BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK levelező tagozat nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HANYATLÁSÁNAK OKAI, ÉS ENNEK HATÁSA A GLOBÁLIS BIZTONSÁGRA
Készítette: dr. Zsobrákné Kovács Edit Budapest, 2012 1
Tartalomjegyzék Bevezetés ...............................................................................................................................5 Nagyhatalmak gazdasági biztonsága ...................................................................................6 USA vezető szerepének legitimitása.....................................................................................9 A NATO szerepe ..............................................................................................................14 Az USA gazdasági elsőbbsége ............................................................................................17 Általános gazdasági erősségek ..........................................................................................18 Földrajzi sajátosságok.......................................................................................................18 Bruttó hazai össztermék....................................................................................................19 Innovációs képesség .........................................................................................................21 Külföldi működőtőke áramlás...........................................................................................23 Infrastruktúra....................................................................................................................26 Deficitek...........................................................................................................................27 Államadósság alakulása....................................................................................................28 Külkereskedelem ..............................................................................................................29 A külkereskedelmi hiány és a dollár értékének kapcsolata: ...............................................30 Védelmi kiadások .............................................................................................................31 USA belpolitikai helyzete ...................................................................................................34 Demográfiai jellemzők .....................................................................................................34 Politikai megosztottság.....................................................................................................35 Jövedelmi egyenlőtlenségek .............................................................................................36 Amerika hanyatlása – végleges vagy csak egy újabb mélypont ........................................37 Globális biztonság...............................................................................................................38 Hatalmi eltolódás a nemzetközi szervezetekben................................................................44 Világrend az amerikai dominancia után ...........................................................................45 Európai Unió ....................................................................................................................47 Kína .................................................................................................................................50 India .................................................................................................................................53
2
Oroszoroszág....................................................................................................................55 Brazília.............................................................................................................................56 Dél-Afrikai Köztársaság ...................................................................................................57 Összefoglalás.......................................................................................................................58 Befejezés..............................................................................................................................60 Mellékletek Irodalomjegyzék
3
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az USA gazdasági mérlege ...........................................................................17 2. táblázat: Várható reál GDP részesedés a globális termelésben.....................................19 3. táblázat: K+F ráfordítások országonként......................................................................21 4. táblázat: Közvetlen külföldi működőtőke kiáramlás.....................................................23 5. táblázat: Közvetlen külföldi működőtőke beáramlás....................................................24 6. táblázat: Hadászati kiadások (GDP%-ban)...................................................................31
Ábrajegyzék 1. ábra: Multipoláris világrend .........................................................................................45 2. ábra: Jelentősebb amerikai támaszpontok a világon ....................................................46
4
Bevezetés A XXI. század hatalmi viszonyait vizsgálva kétségtelenül az egyik legfontosabb kérdés az, hogy képes lesz-e az Amerikai Egyesült Államok megtartani hatalmi pozícióját, vagy elveszíti dominanciáját. Az USA hatalomvesztése bizonyos szempontból különbözik a történelem korábbi birodalmainak hanyatlásától. A globális interdependencia miatt már nemcsak bizonyos régiókra van hatással a domináns hatalom csökkenése, hanem az összes régiót érinti valamilyen szinten. Az olyan rohamosan fejlődő országok, mint Kína és India egyre jelentősebb szereplői a világgazdaságnak, növekedésük üteme olyan nagymértékű, hogy e század végére egyre inkább reális lehetőségnek tűnik a hatalmi viszonyok átrendeződése. Az új rend kialakulhat egy újabb domináns nemzet körül, de létrejöhetnek regionális erőközpontok is multipoláris világrendet alkotva. Az USA hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik, a gazdasága mégis válságban van. Az Egyesült Államok adottságait tekintve rendelkezik mindennel, amire szükséges lehet ahhoz, hogy megőrizze hatalmát. A gazdaságát sújtó válság azonban meggyengítheti annyira, hogy feltörekvőben lévő riválisa megelőzze, és arra kényszerüljön, hogy feladja globális vezető pozícióját. Fontos kérdés azonban, hogy a lehetséges vetélytársak képeseke valóban eljutni arra a szintre, hogy átvegyék az Egyesült Államok helyét. Dolgozatomban elsősorban megvizsgálom, hogy mely tényezők vezettek elsősorban ahhoz, hogy a történelem nagyhatalmai hanyatlásnak indultak, mi szükséges ahhoz, hogy egy ország képes legyen szavatolni saját biztonságát. Kifejtem, hogy mi teszi az Egyesült Államokat legitim hegemón hatalommá, gazdaságilag mi indokolja vezető szerepét. Gazdasági, belpolitikai jellemzésekor bemutatom azoknak az országoknak is a pozícióját (fejlődésének dinamizmusát), amelyek az USA hanyatlása után globális vagy regionális vezetői szerepre aspirálnak. Ezután a globális biztonság kérdésével foglalkozok és az új világrenddel, ami kialakulhat az amerikai dominancia után.
5
Nagyhatalmak gazdasági biztonsága A világ történelme folyamán birodalmak váltották egymást. Egyesek felemelkedtek, mások hanyatlottak. De a legnagyobb birodalomnak sem volt olyan mértékű befolyása, mint az Egyesült Államoknak napjaikban. Egy nagyhatalom felemelkedéséhez számos tényező szükséges. A történelem folyamán a hatalmat az gyakorolta mások felett, akinek elég katonai ereje volt ahhoz, hogy másokra akaratát képes legyen rákényszeríteni. Megfelelő katonai erő nélkül nem létezett birodalom. Nemcsak a terjeszkedéshez, de a meghódított területek feletti ellenőrzéshez is szükséges volt az ütőképes hadsereg fenntartása. A katonai erőhöz azonban gazdasági erő is kellett, mivel csak jól működő gazdaság volt képes finanszírozni ezt. A hadsereg fenntartása már önmagában is nagyon költséges volt, de ezen felül ahhoz, hogy egy ország katonai hatalom legyen, technológiai újításokkal is lépést kellett tartani. Nincs ez másként most sem, hiszen a technológiai innovációkhoz nagyon jelentős pénzösszegeket kell a kutatás-fejlesztésre fordítani. A történelem folyamán számos esetben bizonyosodott be, hogy a technológiai elmaradottság akár végzetes is lehet. A XIX. század második felében zajló konfliktusokat egyaránt jellemezte, hogy az került ki győztesen, aki képes volt lépést tartani a fejlesztésekkel. A globális gazdasági egyensúlyt egyértelműen a hadsereg, külügyek, az ipari és technikai fejlődés alakította a XIX. század végétől. 1 Ugyanakkor a gazdasági potenciál nem jelent feltétlenül győzelmet. Példaként említeném, hogy a második világháborúban a jóval gyengébb felszereltségű orosz katonák létszámbeli fölénye nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy képesek legyenek megállítani Hitler csapatait Oroszországban. Ezt a pürrhoszi győzelmet azonban, még ha csak gazdasági szempontból vizsgáljuk, elvonatkoztatva a morális tényezőktől, akkor is csak nagyon kevés ország engedheti meg magának. A gazdasági prosperitás általában belpolitikai stabilitással jár, ami kulcsfontosságú a hatalom szempontjából. A gazdasági hatalomhoz szükséges a belső stabilitás, a nagy gazdasági potenciál, vagy a nagy terület még nem jelenti feltétlenül azt, hogy hatalom is társul hozzá. Erre példa a 19. század eleji Poroszország vagy az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezek az egyébként erős országok nem voltak képesek arra, hogy területükkel
1
Kennedy, Paul: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500200. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1992. pp. 184-185
6
arányban érvényesítsék befolyásukat. A poroszokat hátráltatta a belpolitika gyengesége. A Monarchia pedig túl nagy területet ölelt fel, anélkül, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat megfelelően kezelni tudta volna. Itt tehát szintén belpolitikai akadályai voltak a birodalom fellendülésének, meglétét csupán az szavatolta, hogy a számottevő hatalmak nem tudtak más államalakulatot elképzelni helyette.2 A társadalmi fejlettség olyan tényező, amely segíthet a hatalom megtartásában, de nem szavatolja azt. A magasabb társadalmi fejlettséggel rendelkező államok általában nagyobb valószínűséggel stabilabbak belpolitikailag. A Római Birodalom korának legfejlettebb társadalmi berendezkedésével rendelkezett, képes volt a birodalom újabb területeket szerezni, és hosszú időn keresztül megtartani azokat. Ugyanakkor a Mongol Birodalom területét tekintve szintén hatalmas volt, magába foglalta Ázsia nagy részét, és Európa egyes területeit. A társadalma azonban korántsem volt olyan fejlett, nem jellemezte nagyfokú városiasodás. Mégis az egyik legnagyobb birodalomként tartjuk számon. Végül mindkét birodalom hanyatlását hasonló tényezők idézték elő. Az öröklés problémája miatt a jelentősen túlterjeszkedett birodalmat már nem voltak képesek egyben tartani. Egy ország gazdasági biztonságának szempontjából nagyon fontos, hogy milyenek a földrajzi adottságai, rendelkezik-e ásványkincsekkel. Ha saját kiaknázható tartalékai vannak, akkor nem függ annyira egy másik országtól, mint ha teljes mértékben importra szorulna. Ezen kívül, külkereskedelmi előnyökre tehet szert, ha olyan természeti kincsekkel rendelkezik, amelyek más országokban ritkák vagy egyáltalán nincsenek. Földrajzi
elhelyezkedése
meghatározó
a
szomszédos
országok
szempontjából.
Biztonságpolitikai szempontból lényeges, hogy hány szomszédos ország veszi körül és hogy milyen velük az adott ország viszonya. Veszélyt jelenthet, ha van olyan környező ország, amely terjeszkedik vagy igényt tart a másik ország valamely területére. Ha a területét valamely szomszédos állam fenyegeti, akkor kénytelen állandó hadsereget fenntartani, hogy biztonságát szavatolni tudja. Az Egyesült Államok ebből a szempontból geopolitikailag nagyon szerencsés helyzetben van. Földrajzi izoláltsága megvédte azoktól a pusztításoktól, amiket az európai országok elszenvedtek a területükön dúló háborúk miatt. Szomszédaival a viszonya kiegyensúlyozott. Hatalmas területe megfelelő bázist biztosít a mezőgazdaságnak, és jelentős felvevőpiacot is jelent. Természeti kincsekben is gazdag, amelyeknek egy része még kiaknázatlan.3 A XIX.
2
Kennedy, P.: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. pp. 155-161 Brzezinski, Zbigniew: Strategic Vision. America and the Crisis of Global Power. Basic Books, New York. 2012. 3
7
század végén, a XX. század elején, ezeknek a tényezőknek is köszönhette az USA a felemelkedését. Jól működő gazdasággal rendelkezett, fokozódtak a hazai befektetések, áramlott a külföldi tőke. Technikailag gyorsan fejlődött, hatalmas területén jelentős vasúthálózat futott. A „közlekedési forradalomnak” köszönhetően a mezőgazdasági termékek exportja jelentősen megnövekedett (a gőzhajóval való szállítás alacsony költségei miatt).4 Nagy-Britannia képes volt megtartani vezetői státuszát, habár gazdasága jelentősen gyengébben teljesített, mint az Egyesült Államok és Németország a XX. század elején. Ennek oka elsősorban nem saját gazdasági problémáiban keresendő, hanem abban, hogy a másik két ország sokkal rohamosabban fejlődött, maga mögé utasítva a XIX. századi ipari forradalom óta nagyhatalmi státuszt birtokló Egyesült Királyságot. Ez az átmenet azonban lassan zajlott le, 1870- től a második világháborúig fokozatosan veszítette el gazdasági, politikai és katonai hatalmát. 5 1870-ben a globális termelés 30%-a Nagy Britanniában realizálódott, 1910-re ez az arány már 15% alatt volt. 1883-ban a brit haditengerészet birtokolta a legtöbb a hajót, 1897-re azonban az állomány annyira elavult lett, hogy számos más hatalom képes volt megelőzni ebben a tekintetben. 6 Egy birodalom hanyatlása általában nem következik be egyik pillanatról a másikra. A gyengülésnek már korán mutatkoznak a jelei, az más kérdés, hogy időben észreveszik-e ezeket a jeleket, és ha észreveszik tudják-e kezelni azokat. Sok múlik azon, hogy milyen képességű emberek vezetik az adott országot, képesek-e meghozni a szükséges döntéseket. Az átmenet NagyBritannia hatalmi hanyatlása és az USA felemelkedése között békésen zajlott. Főként azért, mert hasonló ideológiai és kulturális beállítottságú nemzetekről volt szó. Az európai birodalmi törekvéseknek véget vetett a megváltozott politikai helyzet. A gyarmatok egyre növekvő elégedetlensége idővel elkerülhetetlenné tette a területek feladását. A briteknek ki kellett vonulniuk Indiából, a Közel-Keletről és Afrikából. A hollandok veszítettek Indonéziában, a franciák Vietnámban és Algériában. A portugálok visszavonultak Mozambikból és Angolából.7Az USA jelentős szerepet játszott a gyarmati rendszer felbomlásában. Az első világháború után kisebb mértékben, a második világháború utáni időszakban azonban már tevékenyen hozzájárult ehhez a folyamathoz. Tulajdonképpen egyik szuperhatalom sem volt gyarmattartó, ezért sem az amerikaiak sem
4
Kennedy, P.: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. pp. 230-236 Kennedy, P.: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. pp. 215-221 6 Kagan, Robert: The World America Made. Alfred. A. Knopf. New York, 2012 pp. 103-104 7 Brzezinski, Zbigniew: Strategic Vision. p.14 5
8
a szovjetek nem támogatták a rendszer fennmaradását. Annak ellenére, hogy mindkét országnak különböző okai voltak erre. Az amerikaiak attól kezdve, hogy elhagyva korábbi izoláltságukat, beléptek az első világháborúba, tulajdonképpen már hatalmi tényezőként léptek fel a világon. Az amerikai befolyás 1945-től még nagyobb ütemű növekedésnek indult, hatalma a Szovjetunió mellett lényegében már ebben az időszakban is hegemón jellegű a saját befolyási területén. A Szovjetunió felbomlását követően, 1990 után egyeduralma már nyilvánvaló válik. Az ezután következő események azonban azt bizonyítják, hogy annak ellenére, hogy a legjelentősebb hatalom, mégsem korlátlan a hegemóniája. A világ történelmében birodalmak keletkeztek és hanyatlottak egymás után. Ez tekinthető a természetes körforgásnak. Az amerikai hatalom hanyatlása azonban bizonyos szempontból más, mint a korábbi birodalmaké. A történelem korábbi birodalmai, ugyanis egymástól többé-kevésbé függetlenül keletkeztek és buktak el. Az egyik birodalom bukása nem volt előfeltétele a másik felemelkedésének (amennyiben nem egy térségben volt jelen a kettő). Az európai birodalmak teljesítménye nem befolyásolta a távol-keletiekét. Ma azonban a világban olyan globális interdependencia alakult ki, amely már nem teszi lehetővé, hogy egy globális hatalom megszűnjön anélkül, hogy ez a világ más részén lévő országokat érintené. A világgazdaság szorosan összefonódott, és a meghatározó gazdaságokban lezajló kisebb válságok is képesek hatást gyakorolni a többi országra.
USA vezető szerepének legitimitása Ahhoz, hogy egy ország vezető szerepet töltsön be, az kell, hogy a többi ország tudomásul vegye, rákényszerüljön, hogy elfogadja a pozícióját. Különben nyilvánvalóan az alárendelt országok keresnék a lehetőséget a helyzet megváltoztatására, akár háborús helyzetet is előidézve. A domináns hatalom rákényszerítheti a többi országra az akaratát, vagy pedig a többiek önként követhetik a legerősebbet, mivel az valamilyen számukra fontos előnyt tud biztosítani (pl.: katonai védelem). Az utóbbi tartható fenn hosszútávon, mivel az első esetben a domináns pozíció fenntartása jelentős ráfordítást igényel, amit nem biztos, hogy az adott ország gazdasági háttere képes biztosítani. Az USA befolyásának növekedése a II. világháború után, részben a Szovjetunió jelentette fenyegetésnek köszönhető. Az érintett országok az Egyesült Államok vezető szerepét azért
9
ismerték el, mert az valóban képes volt a másik szuperhatalom ellensúlyozására. Ezért Magyarics „jótékony hegemónként” jellemzi Amerikát.8 Az USA hegemóniája annyiban különbözik a korábbi hegemón birodalmakétól, hogy saját haszonszerzésük mellett, az alávetett országok számára is jelentős előnyöket biztosítottak, emellett garantálták azok biztonságát. Kagan szerint az amerikai hatalom külföldi legitimitását segítette számos tény, például az, hogy az USA földrajzilag elég távol van ahhoz, hogy ne jelentsen túl nagy fenyegetést, ugyanakkor nincsenek olyan szomszédai amelyek közvetlenül veszélyeztetnék az országot, ezért képes nagy haderőt állomásoztatni a határaitól messze. Ezen kívül a demokratikus berendezkedése is biztonságot jelentett.
Másik fontos tényező, hogy a jellemzően
bizonytalan magatartása (mindkét világháborúba az utolsók között léptek be) sem egy agresszív hegemón látszatát keltette. 9 Az amerikai ideológia, a szabadság, demokrácia eszméje, a jólét ígérete, mind olyan tényezők voltak, amelyek vonzóvá, sőt követendő példává tették az Egyesült Államokat, amely nagyon fontos a legitimitás szempontjából. A Szovjetunió diktatórikus, zárt rendszere kevésbé volt követendő modell, habár a hidegháború időszakában még nem voltak ismertek gazdasági gyengeségei. Sőt, sokszor úgy tűnt, hogy fejlettsége megelőzte az Egyesült Államokét.
A hidegháború utáni időszakban azonban a puha hatalmi eszközök kerültek előtérbe, és a szövetséges államok számára a védelmi költségek jelentős csökkentése tűnik reális döntésnek. A vezetői szerep szűküléséhez vezethet az a tény, hogy a külső fenyegetés megszűnt, és már nem képes olyan mértékű előnyöket biztosítani az érintett országok számára, mint korábban. Ez részben hozzájárul a NATO gyengüléséhez. Másrészt a tény, hogy az utóbbi években az USA többször humanitárius intervenciót alkalmazott, amely többnyire az ENSZ jóváhagyása nélkül történt, veszélyezteti hatalmának legitimitását a többi nemzet szemében. 10 A demokrácia terjesztés erőszakos módszerei erősen megosztják a világ országait. A külföld gyanakvását csak növelte a tény, hogy a terror elleni háború célpontjai főleg olajtermelő országok. Ezáltal hiteltelenebbé válik az USA bosszúhadjárata, és inkább gazdasági motivációk kerülnek előtérbe a közvélemény gondolkodásában. Az olajtermelő 8
Magyarics Tamás: Az unipoláris rend menedzselése. Az Egyesült Államok hegemóniája a hidegháború után. 2010. http://www.kulugyiintezet.hu/doc/files/Projektek/OTKA/OTKAMTdecember.pdf 9 Robert Kagan: The World America Made. Alfred. A. Knopf. New York, 2012 pp. 19 10 Magyarics Tamás: Az unipoláris rend menedzselése. Az Egyesült Államok hegemóniája a hidegháború után.
10
országokkal egyébként a diplomáciai viszony egészen 1990-ig jó volt. Ekkor szerezte meg Saddam Hussein a kuvaiti olajmezők feletti ellenőrzést. Ez adott okot az első amerikai beavatkozásra Irakban, amit mivel egy kisebb országgal szembeni agresszió okozott, annak határait megsértve, az európai országok támogatták Bush elnököt a megtorlásban.11 A szeptember 11-i terrortámadás után az afganisztáni beavatkozás indokoltnak tűnt a terrorizmus megállítása érdekében. Más volt azonban a helyzet a második iraki háborúval kapcsolatban. Bush terrorizmus elleni globális háborúja nem várt következményekkel járt. Demonstrálta az USA hatalmának határait, és mind belföldi, mind külföldi kritikákat váltott ki. Az Irak elleni háború fő indoka a feltételezett tömegpusztító fegyverek voltak, amelynek meglétére nem találtak bizonyítékot utólag sem. Innentől kezdve Bush a „nemzet-építés”, a demokrácia-export fontosságával magyarázta az amerikai jelenlétet. Ezzel a háborút ellenzők mozgástere jelentősen szűkült, mivel aki nem értett egyet, annak meg kellett magyaráznia, hogy miért nem támogatja a demokratikus rendszer kiépítését. Ettől függetlenül, azok a tények, hogy hatalmas összegeket költöttek az iraki háborúra, hogy Bush újabb 20 000 katonát küldött Irakba 2007-ben, miközben Afganisztánban is zavargások törtek ki a tálibok miatt, ráadásul az elrettentés sem vált be mint stratégia (atomprogramot folytatta Észak-Korea és Irán is), az amerikai közvéleményt is a külföldi beavatkozás ellen hangolták.12 A háború másik negatív hozadéka az volt, hogy felvetette a kérdést, hogy nyilvánvaló ok nélkül, megtámadhatja-e ezek után a világ akármelyik országát az USA? Hiszen a terrorizmus olyan szerteágazó és láthatatlan ellenségképet vázol fel, amelyet nem lehet földrajzi határok közé szorítani. Honnan tudhatják a világ országai, hogy nem éppen az övék lesz a következő ország, amelyet az USA lerohan, a terrorizmus visszaszorítása, vagy éppen a demokrácia terjesztése mögé bújva? Az afganisztáni és iraki háború más fontos dologra is rávilágított. Az amerikaiak súlyos tévedést követtek el, amikor azt hitték, hogy lehetséges kívülről demokratizálni egy olyan országot, amely egyébként még nem áll erre készen. A politikai pluralizmushoz megfelelő társadalmi és gazdasági bázis kell, nem képes azt külső hatalom létrehozni. Vagy ha mégis sikerül kialakítani, akkor annak a fenntartása rendkívül költséges. Ezzel a háborúval (a vietnámihoz hasonlóan) egy olyan konfliktusba keveredtek bele, amiből nem tudnak belátható időn belül kilépni. Annyiban azonban más a helyzet, mint Vietnámban volt, hogy
11
David Calleo: Follies of Power. America’s Unipolar Fantasy. Cambridge University Press, 2009 Lindsay, James M.: George W. Bush, Barack Obama and the future of US global leadership. International Affairs, Vol. 87, Issue 4, 2011 július. pp. 765-779 12
11
a Közel-Keletre önkéntes alapon mehetnek a katonák, nem pedig kötelező jelleggel. Ezért is képes az amerikai közvélemény jelentősebb ellenállás nélkül elviselni az iraki és afganisztáni jelenlétet. Az iszlám erejét is alábecsülték: az egy olyan kultúra, amely nagy mértékben különbözik a nyugatitól, és nem feltétlenül képes elfogadni annak eszméit és elveit. Sem a megértést, sem az elfogadást nem tudja ráerőltetni egyik kultúra a másikra. Ez is az oka annak, hogy az amerikaiak nem képesek olyan rendszert kiépíteni, amelyet nyugodtan magára tudnának hagyni, ezért nem képesek kivonulni a Közel-Keletről. Még akkor sem ha ezzel azt kockáztatják, hogy túlterjeszkednek és nem lesznek képesek megtartani az ellenőrzött területeket. Bush valószínűleg rosszul mérte fel az iraki háború következményeit. Ám más szempontból megközelítve, Calleo elmélete szerint az elnöki hatalom és az USA hegemón szerepe szorosan összefonódik. Azoknak az elnököknek, akik az amerikai befolyás csökkenésének ideje alatt voltak hatalmon, Reagannek, az idősebbik Bushnak és Clintonnak is keményen meg kellett küzdenie a kongresszussal és a bíróságokkal. A terror elleni háború azonban biztosította az ifjabb Bush számára a „egyedüli végrehajtói” hatalmat.13
Az amerikai imázs némiképp javult Obama elnökségének elején, diplomáciai erőfeszítései a problémák békés rendezése érdekében, végül a Nobel-békedíj elnyeréséhez vezettek (az első évben 21 országba tett hivatalos látogatást). A kezdeményezések azután sorra kudarcba fulladtak. A guantanamo-i támaszpontot nem sikerült bezáratni, az afganisztáni elkötelezettség pedig inkább mélyült, semmint enyhült volna. A legfőbb hiba azonban az a feltételezés volt, hogy a többi ország követni fogja az Egyesült Államokat, ha az együttműködő politikát folytat velük, és megfelelően hangsúlyozza a közös érdekeket. A geopolitikai környezet azonban megváltozott, nincs már olyan közös ellenségkép mint a Szovjetunió, ami összekovácsolhatja a nemzetek érdekeit. A rohamosan fejlődő feltörekvő országok átrendezték a gazdasági erőviszonyokat. A 2008-2009-es pénzügyi válság pedig csak még jobban aláásta az USA gazdasági tekintélyét.14 Az Európai Unió a saját útját járja, a belső problémáival van elfoglalva. Jellemzően a tagországoknak kormányainak meg kell küzdeniük a feléledő nacionalista irányzatokkal. Az Unióval kapcsolatos ellenérzések
13
David Calleo: Follies of Power. pp.151-152 Lindsay, James M.: George W. Bush, Barack Obama and the future of US global leadership. International Affairs, Vol. 87, Issue 4, 2011 július. pp. 765-779 14
12
egyre nagyobb mértékben növekednek, behatárolva ezzel az ország vezetőinek mozgásterét. Az Unió gyengeségei miatt egyelőre nem képes egységként működni. A különböző kérdések nagy mértékben megosztják a tagországokat. Az USA így csak bizonyos országok hathatós segítségére számíthat, az integráció egészére nem.
A Council on Foreign Relations által vezetett közvélemény kutatások eredményei alapján a világ országainak nagy része (beleértve az amerikaiakat is) úgy véli, hogy az USA túl domináns szerepet vállal, de ugyanakkor fontos, hogy részt vegyen a nemzetközi ügyek rendezésében. 2010-es felmérés adatai alapján az amerikaiak mindössze 8%-a szimpatizált azzal, hogy az USA abszolút domináns szerepet töltsön be. A döntő többség az együttműködésen alapuló rendszert tekintette megfelelőnek. A 2011-es adatok alapján a világ és az USA lakosságának véleménye többé-kevésbé hasonló, fontos szerepet kell vállalnia, de ne legyen egyedül meghatározó hatalom.15 Ennek az eredménynek némileg ellentmond Calleo, mivel szerinte az amerikai dominancia mélyen beágyazódott az amerikaiak tudatába, felnőtt egy generáció, amely számára az amerikai hatalom természetes. De szerinte ez nem egy új divat, hanem a történelem folyamán már Alexander Hamiltontól kezdve, Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt, Woodrow Wilson mind az amerikai hegemónia álmát dédelgették. 16 Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor az amerikai hatalom hanyatlása akár belső problémákat is felvethet, amennyiben az amerikai nép nem lesz képes elfogadni a dominancia elvesztését. Nemcsak az amerikai, de bármely hatalom esetében nagyon fontos, hogy mi jellemzi az adott ország lakosságát. P. Kennedy hangsúlyozza, hogy a fizikai tényezők mellett fontos hatalmi tényező, hogy milyen attitüd jellemzi az embereket, mik a céljaik és az álmaik. Milyen képességekkel rendelkeznek ezek megvalósítása érdekében, és mennyire eltökéltek a céljuk elérése érdekében. Ezért nem elhanyagolható annak a vizsgálata, hogy milyen egy adott társadalom, mik az elvárások a vezetőkkel kapcsolatban. Az amerikai identitást mélyen áthatja a küldetéstudat, a kiválasztottság érzése. Woodrow Wilson óta időről időre előkerül az idealizmus eszméje, a demokrácia, liberalizmus terjesztése. Saját társadalmi berendezkedésüket tekintik mérvadónak, és nem értik, ha a nyugati kultúrától távol álló kultúrával rendelkező országok nem akarják elfogadni az amerikai-
15
http://worldpublicopinion.org/pipa/articles/international_security_bt/703.php?lb=btis&pnt=703&nid=&id
= 16
David Calleo: Follies of Power.
13
modellt. Mindenhol a nyitott társadalmat, nyitott piacokat támogatják. Az individualizmus, a szabadság elsődlegességét hangsúlyozzák nemzettől, kultúrától függetlenül. Saját rendszerének népszerűsítését nagyon jól szolgálja a populáris kultúra. A hollywoodi filmek sokasága az amerikai élet nagyszerűségét mutatja be. Amerika a filmekben az ígéret földje, ahol mindenki valóra válthatja az álmait társadalmi hovatartozástól, nemtől függetlenül. Politikai retorikáját áthatja a jó és rossz állandó harcán alapuló világnézet. Az Egyesült Államok mindig a „jó”, míg a „rosszat” korszaktól függően a nácizmus, a kommunizmus, a radikális iszlám és terrorizmus testesíti meg. Ezekkel szemben nem létezhet megalkuvás, csak a „jó” teljes győzelme lehet elfogadható.
17
Ez úgy tűnik, hogy már egyfajta
megszállottsággá alakult az évek folyamán, amelytől az USA nem tud vagy nem akar szabadulni. Egy demokratikus állam számára nagyon fontos, hogy a közvélemény teljes támogatását élvezze. A terrorizmus elleni háborúhoz az utóbbi években jól tudták mozgósítani az amerikai népet. A kiválasztottság tudat, ami az évek során beivódott az emberekbe, lehetővé teszi, hogy megnyerje a vezetés a nép támogatását még olyan kérdésekben is, amik egyébként irracionálisak. A gazdasági válság azonban negatívan befolyásolja ezt a fajta politikát. Ugyanis a figyelmet a külpolitika felől a belpolitikára irányítja. A gazdasági problémák sokkal közelebbről érintik az embereket, mint a terrorizmus. Igaz, hogy szeptember 11. emléke még élénken él a köztudatban, de az eladósodás, a munkanélküliség olyan problémák, amik közvetlenebbül hatnak a hétköznapi emberekre. Ezért változnak elvárásaik, a közvélemény inkább a belső problémák rendezését tartja előbbre valónak, mint a „rossz” elleni küzdelmet.
A NATO szerepe A NATO stratégiai fontosságú az Egyesült Államok számára. Tulajdonképpen a szövetség teszi lehetővé, hogy az USA a rend fenntartása érdekében számos konfliktusba beavatkozhasson. Ezáltal adott esetben lehetőséget kap saját érdekei érvényesítésére is. Képes mozgósítani az európai haderőket és az amerikai vezetésnek köszönhetően tulajdonképpen rendelkezhet velük. Az európai integráció előrehaladtával azonban egyre távolodni kezdtek az amerikai és az európai érdekeke. Az Európai Unió vezető országai nyilvánvaló módon az európai egységet tartották előbbre valónak. Az egyensúlyozó szerepet Nagy-Britannia töltötte be, 17
Magyarics Tamás: Állandóság és változás az Egyesült Államok külpolitikai identitásában és eszköztárában. http://www.kulugyiintezet.hu/doc/files/Projektek/OTKA/OTKA_Magyarics.pdf
14
amely egyaránt próbálta képviselni az amerikai és az európai érdekeket. Az Európai Unió önálló védelmi rendszer kiépítésén dolgozott, amely a NATO tagság fontosságát háttérbe szorítja. A balkáni háború idején azonban bebizonyosodott, hogy az integráció még nem kész ilyen feladatok ellátására, ezért kénytelenek voltak az USA segítségét kérni a békés rendezés érdekében. 18 Valójában az USA érdekit most egy erős Európai Unió tudná jól szolgálni, és lehet, hogy annak saját védelmi rendszere háttérbe szorítaná a NATO tagságot, de az USA nem lesz képes örökké megtartani összes geopolitikai érdekeltségét. Hosszú távon ezért egy stabil, önálló európai integráció lenne szükséges, amelyet Amerika nyugodtan magára hagyhat, gazdasági érdekei nem sérülnek ettől. A NATO létrehozása mind Amerika, mind Európa érdekét szolgálta. Ezzel az állásponttal szemben Robert Kagan azt hangsúlyozza, hogy igazából a NATO-t Európa erőltette az Egyesült Államokra. Az USA először az ENSZ-t gondolta a világbéke garantálójának, de Európa számára az volt a fontos, hogy egy jelentős hatalom álljon közte és a Vörös Hadsereg között.19 Ez az álláspont azonban némileg leszűkített, az USA és Európa érdekét kölcsönösen szolgálta a NATO létrehozása.
A hidegháború vége után, 1991-ben az európai országok fedezték a NATO költségek 34%át, a maradék 66%-ot az USA és Kanada biztosították. Az európai országok hányada 21%ra csökkent azóta. Akik a NATO-ban való európai szerepvállalást erősíteni szeretnék, azzal érvelnek, hogy az európai vezetők figyelmen kívül hagynak olyan fenyegetéseket, mint a közel-keleti instabil helyzet, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése. A globális biztonság megőrzése érdekében pedig létfontosságú lenne, hogy növeljék az európai NATO tagországok a részesedésüket. A líbiai helyzet rávilágított arra, hogy mennyire fontos, hogy a szervezet képes legyen azonnal hatékonyan beavatkozni ilyen helyzetekben.20
A szervezeten belül azonban a tagországok véleménye erősen eltérő volt a beavatkozás mértékével kapcsolatban. Komoly katonai intervenciót csak néhány tagország támogatott. A 28 NATO tagország közül csak 15 (ezen kívül 3 partnerország) volt hajlandó a katonai műveletekhez valamilyen módon hozzájárulni. Ezek közül is csak az Egyesült Királyság, Franciaország, USA, Kanada, Belgium, Norvégia és Dánia vállalt komolyabb részt, a többi 18
David Calleo: Follies of Power. Robert Kagan: The World America Made. p 18 20 Anders Fogh Rasmussen: NATO after Lybia. The Atlantic Alliance in Austere Times. 2011. júliusaugusztus http://www.nato.int/cps/en/natolive/opinions_75836.htm 19
15
ország a felderítésben vett részt, kikötőt vagy katonai támaszpontot nyitott meg a NATO erők előtt vagy csak egy-egy hajóval járult hozzá az akcióhoz.21 Németország távol maradt a líbiai beavatkozástól, pedig egyébként a legjelentősebb amerikai katonai befektetések itt realizálódtak Európában a Védelmi Minisztérium jelentése alapján.22 Ennek a döntésnek főként belpolitikai okai voltak, és nem az USA ellen irányult, hanem a támadás mellett leghevesebben állást foglaló franciák és britek ellen. Az utóbbi időben voltak arra utaló jelek, hogy Németország és Franciaország eltávolodtak egymástól. Ez az Európai Unió szempontjából mindenképpen negatív következményekkel járna, mert Németország a legjelentősebb gazdasági erő az integrációban. Jelenleg azonban inkább úgy tűnik, hogy a két ország közötti kapcsolatok erősek, és azoknak fenntartása nagyon fontos számukra. A német kormány a jelek szerint üdvözölné Sárközy újraválasztását Franciaországban, mivel egy másik elnök nem biztos, hogy osztaná Merkel meggyőződését a pénzügyi megszorítások szükségességét illetően.
Tekintetbe véve, hogy a tagországok nem törekednek a katonai intervenciókban való részvételre, kicsi az esélye annak, hogy kiadásaikat növeljék ennek érdekében. A 2012 májusában tervezett chicagoi NATO csúcstalálkozót is arra tervezi felhasználni az USA, hogy rámutasson az együttműködés fontosságára és elmélyítésére. A találkozó fő témái az afganisztáni elkötelezettség, a Szövetség védelmi képességeinek biztosítása, és a NATO partnerség globális megerősítése lesz. 23 Az USA számára fontos a Szövetség fennmaradása és ütőképességének megőrzése. A NATO eszközként szolgál az amerikaiak kezében, amely lehetővé teszi az európai haderők használatát a világ bármely táján. Fontos szerepe volt a balkáni háborúban, Afganisztánban, és Irakban is. Talán éppen emiatt lelkesednek egyre kevésbé az európai országok az atlanti szövetség megerősítése iránt. Másrészt viszont habár az európai lelkesedés csökkenni látszik, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az USA tulajdonképpen az egyetlen olyan nagyhatalom, amely mellé több nemzet is felsorakozik, ha katonai beavatkozásra kerül sor. Míg ez nem jellemző sem Oroszországra sem Kínára. Amerikának több mint 50 hivatalos katonai szövetségese van, míg Kínának nincs egy sem.24
21
Libya: Where do NATO countries stand? http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-13092451 Department of Defense: Base Structure Report. Fiscal Year 2009 Baseline (A summary of DoD’s Real Property Inventory) http://www.defense.gov/pubs/pdfs/2009baseline.pdf 23 http://www.nato.int/cps/en/SID-9DF2C316-5FC16AF0/natolive/news_84287.htm 24 Yan Xuetong: How China Can Defeat America. New York Times, November 2011. In: Robert Kagan: The World America Made. Alfred. A. Knopf. New York, 2012. pp 58 22
16
Az USA gazdasági elsőbbsége A II. világháború megnyerése után, de főleg a ’90-es évektől kezdődően az USA gazdasága számított a világon a legnagyobbnak. A Nyugat gazdasági dominanciája azonban az utóbbi években csökkeni látszik. Ennek első jele az volt, hogy 2008-ban a G8ak szűk csoportját G20-ra bővítették, ezzel a szűk pénzügyi döntéshozó csoportot kibővítették ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal. Az, hogy a világgazdaságban a közös gazdasági fórumokon nem képviseltették magukat az ázsiai országok, nem jelenti azt, hogy ez mindig így is volt. Valójában az 1800-as években még Ázsia tette ki a világ GNPjének 60%-át (Európa 30%), 1750-ben csak India részesedése a globális termelésben 25% volt. 25 De ezután az európai imperializmus, ipari újítások, pénzügyi fejlődés kiszorította az ázsiai termelést. Jelenleg az, hogy az USA gazdasága hogy teljesít, nem tekinthető az ország magánügyének a globális interdependenciák miatt. A globalizálódott világban az országok megvásárolják egymás pénzügyi eszközeit, devizatartalékokat halmoznak fel, hitelt nyújtanak egymásnak. Így ha az egyik országban válság alakul ki, akkor az automatikusan tovább gyűrűzik a vele kapcsolatban álló másik országra, és így tovább, míg globális szintűvé nem válik. A 2008-9-es pénzügyi válság bizonyította legjobban, hogy a világ vezető gazdasági hatalmának stabilnak kell lennie, mivel egy ilyen mértékű krízis jelentősen kihat a világgazdaságra. Nemcsak az amerikai gazdaságnak okozott súlyos veszteségeket (ott a munkanélküliség meghaladta a 10%-ot,
8 millió ember veszítette el a munkahelyét,
bankok mentek csődbe, az USA gazdasága a legmélyebb recesszióba süllyedt 1930 óta, a részvények 57%-ot estek26), hanem megrázta az egész fejlett világot. A feltörekvőben lévő országokat (pl.: ázsiai országok, Brazília, Dél-Afrikai Közt.) nem érintette olyan súlyosan a válság, a fejlett gazdaságokat viszont igen. A gazdasági krízis csak az egyik vetülete a problémának. A másik az, hogy a válság morálisan aláásta az USA tekintélyét. Hiszen eddig politikai, gazdasági rendszere mérvadó volt a nyugati világ számára. Gazdasági hibáik, rossz hitelezési gyakorlatuk azonban a recesszió szélére sodorta az európai gazdaságot.
25
Brzezinski, Zbigniew: Strategic Vision. America and the Crisis of Global Power. Basic Books, New York. 2012. p.15 26 Lowenstein, Roger: The End of Wall Street. Penguin Press, 2010 In: Brzezinski
17
Az 1.sz. táblázat szemlélteti az USA gazdaságának mérlegét, amely tartalmaz társadalmi elemeket is, mivel a két tényezőt együtt szükséges elemezni ahhoz, hogy reális képet kapjunk. 1. sz. táblázat Az USA gazdasági mérlege PASSZÍVÁK Nemzeti adósság
AKTÍVÁK Gazdasági Általános gazdasági erő
Törékeny pénzügyi rendszer Elavuló infrastruktúra
Innovációs képesség
Földrajzi adottságok Társadalmi
Növekvő szociális egyenlőtlenség Alap- és középfokú oktatás gyengesége Megrekedt politika
Demográfiai dinamizmus Könnyű mobilizálhatóság Demokratikus berendezkedés
forrás: a táblázat Brzezinski: Strategic Vision c. könyve alapján készült27
A következőkben bemutatom a gazdasági jellegű erősségeket és gyengeségeket. A következő részben fogok kitérni a társadalmi problémákra.
Általános gazdasági erősségek Földrajzi sajátosságok Elhelyezkedése révén területét nem fenyegeti egyik szomszédja sem. Kanadával való kapcsolata kiegyensúlyozott. Északi és déli szomszédjával közösen ’94-ben aláírták az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulást (NAFTA), ezzel jelentős területű kereskedelmi blokkot létrehozva. Déli szomszédjával, Mexikóval számos területen együttműködik. Az USA belbiztonsága szempontjából nagyon fontos, hogy megoldást találjanak az olyan problémákra, mint az illegális bevándorlás vagy a kábítószer kereskedelem. Jelenleg mindkét probléma súlyosan érinti az Egyesült Államokat, de a két 27
Brzezinski: Strategic Vision p.55
18
ország diplomáciai kapcsolatait ez nem befolyásolja negatívan. Számos közös kezdeményezés jött létre az évek során a veszélyek kezelése érdekében.28 Az Atlanti- és Csendes-óceán a keleti és a nyugati oldaláról jelentős biztonsági tényezőt jelent. Területén jelentős ásványkincs tartalékok találhatók. A világ legnagyobb széntartaléka itt van. Ezen kívül vannak még réz, ólom, uránium, bauxit, arany, ezüst, nikkel, vas, kőolaj, földgáz tartalékai is. 29 Bányászati ipara nagyon jelentős, szinte minden fémet előállítanak, kivéve mangánt és titániumot. A környezetvédelmi lobbi azonban egyre nagyobb nyomást gyakorol erre az ágazatra, úgyhogy az egyre szigorúbb szabályozás várhatóan visszaveti majd a bányászati aktivitást.30 Hatalmas területe alkalmas a mezőgazdasági termelésre és erdőgazdálkodásra. Jelentős hazai és export forgalom realizálódik ebben a szektorban.
Bruttó hazai össztermék A GDP szempontjából 2011-ben a második helyet foglalta el a világon az Európai Unió után, és Kína előtt.31 Növekedési üteme azonban jelentősen elmarad Kínáétól. Az egy főre eső GDP tekintetében (12. a világon) azonban jelentősen megelőzi Kínát (119.).
A 2. számú táblázatban látható az egyes országok nemzeti össztermékének aránya a globális termelésben. Jól kitűnik, hogy míg a kínai növekedés dinamikusan növekedik (a prognózis szerint az üteme maradni is fog), addig az USA növekedése lassú ütemben csökken. Ezek az adatok csak gazdasági tényezőket vesznek figyelembe, így nem tekinthetők garantáltnak. A kínai növekedést számos tényező hátráltathatja, a gazdaság kifulladhat, belpolitikai problémák is okozhatnak lassulást. Hasonlóképpen az Egyesült Államok esetében is következhet be fordulópont, és újra növekedési pályára állhat.
28
http://www.cfr.org/mexico/us-mexico-relations-1810-present/p19092 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2111.html 30 http://www.mbendi.com/indy/ming/am/us/p0005.htm#sectors 31 The World Factbook. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/us.html 29
19
2.sz. táblázat Várható reál GDP részesedés a globális termelésben 30,00
Egyesült Államok
25,00
Brazília
20,00
EU27 EU15
15,00
Oroszország
10,00
Kína Japán
5,00
India 2030
2028
2026
2024
2022
2020
2018
2016
2014
2012
2010
2008
0,00
forrás: a táblázat az Economic Research Center adatai alapján készült32
2011-2012-ben az USA részesedése a világ teljes bruttó hazai termékének kb. 25%-a. Az Economic Research Service szerint ez az arány 2030-ra 22% körülire fog csökkenni. Az Európai Unió részesedése jelenleg 27-28% körüli, de itt is csökkenés várható. A teljesítmény túlnyomó része az EU 15 ország között realizálódik. Kína részesedése a világ össztermékéből 8-9% körüli, de jelentős ütemben növekszik, átlagosan évi fél százalékot. Így 2030-ra megközelíti a 17%-ot, ami már csak egy kicsivel marad el az USA teljesítményétől. A növekedés India esetében szintén dinamikus.33
Az USA gazdasági ereje valójában a magas GDP és magas GDP/fő arányból adódik. Ezzel a kombinációval egyelőre még nem rendelkezik egyik versenytársa sem.
32
Economic Research Service, USDA, International Macroeconomic Data Set 2012. jan. 27. http://www.ers.usda.gov/Data/Macroeconomics/ 33 Economic Research Service, USDA, International Macroeconomic Data Set 2012. jan. 27. http://www.ers.usda.gov/Data/Macroeconomics/
20
Innovációs képesség Egy ország hosszú távú fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy mennyire képes újításokat létrehozni vagy lépést tartani a versenytársakkal. Az innovációs képesség hatással van a csúcstechnológiát igénylő termékek gyártására, exportjára, az egészségügyi ellátás színvonalára (új technológiák, gyógyszerek fejlesztésén keresztül), a védelmi képességekre. Az USA globális szinten az INSEAD által publikált Globális Innovációs Index alapján a 7. leginnovatívabb országnak számított 2011-ben, Svájc, Svédország, Szingapúr, Hong Kong, Finnország és Dánia után. Ez az előző évhez képes jelentős javulást jelent, mivel 4 hellyel előrébb került. Általánosságban véve az intézményi, üzleti, piaci környezet mind kifinomult. A kutatás-fejlesztési kiadások magasak, kutatóintézetek modernek, fejlett kormányzati online rendszerrel rendelkezik. Viszont a többi országgal összehasonlítva relatíve kevés mérnököt képeznek, megújuló energiaforrásokat túl kis arányban használnak (78. a rangsorban), és általában környezetvédelmi szempontok rontják a besorolását.34 Egy 2012-es rangsorolás alapján az USA a legmagasabb innovációs képességű országok között szerepel. A tudományos és innovációs politika területén romlott az eredménye kis mértékben, ezen kívül a magasan képzett munkaerő bevándorlásának aránya is csökkent.35
Annak ellenére, hogy az alap- és középfokú képzés színvonala alacsonyabb, a felsőoktatási rendszer nagyon is sikeres. Az amerikai egyetemek jó hírűek, a világ minden táján ismertek. Ezért a legkülönfélébb országokból érkeznek a tehetségek az Egyesült Államokba.
Ez, a megfelelő szintű oktatási színvonal és pénzügyi források mellett,
elősegíti az új felfedezéseket, technológiákhoz való hozzájutást. Mindemellett a felsőoktatási rendszer és az üzleti szféra magas szinten együtt tud működni a kutatásfejlesztés területén. Az USA elkötelezettsége az innováció iránt töretlen. A technológiai fejlettségének köszönheti, hogy képes vezető helyét megtartani a világgazdaságban. Világ viszonylatban a legnagyobb forrásokat fordítja kutatás-fejlesztésre. 34
The Global Innovation Index 2011. INSEAD http://www.globalinnovationindex.org/gii/GII%20COMPLETE_PRINTWEB.pdf 35 http://www.proinno-europe.eu/inno-grips-ii/newsroom/usa-new-global-innovation-policy-index-assessesinnovation-capacity-55-countr
21
A 3. számú táblázatban látható, hogy volumenét tekintve sokkal többet költ kutatásfejlesztésre az Egyesült Államok, mint a többi, szintén jelentős költségvetéssel rendelkező ország (teljes adatsor az I. számú Mellékletben található). Utána következik Kína, Japán, Németország, Franciaország és Nagy Britannia. A kutatók száma a legmagasabb Svédországban, Japánban és az Egyesült Államokban. Kínában jelentősen alacsonyabb a kutatók száma. Ha GDP arányában vizsgáljuk, akkor az USA elmarad Svédország és Japán mögött.
3. sz. Táblázat 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma 14,0
K+F ráfordítások országonként buborékok: K+F volumen 2000 M USD állandó árak és vásárlóerő paritás mellett
SWE
12,0
FRA
10,0
ESP
8,0 6,0
GB
DE U
RUS
4,0
NL D
ITA
2,0
USA
JAP
CHN
0,0 0,0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0 Bruttó hazai K+F kiadások GDP %-ban
forrás: a táblázat OECD adatok alapján készült36
A problémát az jelentheti, hogy az amerikai éves ráfordítások növekedésének üteme elmarad egyes országokétól. Kína, Korea, India, Oroszország és Brazília is jelentősebb arányban növeli K+F kiadásait.37 A meglévő volumenbeli különbségeket figyelembe véve azonban még időre van szükség ahhoz, hogy elérjék ezek az országok az USA ráfordításait. Ennek ellenére az Egyesült Államoknak a versenyképessége megőrzése érdekében létfontosságú, hogy továbbra is innováció orientált legyen.
36
R&D in OECD and non-OECD countries, 2009. http://www.oecd.org/document/10/0,3746,en_2649_33703_39493962_1_1_1_1,00.html 37 http://www.smartplanet.com/blog/business-brains/united-states-will-lead-2011-r-d-funding-china-now-no2/12616
22
A fenntartható fejlődés érdekében fontos, hogy nagyobb mértékben használjanak megújuló erőforrásokat. A legnagyobb mértékű még mindig a kőolaj fogyasztás. Annak ellenére, hogy a világ népességének csak 5%-át teszi ki az USA, az energiafogyasztás 20%-a itt realizálódik. Az üvegházhatású gázok kibocsátása is nagyon jelentős, amelynek nagy része az ipari tevékenységekből és közlekedésből származik. A fogyasztói szokások sok esetben pazarlóak (például: autóhasználat, víz és elektromos áram fogyasztás terén).
38
A
szokásokon való változtatáson kívül, hosszú távon mindenképpen szükséges modern technológiával készült berendezéseket használni azért, hogy minél kisebb ökológia lábnyomot hagyjon maga után az Egyesült Államok.
Külföldi működőtőke áramlás A befogadó ország számára egyértelműen pozitív hatással van a külföldi közvetlen tőkebefektetés, mivel a gazdaságfejlesztés finanszírozási formáinak bővülését, a fejlett technológiához való hozzájutást, külgazdasági kapcsolatok fejlesztését, nemzetgazdasági hatékonyság
javulását
okozza.
Új
munkahelyek
létrehozásával
bővülhetnek
a
foglalkoztatási lehetőségek.39 Az USA esetében ez azt jelenti, hogy az utóbbi 10 évben a külföldi tőkével rendelkező vállalatok 5-6 millió munkahelyet biztosítottak, ahol átlagosan 30%-kal magasabb fizetést kapnak a dolgozók, mint más vállalatoknál. A külföldi tőke 84%-a a következő 8 országból érkezik: Svájc, Egyesült Királyság, Japán, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Kanada. Jelentős a külföldi tőke aránya a feldolgozóiparban. Közel 2 millió dolgozót foglalkoztatnak a külföldi vállalatok. Ráadásul ezek a vállalatok stabilabbak is, mint a hasonló profilú hazaiak.40 A külföldi befektetéseknek negatív hozadékai is vannak. Bizonyos esetekben, ha egy adott vállalat irányítása külföldi tulajdonos kezébe kerül, az akár azt is jelentheti, hogy befolyással van egy külföldi vállalat a befogadó ország gazdasági szerkezetének, exportstruktúrájának alakulására. Pénzügyi tekintetben a profitrepatriálás terheli a folyó fizetési mérleget. Technológiai szempontból káros lehet, hogy a külföldi vállalatok
38
U.S. Economic Footprint. Center for Sustainable Systems. http://css.snre.umich.edu/css_doc/CSS0808.pdf 39 Benczes István et al.: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest 2009 pp. 284-316 40 Foreign Direct Investment in the United States. Executive Summary. U.S Department of Commerce. 2011 http://www.esa.doc.gov/sites/default/files/reports/documents/fdiesaissuebriefno2061411final.pdf
23
felveszik a legjobban képzett munkaerőt, elvonva ezzel a szakértelmet más hazai ágazatokból.41
Az USA esetében azonban a külföldi működőtőke beáramlás nagyon fontos tényező. A vállalatok megfelelően együtt tudnak működni a kutatás-fejlesztés területén.
A 4. számú táblázatban látható, hogy a külföldi működőtőke befektetések szempontjából a beáramlás tekintetében az Európai Unió után a második legnagyobb befektetési célpont még mindig az Egyesült Államok. A 2008-2009-es pénzügyi válság hatására jelentősen visszaesett mindkét viszonylatban, miközben a Kínába irányuló FDI nem csökkent jelentős mértékben. Sőt 2011-re jelentősen megközelítette a ázsiai országba irányuló befektetések volumene az Egyesült Államokba irányulóét. Ez a tendencia azt mutatja, hogy Kína hasonlóan népszerű célpont, és reális esélye van arra, hogy ebből a szempontból megelőzze Amerikát.
4.sz. táblázat Közvetlen külföldi működőtőke beáramlás (Mrd USD) 600 500
Európai Unió
400
Egyesült Államok Brazilia
300
Kína
200
Oroszország
100
India
0 2008
2009
2010
2011 első 3 negyedév
forrás: a táblázat OECD jelentés alapján készült42
41 42
Benczes István et al.: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest 2009 pp. 284-316 FDI in figures. 2012 Január. http://www.oecd.org/dataoecd/60/43/48462282.pdf
24
A beruházási tőke exportja révén külföldi erőforrásokhoz lehet hozzájutni, az anyaország exportja bővülhet, technológiához, szellemi erőforrásokhoz lehet hozzájutni. Így ennek a tőkebeáramláshoz hasonlóan pozitív hozadékai vannak az exportáló ország számára. Az 5. számú táblázatban látható, hogy a tőke kiáramlása szempontjából a helyzet hasonló, mint a beáramlásnál. Az Európai Unió után a második helyen szerepel az USA, bár a különbség a pénzügyi válság óta jelentősen csökkent. Ami azt jelenti, hogy az EU beruházási hajlandóságát sokkal jelentősebben csökkentette a válság, mint az Egyesült Államokét. Kína esetében a tőkeexport sokkal kisebb volumenű mint az USA esetében, viszont annak dinamizmusát nem befolyásolta a pénzügyi válság. Ebben a viszonylatban még nem várható, hogy akár Kína, akár India megelőzné Amerikát a közeljövőben.
5. sz. táblázat Közvetlen külföldi működőtőke kiáramlás (Mrd USD) 1200 1000
Európai Unió Egyesült Államok
800
Brazilia
600
Kína
400
Oroszország
200
India
0 2008
2009
2010
2011 első 3 negyedév
forrás: a táblázat OECD jelentés alapján készült43
Az amerikai befektetések fő célpontjai: Hollandia, Egyesült Királyság, Kanada, Luxemburg és a Bermuda. 2009 és 2010 között növekedtek a befektetések Európában (főként gépgyártással foglalkozó holdingokba, kisebb részben vegyipari vállalatokba). Kisebb mennyiségben áramlott tőke Ausztráliába, Japánba és Szingapúrba, főként a pénzügyi szektorba, és elektronikai termékeket gyártó vállalatokba. Növekedtek ugyanakkor a thaiföldi és indiai
43
FDI in figures. 2012 Január. http://www.oecd.org/dataoecd/60/43/48462282.pdf
25
beruházások is, előbbi esetében főként számítástechnikai és elektronikai cikkeket gyártó vállalatokba, utóbbi esetében tudományos és technológiai szolgáltatások szektorába áramlott amerikai tőke. Az amerikai tőkeexport növekedett Brazíliában (olajfinomítás területén),
Bermudán
feldolgozóiparban).
(pénzügyi
Kanadai
szektorban),
befektetések
szintén
Karib-szigeteken növekedtek,
(élelmiszer
bérleti és
lízing
szolgáltatások és élelmiszeripar területén. Afrikai és Közel-keleti tőkekiáramlás nagyon kis mértékű volt.44
Infrastruktúra A kiterjedt és hatékony infrastruktúra kulcsfontosságú a gazdaság megfelelő működéséhez. A jól fejlett hálózat képes csökkenteni a távolságokat, integrálja a piacot, összeköt a többi ország piacaival. Az gyors áruszállítás (modern vasúthálózat, kikötők, repülőterek) biztosítja a vállalkozók számára, hogy termékeik időben sértetlenül eljussanak a fogyasztókhoz. Az elektromos és telekommunikációs hálózatnak is hibátlanul kell működnie. Az amerikai infrastrukturális fejlesztések az utóbbi időben jelentősen elmaradnak néhány, globális hatalomra aspiráló államétól. A repülőterek, autópályák és vasútvonalak fejlesztése terén Kína, Japán és Európa is megelőzi az Egyesült Államokat. Annak ellenére, hogy a kínai falvak, kisvárosok nagyon elavultak, a pekingi és shanghai repülőterek sokkal modernebbek, mint az amerikaiak. A vízvezetékek és szennyvízcsatornák az olyan nagyvárosokban mint New York, Boston, Chicago, Atlanta, Los Angeles, Denver, Dallas, New Orleans már 100 évesnél is régebbiek. Az épületek, utak, hidak állapota leromlóban van, nagy részük felújításra szorul. Az American Society of Civil Engineers becslése szerint 2,2 billió dollárba kerülne, hogy kb. 5 év alatt az amerikai infrastruktúrát szegényről elfogadhatóra fejlesszék. De jelenleg a kormányzat szerint nincs elég forrás az ilyen nagyarányú fejlesztésekre. Míg az amerikaiak csak az utakat és hidakat foltozgatják, addig a kínaiak a következő évtizedben 10 000 mérföldes gyorsvasút hálózatot készülnek építeni 295 milliárd dollár értékben. Az indiaiak pedig 1 billió dollárt szánnak 2012-2017 között az infrastruktúrájuk fejlesztésére.45
44
Direct Investment Positions for 2010. Country and Industry Detail. http://www.bea.gov/scb/pdf/2011/07%20July/0711_direct.pdf 45 Frosty Woolridge: U.S. Infrastructure Decay: cost 2.2 trillion USD. 2011. január 31. http://www.newswithviews.com/Wooldridge/frosty632.htm
26
Ahogy Brzezinski fogalmaz, az amerikai infrastruktúra inkább egy hanyatlóban lévő birodalmat jellemez, mint a világ leginnovatívabb gazdaságát. 46 Ha a kínai gazdaság továbbra is megtartja növekedési ütemét, akkor elképzelhető, hogy fejlettsége ebből a szempontból is meghaladja Amerikáét. Az amerikai kormányzatnak be kell látnia, hogy hosszú távon nem halogatja az infrastrukturális beruházásokat, mivel annak magas költségei ellenére gazdaságélénkítő hatása van, mindamellett rengeteg munkahelyet teremt. Minél hosszabb ideig várnak a felújításokkal, várhatóan annál magasabb összeget kell majd fordítani azokra. Egyelőre azonban ha a globális rangsort tekintjük versenyképesség, vállalkozói hajlam és kereskedelmi logisztikai indexek szempontjából, akkor az USA lényegesen előrébb van (7.), mint például Kína (31.) vagy India (50.).47
Deficitek Az amerikai adósság, legyen az külső vagy belső passzívum, és általában az amerikai gazdaság ilyen jellegű gyengeségei az amerikai fogyasztási szokásokban gyökereznek. Egyszerű példa, amely szerintem jól illusztrálja ezt, hogy az amerikaiak számára a hitelkártya révén teljesen megszokott az, hogy úgy fizetnek bármilyen dologért, hogy nem áll rendelkezésükre a megfelelő pénzösszeg. Míg az európaiak számára ez egy viszonylag újabb keletű dolog. Ebből adódóan az átlag amerikai számára nem annyira fontosak a megtakarítások. A háztartások kölcsönt vesznek fel a fogyasztásaikra, a vállalkozások a beruházásokra és a kormány arra, hogy fedezze költségvetési hiányát.
Az USA versenyképesség terén: 2005-ben még a legversenyképesebb ország volt a világon, 2011-re viszont az 5. helyre csúszott. Annak ellenére, hogy ez még világviszonylatban nagyon jó helyezésnek számít, a World Economic Forum által vizsgált 113 ország viszonylatában ez a legjelentősebb visszaesés. Ennek egyik legfőbb oka a makroökonómiai stabilitás hiánya. A kormány túl pazarló kiadásai, a sok esetben nehézkes szabályozás, az állandósult hiány, az eladósodottság növekedése, mind olyan tényezők, amik negatívan hatnak a versenyképességre.48 46
Brzezinski: Strategic Vision. p. 51 Brzezinski: Strategic Vision p. 58 48 The Global Competitiveness Index 2011-2012. http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf 47
27
Államadósság alakulása 2011-ben az USA államadóssága a GDP majdnem 70%-a volt, ezzel a világ 32. legnagyobb államadóssággal rendelkező országa lett.
49
Ez azért jelent problémát, mert
egyelőre az államadósság növekszik. Összetételére jellemző, hogy 50%-nál kevesebb részét birtokolják amerikai személyek és intézmények. Jelentős a külföldiek részesedése, amely sebezhetővé teszi a gazdaságot. A fő hitelezői Kína, Japán, Nagy-Britannia, Brazília és az olajexportáló országok.50 2011 februári adatok alapján Kína 1,1 billió USD értékű amerikai állampapírt birtokolt.51 Ez a külföldi tulajdonban lévő adósság 25%-a.52 A japán központi bank a 2011 márciusi földrengés és cunami után dollárt vásárolt, hogy leértékelje a jent. A februári állapot alapján Japán 890 billió USD értékű amerikai állampapírt birtokolt.53
Az államadósság kezelése érdekében elképzelhető, hogy a kormány az adóemelés mellett dönt, amely nehéz helyzetbe hozza az egyébként is jellemzően eladósodott amerikaiakat. Az államkötvény hozamok még egyelőre alacsonyak, de valószínűleg ez is változni fog. Mindez már nemcsak belső, hanem külső tényezőktől is függ. Mivel az állampapírok jelentős részét külföldiek birtokolják, így közvetve képesek hatást gyakorolni az USA gazdaságára, a kamatlábak alakulására. A
költségvetésnek
komoly
terhekkel
kell
számolni,
a
nyugdíjrendszer,
az
egészségbiztosítási rendszer költséges, a terrorizmus elleni harc szintén jelentős erőforrásokat igényel. Az államadósság növekedése nemcsak az amerikaiakat érinti, hanem mivel a kamatlábak megemelkednek az Egyesült Államokban, így valószínűleg globális szinten is ez fog történni, amely hatással lesz a beruházásokra és a növekedésre. 54
49
The World Factbook. https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2186rank.html?countryName=United%20States&countryCode=us®ionCode=noa&ran k=32#us 50 http://articles.businessinsider.com/2011-01-14/markets/29973919_1_national-debt-public-debt-oil-exporters 51 Nanto, Dick K.- Donelly, J. Michael: U.S. International Trade: Trends and Forecasts. 2011. http://fpc.state.gov/documents/organization/174192.pdf 52 http://useconomy.about.com/od/worldeconomy/p/What-Is-the-US-Debt-to-China.htm 53 http://fpc.state.gov/documents/organization/174192.pdf 54 U.S Sustainability Report. 2011 http://www.imf.org/external/np/country/2011/mapus.pdf
28
Az államadósság kedvezőtlen alakulása ellenére a CDS felárak tekintetében az USA még mindig előkelő helyet foglal el, Norvégia után a második legbiztonságosabb befektetésnek számít.55
Külkereskedelem 1976 óta folyamatosan deficites az amerikai külkereskedelmi mérleg. Az USA a világ harmadik legnagyobb exportőre, Kína és az Európai Unió után. Legnagyobb mennyiségben félvezetőket, ipari gépeket, elektronikai berendezéseket exportál. 56 Import tekintetében azonban világelső. Utána következik az Európai Unió és Kína. 57 A fő importcikkek a kőolaj, gépjárművek és azok alkatrészei. Főleg az olajkereskedelemből adódóan rendelkezik az USA jelentős deficittel. Szükségletének több mint felét importból elégíti ki. Az amerikai fogyasztási szokások nagysága is indokolja az import növekedését. A gépkocsik száma nagyon magas: 2009-ben 246 millió járművet tartottak nyilván (ez 36 millióval több, mint a jogosítvánnyal rendelkezők száma), miközben az USA lakossága közel 312 millió fő.58 Az árukereskedelem területén a hiány Kínával szemben a legmagasabb (273 milliárd USD), ezután következik az EU, Kanada, Japán, Mexikó. Legjelentősebb az aktívuma Hong Konggal, Hollandiával, Ausztráliával, Szingapúrral, Brazíliával szemben. De ez arányaiban sokkal kisebb, mint a külkereskedelmi hiány. 59 Az import túl magas hányada veszélyt jelenthet a belső piacra, mivel az olcsó külföldi áru kiszoríthatja a belföldi termelést. Ez növeli a hazai gyártók igényét a szigorúbb szabályozás, a versenyképesség növelése iránt. Az Egyesült Államok abból a szempontból mégis szerencsésebb helyzetben van mint a legtöbb ország, hogy maga is jelentős felvevőpiacot képvisel. A külső piacok változására nem annyira érzékeny az amerikai gazdaság. Kína esetében az export annyira jelentős forrást jelent, hogy ha a partnerországokban esetleg súlyos válság alakul ki, akkor hiába nagyszámú a lakossága, a belső piaca mégsem elég fejlett ahhoz, hogy saját fogyasztásával képes legyen fedezni a kieső exportbevételt. Az USA fő külkereskedelmi függése az 55
CMA Global Sovereign Credit Risk Report. 4th Quarter 2011. http://www.cmavision.com/images/uploads/docs/CMA_Global_Sovereign_Credit_Risk_Report_Q4_2011.pdf 56 http://fpc.state.gov/documents/organization/174192.pdf 57 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/us.html 58 http://css.snre.umich.edu/css_doc/CSS08-08.pdf 59 http://fpc.state.gov/documents/organization/174192.pdf
29
energiahordozók hiányából adódik. Ezt súlyosbítja, hogy nem rendelkezik jelentős mennyiségben az import helyettesítésére alkalmas energiahordozóval. Habár az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordult a bioetanol gyártás felé. Számos bioetanol előállításával foglalkozó vállalat alakult, amelyek egyre növekvő kapacitással dolgoznak.
A külkereskedelmi hiány és a dollár értékének kapcsolata: Az USA külkereskedelmi hiánya a megtakarítási hajlandóság hiányából adódik, illetve abból, hogy tőkebeáramlásból fedezik a hiányt. A tőkebeáramlás ugyanis ellensúlyozza az import miatti dollárkiáramlást. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kölcsönökkel fedezik a túlzott kiadásokat. Az USA ezért magas nettó állampapír adóssággal rendelkezik (a GDP 10%-a)60 . A külső adósságot főleg az alacsony hozamú amerikai pénzügyi eszközök eladásából fedezték, ami csökkentette a dollár leértékelődését, kedvezően hatott a belső fogyasztásra és az importra.61 Az árfolyammozgások segítik a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozását. A növekvő hiány lenyomja a dollár értékét, ami olcsóbbá teszi az exportot, és drágává az importot. A központi bankok az olyan országokban, mint Kína, közbeavatkoznak, hogy megakadályozzák valutájuk túl gyors felértékelődését.62 A dollárban denominált kötvények vásárlásával Kína képes alacsonyan tartani a jüant, így meg tudja őrizni termékei export versenyképességét. A dollár iránti kereslet növelésével alacsonyan tartja a kamatlábakat. De ez veszélyt is jelent az USA számára, mivel ha eladja Kína az amerikai állampapírokat, akkor a kamatlábak megnőnek és az amerikai gazdaság lassulni kezd. Ez egyfajta pénzügyi függési viszonyt alakított ki Kína és az USA között. Valójában egyik félnek sem fűződik érdeke a másik gazdasági helyzetének romlásához. Az USA számára kedvező, hogy alacsony hozamú állampapírokkal tudja fedezni kiadásait, Kínának pedig szüksége van a felvevőpiacra, hogy a gazdasága működtetéséhez szükséges kiviteli volumenét meg tudja tartani, vagy adott esetben növelni tudja.
A dollár volt évtizedekig a nemzetközi kereskedelemben szereplő fő valuta, ezzel hatalmas keresletet teremtve az amerikai fizetőeszköz iránt. A dollár azonban 2000 után jelentős 60
http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2011/cr11203.pdf U.S Sustainability Report. 2011 62 http://fpc.state.gov/documents/organization/174192.pdf 61
30
ütemben kezdett elértéktelenedni az euróval szemben. A tendencia, egy kis szünettel, kitartott egészen az évtized végéig. A jelentős külső deficit így még nagyobb problémát jelent, ugyanis a valuta leértékelődése komoly finanszírozási problémákat vet fel. Az euró megjelenése a nemzetközi pénzpiacokon még inkább háttérbe szorította a dollárt. A dollár iránti kereslet nagyrészt a kínai és japán központi banktól származott. 63 Az amerikai állampapírok iránti kereslet is jelentős maradt az utóbbi években, és érdekes módon még a válság idején is a befektetők ezeket a papírokat tekintették biztos befektetésnek, annak ellenére, hogy az egész válság az Egyesült Államokból indult ki. Ezzel együtt az amerikai dollárt is biztos valutának tekintik az árfolyam ingadozások ellenére is, ami biztosítja, hogy iránta való kereslet ne csökkenjen jelentős mértékben. Mindent egybevéve a pénzügyi piacokon a befektetők bizalma az, ami meghatározza az USA stabilitását a jövőben.
Védelmi kiadások Az Egyesült Államok globális vezető helyét elsősorban a katonai erejének köszönheti. A puha hatalmi eszközök mögött mindig ott állt a katonai erőfölény is. Csupán gazdasági erő alapján nem válhatott volna szuperhatalommá. Ahhoz, hogy érdekeit hatékonyan képviselni tudja nemzetközi szinten, szüksége van arra, hogy megfelelő védelmi vagy támadó kapacitással rendelkezzen, még akkor is, ha a szándékai békések. Egy tökéletes világban valószínűleg erre nem lenne szükség, de a jelenlegi geopolitikai realitások azt mutatják, hogy nincs domináns hatalom katonai potenciál nélkül.
Az Európai Unió katonai kiadások tekintetében inkább a leszerelést tűzte ki célul, mint a fegyverkezést. Például Németország 2010-ben 40 MRD dollárt költött védelemre, és úgy döntött, hogy hadseregét 240 000 főről 185 000-re csökkenti. Az Európai Unió tagországai kollektíven kb. 400 MRD dollárt fordítanak védelmi kiadásokra, és hozzávetőleg 3 millió fős hadsereget tartanak fent. Az USA ezzel szemben ugyanabban az évben 700 MRD dollárt költött a védelmére és hozzávetőleg 1,6 millió fős hadsereggel rendelkezett. 64
63 64
David Calleo: Follies of Power. Kupchan: No One’s World. p.177
31
Habár az Európai Unió országai nem fegyverkeznek jelentősen, más országok, például az USA, Kína, India, Oroszország, Brazília, Irán és Törökország is hajlandóságot mutatnak arra, hogy nagy összegeket fordítsanak katonai kiadásokra. Felvetődik a kérdés, hogy mi tartja vissza ezeket az országokat attól, hogy használják is meglévő támadó kapacitásukat? Egyelőre úgy tűnik, hogy a globális biztonság záloga egy olyan katonai erővel rendelkező ország, amely képes ellensúlyozni a többi ország katonai erejét. Jelenleg nincs még olyan ország, amely ebben a tekintetben kétségbe vonhatná az USA katonai primátusát.
Ahogy a 6. számú táblázatban látható, valójában összevonva az arab országok költenek legtöbbet katonai kiadásokra, de ha önálló országokat vizsgálunk, akkor kitűnik, hogy globális szinten a legmagasabbak az USA kiadásai (részletes adatsorok a II. számú mellékletben találhatók). Oroszország nem sokkal lemaradva követi az Egyesült Államokat, ezután India, Törökország és Kína. A táblázatból nem derül ki egyértelműen, de Kína esetében a közel állandó GDP százalékra vonatkoztatott katonai kiadások valójában nagymértékben növekvőek a GDP éves átlagos növekedési üteméből adódóan. A legalacsonyabb adatokkal az EU és Brazília rendelkezik.
6. sz. táblázat Hadászati kiadások (GDP % -ban) 7 6 5 4 3 2 1 0
2005 2006 2007
a In di
Br az
ilia
2008 2009 2010
forrás: a táblázat a Világbank adatai alapján készült65 Hadászati kiadások a NATO meghatározása alapján
65
http://data.worldbank.org/indicator/MS.MIL.XPND.GD.ZS/countries?display=default
32
A katonai erő vizsgálatakor számításba kell venni a csúcstechnológiát igénylő árucikkek exportját. A high tech fejlesztések ugyanis többnyire összefüggenek a katonai fejlesztésekkel. Ebben a tekintetben 1997-ben az EU, USA és Japán tette ki a globális kivitel 55%-át. Ez az arány 39%-ra csökkent 10 év alatt. Ehhez képes Kína növelte részesedését ebben az időszakban 6%-ról majdnem 20%-ra. Az acéltermelés szintén megsokszorozódott Kínában az elmúlt évtizedben, 2010-re elérte a 600 millió tonnát évente, míg az USA esetében ez az adat 100 millió tonna.66 A hajógyártás szintén nagyon fontos a védelmi kapacitás vizsgálatakor. Ezen a területen is jelentősen növelte termelőképességét Ázsia. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnali
hatása
lenne
az
USA
tengerészeti
hegemóniájára.
Ázsiában
főként
kereskedőhajókat építettek, nem pedig hadihajókat. A meglévő kapacitás azonban lehetővé teszi, hogy szükség esetén hadihajó flotta gyártásába kezdjenek. A Csendes- és Indiai-óceánon állomásozó amerikai 7. flotta mintegy 70 hajóból, 300 repülőből és 40.000 fős személyzetből áll (ez csak töredékét képviseli a teljes amerikai haditengerészetnek). A kínaiaknak ezzel szemben 80 nagyobb, 27 kisebb hadihajójuk, 34 tengeralattjárójuk (ebből 21 készült Kínában, egy nukleáris) van jelenleg. A repülőgép hordozók gyártását is tervezik. Az egyre növekvő támadó kapacitásuk idővel megkérdőjelezheti az amerikai szupremáciát a környező óceánokon.67 Kétségtelen, hogy hosszú távon Kína törekvései arra irányulnak, hogy az Egyesült Államokat kiszorítsa a környező vizekről. Biztonságpolitikai okokból, és azért mert így hozzájuthat az ásványianyag tartalékokhoz, amelyek a Dél-kínai tenger egyes részei alatt találhatók. Saját kereskedelmi útvonalai biztosítása szempontjából is fontos számára, hogy ne az USA vagy más ország ellenőrizze az óceánokat. Az indiaiak szintén jelentős erőforrásokat fordítanak a haditengerészetük fejlesztésére, ami arra utal, hogy esetleg regionális hatalmi törekvéseknél többet is akarhatnak. Ha az USA nem lesz képes lépést tartani az újításokkal, akkor könnyen előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerül, mint Nagy-Britannia a hatalma alkonyán.
Bizonyos szempontból, ha az USA nukleáris hatalmát vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy nincs monopóliuma. A ’60-as évektől ugyanis a Szovjetunió mellett Nagy-Britannia,
66
Kupchan, Charles A.: No One’s World. The West, the Rising Rest, and the Coming Global Turn. Oxford University Press, 2012. pp 80-85 67 Kupchan, Charles A.: No One’s World. pp 80-85
33
Franciaország, Kína és talán Izrael is rendelkezett nukleáris fegyverekkel. Ezeken kívül számos olyan ország van, amely képes lenne elrettentés céljából nukleáris fegyverek előállítására, de mivel ennek magasak a költségei, a saját ország közvéleménye nem minden esetben fogadja kedvezően, ráadásul a többi ország ellenséges reakcióját is kiválthatja, ezért többnyire nem éltek ezzel a lehetőséggel. 68 Szélsőséges esetekben azonban az USA jelentette fenyegetés a nukleáris proliferációnak kedvez, mivel a terrorista csoportok igyekeznek ellensúlyozni az amerikai hatalom terjeszkedését atom-, biológiai vagy vegyi fegyverekkel.
USA belpolitikai helyzete Az USA hatalmi pozíciójának elemzéséhez nagyon fontos a gazdasági helyzeten kívül megvizsgálni a belpolitikai viszonyokat. Mivel stabil belpolitikai háttér nélkül nem lehetséges a globális szerepvállalás hosszú távon. A belső problémákkal küzdő országnak szükségszerűen befelé kell fordulnia, nem képes egységként működni, és hatékony külpolitikát folytatni.
Demográfiai jellemzők 318 millió fős lakossága jelentősnek számít világ viszonylatban. Igazi erőssége azonban abban nyilvánul meg, hogy a népessége nem jelentős ütemben, de növekszik. Az elöregedés kevésbé okoz problémát mint számos európai országban vagy Japánban (bár alapvetően az amerikai is elöregedő társadalom). Ennek egyik oka a bevándorlás magas aránya, és a bevándorlók megfelelő asszimilálása az amerikai társadalomba. 69 A legális bevándorlók legnagyobb része Mexikóból érkezett 2009-ben. Arányaiban ezt követik a kínai, fülöp-szigeteki, indiai, dominikai, kubai és vietnámi bevándorlók.70 Ez a folyamat azonban megosztja az amerikai népet, egyre erősebben jelentkeznek migráció ellenes törekvések. Ha a tendencia megváltozik, és az amerikai politika bevándorlás ellenessé válik, akkor valószínűleg a népesség csökkenése, elöregedése is bekövetkezik. 68
David Calleo: Follies of Power. Brzezinski: Strategic Vision p. 60. 70 The Changing Demographic Profile of the United States. Congressional Research Service. http://www.fas.org/sgp/crs/misc/RL32701.pdf 69
34
Másrészt a növekvő népességhez hozzájárul a születések relatíve magas száma, és a csökkenő halálozási ráta. Előreláthatóan ez a trend érvényesül a jövőben is.
Politikai megosztottság A politikai polarizáció egyre nagyobb mértékben megnehezíti az USA külpolitikai pozícióját. A demokraták és republikánusok véleménye élesen elétér szinte minden területen, az adózással, a költségvetéssel, a társadalmi problémákkal, és külpolitikával kapcsolatban is. A hidegháború vége előtt az volt jellemző az amerikai külpolitikára, hogy a fontos kérdésekben a két oldal azonos álláspontot foglalt el. A Clinton illetve később a Bush adminisztráció alatt azonban kiéleződött a helyzet. Egyre kevéssé volt jellemző a pártközi megegyezés. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a politikusok már nem ugyanazok, mint akik a hidegháborús időszakban voltak. Megváltozott a politikai környezet és általában az emberek hozzáállása a kérdésekhez. Obama megpróbálta helyreállítani az egységet, de kudarcot vallott. A demokraták ellenezték a 2009-es afganisztáni hadműveletek bővítését, míg a republikánusok szerint túl kevés katonát
küldött. 71 A szavazók a politikusokhoz hasonlóan megosztottak. A
bevándorlás kérdésének kezelése szintén megosztja a pártokat. A republikánusok szigorúbban bánnának a bevándorlókkal, míg a demokraták lehetőséget biztosítanának nekik, hogy jogot szerezzenek az amerikai tartózkodásra. A politikai polarizáció erősödése nem segíti elő a gazdasági problémák hatékony kezelését, sőt inkább az USA döntésképtelenségét hangsúlyozza. Külföld számára az amerikai politika nehezen átláthatóvá, kiszámíthatatlanná válik. Ez pedig hatással van a gazdasági teljesítményre is. Bizonyos esetekben azonban a választók befolyásolhatósága előny is lehet, mivel az amerikai nép könnyen mobilizálható. Képesek egységet alkotni, ha megfelelő célt állítanak eléjük. 72 Szeptember 11. után is ezért volt könnyű mozgósítani az amerikaiakat. Elég ha a vezetés megfelelő ellenségképet állít eléjük, és az emberek félelmére alapozva alakítja retorikáját.
71 72
Kupchan: No One’s World. pp. 159-166 Brzezinski: Strategic Vision
35
Jövedelmi egyenlőtlenségek A belpolitikai stabilitást veszélyezteti, hogy a jövedelmek csökkentek az utóbbi időben, a válság nagyon megviselte az amerikai termelőágazatokat. De az amerikai gazdaság egyik fő problémája a javak egyenlőtlen elosztásában gyökerezik, amire a pénzügyi válság csak még jobban rávilágított. Az egyenlőtlenség növekedésének dinamikáját jellemzi, hogy 1980-ban még a leggazdagabb háztartások 5%-a birtokolta a nemzeti jövedelem 16,5%-át, míg az alsó 40% kapott 14,4%-ot. 2007-re ez az arány úgy módosult, hogy a leggazdagabb 1% birtokolja a nemzeti jövedelem 33,8%-át, míg a legszegényebb 50% mindössze 2,5%-ot.73 Ezzel az egyenlőtlenséggel a Gini-index tekintetében az USA csaknem egy szintre került Kínával. 45-ös indexével a nagyobb fejlett országok közül csak Brazília előzi meg egyenlőtlenség tekintetében az Egyesült Államokat. 74 Ez nagyon komoly társadalmi problémákat vethet fel a jövőben. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez az összehasonlítás csak a nemzeti jövedelem elosztására vonatkozik statisztikai számítások alapján. A fenti országok társadalmi, gazdasági és tulajdonosi szerkezete különböző. Ahhoz, hogy az USA képes legyen megőrizni globális dominanciáját, mindenképpen stabil társadalmi háttér szükséges. A gazdagok és a szegények közötti ilyen mértékű különbség azonban előbb-utóbb veszélyezteti a belső stabilitást, mindemellett szintén morális problémákat vet fel az USA vezetésével kapcsolatban. Ami a problémát még súlyosbítja, hogy a gazdasági mobilitás olyan mértékben csökkent, hogy a „lehetőségek földjén” nehezebb a magasabb jövedelműek közé bejutni, mint néhány európai országban.
Brzezinski ennek okát a közoktatás hiányosságaiban látja. Habár az USA világ viszonylatban nagyon magas összeget költ egy diákra az alap- és középfokú oktatásban (a GDP 16,2%-át költi oktatásra75 ), mégis a diákok eredményei a legalacsonyabbak között szerepelnek az iparosodott világban. Ennek következménye az is, hogy az
átlagos
amerikai polgár alapvető földrajzi, történelmi tudása, aktuális eseményekről való ismerete ijesztően alacsony szintű. Ezért könnyebb célpontjai a demagógiának, befolyásolhatók és irányíthatók. Ez rávilágít a politikai rendszer gyengeségeire, mivel a politikusok is
73
Brzezinski: Strategic Vision. pp.48-58 https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2172rank.html?countryName=United%20States&countryCode=us®ionCode=noa&ran k=42#us 75 http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2011_EN_Complete.pdf 74
36
könnyen tudják alakítani a közvéleményt, a döntéseket legtöbbször a hazai és külföldi lobbi hatására hozzák meg, nem pedig hosszú távú érdekeket figyelembe véve.
A Human Development Index alapján az Egyesült Államok a 4. legfejlettebb ország Norvégia, Ausztrália és Hollandia után. Ezzel szemben Kína a 101., India a 134., Brazília a 84., Oroszország a 66., Japán a 12. Az USA rangsora alacsonyabb a nemi egyenlőség terén (47. helyen szerepel), különösen alacsony a nők politikai részvétele. A fenntarthatóságot vizsgáló mutatók terén sem végzett az élen a nagyon magas HDI rangsorú országok között. A nettó megtakarításai negatívak, az ökológia lábnyoma magas, túl sok fosszilis energiahordozót használ, míg a megújuló energiaforrások, mindössze 5,4%-ot tesznek ki. 76 Ha a korrupciós, HDI, oktatási, és sajtószabadság indexek alapján végzünk globális összehasonlítást, akkor az USA a 20. helyezést érte el, míg Kína a 112. helyen áll.77 Mindent egybevéve az USA belpolitikai helyzete, gyengeségeivel együtt is lényegesen jobb, mint Kínáé.
Amerika hanyatlása – végleges vagy csak egy újabb mélypont Az USA számos nehézséggel néz szembe napjainkban. A csökkenő népszerűség, az országok szkepticizmusa az amerikai védelem szükségességével kapcsolatban, a gazdasági nehézségek mind olyan tényezők, amelyek az USA hanyatlására utalhatnak. A legtöbb területen romlott a teljesítménye. A kérdés csak az, hogy mennyire új ez a jelenség az amerikai történelemben. Kagan rámutat, hogy nem ez az első alkalom amikor az amerikai hatalom hanyatlása napirendre kerül. A hidegháború éveiben több válságon is keresztülment az Egyesült Államok. 1973 és 1982 között három recesszión is keresztülment az ország. 78 A nemzetközi megítélés számos esetben volt negatív. Példaként elég csak a vietnámi háborúra gondolni, vagy Amerika gyenge szereplésére a szuezi-válsággal kapcsolatban. Az amerikai népről alkotott véleményt kedvezőtlenül befolyásolta Kennedy meggyilkolása és a Nixon elnök körüli botrány. 76
http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2011_EN_Complete.pdf Brzezinski: Strategic Vision. 78 Kagan, Robert: The World America Made. 77
37
A ’70-es évek volt az az időszak, amikor az amerikai hanyatlásról sokat beszéltek, és nem minden megalapozottság nélkül. Többek között Kissinger is úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok „túllépte a történelmi csúcspontját, ahogy sok más korábbi civilizáció is”. Egy évtizeddel később Paul Kennedy hasonlóképpen
az amerikai szuperhatalom
összeomlásáról beszélt. 79 Ezután végülis a Szovjetunió összeomlása következett be (Kennedy ezt is valószínűnek tartotta, de úgy gondolta, hogy elképzelhető, hogy az USA omlik össze először). Ezek alapján lehetséges, hogy csak egy újabb hullámvölgyről van szó az Amerika történetében. A fentiek bizonyítják, hogy sokkal nehezebb helyesen megítélni a helyzetet az adott korszakban, mint utólag. Ha képes alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, akkor van rá esély, hogy képes lesz megtartani befolyását. Legalábbis még egy jó ideig biztosan. Talán gazdasági teljesítmény szempontjából megelőzi Kína, de a többi számos területen, amelyen szintén előkelő helyet foglal el az USA, már nem olyan biztos. A változáshoz még nincs késő, lehet ez csak egy újabb mélypont, ahonnan még vissza lehet fordítani a folyamatokat.
Globális biztonság A Szovjetunió összeomlása végett vetett a hidegháborúnak, és a bipoláris rendszer átalakult unipolárissá. Ennek oka kereshető az amerikaiak egyeduralmi törekvéseiben, vagy egyszerűen abban, hogy egy multipoláris világ kialakulására még nem volt megfelelő a helyzet, és túl nagy veszélyt jelentett volna egy esetleges versengés az országok között. Az átmenet mindenesetre békésen zajlott le, a nyugati világ elfogadta az amerikai hegemóniát, akkor is, ha már nem volt Szovjetunió, amitől meg kellett volna védeni Európát. Az amerikaiak annak ellenére, hogy ideológiájukban elítélik a gyarmati rendszert, a stratégiailag fontos területek feletti ellenőrzési jogról nem mondanak le. 1943-ban Roosevelt elnök fogalmazott így az Egyesült Államokban szolgáló brit nagykövetnek, Lord Halifaxnak: „A perzsa olaj a tiétek. Mi osztozunk az iraki és kuvaiti olajon. Ami a szaúd-arábiai olajat illeti, az a miénk.”80
79
Kagan, Robert: The World America Made. p.119 Brzezinski: Strategic Vision. p.14.
80
38
Az USA külpolitikájában még mindig felfedezhető ez a fajta megközelítés, annak ellenére, hogy más szempontok is előtérbe kerültek. Az már más kérdés, hogy ezek közül melyik lehet a fontosabb. Calleo szerint az amerikaiak szerepvállalását Boszniában és Koszovóban még nemzetközi nyomásgyakorlás ösztönözte, de a szeptember 11-i terrortámadás átalakította az USA katonai szerepvállalását. A terror elleni háborúban nincsenek meghatározott ellenségek, úgy mint a korábbi háborúkban. Ezért a háborús fenyegetés bizonyos szempontból globálisan kiterjedt.81 Kérdéses, hogy ennek a fenyegetésnek az árnyékában a korábban a béke fővédnökének szerepét betöltő USA a jelenlegi helyzetben a biztonság garanciája, vagy fő veszélyeztetője éppen. Az utóbbi évtizedekben az amerikai külpolitikában jelentős szerepet kapott a közelkeleti térség. Még akkor is, ha a líbiai beavatkozást nem az USA támogatta legnagyobb mértékben. Az tény, hogy a legjelentősebb olajtartalékok ezen a területen helyezkednek el, és a világ legjelentősebb hatalmai, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy aki csak megteheti, a közeljövőben az arab olajért fog sorba állni. A fejlett ipari országoknak hatalmas energiaigénye van, amit valamiből ki kell elégíteni.
Az USA számára rendkívül költséges a hegemónia fenntartása. Calleo fogalmazásában, az unipoláris hegemónia erőltetése a külpolitika zsákutcája. Egy erős Unió képes lenne nemcsak saját érdekeit képviselni, hanem biztosítani az USA hatalmi visszavonulását, így az képes lenne a belső stabilitására koncentrálni.82 Azonban azt is mérlegelni kell, ha csak az USA érdekeit vizsgáljuk, hogy a „visszavonulás” egyben a geopolitikai érdekeltségek feladását is jelentené. Kérdéses, hogy a gazdasága szempontjából megtehetné-e, hogy feladja stratégiailag fontos érdekszféráit. Veszélyeztetve ezáltal, hogy az ázsiai területek feletti ellenőrzést átveszi esetleg Kína, és megnehezíti a kereskedelmet a tengeri útvonalakon, vagy a közel-keleti területekről kivonulva elesik a fontos kőolajforrásoktól.
Nem is említve azt, hogy a saját közvéleménye számára is meg kell magyarázni, hogy miért öltek a tengerentúli hadműveletekbe dollár milliárdokat, ha most egyszerűen veszni hagynak mindent. Az, hogy kevesebb ráfordítással is meg tudják őrizni a geopolitikai érdekeket, szerintem nem túl valószínű. Az ázsiai területek feletti ellenőrzésre komoly 81 82
David Calleo: Follies of Power. David Calleo: Follies of Power. p. 153
39
erőforrásokat kell fordítani, és a kivonulás helyett, inkább a megerősítés stratégiája látszik most körvonalazódni. Kagan azonban úgy látja, hogy alaposan mérlegelni kell azt is, hogy mi a költségesebb az USA számára, a dominancia fenntartása, vagy a káosz, ami utána következik. Ha ugyanis megszűnik a jelenlegi világrend, akkor az USA egyensúlyozó szerepe nélkül valószínű, hogy háborúk fognak kitörni. Természetesen előbb vagy utóbb minden birodalom hanyatlása bekövetkezik, de szerinte még ebben a stádiumban lehet választani.83 Az ázsiai térségben a hatalmi viszonyok még kialakulóban vannak. Brzezinski párhuzamot lát a jelenlegi ázsiai helyzet, és a két világháborút megelőző európai helyzet között. A geopolitikai szupremáciáért folyó harc könnyen háborúban torkollhat. 84 A nukleáris fegyverek árnyékában azonban egy ilyen konfliktus nagyságrendekkel felülmúlhatja a két világháború pusztítását. Hatása pedig a legkisebb mértékig sem lokalizálható. A térség fő problémáját az jelenti, hogy mind Kína mind India regionális hatalmi pozícióra törekszik. Japán és Dél-Korea történelmi okokból nem támogatná a kínai hegemónia kialakulását. De valószínűleg egymással sem szövetkeznének, szintén történelmi okokból kifolyólag. Észak-Korea állandó fenyegetést jelent Dél-Koreára és a térségre nézve.
Konfliktusok adódhatnak abból, hogy Kína törekszik területi integritásának megőrzésére: Tibet, Hong Kong és Tajvan fontos érdekszférák. Az USA rendszeresen fegyvereket ad el Tajvannak, azért hogy az meg tudja őrizni autonómiáját. Ha az amerikaiak nem állnának mögöttük, akkor elképzelhető, hogy Kína akár erővel is érvényt szerezne az „egy Kína” elvnek. India és Kína között is lehet területi konfliktus Aranachal Pradesh miatt, India és Pakisztán között Kashmir miatt. Grúzia is olyan terület, ahol várhatók problémák. Az amerikai hatalom hanyatlásával valószínűleg Grúzia magára maradna. Oroszország visszakövetelné magának régi befolyási övezetét. Grúzia visszaszerzésével visszakapná az energia szállítási monopóliumát (az USA finanszírozta a Baku-Tbilisi-Ceyhan olaj és Baku-Tbilisi-Erzurum gázvezeték építését, amely Törökországon keresztül haladna Európába). Ezek után valószínűleg az Azerbajdzsán feletti befolyás következne, amely szintén fontos logisztikai csomópont az energiahordozók szállításában. Így Oroszország jobban tudná érdekeit érvényesíteni
83 84
Kagan, Robert: The World America Made. Brzezinski: Strategic Vision.
40
Európában.85 Európa pedig ezáltal elesne a lehetőségtől, hogy függetlenítse magát az orosz gázszállítástól. Oroszország követelheti az ukrán Krím területet is, területi viták lehetnek Kurdisztán miatt Irak, Törökország és Szíria között. Palesztina és Izrael kérdése pedig állandó problémák forrása. 86 Irán és Izrael között is valószínűsíthető konfliktus. Ez utóbbi akár Amerikát is belesodorhatná egy újabb háborúba. A hatalom hanyatlása azonban ahhoz is vezethet, hogy az Izrael (és az USA) iránt érzett gyűlölet, amit az iszlám fundamentalizmus táplál, végül elnyomja a zsidó államot. A Perzsa-öböl országainak is új védő után kellene nézni, aki akár Kína is lehetne. Igazság szerint már most sem olyan erős az amerikai befolyás a Közel-Keleten, mint korábban volt. 35 évvel ezelőtt Irán, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország szoros kapcsolatban volt az Egyesült Államokkal. Most azonban Iránnal való kapcsolata ellenséges, Szaúd-Arábia és Amerika között ritkán van egyetértés a regionális politikáját illetően, Törökország csalódott, mivel nem kapott elég támogatást regionális törekvéseihez. Egyiptom pedig az Izraellel való kapcsolata miatt egyre bizalmatlanabb.87 Így az USA már egyre nehezebben és költségesebben tudja érvényesíteni az érdekeit a térségben.
Dél-Korea, 1950-es megtámadása óta az Egyesült Államok katonai védelmére szorul. Észak-Korea folyamatosan fenyegetést jelent rá, katonai erejét folyamatosan demonstrálni igyekszik. Ha az USA katonai kötelezettségvállalása megszűnne Ázsiában, akkor DélKorea választhatna, hogy Kína támogatását keresi vagy Japánét. Egyik sem tűnik járható útnak egyelőre. Japán kevéssé valószínű, hogy képes lenne katonailag védelmet biztosítani bármely más országnak, habár gazdasági potenciálja alapján akár regionális hatalom is lehetne belőle. Jelenlegi gazdasági gyengeségei mellett hatalmi pozícióját gyengíti japán pacifista alkotmánya, amelynek „béke cikkelye” alapján lemond a haderő alkalmazásáról.
Amennyiben nem országhatárokban gondolkozunk, hanem a nemzetközi területekben, akkor elképzelhetők konfliktusok a tengerek, vizek birtoklásáért. Jelentős ásványi anyag tartalékok találhatók
a Csendes- és az Indiai-óceán alatt, amelynek kiaknázása több
országnak is szándékában áll. A nemzetközi jog alapján (már azoknak az országoknak,
85
Brzezinski: Strategic Vision. p.90 Robert Kagan: The World America Made. pp.66-67 87 Brzezinski: Strategic Vision. 86
41
akik elismerik) vitatható az egyes területek birtoklása. Az ázsiai országok között nagy versengés folyik ezekért a területekért. De az ivóvízért is folyhatnak még harcok, főleg a politikailag instabil területeken. Az űr használata katonai tesztek elvégzésére is elképzelhető. A amerikaiak ezt ellenzik, de a kínaiaknak voltak olyan tevékenységei, amik arra mutattak, hogy rakétateszteket végeztek. Az USA nagy mértékben ellenzi az Internet korlátozását, ám az olyan országokban mint Kína és Irán erősen korlátozott az információhoz való hozzájutás. Ha Kína lenne a világ vezető hatalma, kérdéses, hogy megmaradna-e a szabadság.
Az USA a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy nem akarja feladni domináns pozícióját. A Védelmi Minisztérium 2012 januári kiadványában elkötelezi magát amellett, hogy a jövőben folytatja terrorizmus elleni harcát. A fő fenyegetéseket Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten látja. Továbbra is hozzá akarnak járulni a globális biztonsághoz. Stratégiai fontosságúnak tekinti az ázsiai szövetségesek érdekeinek védelmét. Indiai és délkoreai kapcsolatait még szorosabbra fűzi, utóbbi esetében főleg az észak-koreai fenyegetés miatt. A közel-keleti prioritások között továbbra is a tömegpusztító fegyverek proliferációjának megakadályozása szerepel, ezek között is kulcsfontosságú Irán további nukleáris fejlesztéseinek megelőzése. Emellett továbbra is elkötelezi magát Izrael védelme mellett. Európa és a NATO továbbra is fontos marad, ezen kívül az Oroszországgal való kapcsolat is kiemelt szerepet kap. 88 A fenti célok megvalósításához az kell, hogy az USA megfelelően működő gazdasággal rendelkezzen, egyébként elképzelhető, hogy a belső problémák felemésztik, és végül arra kényszerül, hogy feladjon valamit geopolitikai érdekei közül. Valószínűleg hosszú távon a helyes stratégia az lenne, ha az Egyesült Államok
fokozatosan
önként
lemondana
bizonyos
területekről.
A
gazdasága
helyreállításához az szükséges, hogy a külpolitikai elkötelezettségek helyett inkább befelé forduljon.
A világ közvéleményének vagy az országoknak egy része túl agresszívnek, arrogánsnak tartja az USA külpolitikáját. Minél nagyobb az elkötelezettsége a Közel-Keleten, annál nagyobb az ellenállás a világ országai részéről. Az amerikaiak nagy része is a kivonulás mellett áll. Ugyanakkor figyelembe kell venni a tényt, hogy habár megkérdőjelezhető az 88
Sustaining U.S. Global Leadership: Priorities for 21st Century Defense. 2012 január. http://www.defense.gov/news/Defense_Strategic_Guidance.pdf
42
USA iraki szerepvállalásának jogossága, mégis nagyon fontos szerepet tölt be a világ biztonságának alakításában. Sajnos talán a Bush adminisztráció sem volt tisztában azzal, hogy az amerikai demokráciaexport olyan mértékben feltüzeli a térségben az egyébként is jelentős szerepet játszó iszlám fundamentalizmust, amely nagyon súlyos következményekkel járhat. Ezen kívül nem mérték fel helyesen az amerikaiak iránt táplált gyűlölet mértékét. Az Egyesült Államok csaknem egy fél évszázadon keresztül fenntartotta Izraelt anélkül, hogy a palesztin kérdésre megoldást talált volna. Ez olyan mértékű Amerika ellenességet okozott a KözelKeleten, amelynek a megoldása nagyon nagy kihívást jelent. Az arab országok nem fogadják el a nyugati irányelveket, nem tekintik azokat követendő példának. Az Amerika ellenesség olyan eszme a Közel-Keleten, amely előmozdítja az olyan terrorista csoportok, mint az Al Qaeda támogatottságát a nép körében, amire egyébként nem valószínű, hogy számíthatnának. 89
Ha még sokáig a térségben maradnak, akkor előbb-utóbb nem lesznek képesek viselni a háború költségeit, ha növelik a közterheket, akkor az a lakosság elégedetlenségéhez fog vezetni. Ha viszont kivonulnak, akkor az amerikai presztizs súlyos veszteségeket szenved, és annyira felbátorodhatnak a szélsőséges erők, hogy az Amerikával szövetséges országok ellen
is
agressziót
követhetnek
el.
Biztonságpolitikai
szempontból
ez
súlyos
következményekkel járhat. Ezen veszélybe kerülhet az olajhoz való hozzájutás, ami pedig minden iparosodott országnak létfontosságú. A világ jelenlegi fejlettségi szintjén ha egyszer leáll az olajszállítás, akkor megáll az élet. Az országok még nincsenek készen arra, hogy az olaj helyett alternatív energiaforrásokat használjanak. Részben azért, mert az olajérdekek sokáig azt diktálták, hogy ne legyen olcsóbb, könnyebben hozzáférhető üzemanyag. Amikor pedig szükségessé válik, akkor nem lehet egyik percről a másikra a világ iparát átállítani.
89
Calleo: Follies of Power.
43
Hatalmi eltolódás a nemzetközi szervezetekben A változó gazdasági helyzet indokolttá tette, hogy a globális szintű döntéseket már ne csak nyugati országok hozzák meg. Ennek első jele volt a G8-ak G20-ra bővítése, ezzel bekerült a döntéshozók körébe Dél-Afrika, Mexikó, Argentína, Brazília, Kína, Dél-Korea, India, Indonézia, Szaúd-Arábia, Törökország és Ausztrália. Kína, India és Brazília is tagja nagyon sok nemzetközi szervezetnek. De az, hogy ezeknek a működésére mekkora hatást tudnak gyakorolni, az eltérő lehet. A változó világgazdasági és hatalmi viszonyok azonban előbb-utóbb szükségessé teszik azt, hogy a G20-on kívül más nemzetközi szervezeteket összetételét is átértékeljék. 2010-ben a Világbank és az IMF megegyezett, hogy növelik egyes ázsiai, afrikai, és délamerikai fejlődő országok szavazatának súlyát a szervezeteken belül. Ez természetesen csak a nyugati országok rovására történhetett meg. Kína része így 2,78%-ról 4,42%-ra nőtt, amivel az USA és Japán után a harmadik helyre került. Így Kínának jelenleg nagyobb szavazati súlya van a Világbankban és az IMF-ben mint az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak és Németországnak.90 Az ENSZ Biztonsági Tanácsának bővítésének kérdése (állandó tagság), azonban már sokkal érzékenyebb téma. A regionális ellentétek megnehezítik az új tagok bevonását. A legvalószínűbb tervek szerint Brazília, Németország, India és Japán esélyesek a tagságra, de elképzelhető, hogy Indonézia, Egyiptom, Nigéria vagy Dél-Afrika kap majd helyet.91 A bővítés azonban megnehezítené a döntéshozatali folyamatot, amit már így is sok esetben holtpontra juttatnak a regionális érdekkülönbségek. Brazília és India számára is nagyon fontos az állandó tagság megszerzése, mivel így szilárdítani tudnák hatalmi pozíciójukat. Ez már előrevetíti a várható problémákat, mivel jelenleg kevés területen tud csak megegyezni India és Kína. Japán felvétele szintén a Kínával szemben álló erőknek kedvezne.
90
Sewell, Chan: Poorer Nations Get Larger Role in World Bank. New York Times, Április 26. 2010. in Kupchan: No One’s World. 91 Kupchan: No One’s World.
44
Világrend az amerikai dominancia után Az Egyesült Államok hegemóniáját valószínűleg jelenleg még nem volna képes átvenni más ország egyedül. Vannak azonban olyan országok, amelyeknek növekvő gazdasági, katonai ereje lehetővé tenné, hogy idővel jelentős hatalmi tényezővé váljanak. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy gazdasági és katonai erő nem feltétlenül elég a dominanciához. Ahhoz, hogy a többi ország legitimként ismerje el a vezető hatalmat, annak ideológiáját, társadalmi rendszerét is el kell fogadniuk. Ezért is valószínűtlen, hogy színre lépjen egy ország, amely képes lenne átvenni az irányítást. Mivel amelyik gazdasági szempontból alkalmas volna, annak legitimitását nem fogadná el a nyugati világ. A legvalószínűbb forgatókönyv az USA hanyatlása után a hatalmi űr kialakulása. 92 Regionális erőközpontok alakulhatnak ki a világban. De a jelenlegi viszonyok alapján, még ez sem biztos, hogy békés módon alakulna ki. Brzezinski szerint elképzelhető, hogy még az Európai Unión belül is polarizálódás történne. Az olaszok és a németek Oroszország felé fordulnának a kereskedelmi kapcsolataik miatt, míg Franciaország és Közép-Európa a politikai integráció felé hajlana. Japán és India elképzelhető, hogy szövetkezne a kínai befolyás növekedése ellen. Mivel jelenleg mindkét ország inkább az Egyesült Államokkal keresi a kapcsolatot, valószínű, hogy nem néznék jó szemmel Kína hatalmi térnyerését. Törökország a régi Oszmán Birodalom területén alakítaná ki saját regionális érdekszféráját, Brazília pedig Dél-Amerikában és a Karibtérség államaiban.93
Az 1. számú ábrán felvázoltam a lehetséges új multipoláris világrendet. Ebben az esetben az USA hatalma regionális szintre korlátozódik. Az Európai Unió előtt több lehetőség áll. Ha törés következik be, akkor egy kisebb Unió keletkezik, ha pedig terjeszkedik, akkor nagyobb, amely magába foglalhatja Törökországot is. Amennyiben Törökország kimarad az EU-ból, és önálló hatalmi tényezővé válik, akkor Brzezinski elképzelése alapján, a régi Oszmán Birodalom területe tartozhat
az érdekszférájába.
Oroszországot önálló
hatalomként tüntettem fel, mert én nem tartom valószínűnek, hogy belátható időn belül csatlakozna valamelyik regionális erőcentrumhoz. Ugyanez a helyzet Kínával. Kínát ellensúlyozva elképzelhető, hogy létrejön indiai, japán és dél-koreai együttműködés. Ez 92 93
Brzezinski: Strategic Vision. Brzezinski: Strategic Vision
45
kiterjedhet esetleg Ausztráliára is, mivel az jelenleg az Egyesült Államokkal áll kapcsolatban. Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság fejlődik a legnagyobb ütemben, ezért valószínű, hogy regionális hatalmi pozícióba kerülhet. Ezt tükrözi, hogy a BRIC országok csoportja, BRICS-re bővült, kiegészítve az afrikai országgal.
1. sz. ábra Multipoláris világrend
forrás: az ábra részben Brzezinski: Strategic Vision c. könyve alapján készült
Az indiai törekvéseket támogatja az Egyesült Államok. Ezt bizonyítja az amerikai támogatás India csatlakozásával kapcsolatban az NSG-hez (Nuclear Supplier Group), ami által India legitim nukleáris hatalommá válik. Az USA és nyugati szövetségeseinek érdekében áll, hogy India képes legyen ellensúlyozni Kínát és Pakisztánt.
Az alábbiakban bemutatom azokat az országokat, amelyek képesek lehetnek hosszútávon domináns szerepet betölteni, és felvázolom, hogy milyen tényezők mutatnak arra, hogy ez bekövetkezzen.
46
Európai Unió Méreteit és gazdasági jellemzőit tekintve az Európai Unió jelentős erőt képvisel. Egyik európai ország sem lenne önállóan képes arra, hogy az új multipoláris világrendben meghatározó erőként lépjen fel. Ezért csak egységként van értelme vizsgálni ebből a szempontból. Calleo szerint egyedül talán az Európai Unió tudná betölteni a globális vezető szerepét, de ehhez centralizáció lenne szükséges. Szerinte ez meg is fog történni. Már önmagában az is nagy előrelépés, hogy a hagyományos állami modellből kilépve az európai országok közös hagyományaik és történelmük alapján egységet alkotva próbálnak érvényesülni a nemzetközi színtéren.94 Véleményem szerint azonban ezek az erények egyben az Unió gyengeségei is. Hiszen jelenleg éppen azért küzdelmes az Unió helyzete, mivel az országok hagyományai különbözőek, még akkor is, ha mind európai, és éppen a közös történelem az, ami sok esetben távol tartja az országokat a szorosabb együttműködéstől. Az erősödő nacionalizmus, a szuverenitás elvesztésétől való félelem olyan tényezők, amelyeket minden európai ország kormánya számításba vesz, és inkább az ideiglenes megoldásokat keresi, mintsem a nagy változtatásokat. Ettől függetlenül természetesen lehetséges, hogy a jövőben kialakuljon egy az amerikai föderációhoz hasonló rendszer, de szerintem ehhez még olyan hosszú idő szükséges, hogy addigra teljesen megváltozhat a globális hatalmi rendszer, amely akkor már lehet akár ázsiai központú is. Az azonban vitathatatlan, hogy ezek, és a többi számos probléma (munkanélküliség, bevándorlás, deficit) ellenére korunk egyik legnagyobb politikai vívmánya az Európai Unió. Brzezinski az EU gyenge pontjának azt tartja, hogy habár vonzó a bevándorlók számára, de nem képes a rendszere mintaként szolgálni. A nemzetközi biztonsági kérdésekben túl passzív, ezért nem képes a stabilitást biztosítani. 95 Ezzel megfosztja magát a globális vezető szerep lehetőségétől.
Alapvetően azonban különböznek az amerikai globális hatalomról alkotott nézetek az európaitól. Az amerikaiak elsősorban az unipoláris hegemóniát tekintik a globális biztonság alappillérének, míg az európaiak inkább a plurális hatalommegosztást. Ez tulajdonképpen egyszerűen abból adódik, hogy az USA képes egyedüli dominanciára, míg 94 95
David Calleo: Follies of Power.pp. 153-154 Brezinski: Strategic Vision.
47
az európai országok egyike sem képes erre, így érdekeiket több pólusú világban lennének képesek hatékonyan képviselni.96 Ez Európai Unió jövője szempontjából nagyon fontos, hogy ha terjeszkedik, akkor milyen irányba teszi azt. Belső társadalmi és gazdasági aspektusokon kívül mérlegelnie kell biztonságpolitikai megfontolásokat is. Brzezinski fontosnak tartja, hogy az EU megfelelően mérlegelje Törökország csatlakozási kérelmét. A félig ázsiai ország kétségkívül a modernizáció útjára lépett, mindemellett megőrizte iszlám vonásait. A sajtószabadság, emberi jogok terén van még bőven hová fejlődniük. Rendszerint az Európai Unió ezért, és a kulturális különbségek miatt nem támogatja a törökök csatlakozását. Ugyanakkor stratégiailag nagyon fontos ország Európa gáz és olajellátásában. A szoros kapcsolat biztosíthatná az energiahordozókhoz való könnyebb hozzájutást. Ezen kívül Törökország nagyon jelentős hadsereggel rendelkezik. A NATO második legnagyobb álló hadserege a törököké, és ahogy eddig is bizonyította, nem vonakodik használni haderejét szükség esetén. Másik előny lehetne, hogy Törökország Európai Unióba történő integrálása bizonyíthatná, hogy képes békében, demokratikusan, modern állami berendezkedéssel élni egy egyébként iszlám ország. Törökország folytonos visszautasítása veszélyes is lehet, mivel idővel az ország büszkesége sérül, és elfordul Európától, másfelé keresve szövetségeseket. Véleményem szerint fontos, hogy az Európai Unió bővítésekor stratégiai és geopolitikai érdekeket is figyelembe vegyenek az országok. Ugyanakkor valóban kérdéses, hogy Törökország képes lenne-e megfelelően integrálódni az Unióba, a kulturális és vallási különbségek miatt. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához még időre van szükség, mivel a jelenlegi helyzetben az európai integráció aligha áll készen egy akkora volumenű vállalkozásra, mint Törökország csatlakozása. Amennyiben azonban az USA hanyatlása bekövetkezik, a hatalmi újrarendeződés során nagyobb szüksége van az Uniónak Törökország barátságára mint ellenségességére. Ha nem is csatlakozik az Európai Unióhoz, a kapcsolatokat mindenképpen szorosra kell fűzni vele, mivel adott esetben Törökország lehet akár Európa egyetlen lehetősége arra, hogy hozzájusson a közép-ázsiai gáz és kőolaj forrásokhoz.
Sőt Brzezinski még tovább megy az Európai Unió távolabbi jövőjével kapcsolatban. Szerinte mindenképpen az lenne a legoptimálisabb, ha végül Oroszország is csatlakozna
96
Calleo: Follies of Power.
48
mind az EU-hoz, mind a NATO-hoz. Ehhez azonban még valóban sok időnek kell eltelnie, az országnak demokratizálódnia kell, és saját érdekeként kell azonosítania a nyugati csatlakozást. Ez a lépés mindenképpen az európai integráció sikerességét bizonyítaná. Az orosz külpolitika inkább önálló hatalmi törekvések felé mutat, mint bármely más országhoz vagy integrációhoz való közeledés irányába. Olyan nagy mértékű ideológiai és kulturális különbségek vannak jelenleg Oroszország és nyugat között, amelyek nem teszik lehetővé az ilyen irányú együttműködést. Természetesen az Unió bővítése szavatolni tudná az EU gazdasági és katonai biztonságát hosszú távon, nem beszélve arról, hogy az ukrán-orosz területi vitákat is rendezné.
Ezek azonban csak nagyon hosszú távú tervek lehetnek. Napjainkban inkább a széthúzás jellemzi az integrációt, mint a bővítés. Jelenleg az Európai Unió tagországaiban egyre nagyobb mértékben terjednek a nacionalista eszmék. Szélsőjobboldali pártok kerültek a parlamentbe Magyarországon, Svédországban, a híresen toleráns Hollandiában (csupán 7 hellyel birtokol kevesebbet, mint a vezető párt), Finnországban. De több más országban is, ahol nem kaptak mandátumot szélsőjobboldali pártok, olyan pártok kerültek hatalomra, amik nem szimpatizálnak az Európai Unióval. Erre példa Nagy-Britannia, ahol a konzervatív párt ismerten EU ellenes vagy akár Belgium. Az EU népszerűsége Németországban is csökkent, egyes források a francia-német távolodás kérdésével foglalkoznak.97 Ez a probléma felvetés időről-időre visszatér, de a két ország közötti szakításra eddig még nem került sor. A növekvő euro-szkepticizmus rontja az integráció jövőjével kapcsolatos kilátásokat, Németország befelé fordulása pedig ellehetetleníti a továbbfejlődést. Súlyos veszteséget jelentene, ha az EU legnagyobb gazdasága elvesztené az integrációba vetett hitét. Pedig, ha az Európai Unió képes lenne egységet alkotni (akár politikai integráció révén), akkor nyilvánvalóan kiaknázhatók lennének azok a méretgazdaságossági előnyök, amik egyelőre még csak statisztikailag nyilvánulnak meg. A tagországok közvéleményének kedvezőtlen megítélése miatt azonban egyik párt sem meri vállalni egyelőre az integráció mélyítésének eszméjét.
Ezen kívül az integrációt súlyos problémák terhelik, amikre
megoldást kell találni a közeljövőben. Ilyen problémák például a bevándorlás, az elöregedő népesség, a nyugdíjrendszer elégtelensége. A változó hatalmi viszonyok között fontos az
97
Kupchan: No One’s World. pp. 152-156
49
Unió számára, hogy megtartsa egységét, különben a szétszóródó európai országok könnyen kiszolgáltatott helyzetben találhatják magukat az új világrendben. Ha pedig Amerika végül növekvő adóssága miatt arra kényszerül, hogy feladjon valamit érdekeltségei közül, akkor elképzelhető, hogy az európai védelmi rendszerbe fektetett erőforrásait fogja kivonni először. A közel-keleti, vagy a távol-keleti régiók feladása sokkal súlyosabb veszteséget jelentene számára, mint az egyébként is vonakodó európaié. A jövőben azonban mind Európa, mind az USA elsődleges érdekét egy erős Európai Unió jelentené.
Kína Kína jelenleg még nem elég fejlett erre a szerepre sem gazdasági, sem katonai szempontból. Egyes források azonban arra utalnak, hogy kicsit több mint egy évtized múlva, már Kína lehet a vezető hatalom. Jelenleg azonban még Kínának sem áll érdekében az USA hanyatlása, mivel egyelőre még nem volna képes átvenni a helyét. Elsősorban Kína fantasztikus ütemű GDP növekedése az, amely erre a szerepre feljogosítja.
De hiába a gazdasági növekedés, a jövedelmi egyenlőtlenség olyan nagy mértékűek, hogy ez előbb-utóbb társadalmi elégedetlenséghez fog vezetni. A új középosztály más politikai és társadalmi elvárásokkal rendelkezik. Előbb utóbb szélesebb körű politikai jogokat fognak követelni. Az alulfizetett kínai termelőmunkások csak most kezdenek rájönni, hogy mekkora jövedelmi különbségek vannak köztük és az új középosztály között. A kínai vezetés azonban nem valószínű, hogy a közeljövőben demokratizálódást tenne lehetővé, hiszen bizonyos szempontból a központi irányítású rendszernek köszönhető Kína hatalmas növekedése. A demokratikus kormányzás kialakulásához idő kell, és a belpolitikai versengés lehetséges, hogy nem tenne lehetővé ilyen határozattan növekvő gazdasági teljesítményt. Amíg Kína fejlődik, és nemzetközi pozíciója javul, addig a nép elfogadja az autokratikus vezetést. De azért a kommunista párt félelme a hatalom elvesztésével kapcsolatban, egészen biztos nem alaptalan. A demokratizálódási hullám előbb-utóbb Kínát is eléri. Habár a nyugati modell már korántsem olyan vonzó, mint az eddigi évtizedekben volt.
50
Elképzelhető, hogy valamilyen szinten demokratizálódik Kína, de alapvetően egy új, a nyugatitól eltérő rendszert alakít ki. Hasonlóan ahhoz, ahogy jelenlegi rendszerét is kialakította. A körülményekhez való alkalmazkodási képesség jellemzi Kínát, ez pedig lehetővé teszi, hogy végeredményben egy olyan modellt hozzon létre, amely a nép számára is megfelelő, ugyanakkor biztosítja a fejlődést is.
Egy többpólusú világrendben, ahol esetleg Kína és Oroszoroszág jelentős hatalmat képviselne, a politikai berendezkedésük hatással lehetne a többi országra is. Kagan rámutat, hogy amikor a fasizmus teret nyert az európai nagyhatalmak között, akkor számos más országban is fasiszta pártok emelkedtek ki, hasonlóan a szovjet hatalom terjedése idején terjedtek a szocialista pártok. Amikor az USA vált egyedüli szuperhatalommá, akkor a demokráciák kezdtek gomba módjára terjedni. Ezt tovább gondolva elképzelhető, hogy egy kínai vagy orosz vezető hatalom hatására több országban a demokrácia helyett újra autokratikus vonások alakulhatnak ki. A növekvő gazdaságok hajtóerejét azonban a nyitott piacgazdaság jelenti, az exportvolumen fenntartása és tőkeáramlás fontos a gazdaság számára. Kagan szerint azonban a liberális piacgazdaság nem önfenntartó, hanem a meglétéhez szükséges olyan jelentős potenciállal rendelkező hatalom, amely képes koordinálni és irányítani azt. A kérdés az, hogy az USA helyett ezt a szerepet képes lenne-e betölteni akár Kína akár bármely más autokrata berendezkedésű állam, ahol még csak kezdetleges stádiumban van a liberalizáció. Ami biztos, hogy a belpolitikai gyengeség alááshatja Kína világhatalmi aspirációját.
Geopolitikai szempontból sincs Kína annyira kedvező helyzetben, mint az USA. Az amerikaiak biztonságát hosszú időn keresztül az izoláltság jelentette. Kínát ezzel szemben olyan országok környezik, amelyekkel a kapcsolata korántsem mondható kiegyensúlyozottnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy sem Oroszország, sem Japán, sem India nem fogadná jó szívvel a kínai „hatalomátvételt” az Egyesült Államoktól. Kína így nehéz helyzetbe kerülhet, mivel elhelyezkedése révén stratégiailag könnyen körbekeríthető. Japán útját állja a Csendes-óceán felé, Oroszország elválasztja Európától, India pedig veszélyeztetheti a Közel-Kelet felé irányuló forgalmát.98
98
Brzezinski: Strategic Vision
51
Kína számára nagyon fontos a Malakka-szoros átjárhatósága. Az ettől való függés csökkentése érdekében különböző törekvései vannak arra, hogy más szállítási útvonalat alakítson ki magának. Kína Pakisztánt próbálja felhasználni annak érdekében, hogy India katonai befolyását csökkentse. Különösen veszélyes lehet a konfliktus e három nukleáris fegyverekkel rendelkező ország között, mivel egy kis háború talán nem oldaná meg a problémákat, de egy nagy egészen biztos katasztrofális következményekkel járna.
Kína úgy tűnik, hogy a tengeri útvonalak ellenőrzésére törekedik. Bizonyítja ezt állandósult vitája a Dél-kínai-tenger birtoklásáért, amely komoly konfliktusok forrása lehet, tekintetbe véve, hogy fontos kereskedelmi útvonalak haladnak rajta keresztül, illetve gazdag kőolajban és földgázban.99 Jelenleg a tengeri áruszállítást tekintve, az USA képes haditengerészetével garantálni az áruk szabad áramlását. 100 Kína számára további jelentős nehézségeket jelent, hogy a környező ázsiai országok inkább az USA szövetségesei. Valójában az Egyesült Államok komoly forrásokat fordít arra, hogy megőrizze hatalmát a térségben. Valószínűbbnek tűnik, hogy hamarabb fog belső problémái miatt önként távozni, minthogy Kína képes lenne erre kényszeríteni.
A 2. számú ábrán látható, hogy komoly haderő állomásozik Japánban és Dél-Koreában. Jelentős a Diego Garcia bázis (Indiai-óceán), amely brit tulajdonban van, de az amerikai hadsereg bázisaként működik. Amerikaiak állomásoznak a Marshall-szigeteken is. Szintén vannak amerikai katonák Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken, de tárgyal az USA a katonai jelenlét növeléséről, főleg a Dél-Kínai-tengeren. Szingapúrban a legújabb hadihajók állomásoztatását tervezik az amerikaiak a Malakka-szoros megfigyelése érdekében.101 De használhatnak az amerikaiak katonai létesítményeket Indonéziában és Malajziában is. Kína nyugati oldalán jelentősebb katonai erő található Afganisztánban és Kirgizisztánban.
99
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2011/06/29/novekv_feszultsegek_a_del-kinai-tengeren/ Kagan: The World America Made. 101 http://www.indianexpress.com/news/us-military-in-asia-places-not-bases/906553/1 100
52
2. sz. ábra Jelentősebb amerikai támaszpontok a világon
a kép a Base Structure Report, a globalresearch és a geopoliticalmonitor adatai alapján készült 102
India India a ’90-es évek óta jelentős gazdasági növekedést könyvelhet el. 1998 óta nukleáris fegyverekkel rendelkezik.
103
A nemzetközi kereskedelem és beruházás
liberalizációja biztosította az ország számára, hogy export orientált, szolgáltatásokon és fejlett technológián alapuló dinamikusan fejlődő gazdasággá váljon. Ugyanakkor számos egyéb tényező van, amely hátráltatja fejlődését. A szegénység hatalmas problémát jelent, 2011-ben 410 millió ember élt Indiában ENSZ által meghatározott szegénységi küszöb alatt. Ez a lakosság 37,2%-át teszi ki. Az indiai munkaerő legnagyobb része még mindig a 102
http://www.defense.gov/pubs/pdfs/2009baseline.pdf, http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=5564 http://www.geopoliticalmonitor.com/us-military-bases-a-global-footprint-1/ 103 Brzezinski: Strategic Vision.
53
mezőgazdaságból él. Habár az utak, repülőterek, kikötők, telekommunikációs rendszerek jelentősen fejlődtek az utóbbi időben, az oktatás és az egészségügy még mindig elmaradott. 104 A vallási, nyelvi, etnikai különbségek, magas írástudatlanság, szociális problémák, mind olyan komoly kihívásokat jelentenek, amelyeknek megoldására még nagyon sok energiát kell fordítani. Ezeknek a problémáknak a megoldása azonban nagyon sürgős, mert könnyen zavargások alakulhatnak ki, ami aláássa India további pozitív gazdasági kilátásait. Valójában az indiai demokrácia komoly próbája az lesz, amikor a politika széleskörűen foglalkoztatni fogja az embereket, és nem csak egy szűkebb elitre korlátozódik a véleményalkotás.105
Gazdasági szempontból India egyre nagyobb mértékben próbálja biztosítani az energiához való hozzájutását. Stratégiai kapcsolatot létesített az olajkitermelő országokkal. Iránnal is szoros kapcsolatot épített ki, amely elsősorban az energiaellátásra irányul, de lehetséges, hogy katonai jellegű megállapodás is létrejön a két ország között. Olaj és gázvezeték építését tervezi, de egyelőre még nagy mértékben függ a tengeri szállítástól. Katonai kiadásait is jelentős mértékben növelte, amelyek elsősorban a tengerészeti flotta fejlesztésére irányulnak. Ennek segítségével ellenőrzése alatt tarthatja az Indiai-óceánt, és később akár a Dél-kínai tengert. Ezen kívül nagy hatótávolságú rakéták fejlesztésén is dolgozik, amelyek végül elérhetik Kínát, vagy akár még messzebbi célpontokat is.106 India diplomáciai szempontból nagyon kényes helyzetben van, mivel fontos partnere Izrael is és Irán is. Utóbbinak India a legnagyobb nyersolaj felvásárlója (még akkor is, ha az USA és nyugat próbál nyomást gyakorolni az olajvásárlás csökkentése érdekében). Valójában India és Irán kapcsolata fejtörést okoz Washingtonban. Mindenképpen súlyos következményekkel jár, ha nem becsülik fel megfelelően India szándékait. Hiszen az USA nagy mértékben támogatja India fegyverkezési ambícióit, az pedig elképzelhető, hogy szintén katonai célzattal együttműködésre lép Iránnal.
Területi konfliktusai is hátráltatják geopolitikai törekvéseit: India és Kína között lehet konfliktus Aranachal Pradesh miatt, India és Pakisztán között Kashmir miatt. 107 India a legvalószínűbben Kínára jelenthet veszélyt, mivel ázsiai regionális hatalommá fejlődhet. 104
Robinson, David A.: India’s Rise as a Great Power, Part one: Regional and Global Implications http://www.futuredirections.org.au/publications/associate-papers/137-indias-rise-as-a-great-power-part-oneregional-and-global-implications.html 105 Brzezinski: Strategic Vision. 106 Robinson, David A.: India’s Rise as a Great Power, Part one: Regional and Global Implications 107 Robert Kagan: The World America Made. pp.66-67
54
Jelenleg az USA széleskörű támogatását élvezi (katonai fejlesztések, nukleáris kutatások terén is), de amennyiben a fegyverkezése túlzottan nagy mértékű lenne, és az fenyegetést jelentene Amerikára vagy Európára nézve, akkor valószínűleg változna a helyzet.
A hatalmi potenciál tekintetében reális esély van arra, hogy idővel (akár a következő 20 évben) Kína és India egyre több területen megelőzze az Egyesült Államokat. Ezek az országok regionális szinten mindenképpen komoly eséllyel rendelkeznek arra, hogy kiszorítsák az USA befolyását, és megszüntessék ezzel annak hegemón jellegű hatalmát. Fejlődésük ütemét tekintve (amennyiben belső problémáikat képesek megfelelően kezelni), egyfajta globális szintű befolyás kiterjesztésére is lehetőség adódhat. Ehhez azonban még jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie. A kínai és indiai fejlődés, a növekvő gazdasági erő mértékéhez képest jelentősen gyengébbek azok az országok amelyekre a továbbiakban ki fogok térni. Mégis érdemes megemlíteni azokat, mert egy esetleges új világrendben, ahol multipoláris hatalmi rendszer alakul ki, regionális szinten előretérbe kerülhetnek, és saját befolyási övezetet alakíthatnak ki. Területük kiterjedéséből, ásványkincsekkel való ellátottságukból, vagy kiemelkedő gazdasági növekedésükből adódóan figyelemre méltóak ezek az országok. Gyengeségeik miatt egyelőre megjósolhatatlan, hogy fejlődésük meddig lesz tartható, és képesek leszneke regionálisan hatalmi helyzetbe kerülni. Az is lehetséges, hogy Japán sorsára jutnak, amelynek a II. világháborús pusztításból feléledő gazdasága olyan nagymértékű növekedésen ment keresztül egészen a ’80-as ’90-es évekig, amely alapján sokan komoly jövőt jósolhattak neki. A növekedés azonban megtorpant, sőt a gazdaság tartós recesszióba süllyedt, romba döntve ezáltal a pozitív jövőképet.
Oroszoroszág Az orosz külpolitikát bizonyos szempontból ellentmondásosság jellemzi. A hidegháború után a nyugathoz akart tartozni, ez a törekvése nem talált támogatásra. Az USA jobban szeretett volna egy távoli gyengébb Oroszországot, mint egy olyat, amely osztozik vele a hatalomban. A hidegháborús időszak után könnyen elképzelhető, hogy
55
bizalmatlan volt az amerikai vezetés az oroszokkal szemben. Ezek után Moszkva kelet felé fordult.108 Oroszország számára a legnagyobb kihívást a kínai növekedés jelenti. Habár kereskedelmi kapcsolataik egyre javulnak, az oroszok figyelme nyugat felé irányul, mivel innen tesznek szert technológiai újításaikra. Oroszország nemzetközi együttműködése főként biztonsági kérdésekben valószínű, gazdasági téren kevésbé hajlik a kooperációra. Ennek oka főként az export struktúrájából ered. Legjelentősebbek gáz és olajszállításai, amelyek terén nincs erős versenyhelyzet, nem fűződik érdeke a szabadkereskedelmi egyezményekhez. Arra, hogy gazdaságilag megelőzze az erősödő Kínát elég kevés esély van. A kínai GDP kb. 4-5-ször nagyobb, mint az orosz. A katonai kiadások tekintetében a GDP arányában Oroszország megelőzi Kínát, de összegében vizsgálva kevesebbet költ a védelmére, mint Kína. Kutatás-fejlesztésben hasonlóképpen elmaradott.109 A Shanghaji Együttműködés keretében rendezni tudták viszonyukat, ami korábban meglehetősen rossz volt. A két ország politikai gondolkodásmódja számos területen hasonló.
Mindketten
azt
hangsúlyozzák,
hogy
fontos
számukra
a
nemzetek
szuverenitásának biztosítása, és a be nem avatkozás egymás belügyeibe. Hosszú távon elképzelhető köztük szorosabb együttműködés, de Oroszország valószínűleg csak alárendelt
szerephez
hegemóniájának
juthat
a multipoláris
ellensúlyozása
érdekében
rendszerben. azonban
Az Egyesült elképzelhető,
Államok hogy
az
együttműködésük hosszabb távú lesz. Biztonsági szempontból fenyegetést jelenthet Oroszország törekvése a grúz, dél-oszétiai, abkháziai területeken. Putin retorikájából arra következtethetünk, hogy nem adta még fel ezirányú törekvéseit.
Brazília A Brazíliában végbement demokratizálódás és gazdasági stabilizáció lehetővé tette, hogy növelje jelenlétét és befolyását a világban. Gazdasági növekedése részben Kína kimagasló keresletének köszönhető a brazil termékek iránt. Növekedése olyan ütemű, hogy várhatóan néhány éven belül a világ 5. legnagyobb gazdasága lesz. A szociális 108
Turner, Susan: Russia, China and a multipolar world order: The danger in the undefined. Asian Perspective, vol. 33, No. 1., 2009 pp 159-184. http://www.asianperspective.org/articles/v33n1-f.pdf 109 China, Russia, and the United States – A Shifting Geopolitical Balance. http://carnegie.ru/publications/?fa=47373
56
programoknak köszönhetően több 10 millió brazil került ki a szegénységből. A brazil középosztály jelentős hazai fogyasztóvá lépett elő, ami segíti a gazdasági növekedést. A külföldi működőtőke áramlás tekintetében a környező országok között vezető helyet foglal el. A tőke legnagyobb része az Egyesült Államokból érkezik. Jelentős mértékű infrastrukturális fejlesztéseket tervez az ország vezetése.110
Egyre jelentősebb mértékben vesz részt olyan nemzetközi szervezetek működésében, mint a WTO, ENSZ, G20, IMF és a világbank. Részt vesz a legfontosabb globális veszélyek kezeléséről szóló tanácskozásokon: nukleáris fegyverek proliferációjával, a szegénység csökkentésével, szellemi alkotások tulajdonjogának védelmével és klíma változással kapcsolatban. Kapcsolata az Egyesült Államokkal egyenlőre kiegyensúlyozott, de kérdéses, hogy ez meddig maradhat így, ha valóban vezető szerepre aspirál nemcsak Dél-Amerikában, hanem Latin-Amerikában is, ami pedig az USA érdekszférájához tartozik jelenleg.111 Egyelőre azonban a tények arra mutatnak, hogy egyedül nem lenne képes megkérdőjelezni az USA hegemóniáját a régióban sem.
Dél-Afrikai Köztársaság Az ország jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. A 2008-as válságig gazdasági teljesítménye dinamikusan növekedett. Mivel azonban nagy mértékben integrálódott a globális gazdaságba, így a nyugati országok gazdasági gyengesége hatással van Dél-Afrikára is. 112 Az ország 1994-es demokratizálódása óta versenyképessége növekedett, infrastruktúrája, pénzügyi rendszere rohamosan fejlődött, jogrendszere megfelel a nemzetközi normáknak.113 De nemcsak az ország érdekes, mint feltörekvőben lévő gazdaság, hanem az a tény is, hogy rajta keresztül más afrikai piacokra is eljuthatnak a befektetők. Dél-Afrika gazdasági növekedését segíti, hogy természeti kincsekben gazdag. Fő exportcikkei az arany, gyémánt, platina és fémek, gépek és berendezések. A fő 110
http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/35640.htm Bethell, Leslie: Brazil: regional power, global power. http://www.opendemocracy.net/lesliebethell/brazil-regional-power-global-power 112 http://www.imf.org/external/pubs/ft/survey/so/2012/car011012a.htm 113 http://www.southafrica.info/business/economy/econoverview.htm 111
57
exportpartnerei Japán, USA, Németország, Nagy-Britannia, Kína és Hollandia. Elsősorban gépeket, vegyipari és kőolaj termékeket, tudományos eszközöket importál. Legnagyobb importpartnerei Németország és Kína.114 A többi feltörekvőben lévő regionális gazdasággal szemben, azonban sokkal súlyosabb problémákkal kell megküzdenie Dél-Afrikának. Súlyos gondokat okoz, hogy időnként akadozik az elektromos áram ellátás. Magas a munkanélküliség, nagy a szegények és a HIV fertőzöttek aránya. Az ország regionális hatalmi törekvéseiben jelentős lépést jelentett, hogy felvették a BRIC országok közé, ezzel BRICS-re változtatva a csoportosulást. Ha képes visszanyerni gazdasági dinamizmusát, és megoldani a belső problémákat, akkor a távolabbi jövőben jelentős hatalmi tényező lehet belőle .
Összefoglalás Az USA az első világháborút követően előlépett az európai hatalmak szintjére, globálisan egyre jelentősebb tényezővé vált. A második világháborúban aratott sikerei után hatalma még nagyobb ütemben növekedett, domináns jellege a Szovjetunió összeomlása után már nyilvánvalóvá vált. A ’90-es évektől kezdődően úgy látszott, az USA valóban egyeduralmi helyzetben van, megtehet bármit, amit akar. Az ezután következő események azonban rámutattak arra, hogy hatalma nem korlátlan, habár még mindig jelentős gazdasági és katonai erő szempontjából is. A hidegháború idején a szembenálló felek nem tudták felbecsülni a másik erejét helyesen, leginkább csak találgatások folytak azzal kapcsolatban, hogy melyik a gyengébbik hatalom, USA fog hamarabb összeomlani, vagy az erős Szovjetunió. A történelem aztán cáfolta ezt az elméletet. Az összes birodalom történetében elérkezett egyszer a hanyatlás ideje, nem lesz ez másként az Egyesült Államok esetében sem, a kérdés csupán csak az, hogy ez mikor és hogyan következik be. A mikorra senki sem tud pontos választ adni. A gazdasági jellemzőkből lehet prognózist készíteni, de az eseményeket annyi tényező - köztük sok előreláthatatlan - képes befolyásolni, hogy csak találgatásokra nyílik lehetőség ezek alapján. Függ ez az USA saját teljesítményétől, hogy mennyire képes stabilan tartani 114
http://www.economywatch.com/world_economy/southafrica/export-import.html
58
gazdaságát és társadalmi rendszerét. De attól is függ, hogy a feltörekvőben lévő országok lendülete képes-e kitartani. Azoknak a belpolitikai rendszere meddig képes stabil maradni, vagy ha változik, akkor ez békésen megy-e végbe vagy sem. Ami valószínű, hogy az USA hatalma nem fog egyik percről a másikra összeomlani. Ha csökken is a befolyása, akkor az várhatóan lassú és fokozatos lesz. Ez alatt az idő alatt lehetősége lesz a világ országainak arra, hogy képességeikhez mérten alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz, kialakítsák az új rendszert, amiben már nem vagy csak kis mértékben támaszkodhatnak az USA segítségére. Az átmenet minél gyorsabban zajlik le, annál valószínűbb, hogy lesznek konfliktusok. Ha az USA megfelelő diplomáciai lépéseket tesz, és önfenntartásra képes rendszereket hagy maga mögött, elképzelhető, hogy békés lesz a változás. Ez azonban nagyon nagy és nehéz feladat, mert sok esetben a regionális érdekek az országok számára fontosabbak a globális érdekeknél. Ha mindig racionális döntések mozgatták volna az országokat, akkor számos háború elkerülhető lett volna. De az emberi természetből adódóan sokszor a saját érdekek kerülnek előtérbe, és az országok agressziót követnek el akkor is, ha annak következményei beláthatatlanok. Ezért reális lehetőség van arra, hogy az USA hatalmának hanyatlásával egy olyan korszak következik be, amelyet kaotikus viszonyok jellemeznek.
A multipoláris világrendben több lehetséges alternatív lehetőség is kínálkozik. Valószínű, hogy regionális erőközpontok fognak kialakulni, ezek központjában állhat az USA, Brazília, Kína, az Európai Unió, esetleg Törökország és Oroszország. Az országok között létrejövő megállapodások fogják meghatározni, hogy melyik ország melyik blokkhoz tartozik majd. A konfliktusok kialakulására a legnagyobb esély Ázsiában van, az országok itt már kezdenek egymással szemben álló erővonalak köré rendeződni. Reális lehetőség van arra, hogy a hatalmat nem lesznek képesek békés úton elosztani. A globális biztonság szempontjából nagyon fontos, hogy a világ országai, köztük az USA is, mindent megtegyen azért, hogy ez a konfrontáció elkerülhető legyen. Felvetődik a kérdés, hogy mit tehet az USA jelenlegi helyzetében. A befolyási övezeteinek megtartásához stabil gazdasági háttér szükséges, ugyanez kell ahhoz, hogy társadalmi stabilitását képes legyen megőrizni. Éppen ezért elsősorban megfelelően szabályoznia kell a pénzügyi rendszerét. Gazdaságot ösztönző lépésekre van szükség, hogy képes legyen megfelelő növekedést produkálni. Nagyon fontos, hogy megőrizze innovációs képességét, 59
a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetést ezért nem tanácsos csökkenteni. Véleményem szerint most még van lehetőség arra, hogy a belső problémái megoldására koncentrálja erejét, akkor is, ha ehhez el kell vonnia bizonyos forrásokat a tengerentúli érdekeltségeitől. A belső gyengeségek ugyanis előbb-utóbb mindenképpen alá fogják ásni külső erejét. Éppen ezért, addig kell a gazdasági és társadalmi problémák megoldásával foglalkozni, amíg azok nem nőnek kezelhetetlen méretűre (vagy éppen csak hatalmas pénzügyi ráfordítással kezelhetővé), és amíg a feltörekvő vetélytársak maguk sem elég erősek ahhoz, hogy komolyan veszélyeztessék az amerikai érdekeket. Ha továbbra sem lesz képes Amerika megoldani ezeket a problémákat, akkor a regionális hatalmi pozícióra törekvő országok további erősödése miatt csak még nagyobb erőforrásokkal lesz képes a befolyása megtartására. Ezáltal olyan versenyhelyzet jön létre, amelyből egyáltalán nem garantálható, hogy az USA fog győztesen kikerülni.
Befejezés A kialakulóban lévő új világrendben minden országnak meg kell találnia a maga helyét. A régiókban úgy látszik, hogy már kiemelkedőben van egy-egy ország, amely hatalmi pozícióba kerülhet. Ezeknek az országoknak a fejlődési üteme ugyanakkor különböző. Sok tekintetben hasonlóak, de mind kultúrájukban, belpolitikai rendszerükben eltérnek. A problémák is mindenhol más megoldást kívánnak. A világ hatalmi elrendezését az fogja eldönteni, hogy melyik ország hogyan képes saját belső problémáin túljutni, és hogy gazdasága meddig képes növekedni. A Föld erőforrásait kimerítve azonban reális esély van rá, hogy végül nem az kerül vezető helyzetbe, aki a legnagyobb reál GDP növekedést éri el, hanem az, aki megfelelő technológiával rendelkezik ahhoz, hogy fenntartsa gazdaságát.
60
I.
számú melléklet Kutatásfejlesztési ráfordítások országonként
K+F volumen 2000 Kutatás-fejlesztésre 1000 fő millió dollárbanfordított bruttó foglalkoztatottra állandó árak és hazai kiadások a jutó kutatók vásárlóerőparitás GDP százalékában száma mellett USA CHN JPN DEU KOR FRA
2,7 1,7 3,3 2,8 3,4 2,1
9,5 1,5 10,4 7,7 10,0 8,9
311 210,1 125 747,6 113 151,6 62 372,8 38 272,8 36 828,4
GBR CAN RUS ITA AUS ESP SWE NLD CHE AUT TUR BEL FIN DNK MEX POL ZAF NOR PRT CZE IRL HUN GRC NZL SVN CHL LUX SVK ISL EST
1,9 1,9 1,2 1,3 2,2 1,4 3,6 1,8 3,0 2,8 0,8 2,0 4,0 3,0 0,4 0,7 0,9 1,8 1,7 1,5 1,8 1,1 0,6 1,2 1,9 0,4 1,7 0,5 2,6 1,4
8,3 8,6 6,4 4,1 8,4 7,0 10,5 5,4 5,6 8,5 2,7 8,4 16,6 12,3 0,9 3,9 1,4 10,1 9,1 5,5 7,7 5,0 4,4 10,8 7,7 0,9 6,8 6,1 12,9 7,2
32 308,8 19 564,1 19 012,5 18 710,4 15 390,2 14 591,1 10 379,5 9 568,4 7 973,7 7 240,9 6 699,4 6 232,1 6 104,1 4 867,4 4 367,7 3 850,2 3 812,1 3 558,2 3 166,8 3 144,7 2 526,6 1 693,7 1 587,2 1 211,3 833,4 786,7 512,8 437,5 296,8 272,7
Egyesült Államok Kína Japán Németország Dél-Korea Franciaország Egyesült Királyság Kanada Oroszország Olaszország Ausztrália Spanyolország Svédország Hollandia Svájc Ausztria Törökország Belgium Finnország Dánia Mexikó Lengyelország Dél-Afrika Norvégia Portugália Csehország Írország Magyarország Görögország Új-Zéland Szlovénia Chile Luxemburg Szlovákia Izland Észtország
Ausztrália (2008), Kanada (2008), Chile (2008), Franciaország (2008), Görögország (2007), Izland (2008), Korea (2008), Mexikó (2007), Mexikó (2007), Dél-Afrika (2008), Svájc (2008) (2007).
61
forrás: R&D in OECD and non-OECD countries, 2009. http://www.oecd.org/document/10/0,3746,en_2649_33703_39493962_1_1_1_1,00.html
II. számú melléklet Katonai kiadások a GDP%-ban.
Ország Arab országok Euro zóna EuropaiUnió Közepes jövedelmű országok Dél-Ázsia Fekete-Afrika (minden jövedelem) Világ Afganisztán Argentína Ausztrália Brazília Kambodzsa Kanada Kína Kuba Egyiptom. Franciaország Grúzia Németország India Indonézia Irán. Irak Izrael Japán Jordánia Korea (dél). Kuvait Libanon Libéria Líbia Malaysia Mexikó Omán Pakisztán
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 5,74 5,39 4,99 4,72 4,88 4,62 6,06 5,87 1,75 1,73 1,68 1,64 1,59 1,63 1,73 1,64 1,88 1,84 1,80 1,75 1,71 1,74 1,83 1,76 2,18 2,12 2,09 2,06 2,01 2,04 2,21 2,04 2,81 2,85 2,76 2,56 2,41 2,56 2,63 2,42 1,74 1,74 1,67 1,61 1,43 1,45 1,63 1,57 2,47 2,47 2,47 2,44 2,40 2,47 2,70 2,62 2,01 1,99 1,63 1,61 2,20 1,91 1,76 1,06 0,96 0,93 0,86 0,88 0,85 0,97 0,90 1,90 1,89 1,87 1,89 1,88 1,88 1,94 1,52 1,47 1,54 1,51 1,50 1,48 1,61 1,61 1,45 1,27 1,12 1,10 1,11 1,22 1,83 1,15 1,14 1,15 1,16 1,22 1,29 1,46 1,45 2,12 2,07 2,05 2,09 2,06 2,03 2,21 2,01 3,51 3,41 3,85 3,21 3,20 3,20 3,34 3,03 2,85 2,74 2,50 2,29 2,14 2,00 2,56 2,58 2,48 2,42 2,35 2,33 2,55 2,32 1,07 1,37 3,34 5,22 9,16 8,52 5,60 3,90 1,45 1,39 1,38 1,31 1,28 1,33 1,44 1,38 2,76 2,83 2,73 2,50 2,32 2,51 2,65 2,40 1,34 1,28 1,15 1,09 1,18 0,97 0,87 1,02 2,74 3,05 3,51 3,68 2,73 1,92 2,38 3,58 3,20 3,41 6,15 6,38 5,97 8,56 7,75 7,59 7,62 7,14 6,86 6,33 6,46 1,01 0,98 0,97 0,95 0,92 0,94 1,01 1,00 6,00 5,14 4,80 4,48 5,81 5,91 5,60 5,20 2,46 2,47 2,62 2,65 2,64 2,80 2,92 2,72 6,54 5,81 4,34 3,56 3,62 3,00 4,02 4,60 4,38 4,40 4,50 4,60 3,89 4,08 4,19 0,18 0,69 1,51 0,64 0,48 0,46 0,82 2,27 2,06 1,52 1,12 0,92 1,18 2,61 2,26 2,26 2,09 2,13 1,98 2,01 1,53 0,46 0,41 0,43 0,43 0,46 0,45 0,54 0,52 12,19 12,06 11,82 10,95 10,32 7,62 9,58 4,25 4,11 4,04 3,76 3,57 3,43 3,24 3,24
62
Fülöp-szigetek Oroszország Szaúd-Arábia Dél-Afrikai Közt. Szíria Thaiföld Törökország Egyesült Arab Emirátusok Egyesült Királyság Egyesült Államok
0,98 4,30 8,74 1,64 6,25 1,35 3,39 5,40 2,52 3,74
0,86 3,85 8,35 1,51 5,54 1,14 2,78 5,15 2,45 3,93
0,84 3,73 8,05 1,53 5,03 1,10 2,50 4,16 2,42 4,00
0,82 3,59 8,29 1,42 4,39 1,08 2,54 3,75 2,35 3,96
forrás: Világbank http://data.worldbank.org/indicator/MS.MIL.XPND.GD.ZS/countries?display=default
63
0,90 3,44 9,21 1,31 4,10 1,35 2,17 3,84 2,35 3,98
0,80 0,78 0,81 3,51 4,36 3,96 8,02 11,08 10,41 1,27 1,35 1,24 3,55 4,03 3,94 1,57 1,86 1,52 2,35 2,65 2,38 4,26 5,83 5,40 2,47 2,67 2,65 4,34 4,76 4,79
Irodalomjegyzék Könyvek: Benczes István et al.: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest 2009 pp. 284316 Brzezinski, Zbigniew: Strategic Vision. America and the Crisis of Global Power. Basic Books, New York. 2012. Calleo, David: Follies of Power. America’s Unipolar Fantasy. Cambridge University Press, 2009. Kagan, Robert: The World America Made. Alfred. A. Knopf. New York, 2012 Kennedy, Paul: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500-200. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1992. Kupchan, Charles A.: No One’s World. The West, the Rising Rest, and the Coming Global Turn. Oxford University Press, 2012. Lowenstein, Roger: The End of Wall Street. Penguin Press, 2010 In: Brzezinski, Zbigniew: Strategic Vision. America and the Crisis of Global Power. Basic Books, New York. 2012.
Folyóiratok és jelentések: Yan Xuetong: How China Can Defeat America. New York Times, November 2011. In: Robert Kagan: The World America Made. Alfred. A. Knopf. New York, 2012. pp 58 Lindsay, James M.: George W. Bush, Barack Obama and the future of US global leadership. International Affairs, Vol. 87, Issue 4, 2011 július. pp. 765-779 Magyarics Tamás: Az unipoláris rend menedzselése. Az Egyesült Államok hegemóniája a hidegháború után. 2010. http://www.kulugyiintezet.hu/doc/files/Projektek/OTKA/OTKAMTdecember.pdf letöltés ideje: 2012. 02.01 Magyarics Tamás: Állandóság és változás az Egyesült Államok külpolitikai identitásában és eszköztárában. http://www.kulugyiintezet.hu/doc/files/Projektek/OTKA/OTKA_Magyarics.pdf letöltés ideje: 2012.03.13 Sewell, Chan: Poorer Nations Get Larger Role in World Bank. New York Times, Április 26. 2010. in Kupchan, Charles A.: No One’s World. The West, the Rising Rest, and the Coming Global Turn. Oxford University Press, 2012.
64
Robinson, David A.: India’s Rise as a Great Power, Part one: Regional and Global Implications 2011. július 7. http://www.futuredirections.org.au/publications/associate-papers/137-indias-rise-as-a-greatpower-part-one-regional-and-global-implications.html letöltés ideje: 2012.04.11 Turner, Susan: Russia, China and a multipolar world order: The danger in the undefined. Asian
Perspective,
vol.
33,
No.
1.,
2009
pp
159-184.
http://www.asianperspective.org/articles/v33n1-f.pdf letöltés ideje: 2012.04.10 Department of Defense: Base Structure Report. Fiscal Year 2009 Baseline (A summary of DoD’s Real Property Inventory) http://www.defense.gov/pubs/pdfs/2009baseline.pdf letöltés ideje: 2012.03.30 R&D in OECD and non-OECD countries, 2009. http://www.oecd.org/document/10/0,3746,en_2649_33703_39493962_1_1_1_1,00.html letöltés ideje: 2012. 03.21. Foreign Direct Investment in the United States. Executive Summary. U.S Department of Commerce. 2011 http://www.esa.doc.gov/sites/default/files/reports/documents/fdiesaissuebriefno2061411final. pdf letöltés ideje: 2012.04.01 FDI in figures. 2012 Január. http://www.oecd.org/dataoecd/60/43/48462282.pdf letöltés ideje: 2012.04.01 Nanto, Dick K.- Donelly, J. Michael: U.S. International Trade: Trends and Forecasts. 2011. http://fpc.state.gov/documents/organization/174192.pdf letöltés ideje: 2012.04.05 U.S Sustainability Report. 2011 http://www.imf.org/external/np/country/2011/mapus.pdf letöltés ideje: 2012.03.01 CMA Global Sovereign Credit Risk Report. 4th Quarter 2011. http://www.cmavision.com/images/uploads/docs/CMA_Global_Sovereign_Credit_Risk_Repo rt_Q4_2011.pdf letöltés ideje: 2012.04.02 Sustaining U.S. Global Leadership: Priorities for 21st Century Defense. 2012 január. http://www.defense.gov/news/Defense_Strategic_Guidance.pdf letöltés ideje: 2012.04.09 65
Human Development Report 2011. http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2011_EN_Complete.pdf letöltés ideje: 2012. 04.13. Direct
Investment
Positions
for
2010.
Country
and
Industry
Detail.
http://www.bea.gov/scb/pdf/2011/07%20July/0711_direct.pdf letöltés ideje: 2012.04.13. Economic Research Service, USDA, International Macroeconomic Data Set 2012. jan. 27. http://www.ers.usda.gov/Data/Macroeconomics/ letöltés ideje: 2012.04.09 The United States Spillover Report – 2011 Article IV. Consultation. http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2011/cr11203.pdf letöltés ideje: 2012.04.08 The Global Innovation Index 2011. INSEAD http://www.globalinnovationindex.org/gii/GII%20COMPLETE_PRINTWEB.pdf letöltés ideje: 2012.04.09 The Global Competitiveness Index 2011-2012. http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf letöltés ideje: 2012.04.09 U.S. Economic Footprint. Center for Sustainable Systems. http://css.snre.umich.edu/css_doc/CSS08-08.pdf letöltés ideje: 2012.04.10 The Changing Demographic Profile of the United States. Congressional Research Service. http://www.fas.org/sgp/crs/misc/RL32701.pdf letöltés ideje: 2012.04.09
Internetes források: The
World
Factbook.
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-
Factbook.
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-
factbook/geos/us.html letöltés ideje: 2012.04.08 The
World
factbook/rankorder/2172rank.html?countryName=United%20States&countryCode=us®io nCode=noa&rank=42#us letöltés ideje: 2012.04.08
66
The
World
Factbook.
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-
factbook/rankorder/2186rank.html?countryName=United%20States&countryCode=us®io nCode=noa&rank=32#us letöltés ideje: 2012.04.08 Anders Fogh Rasmussen: NATO after Lybia. The Atlantic Alliance in Austere Times. 2011. július-augusztus http://www.nato.int/cps/en/natolive/opinions_75836.htm letöltés ideje: 2012.03.06 http://articles.businessinsider.com/2011-01-14/markets/29973919_1_national-debt-publicdebt-oil-exporters letöltés ideje: 2012.04.05 Libya: Where do NATO countries stand? http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-13092451 letöltés ideje: 2012.03.09. http://worldpublicopinion.org/pipa/articles/international_security_bt/703.php?lb=btis&pnt=70 3&nid=&id= 2012.03.08 http://www.nato.int/cps/en/SID-9DF2C316-5FC16AF0/natolive/news_84287.htm letöltés ideje: 2012.03.07 http://useconomy.about.com/od/worldeconomy/p/What-Is-the-US-Debt-to-China.htm letöltés ideje: 2012.04.07 http://www.smartplanet.com/blog/business-brains/united-states-will-lead-2011-r-d-fundingchina-now-no-2/12616 letöltés ideje: 2012.04.04 http://data.worldbank.org/indicator/MS.MIL.XPND.GD.ZS/countries?display=default letöltés ideje: 2012.03.29 http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2011/06/29/novekv_feszultsegek_a_del-kinai-tengeren/ letöltés ideje: 2012.03.28 http://www.indianexpress.com/news/us-military-in-asia-places-not-bases/906553/1 letöltés ideje: 2012.04.08 http://www.japanfocus.org/-Peter_J_-Katzenstein/2921 letöltés ideje: 2012.04.08. http://www.mbendi.com/indy/ming/am/us/p0005.htm#sectors letöltés ideje: 2012.04.10. http://www.cfr.org/mexico/us-mexico-relations-1810-present/p19092 letöltés ideje: 2012.04.10
67
http://www.proinno-europe.eu/inno-grips-ii/newsroom/usa-new-global-innovation-policyindex-assesses-innovation-capacity-55-country letöltés ideje: 2012.04.10 Frosty Woolridge: U.S. Infrastructure Decay: cost 2.2 trillion USD. 2011. január 31. http://www.newswithviews.com/Wooldridge/frosty632.htm letöltés ideje: 2012.04.10 China,
Russia,
and
the
United
States
–
A
Shifting
Geopolitical
http://carnegie.ru/publications/?fa=47373 letöltés ideje: 2012.04.10 http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/35640.htm letöltés ideje: 2012.04.11
http://www.imf.org/external/pubs/ft/survey/so/2012/car011012a.htm letöltés ideje: 2012.04.11 http://www.southafrica.info/business/economy/econoverview.htm letöltés ideje: 2012.04.11 http://www.economywatch.com/world_economy/southafrica/export-import.html letöltés ideje: 2012.04.11 http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=5564 letöltés ideje: 2012.04.20 http://www.geopoliticalmonitor.com/us-military-bases-a-global-footprint-1/ letöltés ideje: 2012.04.20.
68
Balance.
