30./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XI. 29.) számú rendelete az állattartás helyi szabályairól Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I.
fejezet
Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. § E rendelet hatálya Sárrétudvari Nagyközség közigazgatási területén folytatott állattartó tevékenységre terjed ki. 3. § E rendelet alkalmazásában (1) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. (2) Nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske (3) Kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshová nem sorolható prémes állat és a méh. (4) Kedvtelésből tartott állat: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek: eb, macska, díszállat, stb., kivéve ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek.
(5) Veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek. (6) Veszélyes eb: a pit bull terrier és keverékei. (7) Nagyüzemi méretű állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább: 30 db ló, 50 db szarvasmarha, 200 db juh vagy kecske, 100 db sertés, 2000 db broiler baromfi, 500 db kifejlet baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka, stb.), 50 db strucc, 50 db anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. (8) Kisüzemi méretű állattartó telep: a 7. pontban meghatározott számú állatnál kevesebb állat tartását teszi lehetővé. (9) Ebtenyészet: belterületen 2-nél több eb tartása, külterület 7-nél több eb tartása ebtenyészetnek minősül. II.
Fejezet
A haszonállattartás általános szabályai Belterületi állattartás 4. § (1) A község belterületén a nagyüzemi méretű állattartó telep kialakítása tilos! Jelenleg a település belterületén üzemelő állattartó telepeken tartott állatok létszámát 2010. december 31-ig az 5. § /1/-/4/ bekezdésében meghatározottak szerint kell kialakítani. (2) A nagyközség belterületén haszonállatok a hatályos jogszabályokban meghatározott védőtávolságok, valamint az építési, állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi valamint tűzrendészeti előírások alapján engedélyezett haszonállat elhelyezésére szolgáló, könnyen tisztítható, hézagmentes burkolattal ellátott épületben, építményben; baromfi- és húsgalamb tartás a szomszédos épületek védelme érdekében bekerített baromfiudvaron lévő épületben, egyéb galamb megfelelően biztosított galambdúcban vagy röpdében tartható úgy, hogy az állattartó épületek megközelíthetősége, a járulékos épületek, építmények biztosítottak legyenek. (3) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (4) Az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a (2) bekezdésben rögzített szakhatóságok előírásainak, vagy az engedélyezettől nagyobb számú és eltérő fajtájú állatokat tartanak. Az állattartás megtiltása ugyanezen szakhatóságok szakvéleménye alapján történik.
(6) A település belterülete haszonállattartás szempontjából övezetekbe sorolt. Az állattartási övezetek határai az érvényes rendezési tervben meghatározott rendeltetési övezethatárokhoz igazodnak. Állattartó övezetek 5. § (1) I. Övezet: (Vt-1) Az övezetben maximum 5 db nagy haszonállat, maximum 30 db kishaszonállat, baromfiból maximum 100 db tartható. Az övezetben méhcsalád nem tartható. Az övezetbe az alábbi utcák tartoznak: Béke u. 1-9., 2-10.; József Attila u. 1-3., 2-4.; Jókai u. 2/1-2-4.; Kossuth u. 53-105., 50-98.; Kölcsey u. 2-4/1-4.; Széchenyi u. 1-27., 2-20.; Vasút u. 69. (2) II. Övezet: (Lf-1) Az övezetben maximum 5 db nagy haszonállat és szaporulatai, maximum 30 db kishaszonállat, baromfiból maximum 100 db tartható. Az övezetben 60 db méhcsalád tartható. Az övezetbe az alábbi utcák tartoznak: Ady Endre u. 1-7., 2-6.; Erzsébet u. 2-4.; József Attila u. 5-9., 6-8.; Jókai u. 1-1/1.; Kossuth u. 1-51., 107-147., 2-48., 100-140.; Kölcsey u. 1-9.; Petőfi u. 1-19/1.; Vörösmarty u. páros oldal; Zrínyi u. 2-152. (3) III. Övezet: (Lf-2) Az övezetben maximum 10 db nagy haszonállat és szaporulatai, maximum 200 db kishaszonállat. Az övezetben 100 db méhcsalád tartható. Az övezetbe az alábbi utcák tartoznak: Béke u. 14-16.; Bocskai u.; Dózsa György u.; Erzsébet u. 5-a páratlan oldal utolsó házszámig; 6-a páros oldal utolsó házszámig; Vörösmarty u. páratlan oldal; Zöldfa u. (4) IV. Övezet: (Lf-3) Az övezetben maximum 30 db nagy haszonállat és szaporulatai, maximum 300 db kishaszonállat. Az övezetben 120 db méhcsalád tartható. Az övezet azon ingatlanain, amelyeknek hátsó kertje külterülettel határos 50 db juh tartható. Az övezetbe az alábbi utcák tartoznak: Ady Endre u. 11-a páratlan oldal utolsó házszámig, 8-a páros oldal utolsó házszámig; Árpád u.; Bartók Béla u.; Bercsényi u.; Csokonai u.; Damjanich u.; Eszteró u.; Feszty Árpád u.; Hajnal u.; Hunyadi u.; Jókai u. 3-a páratlan oldal utolsó házszámig, 6-a páros oldal utolsó házszámig; József Attila u. 11- a páratlan oldal utolsó házszámig, 10- a páros oldal utolsó házszámig; Kossuth u. 149-a páratlan oldal utolsó házszámig, 142-a páros oldal utolsó házszámig; Kölcsey u. 11- a páratlan oldal utolsó házszámig, 6- a páros oldal utolsó házszámig; Költő Nagy Imre u.; Petőfi u. páros oldal, 21- a páratlan oldal utolsó házszámig; Radnóti u.; Rákóczi u.; Szabadság u.; Szabó Pál u.; Széchenyi u. 29- a páratlan oldal utolsó házszámig, 22- a páros oldal utolsó házszámig; Szélső u.; Szőlősker u.; Táncsics u.; Újtelep u.; Vasút u. 1-67., 71- a páratlan oldal utolsó házszámig, páros oldal; Zrínyi u. páratlan oldal, 154- a páros oldal utolsó házszámig (5) Rendezési terv szerinti különleges területek: a.) sportolási célú területen az állattartás tilos
b.) rekreációs területen csak kedvtelésből tartott állattartás engedélyezhető c.) temető területen az állattartás tilos d.) egészségügyi, szociális ligeterdő területen az állattartás tilos Külterületi állattartás 6. § Külterületen haszonállat építési engedéllyel létesített épületben és telepen üzemszerűen tartható, figyelembe véve az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi, környezet- és tájvédelmi, általános és helyi előírásokat és a környezeti beépítést, használatot. Nagyüzemi állattartó telep lakott területtől 1000 m-re, az 5. § /1/-/4/ bekezdésében meghatározott állatlétszám feletti kisüzemi állattartó telep lakott területtől 300 m-re és a rendezési terv szerinti védőterületek előírásait betartva épülhet. III.
Fejezet
Haszonállattartás korlátozásai és engedményei 7. § (1) Tilos a település bármely területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, élelmiszert árusító üzlet, üzemi étkezde, vendéglátóipari egység, sporttelep (közösségi létesítmények) területén haszonállatot tartani. (2) A 7. § (1) bekezdésében foglalt közösségi létesítmények telekhatárától mért 50 m-es távolságon belül a szakhatósági (állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi és tűzrendészeti) vélemények betartásával tartható. (3) A település belterületén, közterületen (utcán, parkban, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. (4) A legelőre hajtott állatokat csak a kivonulás időpontjában szabad elengedni a vonulási útvonalon. A tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy a legelőre hajtott állat sem a kivonuláskor, sem a visszavonuláskor közterületen ne legeljen. Továbbá kötelessége gondoskodni arról, hogy a közterületet ne szennyezze és az e területeken keletkezett szilárd szennyeződéseket köteles haladéktalanul elszállítani.
IV.
Fejezet
Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 8. § (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi valamint tűzrendészeti követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben, zárt (bekerített) udvaron tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények (továbbiakban: épület) létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (3) Az állattartási épületek elhelyezésével – a település bármely területén, beleértve a külterületet is – az alábbi védőtávolságokat kell betartani: a.) állattartó épületet fajra és darabszámra tekintet nélkül, továbbá trágya- és hígtrágyatárolót vízvezetéktől 3 m-re, ásott és fúrt kúttól 6 m-re lehet elhelyezni. b.) állattartó-épületek védőtávolsága lakóépülettől: nagy haszonállat: 10 db-ig 6m 30 db-ig 10 m kis haszonállat: - baromfi 100 db-ig 3m 100 db felett 6m - egyéb 50 db-ig 3m 50 db felett 6m c.) trágya- és hígtrágya-tároló lakóépülettől 8 m. 9. § Az állattartók az állatok tartása során olyan tartástechnológiát kötelesek biztosítani, amely a közegészségügyi, az állategészségügyi, építésügyi, tűzrendészeti valamint a környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul megfelel. 10. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti (napi) kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről. (2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszéd telkére vagy közterületre ne folyhasson át. (3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról, rendszeres fertőtlenítéséről.
V.
Fejezet
A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 11. § (1) A kedvtelésből tartott állatok részére gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás), biztosítani oly módon, hogy az állattartással a környezetet ne zavarják. (2) Tilos az állatok kínzása, emberre vagy állatra uszítása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, állatviadalra való idomítása, természetellenes és önpusztító tevékenységre való szokatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 12. § A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. Az ebtartás szabályozása 13. § (1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet nappal biztos módon megkötve, vagy megfelelően elkerítve kell tartani. Az ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyről történő kiszabadulása biztos módon megakadályozható. 14. § (1) Közterületen ebeket sétáltatni mindenhol lehet, kivéve ahol tábla tiltja. (2) Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos, a harapós, támadó természetű, továbbá a nagytestű ebet szájkosárral is el kell látni. (3) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni.
(4) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, saját költségére megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. (5) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet nem szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. 15. § (1) Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni: a.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, b.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe, c.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, d.) játszótérre, parkba, zöldterületekre, nyílt vízfelületre ahol tábla tiltja. (2) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe. 16. § (1) Ebtenyészetet Sárrétudvari Nagyközség közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a szakhatóságok (ÁNTSZ, állategészségügy) véleményét. (2) Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. 17. § Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az állattartásról szóló rendeltben foglaltakon túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – speciális feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom védelem) kötelezhető az ebtartó. 18. § Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett az elhullást, eltűnést, vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból történő törlés végett 30 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnál. 19. § (1) Ebeket évente egyszer veszettség elleni kötelező védőoltásba kell részesíteni. Az ebtulajdonos köteles:
a.) az oltást igazoló lapot a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, elveszítés esetén megfelelő igazolásról gondoskodni; b.) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a Polgármesteri Hivatalhoz kell bejelenteni. (2) A védőoltás alól elvont ebet, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell irtani.
20. § Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére, a Polgármesteri Hivatal elrendeli. Veszélyes állatok tartása 21. § (1) A veszélyes állatokkal, illetve veszélyesnek minősített ebek tartásával kapcsolatban a 35/1997. (II.26.) Kormányrendelet előírása szerint a jegyző intézkedésének megfelelően kell eljárni. (2) Veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. VI.
Fejezet
Szabálysértési rendelkezések 22. § Az az állattartó, aki e rendelet 4. § (1), (2), (3) bekezdéseiben, 5-11. §, 13-19. §, 21. §-ban foglaltakat nem tartja be, szabálysértés követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
VII.
Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések 23. § (1) E rendeletben meghatározott állatok számán felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. (2) E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett – a méhtartásra is azzal, hogy méhek külterületen és családi házas ingatlanokon –a szomszédok zavarása nélkül – tarthatók. (2) A 7. § (2) bekezdésében foglalt területen belüli állattartást a ..felül kell vizsgálni.
Hatálybalépés 24. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe.
Sárrétudvari, 2007.
Bodó Sándor polgármester
Gyengéné Dr. Lévai Adrienn jegyző
