Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 pályázati projekt
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
ZÁRÓKONFERENCIA 2010. szeptember 10. Miskolc
PROJEKT MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ A szakképzés és a felnőttképzés kiemelt területei
Kiss Gábor
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
A tevékenység célja az volt, hogy az iskola szakemberei a hazai és külföldi szakértő bevonásával az iskolák szempontjából fontos témákban összegezzék a tapasztalatokat és a lehetőségeket. Első lépés: helyzetértékelés • Magyarország • Szlovákia • Románia
Külföldi szakértőink Dorina Ancau – Románia – Kolozsvár Jenei Elemér – Románia – Kolozsvár Kovács Mónika – Románia – Kolozsvár Pavaluc – Gál Enikő – Románia – Beszterce Fülöp Dóra – Szlovákia – Kassa Molnár László – Szlovákia – Kassa Szerdi Judit – Szlovákia – Kassa Rigó László – Szlovákia – Rimaszombat
Külső szakértők Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az RFKB elnöke Bihall Tamás BOKIK elnöke, az RFKB társelnöke Dr. Kormos Vilmos Miskolc Város Önkormányzata főosztályvezetője Dr. Stadinger Csaba a Munkaügyi Központ főigazgató helyettese Veresné dr. Somosi Mariann a Miskolci Egyetem dékánhelyettese Mihálka Nóra az NSZFI osztályvezetője Bratinkáné Magyar Éva a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet a Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese Dr. Dobos László felnőttképzési szakértő Bendász Ernő minőségbiztosítási szakértő
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
1. A munkaerő-piac és a szakképzés Az Európai Unió szakképzés fejlesztési stratégiája 2010-2013 közti időszakra: ¾ szakképzés és munkaerő-piac igényének összehangolása, ¾ esélyegyenlőség biztosítása, ¾ a szakképzés finanszírozásának biztosítása, ¾ új szakképzési struktúra kialakítása.
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
− Stabil jogszabályi környezet − A szakképzetlenek aránya magas. − Sokszínű felnőttképzési rendszer. − Vegyes technikai színvonalú TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 − A munkaerő-piaci igényekhez egyre képzési infrastruktúra. − Gyakorló helyek beszűkülése. jobban igazodó képzések az iskolákban. − Alacsony mobilitás. − Akkreditált intézmények és − Idegen-nyelv ismeret hiánya. − Mobilitás hiánya (képző, képzettek). programok. − Térségi Integrált Szakképző − Nemzetközi tapasztalatok hiánya. Központok létrejötte. − Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése.
− Jobb alkalmazkodás a piaci kereslethez. − Az alacsony képzettségűek továbbképzésének fejlesztése. − Nemzetközi képzési programok. − A képző intézmények auditálási rendszere.
− A gyakorlati képzéssel foglalkozó szakemberek elöregedése, kihalása. − Tehetséges, kiképzett munkaerő elvándorlása. − Tömeges munkahelyteremtés elmaradása. − Preventív munkaviszonyos képzések tartós hiánya.
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
2.
A modulrendszerű, kompetencia alapú képzés Az elmúlt években elindult a szakképzés tartalmi, megújítását, amely az egyes munkakörök elemzésére épült. Ebben került meghatározásra, hogy a szakembereknek milyen kompetenciákkal kell rendelkezni, mit kell tanítani a képzés során. A fejlesztés egyik legfontosabb eleme a modulrendszerű képzési struktúra kialakítása volt. Ebben a képzések olyan tananyag-egységekből épülnek fel, amelyeket más szakmai képzések is tartalmazhatnak. Így az előzetes tanulmányok során elsajátított ismeretek elismerhetők.
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
ERŐSSÉGEK − Jogszabályban rögzítették a szakképzés folytatásával kapcsolatos követelményeket. − Jogszabályban rögzítettek a képzést lezáró vizsgák követelményei. − Országosan egységes vizsgáztatás. − Korszerűsített, egységes szakmajegyzék. − Modulrendszerű a képzés.
GYENGESÉGEK − A különböző szakképesítésekhez elkészült anyagok minősége nem egyforma. − Egyes szakmákban a kialakított modulszerkezet nem kellően átgondolt. − Egyes esetekben a rokon szakképesítések szakmai moduljai erősen eltérőek. − Az követelmények tartalma bizonyos esetekben nem életszerűek.
LEHETŐSÉGEK − Újabb országos projektek megvalósítása. − Még jobban harmonizálni a magyar képzési rendszer az Európai Unióhoz a szakmai képzettségek még egyszerűbb elfogadtatása érdekében. − A kamarák további bevonása a szakmai képzés fejlesztésébe. − Szemléletformálás, az érintett szakemberek továbbképzése.
VESZÉLYEK − A gazdaság versenyképességét is veszélyeztetheti, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szerkezetű és tartalmú a szakképzési rendszer. − Egyes esetekben nehezen szervezhető vizsgák a túl bonyolult vizsgarendszer miatt.
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
3. Pedagógiai program és helyi tanterv ¾ Az oktatási rendszer működése ¾ Az iskola pedagógiai programja az iskola nevelési programja, z az iskola helyi tanterve, z szakmai program, z
A pedagógiai program készítésének folyamata ¾ Véleményezése, elfogadás és jóváhagyás ¾
GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK - A pedagógusok többsége nem - Lehetővé teszik a helyi rendelkezett megfelelő sajátosságok figyelembe vételét. kompetenciákkal a dokumentumok - Hosszabb távú koncepciók, szakszerű kidolgozáshoz. tervezés alapjai. - Lehet sematikus. - Tantestületi konszenzusra épülnek. - A dokumentumok tartalma gyakran - Figyelembe veszi a partnerek a valóságnál jobb képet mutat. igényeit, elvárásait. - Rendszeres frissítést, - Átfogó rendszerbe foglalják a felülvizsgálatot igényelnek. különböző szakterületekre, - Nyelvezetében nehéz egyszerre korosztályi csoportokra vonatkozó biztosítani a szakszerűséget és a tartalmi célokat, feladatokat. közérthetőséget. - Biztosítják a fejlesztő munka egymásra épülését. LEHETŐSÉGEK - A külső szakértői vélemény biztosíthatja a jogszabályoknak való megfelelést. - A fenntartói jóváhagyás egyfajta garancia a dokumentumokban foglalt célkitűzések megvalósíthatóságára. - Vezérfonalat jelenthet az intézményvezetői pályázatokhoz. - Biztosíthatja a vonzerőt, az iskola hosszú távú fennmaradását.
VESZÉLYEK - A jogszabályi változások miatt gyakran kell módosítani. - Az erőforrások szűkülése veszélyezteti a célok megvalósulását. - Nyilvános, számonkérhető. - Ha elmarad a rendszeres felülvizsgálata, módosítása, elveszti az aktualitását. - Ha nincs összhangban a többi dokumentummal, akkor ellentmondás alakulhat ki.
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
4. Tananyagfejlesztés módszertana
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
Képzési programok fejlesztése Tankönyv, tanulási útmutató és azok kiegészítői Elektronikus tananyagok fejlesztése Pályázati lehetőségek a tananyagfejlesztéshez kapcsolódóan Távoktatási keretrendszerek – Moodle Országos digitális tudásbázisok Sulinet Digitális Tudásbázis Digitális Középiskola
ERŐSSÉGEK −A tankönyvfejlesztésben kialakult szakértelem, hagyományok. −Pályázati projektek a tananyagfejlesztés támogatására. −Központi források és programok az informatikai háttér és internet hozzáférés támogatására.
GYENGESÉGEK −Párhuzamosan futó programok a fejlesztésekben. −Az oktatók informatikai felkészültsége. −Nagyon különböző színvonalú anyagok. −Nincs egységes követelményrendszer a minőséggel kapcsolatban.
LEHETŐSÉGEK −Az internethez hozzáférők számának további növekedése. −Az internetes technológiák további fejlődése. −Az informatikai társadalomba született fiatalok számára természetes közeg az internet és a multimédia. −További pályázati projektek a tananyagfejlesztés támogatására. −Nemzetközi tapasztalatok, szabványok átvétele.
VESZÉLYEK −Az oktatók egy része elutasítja az új technológiákat. −Az informatikai eszközök és ismeretek hiányában az elektronikus tananyagok sokaknak nem hozzáférhetők, így nem növeli az esélyegyenlőséget, hanem csökkenti azt. −A kutatások bebizonyították, hogy a tiszta e-learning rendszerek nem alkalmazhatók minden képzésnél eredményesen.
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
5. Művészeti képzés A művészet fontos szerepet tölt be a személyiségfejlesztésben, a tehetséggondozásban, a hagyományőrzés, és a nemzeti kultúra, identitástudat megőrzésében. Nemzeti Alaptanterv ¾ vizuális kultúra ¾ dráma és tánc ¾ ének-zene ¾ mozgókép és média
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
Egyenkultúra : veszélybe kerülhet a
nemzeti kultúra!
Művészet és piac : Piaci igények nélkül nem tudunk létezni!
ERŐSSÉGEK −Nagy létszám a művészeti alapképzésben −A képzésben részt vesz önkormányzati, alapítványi, magán illetve egyházi intézmény is. −Intézmények közötti verseny −Akkreditációs eljárás −Magas színvonalú felsőoktatás −Nemzeti kultúra támogatása
GYENGESÉGEK −Az alapfokú képzésből alacsony a középfokú képzésbe jelentkezők száma −Nem eléggé motivált tanulók −Tanári felkészültség −Nagy csoportlétszám −Művészeti iskolák szaporodása −Formális tanulási módszerek −A felvételi eljárás módszere
LEHETŐSÉGEK −Informális módszerek alkalmazása −Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása −Kistelepülések bekapcsolódása −Különböző diszciplínák közötti együttműködések lehetősége −Pályázatok
VESZÉLYEK −Személyi és szakmai feltételek −Megszorítások ,leépítések −Óraszám csökkenés −Normatív támogatás csökkenése −RFKB-döntések −A párhuzamos képzés problémái −A növendékek motivációs problémái
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
6. Az oktatási intézmények szerepe felnőttképzésben Magyarországon közel 500 intézményben zajlik.
állami képző intézmények, felnőttképzési vállalkozások, non-profit szervezetek, vállalkozások belső képzési rendszere.
Intézmények akkreditációja ¾ Programok akkreditációja ¾ Az előzetesen megszerzett ismeretek figyelembe vétele ¾ Felnőttképzési szolgáltatások ¾
ERŐSSÉGEK - Felnőttképzés jogi szabályzása - Állami finanszírozás - Intézmények személyi és tárgyi feltételei - Felnőttképzés minőségbiztosítása - Felnőttképzés iránti társadalmi érdeklődés növekedése
GYENGESÉGEK -A jogi harmonizáció -(felnőttképzés – felnőttoktatás) -Az állami finanszírozás mértékének évenkénti változásai -Az alacsony iskolai végzettségűek motiválatlansága – bevonásuk nehézségei -A munkaerő-piaci igények, és a felnőttképzési programok egymásra épültségének hiánya
LEHETŐSÉGEK -Tudásalapú társadalom -A célpontok motiválása -A munkaerő-piac kialakított kapcsolatok erősítése -Az andragógia képzés -A speciális módszereinek gyakorlati kialakítása -A felnőttképzési kutatások
VESZÉLYEK -Az intézmények számának gyors növekedése, a személyi-tárgyi feltételek hiánya. -A támogatási források csökkentése, -Az elhelyezkedés bizonytalanságai -A felnőttképzést végző oktatók felnőttképzési módszertani kultúrájának hiánya
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
7. A tanulók menedzselése Pályaismeretre, a helyes önismeret kialakítására és a helyes pályaválasztási döntés
A kapcsolat a képzési rendszer szereplői között A szakmai képző iskolákban végzettek, továbbtanulását és elhelyezkedését segítő tevékenységek A pályakövetés rendszere
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
ERŐSSÉGEK –Versenyképes képzési kínálat. –Kialakult beiskolázási rendszer. –Jól működő pályakövetési rendszerből látszik az iskola hatékonysága. –Tapasztalat a pályázatírásban, készítésben. –Sokféle pályázat ad lehetőséget a hátrányos vagy fogyatékos tanulók segítésére.
GYENGESÉGEK –A pályakövetési rendszer adatszolgáltatási módja nincs rendeletben szabályozva. –A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók csak szülői és a családi háttér támogatásával korrigálhatók. –A beiskolázott tanulók jelentős része hátrányos helyzetű térségből érkezik.
LEHETŐSÉGEK –Jó beiskolázási tevékenységgel tartható a tanulói létszám. –Jó menedzseléssel javulhat a jobb, motiváltabb tanulók aránya. –Emelkedhet a tanulók számára nyújtott szolgáltatások színvonala. –A pályakövetési kapcsolatrendszeren keresztül újabb forrásokat vonhatunk be a fejlesztésekbe. –Intézményen belüli minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztése.
VESZÉLYEK –Csökken a tanulólétszám, a demográfiai hullámvölgy miatt. –A magán, alapítványi iskolák is „elszippantják” az érdeklődő tanulókat. –Kevés adatlap érkezhet vissza (felmérésekre alapozva).
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
8. Minőségbiztosítás Milyen területekre terjed ki az oktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási rendszer?
Az iskolák fenntartóinak minőségirányítási rendszere Az oktatási rendszerben gyakorlattá vált minőségirányítási rendszerek A tanulói teljesítménymérés a minőségbiztosítás keretében Országos mérés-értékelési rendszer – kompetencia mérés A vezetők és pedagógusok teljesítményének minősítése a minőségbiztosítás keretében
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
ERŐSSÉGEK −A törvényalkotók jogszabályban rögzítették az oktatási rendszer minőségfejlesztésével kapcsolatos követelményeket. −Több országos projekt indult a minőségfejlesztés támogatására.
GYENGESÉGEK −A minőségfejlesztés sok esetben formális. −Az oktatási intézmények jelentős részénél nem valósul meg a munkatársak megfelelő bevonása. −A jogszabályban megfogalmazott általános elvárások mellett nem alakult ki egységes, mindenhol alkalmazható irányítási rendszer.
LEHETŐSÉGEK −Európai sztenderdek (CAF rendszer) adaptálása. −További pályázati lehetőségek a minőségfejlesztés területén.
VESZÉLYEK −A dokumentum központú bürokratikus rendszerek rontják az oktatók motiváltságát a minőségfejlesztésben. −Az egységes rendszer hiányában továbbra sem alakul ki az összehasonlíthatóság, objektív önértékelés lehetősége.
Elektronikai alkalmazások a korszerű gépjárművekben A képzést sikeresen teljesítő képes lesz ¾ Autóelektronikai rendszerek működésének ellenőrzésére. ¾ Nem villamos mennyiségek villamos jeladóinak ellenőrzésére. ¾ Otto motorok megfelelő működésének ellenőrzésére. ¾ Otto motorok elektronikus információs rendszerének és szabályzásának hiba-megállapítására ¾ Az autóelektronikai hibák megállapítására és javítására. Moduljai ¾ Benzinmotorok irányítása ¾ Korszerű gépjárművekben alkalmazott jeladók működése, mérése ¾ Korszerű gépjárművek CAN-buszos motormenedzsment rendszere
Webszerkesztés, a web programozás alapjai A képzést sikeresen teljesítő képes lesz ¾ Statikus weblapok szerkesztésére, programozására. ¾ Dinamikus weblapok programozására. ¾ Dinamikus weblapok és adatbázis szerverek kapcsolatának megteremtésére. ¾ Dinamikus és statikus weblapokon hiba keresésére és javítására. Moduljai ¾ Webszerkesztés és HTML programozás ¾ XHTML, CSS használat, JavaScript programozás ¾ PHP programozás
Digitális fényképezés alapismeretei A képzést sikeresen teljesítő képes lesz ¾ Belépő szintű, vagy professzionális digitális fényképezőgép kezelésére. ¾ Fotóműteremben személy- és tárgyfényképezés területén egyszerű beállítások megoldására. ¾ Épületfényképészeti alapismeretek alkalmazására az épületek fotózása során. ¾ Természetfotós alapismeretek alkalmazására állat, növény és táj fotózása során. ¾ Digitális képszerkesztő programokkal fotók feldolgozására. ¾ Moduljai ¾ Digitális fényképezés alapismeretei ¾ A fényképezés gyakorlati területei ¾ Digitális képszerkesztés
A versenyképességet támogató kompetenciák fejlesztése ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A képzést sikeresen teljesítő képes lesz Alapvető szervezési és vezetési feladatok ellátására. Alapvető tervezési és ellenőrzési feladatok elvégzésére. A marketing tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátására. Eredményesebb személyes és szervezeti kommunikációra. A vállalkozások világában megkövetelt viselkedési követelményeknek való megfelelésre. Saját munkavállalási ügyeinek eredményes menedzselésére. Reális önismeret kialakítására, problémamegoldó képességének fejlesztésre. Saját vállalkozásának létrehozására és hatékony működtetésére. Moduljai Szervezetek működtetésével kapcsolatos ismeretek, készségek fejlesztése A személyes hatékonyságot, eredményességet javító kompetenciák fejlesztése Kommunikáció és viselkedéskultúra
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
A részletes információkat megtalálhatják: a www.inter-studium.hu honlapon
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
Köszönöm a figyelmet!
