II. Vállalkozások jogi formái és jellemzıi EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: A magánszemély üzletszerő – saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenység. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult aki: - cselekvıképes, - lakóhelye van - nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Az egyéni vállalkozó bármilyen jogszabály által nem tiltott üzletszerő, gazdasági tevékenységet folytathat Magyarország területén. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: - akit gazdasági vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértı bőncselekmény miatt jogerısen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit valamely foglalkoztatástól eltiltottak az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre - aki egyéb jogszabályban – törvény vagy kormányrendeletben – meghatározott, a tevékenységre elıírt foglalkozási tilalom alá esik - aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja - akinek adó-, vám és/vagy társadalombiztosítási tartozása van - akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát kötelezettségeinek elmulasztása miatt visszavonták Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával, korlátlanul felel. A vállalkozói igazolvány kiadására a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerinti illetékes önkormányzat okmányirodája áll rendelkezésre és kiváltásához az alábbi iratok szükségesek: -
személyi igazolvány (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány (postán kapható formanyomtatványon igényelhetı, illeték köteles, mely 2200 Ft-ba kerül) adóigazolvány munkavégzés jellegétıl függıen, munkáltatói igazolás a heti munkaidırıl, nyugdíjas igazolvány, diák igazolvány szükséges iskolai végzettséget igazoló okiratok hatósági engedélyek (ha a tevékenység gyakorlása hatósági engedélyhez kötött adózás módjáról szóló nyilatkozat kb. 10 000 Ft-os eljárási illeték megfizetését igazoló feladóvevény
A kérelemnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó: nevét (leánykori nevét), születési adatait, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét, tevékenységének megnevezését. Nem kell munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni, de munkanélküli segély sem jár! Alkalmazottak után mindent kell fizetni. 2005. január 1-tıl a vállalkozói adó (4%) megfizetésével a köztartozásmentes vállalkozás tulajdonosa is lehet munkanélküli.
Vannak engedély és képesítés nélkül végezhetı tevékenységek, azonban mindig érdemes utánajárni, hogy mely tevékenységhez milyen végzettséget igazoló dokumentum illetve milyen szakengedély kell. Ezen információk beszerezhetıek könyvelıtıl, jogásztól, szaktanácsadótól, kamarától, illetve az önkormányzat okmányirodájától és iparőzési osztályától. Az egyéni vállalkozás mőködési szabályai: -
-
az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremőködni a tevékenység folytatásában korlátlanul teljes vagyonával felel nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelıs tagja a vállalkozói igazolvány átvételét követı 15 napon belül írásban be kell jelenteni az APEH-hoz. Az ÁFA-t fizetık kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani Alkalmazott esetén 15 napon belül a székhelye szerinti illetékes nyugdíj és egészségbiztosítási szervekhez köteles bejelenteni, munkába állás napján az APEHhoz Nyilvántartási számot kell igényelni a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál, ennek hiányában a vállalkozás alkalmazottai nem jogosultak táppénzre. A tevékenység kezdetekor be kell jelentkezni az önkormányzatnál iparőzési adó alá
A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszőnése: -
visszaadja az igazolványt meghal, cselekvı képességét elveszíti igazolvány visszavonása esetén (körülmények nem megfelelıek, adó, vám, járulékfizetési kötelezettségeit 12 hónapig nem teljesítette)
TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK: Elınyei: - megoszlik a tagok közötti felelısség - a Bt-t és közkereseti társaságot kivéve korlátozott a tagok kötelezettségeiért vállalt felelıssége - a szükséges tıke könnyebben teremthetı elı s ez már induláskor gazdasági elınyökhöz vezethet Megkülönböztetünk jogi személyként mőködı gazdasági társaságot (közös vállalat, korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság) és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot (közkereseti társaság, betétei társaság). BETÉTI TÁRSASÁG (BT) Legalább kettı személy szükséges a létrehozásához, melyek közül az egyik beltag a másik kültag. A beltag teljes vagyonával felel, még a magánvagyonával is! A képviselıket, (egyes álláspontok szerint) meghatározott idıre, de maximum 5 évre választják.
A határozatokat általában a beltagok hozzák, azonban a társaság rendes tevékenységbe nem tartozó ügyekben a kültagok is szavaznak. A nyereség és veszteség a tagok közötti vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de ez a cégalapítás során máshogy is szabályozható. A nyereség és veszteség viselésébıl egyetlen tagot sem zárhatnak ki! Alapítás: • társasági szerzıdés, amely tartalmazza többek között: az induló vagyont; a tagok adatait, a köztük lévı és a gazdálkodás szempontjából jelentıséggel bíró kapcsolatot; a cég választott nevét, amelynek különböznie kell minden más cég nevétıl; a cég székhelyét; tevékenységi körök felsorolását, a választott áfakört (amennyiben választható) → Cégbejegyzési kérelem tartalmazza; • ügyvédi díj kb. 50-70.000,- Ft; • szükséges minden tag összes személyi adata, adószáma és a szig. száma is! • közzétételi díj 14.000,- Ft; • illeték 50.000,- Ft; • aláírási címpéldány min. 2 db: 2.000,- Ft/db célszerő legalább 4 db. A Bt. alapítási költségei ügyvédi közremőködési díjtól függıen illetékekkel, nyomtatvány költségekkel együtt 100-150.000,- Ft. Ugyan törvényileg nincs megállapítva kötelezı törzstıke mértéke (valamennyi alaptıke kell, csak a mértékét nem nevesíti a törvény), de az alapítás költségét érdemes törzstıkeként a Társasági szerzıdésbe bevenni. Meg kell határozni továbbá, amennyiben a tagok ilyet vállalnak, a személyes közremőködés módját is. Bejelentkezési kötelezettség: • adóhatóságnál és társadalombiztosításnál az alap adatok a cégbíróságon keresztül kerülnek bejelentésre, de pl. a bankszámlaszámot és egyéb adatokat a beadástól számított 15 napon belül be kell jelenteni az APEH-hoz. • önkormányzatnál (15 napon belül); • bankszámlanyitás; • az Áfa-kört a cégbírósági bejegyzés tartalmazza! Az ügyvéd a cégbíróságra beadja a papírokat, ekkor megszerzi az adószámot is és a cég, mint bejegyzés alatt álló elıtársaságként megkezdheti a tevékenységét (kivéve az engedélyhez kötött tevékenységeket). A végleges cégbejegyzés 2-8 hét között mozog cégbíróságtól függıen. Könyvvezetés, kötelezettség: 2003. január elsejétıl csak kettıs könyvvezetést végezhetnek a gazdasági társaságok. A könyvelési díj számlák alapján, pénzforgalomtól, foglalkoztatottak számától függıen min. 20.000,- Ft +Áfa.
Járulékfizetés: Bt. esetén a beltag személyes közremőködésre kötelezett. A minimálbért nem kell feltétlen kivenni, ha nincs mondjuk pénze, csak a minimálbér utáni járulékokat kell megfizetni. Ez a jogviszony nem minısül munkaviszonynak, ezért nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni, de munkanélküli segély sem jár! A vállalkozói adóval áthidalható ez, ennek mértéke 4 %. Az alkalmazotti adókedvezmény nem illeti meg a társas vállalkozót (beltag). Alkalmazott esetében ügyelni kell a munkajogi szabályok betartására is. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalóval belépésekor megkötésre kerüljön a MUNKASZERZİDÉS. Hó végi jövedelem kifizetésekor a bérelszámoló lapot adjuk át, melynek másolatát a munkavállaló aláírva visszaadja. A TB igazgatóság, APEH felé a lejelentések történjenek meg határidıben. A kötelezı nyomtatványokról a nyomtatványosok tájékoztatást adnak, de a hivatalok ügyfélszolgálatain is lehet érdeklıdni. A járulékot tárgyhónapot követı hó 12-ig kell befizetni, az új szabályozás értelmében az utalás akkor történik határidıben, ha az 12-én már az APEH folyószámláján van. A banki átfutási idı általában 1-2 nap, ezért célszerő az utalásokat 9-ig leadni. KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG (KFT) Nincs létszámhoz kötve, de egy tag esetén kötelezı a könyvvizsgáló. A tag anyagi felelıssége korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig terjed. Alapítás: • Törzstıke: minimum 500.000,- Ft, (a kötelezı készpénz bevitel 2007.09.01-tıl megszünt, kizárólag apporttal is alapítható • Egy tag törzsbetéte 100.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet, s a forintban kifejezendı törzsbetét tízezerrel maradéktalanul osztható legyen. • Társasági szerzıdés (tevékenységi körök felsorolása) - ügyvédi díj, szükséges minden tag összes személyi adata és Szig. szám is! • Közzétételi díj 25.000,- Ft, elektronikus alapítás esetén 5.000,• Illeték 100.000,- Ft, egyszerősített eljárás keretében 15.000,• Aláírási címpéldány min, 5 db 2.000,- Ft/db. • Ügyvédi díj: 80.000 -150.000,- Ft. Az alapítás összesen kb: 200.000 – 250.000,- Ft. Változás, módosítás közzététele 15.000.-Ft, az eljárási illeték 8.000,- Ft. Ha csak tevékenységi kört érint a változtatás az ingyenes. Ügyvezetı lehet a társaság tagja, de lehet kívülálló személy is. Kettıs könyvelést kell vezetni. Kötelezıen fizetendı járulék nincs. Rendkívül rugalmas, viszonylag kevés anyagi kockázatot jelent.
AZ EGYESÜLÉS Jogi személyiséggel felruházott gazdasági társaság.
SZÖVETKEZET A szövetkezet önálló jogi személy. Általában hasonló helyzetben lévı és azonos célt megvalósítani kívánó emberek szervezıdnek össze. Az alapításhoz legalább 5 fı szükséges. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. III. Adózás szabályai AZ EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az a tény hogy egy vállalkozás milyen jogszabályi környezet által meghatározottan végzi a feladatát a vállalkozói igazolvány kiváltásakor, illetve társas vállalkozások esetén az alapításkor – a cégbejegyzési kérelem kiállításakor meghozott adózási kérdésekben való döntés eredménye. A döntés alapvetıen a vállalkozás elhatározásán múlik, de természetesen a választott tevékenység-re vonatkozó speciális szabályok, a tevékenység várható volumene, a választott vállalkozási forma is meghatározó lehet. A vállalkozás indításakor érdemes szakember bevonásával dönteni, hiszen adóforintok jelentıs mennyiségét takaríthatjuk meg egy- egy jól elıkészített döntéssel, és a jogkövetkezményeket eredményezı hibákat kerülhetünk el. Az egyéni vállalkozás a jövedelmét döntése szerint elszámolhatja az 1995.évi CXVII. tv. 49/a§-57/C§ - ban foglaltak szerint – vagyis a személyi jövedelemadó törvény szerint (továbbiakban SZJA tv.)- vagy pedig a 2002. évi XLIII. tv. (továbbiakban EVA tv. ) – egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény szerint-. A társas vállalkozások adóköteles jövedelmük megállapításakor alapesetben a többször módosított 1996. évi LXXXI a társasági adó és osztalékadóról szóló tv. rendelkezései alapján számolhatnak el, de van lehetıség ezen adózói körben is a 2002. évi XLIII. tv. (továbbiakban EVA tv. ) –egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény szerint történı elszámolásra a társaság döntése alapján. A fenti jogszabályokon kívül mind az egyéni mind a társas vállalkozások mőködését befolyásolja az 2007. évi CXXVII az általános forgalmi adóról szóló törvény, valamint az 2003.évi XCII. az adózás rendjérıl szóló tv. A személyi jövedelem adó törvény szabályai szerint történı elszámolás A személyi jövedelemadó törvény szerint a vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelmét az egyéni vállalkozó számolhatja el, mégpedig döntése szerint két formában egyrészt az általános szabályok szerint (vállalkozói személyi jövedelemadó) szabályai szerint, másrészt pedig általányadózóként. Vállalkozói személyi jövedelemadó A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelmét a korrigált (bevétel csökkentı növelı tételek elszámolását követı) vállalkozói bevételekbıl a tételesen igazolt költségek, levonásával állapítja meg. Bevételek Egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni a tevékenység ellenértékeként kapott készpénzt vagy jóváírt összeget, illetve bármilyen ezek helyett adott vagyoni értéket. Ugyancsak bevétel a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés, az értékesített tárgyi eszközért kapott ellenérték, vagy annak piaci értéke, ha ez
utóbbi a több. Bevételként kell figyelembe venni a vállalkozói tevékenység keretében elıállított termékek, a nyújtott szolgáltatások forgalmi értékét is, ha azt a vállalkozó saját célra felhasználja, vagy másnak részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül átengedi, ha az azokkal kapcsolatos kiadásokat bármely évben költségként elszámolta. Kivétel ez alól az az eset, ha a terméket, szolgáltatást az egyéni vállalkozó elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja. Vállalkozói bevételként kell még számításba venni a költségként el-számolt és utóbb visszatérített adót, társadalombiztosítási járulékot, a biztosító szolgáltatását, ha a biztosítási díj költségként elszámolásra került. Bevételként kell figyelembe venni a 100 ezer, 2006. január elseje elıtt az 50 ezer forint feletti egyedi beszerzési értékő tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékét, ha azt ellenszolgáltatás nélkül átadja. Ha az átadás a beszerzés idıpontjától számított 1 éven belül történik, úgy a beszerzési érték 100%-át, 1 éven túl, de 2 éven belül a 66%-át, 2 éven túl, de 3 éven belül, akkor a 33 %-át kell bevételként figyelembe venni. 3 éven túli átengedés, illetıleg - az átruházás idıpontjától függetlenül – természetbeni juttatás esetén a beszerzési érték nem minısül bevételnek. A 200 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási értékő, a 33 százalékos leírási kulcs alá besorolt tárgyi eszközök beszerzési árát két adóév alatt egyenlı részletben is el lehet számolni, vagyis megszőnt a korábbi százalékos és idıarányos korlát. Költségek Költségként el nem számolható kiadások Nem érvényesíthetı a költségek között a személyi jövedelemadó (ideértve a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap adóját is), a vállalkozói kivét után (de legalább a minimálbér összege után) fizetett saját nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, illetıleg a magánnyugdíj- pénztárba nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj. A költségek elszámolása Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap kiszámításához - a SZJA törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve - a törvény 4. és 11. sz. mellékletében foglalt rendelkezései alapján számolhat el költséget. A kiadás igazolására csak az áfa törvényben meghatározott számla, egyszerősített számla felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett. Általános szabály, hogy költségként csak a naptári évben ténylegesen felmerült, és szabályszerően bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a jövedelemszerzı tevékenységgel összefüggésben merült fel. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérı szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra és a jármővekre. A kezdı vállalkozó az elsı adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelızı 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggı kiadásait, ha azokat korábban költségként nem számolta el, illetıleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után. Jellemzıen elıforduló költségek Költségnek minısül: az anyag- és árubeszerzésre, szállításra kifizetett összeg a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értéke, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál, az alkalmazott munkabére és az azt terhelı társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, a 16. életévét betöltött segítı családtag részére fizetett juttatás és annak járuléka. A fıállású segítı családtag juttatása -
legalább heti 40 órai közremőködés esetén - legfeljebb a mindenkori minimálbérnek megfelelı összeg lehet, rövidebb idejő foglalkoztatás esetén pedig a minimálbér idıarányos része számolható el. Költségként érvényesíthetı az olyan biztosítási díj, amelynek biztosítottja az alkalmazott, az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggı kiadás, és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó. Költségként számolható el kizárólag a tevékenységgel összefüggı biztosítási díj, a pénzintézettıl felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi. (Az üzembe helyezés idıpontjáig a hitel kamatát beruházási költségnek kell tekinteni). Költségnek minısül a tevékenység folytatásával összefüggı illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi), a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazás- és szállásköltség, a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a vállalkozói járulék, a telefon, a rádiótelefon, (változás 2006. szeptember 01-tıl: további változás,-ami ugyan szja változásként vehetı számításba- hogy ki kell mutatni a magáncélú használatot és az értékét természetbeni juttatásként kell kezelni és utána a kapcsolódó adóterhet meg kell fizetni (54%), vagy ha ez nem lehetséges akkor a számlaérték 20% után áll fenn az említett kötelezettség) a CB-rádió, a telex beszerzési és beszerelési költsége is. Megjegyzendı, hogy a lakásban lévı telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére esı kiadásoknak csak az 50%-a minısül költségnek. Nem vonatkozik ez a szabály a lakásba felszerelt telefax és telex készülékre. Elszámolható még költségként a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet a SZJA törvény adómentesen adható munkaruhák között nevesít. A tevékenységgel arányosan számolhatók el azok az igazolt kiadások, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerzı tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. Ilyen például a lakástól mőszakilag el nem különülı iroda, mőhely bérleti díja, főtése, világítása, a telefonköltség. Az internet használat díjának 30%-a, legfeljebb 60 ezer forint vonható le az adóévben költségként akkor, ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet és annak díja nem különíthetı el. Költségként számolható el az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti szervek fenntartásához igazoltan befizetett tag díj, hozzájárulás. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a vállalkozói kivétet. A vállalkozói kivét összegét összevonandó jövedelemnek kell tekintenie. Vállalkozói kivétnek minısül a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint az egyéni vállalkozó személyes vagy családi szükségletének kielégítését is szolgáló kiadás alapján minden olyan vállalkozói költség, amely a jellemzıen elıforduló költségek között nincs nevesítve. Nem számít azonban kivétnek az olyan kiadás, amely az egyéni vállalkozónak a lakásán kívüli telephelyen vagy a lakáson kívül folytatott tevékenységhez kapcsolódóan szükséges munkafeltételek megteremtése érdekében merült fel, még akkor sem, ha az eszköz magáncélú használatát nem lehet kizárni. Ez alól kivétel az autópálya matrica ellenértéke, azzal, hogy az e címen elszámolt költségbıl az egyéni vállalkozó döntése szerint - vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minısül vállalkozói kivétnek, kivéve, ha az adott személygépkocsi után az egyéni vállalkozó cégautó adót fizetett. Az elızı felsorolás természetesen nem teljes, felmerülhetnek még olyan kiadások, melyekre érvényesíthetı költségelszámolás. A részletesebb felsorolást és a költségelszámolás itt nem említett feltételeit a törvény 11. számú melléklete tartalmazza. Az értékcsökkenési leírás
Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonában lévı kizárólag vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, nem anyagi javainak beszerzési költségét értékcsökkenési leírással számolhatja el. Több tevékenységhez használt tárgyi eszköz esetében választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el a 11. számú melléklet rendelkezései szerint érvényesíthetı költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különbözı tevékenységek bevételei között. A nem anyagi javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott szabályokat és leírási kulcsokat kell alkalmazni. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, azzal hogy az általános szabályok szerint adózó áfa alanynál az áfa nélküli, másoknál (tárgyi, alanyi mentes) az áfával növelt beszerzési árat kell figyelembe venni. A saját elıállítású tárgyi eszköz esetén a beszerzési ár az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt ellenértéke. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos költség (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggı közvetítıi költségek, a bizományosi díj, a vám, az adók – áfaalanynál az áfa kivételével -, az illeték stb.) a beszerzési ár részét képezik. Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó meghatározását kell irányadónak tekinteni. Az értéknövelı beruházásra fordított, számlával igazolt kiadás választás szerint értékcsökkenési leírás útján vagy egy összegben számolható el a költségek között. Kedvezı változás a 2008. évtıl, hogy a vállalkozói adóalapból 50 millió forintig 10 százalék az adó mértéke, ha az egyéni vállalkozó nem érvényesít kisvállalkozói adókedvezményt, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben legalább egy fı, az adóévben költségként elszámolt és bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén bevallott összeg eléri az átlagos állományi létszám és az adóév elsı napján érvényes minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg másfélszeresére számított összeget. Ebbıl a szempontból a nem kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is munkavállalónak kell tekinteni. Hátrányos helyzető térségben a 64/2004. (IV.15.) kormányrendelet 3. számú és 5. számú mellékletében felsorolt kistérségek és települések] a minimálbér évesített összege és az átlagos állományi létszám az irányadó. A kisvállalkozói adókedvezmény címén legfeljebb a vállalkozói személyi jövedelemadó 70%a vonható le. További levonást jelent a külföldön megfizetett adó 90%-a, - ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik - azonban ez a levonás nem lehet több, mint a külföldön (is) adóztatott jövedelemre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó. A vállalkozói személyi jövedelemadót növelni kell a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését követıen négy éven belül, amennyiben a törvény által elıírt feltételek nem teljesülnek. A növelés összege a kedvezménnyel megtakarított adó kétszerese. Vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni a fejlesztési tartalék címen lekötött és bevételt csökkentı tételként figyelembe vett azon összeg után is, amelyet annak feloldását követıen célszerint nem költ el a vállalkozó, vagy a lekötött összeget a feloldás után nem köti vissza. A fejlesztési tartalékból célszerint elköltött összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. AZ EGYSZERŐSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓRA ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYAI: Az adóalanyiság szervezeti feltételei Az adóévben akkor lehet valaki adóalany a felsoroltak közül, ha az adóévet megelızı naptári évben és az azt megelızı adóévben
-
az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételt, a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény szerint árbevételt számolt el, az egyéni vállalkozó folyamatosan végezte tevékenységét, a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át ideértve a kiválást, beolvadást is, valamint új tag nem szerzett (szereztek) 50 %-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést, nem állt végelszámolás, bíróság által jogerısen elrendelt felszámolás hatálya alatt, az adóhatóság nem rendelte el jogerısen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra (hulladékforgalmazás) vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására (árrés alapú adózás) és nem értékesített az ÁFA törvény 10. számú melléklete szerint. E melléklet tartalmazza a fordított adózás alá esı hulladékokat vámtarifaszám szerint.
Az adóalanyiság bevételi feltétele Az adóévet megelızı üzleti évben ésszerően várható éves szintre átszámított (ÁFA-val növelt) összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg, az adóévet megelızı második adóévben éves szintre átszámított (ÁFA-val növelt) összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg, az adóévre ésszerően várható bevétele (ÁFA-val növelten) a 25 millió forintot nem haladja meg. Az EVA választásának tevékenységi és mőködési feltételei az adóévben nem folytathat jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, továbbá a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselıi tevékenységet, valamint belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. 2008.01.01-tıl a hulladékkereskedelmi tevékenységet végzık is választhatják 2009.01.01-tıl utazásszervezık nem választhatják Az egyszerősített vállalkozói adó alapja és mértéke Az egyszerősített vállalkozói adó alapja Az egyszerősített vállalkozói adó alapját az EVA törvényben elıírt korrekciós tételekkel módosított bevétel adja. Az adóalap módosító tételek egy része valamennyi EVA adóalanyra vonatkozik, míg másik részük a nyilvántartás módszerétıl függıen vagy csak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó EVA alanyra, illetve csak az egyéni vállalkozó adóalanyokra terjed ki. A bevétel meghatározása, tartalma tehát függ a vállalkozási formától és a nyilvántartás módjától csak azokra a módosító tételekre szeretnék kitérni, amelyek valamennyi EVA alanyra vonatkoznak Az egyszerősített vállalkozói adó mértéke Az egyszerősített vállalkozói adó a pozitív adóalap 30%-a Az EVA-t negyedévente kell megfizetni, bevallani pedig adóévenként a ..43-as számú bevallásban, amelynek 2008. évi nyomtatványát (0843) a 3. számú melléklet tartalmazza. Az éves bevallás benyújtásakor kell a megfizetett adóelılegek és az adóévre megállapított adó különbségét megfizetni. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó társaságok esetében az adóévet követı február 15., a számviteli törvény hatálya alá tartozó társaságok
esetében május 31. Ha az adóalanyiság év közben szőnik meg, akkor a határidı az adóalanyiság megszőnését követı 30. nap, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében az adóalanyiság megszőnését követı 150. nap. Új szabály még hogy 2006 évtıl kezdıdıen belépet a feltöltési kötelezettség december 20-ai határidıvel. További változás érzékelhetı 2007 január 01-tıl: bevételt csökkent a jogszabályi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás, az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 20%-ról 25%-ra nıtt a 2007-tıl evába belépı bevételi nyilvántartás vezetését választó betéti társaságok és közkereseti társaságok részére. Egyéni vállalkozó lehetıségei Az egyéni vállalkozó az igazolvány kiváltásakor választhatja: a vállalkozói személyi jövedelemadózást, az átalányadózást. A bejelentkezésével egyidejőleg döntenie kell az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségérıl. Többek között választhatja, hogy: az általános szabályok szerint, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási mód szerint, különbözet szerinti adózási mód alkalmazásával, idegenforgalmi tevékenységre adó-megállapítási idıszakonkénti árrés adózás alapján állapítja meg, illetve hogy alanyi adómentességet választ vagy kizárólag (tárgyi) adómentes tevékenységet folytat. Az, hogy az adózó melyik módot választja, nagymértékben befolyásolja, hogy az EVA-ra érdemes lesz-e áttérnie vagy sem. A Társasági és osztalékadóról szóló tv. rendelkezései szerinti eredmény megállapítás Azok a társas vállalkozások amelyek vagy nem vagy választhatják vagy pedig nem választják a EVA tv. rendelkezései szerinti elszámolást a vállalkozásból származó eredményüket a TA tv. rendelkezései szerint állapítják meg. Az elszámolás alapja ezen gazdálkodó szervezetéknél a számviteli törvény rendelkezési szerinti kettıs könnyvitel rendszerében történı könyvvezetés. A számviteli törvény által szabályozott rendszer szerint kerülnek elszámolásra a vállalkozás bevételei, és költségei. A könyvviteli elszámolásokból kiindulva kerül meghatározásra az adózás elıtti eredmény ami az adó megállapítás alapja. +Üzemi üzleti tev. Eredménye + Pénzügyi mőveletek eredménye ----------------------------------------Szokásos vállalkozási eredmény + Rendkívüli eredmény ---------------------------------------Adózás elıtti eredmény +Adólap növelı tételek ( Tao. tv. 7.§) -Adóalap csökkentı tételek (Tao. tv. 8.§) ----------------------------------Adólap vagy az elvárt jövedelem mint adóalap Társasági adó=adóalap*0,16 vagy az elvár jövedelem utáni adó -Adókedvezmények, adómentessége (Tao. tv. 20§) Fizetendı társasági adó -----------------------------------Adózott eredmény= Adózás elıtti eredmény –társasági adó
IV. A társadalombiztosítás szabályai E fejezet az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók, az egyéni vállalkozók, a társas vállalkozások által foglalkoztatott alkalmazottak, segítı családtagok, tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az ıstermelı, az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás, a járulékkedvezmények igényvételére vonatkozó legfontosabb társadalombiztosítási ismereteket tartalmazza a 2006. szeptember 1-jétıl, 2007. január 1-jétıl, 2008 január 1-jétıl aktuális változások figyelembevételével. Egyéni vállalkozó fogalmának meghatározása, biztosítási kötelezettségének kezdete (Tbj. 4.&): Társadalombiztosítás szempontjából egyéni vállalkozónak minısül: (továbbiakban ev.): 1. vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı természetes személy, 2. magán állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezı magánszemély (továbbiakban együtt egészségügyi vállalkozó), 3. az ügyvédekrıl szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, 4. egyéni szabadalmi ügyvivı, 5. a nem közjegyzıi iroda tagjaként tevékenykedı közjegyzı, 6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedı önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozók körét az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • Fıfoglalkozású egyéni vállalkozó, • Munkaviszonyban álló ev., ha a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát • Közép-, vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató • Egyidejőleg gazdasági társaságban személyesen közremőködı • Kiegészítı tevékenységet folytató ev. (vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az-az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) (Saját jogú nyugdíjas többek között az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetıleg nemzetközi egyezmény alapján öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. • Kezdı egyéni vállalkozó (Tevékenységét kezdınek minısül a járulékfizetési kötelezettsége elsı napjával kezdıdıen az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minısül kezdınek az-az ev., aki a vállalkozói tevékenysége megszőnésének napját követıen ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszőnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.) pl. 2006. január 5-én adta le vállalkozói igazolványát, 2007. február 1-én ismét kiváltja, mivel egy teljes naptári év/jan.1.-dec.31./ nem telt el, ezért nem minısül kezdı vállalkozónak. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Fıfoglalkozású ev. járulékalapját a vállalkozói kivét vagy átalányadózó esetében az átalányadó-alapja képezi, de havonta legalább a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes minimális bér. 2008.01.01-tıl 138.000 Ft.
Tb-i járulék mértéke: 29% , megosztása 18% nyugdíjbiztosítási és 11% egészségbiztosítási járulék. 2006. 09. 01-tıl a 11% megbontásra került: 7% természetbeni és 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulékra. 2007.01.01-tıl 21% nyugdíjbiztosítási és 8% (5% természetbeni + 3% pénzbeli) egészségbiztosítási járulék, 2008.01.01-tıl 24% nyugdíjbiztosítási és 5% egészségbiztosítási(4,5% természetbeni+ 0,5% pénzbeli) Csak a nyugdíjjárulék tekintetében szab napi fizetési felsı határt a jogalkotó, amely 2006. január 1-jétıl 17.330 Ft, éves szinten 6.325.450 Ft, 2008.január 1-jétıl 20.700 Ft, éves szinten 7.137.000. A járulékfizetési felsı határt mindig január 1-jétıl, ha pedig a vállalkozás év közben kezdıdik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításakor figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre az egyéni vállalkozónak járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt.) Nem köteles járulékot fizetni az egyéni vállalkozó arra az idıtartamra, mely alatt: • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, • fogva tartott, • az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivı a kamarai tagságát szünetelteti, • egyidejőleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, közép vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és keresıképtelen, • katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona. Ha a vállalkozó gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban részesül, de személyesen részt vesz a vállalkozásban a fıállású vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint fizeti a járulékokat, tételes EHO nincs! A fıállású vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett, melynek havi összeg 1950 Ft (napi 65Ft). Társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó: A fıállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizet járulékot akkor is, ha a vállalkozásból kivét nincs. A társaságban a személyes közremőködés címén felvett jövedelem esetén. Járulékmérték: 29% tb-i járulék 9,5 % /1,5% nyugdíjjárulék, 8% tagdíj; 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék. A tételes EHO fizetése a társaságot terheli. 2007. januártól a kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozó kivételével havonta kell bevallást benyújtani elektronikus úton. Társas vállalkozás tagjainak járulékfizetési kötelezettsége: A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja(i) az alábbiakban felsorolásra kerülı jogviszonyok keretében végezhet(nek) munkát a társaságban melyek meghatározzák, hogy milyen mértékő és összegő járulékot kell fizetni: • munkaviszony • megbízási jogviszony • tagsági jogviszony Az egyidejőleg több gazdasági társaságban személyesen közremőködı tag társas vállalkozó csak a választása szerinti egyik ilyen jogviszonyában kell legalább a minimum járulékalap
után járulékot fizetnie az általános szabályok szerint. A többi társaságban a ténylegesen elért jövedelem a járulék alapja. Bejelentés idıpontja: • a biztosítási jogviszony kezdetét megelızı nap • a választással létrejövı jogviszony, külföldinek minısülı biztosított esetén, nem elızetes megállapodás alapján létrejövı jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elsı napját követı 15 napon belül • munkanélküli ellátás esetén a tárgyhót követı hó 12. napjáig • ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor (pl.: megbízási jogviszony esetén a biztosítási kötelezettséget csak a teljesítést követıen a díj kifizetésekor tudjuk elbírálni, ekkor derül ki ugyanis, hogy a járulékalapul szolgáló jövedelem eléri-e a biztosítási bérhatárt, a minimálbér 30%-át) akkor legkésıbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követı napon Elektronikus bevallás: Felhívom a figyelmet arra, hogy 2007.01.01-tıl csak elektronikus úton teljesíthetık a bevallások. A havi adó- és járulékbevallás, illetıleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adózó 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható, ha regisztrációs kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti. A társadalombiztosítási ellátások és igényérvényesítés Egészségbiztosítási ellátások: 1. egészségügyi szolgáltatás: természetbeni pl: orvosi, kórházi ellátás, mentıszállítás 2. pénzbeli ellátások terhességi –gyermekágyi segély gyermekgondozási díj (gyed) táppénz 3. baleseti ellátások baleseti egészségügyi szolgáltatás baleseti táppénz baleseti járadék Nyugdíjbiztosítási ellátások: 1. társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj 2. hozzátartozói nyugellátás özvegyi nyugdíj árvaellátás szülıi nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátás Leggyakrabban igényelt pénzbeli egészségbiztosítási ellátások rövid jellemzése, különös tekintettel a táppénzre
Terhességi-gyermekágyi segély: Annak jár, aki a szülést megelızıen két éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy megszőnését követı 42 napon belül szül; a biztosítás megszőnését követı 42 napon túl táppénz, illetıleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszőnését követı 28 napon belül szül. Az ellátás a napi átlagkereset 70%-a és 168 napon át jár. Gyermekgondozási díj: továbbiakban gyed Jogosult a biztosított szülı, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülı anya esetében a szülést – megelızıen két éven belül 180 napon át biztosított volt. A thgys-ben részesült anya, akinek a biztosítási jog-viszonya a thgys igénybevételének idıtartama alatt megszőnt, feltéve, hogy a thgys-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelızıen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt. Legkorábban a thgys lejártát követı naptól jár. A gyed a naptári napi átlagkereset 70%-a de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-a. Táppénz: Jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszőnését követı elsı, második vagy harmadik napon keresıképtelenné válik és a Tbj-ben meghatározott mértékő pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz a keresıképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának idıtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszőnését követıen 90 napon át. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdı napját közvetlenül megelızı naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezı jövedelem naptári napi átlaga alapján kell kiszámítani. Egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos igény érvényesítése Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetıhely nincs, akkor a terhességigyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához Foglalkoztatói igazolást állít ki és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak megküldi. A foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát 5 évig megırizni. Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél. A megküldött pénzbeli ellátás iránti igényekrıl a beérkezést követı 30 napon belül az illetékes MEP dönt, és gondoskodik az ellátás folyósításáról. Ezen határidıt indokolt esetben egy ízben legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja a MEP igazgatója.
