlansága felerősödik, mely alapján megelőzhetővé válik esetleges ismételt áldozattá válása.
71
4. Irodalomjegyzék
Az ORFK éves áldozatvédelmi tevékenységéről szóló beszámolói 2007.-2012. Statisztikák Kó József és Kerezsi Klára: Az áldozatsegítő szolgálat hatékonyságvizsgálata 2008. Állásfoglalás a magyarországi bűnözési helyzetről (Kriminológiai Intézet) 2009.
72
