ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából rendezett szakmai konzultáció 2014. június 17.
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra és az élelmiszerbiztonságra Jolánkai Márton
MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság
A klímaváltozás
Éghajlatváltozás volt, van és lesz. Az emberi civilizáció létét, jelenlegi társadalmi-gazdasági szerkezetét egy interglaciális földtörténeti léptékkel mérhető „kegyelmi pillanatának” köszönheti. Az emberi társadalom élelmezését és közvetlen létszükségleti alapanyagait előállító mezőgazdaság működtetését a folyamatos alkalmazkodás jellemzi.
Az éghajlatváltozás egy időrendileg mérhető és meghatározható jelenség, amelynek jellemzője a hőmérséklet változás, és egyes légkör fizikai és kémiai tényezők változása. Az éghajlatváltozást kiváltó elemek közül elsődlegesen a precesszió és a naptevékenységek hatása bizonyítható matematikailag
Aszály
Növényélettani szempontból az aszály olyan mértékű vízhiány, amely a növényegyed, vagy egy adott populáció számára visszafordíthatatlan károsodást okoz.
Aszályindex változások Magyarországon (1961-2030) az IPCC A2 scenario alapján
1961–1990
2001–2030
A termőhely
A Kárpát-medence
Klimatikus adottságok Éves átlagos csapadék
580 mm
Éves átlaghőmérséklet
11 oC
Tengerszint feletti magasság Vegetációs idő hőösszege
78-1014 m 1280-1465 oC
Szárazanyag termelés
8,3-17,6 t/ha/év
Fotoszintetikusan aktív sugárzás
1518-1612 MJ/m2
Hóborított napok száma
41 nap/év
A talaj
Magyarország talajai
Barna erdőtalaj Csernozjom Homok Rétitalajok Öntéstalajok
Szikesek Láptalajok
SZIE TALT 2002 nyomán
A talajszelvény szerkezete 10 20
„A” szint, vagy feltalaj, morzsás szerkezetű, színe sötétebb, ami a szervesanyag jelenlétére utal.
30
40
50
60
„B” szint, vagy altalaj, amely átmeneti réteget képez, számos komponense a feltalajból mosódott le.
70
80
90
100
„C” szint, - nem talaj – amely az anyakőzetet, illetve annak mállástermékeit tartalmazza.
110
Birkás fotó, 2003
A víz
A búza evapotranspirációs vízmérlege Gödöllő, 50 éves csapadékátlag, mm
140 120 100 80 60
csapadék evapotranspiráció
40 20 0 X XI XII I
II III IV V VI VII
Az éves csapadék mennyisége Magyarországon Vahava, 2007
900
mm
800 700 600 500 400 300
y = - 0,8313x + 2223,9
200 100 0 1900
'10
'20
'30
'40
'50
'60 trend
'70
'80
'90
2000
Mycotoxins are secondary fungal metabolites that can be produced in crops and other food commodities both pre- and post-harvest. When ingested, mycotoxins may cause a mycotoxicosis which can result in an acute or chronic diseases. Mycotoxins can be carried over and detected in various levels of the food chain.
Source: AASW 2009
A talaj vízmegtartó képessége 40 Hervadási tartomány
nedvesség %
35 30 25
agyagos vályog vályog homokos vályog
20 15 10 5
A talaj vízkapacitása
0 0
1
2
3
4
5 10 12 15
talaj nedvesség tensio (at)
A talajművelés
A talajművelés Mountford modell
Szilárd fázis levegő víz szervetlen szerves
Pórustér
A talajművelés alapelemei forgatás
lazítás
aprítás
keverés
tömörítés
A növény
Fotoszintézis
klorofill
széndioxid + víz + energia = szénhidrát + oxigén
nCO2
nH2O fény
(CH2O)n
nO2
A növény tápanyagai
C O H N P S K Mg Ca .... Tápanyagvisszapótlás
A tápanyagfelvétel mechanizmusa
Ozmózis Turgor
Transpiráció Respiráció
Transzlokáció
A termesztéstechnológia elemei Talajelőkészítés, tápanyagellátás, növényvédelmi kezelések Vetés Növényápolás Állománykezelések – tápanyagellátás, növényvédelem Öntözés Betakarítás Termény tisztítás, feldolgozás, tárolás.
A szárazság okozta terméscsökkenés mérséklésének lehetőségei Biológiai alapok fejlesztése
Termesztéstechnológia
alkalmazkodóképesség növelése Vízmegőrző talajművelés
szárazságtűrés
vízhasznosítás
A talaj szerves anyag készletének megőrzése Megfelelő tápanyag utánpótlás Öntözés
javítása új fajták előállítása Forráss Veisz Ottó és Varga Balázs
Barázdás öntözés
Esőztető öntözés
Lineár Lutz kerék
Árasztásos öntözés
Csepegtető öntözés
Az élelmiszer
Élelmiszervertikum
Az emberiség a tápláléklánc csúcsán áll. Ennek pozitív és negatív vonzatai is vannak. Az élelmezés három célnak kell megfeleljen: Élelmezésbiztonság (Food security) – a népesség megfelelő mennyiségű élelmiszerrel való folyamatos ellátása. Élelmiszerbiztonság (Food safety) – az élelmiszer minőségének; tápanyagtartalmának és egészségügyi paramétereinek biztosítása. Fenntarthatóság (Sustainability) – a fejlődés olyan módja, amely úgy képes kielégíteni a jelen igényeket, hogy azzal nem csökkenti a jövő generációk esélyét.
Az élelmezésbiztonság globális helyzete Forrás: FST Consulting 2011
Zöld: élelmiszerfelesleg, sárga; mennyiségi egyensúly, piros; élelmiszerhiány
A Világ országainak átlagos napi kalóriafogyasztása Wiki 2009.
A mikotoxinok egyes gombás (pl Fusarium sp) megbetegedések másodlagos metabolitjai, amelyek kialakulása nagymértékben időjárásfüggő, és amelyek manifesztációja nyomon kísérhető a táplálékláncban
Source: AASW 2009
Az élelmiszermérgezések bakteriális, toxin eredetű, virális, parazita, vagy prion által okozott megbetegedések, amelyek évente mintegy 7 millió ember halálát okozzák. Az epidémia szorosan összefügg a technológiai folyamatokkal. A kép a Salmonella typhimurium képét mutatja be. 2012.
A mezőgazdasági vízgazdálkodás feltételei
Gazdasági feltételek: Stabil és kiszámítható agrárpolitika (CAP és nemzeti); Vízgazdálkodási politika (stratégia) és keretterv; Birtokviszonyok rendezése. Biológiai feltételek:
Növénytermesztési és talajművelési módszerek alkalmazása; Agroökológiai és cönológiai problémák kezelése; Megfelelő vízgazdálkodású, alkalmazkodóképes növényfajták nemesítése. Műszaki feltételek: Korszerű növénytermesztési biztosítása;
és
talajművelési
eszközök
Az adott körülményekhez igazodó öntözőberendezések és rendszerek létrehozása, üzemeltetése.
Köszönöm figyelmüket
