AZ EGÉSZ VILÁG. Az Általános Vállalkozási Fõiskola lapja. XI. évfolyam, 4. szám (2007. március)

XI. évfolyam, 4. szám (2007. március) Gondolom abból, hogy a decemberi szám címlaplevelében Ignácz Szilvi alias Sziszkó elköszönt Tõletek, a szemfülesebb ÁVF-es rájött, hogy változások várhatóak az Ikszikszí háza táján. Nos ezt megerõsíti az a tény is, miszerint én írok most Nektek, Bartos Gábor, Sziszkó utódja, az újság új felelõs szerkesztõje. Mondhatom, igencsak megszerettem a kis csapatot, azokat, akik megfeszített munkával szerkesztik hónapról hónapra a lapot, és igyekszem, hogy velük együtt új színt vigyünk az Ikszikszíbe. Igyekezni fogunk, hogy a megszokott rovatok és témák mellett feltûnjenek más érdekességek, újdonságok is. Ebben a számban például elõször jelenik meg Sodoku, ami ezek után – reményeink szerint – állandó része lesz a Nekem8 rovatnak. Hogy egy másik példát említsek, Kerekasztal rovatunkban ezentúl mindig lesz mini közvélemény-kutatás, ezzel is ösztönözve Titeket arra, hogy még aktívabban vegyetek részt az újság szerkesztésében. Hiszen ne feledjétek, ez a lap Értetek van, és igazán jóvá, élvezetessé csak Veletek együtt tudjuk tenni! Röviden tekintsük át a számot, amit a kezedben tartasz. Központi témája (mert ez a koncepció nem változott ám J) a film, tekintettel az év eleji film-mániára, lásd: Oscar-díj. Érdekességekkel, újdonságokkal próbáltunk elõrukkolni rovataink hasábjain, és megérzésem szerint ez sikerült is. Olvassátok a lapot élvezettel, és ha bármi észrevételetek, ötletetek van, vagy esetleg indíttatást éreztek arra, hogy csatlakozzatok a stábhoz, ne feledjétek, a 425 ajtaja mindig nyitva áll elõttetek. Bartos Gábor felelõs szerkesztõ

Az Általános Vállalkozási Fõiskola lapja

filmSZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG

2007. március

BELSÕSÉGEK

Valentin napi

vizsgatemetõ

www.avf.hu/xxi • [email protected]

Értetek és Veletek vagyunk! Míg mindenki próbálta kipihenni a vizsgaidõszak fáradalmait, mi, a Hallgatói Önkormányzat tagjai összedugtuk a fejünket, azon töprengve, hogyan tudunk még jobban segíteni Nektek a Fõiskola falai között töltött éveitek alatt, valamint miként lehetne kicsit feldobni a közösségi életet. Arra a megoldásra jutottunk, hogy megkérdezünk Titeket, hisz Ti vagytok a legilletékesebbek e téren. Ennek eredményeképpen, a februári beiratkozáskor találkozhattatok velünk, mikor arra kértünk Titeket, hogy töltsetek ki egy kérdõívet, mellyel segítitek a mi munkánkat, és amelybõl megtudhatjuk, miken kellene változtatnunk, vagy éppen mikkel vagytok megelégedve. Ezúton is szeretnénk megköszönni a segítségeteket! A kérdõív két részbõl állt: az elsõ a Hallgatói Önkormányzat munkájának értékelése volt, míg a második részben arról faggattunk Titeket, milyen ÁVF-es rendezvényeken vennétek részt szívesen. Mi is derült ki a kérdõív alapján? Milyen rendezvényen jelennétek meg a legtöbben? Meg vagytok-e elégedve a HÖK képviselõkkel? Ezekre a kérdésekre a következõ számban kaphattok választ! Ne felejtsétek, a 409-ben bármikor megtaláltok minket, ha kérdésetek van, kopogjatok be bátran!J HÖK

Összekötve a kellemest a hasznossal február 14-én a „nemzetközi” Bálint napon került megrendezésre az ÁVF – Bánki közös vizsgatemetõ bulija az Inside-ban. A korábbi vegyes visszhangok ellenére pozitívan álltam hozzá, illetve az is hajtóerõként hatott rám, hogy még nem jártam a helyen. Így kezdtem el szervezni a csapatot csoporttársaimból és ismerõseimbõl.

Némi közös „bemelegítést” követõen, éjfél körül érkeztünk meg a helyszínre, ahol egy rövidebb sorban állás után be is jutottunk. Maga a hely elsõ pillanattól kezdve nagyon tetszett, igényes és modern berendezés fogadott. Az már kevésbé volt szimpatikus, hogy még a mellékhelyiség használata is pénzbe került… Két teremben két stílus várt ránk, a populárisabb zenéket játszó termet az igazi „partyarcok” vették birtokba, a másik teremben a lassabb zenék kaptak fõszerepet, illetve a megpihenni vágyók kifújhatták magukat az italuk és a barátok társaságában. Összességében véve kellemes csalódás volt, mert rosszabbra számítottam, és remélem a következõ bulikon is ez a pozitív tendencia érvényesül majd. Bay Áron

Nyugdíjas találkozó Idén is megrendezésre került a régi ÁVF-es dolgozók ünnepi találkozója. A rendezvény azt a célt szolgálja, hogy ápolja az ÁVF kapcsolatait a már nem aktív munkatársakkal.

ÁVFNapok A Rendezvény Igen, idén is lesznek ÁVF Napok! Ez ugyebár minden ÁVF-es diákot lelkesedéssel, és örömteli várakozással tölt el, kivéve talán a másodikos VSZ-es és – idén elsõ alkalommal órarendszerûen is – az ÜK-s szervezõket. Mondom ezt azért, mert tavaly volt szerencsém részt venni a szervezés folyamatában, és engem inkább aggodalommal töltött el az idõpont közeledte. Azonban ami elmúlt, elmúlt és mindenkit arra bíztatok, hogy jöjjön el, és nézze meg, mit is sikerült összehozniuk a szervezõbrigádoknak. Idén a jeles idõpont május 8-9-e. A rendezvény két napja természetesen most is két téma köré épül fel, amelyek nem mások, mint az energia és a vállalkozás. Az Energia nap vezényletének örömteli feladatait idén Rétallérné dr. Görbe Éva, a Vállalkozás napét pedig Radnóti István tudhatja magáénak. Mint ahogy az már megszokott, két hallgatói fõkoordinátor is megválasztásra került: az Energia napon Szabó Bernadett, a Vállalkozás napon pedig Kisvári Dávid. Engedtessék meg, hogy a Szerkesztõség nevében kívánjak nekik, illetve a teamvezetõknek sikeres munkát, nektek, Olvasóknak pedig jó szórakozást, mert ugyebár mindenki ott lesz május 8-9-én. Bartos Gábor

Nõnapi köszöntõ Az ÁVF tanerejének és dolgozóinak férfi tagjai nevében küldjük ezt a verset a Fõiskolán dolgozó hölgyeknek Nõnap alkalmából.

Victor Hugo: GITÁR

A csónak sem jó, – mondták halkan õk, a férfiak, – megyünk a vad halálnak, a partokon zsandárok állnak … – Evezzetek, – mondták a nõk. Ó, hogy lehetne, – mondták halkan õk, a férfiak – felednünk, hogy veszélyek, nyomor vár, harc s úgy fél a lélek? – Aludjatok, – mondták a nõk. Ó, hogy lehetne, mondták halkan õk, a férfiak, – megkapni drága ékül titeket, bájitalok nélkül? – Szeressetek, – mondták a nõk. (Radnóti Miklós fordítása)

2 Ikszikszí

BELSÕSÉGEK Új rektor az ÁVF élén Úgy látszik, zajlik az élet az ÁVF-en, hiszen az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy nemcsak a diákok jönnek-mennek. Lemondott pozíciójáról, és ezzel elhagyta az Általános Vállalkozási Fõiskola vezetõségét dr. Vastagh Pál. Rektorunk felkérést kapott, hogy Magyarországot képviselve töltse be a kanadai nagykövet posztját. Helyét Szakács Ferenc Professzor úr, az Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék vezetõje vette át. Mindkét kinevezéshez szívbõl gratulálunk! Új rektorunkról többet is megtudhattok az ARC-rovatban. Kiss Norbert

Egy kupak is életet menthet!!! Az egész cikk megírása akkor fogalmazódott meg bennem, amikor egy kevésbé „neves” lapban elolvastam egy cikket egy beteg kisfiúról, akinek a szülei felhívták a figyelmünket arra, hogy nem kell ahhoz milliomosnak lenni, hogy meggyógyíttathassuk a szeretteinket: csupán elég egy kreatív ötlet. A kisfiú, akiért küzdünk, mindössze 2 éves. Koraszülöttként látta meg a napvilágot, méhen belül is, és a szülés közben is oxigénhiányos állapotba került, agyvérzést kapott, ezért komoly agyi károsodás érte. A mozgásában – a károsodás következtében – vegyes típusú izomtónus-zavar alakult ki. Két éves kora ellenére nyaki és hátizmai lazák, fejét még mindig nem tudja igazán biztonsággal tartani. A szülei viszik gyógytornára, de Magyarországon többet nem tudnak érte tenni, ha így haladnak, talán hat éves korára meg tud tenni majd egy-két lépést. Talán az egyetlen esélye a gyógyulásra – de legalábbis az állapot jelentõs javítására – az õssejt beültetés. 2006. április 3-án Kijevben egy neurológus professzor elvégezte Alexen az elsõ õssejt beültetést, a kisfiú elkezdett fejlõdni, mocorogni, jelentõsen meghízott és aktívabb lett. Viszont a további kezelést a család nem tudta finanszírozni, ezért találták ki azt, hogy kupakokat kezdenek gyûjteni. Minden kupak darabjáért 1 Ftot kapnak. Sokszor 1 Ft, az nagyon sok forint is lehet akár, csak össze kell fogni érte. Ha Ti is a mindennapos ásványvízrõl, kóláról vagy bármilyen más flakonról leszedett kupakot nem dobjátok ki, hanem behozzátok az Ikszikszí irodájába, akkor Ti is hozzájárultok ahhoz, hogy Alex is megláthassa azt a sok szépséget a világban, amiben nekünk is részünk van… Kalocsa Mariann

2007. március

KARRIER IRODA AKTUÁLIS!!!

A Karrier Iroda az elmúlt napokban levélben megkeresett minden volt ÁVF-es hallgatót egy kérdõíves diplomás pályakövetési vizsgálat keretében. Ez a kérdõíves vizsgálat elsõ lépése annak, hogy figyelemmel kísérhessük a nálunk végzett hallgatók életpályáját, sikereit, és egyben szeretnénk életre hívni a már végzett hallgatók „Öregdiák Baráti Körét”. (Figyelem! Néhány éven belül Téged is szeretnénk megkeresni, hiszen Te is Öregdiák leszel! J) A tanulmányaik befejezését követõen legtöbb végzettünkkel nem találkoztunk, azonban a Fõiskola vezetését nagyon érdekli, hogyan tudják hasznosítani az itt szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatokat, mennyiben tudják kamatoztatni megszerzett tudásukat. Szeretnénk, ha végzett hallgatóink segítségünkre lennének abban, hogy visszajelzéseik, javaslataik felhasználásával nagyobb hangsúlyt fektethessen a fõiskola a képzés erõsségeire, le tudja vonni a szükséges következtetéseket, és változtatni tudjon azon, ami még piacképesebbé tudja tenni az itt megszerzett diplomát. Tekintettel arra, hogy a felmérés eredményeit álláskeresésük, pá-

lyaorientációjuk során a hallgatók is használhatják, a visszajelzéseket is szeretné felhasználni a Karrier Iroda a tanácsadó munkájában, hiszen a munkaerõpiacon a végzett hallgatók rendelkeznek a számunkra leginkább hasznosítható tapasztalatokkal az elhelyezkedés, a pályakezdés tekintetében. A megkeresett volt hallgatóink akár levélben visszaküldhetik a kérdõívet, vagy online módon kitölthetik az ÁVF honlapjáról elérve. Bízunk benne, hogy minél többen partnereink lesznek ebben a munkában és nagy létszámú Öregdiák Baráti Kört is sikerül létrehoznunk. Folytatjuk a nagysikerrel elkezdett „KARRIER ÚT – ÚT A KARRIERHEZ” címû rendezvénysorozatunkat, az álláskeresés rejtelmeirõl szóló kerekasztal beszélgetéseinket. A terveink szerint Március 13-án 17.00 órakor a 300-as elõadóban megrendezésre kerülõ következõ beszélgetés témája: „AZ ONLINE ÁLLÁSKERESÉS”. Minden fõiskolai hallgató potenciális álláskeresõ, így jobb minél elõbb meghallgatni a hasznos tanácsokat az álláskereséshez, ezzel mindenki megteheti az elsõ lépést a karrierje érdekében. Karrier Iroda

Kedvcsináló képek a következõ kerekasztalbeszélgetéshez

Ikszikszí 3

2007. március

EXTERNÁLIÁK

Interjú a német cserediákokkal Az elmúlt félév során több külföldi diák is nálunk töltötte tanulmányait, elsõsorban Német- és Finnországból. Taktikusan megvártuk, míg a fele csapat hazamegy, aztán elkaptuk az utolsó zászlóvivõket egy kis beszélgetésre. A lány, Miriam Behr, barna hajú, mosolygós szemû, jól beszél angolul és sokat nevet. A fiú Swen Saathoff. Hogy vagytok, hallom zh-tok volt. Jól ment? Miriam: Ma nem annyira. Keveset tanultunk, azt hiszem. (Olyan nincs, csak túl nehéz zh) Milyen tárgy ez? Swen: Valami Uniós. Hogy tetszenek az itteni órák? Swen: Jók a tanárok. Az anyag nem lenne nehezebb, mint odahaza, csak épp teljesen mást tanulunk. Miriam: Én Emberi erõforrás szakon vagyok. Sajnos itt elég kicsi volt a választék. Közben lány megsajnál és áttelepszik a Swenhez közelebbi székre. Nagy segítség, nem kell lóbálnom a mikrofont. Hány tárgyatok van? Miriam: Hat talán, napi egynél nem több. És mit kezdtek a „szûkös” szabadidõvel? Miriam:Lássuk csak… sok alvás, városnézés. Mit szóltok a városhoz? Swen: Budapest nagyon szép hely. Sok a látnivaló, a közlekedés pedig elég jól szervezett. Könnyen eljutottunk mindig oda, ahova akartunk. (Na ezt a témát azért nem ússzátok meg ilyen könnyen.) Én mindig kíváncsi vagyok, a rólunk kialakult sztereotípiák vajon mennyire igazak, mondok pár közhelyet: erõsítsétek meg, vagy cáfoljatok rá! (Végül bólintanak. Fellélegzem, 26 mondatos harc ér véget.) Például azt hallottam, hogy mi magyarok hamar felkapjuk a vizet, temperamentumos nép vagyunk. Egyszerre: Nem, nem... Semmi negatívat nem tapasztaltunk, mindenki kedves. A magyar lányok szépek? (remekek, aranyosak, okosak, stb.) – Swenre nézek, mint érdekelt. A múltjában kutat. Naná! – mosolyog. Milyennek találjátok a nyelvünk? Azt mondják, tele van ’e’-vel. Miriam: Inkább ’ö’-vel, nem? Én folyton azt hallom ki. (nem belõ-

www.avf.hu/xxi • [email protected]

K

lem kell kiindulni, hé) Mindenesetre nagyon nehéz nyelv, és olyan gyorsan beszélitek, hogy lehetetlen megérteni. Milyen szavakat tanultatok? Miriam: „Koszonom”, „viszlat”, „igön”, „nem.” És tudok számolni kicsit. – kihúzza magát, én pedig szaván fogom. Simán eljut tízig. Mi a helyzet a magyar konyhával? Swen: Nagyon nehéz. De amúgy szerettük. Sokkal több benne a zsír, mint az otthoniakban. – teszi hozzá aggódva a lány is. Mi az, ami van Németországban, és nagyon hiányoltatok innen? (értelmes újságírók?) Miriam: Otthon könnyebb a vásárlás, hamarabb megtalálja az ember, amit venni akar. Fõleg, hogy Magyarországon kevesen beszélnek angolul, vagy németül. Ezt hiányoltam fõleg, a barátokon és családon kívül persze. Az ünnepekre készültök haza. Mi lesz ezután? Swen: Elõször is körbelátogatom a barátaimat. Aztán pár hétre Spanyolországba megyek, Sevillába. Nocsak, igazi világpolgár! S te? – fordulok a lányhoz. Miriam:Én nekiállok egy kis pénzt keresni, azt hiszem. Nem tudom jövõre befejezem-e a sulit, vagy valami angol területen keresek-e gyakornoki munkát. Mit nyertetek ezzel a cserediák programmal? Miriam: Nagy önállóságot, elsõsorban. Mi öten nagyon jóban lettünk. A rossz dolog, hogy nem nagyon volt lehetõség más külföldi diákokkal, vagy akár a magyarokkal kapcsolatba kerülni, ezt jobban meg lehetett volna szervezni. Akár valamilyen közös programokkal. Kicsit magunkra voltunk utalva. Hogy ment a beilleszkedés, milyen segítséget kaptatok? Miriam: Nos, három nappal a szemeszter elõtt érkeztünk meg. Megkaptuk a kulcsot, aztán magunkra hagytak minket. Mit tanácsolnátok azoknak, akik idejönnek cserediáknak? Miriam: Én az iskolának javasolnám, hogy szervezzenek több közös órát a magyar diákokkal, vagy közös rendezvényeket, ahol megismerkedhetünk. Swen: Igen, a szervezés lehetett volna jobb. Volt, hogy idejöttünk, és se tanár, se senki, és egyedül Ms. Novákot tudtuk hívni. Ha bárhova mehetnétek a világban, hová mennétek? Ázsia. Talán Dél-Amerika. – feleli Swen. Miriam tûnõdik, végül Thaiföldet ikszeli. Vendégtanulóink nemrég mentek haza, remélem az itt töltött félév (is) hozzájárul álmaik beteljesítéséhez! Juhász Tamás

Az Ikszikszí a finnektõl is tanul Azért, hogy becses újságunk színvonalát méginkább emeljük, arra is képesek voltunk, hogy lecsapjunk a nálunk vendégeskedõ finnországi elõadókra. Tettük ezt azért, mert fülünkbe jutott a hír, hogy vendégeink aktív résztvevõi a saját egyetemi lapjuk életének. Képekben számolunk be az Ikszikszí történetének elsõ nemzetközi szerkesztõségi órájáról.

4 Ikszikszí

EXTERNÁLIÁK

2007. március

A Nemzetközi Igazgatóság hírei November 27-tõl december 1-ig az Erasmus oktatói mobilitási program keretében Fõiskolánkon két finn vendégoktatót fogadtunk. Kirsi Rouhianinen oktatási programját az Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék szervezte menedzsment témakörben, Czabai Sárát (témája: interkulturális kommunikáció) pedig a Marketing és Kommunikáció Tanszék oktatói segítették munkájában.

Katharina Lordieck

A Nemzetközi Igazgatóság folyamatosan bõvíti a Fõiskola együttmûködõ partnereinek körét. A következõ tanévben cserediákjaink és oktatóink az eddigiek mellett az alábbi 4 új fogadóintézménybe is kiutazhatnak ösztöndíjjal: Fachhochschule Kufstein, Ausztria, Fachhochschule Kärnten, Ausztria, Academy of Professional Higher Education NOAEA – Institute of Applied Management, Dánia, CEUS – Storstroem Business and Technical College, Dánia

Andreas Frank

Január 27-én az ÁVF-en üdvözölhettük Janet Brownt, egyik új partnerintézményünk, a Fachhochschule Kärnten Nemzetközi koordinátorát. A karintiai partnerintézménybe elõször 2007 szeptemberében utazhatnak ki ÁVF-es Erasmus hallgatók. Az Erasmus hallgatói mobilitási program keretében az elsõ szemesztert az FH Wien partnerintézményünknél töltõ két hallgatónk, Bittmann Eszter és Szepesi Ferenc szerencsésen hazaérkezett, és mind a külföldi, mind az itthoni tanulmányi követelményeknek eleget tettek. Az „elsõ fecskék” után a bécsi fogadópartner a következõ tanévben is szeretettel fogadja az ÁVF-es hallgatókat!

Lisa Metz

A második szemesztert 4 hallgatónk tölti külföldön Erasmus ösztöndíjjal: Marosné Kuna Zsuzsanna, NP/E/III., Aarhus University, Institute of Business and Technology, Dánia, Molnár Szabolcs, ÜK/N/II., GEA College of Entrepreneurship, Szlovénia, Süveg Annamária, NK/N/II., Kymenlaakso University of Applied Sciences, Finnország, Vincze Zsuzsanna, NK/N/III., Kymenlaakso University of Applied Sciences, Finnország

Andreas Häcker

Fõiskolánkra ebben a szemeszterben 6 külföldi vendéghallgató érkezik, mindannyian a Berufsakademie Mosbach ösztöndíjasai. A cserediákokkal az ÁVF-bulik, a könyvtár és az étterem mellett az idegen nyelvû fakultatív órákon lehet megismerkedni. Lásd fotók! A 2007/2008-as tanévre (mindkét félévre!) szóló Erasmus ösztöndíjakra várhatóan 2007. áprilisában lehet pályázni. Kérem az érdeklõdõ hallgatókat, kísérjék figyelemmel a Nemzetközi Igazgatóság faliújságán és a fényújságon megjelenõ hirdetményeket!

Stephan Düster

Bécsi partnerintézményünk, a Fachhochschule Wien kéthetes nyári intenzív programot szervez 2007. július 29. és augusztus 12. között, Central and South Eastern European Management címmel. A nemzetközi csoportba 3 ÁVF-es hallgatót várnak, a jelentkezés határideje: 2007. március 1. A pályázat minden – angolul jól beszélõ – hallgató számára nyitott, jelentkezési lapot a nemzetközi ügyek irodájában lehet igényelni (408. szoba). Novák Mária Nemzetközi koordinátor

Janine Baschke

Helyzetjelentés Dániából Kuna Zsuzsa vagyok, II. évfolyamos non-profitos hallgató, az Erasmus ösztöndíj keretében töltök el partnerintézményünknél egy szemesztert. Az elsõ benyomásom nagyon kellemes volt, mindenkivel megértettem magam, még a közértben is az a meglepetés ért, hogy beszélnek angolul. A repülõvel hamar Koppenhágába érkeztem, azonban a vonatút már nem telt ilyen gyorsan, három és fél órát utaztam, mire Herningbe értem. A megbeszéltek szerint megtaláltam a számomra kikészített szobakulcsot (éjjel 11 óra körül toppantam be). Még aznap tudtam SKYPE-on beszélni a családdal, direkt internet hozzáférés van minden szobában, amelyért külön fizetni nem kell, mert a többi szolgáltatással együtt ezt is korlátlanul használhatom a kollégiumban.J Az eredetileg kiválasztott tantárgyakon módosíthattam, miután részt vettem azokon, amelyek érdekelhetnek. Hála annak, hogy mindenki rugalmas, segítõkész és megértõ, minden kezdeti problémát meg tudtam oldani, és elkezdtem az iskolát. Egészen biztos vagyok abban, hogy emlékezetes szemeszter kezdõdik számomra, hiszen már az elsõ héten számos új élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb.  Kuna Zsuzsanna   

Ikszikszí 5

2007. március

ARC

Szabó Erika VSZ/L/IV.

www.avf.hu/xxi • [email protected]

A Barátok közt Tildája, a Körúti Színház színésznõje, Fõiskolánk levelezõ tagozatos hallgatója. Mosolygós, kedves és tehetséges. Beszélgetõtársam Szabó Erika. Miért választottad az ÁVF-et? Azért választottam az ÁVF-et, mert mikor azon gondolkodtam, hogy hova is menjek, nagyban befolyásoltak a gyakorlati okok. Ugyanis ez a Vállalkozásszervezõ szak volt olyan, ami indult levelezõ tagozaton és államilag finanszírozott képzésben. Úgyhogy ilyen szempontok alapján válogattam a felsõoktatási intézmények között. Az ÁVF-et írtam be elsõnek, és rögtön fel is vettek. Viszont sokan meglepõdtek, hogy ide jelentkeztem, hiszen az ÁVF egy gazdasági fõiskola, én viszont humán beállítottságú vagyok. Hogy érzed itt magad? A levelezõ tagozatnak van egy olyan pozitív elõnye, hogy nagyon vegyes a korosztály és sok érdekes ember kerül be: vannak vállalkozók és dolgozó diákok is, mint én. Alapvetõen nagyon jól érzem magam a Fõiskolán. Ugyanakkor a levelezõ tagozathoz az is hozzátartozik, hogy hiányzik az a tipikus fõiskolás élet, mint ami a nappali tagozatra jellemzõ, de ettõl függetlenül abszolút rendesek a csoporttársaim. Elmondhatom, hogy a négy év alatt komoly barátságok is születtek.  Ha éppen nem suliban vagy, akkor forgatásra igyekszel. Hogy néz ki egy napod? A napom több dologból áll össze: van az iskola, a színház, a forgatások és természetesen vannak barátaim és barátom: köréjük csoportosodnak a napjaim. Ha forgatunk, az általában 4 napot ölel fel egy héten, keddtõl péntekig. Ez alatt a négy nap alatt egy heti anyagot veszünk fel, azaz naponta húsz jelenet. Ez alapján lehet sejteni, hogy teljesen más a munkatempó, más struktúra szerint dolgozunk. A külsõ jelenetekre több idõ van, mint a belsõkre, hiszen ez utóbbit sokkal könnyebb beállítani. Egy forgatási nap maga úgy néz ki, hogy reggel bemegyek a stúdióba, elkészítik a sminkem, a hajam. Aztán megkapom a ruhám. Minden karakternek van egy ruhatára, melybõl a stylist válogatja ki, hogy melyik darabot viseljem. Szóval így „csinálnak” belõlem Tildát. J A szövegkönyveket egy héttel elõbb kapjuk meg. Én azt szoktam csinálni, hogy megnézem, mik azok a szálak, amik engem érintenek, és a felvétel elõtti napon még egyszer átnézem, de alapvetõen rögzíteni közvetlenül a felvétel elõtt tudom, mert ezek 1, 5 – 2 perces jelenetek, nem egy nagy mennyiségû szöveg. Ami még érdekes, hogy az ember rövid távú memóriája az, ami ilyenkor rettenetes edzésbe kezd. Ha most megkérdeznéd, hogy tegnap milyen dialógust mondtam a jelenetben, egyáltalán nem tudnék rá válaszolni. A filmezésnek az a része, amit mi csinálunk, egy „gyármunka”, ellentétben egy nagy játékfilmmel, ahol sokkal több idõ van a felkészülésre és a jelenetek rögzítésére. Egészen más a produktum, amit várnak tõled, nem lehet összehasonlítani a Barátok közt-öt a Gyûrûk Urával, fölösleges is, hiszen más a célja. Ami viszont még nagyon

6 Ikszikszí

érdekel a filmezéssel kapcsolatban, az a háttér munka. Ugyanis ott tényleg vannak olyan kreativitást igénylõ feladatok, amik szerintem egy gazdasági végzettségû, vagy egy marketinges számára is nagyon izgalmasak lehetnek. A film az egy olyan mûfaj, amire minden igaz, de semmi sem az.   Említetted a színházat. Mesélnél errõl? Jelenleg a Körúti Színház tagja vagyok. Ez egy relatíve új színház, 2 éve alakult. Itt három darabban játszom, az egyik az Ajándék gésa, azaz teaház az augusztusi holdhoz, amit John Patrick írt, ebben a darabban a gésát játszom, Tahi Tóth László és Kautczky Armand a partnereim. Továbbá játszom még Molnár Ferenc: Doktor Úr címû darabjában, Koltai Róberttel és Fodor Zsókával, õ egyébként a filmbeli nagyanyám (Magdi anyus – a szerk.), úgyhogy visszacsa-

tolódnak a szálak. A harmadik az egy musical, a címe  Második szereposztás. Itt pedig egy fiatal táncosnõt alakítok, aki nagyon szerelmes egy fiatal táncos fiúba. A színház nálam abszolút egy szerelem. Mennyire azonosítanak a szerepeddel? Ez elõny vagy hátrány? Elkerülhetetlen, hogy ne azonosítsanak a szerepemmel. Bár nem hiszem, hogy bárki elhiszi, hogy én egy férjes asszony vagyok és Laci titkárnõje. J Azonban, ha találkozom valakivel, az illetõ eldönti, hogy szimpatikus vagyoke neki vagy sem. Amennyiben nem vagyok az, nem az az oka, mert játszom egy sorozatban, ha meg szeret, akkor meg nem ezért szeret. Még nagyon az elején az utcán úgy kiabáltak utánam, hogy  Tilda,  most már az Erikát is használják. Elõfordul, hogy nem tudom eldönteni, hogy tényleg ismerjük egymást, vagy csak õ ismer engem. Hiszen ezek az emberek úgy jönnek oda, mintha mi nagyon-nagyon régóta ismernénk egymást, mivel õ látott engem feltételezi, hogy a TV képernyõn keresztül én is látom õt. Tehát vannak ilyen extrém esetek.   Akkor valójában milyen az igazi Szabó Erika? Teljesen átlagos és normális életet élek a téveszmék ellenére. Ugyanolyan kérdések foglalkoztatnak engem is, mint más velem egykorú huszonévest. Például: nem tudom mi lesz, ha elvégzem a fõiskolát, akkor hogyan tovább,

lesz-e munkám, mikor szüljek gyereket…  Ami nagyon érdekes a Fõiskolán, hogy levelezõ tagozaton sok érdekes személyiség van. Vannak olyan emberek, akik abból élnek, hogy külföldön dolgoznak, és szombatonként hazautaznak, hogy suliba jöjjenek. Mellettük az én életem korántsem olyan izgalmas. Jó hallgatni, hogy huszonévesen emberek olyan munkákat csinálnak, vagy olyan dolgokban állnak helyt, ahol nagyon komoly követelményrendszer van, és ezek sokkal nagyobb dolgok, mint hogy én játszom egy sorozatban. Összegezve: átlagosnak vélem magam. Szeretek olvasni, a barátommal lenni, táncolni és szórakozni járni. A legfontosabb célom, hogy legalább olyan jó hátteret teremtsek a jövõbeni családomnak, mint amilyen családi hátteret a szüleimtõl kaptam.   Szabadidõd mivel töltöd? Hobbi? Nemrég raktam le a búvár vizsgát. A búvárkodás nagyon nagy élmény, aki teheti, és van rá lehetõsége, legalább egyszer próbálja ki. A középiskolában röplabdáztam, és most találtam egy csapatot, aminek nagyon örülök, mert ez az a sport, ami maximálisan kikapcsol. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a munkám  egyben a hobbim is, hiszen nagyon szeretem a színházat és a forgatásokat is. Kozó Anett

NÉVJEGY Kedvenc könyv: Daniele Keyes: Virágot Algernonnak Kedvenc film: Sose halunk meg Kedvenc zene: latin zenék Kedvenc idõtöltés: színház, olvasás Legjobb tulajdonságom: kitartó Legrosszabb tulajdonságom: türelmetlenség Ami elbûvöl: a tehetség minden területen Amit ki nem állhatok: nagyképûség

ARC

2007. március Prof. dr.

Szakács Ferenc

Gyógypedagógus, pszichológus, kutató. Többszörös nagypapa, világutazó, „élménykonzerv gyûjtõ”. Hat éve az AMT tanszékvezetõje, új rektorunk. Prof. dr. Szakács Ferenccel beszélgetek.

Hat éven keresztül az AMT tanszék vezetõje. Hogyan vezetett az útja Fõiskolánkig? Ezt megelõzõen is az 1960-as évektõl kezdõdõen, mintegy három évtizeden át a felsõoktatásban dolgoztam. Elõbb a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanítottam személyiségpszichológiát, majd 1981-tõl az Orvostovábbképzõ Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Klinikai Pszichológiai Kutató Laboratóriumának voltam vezetõje 1998-ig, nyugdíjazásomig. Ekkor hívott ide volt kedves tanítványom, Bánfalvi Mária, aki az akkor szervezõdõ Tanszék vezetõje volt, és Karcsics Éva, akik a Fõiskola alapító tagjai közé tartoznak. Eleinte óraadóként, aztán fõiskolai tanárként, majd tanszékvezetõként azóta is itt dolgozom. Az AMT elsõ fõiskolai jegyzetét (Vállalkozás- és szervezetpszichológia) Bánfalvi Máriával közösen írtuk 2006-ban. Mi vezette a pszichológiai pálya felé? A gimnáziumban – amolyan kitûnõ tanulóként – elméleti fizikusnak készültem. Érettségi után azonban (Éva nõvérem hatására, aki a kaposvári Siketek Intézetében volt gyógypedagógus, majd az intézet igazgatójaként innen ment nyugdíjba) a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolára jelentkeztem, majd elvégeztem az ELTE pszichológia szakát. Az Orvostovábbképzõ Egyetemen klinikai szakpszichológusi diplomát, ezt követõen az MLLEn filozófia szakosító diplomát szereztem. A fõiskolán Illyés Sándor barátommal (a fõiskola késõbbi rektorával) szerveztünk egy pszichológiai tudományos diákkört. Egyik ottani elõadásomra figyelt fel Mérei Ferenc, aki maga mellé vett tanítványnak, majd munkatársnak. Vele írtuk a klinikai pszichológia (azóta is tankönyvként használt) elsõ két alapkönyvét. A hazai klinikai pszichológia megteremtése (gyakorlat, képzés és kutatás) sok éves közös munkánk gyümölcse volt. Mi motiválta, hogy Fõiskolánk rektora legyen? Ezt megelõzõen (még klinikai pszichológusként) tudomány- és oktatásszervezéssel orszá-

gos szinten is foglalkoztam, az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és az MTA Pszichológiai Bizottságainak tagjaként. Ismeretes volt tehát, hogy szervezésivezetési feladatok ellátásában van tapasztalatom, és az is, hogy tevékenységemért számos szakmai kitüntetést, elismerést kaptam. Ez (is) közrejátszhatott abban, hogy dr. Vastag Pál rektor úr külföldre távozását követõen az ÁVF és az õt mûködtetõ Alapítvány vezetõi felkértek, adjam be pályázatomat a megüresedett rektori álláshelyre. Örömmel vállaltam el ezt a feladatot, mert kitûnõ munkatársi gárdával dolgozhatom együtt izgalmas új feladatokon, mint pl. a mesterképzés megszervezése. Mik a tervei, céljai új rektorként? Alapvetõ változtatásokban (a mesterképzés

beindításán kívül) nem gondolkodom, nincs rá szükség. Az ÁVF nagyon jó „passzban” van, sikeresen fejlõdik, és minõségi a reputációja is. Tehát ami az ÁVF-en történik, az jó, nem kell megváltoztatni, hanem így kell megtartani és fejleszteni – egy kicsit. A piacon való még eredményesebb mûködésünkhöz most a közeljövõben át kell állítani a Fõiskolát alap- és mesterképzésre. Ez a feladat kitölti az elkövetkezendõ rektori idõmet. Családjáról mit tudhatunk? Négy gyermekem van. Katalin szakpszichológus a Nevelési Tanácsadó Egyesület elnöke. Eszter programozó matematikus, évekig nagy multicégek menedzsere volt, most saját vállalkozásba kezdett. Gergely nemzetközi hírnevû rákkutató orvos, most tért vissza Amerikából. Borbála irodalmár, angol nyelv és irodalomból doktorált, Dublinban. Feleségem (Betsy) osztrák állampolgár, foglalkozása: „Diplom Coach”. Szabadidejét mivel tölti? Ha van szabadidõm, azt olvasással töltöm, vagy valamelyik munkámmal foglalkozom. Sajnos a teniszezést izületi gondok miatt abba kellett hagynom. A másik kedvelt idõtöltésem a világjárás, utazás, vagy ahogy én hívom „élménykonzervek gyûjtése”. Egyik legkülönösebb élményem az volt, hogy ültem

Szent Ágoston kõtrónján Canterburyben. De álltam Jordániában azon a helyen, ahol a Biblia szerint Mózesnek az Úr megmutatta az Ígéret Földjét. Kiemelném még a Taj Mahalt Indiában, vagy a Cheops piramist Egyiptomban. Nem fér ide, mennyi csodálatos helyét láttam a világnak. Nagy utazásokat tettem még Angliában és Amerikában. Világcsavargásként pedig egy túrazsákkal („annak idején”) Franciaországból átmentem Angliába, majd vissza Franciaországba, és meg sem álltam Spanyolországig. Közben mindenütt, mindig fotózom, színes diapozitíveket készítek, amelyeket családi-baráti rendezvényeken mutatok be, élménybeszámolók keretében. Új rektorként mit üzen a hallgatóknak? A Fõiskolán a hallgatók olyan tudásanyagot sajátíthatnak el, amelynek segítségével jól meg lehet élni. Ez azt jelenti, hogy el tud helyezkedni a munkaerõ piacon, jó állást és hozzá jó fizetést kaphat. Ez manapság különösen kivételezett helyzet, amely Magyarországon a hallgatók többségének nincs meg. Ezért tehát érdemes jól megtanulni, jól elsajátítani a tananyagot, vagyis érdemes jól tanulni a Fõiskolán. Szeretném még megjegyezni, hogy abból a szempontból is szerencsések a hallgatók, hogy olyan dolgokat is tanulhatnak, amit sehol máshol. Gondolok itt a portfolióra és a szervezési gyakorlatra, amelyek nemcsak ismeretet adnak, hanem készséget, személyiséget is fejlesztenek, gyakorlati szemléletet és módszerességet alakítanak ki. Ne feledjék: jobb teljesítménnyel jobb életet biztosíthatnak maguknak! Kozó Anett

NÉVJEGY Kedvenc könyv: Thomas Mann: József és testvérei Kedvenc film: Alain Resnais: Tavaly Marienbadban Kedvenc zene: klasszikusok Kedvenc idõtöltés: olvasás Legjobb tulajdonságom: tudásvágy Legrosszabb tulajdonságom: rendetlenség Ami elbûvöl: unokáim Amit ki nem állhatok: hazugság

Ikszikszí 7

2007. március

Filmes viccek Ülnek az emberek a moziban. Kezdõdik a film, de mûszaki hiba miatt nincs hangja. Kisvártatva aztán elkezd villogni a kép is, majd megáll a vetítés. A sötétben aztán felcsattan egy ingerült hang: – Ki szórakozik a távirányítóval?! Biztosan sokan emlékeznek még a Twister címû filmre (szélviharról és elszánt meteorológusokról szólt). Napvilágra került, hogy a film munkacíme nem ez volt. Sikerült megtudni, melyek voltak azok a címek, amiket végül sutba dobtak: n Teljesen elfújta a szél n Idõjárás-jelentés: A film n Egy tehén száll a kakukk fészkére n Madison megye leszakadt hídjai n Óz, a csodák csodája II. – Hová tûnt Toto?

NEKEM 8

Székely bácsi és a mozi Székely bácsit egyszer ráveszik az unokái, hogy menjen már el a moziba, egy filmet megnézni, mert még életében nem volt ilyen helyen... El is megy az öreg Brassóba, a moziba és megnézi a Star Wars III-at. Mikor vége a filmnek hazaindul, és otthon a hambiton rágyújt egy cigire és értetlenül néz maga elé. Néha még a fejét is megrázza. Az unokák odagyûlnek köré és kérdezik tõle: - Na, papa! Milyen vót a mozi? Az öreg komolyan mondja a sarjainak: - Hát, látványos vót, az hétszentség... azok a szeparatusta draidek, meg a klónzottak ott csatáztak...izgalmas is vót...de Isten ücse, gyerekek! Én ezt nem hiszem el!!! Forrás: vicclap.hu

Az idõs skót házaspár otthon üldögél. Egyszer csak azt mondja az asszony: - Te John, igazán elvihetnél moziba! - Ugyan, drágám, már voltunk moziban! - Igen, de ez már hangosfilm! A rendõrök a filmforgatáson biztosítanak. Nagyon meglepõdnek, amikor látják, hogy egy-egy jelenetet milyen sokszor ismételnek. - Te, minek kell ezt ilyen sokszor megismételni? - Na hallod, hát nagyon sok mozi van a világon… Forrás: www.vicc.net Gyûjtötte: Farkas Eszter

www.avf.hu/xxi • [email protected]

Amit a filmek nélkül sohasem tudnál meg… Hibakeresõ • Ha egy városban üldöznek, fuss a városközpontba, ott éppen karnevál van, és elvegyülhetsz a tömegben. • Ha bármikor szükséged van egy feszítõvasra, egy téglára, kötélre, vagy motoros fûrészre, öt méteren belül biztos megtalálod. • Miután meghallod a pisztolylövést, még bõven van idõd lebukni az asztal mögé. • Verekedésnél hiába van túlerõben az ellenfél, nyugodtan vesd magad közéjük, egyszerre mindig csak egy fog megtámadni, a többi addig jobbra-balra ugrál a szoba másik felében. • Egy bomba hatástalanításához mindig a piros drótot kell elvágni. • A robbanás lángfala pontosan a futó ember sebességével terjed. • Egy férfi nem mutat fájdalmat, még halálos seb esetén sem, de felszisszen, ha egy nõ megvizsgálja a homlokán lévõ bibit. • Bármelyik számítógéppel pillanatok alatt be lehet jutni egy ellenséges nagyhatalom titkos adatbázisába. • Ha a házban szörnyeteg, vagy pszichopata gyilkos motoszkál, a férfiak alszanak tovább, a nõk pedig elindulnak felderíteni, minimális ruházatban. • A tíz éve megbízhatóan mûködõ zseblámpád a veszély közeledtére felmondja a szolgálatot. • A lépcsõfokok MINDIG nyikorognak, és majdnem mindig leszakadnak. • Nem kell aggódni: a rúzs, és általában a smink még búvárkodás közben sem kenõdik el. • Étteremben, bárban, taxi kifizetésénél nyúlj a zsebedbe, az elsõ kezedbe akadó papírpénz pontosan a számla értékét fedezi. • A konyhákban nincs világítás, éjszaka a hûtõszekrény ajtajának kinyitásával világíthatsz. • Minden épület fõbejárata elõtt van egy szabad parkolóhely. • Ha egy nagy üvegtáblát visznek, valaki nemsokára át fog esni rajta. • A telefonbeszélgetések elején és végén sohasem köszönünk. Forrás: www.vicc.net Gyûjtötte: Farkas Eszter

8 Ikszikszí

Hiába telt el sok év az elsõ film óta. Hiába fejlõdik a technika, tökéletesedik a hang és a kép: az ember mégiscsak ember. Filmet készít, és néha követ el (kisebb-nagyobb) hibákat. Nézzük csak meg még egyszer kedvenc filmünket! Ha elég szemfülesek vagyunk, jókat nevethetünk a bakikon! Adok néhány tippet és csodálkozni fogtok, hogy ezeket eddig miért nem vettétek észre! J A Gyûrûk Ura egyik jelenetében, amikor Samu és Frodó a madárijesztõs mezõn vonulnak át, Samu egyszer csak megtorpan, és azt mondja, hogy ilyen messzire még soha sem járt otthonától. Nos, ekkor láthatjuk, amint bal felõl, messze a háttérben egy gépkocsi távolodik az úton. Gondolom mindenki látta már a Titanic címû filmet, de vajon hányan gondolkodtak el azon, miért van az, hogy a film vége felé, amikor a Titanic elsüllyed, minden megfagyott ember a víz tetején lebeg és csodák csodájára Jack az egyedüli, aki lassan elmerül? A Pókemberben Peter a szobájában célbalövõst játszik: rálõ a lámpára, ami az ajtó mellett van, elrántja és összetöri, de amikor a nagynénje benyit a szobába, a lámpa ismét ott áll az ajtó mellett! A nagysikerû Mátrixban Neo és Trinity megöli a tetõn levõ összes rendõrt, mielõtt az ügynök megjön, hogy leszámoljon velük. Az ügynök Neo felé lõ, és miközben õ elhajol a golyók elõl, látható, hogy egyetlen holttest sincs már a tetõn. Vajon hová tûntek? Ez csak néhány példa a számtalan bakiból, amiket a filmkészítõk elkövettek, szóval sose lepõdjetek meg azon, ha belelóg a képbe egy mikrofon, besétál a stáb egyik tagja, vagy éppen pillanatok alatt szárad meg az imént még csuromvizes hajkorona. Legyetek mindig résen! Figyeljetek a részletekre! Forrás: http://www.lba.hu/filmtvradio/filmesbakik.php Szegõ Alexandra

SIKER 2007. március Milyen út vezetett a Magyar Logisztikai Egyesület fõtitkári pozíciójáig? Mint informatikus végzettségû (ne kérdezze, hogy mikor!) szakember már a hetvenes években áruforgalmi, készletgazdálkodási, import számviteli, majd késõbb termelésirányítási rendszerek létrehozásában vettem részt mint szervezõ. Akkoriban ezt még rendszerszervezésnek, és nem logisztikának hívták. Persze sokkal összetettebb egy logisztikai rendszert megalkotni, mint egy-egy részrendszert bevezetni, de ez már elvezet a jelenlegi „supply chain” elmélethez. Már szinte a Magyar Logisztikai Egyesülettel alapításától, 1984-tõl egyre szorosabb kapcsolatba kerültem velük. Eleinte külsõ tanácsadóként dolgoztam, majd külsõ munkatársként a kiadványok szerkesztéséért lettem felelõs, késõbb ügyvezetõi feladatokat láttam el, és jelenleg a fõtitkári funkciót töltöm be. Hogyan telik egy átlagos munkanapja? Nagyon korán kelek, hogy még a munkatársak elõtt beérjek az irodába, mivel ez a röpke egy óra teszi lehetõvé számomra, hogy elmélyülten foglalkozzam egy-egy problémával, de a leveleimet is ilyenkor szoktam megválaszolni. Azt követõen beindul az egyesületben a pörgés. A három alaptevékenység közül, hogy a legfontosabbakat említsem, a rendezvény-, a kiadvány- és az oktatásszervezés közül naponta mindegyikkel kell foglalkozni. Az egyik rendezvényt befejezzük, mint most a Logisztikai Fórum 2007-et, melynek a témája a török-magyar gazdasági kapcsolatok. Máris kezdjük szervezni az úgynevezett szolgáltatási konferenciát, amit minden évben egy csodás kastélyszállóban, vagy wellness hotelben rendezünk meg. De eközben készítjük a kéthavonta megjelenõ Loginfo újságot, az évente egyszer megjelenõ Logisztikai Évkönyvet, és ismét kiadjuk a Logisztikai Tudományos Füzeteket, amely a múlt évben jelent meg harmadszorra. Az oktatásunk is folyamatosan bõvül, akkreditált intézményként OKJ-s és Felsõfokú Logisztikai Menedzser képzést folytatunk, amellett sok szakmaspecifikus képzéssel vagyunk jelen a piacon, mint például agrárlogisztikai, vagy az egészségügyi gazdálkodók számára nyújtandó logisztikai szakismeretekkel. A képzésünket nagymértékben támogatja a szakmában egyedülálló szakkönyvtár, ahol bárki (nem szükséges egyesületi tagsági viszony) kikölcsönözhet szakdolgozatokat, vagy a nemzetközi és hazai szakirodalomból tájékozódhat. Sajnos ez utóbbiakat kis példányszámuk miatt nem tudjuk kikölcsönözni, de helyben lehet másolni belõlük. Mit tudhatunk a családjáról? Férjemet, Vértes Gábort önök közül sokan ismerhetik, mivel 2000-2003-ig itt tanított, és vezette a Pénzügyi Tanszéket. Fiam építészmérnök, és két aranyos unokánk van,

Vértes Edit a Magyar Logisztikai Egyesület fõtitkára Anna 3 éves múlt, a kisebbik, Andris pedig fél éves lesz. Sajnos az elfoglaltságaim miatt kevés idõt tudok tölteni velük. Hogyan egyezteti össze a munkáját és a magánéletét? Mint az elõbbi válaszomból is kiderült, sajnos elég nehezen. Mindig is fontosnak tartottam a szakmai életemet, de ugyanakkor a család és a háztartás is jelentõs helyet foglal el a napi rutinomban. Ezért egy folyamatosan pörgõ, de nem kapkodó életet élek. Talán le sem tudnék állni. A szabadságom alatt is kell a dinamizmus, ezért többnyire úgy szervezzük az utazásokat, hogy napi sporttal, vagy külföldön városnézéssel, múzeum- és képtárlátogatással tesszük gazdagabbá a pihenést. Nem vagyok az egy helyben ülõ típus. Miben tudja segíteni Fõiskolánkat az MLE? Mikor bekerültem a logisztikai szakirány képzésbe, fontosnak tartottam, hogy a diákok tõlem a gyakorlati példákat kapják meg, és emellett lehetõséget biztosítsak arra, hogy minél több céget ismerjenek meg (ezt többek között a minden hónap második szerdáján a Magyar Tudományos Akadémia könyvtártermében megrendezésre kerülõ ingyenes klubnapjainkon tudjuk biztosítani). Így amikor eljön a választás ideje, a számukra leginkább megfelelõ szakmai terület felé orientálódjanak (fuvarszervezés, készletgazdálkodás, informatikai támogatás, stb.). Kiadványaink közül is rendszeresen biztosítok egy-egy példányt a tanszéki archívum számára. A szakirány vezetõ dr. habil Réger Béla is évtizedek óta szoros kapcsolatban áll az egyesülettel, tehát így ketten könnyebben tudjuk a képzéshez kapcsolódó igényeket biztosítani. Többek között minden évben szervezünk a diákok számára egy-egy nagy – Pest vonzáskörzetéhez tartozó – logisztikai

központ meglátogatását. Az említett szakkönyvtárunk is nyitva áll az ÁVF-es hallgatók elõtt. Bárki elküldheti szakmai életrajzát az MLE központi mailcímére, mi együttmûködés keretében továbbítjuk a „fejvadász” partnercégnek. Sok régi diáknak segítettünk az álláskeresésben, de mivel a logisztikai piac változóan fogadja be a friss diplomásokat, ez nem mindig eredményes. E havi témánk a filmek világa. Szeret moziba járni, vagy inkább a TV, kölcsönzõk kínálatából választ? Ebben a témában sajnos nem vagyok jó. Biztos megbuknék egy „legfrissebb filmünk” kvízjátékban, bár a sajtóból és a TV-bõl valamennyire naprakész vagyok. A sok munkám mellett

ritkán járok moziba, színházba, hangversenyre inkább, mivel a csekély szabadidõmben inkább a szakirodalmat szoktam tanulmányozni. Mik a tervei a jövõben? Egy olyan embertõl, aki világéletében azt csinálta, ami a hobbija, nem lehet ilyet kérdezni, hogy mi a jövõbeni terve! Egy biztos: még hosszú ideig szeretnék dolgozni ilyen intenzitással. Ennek természetesen feltétele a jó egészségi állapot és a szellemi frissesség. Mi az üzenete az új logisztikai generációhoz? A legfontosabb, hogy szeressék azt a szakmát, amit választottak. Tegyenek meg mindent azért, hogy megszerezzék az alapokat a Fõiskolán, az élet úgy is sokszor felülírja a tankönyvekbõl elsajátított ismereteket. Legyenek nyitottak az újra, legyenek fogékonyak a szakma új kihívásaival szemben, akkor biztos élvezni fogják a munkájukat! Papp-Kuster Ádám

Ikszikszí 9

KEREKASZTAL KÖZÉPPONTBAN A FILM 2007. március

Új félév, új téma és egy megújult Kerekasztal! Bár a rovat lerövidült, mégis mondanivalójában és tartalmában szeretne még többet nyújtani lelkes Olvasóinak! A hozzászólásokat kissé lefaragtuk, hogy tényleg csak a lényeg jusson el hozzátok! Továbbá egy kis Fõiskolán belüli közvélemény-kutatás eredményeit is ismertetjük diagrammal ábrázolva. Kérdésünk a következõ volt: Hol nézel leggyakrabban filmeket? Az ábrából jól látszik, hogy bár a DVD korszakát éljük, a TV nézést még mindig nem sikerült kiszorítania mindennapjainkból. A márciusi Kerekasztal témája a film világába kalauzol el bennünket, azon belül is inkább a mozikra helyeztük a hangsúlyt, és ha mozi, mi másra is lehettünk volna kíváncsiak, minthogy mûvész mozi vagy a multiplex a befutó nálatok. Sokan sokféle válaszokat adtatok, érdemes a cikkekbe belemélyedni. J Jó böngészést kívánok! Ha szeretnétek velünk megosztani észrevételeiteket, javaslataitokat az [email protected] e-mail címen ezt bátran megtehetitek! Karlik Veronika

www.avf.hu/xxi • [email protected]

Olyan filmeket nézek szívesen, amit mûvész mozikban játszanak. Az alkotás ragad magával, melyben a hangsúly nemcsak a látványon és a saját szórakozásomon van, hanem üzenete, mondanivalója is van a mûnek. A mûvész mozik hangulata is sokkal szimpatikusabb számomra, nem kell popcornos zacskók csörgését hallgatnom, vagy azt, ahogyan a kólát szürcsölik mellettem, ellenben kellemes kávéházi hangulat fogad kilépve a vetítésrõl, hogy megbeszélhessük partnerünkkel a látottakat. Ivicsics Viktória VSZ/N/III. Én személy szerint jobban szeretek multiplexekbe járni, mert ott inkább megtalálom a számomra érdekes filmeket, a gyerek meséktõl a legdurvább horrorig. A másik különbség, ami nem olyan lényeges - de a mai emberek számára egyre inkább - a felvonultatott technika. A mûvész mozikban gyengébb a hangzás és az effektek, mint a multiplexekben, bár azok jóval több pénzbõl is gazdálkodnak. Bánréti Gábor NK/N/III. Nem mondanám magamat egy nagy „mozibajáró” típusnak, a filmeket inkább DVDn nézem meg. Ha azonban mégis moziba vetne a sors, maradok a multiplex moziknál. Ott játszanak inkább olyan filmeket, amelyek érdekelhetnek. A mûvész mozikat kicsit elvontnak tartom. Kiss Lilla ÜK/N/III. Attól függ, hogy milyen filmet szeretnék megnézni. Amikor egy tipikus „popcornos”, amerikai filmre vagyok hangolva, akkor inkább valamelyik plázába megyek. Tény, hogy a választék itt sokkal nagyobb, mint a mûvész mozikban. Az az egyik elõnye, hogy ha az egyik filmrõl lecsúszom, nem okoz gondot a multiplexek-

10 Ikszikszí

nél, jöhet egy másik. Ha pedig borongósmerengõs, vagy netán elgondolkodtató filmhez támad kedvem, ahhoz a mûvész mozik hangulata passzol leginkább, amit egy multiplex nem tud nyújtani. Hegybányai Adrienn ÜSZ/N/II. Én a multiplex mozit részesítem elõnyben, méghozzá azért, mert sokkal nagyobb a kínálat az aktuális filmekbõl. A termek sokkal tágasabbak és kényelmesebben kialakítottak. Mellette szól még az is, hogy kifejezetten jók a parkolási lehetõségek, és mivel sokszor járok kisebb gyermekekkel moziba, fontosnak tartom a székmagasítokat, amely a gyerekek jobb látását biztosítja. A multiplex mozikban ezek a székmagasítók minden gyerekfilmnél biztosítottak rögtön az ajtónál. Princz Mónika VSZ/N/IV. Számomra ez teljesen filmfüggõ! Például nagy és látványos megaprodukciókat véleményem szerint jobb multiplexben nézni, míg a kis költségvetésû rétegfilmeket szívesebben nézem mûvész moziban. Mindkét mozinak vannak persze jó és rossz oldalai, a multiplex mellett szól a nagy vászon, kényelmesebb ülések, illetve a jobb hangtechnika, ehhez pedig önkénytelenül is hozzátartozik sajnos a zajos közönség. A mûvész mozi olcsóbb és hangulatosabb, jobbak a filmek, és szerintem a közönség is! Gácsi Varga Mariann ÁVF Filmklub filmesztétája

Személy szerint én a multiplexeket kedvelem jobban, mert ezekben a mozikban számomra érdekesebb filmeket vetítenek. Mûvész moziban talán ha háromszor voltam életemben, és az itt látható „igazi” filmek nem kötöttek le, vagy még nem voltam elég érett hozzájuk. Ez természetesen érdeklõdési kör kérdése is, én például odavagyok a körömrágató thrillerekért, vagy a Valami Amerika típusú vígjátékokért, amikkel egy mûvész moziban aligha találkozhatunk. A multiplexekben ezzel szemben egy idõben több film közül választhatunk, de hátrányként említeném a borsos jegyáraikat. Katona András GM/N/I. Sajnos még nem voltam mûvész moziban, így nem is tudok különbséget tenni a különbözõ mozik között. Tapasztalataim szerint a multiplex nagyon modern, kényelmes, sok ember elfér, illetve bõ filmválaszték van. Pap Hajnalka VSZ/N/IV. Kijelenthetem, hogy nem sûrûn jutok el moziba! Ha esetleg mégis egyszer-egyszer elvetõdök egy vetítésre, akkor össznépi baráti mozizás alkalmából. Ilyenkor egyértelmû, hogy a multiplex mozi lehet csak nálam a befutó. Hogy miért? Mert bármerre is indulsz a városban, mindenhol azokba botlasz, de errõl a barátaimat kéne megkérdezni, akik kitalálják, hogy „mit és hol”. J Simon Edit NK/N/IV. Nekem jobban bejön a multiplex, mert ott van cola, popcorn és nachos! J A „multi-mozik” hangulata jobban megfogja az ember képzeletét, a csillogással és a fényûzéssel! Azért megy az ember moziba, hogy kicsit kikapcsoljon az általános hétköznapokból, és ehhez hozzátartozik ez is! Révész Edit VSZ/N/III.

MAPPA 2007. március A képpé varázsolt idõ „A filmet egyébként nem véletlenül hívják a hetedik mûvészetnek. Tudniillik nincs több. És valószínûleg nem is lesz. János Jelenéseiben is a hetedik lovas az utolsó. A multimédia sem tud máshová belépni, csak a film meg a képek területére. A technika és az emberi felfogóképesség határára érkeztünk, ahol kiélezetten vetõdik fel, hogy végül is van-e realitás vagy nincs, s eljátszhatom-e azt, hogy a valóságot tudom, vagy nem. A film mindenképpen az utolsó lovas...” (Grunwalsky Ferenc) Közel 120 éve élvezhetik a nézõk a filmek adta szórakozás örömét. A Lumiére testvérek 1895-ben tartották az elsõ vetítést Párizsban, ettõl a dátumtól számítjuk a MOVIE, vagyis a mozi történetét. Az elsõ kezdetleges filmek tulajdonképpen fényképezett színházi jelenetek voltak, valóságos színházi dekorációkkal, megvilágítással, beállítással és mozdulatokkal. A forgatókönyveknek nem volt filmmûvészeti szabálya vagy alapszabálya. Az egyes jeleneteket többnyire egy darabka számozott papírra írták föl, és az egyes képeket e sorrendben vették fel, s így keletkezett a film. A kezdeti életképeket bemutató elõadásokat felváltották a játékfilmek. A felvételekhez – mivel a kor még szûkölködött a technikai adottságokban – sok napfényre volt szükség, így esett a választás Kaliforniára, ahol megszületett Hollywood, a filmek otthona, az „Álomgyár”. Ez a hely nemcsak filmek, hanem színészek, rendezõk, díszlettervezõk, zeneszerzõk és még ezer más profi mûvész több nemzedékét szabadította a világra. Az akkor kuriózumnak számító filmek által meg-

születtek az elsõ sztárok, pl. Charlie Chaplin, Stan és Pan. Õk még a burleszk világát képviselték, de az alkotók hamarosan észrevették, hogy a filmvászonról a színnél is jobban hiányzik a hang. Az elsõ nyilvános hangosfilm 1922-ben került a közönség elé, elterjedése pedig a Warner Brothers filmgyár alkotásaival indult el. A rendezõk elõszeretettel foglalkoztak történelmi témákkal (a Notre Dame-i toronyõr, Krisztus élete), de csak idõ kérdése volt, míg helyet kaptak a hétköznapi történetek, hõstörténetek is (Superman). A gazdasági és technikai fejlõdés lehetõvé tette a filmek egyre precízebb megalkotását, így a nemzetközi filmvilág harca a szépért, a kiválóért megtette a hatását: ma a filmmûvészet az egész világon egyre inkább a mûvészet felé hajlik, ennek megfelelõen értékelik is minden évben az Oscar-díj odaítélésével a legkiválóbb alkotásokat. A XXI. századra a filmgyártás vezetõ iparággá vált, akár mozifilmek, akár tévéfilmek tekintetében. Én, ha moziba megyek, a kikapcsolódás kedvéért teszem. Mert valljuk be, ki ne élvezné, hogy másfél óra erejéig átveheti a fõszereplõ helyét, megléphet olyan tetteket, amire a székbõl felállva talán nincs bátorsága; másfél órára elfelejtheti a saját életét, és az lehet, akit a filmvászon megelevenít. Ha pedig ezt a mûvészet határát súroló szerepjátékkal, rendezéssel, képi- és hanghatásokkal érik el… részemrõl rendben. A célját eléri: színvonalasan szórakoztat. Forrás: http://fb.freeweb.hu/muvelodes/filmrovtort.htm Majoros Mónika

Legális vs. illegális filmletöltés

– a digitális jövõ (?)

A szélessávú internet ugrásszerû terjedésével folyamatosan bõvül a legális filmletöltést kínáló weboldalak száma. A szintén népszerû illegális letöltés viszont évek óta borzolja a nagyobb stúdiók kedélyeit. A modemes internet korában, amikor még a DVD is csak egy álom volt, a megfelelõ technológiák hiányában gyakorlatilag elképzelhetetlen volt az, ami néhány éve már teljesen hétköznapi gyakorlattá vált. Az ezredforduló tájékán még a P2P hálózatoknak köszönhetõen (Kazaa, Gnutella, DC++), manapság pedig már a torrentezés térhódítása miatt minimális tudással és türelemmel bárki letölthet szinte bármilyen filmet ingyen. De emellett léteznek fizetõs megoldások is: smsweb, FTP-k. Ezek napi szintû frissítéssel kínálják a legújabb alkotásokat, sok esetben azok moziban felvett verzióit. Az olcsóságuk miatt nem meglepõ, hogy töretlen a népszerûségük hazánkban is. Ráadásul a mai napig vita tárgyát képezi, hogyha csak saját felhasználásra töltünk le, nem osztjuk meg, és nem származik belõle anyagi elõnyünk sem, akkor az bûncselekménynek számít-e, vagy sem. Bár ez a P2P hálózatoknál és a torrentezésnél nem kérdés, mivel itt már a letöltés alatt is folyamatosan töltjük fel az adatot más felhasználóknak. Az igazi megoldás tehát még mindig várat magára, de a fix havidíjas, korlátlan adatforgalmat biztosító szolgáltatásoknak van a legnagyobb esélyük, hiszen ez „illegális” formában már évek óta jól mûködik. Bay Áron

Mi is történik manapság a filmiparral? Az biztos, hogy nagy változásokon megy keresztül, szinte naprólnapra, filmrõl-filmre robbannak be az újdonságok, újítások. A helyzet az, hogy kezd nyakunkra nõni a digitális világ, a nézõ lassan már abban sem lehet biztos, hogy valódi-e, amit lát. Ez nagyrészt az úgynevezett „vizuális fényképezésnek” köszönhetõ. Segítségével el lehet mosni a valóság és a számítógép teremtette világ közötti határvonalat, és tökéletes illúziót lehet vele kelteni. A képen a legutolsó részlet és a legapróbb hajszál is pontos mása az eredetinek. Nemcsak észrevehetetlen a különbség, de kényünk-kedvünk szerint mozgathatunk egy embert, aki akár a leglehetetlenebb mozgáskombinációkra is képes lesz (ugye emlékszünk még a mátrix-féle 360 fokos pörgésre és társaira…). Az ilyen, és ehhez hasonló szokatlan jeleneteknek, nézõpontoknak köszönhetõen lehet a látványra éhes nézõ ingerküszöbét még magasabb szintre tornázni. Talán el is könyvelhetjük a színészetet, mint mulandó iparágat, hiszen ki képes a valóságban például egy triplaszaltós duplacsavaros mutatványra… Kiss Norbert

Modernkori filmtechnika

Ikszikszí 11

2007. március

KULTÚRA

A tavaszhozó

Emberek! Újra nyüzsög a fõváros március közepétõl, egy kulturális kavalkád veszi ugyanis kezdetét, és fél hónapon keresztül garantáltan mindenhol belebotlunk majd. Ez nem más, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, ami március 16. és április 1. között várja a kiállításokra, szabadtéri programokra, hangversenyekre, koncertekre, jelmezes felvonulásra és karneválra, kirakodóvásárra, táncmûvészetre, népzenére, néptáncra és nem utolsósorban a jazz muzsikára éhezõket. Ahogy az elõbbi kimerítõ felsorolás is mutatja, rendkívül zsúfolt

hetek várnak az érdeklõdõkre. Aki még több információt szeretne magára zúdítani a kulturális fesztivállal kapcsolatban, az látogasson el a www.btf.hu weboldalra. Ja, és még valami: a Budapesti Tavaszi Fesztivál a kulturális értékei mellett még egy szívmelengetõ okból lehet értékes a számunkra, mégpedig pontosan nevébõl adódóan jelzi, hogy közeledik a tavasz! És ennél többet nem is kell mondani… Lengyel Brigitta

Egy kiállítás tervei

Helyszín: Szépmûvészeti Múzeum. Idõpont: február 12. hétfõ, délután 1 óra. Az idõjárás napos, de kicsit hideg; inkább kabátos, mint pulcsis. Létszám: 15 fõ. Célszemély: Van Gogh. Elérési útvonal: a dolgát talán túl jól is végzõ biztonsági õrön keresztül bejutunk a megkettõzött biztonsági rendszerrel körülvett, zsilipszerû beléptetõ-kapuval védett, idõskorú teremõrök által fedezett helyiségbe. Az egységünk ezen a ponton szétszóródik. Célszemélyünk nincs a helyiségben, de a nyomok alapján sietve távozhatott,

mert mindenhol otthagyta kéznyomát… mármint idézõjelesen. Festmények, rajzok, grafikák, egyik másik befejezetlenül, de akad olyan is, amelyik csak vonalakból áll. Mindenesetre nem volt ideje eltüntetni a nyomait, ahogy tettestársainak mûveit sem: Rembrandt, Delacroix, Daubigny és Millet – az aláírások alapján. Biztos, hogy õk is most menekültek el. De honnan tudták, hogy jövünk? Áruló van köztünk! Ezt alaposan ki kell vizsgálni… Lengyel Brigitta

www.avf.hu/xxi • [email protected]

Nagy Britmánia A 2006. október 22-én indult fél éves kulturális sorozat, a Nagy Britmánia befejezõ szakaszához érkezett a február 3-tól március 4-ig tartó programáradatával. Az eseményekrõl részletesebben elsõsorban a British Councilnak, vagyis az Egyesült Királyság kulturális és oktatási intézetének honlapján olvashattatok. Aki esetleg még nem tudta volna betájolni, mirõl is van szó, az intézet célja „az Egyesült Királyság és Magyarország között kölcsönö-

sen elõnyös partneri kapcsolatok kialakítása” – ahogy azt internetes portáljukról megtudhatjuk. Ezen törekvés egyik látványos módja a fél éven át tartó, koncertekkel, kiállításokkal, színházi elõadásokkal és egyéb érdekességekkel fûszerezett programsorozat – a Trafóval karöltve szervezve –, amelynek célja megajándékozni a magyarokat a brit kultúra pillanatképeivel, hogy ezáltal betekintést nyerjenek a szigetország legújabb trendjeibe. Ha nem sikerült ellátogatnod egyik rendezvényükre sem, ne csüggedj, jövõre minden bizonnyal újra megrendezésre kerül a Nagy Britmánia. Tekintsd meg a szervezõk honlapját, ahol nagyon sok érdekesség várja a britek iránt érdeklõdõket: www.britishcouncil.hu. Lengyel Brigitta

Egy nap, ami a nõkrõl szól… Ez a nap pedig nem más, mint március 8-a, a Nemzetközi Nõnap. De vajon hányan tudjátok, hogy hogyan alakult ki ez a szokás, és miért éppen március 8-án lesznek a nõk elhalmozva virágokkal? Valójában 1910-ben, a Koppenhágában ülésezõ Szocialista Internacionálé alapította meg a nõnapot, ezzel fejezve ki tiszteletüket a feminista mozgalmak elõtt, amelyek már évek óta küzdöttek a nõk jogaiért. Elõször 1911-ben Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték a nõk napját, ekkor még március 19-én. Két évvel

késõbb, 1913. február utolsó vasárnapján az orosz nõk „kenyérért és békéért” tüntettek Oroszországban. A politikai vezetõk ellenezték a tüntetést, de a nõk kitartottak és négy nappal késõbb – a Gergelynaptár szerint március 8-án – a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány azonnal szavazati jogot adott a nõknek. Magyarországon 1914 óta tartunk nõnapot, és remélhetõleg ez a szokás még jó sokáig fent fog maradni, ha nem is a virágok, hanem a nõknek jutó figyelem és megbecsülés miatt. Lengyel Brigitta

Ajánló-m Autócsodák a ’40-es, ’50-es, ’60-as és ’70-es évekbõl – Campona Bevásárló- és Szórakoztató Központ – május 31-ig Esperanza Spalding – A38 Hajó – március 20. Az énekes hölgy nagybõgõn kíséri saját magát. Friss és üde színfoltja korunk jazz életének. Három Testõr – Kongresszusi Központ – április 1. A Három Testõr Hollandiában elkészített musical változatát október óta játszák a magyar színészgárda ismert tagjaival. Eric Singer Project – Wigwam – március 21. Kiss, Alice Cooper, Union dalok az ex-zenekar tagok elõadásában, sajátos formációban.

12 Ikszikszí

Budapesti Tavaszi Erotika Parádé – SYMA Sport - és Rendezvényközpont – március 9-10. Kiállítás és akciós vásár – www.erotikaparade.hu Ability Park – Jövõ Háza – állandó. Az Ability Parkban kipróbálható eszközök, játékok lehetõséget nyújtanak arra, hogy a látogatók játékos formában megismerjék a siketek, a vakok, a mozgássérültek és az értelmi fogyatékosok hétköznapjait, és élethelyzetükbõl fakadó nehézségeiket.

KULTÚRA

2007. március

Csapó 2.

Az ÁVF Filmklub a tavaszi félévben is várja a filmek és mozi szerelmeseit. Az új tematikánk a filmmûvészet ikonjaihoz kötõdik. Mindenki ismer olyan meghatározó személyiségeket, akiknek a neve hallatán nemcsak egy filmcím, hanem egy korszak vagy egy életérzés jelenik meg a gondolataiban. Az õ filmjeikbõl válogattunk, melyekben nagyszerû színészek egész sora vonul fel: Latinovits Zoltántól Marilyn Monroeig. A filmeket is úgy válogattuk össze, hogy az általában ritkán vetített, de nagy jelentõséggel bíró, igazi klasszikus alkotásokat láthassatok A vetítések idõpontja ebben a félévben megváltozott, így ezentúl keddenként várunk benneteket 16:30-tól a 600-as teremben! Célunk, hogy továbbra is érdekes, és a filmekhez valamilyen módon kapcsolható vendégeket hívjunk meg, akikkel izgalmas beszélgetéseket, vagy akár vitákat tudunk folytatni a vetítések után. Bár idén nem bocsátottuk szavazásra a programot, továbbra is szeretnénk, ha aktív résztvevõi lennétek a Filmklub életének. Kíváncsiak vagyunk a véleményetekre, és szeretnénk maximálisan a ti igényeteknek megfelelõen alakítani a tematikánkat. Tovább bõvítenénk

a tagságival rendelkezõk körét, akiknek külön programokat is szeretnénk szervezni az idei félévtõl kezdve. És folytatjuk a pályázatainkat is. Figyeljétek a hirdetõtáblánkat, illetve várjuk leveleiteket a [email protected] e-mail címünkre! Íme az idei program: Tematika: IKONOK A FILMMÛVÉSZETBEN 1. Marlon Brando: A vágy villamosa (USA, 1954 r: Elia Kazan) 2. Kabos Gyula: Hyppolit a lakáj (Magyar, 1931 r: Székely István) 3. Jack Nicholson: Ragyogás (USA, 1980 r: Stanley Kubrick) 4. Marilyn Monroe: Kallódó emberek (USA, 1961 r: John Huston) 5. Latinovits Zoltán: Isten hozta, õrnagy úr! (Magyar, 1969 r: Fábri Zoltán) 6. James Dean: Haragban a világgal (USA, 1955 r: Nicholas Ray) 7. Dustin Hoffman: Aranyoskám (USA, 1982 r: Sydney Pollack) 8. Karády Katalin: Halálos tavasz (Magyar, 1939 r: Kalmár László) 9. Greta Garbo: Ninocska (USA, 1939 r: Ernst Lubitsch) Gácsi Varga Mariann filmesztéta

Amerikai giccs vagy európai mûvészet? Létezik egy szakadék az amerikai és az európai filmek között. A probléma klasszikusnak mondható, elég régóta jelen van. Két kontinens kulturális és szemléletbeli különbségeire vezethetõ vissza eme vitás kérdés. Vannak jó, illetve rossz filmek - közönsége válogatja. Különbözõ indíttatásból készítenek filmeket: alkotni akarnak, valamit kifejezni, vagy kereskedelmi szempontok vezérlik a készítõket. A tengerentúlon nem támogatják a filmgyártást, csak befektetõk vannak, s amit egy mû készítésébe invesztálnak, annak meg kell térülnie, leszûkítve ezáltal a kifejezési mód lehetõségét. Fõként a szórakoztatás a célja ezen filmeknek, amiben nincs semmi rossz mindaddig, amíg az ember megelégszik ennyivel. Fordult már elõ olyan kísérteties dolog veletek, hogy félóra után megtippelitek, kik szeretnek egymásba, és élnek boldogan, amíg meg nem halnak? És aztán be is bizonyosodott a végére? És feltûnt már, hogy a fõszereplõ sosem hal meg? Vagy, hogy mindenkinek tökéletes az alakja, sok pénze van, menõ lakása, és számos olyan dolog, ami egy átlagos európai embertõl távol áll? Mégis sokkal szélesebb a célközönsége az ilyen mûveknek nemcsak hazánkban, de Nyugat-Európában is. Az európai film teret ad az alkotónak, hogy az emberrõl meséljen, arról, hogyan élünk. Nem feltétlenül könnyed szituációk ezek, de olyanok, amik velem, veled, vagy a szomszédoddal is elõfordulhat-

nak. Univerzális és aktuális, határokon átívelõ és lokális kérdések boncolgatása jellemzi a kortárs európai filmmûvészetet. Nem akarnak minden embert megszólítani, és nem az a céljuk, hogy kasszasiker legyen a filmbõl, viszont kapunk „útravalót”, ha végigülünk cirka 90 percet. Ha már Európánál járunk, hadd térjek ki hazánkra! Mostanáig a magyar filmek zöme elsõsorban mûvészi igénnyel készült, ám ez csak egy szûk réteget érdekelt. Az utóbbi években már célzottan „közönségfilmek” is születnek, amik vetekedhetnek bármilyen külföldi rendezésû mozival. Érdemes talán szembenézni azzal a ténnyel, hogy van olyan közönség, mely egy film megtekintését intellektuális kalandnak tekinti, és létezik az a közönség, amely kizárólag szórakozni vágyik. És ez utóbbinak a száma hatványozottan több. Mi azonban legyünk igényesek, ne hagyjuk elcsábítani magunkat „limonádéval”! Ivicsics Viktória

A légy folytatása, vagy Zsigmond Vilmos másodszor is? Idén február 25-én, immáron 79. alkalommal rendezik meg az Oscar-díjak átadását. Két magyar alkotó került be kategóriájának 5 legjobbja közé: M. Tóth Géza a Maestro címû animációs filmjével, Zsigmond Vilmos pedig a legjobb operatõr kategóriában a Black Dahlia-val. 32 évvel Rófusz Ferenc sikere után, – amikor is A légy címû alkotásával elhozta az Oscar-szobrocskát – M. Tóth Géza kisfilmjét érte az a megtiszteltetés, hogy képviselheti hazánkat ebben a kategóriában. Reményeink szerint megérte a hosszú várakozás, és a Maestro nem tér haza üres kézzel! A rövid animációs film ugyanolyan egyszerû alapokra épül, mint A légy (a film a rovar látószögébõl mutatta be a repülést), ugyanis egy mûvész a fellépése elõtti feszült, mármár hallucinációszerû képzelgéseit írja le 5 percben.

Az idei másik magyar jelölt Zsigmond Vilmos operatõr, aki a Black Dahlia címû thriller csodálatos fényképezéséért kapott lehetõséget, hogy 1978-hoz híven (akkor a Harmadik típusú találkozások címû filmmel nyert) újabb elismerést gyûjtsön be az Akadémiától. Az eddigi évek tapasztalatai alapján jelölésekben nincs hiány. Zsigmond Vilmos már negyedik alkalommal indul a díjért, de jelöléssel ismerték el Koltai Lajos operatõr (Maléna) és Jankovics Marcell (Sisyphus) munkáját is, 1982-ben pedig Szabó István rendezése (Mephistó) megkapta a legrangosabb filmes elismerést. Akik kedvet kaptak a filmekhez, azok a Black Dahliát március 22-tõl kereshetik a mozikban, a Maestro pedig már most elérhetõ több internetes portálon is. Forrás: www.fn.hu, www.port.hu Majoros Mónika

Ikszikszí 13

2007. március

www.avf.hu/xxi • [email protected]

Intézményi akkreditáció, 2007 A hazai felsõoktatás minõségéért felelõs független szakmai testület a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) feladata, hogy a magyar felsõoktatás valamennyi intézményét 8 évenként megvizsgálja, és az intézmények további mûködését a vizsgált szempontok alapján engedélyezze. A vizsgálat célja a felsõoktatás érdekeltjeinek védelme a minõség tekintetében, illetve a minõségjavítás támogatása, és a számadás a felsõoktatás minõségérõl az egész társadalom számára. Fõiskolánkat legutoljára 1999-ben akkreditálták, akkor még csak vállalkozásszervezõ szakon folyt képzés, s az elsõ diplomák kiadására 2000-ben került sor. Az azóta eltelt idõszakban alakult ki a mostani szakstruktúra. Az ennek keretében elért teljesítményeket értékeli majd a MAB. A bolognai felsõoktatási rendszerre történõ átállás következtében a kifutó szakok mellett az új szakokat is vizsgálja a Bizottság, azt rögzítik, hogy az intézmény hogyan teljesíti a már európai szintû követelményeket. A MAB látogatóbizottsága az ÁVF önértékelési jelentése és további dokumentumok tanulmányozása után, majd helyszíni látogatás alapján részletes értékelõ jelentést fog készíteni, majd megtárgyalja, és az akkreditációval kapcsolatban – reményeink szerint pozitív – döntést fog hozni. Biró Lóránt

50%-os utazási kedvezmény A korábbi 67, 5%-os utazási diákkedvezmény 50%-ra csökken május 1-jétõl, a levelezõsök pedig csak az iskola és a lakóhely között vehetik igénybe ezt a kedvezményt - jelentették be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közötti egyeztetést követõ sajtótájékoztatón. Csökkenni fog a bérletekhez igénybe vehetõ kedvezmények mértéke is: míg korábban buszra 86%-os, vonatra, HÉV-re pedig 90%-os mérséklésû bérletet válthattak a diákok, május 1-jétõl egységesen 67, 5%-os kedvezménnyel utazhatnak a hallgatók. További információ: www.edupress.hu, www.hook.hu Biró Lóránt

14 Ikszikszí

EZ VAN

Parlamenti pályázat hallgatóknak „Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” – ez a címe annak a pályázatnak, amelyet a Magyar Országgyûlés elnöke és a külügyminiszter írt ki az egyetemek és a fõiskolák hallgatói számára. Pályázni legfeljebb harminc gépelt oldal terjedelmû dolgozattal lehet, amely a megadott kilenc téma egyikét fejti ki. A munkákat neves szakértõkbõl álló bírálóbizottság értékeli. Az elsõ helyezett 300 ezer, a második 220 ezer, a harmadik 160 ezer Ft díjazásban részesül. A zsûri két, egyenként 70 ezer Ft-os különdíjat is odaítél. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetését – a tervek szerint – májusban tartják az Országházban. A díjazott tanulmányokat az Országgyûlés Hivatala kötetben megjelenteti. Témakörök: 1. Az európai uniós tagság következményei a magyar gazdaság egy (a pályázó által szabadon választott) szektorában. 2. Az uniós csatlakozás társadalmi/gazdasági hatásai Magyarországon és/vagy a bõvítés hatásai az EU-ban. 3. Egy közösségi jogterület és a vonatkozó magyar jogszabályok, az uniós jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban. 4. Különbözõ intézmények (pl. nemzeti parlamentek, érdekképviseletek, regionális szervezetek) szerepe az európai integrációban. Magyarország uniós tagállamként való mûködésének kérdései. 5. Az Európai Unió intézményi fejlõdésének kérdései az Alkotmányszerzõdés jövõjére és a ratifikáció kihívásaira tekintettel. 6. Versenyképesség és/vagy szolidaritás — Az európai gazdasági és szociális modell kihívásai a globalizáció tükrében. 7. Az Európai Unió aktuális világpolitikai helyzete, szerepe. 8. A magyar lakosság EU-hoz való viszonya két évvel a tagság után. A vélemények alakulásának jellegzetességei, összetevõi a vonatkozó közvélemény-kutatások adatai alapján. 9. Milyen lehetõségeket nyújt a 2011-es magyar EU elnökség a Magyarország-kép formálásához? A pályázat beküldésének határideje: 2007. március 12. További információ: www.parlament.hu

Még mindig jó befektetés a diploma A rendszerváltás óta Magyarországon a munkaerõpiac teljesen megváltozott. Egyre kevesebb fiatal tanul szakmunkát, egyre többen szereznek diplomát. A kilencvenes években végbement hirtelen intézményi bõvülés során a hallgatói létszám a rendszerváltás elõtti négyszeresére, a kibocsátás pedig a kétszeresére nõtt. Egyes elemzõk szerint a felsõoktatás színvonala hígult az utóbbi évtizedekben, de azzal senki sem vitatkozik, hogy a fiatal diplomások iránti követelmények viszont érezhetõen nõttek. Napjainkban a diploma megszerzése mellett szinte valamennyi nagyvállalat alapelvárásként tartja számon a nyelvtudást és a szakmai gyakorlatot. Mivel megtöbbszörözõdött a munkaerõpiacra jutó diplomások száma, felmerül a kérdés, hogy van-e igény rájuk. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése választ adhat kérdésünkre, hiszen a felmérés szerint napjainkban még mindig a magas iskolai végzettség a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával párosul (2-3%; teljes népességre kitekintve 8%), ezenkívül a teljes népességet figyelve a felmérés megállapítja, hogy valamilyen felsõfokú diplomával rendelkezõk bére közel kétszer akkora, mint a középiskolai végzettségûeké. Forrás: www.felvi.hu Biró Lóránt

SPORT

2007. március

Dollármilliókat mozgat meg a Super Bowl

Kézilabdázz velünk az ÁVF-en! Ha régen kézilabdáztál, esetleg most is játszol, ha meg vannak az alapok csatlakozz és alakítsuk meg a fõiskola nõi és/vagy férfi kézilabdacsapatát. Már alakulóban vagyunk, közöttünk van több aktív játékos is. Minden kézilabdabarát segítségére számítunk! Terem van, közel a sulihoz! Jelentkezz! Írj: [email protected] Molnár Milán

A múlt hónap elején, azaz február 5-én magyar idõ szerint 0: 30-kor kezdõdött az amerikai sporttörténet legnagyobb éves eseménye az NFL döntõ. A Chicago Bears és az Indianapolis Colts összecsapását – melynek szünetében a népszerû énekes, Prince adott rövid koncertet – 230 országban – becslések szerint – több mint egymilliárdan követik élõben, az Egyesült Államokban pedig megdõlt a tavalyi rekord, amikor is 141, 1 millióan nézték a Super Bowlt a televízióban. Az óriási érdeklõdésnek megfelelõen egy félperces reklámidõért a Pepsi 2, 6 millió dollárt fizetett, míg Florida állam az esemény kapcsán 195 milliós bevételre tesz szert. Csak Miamiban több mint 200 ezer szurkoló 55 ezer szállodai szobát foglalt le azért, hogy részese lehessen a Super Bowl jelentette fesztiválnak, de még 100 kilométerre a Miami Dolphins stadionjától, a döntõ helyszínétõl is többszörösére emelkedtek a szobaárak. Az egész felhajtás középpontjában azért maga a mérkõzés áll. A Super Bowl igazi csemege a sportág szerelmeseinek, hiszen a Chicago Bears a liga egyik legjobb védelmének, míg az Indianapolis Colts az egyik legjobb támadóalakulatának köszönhetõen jutott a döntõbe. Szintén egyedülálló a találkozó abból a szempontból, hogy most elõször jutott két olyan csapat a döntõbe, melynek színes bõrû vezetõedzõje van. A Colts soraiban a már most minden idõk egyik legjobb irányítójaként emlegetett Peyton Manning a vezér, aki fantasztikus képességeivel együtt most elõször vezette csapatát a fináléba. Egyelõre pályafutása hasonlatos Dan Marinóéhoz, aki számos, megdönthetetlennek tartott rekordja ellenére soha nem nyert Super Bowlt, Ezek után, egy 4 és fél órás kemény esõs küzdelemben, a mind támadásban, mind pedig védekezésben gyõztes Indianapolis Manning vezetésével magához ragadta a gyõzelmet, megszerezve csapata elsõ trófeáját. Tem Dániel

CURLING A játék eredetén Kanada és Skócia a mai napig vitatkozik. Az elsõ klubot kb. 270 éve alapították. A sport egyik fiatal hazai képviselõjével, Rókusfalvy Zsófiával beszélgettem a szabályokról és eredményeirõl. Mondd el nekem kérlek, hogy mi is pontosan az a curling? Ez egy téli sport, amit általában fedett pályán játszanak. Speciális ionizált vízbõl készítik a jégpályát különleges módszerrel, amitõl apró buborékok keletkeznek a jégen, ezáltal négyszer annyira csúszik, mint a normális mûjégpálya. Egy meccs nagyjából két óra hosszat tart, ami 810 „end”-et, játékrészt jelent, de ez versenyenként változhat. Két csapat játszik egymás ellen, csapatonként 8-8 kõvel, ezeket kell eljuttatni a kb. 30 méterre lévõ kör középpontjához, amit háznak hívunk. Az a csapat kap pontot az „end” végén, akinek a köve közelebb van a középponthoz. Négy fõ alkot egy csapatot, közülük a csapatkapitányt skipnek nevezik, õ a csapat agya, a stratégia kidolgozója. A lead az elsõ dobó, utána következik a second, harmadikként pedig a vice skip (a skip helyettese) csúsztatja el a kövét. Mióta foglalkozol a curling-gel? 2005. decembere óta játszom, heti szinten 2x2 órát edzek a csapatom-

mal, illetve 2x1 egyénileg. Érdemes szárazföldi edzést is végezni, mert fontos az állóképesség is. Mire vagy a legbüszkébb? A curling Magyarországon még nem túl ismert sport, még nincs két éve, hogy kinyitott az elsõ és egyetlen pálya itthon, Kamaraerdõn. Nekünk megadatott az, hogy a tavalyi vegyes OB-n legyõztük az addigi válogatottat, így a 2006. októberében Olaszországban, Clautban megrendezett EB-n mi képviseltük Magyarországot, ahol a 23 indulóból 14. helyen végeztünk. Mit javasolnál annak, aki kedvet kapott hozzá? A pályadíjak magasak, de magához a játékhoz csak egy tiszta tornacipõ és meleg ruha szükséges. Az alapokat néhány óra alatt el lehet sajátítani. Érdekességnek elmondanám, jelenleg az egyetlen olimpiai sportág, ahol az alkohol nem számít doppingszernek és ezt a csapatok általában ki is használják. J Van egy szokás: a meccs végeztével a gyõztes csapat meghívja a vesztes csapatot egy italra, ettõl igazán fair play jellege lesz a játéknak, ami szerintem a legfontosabb. Bay Áron

Ikszikszí 15

HAPPY END NYÍLT NAP A FÕISKOLÁN – 2007

www.avf.hu/xxi • [email protected]

2007. március

VALENTIN NAPI PARTY – 2007

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA LAPJA ŽFelelõs kiadó: Antal János fõigazgató XI. évfolyam 4. szám Ž Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola ŽInternet-cím: www.avf.hu/xxi Ž E-mail cím: [email protected] Ž Szerkesztõbizottság: Karcsics Éva, Bartos Gábor, Németh Zsuzsa Ž Felelõs szerkesztõ: Bartos Gábor Ž Felelõs szerkesztõ-helyettes: Bay Áron Ž Rovatvezetõk: Belsõségek: Révész Edit Ž Externáliák: Szepesi Ferenc Ž Arc: Kozó Anett Ž Nekem8: Farkas Eszter Ž Sport: Tem Dániel Ž Kerekasztal: Karlik Veronika Ž Ez van: Bíró Lóránt Ž Mappa: Szegõ Alexandra Ž Kultúra: Lengyel Brigitta Ž Munkatársak: Fotós: Molnár Milán Ž Grafikus: Beke Szilvia Ž Korrektor: Garaba Andrea Ž Marketing vezetõ: Lévay Kata Ž Marketing asszisztens: Lattes Viktória Ž Hirdetésszervezõk: Diószegi Rita, Gergely Nóra, Trefszker Erika Ž Tördelõ szerkesztõ: Németh Zsuzsa Ž A szerkesztõség címe: 1114 Bp., Villányi út 11-13. Telefon: 381-8153 Ž Nyomdai munkálatok: Dandera Bt. Ž ISSN 1216-2728