Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS)

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS

„Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS)” című előadás tananyaga

Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály Főosztályvezető helyettes

2008.


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS)

Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) A Közös Agrárpolitika folyamatos alkalmazkodási kényszer alatt áll. Ezt mind külső hatások (WTO) mind pedig a költséges és sokat által kritizált rendszer gazdasági és társadalmi elvárásokhoz történő folyamatos adaptálásának igénye teszi szükségessé. Az EK szerződésben lefektetett, az ágazattal kapcsolatban megfogalmazott célok ugyan nem változtak, de fokozatosan kiegészültek egy piaci impulzusokra jobban reagáló és fenntartható rendszer iránti igénnyel. A folyamatosan változó KAP reformfolyamatának fontosabb állomásai az 1992. évi McSharry reform, az AGENDA 2000, az utóbbi „félidős felülvizsgálatából” kinövő 2003. évi reform és a jelenleg (2008 nyarán) is zajló ún. „egészségügyi felülvizsgálat” (health check). Ezen reformok láncolatának egy konstans eleme a nem WTO-konform ár és termelési támogatások fokozatos átalakítása jövedelemtámogatásokká. Az ún. termeléstől leválasztott jövedelemtámogatás az SPS rendszer bevezetésével jutott el „evolúciós” csúcspontjára. A rendszer bevezetését a 2003. évi reform rendelte el. A 2004-ben csatlakozott 10 majd 2007-ben az EU tagjává lett további 2 tagország számára viszont egy átmeneti lehetőséget biztosítottak, az ún. egyszerűsített területalapú támogatást (SAPS). Fontos tudni, hogy annak dacára, hogy a SAPS rendszer fenntartását feltehetően 2013-ig meghosszabbítják, az SPS-hez képest WTO szempontból nehezebben védhető, tekintettel arra a tényre, hogy a földhöz mint termelési tényezőhöz sokkal közvetlenebb módon kapcsolódik, így 2013 után minden uniós tagország az SPS-t kell, hogy alkalmazza. Az EU régi tagországai és az egyszerűsített területalapú támogatással (SAPS) nem élő két új tagország (Szlovénia és Málta) legkésőbb 2007-től a 2003. évi KAP reform szerinti egységes farmtámogatási rendszerre (SPS) kellett, hogy átálljanak. Az SPS támogatást legkorábban 2007., legkésőbb pedig 2013-tól a többi új tagországnak is –köztük Magyarországnak - be kell vezetnie. De mi is az új rendszer lényege? Az SPS rendszer alapelvei Az SPS bevezetéséig de legkésőbb 2007-ig az EU-ban számos termékpályához kapcsolódó közvetlen, termeléshez kötött támogatási jogcím képezte az egyes közös piaci szervezetek (CMO-k) pénzügyi ösztönző-rendszerét. Ezek termelési és támogatási kvótákba ágyazott „standard” KAP támogatások teljesség igénye nélkül a következők: Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

2



Szántóföldi növények (GOFR)

Tej Marha- és borjúhús (6 jogcím) Juh- és kecskefélék (3 jogcím) Durumbúza Fehérjenövények Hüvelyesek Rizs Komló Dohány Burgonyakeményítő Vetőmagok egyebek (olívaolaj, gyapot, szárított szőlő, banán stb.) Illetve speciális rezsimek keretében bizonyos feldolgozóipari támogatások Cukor Zöldség- gyümölcs (paradicsom, barack, körte) Szárított takarmány A reform ezen jogcímeket integrálta (illetve fogja integrálni) egy egységes támogatási rendszerbe mely költségvetési szempontból nagyjából semleges (az egyes tagországok az SPS borítékjukban megkapják amit korábban termékpályánként külön-külön kaptak), viszont a támogatás termeléshez már nem köthető. A KAP reform ugyanakkor bevezetett új speciális termeléshez kötött támogatásokat is, melyek ellentétesek a reform hosszú távú céljaival. Ezen jogcímeket a Bizottság is csak átmenetinek gondolja, így az energianövény támogatást 2010-től ellentételezés nélkül, héjas gyümölcs támogatást pedig az SPS-be integrálva kívánják megszüntetni. A KAP reform alapfilozófiájából kiindulva a termelői közvetlen támogatások már nem (csak) bizonyos javak folyamatos előállításának a függvénye, hanem ehelyett egy korlátozottan de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultság kerül a termelők számára megállapításra. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkezniük, továbbá az üzem egész területén be kell

Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

3


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) tartaniuk -Tanács 1782/2003/EK rendeletének III. mellékletében lefektetettkörnyezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírások összességét (kölcsönös megfelelés). Az SPS támogatás igénybevételéhez a gazdálkodónak tehát támogatási jogosultsággal és megfelelő méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie (1 jogosultság = 1 ha). A mezőgazdasági üzem tulajdonába kerülő támogatási jogosultságok -földterülettel vagy anélkül- értékesíthetők, természetes személy esetében örökölhetők, ajándékozhatók vagy jogi személyek esetében jogutódlással megszerezhető de csak az adott tagországon vagy régión belül. A jogosultság bérbe adhatók, de csak megfelelő hektárszámú földterület együttes átruházása esetében, és csak abban az esetben, ha a bérbeadó a jogosultságokat legalább egy évben és legalább 80 %-os mértékben felhasználta (lehívta). A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető (2007. évi. XVII. tv, 9. §) Az SPS rendszer fő rugalmassága, hogy többféle modellvariációból biztosít választási lehetőséget az egyes tagállamoknak. Az SPS modellválasztás alapvetően azt jelenti, hogy a támogatási jogosultság milyen elvek szerint kerül kiosztásra a kiosztás módjába pedig befolyásolja a jogosultságok hektáronkénti értékét. A támogatás összegszerű megállapításakor a tagállam számára lefektetett globális támogatási felsőhatárból kell kiindulni (SPS boríték). Ez Magyarország esetében 2013as 100%-os értéken meghaladja az évi 1,3 milliárd €-t. Ezen összeget először csökkenteni kell a továbbra is termeléshez köthető komponensekkel és a nemzeti tartalékkal (lásd később), mivel ezek nem képezi részét a termelőknek juttatott SPS jogosultságoknak. Az így kalkulált SPS boríték két alapmodell szerint osztható ki. A „történelmi modell” szerint az üzem által igénybevett 2000-2002 évek átlagos (közvetlen) támogatást kell felosztani ugyanezen időszak átlagos jogosult (használt) mezőgazdasági területére, vagy a regionális modell keretében az SPS boríték összegét -a SAPS-hoz hasonlóan- kell a teljes szántó és gyep és ültetvényterületre vetíteni. Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát a számuk, ami a történelmi modellben a referenciaidőszak hektárszámával, a regionális modellben pedig a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg, és az értékük. Az így kiosztott támogatási jogosultság az üzem tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult területtel aktiválhat. Amennyiben –jogosult terület hiányában- az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét három (a „health check” javaslat szerint két) évig nem képes lehívni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis jogosult számára elvész.


4


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) Míg a történelmi modellben a referenciaidőszakhoz kapcsolódó átlagos és üzemenként differenciált támogatási jogosultságot osztanak ki a termelőknek, addig a regionális modell olyan nivelláló jogosultság-kiosztást tesz lehetővé, amely nincs tekintettel arra, hogy az üzem milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, milyen támogatásokat kapott vagy milyen termeléshez köthető költségei vannak. A két rendszer előnyeinek ötvözésére alkották meg az ún. „hibrid-regionális” modellt amely a nivelláló területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott komponensét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként osztunk ki, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan juttatjuk a gazdálkodónak úgy, két komponens (fix és változó) összegzésre kerül, és az első évben bejelentkezett területtel lesz elosztva. A hibrid modell tovább finomítható egy ún. dinamikus komponens beépítésével. Ez arra irányulhat, hogy a történelmi referencia alapján megállapított hányad egy előre megállapított kulcs alapján évente csökken –és egyidejűleg a regionális komponens nő- addig, amíg zérus nem lesz, és akkor egy tiszta regionális modellt kapunk. Ezt dinamikus hibrid modellnek nevezzük. A tisztán regionális modellt egy tagállam sem választotta, viszont a regionális modell dinamikus hibrid és statikus hibrid variánst több. A többi tagország értelemszerűen a történelmi modellt alkalmazza. Az SPS átállásig alkalmazott standard rendszerhez képest a tiszta regionális modell jelentené a támogatások legnagyobb mértékű reallokálását, míg a történelmi modell gyakorlatilag megőrzi a támogatási „status quot”. Reallokációs szempontból a hibrid modellek valahol a két alapmodell között helyezkedhetnek el. Az EU-15-ök által alkalmazott modellvariációkat a melléklet foglalja össze. Az új tagországok számára a KAP reform a SAPS-hoz való hasonlóság miatt kötelezően a regionális modellt írta elő. A termeléshez kötött támogatások Az SPS támogatás alapvetően termeléstől függetlenített jövedelemtámogatást jelent, amely tartalmazza az összes korábban termeléshez kötött támogatásformát, úgy mint a gabona, olaj- és fehérjenövények, vetőmagok, hüvelyesek, durumbúza, dohány, cukorrépa1, keményítő burgonya, gyapot, komló, rizs, olíva, szarvasmarha, juh és kecske, tej. A KAP reform elfogadása érdekében kötött kompromisszumok 1

A cukorrépa soha nem részesült termeléshez kötött közvetlen támogatásban, hanem a cukorreform intézményi árcsökkentése lett részbe kompenzálva termeléstől függetlenített cukor támogatással, ami az SPS boríték része.


5


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) eredménye, hogy továbbra is széles körű lehetőség van a korábbi gyakorlatnak megfelelő termeléshez kötött támogatási komponensek alkalmazására: Az SPS borítékból opcionálisan az alábbi támogatási elemek emelhetők ki -csökkentve a teljes SPS borítékot-, és továbbra is célzottan, termeléshez kötöttén nyújthatók: 1) a GOFR növények támogatásának maximum 25%-a; (a „helath check” 2010-től megszüntetné) 2) a) Vágási támogatás (borjú) akár 100%-a és a speciális vágómarha-prémium legfeljebb 75%-a; b) Vágási támogatás (borjú) akár 100%-a és a húshasznú anyatehén-prémium akár 100%-a és a vágási prémium (felnőtt szarvasmarha) legfeljebb 40%-a c) Vágási támogatások (borjú és felnőtt szarvasmarha) akár 100%-a A „helath check” javaslat alapján csak az anyatehén támogatás maradhatna termeléshez kötött, míg 2010-től a vágási opciókat meg kellene felezni, majd 2012-től megszüntetni. 2) Az anyajuh támogatás legfeljebb 50%-a; 3) a vetőmag támogatás; (a „helath check” 2010-től megszüntetné) 4) a dohány támogatás legfeljebb 60%-a (csak 2009-ig köthető termeléshez, míg a fennmaradó hányad az SPS borítékba kerül beolvasztásra); 5) a komló támogatás legfeljebb 25%-a; (a „helath check” 2010-től megszüntetné)

6) az olíva támogatás legfeljebb 40%-a; (a „helath check” 2010-től megszüntetné) 7) az ún. 69. cikk szerinti támogatások2: bármely termékhez kötődő támogatás maximum 10%-a, bizonyos többlet, nemzeti hatáskörben megállapított minőségi és/ vagy környezetvédelmi kritériumok betartása esetén. A támogatás minden ágazatot érintő olyan speciális feltételekhez is köthető mint pl. biogazdálkodás. Erre a teljes SPS keret max. 10%. használható fel. A „helath check” 2010-től alapvetően megváltoztatná a rendszert, de a jegyzet írásának pillanatában, tekintettel a tagállamok jelentős ellenállására a Bizottság javaslata nem tekinthető véglegesnek. Magyarország érdeke, hogy a „régi” 69-es alatt megkezdett programok” az „új” 68-as cikk alatt folytathatók legyenek. A felsorolt termeléshez kötött komponensek alkalmazásáról a tagállam dönt, az ahhoz kapcsolható termeléshez kötött pénzügyi borítékokat viszont a Bizottság állapítja meg 2

mivel a 1782/2003/EK 69. cikke rögzíti a feltételeket


6


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) csökkentve a tagország SPS borítékát. A termeléshez kötött komponensek tehát kikerülnek az SPS rendszerből, és a támogatás feltételei megegyeznek a standard rendszerével, természetesen a vonatkozó kvóták és támogatási felsőhatárok alkalmazása mellett. Az SPS rendszernek egyenlőre nem része továbbá a durumbúza minőségi támogatás, a fehérjenövény, a rizs, a héjas gyümölcs, az energianövény és a gyapot 35%-ának támogatása. Ezek a támogatásformák továbbra is kötelezően termeléshez kapcsolódnak, viszont a „health check” javaslat 2010-től ezeket is az SPS-be integrálná. A rizs termeléshez kötött támogatást 201-től megfelezné, míg 2012-től a maradék részt is az SPS-be olvasztaná. Nyilvánvaló, hogy az SPS rendszer bevezetése előtti ágazathoz kapcsolt, üzemsoros támogatási „status quo” csak részben tartható fenn a termeléshez kötött opciók fenntartásával, erre inkább az SPS történelmi vagy hibrid modell az alkalmas. A termeléshez kötés fenntartásának ágazatpolitikai, termelésösztönzéssel kapcsolatos okai vannak. A nemzeti tartalék Alapesetben támogatási felsőhatár legfeljebb három százalékát (a health check ennek a feloldására tesz javaslatot) a tagállam visszatarthatja ún. nemzeti tartalék címén. A nemzeti tartalék tartalmazza a támogatási felsőhatár és a támogatási jogosultságok összességének különbségét, amennyiben az utóbbi kisebb. A nemzeti tartalék felhasználása speciális esetekhez köthető. A tagállam a tartalék terhére objektív és diszkriminációmentes feltételrendszer alapján új támogatási jogosultságokat oszthat ki, illetve a meglévők fajlagos értékét növelheti. Nyilvánvaló, hogy bizonyos újonnan belépő termelők ki lennének zárva a támogatási rendszerből, hacsak a mezőgazdasági területük mellé nem képesek támogatási jogosultságot is vásárolni. Nemzeti tartalék hiányában az SPS rendszer relatív zártsága jelentős belépési korlátot jelentene a támogatási jogosultsággal nem rendelkező új termelők számára. A nemzeti tartalék szolgálhat fontos ágazatpolitikai célokat, kapcsolódhat szerkezetátalakítási programokhoz és kezelhet bizonyos vis major és jogszabályban felsorolt egyéb speciális helyzeteket. Az új tagországok a tartalékot a Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

7


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) SAPS/SPS átállás következtében előállt speciális esetek kezelésére is felhasználhatják. Ezen speciális alkalmazás esetében az EU-10-ek három %-nál nagyobb nemzeti tartalékot is elkülöníthetnek3 (elkülönített nemzeti tartalék). Az új tagállamok részére fennálló megnövelt nemzeti tartalék lehetővé teheti a SAPS/top up rendszer ágazati támogatási preferenciáinak „átmentését” az SPS rendszer idejére, mintegy hibrid modellt végrehajtva. A nemzeti tartalékból kiutalt jogosultságokra –az utóbbi eset kivételével- öt éves elidegenítési moratórium vonatkozik (a „health check” ennek feloldását javasolja). A nemzeti tartalék összege növekszik továbbá a fel nem használt támogatási jogosultságokkal, amelyek automatikusan a nemzeti tartalékra szállnak, és a tagállamok által opcionálisan alkalmazott, a jogosultságok értékesítéséhez kapcsolódó százalékos elvonásokkal. Magasabb elvonási kulcs alkalmazható pl. föld nélküli jogosultság-elidegenítés esetében. Egész számmal ki nem fejezhető töredék hektárok után töredék jogosultságok kerülnek megállapításra. A szétválások, fúziók, birtokrendezés stb. következtében további töredék hektárok és –akár különböző fajlagos értékű- töredék jogosultságok is keletkezhetnek, amelyeket szintén a nemzeti tartalékon keresztül lehet „konszolidálni”. Területpihentetés Az SPS rendszerben 2008-ig kötelező volt a területpihentetés, a támogatási jogosultságok egy részét a gazdálkodók ugar jogosultság formájában kapták meg. Az ugar jogosultságok száma a történelmi modellben a referencia-időszak átlagos pihentetett terület hektárszámával egyenlő, míg a regionális modellben az ugarjogosultság a kötelező területpihentetési ráta alkalmazásával (10%) kerül megállapításra. Az területpihentetés alól mentesültek mindazok, akik az üzemük teljes területén biogazdálkodást folytatnak, illetve a területük kisebb, mint –a vonatkozó országos vagy regionális referenciahozam figyelembevételével kalkulált – 92 tonna gabona termelésére alkalmas terület4. Az pihentetett területbe viszont beszámítható mindazon mezőgazdasági terület, amely a vidékfejlesztés keretében erdősítésre került. Az elmúlt időszak drasztikus áremelkedésének hatására a Bizottság először leszállította a kötelező területpihentetés mértékét 0%-ra, majd 2009-től várhatóan magát a intézményt is megszűnteti. Az ugarjogosultságok így normál SPS jogosultságokká alakulnak át. 3 4

Ezt a módosítást a cukor reformmal együtt fogadták el. A Bizottsági kezdeményezés magyar felvetésre történt. Ez Magyarországon 19,3 ha lenne.


8



Moduláció A kötelező moduláció alapján minden 5000 eurót meghaladó közvetlen támogatás –az 5000 eurót meghaladó rész tekintetében- csökkentésre kerül 2007-től 5%-kal. Ezen összegek vidékfejlesztési célokra kerülnek átcsoportosításra. A modulációval elvont összeg az egyes országok mezőgazdasági terület, mezőgazdasági foglalkoztatottság és egy főre eső vásárlóerő paritáson kalkulált GDP adatai alapján kerülnek felosztásra úgy, hogy legalább 80%-ban az adott tagország vidékfejlesztési forrásait növeljék. A moduláció keretében tehát bizonyos forrástranszfer valósul meg elsősorban a déli államok irányába. Az átcsoportosítás az új tagországokat 2013-ig nem érintené. A modulációnak az ún. önkéntes változatát, amely a közvetlen támogatások maximum 20%-át érinthetnék és mind a 25 tagországra vonatkozna, jelenleg a Tanács tárgyalja. A jelenlegi „health check” javaslat viszont egy, tagállamok többsége által erősen vitatott progresszív modulációs javaslattal állt elő: üzemméret 250-5000 € 5000-100 000 € 100 000-200 000 € 200 000-300 000 € 300 000 €<

2009 0 7% 10%

2010 0 9% 12%

2011 0 11% 14%

2012 0 13% 17%

13%

15%

17%

20%

16%

19%

20%

23%

A javaslat alapján a moduláció (pénzátcsoportosítás a közvetlen támogatásoktól a vidékfejlesztésbe) akkortól vonatkozna Magyarországra, mikortól elérnénk az EU 15 szintjét. Így pl. a legmagasabb sávban már 2011-től nem lehetne top up –ot fizetni. A korábbi „franchise” rendszernél viszont egyszerűbb, de rugalmatlanabb a végrehajtás. A támogatás feltétele: a „kölcsönös megfeleltetés” Az SPS rendszer talán legtöbb vitát kiváltó eleme az ún. keresztmegfelelés. Míg az általunk jelenleg alkalmazott SAPS támogatás feltétele csupán a termőföld „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” tartása. Az SPS szempontjából ezen feltétel kiegészül további 19 közösségi -környezetvédelmi, haszonállatállat jelölési és jóléti, növény-egészségügyi -jogszabályból fakadó kötelezettség egyidejű teljesítésével. Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

9


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) Ugyan ezek a jogszabályok már a nemzeti jogrendek részét képezik, és betartásukat különféle szervek hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, de a közvetlen támogatások folyósításának az SPS rendszer bevezetése előtt nem voltak feltételei. Az SPS rendszerben a fizikai ellenőrzésre kiválasztott kérelmezőket a kifizető ügynökségnek a kölcsönös megfeleltetés követelményei alapján is –az érintett szakhatóságok bevonásával- ellenőriznie kell, és az estleges meg nem felelést további szempontok szerint kell súlyoznia, majd megállapítani a támogatás esetleges csökkentésének mértékét vagy a támogatásból történő teljes kizárást. A közösségi jogszabályokban megállapított követelmények esetleges nem teljesítését több szempontból kell vizsgálni. Vizsgálandó, hogy a nem-teljesítés szándékos vagy hanyagságból fakad, ismétlődő vagy alkalomszerű stb. Nyilván nem minden követelmény egyformán releváns minden gazdálkodó esetében, hiszen azok egy része csak bizonyos gazdálkodási profil megléte esetén értelmezhető (állatok jelölésére, elhelyezésére, egyes állatbetegségek bejelentésére vonatkozó előírások, a nitrát direktiva rendelkezései vagy a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok stb.) míg mások, (pl. vadon élő állatok védelme) horizontálisabban alkalmazandók, több gazdálkodót érinthetnek. Ugyan a teljes jogszabályi komplexum teljes körű alkalmazása követelmény, üzemenként változhat a kölcsönös megfeleltetés szempontjából vizsgálandó, az adott gazdálkodót a gyakorlatban is érintő feltételek összessége. Az egyes „nem-megfelelések” következtében alkalmazandó egyedi szankciókat összegezni kell, és a teljes támogatás vonatkozásában kell megállapítani egy redukciós kulcsot. A feltételrendszert Magyarországnak három lépcsőben kell teljesítenie (2004, 2009, 2011). Speciális támogatási esetek Főszabályként –a SAPS/top up rendszerrel ellentétben- támogatási jogosultság csak jogosult területtel együtt eredményez támogatást. Derogációként, bizonyos esetben azok a szarvasmarha és juhtartók, akik támogatási referenciával igen, de megfelelő földterülettel nem rendelkeztek terület nélkül is kaphatnak támogatást, amennyiben a nagy számosállat egységben (LU) kifejezett állatlétszámuk legalább felét megtartják. Ezen támogatási jogosultságokat „speciális feltételektől függő támogatási jogosultságoknak” nevezzük, hiszen ezek nem tekinthető a termeléstől teljesen függetlennek, de mégis az SPS rendszer részét képezik. Mivel ezek a támogatási jogosultságok földterülettől függetlenül is aktiválhatók, a normál jogosultságoktól elkülönülten kell őket kezelni. A speciális támogatási jogosultságok igénybevételének


10


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) lehetősége az új tagállamok területnélküli állattartói részére is fennáll5. Sajnálatos módon az új „health check” javaslat a rendszer 2009-től történő megszüntetését kezdeményezi. Magyarországnak ugyanakkor határozott érdeke lenne a lehetőség fenntartása. Földhasználat Az üzem tulajdonában lévő támogatási jogosultság a kérelmező használatában lévő mezőgazdasági területtel váltható támogatássá. A jogosult területnek legalább a tárgyévi támogatásigénylésre nyitva álló időszak utolsó napján (június 9.) az üzem használatában kell lennie. A jogosult SPS területbe minden mezőgazdasági terület beleértendő, kivéve a erdőket (ebből kivéve a vidékfejlesztés keretében erdősített mezőgazdasági területeket) és a nem mezőgazdasági hasznosítású területeket (a „health check” ezen utóbbi megkötés korlátozott oldására kezdeményezi) . Az SPS modellhez kapcsolódó földhasználat tehát alapvetően a szántó, a legelő és az ültetvény. A SAPS-ban megismert „jó környezeti és mezőgazdasági állapotban” tartás követelménye az SPS-ben is fennáll. A nem élelmezési vagy energetikai célból termesztett fásszárú energiaültetvények kivételt képeznek, vagyis támogatási jogosultságot aktiválhatnak. A zöldség-gyümölcs termő területtel és (szőlő)ültetvénnyel az ágazatok 2007. és 2008. évi reformja óta szabadon aktiválható támogatási jogosultság. A minimálisan támogatható terület 1 ha. Az új tagországok esetében az SPS terület tehát a fás szárú energiaültetvények, az erdősített mezőgazdasági területek és a 0,3-ha és 1 ha közötti ültetvények vonatkozásában térnek el a SAPS területtől. Az állandó legelő és a szántó aránya, a 2003-évi referenciaértékhez viszonyítva az előbbi rovására nem változhat, de az állandó legelő erdősíthető. A regionális modellben az egyes tagállamok eltérő támogatást állapíthatnak meg az állandó gyepterületre, de Magyarország szakmai és végrehajtási megfontolásokból nem él ezzel az opcióval. A szabályozás jogi alapját a Tanács 1782/2003/EK rendelete és három bizottsági végrehajtási rendelet képezi. Ezen utóbbiak a 795/2004/ek az SPS végrehajtási szabályait, a 796/2004/EK az IIER-re vonatkozó előírásokat és a 1973/2004/EK a termeléshez kötött jogcímek és a SAPS részletes szabályait tartalmazzák.

5

Cukorrefor részeként került bevezetésre, magyar felvetésre


11


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) A 2003. évi (luxemburgi) KAP reformot további állomásai A KAP reform második hullámának is szokás hívni a 2004-ben elfogadott ún. Mediterrán reformot. Ez a dohány , az olíva, a gyapot és a komló ágazatokat érinti. A jogszabály fenti ágazatok SPS-be integrálása mellett átmeneti ideig részleges termeléshez kötést is megenged. A számunkra fontos dohány ágazat esetében a termeléshez kötés legfeljebb 60%-ban és legkésőbb 2009 végéig tartható fenn. Magyarország más dohánytermelő országokkal együtt szeretné elérni a termeléshez kötés 2013-ig történő meghosszabbítását. A következő nagy ágazati reform a cukorágazat támogatásának átalakítása volt. Az SPS rendszer szempontjából releváns, hogy a répa átvételi ár csökkentésének hatását termelői jövedelemtámogatással ellensúlyozták. A SAPS esetében ez az ún. elkülönített cukortámogatás, mely Magyarország javaslatára került bevezetésre. Az SPS-t alkalmazó országok esetében a termelői jövedelemtámogatás többlet SPS jogosultság formájában nyújtható. A több lépcsőben emelkedő cukor boríték Magyarország esetében 2009-re eléri a 41 millió €-t. Azon országok, melyek cukorkvótájuk legalább felét visszaadták és az utána járó szerkezetátalakítási támogatást is kifizették, a megmaradt répatermelőknek öt évig de legkésőbb 2013/2014-ig termelési támogatást nyújthatnak, mely a pénzügy borítékjuk felével megegyező összeg lehet. A reformot Magyarország több, a cukor ágazathoz nem kapcsolható de az SPS átállás szempontjából fontos módosítás elfogadtatására is felhasználta. A reform következő fázisai az itt részletesen nem tárgyalt energianövény és banán ágazatokat érintették. Az ágazati reformok sorában a 2007. évi nagy jelentőségű éss speciális rezsim által szabályozott zöldség-gyümölcs ágazat következett. A reform az SPS szempontjából két jelentősebb újdonságot hozott. A zöldség-gyümölcs terület SPS jogosultság aktiválására alkalmas terület lett, míg a feldolgozóipar támogatások (paradicsom, barack, körte) megszüntetése ellentételezéseként többlet SPS jogosultságot kaphatnak az érintett termelők. Ez Magyarország esetében további évi 4,8 millió € támogatást jelent, melyet az átállásig (2008) a magyar „védjegynek” számító elkülönített zöldséggyümölcs kifizetés formájában kapnak meg a termelők. A reform további érdekes, de az SPS-hez nem köthető eleme, a lengyel kérésre bevezetett, és csak az új tagországokat érintő átmeneti bogyós gyümölcs támogatás.


12


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) Az uniós borreform 2008. első félévében került elfogadásra. Az SPS-t érintő rendelkezései közül kiemelendő, hogy a szőlőültetvény is SPS jogosult, továbbá az ültetvénykivágás után az érintett termelő következő évtől a regionális (országos) átlagnak megfelelő összegű többlet támogatási jogosultságot kap. A magyar SPS modell

Magyarország 2009-től az úgynevezett regionális hibrid modellt kívánja bevezetni, mely felváltja az eddigi SAPS/top up rendszert. A magyar modellről fő elveit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: A 1782/2003/EK rendelet 71e cikk (1) alapján: „Az új tagállamok regionális szinten alkalmazzák az egységes támogatási rendszert.” Továbbá ugyanezen cikk (2) bekezdése alapján: „Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok (…) egyetlen régiónak tekinthetők.” A Bizottság megerősítette, hogy a „health check” ezt az elvet nem érint. Az Egységes Gazdaságtámogatási Rendszer (angolul SPS) regionális modelljének alkalmazása keretében a jogosultságok értékét a teljes SPS keretnek az alkalmazás első évében megállapított összes támogatható területre történő vetítésével kapjuk meg. Ez a modell hasonlít leginkább a SAPS rendszerre: a teljes rendelkezésre álló SPS borítékot elosztjuk az összes jogosult földterület mennyiségével, és ebből kapjuk meg a jogosultságonkénti támogatási összeget. A regionális modell ugyanúgy átalánytámogatáshoz (flat rate) vezet, mint a SAPS: azaz a jogosultságok értéke kedvezményezettenként meg fog egyezni. A regionális modell a támogatási összegeket az SPS bevezetésének évében fennálló földhasználati viszonyok arányában osztja szét, mert mindenkinek egységes értékű jogosultságot ad, de a jogosultságok számát a bevezetés évének földhasználata szabja meg. (Regionális modellt – a fent leírt „tiszta” formájában - egy „régi” tagállam sem vezetett be.) Magyarország számára természetesen ez az út nem vállalható, hiszen a területalapú átalánytámogatás nivellál, pénzügyi átcsoportosításokat jelentene a 2004-2008 közötti „top up” intenzív ágazatokból a nem termelő földhasználók irányába.

Támogatási jogosultságok meghatározása az áttérés évében


13


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) A támogatási jogosultságokat az alkalmazás első évében osztjuk ki 201.3 évi 100%-os névértéken. Tekintettel a támogatások fokozatos bevezetésének elvére, a tényleges kifizetés ennél a tárgyévben kisebb lesz, meghatározott „diszkont” szint lesz érvényes.6 A szerzett jogosultságok hektárra vetített értéke üzemenként eltérő, a támogatás lehívása csak jogosult területtel lehetséges. Az SPS első évében kiosztásra kerülő támogatási jogosultság két komponensből áll. Az első komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett a jogosultsági kritériumoknak megfelelő, jogosult területtel rendelkező földhasználót megillet. Ez a regionális komponens. Ennek átálláskori „diszkont” évi értéke nagyjából a 2008 évi SAPS szintnek felel meg. A regionális komponenshez meg kell állapítani az országos SPS regionális támogatási borítékot, amit elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal. Ezt a komponens úgy képzeljük el, mint a SAPS támogatás „meghosszabbítását” ahol a jogosult terület a SAPS terület az említett különbségekkel. A második komponens pedig az, amellyel differenciálunk, a kiegészítő komponens. A differenciálás objektív módon kerül meghatározásra, mivel az üzemszintű kiegészítő referenciaösszeg a bázisidőszakban (2006. a „top up”-os ágazatok és 2008. a cukor és a zöldség-gyümölcs esetében) az üzem által igénybe vett ágazat és üzemspecifikus támogatásainak (ágazati top up-ok és külön cukor és zöldség gyümölcs kifizetés) arányában kerül felosztásra. A kiegészítő komponenshez meg kell állapítani az országos kiegészítő SPS borítékot, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítő borítékból - a modell lényegét jelentő - allokációs mechanizmus segítségével egyéni referenciaösszegeket állapítunk meg, azt elosztjuk a jogosult hektárszámmal, és az így kapott kiegészítő komponenssel növeljük meg a regionális komponens értékét. A termelő jogosultságainak száma a 2009 május 15-ig bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a (regionális komponens)+ (kiegészítő komponens) összeg adja. A kiegészítő komponens az amely a nemzeti tartalékból kerül kiosztásra, tehát a nemzeti tartalék arányát országos szinten a (kiegészítő boríték)/(SPS keret)+ 6

Az egyik csökkentő tényező a közvetlen kifizetésekre vonatkozó átmeneti szabályozás adott évben érvényes szintje. A kötelező modulációt alkalmazása esetén a csökkentés minden támogatási jogra alkalmazandó (kivéve az 5 000 euró alatti üzemi szintű kifizetéseket – „franchise”). Az átmeneti szabályozás lejárta után a „diszkontálás” mértékét a kötelező moduláció, a pénzügyi fegyelmi elv esetleges alkalmazása (a tagországok közvetlen támogatási borítékjainak egységes csökkentése), valamint a tagország által képzett nemzeti tartalék, illetve a „health check” által bevezetésre kerülő un 68. cikk alkalmazása fogja meghatározni.


14


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) klasszikus tartalék képlet adja. A közösségi szabályozás a SAPS-ról az SPS-re történő áttérés évében nem korlátozza a nemzeti boríték nagyságát, csak azt rögzíti, hogy az elosztást objektív kritériumok alapján kell megvalósítani. A top-up keretében megvalósított differenciálás „átültetése” logikus, politikailag képviselhető, a közösségi szabályozás elveivel összhangban levő megoldás. A regionális boríték és a kiegészítő boríték összege megegyezik a hagyományos tartalékkal (0-3%) és a termeléshez kapcsolt komponensekkel csökkentett országos SPS borítékkal. Technikailag tehát két tartalékot képezünk, a) a hagyományos tartalékot (nemzeti tartalék), b) pedig a kiegészítő borítékként szolgáló tartalékot (elkülönített nemzeti tartalék). Ezen utóbbi mértékének nagyjából a teljes keret 39 %-a. A regionális komponens (rk) megállapítására az áttérés évében Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy 2008-ban a SAPS rendszer utolsó évében nagyjából 5,0 millió hektár terület jelentkezik be, akkor ennek alapján 126-128 euró/ha támogatást jelent. A regionális komponensre jogosult területnél lehetőségünk a SAPS-szal szinte azonos jogosultsági szabályok megállapítására így az SPS jogosult terület is nagyjából 5 millió ha körül alakulhat. Ha el kívánjuk kerülni azt a helyzetet, hogy azon földhasználókat, akik SAPS támogatásban részesültek de top up-ot nem kaptak (legelő, zöldség-gyümölcs, burgonya, szőlő-bor, cukorrépa stb.) ne érjen pénzügyi veszteség, akkor célszerű az SPS regionális komponenst úgy beállítani, hogy legalább az átállást megelőző évben kapott SAPS támogatással megegyező támogatást kaphassanak 2009-ben, majd az évenkénti forrásbővülés arányában 2013-ra növekedjen. Fontos, hogy a végleges szám összeg csak a kiosztási fázis legvégén lesz ismert, hiszen az SPS keretből először levonjuk a termeléshez kötött jogcímeket, utána megállapítjuk a bázisalapú kiegészítő komponenst, majd a klasszikus nemzeti tartalék igényeit vesszük számításba (új belépők, báziskorrekció, szerkezetátalakítás stb.) és a maradék összeget osztjuk a teljes 2009. évben jóváhagyott területtel. A kifizetésre kerülő összeget természetesen a mindenkori árfolyammozgások is befolyásolhatják A kiegészítő komponens (kk) megállapítására az áttérés évében Annak érdekében, hogy a támogatási összegeket a „tisztán” regionális modell adta lehetőségekhez képest jobban differenciálni, és ezáltal az agrárpolitikai célokat hatékonyabban elérni tudja, Magyarország alkalmazni kívánja a 1782/2003/EK rendelet 71d cikk (3) bekezdésében foglaltakat, amely értelmében:


15


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) „(3) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében az új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy – objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat utaljanak ki olyan ágazatokban működő mezőgazdasági termelők részére, akik az egységes támogatási rendszerre való áttérés eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek.” Az ebben foglaltak tehát lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy alkalommal, az SPS bevezetés évében a kedvezményezetteknek differenciált támogatási jogosultság értékeket állapítsunk meg, de kizárólag objektív és nem diszkriminatív módon, és kizárólag arra a célra, hogy a SAPS-ról az SPS-re történő áttérésben bizonyos szempontból hátrányosan érintett ügyfeleket kompenzáljuk az őket érő potenciális kiesés miatt. Ilyen kiesés az átállás folyamán a SAPS támogatás kapcsán nem tetten érhető, hiszen a SAPS által nyújtott átalány (flat-rate) területalapú támogatást a kedvezményezettek továbbra is megkapják az SPS regionális modelljének keretében. A kiesés nemzeti kiegészítő támogatási rendszer (top-up rendszer) átalakulásában keresendő: míg a SAPS alkalmazása mellett van lehetősége a tagállamnak ágazatonként differenciált mértékű top-up támogatást nyújtani, addig az SPS bevezetésétől erre már nincs lehetősége; a top-up támogatás az SPS támogatás egységes kiegészítéseként nyújtható (társfinanszírozás jelleg). Azaz a korábban top-up támogatásban részesülők az SPS bevezetésével hátrányba kerülnének azzal, hogy a korábban nekik célzott támogatást most már egyenlő arányban osztaná el a támogatási rendszer az összes kedvezményezett között. Ennek kiküszöbölésére a top-up támogatásban részesülőket egy viszonylag nagy összegű nemzeti tartalék képzésével referencia összegekhez juttatjuk olyan arányban, amilyen arányban a top-up támogatásokat egy kijelölt, az SPS bevezetését megelőző, már lezárt referencia évben (2006-ban) igénybe vették. Az ilyen lezárt referencia időszak alapján történő jogosultság meghatározást nevezik történelmi típusú jogosultság kalkulációnak. A leírt technikával Magyarország egy jogilag regionális modell szerinti SPS rendszert vezet be a 1782/2003/EK rendelet előírásainak megfelelően, ám gyakorlatilag a regionális és történelmi modellek kevert, hibrid modelljét valósítja meg az agrárpolitikai céloknak megfelelően. Ezen elv alkalmazásán a „health check” nem változtat.


16


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) A jogosultságok kalkulációjának konkrét bemutatásához nézzük meg, hogy a különböző top-up támogatásokra mekkora összeget fizettek a referencia-időszakban, 2006-ban. 1. táblázat: 2006-os támogatási adatok (előzetes adatok) Top-up boríték

Burley Virginia Rizs Hízott bika Anyatehén Marha extenzifikációs prémium Tej Anyajuh Hátrányos térségek anyajuh kiegészítő GOFR Összesen

2006-ban támogatott Egy támogatási 2006. évi teljes földterület/állatlétszá egységre jutó támogatási kifizetés (Ft) m/tejmennyiség (ha, összeg 2006-ban db, t) 779000 1 334 427 000 1 713 3 794 985000 3 737 090 000 2 562 66000 169 092 000 60 718 40000 2 428 720 000 117 000 35000 4 095 000 000 55 160 1 801 895 1 068 883

13000 8100 1500

717 080 000 14 595 349 500 1 603 324 500

252 023 3 528 916

1180 12765

297 387 140 45 046 612 740 74 024 082 880

Megjegyzés: az 1. táblázat adatai a Bizottságnak küldött jelentésből származnak, de GOFR esetében nem véglegesek, nem tartalmazzák a jogvitás eseteket és az egyéb fellebbezéssel érintett kifizetéseket sem. Alapvetően ezek azok az ágazatok, amelyeket a regionális SPS-re való áttérés hátrányosan érintene, mert a számukra specifikusan kiosztott nemzeti kiegészítő összegeket az összes kedvezményezettre, társfinanszírozás jelleggel terítené szét. Leegyszerűsítő megközelítésben azt mondhatjuk: annak érdekében, hogy a fent említett veszteségért kompenzációt nyújtsunk, egyszerűen a 2006. évi teljes top-up kifizetésnek megfelelő összegű nemzeti tartalékot kell, hogy képezzünk. A helyzet ennél azért összetettebb, mert az SPS rendszert nem a SAPS rendszer alapján, hanem a 2003-as KAP reform előtti termékpálya-specifikus támogatási rendszer (a továbbiakban: standard rendszer) alapján tervezték meg. Ez többek között azt jelenti, hogy a standard rendszer specifikus támogatásai mentén döntötték el azt is, hogy mely támogatási formákat választanak el a termeléstől és ezzel együtt olvasztanak bele az SPS-be, illetve mely támogatási formákat tartanak továbbra is termeléshez kötötten (kötelezően vagy a tagállam által választható módon). A SAPS+top-up rendszerben a Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

17


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) top-up támogatások jelentős része összetett boríték, azaz többféle standard rendszerben szereplő támogatási jogcímet elemeit, illetve nemzeti felsőhatárait tartalmazza. Kalkulációnk folyamán ezért meg kell határoznunk, hogy az egyes top-up jogcímek az SPS-re történő áttérés után mekkora hányadban képezik majd az SPS részét, illetve mekkora részben lesznek továbbra is termeléshez kötöttek. Két tényezőre kell figyelemmel lenni: egyrészt arra, hogy az egyes top-up jogcímek mely standard rendszer szerinti támogatási formák nemzeti felsőhatárainak figyelembe vételével kerültek kialakításra, másrészt arra, hogy ezen támogatási formák milyen arányban lesznek (kötelezően vagy tagállami döntés szerint opcionálisan) termeléshez kötve. (Példa: a 1782/2003/EK 64-69. cikkelyei alapján az anyajuh támogatás felét Magyarország az SPS bevezetése után is termeléshez kötötten szándékozik nyújtani. A támogatás összegének másik fele az SPS keretbe olvad bele. A nemzeti tartalékon keresztül nem juttathatjuk az anyajuh tenyésztőket a teljes 1,6 milliárdnyi 2006-os támogatási összeghez, mert akkor túlkompenzálnánk őket: egyrészt megkapnák a teljes 2006. évi támogatási összeget az SPS-ben, másrészt a támogatási összeg felét a termeléshez kötött támogatás keretében. Ennek megfelelően a nemzeti tartalékba csak a 2006-os támogatási összeg felét, 0.8 milliárdot tehetünk bele). A II. sz melléklet mutatja meg az egyes top-up borítékok bázisa alapján képzett kiegészítő SPS komponenst és a számítás menetét. A kiegészítő borítékból kiosztásra kerülő referencia összegek megállapítása hasonlít a az EU-15-ök által alkalmazott történelmi modell mechanizmusára azzal a különbséggel, hogy a jogszabály itt nem rögzít referencia időszakot, hanem objektív kritériumok szerinti elosztást ír elő. A modell szempontjából az átállást megelőző utolsó pénzügyileg is lezárt évet –2006-vettük viszonyítási alapnak, de ugyanígy több év átlagát vagy más „referencia” időszakot is használhatunk. Az egyes termelők kiegészítő referencia összege úgy kerül megállapításra, hogy a választott referencia időszakban –2006-ban- a termelő által „üzemsorosan” igénybevett top up támogatásai arányában részesül a kiegészítő boríték forrásaiból. Minden egyes termelő referencia összege mindazon termék-specifikus támogatási komponensekből tevődik össze (gabona, tej cukor, szarvasmarha, dohány stb.) amelyeket ő a választott referencia időszakban ágazati „top up”-ként igénybe vett. Speciális kezelést igényel a 2006-2008-ban a SAPS rendszertől függetlenül működő külön cukorkifizetés. Mivel 41 millió € összegű külön cukorkifizetés az SPS átállás évében megszűnik és forrása az SPS borítékba olvad, a répatermelők Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

18


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) forrásvesztése megakadályozásának egyetlen módja, ha megfelelő támogatási jogosultságot kapnak az SPS kiegészítő komponens terhére. A cukor támogatásokra nem vonatkozik az átmeneti szabályozás, vagyis a támogatás fokozatos bevezetése, így ezek a jogosultságok 100%-os értéken kerülnek beszámításra, 2009-2013 között nem növekednek tovább. Hasonló technikával kívánjuk megoldani a 2008-tól bevezetésre kerülő zöldséggyümölcs reform keretében megszüntetendő paradicsom, őszibarack és körte feldolgozóipari támogatás megszűntetését ellentételező külön SPS növekmény szétosztását. A reformjavaslatról ugyan döntés még nincs, de a modell feltételezi, hogy a Bizottság javaslatában szereplő többletforrást –4 756 000 €— a külön cukorkifizetéshez hasonló módon az érintett termelőknek adjuk. A bázisalapon meghatározott kiegészítő komponensek tekintetében a 2006. évi top up kifizetések termeléstől elválasztott részét illetve a 2008. évi cukor és zöldség gyümölcs kifizetések 100%-át vesszük figyelembe, így garantálható, hogy a báziskifizetés és a 2009. évi diszkont SPS kifizetés összegszerűen szinkronban lesznek, majd évről évre a forrásbővülés arányában növekszenek. Ezen modell eredménye, hogy az átállás következtében egy üzem teljes támogatottsága, nem csökkenhet, de a rendelkezésre álló bázisjogosultsága függvényében az esetek többségében növekszik. Támogatási jogosultságok kiosztása a nemzeti tartalékból A támogatási jogosultságok termelői szintű elosztásának, termeléstől való elválasztásának következménye, hogy versenyhátrányba hozza a termelésbe újonnan bekapcsolódókat. Ennek enyhítése, a további szerkezetátalakítás biztosítása érdekében a tagországoknak lehetőségük van arra, hogy az SPS alkalmazása idején támogatási keretük legfeljebb 3 %-át (feltehetően a limit eltörlésre kerül) kitevő tartalékot képezzenek, és abból objektív kritériumok alapján támogatási jogosultságot adjanak. Ez a klasszikus nemzeti tartalék: Jogcímei tehát: a) tagországi hatáskörben definiált szerkezetátalakítás, b) jogszabályban rögzített speciális esetek, c) új belépők, fiatal gazdák és jogosultságok konszolidációja. A SPS-re való áttérés évében és a későbbiekben létrehozott nemzeti tartalék nemcsak mértékében tér el egymástól. Az első évben a nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságra nem vonatkozik korlátozás, hiszen azzal egy korábbi gyakorlatot folytatunk eltérő formában. A későbbiekben folyósított többlet támogatási Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

19


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) jogosultságokra – mivel azok kiosztására szerkezetátalakítási, hátrányos helyzet mérséklési célból történik – jelenleg 5 éves elidegenítési korlátozás vonatkozik (a „health check” ennek törlését javasolja). Az SPS jogosultság-allokáció menete Regionális komponens allokálása A gazdaság/üzem a tárgyévben bejelentkezik SPS területtel a rendszerbe, utána rögzítésre kerül jogosultságainak száma és a regionális referenciaösszegének előzetes értéke. Kiegészítő regionális komponens megállapítása Ezzel egyidejűleg bejelentkezik a nemzeti tartalékból allokálandó többletjogosultságra, amit a referenciaidőszak-támogatásai alapján az MVH kiszámol. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések után a jogosultságok száma véglegesítésre kerül. A kiegészítő SPS boríték esetleges maradványát hozzáadjuk a regionális borítékhoz, és a teljes összeget terítjük az összes jogosult hektárra. A termelőnként kapott hektáronkénti egységes jogosultságokhoz hozzáadjuk az egyes kiegészítő referencia összegek egy hektárra jutó értékét, így megkapjuk a végleges, differenciál üzemsoros támogatási hektárhoz kötött támogatási jogosultságokat. Az SPS jogosultság nemzeti kiegészítése (SPS-top up) Az SPS top up alapvetően másképp működik mint a SAPS top up. Az alapot a termelő rendelkezésére álló SPS jogosultság képezi, amely egy EU-s és egy hazai komponensből áll. Mivel a két rész kifizetése ugyanahhoz az eseményhez (az SPS jogosultság lehívása kapcsolható) kifizetésük feltétele is megegyezik. A rendszer inkább az EU-s rész olyan társfinanszírozására hasonlít, ahol a nemzeti komponens mértékének a jogosultság névértékének 30%-án7 belül kell maradnia. A rendszer úgy is felfogható, hogy minden euró közösségi támogatáshoz legfeljebb az alábbi top up összegek kapcsolhatók: 2009

2010

2011

2012

2013

7

Külön szabályok vonatkoznak a cukor komponensre, mivel az 100 %-os szinten fizetendő, illetve a tej komponensre, amelyet a közösségi szint 100 %-áig egészíthetünk ki nemzeti forrásból.


20


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) 50 cent

42,9 cent

25 cent

11,1 cent

0

Termeléshez kötött jogcímek Magyarország 2009-től a kötelező jogcímek mellett opcionálisan termeléshez kívánja kötni : -az anyatehén prémium 100%-át, -az anyajuh támogatások 50%-át --és amennyiben a „health check” keretében a hét dohánytermelő ország javaslata elfogadásra kerül a dohánytámogatás 60%-át. A 69. cikk alapján a hízott bika és az extenzív szarvasmarha támogatások 10%-ának termeléshez kötését kezdeményezzük, melyek minőségi többletkövetelmények teljesítése esetén lenne igénybe vehető. A termeléshez kapcsolt komponens nemzeti kiegészítése egyszerű, minden jogcímet külön egészítünk ki, az EU–15 adott jogcímre vonatkozó támogatásának maximum 30%-ával 2009-10-ben, 20%-ával 2011-ben és 10%-ával 2012-ben. Ez az anyatehén támogatásnál az alábbiak szerint néz ki: €/egyed EU hazai

2009 120 60

2010 140 60

2011 160 40

2012 180 20

2013 200 0

A javasolt megoldás összhangban van a Bizottság által 2007 januárjában ismertetett „top up” iránymutatás-kiegészítés c. munkadokumentumával. Az SPS rendszer bevezetésének okai

A 2009.- évi bevezetés nem uniós kötelezettségből, hanem tudatos értékválasztás alapján, nemzeti gazdaságpolitikai érdekből történik. A rendszer számos előnye közül a legfontosabbak: a) A rendszer stabilizálja a jelenlegi üzemgazdasági és földhasználati struktúrát, azaz előnyös annak a 200 ezer üzemnek, akik a közvetlen támogatás (SAPS-top up) rendszerben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól támogatást igényeltek, vagyis ma a magyar mezőgazdasági termelés „gerincét” adják. Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

21



Előnyös számukra azért, mert középtávra kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, a termelés finanszírozását, ezáltal stabilizálja gazdálkodásukat. A 2009 végén kiállításra kerülő támogatási határozat a teljes időperiódus várható uniós forrásait feltünteti. b) Az SPS bevezetése leegyszerűsíti a támogatások igénylését, nyilvántartását és kifizetését, hiszen az eddig elkülönített támogatási jogcímek és a hozzájuk szükségesnek ítélt egyedi feltételek teljesítésének vizsgálatára nincs szükség. Az üzem az év egy meghatározott részében egy összegben kapja meg a számára kiszámított támogatást. A gazdálkodásában ezzel az összeggel biztosan számíthat, mely gazdálkodásának biztonságát és ezen keresztül versenyképességét is növeli. A rendszer már középtávon is költségmegtakarítást eredményez.

c) A rendszer jelentős előnye a jelenlegi SAPS-szal szemben, hogy fékezi a gazdasági szempontból értéktelen, rossz minőségű mezőgazdasági földek rendszerbe való áramlását, fékezi a spekulációt. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy évről-évre több tízezer hektár termelésre alkalmatlan terület kerül be a SAPS rendszerbe, ami viszont azzal a nem kívánatos hatással járt, hogy az egy egységre jutó támogatás összege fokozatosan csökkent, rontva ezzel a valóban versenyképes mezőgazdasági termelők jövedelmi viszonyait. Azáltal, hogy az évről évre növekvő fajlagos támogatás kellő ösztönzőt biztosít pótlólagos területek bevonására, nemcsak ágazaton kívüli spekulatív jövedelmek keletkeznek, hanem a felosztható támogatás változatlansága okán az ágazatban hasznosuló támogatás csökken. d) Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál. Alapkérdés tehát, hogy a támogatások a versenyképesség növelése mellett, a biztonságos élelmiszerellátás megteremtésére, az olcsóbb magyar élelmiszerek előállítására irányulnak. A magyar agrárpolitika legnagyobb érdekcsoportja, amelyet a mezőgazdasági politikánknak szolgálni kell, a 10 millió magyar élelmiszerfogyasztó érdeke, akit megfizethető, egészséges és biztonságos termékkel kell ellátni. A hazai árutermelő gazdaságok fokozott támogatása egyben az import élelmiszerek visszaszorításának egy indirekt és piackonform eszköze. A társadalom szempontjából további fontos elem, hogy a támogatásért „cserébe” a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy


22



közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. e) Az európai agrárpolitikai rendszer alapvetően földbérleti rendszer. Magyarország földbérleti rendszerében dominál az éves, esetleg kisebb részben a középtávú elem, hosszú távú tíz-ötvenéves konstrukciók ritkák. A gazdálkodói kockázatvállalás, a különböző invesztíciók megalapozása, az üzleti előkészítések egy stabilabb, biztonságosabb földhasználati rendszert kívánnának meg. Komoly üzleti, fejlesztési döntéseket a mezőgazdaságban tíz-húszéves időszakra kell meghozni, ennek feltétele egy stabil földbérleti rendszer. Ellenkező esetben a magyar mezőgazdaság fejlesztési esélye csökken, a régi tagállamokhoz képest a lemaradás növekedhet. Az ÚMVP, AVOP, NVT, SAPARD uniós agrárgazdasági programok jelentős beruházási lehetőségeket jelentettek és jelentenek az ágazat számára, melyek elvárt hasznosulását nagyban segíti az SPS. f) Az SPS jövedelem kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Az agrárpolitikának szavatolnia kell, hogy a magyar földtulajdonosok használatba adott földtőkéjük után földtőke jövedelmet élvezhessenek. Ennek eszköze a földbérleti díj. Az SPS kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS rendszer, mely akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez. g) A rendszer a földhasználók és földtulajdonosok értelmes megegyezésére épül, mert a támogatási jogosultság föld nélkül alig ér valamit, míg a föld jogosultság nélkül sem olyan értékes. A két vagyonelem feltételezi, „keresi” egymást. A kettő együtt egy egész. A két „fél” egymásra utaltságból fakadó kooperációja várhatóan gyengíti azt a jelenlegi káros társadalmi szembenállást, mely abból a feltételezésből indul ki, hogy földtulajdonos és földhasználó csak egymás rovására képes saját gazdasági érdekeit érvényesíteni.

h) Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a szűkös termelési tényezők racionálisabb felhasználását, és ezáltal a hatékonyságot is ösztönzi. A termelés szerkezete jobban követi a területi és földrajzi adottságainkat, az átállást egyenlőre elhalasztó új tagországokkal szemben jelentős versenyelőnyt biztosít.


23



Miért 2009? A 2009. évi bevezetés azért célszerű és megalapozott, mert ötéves SAPS, top up gyakorlat után egy újabb ötéves változatlan szabályú SPS gyakorlatot kíván meghonosítani. A 1782/2003/EK tanácsi rendelet a bevezetésre jogi lehetőséget teremt. A régi tagállamok, továbbá Szlovénia és Málta az SPS rendszert alkalmazzák. Az Európai Tanács jogszabályalkotó gyakorlata ebből a rendszerből kiindulva fejleszti tovább az uniós szabályozást. A különböző ágazati reformok (cukor, dohány, szőlőbor, zöldség-gyümölcs stb.) mind az SPS rendszer jogi lehetőségeire épülve születtek. Azok az országok, amelyek SAPS-ban maradnak, egy sor reformintézkedést ezekben az ágazatokban nem tudnak ágazatspecifikusan bevezetni. Fontos, hogy a mostani ún. „health check” javaslat reformjai is az SPS keretei között nyernek elsősorban értelmet.

Az SPS rendszer egyik fontos elosztási elve, hogy az átállás szerint a bázisidőszak top up támogatásainak elvesztését ellentételezi európai pénzekkel. Minél később vezetjük be a rendszert, a top up relatív súlya a pénzügyi borítékon belül annál kisebb. Mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig intézményi-végrehajtási szempontból SPS rendszer 2009. évi bevezetése az adott körülmények között optimális megoldásnak tűnik, mivel ez az utolsó olyan év, amikor ezt az átállást még érdemes megtenni. 2011-ben a jelenlegi uniós jogszabályok szerint, és a Koppenhágai Megállapodás értelmében a mezőgazdasági földpiacot fel kell szabadítanunk. Mezőgazdasági földet vásárolhatnak külföldi magán és jogi személyek egyaránt. A 2011-es földpiaci nyitási kényszer miatt célszerűbb a jogosultságok 2009-ben történő kiosztása, hiszen a földet vásárolni kívánó külföldi és jogi személyek számára a földet a jogosultsággal együtt kellene megvásárolni. A vagyoni értékű jog értéknövelő tényező, beépül a föld, az üzem árába is, így az újonnan belépni kívánó külföldi befektetők már egy magasabb belépési korláttal szembesülnek. 2010 pedig a parlamenti választások éve lesz, amikor ilyen rendszer bevezetésére már nincs a kormányoknak kellő figyelmük. A be nem vezetés következményei: a SAPS alkalmazása 2013-ig A jelenlegi rendszer SAPS/top up (2004-2008) elérte lehetőségei maximumát már 2009-től meghaladottá válik.


24


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) 2007-től az EU szabályok szerint kötelezően meg kellett változtatnunk az addig alkalmazott top up rendszert. 2007-ben járt le az az átmeneti időszak, amikor a régi tagállamoknak már teljes egészében az SPS rendszert kellett alkalmazniuk. Az új rendszerhez az új tagállamoknak is alkalmazkodniuk kellett, ezért egyes jogcímeknél a támogatást szintén kötelezően el kellett választanunk a termeléstől. A 2004-2006. között alkalmazott több borítékos, bonyolult top up rendszert azért vezettük be, hogy a SAPS mellett az állattenyésztési ágazatoknak és néhány nagy élőmunkaerő igényű ágazatnak (pl. dohány) a régi EU-s standard rendszerhez hasonló kiegészítő támogatást tudjunk nyújtani. A megváltozott helyzetben két választási lehetősége volt Magyarországnak: • a SAPS-hoz társfinanszírozási formában adja a kötelezően elválasztandó támogatások keretét (ez nem opció) vagy • történelmi bázist hoz létre egy meghatározott referencia időszak figyelembe vételével. Világosan látni kell azonban, hogy a SAPS rendszer további folytatása és a részben bázis alapú top up rendszer milyen következményekkel járna: • 2009-ben még alkalmazhatnánk a max. 30%-kal történő top up kiegészítést, ekkor érjük el a top up-pal együtt a régi tagállamok 90%-os szintjét (60+30%). • Mivel a SAPS nemzeti pénzügyi felső határ már évenként jelentős mértékben nő, a top up számítás módszertana következtében az állattámogatásoknál az országos kvótához rendelt SAPS területre eső fajlagosan magas támogatás levonás után egyes ágazatokban (főként az anyajuh-támogatást, tejtámogatást érintően) már csökkenne a nyújtható top up. • Ha a Health Check nyomán érvénybe lépő emelt moduláció hatályba lép, akkor a régi tagállamokban már 2010-ben a közvetlen támogatási keret 9%-át kell átcsoportosítani vidékfejlesztésre, vagyis az EU 15-ben a közvetlen támogatások szintje 91%-on lesz, tehát bizonyosan az új tagállamok sem egészíthetik ki a top up-ot az akkorra esedékes 100%-ig. Ez azt jelenti számunkra, hogy a SAPS területalapú támogatás ugyan nőni fog, de a top up kiegészítés már egyértelmű csökkenést mutatna. • 2012-re a top up teljesen megszűnne. Magyarország ekkor gyakorlatilag csak SAPS támogatást nyújthatna, és az ekkorra esedékes EU forrású 90%-os szint 3%-át már kötelezően vidékfejlesztési célokra kell átcsoportosítani. Vagyis


25


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) 2012-ben már csak területalapon adható támogatás, melyet az EU 15-ök támogatási szintjének 87%-án befagyasztanak. • Ha további jogcímeknél is megtörténik a kötelező termeléstől elválasztás, akkor 2010-2012 között a magyar állattenyésztés drasztikus leépülésével kell számolnunk, hiszen a támogatások azon termelőkhöz jutnak el, akik esetleg csak a kereszt-megfelelési követelményeknek tesznek eleget, de nem feltétlenül folytatnak intenzív termelést. • A SAPS alkalmazása esetén nincs mód ún. nemzeti tartalék képzésére és az új belépők helyzete sem rendezett. A termelés ösztönzése és az agrárágazatban időszerű generációváltás megvalósítása érdekében azonban ezt a kérdést is meg kell oldani. • A SAPS keretei között nem működik a bor kivágási jogcím és a cukorrépa termelési támogatás. Ezek mind a nagy SAPS kalapba olvadnának. Nemzeti jogszabályi háttér A T/5883 számon az Országgyűlésnek benyújtott „SPS törvény” tervezet e

A törvényjavaslat a nemzeti hatáskörbe tartozó, és törvényi szintet igénylő kérdéseket kívánja szabályozni. Ezek kiterjednek a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a) nemzeti tartalékának képzésével, felhasználásával, b) kiosztásával, valamint

c) forgalmazásával összefüggő szabályok megállapítására. A javaslat – figyelemmel a közösségi jogi szabályozási rendszer sajátosságaira, a rendelkezéseket döntően két fogalom, a mezőgazdasági termelő, és a mezőgazdasági üzem köré rendezi. E kérdések rendezése minden egyes EU tagállamban a nemzeti agrárpolitika hangsúlyos elemét képezi. A javaslat értelmében minden olyan személyt, aki 2008-ban SAPS, top uptámogatást vesz igénybe, automatikusan elismeri olyannak, mint aki mezőgazdasági termelőként jogosult a támogatási jogosultság igénybevételére. Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

26



Azok a személyek viszont, akik nem tartoznak ebbe a körbe, a jövőben csak abban az esetben vehetnének részt a támogatási jogosultságok kiosztásában, forgalmazásában, ha jogszabályban meghatározott szakismerettel, valamint a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel rendelkezik, és ezt megfelelő módon igazolja. Ezzel a rendelkezéssel a nemzeti agrárpolitika a spekuláció ellen kíván fellépni. A közösségi jogi rendelkezésekkel összhangban a javaslat kimondja, hogy a támogatási jogosultság, mint mezőgazdasági vagyoni értékű jog a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A támogatási jogosultságok vagyoni értékét az egységérték megállapítására vonatkozó szabályok kívánják biztosítani. A támogatási jogosultság megállapításáról szóló határozat rendelkező része 2013-as egységértéken fogja Euróban meghatározott módon fogja tartalmazni, hogy a mezőgazdasági termelő milyen összegű támogatásra, míg határozat indokoló részében tájékoztató adatként kívánjuk feltüntetni, hogy a mezőgazdasági termelő 2009-2012. között a közösségi forrásokból várhatóan milyen összegű támogatásra lesz jogosult. Ezen összeget pedig évente a központi költségvetésből – közösségi jogszabályban meghatározott okok miatt csökkenő összegben – ki lehet egészíteni. A nemzeti támogatás csökkenésével egyidejűleg fokozatosan nő a közösségi támogatás összege. 2013-tól kezdődően a támogatás kizárólag közösségi forrásokból kerül finanszírozásra. Ezen rendelkezések a mezőgazdasági termelők gazdálkodási biztonságát erősítik. A támogatási jogosultság a kiosztással eredeti tulajdonszerzéssel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozatával kerül a mezőgazdasági termelő tulajdonába. A kiosztás adó, illeték és térítésmentesen történik. A javaslat külön is foglalkozik a támogatási jogosultságok nemzeti tartalékával. A javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban kétféle nemzeti tartalékot különböztet meg: az egyik az un. általános nemzeti tartalék, amelynek felhasználására a közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerül sor, és amelynek működése folyamatos. A javaslat Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

27



értelmében a támogatási jogosultságok első kiosztásakor a kiosztásra az un. elkülönített nemzeti tartalékból kerül sor. Azon mezőgazdasági termelők, akik a bázis időszak megállapítását követően kezdtek mezőgazdasági tevékenységet, illetve bővítették tevékenységüket, a nemzeti tartalékból kapnának támogatási jogosultságot. A támogatási jogosultságok átruházása esetében a javaslat ki kívánja használni azt a közösségi jogszabályok által biztosított lehetőséget, miszerint a föld nélküli átruházás esetében az elvonás mértéke maximálisan 50 %-lehet. Ez a spekulációs vásárlások ellen ható rendelkezés. A fiatal gazdák, a tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági vállalkozások, illetve a jogosultság aktiválásához megfelelő szabad földterülettel rendelkező vállalkozások részére elvonásmentesen lehetne a támogatási jogosultságokat értékesíteni. Ugyancsak biztosítja a javaslat a támogatási jogosultságok elvonásmentes értékesítésének lehetőségét, ha arra a földterülettel együtt kerülne sor, vagy a mezőgazdasági üzem egészének átruházásához kapcsolódna. Fontos, hogy a föld- és jogosultság használatban bekövetkező változásokat az MVH-nál be kell jelenteni, azt írásos megállapodásban kell rögzíteni. A jogosultsághoz kapcsolódó földterületet nem a földhivatali helyrajzi szám, hanem a MEPAR koordináták alapján kell megjelölni. A módosuló jogszabályok közül a földügyeket érintő rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági az elővásárlásra és az előhaszonbérlere vonatkozó jognyilatkozat csak a földre és a jogosultságra együttesen tehető meg.. Ezzel a földhasználat stabilitását kívánjuk erősíteni. Ezen túlmenően javaslatot teszünk az öntözési szolgalom sajátos szabályainak megállapítására. Ezen rendelkezések összhangban vannak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezésekkel, amely az egységes támogatási rendszer működésének alapeleme. A javaslat módosítani kívánja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt is. Erre azért van szükség, mivel az állam a polgári jogviszonyok alanyaként a termőföld mellett a támogatási jogosultságok tulajdonosává is válhat. Ezen jogviszonyoktól el kell választani, amikor az állam közhatalmi jogosítványait gyakorolva a nemzeti tartalékból oszt ki vagyoni értékű jogokat (támogatási jogosultság). Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

28



Miután a javaslat alapvető, és hosszú távra is kiható gazdaságpolitikai értékítéletet is tartalmaz, ezért a javaslatban szereplő rendelkezésekről az Országgyűlés hozza meg a végleges döntést. Egyéb módosuló jogszabályok Az SPS jogosultságok értékesítése során keletkező jövedelem adóztatásakor szándékunk olyan ösztönzők beépítése, melyek segítik az SPS tv.-ben megfogalmazott azon elvek érvényesülését, miszerint a jogosultságok transzfere lehetőleg földterülettel történjen és az átadott jogosultság illetve földterület a mezőgazdaságban maradéktalanul hasznosuljon. A jegyzet írásakor adó és illeték kérdésekben még nem született végleges megállapodás, de az Áfa tv. az Szja tv. és esetleg az illeték tv. módosítása szükséges lehet. A mezőgazdasági üzemek, és ezzel együtt a jogosultságok öröklése vonatkozásában külön törvény kerül előkészítésre, mely foglalkozna az egyes vagyonelemek egységes öröklési szabályaival, illetve régebben ismert törzsöröklés intézményével. Végrehajtási rendeletek A tv. felhatalmazása alapján több támogatási tárcarendelet megalkotása válik szükségessé. Ezek közül a legfontosabb rendelkezések a jogosultságok névértékének kiszámításáról és kiosztásáról, a forgalmazás technikai szabályairól, a nemzeti tartalék jogcímeiről működési elveiről, továbbá a termeléshez kötött jogcímek szakmai feltételeiről állapítanak meg részletes szabályokat. Tervezünk egy kormányrendeleti szintű szabályozást a támogatási jogosultságok vagyonértékelésével kapcsolatban. Ennek a számvitel szempontjából lényeges eszközértékelés illetve egyes kisajátítás okán fellépő kártalanítási ügyek miatt lehet jelentősége.


29


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) I. Melléklet

A KAP reform végrehajtásának áttekintése ország

kezdő év modell

Ausztria

2005

Belgium (Flandria)

2005

Belgium (Vallónia) Dánia

2005

Finnország

2006

Franciaország 2006

is a KAP reform 2. kötött hullámának végrehajtása (dohány, komló, gyapot, olíva) -dohány történelmi -vágási borjú 100%-a 100% -anyatehén leválasztott 100%-a -komló 25% kötött -a vágási prémium (felnőtt) 40%-a történelmi -vágási borjú -dohány 100% 100%-a leválasztott -anyatehén 100%-a -vetőmag 100% történelmi -anyatehén -dohány 100% 100%-a leválasztott -vetőmag 100% statikus hibrid -spec. húsmarha (egy régió) 75%, -anyajuh támogatás 50%-a dinamikus hybrid -juh 50% (3 régió referencia -spec. húsmarha hozam alapján) 75% -vetőmag (Timothy) -10%-os szabály (2,1% gabona, 10% sz.marha)

történelmi

továbbra termeléshez ágazatok

-gabona 25%, -Olíva 100% -vágási borjú leválasztott 100%-a, -Dohány 60% -anyatehén termeléshez kötött 100%-a,


30


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) -vágási prémium (felnőtt) 40%-a -vetőmag -anyajuh 50% Németország

2005

Görögország

2006

dinamikus hibrid (tartományok szerinti regionalizálás) történelmi

Írország Olaszország

2005 2005

történelmi történelmi

-komló 25% -dohány 60% termeléshez kötött -vetőmag -10%-os szabály alapján GOFR+sz. marha+ 5% juh és kecske -vetőmag -10%-os szabály alapján: -gabona 7%

Dohány, olíva leválasztott (csak a 10%-os szabály alapján 2% és 4% termeléshez kötött) -Olíva leválasztott -Dohány leválasztott 100%)

100% 40% (Puglia

szarvasma rha 8% -juh 5% Luxemburg

2005

statikus hibrid

Hollandia

2006

történelmi

Portugália

2005

történelmi

nincs termeléshez kötött ágazat -vágási borjú és felnőtt 100%-a -vetőmag (len) 100% -anyatehén 100% -Dohány 50% -vágási borjú leválasztott 100% -Olíva 10% -vágási felnőtt termeléshez kötött 40% -juh 50% -vetőmag 100%


31



Spanyolország 2006

Svédország

2005

UK-Anglia

2005

UK-Skócia

2005

UK-Wales

2005

UK-Észak2005 Írország Forrás: EU Bizottság

-10%-os szabály: 1% gabona, rizs, juh, sz.marha történelmi -vetőmag 100% -Dohány 40% -gabona 25% -Olíva 93,6% -anyajuh 50% leválasztott -anyatehén 100% -10%-os szabály -borjú vágási alapján 100% Dohány 5% vágási -felnőtt Gyapot 10% 40% -10%-os szabály (sz. marha 7% tej 10%) statikus hibrid -Spec húsmarha (öt régió a 74,55% referenciahozamok -10%-os szabály: alapján) minden szektor 0,45% dinamikus hibrid nincs termeléshez (uniform kötött ágazat hektáralapú felé halad) történelmi -a 10%-os szabály alapján szarvasmarha ágazat 10%-a történelmi nincs termeléshez kötött ágazat statikus hibrid nincs termeléshez kötött ágazat


32


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) II.Melléklet (nem végleges számok)


33


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) A táblázat első oszlopa nevezi meg a különböző, a standard rendszer szerinti támogatási formákat, olyan csoportosításban, ahogy a SAPS+top-up rendszerben az egyes top-up borítékokat képezik. A második oszlop azon nemzeti felsőhatárokat mutatja meg, amelyeket 2013-as szinten (azaz a 1782/2003/EK Rendelet 143a cikkelyében részletezett phasing-in hatás figyelembe vétele nélkül, 100%-os szinten) Magyarország a Csatlakozási Szerződés alapján támogatási formánként kioszthat. Azt mondhatjuk, hogy ha Magyarország a standard rendszert alkalmazná, akkor 2013-ban a második oszlopban leírt összegű támogatásokat oszthatna szét. A következő oszlop mutatja meg, hogy ezen borítékokból mekkora összegű részt kell a termeléshez elválasztottan szétosztani, azaz az SPS borítékba beleolvasztani a 1782/2003 Rendelet alapján. Az ötödik oszlop azon összegeket tartalmazza, amelyeket az egyes jogcímekből az SPS bevezetésének időpontjától kezdve a 1782/2003 Rendelet az SPStől elkülönítetten, kötelezően vagy opcionálisan termeléshez kötötten rendel kezelni. (a számítások a helath check javaslatot még nem veszik figyelembe). A hetedik oszlop tartalmazza a termeléstől elválasztott összeg és a teljes boríték arányát, százalékos formában: tulajdonképpen azt jelenti, hogy adott támogatási jogcímre fordított összegnek ennyi százaléka épül be az SPS-be (azon rész, ami nem épül be az SPS-be, az SPS alkalmazásával párhuzamosan, külön jogcím keretében, továbbra is termeléshez kötötten kerül kiosztásra). Ezen százalékok alkalmazásával kerül a forint és az euró bázis megállapításra. Ez az összeg tekinthető a kiegészítő komponensnek. Tekintsük át a 2. táblázatban foglalt támogatási borítékokat részletesen! A dohány támogatások (Burley, Virginia) hosszú távon teljes mértékben beleolvadnak az SPS-be, ezért SPS-hányaduk 100%-ban került megállapításra. (Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a dohány támogatásokat 2009-ig 60%-ban termeléshez lehet kötni a 1782/2003 110j-m cikkelyei alapján. Magyarország, más dohánytermelő országokkal együtt kérte ezen lehetőség 2013-ig történő meghosszabbítását. Amennyiben a „health check” keretében ez a javaslat elfogadásra kerül, akkor az SPS bevezetésének évében (2009-ben) a dohányra vonatkozó referencia összegeket 60%-kal csökkenteni kell a jogosultságok megfelelő kalkulációjának érdekében. A rizs esetében a 1782/2003 Rendelet 79-82. cikkelyei alapján adott támogatás kötelezően termeléshez kötött, ezért az ennek megfelelő összeg (3222 ha x 75 €/t x 3,1 t/ha = 749115 €) nem kerül bele az SPS borítékba. Ám a fennmaradó támogatási összeg (102 €/t x 3,1 t/ha x 3 222 ha = 1 018 796 €) az SPS részét képezi. Ennek megfelelően a rizs boríték SPS hányada 58%. Szentirmay Zoltán FVM, Stratégiai Főosztály- főosztályvezető helyettes

34



A hízott bika top-up boríték a speciális marhaprémium, illetve a felnőtt vágási támogatás hímivarú szarvasmarhákra jutó részének (94620 db állat) felső határainak összeadásából képződött. A speciális marhaprémium esetében Magyarország alkalmazni szándékozik a 1782/2003 Rendelet 69. cikkében foglalt lehetőséget, azaz a boríték összegének 10%-át termeléshez kötötten, minőségi követelmények mentén kívánja szétosztani. Ez a 10% így nem lesz része az SPS keretnek. Mivel Magyarország a 1782/2003 Rendelet 68 cikkelyének (2) bekezdésében foglalt opciók közül az a) pontban szereplőt kívánja érvényesíteni, ezért a felnőtt vágási támogatás összegét 40%-ban termeléshez kötjük. Ebből a két tényezőből adódik a hízott bika boríték 82%-os SPS hányada. A magyar anyatehén top-up boríték négy komponensből áll össze. Az anyatehén prémiumot a 1782/2003 Rendelet 68 cikkely (2) bekezdés a) pontja alapján teljes mértékben termeléshez kötötten nyújtanánk. Az anyatehén kiegészítő prémium 100%ban elválasztott, azaz az SPS része, míg az anyatehén kiegészítő nemzeti prémium termeléshez kötötten adható. Az anyatehén top-up boríték részét képezi még a borjú és a tehén vágási prémium teljes összegének 30%-a: ezen belül a borjú vágási prémium teljes mértékben, a tehén vágási pedig 40%-ban termeléshez kötött (lásd 1782/2003 Rendelet 68 cikk). Mindezen kalkulációk alapján az anyatehén top-up borítéknak csak mintegy 10%-os az SPS hányada. Megjegyezzük, hogy a jegyzet írásakor még a vágási opciókról nem született végleges döntés, így nem zárható ki, hogy a vágási opciók nélkül csak az anyatehén prémium lesz termeléshez kötve. A marha extenzifikációs prémium esetén a 1782/2003 Rendelet 69. cikkének alkalmazását tervezik, ezért az SPS hányad: 90%. A nemzeti tej támogatás három részből áll: a tej prémium és a tej kiegészítő támogatás az SPS részét képezik. A borjú és tehén vágási támogatások 70%-a esetében a borjú vágási prémium teljes mértékben, a tehén vágási pedig 40%-ban termeléshez kötött (lásd 1782/2003 Rendelet 68 cikk). Összességében 94%-os a tej boríték SPS hányada. Az anyajuh prémiumot, illetve az anyajuh kiegészítő prémiumot a 1782/2003 Rendelet 67. cikke alapján 50%-ban termeléshez kötjük, SPS hányad: 50%. Hasonló a helyzet a hátrányos térségek anyajuh kiegészítő támogatással is.


35


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS-2008 Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) A GOFR boríték a szántóföldi növények, fehérjenövények, hagyományos durum, hüvelyesek, szárított takarmány, vetőmagvak, komló támogatásokból állnak össze. Ezek túlnyomó többsége az SPS részét fogják képezni, kivéve a fehérjenövényeket, illetve a durumbúza hagyományos termelésének támogatását, amelyek a 1782/2003 Rendelet alapján, kötelezően termeléshez kötöttek. SPS hányad: 99,74%. A nemzeti kiegészítő támogatások borítékaitól némileg különbözik az elkülönített cukor, illetve zöldség-gyümölcs kifizetés. Ezek olyan termeléstől elválasztott, közösségi finanszírozású, előre meghatározott keretösszegű támogatási formák, amelyek az SPS bevezetés előtt is működnek Magyarországon, ám a bevezetéstől kezdve nem működnek külön tovább, hanem (100%-ban) az SPS keret részét fogják képezni. SPS hányaduk ezért 100%. Az SPS hányadok meghatározása után már egyszerűen megkaphatjuk a nemzeti tartalék értékét. Ehhez a referencia évben történt kifizetéseket kell az SPS hányaddal súlyoznunk.


36

Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS)

Recommend Documents