Sztergár Tímea Az egészségtan tantárgy szerepe és lehetőségei a „zöldebb” iskolákért Bevezető Rohanó életünkben sajnos sok minden más fontosabb jelentőséggel bír, mint az egészségünk. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy „az egészség a mindennapi élet forrása, és nem az élet célja” (WHO, 1979) – ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk rá, igyekezzünk minden tőlünk telhetőt megtenni megőrzése érdekében! Az egészséges életre fölkészítésben kiemelkedő szerepet játszik az Egészségtan tantárgy, amely ráadásul minden más tantárggyal kapcsolatba hozható. Gondoljunk csak a matematika, magyar irodalom, idegen nyelv, informatika stb. tantárgyak kapcsán feldolgozható, egészségünket és környezetünket érintő feladatokra. A tanórai egészségnevelés mellett – különösen a környezettel kapcsolatos attitűdök fejlesztése terén – fontos szerepet kapnak a szabadidőben megvalósítható rendezvények is. Jelentőségüket fokozza, hogy a diákok önszántukból kapcsolódnak be a meghirdetett akciókba. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy megtaláljuk azon programokat, melyek fölkeltik a diákok érdeklődését, hiszen csak így válhatnak magatartásformálóvá. Az egészségtan tantárgy egyes témakörei – s azok környezeti nevelési vonatkozásai 1. Személyi higiéné és környezeti higiéné – „Légy tiszta és ápolt! – környezetünk védelmében” Cél: Tudatosítani a diákokban az ember és környezete (természeti, mesterséges, társadalmi) közötti szoros kapcsolatot, egymásra hatásukat. Megismertetni a személyükkel és környezetükkel összefüggő higiénés ismeretek alkalmazásának fontosságát. Ismerjék tiszta környezetük megteremtésének alapjait. Mit tegyünk, hogy egészségesek és szépek maradjunk? Hogyan óvjuk környezetünket? Az iskola udvara legyen tiszta, szemétmentes. Az egész intézmény területén hozzunk létre szelektív hulladékgyűjtőket. Ezek mellett meghatározott időközönként az iskola közvetlen környezetének hulladékmentesítését is megszervezheti – szigorúan önkéntes alapon – az iskolai közösség. Ősszel a lehulló faleveleket a vállalkozó diákok összegyűjthetik, sőt heti rendszerességgel, heti váltásban az osztályok tarthatják tisztán környezetüket. Osztályszinten virágos kerteket, zöldséges kerteket lehet kialakítani, akár versengés formájában is. Ez remek alkalom lehet arra, hogy a városi gyerekek megismerkedjenek a különböző növénytermesztési formákkal, valamint erősíteni lehet ez által a diákokban a természet iránti tiszteletet, felelősséget. Az oktatási intézmények udvarán alakítsunk ki természetes anyagból készült udvari játékokat. Minden iskolai helyiség tisztaságára (legyen az tanterem, tanári szoba, műhely, tornaöltöző, étkező, mellékhelység) fordítsunk kellő figyelmet. Ezt szolgálhatja az osztályok vándorlásának megszüntetése is (így minden osztály tudja, miért felel), illetve ügyeleti rendszer kialakítása. A mellékhelyiségekben víztakarékos csapok, mozgásérzékelős lámpák, környezetbarát szappan és kéztörlő! 2. Légy fitt, mozogj többet!
Cél: Tudatosítani diákjainkban a mozgás fontosságát. Megszerettetni, belső igénnyé fejleszteni a rendszeres testmozgást. Rámutatni a mozgás és természetes környezetünk közötti kapcsolatra. A fáradt diákság láttán a pedagógus a tanóra indításaként néhány „lazító” gyakorlatot végeztethet diákjaival, vagy éppen relaxálhatnak, szemtornát, gerinctornát, vénás tornát végezhetnek közösen a tanóra folytatásának eredményessége végett. Iskolai szinten (követve a Nemzeti Népegészségügyi Program tervezetében foglaltakat) igyekezzünk megvalósítani a mindennapos testmozgást: a tanórák terhére hozzunk létre 20-25 perces időkeretet annak érdekében, hogy egész iskolánk apraja-nagyja együtt mozoghasson. Vegyünk részt utcai futóversenyeken iskolánkat képviselve, ahol természetesen mi, pedagógusok – jó példával előjárva – szintén részt veszünk a futáson. Szervezzünk minél több iskolai kirándulást, túrát a természetbe! Ebbe a szervezőmunkába vonjuk be földrajz és biológia szakos kollegáinkat is! Így az egészséges testmozgást összeköthetjük a hasznos tudás elsajátításával is! 3. Serdülőkori változások – „A lázadó ifjú” Cél: Bemutatva a serdülőkor (pszichés, szomatikus és szociális) változásait, segítséget nyújtsunk a fiataloknak saját maguk és környezetük elfogadásában. A „lázadó ifjú” felfokozott érzékenységét megragadva fordítsuk azt a környezet, illetve a környezeti problémák felé. Az érzékenyítés a diákság érzelmi világán keresztül érhető el. Fontos, hogy a „lázadást” pozitív irányba tereljük, megmutassuk a járható utakat, lehetőségeket, és ezek megvalósításában segítsük a serdülőket. 4. Stresszel él az ember – „Próbálj meg lazítani!” Cél: A feszült helyzetek megoldására olyan feldolgozási stratégiáknak készség szintjén elsajátítása, amelyekben a hétköznapok, családi, iskolai élet alkalmával létrejövő helyzeteket megfelelően képesek lesznek értékelni, leküzdeni! A „zöld” iskola egésze segíti a stresszkezelést, hiszen maga a természetes környezet nyugtat. 5. Szexuális életre nevelés – „Szeretetkapcsolatok!” Cél: Megmutatni a diákoknak a párkapcsolatok szépségét, az érzelmeken alapuló párválasztást. Ismereteik birtokában váljanak képessé majd eldönteni, hogy már érettek-e a családalapításra. • Családtervezés negatív oldala: fogamzásgátlás, terhességmegszakítás Cél: Megismertetni a diákokkal a védekezési módszerek széles körét. Az abortusz csak mint utolsó mentsvár kapjon helyet. • Családtervezés pozitív oldala: gyermekvállalás Cél: Optimális feltételek biztosítása és törekvés az egészséges utód megszületésére. Milyen a mai magyar családok szerkezete? Hogyan változott a hagyományos gyermekvállalás kérdése? Mit tehetünk annak érdekében, hogy erősítsük fiataljainkban ennek jelentősségét, felelősségét? Szervezhetünk vetélkedőt a családi életre nevelés témakörében. Ellátogathatunk a településen működő tinédzser-ambulanciára, ahol diákjaink megismerkedhetnek az ott folyó munkán túl az intézményi lehetősségekkel is. Iskola színtű Szerelmesek napja rendezvényt szervezhetünk diákjaink számára, az érzelmi töltetek, a felelősség kialakítása, megerősítése érdekében. Szívküldi iskolarádió szerelmes zenei kívánságokat teljesíthet a szünetekben. Csecsemőápolási tanfolyamot, szakkört szervezhetünk. A tevékenységekbe bevonhatjuk az iskola védőnőjét! 6. Szexuális úton átadható betegségek Cél: A tanulók ismerjék a szexuális érintkezéssel átadható betegségek lehetséges fajtáit, a kórokozóik által létrehozott elváltozásokat, a betegség tüneteit, következményeit. Tudják, hogy
mikor forduljanak időben orvoshoz, ismerjék az ott rájuk váró vizsgálatokat, beavatkozásokat, valamint a betegségek elkerülésének lehetőségeit. 7. AIDS megelőzés – „Élj ésszel!” Cél: Ismerjék a tanulók a fertőzés lehetséges terjedési módjait. Tudják, hogyan előzhetik meg a betegség kialakulását, hogyan kerülhetik el a fertőzést. Tudjanak különbséget tenni fertőzött és AIDS-s beteg között. Hosszú távú cél, hogy a felnövekvő nemzedék biztonságban, fertőződés mentesen legyen képes szerelmi és szexuális életét élni. 8. Egészséges táplálkozás – „Gyűjts energiát!” Cél: Ismerjék a diákok az egészséges táplálkozás alapjait, az ételek elkészítésének módozatait, ennek segítségével a táplálkozási betegségek kialakulásának megelőzési lehetőségeit. Ismerjék az étkezés környezeti vonatkozásait. Fontos-e, hogy mit eszünk-iszunk, mennyit és naponta hányszor? Milyen annak összetétele? Milyen a tápértéke? Hogyan van elkészítve? Mibe van csomagolva? Miben legyen az italunk (üveg, műanyag)? Ezek az egészség megtartása és a környezet szempontjából is fontos kérdések. Megvizsgálhatjuk, ki mit hoz otthonról, és azt miben hozza az iskolába (szalvéta, alufólia, zacskó). Megvizsgálhatják diákjaink az iskolai büfé kínálatát, sőt feladatul adhatjuk, hogy az élelmiszerboltokban is gyűjtsenek információkat. Ezekből akár versenyt, vetélkedőt is szervezhetünk. Ha terv készül az iskolai büfé „zöldítésére”, akkor abba vonjuk be az iskola orvosát, védőnőjét! Tanóra keretében könnyen elkészíthető ételeket készíthetünk diákjainkkal, melyek receptjeit ők gyűjtik össze. Egészségnapi rendezvényünkre hívhatunk dietetikusokat, akik előadás mellett bemutatókat, kóstolókat is tarthatnak diákjainknak! 9. „Élj szertelenül!” Cél: A különböző drogfajták – dohány, alkohol, illegális drogok – egészségkárosító hatásainak ismeretében a diákok legyenek képesek nemet mondani a csábító helyzetekben. Érezzenek rá esetleges használatuk során, hogy erre nincs szükségük, önszántukból mondjanak le róla! A legtöbb diákban benne van a kíváncsiság, a kaland keresése, ezért könnyen hoznak rossz döntéseket. A választást, döntéshozásukat segíthetjük, ha az iskola is kínál diákjai számára számtalan szabadidőben megvalósítható programot. 10. Daganatos betegségek megelőzése – ”Értelmezd helyesen a jeleket!” Cél: Ismerjék a fiatalok a rettegett betegség kialakulását, és a különböző megjelenéseinek jellegzetességeit, hisz csak ennek birtokában tudnak minden tőlük telhetőt megtenni a megelőzés érdekében. Ismerjék a kivédési lehetőségeket, mik azok a tényezők, amelyek leginkább az életmódjukon múlnak, és amelyeken tudnak változtatni, ha akarnak. Az iskola területén belül a környezeti ártalmak csökkentésére keressük meg a lehetőségeket: van-e park, ahol por és zajszűrő növények telepítésére van mód? Megfelelően kezelik-e a veszélyes hulladékokat (vegyszerek, méreganyagok)? Mi folyik a csatornába? Hova kerülnek az orvosi rendelő lejárt gyógyszerei, fertőző eszközei (egészségügyi rendszabályok betartása)? Mikor kerül sor az iskola festésére, karbantartására (a levegőbe kerülő mérgező anyagok belégzésének kerülése)? Megfelelően van-e kijelölve és kialakítva a dohányzásra kijelölt hely? Milyen az iskolai büfé kínálata? Rákkeltő anyagú élelmiszerek kaphatók-e? Elegendő idő vane arra, hogy a diákok nyugodt körülmények között megebédeljenek (vagy rohannak és forrón fogyasztják az ételeket)? Kérjünk segítséget az iskola védőnőjétől, orvosától! A témakörben onkológus szakorvost is meg lehet hívni, aki egy egészségnap keretében válaszol a témát érintő kérdésekre.
11. Véradás, segítségnyújtás – „Adj vért, életet mentesz!” Cél: Fontos, hogy a fiatalok átéljék az önzetlen segítségnyújtás érzését és akarjanak segíteni rászoruló embertársaikon. Ismerjék a véradás lebonyolításának menetét, a véradás során történő szűrővizsgálatok fontosságát. Szervezhetünk rajz és plakát pályázatot, valamint esszéíró versenyt a témában. Egészségügyi vetélkedő alkalmával egy feladat szólhat magáról a véradásról. Az iskola külön jutalmazhatja a lelkes véradókat, ezzel is propagálva e nemes cselekedetet. 12. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás – „Az emberekért tenni nagyszerű érzés!” Cél: A diákok képesek legyenek elsősegélyt nyújtani a balesetet szenvedett egyéneknek. Nemcsak a balesetek ellátását, de megelőzését és kivédését is elsajátíthatják. A témakörben rendezzünk tanfolyamot az érdeklődök számára, akik ezt követően elsősegélynyújtó versenyen mérhetik össze tudásukat. Ellátogathatunk a lakóhelyünkön működő mentőállomásra. Egészségnapi rendezvényünk során kárhelyeket alakíthatunk ki, ahol megismertethetjük az alapfokú elsősegély ellátási formákat. „Légy tiszta és ápolt! – környezetünk védelmében” Napirend A ritmus kialakításának fontossága. - Napi ritmus – pl. alvás-ébrenlét, étkezés, munka, pihenés stb. - Havi ritmus – pl. hormonális ciklusok stb. - Éves ciklusok – pl. évszakok változásai és a hozzájuk való alkalmazkodás, bizonyos betegségcsoportok évszakonkénti váltakozása (influenza, allergia, depresszió stb.) Kapjon nagy figyelmet az órarend kialakítása, a tantárgyak egymás utáni sorrendje, az óraközi szünetek hossza, a nagyszünet, vagy ebédszünet megléte. A tanév folyamán legyenek rendszeresen megrendezésre kerülő iskolai rendezvények (egészségnap, sportnap, osztálykirándulások, túrák), amelyek a kikapcsolódás mellett számtalan élményt nyújthatnak, valamint közösség formáló hatással is bírnak. Tisztálkodás Bőrünk védelmi funkciói közül a legfontosabbak: a mechanikai, hő- és sugárhatásokkal szembeni védelem, a fertőzésekkel és allergizáló anyagokkal szembeni védelem (mosóporok, dezodorok, egyéb vegyszerek allergiás bőrreakciókat váltanak ki), és számos más kémiai és biológiai behatással szembeni védelem. Nem mindegy tehát, hogy mikor, mivel és hogyan ápoljuk, védjük bőrünket! • Szappan vagy tusfürdők? Hogyan vásároljunk tisztálkodási szereket? Illatanyagok, konzerváló és színezőanyagok, szavatosság. Antibakteriális szerek szükségessége? • A nemi szervek tisztántartása, ápolásuk. A menstruációs higiéné (vatta, betét, tisztasági betét, tampon – kinek mi a jó?). • Hajápolás. Sampon, balzsam, pakolás. A divat diktál, avagy szükséges-e a hajfestés? • A köröm ápolása. A köröm természetes szépsége, ápoltsága, vagy lakkozás, esetleg műköröm, de kinek és mikor? • A szájhigiéné jelentősége. • Illatszerek és kozmetikumok. Harmonizáló illatok! Bőrtípusnak megfelelő kozmetikumok, sminkszerek. A serdülő problémás bőr és ápolása!
• Mesterséges barnulás: a szolárium előnyeinek és hátrányainak bemutatása Festékes anyajegyek és azok elváltozásai. A figyelmeztető jelek és a szükséges teendők! • A bőrt ért balesetek (égési sérülések, körömbalesetek) ellátása elsősegélynyújtási teendők. Szükséges-e a mindenféle krémek, kenőcsök, pacsulik alkalmazása? A sminkelés megszépít? Természetes hajszín vagy hajfestés? Mi a helyzet a szőrtelenítéssel? Mit, hol és hogyan? Tetoválás és a testékszer. Szükség van-e ennyiféle kozmetikumra, tisztálkodási szerre? A kozmetikumok készítésének környezet- – és külön állatvédelmi – szempontjai. Öltözködés Az öltözködés higiénéje (évszakok, alapanyagok, mosás, öblítés, színek harmóniája, cipő stb.) Fontos, hogy ne keverjék diákjaink a hétköznapi viseletet az alkalmi, ünnepélyes, vagy bulis öltözetekkel. Ruházatuk legyen tiszta, kényelmes, az időjárásnak megfelelő, balesetvédelmi szempontoknak megfelelő. Részesítsék előnyben a természetes anyagokat. Ne csak a divat legyen meghatározó! A testnevelési órákra a diák öltözzön át tornafelszerelésébe, utána pedig biztosítsunk számukra mosakodási lehetőséget! Élelmiszer-higiénia Növénytermesztés és állattartás kérdése (műtrágyák, vegyszerek, antibiotikum kezelés, génterápia); a biogazdálkodás szerepe, előnyei. Élelmiszerek összetétele (tartósítószerek, mesterséges színező- és festékanyagok, ízfokozók), tárolása, feldolgozása. Az étkezés, étkeztetés higiénéje – családban, közösségekben! Szokásrendszer kialakítása óvodában, s ezen feltételek biztosítása a következő életkorokban is. Irodalom: Almási Róbert: Az életmentés alapjai (AN-IN-TER, Kaposvár, 2002) Baintner Károly: Drog és szenvedély (jegyzet, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar) Kaposvár, 2000. Czeizel Endre: Felkészülés a családi életre (Corvina K., Bpest, 1998.) Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek óvodai, általános iskolai és középiskolai program (Calibra Kiadó, Budapest, 1999) Dohányzás megelőzés tanári kézikönyv, (Drogalapítvány Bpest, 1991.) Ewles-Simnett: Egészségfejlesztés. Medicina Kiadó, Bp., 1999. Fiatalok – Fiataloknak. Az AIDS-ről az AIDS ellen. (PEP/MA, Aranyhíd Kft., Bpest, 1995.) Forrai Judit: Szexuális felvilágosítás és nevelés, AIDS megelőzés (Holistic K., Bpest, 1992.) Gyarmati Tamás: Beszéljünk erről… (Adolesz könyvkiadó Kábítószer megelőzés tanári kézikönyv, (Drogalapítvány, Bpest, 1991.) Kurdics Mihály: A kábítószer itt van testközelben (Zsiráf Kft. 2003) Sárvári Gáborné: Egészségvédelem 10-12 éveseknek (Nemzeti Tankönyvkiadó) Székely - Szeles: Egészségtan tanári kézikönyv (Budapest XVII. ker. Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat 2003) Tényi Jenő – Sümegi Gyöngyi: Egészségfejlesztés – egészségnevelés. Pécs, 1997. Vighné Arany Ágnes – Szalay Mária: Egészségtan 1-8 (Pedellus Tankönyvkiadó2005)
