Pazmany Peter Katolikus Egyetem Jog- es Allamtudomanyi Kar
AZ EGYIPTOMI, A HETTITA ES AZ UJ-ASSZIR BIRODALOM NEMZETKOZI SZERZODESEI Bepillantas az Okori Kelet diplomaciatortenetebe A birodalmi konszenzuspolitikatol a totaiis hoditas eszmejeig
Konzulens: DR. SZABO MARCEL frta: PALOTAS CSONGOR
cm nun Osszeroskado lovak, lekaszabolt emberek - a hettitak hard szekeresei lerohanjak a nagy Ramses taborat.
A tortenesz szamara mindig hatalmas elmeny, ha elete a tortenelem reszeve valik, es kulonosen felemeio az, ha 6 maga lesz a tortenelem.
A hard szeker rudjan alkalmazott sarlo alaku diszjelveny (mintegy 70 cm szeles) trebelt lemezbol volt. A csillogo disz szimbolikus vedopajzsa volt a kocsihajtonak, ugyanakkor vakito ragyogasaval remuletet keltett az ellensegbeni
TARTALOMJEGYZEK Eloszo
v
I. fejezet: Az Egyiptomi Ujbirodalom es a Hettita Birodalom nemzetkozi szerzodesei 1. Altalanos bevezetes
vii viii
1.1 Az Okori Kelet geopolitikai helyzete
viii
1.2 Egyiptom geopolitikai helyzete
viii
1.3 A Hettita Birodalom geopolitikai helyzete
x
1.4 Asszfria geopolitikai helyzete
xi
2. Az okori diplomacia vezerlo elvei
xii
2.1 Lingua francak a mertektartas es a mohosag jegyeben
xii
2.2 Celzatos fegyverszunetek a totalitas szolgalataban
xiii
2.3 Az asszir paradigmavaltas
xiv
3. Az egyiptomi-hettita bekeszerzodes
xv
3.1 A kadesi csata katonai vetuletei
xv
3.2 A kadesi csata diplomaciai oldalrol
xvi
3.2.1 A totalis hoditas akadalyai
xvi
3.2.2 Kiut a pathelyzetbol
xvii
3.3 A kadesi csta mint legitimizacios tenyezo
xix
3.4 Kerdojelek a kadesi csata korul
xx
3.5 Lehetseges megoldasok
xxi
3.6 A szerzodes tartalmi es technikai ertekelese
xxiii
4. A hettitak alarendelt felekkel kotott szerzodesei
xxv
5. Osszefoglalas
xxvi
Irodalomjegyzek
xxvii
II. fejezet: Az Uj-Asszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei 1 1. Bevezetes
3
2. A husegnyilatkozatok
5
3. Az egyenlotlen szerzodesek
8
3.1 Szerzodesek a behodolo ellenseggel
7
3.2 Asszirra lett uralkodoi sarjakkal kotott szerzodesek
12
3.3 Az asszir udvarba menekult kiralyi sarjakkal kotott szerzodesek
13
4. Az egyenlo felek kozotti szerzodesek
17
4.1 Megnemtamadasi egyezmenyek
17
4.2 Szovetsegi szerzodesek
19
4.3 Kolcsonos segitsegnyujtasi szerzodesek
20
4.4 Beke es baratsagi szerzodesek
23
5. A szerzodesszeges jogkovetkezmenyei
26
6. Szerzodeskotesi technikak es intezmenyek
29
6.1 A hitelesseg kerdese
29
6.2 Szerzodeskotesi szertartasok
31
6.3 Szerzodeskotes tobb fellel
32
6.4 Az alarendelt szerzodo feleknel akkreditalt kiralyi megbizottak
35
6.5 A szerzodesek isteni biztosftekai
39
7. Osszefoglalas
41
A legjelentosebb asszir uralkodok (idorendi tablazat)
43
Irodalomjegyzek
44
Assur-ah-idina tronutodlasi szerzodese (kommentar)
46
Fuggelek Assur-ah-idina tronutodlasi szerzodese (szerzodesi szoveg)
I
Bekeszerzodes II. Ramses es III. Hattusilis kozott Kr. e. 1270-1280 koriil
XVIII
Az egyiptomi valtozat legfontosabb elteresei a hettita verziohoz kepest
XXI
Mursilis,
a hettitak kiralya es Duppi-Tessub, az amurruk uralkodoja kozti
szerzodes II. Muwattalis, a hettitak szerzodes
XXII kiralya
es Alaksandu,
Wilusa
uralkodoja
kozti XXVI
ELOSZO ^"
Egy a diplomaciatortenet altal meltatlanui mostohan kezelt korszakot kivanok bemutatni dolgozatomban. Egy olyan korszakot, amelyrol jogtudomanyi elemzesek szinte alig allnak rendelkezesunkre. A kutatas soran ezert elsosorban tortenelmi es regeszeti forrasokra tamaszkodtam, s az ilyen modon felvazolt torteneti tenyallast lattam el, illetve egeszitettem ki a jog es a politika minositeseivel. A bizonyitekok szabad merlegelesenek modern elvet kovetve tehat egy nem jogeros iteletet hoztam, vallalva a tevedes es a felsobb forumok biralatanak kockazatat is. Az Okori Kelet ket egymastol alapvetoen eltero diplomaciai paradigmajat vetem egybe. Egyiptom es Hatti (a Hettita Birodalom) mertektarto, konszenzuskereso, tehat osszessegeben hagyomanytisztelo politikajatol haladok az Uj-Asszir Birodalom a jelenkor nagyhatalmait idezo, zsenialis, am mohosaga es kegyetlensege miatt vegso soron
pusztulasra
karhoztatott gatlastalansagaig. A
tortenelmi, foldrajzi es
geopoiitikai hatter megrajzolasa utan - tortenelmi es nemzetkb'zi jogi parhuzamok napjainkig terjedo sorat is folvazolva - igyekszem mintegy leltarba foglalni es a jelenkor fogalomrendszereben ertelmezni az okori diplomacia lenyeges eszko'zeit es modszereit. igy a dolgozatban tobbek kozott a kovetkezo kerdesekkel foglalkozom: egyenlo es egyenlotlen felek kozotti szerzodesek, ezek fajtak szerinti csoportositasa (megnemtamadasi, szovetsegi, kolcsonos segftsegnyujtasi, beke es baratsagi szerzodesek), szerzodesi biztositekok (isteni tanusagtetel, istenekre tett eskuves, isteni atkok es aldasok, kolcsonos tuszcsere, az istenek helyesebben az isteneket megtestesito szobrok, mint nemzeti jelkepek foglyul ejtese), sorozatszerzodesek (tobb fellel, kulon-kulon, de azonos tartalommal megko'tott szerzodesek), kancellaria, szerzodeskotesi szertartasok, teruletenklvuliseg, teljhatalmu kiralyi megbizottak altal vezetett kulkepviseletek (helytartosagok), politikai menedekjog, szerzodesi szovegek hitelessege, a hallgatolagos fenntartas intezmenye, partutesek es tronviszalyok elokeszitese az asszir udvarban nevelt hazaarulokkal, a nemzeti szuverenitas felszarnolasa kozjogi eszkb'zokkel (fuggetlen allambol a kizarolag az asszir kiralynak felelos kormanyzo vezette tartomany lesz), es mintegy fizikai uton (a behodolt nepek rendszeres es tomeges kiteiepitese).
Mikor munkam soran feltarultak azok a kulonbozosegek, amelyek menten a birodalmi konszenzus poiitikat el tudjuk valasztani a totalis hoditas eszmejetol, ra .kellett dobbennem, hogy mindez nem a messzi regmult remalma csupan, hanem napjaink egeto valosaga. Ami az asszir dombormuveken lathato (a levert ellenseg asszonyainak megeroszakolasa, szamuzetes, nemzeti jelkepek meggyalazasa, a kisnemzetek lefegyverzese, a feltetlen hodoiat es egyetertes kifejezese az asszir kiraly kepviseloje fele, politikai menedekjogert rimankodo hazarulok az asszir kiraly labai elott) mintha a jelent idezne. Az assziroknak - Egyiptommal es Hattival ellentetben - sikerult megteremteniuk a nemzetkozi jog egyseget, ami nem lehetett mas, mint Asszfria sajat hazai joga. Modern hasonlattal elve az asszir kiraly volt egy szemelyben az USA, Oroszorszag es az ENSZ elso embere is. Afegyverek es a jog, egymast tokeletesen kiegeszito kettosevel turelmesen, tervszeruen es vegtelen etvaggyal hodftott. A jog volt az az eles es csillamlo dardahegy, mely eloszor dofte at az osszeroskado aldozatot. Aztan pedig a jog left az az abroncs, mely vegkepp kiszoritotta belole a szuszt. Egyetlen szerzodes sem volt oncelu, tehat sohasem egy fennallo helyzet tudomasul vetelere, dokumentalasara vagy ,,szentesitesere" iranyult, hanem egy jovobeni, az asszirok szamara meg kedvezobb egyezseg utjat egyengette el.
Mindazonaltal Assziria sem allando arnyekkent borult a kornyezo orszagok nemzeteire, hanem olyankent, amely kenytelen igazodni a nap jarasahoz, vagyis a korOlmenyek, az eroviszonyok folytonos valtozasahoz. Bar totalis allam volt, az ujkor birodalmaival ellentetben ez a totalitas csak a kozossegek, es nem az egyenek, nem az individumok szintjen ervenyesult. De az 6 csillaga is lealdozott, egyreszt a fenti tokeletlen totalitas miatt, masreszrol pedig egy kivedhetetlennek tuno geopolitikai torvenyszeruseg okan, mely kimondja, hogy a peremteruletek, a periferiak felol kiindulo vilagbirodalmak csak addig maradhatnak fenn, amfg torzsteruletuk, az anyaorszag nem valik az akkor ismert vilag kozeppontjava, azaz origojava. Ha ez megtortenik, mar csupan ido kerdese, hogy a szomszedos, immar naiuk is ehesebb nepek mikor kebelezik be a megroggyant birodalmat. Ezek utan mar csak az lehet ketseges, hogy az uj hoditok a regiek orokebe lepnek-e, mint peldaul Roma eseteben, vagy pedig a folddel teszik egyenlove, mint az egykor hatalmas Ninivet.
VI
AZ EGYIPTOMI UJBIRODALOM ES A HETTITA BIRODALOM NEMZETKOZI SZERZODESEI
Warpalarvas kiraly hodoiata a vegetacio istene elott. Szikladombormu Ivrizbol.
vn
/y, fi-7
1. ALTALANOS BEVEZETES ^~~
1.1 Az Okori Kelet geopolitikai helyzete Az Okori Kelet vilaga sokkal nagyobb kiterjedesu, tovabba osszehasonlfthatatlanul tudatosabban szervezett es retegzett vilag volt, mintsem azt az b'nhitt es kirekeszto gondolkodasu XX. es XXI. szazadi ember elkepzelne. Meg fbldrajzilag, vizrajzilag is nagyban eltert mai, siralmas allapotatol. Kozettani, eghajlattani es regeszeti kutatasokbol megallapithato, hogy a szuk ertelemben vett Okori Kelet (a Kisazsiai felszigettol a Kozep-Keletig, az India! szubkontinens nyugati partvidekeig terjedo terseg) a mainal joval csapadekosabb, ennel fogva dusabb novenyzetu es gazdagabb faunaju elohely volt, ameiynek adottsagait kiegyenlitettebb es egyben melegebb eghajlata is javitotta. Abbol a tenybol, hogy az eredetileg kozvetlenul a tengerparton elhelyezkedo egykori okori kikotovarosok mara mar tobb kilometerre esnek a partvonaltol, arra lehet kovetkeztetni, hogy az okorban - a melegebb eghajlat hatasara elolvado sarki jegsapkak vizkibocsatasa miatt - a vilagtengerek vizszintje is magasabban allt a mainal. Ez a jelenseg nemcsak azoknal a kikb'tovarosoknal figyelheto meg, amelyek bovizu folyok torkolatanal fekszenek, hanem azoknal is, amelyeknel nines folyotorkolat, tehat a folyamat nem, vagy nem elsosorban a folyohordalek feltolto hatasanak tulajdonithato.
1.2 Egyiptom geopolitikai helyzete Ez a tortenesz, illetve meg inkabb a diplomaciatb'rtenesz szamara esetleg mellekesnek tuno kbrulmeny valojaban kiemelt jelentoseget hordoz. A magasabb tengervizszint ugyanis magaval vonta azt, hogy a Foldkozi-tenger es a Voros-tenger kozott
a XIX.
szazadra
a
Szuezi-csatorna
megepitesevel
mestersegesen
helyreallitott osszekottetes az okorban meg termeszetes valojaban letezett. Ez pedig annyit jelent, hogy Egyiptom paratlanul kedvezo foldrajzi helyzetben volt, hiszen az akkoriban meg letezo, de sok esetben mar azidotajt is rendszeres kotrast es karbantartast igenylo tengeri ut mind az Egyiptomi Ujbirodalom sajat, mind pedig a kulorszagok
tersegei
kozott folyamatos
kereskedelmi,
gazdasagi
es
nem
utolsosorban politikai osszekottetest tett lehetove. Raadasul az elenk kapcsolattartas
vni
ugy valosulhatott meg, hogy a lerohanast vagy tartos megszallast kiviteiezni kepes kulfoldi szarazfoldi alakulatok tamadasa ellen Egyiptom a csatorna reven hathatos vedelmet elvezett. Mindebbol az szurheto le, hogy Egyiptom foldrajzi es strategiai helyzetet nem a zartsag vagy elszigeteltseg jellemezte, hanem eppen ellenkezoleg, a szabad mozgasteret es taktikai fuggetlenseget eredmenyezo vedettseg. Persze ettol Egyiptom meg mindig az Okori Kelet peremteruletei koze tartozott, de ez a periferialitas messze nem volt olyan letaglozo es lekuzdhetetlen, mint ahogy ezt korunk torteneszei beallitjak. Egyiptom masik rendkivul fontos sajatossaga merhetetlen gazdagsaga volt, amely egy onmagaban is eletkepes, alapvetoen ontorvenyu allamalakulatot hozott letre, amelynek
letehez
vagy fennmaradasahoz
a
k(ilso
hodftasok
nem voltak
elengedhetetlenul szuksegesek. Egyiptom gazdasagi szuksegleteit kielegithette a Foldkozi-tenger, Voros-tenger,
Indiai-ocean,
Perzsa-obol,
Arab-obol
kepezte
b'sszefuggo viziuton keresztul, mig a birodalmi lethez nelkulozhetetlen hoditasi kenyszert a libiai civilizaciok ellen inditott zsakmanyolo illetve tekintelyteremto celzatu bunteto expediciok reven vezethette le. A termeszetes terjeszkedesi iranyvonal Egyiptom szamara azonban nem a csak nehezkesen megkozelftheto es pacifikalhato Libia, hanem a Nllus felso folyasanal, a deli kataraktak tersegeben elhelyezkedo Nubia es a Kek-Nilus forrasvideken elterulo Etiopia volt. A kozel-keleti terseg Egyiptom szempontjabol elsodlegesen az utkozo zona szerepet tolthette be, amelynek jelentosege Mezopotamia es a Kisazsiai-felsziget nagy kiterjedesu, hagyomanyosan agresszfv kulpolitikat folytato birodalmainak pillanatnyi aktivitasatol fuggott.
A
Kozel-kelet
fontossagat
idorol
idore
fb'lertekelte
Egyiptom
nyersanyagigenye is (Egyiptom elsosorban a hajoepiteshez hasznalt, jo minosegu cedrusban szenvedett hianyt, amelyet a libanoni hegyi erdosegekbol tudott beszerezni), valamint az is, hogy a Szuezi-foldszorost (tengerszorost) a pillanatnyi foldtani es eghajlati adottsagok kozott mennyire es milyen erofeszitesekkel lehetett vedeni.1 A ,,Szuezi-csatornanak" az idqjarasi es tengerjarasi viszonyoktol fuggo vfzszintingadozasat ismerve, a zsido nepnek a Kivonulas Konyveben (Exodus) leirt csodalatos voros-tengeri menekiilese kezzelfoghato valosagga valik. Ha lehetseges menekulesi utvonalakat szamba vesszuk, akkor is egyertelmu, hogy Egyiptombol kitorni csakis a Sinai-felsziget iranyaban lehetett. Marpedig ma a Sinai-felszigetet csak a mesterseges, de - a Panamacsatomaval ellentetben - szintemelo zsilipek kozbeiktatasa nelkttl megepitett, vagyis a Foldkozi-tengert es a Voros-tengert egy szintben osszekoto Szuezi-csatorna valasztja el az afrikai kontinenstol. A voros-tengeri atkelesnek tehat csakis akkor lehetett ertelme, ha - barmilyen csokevenyes (eliszaposodott, elmocsarasodott)
IX
1.3 AHettita Birodalom geopolitikai helyzete A Kisazsiai-felszigeten fekvo Hettita Birodalom, amelyet allamszervezeti jellemzoi alapjan inkabb nevezhetnenk allamszovetsegnek, szinten az akkor ismert okori vilag peremvidekei koze tartozott. Ez a korulmeny az allamfejlodes szempontjabol egyreszt kedvezo volt, hiszen
a Folyokb'z sziintelen forrongasahoz kepest
viszonylagos zavartalansagot biztosltott. Masreszt azonban a birodalomepitest hadmuveleti es hadaszati okoknal fogva hatraltatta a kozponti teruletektol valo tavolsag. A lassankent egyseges allamalakulatba tomorulo hettita varosallamok ezenfelul nyelvuket, embertani sajatossagaikat es jogrendszeruket tekintve is kulonboztek az Okori Kelet tobbi nepetol. A hettitak nyelve - legtobb szomszedjukkal ellentetben -
az indoeuropai nyelvcsaladba tartozott,
s ennek
megfeleloen
antropologiailag is eltertek a kb'rnyezo, alapvetoen semita nepektol. Mindezen tenyezokkel osszefiiggesben - hiszen egy allam vagy egy nemzet jogrendszere annak tarsadalmaba, kulturajaba agyazodik - a hettita jog minosegileg is mas volt, mint a kortarsake. Az Okori Kelet alapvetoen kozjogi beallftottsagaval szemben a hettita jogban az egyen szabad mozgasteret hangsulyozo maganjogi elemek kiemelt szerephez jutnak. Hattusasban (a jelenlegi Torokorszag teruleten fekvo Boghazkoy), azaz Hatti fovarosaban feltart hatalmas leveltar az oroklesi, dologi es kotelmi jog olyan foku fejlettsegere kodifikacionak
es szabalyozottsagara is alapjat
utal,
ami egy
kepezhetne. Ami
a
modern mercevel mert
belso tarsadalmi folyamatok
szempontjabol, vagy szukebb allamjogi keretek kozott elonyosnek tunik, az a birodalomszervezes szemszogebol mar nem feltetlenul az. Ez annyit jelent, hogy amfg egy alapvetoen es hagyomanyosan diktatorikus felepitesu allam eseten - a formaban is - de a Voros-tenger ketteszelte Azsiat (az Igeret Foldjet) es Afrikat. Egyebkent a tortenetirok a zsidok kivonulasanak sikeret Egyiptom politikai es gazdasagi tervesztesevel, meggyengulesevel indokoljak, amelyet egy a zsidok atkeleset is lehetove tevo alacsony csatornavizszint megfeleloen alatamaszthat. A zsidokat uldozo egyiptomi sereg pusztulasara (az egyiptomi hadat elarasztotta a Voros-tenger vize, mikor a zsidok utan nyomult) a magyarazat egy esetleges tengeri vihar, egy hirtelen vizszintemelkedessel egyiitt jaro szokoar lehetett. Az sem elkepzelhetetlen, az egyiptomiak - harcaszati es kereskedelmi erdekeiknek megfeleloen gatakkal szabalyoztak a csatorna vizszintjet, s egy veletlen baleset vagy egy szabotazs-akcio nyoman bekovetkezo kivedhetetlen gatszakadas pusztitotta el csapataikat. A Biblia szavahihetosege targyaban csak emlekeztetoul jegyzem meg, hogy a XIX. szazad kozepeig, a nagy mezopotamiai asatasok megkezdeseig a
megfelelo anyagi, teruleti es nepessegi hatter biztositasa meilett - a hoditas es a terjeszkedes szinte szuksegszeruseg, addig a nagyobb egyedi szabadsagot nyujto orszagoknal mindez csak lehetoseg. S ha a terjeszkedes ezen ,,maganjogias" orszagokban el is indul, az altalaban nagy mertekben fugg az uralkodo szemeiyisegetol es ratermettsegetol. Azonban az ily modon letrejott hatalom is inkabb tekinteiyelvu, semmint egyeduralmi jellegu, s az azt ovezo tarsadalmi konszenzus is kettos gyokeru, vagyis egy folytonosan ujrafrt es ujraertelmezett nemzetfogaiomra, valamint egy kiemelkedo allamferfira epit. A ,,szabad" orszagoknal tehat alkalomrol alkalomra meg kell ,,teremteni" a kivalasztottat, aki tehat nem egy onmukodo torvenyszeruseg eredmenye, es nem is egy ontoforma termeke, hanem egy a nemzet letebe nyomott ,,genetikai kod", amely kedvezo esetben alakot olt.
1.4 Assziria geopolitikai helyzete A fentiekbol nyilvanvalo, hogy Assziriatol elteroen, mely meltan tarthat igenyt az elso vilagbirodalom clmere, Egyiptom es Hatti periferialis geopoiitikai helyzete miatt csak korlatozott nagyhatalmi celokat fogalmazhatott meg es erhetett el. Assziria ugyanis a nepek olvasztotegelyebol, az Okori Kelet mertani kozeppontjabol, szinte az origobol indult ki. Mindazonaltal fontos kiemelnunk azt, hogy barmennyire meghatarozo is a hoditas szempontjabol a kozponti elhelyezkedes, a legnagyobb birodalmak fejiodesuk korai szakaszaban - meg ha ekkor sokkal kisebb leptekekrol van is szo szinten peremteruleteknek szamitottak. Assziria a sumerok tavoli emlekevel, a nagyszeru akkadok arnyekaban es a vad hegyi torzsek szoritasaban tette meg elso lepeseit ugy, hogy nem elpusztitani akarta a peldaado elodoket, hanem az orokukbe lepni. Ahogy a buszke Roma is a kesobb leigazott Trojatol szarmaztatta magat, az etruszk osoket sem tagadva meg, ahogy a kis Macedonia a hellen vilag hatarmezsgyejerol kitort, es eggye valva a gorog nemzettel a nagy keleti birodalmi eszmet felton es ovon fogalmazta ujja, ahogy az osszes nyugati barbar is a romai csaszar cimere ahitozott, es egy ido utan mar nem romboini akart, hanem epiteni, mert romaibbnak erezte magat a szuletett romainal, ugy az asszirok is megleltek azt a babiloniai nepet, mely aranykalitkaba zarva bar, de a legyozhetetlen asszir kiraly fiveretol vezerelve megkulonboztetett helyet kapott a diplomaciaban. torteneszek meg Ninive varos letezeseben sem hittek, azt egy Szentirasbeli allegorianak veltek, azonban a
XI
A mai ember talan nem is erti, miert volt erre szukseg. A mai ember, aki csontig hatolo diktaturak alatt senyvedett, s meg most is a kiszolgaltatottsag es a gyokertelenseg tarsadalmaban el, nem tudja, hogy a multban fejezodik ki a jelen, s minel dicsobb a mult, annal igeretesebb a jovo. Ezt az tenyt az is alahuzza, hogy minel tavolabb megyunk vissza az idoben, annal kozelebb kerulunk a Teremteshez, s ha ki tudjuk mutatni az osokkel valo megszakitatlan folyamatossagot, a ver- vagy eszmebeli rokonsagot, akkor mi is reszesulhetunk az elodok es a Teremto szinte mindennapos es majdnem szemelyes jellegu kapcsolatanak gyumolcseibol. Egyek lehetunk a regmult istenkiralyaival, akiknek muvet nem megsemmisiteni, hanem tovabb alkotni akarjuk.2
2. AZ OKORI DIPLOMACIA VEZERLO ELVEI 2.1 Lingua francak a mertektartas es a mohosag jegyeben Az Okori Kelet - napjaink apokaliptikus es totalitarianus vilagaval szemben - igenis tolerans kozeg volt. Elni es elni hagyni, ez volt a vezervonal. A ,,jaj a legyozottnek" politikai elv csak kivetelesen ervenyesulhetett. Mi sem bizonyitja ezt jobban, mintsem az, hogy a diplomacia, a nemzetkozi kapcsolatok egyezmenyes nyelve, - mintegy lingua francakent - egeszen a hellenisztikus korig az akkad, egy mar a tortenelem szinpadarol letunt nep nyelve volt. Ezutan - meg a Romai Birodalom viragkoraban is a gorog left a tudomany es a politika nyelve. Ez a hagyomany - igaz, egy masik kozvetito kozegen, a latinon keresztul - az egesz europai kozepkorban a kora ujkorral bezarolag erintetlenul fennmaradt. Csak ekkor, a francia abszolut monarchia kialakulasaval tb'rte meg e nemes tradfciot az europai politikai kultura, mikor felcserelte az elodok
kiforrott bolcsessegenek
nyelvet
az
uj tronkovetelok
mohosaganak es onteltsegenek nyelvevel, ekkor eppen a franciaval.3
regeszeti fx5ltarasok csattanosan bizonyitottak a Biblia igazat es tenyszeriiseget. • Modernebb parhuzamkent eleg csak a magyar tortenelemre, a magyar nemzeti emlekezetre utalni, amelyben az allam- es honalapfto Arpadhaziakat az utodok mindig is megkiilonboztetett figyelemben es tiszteletben reszesitettek, meghozza olyannyira, hogy az osszes magyar szent uralkodo az Arpadok koziil kerult ki, amely minden mas europai uralkodohaznal tobb szentet adott a katolikus es apostoli anyaszentegyhaznak. J A gyorsulo idok a franciat mar gyorsan kikoptattak a hasznalatbol. A francia eredeti hidfoallasait csak a jog szferajaban tarthatta meg, de itt mar nem sajat jogan, nem a hodito allam jogan orzi poziciot, hanem a
Ma az agresszivitas es a diplomacia nyelve egyarant az angol. Nem kell agyafurt diplomatanak lenni, hogy belassuk, ez nem tul szerencses parositas, hiszen a diplomacia - elnevezesebol eredoen is - sohasem az ellentetek felnagyitasan, hanem eppen ellenkezoleg, azok megegyezesen alapulo elsimitasan munkalkodott. Korunkban azonban, az eiso vilaghaborut lezaro Parizs kornyeki bekerendszer ota szinte mar hagyomanyszeruen, a bekeszerzodesek nem beket kfvannak teremteni, hanem - minel megalazobb, es ezert hosszu tavon nyilvan teljesithetetlen feltetelek kikenyszeritesevel - csak az ellensegeskedes magvat akarjak elhinteni. llyen esetek - mint a dolgozatban majd latni fogjuk - az Okorban is elofordultak, am egyuttal kivetelszamba mentek, s csak abban az esetben alkalmaztak oket, ha az akaratat a masikra erolteto fel az alarendelt partner szinte elkerulhetetlen szerzodesszegeset kockazatmentesen tudta a maga javara forditani.
2.2 Celzatos fegyversziinetek a totalitas szolgalataban Eppen ezert a vegso megszallast elokeszito albekeket,4 az asszirok - hisz jellemzoen oroluk volt szo - csak egy-egy orszaggai kotottek meg (pi. Turosszal), azaz rendszerszeruen, orszagcsoportokra kiterjesztve sose alkalmaztak oket. lly modon kivantak megelozni az esetleges foldcsuszamlasszeru kotelessegszegeseket, amik
komoly
presztizsveszteseggel
kenyszerhelyzetbe
hoztak
volna
jaro
es
oket.
Az
kivitelezhetetlen ilyen
,,masodik
beavatkozasi szandeku"
megallapodasoktol kulonoskeppen ovakodtak akkor, ha a szerzodesben rogzitett megtorlas vegrehajtasahoz nem volt elegendo sajat erejuk, s ezert sztikseg volt kulso szovetseges hadak bevonasara is.5 Alapveto tanulsag tehat, hogy az albekek, vagy inkabb celzatos fegyverszunetek a tipikusan tobb evtizedig tarto hodltasi folyamat kontinentalis jogrendszer egyik legjelentosebb letetemenyesekent. Tovabbi sorsat ezert a kontinentalis es az angolszasz jogrendszer europai unios vetelkedese szabja majd meg. Ilyen — a kesobb kirobbano, mindent eldonto habortit elore megpecsetelo — bekeszerzodest kotott az okori Roma is Kr. e. 202-ben a zamai iitkozetben megvert Kartagoval, melyben a punokra kenyszeritett, rendkivul siilyos fegyverzetkorlatozo rendelkezesek mellett meg azt is kikotottek, hogy Kartago onvedelmi habonit kizarolag Roma elozetes engedelyevel folytathat. Ezt a szerzodesi pontot a punok onhibajukon kiviil - a romaiak beleegyezo nyilatkozatanak szandekos kesleltetese miatt - a numidiaiak oket ert tamadasa soran megszegtek, s ezzel alapot szolgaltattak arra, hogy Roma a III. pun haboruban (Kr. e. 149-146) vegleg megsemmisitse oket. 5 A dolgozatban majd latni fogjuk, hogy olykor az asszirok sem merik fel kello koriiltekintessel az eroviszonyokat, es egy olyan allamot akarnak idonek elorte meghodftani, amely ereje es fejlettsege osszessegeben meg sem kozeliti az oveket, azonban az adott pillanatban, vagy akar tartosan is (egyetlen hatalom
XIII
zarofelvonasakent johettek csak szamitasba egy rendszerint poiitikailag elszigetelt,
foldrajzilag es
teruletileg mar altalaban megcsonkitott, anyagilag es
erkolcsileg vedtelenne valt orszag eseteben, de csak akkor, ha az asszirok sajat erobol tudtak levezenyelni a vegso csapast, amihez legfeljebb a megtamadando orszagba telepftett belso ellenzek, es a lefizetett vagy megfelemlitett arulok tamogatasat vettek igenybe.6
2.3 Az asszir paradigmavaltas Ha vegigtekintunk a fuggelekben megtalalhato egyiptomi es hettita szerzodeseken, majd ezeket osszehasonlitjuk a mintegy 500 evvel kesobb keletkezett asszir szerzodesekkel,
egyertelmuen
eszieljuk
az
idokozben
bekovetkezett
paradigmavaltast. Egyiptommal es Hattival ellentetben Asszirianak letfeltetel volt a hodftas, ezert sohasem volt erdeke tartos status quo kialakitasa. Assziria tehat rendkfvul aktiv diplomaciai tevekenyseggel arra torekedett, hogy a terseg eroviszonyait lassan, de biztosan a maga javara formalja at. Ezt a celt termeszetesen nem lehetett bizonyos foku eroszak alkalmazasa nelkdl elerni. Igy a konfliktusok kielezodesere elobb utobb sor kerult, azonban Assziria - eroforrasaival takarekosan gazdalkodva - ilyen modon is kepes volt egy evszazadokon keresztul mukodo, onfenntarto es onfejleszto rendszer letrehozasara.
akcio radiusza sem vegtelen) a leigazando orszag olyan helyzeti elonyt elvez, amely a honvedo haboriit az 6 javara donti el (pi. Elam esete). 6 Franciaorszag, mikor Nagy-Britannia erdektelenseget, es az Amerikai Egyesiilt Allamok tapasztalansaggal is tetezett s/okasos politikai sziiklatokoruseget kihasznalva, gyozelmi mamoraban, bossziivagytol hajtva kieroszakolta a Parizs kornyeki bekeket, az osszes letezo diplomaciai hibat elkovette. Peldatlanul megalazo feltetelekkel kotott bekeszerzodest tobb allammal, koztiik olyanokkal, amelyek tole tavol fekszenek, es soha nera tartoztak erdekszferajaba pi. Magyarorszag, Bulgaria, Torokorszag. Kovetkezeskeppen a szerzodesi kotelezettsegek kikenyszeriteset az egymassal is vetelkedo, kulon-killon es egyiittesen is gyenge szovetsegeseire bfzta, amelyeknek jo resze fuggetlenseget regebben elvesztette, vagy korabban egyaltalan nem, esetleg csak nagyon rovid milltra visszatekintve rendelkezett allamisaggal. Minthogy esendo szovetsegeseivel eppiigy nem volt kozos hatara, mint a megcsonkitott orszagokkal, meg ha akart volna, akkor sem nyujthatott volna segitseget nekik egy katonai konfliktus eseten (PL Gorogorszag vs. Torokorszag, Lengyelorszag vs. Nemetorszag). 6si ellenlabasaval, a vele kozvetlentil hataros Nemetorszaggal ligy bant el, mintha az a vegso megsemmisules kiiszobere erkezett ' volna. Ezenfelul Franciaorszag oriasi vervesztesegeket is szenvedett a haboniban, ami nemhogy ovatossagra Ssztonozte volna, hanem epp ellenkezoleg, a potencialis fohadszinteren (Europa) valo gyengiilese aran is ragaszkodott harcaszati szempontbol jelentektelen tengerentuli gyarmati teriiletek megszerzesehez.
xv
3. AZ EGYIPTOMI-HETTITA BEKESZERZODES x' 3.1 A kadesi csata katonai vetuietei Az Egyiptom es Hatti kozt Kr. e. 1280 korul letrejott bekeszerzodes nem annyira rendszerszerusege, mint inkabb az orok beket valosagosan rogzfto nemes es eszmenyi tartalma miatt tett szert kimagaslo jelentosegre.7 Az egyezseg hattereben a ket birodalom szfriai hatarviszalya volt, amelyet az amurruknak a hettitaktol valo elpartolasa es a faraohoz tb'rteno atallasa valtott ki, s amely aztan a II. Ramses vezette Egyiptom es a Muwattalis vezerelte Hatti kozt a Kr. e. 1296 korul lezajlott kadesi utkozetbe torkollott. A kadesi csatanak hatalmas irodalma van, azonban a szerzok velemenye alapvetoen megoszlik a tekintetben, hogy az b'sszecsapas valoban olyan veres es olyan sorsfordito volt-e, mint ahogy az a koztudatban elterjedt. Maguk az erdekeltek, azaz hettitak es az egyiptomiak sem szolgaltatnak errol perdonto adatokat, hiszen II. Ramses nagy verveszteseggel jaro, de egyertelmu gyozelemkent konyveli el a csatat, mig Hatti melysegesen hallgat az ugyrol. A bevetett erok nagysaga, valamint az utkozet tenyleges lefolyasa sem tisztazott,8 s fgy talan helyesebben tesszuk, ha az eroprobat inkabb politikai, diplomaciai semmint katonai oldalrol klsereljuk meg megkozelfteni.
7 A szerzodes jelenkorig eloremutato fontossagat az is jelzi, hogy az eredetileg a karnaki templom falara felvesett szoveg pontos masolata disziti az ENSZ New York-i szekhazanak falait is. 8 Egyes tortenetirok szerint a hettita kiraly a farao felderitoinek megtevesztesevel cselt vetett es az Orontes folyon atkelve mintegy 2500 fonyi, harci szekeresekbol allo hadosztalyaval rajtaiitott II. Ramses 5000 fot szamlalo seregtesten, s azt rovid ido leforgasa alatt szetszorta. Az egyiptomi armada es maga a farao is csak a rendkivul vegyes osszetetelii, tobb nepet egyesito hettita sereg fegyelmezetlensege miatt menekiilt meg, mivel egy egyiptomi tartalekalakulat meglepetesszerii rohamot inditott a magukat gyoztesnek hivo es igy fosztogatasba kezdo hettitak ellen. Az ellentamadas nyoman a hadmuveleti egyensiily, ligy tiinik, helyreallt, s az ellenseges hadak - levonva a kovetkezteteseket - tovabbi harci cselekmenyek nelkul elvonultak. A csata igy dontetlennel zarult, de mivel eredetileg az egyiptomiak leptek fel tamadolag az eszak-szfriai hatarvidek biztositasa celjabol, es ennek erdekeben egy hettitaellenes szo'vetsegi rendszert akartak osszekovacsolni, s ez az amurruk hettitakhoz valo visszateresevel nyilvanvaloan meghiiisult, a haboriiskodas nyerteseinek inkabb a hettitak tekinthetok. A kerdqjelek elsosorban katonai szempontbol merulnek fel. Szinte elkepzelhetetlen ugyanis az, hogy egy 2500 fos, (a korabeli leirasok szerinti szarazsagban sziiksegkeppen hatalmas porfelhot kavaro. es a katonalovak patadobogasatol hangos) harci szekerezo hadosztalyt ne lehessen meglatni, vagy inkabb meghallani, amint tervszerii es fegyelmezett atvonulast feltetelezve - mintegy egy-ket ora alatt atkel az Orontes-folyo fb'lott acsolt fahidon, esetleg fahidakon. Az is a hettitak cselvetese ellen szol, hogy Kades es kornyeke mar tQbb hettitaegyiptomi iltkozetet is megelt, tehat a habonis felek feltehetoen jol ismertek a terepet, s igy egymast aligha tudtak kiilonoskeppen meglepni. Az is esszeriitlennek tiinik, hogy egy olyan sereg, amely kepes az ellenseg tudta nelkul egy vagy tobb hidfoallast letesiteni, es azon zokkenomentesen megszervezni az ellenseg szamara eszrevetlen atkelest, gyozelmi mamoraban elfeledkezik a legelemibb ovintezkedesekrol is.
3.2 A kadesi csata diplomaciai oldalrol *r
A sziriai terseg mind a Hettita Birodalom, mind pedig Egyiptom szempontjabol peremteruletnek
szamltott.
Feltetelezheto
tehat,
hogy
- ' a
gazdag
kereskedovarosoktol beszedett jelentos adobevetelek ellenere is - ezen hoditasok fenntartasa a birodalmi kozpontoktol valo szamottevo tavolsag es a hatarorvidek jelleg miatt ott allomasoztatott nagy letszamu, megerositett helyorseg folytan osszessegeben penzugyileg veszteseges volt. A hodftasokat ennelfogva nem volt erdemes mindenaron megvedeni, es foleg ugy nem, hogy ilyen modon nem egy kis kereskedovarossal, hanem egy utokepes nagyhatalommal kell osszetuzesbe kerulni. Az ellensegeskedesnek marcsak azert sem volt ertelme, mivel sem Egyiptom, sem Hatti nem volt kepes a kis varosallamok totalis meghodftasara, hiszen azok altalaban jol kiepitett erodrendszerekkel birtak, s ezek elfoglalasa csak hosszu evekig tarto ostromzar alkalmazasaval volt elkepzelheto.9 Az ilyesfajta kiehezteteses taktika ami nemcsak a vedok fizikai es erkolcsi megsemmistileset idezte volna elo, hanem az ostromlok moralis feimorzsolodasat is kivaltotta volna - pedig egyenerteku a remelt elonyok ertelmetlen elpusztitasaval is.
3.2.1 A totalis hoditas akadalyai Ezt a totalis hodltast, ami voltakeppen a gazdasagi es tarsadalmi elet gyors es zokkenomentes ujjaszervezeset jelenti, csakis egy megfelelo kozigazgatasi, katonai es hfrszerzesi eszkozokkel rendelkezo vilagbirodalom hajthatta vegre, de azt sem egyik naprol a masikra, hanem hosszu evtizedek hadaszati es diplomaciai elokeszftese utan. Mint a dolgozatban latni fogjuk, meg a fenti modszerek es intezmenyek
egesz
arzenaljat
mukodteto
Asszfrianak
sem
volt
egyszeru
megvalositani ezt a celt,10 pedig kb. 1200 eves fennallasa alatt szinte letelemeve valt Ebbol a hadaszati sziiksegszerusegbol is kovetkezik, hogy mezei hadakkal, barmekkora erot kepviseljenek is, donto folenyt szinte keptelenseg kiharcolni, tehat azok az elmeletek, amelyek a kadesi csatat sorsforditova avatjak, nyilvanvaloan tulzoak. (A varak es erodltesek kiemelt jelentosege nem kizarolag az okor sajatja, hiszen ez nagyjabol az I. vilaghaboniig fgy maradt, pi. Verdun, Premysl erodftmenyrendszereiert folytatott harcok.) 10 Ilyen modszerek voltak peldaul a kovetkezok: a kiszemelt allamok vazallus sorba taszitasa, az uralkodo osztaly felhigitasa, az ifjii sarjak Assziriaban torteno atnevelese, tronkovetelok burkolt vagy nyilt tamogatasa, az ellenszegiilok titkosszolgalati eszkozokkel torteno elpusztitasa, vagy egyfajta atteteles ,,szalamitaktika" alkalmazasa beepitett embereken, besugokon, de akar a hivatalos asszir diplomaciai testiileteken keresztiil is, akik politikai nyomasgyakorlassal kikenyszeritik a helyi uralkodobol a nekik nem tetszo egyenek megsemrnisiteset, vagy szamiizeset, es vegill mintegy vegso ervkent a meghoditott nemzet teljes korii es tSmeges 9
xvi
a hoditas. Mindket birodaiom erdeke tehat azt kivanta, hogy lehetoleg bekes uton ugy osszak fel egymas kozott a Mediterraneum kozel-keleti tersegeit, hogy a katonai ,»-• ellenorzes11 (hiszen a szo klasszikus ertelmeben vett hoditasrol itt aligha beszeihetunk) koltsegei ne haladjak meg a fuggo helyzetu, de az elenk kereskedelmi forgalom
nyoman12 altalaban tehetos varosallamokbol befolyo adobevetelek
osszeget. Az sem mellekes tenyezo, hogy az un. tengeri nepek13 es az Uj-Asszir Birodalomnal bar meg lenyegesen kisebb teruletu, de legalabb akkora etvagyu Kozep-Asszir
Birodaiom is komolyan fenyegette a ket vetelkedo hatalom
hegemoniajat, s az ellenuk valo vedekezes kulcsa eppen a kikotovarosok sorsanak rendezeseben rejlett. A kis varosallamoknak is erdekeben allhatott a ket nagyhatalom kb'zti egyetertes, hiszen egy alacsonyabb civilizacios fokon allo allo, barbar, vagy barbarnak tartott nep tamadasa sokkal artalmasabb lehetett rajuk nezve, mint egy a hetkoznapok valosagaban kevesbe tetten erheto, mindazonaltal kiszamithato viszonyokat teremto nagyhatalmi uralom, vagy inkabb egyfajta vednb'kseg.
3.2.2 Kiut a patthelyzetbol A
kovetendo diplomacia
keplet tehat
egyertelmu volt,
azonban ennek a
sziiksegszerusegnek a kozvelemennyel valo elfogadtatasa - elsosorban egyiptomi reszrol - mar komoly akadalyokba utkozhetett. Az a II. Ramses, aki latvanyosan szakftott kozvetlen elodei belso ugyekben elmerulo, bezarkozo politikajaval, es egyben meghirdette a latvanyosabb nagyhatalmi politikai iranyvonalhoz valo visszateres
programjat,
igencsak
nehezen
tudta
volna
-
szamottevo
kitelepitese a birodaiom legfelreesobb szegleteibe, ahol sorsuk - az ott eltoltott ido es a veluk sziiletett alkalmazkodasi kepesseg fuggvenyeben - az idegen nepek kozti feloldodas, vagyis egy elnyujtott es megalazo nemzethalal lehetett csak. " Ilyen korlatozottan fuggo viszony alakulhatott ki a kozepkorban az Arpadok es a dalmaciai kereskedovarosok kQzott is, amelynek kereteben Magyarorszag biztosftotta a dalmat kereskedelem zavartalansagat a velencei vetelytarsakkal szemben, aminek fejeben a dalmat kereskedovarosok eifogadtak a magyar kiraly fohatalmat, s egyuttal vallaltak a rendszeres adofizetest is. 12 Arrol sem szabad megfeledkezni, hogy egy megfontolatlan, totalis hodftasi kiserlet, amelynek a feltetelei sem Egyiptom, sem pedig Hatti reszerol nem voltak adottak, a kereskedelmi elet gyors osszeroppanasahoz is vezethetett volna, tekintettel arra, hogy - az asszirokkal ellentetben - egyik nagyhatalom sem left volna kepes sajat eroforrasaira tamaszkodva atvenni a kozel-keleti gazdasag iranyitasat. Az igy kialakulo gazdasagi valsag, amely vegso soron politikai vakumot teremt az Egyiptom es Hatti kozti utkozozonaban, mindket orszag nagyhatalmi statuszat is vegveszelybe sodorhatta volna azaltal, hogy a politikai legiires ter szivo hatasa nyoman a terseg ellenseges hadak celpontjava valhat. J Az egyiptomi kultiiraval sok rokonvonast mutato, s a - fennmaradt abrazolasokbol kitiinoen - az egyiptomi nephez embertanilag is kozel allo. velhetoen a tengeri nepek (talan dorok) tamadasa kovetkezteben elpusztulo kretai magascivilizacio bukasa is into jel lehetett.
xvn
tekintelyveszteseg
nelkul
-
megindokolni a korabbi
szerzemenyek
bekes
atengedeset a Hettita Birodaiom javara. Valamifele osszecsapas, de legaiabbis egy kivalo propaganda-erteku erodemonstracio tehat elkerulhetetlennek tunt, aminek az elonyei az alabbiakban foglalhatok ossze: a.) A kulso ellensegge! valo hare altalaban 6'sszekovacsolja a belso kuzdelmektol megosztott nemzetet, amely igy - akar eron felul is - kepes kiaknazni anyagi, szellemi es tarsadalmi forrasait; b.) Az altalanos hadi mozgositas soran kialakulhat egy olyan, a vezer irant minden teren elkotelezett katonai es politikusi kar, amely a veszely elmultaval is ertekes es megbizhato tamasza lehet az uralkodonak; c.) A megszallt tengermelleki teruleteken valo fokozott katonai jelenlet korlatozza az esetleges elszakadasi torekveseket, s egyben a fo rivalisokban is tudatosul Egyiptom harci ereje es keszsege. d.) Amennyiben nem az ellenfel totalis megsemmisftese a eel, ugy egyreszt - a hatas-ellenhatas torvenyszeruseget figyelembe veve14 - a totalis vereseg sem valoszinu, masreszt kedvezo kimenetelu haboru eseten a legyozott, de nem megalazott
ellenseggel
kolcsonosen
elonyos
felteteleket
tartalmazo,
tartos
bekeszerzodes kb'theto; e.) Az igy megszerzett, jelentos erot kepviselo, de kozvetlen fenyegetettseget nem teremto, s a visszafogott bekefelteteleknek kb'szonhetoen nemzetkozi tekintelyet is megorzo szovetseges15 mind a belso tronkovetelokkel, mind pedig a kulso agresszorokkal szemben is kello tamogatast nyujthat.
Itt nem csupan jogbolcseleti szempontok miatt kell torvenyszerusegrol, es nem torvenyrol beszelntink, hanem azert is, mert a hatas-ellenhatas szabalyszeriisege olykor meghazudtolja sajat magat Az I. vilaghaborut megelozoen, illetve azalatt a sem onallo kiilkapcsolatokkal, sem pedig fiiggetlen diplomaciaval nem rendelkezo Magyarorszag nem eszlelte azt, hogy a kOrnyezo allamok - az Antant hatalmak altal is gerjesztett, vegtelen mohosagukban - szinte le akarjak torolni a terkeprol, s ezert sajat - rendkivul korlatozott erdekeibol es celkitiize'seibol kiindulva - azt feltetelezte, hogy teriileti serthetetlenseget semmi veszely nem fenyegeti. A tortenelem sajnos racafolt erre naiv johiszemiisegre. Ilyen bekeszerzodesre jo pelda az 1866-os porosz-olasz-osztrak haboriit lezaro egyezmeny, amelyben Poroszorszag sajat reszre nem vett el teruleteket a Habsburg-monarchiatol, (csak a katonailag egyebkent tonkrevert Olaszorszag reszesult a Monarchia teriileteibol), vagyis az megorizhette tekintelyet, s igy (immar Osztrak-Magyar Monarchiakent) a kesobbi Nemet Birodalom leghlisegesebb es legkitartobb szovetsegeseve valt.
xvm
3.3 A kadesi csata mint legitimizacios tenyezo *' A fentieket szem elott tartva tehat egy egyiptomi expedicios sereg veszi utjat Sziria feie, hogy az ott allomasozo helyorsegek nelkOlozheto egysegeivel kiegeszulve osszemerje erejet a hettita hadakkal. A hettita alakulatok azonban folenyben vannak az egyiptomiakhoz kepest. Hatorszaguk, valamint az aitaluk iranyitott szovetsegesi kor a torzsterulethez sokkal kozelebb van, ezert a felderites eredmenyesebben folytathato, tovabba a biztositando utanpotlasi vonalak is rovidebbek, vagyis azok ellenorzese kisebb letszamu es csekelyebb harcerteku csapatokat von el a foeroktol. A hettitak eselyeit javftja ezen fb'lul az is, hogy az 6 terhoditasuk ebben az idoszakban
szinte folyamatos,
mig
Egyiptom
egy
hosszabb, kulpolitikailag
visszafogott idoszakot probal lezarni ezzel a hadjarattal, s ez termeszetesen magaban hordozza a harcaszati es - a szovetsegi rendszerek szilardsaga szempontjabol sorsdonto - diplomaciai hibak elkovetesenek kockazatat is. Vannak persze olyan tenyezok is, amelyek Egyiptomnak kedveznek. Amig Hatti egy olyan allamszovetseg, amelyben a tronutodlas - a csaszarkori Romat vagy az europai kozepkort idezve -
meglehetosen rendezetlen, s ez idorol idore
valsaghelyzetet idez elo, addig Egyiptom abszolut monarchiaja, - mintegy kulon vilagkent
- a kulso
szemlelo
szamara mind
katonailag,
mind
politikailag
megingathatatlannak tunik. A hettitak ugyan egyertelmuen jobb es rugalmasabb diplomatak, mint az egyiptomiak, azonban mig az elobbiek szamara a szerteagazo kulkapcsolati rendszer szinte letfeltetel, egy megkerulhetetlen kenyszer, addig az utobbiaknak a diplomacia csak egy lehetoseg, amelyet komolyabb kovetkezmenyek nelkul akar kihasznalatlanul is hagyhatnak. Mindent egybevetve, jellegzetes patthelyzettel
allunk
szembe,
amelyet
egy
mezei
iitkozet,
akarmekkora
embertomegeket mozgositson is - a mar korabban ismertetett okoknal fogva semmikeppen sem donthetett el, arra azonban egyertelmuen alkalmas volt, hogy a fennallo katonai es politikai realitasokat felismertesse, tudatositsa es legitimizalja. A legitimizacio szempontjabol azonban mar korantsem volt mindegy, hogy mekkora csataba torkollik a diplomaciai sakkjatszma, s aztan hogy oldodik fel annak feszultsege.
3.4 Kerdojelek a kadesi csata koriil Maganak az utkozetnek a kimenetelerol mar roviden szoltam. Tekintettel arra, hogy a konfliktus kielezodese elott az egyiptomiakhoz atpartolt amurruk visszatertek a hettitak szovetsegi rendszerebe, s igy Egyiptom sziriai hoditasi kiserlete hamar elvetelt, valoszinusitheto Hatti gyozelme. Az a teny, hogy a bekeszerzodesben a farao fiverenek nevezi a hettita kiralyt, mig az asszirok uralkodojanak ebbeli igenyet gogosen visszautasitja, szinten hettita ternyeresre utal. A farao, egy ontorvenyu es sajat korein beliil egyetemessegre torekvo isteni vilagrend fdldi vezere s letetemenyese ugyanis nem akarkit fogad el batyjaul. Egyes tenyezok azonban fokozzak a bizonytalansagot. llyen az is, hogy a farao egyertelmu gyozelemkent ertekeli a csatat meg ugy is, hogy sajat bevallasa szerint elete az utkozet egy valsagos szakaszaban veszelyben forgott tabornokainak erelytelen hadvezetese miatt. A masik furcsasag az, hogy a hettitak - jelenlegi ismereteink szerint - meg csak emlitest sem tesznek a csatarol sem a bekeszerzodesben, vagy annak preambulumaban, sem pedig mashol. Az is meglepo, hogy - a legfrissebb kronologiakat alapul veve - a csata es bekekbtes kozott 10-15 ev is eltelt, ami a bekeszerzodesben tenylegesen megmutatkozo eltokeltseg es egyetertes ellenere a politikai szandekok kiforratlansagara es tisztazatlansagara utal.16 Meghbkkento az, hogy egyes forrasok szerint maga a hettita uralkodo (Muwatallis) is meghalt az iitkbzet soran, de ez az esetek dbnto tobbsegeben kaoszt es kezelhetetlen zurzavart kivalto szerencsetlenseg egyaltalan nem tukrozodik az ellensegeskedest lezaro egyezmenyben.
Az
alabbiakban
igyekszem
megvilagitani
ezeket
az
ellentmondasokat. Minthogy a bekeszerzodest a szerzodo felek mindenfele jogkikerulo celzat nelkul maradektalanul
betartottak,
okkal
feltetelezhetjuk,
hogy
a
benne
foglalt
rendelkezesek mindket fel erdekeit egyarant es kbzel egyenlo mertekben szolgaltak. Mivel a szerzodesek betartasa nem pusztan eszervek kerdese, hanem azt az emberi 16 Az altalaban fegyverszUneti egyezmennyel biztositott fegyvernyugvas es a hadiallapotot jogilag is megsziinteto bekeszerzodes alairasa kozott olykor evtizedek is eltelhetnek. PI. A nyugati szovetsegesek csak a l l . vilaghaboni utan tb'bb mint negyven evvel koto'ttek meg az immar egyseges Nemetorszaggal a bekeszerzodest. Japan es (az ENSZ altal is elismerten a Szovjetunio jogutodjanak tekintett) Oroszorszag (a Kuril-szigetek negy legdelebbi tagjanak vitatott hovatartozasa miatt) meg a mai napig sem irtak ala a II. vilaghaborut lezaro bekeszerzodest. A ket Korea kozott is meg az 1953-ban alafrt fegyverszunet van hatalyban, igaz ugyan, hogy a ket orszag ko'zti (idonkent harci cselekmenyekbe torkollo) ellenseges viszony jelenleg is tart.
xx
es politikusi szemeiyiseg legfontosabb mozgatorugoi, vagyis az erzelmek is alapvetoen befolyasoljak, nagy biztonsaggal kijelenthetjuk, hogy a szerzodes ,,alairasakor" a ket hatalom kozott kiegyensulyozott, barati viszony allt fonn. Ez a zavartalan osszhang azonban szinte kizarja annak a lehetoseget, hogy a ket orszag kozott egy olyan tobb ezer aldozatot kovetelo, kegyetlen Qtkozet zajlott volna le, amelyben az egyik szerzodo fel, nevezetesen II. Ramses farao szemelyesen erintett es kis hijan odavesz, valamint a - szemelyesen nem, csupan kozvetve, az altala kepviselt allam reven erdekelt - masik uralkodo kiralyi elodje meg is hal. Az a mindket fel reszerol eszlelheto nagy foku tapintat es megertes, amellyel - a masik politikai szokasrendszeret es etikettjet is figyelembe veve - intezik el ezt az ugyet, nem az egykori adaz ellensegek kepet idezi fel. Eppen ellenkezoleg, mindez egy eros es kiteljesedett politikai hagyomanyban gyokeredzo jozan egyuttmukodesre mutat.17 Felmerult mar az a kerdes is, hogy miert hallgatnak a hettita forrasok a kadesi utkozetrol. Tobb valaszlehetoseg is adodik:
3.5 Lehetseges megoldasok 1.) Nem is volt kadesi csata, s ezert nines is mit kobe vesni. Ez tunik a legkevesbe valoszinu eshetosegnek, azonban ha megis igy lenne, az sem volna pelda nelkul allo a tortenelemben. Emlekezzunk csak az europai kozepkorra, ahol az oklevelhamisitas
(helyesebben -
akkori felfogas szerint - reg elveszett
okiratok
rekonstrualasa) rendkivul elterjedt, es egyben kivaltkepp eredmenyes is volt (Vo. Constantinusi Adomanylevel), meghozza olyannyira, hogy a felrevezetett utokor ezen ,,hamisitvanyok" alapjan alakitotta ki sajat, nyilvanvaloan teves kepzetet az illeto erarol. Egy a bezarkozas politikajaval szakitani kivano hatalomnak, vagyis Egyiptomnak - amennyiben talalkozik szandeka a hettitakeval, vagy legalabbis a hettitak nem gordftenek elebe akadalyt - kapora johetett egy ilyen, valosagosnak hato atfrt tb'rtenelem. 17 A hettitak, amellett, hogy a szerzodesben egy a ket hatalom kozott isteni elrendeles folytan oroktol fogva letezo bekerol beszelnek, es barmi miiltbeli viszalyrol megcsak hallani sem akarnak, a szerzodes szoveget egy ezusttablara vesik, amelyet kovetek utjan elkiildenek a farao udvaraba. A farao pedig feiveseti a szerzodes nemileg modositott, kise atkozmetikazott valtozatat a karnaki templom falara. Meg azt sem veszi zokon a hettita fel, hogy a farao sajat szerzodesi verziojaban onmagat helyezi eloterbe, s egyuttal dicshimnuszt is irat a kadesi csataban mutatott hosiessegerol. A hettitak ezt persze nem gyengesegbol teszik, hanem mert tudjak, hogy amfg a szerzodes legitimaciqjanak feltetele naluk - a kadesi csata esemenyeihez kothetoen, gyamis korulmenyek kozott, gyors egymasutanban bekovetkezo ketszeri tronvaltas miatt - hallgatas, addig Egyiptomban az egymast tiilharsogo gyozelmi jelentesek nyujtjak ugyanezt.
2.) Volt ugyan /cades/ csata, (vagy inkabb tobb, Kades kornyeki kisebb-riagyobb osszecsapas) de azok nem ilyen formaban zajlottak le, s igy messze nem volt olyan sorsfordito jelentoseguk, tehat emlitesre is alig, vagy egyaltalan nem meltoak. Ez mar sokkal eletszerubb felteves, hiszen a nagy birodalmak utkozozonaiban mindennaposak voltak a hatarvillongasok, Gyakorlatilag ez volt a hatarorizet altalanosan bevett modja, amely egyfajta dinamikus egyensulyi helyzetet alakitott ki a szomszedok kb'zott.18 3.) A kadesi csata tortenesei a hettita belpolitika, ezen belul is a tronorokles szempontjabol erzekeny pontra tapintanak, s ezert nem tanacsos bolygatni es haborgatni az esetet. Ez a magyarazat - egybefoglalva az elozovel - mar nagyon kozel jarhat a valosaghoz. A hettitak allamara ugyanis jellemzoek voltak a veres tronviszalyok, amelyeket azonban nem volt celszeru a szeles nyilvanossag tudomasara hozni, legfeljebb valamilyen burkolt - mindazonaltal felismerheto alakban lehetett talalni. Az asszfr kronikak az uralkodok eroszakos halalat, amennyiben az merenylok muve volt, valamifajta - altalaban a hadszfnteren bekb'vetkezo - veletlen, nehezen ellenorizheto, de ugyanakkor nem tulsagosan hiheto balesetkent abrazoltak (pi. figyelmetlensegbol kardjaba dol). A szandek egyertelmu volt, mindezt veszjoslo, de egyben visszafogott uzenetnek szantak, am nem mindenkinek, hanem csak azoknak, akik ertenek es kell hogy ertsenek is belole. A kadesi csata idoszakaban Hattiban veres tronutodlasi kuzdelem folyt. Ebbol a jelenkorra csak annyi maradt, hogy Muwatallis, a hettita kiraly allitolag elesett a kadesi utkozetben, vagy valamivel kesobb ,,el6zekenyen" meghalt, majd roviddel ezutan torvenyes utodat, azaz fiat, a hatalmat megtartani keptelen Urhitesubot III. Hattusilis, az elhunyt Muwatallis fivere letaszitja tronjarol. Ebben a zilalt belpolitikai helyzetben III.
Hattusilisnek kulso- szovetsegesre volt szuksege, amit ugyes
18 Ujkori tortenelmi parhuzamkent kinalkozik a magyarorszagi Torok Hodoltsag esete, ahol bekeidoben is allandoak voltak a helyorsegek kozti csatarozasok, amelyek tavlati celja (az elsodleges celkent megjelolheto zsakmanyolason, adobeszedesen, fogolyszabaditason stb. tul) nem a fennallo status quo megvaltoztatasa, hanem - eppen ellenkezoleg - annak fenntartasa volt. Itt kell megjegyezni azt, hogy a mindvegig feszult viszony dacara nagy mezei iitkozetek meg hadiallapot idejen sem igen voltak, s ha elofordultak is (pi. a tizenoteves haboruban a mezokeresztesi csata, vagy a felszabadito harcok idejen a nagyharsanyi csata), a haboni meneteben akkor sem hoztak igazi attorest. Nagyon tanulsagos az, hogy meg Magyarorszag felszabadltasanak folyamata is a torokok kudarccal vegzodott becsi ostromaval veszi kezdetet, s a nagy fordulopontok is egy-egy sikeres varvivas korul rajzolhatoak meg. (PI. Parkany, Esztergom, Buda, vagy eppen Eger visszavetele)
XXII
diplomaciai gesztusok bevetesevel a status quo fenntartasaban erdekelt Egyiptom kepeben meg is talalt, es az egyezmenyben megfeleloen rogzitett.
3.6 A szerzodes tartalmi es technikai ertekelese A kulpolitikai hatter bemutatasa utan raterek az egyezmeny tartalmi es technikai jellegu elemzesere. A szerzodes minden ketseget kizaroan egyenlo felek kozti egyezseg. Erre a kb'vetkezo tenyek utalnak: a.) A felek kotelezettsegei es jogai azonosak. b.) A farao fiverenek nevezi a hettita kiralyt, ami meg az egyenlosegen is tulmutato megtiszteltetesnek szamft. Annal is nagyobb erteku ez a gesztus, mivel az egyes allamok a mai nemzetkozi jogban elismert egyenlosegenek (nemileg kepmutato) alapelve ekkor termeszetesen meg nem letezett.19 c.) A szerzodo uralkodok mindig cimukkel egyiitt, teljes titulaturaval jelennek meg a szovegben, vagyis az altaluk vezerelt orszagok megnevezesen, illetve leszarmazasi vervonaluk megjelolesen tul, minden esetben oket dicsofto, allando jelzok is kiserik nevuket.20 d.) A szerzodes megkotesere nem egyik vagy masik fel orszagaban kerul sor, hanem csak kb'vetek utjan cserelik ki a kulon-kulon elkeszult dokumentumokat, vagyis egyik uralkodonak sem kell kiszolgaltatnia isteneit (a gyakorlatban azok isteni lenyet hordozo szobrat), sem pedig sajat szemelyet a masik kenye kedvenek, tehat - a diplomaciai
mentesseget
szavatolo
teruletenkivuiiseg
hianyaban
-
olyan
szegyenletes helyzet semmikeppen sem fordulhat elo, hogy valamelyik fel elrabolja, meggyalazza,21 megrongalja vagy - ad absurdum - megsemmisitse a masik isteneit, A szuveren orszagok egyenlosegenek elve, amit a jelenlegi nemzetkozi jog altalanosan elfogad, a ,,rex est imperator in regno. suo" kozepkori maximajara vezetheto vissza. Ezen alapelv a csaszari fohatalom letjogosultsagat vonta ketsegbe, s a kora ujkori Europa nemzetallamainak kialakulasaig szinte maradektalanul ervenyesiilt (Vo. kozepkori zsinatok, westfaliai bekerendszerek). Az abszolutista allamok megszilardulasatol azonban alkalmazasi kore az egymast egyenlo felnek tekinto vezeto nagyhatalmakra sziikult le (Vo. a napoleoni habonikat lezaro becsi kongresszus 1815). 20 Az alarendelt felekkel kotott egyezmenyekben, espedig kiilonosen azokban, amelyeket azonos tartalommal tobb szerzodo felre is rakenyszeritenek, a kiszolgaltatott helyzetu uralkodok az azonositasukhoz sziikseges merteken tiil cfmlistajuk, es magasztalo jelzok nelkiil, azaz megalazo, lealacsonylto pozicioban szerepelnek a szovegekben 21 Ilyen meggyalazas lehet peldaul az, ha a folenyben levo szerzodo fel ravesi sajat jelet a vesztestol elragadott istenszoborra. Ezt mai szemmel ahhoz lehetne hasonlitani, mint amikor Magyarorszag a szovjet igaban nyogve
esetleg kenyszert alkalmazzon szerzodeses partnerevel szemben. Az asszirok ezzel szemben aitalaban megkoveteltek az alarendelt feltol, hogy az egyezmeny szentesitesekor szemelyesen is jelen legyen, s ezzel tulajdonkeppen vedtelenne valva alljon az asszlr kiraly szine ele, aki igy szinte tetszolegesen alakithatta a szerzodesi felteteleket.22 Az ilyen alantas modszerekkel szemben oltalmat nyujto, mai ertelemben vett extraterritorialitas csak az Uj-Asszir Birodalom fenykoraban kezd kialakulni, azzal a jelenlegi viszonyokhoz kepest nem lenyegtelen kulonbseggel, hogy ennek a jogintezmenynek gyakorlatilag egyeduli haszonelvezoje Asszfria, amely az alarendeit allamokba telepitett kovetsegeire mar nem egyszeruen kulkepviseletkent tekint, hanem azokat birodalmi celjait szolgalo helytartosagkent kezeli.23 e.) Az egyezseg ket, egymastol nemileg eltero tartalmu hiteles szoveggel rendelkezik, ami jelleget illetoen a tobb oldalu modern szerzodesek kapcsan elterjedt, a reszes allamok mozgasteret szamottevoen bovfto fenntartas intezmenyevel rokonfthato. f.) Bar a szerzodeses biztositekok kozott szerepelnek az isteni aldasok es atkok, ezek kevesbe sulyosak es nem is olyan reszletesen szabalyozottak, mint peldaul az asszirok szinte ordogi talalekonysaggal tokelyre fejlesztett atokzaradekai. Tekintettel arra, hogy a szerzodest a felek nem egymas jelenleteben jatifikaltak", az asszfrok altal eloszeretettel alkalmazott szertartasos atokklauzuiak hasznalata fogalmilag kizart. A szertartasos vagy unnepelyes atokzaradekot tartalmazo egyezmenyek ,,alairasa" soran az atokformulat ugyanis tenylegesen megjelenltik, vagyis az kenytelen volt nemzeti cimeret a kommunizmus jelkepeire cserelni, s a fesziileteket a moszkovita arulok kepei valtottak fel a kozhivatalok falain. 22 Ezzel az - esszeriisegi szempontokat hangsiilyozo - gondolatsorral a szakirodalom azon allftasat is igyekeztem cafolni, mely szerint az okmanyok diplomaciai killdemenykent torteno egyszeru csereje az egyiptomi-hettita kiilkapcsolatok kezdetleges es esetleges voltara utalna. Az egyezmenyek alairasanak, a diplomaciai nyilatkozatoknak vagy targyalasoknak a helyszine mindig is kiemelt jelentoseggel birt, s egyertelmuen jelezte a szerzodo felek egymashoz valo viszonyat. A Nemet Csaszarsag kikialtasa a versailles-i palota tukortermeben a francia hadsereg fegyverletetelet kovetoen 1871-ben. A nemet Harmadik Birodalom es a kapitulalo Franciaorszag ugyanabban a vasuti kocsiban irja ala a fegyversziineti egyezmenyt 1940-ben, mint amelyikben az I. vilaghaboriiban vesztes Nemet Csaszarsag is kenytelen volt elfogadni a feltetel nelkiili megadast. Az amerikai-japan fegyversziinetet az USA Missouri nevu hadihajojan kenyszeriilt alairni az atomtamadasokto] megtizedelt Japan 1945-ben. A csucstalalkozok helyszinen keresztill is megfigyelheto a XX. szazad ket szuperhatalma kozti eroeltolodas: az USA es a Szovjetunio a 80-as evek kozepen meg az abszolut semleges Genfben targyal, majd 1989-ben az egykori brit gyarmat Malta mellett horgonyzo hadihajon, vegiil a 90-es evek elejen az 50-es, 60-as evekben strategiai fontossagu NATO-tagallam Izland felsegteruleten. Vegezetiil egy ,,klasszikus" pelda: a hideghaborii talan utolso szinpadan a Koreaifelszigeten, a kommunista Eszak-Korea es a nyugati orientaciqju Del-Korea kepviseloi pamindzsoni
xxiv
elrettentes szandekaval egy eloadas kereteben kezzelfoghatova teszik azokat a sorscsapasokat, amik a szerzodesszegoket sujtjak, es erne ..ceremohiahoz" termeszetesen szukseg van az erintett fel jelenletere is. (Peldaul feldarabolnak egy juhot, amirol nyomatekosan kijelentik, hogy az a vetkes szoszegot hivatott jelkepezni, akire ugyanilyen balsors var, ha szerzodeses eskujet nem tartja be.)
4. A HETTITAK ALARENDELT FELEKKEL KOTOTT SZERZODESEI A hettitak amurrukkal kotott szerzodesei mar egeszen mas hangveteluek, mint az egyenio felek kozt letrejb'tt hettita-egyiptomi egyezmeny, azonban a leereszkedo modor ellenere (a megtisztelo cfmek csak a hettita uralkodonak jarnak ki) a jogok es kotelezettsegek viszonylagos egyensulya itt is megtalalhato, amit csak az amurru fel szamara eloirt adofizetesi kenyszer bont meg. Figyelemre melto a kolcsb'nos husegfogadalom,
ami
az
asszfr
gyakorlatban
szinte
elkepzelhetetlen.
A
legjelentosebb elteres az egyenio szerzodesekhez kepest a ratifikacio helyszineben van, hiszen az alafras a hettita udvarban tortenik az istenek strategiai jelenleteben, akiket a hettita kiraly azert hfv egybe, hogy fgy az isteni akarat letetemenyeseve valjon.
5. OSSZEFOGLALAS Az Egyiptomi Ujbirodalom es a Hettita Birodalom - a status quo megorzesenek mestereikent - korlatozott celokert korlatozott eszkozoket mozgosito hatalmak voltak. Szamukra a diplomacia, amelynek finomsagait, csalafintasagait, szinte minden csinjat-binjat legalabb ugy ismertek, mint az asszfrok, a Jenntarthato fejlodes" zaloga volt. A nemzetkozi jogot tehat nem lecsapni keszulo palloskent, db'fesre emelt dardakent alkalmaztak, hanem inkabb bastyakent, varat b'vezo vizesarokkent, vagyis a jog a megszerzett javak es teruletek vedelmet latta el, kovetkezeskeppen a hoditasok elokesziteseben viszonylag kevesebb szerepet vallalt. A jog es a fegyverek ama paratlan szimbiozisa, amely az asszlrok vilaguralmanak kiepiteseben targyalasaikat egy olyan asztalnal folytatjak, amelyet az e. sz. 38. fokanal meghuzott fegyverszuneti vonal (tulajdonkeppen allamhatar) oszt kette.
xxv
meghatarozo volt, a peremteruletnek szamito Egyiptom es Hatti eseteben meg nem jbtt letre. Ennek ellenere az utokor szamara a hatalmi eroegyensuly (,,balarrce of powers")
kialakitasara tbrekvb
birodalmi
konszenzuspolitika
legalabb
olyan
tanuisagos, sot idbtallobb is, mint a koriatokat alig ismerb, s a terjeszkedest letelemme, letszukseglette emelb es egyben a totalitas fele halado agressziv kiilpolitika.24 A vitathatatlan
kulbnbsegek
ellenere mindket
okori allam- es
diplomaciatipusban kulbnbsen fontos kbzbs vonas a hagyomanytisztelet, az osi gybkerek hangsulyozasa, ami a birodalom fennmaradasahoz es expanziojahoz nelkulbzhetetlen lendiiletet, hitet es elszantsagot biztositja. A multat tehat nem eltbrblni kell, hanem szunnyado parazsat ebren tartani, s ha szukseges, akar felszitani is. Ez vilagos uzenet nemcsak a regvolt korok birodalmainak, hanem a jelen kis nemzeteinek is, akik eppugy brbkbsei, sot r
faklyavivbi a nagy kulturaknak, mint a gbgbsen feszitb nagyhatalmak.
Hettita szekerharcosok (Egy XIX. dinasztia korabeli dombormu nyoman)
24
Ha korbenezunk a kozelmiilt tortenelmeben, mindket allamtipusra leliink jellegzetes peldakat, (a birodalmi konszenzuspolitika hive volt a Brit Birodalom es az Osztrak-Magyar Monarchia, jelenleg pedig az Europai Unio) azzal a kiilonbseggel, hogy a vilaghatalomra ehes totalis allamok (USA, Oroszorszag, Kina) egytol egyig periferialis elhelyezkedesiiek, ami varhato elettartamukat jelentosen meghosszabbitja ugyan, azonban ezzel egyiitt hoditasi lehetosegeiket is behatarolja. Az egyetlen kozponti fekvesii, egykor vilaghatalmi terveket szovogeto allam a nemet Harmadik Birodalom volt, amely - nepe rendkivuli szivossagan es eltokeltsegen kiviil - csakis annak koszonhette a II. vilaghaboni utani fennmaradasat, hogy egyszerre a ket periferialis szuperhatalom kozti utkozozonaba keriilt, amely jelentoseget kiilonosen folertekelte, s igy szuksegesse tette szuverenitasanak megorzeset is.
XXVI
IRODALOMJEGYZEK C.W. Ceram: A hettitak regenye. Budapest, 1964. (eredeti cime: C. W. Ceram: Enge Schlucht und Schwarzer Berg Entdeckung des Hettiter-Reiches, Rowohlt Verlag, Hamburg 1958. G. E. Daniel: A Hundred Years of Archeology. London 1950. O. R. Gurney: The Hittites. Penguin Books, London 1952. Trevor Bryce: The Kingdom of the Hittites. Oxford Clarendon Press 1998. J. Lehmann: The Hittites. People of a Thousand Gods, New York, Viking 1977. J. G. Macqueen: The Hittites and their Contemporaries in Asia Minor. London, Thames and Hudson Gary Beckman: Hittite Diplomatic Texts. Writings from the Ancient World, Volume 7. (Atlanta, GA: Scholars Press, 1996) Gary Beckman: ,,The Ancient Near East" in: News and Views of Ancient History ed. A. Ward, Newsletter of the New England Historical Association 8/1, 1980, 6-9 Gary Beckman: ,,Royal Ideology and State Administration" in: Hittite Anatolia, in Civilazations of the Ancient Near East, ed. J. Sasson et. al. (New York: Sribners, 1995), Vol. I. pp. 529-543. R. S. Hardy: The Old Hittite Kingdom. American Journal of Semitic Languages, 57 (1941) D. G. Hogarth: The Hittites of Asia Minor. Cambridge Ancient History, Cambridge 1941. Wolfgang Preiser: ,,History of the Law of Nations from Ancient Times to 1648" in: Encylopedia of Public International Law volume 7, North-Holland-Amsterdam-New York-Oxford 1984. R. Naumann: Die Hethiter. Berlin 1948. M. Riemschneider: Die Welt der Hethiter a ,,Grosse Kulturen der Friihzeit" c. sorozatban, kiadta H. Th. Bossert, Stuttgart 1954. (kepgyujtemeny) Scharff - A. Moortgat: Aegypten und Vorderasien im Altertum. Weltgeschichte in Einzeldarstellungen, Munchen 1950. J. A. Breasted. A History of Egypt, 1911. (Nemetul: Geschicte Aegyptens, kiadta H. Ranke, Wien 1936.) W. F. Albright: A Third Revision in The Early Chronology of Western Asia. Bulletin of the American Schools of oriental Research, 88. sz. (1942.) E. Cavaignac: L'histoire politique de I'Orient de 1340 a 1230. Succession des evenements. Revue Hittite et Asianique I. (1931.) P. Collinet: Droit babylonien, droit assyrien, droit hittite. Journal des Savants, 1932. E. Cuq: Etudes sur le droit babylonien, les lois assyriennes et les lois hittites. Paris, 1929.
XXVll
1Z5U
-=v5|p?*ausenv/ r y^^fc;"-
'•
'
J. I
.^earahettfn^ \
r , n-
•:-!1r|aiu>si
^V^-f
.^.,1- nr>s~.
^fe:-: ^ -wj ^"li
AHETTITAK BIRODALMA at i.e.l4.szazadban ? birodakan hortavelolegcs halara
lauj lun
AZ UJ-ASSZIR BIRODALOM NEMZETKOZI SZERZODESEI
i
t "*
A kepen III. Salmanazer, Assziria kiralya kezet fog a babiloni Marduk-Zakir-Sumiva!
I lltllila Ojblrodalom klllrjedtii (Kr, I. mO-1200) Unarm! WlBjedist Kr. i. MOO fconJ I Al Egpplom! Ujbirodalom kiUrjede •"•"• Kr. «, > XVI. iiil»*an f7/| KHSd BibilSna IKr.l. IHO-1204) Hisiria Kr.«. 2000 koKH Aj Auir Dtrodalom halart I kgnagyobb kiHrjrdb Uejen IXr.i.l VIII. lliit list Ilk) !* Ai Aisii Blmlalornnik adoid otiiijok «j nepek |
J A LOd Binrfabm IKr.l. «OS-S<() A MM DirodakMiilKr.l. 075-5501 IKr.l. 6(3-5251
|
_\l Ujbibilom BiiodJkim IKr.l. 105-5111
Corog iiiiptilhlifliltl
'
' -ftV
A .Ttngirl nlptk' vlndortiii Egyib n*p*k vindorUn KBbiny«
Hettita kdmeket vallatnak
Az Ojasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
1. BEVEZETES Az Ujasszir Birodalom (Kr. e. 883-612) - a tortenelemkonyvek meglehetosen egyoldalu bealiftasa ellenere - nemcsak a hadviselesben, a nyers ero mine! hatekonyabb alkalmazasaban magaslott messze a kortarsak fole, hanem nemzetkozi kapcsolataiban is. A nemzetkozi kapcsolatok fejleszteseben persze a kenyszerito szukseg
vezette
Assziriat,
hiszen
az
emberi
tortenelem
elso
ismert
vilagbirodalmakent sem engedhette volna meg maganak azt a fenyuzest, hogy fegyvereinek hatalmat ne tamassza ala, s esetenkent es idolegesen akar ne helyettesitse is a nemzetkozi jog altala tokelyre fejlesztett eszkozeivel. Vagyis nem csupan haderejenek folenyere alapozta vilaguralmat, hanem annal sokkal elvontabb es magasabb rendu emberi lelemenyre. Ez pedig nem volt mas, mint az istenek tanusagtetele mellett kotott, s a rajuk tett eskuvessel megerositett, tovabba az isteni pecsetek nyomat is magukon viselo nemzetkozi jogi szerzodesek allandosulo gyakorlata. Nem veletlenul hangsulyozzuk itt oly felreerthetetleniil az isteni elem szerepet az allamok kozotti szerzodesek jogaban, hiszen ezek a jellemzok biztositottak az egyezsegek nemzetek feletti jelleget, mivel olyan szuverenekre valo hivatkozassal sziilettek meg, akik az evilagi porhiivelyen felulemelkedve, isteni lenyeguk hozzaadasaval
az
orszagukban
megfellebbezhetetlen
szavu
uralkodokat
a
megallapodas reszeseikent maradektalan engedelmessegre koteleztek. A XX. szazadban a nemzetkozi szervezetek jogalkotasa reven letre jb'vo orszagok folotti fohatalom nem ujdonsag tehat, sot a szupranacionalis fohatalmat megalapozo eszmerendszer sem kulonbdzik gyokeresen az okorban megismerttol, hiszen az eredetet mindketto termeszetjogi megfontolasokra vezeti vissza, vagyis kiemeli az emberi tarsadalom magaba zarodo vilagabol, s egy altalanosan elfogadott, szilard, megbfzhato, am megis brokmozgo erkolcsi viszoriyrendszerbe helyezi. Termeszetesen nem allitjuk, hogy az okori nemzetkozi szerzodesek egyfajta isteni vilagkep egy az egyben torteno lekepezesei volnanak, azonban az arra vonatkozo igeny egyertelmuen kimutathato a szovegekbol. A termeszetjogi vagy isteni jogi hatter mellett persze az egymassal versengo nagyhatalmak pillanatnyi eroegyensulya, vagy annak barmilyen iranyT""eitoiSBIssT az^ amely ezt az
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
egyetemessegre torekvo diplomaciai gyakorlatot meghatarozza. A XX. szazad ebben sem hozott sok ujat, hiszen akkor valhatott valora a nemzetkozi fohatalom letetemenyesekent mukodo Egyesult Nemzetek Szervezete, mikor a masodik vilaghaboru
utan
a ket gyoztes
nagyhatalom akkor orb'kervenyunek tuno
ketteosztottsagban egyesitette nemcsak a Harmadik Vilagot, hanem az egesz foldet is, a tortenelem lomtaraba uzve ezzel a nemzetallamok dicsoseget, lezarva fgy a hagyomanyos gyarmatosltason alapulo, toldozott-foldozott, megfelelo integraciora keptelen birodalomepftesek korat. A nagypolitikai jatszmakba ekkortol sokkal to'bb es sokkal nagyobb tetek kezdtek aramolni, csakugy, ahogy az asszirok koraban. A magasra tuzott celok megvalositasaban tehat nem volt eleg csupan a hadsereg nyujtotta hatalmat birtokolni, de rendelkezni kellett a merhetetlen es mindenutt jelenlevo igazsag fegyverevel is, mellyel felvertezve csalhatatlanul allapithattak meg, hogy ki a gonosz, es ki a jo. A csupasz ero mellett tehat meg kellett teremteni annak - hatarokon tulnyulo - igazsagat is, vagyis ahova az ero elhatolt, oda kellett eljuttatni a vele kez a kezben halado igazsagot is. Ebben voltak szinte felulmulhatatlanok az asszirok, oly tokeletessegre szert teve ezen a teren, hogy mar nemcsak az isteni igazsag letetemenyeseinek szamftottak, hanem annak egyeduli es kizarolagos forrasai lettek. Az a teny, hogy egy-egy hoditani igyekvo hatalom a sajat, belso jogaban az igazsag urava valhat, tulajdonkeppen megszokott, a nagy teljesitmeny tehat nem ez, hanem az, hogy sajat igazsagat olyannyira nemzetkozive tegye, hogy az mar mas allamok belso jogava valjon. Igy azt az allapotot tudja kialakitani, ami altalaban nem a tenyleges hodftas elott, hanem annak nyoman, annak eredmenyekeppen valosul meg a legtobbszor, vagyis belso jogat ugy ulteti be a magat meg teljesen meg sem ado orszagtestbe, hogy elkeruli a sok embereletet es nagy anyagi raforditast igenylo eroszakos beavatkozast. A leglenyegesebb elteres az asszir, illetve az egyeb okori szerzodesek kozott az, hogy az asszirok nem passzfvan, egy-egy kulpolitikai hejyzet tudomasulvetele-, vagy dokumentalasakeppen kotottek meg ezeket az egyezsegeket, hanem eppen ellenkezoleg, rendkivul aktivan, eloremutato jelleggel alkalmaztak oket. Ezzel b'sszhangban altalaban nem a szerzodeskotes idejenek korulmenyeit igyekeztek hosszu idore tartosftani altaluk, hanem a kiindulasi felteteleket kfvantak a maguk javara modositani. Termeszetesen a korabbi hettita es egyiptomi szerzodesek
Az Ojasszi'r Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
eseteben a szerzodo felek kozott nem volt akkora erokulonbseg, sot az esetek djbnto tbbbsegeben egyenlo felek kozti megallapodasrol volt szo, tehat az a dinamizmus, ami az asszir kulpolitikat, s ezzel osszefuggesben a szerzodeskbtesi gyakorlatot jellemezte, a korlatozott celokert korlatozott erofesziteseket tevo nagyhatalmakrol mar nem volt elmondhato. Az asszir nemzetkozi szerzodeseknek az is kulonleges jelentoseget ad, hogy eredeti peldanyaik is fennmaradtak, ellentetben peldaul a Romai Birodalom nemzetkozi
egyezmenyeivel,
amelyek
politikai
hitvallasa
barmennyire
is
kozmondasossa valt, csak kozvetve, tortenetirok hivatkozasaibol tudhatunk roluk. A megsemmisult megallapodasokrol illetve azok tartalmarol az asszir uralkodok hostetteit dicsoito kiralyfeliratokbol, illetve a torteneseket kepsorokban elbeszelo dombormuvekbol, valamint a kiralyi leveltar dokumentumaibol ertesulhetunk. (A dolgozatomban bemutatott dokumentumokat en ultettem at magyarra az angol forditas nyoman.)
2. A HUSEGNYILATKOZATOK Az asszir szerzodeseket hagyomanyosan ket focsoportba szoktak sorolni. Az egyik a klasszikus, idegen allamokkal kbtbtt egyezmenyeket foglalta magaban, mig a masik az elsosorban a belso ellenallas lekuzdesere szolgalo husegnyilatkozatokat olelte fel. Ez az eles elkulonites azonban az ujabb kutatasok fenyeben meglehetosen mesterkeltnek tunik, hiszen sok esetben kotottek az asszir uralkodok peldaul olyan szerzodeseket, amelyek a vazallusi statuszt illetve a tronorbkles rendjenek elfogadasat ugyanabban az okiratban rogzitettek. A kategoriahatarok merevsegenek oldasa annal is inkabb esszerunek tunik, mivel az olyan huberesi egyezmenyek, melyekben nem szerepelnek az asszir kirallyal szemben feltetlen huseget eloiro rendelkezesek, (melyek
hatalyat a fejlodes kesobbi szakaszaiban az asszir
uralkodok utodai javara is kiterjesztettek) aligha erhettek el kituzott celjukat. De igaz ez forditva is, hiszen husegnyilatkozatok tetelere azon szemelyeket celszeru
kotelezni,
vagy
eppen
megnyerni,
akik
szamottevo
hatalommal
rendelkeznek, marpedig ez a hatalom olyan kozjogi kereteket tetelez fel, amelyek egyes vonasaikban (bizonyos foku onrendelkezes, sziiard teruleti hatarok, a
J
Az Uasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
[rta: Palotas Csongor
J meltosag vagy cfm b'rb'klodo volta) az allamisag jellegzetessegeit hordozzak, vagyis *•' a nemzetkozi szerzodesek meghatarozasaba beleiilenek. Ezek a husegnyilatkozatok, espedig kulonosen azok, amelyek a tronutodlas kerdeset voltak hivatva rendezni, szamottevo jelentosegre tesznek szert, hiszen a Kr. e. VII. szazad kozepere kulso vetelytars nelkul marado Asszfria vegzetes meggyenguleseert, s ebbol kiinduloan bukasaert is egy az asszir kiraly (Assurbanapli) fivere (Samas-sumu-ukin, ekkor
J
Babilonia kiralya) altal inditott belso felkeles teheto felelosse.1 Az alabbiakban Assurah-idinanak a feliratat idezem, • melyben megemlekezik arrol, hogy kiralyi atyja, Szenaheriba milyen intezkedeseket tett annak erdekeben, hogy fia gond nelkul orb'kolhesse a tront
J
Babilonia eleste utan (Kr. e. 648-ban) Samas-sumu-ukin kiralyi tiarajat es egyeb kiralyi jelvenyeit bemutatjak Assurbanapli szfne elott. (British Museum) Assurbanapli igy ir a felkelesrol: .Hutlen fiverem, Samas-sumuukin, aki nem tartotta meg szerzodesemet, Babilonia, Kaldea, Aram es a Tengermellek nepet, az en szolgaimat es alattvaloimat fellazftotta ellenem, s 6k elpartoltak tolem."
Assur-ah-idina felirata: nJ6Ilehet
fiatalabb voltam, mint nagyobb testvereim, az en nemzo atyam, az
istenek parancsanak engedelmeskedve, s egyben az igazsag jegyeben, fivereimmel szemben engem helyezett eloterbe, mondvan: 6 az en orokosom. Samas es Adad sulyos szavat tiszteletben tartva, osszegyujtotte Assziria nepeit, kicsiket es nagyokat, fivereimet es atyam haza nepenek osszes ivadekat, s Assur, Sin, Samas, Nabu es
1 Azt a szerzodest, amelyet a ket fiver, nevezetesen Assurbanapli, a kesobbi asszir kiraly, illetve Samas-sumu-ukin, a kesobbi babiloniai kiraly tronoroklesenek biztosftasa celjabol atyjuk Assur-ahidina eietre hivott, a fuggelekben teljes terjedelemben kozlom, illetve roviden magyarazom. (Afordftast az angol valtozat alapjan en keszftettem.)
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Marduk, azaz Assziria istenei, valamint az eget es foldet lako osszes istenek elott,
J
gondoskodoti arrol, hogy sulyos nevuket ajkukra
1
tronorokles rendjet.12
vegyek, igy oltalmazva a
Assur-ah-idina kovette apja peldajat abban, hogy a tronorokles rendjet 6 is egy
J
minden valoszinuseg szerint nagyon sok feilel, gyakorlatilag az osszes jelentos
1
szerzodesben szabalyozza annak erdekeben, hogy egy a sajat apja, Szenaheriba
hatalommal
rendelkezo
kul-
es
belhoni
meltosaggai
kulon-kulon
megkotott
eroszakos halala utan kirobbano veres testverviszalyhoz hasonlo harcnak az elejet 1
vegye. Assur-ah-idina mindazonaltal bolcsebben jart el, mint atyja, Szenaheriba, mivel - bar az asszfr kiralyi cfmet Assurbanaplira hagyta - annak fiveret, Samas-
1
sumu-ukint sem semmizte ki, hiszen neki jutatta Babilonia kiralyi tronjat, vagyis az Asszfr Birodalom masodik embereve tette. Ezzel azonban csak kesleltetni tudta a
J
samas-sumu-ukin kezdemenyezte testverhaborut, amely Assurbanapli tronra lepeset
,
koveto 20. evben tort ki. Assurbanapli felirataban fgy idezi fel atyja tetteit:
J
Assurbanapli feiirata: ^ssur-ah-idina, Assziria kiralya es az en nemzo atyam kovette Assur es
J
Mulissa isten szavat, akikben bizakodott, s akik azt mondottak neki, hogy nekem kell betdltenem a kiralyi meltosagot. lyyar honap 12. napjan, Assur, Mulissu, Sin, Samas,
J
Adad, Bel, Nabu, Ninivei Istar, Arbelai Istar, Ninurta, Nergal es Nusku nemes parancsara, atyam osszegyujtotte Assziria nepeit, nagyokat es kicsiket, tengertol
J
tengerig,
s egyezsegben megeskette oket az istenekre,
letrehozvan
azt a
megallapodast, mely kotelezte oket arra, hogy kiralyi hercegi es asszfr tronorokosi J
cfmemet vedelmezzek.'3 A fejezet vegen a husegnyilatkozatok, mint a nemzetkozi egyezmenyek egy
J
fajtaja es a nemzetkozi szerzodesek, mint osszefoglalo halmaz, illetve osszegzo fogalom kozott fennallo sokszor donto jelentosegu osszefOggesre szeretnek
J
ramutatni. A nemzetkozi megallapodasokat ugyanis sok esetben azert szegik meg az asszfrok szerzodo felei, mert a palotaforradalmak es az egyeb belharcok nyoman Asszfriaban kialakulo, torvenyen kfvuii allapotot teremto, valamint zurzavart es fejetlenseget hozo interregnumok - amiket az elorelato asszfr kiralyok eppen a husegnyilatkozatok sorazatszeru kibocsatasaval akartak elkerulni - kivalo jogalapot 2 3
j
R. Borger: Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrien (AfO Beheift 9, Graz 1956) p. 40. M. Streck; Assurbanipai NIL (Vorderasiaatisches Bibliothek 7, Leipzig 1916) p. 2f
-7
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
szolgaltattak nekik ehhez. A nemzetkozi egyezsegek sebezheto pontja ugyanis az volt, hogy azok nem allamokhoz, hanem az allamokat iranyfto szemelyekhez kotodtek. Ez annyit jelentett, hogy az allamisag fogalmanak kiforratlansaga, helyesebben annak az anyagi, hus-ver valosagtol valo elvonatkoztatasanak hianya, azaz az absztrakcio, mint jogtechnikai eljaras fejletlen volta konnyen valhatott a folytonos jogertelmezesi vitak forrasava, amelyeket sokszor csak a fegyverek erejevel lehetett dulore vinni. A husegnyilatkozatok megszerkeszteseben tehat azt az elvet kellett figyelembe venni, hogy az allami jogfolytonossag, mint a szerzodes teljesiteset kikenyszerito hivatkozasi alap nem letezett, vagyis az uralkodocsaladok jogfolytonossaganak elismereset kellett celul kituzni, megha azok allamok folott uralkodtak is.
3. AZ EGYENLOTLEN SZERZODESEK
<
•
3.1 Szerzodesek a behodolo ellenseggel -
.
.
.
-
•
Az asszir szerzodeseket -
a valos helyzetet erosen aitalanositva es
leegyszerusitve - eloszeretettel szoktak egyetemlegesen egyenlotlennek, vagy a kotelezettsegvallalas szempontjabol egyoldalunak minoslteni, amelyekben az asszir fel, katonai es politikai folenyet gatlastalanul kihasznalva, rakenyszeriti akaratat a sarokba szorltott aldozatara, s ennek fejeben a maga reszerol csak annyi engedmenyt tesz, hogy elall tamadasi szandekatol, vagy - ha mar megkezdte - nem folytatja azt. Az esetek jelentos tobbsegeben tenyleg nem vitathato az asszfr tulhatalom es az eroteljes nyomasgyakorlas, azonban meg ilyen feltetelek mellett sem
nevezhetok
ezek
a megallapodasok
szuksegkeppen
elonytelennek
a
kiszolgaltatott szerepbe szoritott fel szemszogebol. A tema helyes ertelmezesehez eloszor is tisztaban kell lennunk az okori hadviseles nehany sajatossagaval. Minthogy azokat a varosokat vagy varosallamokat, amelyeket - gazdasagi, esetleg harcaszati jelentoseguknel fogva - erdemes volt meghoditani, csak evekig elhuzodo, kiehezteteses taktikat alkalmazo ostrommal lehetett bevenni, az asszir kiralynak is 3
M. Streck: Assurbanipal l-lll. (Vorderasiaatisches Bibliothek 7, Leipzig 1916) p. 2f
Az Ujasszir Birodaiom nemzetkb'zi szerzodesei
"
irta: Paiotas Csongor
i
megerte, ha nem kell eroit a pusztfto haborura fecserelnie, s igy 6 is gyakran hajlott
^
arra, hogy a bekes megegyezest valassza.4
1
Ennek kereteben seregeivel elvonuit, s a katonai kenyszerhelyzetbe hozott ellenseges orszag fuggetlenseget tobbe-kevesbe tiszteletben tartva, nem csekely
1
osszegu adofizetesre es ajandekszolgaltatasra kotelezte uralkodojukat amellett, hogy elofrta szamara azt is, hogy az evi ado beszolgaltatasa kapcsan kovetei utjan
I
erdeklodjon az asszfr kiraly egeszsege felol, s rendszeres megjelenesevel (kepviseloi reven vagy szemelyesen) emelje a kiralyi udvar fenyet es novelje
1
dicsoseget. Tehat a merteg egyik serpenyojeben a teljes anyagi es szellemi megsemmisules, az onallo allamisag vegervenyes elveszitese volt, amit nem ritkan
"j
tetezett az orszag nepenek a birodalom masik felebe torteno kitelepitese is, mfg a
;
masik feieben adofizetes es ajandekszolgaltatas szerepelt, kiegeszulve az allami 1
szuverenitas alkalmankent valtozo merteku megnyirbalasaval. A valaszut ele keriilo uralkodok dontese tobbnyire nem volt ketseges, meg annak elienere sem, hogy ha
1
nem is elkerulhetetlenul, de az esetek jelentos szamaban, elsosorban az Asszfr
j
Birodalom kb'zponti teruleteitol valo tavolsag fiiggvenyeben, a katonailag ily modon 1
alulmarado allam a szerzodes megkoteset kovetoen elobb vagy utobb megszunt
j
onallo orszag lenni, s egyszeru provinciakent betagozodott a tartomanyok J
rendszerebe. Most lassunk nehany peldat ezekre a megallapodasokra:
j
Assurbanapli felirata: J
nNatnu,
I
aki eddig meg soha sem kuldte el kovetet kiralyi atyaim ele, hogy a fenseges urak J
'
i
a tavoli Nabatea kiralya, hfret vette Assur es Marduk hatalmanak, s 6,
hogyleterol
tudakozodjek,
most elkuldotte
elem
kovetet,
hogy
erdeklodjek
egeszsegem felol, s megcsokolja kiralyi labamat, konyorogve kerve engem, az 6 J
urat, hogy kossek vele, mint huberesemmel bekeszerzodest. Kegyesen rea neztem, felseges arcomat fele fordftottam, s evenkenti ado- es ajandekszolgaltatasra
1
J
koteleztem.1*
I •
J q J
|
1
]
.
J
Ezeket a varosokat legtobbszor vastag es eros falak vedtek, amelyek nem csupan a tamado ellenseg tavol tartasara vagy visszaveresere szolgaltak, hanem - szelesseguknek koszonhetoen egyuttal kozlekedesre is alkalmasak voltak, elosegitve a varvedok es felszerelesuk gyors es hatekony mozgatasat. A korabeli varvivo eszkozokkel az ilyen erodltmenyek nyflt megrohamozasa es gyors bevetele szinte remenytelen vallalkozas volt, ezert a tamadok vagy hadicselt vetettek be, vagy pedig targyalasos uton igyekeztek egyetertesre jutni a vedokkel. 5 A- C. Piepkom: Historical Prjsm Inscriptions of Ashurbanipal (Assyrological Studies 5, Chicago 1933) P ' 85 " ' 4
9
irta: Paiotas Csongor
Az Ujasszir Birodaiom nemzetkozi szerzodesei
Assur-ah-idina felirata: nLayale,
•
'<
Yadi kiralya, fegyvereim elol menekulven, s eletet feltven, eljott hozzam
Ninivebe es megcsokolta a labamat. Megkonyorultem rajta es megbocsatottam neki. Felvestem
az
en
uramnak,
Assumak
hatalmat
isteneire,
melyeket
tole
zsakmanyoltam, majd pedig visszaadtam neki, s rea biztam Bazu videket Urakent es parancsoldjakent evi adofizetesre es ajandekszolgaltatasra koteleztem.1* Ezek utan azon esetekre nezzunk egy peldat, mikor a veszhelyzetbe kerulo uralkodo nem a tenyleges eselyeket folmerve dont orszaga sorsarol:
I
Assur-ah-idina felirata nPatusam'b6I,
1
a sos sivatag hataran fekvo videkrol, a tavoli medek orszagabol,
Bikni csucsanak komyekerol, a lazuli kovek hegysegebol, arro! a foldrol, amelyet kiralyi oseim nem tapodhattak, hadizsakmanykent elhurcoltam Assziriaba Sidipamat
-1
es Epamat, ket nagyhatalmu varosallami uralkodot, akik nem vontak igamat, tovabba magammal vittem nepeiket is, hataslovaikat, okreiket, juhaikat, teveiket, valamint kemeny sarcot vetettem ki rajuk."7
.i Hadizsakmany: kecskek es birkak, Szenaheriba uralkodas^nak idejebol. Eredeti rajz ( British Museum)
Persze azt az eshetoseget sem lehet kizami, hogy az asszir kiraly elve az erosebb jogan 6t mindenkor megilleto szerzodesi szabadsaggal, visszautasitson mindenfele alkudozast.8 Eire jo pelda Szenaheriba esete:
R. Borger: Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrian (AfO Beheift 9, Graz 1 956) p. 56f. R. Borgen Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrien (AfO Beheift 9, Graz 1956) p. 54 iv 32ff. Itt nem art megjegyezni, hogy az egyes asszir kiralyok eltero vermerseklete is befolyasolta a szerzodeskotesi hajlandosagot, marpedig sajat vitezseget es hosiesseget ebben a feliratban dicsofto Szenaheriba nem riadt vissza a kemeny megtorlasoktol sem. Masreszt az egyezsegkotes ebben a helyzetben nem lett volna tanacsos, hiszen egyik szerzodeses partnerenek a segftsegere kellett sietnie, vagyis ervenyt kellett szereznie egy altala kotott megallapodasnak, ahoi pedig - koranak 6
7
10
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
. * I -* I
irta: Palotas Csongpr
Szenaheriba felirata: nEkron
nepet, kormanyzoit es nemeseit, akik Padit, Assziria fele magat
eskuvessel es szerzodessel elkotelezett kiralyukat, vasbeklyoba vertek es atadtak a zsido Hezekiasnak,
elfogta a felelem... Ekron kozelebe erve megoltem a
kormanyzokat es nemeseket, akik vetkeztek ellenem. Testuket a varos komyeki fakra logattam fel. Az ellenem vetkezo polgarokat hadizsakmanykent vettem szamba,
1
mig a maradeknak, akik nem voltak bunosek, megbocsatottam. Kiralyukat, Padit, kihoztam Jemzsalembdl, s folebuk helyeztem a kiraiyi tronra, majd urakent es
-i
parancsolojakent evi ajandekszolgaltatasra koteleztem. * Azonban nem csupan az asszirok fenyegetese birhatta ra a gyengebb
i
uralkodokat a szerzodeskotesre, hanem mas ellenseges nepek tamadasa is, amelynek keszsegesen vallalt visszaverese fejeben az asszir uralkodo - mintegy
1
ellenszolgaltatas gyanant - ismetetten csak adofizetesre es ajandekszolgaltatasra kotelezte a nehez helyzetebol megszabaditott nepet es uralkodot. Assur-ah-idina egy
"I
ilyen esemenyt rogzft felirataban:
-,
Assur-ah-idina felirata:
-J
,£ssumak, az en hatalmas uramnak felelmetes hire eluralkodott Uppison,
-,
Zanasanan es Ramateian, Partakka, Partukka es Urakazabama varosok vezerein, a
-*
messzi medeken, akik kiraiyi elodeim alatt Assziria hatarait at nem lephettek, s foldjet
-i
nem tapodhattak, de nagy csodoroket es valodi lazuri kotomboket hoztak Ninivebe,
.
fovarosomba, s megcsokoltak labamat. Kerleltek engem, felseges urukat, hogy -i
segftsek rajtuk azon varosok uralkodoival szemben, akik megtamadtak oket. Hereltjeimet es az orszagaikkal szomszedos tartomanyok kormanyzoit elkuldtem
•i \
hozzajuk; s 6k legyoztek a tamado varosok nepeit, labuk ele kenyszeritve oket. A *r\ fejeben adofizetesre es ajandekszolgaltatasra koteleztem oket.
i j ^ •j j
szokasai szerint, s a szerzodesek sajatos iogikaja alapjan is - nem lehet helye a konyoruletnek, mivel ha nem kello hatarozottsaggal es kovetkezetesseggel jar el, azzal a szerzodesszegesek valosagos lavinajat indftja ei, mely elsoporheti az egesz birodalmat is. 9 D. D. Luckenbill: The Annals of Sennacherib (Oriental Institute Publications 2, Chicago 1924) p. 31 10 R. Borger: Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrien (AfO Behein 9, Graz 1956) p. 54. iv 32ff.
J
J J J J J J j
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Fogiyul ejtett med torzsek, a ferfiak fegyvert viselve vonulnak, Szenaheriba uralkodas£nak idejebol. ( British Museum)
3.2 Asszfrra tett uralkodoi sarjakkal kotott egyezmenyek Van az egyenlotlen szerzodeseknek egy olyan kb're, ahol az asszirok partnerei mar alig-alig rendelkeznek azokkal a szuverenitasra utalo jellemzokkel, amik a megallapodasokat nemzetkozi jelleguve tennek. Ezek az egyezmenyek az asszir udvarban felnevelkedo kulfoldi uralkodocsaladok leszarmazottaival kottetnek, akiket az idegen allam leigazasa utan, kihasznalva a csaladi kotelekekbol - altalaban egyenes agi verrokonsagbol - adodo tronoroklesi jogukat, az asszirok a meghoditott orszag uralkodoiva tesznek. Az nyilvan nem ketseges, hogy ilyen esetekben a tartomannya valastol, azaz az Asszfr Birodalomba valo beolvadasbol eppen csak megmenekulo allamok mozgasteret a szerzodesben rendkfvul szukre szabjak, olyan felteteiek megallapltasaval, amelyeknek az alarendelt fel altali megszegese nagyon konnyen - szinte tetszes szerint - kiprovokalhato. llyenkor mar csak az asszir uralkodo belatasara van az bfzva, hogy el-e, s ha igen, akkor mikor, ezzel a kivalo lehetoseggel a birodalomepftesi folyamat olajozottsaga erdekeben. A gyakorlatban az ilyen baballami statuszba kerulo orszag legfeljebb egy-ket emberoltovel kesleltethette a provinciava sullyedest, ami az uralkodo osztalyok nagyfoku
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
elasszirosodasara miatt nagy valoszinuseggel keves aldozatot kovetelo, viszonylag fajdalommentes uton mehetett vegbe. Szenaheriba igy fr errol: Szenaheriba felirata: Ami Sidqat, Askelon kiralyat illeti, ki nem vette magara kiralyi igamat, csaladjanak isteneit, 6t magat, feleseget, fiait es leanyait, testveret es csaladjanak osszes ivadekat elragadtam es Asszmaba vittem. Sarru-lu-darit, Rukibtinak, korabbi 1
kiralyuknak a fiat helyeztem Askelon nepe fole, adot vetettem ki ra, es koteleztem, hogy ajandekokkal kedveskedjen kiralyi fensegemnek, es 6 vallalta igamat.11
1
.
A kiralyfeliratban emlitett, asszir segedlettel Askelon tronjara helyezett Sarru-ludari mar asszir nevet visel, melynek jelentese nor6kke eljen a kiraly". Ebbol a tenybol
J
esszeruen adodik az a kovetkeztetes, hogy az uj kiraly, (aki egy a fenti idezetben leirthoz hasonlo muvelet nyoman kerulhetett az asszir udvarba), mar teljesen
J
kicserelodott, nemzetiseget es onazonossagot valtott, vagyis tokeletesen megfeleit az asszir elvarasoknak. Az asszirok elovigyazatossagbol a teljes uralkodocsaladot
J
magukkal hurcoltak Assziriaba, amelynek ket oka volt. Egyreszt igy meg tudtak akadalyozni, hogy ezek barmikor is tronkovetelokent lepjenek fol, masreszt
J
biztonsagi tartalekkent oriztek oket arra az esetre, ha a frissen felkent kiraly esetleg orokos nelkul halalozna el, illetve ha megszegne az egyezsegben foglaltakat.
j
Szenaherib ezen kivul emlitest tesz egy masik ilyen esetrol is. Felirataban igy fogalmaz: ,egy bennszulott babilonit helyeztem Babilon tronjara, akit ugy neveltem fel
\ mint egy kutyakolykot." Assur-ah-idina sem vetette meg ezt a diplomacia modszert. Egy felirataban igy nyilatkozik: nTabu'at, egy arabhercegnot J
tettem meg az arabok kiralyava, aki atyam palotajaban nott fel, s visszakuldtem vele isteneit is a sajat orszagaba." Assurbanapli Arvad kiralyanak kilenc fiat hozatta
J
Ninivebe, akiket lila kontosbe oltoztetett, arany karperecet adott reajuk, s befogadta oket kiralyi kiseretebe.
J
11
D. D. Luckenbill: The Annals of Sennacherib (Oriental Institute Publications 2, Chicago 1924) p.30.
~:
j
X? '?
13
-J
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
1
irta: Palot&s Csongor
3.3 Az asszir udvarba menekult kiralyi sarjakkal kotott szerzodesek
-i
Az egyenlotlen szerzodesek kategoriajaba tartoznak azok az egyezsegek is,12
•*
amelyeket az asszir uralkodok azokka! a szulofoldjukrol eroszakkal eltavolitott
-i
uralkodocsaladokkal illetve sarjaikkal kotottek, akik tamadoik elol az asszfr kiralyi
-*
udvarba menekultek, es ott polttikai menedekjogban reszesultek. Ez annyit jelentett,
TJ
hogy az asszfr kiraly serthetetlennek nyilvanitotta oket, tehat az oellenuk iranyulo vagy oket ert tamadas felsegsertesnek minosult, s mint ilyen, a legsulyosabb
TJ
buntetest vonta maga utan. Termeszetszeruleg az asszfr kiraly az uldozo hatalom kiadatasi kerelmeit is sorra elutasftotta. Elam uralkodqjanak, Urtakunak a halala utan
-| ^
(664) egy Teumman nevezetu tronbitorlo allamcsfnye folytan eletveszelybe kerult torvenyes orokosok, azaz az elhunyt kiraly fiai is az asszir kiraly palotajaba
1
menekultek. Assurbanapli fgy szamol be enrol: Assurbanapli felirata:
1
aUmmanigas,
Ummanappa es Tammaritu, Urtakunak, Elam kiralyanak a fiai,
Teumman gyilkos duhe elol hozzam menekultek, es megragadtak kiralyi l£bamat.13 1
Hiaba kuldte hozzam Teumman tobb alkalommal is tisztsegviseloit, Ummanigas, Ummanappa es Tammaritu kiadatasat ken/en, a kiadatast nem engedelyeztem."14
"I
Assurfaanapli
azzal,
hogy
megadta
a
bajba
kerult
hercegeknek
a
menekultstatuszt, valamint habozas nelkul megtagadta kiadatasukat, sajat tavolabbi 1
terveinek utjat egyengette. Celja az volt, hogy egy adando alkalommal katonai segitseget nyujtson a szulofoldjukre jogos jussukert visszatero orokosoknek, majd a
1
sikeres hadmuveletek utan nagylelkusegert benyujtsa a szamlat, s az fgy keletkezett jogait egy szerzodes megkotesevel biztosftsa. Assurbanapli nem csalatkozott
1
szamitasaiban, hiszen talalt urugyet az offenzfvara, arhely sikerrel is jart. fgy fr errol:
J -•
Akkor is kijelenthetjuk ezt, ha ez utobbiak nem annyira egyoldaluak, mint amelyeket a hazajukbol elhurcolt es .agymosason" atesett kiralyi ivadekokkal hoztak teto ala. Az elteres hattereben az huzodik, hogy a kiralyi menekultekkel kotott szerzodeseket nem elozte meg olyan katonai csapas, amely lehetove tette volna az uralkodo oszt^ly atnevelessel torteno semlegesfteset. 13 A menedekjogot akkor tekintettek megadottnak, ha a menedekjogert folyamodo megfoghatta a kiraly labat. . 14 A C. Piepkom: Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal (Assyrological Studies 5, Chicago 1933) p. 85.
J I I
_
12
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Paiotas Csorigor
J i
Assurbanapli felirata: nLevagtam
i
^
Teumman fej'et egybegyult csapatai elott, s Ummnaigast ultettem
tronjara, aki hozzam menekult, es megragadta labamat. Tamaritut, harmadik testveret, Hidalu kiralyanak tettem meg."15
1
Azonban egy az elamiak vezetoinek kuldott leveleben Assurbanapli olyan szokatlan reszletekre is ravilagit, amelyek Asszfrianak kizarolag Eiamhoz fuzodo
1
kapcsolatait jellemeztek, amely itt - erzesem szerint - bovebb kifejtest kivan. Elam, vagyis a jelenlegi' Iran a mai Irakkal hataros terulete, sohasem szunt meg az asszi'r
1
kulpolitika egyik kulonb'sen erzekeny pontja lenni, minthogy gyakorlatilag sohasem kerulhetett sor a teljes pacifikalasara. Ez annyit jelent, hogy a szamtalan idevezetett
1
hadjarat ellenere a terseg - mind foldrajzi, allamszervezeti,
1
allamberendezkedesi
mind tarsadalmi, mind
sajatossagai
miatt
-
pedig
folyamatosan a
nyugtalansag forrasa volt. Ez a kiegyensulyozatlansag es kiszamithatatlansag, ami ezt az b'vezetet, illetve az ezzel kapcsolatos asszi'r hozzaallast jellemezte, az asszi'r
J
kiralyok szerzodeskotesi gyakorlataban is megmutatkozik. Ez annyit jelent, hogy az asszirok nem tudtak ebben a viszonyrendszerben
J
olyan folenybe kerulni, mint mas esetekben, vagyis inkabb vedekezo, bekere tb'rekvo szemlelettel fordultak ellenlabasaik fele. Tehat az a korabban emlitett dinamizmus es
J
kezdemenyezo keszseg, ami a mar megkotott szerzodesek akar robbanasszeru, akar - komoly megrazkodtatasoktol, toresektol mentes - fokozatos ujrafogalmazasi
J
igenyeben oltott testet, itt sokkal finomabban, amyaltabban jelentkezik. Egyszoval Asszfriat Elam eseteben nem is annyira a hodftas vagya vezerelte, hanem egy
J
modus vivendi kialakftasanak szukseglete, amely a mas teruleteken vegrehajtando katonai vagy politikai akciokhoz szilard hatteret biztosithatott. Ezek utan vizsgaljuk
J
magat a levelet. Assurbanapli levele az elami vezetoknek:
J
J\mikor Ummanigas eljott
es megragadta labamat, es elkuldtem vele
csapataimat, es felvettek a harcot Teumman ellen, vajon betettuk-e a labunkat a J
templomokba, a varosokba, vagy akarhova is? Szedtunk-e sarcot? Vajon nem 6ntottunk-e olajat a verzo sebekre, s nem lettunk-ejdtevoitek?"16 A. C. Piepkom: Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal (Assyroiogical Studies 5, Chicago 1933)p.71. 16 BM (tablets in the collections of the British Museum) 132980'8ff 15
J J j
15
,/' /
Az Ujasszfr BSrodaiom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
Ami ebbol a leveibol rogton szembeotlik, az a meglepoen visszafogott hangnem, ami az egyenlotlen szerzodo felekkel szemben sohasem jellemezte az asszfr kiralyokat. Fontos mozzanat az is, hogy az asszfr alakulatok az elami tron visszaszerzese erdekeben az elami csapatokkal egyuttmukodve, s valoszmuleg azok parancsnoksaga alatt folytattak hadmtiveleteiket ugy, hogy megszallo egysegeket sem hagytak az elfoglalt varosokban, s egyben tartozkodtak a zsakmanyolastol is, ami a korabeli mercevel merve rendkivul szokatlan. Mindezek a momentumok is megerosftik azt a tenyt, hogy Assziria - a birodalmi akcioradiuszanak hataran fekvo Elammal szemben nem volt kepes olyan erofolenyt kivfvni, amelynek segitsegevel kiharcolhatta volna azt a megkulonboztetett szerepet, amelyet legtobb szerzodo partnerevel szemben betoltott. Assurbanapli a sikeres hadjarat utan Ummanigassal es Tammarituval, az elhunyt elami kiraly, Urtaku ket fiaval szerzodest kotott, amelyben adofizetesi es ajandekszolgaltatasi kotelezettseget fit elo szamukra. Ezt kovetoen - egyes feliratok tanusaga szerint - az asszir kiraly olyan lepeseket tett, amelyek arra utaltak, hogy Elam onallosagat zaros hataridon belul meg kfvanja szuntetni. (Ten/be vette peldaul azt, hogy udvaroncai kozul kormanyzot nevez ki Elam iranyftasara, ami annak szuverenitasat gyakoriatilag felszamolta volna.) Az alabb idezendo, a szerzodesekkel foglalkozo iratokbol is kitunik az, hogy Assurbanapli hibasan merte fel a helyzetet, mikor szorosabbra akarta huzni a hurkot Elam koriil, hiszen lathatoan nem volt kepes kikenyszeriteni a szerzodesben foglaltak teljesfteset. Assurbanapli tulzott magabiztossaga es sietsege, mellyel Eiam beolvasztasat probalta keresztulvinni, annal is inkabb erthetetlen, mivel kiralyi atyja, Assur-ah-idina
az elamiakkal
meg egyenlo
felek
kozotti,
megnemtamadasi
egyezseget kotott (lasd. a kovetkezo fejezetben), s ekkor meg messze nem teit el annyi
ido e szerzodes ota,
ami az eroviszonyok
ilyen
mervu valtozasat
megmagyarazhatta volna. Vagyis Assurbanapli - vesztere - szakitott a regi, jol bevalt modszerekkel, melyek meghodftando teruletek a birodalomba valo betagozodasat csak egy hosszu folyamat zaroakkordjakent tartottak kivitelezhetonek, tekintettel arra, hogy az esemenyek hirtelen felgyorsitasa mind a gazdasagi es tarsadalmi hatekonysagot, mind pedig a birodalom biztonsagat es szilardsagat komolyan kockara tette volna.
16
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
Irta: Palotas Csongor
Assurbanapli felirata:
*"
,,Ummanigas, aki sokszor reszesult kiralyi kegyelmemben, s akit Elam kiralyava tettem, de aki megfeledkezett josagomml, s nem tartotta be egyezsegunket, megsertven a nagy istenekre tett eskuveset, de Sama-sumu-ukin, hitszego batyam es ellensegem koveteinek kezebol bunds ajandekokat fogadott el, s elkuldte vele csapatait, hogy az en seregem ellen harcoljanak..."17 Assurbanapii levele Tammarituhoz: ,Amit meg egy edesapa sem tesz meg tulajdon gyermekeert, azt en megtettem erted es megadtam neked. Neked ezert kotelesseged emlekezni erre, s torekedned kell arra, hogy erne kegyelmeket, melyekben en reszesitettelek, teljes mertekben viszonozd, s tartsd meg egyezsegunket, amire en eskettelek meg az eg s a fold istenei elott."18 A fenti viszontagsagokbol is kivilaglik, hogy az asszir uralkodok altal kotott szerzodesek a valo eletben torteno alkalmazasa olyan aktivitast es tetterot koveteit meg toluk, amire azok nem minden esetben voltak kepesek, vagyis Assziria nem allando arnyekkent borult a kornyezo orszagok nepeire, hanem olyankent, amely kenytelen igazodni a nap jarasahoz, vagyis a korulmenyek folytonos valtozasahoz. Termeszetesen ezt a torvenyszeruseget tukrozi az asszirok szerzodeskotesi gyakorlata, mely az esetek tobbsegeben - a helyzetet a valosagnak megfeleloen itelve meg - kepes a jo hatasfoku alkalmazkodasra.
4. AZ EGYENLO FELEK KOZTI SZERZODESEK 4.1 Megnemtamadasi egyezmenyek Az egyenlo felek kozti szerzodesek elso valfaja - mai kifejezessel elve - a megnemtamadasi egyezmenyek
kore. Az
egyenlo
felek
kozti szerzodesek
(kolcsonos segitsegnyujtasi; szovetsegi; beke es baratsagi egyezmenyek) kozul ez A. C. Piepkorn: Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal (Assyrological Studies 5, Chicaqo 1933) p. 77. 18 R. F. Harper: Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1944) ABU-1022 r^ 17
17
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
.
Ms Palotas Csongor
fogalmazza meg a legkorlatozottabb celokat, hiszen az egyuttmukodest az egymas elleni tamadas tilalmara szukiti le. Ez a feltetelrendszer olyan allamok eseten allhat fenn, amelyek az Asszfr Birodalommal kozvetlenul hatarosak, szamottevo erokke! rendelkeznek, kolcsonosen nagy veszelyt jelentenek egymasra, de egymas meghodftasa vagy nem lehetseges, vagy nem erdemes, tovabba kozos celjaik, kozos ellensegeik nincsenek, tehat a szorosabb egyuttmukodes kialakitasara vagy nines esely, vagy nem is indokolt. Ezen kovetelmenyeknek - az elozo fejezetben lefrtak fenyeben is - talan Elam felel meg leginkabb. Assur-ah-idina feliratban szamol be Urtakunak (lasd. az elozo fejezetben), az elami kiraiynak, valamint a gutik kiralyanak Kr. e. 674-ben tett indftvanyarol, melyben kifejezik barati szandekaikat, valamint azt is rogzfti, hogy az ezzei b'sszhangban megallapftott feltetelekkel letre is jott a felek kozott egy eskuvel megerositett szerzodes. Assur-ah-idina felirata: ^z elamiak es a gutik kiralya - ket makacs uralkodo, kik kiralyi atyaimmal folvast viszalykodtak - hiret vettek Assur hatalmanak, melyet en minden ellenseges nepnek megmutattam. Ehatalmasodott rajtuk a retteges, s hogy orszaguk hatarai sertetlenek maradjanak, elkuldtek hozzam koveteiket Ninivebe a beke es baratsag Qzenetevel, sezta nagy istenekre tett eskuvesukkel meg is erositettek."19 A szerzodest megelozo, elenk diplomaciai targyalasokrol a kiralyi herceg tudosft: A kiralyi herceg uzenete Sulmu-ahuhoz: JElam kiralya es Assziria kiralya, miutan tobbszor is tanacskoztak egymassal, Marduk parancsara beket kototiek egymassal es szerzodo felekke valtak.'20 Az a teny, hogy az uralkodok tobb forduloban bonyolitottak le azt egyeztetest, valamint az, hogy mindket allam legmagasabb szinten kepviseltette magat, szinten arra utal, hogy egyik fel sem tudott kikenyszerfteni egyoldaiu diktatumot. Az alabb idezendo levelbol az is kideriil, hogy az asszi'r uralkodonak nemcsak a szerzodes letrejotte allt erdekeben, a hanem annak megtartasa is, ami az egyenlotlen szerzodesekre
nem
mindig
igaz,
hiszen
sokszor
szandekosan
szabtak
teljesfthetetlen felteteleket a kiszolgaitatott felnek, hogy azok athagasa barmikor urugyul szolgalhasson egy vegso tamadasra. Ebben az esetben azonban minden 19 20
R. Borger: Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrien (AfO Beheift 9, Graz 1955) p. 58f. Cuneiform Texts from Babylonian Tablets in the British Museum CT 54§80
18
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
okunk
megvan
frta: Paiotas Csongor
arra, hogy az asszfr kiraly oldaiarol is felteteiezhessuk a
maradektalan johiszemuseget: J(z elmult evben, mikor a kiralyi palotanagy es a tobbi nagyur lement Kaldeaba, Bam kiralyanak fiverei azzal kiserieteztek, hogy fellazitsak batyjukat, a kiralyt, mondvan: Gyujtsunk sereget, torjunk be Kaldeaba, s vegyuk azt el Asszmatol. Barn kiralya azonban nem vetkezett, hanem megcsak meg sem hallgatta oket, es igy szolt: Az egyezseget nem szegem meg soha.*1 Az egyezseget az uralkodok - a kor szokasainak megfeleloen - csaladtagjaik kicserelesevel, tulajdonkeppen kolcsonos tuszejtessel is biztosftottak. Ez a tobbi egyenio felek kozti egyezseg eseteben nyilvanvaloan elkepzelhetetlen szerzodesi biztosftek lehet a kulcsa az elhatarolasi problemaknak. Enrol tanuskodik Assur-ahidina Urtakunak, az elami kiralynak frt levele, amelyben elobbi kiemeli azt az oromteli tenyt is, hogy a szerzodesben foglaltakat mindket fel rendben megtartja: aLevel
Assu-ah-idinatol, Assziria kiralyatol Urtakunak, Bam kiralyanak, az en
fiveremnek: En jol vagyok, fiaid es fenyaidjol vannak, az orszagom es nagyuraim is jdl vannak. Urtaku, Bam kiralya, az en fiverem is legyen jol, fiaim es lanyaim is legyenekjol, nagyuraid es orszagod is legyen joi122 aMost,
hogy a nagy istenek, Assur, Sin, Samas, Bel, Nabu, Istar Ninivebol, Istar
Arbelaboles Manziniribolbeteljesitettekes megerositettek, amitmegigertek..."23 Az asszfr felnek a bekehez fuzodo erdekeit latszik igazolni Assurbanapli felirata is, amelyben felhaborodottan j'egyzi meg, hogy az elamiak hitszego modon felrugtak az apjaval kotott szerzodest es hadba leptek, valamint az is, hogy ugyanezen level egy masik pontjan Assurbanapli nem titkoija, hogy a tamadas meglepetesszeruen s egyben felkeszuletlenul erte:
Assurbanapli felirata: nHatodik
hadjaratomon Urtaku, Elam kiralya ellen vonultam, aki elfeledte atyam
kegyelmet, s baratsagunkat nem oltalmazta tobbe...." nAz
elamiak, akiknek tamadasara soha megcsak nem is gondoltam, s kiknek
ellenseges voltat nem is gyanftottam..."24
R. F. Harper: Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1914) ABL 328:9-15 R. F. Harper Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1914) ABL 918 23 R. F. Harper Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1914) ABL 918 24 M. Streck: Assurbanipai Mil. (Vorderasiaatisches Bibliothek 7, Leipzig 1916) p. 105.
19
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
.
frta: Palotas Csongor
4.2 Szovetsegi szerzodesek A szovetsegi szerzodesek letre hozasanak kivalo modja volt a hazassagkotes. Ezt
a
megoldast
olyan
esetekben
alkalmaztak,
mikor
a
hosszabb tavu
egyuttmukb'des lehetosege adva volt, s nem allt fonn annak a veszelye, hogy a dinasztikus kapcsolatok kiepftese folytan a masik fel barmikor is igenyt tamaszthatna az asszfr tronra, ugyanakkor a csaladi kotelekek letesfteset olyan megtiszteltetesnek tekinti, ami nagyban elorelenditi felemelkedesenek utjan, akar meg azon az aron is, hogy ertekrendjeben, azonossagtudataban kozelednie kell az asszfr mintakhoz. Az Assziria hatarteruletein felig nomad, felig letelepult eletmodot folytato, s modfelett harcias szkftak eppen megfeleltek ezeknek az elvarasoknak. Az alabb idezendo asszfr joslati kerdes egy a szkftak kiralyaval, Protothyesszel tervezett hazassag jovendojet kutatja: „&, Samas, nagyur, adj egyertelmu valaszt a hozzad intezett kerdesemre. Vajon Protothyes, a szkitak kiralya, aki elkuldte koveteit Assur-ah-idinahoz, Assziria kiralyahoz a kiraly leanya ugyeben - ha Assur-ah-idina felesegul ad neki egy hercegnot - igaz es becsuletes modon, bekeben fog-e elni Assur-ah-idinavaf, megtartja-e Assur-ah-idinaval, Assziria kiralyaval kotott egyezseget, s ugy fog-e cselekedni, ahogy az Assur-ah-idinanak mindenkor megfelel?'25 A szkftak szamara eppugy, ahogy az asszfrok szamara is, egy ilyen hazassagi szerzodes csakis elonyos lehetett. Ennek oka egyfelol az, hogy a szkfta kiraly behazasodhatott az asszfr kiraiyi csaladba, s a felesegul kapott hercegnove! egyutt tekintelyes hozomanyhoz is jutott az asszfr uralkodo jovoltabol, masfelol pedig az, hogy Asszfria ezen az aron lecsendesfthette a nyughatatlan fel-nomad nepet, s egyben azt is remelhette, a birodalom szellemi, anyagi es tarsadalmi vonzereje mihamarabb beszippantja az allando letelepedes hianya miatt keplekenyebb, tehat egyuttal sebezhetobb szkfta kozossegeket. Hasonlo megfontolasokbol az asszfr uralkodo attol sem zarkozott el, hogy az aposi szerep helyett esetenkent a boldog volegeny sorsat valassza. Assurbanapli igy szamol be menyasszonya erkezeserol:
25
E. Klauber: Poiitisch-Religiose Texte aus der Sargonidenzeit (Leipzig 1913) PRT 16
20
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Assurbanapli felirata: aMugallu,
•<:
Tabal kiralya, ki kiralyi atyaimmal makacsul szembe szallt, hatalmas
hozomannyal elkuldte hozzam tulajdon leanyat Ninivebe, es megcsokolta labamat. Evenkent pompas csatamenek ajandekozasara koteleztem.126
Kolcsonos segitsegnyujtasi szerzodesek Mint elnevezesukbol is kideriil, ezek az egyezmenyek az Asszfria illetve szerzodeses partnerei kozos ellensegeinek egyuttes erovel torteno semlegesfteset celoztak. Minthogy a megallapodasok ertelmeben a ket hatalom fegyveres eroinek kozvetlen bevetesere tett igeretet, biztonsagi okok miatt az asszirok szempontjabol csak
olyan
allamok johettek
szoba,
melyek
a
birodalomnak
nemcsak a
torzsteriileteitol, hanem a hatarovezeteitol is kello tavolsagban voltak, hiszen igy egy korantsem szokatlan elpartolas vagy atallas esetet is szamitasba veve - az egyik pillanatrol a masikra baratbol ellensegge lett orszag seregeinek tamadasara van meg ido felkeszulni es hathatosan valaszolni. Ezt a szerzodestipust testesitik meg az Assziria es Lydia kozott letre jott egyezmenyek. Maguk a megallapodasok sajnos nem maradtak fenn, hiszen csak Assurbanapli feliratabol ertesulhetunk roluk, azonban ez a dokumentum a szerzodesek hattereben rejlo tortenelmi helyzetre is ravilagft: Assurbanapli felirata: Gygesre, Lydianak, egy tengerentuli orszagnak, egy oly tavoli videknek a kiralyara, akinek neverol kiralyi elodeim megcsak nem is hallottak, Assur, az en teremto istenem, almot bocsatott, amelyben megjelent elotte az en kiralyi nevem, s melyben Assur igy szolt ohozza: ,,Ragadd meg Assurbanaplinak, Asszfria kiralyanak labat, s nevenek puszta emlitesevel diadalmaskodj ellensegeid folott." Aznap, mikor ezt az almot latta, udvozletevel elkuldte hozzam lovas himoket, s megbfzta 6t azzal, hogy mondja el nekem az almot, amit latott. Atiol a pillanattol fogva, hogy megragadta kiralyi labamat, Assur es Istar segedelmevel gyozelmeket aratott a kimmerek ellen, akik orszaganak nepet
25
M. Streck: Assurbanipa! Nil. (Vorderasiaatisches Bibliothek 7, Leipzig 1916) p. 18.
21
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
sarcoltak... Vasbeklyoba es vasbilincsbe veretett ket, a/fa/a legyozoti kimmer torzsfot, s elibem kuldte oket sulyos ajandekaival egyutt. Kesobb levagta lovas himoket, akit rendszeresen szfnem ele kuldott. E!feledte Assur parancsolatat, az en teremto istenemet, csak a maga erejeben bizott, dolyfosse valt, es seregeivel Psammetikost, Egyiptom kiralyat tamogatta, aki lerazta igamat. Amikor ez tudomasomra jutott, fgy imadkoztam Assurhoz es Istarhoz: aVetessek
teste az ellenseg ele, es hozzak elibem csontjait." Es lam, amiert
Assurhoz imadkoztam, beteljesedett: testet az ellenseg ele dobtak es elhoztak nekem csontjait. A kimmerek, akik mar nevem puszta emlftesere behodoltak elotte, elfoglaltak, es feldultak egesz orszagat. Ezutan fia kerult a tronra. Kovetei utjan beszamolt nekem apja szomyu balsorsarol, mely isteneim jovoltabol, az en kereseremre jutott osztalyreszeul, majd pedig megragadta labamat es igy szolott: Je olyan kiraly vagy, akinek az istenek gondjat viselik, te megatkoztad atyamat, s rettento vegzet ragadta el. Most aldj meg engem, szolgadat, aki feltegedet, sigadat vonnikeszen all.'*7 A kiralyfelirat alapjan tehat a kovetkezokeppen vazolhato a tortenelmi hatter: A ket nagyhatalom, azaz Asszfria es Lydia kozotti teriileten, mintegy harapofogoban elo kimmerek mindket szerzodo allam kozos ellensegenek szamftottak, ezert hamar kialakult az egyetertes az asszfr es a lyd uralkodo kozott arra vonatkozoan, hogy seregeik kozvetlen erintkezeset kizarva, de egymassal osszehangoltan tamadast kell indftaniuk ellenuk, akar sajat haderejuk bevetesevel, akar mas veluk szovetseges nepek hadseregenek mozgositasaval, nem mondva le termeszetesen a diplomaciai nyomasgyakorlas eszkozeirol sem. Az egyiittes erofeszfteseknek koszonhetoen a kituzott eel megvalosult, azonban nyilvan vita keletkezett az asszfrok es a lyduk kozott azzal kapcsolatban, hogy a kozos eel elereseben kifejtett kozremukodesiik merteket, s ezzel osszefuggesben politikai, diplomaciai es nem utolsosorban anyagi javakkal is kifejezheto erteket mikeppen allapi'tsak meg. A vitat nem tudtak megfeleloen rendezni, ezert az szakftashoz vezetett. Majd annak folytan, hogy a Gyges, a lyd kiraly Psammetikosnak, az egyiptomi faraonak a segitsegere sietett annak az asszirok ellen vivott szabadsagharcaban, a viszaly vegkepp elfajult, Mindazonaltal az asszir kiraly ovakodott a nyilt ellensegeskedestol,
27
M. Streck: Assurbanipai l-lll. (Vorderasiaatisches Bibiiothek 7, Leipzig 1916) p. 20$.
22
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
s politikai befolyasat latba vetve, amit velhetoen szamos szerzodessel is megtamogatott, a lydokre uszitotta ellensegeiket ugy, hogy 6 kozben a hatterben maradt. Ezutan a Psammetikos oldalan viseit haboruban lefoglalt es ilyenforman meggyengult Gygest a tamadok megoitek. Az apja halalat kovetoen tronra kerulo, s a zurzavaron lassan urra levo ilju lyd uralkodo utobb belatta, hogy - legalabbis egyelore - nem tanacsos ujjat huzni az asszfrok kiralyaval, s kovetei utjan ertesitette arrol, hogy ra nezve nyilvan nem tul kedvezo feltetelek mellett ismet igenyt tart a joindulatara. Az asszir uralkodo, minthogy vilagosan latta azt, hogy Lydiaval szemben, a koztuk levo nagy tavolsag, valamint annak szamottevo ereje miatt, csak korlatozott celokat fogalmazhat meg, elfogadta a bekejobbot a^ai a kikotessel, hogyha meg formalisan is, de a lydok kiralya ismerje el 6t uranak, s szavanak hitelet tamassza ala melto ajandekokkal is. Atterve a jogi vonatkozasokra, elmondhatjuk, hogy legalabb ket szerzodes jott letre a lydok es az asszfrok kozott, az elso Gyges es Assurbanapli, mfg a masodik Assurbanapli es az idokozben elhunyt Gyges fia kozott. Az elso szerzodesben foglaltakat Gyges megszegte, mivel annak rendelkezeseirol ugy velte, azok nem tukrozik a tenyleges eroviszonyokat, s felesleges terhet ronak orszagara. Ezutan az atokzaradekokban foglaltak szerint meg is bunhodott tetteert. Itt az asszi'r kiraly, mint Assur es Istar istenek kardja jart el, mikor hathatos diplomaciai erofeszfteseinek koszonhetoen - megha kozvetett modon is - de bevaltotta a szerzodesi atkokat. Gyges fia apja halala utan belatta, hogy a tovabbi ellensegeskedes akar vegzetes is lehet, ezert hajlando volt egy ujabb szerzodest kotni Assurbanaplival, de most mar valoszfnuleg kedvezotlenebb feltetelekkel, mint ahogy apja tette annak idejen, hiszen -
megha csak a rend kedveert is -
de el kellett ismernie Assurbanapli
fennsobbseget, aminek - nyilvan nem elhanyagolhato - anyagi vonzatai is rogzftettek a szerzodesben.
4.3 Beke es baratsagi szerzodesek A beke es baratsagi szerzodesek az egyenlo felek kozotti egyezmenyek privilegizalt csoportjat alkottak, mivel csak kulonleges esetekben kerulhetett sor megkotesukre, hiszen a beke es baratsag kifejezessel az asszir kiraly a masik
23
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
•
frta: Palotas Csongor
szerzodo felet magaval teljesen egyenrangunak ismerte el, valamint ezen a gesztuson tulmenoen olyan mervu tartos, sok esetben a messzi multba visszanyulo hagyomanyokon alapulo egyuttmukodes kialakulasat is lehetove tette a feiek kozott, ami a tobbi szerzodesi fajta eseteben nem volt elmondhato. (A beke es baratsag formula alkalmazasa ellenere az utobbi feltetel hianya miatt peldaul a korabban elemzett elami szerzodesek sem sorolhatok ebbe a korbe.) Jellegzetesen beke es baratsagi szerzodeseknek minosulnek az asszirok es a babiloniaiak egymassal kotott egyezsegei, hiszen legelso peldanyaik mar az 6asszfr Birodalom idejen keletkeztek: aKaraindas,
Kardunias kiralya, es Assur-bel-nisesu, Asszfria kiralya (1419-
1411) megallapodast kotottek egymassal, s eskuvesukkel kolcsonosen biztosftottak egymast orszagaik kozt huzodd hatarvonal sertetlensegeml. *8 „//. Adadnirari
(911-891), es Nabu-suma-iskun lanyaikat felesegul adtak
egymashoz, s tokeletes baratsagot es beket teremtettek orszagaik kozott. Asszfria es Babilonia nepei ettol fogva egyseget alkottak. A ket orszag hatarvonalat Til-bit-bari es Til-sa-batani kozt vontak meg. ** Ezek a korai, illetve a kesobbi, mar az Ujasszir korra teheto szerzodesek is olyan szilard egyuttmukodesrol tanuskodnak, amelyet - a mas szerzodesi tfpusok eseteben legtobbszor vegzetes - uralkodovaltasok sem rendfthettek meg. Ennek egyik ekes peldaja az az eset, amikor I. Marduk-zakir-sumi, viszonozvan III. Sulmanu-asaridu
altal a szamara az apja halala utan kirobbant tronviszaly
lekuzdeseben adott segitseget, a III. Sulmanu-asaridu halala utan Assziriaban duio tronharcok
levereseben V. Samsi-adadnak,
az asszfr-babiloni szerzodesben
megnevezett jogos tronorokosnek nyujt segftseget: „///. Sulmanu-asaridu, Asszfria kiralya (858-824) idejeben Nabu-apla-iddina volt Kardunias kiralya. 6k ketten tokeletes beket es baratsagot teremtettek egymas kozQtt. Sulmanu-asaridu, Asszfria kiralya idejeben I. Marduk-zakir-sumi kerult
A. K. Grayson: Assyrian and Babylonian Chronicles (Texts from Cuneiform Sources 5 Gluckstadt 1975) pp. 158 and 166ff. 29 A. K. Grayson: Assyrian and Babylonian Chronicles (Texts from Cuneiform Sources 5 Gluckstadt 1975) pp. 158and166ff.
24
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
Dombormu. V. Samsiadad felajanlja magat Ninurtanak, a hadistennek. (British Museum)
25
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzSdesei
irta: Palotas Csongor
edesapja tronjara. Marduk-bel-usate, az 6 fivere fellazadt ellene... Sulmanuasaridu, Assziria kiraiya Marduk-zakir-suminak, Kardunias kiralyanak a segitsegere s/efeff.*30 V. Samsi-adad felirata:
^mikor Assur-da-in-aplu, Sulmanu-asaridunak, apjanak uralkodasa idejen gonoszsagokat muvelt, illetve engedetlenseget es lazadast szftott, tovabba aljas osszeeskuvest szervezeti, polgarhaboruba taszitva az orszagot, valamint harcra keszen Assziria nepeit, eszakrol es delrol egyarant a maga oldalara ctllitotta, s helyzetet eskuvesekkel szilarditotta meg, majd pedig a varosokbol kicsikarta az engedelmesseget, s eltokelte magat a viszalyra es a habomra, akkor Ninive, Adia, Sibaniba, Imgur-fllil, Issabri, Bet-sassiri, Simu, Sibhinis,. Tamnuna, Kipsuna, Kurbail, Tidu, Nabulu, Kahat, Assur, Urakka, Sallat, Huzirina, Dur-balati, Dariga, Zabban, Lubdu, Arrapha, Altai!, Amidi, Til-abna, 6s Hindanu, vagyis osszesen 27 varos, akik felkeltek Sulmanu-asaridu, az en edesapam ellen, eroditeseikkel egyutt atalltak Assur-da-in-aplu oldalara, am - a nagy istenek, az en uraim parancsara ezeket a varosokat megadasra kenyszerittettem.'*1 aSamsi-Adad
es Marduk-zakir-sumi tokeletes beket es baratsagot teremtettek
egymas kozott. Asszln'a es Babilonia nepe egyesitette erejet Az allamhatarokat kolcsonos egyetertesben vontakmeg."
5. A SZERZ6DESSZEGES JOGKOVETKEZMENYEI Az asszfr uralkodok altal kotott szerzodeseket kivetel nelkul atokzaradekokkal lattak el, amelyek a szerzodes megtartasat voltak hivatottak biztositani. Ezek az atkok, amelyeket a szerzodesi tanukent felhivott istenek szortak nem teljesftes eseten a vetkesekre, rendkivuli kegyetlensegrol arulkodnak, mindazonaltal nem esnek messze a valosagtol, sot tokeletesen lekepezik azt. A mai ember szamara talan erthetetlen, hogy az istenek hatokorebe utalt biztositekok, legyenek bar megoly A. K. Grayson: Assyrian and Babylonian Chronicles (Texts from Cuneiform Sources 5, Gluckstadt 1975) pp. 158and166ff.
30
31
H. C. Rawiinson: The Cuneiform Inscriptions of Western Asia (London 1861-1884)
irta: Palotas Csongor
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
konyortelenek is, hogyan szolgalhattak a szerzodesszeru teijesftes erdekeit. A valasz lefegyverzoen egyszeru, hiszen - mint mar korabban utaltam ra - az asszirok az istenek korlatlan akaratanak maradektalanul engedelmes magvalosftojakent, szinte minden esetben a szerencsetlen vetkezokre szabadftottak a felbosziilt istenek vegzetet. A kiralyfeiiratok beszamoloin keresztul nyomon kovethetjuk a balul vegzodott emberi sorsokat. Assurbanapli felirata: aYauta", Hazael fia, Quedar (Arabia) kiralya, ki behodolt nekem, konyorgott isteneiert, esdekelve kiralyi szmem elott. Ezert megeskettem a nagy istenekre, es visszaadtam neki Atar-samain istent Kesobb vetkezett az egyezseg ellen, elfeledte uralkodoi kegyelmemet, ledobta uralmam igajat, nem kerdezeti tobbet egeszsegem felol, s visszatartotta tolem ajandekait. Fellazftotta Arabia nepeit, hogy egyutt felkelest inditsanak ellenem, esujra meg ujra vegigrabolta Sziriat '-••'••'•••
.-,.•:.-._-n-r.
Csatasorba allo arab katonak, Assurbanapli uralkodasanak idejebol. Eredeti rajz (British Museum)
27
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Ellene kuldtem seregeimet, kik orszaga hataranal iddztek, 6s vereseget mertem rea. Harcosaim fegyvereikkel levertek az egesz arab nepet, mely nem 6talft zendQIni ellenem, felgyujtottak 6s felegettek satraikat, amikben laktak, 6s szamtalan marhat, baranyt, szamarat, tevet es rabszolgat zsakmanyoltak. Ami pedig Yautat, a tdbbi arabot es csapataikat illeti, Erra tabomok levagta oket, ehinseg pusztftott kozottuk, es hogy ehseguk csillapitsak, sajat gyermekeik husat faltak fel. Assur, Sin, Samas, Bel, Nabu, Istar Ninivebol, es Istar Arbelabol, a nagy istenek, az en uraim, szorol szora beteljesitettek azokat az atkokat, amelyek egyezsegunkben szerepeKek. A fiatal tevek, szamarak, borjak es a tavaszi baranyok napjaban hetszer is szoptak, s megsem tudtak elevemi ehuket a tejjel. Az arabok egyre masra csak egymast kerdezgettek: aMiert erik ezek a csapasok az arabok foldjet?
Mert nem tartottuk meg Assur egyezseget, s v6tkeztunk Assurbanapli
kegyelme ellen, akit Illilisten szeret.32 Az asszfr kormanyzo levele Assurbanaplinak: Ami a quedraiakat illeti, akikre kiralyom, az en uram parancsa vonatkozott, elmentem orszagukba, s kir$Iyom, az en uram vegzetet zuditva rajuk, megsemmisitd vereseget mertem rajuk. Eluralkodott rajtuk a felelem, s ahogy kiralyom, az en uram egyezsege elhatalmasodott KlOttQk, azokkal, akik a vaskard eldl menekOltek, az ehseg vegzett.33 Assur-ah-idina felirata: Abban az idoben Nabu-zer-kitti-lisir, Merodach-Baladan fia, a Tengermellek kormanyzoja, aki nem tartotta be az egyezseget, elfeledve Assziria kegyelmet, mar nem emlekezett apam josagara, s az Assziriaban uralkodo zurzavar idejen osszegyujtotie csapatait... Ez az engedetlen lazado, amint meghallotta, hogy seregeim kozelednek, Elamba menekult, mint egy roka. Mivel megszegte eskuveset, amit a nagy istenekre tett, Assur, Sin, Samas, Bel es Nabu kemeny buntetest mert rea, s fegyverrel vette el eletet Elamban.34 Urtaku, Elam kiralya, aki nem tartotta meg a baratsagot velem, idonek elotte lelte halalat, lassan, nyomorultul sorvadva el. Labat nem tette be tobbe az elok A. C. Piepkom: Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal (Assyrological Studies 5, Chicago 1933) p. 80ff
32 33 34
R. F. Harper Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1914) ABL 350 R. Borger: Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrien (AfO Beheift 9, Graz 1956) p. 46f. ^7
28
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
foldjere, meg abban az evben veget ert az elete, s ma mar a holtak kozottjar.- Beliqisa, a gambuleai, aki ledobta uralmam igajat, patkany harapasatol vesztette eletet. Vfzkorsag
vitte el Nabu-sum-erist,
Nippur kormanyzojat,
aki semmibe vette
egyezsegunket. Marduk, az istenek ura, kemeny buntetest mert Marduk-sum-ibnire, hereltjere, a bajkeverore, aki gonoszsagokra bujtogatta Urtakut. Egyetlenegy ev alatt mindannyian halalukat leitek, egyik a masik utan.35
6. SZERZODESKOTES! TECHNIKAK ES INTEZMENYEK 6.1 A hitelesseg kerdese A szerzodesi okiratok hitelessege nemcsak ma, hanem az asszfrok koraban is meglehetosen kenyes kerdesnek szamitott. Eire szolgal peldakent V. Assur-nerari (754-745) asszfr uralkodo es Mati-ilu, Arpad varos (Aleppotol eszakra fekvo arameus varosallam) kiralya kozti egyezmeny. Ez az akkad nyelvu megallapodas csak toredekes alakban maradt rank, azonban szinte teljes epsegben megorzodtek azok az arameus nyelvij ugynevezett Zeffr-szerzodesek36, amelyek lenyegeben mind szerkezetuket, mind pedig tartalmukat tekintve - az akkad nyelvu szoveg arameus megfeleloi. Azonban - es ezert is erdekes az eset vizsgalata - az altalanos megegyezes ellenere vannak bizonyos elteresek is a ket szoveg kozott, amelyek az azonosftast is megnehezftettek, hiszen pontosan a szerzodo felek megnevezeseben voltak kimutathatok. Az arameus valtozatban az asszfr kiraly helyett ugyanis egy bizonyos nBargayah" a masik szerzodo fel, akinek neve magyarul annyit tesz: Ba fenseges fiu". Valoszfnusftheto az, hogy Mati-ilu, Arpad kiralya nem tudta volna tronjanak,
de
akar
kozvelemennyel azt,
eletenek
veszelyeztetese
nelkul
elfogadtatni
a
belso
hogy Asszfriaval egy huberesi alavetettseget eloidezo
szerzodest kosson, am az asszfr invazio elkerulese erdekeben nem volt mas valasztasa. A problemat - velhetoen az asszfr fel hozzajarulasaval - ugy tudtak A. C. Piepkorn: Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal (Assyrological Studies 5, Chicago 1933) p. 58f. 35 H. Donner and W. Rollig: Kanaanaische und Aramaische Inschriften (2nd edition, Wiesbaden 196635
1968)
29
irta: Palotas Csongor
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
athidalni, hogy az 6 neve helyett egy masikat szerepeltettek az egyezmeny szovegeben. Ez annyit jelent, hogy az akkad nyelvu szerzodes arameus valtozatat, amely annak nem pontos fordltasa voit, az asszfr fel elismerte hitelesnek, jollehet ezzel komoly kockazatot vallalt, hiszen ha az asszir leveltarban orzott szoveg barmilyen oknal fogva megsemmisul, akkor a tovabbiakban a szerzodesi kotelezettsegek aiigha kenyszerithetok ki, tekintettel a szerzodo felek kiletenek bizonytalansagara.
"
. -. \l kiralya Bar-raki
szazad vegerol. (Vorderasiatisches Museum)
Hogy mennyire komoly volt ez a kockazat, azt mi sem igazoija jobban, hogy miutan V. Assur-nerarit egy allamcsfny soran letaszftottak a tronrol, s 6t III. Tukultiapiles kovette a kiralyi meltosagban, Arpad varosa rogvest csatlakozott egy asszfr-
30
Az Oiasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta. Palotas Csonqor
Ellenes felkeleshez, amelyben tovabbi. sziriai varosok, valamint a mai Torokorszag DK-i reszen fekvo felnomad allam, Urartu vett reszt. Az persze majdnem bizonyos, hogy ezt a felkelest elsosorban azert inditottak, mert a jogellenes uralkodovaltasbol a szerzodes hatalyanak megszunesere kovetkeztettek, azonban az eilenszegulesi hajlamot nyilvan nem csokkentette az a teny, hogy Arpad leveltaraban egy olyan - a varosallamra nezve sulyos es megalazo felteteleket tartalmazo - szerzodes talalhato, amelyben az egyoldaluan jogositott fel szemelye nem azonosfthato, tehat annak megszegese elvileg semmiiyen vegzetes kovetkezmennyel nem jar.
6.2 Szerzodeskotesi szertartasok Nagyon erdekes megvizsgalni a szerzodesek megkotese soran az asszirok altal bemutatott szertartasokat, amelyekkel a megallapodasok meg nem tartasanak eseten bekovetkezo szornyuseges jogkovetkezmenyeket villantottak fel eleg erzekletesen, mintegy fokozva az atokzaradekokban foglalt buntetesek elrettento hatasat. Erre a fenti, Assur-nerari es Matil-ilu kozt letrejovo szerzodesbol idezunk ide egy peldat: ,,Ezt a tavaszi baranyt nem azert valasztottuk el a nyajatol, hogy felaldozzuk, vagy hogy lakmarozzunk belole, de nem is azert, hogy eladasra kinaljuk, vagy hogy egy beteg ember jovojet josoljuk meg vele, es meg csak nem is azert, hogy levagjuk, hanem
azert,
hogy
altala
megkossuk
Assur-nerarinak,
Assziria
kiralyanak
szerzodeset Matil-iluval. Ha Matil-ilu vetkezik eskuvese es a szerzodes ellen, akkor csakiiy, ahogy ezt a tavaszi baranyt elvalasztottuk a nyajatol, s ahogy soha nem fog visszaterni oda es nem fogja latni azt tobbe, ugyanugy uzessek ki Matli-ilu fiaival, lanyaival, nemes uraival es orszaganak nepevel egyutt foldjerol, s ugyanugy ne terjen vissza oda soha, es ugyanugy ne is lassa azt tobbe. Ez a fej nem egy tavaszi baranynak a feje, ez a fej Matil-ilu feje, a fiainak, nemes urainak es orszaga nepenek feje. Ha Matil-ilu vetkezik ezen egyezseg ellen, akkor csakugy, ahogy enek a tavaszi baranynak a fejet levagtuk, s labanak csontjat a szajaba tettuk, ugyanugy vagassek le Matli-ilu feje is, fiai es nemes urai pedig vetessenek... (nem rekonstrualhato)
Az lljasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Ez a vail nem egy tavaszi barany valla, hanem Matil-ilu valla, meg fiainak, nemes urainak es orszaga nepenek valla. Ha Matil-ilu vetkezik e szerzodes ellen, akkor csakugy, ahogy kiteptuk ennek a tavaszi baranynak a vallat a helyebol, es beletetiuk azta ... (nem rekonstrualhato), ugyanugy tepessek ki Matil-ilunak, fiainak, nemes urainak es orszaga nepenek valla is, es tetessek... (nem rekonstrualhatd)"37
Asszfr katonak leoiik a baranyokat. Eredeti rajz Szenaheriba uralkodasanak idejebol. (British Museum)
6.3 Szerzodeskotes tobb fellel Az
asszfr dipiomacia
kivalo
intezmenyi
hatterrel
rendelkezett,
hiszen
vilagbirodalomkent nem okozhatott gondot szamara olyan hivatasos diplomatak kikepzese, akik tobb nyelven beszelnek, jok a kapcsolatfelveteli es kapcsolattartasi kepessegeik,
s
ha
kell,
akkor
sziikseghelyzetekhez is. Az
alabb
rugalmasan
tudnak
alkalmazkodni
a
ismertetendo esemenyek Asszfria egyik
legveszterhesebb idoszakaban, azaz Samas-sumu-ukin, Assurbanapli, az asszfr kiraly fivere, Babilonia kiralya altal kirobbantott tronviszaly idejen jatszodnak, amikor az asszfr uralkodonak hihetetlenul gyorsan meg kellett szerveznie a lazadokkal
tablets in the Kuyunjik collection of the british Museum, K 15272 + tablets in the collections of the British Museum, Rm 120, Rm 274 + tablets in the collections of the British Museum 134596, 79-78,195 37
32
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
.
irta: Palotas Csongor
szembeni ellenaiiast, elsosorban ugy, hogy az elpartolt varosokat es nepeket visszacsabitja az asszir szovetsegi rendszerbe, visszaterelven 6ket annak sancai moge. llyen esetekben temneszetesen nem volt ido ana, es talan nem is left volna celszeru mindenegyes szovetsegessel mas es mas tartalmu egyezmenyt kotni, ezert egy az asszir kancellarian elore kidolgozott, egyseges tartalmu szerzodeshez kellett megnyemi az osszes kiszemelt felet. Amint az alabbi idezetben, Assurbanapli tabomokanak, Bel-ibninek, kiralyahoz kuldott tomor jelenteseben latni fogjuk, a lazadokkal szembeni koalicio kialakitasa tervszeruen es zokkenomentesen haladt: Assurbanapli tabomokanak, Bef-ibninek a levele: ^4 16. napon a palotanaggyal elmentunk Kissik varosaba. A tengermeltekiek, a kiralynak, az 6n uramnak szolgai, nagy seregekkel jottek oda, hogy talalkozzanak velem. A 17. napon megkotottuk veluk a szerzodest, es 18. napon lementunk a Tengermellekre. Az egesz Tengermellek sziiartfan eltokelt abban, hogy ism£t a kiraly szolgajava valjon.*8 A kovetkezo levelbol, amit Assurbanapli kuldott huseges hivenek, Nabuusabsinak, Uruk kormanyzojanak, szinten kiderui az, hogy az asszirok milyen dinamikus szerzodeskotesi kulturaval rendelkeztek, hiszen egy olyan varost kenyszerftenek ujabb, a szamara a korabbinal elonytelenebb egyezseg alairasara, amely nemcsak hogy maradektalanul betartotta az elozoben foglaltakat, hanem abban is ko'zremukodott, hogy mine! tobb mas varos is csatlakozzon a szovetsegi egyezmenyhez. Azonban a helyzet ugy alakult, hogy Uruk varosa veszelybe kerult, es csakis az asszirok siethettek a segftsegere, akik persze nem is haboztak igy tenni, de aldozatkeszseguknek alaposan megkertek az arat, hiszen az ujonnan letre jott szerzodessel megszuntettek Uruk kedvezmenyezett szovetsegesi poziciojat. £rdemes megfigyelni az asszfr kiraly hangnemenek valtozasat, amint a level masodik feleben Uruk varosa erdemeinek meltatasarol atter sajat felmento hadjaratanak,
mint
toretlen
hatalma
megnyilatkozasanak
dicsoitesere.
A
jogtorteneszben persze ohatatlanul felmerul a kerdes, vajon az asszir kiraly altal oly dramai tomorseggel lefestett veszelyhelyzet (nEz a hadjarat az eletetekert folyik.") valoban fennallt-e, vagy esetleg maguk az asszir felszabadito hadak jelentettek e rendkfvuli veszedelmet?
38
R. F. Harper: Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1914) ABL 521 r.7-15
33
irta: Palotas Csongor
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
Assurbanapli levele Nabu-usabsinak, Uruk konmanyzojanak: J^
kiraly
szava
Nabu-usabsinak.
Mar
kezdettol
fogva
betartottatok
egyezsegunket, s nem vetkeztetek kegyelmem es az eskuvesed ellen. Elestetek es meghaltatok, ha nektek kuldott uzeneteim es parancsaim ezt kivantak meg toletek. Es oszinten mondom, amit utobbl idoben ertem tettetek, az folulmult mindent.
Babiioni dombormu: Assurbanapli, amint kosarat visz. (British Museum)
Abbol
kovetkezoen,
ahogy
az en
nevem szolgalataban
elszigeteltetek
magatokat, kitartva Assur es Marduk kepviseloinek oldalan, s abbol is, ahogy ovtatok az erdekeimet, s nem mukodtetek egyutt az ellenseggel, valamint abbol, hogy miota
34
I/
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Paiotas Csongor
szfnem elol visszatertetek orszagotokba, es lattatok, hogy a babiloniaik, kaldeusok <§s az aramiak hutlenekke valtak hozzam, elkuldtetek honfttarsaitokat, es az en nevemben ezt az egyezseget kotottetek meg veluk: JVe/n masftjuk meg, es nem szegjuk meg soha Assurbanapli szerzodeset Nem allunk at ellensegei oldalara, s amig csak elunk, megtartjuk a vele kotott egyezmenyt. Az 5 szovetsegese a mi szovetsegesunk lesz, es mindig kitartunk mellette." Tehat mindezekbol a tenyekbol meggyozodtunk az irantunk tanusitott oszinte odaadasotokril es husegetekml. Ez a hadjarat az eletetekert folyik. A mai napon saj'at szemetekkel fogjatok latni, hogy mindazokat, akik vetkeztek szerzodesem ellen, mikeppen fogja az isten kesedelem nelkul felelossegre vonni azert, mert megszegtek az egyezseget. Ami pedig titeket illet, maradj'atok Assur es Marduk vedoszamyai alatt, &s varaban, az 5 erossegeben gyarapodni fogtok. Most
pedig
eMIdom
emberemet Nergal-sarru-usurt,
hozzatok eunuchomat,
Nabu-eribat
es
harmadik
valamint Akkullanut, Assur papj'ainak egyiket a
szerzodesi tablaval. Csatlakozzatok a szerzodeshez, s az en szolgaim nagy bt'zodalma szalljon at a ti honfitarsaitokra is, hogy bizzanak onmagukban. A magam reszerol csak azt kerem, hogy hadd lassam odaadasotokat es baratsagotokat meg vilagosabban, es hogy sokszorozzatok meg azokat a kegyelmeket, amikben en reszesitetteiek benneteket, s ffzessetek vissza teljesen a vefem szemben fonnallo adossagotokat, hogy ily modon neveteket naggya tehessetek Babilonia nepei kozoti.^9
6.4 Az alarendelt szerzodo feiekne! akkreditalt kiralyi megbizottak A helyi uralkodo fole rendeit kiralyi megbizottak allomasoztatasa az egyenlotlen szerzodessel kiszolgaitatott helyzetbe hozott orszagokban rendszerint az utolso lepes volt az Assziriaba valo beolvadas, azaz a tartomannya valas utjan. Ennek a kesobb megallfthatatlannak bizonyulo folyamatnak a sodraba keruit bele Turosz, a kiemelkedo jelentosegu foniciai kikotovaros is, miutan Asszma meghodftotta es leromboita a hozza kozel eso Szidont, meiy szinten kereskedo nagyhatalomnak 39
R. F. Harper Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1892-1914) ABL 539
35
irta: Paiotas Csongor
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
szamftott. Az asszfrok Szidon konyortelen elpusztitasaval kapcsolatos varafozasai beigazolodtak, hiszen Turosz megertette, hogy ezt utolso figyelmeztetesnek szantak a hodftok, s a kenyszerito korulmenyek hatasara, kenytelen kelletlen ugyan, de Kr. e. 676-ban beleegyezett a szuverenitasat sulyosan serto egyezmeny megkotesebe. Az egyezseg pontjai kozul a nemzeti onrendelkezest legerosebben koriatozo elofras nyllvanvaloan az volt, miszerint Turosz, helyesebben annak kiralya koteles volt tumi azt, hogy az asszfr uralkodo egy szinte teljhatalmu allando megbfzottat rendeljen folej'e, akinek a jogosftvanyait reszletesen is szabalyoztak a megallapodasban.
Fonfciai hajok. Eredeti rajz. (British Museum)
36
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Ez a megbizott nem egyszeruen kbveti statuszban volt, hanem - mint, ahogy latni fogjuk az kesobb idezendo szerzodesi szakaszokbol - gyakorlatilag az asszir kiraly helytartojakent, erdekeinek kerlelhetetlen orekent mukbdott, vagyis az egyezmeny Turosz mind bel-, mind pedig kulpolitikai mozgasteret oly mertekben leszukitette, hogy onnet egyenes ut vezetett a birodalomba valo teljes beolvadas fele. Azt ugyanis az asszfr kiraly sem gondolhatta komolyan, hogy egy olyan nagy multu, s egykor oly nagy hatalmu kereskedovaros, mint Turosz kepes lesz elviselni fuggetlensegenek ilyen jelentos mervu, s ennyire nyflt megnyirbalasat is, s majd orok idokig betu szerint
betartja az abban foglaltakat.
Egyebkent is az asszfr
szerzodeskotesi gyakorlat - ellentetben peldaul az egyiptomival -
nem az
orokkevalosag buvb'leteben elt, hanem a mindenkori allamerdekek szolgaltattak szamara a vezerfonalat, amelyeket konnyebb volt a jog erejevel nyomon kb'vetni, sot elebiik menni, mintsem veg nelkuli hadjaratokkal remenytelenul uldbzni azt. Ennyi elozetes utan most nezzuk a tb'redekesen fennmaradt szerzodes vonatkozo pontjait (a seriiles miatt olvashatatlan vagy hianyzo reszeket kerek zarojellel jelzem): Szemelveny
Assur-ah-idinanak
Balammal,
Turosz
kiralyaval
kotott
szerzodesebol: ,,Ha kiralyimegbfzottam, akit foletekrendeltem (...) Orszagotok oregjei gyuljenek ossze, hogy tanacsat kerjek (...) A kiralyi megbizott meg fogja hallgatni oket (...) A hajokrol (...) (...) Egyetlen hozzatok erkezo hajot sem, (...) Ha, (...) ne hallgassatok meg, s ne (...) a kiralyi megbizott nelkul, tovabba a nektek kuldott leveleimet sem bonthatjatok fel a kiralyi megbizott nelkul. Ha a kiralyi megbizott nines jelen, varjatok meg, s csak aztan nyissatok ki, vagy (...) a hirvivo." Az idezetek tbredekessege ellenere annyit mindenkeppen meg lehet allapitani, hogy a kiralyi megbizott nelkul semmilyen jelentos politikai vagy gazdasagi termeszetu ugyben nem hozhatott dontest Turosz varosa. Ez annyit jelent, hogy a kiralyi megbizott az allamhatalom minden agara kiterjesztette felugyeletet, hiszen a szenatus (,,orszagotok oregjei"), amely - tekintettel arra, hogy az allamhatalmi agak szetvalasztasanak mai elve ekkor meg ismeretlen volt - igazsagszolgaltatasi,
37
irta: Palotas Csongor
Az Ujasszfr Birodaiom nemzetkozi szerzodesei
jogalkotoi es vegrehajtoi hatalommal egyarant rendelkezett, teljesen ft volt szolgaltatva az asszir kiralyt kepviseio megbfzottnak.
Az elobbi kep folytat&sa jobbrol. Fonfciai hajok - feltehetoleg - Turosz kikotojeben, Szenaheriba uralkodasanak idejebSI. Eredeti rajz. (British Museum)
Ezzel kapcsolatban folmeriilhet nehany lenyeges kerdes, hogy vajon a szenatus rendes ulesen, illetve az Qlesek szamara altaiaban kijelolt helyen keilett-e kikemi a kiralyi megbfzott tanacsat, vagy pedig a kiralyi megbfzott rezidenciajan, esetleg az altala meghatarozott helyen, tovabba az is kerdeses, hogy a kiralyi megbfzott kiilon meghfvo nelkul is reszt vehetett-e a szenatus ulesein. Ezek a kerdesfelvetesek nem onceluak, hiszen elkepzelhetjuk, milyen hatassal lehetett Turosz donteshozatali folyamataira az, ha annak legfobb foruman a folebuk magasodo es oket alig titkoltan elnyelni keszulo vilagbirodalom kepviseloje barmikor ott lehet, s akar csak egy szemoldokrancolassal is letfontossagu ugyekben tudja ugy iranyi'tani a hatarozathozatalt, ahogy az neki tetszik. Bizonyara az sem emelhette a
38
Az Ojasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
szenatorok
magabiztossagat,
ha
irta: Palotas Csongor
a
megbizott
sajat
rezidenciajan ,ke!Iett
6'sszegyulniuk, hiszen ekkor tulajdonkeppen asszir felsegteruletre leptek, ahol a falakat koros-korul az asszfr kiralyok hostetteit abrazolo dombomnuvek boritqttak, amelyek szepites es tulzas nelkul mutattak be azt, hogy milyen sors var azokra, akik szembeszegulnek akaratukkal. Az az elofras, miszerint az asszir kiraly altal a turosziaknak kuldott levelek felbontasanal, vagyis tartaJmuk ismertetesenel a kiralyi megbfzottnak is j'elen kellett lennie, azt a celt szofgalta, hogy a level a kfvant hatast feltetlenul kivaltsa, illetoleg ha nem a kfvant hatast valtotta ki, akkor a kiralyi megbfzott rogton es kozvetlenul ertesuljon enrol, s haladektalanul jelentest tehessen kiralyi uranak. A Turoszba erkezo hajok es a kiralyi megbfzottak kapcsolata nem derul ki vilagosan a szovegbol, annyit azonban feitetelezhetunk, hogy a tengeri kereskedelmet, ami Turosz elsodleges gazdasagi tevekenysege volt, s egyuttal a kulvilaggal valo erintkezesenek fo Qtoeret kepezte, szigoruan ellenorizhette, ami Turosz erdekeit valoszfnuleg nagyon sulyosan erintette. Ez az aldatlan allapot azonban nem tartott soka. A szerzodes megkotese utani otodik evben ugyanis az asszirok pontot tettek Turosz agoniajara, es vegervenyesen meghodftottak azt. A tamadasra termeszetesen Turosz szerzodesszegese adott megfelelo jogalapot, miutan az az egyiptomi faraoval a kelletenel meghittebb viszonyt apolt, s az asszfr kiraly Egyiptom ellen indftott hadjarataban valo reszveteft is elutasftotta.
6.5 A szerzodesek istenj biztosftekai Az istenek a szerzodeskotesi folyamatban betoltott szerepet mar roviden targyaltuk az altalanos bevezetesben, ezert most nem annyira a fogalmi valamint eszmei szinten hordozott jelentosegukrol lesz szo, hanem arrol, hogy anyagi valosagukban hogyan lehettek jelen az egyezmenyek megkotese soran. Mint azt mar lefrtuk, a megallapodasokat szentesito eskuveseket a felek egymas isteneire tettek, s altalaban azok jelenletet is megkoveteltek az unnepelyes aktus soran. Ez a jeienlet termeszetesen nem volt valosagos, de az istenek anyagi megtestesulese, vagyis azok szobrai mar gond nelkul megjelenhettek a egyezmeny megkotesenek
39
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzod£sei
irta: Palotas Csongor
helyszfnen. Mivel az egyes felek a tobbi fel isteneire tett eskuveseik alol konnyen ^"
kibujhattak, a teijes bizonyossaghoz meg kellett szerezni az osszes fel lehetoleg osszes istenet is, ami a legtobbszor csak komoly fegyveres era bevetesevel vagy fenyegeto felvonultatasaval sikerulhetett. Ebbol pedig az kovetkezik, hogy igazan biztosra az asszfr uralkodo csak az egyenlotlen szerzodesek kapcsan mehetett, mivel csak ilyenkor tudta megkaparintani az istenek szobrait. Az egyenlo felek kozti egyezmenyek eseten is meg lehetett oldani azt, hogy mindket szerzodo fel istenei jelen legyenek a megallapodas megkotesekor, azonban ezt mindig hosszas diplomaciai egyeztetes elozte meg, figyelemmel a hatalmas kockazatra, amelyet az fel vallalt, aki - vendegkent - kenytelen volt sajat isteneit kivinni orszagabol, s fgy kiszolgaltatni a vendeglatonak. A legfontosabb szerzodeseket isteni pecsettel lattak el, amivel megnyertek az istenek ratifikaciojat, s fgy, ha lehet, meg kisebbre csokkentettek a szerzodesszeges eselyet. Az aitalaban harom reszre osztott isteni pecsetek minden oszlopa egy-egy legendat abrazolt, illetve beszelt el, az asszfr tdrtenelem harom idoszakabol, nevezetesen az 6-, a kozep- es az ujasszfr korbol. A fuggelekben teijes terjedelmeben ismertetett, Assur-ah-idina altal kotott szerzodesen talalhato isteni pecset a kovetkezokeppen fmato le. Az egyezmeny szovegeben a preambulum es az isteni tanuk kozott helyezkedik el. A kozepso has^b egy oasszfr legendat tartalmaz ^ssur istenrol es a varoshazarol". A jobb oldali egy kozep-asszfr legendat mond el, s az asszfr kiralyt abrazoija, amint Assur es Ninurta isten kozott terdepel. Mfg vegul a bal oldali hasab egy ujasszfr legendat fr le, es Szenaheribat mutatja, amint Assur es Mulissu isten kozott all. A legenda fgy szol: ,^A sorsok pecsetje, amellyel Assur, az istenek kiralya, az egben 6s a folddn lakozo Igigi es Anunnaki sorsat, valamint az egesz emberiseg vegzetet pecseteli meg. Amit ezzel megpecsetel, azt nem masitja meg soha. Barki valtoztassa is ezt meg, azt Assur, az istenek kiralya, es Mulissu olje meg rettenetes fegyvereivel, de ne csak ot, hanem gyermekeit is. £n Szenaheriba vagyok, Assziria kiralya, a herceg, aki fel titeket. Barki torolje ki nevem, vagy barki dobja felre a sorsok pecsetjet, ami a tietek, annak nevet es frmagjat egyarant toroljetek el enrol a foldrol."
40
Az Gjasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
7. OSSZEFOGLALAS Egy a fegyverek es a jog erejevel integrate hatalommal allunk szemben. Egy olyan hatalommal, amely a jogot arra a celra hasznalta fel, amelyre eredendoen szuletett, vagyis arra, hogy az utkbzetek zajat a fegyvernyugvasok baljos es suru csondjevel valthassa fel, hogy aztan megint dubbrbghessen a fold a harci menek patai alatt. Mert nem egy mozdulatlan, dermedt jogrbl van itt szo, hanem egy olyan vagtato rendszerrbl, amely az brbk ertekek meredten allo szobrait mozgasba lenditven, egy olyan folytonosan valtozo, porgo kaleidoszkophoz jut, amelyben csak a forgas az b'rok, a szethuzo es osszetarto erok csodas es szines jateka. Ennyivel volt to'bb es ennyiben volt mas, mint az okori Kelet tbbbi nagyszeru allamanak joga. A mereszseg, a gatlastalansag es a magas szintu szakmai hozzaertes jellemezte, amely nem egy fejben, nem egy szemelyben osszpontosult, hanem egy szilard szervezetben bsszegzodbtt es egyesult. Intezmenyesitett keretek kb'zb'tt tort elore, bntbrvenyuen, valahogy ugy, mint az bntudatara ebredb ember, aki a tukbrbe nezven, sajat magarol alkot iteletet. Hadvezerre valik, aki a sakktablan egyedul jatszva, egymaga lesz a pro es kontra. Talan ugy tunhet, mikor e sorokat irtam, elragadtattam magam, olyan magaslatokra helyezven egy kbnybrtelenul hodito allamot, amelyet az a maga katonas fegyelmezettsegevel es fbldhbzragadtsagaval soha sem erhetett el. Ketsegtelen, ez utobbi tulajdonsagok is jellemzbek voltak ra, es ez nem is csoda, hiszen a nepek okori orszagutjan, a nagy kohoban birodalmat teremto nemzetnek szuksege volt a tisztanlatasra. Az 6 feladata a hidegfejjel veghez vitt osszefoglalas volt, amelyben ket oriasi eszkbz allt rendelkezesere, a jog es az erb. Mint a tanulmanybol kiderult, az egyik kiegeszltette es megsokszorozta a masikat, hogy kettejuk btvbzetebbl az okor veres igazsaga bukkanjon elb. Kr. e. 612-ben, mikor Ninivet bevettek ostromlbi, esztelen duhukben, megreszegedve a gybzelem hevetol betbrtek a kiralyi leveltarba, s ott tombolni kezdtek. Azokat a szerzbdesi tablakat tbrtek apro darabokra, amelyekbe az asszirok belefoglaltak sorsukat. De nem a vert, a rablancot vagy az asszfr kardok vasat akartak elfeledni, hanem azt a fenyegetb, mindenutt jelenlevb szbvetseget akartak kitbrblni az emberiseg emlekezetebbl, amit Assziria a kbrnyezb nepek leigazasara az istenekkel kbtbtt, s erne egyezsegekben
/
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
rogzitett valosagosan es megis testetlenul. Az mar mas kerdes, hogy a fojddel egyenlove tett Assziria peldaja ,,termekeny" talajba hullt, hiszen maguk a tamadok hoztak letre azt az Ujbabiloni Birodalmat, amely, ha lehet, meg gyuloit elodjenel is agresszivabb es gatlastalanabb kulpolitikat folytatott.
42
irta: Paiotas Csongor
Az Ojasszir Birodaiom nemzetkozi szerzodesei
Zakutu az anyakiralyno, fiaval Assur-ah-idinaval Assurbanaplival. (Musee Du Louvre)
vagy unokajaval
A jelentosebb ujasszi'r uralkodok II. Assumaszirpal
(883 - 859)
III. Sulmanu-asaridu (Salmaneser)
(858 - 824)
V. Samsiadad
(823-810)
Sammuramat kiraiyno (Szemiramisz)
(810-806)
V. Assur-nerari
(754 - 745)
III. Tukulti-apil-Esarra
(745-727)
II. Sarrukin (Sargon)
(722 - 705)
Szin-ahhe-eriba (Szenaherib)
(704-681)
Assur-ah-idina (Esarhaddon)
(680 - 669)
Assurbanapli
(668 - 626)
43
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Irodalomjegyzek Biblia, Kiralyok Masodik konyve R. F. Harper: Assyrian and Babylonian Letters (London and Chicago 1982-1914) J. A. Knudtzon: Assyrische Gebete an den Sonnengott D. J. Wiseman: The Alalakh Tablets (London 1953) J. B. Pritchard (ed.): Ancient Near Eastern Texts Realting to the Old Testament (3rd edition, Princeton) Th. Bauer: Das Inschriftwerk Assurbanipals (Leipzig 1933) R. D. Biggs: Ancient Mezopotamian Potency Incantations (texts firm Cuneiform
Sources 2, Gluckstadt) R. Borger: Die Inschriften Asarhaddons, Konigs von Assyrien (AfO Beheift 9, Graz
1956) F.M.T. Bohl: Akkadian Chrestomathy J. Borker-KIShn: Altorientalische Bildstelen und vergleichbare Feisreiiefs l-ll (Baghdader Forschungen 4, Mainz 1982) Bulletin of the School of Oriental and African Studies W. G. Lambert: Babylonian Wisdom Literature (Oxford 1960) A.K. Grayson: Assyrian and Babylonian Chronicles (Texts from Cuneiform Sources
5, Gluckstadt 1975) H. Donner and W. Rb'llig: Kanaanaicshe und Aramaische Inschriften (2nd edition, Wiesbaden, 1966-1968) E. Ebeling: Keilschrifttexte aus Assurjuridischen Inhalts (Lepzig, 1927.) E. Ebeling: Keilschrifttexte aus Assur religiosen Inhalts (Leipzig, 1919.) S. Parpola: Letters from Assyrian Scholars to the Kings Esarhadon and Assurbanipal HI. (Alter Orient und Altes Testament 5/1-2,Neukirchen-VIuyn 1970, 1983) D. D. Luckenbill: The Annals of Sennacherib (Oriental Institute Publications 2, Chicago 1924.) O. Pedersen: Archives and Libraries in the City of Assur l-ll (Uppsala 1985-1986) A. C. Piepkorn: Historical Prism Inscriptions of Assurbanipal (Archeological Studies 5, Chicago 1933) E. Ebeling: Parfhmrezepte-und kulturische^Texte-aus Assur^Roma 1952) E. Klauber: Politisch-Religiose Texte aus der Sargonidenzeit (Leipzig 1913) H. C. Rawlinson: The Cuneiform Inscriptions of Western Asia (London 1861-1884) M. Streck: Assurbanipal l-lll. (Vorderasiatisches Bibliothek 7, Leipzig 1916) D. J. Wieseman: The Vassal Treaties of Esarhaddon (London 1958) Simo Parpola and Kazuko Watanabe: Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths (State Archives of Assyria Volume II) Helsinki University Press 1988
44
Az OjasszirBirodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Paiot§s Csongor
i-ilani avagy Szin-
(British Museum)
45
Assur-ah-idina tronutodlasi szerzodese1 (rovid kommentar)
Ez a legteljesebb mertekben fennmaradt asszfr nemzetkozi szerzodes, amit egyuttal a husegnyilatkozatok korebe is sorolhatunk. A szinte hianytalan voitat annak koszpnhetjuk, hogy gyakoriatilag ugyanazzal a szoveggel es tartalommal tobb med varosallam uralkodqjaval kototte meg Assur-ah-idina, s az egyes - onmagukban csak hianyosan fennmaradt - peldanyokbol, mintegy mozaikszeruen, sikerult osszeallftani az eredeti szoveget. Az egyes szerzodesi tablakon (osszesen nyoic tablarol van szo) szereplo uralkodok kozul csak hatot lehetett beazonositani, egynek a kiletet a szoveg serulese miatt nem lehetett megallapitani, valamint egy esetben sem az uralkodo, sem pedig varosanak neve nem ismert. A beazonositott uralkodok es varosaik a kovetkezok voltak: Nahsimarti kiralya Humbares Karzitali kiralya Bur-Dadi Sikris kiralya Hatama Mazauma2 kiralya Larkutla Urakazabanu kiralya Ramataja
Ellipi kiralya Tuni Izaja kiralya (neve nem ismert) A kutatok allaspontja megoszlik arzai kapcsolatosan, hogy ezt a huberesi alavetettseget
es
a
tronutodlas Assur-ah-idina
altal
megszabott
rendjenek
elfogadasat egyarant rogzito szerzodest csak a med varosallamokkal kotottek meg, avagy hasonlo tartalommal az egesz birodalomra kiterjedoen jottek letre ilyen ketoldalu egyezmenyek. Abbol kovetkezoen, hogy Assur-ah-idina - okulvan az apja halala utan kirobbant testverhaboru remsegeibol - kivaitkepp nagy hangsulyt fektetett
ND 4336 - a nimrudi asatasok soran elokerult szerzodesi tablak helyrajzi szama (szektorszam) Mazauma, bar, a med varosokhoz hasonloan, Assziria keleti hatarvideken fekudt nem med varosallam volt. 1
a
tronutodlas
kerdesenek
bekes
es
viszalyoktol
mentes
megoidasara, ,*-
valoszfnusftheto, hogy meg szamos ilyen szerzodes keletkezett. Most a szerzodes nehany olyan elemere szeretnek roviden kitemi, amelyeket a dolgozat elso reszeben meg nem erintettem. A mai ember szamara kulonosnek hat, hogy az egyes rendelkezeseket, gyakoriatilag ugyanazzal a tartalommal, bar kisebb szovegezesbeli elteresekkel, tobb fzben is elismetlik. Ennek oka az, hogy ezeket az egyezmenyeket nem csupan a leveltarak huvosenek szantak, hanem diplomaciai fogadasok, allami es vailasi unnepek alkalmaval rendszeresen fe! is olvastak oket, s annak erdekeben, hogy egybegyult kovetek, illetve az osszesereglett tomeg tokeletesen meg is erthesse, valamint meg is jegyezhesse az abban foglaltakat, szukseg volt a szerzodesen beluli ismetlodesre. Fontos tovabba az is, hogy az asszir szerzodo fel, jelen esetben Assur-ah-idina, illetve fia AssurtDanapli, akinek a neveben es erdekeben e szerzodes kottetett, mindenegyes emiiteskor csak neveve! es cfmeivel egyutt jelenhetett meg a szovegben. Ennek fokozott jelentosege volt, hiszen ezzel is kifejezesre lehetett juttatni azt, hogy micsoda rangbeli tavolsag, milyen hataimi ur valasztja el egymastol a szerzodo feleket. Az azonban erdekes, hogy Samas-sumu-ukint, Assurbanapli batyjat, kiraiyi herceget es Babilonia tronjanak orokoset, aki a szerzodesben helyenkent - Assurbanaplihoz hasonloan - kedvezmenyezettkent szerepel, nem minden eloforduiasa eseten emlftik neve illetve meltosaga szerint. (Peldaul szamos alkalommal utalnak a szovegben Assurbanapli fivereire, de ezek koziil nem emelik ki kulon Samas-sumu-ukint.) Ennek magyarazata az, hogy Samas-sumu-ukin a szerzodesben kettos minosegben szerepel, hiszen egyfelol jogosulti helyzetben van, de ilyenkor is sokszor csak valamiiyen cselekmenytol valo tartozkodasban, azaz nem tevesben nyilvanul meg a javara iranyulo kotelezetti kenyszer,3 masfelol egyszeruen csak negatfv ertelmu, hipotetikus tenyallasi elemkent4 emlftik Assurbanapli fiverei kozott, s mint ilyen, nem szolgalhat ra a nev es meltosag szerinti megszolitasra. Osszefoglalva elmondhato, hogy a szerzodesben szerepelnek egyreszt a koteiezettek, vagyis a fent emiftett uralkodok, leszarmazottaikkal es minden rendu es rangu alattvaloikkal egyutt, masreszt pedig a fojogosultak, nevezetesen Assur-ahidina, Asszfria kiralya, illetve Assurbanapli, tronorokos es kiraiyi herceg, akiket minden esetben nev es meltosag szerint emiitenek. Ezen kivul van egy masodsorban 3 4
Lasd. peidaui a 24. szakaszt Lasd. peidaui a 10. szakaszt 47
jogosuit, Samas-sumu-ukin, kiralyi herceg es Babiionia tronjanak orokose, aki egyben negatfv
elojelu tenyallasi elemkent, azaz Assurbanapiit esetlegesen
fenyegeto veszelyforraskent is feltunik fiverei kozott. Ez utobbiak a kiralyi csalad tobbi tagjaival egyetemben az egyeb jogosuiti korbe tartoznak, akiket soha nem emlftehek nev vagy meltosag szerint. Samas-sumu-ukin viszont mar neve es cfmei szerint is feibukkan, de csak akkor, ha jogosultkent javara a kotelezettek tevoleges magatartast
kotelesek
kifejteni,5
illetve
ha
altalanossagban,
a
szerzodes
masodsorban jogosftott felekent kerul emlftesre.5 A kotelezettekre vonatkozo eloirasok a jogosultakkal szembeni eroszakos fellepes tilaimat, a maradektaian huseget, katonai segitsegnyujtast, valamint az eilenuk keszulo, illetoleg mar folyamatban levo ellenseges cselekmenyekrol valo jelentesteteii kotelezettseget foglaijak magukba.
5 6
Lasd. peidaul a 7. szakaszt Lasd. peidaul a 107. szakaszt (zaro rendelkezes)
48
Az Ujasszlr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Assur-ah-idina tronutodlasi szerzodese Assur istennek, az istenek kiralyanak, a foldek uranak pecsetje - melyet nem valtoztathat meg soha senki; a nagy uralkodonak, az istenek atyjanak pecsetje, mely ellen szot nem emelhet senki.
A harom hasabra osztott isteni pecset.
1.§EI6sz6 (Preambulum) Assur-ah-idinanak, a vilag uranak, Asszfria kiralyanak, Sennaheriba fianak, - aki ugyszinten a vilag ura, s Asszfria kiraiya volt -, szerzodese Humbaressel, Nahsimarti varosanak uralkodojaval, es annak fiaival, unokaival, tovabba Nahsimarti minden lakojaval, Humbares osszes alattvalojaval, akiket kezeben tart, legyenek bar fiatalok vagy oregek, s legyenek barmennyien is napkelettol napnyugatig, mindenkive!, aki folo'tt Assur-ah-idina kiraiyi hatalmat gyakorol, veletek, fiaitokkal, es unokaitokkal, akik csak e szerzodest kovetoen szuletendnek majd meg, Assurbanaplit, a nagy tronorokos kiraiyi herceget, Assur-ah-idinanak, Asszfria kiralyanak fiat illetoen, akinek erdekeben e szerzodest veletek megkototte, 2.§ Isteni tanuk s amelyet megerosftett, letrehozott es eletre hfvott Jupiter, Venusz, Szatumusz, Merkur, Mars es Szfriusz jelenleteben; valamint Assur, Anu, Illil, Eu, Sin, Samas, Adad, Marduk, Nabu, Nusku, Uras, Nergal, Mulissa, Serua, Belet-ili, ninivei Istar, arbelai Istar, a mennyekben es a foldon lakozo istenek, Asszfria istenei, Sumer es Akkad istenek, minden foldek minden istene jelenleteben.
3.§ Eskuves Eskudjetek hat mindannyian egyenkent Assurra, az istenek atyjara, a foldek urara! Ugyszinten Anura, Illilre es Eara! Ugyszinten Sinre, Samasra, Adadra es Mardukra! Ugyszinten Nabura, Nuskura, Urasra es Nergalra!
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
Ogyszinten Mullisura, Seruara es Belet-ilire! Ogyszinten ninivei Istarra es arbelai Istarra! Ogyszinten a Belso Varos minden istenere! Ogyszinten Ninive minden istenere! Ogyszinten Calah minden istenere! Ogyszinten Arbeia minden istenere! Ogyszinten Kilizi minden istenere! Ogyszinten Harran minden istenere! Ogyszinten Babilon, Borsippa es Nippur minden istenere! Ogyszinten Asszfria minden istenere! Ogyszinten Sumer es Akkad minden istenere! Ogyszinten minden foldek minden istenere, ugyszinten a mennyek s a fold minden istenere! Ogyszinten orszagotok es tartomanyotok minden istenere!
4.§ Assurbanapli, a kijelolt tronorokos (1) Ez az a szerzodes, melyet Assur-ah-idina, Asszfria kiralya kotott veletek a mennyek s a fold minden istenenek jelenleteben Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg, Assur-ah-idinanak, Asszfria kiralyanak, a ti uratoknak a fia javara, akit Assur-ah-idina kiralyi hercegnek nevezett es azza is jelolt. (2) Amikor Assur-ah-idina, Asszfria kiralya eltavozik e vilagbol, Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget ultessetek a kiralyi tronra, hogy kiralyi hatalmat gyakoroljon folottetek. Mindenkor vedjetek meg 6t, a varosokban vagy azokon kivul egyarant, es essetek el, es haljatok meg erette. Mindig igaz szfwe! szoljatok hozza, jo tanacsot adjatok neki husegtek jelekent, s egyengessetek utjat minden tekintetben. (3) Tronjarol nem taszfthatjatok le, es nem ultethetitek sem idosebb, sem fiatalabb fivereit Asszfria tronjara ohelyette. (4) Sem nem vaitoztathatjatok meg, sem nem masfthatjatok meg Assur-ahidinanak, Asszfria kiralyanak szavat, viszont szolgalnotok kell Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, akit Assur-ah-idina, Asszfria kiralya, a ti uratok szamotokra rendelt, hogy kiralyi hatalmat gyakoroljon folottetek.
5.§ A tronorokos vedelmezese (1) Vedelmeznetek kell Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, akit Assur-ah-idina, Asszfria kiralya rendelt es kijelolt szamotokra, s akinek a javara kototte es erosftette meg ezt a szerzodest veietek. Semmilyen biint nem kovethettek el ellene, s gonosz szandekkal kezet nem emelhettek ra, nem lazadhattok ellene, valamint semmi olyat nem tehettek vele, ami nem jo vagy helyenvalo. (2) Asszfria tronjarol nem taszfthatjatok le batyjait vagy occseit segftve helyette Asszfria tronjara, s ugyanigy, egyetlen mas kiralyt vagy nagyurat sem helyezhettek magatok fole, s eskut egyetlen mas kiralynak vagy nagyumak sem tehettek.
6.§ A tronorokles rendjet ellenzok feljelentese Ha barmilyen helytelen, nem helyenvalo vagy nem megfelelo kijelentest hailotok a kiralyi hatalom gyakorlasaval kapcsolatosan, amely Assurbanapli, a nagy II
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
tronorokos es kiralyi herceg ellen iranyul es vele eltenseges akar fiverei, nagyhatyjai, unokatestverei, csaladja, emberei, vagy atyai rokonsaga szajabol, akar a nagyurak es kormanyzok, vagy a szakallasok es hereltek, tovabba a tudosok vagy barmiiyen emberi leny szajabol, azt ne rejtegessetek, de jojjetek es jelentsetek Assurbanaplinak, a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek.
7.§ A tronorokles rendje Assur-ah-idina korai halala eseten Ha Assur-ah-idina, Assziria kiralya azelott tavoznek el ebbol a vilagbol, mielott fiai elemek a nagykorusagot, segftenetek kell Assurbanaplinak, a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek, hogy elfoglalhassa Asszfria tronjat, de segftenetek kell Samas-sumu-ukinnak, vele egyenrangu batyjanak, Babilon tronorokosenek es kiralyi hercegenek is, hogy Babilonia tronjara emelkedhessek. Meg kell hogy orizzetek szamara Sumer, Akkad es egesz Kardunias kiralysagat is. Hagyjatok 6t, hadd vihesse magaval mindama ajandekokat, amiket Assur-ah-idina, Asszfria kiralya, felseges atyja neki adott. Egyetlenegyet se tartsatok meg magatoknak.
8.§ A huseg meghatarozasa Mindenkor maradektalan huseggel viseltessetek Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg irant, akit Assur-ah-idina, Asszfria kiralya rendelt szamotokra, es ugyanfgy tiszteljetek fivereit is, Assurbanaplinak, a nagy tronorokos es kiralyi herceg anyjanak fiait, mert 6 az, akinek javara e szerzodest Assur-ah-idina, Asszfria kiralya veletek megkototte. Mindenkor igaz es melto modon szolgaljatok oket, s igaz szfwel szoljatok hozzajuk, tovabba vedelmezzetek oket a varosokban, sot azok falain tul is.
9.§ A hutlenseg tiialma Nem vetkezhettek Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg ellen, akit Assu-ah-idina, Assziria kiralya szamotokra rendelt, sem pedig fiverei ellen, Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg edesanyjanak fiai ellen, akire vonatkozoan erne szerzodest megkototte veletek. Gonosz indulattal kezet ne emeijetek reajuk, lazadast ne szftsatok, s egyaltalan, semmi olyat ne tegyetek, ami nekik nem jo.
10.§ Az arulas bejelentese Ha barmi gonosz, helytelen vagy csuf s±6t hallotok, amely vagy nem helyenvalo, vagy nem jo Assurbanaplira, a nagy tronorokosre es kiralyi hercegre, Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak, a ti uratoknak a fiara nezve, akar ellensegenek, akar szovetsegesenek, akar fivereinek, nagybatyjainak, unokatestvereinek, csaladtagjainak, atyai rokonsaganak ajkarol, akar sajat fivereitek, fiatok, leanyaitok szajabol, de ugyanugy a profetak, szerzetesek, jovendomondok, vagy barmilyen emberi leny ajkarol szarmazzon is, azt ne rejtegessetek, de jojjetek
111
•,
L-7 /
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
es jelentsetek Assurbanaplinak, a tronorokosnek es kiralyi hercegnek, Assur-ahidina, Assziria kiralya fianak.
11. § Rendelkezes az arulas ellen Semmi gonosz vagy helyteien dolgot nem cselekedhettek Assurbanapii, a nagy tronorokos es kiralyi herceg ellen, akit Assur-ah-idina, Assziria kiralya szamotokra rendelt Nem foghatjatok el es nem olhetitek meg, es nem adhatjatok at ellensegeinek sem, valamint nem uzhetitek el Assziria tronjarol, tovabba sem mas kiraiynak, sem mas nagyumak semmifele eskut nem tehettek.
12.§ A tervezett arulas feigongyolltese (1) Ha barki zendulesrol vagy lazadasrol beszel elottetek azzal a szandekkal, hogy megolje, meggyilkolja vagy megsemmisftse Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak, a ti uratoknak a fiat, akinek erdekeben ezt a szerzodest megkototte vdetek. Vagy ha ilyen felkelesrol hailotok barkinek is a szajabol, menjetek es fogjatok el a partutoket majd pedig vigyetek Assurbanapii, a nagy tronorokos es kiralyi herceg elebe. (2) Ha kezre tudjatok oket keriteni, es meg tudjatok oket olni, akkor irtsatok ki nevet is, es frmagjat is a foldroi. Ha azonban nem tudjatok oket elfogni es megolni, akkor ertesitsetek Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, s segitsetek neki a lazadok elfogasaban es megoleseben.
13.§ Leszamolas az arulokkal (1) Ha zendulokkel kerultok kapcsolatba, legyenek bar sokan vagy kevesen, es ha barmi kedvezot vagy kedvezotlent hailotok is, menjetek es jelentsetek azt husegtek jeleul Assurbanaplinak, a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek, Assurah-idina, Asszma kiralya fianak. (2) Egymast kolcsonosen kotelezo eskuvest nem tehettek azokkal, akik istenszobrokat emelnek annak erdekeben, hogy az istenek szine elott veletek szerzodest kossenek akar terftett asztal mellett, akar poharkoszontovel, akar tuzet gyujtvan, akar tiszta vfzzel, akar olajjal, akar mellkasukat osszeerintven, de jqjjetek es jelentsetek Assurbanaplinak, a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek, Assurah-idina, Asszma kiralya es a ti uratok fianak. Majd menjetek s fogjatok el es oljetek meg a lazadokat es az arulo seregeket, kiirtvan nevuket es frmagjukat is errol a foldroi.
14.§ A nyilt lazadas elfojtasa Ha barmilyen asszir, vagy Asszma barmely vazallusa, vagy barmelyik szakallas udvaronc, vagy herelt, de akar Asszfria, vagy barmely mas orszag barmelyik polgara, vagy barmilyen emberi leny megtamadja Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, akar a varosban, akar annak falain kfvul, es lazadast meg felkelest vezet eilene, ailjatok ki Assurbanapii mellett es vedelmezz^tek 6t, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, teljes szi'veddel kuzdve azok ellen, akik felkeltek ellene, egeszen
iv
•-
Az Ojasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Paiotas Csongor
addig, mfg le nem gyozitek oket. Mentsetek meg Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, tovabba fivereit, anyjanak gyermekeit.
15.§ Menekules a lazadok fogsagabol Nem mukodhettek egyutt senkive! sem, aki fellazad Assurfaanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg, Assur-ah-idinanak, Asszfria kiralyanak, a ti uratoknak fia eilen, akinek a javara e szerzodest megkototte veletek. De ha erovel foglyul ejtenek benneteket, szokjetek el es jojjetek Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg elebe.
16.§ A fazadas elutasitasa Akar orszolgalatban legyetek, akar pihenjetek, akar a varosfalon kivul, vagy egy vamszedo helyen legyetek, soha ne vegyetek fejetekbe olyan gondolatokat, amelyek nem kedveznek Assurbanaplinak, a nagy tranorokosnek es kiralyi hercegnek. Ne lazadjatok, ne zenduljetek fel eilene, es semmi olyat ne tegyetek, ami neki nem jo.
17.§ Assurbanapli tronra lepese (1) Azon a napon, amikor Assur-ah-idina, Asszfria kiralya eltavozik az elok sorabol, azon a napon tehat Assurbanapii, a nagy tronorokos es kiralyi herceg, Assur-ah-idinanak, a ti uratoknak a fia lesz kiralyotok es uratok. Letaszftja majd a hatalmasokat es felemeli az elnyomottakat. Megoli azt, aki raszolgalt a halalra, es megkegyelmez annak, aki megerdemli, hogy kegyelmezzenek neki. (2) Barmit mondjon is, szavara mindig figyeljetek, s barmit parancsoljon is, tegyetek meg azt. Mas kiralyt, vagy mas urat oelleneben ne keressetek.
18.§ Assur-ah-idina elleni palotaforradalom elutasitasa (1) Ha barki a kiralyi palota udvaroncai koztil lazadast szft, akar ej|el, akar nappal, akar hadjarat idejen, akar pedig a varosfalakon kfvul Assur-ah-idina, Assziria kiralya ellen, ti nem engedelmeskedhettek a felkeloknek. (2) Ha egy hfrvivo - akar ejjel, akar nappal - nem vart idoben erkeznek a kiralyi palotabol a herceghez, es igy szolna: BAtyad hivatott, uram, jer velem!*, akkor ne hallgassatok ra, es ne is hagyjatok elmenni, hanem oriztessetek szigoruan, ameddig valamelyikotok, aki szereti urat es sziven viseli urai hazanak sorsat, el nem megy a palotaba es meg nem gyozodik arrol, hogy kiralya es ura jo egeszsegben van-e. Ezutan es csakis ezutan mehettek el a kiralyi palotaba a herceggel, a ti uratokkal.
19.§ Az osszeeskuves tilalma Nem tarthattok olyan gyuleseket, ameiyeken egymasnak eskuveseket tesztek, es nem adhatjatok a kiralysagot egyikotoknek sem.
v
Az Ujasszfr BIrodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
20.§ Fellepes a tronkoveteiokkel szemben (1) Nem segfthettek sem fivereiteknek, sem nagybatyjaitoknak, sem unokatestvereiteknek, sem csaladtagjaitoknak, sem pedig atyai rokonsagotoknak, tekintet nelku! arra, hogy Asszfriaban vannak-e, vagy mas orszagba menekultek, de ugyanugy nem segfthettek sem a kiralyi palota belso vagy kulso koreinek, sem semmiiyen mas komek, legyen az bar kicsi, vagy nagy, alljon bar oregekbol vagy fiatalokbol, gazdagokbol vagy szegenyekbol, tovabba nem segfthettek sem a szakallas, sem pedig a herelt udvaroncoknak, sem pedig a szolgaknak, vagy rabszolgaknak, vagy barmely asszfr alattvalonak, vagy idegen orszag polgaranak, de egyaltalan semmiiyen elo embemek egyikotok sem segfthet a tron megszerzeseben, es nem adhatjatok at senkinek sem Asszma folotti uralmat es annak kiralysagat. (2) Segftenetek kell Assurbanaplinak,. a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek a tron megszerzeseben es abban, hogy kiralyi es nagyuri hatalmat gyakoroljon fb'lottetek.
21 .§ Huseg Assurbanaplihoz (1) Essetek el es haljatok meg Assurbanapliert, a nagy tronorokosert es kiralyi hercegert, uratoknak, Assur-ah-idinanak a fiaert, es mindig igyekezzetek ugy tenni, ahogy az neki jo. (2) Olyasmit ne tegyetek vele, ami neki nem jo, es ne is adjatok neki rossz tanacsot, es ne is vezessetek 6t tevutra, de mindenkor igaz es helyenvalo modon szolgaljatok.
22.§ Feilepes Assurbanapli gyilkosai ellen (1) Ha Assur-ah-idina, Asszfria kiralya mar fiai kiskorusaga alatt eltavozna az elok sorabol, s ha akar egy szakallas udvaronc, akar egy herelt Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget megoli, es a maga szamara elveszi Assziria kiralysagat, akkor vele nem mukodhettek egyutt, es nem szolgalhatjatok 6t, hanem meg kell szakftanotok vele minden kapcsolatot, es tekintsetek 6t ellensegeteknek, gondoskodvan arrol, hogy mas is ugy tegyen. Szftsatok lazadast ellene, fogjatok el 6t es oljetek meg, majd pedig segftsetek abban, hogy Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg vaiamelyik fia elfoglalhassa Asszfria tronjat. (2) Varjatok addig, amig egy Assur-ah-idinatol, Asszfria kiralyatol varandos asszony, vagy Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg felesege egy fiunak nem ad eletet, s a megszuletett fiut hozzatok el es emeljetek Asszfria tronjara, majd pedig fogjatok el, es oljetek meg a zenduioket, irtsatok ki nevuket es frmagjukat a foldrol, es vert ontva verert alljatok bosszut Assurbanapliert, a nagy tronorokosert es kiralyi hercegert.
23.§ Assurbanapli meggyilkolasanak tilalma Nem. adhattok Assurbanaplinak, a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek, Assur-ah-idina, Asszma kiralya, a ti uratok fianak halalos merget sem etelben, sem
VI
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
italban, de nem is kenhetitek meg azzal, tovabba boszorkanysaggal rontast ra ne kuldjetek, s ne haragitsatok meg ra sem az isteneket, sem pedig az istennbket.
24.§ Assurbanapli fivereinek tamogatasa (1) Ugy kell szeretnetek Assurbanaplit, a nagy tronbrbkbst es kiralyi herceget, Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak, a ti uratoknak a fiat, mint tenmagatokat. (2) Nem ragalmazhatjatok fivereit, edesanyjanak fiait Assurbanapli, a nagy tronbrbkbs es kiralyi herceg elbtt, es nem szidalmazhatjatok bket semmilyen modon, tovabba nem emelhettek kezet hazaik ellen es nem vetkezhettek ellenuk. Nem vehettek el semmit azokbol az ajandekokbol, amelyeket atyjuk adott nekik, s ugyanugy nem ragadhatjatok el tbluk sajat szerzemenyeiket sem. (3) A fbldek, hazak, gyumolcsosok, emberek, szerszamok, lovak, oszverek, szamarak, marhacsordak es juhnyajak, amelyeket Assur-ah-idina, Asszfria kiralya ajandekkepen adott fiainak, csakis az ovek es senki masei. (4) Csak jot mondhattok roluk Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg elott. Assurbanapli szine elott allvan egyeknek kell lennetek veluk.
25.§ Orokos huseg Assurbanaplihoz (1) Ezt a szerzodest Assur-ah-idina, Assziria kiralya kototte es erositette meg veletek, Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg es fiverei, Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg edesanyjanak fiai javara, s ti esktivel fogadtatok megtartasat. igy tehat fiaitoknak, unokaitoknak es ivadekaitoknak, tovabba ivadekaitok ivadekainak, akik meg csak a jbvoben szuletnek meg majd, a kb'vetkezokeppen kell szolnotok: (2) ,,6rkbdjetek e szerzodes folott. Ne vetkezzetek a szerzodes ellen, s ne pusztitsatok el magatokat, ne hagyjatok, hogy fb'ldjeitek megsemmisuljenek es nepeteket szamuzzek otthonukbol. Ami itt all, s mind az isteneknek, mind az embereknek megfelel, az feleljen meg nektek is. Vedelmezzetek Assurbanaplit, a nagy tronbrokost es kiralyi herceget orszaga es nepe fblbtti uralmaban, hogy kesbbb 6t nevezzek majd kiralyotoknak. Ne helyezzetek mas kiralyt, vagy nagyurat magatok fble."
26.§ Fellepes Assur-ah-idina tronjanak bitorloi ellen Ha barki zendulest, vagy felkeles indit Assur-ah-idina, Assziria kiralya ellen, es a kiralyi tront elfoglalja, ne brvendjetek a kiralysaga felett, de fogjatok el es bljetek meg. Ha azonban nem tudnatok elfogni es megblni 6t, akkor sem engedelmeskedhettek neki mint kiralyotoknak, es eskut sem tehettek a szolgalatara. De lazadjatok fbl ellene, s teljes erbtbkkel harcoljatok vele. Mas orszagokat is tegyetek ellensegeive, sarcoljatok meg, gybzzetek le, pusztitsatok el a nevet es irmagjat a fbldrbl, es segltsetek Assurbanaplinak, a nagy tronbrbkbsnek es kiralyi hercegnek, hogy elfoglalhassa atyjanak tronjat.
VII
Az Uj'asszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
. . .
.
„- ,,-. .*i_'-*»o-1'i""-"'«-
Eredeti rajz. A lazadok kitelepftese es kivegzese, Szenaheriba uralkodasa idejerol. (British Museum)
27.§ Fellepes azokkal szemben, akik viszalyt szftanak a kiraly es a kiralyi herceg kozott - -K", ba™elyik fiv8re- nagybatyja, unokatestvere, csaladtagja, vagy barki, aki a verebol vaio yagy barmilyen korabbi kiraly leszarmazottja, barmely nagyur, kormanyzo herelt vagy asszfr alattvalo, de akar idegen is osszeeskuvesbe akar bevonn. trteket azt mpndvan: .Feketftsetek be Assurbanapiit, a nagy tronorokost es kiraly. herceget apjanak jelenleteben, gonosz es nem helyenvalo dolgokkal %
o^mUSc !h K6 f^f6tek k6Icson°s gyfiKHetel kozottuk, s ne engedjetek, hogy egymassal harcba bocsatkozzanak.
28. § Valasz a viszalykodoknak jn'9y
embernek, aki parancsaval atkozotta akar titeket °.,baty^ai Va9y ^W' a^k atkozotta teszi'k magukat atyja elott ?- az *& '^^^^ Amit Assur, Samas es Adad mondott, t A .Igaznak? VaJ°n Assur ^ Samas beleegyezese nelkul atyad tett-e valamit? Ovezze tisztelet a batyadat es eletet ne fenyegesse veszely."
29.§ Fellepes a herceg es fiverei kozti viszaly e!!en V?nni benneteket
egy osszeeskuvesbe, legyen az akar fivere Vagy ^ S2akallas "dvaronc vagy herelt, as^zlr barmi emberi l§ny- s ezeket m^a: BRagalmazd jat anyjanak fiait' s tedd 6ket egy^ ellensegeive, H ,H , ' 32az sajat anyJanak f i a i KGzti egyseget. De ti ne engedelmeskedjetek, ne feketftsetek be fivereit az 6 jelenletebe^ s ne is osszatok S frf ^ eg.ys69et- Ne engedjetek szabadon utjukra azokat, akik eln8k-, de J°^etek ^ jelentsetek azt Assurbanapiinak, a nagy f ,klra'yi hercegnek a k°vetkezo modon: .Atyaddal kotott szerzodes kotelez bennunket, ammek megtartasara minket meg is esketett."
<*/; VIII
Az Gjasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
30. § Valasz a viszalyt szitoknak Ogy szalfjatok szembe veluk, ahogyan azt a sajat erdeketekben is tennetek, s ebresszetek feielmet szfvukben, fgy szolvan: .Atyatok adta nekunk ezt az egyezseget, amire minket meg is esketett."
31.§ Fellepes a viszaly ellen Assurbanapli tronra lepeset kovetoen Amikor Assur-ah-idina, Assziria kiralya, ti uratok eltavozik az elok sorabol, es Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiraiyi herceg a kiraiyi tronra lep, ne vadoljatok gonoszsagokkal fivereit, a?az sajat anyjanak fiait, s batyjuk jelenleteben ne probaljatok oket atkozotta tenni mondvan: BSujts le rajuk gonoszsagukert!" Ne tegyetek oket Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiraiyi herceg ellensegeive, s ne is ragalmazzatok oket batyjuk szfne elott. Ami pedig azokat a hivatalokat illeti, amiket Assur-ah-idina, Assziria kiralya, az 6 atyjuk nekik juttatott, Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiraiyi herceg szfne elott ne probaljatok szavaitokkaf elemi azt hogy eltavolftsak oket hivatalaikbol.
32.§ Az esku ervenytelenitesenek tilalma (1) Ne szennyezzetek be arcotokat, kezeteket es torkotokat...(ne/77 rekonstrualhato)... -val a felsorakozott istenekkel szemben, s ne kotozzetek az agyekotokra, s egyaltalan ne cselekedjetek semmi olyat, amivel ervenytelenne tennetek eskuveseteket. (2) Nem vonhatjatok vissza vagy tehetitek semmisse ezt az eskuvest. Nem vegezhettek oiyan szertartasokat, de megcsak nem is gondolhattok rajuk, amelyekkel visszavonhatnatok, vagy semmfsse tehetnetek az eskuvest. A jovore nezve titeket es fiaitokat egyarant koti ez az Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiraiyi herceg, azaz Assur-ah-idinanak, a ti uratoknak a fia javara tett eskuves, s ez a mai naptol fgy is marad, barmi tortenjek is a szerzodes letrejotte utan.
33.§ Az esku megtartasahoz kivant magatartas Mivel erdemben kell megtartanotok az eskuvest, nem eleg csak ajkatokkal eskudnotok, hanem teljes szfvetekbol kell fgy tennetek. Ezt a jovoben, e szerzodes megkotese utan szuletendo gyenmekeiteknek is meg kell tanftanotok. Ne szfnieljetek gyogyfthatatlan betegseget, de tevoiegesen vegyetek ki reszeteket Assur-ahidinanak, Asszfria kiralyanak szerzodesebol, amely Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiraiyi herceg javara kottetett. A jovoben es kesobb is mindorokke Assur lesz a ti istenetek, es Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiraiyi herceg a ti uratok. Csakugy a fiaitok, mint ahogy az unokaitok is feljek es tiszteljetek 6t.
34.§ A szerzodeses okirat epsegenek megorzese Barki, aki megvaltoztatja, figyeimen kfvul hagyja, athagja, vagy kitorii az ezen az agyagtablan levo eskuveseket, vagy figyeimen kfvui hagyja ezt a szerzodest es megszegi az eskuvest, a szerzodest magaban foglalo agyagtabla vedelmezoi, azaz IX
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
Assur, az istenek kiralya, es a nagy istenek, az en uraim... (nem rekonstruaihato) Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak, tovabba Assurbanapiinak, a nagy tronorokosnek es kiralyi hercegnek, valamint fiverenek szobra...(nem nekonstrualhato) A nagy uralkodonak, az istenek atyjanak pecsetje.... (nem rekonstrualhatfy Orizzetek meg ennek az agyagtablanak az epseget, amelyet Assumak, az istenek kiralyanak pecsetjevel lattak el, s ami a ti jelenletetekben hozatott letre csakugy, ahogy az istenetek (annak szobra) is.
35.§ A szerzodeses okirat elpusztitasanak tilalma Ha a szerzodest mashova viszitek, tuzbe vetitek, vfzbe dobjatok, foldbe assatok, vagy barmi fondoriatos uton elpusztftjatok, megsemmisftitek, vagy $'olvashatatlanna teszitek,
36-55.§ A hagyomanyos atok-zaradekok 36.§ akkor Assur, az istenek kiralya, az emberi vegzetek ura, szomyu es rettento sorsot rendeljen nektek. Ne adjon nektek hosszu eletet, es ne engedje, hogy elerjetek az aggastyan kort. 37.§ Mulissu, Assur szeretett nej'e, ferje igeit tegye borzalmassa, es ne jarjon kozbe ertetek. 37/A. § Anu, az istenek kiralya bocsasson betegseget, sorvadast, alomkort, almatlansagot, szorongast es minden mas nyavalyat a ti hazatok nepere. 38.§ Sin, a mennyek es a fold fenyessege, kuldjon reatok leprat, s tiltsa meg, hogy az istenek vagy kiralyok szfne ele lepjetek. Vadszamar es gazella modjara rojatok a sivatag kietlen utj'ait. 39.§ Samas, az eg es a fold vilagossaga, soha ne legyen hozzatok igazsagos. Vegye el szemetek vilagat. Jarjatok eztan telj'es sotetsegben. 40.§ Ninurta, az elso az istenek kozott, sujtson titeket a foldre remseges nyilaval. A veretekkel arassza el a mezoket, s testeteket dobja a sasok es a keselyuk e!e. 41.§ Venusz, a egi csillagok legfenyesebbike, a szemetek lattara Qltesse asszonyaitokat az ellenseg olebe. Fiaitok essenek el hazatok birtokatol, s idegenek, a ti ellensegeitek osszak fel javaitokat. 42.§ Jupiter, az istenek dicso ura, rejtse el eloletek Bel bejaratat, s vegye el eleteteket. 43.§ Marduk, a legidosebb fiu, szabjon ki reatok kemeny buntetest, s feloldhatatlan atokkal sujtsa sorsotok. 44.§ Zarpanitu, aki nevet es ivadekokat ad, pusztftsa ki neveteket es osszes ivadekaitokat a foldrol. 45.§ Belet-ili, a teremtes istenasszonya, orszagod fossza meg a szuletes orometol. Dajkaitok ne halljak tobbe kisgyermekek sfrasat a utcakon es a tereken. 46.§ Adad, az eg es a fold csatomainak felugyeloje, fossza meg foldjeiteket az evi aradastol, s ami foldjeiteken termett, azt vegye el, bocsasson ozonvizet orszagaitokra. A foldeket feldulo saskahadak faljak fel osszes termeseteket. Malmok es tuzhelyek zajat ne hallhassatok tobbe hazaitokban. Orolnivalo lisztetek ne legyen soha tobbe. Liszt helyett tulajdon fiaitok es lanyaitok orb'ljek porra csontjaitokat. Annyi kenyertesztatok se legyen, amennyibe csak egy ujjperceteket beledughatnatok.
x
Az Ujasszir Birodaiom nemzetkozi szerzodesei
frta: Palotas Csongor
Edenyeitek^pora habzsolja fel a kelesztett tesztat. Az anyak zarjak ki hazukbol lanyaikat. Ehsegetekben sajat fiaitokat faijatok foi. Szuksegtol es insegtol hajtva egyik ember egye meg a masik husat. Egyik ember a masik lenyuzott borebe oltozzon. Kutyak es disznok zabaljak fel husotokat. Szellemeteknek senki se toltson bort
.Venusz, a egi csillagok legfenyesebbike, a szemetek lattara ultesse asszonyaitokat az ellenseg olebe." Az arab nok meggyalazasa, dombormu Assurbanapii uraikodasanak idejebol. (British Museum)
A lazadokat arra kenyszerftik, hogy oroljek meg sajat apaik csontjait, Assurbanapii uralkodasanak idejebol. ( British Museum)
47.§ Istar, a hare es a haboru istenasszonya, zuzza ossze ijaitok a csata heveben. Nyugozze ie karotok, alazzon meg ellensegeitek elott.
XI
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
48.§ Nergal, az istenek bajnoka, oltsa ki eletetek tuzet kbnybrtelen kardjanak vasaval. Ontsa veretek, s kuldjbn reatok fertbzb ragalyt. 49.§ Mulissu, aki Niniveben el, kbssbn langolo kardot az oldalatokra. 50.§ Istar, aki Arbelaban el, kbnybruletet ne mutasson es ne kegyelmezzen nektek. 51.§ Gula, a nagydoktor, kuldjon szivetekre gyengeseget es szbrnyu nyavalyat, es soha be nem gyogyulo sebekkel arassza el testeteket. Ne vizben, de verben es gennyben furbdjetek. 52.§ A Pleiadok, a harcos istenek, kaszaboljanak le benneteket remseges fegyvereikkel. 53.§ Aramis, az ura ...(nem rekonstrualhato), titeket ...(nem rekonstrualhato) 53/A. § Bethel es Anath-Bethel vessen az emberevb oroszlanok karmai ele. 54.§ Kubaba, Karkemis istenasszonya, bocsasson reatok rettento nemi bajt, es csak cseppenkent tudjatok vizelni. 55.§ (a) Az eg es a fold, s a vilagmindenseg osszes istene, aki nev szerint emlfttetik ezen az agyagtablan, sujtson le reatok, nezzen reatok haraggal, ragadjon ki az elok kbzul, s borzalmas es fajdalmas atokkal atkozzon meg benneteket. (b) Ha az evilagon vagytok, vegyek el eleteteket, mig odalent az alvilagban szellemetekre kuldjenek kinzo szomjusagot. Legyetek bar a sb'tetsegben, vagy a vilagossagban, mindketto uldozzbn benneteket, es semmilyen rejtett zugban se talaljatok menedeket. Se eteletek, se italotok ne legyen. A szukseg, inseg, ehseg es betegseg soha ne tavozzon toletek.' (c) A szemetek lattara vonszoljak fel es ala Assur terein a disznok fiatal asszonyaitok csecset es fiatal ferfiaitok himvesszejet. Az anyafold ne fogadja be testeteket, s orok nyughelyetek kutyak es disznok gyomraban legyen. (d) Eletetek napjai legyenek sptetek, s eveitek borusak, soha ki nem deriilo sotetseg legyen osztalyreszetek. Eletetek sorvadassal es almatlansaggal erjen veget. (e) Ellenallhatatlan vizar torjon elo a foldbol, s pusztitson el benneteket. Minden, ami jo, legyen tilalmas a szamotokra, s csak a rossz jusson osztalyreszetekul. Katrany es szurok legyen az eteletek, szamarhugy az italotok, avas zsir az olajotok, bekalencse a hajlekotok. Rossz szellemek, ordogok es gonosz lelkek szemeljek ki a hazaitokat.
56.§ Husegesku Assurbanaplinak (a) Legyenek ezek az istenek a tanuink: Nem inditunk lazadast vagy felkelest Assur-ah-idina, Assziria kiralya, valamint Assurbanapli, a nagy tronorokbs es kiralyi herceg ellen, tovabba fiverei, azaz Assurbanapli, a nagy tronorbkos anyjanak fiai ellen, de ugyanugy Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak, a mi urunknak tbbbi fia ellen sem, es nem is mukbdunk egyutt ellensegeivel. (b) Ha hfreket hallunk arrol, hogy egyesek fegyveres lazadasra bujtogatnak, hogy megbolydul a nep, s rosszindulatu pletykak kelnek szarnyra, valamint gonosz, nem helyenvalb, hitszego es hutelen beszedek hangzanak el Assurbanapli, a nagy tronorbkos es kiralyi herceg, tovabba fiverei, azaz Assurbanapli, a nagy tronorbkos es kiralyi herceg anyjanak fiai ellen, azokat a hfreket tehat nem rejtegetjuk, de igenis jelentjuk Assurbanaplinak, a nagy tronbrbkbsnek es kiralyi hercegnek, a mi urunknak.
XII
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzddesei
irta: Palotas Csongor
(c) Amfg csak elunk, tovabba amlg fiaink es unokaink is eletben lesznek, Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg lesz a mi urunk es kiralyunk, es nem helyezunk magunk, fiaink es unokaink fole egyetlen mas kiralyt vagy herceget sem. Az 6'sszes, ebben a szerzodesben nev szerint emlftett isten tegyen minket, ivadekainkat es ivadekaink ivadekait felelosse eme eskuvesert.
57-106. § Unnepelyes atok-zaradekok 57.§ (a) Ha vetkeztek e szerzodes ellen, amit Assur-ah-idina, Asszlria kiralya, a ti uratok kotott veletek Assurbanaplira, a nagy tronorokosre es kiralyi hercegre, valamint fivereire, azaz Assurbanapli, a nagy tronorokos es kiralyi herceg edesanyjanak fiaira, tovabba Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak, a ti uratoknak tb'bbi ivadekaira vonatkozoan, (b) Assur, az istenek atyja, sujtson le reatok remseges fegyvereivel. 58.§ Palil, az elso az istenek kozb'tt, sasokkal es keselyukkel.etesse fol husotok. 59.§ Ea, a melysegek kiralya, a forrasok ura, adjon nektek mergezett vizet inni, s fertelmes vfzzel arassza el testetek. 60.§ A mennyek es a fold nagy istenei atokka valtoztassak a vizet es az olajat ellened. 61.§ Girra, aki kicsinek es nagynak az elelmet adja, vesse tuzre nevetek es minden ivadekotok. 62.§ Es ugyszinten, a jelen szerzodesben nev szerint emlltett osszes istenseg tegye a talpatok alatt a foldet oly keskennye, mint egy tegla. Foldeteket tegyek vaskemenyseguve, hogy ne serkedjen abbol semmilyen elet. 63.§ Ahogy a tuzes egboltbol nem hullik eso, ugy maradjanak eso es harmat nelkul foldjeitek es mezoitek. Eso helyett izzo szendarabok zaporozzanak foldetekre. 64.§ Ahogy az olom meghajlik a tuz elott, ugy hodoljatok be ti is ellensegeitek elott, s ugy legyetek keptelenek fiaitokat es lanyaitokat kordaban tartani. 65.§ Amikeppen az 6'szvernek nincsenek ivadekai, ugy tunjenek el utodaitok es fiaitok meg leanyaitok utodai, meg a ti nevetek is a foldrol. 66.§ (Toredekes, nem rekonstrualhato) 67.§ Samas szantsa fel vasekejevel varosaitokat es minden teruleteteket. 68.§ Ugyszinten, ahogy ennek az anyajuhnak a hasat folvagtak, es kicsinyenek testet a szajaba tettek, az istenek ugy kenyszerftsenek titeket arra, hogy ehsegetekben sajat fivereitek, fiaitok es leanyaitok husat egyetek. 69.§ Csakugy, ahogy a fiatal juhok es jerkek, meg a him es a nosteny tavaszi baranyok hasat felvagjak, es beleik kifordulnak, ugy forduljanak ki a ti, es a ti fiaitoknak es leanyaitoknak is a belei. 70.§ Ha vetkeztek Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak Assurbanaplira, a nagy kiralyi hercegre es tronorokosre vonatkozo szerzodese ellen, akkor ugy, ahogy a kigyo es a monguz sem mennek be ugyanabba az uregbe, es nem alszanak ott egyutt, hanem csak arra gondolnak, hogy mikeppen haraphatnak at egymas torkat, ugy ti es a ti asszonyaitok se lepjenek be ugyanabba a szobaba, s ne aludjatok ugyanabban az agyban, de folyvast csak arra gondoljatok, hogyan vaghatnatok el egymas torkat. 71.§ Ahogy a kenyer es bor bejut a belekbe, ugy jutassak az istenek ezt az eskuvest a ti meg a ti fiaitok es leanyaitok beleibe.
XIII
frta: Palotas Csongor
Az Ojasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
72. § Csakugy, ahogy ti vizet fujtok szalmaszalon at, ugy fujjanak el az istenek titeket, asszonyaitokat, fiaitokat meg leanyaitokat. Forrasaitok es patakjaitok eztan visszafele folyjanak. 73.§ Az istenek tegyek a kenyeret orszagotokban oly ritkava es oly ertekesse, mint a szmarany. 74.§ Valjon mezedesse asszonyaitok, fiaitok es leanyaitok vere az ajkatokon. 75.§ Ahogy a fereg elragja a fa gyokeret, ugy ragja meg a ti es felesegetek, meg fiaitok es leanyaitok eleven husat is. 76.§ Az b'sszes e szerzodesben neven nevezett isten tb'rje 6'ssze ijaitokat, s szolgaltasson ki ellensegeiteknek. Forditsak visszajara az ijat kezetekben, s tegyenek rola, hogy harci szekereitek hatrafele haladjanak.
Egy ellenseges harciszeker fzze-porra zuzodik, dombormu Assurbanapli uralkodasanak idejebdl. ( British Museum)
77.§ Ahogy a szarvast is addig uldozik, ameddig meg nem olik, ugy uldozzenek es oljenek meg halalos ellensegeitek benneteket, fivereiteket es fiaitokat is. 78.§ Ahogy a hernyo sem ter vissza a gubojahoz, s nem is latja azt soha tb'bbe, ugy ti se terhessetek meg asszonyaitokhoz, fiaitokhoz, leanyaitokhoz es hazatok nepehez. 79.§ Ahogy a vadasz csapdaba ejti a madarat, ugy adjanak az istenek titeket, fivereiteket meg fiaitokat halalos ellensegeitek kezere. 80.§ Tegyek az istenek a ti, meg asszonyaitok, valamint fivereitek, fiaitok es leanyaitok husat oly feketeve, mint amilyen a szurok, katrany es uszok. 81.§ Ahogy a vadallatot is csapdaval ejtik el, ugy ejtsenek foglyul ellensegeitek benneteket, asszonyaitokat, fivereiteket, fiaitokat meg leanyaitokat. 82.§ A ti, es asszonyaitok, tovabba fivereitek, fiaitok meg leanyaitok husat ugy vessek szemetre, ahogyan azt a kameleon husaval is teszik. 83.§ Ahogy a mehkaptar is teli van lyukakkal, ugy lyugassak at az istenek a ti, meg asszonyaitok, valamint fivereitek, fiaitok es leanyaitok eleven testet is.
XIV
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
irta: Palotas Csongor
84.§ Ugy intezzek az istenek, hogy saskak, tetvek, hernyok es mas mezei kartevok faljak fel egytol egyik varosaitokat, fbldjeiteket es orszagotokat. 85.§ Tegyenek benneteket az istenek ellensegeitek kezeben szunyogokka, hogy azok bsszeroppantsanak titeket. 86.§ Ahogyan a buzbogar buzblbg, ugy buzblbgjbn leheletetek az istenek, a kiralyok es az emberek elbtt. 87.§ Allati mnal fojtsanak meg benneteket, asszonyaitokat, fiaitokat meg leanyaitokat. 88.§ Ahogyan a viaszbabuk megolvadnak a tuzben, s ahogy az agyagfigurak szetolvadnak a vizben, ugy egjen el a tuzben, es sullyedjen a vizek melyere testetek. 89.§ Ha vetkeztek Assur-ah-idinanak, Asszfria kiralyanak, valamint fiainak es unokainak szerzodese ellen, akkor eppugy, ahogy ez a harci szeker is verben azik egeszen az alapzataig, ugy borftsa sajat veretek a ti harci szekereiteket is ellensegeitek tamadasa kozepette. 90.§ Az osszes, ebben a szerzodesben neven nevezett isten porgessen titeket fonoorsokent korbe-kb'rbe, es tegyenek benneteket asszonyokka ellensegeitek elott. 91.§ Az osszes, ebben a szerzodesben nev szerint emlitett isten tegyen rola, hogy ti, meg fivereitek, fiaitok tovabba leanyaitok ezentul hatrafele jarjanak, mit a rakok. 92.§ Sokasftsak meg korulb'ttetek a rossz es gonosz dolgokat olyannyira, hogy azok langnyelvekkent nyaldossanak benneteket korul. 93.§ Intezzek ugy az istenek, hogy amikeppen az olaj beszivarog a husotokba, olyankeppen hatoljanak be ennek az eskunek az igei a ti, meg fivereitek, tovabba fiaitok es leanyaitok husaba is. 94.§ Csakugy, ahogy az ellene vetkezo atkozodoknak Bel isten levagta kezet es labat, valamint megvakitotta oket, ugy pusztftsanak el titeket az istenek, s tegyenek benneteket vizben ringatozo nadszalakka, hogy ellensegeitek kakakent ranthassanak ki benneteket az osszekotb'zott kevebol. 95.§ Ha akar del, akar eszak fele indulvan cserben hagyjatok Assur-ah-idinat, Asszfria kiralyat es Assurbanaplit, a nagy tronorokost es kiralyi herceget, valamint fivereit, azaz Assurbanapli, a nagy tronbrbkos es kiralyi herceg anyjanak fiait, tovabba Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak tbbbi fiat es ivadekat, vaskard vegezzen azokkal, akik del fele vettek utjukat, s hasonlokeppen vaskard vegezzen azokkal is, akik eszak fele indultak el. 95/A.§ Ugy gyilkoljanak le az istenek titeket, asszonyaitokat, fivereiteket, tovabba fiaitokat es leanyaitokat, mint a tavaszi baranyokat vagy a kicsiny gyermekeket. 96.§ Ahogyan ezeknek a galamboknak a bugasa sem szunik soha, ugy legyen az is, hogy sem nektek, sem asszonyaitoknak, sem pedig fiaitoknak vagy leanyaitoknak ne legyen nyugovasa vagy zavartalan alma, es csontjaitok sem keriilhetnek egy helyre soha. 97.§ Ahogyan egy ureg belseje Ores, ugyanugy legyen Ores a ti bensbtbk is. 98.§ Ha ellensegeitek ledbfnek benneteket, ne legyen sem mez, sem olaj, sem gybmber, sem pediglen cedrus gyanta, amit a sebeitekre tehetnetek. 99.§ Amilyen keseru az epe, olyan keseruek legyetek ti, es asszonyaitok, fiaitok meg leanyaitok egymas irant.
XV
irta: Palotas Csongor
Az Ujasszir Birodalom nemzetkozi szerzodesei
A kep kozepen Assur-ah-idina lathato. Amint porazon tartja a turoszi Balamot es Egyiptom kiralyi herceget, Usahahurut. A kep szelein az asszfr kiralyi herceg Assurbanapli es Samas-sumu-ukin lathatok. (J. Borker-Klahn rajza, Altorientalische Bildstelen und vergleichbare Felsreliefs II. 1982.)
100.§ Samas isten vessen benneteket, meg fiaitokat es leanyaitokat bronz madarcsapdaba. Olyan csapdaba dobjon benneteket, ahonnan elve nines menekves. 101.§ Ahogyan ez a vlzhordo tomlo kiszakad, s benne levo viz kifolyik, ugy hasadjon el a ti tomlotok is ott, ahol rettenetes szomjusag gyotor. Haljatok szomjan mind. 102.§ Ahogyan ezek a cipok elszakadnak, ugy vassanak el a ti cipoitek is a tuskes bozotban. Jarjatok eztan mez[tlab. 103.§ Illil, a tronszekek ura, taszftson le tronotokrol. 104.§ Nabu, az isteni sorsok tablajanak hordozoja, torolje ki onnet neveteket, s pusztitsa ki frmagotokat is a fdldrol. 105.§ (Ertelme nem rekonstrualhato)
107.§ Keltezes es zaro rendelkezes Kelt Dur-Sarrukin varos kormanyzojanak, Nabu-belu-usurnak hivatali ideje alatt, lyyar honap 16. napjan. Assur-ah-idinanak, Assziria kiralyanak szerzodese, amelyet
XVI
irta: Palotas Csongor
Az Ujasszfr Birodalom nemzetkozi szerzodesei
Assurbanaplinak, Assziria nagy tronorokosenek es kiraiyi hercegenek, valamint Samas-sumu-ukinnak, Babilon tronorokosenek neveben kotott.
tat Eredeti rajz az asszfr kiraiyi hercegrol, Szenaheriba uralkodasanak idejebol. (British Museum)
XVII
Bekeszerzodes II. Ramses es III. Hattusilis kozott Kr.e. 1270-1280 koriil1 Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom fbldjenek uralkodoja es Hattusilis, a nagy kiraly, a hettitak orszaganak ura, a farao fivere kozott ezennel egyezseg jbn letre Egyiptom fbldje es a hettitak orszaganak javara, hogy oket igaz bekesseg es igaz testveriseg kormanyozza brbkkbn brbkke. Igy szolt (II.) Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja, birodalmanak bajnoka, aki Menpektirenek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uralkodojanak, a bajnoknak fia, s aki egyben (I.) Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uralkodojanak, a bajnok fianak fia, Hattusilishez, Mursilisnak, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak, a bajnoknak fiahoz, aki egyben Suppiluliumasnak, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak, a bajnok fianak fia. fme, brbk ervennyel igaz testveriseget es igaz bekesseget teremtettem kbzbttunk azert, hogy ily modon igaz bekesseg es igaz testveriseg iranyftsa Egyiptom fbldjet es a hettitak orszagat. [me, ami a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja es a masik nagy kiraly, a hettitak orszaganak ura kozti viszonyt illeti, az istenek egy orb'kervenyu szerzodes erejenel fogva, miota vilag a vilag, tilalmazzak a kettejuk kozti ellensegeskedest. fme, Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja letre hozza azt a koteleket, amely a Napisten es a Vihar Istenenek akarata szerint Egyiptom foldjenek es a hettitak orszaganak javat szolgalja majd, azon brbkbs szbvetseg alapjan, amely nem engedi, hogy viszaly verjen eket kbzbttuk. Azonban most Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja ezt a szovetseget egy ezusttablara rott egyezseggel alapftja meg, melyet Hattusilissel, a nagy kirallyal, a hettitak orszaganak uraval kbt azert, hogy e naptol fogva brbk idokre igaz bekesseg es igaz testveriseg vezesse mindkettojuket. 6 (a hettita kiraly) a batyam, s velem bekessegben el, es en a fivere vagyok, s brbk beke uralkodik kbzbttunk. Ime, mar egyek vagyunk, s a fiveri szeretet kbzbssege letre jbtt kbzbttunk, amely jobb, mint az a bekes, fiveri kbzbsseg, mely mar eddig is fennallt Egyiptom foldje es a hettitak orszaga kozott. fme, Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja bekeben es testveri szeretetben el Hattusilissel, a nagy kirallyal, a hettitak orszaganak uraval. fme, a Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uralkodojanak a gyermekei is brbkbs bekeben es testverisegben fognak elni Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak gyermekeivel. Igy ok a mi testveri szeretetunk es bekenk kbtelekeben fognak maradni. Egyiptom birodalma es a hettitak orszaga fgy brbk 1
Gary Beckman: Hittite Diplomatic Texts, Atlanta: Scholars Press, 1996, 2nd ed. 1999.
XVIII
idokre ugyanolyan bekeben es testveri szeretetben fog elni, mint amilyenben mi is (az uralkodok). Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja soha nem tamadja meg^a hettitak orszagat, es nem akarja megszerezni annak egyetlen darabjat sem. Es Hattusilis, a nagy kiraly, a hettitak orszaganak ura sem fogja megtamadni Egyiptom foldjet, es nem ahitozik annak egyetlen darabjara sem. [me, a Napisten es a Vihar istene altal Egyiptom foldje es a hettitak orszaga szamara orok ervennyel teremtett rend nem mas, mint a beke es a testveri szeretet, amely nem hagy teret semmilyen viszalynak sem. Ime, Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja, e naptol fogva letre hozta a beket. lme,-EgyiptomJ6ldje_es_ahettitak_orszaga orokke; bekeben_esJestveri szeietetbejijeL Ha kulso ellenseg vonul a hettitak orszaga ellen, es ha Hattusilis, a hettitak orszaganak ura ezt az uzenetet kuldi nekem: ,,J6jj es siess segitsegemre az ellenseggel szemben!" Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uralkodojanak el kell kuldenie seregeit es hard szekereit, hogy megblje az ellenseget a hettitak orszaga megelegedesere. Ha Hattusilis, a nagy kiraly, a hettitak orszaganak ura haragra ebred alattvaloival szemben, miutan azok vetkeztek ellene, es ennel fogva Ramseshez, a nagy kiralyhoz, Egyiptom foldjenek uralkodojahoz fordul segitsegert, akkor Ramsesnek el kell kuldenie csapatait es harci szekereit, hogy azok semmisitsek meg mindazokat, akikkel szemben Hattusilis haragra gyult. Ha idegenek tamadjak meg Egyiptom foldjet, es Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom birodalmanak feje, a te fivered, Hattusilishoz, a hettitak orszaganak urahoz a kovetkezo uzenetet kuldi: ,,J6jj es siess segftsegemre az ellenseggel szemben", akkor Hattusilis, a hettitak orszaganak ura elkuldi seregeit es harci szekereit, hogy megoljek ellensegeimet. Ha Ramses, Egyiptom foldjenek uralkodoja haragra ebred alattvaloival szemben, miutan azok vetkeztek ellene, es ennel fogva uzenetet kuld Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak, az en fiveremnek, akkor Hattusilisnak el kell kuldenie csapatait es harci szekereit, hogy megsemmisitse mindazokat, akikkel szemben Ramses haragra gyult. Ime, Hattusilisnek, a hettitak orszaga uralkodojanak fia maga kell hogy biztositsa uralmat a hettitak orszaga folott apja, Hattusilis helyett, Hattusilisnek, a hettitak foldje kiralyanak hosszu evekig tarto orszaglasa utan. Ha a hettitak orszaganak fiai ellene fordulnak, akkor Ramsesnek el kell kuldenie seregeit es harci szekereit, hogy tamogassa 6t. Ha egy nagy meltosagu ember elmenekul a hettitak foldjerol es ha Ramseshez, a nagy kiralyhoz, Egyiptom birodalmanak urahoz ter meg, akkor Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom orszaga uralkodojanak el kell fognia es Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak allama uranak kezebe at kell adnia 6t.
xix
Ha egy, vagy akar ketto ismeretlen ember (alacsony sorban levo, meltosag nelkuli) elmenekul es aztan Ramseshoz ter meg, hogy szolgalja 6t, akkor Ramsesnek el kell fognia, es Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak kezebe kell altal adnia 6t. Ha egy nagy meltosagu ember elmenekul Egyiptom foldjerol, es az Amurruk orszagaba, vagy valamely varosba szokik es aztan megter az amurruk kiralyahoz, akkor Benteshinanak, az amurruk allama kiralyanak el kell fognia majd pedig el kell vinnie a hettitak orszaganak urahoz. Ezutan Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak fb'ldje uralkodojanak el kell vitetnie 6t Ramseshez, a nagy kiralyhoz, Egyiptom birodalmanak urahoz. Ha egy vagy akar ketto ismeretlen ember elmenekul, megszokven Egyiptom foldjerol, es nem akarja szolgalni Ramsest, akkor Hattusilisnak, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak at kell adnia 6t batyjanak kezebe, es nem engedheti meg neki, hogy a hettitak foldjen telepedjen le. Ha egy vagy akar ketto nemes ember elmenekul a hettitak orszagabol, es nem akarja szolgalni a hettitak kiralyat, elszokven a nagy kiraly a hettitak orszaga uralkodojanak foldjerol, s elutasitvan a szolgalatot, akkor Ramsesnek el kell fognia 6t, es meg kell parancsolnia, hogy vigyek Hattusilis, a nagy kiraly, a hettitak orszaga uranak, Ramses batyjanak elebe. Es Ramses nem engedheti meg neki, hogy Egyiptom foldjen eljen. Ha egy vagy akar ketto nemes ember elmenekul Egyiptom foldjerol es a hettitak orszagaba tavozik, akkor Hattusilisnak, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak el kell fognia es el kell vitetnie Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldje uralkodojanak, Hattusilis batyjanak elebe. Ha egy, ketto vagy akar harom ember elmenekul a hettitak orszagabol, es ha Ramseshez, a nagy kiralyhoz, Egyiptom birodalmanak urahoz, Hattusilis batyjahoz ter meg, akkor Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uralkodojanak el kell fognia 6t, es meg kell parancsolnia, hogy vigyek Hattusilis, Ramses batyja elebe, meet Ramses es Hattusilis egymas fiverei. Ami pedig a szokevenyek vetkeit illeti, oket ne buntessek meg ezekert Nyelvuket ne tepjek ki, szemuket ne nyomjak ki, fuluket es labukat ne vagjak le, hazukat ne romboljak le, es feleseguket, gyermekeiket ne pusztftsak el. Ha egy, ketto, vagy akar tb'bb ember elmenekul Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uranak orszagabol, es Hattusilishez, a nagy kiralyhoz, a hettitak orszaganak uarlkodojahoz, az en batyamhoz megy, akkor Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga uranak, az en fiveremnek el kell fognia 6t, es meg kell parancsolnia, hogy vigyek Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldje uranak elebe, mert Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom birodalmanak feje es Hattusilis egymas fiverei. Ami pedig a szokevenyek vetkeit illeti, oket ne buntessek meg ezekert. Nyelvuket ne tepjek ki, szemuket ne nyomjak ki, fuluket es labukat ne vagjak le, hazukat ne romboljak le, es feleseguket, gyermekeiket ne pusztitsak el. Ha egy vagy akar ket ember elmenekul a hettitak orszagabol, tehat ha 6k elszoknek a hettitak foldjerol es Egyiptom orszagaba mennek, es ugyanugy ha egy nemes
xx
ember menekul el a hettitak foldjerol, vagy egy varosbol, es azzal a cellal hagyja el a hettitak birodalmat, hogy Egyiptom foldjere lepjen, akkor Ramsesnek meg kell parancsolnia, hogy vigyek vissza 6t batyjahoz (Hattusilishez). Ime, a hettitak orszaganak fiai es Egyiptom foldjenek gyermekei egymassal bekeben elnek. Ha egyesek elmenekiilnek Egyiptom foldjerol azert, hogy a hettitak orszagaba menjenek, akkor Hattusilisnek, a nagy kiralynak, a hettitak foldje uranak meg kell parancsolnia, hogy vigyek oket vissza batyjahoz (Ramseshez). Ime, a Hattusilis, a nagy kiraly, a hettitak orszaganak feje, es Ramses, a nagy kiraly, Egyiptom foldjenek uralkodoja, a te fivered, egymassal bekeben elnek. Ha Ramses es Egyiptom foldjenek gyermekei nem tartjak be ezt az egyezseget, akkor Egyiptom orszaganak istenei es istennoi, es ugyanugy a hettitak allamanak istenei es istennoi is pusztitsak el Ramsesnek, a nagy kiralynak, Egyiptom foldje uranak minden leszarmazottjat. Ha Ramses es Egyiptom foldjenek gyermekei betartjak ezt az egyezseget, akkor az eskuben szereplo istenek vedelmezzek oket, es az 6...(nem rekonstrualhato). Akik betartjak ennek az ezusttablanak az igeit, azok Egyiptom foldjenek nagy istenei, es ugyanugy a hettitak orszaganak nagy istenei jovoltabol is hazukban es orszagukban, szolgaikkal egyutt eljenek boldogan es bosegben mindenkoron. Akik viszont nem tartjak be ennek az ezusttablanak az igeit, azok hazat, orszagat es szolgait ugy Egyiptom foldjenek nagy istenei, mint pedig a hettitak orszaganak nagy istenei pusztitsak el mind egy szalig.
Az egyiptomi valtozat legfontosabb elteresei a hettita verziohoz kepest A szerzodes egyiptomi valtozatanak fejlece Annak az ezusttablanak a masolata ez, amit Hattusilis, a hettitak negy vezere kuldetett a Faraonak Tartesub es Ramose nevu kovetei altal azert, hogy bekert esengjen fenseges ura, Re isten fia, Ramses, minden uralkodok bikaja elott, aki orszaga hatarait mindenutt tetszese szerint vonja meg. Az eziisttabla kullemenek leirasa Mi van az ezusttabla kozepen? Az elulso oldalan egy dombormu van, amely Setek alakjat abrazolja, amint atoleli a hettitak nagyherceget, s ezt (a jelenetet) egy iras ovezi: Ez Seteknek, az eg uranak pecsetje, es egyben annak a szerzodesnek is a pecsetje, amit Hattusilis, a hettitak negy vezere, a hatalmas hozott letre. Es mi veszi korul a dombormuvet? Seteknek, az eg uranak pecsetje. Es mi van az ezusttabla masik oldalan? Egy dombormu, amely a hettitak istennojet abrazolja, amint atoleli a hettitak kiralynojet. Ezt (a jelenetet) egy iras fogja korbe: a foldek uranak, az Arinna varosbeli Prenek a pecsetje, Puduhepanak, a hettitak orszaga kiralynqjenek, Kizuwadna foldje leanyanak, Arinna varos papnojenek, a foldek urnojenek, az
xxi
/ '
istenno szolgajanak pecsetje. Es mi veszi korul a dombormuvet? Az Arinnabol szarmazo Prenek, minden foldek uranak pecsetje.
Mursilis, a hettitak kiralya es Duppi-Tessub, az amurruk uralkodoja kozti szerzodes2 Preambulum 1. Ezek Mursilisnak, a Napnak,3 a nagy kiralynak, a hettitak orszaga kiralyanak, a rettenthetetlennek, a Vihar-lsten kegyeltjenek szavai, aki Suppiluliumasnak, a nagy kiralynak, a hettitak orszaga kiralyanak, a rettenthetetlennek fia. A tortenelmi hatter 2. Aziras4 a te nagyapad volt, Duppi-Tessub. 0 (Aziras) az atyam ellen lazadott, de aztan ismet behodolt neki. Amikor Nuhassi foldjenek5 kiralyai Kinza6 kiralyaival egyutt follazadtak, Aziras nem volt a lazadok kozott. Mivel egyezseg kb'telezte erre, az egyezseghez hu maradt. Ahogy atyam harcolt az ellenseggel, ugy harcolt Aziras is. Aziras hu maradt atyamhoz, az 6 urahoz, es nem lobbantotta fel atyam haragjat. De ugyanugy hu maradt atyam is Azirashoz, es az 6 orszagahoz. Igazsagtalansagot nem tett vele, es soha nem keltette fel sem az 6, sem pedig orszaga haragjat. 300 sekel finomftott es elso osztalyu arany fizeteset irta elo atyam a te atyad szamara, amit atyad evrol evre el is hozott neki, soha nem tagadvan meg tole ezt. 3. Amikor atyam istenne valt,7 es en foglaltam el atyam tronjat, Aziras ugy viselkedett velem, ahogy elotte atyammal is tette. Ugy esett, hogy Kinza kiralya es Nuhassi kiralyai masodszor is follazadtak ellenem. Azonban Aziras, a te nagyapad, es DUTessub,8 a te atyad nem alltak a lazadok oldalara, de husegesek maradtak hozzam, az 6 urukhoz. Amikor Aziras megoregedett, es mar nem tudott haboruzni, DU-Tessub szallt szembe az ellenseggel, az Amurruk orszaganak gyalogosait es harci szekereit kuldve ellenuk csakugy, ahogy Aziras is a gyalogosokkal es harci szekerekkel tamadt az ellensegre. S aztan a Nap elpusztitotta az ellenseget. 4-5. (A most kovetkezo resz, amely velhetoen DU-Tessub uralkodasat targyalja, hianyzik a szovegbol.) 6. Ha meghalok, fogadd el fiamat, Duppi-Tessubot huberesednek. (Ebben a toredekes reszben DU-Tessub ajanlja fiat tronja orokoseul.) Gary Beckman: Hittite Diplomatic Texts, Atlanta: Scholars Press, 1996, 2nd ed. 1999. A hettita kiralya hivatalos cime a Nap volt. 4 Aziras az Amarna levelekbol jol ismert amurru uralkodo. 5 Nuhassi foldje az okori Haleb (mai Aleppo) es az Orontes folyo kozt hiizodo terseg. 6 Kinza az Orontes partjan fekvo Kades, mai neven Tel Nebi Mendo. 7 Istenne valt, vagyis meghalt. 8 DU-Tessubb nevenek elso tagja egy ideogramma, amelynek sem a hurri nyelvil kiejtese, sem pedig jelentese nem ismert. 3
XXII
7. Amikor atyad meghalt, atyad szavainak megfeleloen nem estel ki kegyeimbol. Mivel atyad nevedet elottem mindenkor dicseroleg ejtette ki, igenyt tartok read. Csak hogy tudd, beteg voltal es fajdalom gyotort, s bar szenvedtel, En, a Nap, atyad brokebe helyeztelek, s fivereidet, novereidet, valamint az Amurruk fbldjet read eskettem fbl. A ket orszag jovobeni viszonya 8. Mikor En, a Nap atyad szavainak megfeleloen igenyt tartottam rad, s atyad orokebe helyeztelek, feleskettelek a hettitak orszaga kiralyara, a hettitak orszagara, valamint fiaimra es unokaimra. Igy tehat tartsd tiszteletben a kiralyra es a kiraly kiralyara tett husegeskudet, es En, a kiraly, szinten huseges leszek hozzad, DuppiTessub. Ha asszonyt veszel magad melle, es brbkbst nemzel altala, akkor 6 legyen az Amurruk kiralya. Ahogyan hozzad hu vagyok, ugy leszek hu fiadhoz is. De te, Duppi-Tessub, maradj mindbrbkre hu a hettitak orszaga kiralyahoz, a hettitak orszagahoz, tovabba fiaimhoz es unokaimhoz is. A nagyapadra es az apadra kivetett adot, amelyet 6k rendben fizettek, es amely egyezmenyes mertekkel merve 300 sekel elso osztalyu, finomltott aranyat tesz ki, te is fizesd ki nekem ugyanugy. Senki masra ne tekints tobbe. Atyaid Egyiptomnak is fizettek adot, ti ezt ne tegyetek. (hianyzo szovegresz) Katonai rendelkezesek 9. Aki az en baratom, az a te baratod is, es aki az en ellensegem , az a te ellenseged is. Ha a hettitak orszaganak kiralya a hurrik foldjen,9 az egyiptomiak foldjen, vagy Astata orszagaban,10 vagy akar Alset foldjen11 tartozkodik, tehat olyan orszagokban, amelyek hatarosak a te orszagoddal, es egyuttal baratai a hettitak kiralyanak, vagy ha a hettitak kiralya Mukis foldjen,12 Halba foldjen,13 vagy Kinza orszagaban van, amelyek szinten szomszedosak a te orszagoddal, es egyben a hettitak kiralyaval barati viszonyban allnak, es ezenkozben valamelyikojuk elfordul a hettitak kiralyatol es ellensegeve valik, mialatt a hettitak kiralya zsakmanyolo hadjaraton vesz reszt, ha ekkor te, Duppi-Tessub gyalogos katonaiddal es hard szekereiddel egyutt nem maradsz huseges, es nem harcolsz szivvel-lelekkel, vagy ha egy herceget, vagy egy nagy meltosagu tisztviselot kuldok hozzad erositesul gyalogosokkal es harci szekerekkel azert, hogy te, Duppi-Tessub kulorszagba indulj zsakmanyolni, es ha ekkor te, Duppi-Tessub gyalogosaiddal es harci szekereiddel egyutt nem harcolsz szivvel-lelekkel az ellenseggel es mindekb'zben igy szolsz: ,,En ugyan husegeskuvesemhez kotve vagyok, de honnan is tudhatnam, hogy a hettitak verik-e meg ellenseget, vagy az ellenseg veri meg a hettitakat?" es ha elkuldesz valaki az ellenseghez, hogy vele a kovetkezoket kbzold: ,,A hettitak orszaganak hadai es harci szekerei mar uton vannak, tehat legy resen "- ha ilyeneket muvelsz, akkor eskudet megszeged.
A hurrik orszaga Felso-Mezopotamiaban, a az Eufratesz es Assziria kozott fekszik. Astata fdldje az Eufratesz kanyarulataban Jerablusztol delre talalhato. 11 Alset a Tigris felso folyasanal van. ^ Mukis fovarosa Alalha volt, (mai neven Atchana) Antakyatol keletre. lj Haleb mai neve Aleppo.
9
10
XXIII
10. Mivel En, a Nap, hu vagyok hozzad, hadaiddal segltened kell a Napnak es a hettitak orszaganak. Ha gonosz szobeszed terjed a hettitak foldjen, miszerint egyesek felkelest szitanak a Nap ellen, es mindez a fuledbe jut, azonnal kelj utra gyalogosaiddal es harci szekereiddel, hogy a hettitak kiralyanak segitsegere siess. Ha azonban sajat magad nem tudsz hadba szallni, kuldd el a fiadat, vagy fiveredet gyalogosaiddal es harci szekereiddel egyutt, hogy 6k tamogassak a hettitak kiralyat. Ha nem kuldb'd el fiadat vagy fiveredet gyalogosaiddal es harci szekereiddel a hettitak kiralyanak vedelmere, akkor eskuvesed istenei ellen vetkezel. 11. Ha barki szorongat teged, Duppi-Tessu, vagy ha barki ellened lazad, es ha ekkor irsz a hettitak kiralyanak, es a hettitak kiralya elkuldi gyalogosait es harci szekereit a te oltalmadra, es te a hettita seregekkel meltatlan modon bansz, akkor eskuvesed istenei ellen vetkezel. 12. Ha hettita hadak - gyalogosok es harci szekerek - vonulnak vegig Duppi-Tessub teruleten, es ha Duppi-Tessub - mialatt azok varosain keresztijlhaladnak - ellatja oket etellel es itallal, de ha ennek ellenere ezek a seregek magaviselete nem megfeleio - lopnak a varosokban es a foldeken, vagy megprobaljak letaszitani Duppi-Tessubot a tronjarol - akkor ezek a hadak az eskut megszegik. 13. Ha a Nuhassi fbldjerol szamuzottek, vagy ha a Kinza orszagabol szamuzottek, akiket az en atyam kitelepitett, es azok is, akiket en magam telepftettem ki, ha tehat ezek az emberek hozzad mennek, es ha te oket nem fogod el, es nem adod vissza a hettitak kiralyanak, sot meg [gy is szolsz hozzajuk: ,,Menjetek, de hogy hova akartok menni, azt en nem akarom tudni." Ha tehat igy cselekszel, akkor eskudet megszeged. 14. Ha barki baratsagtalan szavakkal illeti a hettitak kiralyat a te jelenletedben, Duppi-Tessub, akkor a ragalmazo nevet a hettita kiraly elol nem rejtegetheted. Vagy ha a Nap titkos parancsot ad neked, fgy szolvan: ,,Tedd ezt, vagy tedd azt!", es a parancsot nem lehet vegrehajtani, akkor ott a helyszinen e szavakkal fordulj a hettitak kiralyahoz: ,,E parancsot nem tudom teljesiteni es nem is fogom teljesfteni." Erre a hettitak kiralya ujra fontolora veszi a ugyet. Ha azonban egy olyan rendelkezest nem hajtasz vegre, amit egyebkent lehetne teljesiteni, es becsapod ezzel a kiralyt, vagy nem tartod magad azon utasftasokhoz, melyeket a kiraly titokban adott neked, akkor eskudet megszeged. 15. Ha egy nemzet vagy egy menekult utra kel, es mikb'zben a hettitak orszagaba tartanak, a te fbldeden haladnak keresztul, igazftsd oket utba, hogy merre kell menniuk a hettitak orszaga fele, es szolj veluk mindenkor baratsagosan. Senki mashoz nem kuldheted oket. Ha nem igazltod oket utba, s ha mutatod meg nekik a hettitak foldjere vezeto utat, hanem a hegyek koze iranyltod oket, es veluk baratsagtalanuI bansz, akkor eskudet megszeged. 16. Vagy ha a hettitak kiralya legyoz egy orszagot, es oket menekulesre keszteti, es ezek a te fb'ldedre erkeznek, es te valamit el akarsz venni toluk, akkor erre eloszbr a hettitak kiralyatol kell engedelyt kerned. Magadtol nem veheted el toluk. Ha ezt a dolgot engedely nelkul szerzed meg, vagy elrejted, akkor eskudet megszeged. 17. Tovabba ha egy menekult erkezik az orszagodba, akkor fogd el 6tL. /
/ // / XXIV
/
(hianyzo szovegresz) Az istenek tanusagtetele 18. A mennyek napistene, Arinna napistennoje, a menyek viharistene, a hettitak viharistene, Seris es Hurris,14 Nanni hegye es Hazzi hegye,15 (...) viharistene, Halab viharistene, Zippalanda viharistene, Nerik viharistene, Lihzina viharistene, Hissashapa viharistene, Sabina viharistene, Tahaya viharistene, Bettiyarik viharistene, Samuha viharistene, Hurma viharistene, Saresse viharistene, (...) viharistene, Uda viharistene, Kizzuwatna viharistene, Ishupitta viharistene, Nuhassi viharistene; A vedoisten, a hettitak vedoistene, Zithariyas, Hapantalliyas, Karahna vedoistene, a pajzsok vedoistene, Ea, Allatum, a Durmitta-beli Telepinus, Tawiniya-beli Telepinus, Hanhana-beli Telepinus, a hatalmas Istar, Askasepas; Sin, az eskuvesek ura, Ishara, az eskuvesek urnoje, Hebat, a mennyek kiralynoje, Istar, Istar, a harcmezok ura, Ninivei Istar, Hattarina-beli Istar, Ninatta es Kulitta, a hettitak hadistene, Ellaya hadistene, Arziya hadistene, Yarris, Zampanas; A Hurma-beli Hantidassus, Samuhas-beli Abaras, Ankuwa-beli Katahhas, Katapa kiralynoje, a Tahurpa-beli Ammammas, Dunna-beli Hallaras, Hupisna-beli Huwassanas, Ishupitta-beli Tapisuwa, Landa urnoje, a Landa-beli Kunniyawannis, Kinza-beli Nin-Pisan-Pisan, Lablana orma,16 Sariyana orma,17 Pisaisa hegye, a Lulahhi istenek es a Hapiru18 istenek, Ereskigal, a hettitak orszaganak istenei es istennoi, az amurruk fdldjenek istenei es istennoi, az osszes osi istenseg, Naras, Napsaras, Minki, Tuhusi, Ammunki, Ammizadu, Allalu, Anu, Antu, Apantu, Ellil, Ninlil, a hegyek, a folyok, a patakok, a hatalmas tenger, a mennyek es a foldek, a szelek es a fellegek legyenek tanui erne egyezsegnek es eme eskuvesnek. Atkok es aldasok 19. Az egyezsegnek es az eskuvesnek a szavait eme tablara vestuk fel - Ha DuppiTessub nem tartja tiszteletben a szerzodes es az esku szavait, az eskut tanusfto istenek pusztitsak el Duppi-Tessubot es a lelket, valamint feleseget, fiugyermeket, unokajat, hazat, fb'ldjet es mindazt, amit a tulajdonanak mondhat. 20. Ha azonban Duppi-Tessub betartja az erre a kotablara felvesett szerzodes es esku szavait, az esku istenei oltalmazzak 6t, valamint a lelket, feleseget, fiugyermeket, unokajat, hazat es orszagat.
Seris es Hurris a Viharisten ket bikaja. Hazzi hegye az Ugarit kozeleben levo Mons Cassius. 16 Lablana orma Libanon hegye. 17 Sariyana orma Hermon hegye. 18 Egyes feltetelezesek szerint a Hapiru szo hebert jelent. 14
15
XXV
II. Muvatallis, a hettitak kiralya es Alaksandu, Wilusa uralkodoja kozti szerzodes19 Ezert fgy szolok en, a fenseges ur, Muwattalis, a hettitak orszaganak kiralya, a villamszoro viharisten kegyeltje, Mursilis fia, a nagy kiraly, a hos: Tortenelmi hatter Valamikor regen, mikor osom, Labarna, Arzawa es Wilusa minden fb'ldjet elfoglalta, Arzawa foldje nem sokra ra haborut kezdett, es Wilusa foldje is elpartolt a hettitak orszagatol, azonban, mivel ez az eset sok eve tbrtent, nem tudom, hogy Wilusa foldje melyik kiralyt hagyta cserben. De mikor Wilusa allama elarulta a hettitak orszagat, Wilusa nepe igenis bekeben elt a messzi hettita kiralyokkal, es rendszeresen elkuldte hozzajuk koveteit. S igy amikor Tudhalias Arzawa foldje ellen indult, Tudhalias nem lepett Wilusa foldjere. Wilusa ugyanis bekeben elt vele es rendszeresen elkuldte hozza koveteit (...) es Tudhalias (...) elodeim a (...) foldjen... A szovetseg Aleksandu, mikor halalod napja elkb'vetkezik, akkor (...) azon fiadrol, akit a kiralyi tronra jelb'lsz, tekintet nelkul arra, hogy felesegedtol, vagy agyasodtol szarmazik-e, s meg akkor is, ha csak gyermek, sot akkor is, ha egesz neped elutasltja 6t, fgy szolvan: ,,0 (...) ivadeka (...), akkor En, a Fenseges Or fiadrol rosszat nem mondok, es aki ilyent allft, azt meg nem hallgatom. Sot kesobb, a fiam es unokam, egeszen az elso es masodik nemzedekig is csak 6t vedelmezi. Te, Aleksandu joakarattal vedelmezz engem, a te Fenseges Uradat. Majd ugyanigy vedelmezd fiamat es unokamat az elso es masodik nemzedekig. Es ugy, ahogy en oltalmaztalak teged, Aleksandu, joakarattal atyad szavai miatt, tovabba segftsegedre is siettem a bajban, es helyetted is megoltem ellensegeidet, kesobb fiaim es unokaim is bizonyosan megvedik leszarmazottaidat egeszen az elso es masodik nemzedekig. Ha ellenseg kel ellened, nem hagylak cserben csakugy, ahogy most sem hagytalak el, es ellensegeidet elpusztltom. Azonban ha batyad, vagy csaladod valamely tagja ellened lazad, Aleksandu, vagy kesobb fiaid es unokaid ellen szegul, es Wilusa foldjenek kiralysagara vagyik, En, a Fenseges Ur nem fosztalak meg tronodtol soha. Isteni tanusagtetel Samuha-beli Abarat, Hurma-beli Hantitassut, Ankuwa-beli Katahhat, Katapa kiralynojet, Tahurpa-beli Ammammat, Dunna-beli Hallarat, Hupisna-beli Huwassanat, a hegylako isteneket, a zsoldos isteneket, az osszes istent es istennot es minden osi istenseget: Narat, Namsarat, Ammunkit, Tuhusit, Minkit, Ammizzadut, Alalut, Kumarbit, Ninlilt, Hulla ormat, Taha ormat, hegyeket, patakokat, Hatti forrasait, a hatalmas tengert, a mennyeket es a foldeket, a szeleket, a fellegeket, Wilusa foldjenek osszes istenet, a hadak viharistenet, (...) Jappaliunat, az isteneket es istennoket, a hegyeket, a folyokat es patakokat, tovabba Wilusa orszaganak minden foldalatti vizet, En a Fenseges Ur, a villamszoro viharisten kegyeltje, egybegyujtottem ide, hogy tanusagot tegyenek. 19
Gary Beckman: Hittite Diplomatic Texts, Atlanta: Scholars Press, 1996, 2nd ed. 1999.
XXVI