A Z EGYETEM TÖRTÉNETE Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi folyamatosan m{köd[, s egyben legnagyobb egyeteme. Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombat városában alapította meg és vezetését a jezsuita rendre bízta. Az Egyetem bölcsészeti és teológiai karból állt, jogosult volt a tudományos fokozatok adományozására és már igen korán, 1667-ben jogi karral egészült ki. A XVIII. században az Egyetem egyre inkább állami irányítás alá került. 1769-ben megalakult negyedik, orvosi fakultása és ezzel teljes szerkezet{ klasszikus egyetemmé vált. A jezsuita rend feloszlatása után 1777-ben, az alapító eredeti szándékával is egyez[en az Egyetemet Nagyszombatból az ország közepébe, Budára, a királyi palotába költöztették. Az Egyetem keretében kezd[dött meg speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnökképzés és az állatorvosképzés. Az intézményt 1784-ben a Duna másik partjára, Pestre költöztették, és itt nyert végleges elhelyezést. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt, ami a soknemzetiség{ hallgatóság számára közvetít[, semleges nyelvnek számított. Az 1867-es kiegyezés után kezd[dött az Egyetem fejl[désének legintenzívebb szakasza. A kari szerkezet nem változott, de új tanulmányi és klinikai épületek, Egyetemi Könyvtár, központi épület készült el, szaporodott a tanszékek száma. Az Egyetem Magyarország legfon-
iii
tosabb tudományos központjává n[tte ki magát. Esetenként már európai és világhír{ tudósok oktattak katedráin, a hallgatói létszámot tekintve pedig a századfordulón a világ 15 legnagyobb egyeteme közé tartozott. Az Egyetem neve 1921-t[l Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem lett. A II. Világháború után új tanárokkal egészült ki a professzori kar, megkezd[dött az esti rendszer{ oktatás és sok, addig egyetemre nem jutó fiatal iratkozhatott be. 1949-ben a Bölcsészeti Karból kiválva önállósult a Természettudományi Kar, ami egy évszázados terv megvalósulását jelentette. 1950-ben állami utasításra elválasztották az Egyetemt[l a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején állam-igazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvos-tudományi Kar. Az Egyetem 1950-t[l viseli Eötvös Loránd nevét. A hetvenes évek közepén kezd[dött meg a lágymányosi egyetemi campus tervezése, 1988/89-ben készült el az els[ épület, a campust 2001 [szén adták át. Az egyetemi
Eötvös Loránd fizikus (1848–1919)
integráció során 2000 januárjától az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai f[iskolai kar, valamint a Tanító- és Óvóképz[ F[iskolai Kar. Az egyetemi szerkezetátalakítás folyamatában 2003 szeptemberét[l az Egyetem három új karral b[vült: a Természettudományi karból kivált az Informatikai, a Bölcsészet-tudományi Karból pedig a Pedagógia és a Pszichológia, valamint a Társadalomtudományi Kar, a Tanárképz[ F[iskolai Kar pedig, mely 1983 óta volt az Egyetem része, az el[bbiekbe olvadt.
iv
A Z EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Egyetemünk alapokmánya – állami intézményként – a Szervezeti és M{ködési Szabályzat, amely meghatározza szervezeti felépítését és m{ködésének alapelveit, rendelkezik az egyetem vezet[ tisztségvisel[inek és testületeinek feladatairól, hatáskörér[l. Az egyetem élén a rektor áll, aki irányítja és ellen[rzi annak m{ködését. A rektort a köztársasági elnök nevezi ki. Az egyetem vezet[ testülete az Egyetemi Tanács, melynek elnöke a rektor. A Tanács tagjai a karok vezet[i, továbbá az oktatók, kutatók, illetve a hallgatók és a dolgozók meghatározott arány szerint választott képvisel[i. A rektor és az Egyetemi Tanács döntéseinek el[készítését a rektori hivatali szervezet, valamint állandó és ideiglenes bizottságok segítik. Az egyetemi karok vezet[i dékánok, f[igazgatók. Megbízatásuk általában 3 évre szól, mely meghosszabbítható. A karok vezet[it a rektor nevezi ki. Munkájukat dékánhelyettesek, f[igazgatóhelyettesek, a kari tanácsok, a kari bizottságok és a dékáni, f[igazgatói hivatalok segítik. A kari tanács elnöke a dékán, ill. f[igazgató. Tagjai a választott oktatók, kutatók, dolgozók és hallgatók. Az egyetemen az oktató és tudományos munkát a tanszékek végzik, melyeknek élén az általában 5 évre választott tanszékvezet[ áll. Az egyetemhez gyakorló (általános és közép-) iskolák, kollégiumok, könyvtárak és levéltár tartozik.
v
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A külföldi tapasztalatszerzés a fels[oktatásban is egyre fontosabb. Az EU társult országaként az ELTE-n számos lehet[ség van a hallgatók számára, hogy külföldi képzésben, részképzésben vegyenek részt. A Socrates/Erasmus program keretében pl. eddig az ELTE-r[l utazott ki a legtöbb hallgató az EU országaiba, (évente több, mint 200 f[) 3–10 hónapos képzésre. A külföldi tanulmányokat itthon is beszámítják s elismerik. A közép-európai együttm{ködés (CEEPUS) keretében is számos hallgató utazhat külföldre. Egyre több külföldi hallgató tanul egyetemünkön a fenti programok keretében. Az utóbbi id[ben megn[tt azon önálló alapítványok, egyesületek, központok száma az országban, amelyek hallgatói ösztöndíjakat ajánlanak fel külföldi utazásokhoz. Ez segíti az ELTE hallgatóit abban, hogy sikeresen pályázzanak. Ilyen lehet[ségeket nyújtanak többek között a MÖB (Magyar Ösztöndíj Bizottság), az Eötvös József Közalapítvány, a DAAD (Német-Magyar Akadémiai Csereszolgálat), az OMAA (OsztrákMagyar Akció Alapítvány), a Fulbright Awards to the USA alapítvány, a Cambridge Overseas Trust/Eastern Europa, a British Council pályázatai. Az egyetem számos más, nemzetközi hálózat tagja, mint pl. az Unica, Coimbra, Utrecht network, az EAIE (Nemzetközi oktatási szervezet). Ez szintén el[nyös a nemzetközi hallgatói, oktatói kapcsolatok szempontjából. Az ELTE az ország nemzetközileg legismertebb egyeteme. Hallgatói el[tt nyitva állnak a világ egyetemei. A hallgató pályázati kedvén, felkészültségén, személyes utánjárásán múlik sikeressége.
vi
A Z INFORMATIKAI KAR A hazai tudományegyetemek természettudományi karain 1972-ben vezettek be – a mai szóhasználattal élve – informatikus képzést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a TTK Numerikus és Gépi Matematika Tanszékén 60 f[vel indult el az els[ f[iskolai diplomát adó programozó matematikus szak, Kátai Imre dékán úr meghatározó közrem{ködésével. A programozó matematikus szakon megszerzett f[iskolai diploma után a megfelel[ tanulmányi eredménnyel rendelkez[ hallgatók tovább folytathatták tanulmányaikat és a négy féléves „második lépcs[ben” programtervez[ matematikus szakon szerezhettek egyetemi diplomát. A mindvégig „kétlépcs[s” képzés az évek során meger[södött, a felvett hallgatók létszáma az utóbbi években már 400–450 f[ körül mozog. Az egyetemen a programozó/programtervez[ szakok mellett 1982-ben megkezd[dött az informatika tanárok képzése. Az informatika oktatás formálásában kiemelked[ szerepet játszott Varga László professzor úr. Jelenleg az egyetemnek közel 2000 programtervez[ és informatika tanár szakos hallgatója van, kiknek képzése immáron a 2003. szeptemberében megalakult Informatika Karon történik. Az új karon hét tanszék és egy tanszéki csoport mintegy 100 oktatója végzi munkáját a lágymányosi egyetemi városrész modern épületében. A Kar egy kihelyezett tanszéke az MTA SZTAKI-ban m{ködik.
vii
A Kar képzési választéka A programtervez[ matematikus szakon 10 féléves egyetemi képzés folyik, de továbbra is meg[riztük a képzés népszer{ „kétlépcs[s” jellegét. Ahallgató dönthet úgy is, hogy már a 6. félév után befejezi tanulmányait. Ekkor a szakdolgozat elkészítésével, valamint a záróvizsga letételével programozó matematikus f[iskolai diplomát kaphat. Az els[ három év alapképzése er[s matematikai alapokat nyújt az algebra és analízis klasszikus fejezeteit[l a numerikus módszereken át a valószín{ségszámításig. Az elméletileg igényes informatikai el[adások lefedik többek között a programozás, programnyelvek, operációs rendszerek, fordítóprogramok és a számítógépes hálózatok témaköreit. Az ELTE-n folyó képzés egyik specialitásaként az el[adásokhoz kapcsolódó kiscsoportos gyakorlatokkal segítjük a hallgatók munkáját. A programtervez[ szak második lépcs[jében, negyed és ötöd évben, a hallgatóknak a változatos képzési modulokból négyet kell elvégezniük. Kínálatunkban a matematikai és informatikai modulok mellett közgazdasági és jogi ismereteket nyújtó képzési modulok is szerepelnek. A szakmai modulok között megtalálhatók olyan modern témakörök is, mint pl. a mesterséges intelligencia, a számítógépes grafika vagy a multimédia. A programozó matematikus szakot a nappali mellett – önköltséges formában – esti tagozaton is meghirdeti a Kar (8 féléves képzési id[vel). Az informatika tanári szak mellé választható valamely természettudományi szakpár, de választható angol, illetve német nyelv is. A képzés során a széleskör{ szakmai megalapozás mellett oktatás mód-
viii
szertani, illetve pedagógiai tárgyakat is hallgatnak a hallgatók. A 10–18 éves korosztály oktatására felkészített tanár szakos hallgatók iránt nagy a kereslet. Az informatika tanári szak fels[fokú oklevéllel rendelkez[k esetében nem csak nappali tagozaton, hanem – önköltséges formában – levelez[ tagozaton is elvégezhet[. A képzési id[ két év, amelyet a f[iskolai diplomával rendelkez[k számára megel[z egy kiegészít[ év. Az er[s társadalmi igényt jelzi, hogy évente általában 180 levelez[ hallgató kezdi meg ebben a formában tanulmányait. Az Informatika Kar keretein belül folyik a térképész szakirányú képzés. Az 5 éves egyetemi képzés f[bb szakterületei a számítógépes térképszerkesztés, a tematikus kartográfia és a térinformatika. A szakon belül nincs specializáció, de a kreditrendszer lehet[vé teszi, hogy egyes részterületeket hangsúlyosabban tanuljanak a hallgatók. Külön ágazati képzésként lehetséges hidrológiai tanulmányok folytatása. A végzett hallgatók a polgári vagy katonai térképészet, a kiadói kartográfia, illetve a térinformatika területein tudnak elhelyezkedni. A szervezett keretek között folyó doktori (PhD) képzés egy évtizedes múltra tekinthet viszsza. Korábban a matematikai doktori iskola keretein belül m{köd[ informatikai szakterület 2002 óta önálló doktori iskolával rendelkezik. A PhD képzésben meghatározó szerepet játszik az MTA SZTAKI kutató bázisa. A kar valamennyi képzési szinten (BSc, MSc and PhD Course in Computer Science) angol nyelven is meghirdeti képzéseit (ez tandíjköteles). Ezt az oktatási formát els[sorban külföldi hallgatók veszik igénybe.
ix
Az informatikai szakterületen több mint 10 éves hagyománya van a pedagógus továbbképzésnek. Jelenleg (30, 60 és 120 órás formában) folyó képzések: Az informatika oktatás új területei és az Iskolai rendszergazda. Karunk a természettudományos egyetemi diplomával rendelkez[ érdekl[d[knek levelez[ formában kínálja a Számítástudományi szakinformatikus elnevezés{ szakirányú továbbképzést. Szintén levelez[ formában hirdettük meg a szakképesítést adó 240 órás Rendszer informatikus képzést (OKJ sz.: 54 4641 03).
A képzés körülményei és további lehet[ségei A fels[fokú képzésben megmutatkozó hallgatói létszámnövekedés különösen szembet{n[ az informatika területén folyó képzésekben. Az új kihívásokhoz sokkal inkább alkalmazkodó kreditrendszerben a hallgatók egyéni ütemezésben végezhetik tanulmányaikat, a tárgyak egy részét – akár más szakokról is – szabadon választhatják meg. A részben egyénileg kialakított, sokféle tanterv és haladási ütem nyilvántartását számítógépes tanulmányi rendszer támogatja. Sok hallgató tölt el egy-egy szemesztert olyan külföldi egyetemen, amellyel egyetemünk kapcsolatban áll (pl. az ERASMUS keretében Linz, Nijmegen, Tampere, stb.) A kreditrendszer bevezetésével a külföldi résztanulmányok is könnyebben beszámíthatók a diplomába. Az oktatók és hallgatók munkáját közel 20 szerver és 500 személyi számítógép segíti, hatékony 17 hálózati összeköttetésben. Ezek nagy, általános célú és kisebb, specializálódott laborokban (pl. adatbázisok, programnyelvek, grafika stb.), valamint az oktatói szobákban találhatók.
x
Az Informatikai Könyvtár gy{jteménye 40.000 kötetb[l áll, ebb[l 19.000 kötet könyv, a kurrens folyóiratok száma pedig 100 felett van. Egyre nagyobb szerepet kapnak az elektronikus könyvtárak is. A tudományegyetemek összefogásával és az Oktatási Minisztérium támogatásával heti 168 órában hozzáférhetünk több nagy kiadó folyóirataihoz és számos nemzetközi könyvtári adatbázishoz. A tudományos diákkör keretében a hallgatók kutatómunkát végezhetnek. A Karon számos olyan kutatócsoport m{ködik, amelyben több hallgató dolgozik egy-egy oktató irányításával. A Kar az intézményekkel, vállalatokkal olyan kapcsolatok kialakítására törekszik, melyek közelebb hozzák a valós feladatokat az egyetem falain belül folyó oktatáshoz és kutatáshoz. Egyes ipari partnerekkel kötött keretszerz[dések keretében hallgatói munkavégzésre is nyílik lehet[ség.
A Kar kutatási tevékenysége A Karon m{velt két alkalmazott matematikai területen (numerikus módszerek és komputer algebra) igen komoly, nemzetközi kutatás folyik, többek között a Fourier-sorok, az approximációelmélet, a numerikus analízis egyes fejezetei, illetve az analitikus számelmélet, a fraktálgeometria, a sorbanállási és tömegkiszolgálási modellek témakörében. A számítástudományi és informatikai terület szerteágazó kutatási témái közül példaként említhet[ a Grid-alkalmazások, a funkcionális programozás, a párhuzamos programozás elméleti modelljeinek vizsgálata, az objektumorientált paradigma, vagy a deduktív adat- és tudásbázisok kutatása.
xi
A Kar kutatói aktivitását számos tudományos könyv, folyóirat cikk, konferencia el[adás, vendég kutatói/professzori meghívás és pályázat jelzi. Az oktatók körében az utóbbi id[ben élénkült a könyv írói és fordítói kedv, aminek következtében fél tucat új tudományos könyv született és néhány értékes m{ (pl. az Új algoritmusok) vált magyar fordításban olvashatóvá.
A Hallgatói Önkormányzat Az ELTE Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzatának tagja minden, a karra beiratkozott hallgató. A hallgatók minden évben tavaszszal megválasztják a következ[ tanévben m{köd[ HÖK közgy{lését, ez pedig megválasztja a szervezet elnökét, elnökhelyettesét és a különböz[ bizottságok elöljáróit. A HÖK tevékenysége három részre osztható. A Szervez[ Bizottság felel minden szervezést igényl[ feladatért, így els[ sorban a kulturális és sportrendezvényekért. A Tanulmányi Bizottság felügyeli a különböz[ szabályzatok (kiváltképp a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat – TVSZ) törvényes alkalmazását és igyekszik a törvényes keretek között a legmesszebb elmenni a hallgatók érdekeiért. A Hallgatói Jóléti Bizottság végzi az ösztöndíjak és szociális támogatások szétosztását, ezen kívül segíti a hallgatókat lakhatási gondjaik megoldásában.
xii
Felvételi tudnivalók A 2003-a évt[l egyetemünk számos szakán lehetséges a hozott vagy szerzett pontok kétszerezése. Az Informatikai Karon a térképész szakot kivéve mindenütt lehet[ség van erre a választásra. A tanárképzésben csak szakpárra lehet felvételt nyerni. A tanári szakpároknál a képzés során kés[bb, bizonyos feltételek mellett az egyik szak leadható, így végül mind két-, mind egyszakos egyetemi szint{ tanári oklevél is szerezhet[. Az els[ diploma megszerzésekor lehet államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésre is jelentkezni. Második diplomát célzó felvételi esetén már csak költségtérítéses képzésre lehet felvételt nyerni. A költségtérítés összege félévenként kb. 150–180 ezer Ft lesz. A diploma megszerzésének feltétele – többek között – egy C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga.
Keretszámok az államilag finanszírozott nappali alapképzésben Szak
Létszám Képzési id[ Felvételi tárgy(ak)
Programtervez[ matematikus
400 f[
10 félév
matematika
Térképész
20 f[
10 félév
matematika és fizika v. földrajz
Informatika tanár szakpárral
140 f[
10 félév
matematika v. programozási ismeretek és a szakpárnak megfelel[ szaktárgy
xiii
Az informatika tanári szakot angol, biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika, német és technika tanári szakpárral együtt indítjuk. Ugyanezen képzéseket költségtérítéses formában is meghirdetjük. A 8 féléves, f[iskolai szint{ számítástechnika tanári szakot nappali tagozaton angol, biológia, fizika, földrajz, francia, kémia, matematika, német, olasz és orosz tanári szakpárral együtt, esti tagozaton költségtérítéssel földrajz, matematika, német szakokkal együtt indítjuk. Diplomások részére esti tagozaton 8 féléves az egyszakos számítástechnika tanárképzés, de a pedagógus végzettség{ek képzési ideje 6 félév. További információk a Fels[oktatási Felvételi Tájékoztató 2004-es kiadványában, találhatók.
Költségtérítéses alapképzések Szak
Létszám Képzési id[ Felvételi tárgy(ak)
Programtervez[ matematikus, Esti
150 f[
8 félév
Érettségi bizonyítvány bemutatása
Informatika tanár, Levelez[
300 f[
4-6 félév
Fels[fokú Oklevél bemutatása
xiv
JEGYZETEK ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................ ................................................
xv
ELTE INFORMATIKAI KAR Cím:
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c.
Postacím:
1518 Budapest, Pf. 120
Tel.:
381-2139
Fax:
381-2140
Internet:
http://www.inf.elte.hu/
ELTE INFORMATIKAI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT Internet:
http://ikhok.elte.hu/
