MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
AZ EGYESÜLÉSI JOG TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1945-IG
SZERZŐ: SZABÓNÉ VARGA MARIETTA SZAK: IGAZGATÁSSZERVEZŐ TAGOZAT: LEVELEZŐ KONZULENS: DR. LEHOTAY VERONIKA EGYETEMI TANÁRSEGÉD
MISKOLC 2014
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY
THE LEGAL HISTORY OF THE RIGHT OF ASSOCIATION IN HUNGARY UNTIL 1945
AUTHOR: MARIETTA VARGA SZABÓNÉ BA IN JUDICIAL SYSTEM ADMINISTRATION PART-TIME COURSE CONSULTANT: DR. VERONIKA LEHOTAY
MISKOLC 2014 1
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................. 1 I. Az egyesülési jog kialakulása ............................................................................... 3 1.1 Az egyesülési jog, mint emberi jog ................................................................ 3 1.2 Korporáció-egyesület kapcsolata .................................................................... 5 1.3 Az egyesülési jog szabályozása Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a 1819. században ....................................................................................................... 6 1.4 Egyesületi fogalmak ..................................................................................... 8 II. Az egyesülési jog magyarországi története .........................................................11 2.1 Az egyesülési jog kialakulása Magyarországon..............................................11 2.2. Egyesületek számának változása ...................................................................13 2.3 A Kaszinók ....................................................................................................15 2.4. Az ifjúsági szervezetek .................................................................................16 2.5 Vallási kongregációk ....................................................................................17 2.6. Nőegyletek ..................................................................................................18 2.7 Olvasóegyletek .............................................................................................21 III. Az egyesületi szabályok kronológiája ................................................................23 3.1 Egyesületi szabályozás a gyakorlatban...........................................................23 3.2 Egyesületet szabályozó jogszabálytípusok .....................................................25 3.3. Az egyesülési jogot szabályozó egyes rendelkezések a 19. században ...........26 3.4 Az egyesületi jog 20. századi szabályozása ..................................................29 3.5 Speciális rendelkezések ................................................................................37 Összegzés ...............................................................................................................39 Felhasznált irodalom ...............................................................................................42 Internetes források ...............................................................................................44 Jogszabályjegyzék ...............................................................................................45
„Az egyesülési jog alapvető szabadságjog,amelyet nem az állam "adományoz", hanem a népszuverenitásból következően mindenkit - bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül - megillet.”1
Bevezetés
Szakdolgozatom témája az egyesülési jog történetének bemutatása a kialakulásától egészen a második világháború végéig. Témaválasztásom indoka a jog és a történelem közötti kapcsolat sokszínűsége. Gyakran olvasok történelmi tárgyú írásokat, könyveket és érdekesnek találom, hogyan rajzolódik ki egy uralkodói döntés hátterét jelentő jogi szabályozás. Az egyesülési jog történetét tanulmányozva számos érdekes adatot, információt találtam, ami alapján a társadalom különböző csoportjai életét testközelből is megismerhettem. A társadalom, és ehhez kapcsolódva az állam is folyamatos változásban van. Követve ezzel a fejlődés hol lassabb, hol gyorsabb ütemét. Az egyesülési jog történetének vizsgálatával nagyon jól nyomon követhető az a
folyamatos
változás,
ami
az
emberiség
történetét
jellemzi.
Ez
az
organikustörténelmi fejlődés jellemző a jogra is. A jog és történelem közötti logikai kapcsolat az egyesülési jog történetén keresztül jól szemléltethető. Dolgozatom megírása során két tudományág közötti kapcsolat bemutatására törekedtem.A téma sok szempontból vizsgálható, lehet a jogi szabályozás szemszögéből a különböző egyesületi modellek szempontjából, de akár eszmetörténetileg vagy statisztikai adatok alapján. Az egyesületek jelentősége az egyesülés jogként való elismerésétől egyre nagyobb szerepet játszik a társadalom életében. Az egyesület a közösségi élet kiemelkedő színterévé válik. Elismert tekintélyes egyesülethez való tartozás esetleg tisztségviselés tiszteletet ébresztő közösségi munkának tekintett tevékenység volt. Az egyesületek tevékenysége rendkívül sokrétű az olvasóegyletektől kezdve a vallási vagy nőegyleti munkán keresztül. A nők társadalomban betöltött szerepének változásában is kiemelkedő szerepet játszanak, hiszen a korábbi hagyományos
1
http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/1989-evi-ii-torveny-indokolasa-241331.html(A letöltés ideje: 2014.03.20.).
1
nőszerepből való kilépés egyik első lehetőségét jelentette a 19. század végén 20. század elején. A dolgozat elkészítése során arra törekedtem, hogy minél több szempontból meghatározhassam az egyesülési jog fejlődését. Dolgozatomat több nagyobb részre osztottam melyek egy –egy nagyobb témakört dolgoznak fel. Az első részben az egyesülési jogot, mint alapvető emberi jogot határoztam meg, elsősorban eszmetörténeti szempontokat vizsgáltam, valamint a korszakra jellemző nyugat–európai szabályozást. A második fejezet a különböző egyesületi formákat dolgozza fel kitérve az adott korra jellemző társadalomtörténeti sajátosságokra. A harmadik nagy fejezet az egyesülési jogot szabályozó legkorábbi írásos anyagban fellelhető szabályozástól, a második világháború végéig minden törvényi és rendeleti szabályt tartalmaz kronologikus sorrendben a témával kapcsolatban. Témaválasztásom indoka, hogy mindig érdekelt a történelem és jog kapcsolata a különböző korok jogi szabályozása hogyan érintette az egyes társadalmi csoportok életét. A történelmi események és a jogi szabályozás szoros kapcsolatban áll egymással, ami jól megfigyelhető az egyesülési jog tekintetében. A forradalmi és háborús események hatására mindig szigorítás tiltás figyelhető meg.
Ahogy az
egyesületek száma nő úgy próbálja, a hatalmi elit kontrol alá vonni ezeket a szervezeteket. Érdekesen alakul az igénybe vehető jogi eszközöknek a felhasználása, amivel az uralkodó elit próbálja hatalmának stabilitását megőrizni. Az egyesülési jog az embert megillető egyik alapjognak tekinthető. A szabályozás módja a különböző történelmi korszakokban eltérő szigorral érvényesül. A hazai szabályozásra rendkívül nagy hatással voltak az európai nagy történelmi események illetve uralkodó ideológiai irányzatok.2 A liberális hatások jellemzően megkésve jutnak Magyarországra így a jogi szabályozás is sok esetben elkésett a nyugat –európaihoz képest. Az első és második világháború hatására a szabadságjogok ezen belül az egyesülés és gyülekezés szabadságához fűződő jog, ami elsőként csorbát szenved. Ezekkel az intézkedésekkel próbálja az államhatalom kontrol alá vonni a társadalom széles rétegét.
2
A liberalizmust és a konzervativizmust értem nagy ideológiai irányzatok alatt.
2
I. Az egyesülési jog kialakulása 1.1 Az egyesülési jog, mint emberi jog Az 1949-ben kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 22.cikke szerint: 1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. 2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni. Az egyesülési jog nem tartozik a klasszikus értelemben vett emberi jogok közé kodifikálására is csak a 19.században került sor. A szabadságjogok alatt az emberi jogok első nemzedékéhez tartozó jogosultságokat értjük, amelyek lényegében az angol, az amerikai és a francia forradalmakat előkészítő természetjogi szabadságeszményből származnak. A szabadságjogokat két kategóriába szokás sorolni, amelyek közül a személyi (polgári)szabadságjogok köre, ami a magánélet zavartalanságát hivatott szolgálni, míg a politikai szabadságjogok körébe a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a sajtószabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság tartozik.3 Az emberi jogok kialakulása Európa nyugati területeiről indultak és jelentős késéssel jutott el Magyarországra. Ez leginkább a nyugatihoz mérten elmaradott társadalmi berendezkedésnek köszönhető. Az emberi jogok elismerése során a liberális és konzervatív eszmék közötti különbségek jól megfigyelhetők. A felvilágosodás eszméinek4 hatására létrejön a felvilágosult állam, társadalom és gazdasági berendezkedés ezek ideológiai hátterét a liberalizmus adja. A liberális gondolkodók elismerik az ember veleszületett jogait, törvény előtti egyenlőséget és nem utolsó sorban a szabad szerveződéshez való jogot. A konzervativizmus jellemzője5viszont a tradíciókhoz való ragaszkodás az organikus fejlődés illetve a társadalmi rend beavatkozástól mentes fenntartása. Minden változást ellenez, ebből következik, hogy ellenszenvvel viseltetik minden 3
Halmai Gábor: Az egyesülési jog története. Az egyesülés szabadsága. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990. 40.p. (A továbbiakban: Halmai, 1990.). 4 A felvilágosodás Angliában a polgári forradalom és átalakulás után, míg Franciaországban a forradalom előtt zajlott le. A francia felvilágosodást a racionalizmus és a fennálló gazdasági, társadalmi rend elleni küzdelem jellemzi. 5 Konzervatív, aki a közéleti, politikai, társadalmi kérdésekben az ember „inkább választja az ismerőst, mint az ismeretlent, többre tartja a kipróbáltat a kipróbálatlannál, a tényt a misztériumnál, a ténylegest a lehetségesnél, a korlátozottat a határtalannál, a közelit a távolinál, az elégségest atúláradóan bőségesnél, a megfelelőt a tökéletesnél." Politikatudományi szemle, XI. évfolyam 2002. 3-4 sz.201. p.
3
egyesülési jog érvényesítéssel kapcsolatos kísérlet iránt. Tradicionálisan támogatja az állam és egyház elválaszthatatlan egységét, ami a gyakorlatban is megfigyelhető, mint a német, mint a magyar jogi szabályozásban egyaránt. Az egyházi típusú egyesületek alakítását ezekben való részvételt nem korlátozza ellentétben például a politikai üzenetet hordozó egyesületekkel. A liberális gondolkodók6 több egyesülési joggal kapcsolatos elméletet dogoztak ki. Ezek jellemzően abból indulnak ki, hogy a klasszikus liberalizmus két fő jogelvét a törvény előtti egyenlőséget és a negatív szabadság elvét vizsgálják. Az egyesüléshez való jog kapcsán ez úgy nyilvánul meg, hogy mindenkinek joga van egyesületet alapítani tevékenységében részt venni e jog gyakorlása viszont nem járhat más jogának korlátozásával. J. S. Mill szavai szerint ”Az egyetlen cél,amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizáltközösség bármely tagjával szemben akarata ellenére erőszakot alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása.”7 A törvény előtti egyenlőség elve az államhatalom számára tiltja, hogy a különbséget tegyen polgárai között, akár vallási, politikai nézetük vagy vagyoni helyzetük alapján. A liberális felfogás szerint az emberi jogok érvényesüléséhez vezető út lényegében az állam korlátozását jelenti. Ennek elérése érdekében különbséget tesz magán ember és állampolgár között. A nyilvánosság nagy szerepet játszik az emberi jogok ezen belül az egyesülési jog érvényesülése szempontjából. Az irodalmi nyilvánosság a 18.században közvetíti az állam számára a polgárok igényeit, míg a Jürgen Habermas által polgári nyilvánosságnak8nevezett forma megteremti az egyesület előképének tekinthető közösségi formát. Jellemzően ezek irodalmi szalonok, kávéházi összejövetelek voltak. Az
alapjogok
csoportosítása
szempontjából
Carl
Schmitt
elmélete
meghatározó. Az alapjogokat négy csoportba sorolja az egyesülési jog szempontjából a második csoport lesz lényeges. A polgárok azon szabadságait foglalja magába, amit másokkal közösen gyakorolhatnak ilyen az egyesülés, gyülekezés, szólás vagy a sajtószabadság. Az első generációs emberi jogok, mint az egyesülési jog kezdetben az állam és tagok passzív magatartását feltételezte.9
6
John Stuart Mill, Jürgen Habermas. Halmai, 1990 16. p. 8 Halmai, 1990 17. p. 9 Halmai, 1990. 25. p. 7
4
A 19. század második felére ez változik, a tagoktól aktív magatartását követel, ami megnyilvánul a meghatározott feladat ellátásban vagy a jogszabályban meghatározott kötelező belső rend kialakításában egyaránt.
1.2 Korporáció-egyesület kapcsolata A középkorra jellemző egyesülési formák, mint a céhek, manufaktúrák nem tekinthetők a mai értelemben vett egyesületnek, de előfutárának igen. A korporációk kötelező tagsággal korlátozott önállósággal az uralkodó akaratából létrejövő testületek voltak. A tagok korlátozott jogokkal rendelkeztek a belépés kilépés szintén nem a tagok szabad akaratán alapult. A korai egyesületek nem tekinthetők függetlennek az állami beavatkozástól, mivel bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenységként jelennek meg. Az egyesületek szabad alakításának elvét ugyan kimondja az 1848. évi francia alkotmány „a polgárok társulási joggal bírnak”10 de gyakorlati értelemben ez nem érvényesül. A kezdeti korporációk majd a későbbi egyesületek politikához való kapcsolata az állam számára reális veszélyt jelentett. Ebből eredeztethető, hogy az állam szigorú eszközökkel próbálja kontrol alatt tartani az egyesületi tevékenységet. A 18.századi francia szabályozás szerint állami engedély nélkül nem volt lehetséges egyesületet alapítani, sőt 1776-ban királyi ediktumban tiltották a foglalkozási egyesületeket.11 Annak ellenére, hogy Franciaország a felvilágosodás hazája másrészt a forradalmi hagyományok is meghatározók a franciák elutasítják a szabad egyesülést. Ennek oka a felvilágosodás hatalommegosztással kapcsolatos nézeteire vezethető vissza. Rousseau elutasít minden egyesületi formát, mivel az állam és az egyén között nincs szükség véleménye szerint közbenső testületekre. Az emberi természeti állapothoz nem tartozik hozzá a mesterségesen létrehozott egyesület, mivel az általuk képviselt érdekek nem tükrözik a közakaratot. Rousseau ennek ellenére nem tartotta követendőnek a meglévő egyesületek erőszakos úton való feloszlatását. Az Ember és Polgár Jogainak Deklarációjában nem kodifikálják az egyesülési jog. A politikai egyesülések céljaként is az emberi jogok védelmét jelöli meg. 1791-ben feloszlatásra kerül minden céh és korporatív egyesülés ennek indoka,
10
Sári János- SomodyBernadette: Alapjogok Alkotmánytan II. 4. átdolgozott kiadás.Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 183. p. (A továbbiakban: Sáry-Somody, 2008.). 11 Halmai, 1990. 29. p.
5
hogy ezeket az egyéni szabadság korlátjának tekintik. Említést érdemel a Le Chapelier-törvény, amely az alábbi tilalmat tartalmazza:12 „Az azonos rendű és foglalkozású polgárok által létrehozott mindenfajta egyesülés megsemmisítése a francia alkotmány egyik alapelve. Újraalapításuk minden ürüggyel,bármilyen formában mindenkor tilos” 1795-től a politikai egyesületek számára is betiltottak minden nyilvános tevékenységet és lehetőséget kapott a kormány számára az egyesület feloszlatására, ha az a közrenddel ellenkezik. A franciák egyesülésellenes felfogása nem egyedi ebben a korban. A franciákkal ellentétben az egyesület létét a jogalanyiságukkal kapcsolja össze. Az általuk elfogadott egyesülési forma a közjogi korporáció, mivel ezek az állam részei és jogalanyiságuk a törvényből fakad.
1.3 Az egyesülési jog szabályozása Nyugat-Európában és ÉszakAmerikában a 18-19. században Angliában az emberi jogok egy része parlamenti törvények által kodifikált. Különösen igaz ez a személyes szabadságokra, amelyek egy részét már az 1215-ös Magna Charta szabályozza. Találhatunk szabályokat a Petition of Right és az 1679es Habeas Corpus Act-ban is ezek a jogok az angol jogrendszer alkotmányosan szabályozott normái így alapjognak minősülnek.13 Az egyesülés joga viszont esetjognak minősül, ami szintén kiemelkedő forrása az alkotmánynak az emberi jogok területén. A törvényi jog csak a korlátok körében jut szerephez Az Ír Köztársaság szabályozása abban tér el a brit szabályoktól, hogy 1937 óta van egy dokumentumba foglalt alkotmánya, ami a polgárok egyesülési és gyülekezési szabadságát annyiban korlátozza, hogy figyelemmel kell lenni a közrendre és a közerkölcsre. Az angolszász jogrenddel ellentétben a kontinentális Európára a kodifikáltság jellemző. Ez jelenthet alkotmányos illetve törvényi szintű szabályozást.14 Az 1831-es belga alkotmány a legrégebbi, ami az egyesülési jogról rendelkezik. „…a belgáknak joguk van társulatokba egyesülni, ezen jogukat nem szabad korlátozó rendszabályok alá vetni”15 Az osztrák alaptörvény 1867. évi
12
Halmai, 1990. 30. p. Halmai, 1990. 32. p. 14 Halmai,1990. 35. p. 15 Sári-Somody, 2008. 183. p. 13
6
alapjogi katalógusa köztük az egyesületek alapítására vonatkozó rendelkezések ma is hatályosak. Szintén hatályban van az 1868. évi luxemburgi alkotmány, ami minden előzetes engedély nélkül biztosítja a jogot egyesület alapítására. A luxemburgi jog szerint nem minden egyesület rendelkezik jogi személyiséggel csak egyes meghatározott formáik pl. a kereskedelmi társaságok, köztestületek. Az 1847-ből származó Svájci alkotmány a polgárok egyesületalakítási jogáról szól azzal a kitétellel, hogy a polgárok nem alakíthatnak, olyan egyesületet melynek célja nem lehet jogellenes illetve államra veszélyes. A német szabályozás tekintetében az első az 1833. évi badeni egyesületi törvény, amely a szabad egyesületalapítás elvét rögzíti és csak a közbiztonság és közjó megsértése esetén volt betiltható az egyesület tevékenysége.16 1848 hozott változást a szabályozás kapcsán annyiban hogy a német nép alapjogait szabályozó törvény elismeri az egyesülést, gyülekezést és vallásszabadságot. 1849-ben elfogadott paulskirchei alkotmány szerint a németeknek joguk van egyesületet alapítani és ehhez nincs szükség előzetes engedélyre. Az 1850-es porosz alkotmány bajor, szász egyesületi törvények azonos alapelvekre épülnek „A közügyekkel nem foglalkozó egyesületek semmilyen korlátozás alatt nem álltak. A közügyek területén működő egyesületeknek alapszabállyal kellett rendelkezniük, elnökséget kellettválasztaniuk, amely köteles volt az alapszabályt, valamint a tagok névjegyzékét
a
megalakulást
követő
három
napon
belül
a
rendőrségen
bejelenteni.Azoknak az egyesületeknek, amelyek gyűléseiken politikai témákat tárgyaltak,nők, tanulók és tanárok nem lehettek tagjai.Az egyesületi gyűlésekre is vonatkoztak az általános gyülekezési jog szigorú szabályai a bejelentési kötelezettséget és a rendőrhatóság részvételét illetően.”17 Az 1848 évi események hatására a politikai jellegű egyesületek működését rendeleti úton betiltották a legszigorúbb egyesületeket érintő rendelkezést a frankfurti Nemzetgyűlés alkotta 1854-ben. Eszerint a szövetségi államban csak olyan egyesületek működhetnek, amik igazolni tudják, hogy céljaik a közrendet és közbiztonságot nem veszélyeztetik.1871-es bismarcki alkotmány az egyesületek szabályozásával kapcsolatos döntéseket a törvényhozás hatáskörébe utalta ezzel a hatáskörrel egészen1908-ig csak negatív értelemben éltek.
16 17
Halmai, 1990. 35. p. Halmai, 1990. 37. p.
7
Európából kitekintve említést érdemel, hogy az Egyesült Államok szövetségi államainak alaptörvényei sem szabályozzák az egyesülési jogot. Az 1971 évi Bill of Rights (Jogok nyilatkozata) 10 alapvető jogot tartalmaz köztük a gyülekezési jogot, de a békés egyesüléshez való jog csak az 1789-es első alkotmány kiegészítés mondja ki. A Legfelsőbb Bíróság több döntése tanúskodik arról, hogy a gyülekezési jogba beleértik az egyesülési jogot. Az alkotmányban meghatározott emberi jogok tekintetében
megtiltja
a
kongresszus
számára
a
törvényalkotást,
ennek
valószínűsíthető oka abban keresendő, hogy bármely intézményes beavatkozás korlátozná a szabad ember jogát.
1.4 Egyesületi fogalmak Az egyesületi fogalmak folyamatosan változnak az adott kor igényeinek megfelelően. Az egyesület valamilyen testületi szervet feltételez és a tagok által közösen meghatározott célelérését. A hivatalos definíció szerint az „egyesület olyan alakulat, amelyet több természetes vagy jogi személy alakít abból a célból, hogy valamely közösen kitűzött célt, vagy célokat egyesült erővel, meghatározott formák és keretek között, amelyek az
alapszabályokban
megvalósítsanak.”
vannak
megállapítva,
minél
eredményesebben
18
A hazai jogi szabályozás az egyesülési jog kapcsán az ABGB 26§ rendelkezésére épül. Valamely megengedett társaság tagjainak egymás közötti jogait különös rendszabályok határozzák meg továbbá mások iránti viszonyokban ezek a megengedett társaságok állandó jelleggel, egyes személyekkel, egyenlő jogokkal bírnak.19 Szorosan kapcsolódik ehhez a rendelkezéshez az 1928-as magánjogi törvényjavaslat mely szerint „minden olyan önkéntes alapítású testület, amely különleges rendeltetésénél fogva eltérő jogi szabályozás alá esett, egyesületnek számít.”20
18
Páskándy János: Egyesületi (egyesülési) és gyülekezési jogszabályok kézikönyve. Budapest. 1931. (A továbbiakban: Páskándy, 1931.) 19 OPTK.I rész I fejezet. 26§. 20 Pődör Lea: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv. http://jogtortenet.sze.hu/images/dokumentumok/tanulm%C3%A1nyok/Podor%20Lea%20%20OPTK.pdf(A letöltés ideje: 2014.03.20.)
8
Az egyesületi fogalmak nagyobb számban a 20. század elején jelennek meg ez a tendencia a magánjog fejlődésének is betudható. A kor kiemelkedő magánjogtudósa, Szladits Károly az alábbi definíciót használja 1903-ban: „Egyesület minden olyan önkéntes alapítású testület, amely különleges szabályozásánál fogva nem tartozik másnemű jogi minősítés alá”.21 Ehhez elegendőnek tűnik a fogalmat az adott korszak jogszabályaira – elsősorban miniszteri rendeleteire – rávetíteni, s ennek alapján megkaphatjuk az egyesület akkori fogalmát. Páskándy János belügyi államtitkár véleménye szerint „az egyesület olyan alakulat, amelyet több természetes vagy jogi személy alakít abból a célból, hogy valamely kitűzött célt, vagy célokat egyesült erővel,meghatározott formák és keretek között, melyek az alapszabályban vannak megállapítva, minél eredményesebben megvalósítsanak”22 Vitai Emil szerint „ha több személy bizonyos időre bizonyos meghatározott közös célszolgálatára egyező akaratnyilvánítással társul” az egyesület.23 Bösze Sándor a következő definíciót adja: „Az egyesület természetes és jogi személyek
által
hatóságilag
engedélyezett
és
ellenőrzött
alapszabályban
megfogalmazott gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, tudományos, szakmai és egyéb közös célok megvalósítása érdekében létrehozott - önkormányzattal, meghatározott szervezeti felépítéssel és önálló gazdálkodás jogával rendelkező társaság, melynek tagjai megszabott tagdíjat fizetnek."Az egyletek további ismérveit így összegzi: „Az egyesület kifejezetten gazdasági—termelői tevékenységet nem folytat, valamint - általában - elsősorban nem politikai célokat kíván megoldani. Hatósági jogkört nem gyakorol. Az alapszabályokban lefektetett célokhoz viszonyított közös érdekeket az egyesületen kívülállókkal szemben, mint érdekvédelmi szerv is képviseli. Adott helyzetben közvetítő szerepet tölt be a kormányzat vagy a politikai pártok és a helyi törekvések között. Az egyesületi tagok jogai, a fizetett tagdíj mértékétől függően nem egyformák. Az egyesület az alapszabályokban meghatározott
21
http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarimaganjog/torzs/szem elyek.htm (A letöltés ideje: 2014.03.20.) 22 http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarimaganjog/torzs/szem elyek.htm (A letöltés ideje: 2014.03.20.) 23 http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarimaganjog/torzs/sze melyek.htm. (A letöltés ideje: 2014.03.20.)
9
közigazgatási területen működhet, denéhány kivételt nem számítva fiókegyesületet hozhat létre. " 24 Az egyesületek fogalma - törvényes meghatározás hiányában - nemcsak koronként változott, de abban is különbözött, hogy mit értettek alatta. Általánosságban szabad és egyenlő személyek határozott célú önkéntes társulásának tekinthetjük az egyesületeket. Az egyesületek a szabad testületalakítás elvei szerint működő a tagok által elfogadott alapszabály szerint tevékenykedő testületek. A tagok által meghatározott szellemi vagy anyagi cél elérését szolgáló közösségek.
Az egyesületalapítás
szabadsága a kormányzat által meghatározott keretek között nevezhető „szabadnak”. Jellemzően állandó vagy alkalmi cél elérését szolgálják.
24
Bősze Sándor: A Somogy megyei egyesületek története a dualizmus idején Kanyar József szerk. Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1985. 401 -432. p. (A továbbiakban: Bősze, 1985.)
10
II. Az egyesülési jog magyarországi története 2.1Az egyesülési jog kialakulása Magyarországon Az egyesületek legkorábbi megjelenése a középkorra tehető. Ekkor a szó mai értelmében egyesületnek nevezett testületek még nem léteztek. Az egyesület elnevezés ennek megfelelően még nem alkalmazható ezek inkább egyházi vagy városi testületek voltak. A városi jogon belül a céhek 14.századi megjelenésével kerülnek be a magyar jogrendbe. A nyugatról betelepült szászoknak és olaszoknak köszönhetően főként Erdélyre, a Szepességre, valamint a nagyobb városokra volt jellemző.25A céhek sem tekinthetők a mai értemben vett egyesületnek az azonos foglalkozást
űzők
érdekvédelmi
testületei
voltak,
amelyek
alapszabállyal
rendelkeztek és tagjai számára követendő magatartást állapítottak meg. Jellemzően oktatási, segélyezési tevékenységet folytattak, betegekről és árvákról való gondoskodással kapcsolatos feladatokat láttak el. Az alapszabály, a tagok meghatározott feladatai, a tevékenységi körök meghatározása teszi nagyon hasonlatossá ezeket a testületeket a majdan létrejövő egyesületekkel. A középkorra jellemző másik fontos szerveződési forma az egyházhoz kötődik ezek elsősorban segélyező vagy dalos társaságok voltak, illetve klerikus26 szerveződések. Ezek a testületek alapvetően abban különböztek,a mai értelemben meghatározott egyesületektől, hogy nem rendelkeztek jogi személyiséggel ezek inkább societas jellegű társaságok voltak. Nem volt szükségük jogi személyiségre mivel valamilyen nagyobb szervezet állt mögöttük pl egyház. A törökellenes küzdelem hatására a lakosság nagy része felfegyverkezett, ami kedvezett a lövészegyletek kialakulásának ezek a 17.századra már társasági létformává alakult. A felvilágosodás eszméinek megjelenése magával hozta a szabadkőműves mozgalom megjelenését Magyarországon. 1770-ben Eperjesen alakul az első páholy. A páholyok jellemzően céhszerű szerveződések, amik alapszabállyal, pénztárral, önálló vezetéssel rendelkeztek. Valamint az alapításhoz meghatároztak egy minimális
taglétszámot.
A
szabadkőművesek
13000
nyilvántartott
taggal
rendelkeztek. A páholyok tagösszetétele rendkívül változatos a társadalom minden 25 26
http://regi.oszk.hu/cehek/cehek_magyarorszagon.html (A letöltés ideje: 2014.03.20.). A klerikusok az egyház hierarchiáját alkotó férfiak, akik részesültek a szolgálati papság szentsége, az egyházi rend három fokozatának valamelyikében.
11
rétegét képviselték kivéve a parasztságot. Ekkor már egyre több olyan elem található, ami a mai értelemben vett egyesületnek megfelel.27 Az egyesülési jog kodifikálása a 19.századra tehető. Nem tartozik a klasszikus értelemben vett emberi jogok közé. A középkorban mind a rendi mind a feudális államban az egyesületi részvétel a belépés és kilépés is az uralkodó akaratán alapult. A tagok semmilyen önállósággal nem rendelkeztek maga a létrehozás is az uralkodóhoz köthető és az egyesületi létből eredő szabadság is csak az uralkodó által engedélyezett mértékig terjedhetett. Már a középkorban is különbséget tehetünk közjogi és magánjogi egyesületek között. A közjogi egyesületek jellemzően állami jóváhagyáshoz kötöttek és meghatározott jogsértések esetén feloszlathatók. A céhek feloszlását követően a 17-18.században nagy számban alakulnak az egyesületek. Ezek jellemzően tudományos, művészeti céllal jöttek létre, de nagy számban alakultak misztikus titkos társaságok is. A 18.század vége felé gazdasági, hazafias tevékenységet folytató egyesületek lettek az általánosak. E korszakban az egyesületek minden körülmények közt állami engedélyre szorultak a politikai jellegű egyesületek létrehozása és az abban való részvétel büntetendő cselekménynek számított. Jellemzően állandó vagy alkalmi cél elérését szolgálták.1848/49 előtt az uralkodó engedélyével lehetett egyesületet alapítani. A polgári forradalmat követően nem történt előrelépés az egyesülési szabadság körében, mivel az annak előfeltételét képező jogegyenlőség elvét az áprilisi törvények nem mondják ki. Az egyesületi alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően minden
természetes
szabadságnak
személy
jelentett
tagja
bizonyos
lehetett
korlátot
valamely az
egyesületnek.
alapszabályban
Ezen
esetlegesen
meghatározott ajánláshoz kötés. Ami elsősorban a magasabb társadalmi osztályhoz tartozó polgárok számára jelentett egyfajta védelmet a nemkívánatos személyek távoltartására.
27
L. Nagy Zsuzsa: Kik voltak a szabadkőművesek? http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/80-04/ch08.html(A letöltés ideje: 2014.03.20.).
12
2.2. Egyesületek számának változása A dualizmus időszakában az egyesületek számos formája alakult ki ez elsősorban az elnyomást jelentő Bach korszak végére jellemző. A társadalom átalakulása során számos egyesületi forma alakult ki kulturális, pénzügyi, kereskedelmi, burkoltan politikai és nem utolsó sorban egyházi vonalon. Ez a társas összejöveteli forma a társadalom minden rétege számára megadta a közösséghez tartozás lehetőségét. A társadalmi változások következtébe az 1860-70 es években az egyesületalapítás új lendületet vesz, ezt két népszámlálásiadat is alátámasztja.28 5§. A kormányközegek, egyházi, valamint polgári és katonai hatóságok, kötelesek az 1-ső §-ban kitűzött célra szükséges adatokat megszerezni, és a maga útján a központi statisztikai hivatalba beszolgáltatni. Köz- és közérdekű célokkal foglalkozó magánintézetek, egyletek és társulatok működésük köréből a fentebbi célra szükséges adatokat a statisztikai hivatal felszólítására közvetlenül oda beküldeni tartoznak.29 Az 1881-es népszámlálási adatok alapján 3995 egyesület működött Magyarországon átlagosan 10 év működési idővel. Az adatok pontosságához kétség férhet, mivel a megszűnt vagy nem működő egyesületeket nem veszik ki a mintából. Az is torzítja az adatokat, hogy a helyi közigazgatási szervek nem tettek eleget a kötelező adatszolgáltatásnak. Az egyletek tagjainak száma átlagosan 169 fő.30 Az adat megoszlása az alábbi, 260 fő átlagosan a városi egyesületek taglétszáma szemben a községi egyesületekkel ahol ez a szám 137 fő.31 Az egyesületi típusok megoszlását vizsgálhatjuk településtípus szerint is. Községi szinten az ipartestületek nagy számban találhatók meg, a másik domináns községi egyesületi típus az olvasóegylet. A városokban (ezek nagyvárosok) az önsegélyező és jótékonysági egyletek dominálnak.Magyarországon a civil közösségi tevékenységa 18. sz. végén indul fejlődésnek. Az első összeírás1880-ból származik és dr. Varga Gyula nevéhez kötődik. Kutatása alapján megállapítható, hogy a „18. sz.
28
A Központi Statisztikai Hivatal az 1874.évi XXV.tc. alapján végezte a méréseket. 1874.évi XXV tc.az országos statistika ügyének szervezéséről. 30 Reisz László: Olvasóegyletek a dualizmusban. Könyvtári Figyelő, 2007. 2. szám. http://ki.oszk.hu/kf/2007/07/olvasoegyletek-a-dualizmusban/(A letöltés ideje: 2014.03.20.). (A továbbiakban: Reisz, 2007.). 31 Reisz, 2007. http://ki.oszk.hu/kf/2007/07/olvasoegyletek-a-dualizmusban/(A letöltés ideje: 2014.03.20.). 29
13
végétől fejlődésnek indult egyesületek,egy része még a szabadságharcot követő korlátozásokat is túlélte: az összeírás az akkori ország területen 309 olyan egyesületet talált, melyet 1850 előtt alapítottak."32 1932-ben többmint 14 ezer egyesület működött, hozzávetőlegesen 3 millió taggal a Trianoni területmegvonást követően az ország összlakosságának száma 8,6 millió főre csökkent. Tehát, minden harmadik lakos tagja volt valamilyen egyesületnek.33 1862-ben a 319 regisztrált egyesület működött ez a szám 1878-ra 1917-re nőtt és
1932-ben
éri
el
a
csúcsot
14365
nyilvántartott
egyesülettel.
Az egyesületek típusa is rendkívül sokféle lehetett pl. dalárdák, színjátszó csoportok, 48-as
olvasókörök,
közművelődési
egyesületek,
sportegyesületek,
irodalmi-
művészeti szalonok, tudományos egyesületek, nőegyletek, betegsegélyező egyletek, segélypénztárak, az ifjak egyházi szervezetei, iparoskörök, munkásegyletek, gazdakörök, kaszinók, stb. 1862-re az egyesületeknek közel 90%-a mindössze 3 tevékenységi csoportba tartozott: jótékonysági egyletek, kulturális-vallási és szabadidős egyesületek. A szakmai szervezetek 1872-től, a céhrendszer eltörlésétől jelennek meg. Ekkortól nő látványosan az ipartestületek száma. Az egyesületek számos formája alakul ki Magyarországon. Az első jelentős nagyobb taglétszámmal rendelkező egyesületek a kaszinók voltak. A 19. század végén 20. század elején nagy számban jönnek létre ifjúsági szervezetek, olvasókörök, vallási kongregációk egyaránt. Sajátosan alakul a nőegyletek szerepe. A nőegylet már nem csak a közös időtöltés színtere volt, hanem konkrét feladatot láttak el. Az ellátandó feladatok köre elsősorban szociális, közétkeztetési, segélyezési körből került ki. Speciális társadalmi csoport számára nyújt segítséget pl. háborús sérültek, árvák, özvegyek. Az általános jellemzésen túl kicsit részletesebben próbálom bemutatni ezeknek az egyesületeknek a jellemzőit, elsőként a kaszinókat.
32
Alapítványok és egyesületek statisztikája, Budapest, 1994. KSH. 10-12. p.és 83. p. (A továbbiakban: Alapítványok, 1994.) 33 Alapítványok, 1994. 19.p.
14
2.3 A Kaszinók A közösségi élet fontos színterét adják a kaszinók. Magyarországon a kaszinó az egyesületé élet egyik legelső színtere volt. Elsősorban az arisztokrácia tagjait tömörítette, de a kaszinó mozgalom elterjedése az alacsonyabb társadalmi osztályok számára is lehetővé tette a tagságot. Elsősorban a közös elmélkedés, politizálás vagy kulturális események színterének szánták. Sajnos ezt a célt csak másodlagosan töltötte be. A társadalom nagytöbbsége számára inkább a kártya, adósság, párbaj kifejezések jutottak eszébe a kaszinó kifejezésről. Az első komoly egyesület a Széchenyi István által létrehozott Nemzeti Kaszinó. Ez az „egyesület” az arisztokráciának nevezett uralkodó elit közösségi színtere volt. A számukat pontosan nem lehet meghatározni lényegében mintegy 200 család tartozott ebbe a körbe. A hatalmas ingatlanvagyon az ebből eredő politikai befolyás és a feltétlen tekintély jellemezte. A magyar nyelv ápolásának színtere, mivel a kaszinó hivatalos nyelve a magyar volt. Az arisztokrácia számára ez jelentős kihívás volt. A Kaszinó tagfelvételére a nyitottság jellemező a nem arisztokraták irányába, ami nem jelenti azt, hogy vagyoni helyzete alapján bárki felvételt nyerhetett. A szélesebb úri társadalom irányába sokkal engedékenyebb így egy dzsentri hamarabb lehetet tag, mint egy vagyonos nagypolgár. A kiegyezést követően a Kaszinó mozgalom felélénkül ennek nyomán számos a Nemzeti Kaszinó mintájára létrejött új Kaszinót alapítanak országszerte. Az Új Kaszinók az 1850-es években megjelenő jelentős vagyonnal rendelkező nagypolgárság számára nyújtanak lehetőséget a közösségi életre.A Nemzeti Kaszinó megmarad az arisztokrácia számára ennek ellensúlyozására létrejön az Országos és a Lipótvárosi Kaszinó. Az újonnan létrejött két intézmény nem kívánt az Országos Kaszinó vetélytársa lenni inkább az arisztokrácia körén kívül álló művelt körök elsősorban a közép polgárság valamint a művelt hivatalt betöltő köztisztviselői középosztály számára kívánt lehetőséget teremteni a közösségi életre. A nők társadalomban betöltött szerepe folyamatosan változott elsősorban a 19. században. A kiemelkedő politikai és vagyoni háttérrel rendelkező arisztokrata vagy „elit”-nek nevezett családok nőtagjaitól valamilyen közösségi tevékenység végzése elvárt magatartásforma volt. A nő társadalmon belüli szerep változásának a 15
szerepek elmozdulásának egyik fontos állomása volt az első Női Kaszinó. Az Országos Kaszinó törzsközönségét kitevő arisztokraták feleségei számára hozták létre 1900. január 1-én. 34Emellett számos Kaszinó alakult országszerte ezzel lehetőség nyílt, minden társadalmi csoport számára a megfelelő társasági élet gyakorlására. A tisztviselői kaszinók mellett létrejöttek a munkás kaszinók a parasztság számára pedig az olvasó és önképzőkörök, egyletek. Ezen egyletek, olvasókörök, kaszinók azonos sémára jöttek létre a közgyűléstől égészen a vezető megválasztásig illetve a tagságba való felvételig. A társadalom tagjai számára fontos volt a vallásos élet. Ki-ki a maga vallását követve templomba járt és gyermekét is vallásos módon nevelte. Általánosan elfogadott e korszakban a vallásos nevelés az iskolai keretek között is. A szülők az ifjúsági mozgalmak állami szintű szabályozásával egyetértettek. A lakosság jelentős része az un bevett vallások egyikét gyakorolta. A kisegyházak vagy szektának nevezett közösségek tagjaira az előbbi kijelentés nem alkalmazható. Őket az államhatalom részéről számos negatív szabály sújtotta ebből következik, hogy nem támogatták az ifjúsági mozgalmakat csak eltűrték gyermekeik tagságát.
2.4. Az ifjúsági szervezetek Az ifjúsági szervezetek sajátos formáját adták az önképzőkörök ezek a középiskola utolsó két osztályából szerveződtek és a jogi hátteret a Vallás és Közoktatási Minisztérium minisztere által kiadott1868. évi rendelet szolgáltatta működésüket az 1876-ban kiadott állami középiskolai rendtartás szabályozta. Az ifjúsági egyesületek részeként kezelt önképzőkörök számára a Vallás és Közoktatásügyi miniszter által meghatározott tevékenységeket lehetett végezni ezek az önművelődés, önsegélyezés, testedzés vagy szórakozás körébe tartozhattak.35 A középiskolai fiatalság számára speciális egyesületi formát nyújtottak a testnevelési és sportmozgalmak a Vallás és Közoktatási Minisztérium jóváhagyása után készülhetett el az alapszabály illetve a működés felügyeletét a helyi igazgatók látták el. A falusi diákok számára is lehetőség volt önképzőkörbe járni Országos
34
Reisz, 2007. http://ki.oszk.hu/kf/2007/07/olvasoegyletek-a-dualizmusban/(A letöltés ideje: 2014.03.20.). 35 P. Miklós Tamás: A magyar gyermek és ifjúsági szervezetek a dualizmuskori Magyarországon 1867-1919-ig. Neveléstörténet folyóirat. 2005. 1-2. szám. (A továbbiakban: P. Miklós, 2005.)
16
Erkölcsnemesítő Egyesületbe való belépéssel. A kultuszminiszter engedélye kellett az egyesület létrejöttéhez, illetve mintaalapszabály alapján létre kellett hozni a saját alapszabályukat. 1892-es illetve 1894-es Kultuszminiszteri rendelet ösztönözte a területi tanfelügyelőket arra, hogy az iskolaköteles kort betöltött fiatalok elsősorban fiúk számára teremtsen lehetősséget egyesületbe való belépéshez. ezen egyesületek elsődleges feladata a magyar nyelv gyakorlása és a hazafias szellem ápolása volt.36 Az ifjúsági szervezetek kapcsán már említett vallásosság nem csak az oktatás, ifjúságnevelés körében érvényesültek. A kormányzat számára fontos az elismert vallásokkal történő együttműködés. Ennek több oka is volt az egyik ilyen ok, hogy a kisegyházak száma folyamatosan nő. A kormányzat számára ez sok bizonytalanságot eredményez. A 20. század elején ez a folyamat felgyorsul, így a kormányzat a katolikus és református egyházak számára számos kedvezményt biztosít. E kedvezmények jól nyomon követhetők a vallási kongregációk tevékenységéhez kapcsolódóan.
2.5 Vallási kongregációk A 20. század elején felerősödött a valláserkölcsi nevelés fontosságát hangsúlyozók szerepe. Elsősorban a katolikus egyház égisze alatt működő úgynevezett diákkongregációk létére már az 1581-es évből találunk példát. Az első kongregáció Kolozsváron alakult és a jezsuiták fennhatósága alá tartozott. Az 1820as évektől a kongregációk térnyerése megindult, mivel ezek elsősorban jezsuita szerzetesek irányítása alatt álltak jelentős feszültséget eredményeztek a katolikus egyházon belül is. 1901-ben került sor az első kongregációs nagygyűlésre,ahol célultűzik ki az független Mária kongregáció létrehozását. Az 1910-es évre olyan nagyszámú kongregáció jött létre, ami már a képviselőház előtt is többheti vitát eredményezett. A vallási egyesületek jellemzője hogy tevékenységüket egyházi szabályok szerint folytatják lényegében állami engedély nélkül életkor és társadalmi státus alapján meghatározott szakosztályokban. A korabeli szabályok szerint nem kellett miniszteri jóváhagyás az alapításhoz illetve a működéshez. A csatlakozáshoz a csatlakozni kívánó mély vallásossága illetve hitbuzgalma a legfontosabb. A gyakorlatban
tevékenységüket
különböző
szempontok
szerint
kialakított
szakosztályokban és önképzőkörökben gyakorolták.
36
22.161. sz. VKM rendelet. 1892. június 4. Néptanítók Lapja, 1892. 49. sz. 442. p., illetve 7.135. sz. VKM rendelet. 1894. február 7. Hivatalos Közlöny, 1894. 5. sz. 48. p.
17
A katolikus legény és leányegyletek gyors elterjedését segítette elő XIII. Leó pápa 1886-ban kiadott „Rerum Novarum” kezdetű enciklikája. Az enciklika kiadásának előzménye, hogy a második ipari forradalom következtében Európa szerte megnőtt az ipari munkások száma. E réteg sem szociálisan sem műveltségben nem volt magas szinten, ez számos problémát okozott a mindennapi életben is. A szociáliskérdések és az ezzel társuló erkölcsi, műveltségi problémák megoldását a katolikus egyház közreműködésével kívánták megoldani. A katolikus egyház feladata
a
világnézeti-erkölcsi
érzület
megerősítése
terjesztése,
aminek
következtében olyan társadalmi légkör alakul ki, ahol a tőke és munka harmóniája jön létre. Az enciklika védelembe veszi az egyesülési szabadságot és mintegy társadalmi- politikai üggyé emeli. A városi iparos egyesületek mellett vidéken is megindulnak az egyesületek alapítására irányuló törekvések elsősorban a katolikus egyház égisze alatt. A tankötelezettségüknek eleget tett falusi fiatalok a helyi Katolikus Ifjúsági egyesületekben, egyletekben tevékenykedtek. A katolikus ifjúsági egyletek mellett kisebb számban, de létrejöttek protestáns gyermek és ifjúsági szerveződések is. Létrejött az első Evangéliumi Legényegylet, amely a pesti lutheránus és református iparos mesterlegények hoztak létre elmondható azonban, hogy vidéken elenyésző volt a református egyletek száma. A vallási kongregációkban való részvétel lehetővé tette a lányok számára a közösségben való részvételt. A lányok és nők társadalomban betöltött szerepe folyamatosan változik. Kezdetben családi élet színterét nem hagyhatták el, férjük apjuk árnyékában éltek. Ehhez képest jelent elmozdulást egy leányegyletben való részvétel. Az első női kaszinó illetve a nőegyletek tevékenysége a nők társadalmi szerepvállalásának fontos színterét adták.
2.6.Nőegyletek Az európai hagyományoknak megfelelően a nők társadalomban betöltött szerepét a visszahúzódás jellemezte. Elsősorban a családon belüli szerepük meghatározó apjuk, férjük árnyékában éltek. Valamiféle társadalmi elismerést jelentő „szakma” a katolikus apácarendekben betöltött vezető tisztség lehetett. A 1920.században a nők csak cselédek, háztartásbelik vagy jobb esetben nevelőnők lehettek. A liberális eszmék előretörése Magyarországon is éreztették hatásukat, ennek nyomán a nők társadalmi szerepvállalása is erősödött. Speciális csoportot 18
alkottak a nőegyletek tagjai, akik lelkes pénzgyűjtő akciókkal jótékonysági bálszervezéssel vették ki részüket a közösségi tevékenységekből. A férfi társadalom furcsán tekintett a közösségi életben aktívan részt vevő nőkre, mivel a közfelfogás szerint a nő helye otthon van a családi fészekben. A női egyesületek tevékenysége több irányban működött, leginkább jelentős a segélyező tevékenység. Ennek keretében árvaházakat, önsegélyező egyesületeket alapítottak, ingyen konyhákat működtettek. Nagy számban alakultak vallási egyesületek ahol a hitélet megerősítése és a vallásos hitre nevelés volt a legfontosabb tevékenység. Az ipari tevékenység térnyerése magával hozta a társadalom átrendeződését is a nők nagy számban kezdtek dolgozni az ipari üzemekben. E a folyamat magával hozta a munkás nőegyletek létrejöttét elsősorban szociáldemokrata támogatással. A korábbi nőegyesületek alapítói és tagjai a főúri és a középosztály tagjaiból kerültek ki. A gazdasági folyamatok változása által generált társadalmi átalakulások eredményeként létrejövő munkásnő egyesület tagjai már a gyári munkások, házi cselédek, háziipari munkásnők közül kerültek ki. Amik az I. világháború idején játszottak kiemelkedő szerepet, amikor számos háború és éhség ellenes tüntetést szerveztek. A 19. században nagy számban jöttek létre egyesületek. Zömmela napóleoni háborúk okozta nyomor enyhítését célzó jótékony egyesületek voltak. Az egyik legjelentősebb magyarországi nőegylet a Pesti Jótékony Nőegylet volt. Vezetője tradicionálisan a Nádor felesége. Jellemző a nők egyesületi szerepvállalására, hogy valamely főrangú tekintélyes család nőtagja vállalta a vezető szerepet, nevével fémjelezne egy-egy tevékenység fontosságát. Az egylet újszerűségét az adja, hogy új alapokra helyezte a szegénygondozást. Nem csak ingyen konyhákat működtetett, hanem a tagok aktív részvétele mellett szociológiai módszereket is alkalmazva próbálták a városi szegénység okát megfejteni. Komplex intézményrendszer kiépítése mellett, a Helytartótanács támogatásával végezték tevékenységüket. Az egyesületek számára komoly problémát okozott a működéshez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése, ami lényegében a tagok hozzájárulásából valósult meg. Mivel állami támogatás még nem volt ebben az időszakban, így a Helytartótanács felszólította a tehetősebb rétegeket az egylet támogatására. A példa is jól szemlélteti azt a tendenciát, hogy kettős mércét alkalmaz az uralkodó elit. Az általa megfelelőnek minősített egyesületi tevékenységet több eszközzel is támogatja.
19
Ezzel ellentétben sajátosan alakult az izraelita vallású nők helyzete, mivel Ők csak
a
leányegyletekben,
nőegyletekben
és
patronage37
egyesületekben
tevékenykedhettek és kizárólag jótékonysági tevékenységet végezhettek. 1866-ban 230 taggal alakult meg a Pesti Izraelita Nőegylet.38 Tevékenysége elsősorban az özvegy, beteg, keresőképtelen nők támogatása volt. Elsősorban a hiányzó szociális intézmények pótlását szolgálta tevékenységük népkonyha működtetés, sőt terhes tanácsadási és csecsemű ápolási tanácsadó tevékenységet is folytattak. A vallási kötöttségekből adódóan ez volt az izraelita nők társadalmi szerepvállalásának egyetlen színtere. A leányegyletek célja az volt, hogy a leányok „értelmesen” töltsék el azt az időt ami az iskola befejezését követően a férjhezmenetelükig terjedt.1922ben jött létre a Magyar Országos Izraelita Nőegylet melynek célja a területi szinten működő nőegyletek összefogása közös irányítás alatt. Így a segélyesési feladatok országos szintű akciókká fejlődtek ki. Az egyletek alapszabályában pontosan meghatározott jótékonysági feladatok ellátása volt az elsődleges cél. Példaként megemlíthető a Szombathelyi Zsidó leányegylet tevékenysége melynél az alapszabályban meghatározták a hazafias támogató rendezvények szervezését, felolvasó estek tartását. A rendes és támogató tagok által befizetett tagdíjakból tartották fenn magukat. 1931-ig kétszer utasította el a Belügyminiszter bejegyzési kérelmüket azzal az indokkal, hogy nem tűnik ki az alapszabályukból a közösségi támogató tevékenység. Ennek a hiánynak a kiküszöbölésére hozták létre a Szombathelyi Zsidó Leányegyesületet, ami már hivatalosan bejegyzett alapszabállyal rendelkezett és népkonyhai támogató tevékenységet folytatott már Belügyminiszteri engedély birtokában. Tagja lehetett minden 14. évét betöltött izraelita vallású leány, aki iskolai tanulmányait már befejezte, egészen férjhez menetelének időpontjáig. Ezt követően már a Nőegyletben tevékenykedhetett tovább. Az egyesületet az elnök vezette, aki felügyelte a népkonyha tevékenységét a legfőbb döntéshozó és ellenőrző tevékenységet a havonta ülésező választmányi gyűlés gyakorolta. Ez a szervezeti felépítés jellemezte a kor egyesületeit.39 A korábbi egyesületi tevékenység mellet itt már politikai színezetű tevékenységgel is találkozhatunk. Az egyik legjelentősebb nőegylet is politikai célzattal jött létre 1918 decemberében megalakult Magyar Asszonyok Nemzeti 37
Fiatalkorúak támogatásával foglalkozó jótékony egyesületek. A Pesti Izraelita Nőegylet (gyakori rövidítéssel PIN) 1866-1945 között tevékenykedő, erzsébetvárosi székhellyel működő izraelita jótékonysági egyesület volt. 39 Burucs Kornélia: Nők az egyesületekben. História folyóirat XV. évfolyam 1993. 2.sz. 36.p. 38
20
Szövetsége40 néven. A keresztény és nemzeti alapon álló lányok, asszonyok illetve a az ilyen szellemiségű nőegyletek tömörítése volt a célja. Az első években főleg politikai tevékenységet fejtettek ki emléktábla avatásokkal és a frissen választójogot nyert nők szavazásra való buzdításával emellett szociális, családvédelmi és gyerekvédelmi
tevékenységet
is
folytattak.
Számos
háborúval kapcsolatos
tevékenységük is volt, főként a hadifogságból hazatért katonák élelmiszerrel, ruházattal való ellátása terén. A nőegyleti tevékenységet a művelt felvilágosult családok nőtagjai végeztek, elsősorban a nagyvárosokban. A vidéki, hagyományokhoz jobban ragaszkodó családok nőtagjai inkább az olvasóegyleti tevékenységben vettek részt.
2.7Olvasóegyletek A 19. század a civil társadalom szerveződésének időszaka sorra alakultak a politikai gazdasági érdekvédelmi szervezetek illetve ezekhez kapcsolódóan a felekezeti vagy érdeklődési kör szerint szerveződő egyesületek, egyletek. Az egyletek a különböző közösen kitűzött cél érdekében létrejövő csoportokat tekintjük. Az olvasóegyletek kiválóan példázzák ezt a struktúrát, mivel alulról szerveződő mikroközösségek alkotják. A csatlakozó tagok számára semmilyen anyagi társadalmi előnyt nem jelentett szemben az egyesületi tevékenységgel. Az egyesületek tagjait általában valamilyen közös gazdasági cél vagy társadalmi elvárásnak való megfelelés kötötte össze. Az alacsonyabb társadalmi osztályok számára az egyesületben való tevékeny részvétel a magasabb osztályok élet stílusának másolását jelentette. Az olvasóegyletek speciális megítélés alá estek a kormányzat részéről, mivel a magukat értelmiségnek nevező társadalmi körök az önművelődés köntösébe bújva itt hangoztatták forradalmi nézeteiket. Sok esetben e körök betiltását vonva maga után. Az olvasóegyletek települési megoszlását tekintve a 2000 fő alatti településeken bírnak kiemelkedő jelentőséggel, ennek oka a mikrokörnyezeti struktúra, mely kedvez ezen egyleti struktúrának. Jellemzően közművelődés formáló szerepe volt, de számos egyéb kultúra közvetítő feladatot is ellátott ezeken a kistelepüléseken. Egy érdekesség az olvasóegyletek kapcsán, hogy az alacsonyan
40
http://lexikon.katolikus.hu/M/Magyar%20Asszonyok%20Nemzeti%20Szövetsége.html. (A letöltés ideje: 2014. 03. 22.).
21
iskolázott műveletlennek nevezett lakosság számára volt nagyon vonzó. A városokban az olvasóegyletek száma kisebb, mint a községekben, ennek oka, hogy a művelődés lehetősége sokkal szélesebb palettán mozog egy városi közegben. Az olvasóegyletek szükségességével nem értett mindenki egyet. Ilyen voltVargha Gyula a korszak kiemelkedő szakértője. Véleménye szerint: „Sok társas egylet,ahelyett, hogy az önmívelés gyakorlati iskolája volna, mely lassanként a honpolgárok minden rétegének megadná a szükséges képességet politikai jogaik ésszerű gyakorlására, hogy az eszmecserék magvait pattantaná ki, s hol a válogatott kézi könyvtár mind szélesebb körben terjesztené el a műveltséget: majd játék-barlang, mely elrabolja az időt, pénzt, sokszor a becsületet is, majd makrakör, hol a bor és pipaszó mellett intézi a magas politikát s szidja a hazai intézményeket a mesterember, ahelyett, hogy műhelye után látna vagy mesterségében igyekeznékmagát tökéletesíteni...”41 A kemény kritika nem véletlen, elmondható, hogy a polgári társadalomra jellemző kultúra nem különbözik a mai értelemben vett tömeg kultúrától. Divatossá vált egyleti tevékenységben részt venni. Az egyleti tagság kibővülésével a társadalom egyre nagyobb rétege számára nyílt lehetőség a közösségi életben való részvételre. Az egyes egyesületek bemutatását követően szeretném bemutatni, hogy a gyakorlati életben miként működöttek az egyesületek. Az egyesület, mint társaság tagsággal, közös céllal és alapszabállyal rendelkezett. Az alapszabály tartalmazta az adott egyesületre vonatkozó legfontosabb szabályokat. A tagfelvétel szabályait, tagdíjfizetés gyakoriságát, tagdíj mértékét, de ide sorolhatnánk a tisztségviselők megválasztását is. Jól példázza ezt a sokrétűséget az alább bemutatott alapszabály tervezet.
41
Bakó Béla: Új polgári kaszinó. http://lellemese.blogspot.hu/2012/03/bako-bela-uj-polgarikaszino.html(A letöltés ideje: 2014.03.20.).
22
III. Az egyesületi szabályok kronológiája 3.1 Egyesületi szabályozás a gyakorlatban Az egyesületi típusok bemutatását követően anyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület alapszabálytervezetén42 keresztül próbálom bemutatni egy egyesület működését. A dolgozat írása során sok egyesület alapszabályát átnéztem. Nekem rendkívül tetszett ez az alapszabály tervezet, mivel precízen egységbe foglalva jelennek meg kor egyesületi jogi szabályai. Az alapszabály tervezet 1884-ből származik. Az alapszabályban meg kellet határozni az egyesület nevét, székhelyét a használni kívánt pecsét pontos leírását, az egyesület célját és a cél eléréséhez szükséges eszközöket, valamint annak leírását,hogy mikor tekinthető a cél elértnek. Az első részben kap helyet az egyesület bevételeit meghatározó pontos leírás. Az egyesület jövedelmét képezik az alapító és pártoló tagok hozzájárulásai, a gyűjtések során gyűjtött összegek. Adományok, hagyományok, mulasztási bírságok és az egyes esetekből jutalmazásokból befolyt összegek. Fontos bevételi forrásként jelenik meg a város évi adománya. Pontosan meghatározott az egyleti jövedelem felhasználása is azzal, hogy az egyleti jövedelem 10%-a és a megtakarítások felhasználásával a választmány engedélyével segélyalap képezhető. Az egyesület vagyonát képezi az alapítvány, segélyalap által az egyesület jövedelméből beszerzett ingó és ingatlan vagyon. Az alapszabály második része tartalmazza az egyesület szervezeti felépítésére vonatkozó szabályokat. A tagságnak általában három típusa volt alapító tagok ők az egyesületen belül minden joggal rendelkeztek és a tiszteletbeli valamint a pártoló tagság. Alapító tag az lehetett, aki az előre meghatározott pénzösszeget vagy kötvényt az egyesület tulajdonába adta. Tiszteletbeli tag az lehetett, aki az egyesület irányában különleges érdemeket szerzett. Ők a rendes tagokkal azonos jogokkal rendelkeztek, de a rendes tagokat terhelő kötelezettségektől mentesültek. A tagság harmadik típusát a pártoló tagok adták, akik meghatározott időn belül előre meghatározott pénzösszeget fizetnek az egyesület pénztárába. Ha a meghatározott határidő leteltét megelőző harminc nappal nem mondja fel a tagságot, akkor az automatikusan 42
meghosszabbodik.
A
tagfelvételt
meghatározott
életkorhoz,
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/Nyh%C3%A1zi_%C3%96nk%C3%A9ntes_T% C5%B1zolt%C3%B3egyes%C3%BClet_Szab_1884.pdf(A letöltés ideje: 2014.03.20.).
23
fedhetetlen jellemhez illetve valamennyi helyben lakáshoz volt kötve. A választmány a jelölt meghallgatása után döntött a tagfelvételről. Elutasítás esetén a közgyűléshez nem lehetett fellebbezni. A tagok jogait és kötelezettségeit részletesen szabályozták. Minden tagnak joga van a közgyűlésen részt venni, tanácskozni, szavazni akkor, ha a fizetési kötelezettségét teljesítette. A tagok kötelezettsége általában az alap és rendszabályok betartása és a tagdíj megfizetésére korlátozódik. A tagság megszűnik a tag önkéntes kilépésével, kizárással, nagyobb vagy többszöri kihágással, becstelen magatartás illetve bűntett miatti bírósági eljárás esetén. A kizáráshoz szükség van a választmány 2/3-ának igenlő szavazatára is. A szavazás eredményét írásban közlik az érintettel, aki 15 napon belül fellebbezhet és a következő közgyűlésen felszólalhat. Az
egyesület
szervezete
általában
választmányból,
közgyűlésből,
jegyzőkönyvvezetőből állt illetve a tevékenységhez kapcsolódóan orvosból, ügyvédből stb. tehát valamilyen szakterület képviselőjéből. A közgyűlés lehetett rendes és rendkívüli rendes közgyűlést évi egy alkalommal hívtak össze. Rendkívüli közgyűlés összehívására bármikor sor kerülhetett, ha a választmány indokoltnak találta vagy a tagok meghatározott százaléka kérte. A meghívás a helyben szokásos módon történt általában a helyi újságokban való hirdetés útján ez függött a tagság számától. A közgyűlés döntött minden az egyesületet érintő lényeges kérdésről a döntése minden tagra kötelező volt. Előre meg kellett határozni a közgyűlésen tárgyalt tárgyköröket, rendkívüli tárgyat fel lehetett venni, ha a közgyűlés előtt két nappal valamelyik tag a választmány elé terjesztette azt. A tagok szótöbbséggel döntöttek szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Közgyűlés tárgykörébe tartozott a választmány által előterjesztett előző évi beszámoló elfogadása. Alapszabály, rendszabály és az esetleges változások elfogadása. Amennyiben az alapszabály elfogadásáról vagy bármely módosításáról döntött a közgyűlés azt a Magyar királyi Belügyminisztériumhoz fel kellett terjeszteni foganatosítás előtt. Tagdíj összegének meghatározása is a közgyűlés hatáskörébe tartozott. Az egyesületek végrehajtó testülete a választmány mely közvetlenül a közgyűlésnek felelős. Jogosult az egylet nevében szerződést kötni dönt a tagfelvétel, tagkizárás, büntetés ügyében. Fontos jogköre az egyesületi vagyon kezelése. Minden egyesületben található az adminisztratív feladatok ellátására jegyző és titkár. Az egyesületi vagyon technikai kezelése a pénztárnok hatáskörébe tartozik.Egyesület felosztására kerül sor, ha a taglétszám meghatározott létszám alá csökken és a tagok 24
az utolsó összehívott rendkívüli közgyűlésen a feloszlatás mellett döntenek. A feloszlatásról illetve az egyesületi vagyon további sorsáról szóló határozatot a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz kellett felterjeszteni. Az egyesület alapszabály tervezetét megismerve dolgozatom következő részében bemutatom azokat az egyes szabályokat, amelyek alapján a fent bemutatott alapszabály felépült. Az egyesületek számának rohamos növekedésével szükség volt bizonyos intézkedésekre, amik az átláthatóságot biztosították. Elsősorban rendeleti úton szabályozták az egyesületek tevékenységét. A szabályozás kiterjedt az alapszabály kötelező tartalmi elemeire, a bejelentési kötelezettségre későbbiekben az egyenruha viselésre egyaránt. Mielőtt rátérnék a részletes szabályozásra célszerű meghatározni az egyes jogszabálytípusokat, amik a tételes szabályokban megjelennek.
3.2 Egyesületet szabályozó jogszabálytípusok Itt érdemes különbséget tenni az egyesülési jogot szabályozó jogforrások között. A jogforrási hierarchia szerint a törvénycikkek állnak az élen 1945-ig a törvények elnevezése ugyan is ez volt. Két országgyűlés között az uralkodó rendeleti úton kormányzott,amit a 18.század második felében pátensnek neveztek ezek hatályát az 1790-es országgyűlés nem ismerte el, de ennek ellenére a kiegyezésig megszokott volt kibocsátásuk. Önálló rendeletalkotási joggal rendelkezett a Helytartótanács is. 1867 után a jogforrások elnevezése változott a minisztérium által kibocsátott rendeletek voltak az uralkodó jogforrások ezeket miniszterelnöki rendeleteknek nevezték.Az egyesületi jogra vonatkozó szabályozás a dualizmus idején szinte kivétel nélkül rendeleti úton történt.A miniszteri rendelet elnevezés 1867-1945 között miniszteri körrendeletet és rendeletet különböztet meg. Előbbi általában az egy adott személyi kör egészére, utóbbi pedig egy konkrét személyre nézve bírt kötelező erővel. A neoabszolutizmus idején az 1853. évi pátens határozta meg az egyesület alapításának módját. A dualizmus idején az egyesület alakításának magánjogi szabadságát közjogi korlátként az illetékes miniszter ellenjegyzése jelentette. Külön rendelet szabályozta az egyesület ellenőrzését.43
43
1394/1873 (IV.29) Belügyminiszteri körrendelet az egyesületek ellenőrzése tárgyában.
25
3.3. Az egyesülési jogot szabályozó egyes rendelkezések a 19.században Az egyesületek száma és típusainak sokfélesége jól példázza az állam és állampolgárok kapcsolatát és az adott rendszer politikai stabilitását. A kiegyezést megelőzően nem létezett egységes jogi szabályozás az egyesületek alapítására működési rendjére vonatkozóan. Egyesületet bárki alapíthatott elvileg, de az állam fenntartotta magának a jogot az egyesület jogi személyként való elismerésére. Fontos engedmény volt az egyletek nyelvének az alapítók általi szabad meg választásához való jog biztosítása. 26.§.
Valamint
eddig is jogában állott
bármelynemzetiségű egyes
honpolgárnak épen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek: úgy ezentúl is jogában áll saját erejükkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván, szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt, nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik. A társulatok s általuk létesített intézetek egymás között saját nyelvükön is érintkezhetnek; másokkal való érintkezésben a nyelv használatára nézve a 23.§. határozatai lesznek szabályozók.44 A magán intézetek és egyletek nyelvét az alapítók határozzák meg, lehetőséget adva a nemzetiségek számára az anyanyelvi egyesületi tevékenységre. További engedményeket tett az 1869. évi IV tc. azzal, hogy illetékmentességet biztosított az egyesületi beadványok és iratok tekintetében. Az 1394/1873 Belügyminiszteri rendelet a korábbi laza szabályozást szigorította azáltal, hogy a törvényhatóság felügyeleti jogkörét bevezeti.
Az
egyesület a rendelet hatálybalépését követően nem kezdhette meg törvényesen a működését, ha nem látták el alapszabályát törvényes bemutatási záradékkal. Amennyiben ilyen záradék nélkül működött az elnököt vagy az alakuláskor
44
1868. XLIV. tc. a nemzetiségi együttműködés tárgyában.
26
hivatalban lévő elnököt vontákfelelősségre. A törvényhatóságnak joga volt vizsgálni az egyesület működését, ha az alapszabályban meghatározott tevékenységi körét túllépte, illetve ha tagjai jogellenes működés miatt panaszt tettek. Mivel a rendelet pontosan meghatározta az egyesületek működése fölötti törvényhatósági felügyeleti jogkört az alapszabály egy példányát kötelezően be kellett mutatni. A rendelet a törvényhatóság területén működő egyesületek összeírását és félévenkénti jelentési kötelezettséget ír elő a törvényhatóságok számára. A meglévő és a már megszűnt egyesületek félévenkénti nyilvántartásának célja az egyesületi tevékenységek feletti ellenőrzés a korábbi rossz tapasztalatok következtében. A 773/1874 Belügyminiszteri rendeletben újra elő írják a törvényhatóságok számára az egyesületek összeírásának pontos betartását, mivel a területükön működő egyesületi jelentések csak jelentős hiányosságokkal és késéssel érkeztek meg. Javasolják az úgynevezett egyleti könyv bevezetését, amely mintegy regisztrációként működne. Ezeknek az intézkedéseknek az elsődleges célja az egyesületek pontos nyomon követése, ellenőrzése a hatalom részéről. Központi Statisztikai Hivatal által elrendelt összeírás eredményességének elősegítése céljából rendelték el a kötelező adatszolgáltatást. Az egyesületek működésére vonatkozó eljárási szabályokat45 tartalmazó rendelet 1875-ben lép hatályba. Érdekesség, hogy ez a rendelet az 1898 évi rendeletek gyűjteményében jelent meg az 1875 éviből kimaradt. A rendelet alapján az újonnan létrejövő egyesület működését ideiglenes megkezdhette, ha az alapszabály bemutatási záradékkal való ellátása a minisztérium hibájából a benyújtást
követtő
40
napon
belül
nem
történik
meg.
Tisza
Kálmán
Belügyminiszterként meghatározta azokat a szigorú szempontokat, melyeket az egyesület alapítása során figyelembe kell venni. Szigorú fellépést helyez kilátásba, ha valamely egyesület alapszabályának hatáskörét túllépve végzi tevékenységét. Már a rendeletben megszövegezésre kerül a törvényellenes és államellenes eljárás az egyesületi tagjai részéről. Amennyiben ilyet észlel a törvényhatóság saját hatáskörében jogosult eljárni és egyben haladéktalanul értesíteni a Belügyminisztert. A rendelet melléklete tartalmazta az egyesület alakítására vonatkozó konkrét szabályozást. Az alapszabály láttamozás végett való felterjesztése a kormány elé az illetékes törvényhatóság által. Újdonságként jelent meg a rendeletben az ideiglenes működés fogalma, de az enyhítés ellenére tényleges jogszerű működését csak a
45
Az 1508/1875 Belügyminiszteri körrendelet az egyletek tárgyában.
27
kormány ellenjegyzését követően kezdhette meg az újonnan létrejövő egyesület. A rendeletben felsorolásra kerülnek azok a tevékenységi körök, amiket egyletként gyakorolni lehet ilyenek: politikai,humanisztikus, nyerészkedés, közművelődés és gazdászi tevékenység. A nemzetiségek csak irodalmi és közművelődési egyletet hozhattak létre. A politikai és munkásegyletnek csak honi állampolgár lehetett a tagja. Külföldi állampolgár csak irodalmi, közművelődési vagy tudományos egyesületekben lehetett tiszteletbeli tag, de csak a kormány előzetes engedélyével. Politikai és munkásegylet nem hozhatott létre fiókegyletet.
A rendeletben
meghatározták, hogy munkásegyletnek csak az tekinthető, ami az 1872 évi ipartörvény alapján jön létre. Kötelező felvenni az alapszabályba, hogy ha az egyesület tevékenységét az alapszabályban jóváhagyott cél, eljárás, hatáskör be nem tartásával végzi akkor a kormány felfüggesztheti működését. Különösen, ha a tevékenység az állam vagy a tagok vagyoni érdekét sérti. A felfüggesztést követően csakrészletes vizsgálat után folytathatja az egyesület tevékenységét,de bármely további jogsértés az egyesület feloszlatását eredményezi. Az engedély nélkül alakított vagy engedély nélkül működő valamint feloszlatott, felfüggesztett egyletben való részvételt is kihágássá minősítették46. „ 1879: XL. t.-cz. 1. §-a alapján valamely egyletnek a fent említett szabályok ellenére való alakulását, illetőleg alakítását, az eképp alakult vagy szabályszerűen létrejött, de jogérvényes határozattal feloszlatott vagy felfüggesztett egylet vezetésében, gyűléseiben vagy bármiféle működésében való részvételt kihágásnak minősítem, és 15 napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel rendelem büntetni. „47 Az egyesülési jogi szabályok felsorolását két részre osztottam. Ennek indoka, hogy a 19. századi szabályozás elsősorban az egyesületek létrehozásához, működéséhez kapcsolódó technikai szabályok adják. Ezzel szemben a 20.századi szabályozásra a háborús készülődés a jellemző. Közvetetten az egyesülési jogra vonatkozó törvények jelennek meg pl. a kivételes hatalomról szóló törvény, vagy a zsidótörvények. A 19. századi szabályozáshoz képest a 20. századi szabályozás sokkal összetettebb. 46
47
1136/1898 évi Belügyminiszteri körrendelet a szabályellenesen alakult vagy alakított, illetőleg hatóságilag feloszlatott vagy felfüggesztett egyletekben való részvételnek kihágássá minősítése tárgyában. http://www3.arcanum.hu/rendtar/a090217.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=1898&pg=0&l=hun 244. (A letöltés ideje: 2014.03.20.).
28
3.4 Az egyesületi jog 20. századi szabályozása Az 1912.évi LXIII. törvénycikk a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkezik. E szerint háború esetén a kormány,rendeleti úton, „az állam biztonsága szempontjából” új egyesületek vagy fiókegyesületek alakítását megtilthatta. A már létező egyesületek és azok tagszervezetei taggyűléseit ellenőrizhette, működésüket korlátozhatta vagy felfüggeszthette, sőt, minden, közigazgatási ellenőrzés alatt nem álló civil szerveződés rendőrség általi ellenőrzését lehetővé tette, amennyiben „az a gyanú merült fel, hogy működésük törvénybe, rendeletbe vagy alapszabályaikba ütközik, avagy államellenes irányzatot vesz” (9. §). Az ilyen gyanú beigazolódása esetén e szervezetek gyűlései megtiltathattak vagy feloszlattathattak.48 Az 1919. évi 4790. számú Miniszterelnöki rendeletben Károlyi Mihály hatályon kívül helyezi mindazon korlátozó intézkedéseket, amelyek az 1912 évi LXIII törvény által (háború esetére szóló ideiglenes intézkedések) kapott felhatalmazás alapján a korábbi Magyar Királyi Minisztérium az egyesületek tárgyában megtett. Ezek a korlátozások az egyesületek és fiókegyesületek alapítására, működtetésére, ellenőrzésére vonatkozó korlátozásokat valamint a kereskedelmi társaságok, pénztárak közigazgatási hatósági ellenőrzés alá vonásában nyilvánultak meg. 1919.évi III néptörvény a korszakot lényegesen meghaladó előrelátással szabályozza az egyesülési jogot. Az a fajta szabadság, amit a törvényszöveg tartalmaz sem a korszak Nyugat- Európai sem az Amerikai szabályozásban nem lelhető fel. „ 1.§ Az egyesülés és gyülekezés joga mindenkit megillet. 2.§ Egyesület alakításához vagy gyülekezéshez sem hatósági engedély, sem pedig bejelentés nem kell. Az sem kell bejelenteni, hogy az egyesület megalakult, vagy hogy a gyülekezést megtartották. 3.§ Az egyesület sajátneve alatt csak úgy szerezhet jogokat vagy vállalhat kötelezettségeket(jogképes egyesület), ha alapszabályokat alkot, vezetőséget választ
48
A kormány a háború alatt többször is élt a felhatalmazással. L. bővebben: Páskándy, 1931. 115. és 131-141. p.
29
és a bíróság az egyesületet kérelmére az egyesületek jegyzékébe bejegyzi.A bíróság az egyesületet, ha szabályszerű célja büntetőtörvénybe nem ütközik, az egyesületek jegyzékébe bejegyezni köteles. 4.§ E néptörvénynek azok a rendelkezései, amelyeknek végrehajtásához további intézkedés nem kell, azonnal életbe lépnek. A többi rendelkezés végrehajtása végett szükséges szabályokat a népkormány sürgősen megállapítani köteles. Ez a szabályozás, amely rendelttel is történhetik, nem érintheti a jelen törvényben foglaltalapelveket”49 A fent idézett törvényszöveg minden korlátozás nélkül lehetővé tette a szabad egyesületalapítást. A korábbi évtizedekben alkalmazott alapító okirat hatósági ellenjegyzését megszünteti. Ezek a rendelkezések a Tanácsköztársaság kikiáltásáig álltak fenn, mert ezt követően szovjet mintára már csak a dolgozók egyesülési jogát szabályozzák. Az 1919 évi 5084 Miniszterelnöki rendelet az egyesülési és gyülekezési jog korlátozását megszüntető korábbi rendeleteket hatályon kívül helyezi és vissza állítja az 1918 október 30.-án hatályban lévő szabályokat. Említést érdemel, hogy e rendelkezés 1955-ig hatályban maradt. Azok az egyesületek, amik rendelkeznek kormányhatósági ellenjegyzéssel
ellátott
alapszabállyal
azok
újrakezdhették
működésüket. Az ellenjegyzés hiányának pótlására a rendelet hatálybalépését követő 30 nap állt rendelkezésre. A határidő leteltét követően működésüket fel kell függeszteni az ellenjegyzés megadásáig. Azok az egyesületek, amelyek módosították az alapszabályukat és a módosítással érintett rész még nem volt ellenjegyezve, csak a módosítással nem érintett alapszabály szerint folytathatták tovább tevékenységüket. A rendelet engedélyezi olyan új egyesületek és fiókegyesületek alapítását, amelynek tevékenysége közérdekből indokolt. A korábbi tilalmat felfüggesztve újdonságként jelenik meg, hogy a rendelet megszegőivel szemben kihágás címén hat havi elzárást vagy 2000 korona pénzbírságot lehet kiszabni. Ezen kihágás miatti eljárás lefolytatására a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság jogosult. A Magyar Királyi Belügyminiszter 1922-ben az egyesületi jelvények használatáról és védelméről50 rendelkezik. A szabályozás indokát az adta, hogy sok esetben nem megfelelően használták az egyesületi jelképeket illetve gyakori volt a visszaélés ezekkel a jelképekkel. A visszaélések jellemzően kétirányúak egyrészt 49 50
1919. évi III. Néptörvény az egyesülési és gyülekezési szabadságról. 1922/ 72390 Belügyminiszteri rendelet az egyesületi jelvények használatáról és védelméről.
30
azadott egyesület jó hírnevének rontására másrészt közrendbe ütköző módon történt. A rendelet értelmében csak olyan jelkép egyenruha címer használható, ami különbözik más egyesület illetve állami közbiztonsági, vagy hatósági szerv címerétől,jelképétől, egyenruhájától. További feltételként az alapszabályban való részletes leírást is rögzítik. Az alább felsorolt megkülönböztető jelvényeket, egyenruhát csak az egyesületi jeggyel rendelkező tagoknak és az egyesület erre külön feljogosított tagjának lehet. A rendeletben foglaltak megsértése esetén kihágás címén15 nap elzárással és legfeljebb 2000 korona pénzbírsággal sújtható. Ugyanebben az évben újabb rendelet született az egyesületi alapszabály tartalmának pontos meghatározása tárgyában. Gróf Klebelsberg Kunó Belügyminiszter nevéhez kötődik a rendelet. A pontos szabályozás indokát az adta, hogy az egyesületekhez kapcsolódó korábbi tilalom feloldásának hatására nagyszámú egyesület jött létre. A törvényes működés feltételét képezte továbbra is az alapszabály Belügyminiszteri ellenjegyzése. Ennek okán a minisztériumba nagyszámmal érkeztek az újonnan alakuló egyesületek alapszabály tervezetei. Vizsgálatuk során nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb nem felel meg a korábbi rendeletekben meghatározott alaki vagy tartalmi követelményeknek. A Belügyminiszter rendkívüli méltánylást érdemlő közérdekből felmentést adhat e követelmények teljesítése alól. A rendeletben pontos meghatározásra kerültek azok az általános elvek és alaki követelmények, amelyek szükségesek egy egyesület létrejöttéhez. Amennyiben az alább felsorolt kötelező elemek valamelyike hiányzott, az egyesület alapszabálykérelme elutasításra került. A rendelet első részében meghatározta az általános rendelkezéseket, ilyenek az egyesület jelképe, pecsétje, működési területe, székhelye, hivatalos nyelve. Az egyesület célja, cél elérésére szolgáló eszközök, az egyesület vagyona. A második rész az egyesületi tagok meghatározásáról rendelkezik volt alapító tag, tiszteletbeli tag, pártoló tag. Az egyesületi tagság feltétele a magyar állampolgárság. Külföldi csak művészeti, irodalmi célú egyesületben lehetett tiszteletbeli tag, de ott is csak előzetes Belügyminiszteri engedéllyel. Kiskorú tagságához szülői vagy gyámi engedély kellett, de iskolai büntetés alatt állók egyáltalán nem vehetnek részt egyesületi tevékenységben. E tilalom alól kivételt jelentettek az ifjúsági és sportegyesületek, itt a 18. életévét betöltött fiatalok esetében nem kell szülői engedély. Az iskolai büntetés alatt álló tekintetében pedig igazgatói engedéllyel lehetett részt venni az érintett sport vagy ifjúsági egyesület tevékenységben.
31
Az alapszabályban pontosan meg kellett határozni a tagsági díj összegét a felvételi és egyéb díjak összegével együtt. Ezen díjak felemelése vagy leengedése esetén az alapszabály módosítása szükségessé vált. Az egyesület semmilyen szerve nem volt jogosult bírság kiszabására. A tagság megszűnt kizárás, kilépés, halálozás, törlés által. Amikor kilépésre került sor akkor a fizetendő összegek véghatáridejét is meg kellett határozni. Törlésre valamilyen tagsággal összefüggő járandóság nem teljesítése esetén kerülhetett sor. A törlés és kizárás esetén a választmányi határozat ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehetett fellebbezni. A rendelet harmadik részében meghatározásra került a közgyűlés rendje, rendes közgyűlést évente egyszer kellett összehívni, rendkívüli közgyűlést pedig csak indokolt esetben, vagy ha a választmány úgy ítélte meg. A rendelet meghatározta a határozatképességhez szükségel létszámot, amikor kimondta, hogy a határozatképességhez a jelenlevő tagok 1/3 részének szavazata szükséges. Amennyiben alapszabály módosításra, más egyesületbe való beolvadásra vagy az egyesület feloszlatására került sor a döntéshez a tagok 2/3 részének jelenlétérre volt szükség. Mindkét esetben lehetőségetadott a rendelet arra az esetre, hogyha a tagok a szabályszerű összehívás ellenére sem jelentek meg, akkor a korábbi tárgy szerint 830 napon belül újabb közgyűlést kellett összehívni. Ebben az esetben a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes volt. A közgyűlési tárgyak pontosan meghatározásra kerültek. A rendeletben ezek közül a legfontosabbak az egyesület tisztségviselőink megválasztása, költségvetés, zárszámadás tárgyalása. Az egyesületek pénzügyi kérdéseinek rendezésére vonatkozó szabályok szintén a közgyűlési tárgykörbe tartoztak pl. az egyesület vagyonát érintő ügyletek. Alapszabály módosítás, fúzió, feloszlatás esetén a vagyon további felhasználására vonatkozó rendelkezéseket is Belügyminiszteri láttamozáshoz kötötték. A rendeletben a tartalmi követelmények mellett az alaki követelményeket is részletesen meghatározták.Eltérő követelmények vonatkoztak az új alapítású egyesületeke és az egyesületi alapszabály módosításokra. Új egyesület esetén az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét eredeti illetve a vezetőség által hitelesített 3 másolati példányban kellett benyújtani. Az alapszabályt 4 példányban illetve az ideiglenes tisztikar nevét, lakcímét, polgári foglalkozását tartalmazó névsort 3 példányban. A láttamozási záradéknak az alapszabály utolsó oldalán kellett helyet biztosítani. 32
Más szakminisztérium ügykörébe tartozó egyesületi alapszabályt 5 példányba kellett
az
illetékes
törvényhatóság
vezető
tisztségviselőjéhez
benyújtani.
Amennyiben a belügyminiszter különös méltányosságát akarták az alapítók igénybe venni azt az indokok pontos megjelölésével kellett felterjeszteni. Alapszabály módosítás esetén a régi és új szöveget hasábos formában egymás mellett kellett előterjeszteni, csatolva hozzá az alapszabálynak a módosított szövegét tartalmazó 4 példányát. Fiókegyesület alapítására akkor kerülhetett sor, ha országos egyesület vagy olyan egyesület, aminek tevékenységi köre egy vagy több törvényhatóságra, járásra, községre terjedt ki és az egyesület legalább 20 tagja állandó lakással bírt. A fiókegyesületek önálló alapszabállyal nem rendelkeztek az anyaegyesület láttamozott alapszabálya szerint működtek. A tevékenységük felfüggesztését,
feloszlatását
az
anyaegyesület
nem
rendelhette
el
csak
felterjeszthette a Belügyminiszterhez. A fiókegyesület feloszlatásakor minden vagyona az anyaegyesületre szállt át kivéve, ha az anyaegyesület is feloszlatásra került. A felterjesztett kérelmeket a törvényhatóság első tisztviselőjéhez kellett felterjeszteni, aki az átvizsgálást követően, ha szükséges hiánypótlást írt elő. A hiánypótlási határidő eredményes elteltét követően érdemi elbírálás nélkül elutasításra kerültek. Az 1931-es év a gyülekezési jog gyakorlása körében is lényes változást hozott. A 4980/1931 Miniszterelnöki rendelet a politikai jellegű gyűléseket, felvonulásokat meg- tiltotta, sőt szükség esetén karhatalommal is meg kellett akadályozni a politikai jellegű gyűlések tartását. A tilalom 1931. szeptember 20-tól lép életbe.
Az egyesülési jog tekintetében az 1932-es év két Belügyminiszteri
rendeletet is hozott. Az 109.000/1932 Belügyminiszteri körrendelet a műkedvelő előadásokkal kapcsolatos szerzői jogi rendelkezéseket tartalmazta. A korábban e tárgykörben született 169.953/1928 Belügyminiszteri rendeletben előírt Magyar Műkedvelők Országos Szövetségébe való kötelező belépést megszüntette az olyan egyesületek tekintetében, amiknek a láttamozott alapszabályában a műkedvelői előadás tartása szerepelt.
A rendelet további részében meghatározott előzetes
rendőrhatósági engedély
és
a
Magyar
Műkedvelő
Egyesületek
Országos
Szövetségébe való bejelentés viszont továbbra is fennmaradt. A 109.000/1932 Belügyminiszteri rendelet a Vallás és Közoktatási Miniszterrel egyetértésben született és a vidéki színházak illetve kultúra védelmét kívánták szolgálni. Megszüntetik az MMOSZ-be való kötelező belépést. A már belépettek számára 33
lehetőséget adva a kilépésre. Nem kellett továbbá a műkedvelő egyesület által rendezett előadást bejelenteni. Az 1921. évi LIV.tc. szerint színpadi művet nyilvánosan csak a szerző engedélyével lehetett előadni. Az engedély megszerzése sok esetben nehézségbe ütközött, ha a szerző vagy jogutódja nem adott engedélyt. Ugyancsak nehézségbe ütközött a befizetendő díj lerovása is. E nehézség feloldását szolgálta az a rendelkezés miszerint az engedélyt a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületétől kellett beszerezni, illetve a szükséges díjat is ide kellett befizetni. Az előadási jog megszerzésének díját egységesen és méltányosan állapították meg. A rendőrhatóság az engedélyt akkor adhatta meg, ha az engedélyt kérő az engedélyező nyilatkozatot megkapta. A nyilatkozat valódiságát nem volt köteles a rendőrség vizsgálni, mert az esetleges szerzői jogsértésből eredő bírságok az engedélyt kérőt terhelték. Azok a művek, amik nem tartoztak a szerzői jogvédelem alá szabadon előadhatók voltak. További kizáró ok volt a rendőrségi engedély megadása olyan településeken ahol 3 hónapnál nem régebbi idő óta a Vallás és Közoktatási Miniszter által kiadott engedéllyel rendelkező hivatásos színtársulat tevékenykedett. Budapesten további kizáró ok volt, hogy nem lehetett engedélyt adni olyan darab előadására, amit 1 éven belül hivatásos színház műsorára tűzött. Színművek zenés darabok előadására csak helyi műkedvelő társulatok kaphatnak engedélyt. 1932-ben rendeleti úton szabályozták a politikai pártok tagjainak egyenruha viselését.51A mindennapi életben sok problémát okozott a pártok vagy más politikai alakulatok tagjainak nyilvános egyenruha viselése. Korábban rendeleti úton szabályozásra került, hogy csak a láttamozott alapszabállyal rendelkező egyesületek tagjai és csak az előre pontosan meghatározott kritériumok szerinti egyenruhát viselhették.Az egyenruha viselés a Hungarista Mozgalom térnyerésével az 1922 évi szabályozást követően újra napirendre került.
A Mozgalom népszerűsége jól
megfigyelhető a kispolgári tömegek között, de a társadalom minden rétegében számíthattak támogatókra. Egy anekdota szerint a pártot alapító Pálffy Fidél gróf pártalapítási kérelmet nyújtott be Keresztes-Fischer Ferenc Belügyminiszternek, aki az egyenruhára vonatkozó náci hasonlatosság miatt nem akarta megadni az engedélyt. Pálffy Fidél gróf ezt követően változtatta meg az egyenruha színét és a 51
115.000/1932 Belügyminiszteri rendelet a politikai pártszervezetek egyenruha viselésének eltiltásáról.
34
jelképek formáját. A Belügyminiszter utasítása szerint a rendőrség kötelezettsége volt ellenőrizni minden egyenruhát viselő személyt, és ha nem tartozott egyetlen egyenruha viselésre engedéllyel rendelkező egyesülethez sem kihágás miatt büntetést kellett kiszabni. Az állami élet minden színterén, így az egyházak területén is a jobbratolódás volt jellemző. A hatalmon lévő kormányok a Horthy korszakban reális veszélyt láttak a szekták tevékenységében. Nyílt illetve titkos utasítások formájában igyekeztek a kisegyházak tevékenységét korlátozni. A bevett vallásfelekezeteknek plusz jogosultságokat adtak ennek jó példája a református bibliakörök működésének zavartalanságát
biztosító
rendelet52
1933-banKeresztes-Fischer
Ferenc
Belügyminiszter titkos rendeletben utasította a csendőrséget és a rendőrséget, hogy végezzenek titkos adatgyűjtést politikai alakulatokról, a sajtóról valamint kisegyházakról. 1934-ben elkészült egy belső használatra rendelt gyűjtemény mely a pártokat, egyesületeket, polgári szervezeteket vette számba.53 1936-tól Darányi Kálmán töltötte be a Miniszterelnöki posztot konzervatív politikuskén
kompromisszumos
kormányzást
folytatott.
A
szélsőjobb
visszaszorítására törekedett azzal, hogy a két legjelentősebb Nemzet Szocialista erőt betiltotta. Ezt követően sem az egyesületekben, sem a sajtóban nem korlátozta tevékenységüket. Még ugyanebben az évben tető alá hozzák az 1937.évi XIX törvényt, amiben a Kormányzó halasztó erejű vétójogot kapott és a neki nem tetsző törvényjavaslatot két alkalommal visszaküldhette megfontolásra a parlamentnek. A törvény a Kormányzó személyes felelősségre vonásának lehetőségét kizárta. A hatalom koncentrálódását jól példázta a rendeleti úton történő szabályozás felé történő eltolódás. Az egyesületek kapcsán két rendelet is született ebben az évben. Az egyesületek működésének fokozottabb ellenőrzése és felügyelete, újabb egyesületek alakításának korlátozása és a felesleges egyesületek megszüntetése tárgyában. Az 1939-es év már a háborúra való készülődés jegyében zajlott az fokozódó rendőri ellenőrzés az egyesületek tekintetében is érvényesült. Két jelentős rendelet is született ebben az egyesületi és gyülekezési jog szabályozásáról. Érdekes egybeesés,
52
259.287/1932. számú Belügyminiszteri rendeletreformátus zavartalanságának biztosítása tárgyában. 53 Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a http://mek.niif.hu/01100/01169/01169.htm(A letöltés ideje: 2014.03.20.).
35
bibliakörök Horthy
működése –korszakban.
hogy az egyesülési jog korlátozását kimondó rendelet54 szeptember elsején lépett hatályba. A rendelet értelmében új egyesületet, fiókegyesületet vagy más egyesületi jellegű szervezetet nem lehetett alapítani. A már működő egyesületek felett fokozott rendőri ellenőrzést gyakoroltak, ha egy egyesület gyanús tevékenységet folytatott a működés korlátozása vagy felfüggesztéséről a belügyminiszter haladéktalanul köteles volt javaslatot tenni. A felterjesztésről a minisztérium haladéktalanul köteles volt dönteni, de lehetősége volt a közvetlen intézkedésre. Az az egyesület, aminek tevékenysége fel volt függesztve semmilyen tevékenységet nem folytathatott. A tilalom betartása karhatalommal is ellenőrizhető volt és a tilalom alkalmazása karhatalommal is kikényszeríthető volt. A tilalom megszegőjét akár elzárással is büntették,ennek mértékét háború és béke idején differenciálták. Az egyesülési és gyülekezési jog egyszerre való korlátozása a háború közeledtévelis magyarázható.Szintén szeptember elsején lépett hatályba a gyülekezési jog korlátozásáról szóló rendelet55 mely megerősítette a már 1935-ben kiadott tiltó rendelkezést, külön büntetőszankciókat rendelve megszegésük esetére. A politikai jellegű népgyűlések felvonulások általános tilalmát vezette be. Tartásukat kivétel nélkül, előzetes hatósági engedélyhez kötötték. Kivételként a vallásfelekezeti gyűlések és közigazgatási hatóságok gyűléseit említi a rendelet. A tilalom érvényesítése érdekében akár karhatalom is alkalmazható és a tilalom ellenére szervezett gyűlésen való részvétel kihágásként elzárással volt büntethető. Az egyesülési és gyülekezési jog alapvető emberi jognak tekinthető és a közös szabályozás jellemzi. Ennek oka, hogy a gyülekezési és egyesülési jog szorosan összefonódik egyrészt mert az egyesületalapítás első lépése másrészt,az egyesületi élet gyakorlásának feltétele is.
54 55
8110/1939(IX.1.). Miniszterelnöki rendelet az egyesületi jog korlátozásáról. 8120/1939(IX). Miniszterelnöki rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról.
36
3.5Speciális rendelkezések Az 1939.évi. IV. tc. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról rendelkezett. A törvény 1. §-a részletesen meghatározza, kit kell zsidónak tekinteni viszont az általános meghatározás mellett nagyszámú kivételt is tartalmaz. A kivételek elsősorban az első világháború során a haza védelmében tanúsított magatartások körébe sorolhatók, de akár egy olimpiai bajnoki cím is felmentést adhatott. Az 1-2. §-ban meghatározottak alapján zsidónak minősülő személy
nem
léphetett
tisztviselőként
egyéb
alkalmazottként
az
állam,
törvényhatóság, község vagy más köztestület, közintézet, közüzem szolgálatába. A 17§ a zsidó alkalmazottak számarányát határozta meg, ami az egy munkahelyen alkalmazott munkavállalók számát és az őket megillető illetmény arányát is rögzítette. E rendelkezéseket együttesen kellett alkalmazni az egyesületek és bármely más megjelölésűszervezetek tisztségviselőire. Egy kivételt határozott meg a törvény az olyan időszaki lapok tekintetében tesz kivételt, amelyek izraelita vallási lapok. Említést érdemel,hogy a második zsidótörvény közjogi szakasza mintegy 150 000 állampolgárt fosztott meg a szavazati jogától. 1945 tavaszán a háború vége közeleg ennek is betudható az enyhülés mivel a korábbi tilalommal szemben bejelentés mellett, de már engedélyezték a nyilvános gyűléseket. Minden politikai és gazdasági jellegű nyilvános népgyűlés felvonulás és bármely más politikai összejövetelt közvetlenül a gyűlés megkezdéséig az illetékes rendőrhatóságnak be kellett jelenteni. A bejelentés történhetettszóban vagy írásba egyaránt. A bejelentési kötelezettség nem terjedt ki az zártkörű gyűlésekre, ami nem minősült népgyűlésnek. A bejelentésnek tartalmaznia kellett a politikai párt vagy egyesület nevét a gyűlés helyét idejét. A szervezők igénye esetén a rendőrhatóság részéről személyes képviseletet is kérhettek. .A hatóságok előzetesen semmilyen indokkal nem tilthatták be a rendezvényeket. A bejelentési kötelezettség elmulasztása nem von maga után súlyos büntetést 500 pengő pénzbüntetéssel sújtják a szervezőt.56
56
5159/1945(III. 24) Belügyminiszteri rendelet a gyűlések bejelentéséről.
37
Az egyesülési jogszabályok felsorolása során eljutottam a korszakhatár végéig. Ez a rendelet 1939 márciusából származik, ami a második világháború végét jelenti. A világháború befejezését követően a korábbi társadalmi rend is megváltozik ezzel együtt az alapjogok szabályozása is. Az 1964. évi I. tv.másként szabályozza az egyesülési jogot, minta az 1949.évi XX. tv, mivel az államforma is megváltozik. Míg 1946-ban köztársaságról beszélünk, 1949-ben már népköztársaság lesz az államforma. A korábbi szabályozási struktúra is megváltozik, mivel van egy alkotmány szintű szabály és emellett létezik egy speciális egyesületekre vonatkozó törvényi szabályozás is.
38
Összegzés Az egyén egyesülési jogának érvényesülése hosszas folyamat eredményeként jön létre. A 18.századi forradalmak következménye, hogy az államot irányító hatalmi elit általában rendeleti úton próbálja kontroll alatt tartani a polgárok szabad egyesüléshez
való
jogát.
A
különböző
korszakokban
az
uralkodó
érdekeinekmegfelelően egyes csoportokra a tiltás, míg más csoportokra az engedés szabályait alkalmazzák. Jól megfigyelhető ez a folyamat a vallási csoportok tekintetében. Az állam által bevett vallások körében jelentősebb korlátozás nélkül nyílik lehetőség a vallási jellegű egyesületek, egyletek alakítására vagy tagként való aktív részvételre. Míg az állam által el nem ismert vagy megtűrt vallások tekintetében számos korlátozó intézkedést foganatosítottak. Az ipari forradalom hatására a társadalom összetétele is változott a munkások nagy számban özönlöttek a városokba ezzel létrehozva egy nagyszámú városi szegényréteget. Ezek a tömegek érzékenyen reagáltak a negatív gazdasági változásokra. kedvezett
az
érdekvédelmi
törekvések
A nagy tömegben való jelenlétük kialakulásának.
Ez
a
folyamat
Magyarországon is lejátszódik az egyesületi szabályozás területén. Nyomon követhető az a gyanakvás az állam részéről, amivel ezeknek az egyesületeknek a tevékenységét szemlélte. Az 1918-19-es események hatására, illetve a háború közeledtével törvényi és rendeleti úton is korlátozták az egyesüléshez való jogot. A zsidótörvények bevezetésével a zsidó felekezethez tartozók jogait folyamatosan korlátozták. A felsőoktatásban való részvétel számarányának meghatározásával, bizonyos hivatalok betöltéséhez való jog megvonásával. A közigazgatás területéről való ütemezett kiszorításukkal nagy számban kerültek az utcára. Korábbi életszínvonaluk csökkenése folyamatos megélhetési gondokkal társult. Az egyesülési jog tekintetében is érvényesült ez a jogelvonás. A második világháború előre haladtával a politikai helyzet is folyamatosan változott, ezzel együtt az éppen hatalmon lévő elit mozgalmai kerülnek előtérbe. Az általuk létrehozott egyesületek kiemelt támogatása jellemző ez a folyamat minden korszakban jól megfigyelhető. 39
A hazai szabályozás tekintetében a második világháborút követő néhány évben két alkotmányos szintű szabály is született.Az 1946.évi I.tc.(I.31.) Magyarország államformájáról Preambulumában deklarálja a gyülekezési és egyesülési jogot, mint az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogait. Az 1946.évi X törvény fontos jogi garanciaként bűncselekménynek minősítette a közhivatalnokok minden olyan eljárását, amivel valamely természetes személy elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti. Bár az 1949. évi XX törvény kicsivel több, mint 60 évig Alkotmányos szinten szabályozta az egyesülési jogot. „63.§(1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre."57 Az egyesülési jog részletes szabályozását az 1989.évi II tv tartalmazta, így az alkotmányban elismert jog törvényi szintű részletes szabállyal is kiegészült. Hasonló a mai szabályozás koncepciója is az Alaptörvény VIII. cikk elismeri a gyülekezés valamint az egyesülési jogot. Az Alaptörvényben nem egyesületként kerül megfogalmazásra, hanem szervezetként. A szervezet egy gyűjtőfogalom, amibe számos közösségi tevékenység is belefoglalható. A mai szabályozást az alaptörvény rendelkezéséből kiindulva az un. civiltörvény tartalmazza. 58Az I. fejezet foglalkozik az egyesülési jog alapján létrejött szervezetekkel, így pl. az alapítványok nem tartoznak ide. A korábbi egyesületi törvény szabályait ötvözik az eddig nem szabályozott civil szervezetekre vonatkozó új szabályokkal. Nem minősül sarkalatos törvénynek, de az egyesülési jog valamint az egyesülési jog alapján létrehozott szerveztek közjogi státusza változatlan. A Ptk. tartalmazza az egyesületek működési szabályait, melyek a civil törvénnyel módosulnak. Kötelező a nyilvántartásba vétel.Az egyesületek speciális formáit is megállapítja a törvény ezek a szakszervezetek, pártok és a szövetségek. A szövetség definiálása új keletű a korábbi egyesületi törvény említi, de mint társadalmi szervezetek szövetsége.
57 58
1949 évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya. 2011.évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
40
A szövetség március 15-étől olyan különleges egyesület, amely „két tag részvételével is alapítható, működtethető és tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet;”59 A szövetségként alapított egyesületeket
a
bíróság
eddig
szövetség
elnevezésű
egyesületként
vette
nyilvántartásba. A pártok és szakszervezetek részletszabályait külön törvény tartalmazza. Az egyesülési jog története nagy utat jár be kezdve a céhek uralkodói szabályozásától a dualizmuskori nagyszámú rendeleti szabályozáson keresztül egészen a civil törvény rendelkezéséig. Az alkotmányi szintű szabályozás kiemelt védelemben részesíti ezt a jogot. A kiemelt védelem indokolja az a tény, hogy a szélsőséges csoportok térnyerése milyen károkat tud okozni a közösségi életben. Egy-egy szélsőséges eszme elterjedésének jó táptalaja az egyesületi tevékenység álarca. Erre az utóbbi időben Magyarországon is találhatunk példát.
59
2011.évi CLXXV. tv 4.§. (3) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
41
Felhasznált irodalom 1. Alapítványok és egyesületek statisztikája. Budapest. 1994. KSH 83 p. 10-12. p. 2. Bódi Stefánia: Az egyesülési jog hazai szabályozásának története és dilemmái. Valóság, 2011. 9. szám. 55-67. p. 3. Bódi Stefánia: Az egyesülési, gyülekezési és petíciós jog magyarországi szabályozásának története. Collega, 2005. 1. szám. 5-12. p. 4. Bősze Sándor: A Somogy megyei egyesületek története a dualizmus idején Kanyar József szerk. Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1985. 401 -432. p. 5. Burucs Kornélia: Nők az egyesületekben. História folyóirat. 1993. évi 2. szám. 15-19. szám. 6. Csizmadia-Kovács-Asztalos:
Magyar
Állam
és
Jogtörténet.
Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 7. Fazekas
Csaba:
Kisegyházak
és
szektakérdés
a
Horthy
–korszakban.
mek.oszk.hu/01100/01169/01169.rtf. 8. Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Kossuth
Kiadó, Budapest, 1977. 9. Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között.
MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1987. 10. Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól
a második világháborúig. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 11. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 12. Halmai Gábor: Az egyesülés szabadsága. Az egyesülési jog története. Atlantisz
Kiadó, Budapest, 1990. 13. Halmai Gábor-Tóth Attila Gábor: Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2008.
14. Kiss Barnabás: A jog egyenlősége – az egyenlőség joga. Juhász Gyula Főiskolai Kiadó, Szeged, 2006. 15. Linden-Marcel van der: A munkás önsegélyező egylete történeti áttekintés. Esély: társadalom- és szociálpolitikai folyóirat. 5. évf. 5. sz. 90-105. oldal. 16. Mezey Barna: Magyar Jogtörténet. Osiris kiadó, Budapest, 2007. 17. P Miklós Tamás:A Magyar gyermek és ifjúsági szervezetek a dualizmuskori Magyarországon 1867-1919-ig. Neveléstörténet folyóirat 2005. évfolyam 1-2. szám.
42
18. Pajkossy Gábor: Egyesületek a reformkori Magyarországon. História folyóirat. 1993/15. évfolyam. 2. szám. 6-9. p. 19. Páskándy János: Egyesületi (egyesülési) és gyülekezési jogszabályok kézikönyve. Budapest, 1931. 20. Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés, holokauszt. Korona Kiadó, Budapest, 2001. 21. Vargha Gyula: Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Atheneum Kiadó, Budapest, 1880. 22. Vörös Károly: Ipartestületek, kamarák a két világháború között. História. 1988 V.szám.
43
Internetes források 1. http://lellemese.blogspot.hu/2012/03/bako-bela-uj-polgari-kaszino.html 2. http://lexikon.katolikus.hu/M/Magyar%20Asszonyok%20Nemzeti%20Szövetség
e.html 3. http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarim
aganjog/torzs/sze 4. http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarim
aganjog/torzs/sze 5. http://www3.arcanum.hu/rendtar/a090217.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=1898&pg=
0&l=hun 6. www.opten.hu/opten/light/torvtar/1989-evi-ii-torveny-indokolasa-241331.html
7. http://epa.oszk.hu/02200/02222/00002/pdf/EPA_02218_ReEJ_2011_02_003014.pdf 8. http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2003_1.pdf 9. http://lellemese.blogspot.hu/2012/03/bako-bela-uj-polgari-kaszino.html 10. http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarim
aganjog/torzs/sze 11. http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/maganjog/polgarim
aganjog/torzs/sze 12. http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/TanszekiKiadvanyok/Jogtorteneti_Szemle.ht ml 13. http://mek.niif.hu/01100/01169/01169.htm 14. http://regi.oszk.hu/cehek/cehek_magyarorszagon.html 15. http://www.akki.doctor.hu/anyagok/2felev/alkot2/szabjogok/egyesul%25E9si%2 520jog.doc 16. http://www3.arcanum.hu/rendtar/a090217.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=1898&pg=
0&l=hun 17. www.opten.hu/opten/light/torvtar/1989-evi-ii-torveny-indokolasa-241331.html
44
Jogszabályjegyzék 1136/1898 évi BM körrendelet a szabályellenesen alakult vagy alakított, illetőleg a hatóságilag feloszlatott vagy felfüggesztett egyletekben való részvételnek kihágássá minősítése tárgyában 115.000/1932 BM rendelet a politikai pártszervezetek egyenruha viselésének eltiltásáról 1868. XLIV tc.a nemzetiségi együttműködés tárgyában 1874.évi XXV. tc az országos statistika ügyének szervezéséről 1919 évi III Néptörvény az egyesülési és gyülekezési jogról 1922. évi 72390 számú rendelet az egyesületi jelvények használatáról és védelméről 1394/1873 (IV.29) B.M. sz. körrendelet az egyesületek ellenőrzése tárgyában 1949 évi XX.tvA Magyar Népköztársaság Alkotmánya 2011.évi CLXXV.tv az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 259.287/1932
rendelet
református
bibliakörök
működése
biztosítása tárgyában 5159/1945(III. 24) BM sz. rendelet a gyűlések bejelentéséről 8110/1939(IX.1.).MErendelet az egyesülési jog korlátozásáról 8120/1939(IX). ME rendelet a gyülekezési jog korlátozásáról
45
zavartalanságának
A Lloyd-palota, a Nemzeti Kaszinó első székhelye, kártyalap az 1850-esévekből
Károlyi György meghívója a Nemzeti Casinó választmányi ülésére
46
A Pécsi Jótékony Nőegylet 1905-ben Pilch Andor tervei alapján épült székháza
47
Hermina FőhercegnőFischer Johanna Országos Nőegylet elnöke
Pesti Izraelita Nőegylet alapítója
Salgóbányai olvasóegylet épülete 1900-as évek eleje
48
